FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány"

Átírás

1 FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című NCTA D aznsító számn nyilvántarttt és támgattt pályázat keretében A prgramt a Nrvég Civil Támgatási Alap támgatja. Lebnylító a Kárpátk Alapítvány-Magyarrszág.

2 Összeállíttta és szerkesztette Szellő Jáns Szakértők Balla Ildikó Dr. Cseh Judit Dávid Andrea Fehér Ildikó Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna Németh Anita Csilla Szellő Jáns Dr. Szilágyi Klára Varga Kéri Éva Zétényi Áks A kutatásban, a helyzetértékelés empirikus felmérésében, a lekérdezésben részt vettek az Országs KID Egyesület és tagszerveztetek, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület valamint az Új Perspektíva Reginális Egyesület munkatársai és önkéntesei. 2

3 Tartalmjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Vezetői összefglaló 5 3. Célk, célcsprtk, hiptézisek, módszertan 7 4. Fgalmkör Jgi és stratégiai környezet A pályarientáció és a tartósan akadályzttság társadalmi, gazdasági megközelítése A pályarientáció intézményrendszerének áttekintése A wrkshpk tapasztalatainak összegzése Fókuszcsprtk, interjúk tapasztalatainak összegzése Kérdőíves felmérés elemzése 48 Irdalm Mellékletek 3

4 1. Bevezetés Az Országs KID Egyesület, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesülettel és az Új Perspektíva Reginális Egyesülettel partnerségben, március április 30. között valósítja meg NCTA D kódszámú "Jövőfrmáló Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára elnevezésű prjektjét, a Nrvég Civil Támgatási Alap finanszírzásával. A prjekt célja, hgy kialakításra kerüljön a fgyatékkal élő, és egészségkársdtt fiatalkkal, pályarientációval fglalkzó civil szervezetek számára egy lyan mdell és módszertan, amely elősegíti az e célcsprthz tartzó fiatalk életpályájának megalapzását és hzzájárul a szervezetek meglévő szakmai tudásának bővítéséhez. Magyarrszágn a év közötti fgyatéks fiatalk száma meghaladja a , míg a legalább 6 hónapja beteg fiatalké eléri az főt. Körükben magas a krai isklaelhagyók száma, szakisklai lemrzslódásuk meghaladja a 40%-t. Nem alakult ki számukra egy meghatárzó pályaválasztási, pályarientációs rendszer. A speciális prblémákra szerveződött intézmények, szervezetek a fiatal elsődleges akadályzó tényezőire kncentrálnak és jellemzően magas színvnalú munkát végeznek. Az lyan kiegészítő szlgáltatáskra visznt, mint a pályarientáció/pályaválasztás nincs megfelelő kapacitásuk. Visznylag zárt világt alktnak, ahvá külső speciális szlgáltatásk nehezen juthatnak be. E mellett azk a fgyatéks és tartósan egészségkársdással élő fiatalk is hátrányban vannak, akik nrmál isklarendszerben tanulnak, ahl a pályarientáció hzzáférhető, de tudja kmplex módn kezelni az egyéni egészségi, pszichés/mentális prblémáikat. Tvábbi meghatárzó tényező a munkavállalás és annak biznytalansága. A prjekt szükségességét alátámasztja a társadalmi, gazdasági hasznsság, az egyén önmegvalósító képessége, a hlisztikus szemlélet, az empwerment, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség. A speciális szakisklák zömét az értelmi fgyatéksk isklája adja. A fgyatéksság típusát jellemző igen nagy eltérés látható a speciális szakisklák és a készségfejlesztő, valamint az előkészítő szakiskla megkülönböztetésében is, az integrált ktatás sk hiányssággal bír. A prjekt zetközi aktualitása az EURÓPA 2020 prgramhz kapcslódó Európai Fgyatéksügyi Stratégia ( ), amely hangsúlyzza a képességfelméréshez és a pályarientációhz kapcslódó szlgáltatásk, az erre épülő képzés, és munkaerő-piaci ismeretek jelentőségét, egységesen hzzáférhetővé tételét. Kiemelten kezeli a fgyatéks fiatalkhz kapcslódó pályaválasztást elősegítő szlgáltatási rendszerek és hálózatk fejlesztését. Jelen tanulmányunk áttekintő módn vizsgálja, mutatja be a pályarientáció az életpályatanácsadás helyzetét a fgyatéks és tartósan egészségkársdással élő fiatalk körében, felhasználva egy átfgó empirikus kutatás tapasztalatait is. 4

5 2. Vezetői összefglaló Az egyéni életpályák kidlgzásának, megtervezésének alappillérei közé tartzik, hgy a tanulók, diákk, felnőttek részére megbízható és állandó infrmációs és tanácsadói rendszer álljn rendelkezésre, mely segíti a tanulási út, az életpálya és karrier tervezését. A váltzó munkaerőpiac, valamint az ktatás átalakításának flyamata szükségessé teszi, hgy különös figyelmet kapjn a különböző életpálya szakaszkból kilépő fiatalk tvábbtanulással, pályaválasztással és fglalkztatással kapcslats tájékztatása, szakmai útmutatása, melyek alapján felelős döntést hzhatnak. 1 A pályaválasztást számtalan tényező beflyáslja, ezek közül az egyik legjelentősebb a tanuló egészségügyi állapta. A fgyatéks vagy egészségileg kársdtt fiatalk egy része a munkavégzésben is erősen krlátztt, ők pályát, szakmát csak a számukra alkalmassá tett intézményben sajátíthatnak el. Más részük igényel speciális intézetben való elhelyezést, ők az integrált pályarientációs flyamatk részesei lehetnek. A pályarientáció, az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfkú isklai ktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskla, az isklafenntartó, a pedagógiai intézetek, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizttság, valamint a zeti fglalkztatási szervezet. Nem utlsó srban azk a civil szervezetek, amelyek szintén jelentős részt vállalnak a pályarientációban, elsősrban lyan célcsprtknál és területeken, amelyek körében vagy csak részben biztsíttt az állami rendszer szlgáltatásainak elérhetősége. A felmérés srán 300 kérdőív került kitöltésre, valamint hét wrkshp, tíz fókuszcsprts vizsgálat és harminc interjú keretében gyűjtöttünk tapasztalatkat. Főbb megállapításaink a következő: A fiatalk egyöntetű véleménye vlt, hgy a szülők, tanárk nincsenek kellően tájékztatva, felkészítve a megváltztt képességű gyermekkel kapcslats nehézségek elfgadására, kezelésére. Szerintük a mindennapi életben a fő nehézséget az kzza, hgy az átlagemberekéhez hasnló életvitel ütközik akadálykba. A családk szinte kivétel nélkül anyagi gndkkal küzdenek. Nincsenek megfelelően infrmálva a lehetséges támgatási frmákról és frráskról. A fgyatékkal élők családja skszr tudja biztsítani fejlesztést vagy a szinten tartást, így az intézményi fglalkzáskat, képzéseket követően a fgyatékkal élőknél, egészségkársdttaknál megfigyelhető az tthni leépülés. A szakemberek szerint szemléletbeli prblémából adódóik, hgy a képességek, érdeklődés mentén történik a pályaválasztás, a fiatalk és a családk döntése, ha az anyagi megfntlásk a meghatárzók. Mindemellett kevés a speciális képzőintézmény. A speciális intézményekben sem mindig használható, piacképes tudást sajá- 1 Az egész életen át tartó tanulás szakplitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőfrrásk Minisztériuma Budapest, december 4. 5

6 títanak el. E mellett tapasztalható, hgy kialakultak azk a szegmensek, ahva a fiatal, a szülő segítségért frdulhat. A szakértők a hatékny tanácsadó és támgató segítség területén egyrészt a civil szervezeteket (fgyatéksságra specializálódtt alapítványk, egyesületek), másrészt az utóbbi időben képzett pályarientációs tanácsadókat emelték ki. A pályarientációt segítő ismeretek ktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépisklák, szakisklák) évflyamán van. Ez aznban jelent valós pályarientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választttak. Az isklák nagy részében pedig főként az általáns képzésben a pályaválasztást segítő ismeretekkel való fglalkzás csak ajánltt jellegű, így az tt dlgzó igazgatók, pedagógusk elhivatttságán, hzzáértésén múlik, hgy találkzik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő infrmációkkal, szlgáltatáskkal. A krai isklaelhagyás, a sajáts nevelési igény kezelése, a kapcslódó szlgáltatásk biztsítása sk esetben meghaladja a tanintézetek erőfrrását. Mindenképpen szükséges lenne egy lyan rendszer kialakítására, amelyben érvényesülhetne a megelőzés, az intervenció, a kmpenzáció. Kialakultak már lyan minták például a mentrtanár prgram amelyek eredményesebben hzzájárulhatnak e célcsprt esélyeinek javításáhz. A sikeres életpálya-tanácsadási tevékenység egyik alapja, hgy az ktatási és szakképző intézmények megfelelő infrmációval rendelkezzenek a munkaerőpiacról, az aktuális keresleti-kínálati visznykról. A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a zeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása mellett kiemelt cél, hgy csökkenjen a rssz pálya- és szakmaválasztásk száma és erősödjön a keresletvezérelt szakképzés. Ebben jelentős szerepe lehet a pályakövetésnek, melyek segítségével lyan integrált ágazati rendszer kialakítása és bevezetése a cél, amely intézményi szinten segíti az ágazati irányítási és munkaerő-piaci elvárásknak való megfelelést. Hiányzik az élményalapú pályarientáció, a pályaszcializáció, amely srán a fiatalk azkat a viselkedési módkat, technikákat, értékeket, szerepeket, visznyulási módkat sajátítjuk el, amelyekre az adtt pálya gyakrlása srán szükségünk van. A flyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárk és a krtársak beflyásló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel srán a szakmai és munkacsprtk, munkatársak és felettesek szcializációs hatása válik a legerősebbé. A kérdőíves felmérés általáns tapasztalata a család, a rknk, az sztályfőnök, a tanár meghatárzó szerepe a pályaválasztásban. Erőteljesen jelen van a szülői elvárásknak való megfelelés, az anyagi megfntlás. A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk válaszai alapján a tanulmányi eredmények, a képességek, érdeklődésük jelen- 6

7 tősen, illetve maximálisan beflyáslták pályaválasztásukat. Elsősrban a fgyatéks fiatalk esetében vlt fnts a képzés helyének megközelíthetősége, a speciális lehetőségek biztsítása. Ugyanakkr vlt meghatárzó a képzés időtartama és közepesen beflyásló tényezőként ítélték meg az iskla jó hírét. Arra a kérdésre, amennyiben ma kellene választania a fiatalnak, a válaszadók döntő része (70%) újra ezt a pályát és isklát választaná, ugyanakkr ez esetleges módsítás kaként több mint 35%-uk a lehet megélni belőle választ adta, amely sk esetben a szakmaválasztás szűkösségére, vagy a pályaválasztás megalapzatlanságára is utal. Összességében hiányznak azk az élményalapú frmák (üzem,- intézménylátgatásk, szakmabemutatók) amelyek segítenék a fiatalk eligazdását. 3. Célk, célcsprtk, hiptézisek, módszertan A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk és emberek számára lyan infrmációs és szakmai segítő rendszer kialakítására van szükség, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelő alapt biztsít, hzzájárulva szciális biztnságuk és életminőségük javításáhz Célk, célcsprtk A prgram célrendszere: A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalkkal fglalkzó civil szervezetek szakmai munkájának fejlesztése és általa e fiatalk élethelyzetének javítása, jövőjük megalapzása, társadalmi, szciális biztnságuk elősegítése szlgáltatási mdell és módszertani tananyag elkészítésével. A fgyatékkal, tartós betegséggel élő fiatalk is a társadalm önálló tagjaivá válva aktív munkaerőként megkeressék a fenntartásukhz szükséges anyagi javakat, megfelelő életminőséget biztsítsanak maguknak, növekedjen önbecsülésük és személyiségi jegyeik közül az erősségek kerüljenek előtérbe. A fgyatéks, tartósan beteg fiatalknak minél szélesebb körében egyéni képességeik fgyatéksságuk függvényében biztsítva legyen a legmagasabb szakképesítés megszerzésének lehetősége és a munkaerő-piacn való megmaradáshz szükséges, az egész életen át tartó tanulás lehetősége. Megyénként egy-egy civil, alternatív szlgáltató szervezetből álló hálózat kialakításával biztsítani a területi esélyegyenlőséget. A kidlgztt módszertan és képzési tananyag alapján e szervezetek (40 fő) felkészítése és képzése, majd a hálózatn keresztül legalább 200, a célcsprthz tartzó fiatal bevnásával a rendszer mdellezése. A mdell szakmai knszenzussal, és az érintett fiatalk bevnásával alakul ki, e cél 7

8 érdekében wrkshpkat szerveznek (100 fő). Fnts cél az összes érintett, tágabban pedig a teljes társadalm érzékenyítése. Közvetlen célcsprt: Azk a civil szerveztek, amelyek alapszlgáltatásai közé tartzik a pályarientáció, abban felkészültek. Azk a civil szerveztek, amelyek a fgyatékssággal, egészségkársdással élő személyek (fiatalk) számára nyújtanak szakmai, mentri szlgáltatáskat, abban felkészültek. Azk a civil szerveztek, amelyek mindkettő területen (pályarientáció, habilitáció, képzési, illetve fglalkzási rehabilitáció) rendelkeznek megfelelő kmpetenciákkal. Közvetett célcsprtk: év közötti fgyatékkal élő vagy tartós betegséggel küzdő fiatalk. Az eredeti tervtől eltérően a célcsprt krhatárát megnöveltük, amelynek egyrészt ka, hgy a nappali rendszerű isklai ktatásban, abban az évben kezdheti utljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általáns isklai ktatás esetén a 16. életévét). 2 Ha aznban az általáns iskla első évflyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha lyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évflyamk száma meghaladja a kettőt, akkr abban az évben kezdhet utljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajáts nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlys beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, tvábbá, ha a tanulmányi követelményeket azért tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatárztt életkrhz hárm évet hzzá kell számítani. 3 Másik k a fgyatéks és egészségkársdtt egyetemi, főisklai hallgatók krcsprtja miatt növeltük meg az életkri keretet. Legfőképpen amiatt, hgy kíváncsiak vagyunk a pályaválasztás megalapzására és a jövőképre (például más pályát választana?). Ez körükben éves krban már realizálódhat. Tényleges megszlásuk vizsgálata a helyzetértékelő tanulmányban fg megjelenni. Tanintézetek, speciális (gyógypedagógiai) tanintézetek; szciális intézmények; munkaügyi közpntk; szakigazgatási, egészségügyi szervezetek; pedagógiai, nevelési tanácsadók; kamarák stb Hiptézisek H1: A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk megalapztt pályaválasztásának egyik lényeges akadálya az integrációs törekvések, az élményalapú rientáció, a kapcslódó módszertan hiánya. 2 Eredetileg év közötti krcsprt vlt tervezve. 3 Letöltve: július 2. 8

9 H2: A pályarientációs prblémák megldása szlgáltatási integrációs flyamatkkal segíthető elő. Az integráció sikeressége érdekében kmplex szlgáltatási rendszer kialakítása szükséges, amely a civil szervezetek összefgása, a szciális, ktatási, egészségügyi, munkaerőpiaci kapcslatk fejlesztésével érhető el. H3: A civil szervezetek biztsíthatják a pályarientáció társadalmi önszerveződésének és érdekérvényesítésének kereteit, alkalmat adhatnak különböző társadalmi csprtk speciális igényeinek megfelelő szlgáltatásk kifejlesztésére, biztsítására, a prfit célú megújulás és egyes társadalmi prblémák közösségi kezelésére Módszertan A vizsgálandó téma és terület átfgó kutatási megközelítést igényelt, ebből adódóan a módszertan is összetettebb lényegi vnatkzáskra kncentrált. Jellegét tekintve egyrészt primer (empíria), másrészt szekunder (dkumentum, illetve adatelemzés) módszereket tartalmaz. Operacinalizálás, a használandó fgalmak definiálása: az a flyamat, amelynek srán, a kutatás megkezdésekr a feltevésekben megfgalmazttakat mérhetővé tettük. Úgy fgalmaztuk át ezeket az elemeket, hgy az peracinalizálás után az alkalmaztt kategóriák meghatárztt mérési mód vagy mérőeszköz (pl. kérdőív) segítségével mérhetővé váljanak. Irdalmkutatás, dkumentumelemzés: meglévő tanulmányk kutatási eredmények, valamint a téma szempntjából releváns statisztikai adatk áttekintése, elemzése. Kulcsszavas, tárgyszavas keresés, szükséges és elégséges dkumentumk beszerzése és vizsgálata. Számítógépes adatbázisk, keresőprgramk alkalmazása. Adatbázisk: Közpnti Statisztikai Hivatal Közpnti Statisztikai Hivatal Magyar Tudmánys Akadémia Emberi Erőfrrás Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Oktatási Hivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat Munkaügyi, ktatási kutatásk adatbázisai Fgyatéks Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nnprfit Kft 9

10 A témakörrel kapcslats interakciót szlgálták a wrkshpk, a fókuszcsprtk és az interjúk. A megvalósult hét wrkshp előre megfgalmaztt zárt és nyittt kérdéseket dlgztt fel. A tíz fókuszcsprt szakértőket tömörített. Harminc célztt interjú srán hárm fő kérdésre fókuszáltunk (lásd 9. fejezet). A kutatás srán survey lekérdezést terveztünk 400 fgyatéks és egészségében akadályztt fiatal bevnásával. A kérdőív 14 zárt, illetve nyittt kérdést tartalmaztt (lásd 1. sz. melléklet). A lekérdezés srán nline kitöltést és kérdezőbiztskat (önkénteseket) alkalmaztunk. Mint a 10. fejezetben látjuk 300 kérdőív kitöltésére került sr, amely felveti a válaszadási hajlandóság prblémáját is. Az összegyűjtött kvantitatív adatk teljes körű feldlgzása csak különböző matematikai-statisztikai eljárásk segítségével vlt megvalósítható. Jelen kutatásban az eljárásmódk kettő különböző (bár részben egymásra épülő) válfaját az egyváltzós elemzéseket és a többváltzós kereszttáblát (SPSS) alkalmaztuk. Az értékelésnél figyelembe vettük azt is, hgy a különböző fgyatéks csprtk, képességeikhez mérten másképp reagálnak különböző szituációkra. 4. Fgalmkör A definíciók egyrészt az Európai Pályarientációs Szakplitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára, másrészt a Munkaerő-piaci Fgalmtár (NFSZ) alapján lettek meghatárzva, ahl ettől eltérnénk, tt azt a lábjegyzetben külön jelöljük. Egészségkársdás: a szervezet alktóelemeinek (anatómiai struktúráinak), fizilógiai funkcióinak a nrmális ppulációs standardktól eltérő vlta: hiánya, csökkenése vagy trzulása. A kársdás fkát a ppulációs standardhz visznyíttt eltérés mértékével határzzuk meg. A ppulációs nrmáktól való eltérés lehet enyhe, közepes vagy súlys, s ezek különböző fkzatai. A kársdás mértékének százaléks meghatárzásai abszlút, ha összehasnlítási értékeket képviselnek, s arra szlgálnak, hgy tájékztassanak az egyén képességének és tevékenységének alakulásáról. 4 Élethsszig tartó pályarientáció (Lifelng guidance) lyan tevékenységek összessége, amelyek bármilyen krsztályhz tartzó államplgárk számára, életük bármely pntján lehetővé teszik, hgy felmérjék képességeiket, kmpetenciáikat és érdeklődésüket; hgy ésszerű ktatási, képzési és fglalkztatási döntéseket hzzanak; valamint, hgy menedzselni tudják egyéni életútjukat a tanulás, munka és egyéb lyan területeken, ahl ezeket a képességeket és kmpetenciákat sajátíthatják el vagy használhatják

11 Élethsszig tartó tanulás (Lifelng learning): az élet teljes körére kiterjedő tanulás lyan frmális, -frmális vagy infrmális tanulás, amely a mindennapi életre jellemző (személyes, társadalmi vagy szakmai) tevékenységek teljes körét lefedheti az élet bármely szakaszában. Életpálya-tanácsadás: egy pályarientációs tanácsadó és egy egyén közötti interakció. Olyan egyéni vagy csprts flyamat, amely hangsúlyzza az öntudatsság és a megértés fntsságát, és elősegíti egy kielégítő és értelmes magánélet/munka egyensúly megtalálását, amely a tanulással, munkával és ezek átmeneti állaptaival kapcslats döntések, valamint az egész élet srán váltzó munka- és tanulási környezetre adtt válaszreakciók kezelésének az alapja. Életpálya-vezetési készségek fejlesztése (Career management skills): lyan kmpetenciák, amelyek lehetővé teszik egy egyén (vagy csprt) számára, hgy strukturált módn gyűjtsön, elemezzen, szintetizáljn és rendszerezzen önmagával, ktatással és fglalkztatással kapcslats infrmációkat, valamint döntések meghzataláhz és kivitelezéséhez, illetve átmeneti állaptk kezeléséhez szükséges készségek összessége. Más megfgalmazásban az életpálya-vezetési készségek lyan életvitelhez, tanuláshz, képzéshez és fglalkzáshz kapcslódó készségek, amelyek révén az emberek hatéknyan tudják fejleszteni és menedzselni életpályájukat. Fgyatéks az a személy, aki tartósan vagy véglegesen lyan érzékszervi, kmmunikációs, fizikai, értelmi, pszichszciális kársdással illetve ezek bármilyen halmzódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadálykkal kölcsönhatásban a hatékny és máskkal egyenlő társadalmi részvételt krlátzza vagy gátlja. Típusai: mzgáskrlátzttság, látássérültség (gyengénlátás, aliglátás, vakság), hallássérültség (nagythallás, siketség), siketvakság, értelmi fgyatéksság, beszédfgyatéksság (dadgás, dizartria, afázia, némaság), autizmus spektrumzavar, súlys-halmztt fgyatéksság, pszichszciális fgyatéksság (pszichiátriai betegségek). 5 Infrmációnyújtás: célja, hgy elősegítse a pályaválasztást, a pályamódsítást, az elhelyezkedést. Az infrmációnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes fglalkzáskhz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, fglalkzáskhz szükséges kmpetenciák ismertetése. A kapcslódó pályainfrmációs rendszerek lyan, gyakran számítógépes vagy nline-elérhetőségű, vagy akár nymtattt frmátumú rendszerek, amelyek segítenek egy egyénnek vagy egy csprtnak életpályát, fglalkztatást, fglalkzást vagy munkát választani azáltal, hgy lyan jellegű infrmációkat gyűjtenek, rendszereznek, és nyújtanak knkrét fglalkzáskkal, szakmákkal és szervezetekkel kapcslatsan, mint például a fizetés, évi LXII. törvény A fgyatéks személyek jgairól és esélyegyenlőségük biztsításáról szóló évi XXVI. törvény módsításáról 1. 11

12 feltételek, képzések, illetve szükséges képesítések és tapasztalatk. A pályainfrmációs tanácsadók abban segítik az embereket, hgy felfedezzék, kövessék és elérjék az életpályájukkal kapcslats céljaikat. Inklúzió arra keresi a választ, hgyan lehet biztsítani a tanulási flyamatkban minden gyermek (a tehetséges és a sajáts nevelési igényű) egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelő közreműködő részvételét. Az inklúziónál az intézmény váltzik: az ilyen intézmények csak a sajáts nevelési igényű tanulók befgadására alkalmasak, ha kezelni tudják az átlagtól bármilyen módn eltérő gyerekek (tehetséges, szrngó, lemaradó, újrakezdő) együttnevelését is. Az inkluzív nevelésktatás szakmai és szakmaközi együttműködések srán valósulhat meg. Célja, hgy a sajáts nevelési igényű gyermekek lyan isklában tanulhassanak, amelynek van stratégiája a befgadásra, ahl átgndlják az együttnevelés megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azkat a feltételeket, amelyekkel biztsítani tudják valamennyi tanuló haladását. 6 Integráció, integrálás szó a Magyar értelmező kéziszótár meghatárzása szerint különálló részének valamely nagybb egészbe, egységbe való beillesztését, belvadását jelenti, ami esetünkben a fgyatéks, tartósan akadályztt, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiatalknak a fgyatéksk közé való beilleszkedésére vnatkzik. A nevelés ktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek, fiatalk beilleszkedését jelenti a többségi nevelési ktatási intézményt látgató gyermekek, fiatalk közé. Szrs összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztsításával abban az értelemben, hgy mindenki számára nyitttá teszi a nevelési ktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályzttságára, s az esetleg tapasztalható nagyn eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adttságúig. A gyógypedagógiában az integráció fgalma régen használats, hiszen a társadalmba való beillesztés mindenfajta gyógypedagógiai tevékenykedés, fejlesztés egyik fő célkitűzése. Hagymánysan aznban ezt az integrációt csak az elkülönített speciális nevelési flyamat végére tették, azaz a szegregált fejlesztés végeredményeként célzták meg az integrálást. 7 Kmpetencia: latin eredetű szó, alkalmasságt, ügyességet, rátermettséget jelent. A kmpetencia fgalmának aznban többféle értelmezése létezik. Van általáns, hétköznapi jelentése, létezik a hétköznapi tudás naiv pedagógiája szerinti értelmezése, van az ktatásplitika általi és van tudmánys kutatáskra épülő meghatárzása. Aznban ez utóbbi ellenére sincs sem alakult ki sem a hazai, sem a zetközi peda- 6 Kőpatakiné Mészárs Mária Mayer József Singer Péter: Élethsszig tanulni, de hgyan? Sajáts nevelési igényű tanulók a középfkú isklákban. Új Pedagógiai Szemle któber 7 Katna László: Integrált nevelés. In: Göncziné Dr. Szabó Terézia (szerk.): Krszerűsítési törekvések a gyógypedagógiában. Nyíregyházi Főiskla képzési és Tvábbképzési Intézet. Letöltve: július

13 gógiában az egyértelmű, egységes értelmezése. A kmpetencia valamely funkció teljesítésére való alkalmasságt jelent. Ez az alkalmasság döntések meghzatalában és a döntések kivitelezésében, végrehajtásában nyilvánul meg. A döntés meghzatalának feltétele a mtiváltság, a kivitelezésé a képesség. A képesség - mint a döntés kivitelezésének feltétele - is összetett rendszer. A kmpetencia alapvető tulajdnságai közé tartzik, hgy lyan képesség-együttes, amely mindig cselekvéshez, egy meghatárztt összefüggéshez kapcslódik; négy képességcsaládt képesség, ismeret, tudás és attitűd érintenek; a képességek integrálódnak, egymásra épülnek. 8 Kulcskmpetenciák: azn alapvető és új alapvető készségek összessége, amelyek szükségesek a mai társadalmban való életvitelhez. Az Európai Bizttság az élethszszig tartó tanuláshz szükséges kulcskmpetenciák ajánlásakr nylc kulcskmpetenciát határz meg: anyanyelvi kmmunikáció, idegen nyelvi kmmunikáció, matematikai kmpetencia és alapvető természettudmányi és technlógiai kmpetenciák, digitális kmpetencia, a tanulás tanulása, személyközi és államplgári kmpetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkzói kmpetencia, valamint kulturális tudatsság és kifejezőkészség. Megerősítés, képessé tétel: a pályarientáció célja felhatalmazni az embereket arra, hgy kmpetenssé váljanak saját tanulmányaik és életútjuk megtervezésére és irányítására, valamint az életpályájukkal kapcslats átmenetek kivitelezésére. A megerősítés az egyének képessé tétele arra, hgy a kezükbe vegyék, és teljes mértékben kihasználják ismereteiket, energiáikat és ítélőképességüket. Mentrálás: lyan fejlesztési kapcslat, amely elősegíti mind az egyén személyes növekedését, mind szakmai előmenetelét. A mentrálás életpályával kapcslats és pszichszciális funkciókkal is rendelkezik. Az életpályával kapcslats funkciók közé tartzik a szpnzrálás, caching, védelem, expzíció és kihívást jelentő munka. A pszichszciális funkciók pedig a szerepmdellezés, tanácsadás, elfgadás és megerősítés, valamint a barátság. Mtiváció a cselekvésre ösztönző erő. A kiváltó kk között megkülönböztetnek primer (elsődleges) és szekunder (másdlags) mtívumkat. Az irányuk szerint lehetnek külső és belső mtívumk. A belső mtiváció az egyén személyiségéből fakad. Ilyen belső mtiváció lehet a tudásvágy, a siker, a pénz, egyéb előnyök. A külső mtiváció az egyén környezete által kiváltó indítékkat fglalja magába. A mtivációt legygyakrabban a siker, az önbizalm illetve az érdeklődés beflyáslja. Pályaalkalmassági követelmények: a szakképzésbe történő bekapcslódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatárztt - azn feltétele, amely alapján megállapítható, hgy a szakképzésben részt venni szándékzó személy képességei, készségei 8 Nagy József (1996): Nevelési Kézikönyv. Mzaik Oktatási Stúdió, Szeged 13

14 alapján sikeresen fel tud készülni a választtt szakképesítés kmplex szakmai vizsgájára és a választtt tevékenység, fglalkzás ellátására. 9 Pályamódsítási tanácsadás: a pályaváltási helyzetbe ( piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya esetén) került fiatalk szakmai pályájának módsításáhz nyújt segítséget. A szlgáltatás célja, hgy a pályamódsítás előtt állóknak segítséget nyújtsn az egyéni kmpetenciáikhz, életpálya-elképzeléseikhez illeszkedő életpálya kialakításában, valamint a pályamódsítás érdekében szükséges képzések, tanulási lehetőségek kiválasztásában. Pályaszcializáció: A pályaszcializáció a szcializáció azn része, amelynek srán azkat a viselkedési módkat, technikákat, értékeket, szerepeket, visznyulási módkat sajátítjuk el, amelyekre az adtt pálya gyakrlása srán szükségünk van. A flyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárk és a krtársak beflyásló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel srán a szakmai és munkacsprtk, kllégák és felettesek szcializációs hatása válik a legerősebbé. 10 Pszichlógiai tanácsadás: a munkavállalást elősegítő illetve akadályzó lelki flyamatk, pszichés prblémák, életvezetési nehézségek feltárására és megldására irányul. A pszichlógus segíti a tanácskérőt személyiségének jbb megismerésében, a belső erőfrrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldlgzásában, a biznytalan vagy megingtt jövőkép helyreállításában, mtivációinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkdási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célk megfgalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshz vezető út knkrét lépéseinek kidlgzásában. Az isklapszichlógus önismereti és speciális prblémákat feldlgzó, prblémaközpntú csprtkat szervezhet az önismeret alakítására, a személyes jóllét, ill. a társas készségek, az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a pályaválasztási és életpálya-építési készségek alakítására. Rehabilitációs tanácsadás: az egészségi kkkal összefüggő munkaképesség váltzással kapcslats fglalkzási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és lyan ellátáskhz, társadalmi támgatáskhz való hzzáférést igyekszik biztsítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés srán a tanácskérő egészségi állaptának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes prblémái tisztázásával reális képet alkthat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcslatban évi CLXXXVII: törvény a szakképzésről 10 Szilágyi Klára (2005): A fiatalk és felnőttek pályarientációs és karrierépítési készségeinek szintje, fejlesztési lehetőségei. NFT Bp. 14

15 valóságs ítéletet alktni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidlgzni és megvalósítani. Sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. 11 Speciális szakiskla: a sajáts nevelési igényű tanulók isklai nevelés-ktatása céljából a szakiskla speciális szakisklaként működik, ha a többi tanulóval sajáts nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshz és életkezdéshez szükséges ismereteket. Az évflyamk száma a speciális kerettanterv szerint meghatárztt. Készségfejlesztő speciális szakisklaként működik, ha a középsúlys értelmi fgyatéks tanulók részére biztsítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkaflyamatk elsajátítását; az évflyamk száma a speciális kerettanterv szerint meghatárztt. Az értelmi fgyatéks tanulók képességét fejlesztő szakiskla előkészítő szakisklaként működik, ha a nevelés-ktatás kizárólag a évflyamn flyik. A tanuló a évflyamn felkészülhet a speciális szakiskla vagy a készségfejlesztő szakiskla szakképzési évflyamán történő tvábbtanulásra. 12 Szegregáció: mint az integráció ellenkezője, a csprtk elkülönítését, elkülönülését jelenti, valamely szempntból közös jegyeket mutató csprtsítás szerint. A pedagógiában ilyen mérlegelési szempnt lehet, például szegregáltan vagy integráltan történjen a fgyatéks fiatalk szükségleteinek a kielégítése. 13 Tartós betegségnek számít az lyan tartós egészségkársdás, amely jelenleg gyógyítható, de gyógyszerekkel vagy más terápiákkal kezelhető. Ilyen pl. a cukrbetegség, az asztma, a tüdőbaj, a magas vérnymás, a daganats betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi betegségek. 14 Társadalmi (szciális) kirekesztés a krábban használt diszkrimináció, hátránys megkülönböztetés szélesen értelmezett terminusa. Az Európai Unió szakirdalmában a diszkrimináció vagy hátránys megkülönböztetés jelent mást, mint eltérő mérce alkalmazását azns helyzetű egyének vagy csprtk esetében (direkt diszkrimináció), illetve azns mérce alkalmazását eltérő helyzetű egyének vagy csprtk esetében (indirekt diszkrimináció) évi CXC. törvény a zeti köznevelésről évi CXC. törvény a zeti köznevelésről 13 Sósné Faragó Magdlna (2003): Mentálhigiénés pedagógiai szciálpszichlógiai fgalmtár. Országs Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest

16 Támgattt öntájékzódás: pl. tesztek, prtálk, öninfrmációs bázisk, használata tanácsadó segítségével. Üzem/cég/tanműhely látgatás: célja a különböző fglalkzásk, szakmák munkahelyi körülmények közötti megismerése, a pályadöntés megalapzása. 5. Jgi és stratégiai környezet Az Európai Szciális Karta szerint Mindenkinek jga van a pályaválasztási tanácsadás megfelelő eszközeihez annak érdekében, hgy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő fglalkzást válasszn 15 Mindebből következően ez fkzttan vnatkzik a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalkra is. Jelen fejezetben ( a teljesség igényével és részletezésével) azkat a legfntsabb zetközi és hazai jgszabálykat, ajánláskat, rendeleteket, irányelveket és stratégiákat mutatjuk be, amelyek meghatárzóak a pályarientáció és az esélyegyenlőség biztsításában Jgi alapk A fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló ENSZ egyezményt december 16-án fgadták el a tagállamk (tvábbiakban Egyezmény). Magyarrszág az elsők között csatlakztt hzzá, március 30-án írta alá. Az egyezmény civil kezdeményezés, először a mzgásfgyatékssággal élő személyek világszervezete, a Disabled Peple s Internatinal vetette fel szükségességét. Elfgadásával a tagállamk arra kötelezik magukat, hgy a fgyatéks embert ne ellátandó tehernek, ha lyan államplgárnak tekintsék, akinek jga van saját döntései alapján saját életét élni. A törvény előtti egyenlőségről szóló 12. cikk szerint minden ember egyfrmán jg- és cselekvőképes, és ha valaki ennek gyakrlásáhz segítséget igényel, akkr azt biztsítani kell számára. Az Egyezmény elismeri a szabad és tájékztt döntéshez való jgt, a személyi szabadsághz való jgt, az ktatás terén az inklúzió szükségességét. Az Egyezmény a köznevelési, illetve a felsőktatási rendszer működtetésével kapcslatban elvárja a tagállamktól, hgy a fgyatékssággal élő személyeket (beleértve a gyerekeket is) fgyatéksságuk alapján ne zárja ki az ingyenes és kötelező alap- és középfkú ktatásból, felsőfkú képzésből, felnőttképzésből. Az ktatás srán segítse elő a fgyatéks személyek infrmációkhz, tudáshz való egyenlő esélyű hzzáférését a különböző kmmunikációs eszközök és módszerek tanításával és alkalmazásával (Braille-írás ktatása, jelnyelvi kmmunikáció, alternatív írásmódk, augmentatív kmmunikáció), valamint gndskdjn a speciális szükségletű tanulók, illetve hallgatók egyéni igényeihez történő ésszerű alkalmazkdásról. 15 Európai Szciális Karta I. rész 9. cikk 16

17 Ez a rendelkezés amellett, hgy a fgyatéks gyermekek és felnőttek tanuláshz, képzéshez való jgát kívánja biztsítani, hzzájárul ahhz is, hgy a munkaerő-piacra való be-, illetve visszalépést a képzettség hiánya ne beflyáslja hátránysan. Az Egyezményt elfgadó államknak a 27. cikk alapján biztsítania kell, hgy a fgyatékssággal élő személyek hzzáférjenek az általáns szakmai és pályaválasztási tanácsadói prgramkhz, a közvetítői szlgáltatáskhz, valamint a szakképzéshez és tvábbképzésekhez. Segítséget kell nyújtani számukra az álláskeresésben, a munkavállalásban és a munkahely megtartásában is, ezzel öszszefüggésben támgatni kell a szakképzési és szakmai rehabilitációt, a munkában tartási és munkába való visszatérést segítő prgramkat. Az Egyezménnyel párhuzamsan született meg az Európa Tanács Miniszteri Bizttság Rec (2006) 5. sz. ajánlása, amely a tagrszágk számára a következőeket tartalmazza: a pályarientáció fnts szerepet játszik abban, hgy a fgyatéks fiatal megállapíthassa, mely tevékenységekre alkalmas leginkább, valamint, tanácst kapjn a szükséges képzés, illetve jövőbeli fglalkzása kiválasztásáhz. Döntő fntsságú, hgy a fgyatéks, egészségkársdtt fiatalk számára hzzáférhetők legyenek a képességfelméréshez és a pályarientációhz kapcslódó szlgáltatásk, valamint a különféle képzési lehetőségek. 16 Magyarrszágn a meghatárzó évi XCII. törvény szerint: biztsítsák a fgyatékssággal élő személyek számára, hgy hatéknyan hzzáférjenek az általáns szakmai és pályaválasztási tanácsadói prgramkhz, a közvetítői szlgáltatáskhz, valamint a szakképzéshez és tvábbképzésekhez. 17 Magyarrszág a 2012 évben nyújttta be rszágjelentését, 18 az ENSZ Főtitkárán keresztül a Bizttságnak, melynek véleményezése megtörtént, ahgy a tapasztaltak alapján tett ajánlásk záró-következtetésekben történő megfgalmazása is. Ebben a Bizttság amellett, hgy pzitív elemként értékeli a fgyatéksságn alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmának Alaptörvénybe fglalását, az Országs Fgyatéksügyi Prgram ( ) elfgadását, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény elfgadását és szakemberek számára hzzáférhetőségi képzések biztsítását, száms aggdalmra kt adó területet jelölt meg véleményében, melyek rendezésére javaslatkkal szlgált. Ezen belül is kiemelte szrgalmazza, hgy elegendő frrásk elkülönítésével Magyarrszág biztsítsa a fgyatéks gyermekek befgadó ktatási rendszerének kialakítását, az ésszerű alkalmazkdást a fgyatéks gyermekek egyéni 16 Az Európa Tanács Miniszteri Bizttság Rec (2006) 5. sz. ajánlása a tagrszágk számára, amely a fgyatéksk jgainak érvényesítését, társadalmba való teljes körű részvételük előmzdítását segíti elő a fgyatéks emberek életminőségének javításával Európában a közötti időszakban évi XCII. törvény a Fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló egyezmény és az ahhz kapcslódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 27. cikk 1. d) pnt 18 Nemzeti Jelentés a fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló egyezmény 35. cikkének 1. pntja alapján Magyarrszág 17

18 szükségletei alapján, valamint a tanárk és más ktatási dlgzók flyamats képzését annak érdekében, hgy el tudják látni feladataikat a befgadó ktatási rendszeren belül. 19 A tanintézetekben flyó pályarientációt a zeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény szabályzza. E törvény kiemelt célja a nevelés-ktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályzása és a tehetséggndzás. A köznevelés kiemelt feladata az isklát megelőző kisgyermekkri fejlesztés, tvábbá a sajáts nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazdó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Érdekes módn a pályarientációt a tanintézet, ha a pedagógus feladatai közé srlja. 62 (1) A pedagógus alapvető feladatai közé tartzik tanítványai pályarientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését flyamatsan irányítsa. A köznevelési törvény megfgalmazza, hgy a Köznevelési Hídprgramk segítséget nyújtanak a tanulónak a középfkú nevelés-ktatásba, szakképzésbe való bekapcslódáshz, vagy a munkába álláshz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a kmplex, tanulmányi, szciális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támgató pedagógiai tevékenységgel. A szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, valamint a nevelésiktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszlgálat segíti a tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén is. 20 Az SNI fiatalkkal való fglalkzás feladatait az 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szabályzza, mely szerint a sajáts nevelési igény a szkáss tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagybb mértékű differenciálást, speciális eljárásk alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, krrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásk alkalmazását teszi szükségessé. A évi CLXXXVII. szakképzési törvény részletesen fglalkzik a pályarientációval. Megfelelően definiálja az életpálya-tanácsadás fgalmait. A törvény szerint az életpályatanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfkú isklai ktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskla, az isklafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizttság, valamint a zeti fglalkztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szlgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni. 19 Kvács Anikó (2013): A fglalkzási rehabilitáció középtávú stratégiája a zeti és közösségi irányelvek mentén. FSZK, Budapest (1) 18

19 A pályarientációhz kapcslódik még a Rehabilitációs szakigazgatási szervek által tervezhető és biztsítandó fglalkzási rehabilitációs szlgáltatásk a megváltztt munkaképességű személyek ellátásaival kapcslats eljárási szabálykról szóló 327/2011. (XII. 29.) Krmányrendelet 1. sz. melléklete alapján a következő: Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság rvsi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet (33/1998 (VI. 24.) NM rendelet) alapján. Munkavállalást és megtartást támgató szlgáltatásk: munkatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkavállalást és megtartást támgató szlgáltatásk, munkavállalói készségek, képességek felmérése, munkavállalásra felkészítő és munkavégzést támgató önsegítő csprtk létrehzása és működtetése, személyre szóló állásfeltárás és elhelyezés, munkaközvetítés, munkapróba, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, munkahelymegtartás segítése, vállalkzóvá válást elősegítő tanácsadás. Pályaterv kialakítását és megvalósítását támgató szlgáltatásk: pályatanácsadás, tanulási képességek és készségek vizsgálata, képzésre történő felkészítés, képzésben részesülők benntartásának segítése, lemrzslódás elkerülése. Életvezetést támgató szlgáltatásk: pszichlógiai tanácsadás, személyiségfejlesztést, beilleszkedést és önálló életvitelt segítő tréning. Kmplex támgató szlgáltatásk: rehabilitációs tanácsadás, munkaerő-piaci és fglalkzási infrmációk nyújtása, szciális infrmációnyújtás, rehabilitációs mentri szlgáltatás, esetmenedzser. A munkaerő-piaci szlgáltatáskról, valamint az azkhz kapcslódóan nyújtható támgatáskról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapján nyújttt szlgáltatásk és azk tartalma szerint a pályatanácsadás frmái: pályaválasztási és pályakrrekciós tanácsadás. A pályaválasztás előtt álló érdeklődő a tanácsadóval flytattt egyéni beszélgetése srán segítséget kap a későbbi munkavállalás szempntjából értékes érdeklődési köreinek számbavételéhez, önismeretének mélyítéséhez. Az érdeklődési iránynak megfelelő infrmációt kaphat arról, hgy hl és milyen isklarendszeren belüli és azn kívüli képzési frma elsajátítására van lehetőség, milyen eséllyel pályázhat az általa elképzelt közép-, illetve felsőktatási intézménybe. A pályamódsítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy fglalkzás megtalálásáhz lyan személy számára, aki az eredeti szakmai képzettségének megfelelő területen tud elhelyezkedni, mert az a személyiségének, képességének, egészségi állaptának, vagy a munkaerő-piaci keresletnek felel meg. Megjegyezni kívánjuk, hgy az utóbbi évek igazgatási, szervezeti átalakulása nymán a pályarientációhz kapcslódó szlgáltatásk vagy csak részben érhetők el. 19

20 5.2. Stratégiák Az Európai Unióban a fgyatékssággal élők hsszú távú fglalkztatását szlgáló stratégia célja az esélyegyenlőség biztsítása, hgy a fgyatékssággal élők élvezhessék az emberi méltósághz, az egyenlő bánásmódhz, a független életvitelhez és a társadalmban való részvételhez való jgaikat. Az Európai Unió által kezdeményezett akciók az EU közös gazdasági és társadalmi értékrendjét erősítik azáltal, hgy lehetőséget biztsítanak a fgyatékssággal élők számára képességeik megvalósítására, a társadalmban és a gazdaságban való részvételükre. Annak érdekében, hgy segítse a tagállamkat a munkaképes személyek mbilizálásában és megfelelő támgatás nyújtásában, az Európai Közösségek Bizttsága az aktív integrációnak nevezett, hlisztikus szemléletű stratégiák megvalósítását javaslja a tagállamknak. Az aktív integrációra irányuló megközelítés sikeres alkalmazása a különféle elemek közötti együttműködésen múlik. A megfelelő jövedelemtámgatást munkaerő-piaci lehetőségekkel és jó minőségű szlgáltatáskhz való könnyebb hzzáféréssel kell kmbinálni. A társadalmi integráció és a munkaerő-piaci részvétel válik el egymástól. Főbb szemléletei a következők: A hlisztikus szemlélet szerint a megváltztt munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell fglalkzni. Beleértve az egészségi és szellemi állaptát, képességeit, készségeit. Fel kell tárni a prblémák kait, és az kkat kell kezelni, megszüntetni. A hlisztikus szemlélet fnts eleme a megelőzés. Az empwerment kmplex, skdimenziós tevékenységet jelölő fgalm. Annak a flyamatnak a megjelölésére szlgál, amelynek srán a megváltztt munkaképességű személy hatni képes, önmagára hatalmmal, önálló prbléma megldási képességgel rendelkezik, vagyis képessé válik arra, hgy saját életét irányítani tudja, és céljait képes legyen elérni. A mainstreaming közelítésmód azt jelenti, hgy a hátrányk kezelésének egyik legfntsabb eszköze az egyenlő esélyű hzzáférés, a fkzttan személyszabtt megközelítés biztsítása. Az elérhető eredmények főáramba helyezésének igénye és szándéka. 21 Az európai fglalkztatási stratégia célja a munkahelyek számának és a fglalkztatás színvnalának növelése az Unióban. Az EURÓPA 2020 prgram hárm, egymást kölcsönösen megerősítő priritást tart szem előtt. Intelligens növekedés: tudásn és innváción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőfrrás-hatéknyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság. 21 Szellő Jáns (2011): A fglalkzási rehabilitáció és a diagnsztikai eljárásk. In.: A rehabilitáció kmplex szemléletet (szerk.: Nagy Janka Tedóra) PTE IGYFK, Szekszárd 20

21 Inkluzív növekedés: magas fglalkztatás, valamint szciális és területi khézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az Európai Unió 2020 Stratégiáhz, valamint az Unió időszakra vnatkzó Fgyatéksügyi Akciótervéhez kapcslódóan az Eurpean Disability Frum kezdeményezte egy új egységes, uniós szintű fgyatéksügyi dkumentum megalktásának a szükségességét. A időszakra vnatkzó Európai Fgyatéksügyi Paktum (EDF, 2009) elsődleges célja, hgy hsszútávú és knzisztens irányt mutassn a tagállamknak a fgyatéksügy minden területén, illeszkedve a többségi keretekhez. A Paktum tervezett priritásai a következők: Egyenlő esélyű hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatás területén. Egyenlő bánásmód és egyenlő esélyű hzzáférés biztsítása mindenki számára a fglalkztatás területén, különös tekintettel a szakképzésre, a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre, a munka megtartására és a munkakörnyezet ésszerű átalakítására, valamint a krrekt bérezésre és karrierplitikára. A fgyatéks munkaerő szabad áramlásának elősegítése a tagállamk társadalmbiztsítási és szciális szlgáltatási rendszereinek összehanglása által. A különféle termékekhez és szlgáltatáskhz, a közlekedéshez, az épített környezethez és az infrmációhz való egyenlő esélyű hzzáférés biztsítása a közös piacn belül hztt egységes szabályzókkal és megvalósítási flyamatkkal, amelyek közvetítik az egyetemes tervezés követelményeit. 22 A mindenkri fgyatéksságügyi prgram tartalmazza azkat a középtávn elérendő célkat, szükséges lépéseket, fő iránykat, amelyek a fgyatéks személyek fgyatéksságból adódó hátrányainak leküzdését segítik elő. Mind az Egyezmény, mind az Európa Tanács Akcióterve, illetve a közötti Európai Fgyatéksságügyi Stratégia hangsúlyzza a képességfelméréshez és a pályarientációhz kapcslódó szlgáltatásk, az erre épülő képzés, és munkaerő-piaci szlgáltatásk jelentőségét, egységesen hzzáférhetővé tételét. Ezt az elvárást az Új Fgyatéksügyi Prgram is beépítette szakmai tartalmába, amely a fglalkzási rehabilitációs infrmációkhz, valamint a nyílt munkapiaci munkavállalást elősegítő fglalkzási rehabilitációs szlgáltatáskhz való megyei szintű hzzáférés biztsítását tervezi. Kiemelten kezeli a fgyatéks emberek munkavállalását elősegítő képzésekhez, át- és tvábbképzésekhez való hzzáférés lehetőségét. A sajáts nevelési igényű gyermeket nevelő szülők esetében különös jelentőséggel bír a pedagógiai szakszlgálati intézmények által nyújttt megfelelő színvnalú ellátás, különös tekintettel a nevelési, tvábbá a tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszlgálati tevékenységekre, ezért fnts feladat az ezekhez való hzzáférés bővítése. A pályarientációs 22 Fehér Ildikó Schmitsek Szilvia Schüttler Vera Szauer Csilla: Az EU 2020 Stratégia és a fgyatéks emberek számára hzzáférhető szakisklai innvációk Magyarrszágn. Gyógypedagógiai Szemle 2010/3 21

22 szlgáltatáskkal kapcslats elvárásk is egyértelműen megjelennek, kiegészítve azzal, hgy a pályarientáció intézményrendszerének fejlesztésével meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a fglalkztatás összhangját. 23 A fgyatéks személyek életét beflyásló hszszabb távú ktatásukról-nevelésükről, képzésükről, munkavállalásukról, lakóhelyük megválasztásáról szóló döntéseik meghzatala helyzetükből adódóan fkztt tervezettséget igényel, amelyben kiemelkedő szerepe lehet a különböző szakszerű tanácsadásk rendszerének. A sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés előkészítése érdekében fejleszteni szükséges a szakszlgálati rendszerben biztsíttt tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadáshz való hzzáférést. Nemzetközi jó gyakrlatkat is alapul véve ki kell alakítani az élethsszig tartó tanulás, a kmpetenciafejlesztés és a tehetséggndzás fgyatéks emberek számára is elérhető frmáit. 24 Az egész életen át tartó tanulás szakplitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra szólóan megjeleníti a megbízható és állandó infrmációs és tanácsadói rendszer szükségességét. A sikeres életpálya-tanácsadási tevékenység egyik alapja, hgy az ktatási és szakképző intézmények megfelelő infrmációval rendelkezzenek a munkaerőpiacról, az aktuális keresleti-kínálati visznykról. A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a zeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása mellett kiemelt cél, hgy csökkenjen a rssz pálya- és szakmaválasztásk száma és erősödjön a keresletvezérelt szakképzés. Ebben jelentős szerepe van a pályakövetésnek, melyek segítségével lyan integrált ágazati rendszer kialakítása és bevezetése a cél, amely intézményi szinten segíti az ágazati irányítási és munkaerő-piaci elvárásknak megfelelést. A köznevelés területén a stratégia megfgalmazza, hgy a tanulók pályaválasztása szempntjából elengedhetetlen, hgy az isklarendszeren belül egyre fntsabbá vált a pályarientáció, az hgy a tanult ismereteket hl és hgyan tudják felhasználni és a munka világának megismerése. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a különböző műveltségterületeken, az alábbi képességek és készségek: tanulás tanulása, kreativitás, ítéletalktás, döntésképesség, önismeret, önmenedzselés, pályakrrekció, kmmunikáció képességének fejlesztésével és öszszehanglásával segíti elő a pályatanácsadást. Emellett elkerülhetetlen a pályarientációs infrmációs rendszerek tvábbfejlesztése, bővítése, hgy minden tanuló számára biztsítsa a hzzáférhetőséget, valamint az isklarendszerben flyó pályarientációs tevékenység összehanglását a munkaerő-piaci tanácsadással Kvács Anikó 24 Országgyűlési határzat-tervezet az Országs Fgyatéksságügyi Prgramról ( ) 25 Az egész életen át tartó tanulás szakplitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőfrrásk Minisztériuma Budapest 22

23 Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike az alacsny isklai végzettségűek arányának visszaszrítására. A célkitűzés szerint az EU átlagában az ktatást-képzést középfkú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó évesek arányát a krsztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. Magyarrszágn a végzettség nélküli isklaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében a pálya- és tanulási tanácsadás, infrmáció biztsításának célja a munkaerőpiacn való érvényesülés elősegítése a megalapztt egyéni döntéshzatal szélesedő eszközrendszerének kialakításával, knkrétan az alábbiak szerint: a prfesszinális pályatanácsadás és a tanulási támgatással összefüggő szlgáltatásk és infrmációk elérhetővé tétele; a pedagógusk, sztályfőnökök felkészítése az életpálya-menedzselési képességek fejlesztésének támgatására; kmpetencia szempntú értékelést, önértékelést, önismeretet is lehetővé tevő eszközök kialakítása és elérhetővé tétele. 6. A pályarientáció és a tartósan akadályzttság társadalmi, gazdasági megközelítése A pályák világában való tájékzódás körülhatárlt és elsajátítható ismeret, aznban a szakmai végzettség megszerzésének útjai vagy az elhelyezkedést támgató technikák átadása csak aktuális és jól használható infrmációkra épülhet. Az infrmációk naprakészsége, az aktuális tartalmak és váltzásk ismerete biztsítja a pályarientációs tanácsadás megbízhatóságát. A megváltztt munkaképességű és fgyatékssággal élő emberek, fiatalk elhelyezkedésének legfőbb akadálya állaptuk mellett gyakran éppen a megfelelő isklai végzettség és képzettség hiányában keresendő. Éppen ezért a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hgy a megváltztt munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint agy egy keresettebb szakma megszerzésével Az pályarientáció, az életpálya-építés társadalmi, gazdasági meghatárzttsága Ma Magyarrszágn az iskláit befejező fiatalk döntő többsége éves kra között lép először munkába és a jelenlegi nyugdíjszabályzás alapján átlagsan év prduktív munkával számlhatunk egyénenként. Vagyis a munkaerő-piacra lépőknek csak a jelenlegi, ha a 2020-as, sőt a 2040-es évek munkaerő-piaci igényeinek is meg kell felelniük, 26 Szilágyi Klára: Realitásrientáció kialakításáhz szükséges háttérismeretek. In. A pályarientáció szerepe a társadalmi integrációban (szerk. Szilágy Klára 2012.). Szent István Egyetem Gödöllő, Gazdaság- és Társadalmtudmányi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézet 23

24 miközben a glbalizáció, a flyamats technlógiai megújulás a termelés szerkezetének és az elérhető szakmáknak a flyamats átalakulásával jár együtt. Ebben a gazdasági-társadalmi környezetben az ktatás szerepe flyamatsan felértékelődik, mert a társadalm szereplői egyszerre várják el a közktatási rendszertől, hgy kmplex világunkban eligazdó államplgárkat neveljen, a munkaerő-piacn jól fglalkztatható munkavállalókat képezzen, így járulva hzzá az egyének sikeres és kiegyensúlyztt életéhez. 27 Így válik egyértelművé, hgy a pályaválasztás helyett az életút-támgató pályarientáció rendszerének kialakítása válik fő feladattá, amely megítélésünk szerint kmplex feladat kell, hgy legyen. Egy ilyen rendszer pedig csak akkr lehet sikeres, ha a ma fiataljai felnőttként értő módn tudják igénybe venni a munkaügyi szervezet, az alapítványk, civil szerveztek és más szlgáltatók által felajánltt munkavállalási, pályakrrekciós, és az ezekhez hasnló tanácsadási lehetőségeket. Mindemellett az életpálya-tanácsadáshz kapcslódó szlgáltatásk társadalmi-gazdasági hatása skkal összetettebb, figyelemmel a gazdaság váltzókra, a munkaerő-piaci környezetre, és lyan flyamatkra, mint a meghatárzó demgráfia vagy a szakplitika alakulása. 28 Az életpálya-tanácsadás egyúttal lyan társadalmi szlgáltatás, amely magában fglalja esélyegyenlőséget, az életpálya-építési készségek elsajátítását. Alapja az élethsszig tartó tanulás (lifelng learning, tvábbiakban LLL), amely az egyén életének srán megszerzett összes képzettségek, képesítések, kmpetenciák, készségek megszerzését, elsajátítását és fejlesztését jelenti, függetlenül a megszerzett tudás, képesség megszerzésének módjától. Ezért az életen át tartó tanulás egy állandó flyamat, amelynek srán az egyén tudását flyamatsan fejleszti, az isklai képzéseken kívül, a felnőttképzés és minden frmális és nn-frmális képzéssel. Az egyéni életpálya építést meghatárzza a flyamatsság, a fejlődés, a szakaszsság, a megszilárdítás, a pzitívumk figyelembevételének és a támgatásnak az elve. A flyamatsság elve: az életpályát jelentő aktivitáskat, mint alktó tevékenységnek idődimenzióját, lényegében a szcializáció flyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét jelenti. A fejlődés elve: az életúthz kötődően társítja a fejlődést, amely az iskláskrt jellemzi, igényli a pszichlógiai fejlődés társítását is. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vnatkzó minőségi váltzást kell biztsítani, lyant, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hzzájárul. A szakaszsság elve: az életút alktótevékenységének flyamatában megjelenik a szakaszsság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazk az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Egymással szrsan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszkat is jelenthet és mindig magasabb szintű követelmények vagy célk érdekében történik. 27 A Nemzeti Pályarientációs Tanács állásfglalása a közktatási szabályzás átalakítása, a tanári életpályamdell és a pályarientáció szerepének fejlesztése kapcsán december 9. (NPT, 2010.) 28 Szellő Jáns (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalk munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs 24

25 A megszilárdítás elve: a tevékenység feltételeként szükséges azknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást fkzatsan és flyamatsan biztsítják, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdnságk azk, amelyek az aktivitás flyamatát, a tevékenységet meghatárzzák vagy beflyáslják. A pzitívumk figyelembevételének elve: az életpálya-építés flyamatában alapvetően a meglévő, emcinálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket hangsúlyzzuk. Az erősségek kiemelése, megfgalmazása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvnalú és minőségű önbizalm kialakulásának megalapzását. A támgatás elve: az életpálya-építés mindig támgató jellegű. Olyan tevékenység, amely segíti a személyiséget abban, hgy kiválassza önmaga számára a legjbb lehetőséget. 29 A fenti, alapvetően pedagógiai, pszichlógiai elvek kialakításánál is az alap a Super-féle életpálya-mdell adaptációja, mint ahgy e kncepció megjelenik az életpálya-tanácsadás szlgáltatási flyamatában is. Növekedés szakasza (isklaválasztás, fakultáció); keresés (középiskla-választás, felsőfkú tvábbtanulás); felépítés (pályakezdés, munkakör-váltás); fenntartás (átképzés, új munkahely); hanyatlás szakasza (nyugdíjbavnulás). 30 Az életpálya-tanácsadás (lifelng guidance tvábbiakban LLG) fgalma szerint az egész életen át ívelő tanácsadás lyan tartós flyamat, amely lehetővé teszi a plgárk számára, hgy minden életkrban, életük bármely pntján felmérjék képességeiket, kmpetenciáikat és érdeklődési területeiket, ktatással, képzéssel és fglalkztatással kapcslats döntéseket hzzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, tvábbá más lyan területeken, ahl képességeket és kmpetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. 31 Az LLG céljai, tartalma egyúttal alapját adják a társadalmi, gazdasági hatás vizsgálati megközelítésének. E célk a következők: Képessé tegye az államplgárkat arra, hgy tanulmányi és szakmai életútjukat az életcéljaikkal összhangban tervezzék és irányítsák, figyelembe véve az ktatással, képzéssel, munkaerő- piaci lehetőségekkel és önfglalkztatással összefüggő alkalmasságukat és érdeklődésüket, elősegítve ezáltal személyes kibntakzásukat. Segítse az ktatási és képzési intézményeket, hgy lyan kellőképpen mtivált diákjaik, hallgatóik, gyakrnkaik legyenek, akik felelősségteljesen visznyulnak saját tanulmányaikhz, és maguk tűzik ki elérendő céljaikat. Segítse a vállalkzáskat és szervezeteket, hgy kellően mtivált, fglalkztatható és alkalmazkdó munkatársaik legyenek, akik képesek megragadni és hasznsítani a 29 E. Váms Ágnes Puskás Aurél Pála Kárly Rápli Györgyi (2005): Életpálya-építés kmpetenciaterület. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőfrrás-fejlesztési Operatív Prgram közpnti prgram (Pedagógusk és ktatási szakértők felkészítése a kmpetencia alapú képzés és ktatás feladataira) keretében készült. SuliNva Közktatás-fejlesztési és Pedagógus-tvábbképzési Kht. Budapest 30 Szilágyi Klára. 31 Brbély-Pecze Tibr Brs (2010): Életút támgató pályarientáció. ELTE BTK dktri értekezés 25

26 munkahelyi és azn kívüli tanulási lehetőségeket. Erőfrráskat biztsítsn a plitikai döntéshzók számára száms közplitikai cél megvalósításáhz. Támgassa a helyi, reginális, zeti és európai gazdaságkat a munkaerőfejlesztés illetve a váltzó gazdasági igényekhez és társadalmi körülményekhez való alkalmazkdás révén. Segítse az lyan társadalmi közösségek kialakulását, melyekben az államplgárk aktívan hzzájárulnak közösségük társadalmi, demkratikus és fenntartható fejlődéséhez A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk helyzete A Közpnti Statisztikai Hivatal előző (2001-évi) népszámlálása óta alapvetően megváltztt a fgyatéksság fgalmának értelmezése Európában. A váltzás leglényegesebb eleme a szemléletváltás: míg krábban a fgyatéksságt inkább rvsi értelemben határzták meg a szakemberek, és egészségügyi prblémaként tekintettek a jelenségre, addig ma már a társadalmi beilleszkedés ldaláról, ennek akadályztatása szempntjából ítélik meg a fgyatéksságt. Az ENSZ-nek a 2010 körüli európai népszámláláskra vnatkzó népszámlálási ajánlása az ENSZ fgyatéks statisztikai Washingtni Csprtjával összhangban a fgyatékssággal élőket biznys tevékenységeik ellátásában tapasztalt krlátzttság nagybb valószínűsége szerint határzza meg. A váltzás egy másik lényeges eleme, hgy váltztak a fgyatéksságk csprtsítását segítő nmenklatúrák. A jelenleg érvényes sztályzás az értelmi fgyatéksságkat részletesebb csprtsításban, az autizmust kiemelve tartalmazza, új kategóriaként szerepelteti a súlys belszervi fgyatéksságt, és megkülönbözteti a siketvakság fgalmát. A KSH definíció szerint fgyatéksságnak tekintjük azt a maradandó állaptt vagy sajátsságt, amikr a személy testi, értelmi, érzékszervi, mzgásszervi vagy kmmunikációs képességét számttevően vagy egyáltalán birtklja, és ez jelentős mértékben gátlja a társadalmi életben való részvételében, a megszktt, a hagymánysan elvárható életvitel gyakrlásában. 33 A évi népszámlálási adatk szerint Magyarrszágn a év közötti fgyatéks fiatalk száma meghaladta a főt. 21,7%-uk mzgássérült; 14,2% vak és gyengén látó; 14,2% siket és nagythalló; 10,1% belszervi fgyatéks; 30,4% értelmi fgyatéks; 5,2% mentálisan sérült; 14,6% beszédfgyatéks és 3,3% autista. A legalább 6 hónapja beteg fiatalké elérte az főt. 34 Tapasztalati és statisztikai adatk alapján a leggyakrabban előfrduló állaptk és betegségek, amelyek a pályaválasztást beflyáslják, és amire figyelemmel kell lenni, azk a következők: testi fejlettség (nagyfkú elhízás, súlytöbblet, átlag 32 Az élethsszig tartó pályarientációs szakplitika fejlesztése: Európai Kézikönyv. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest p. 33 KSH Népszámlálási adatk 2011/11 fejezet. Fgyatékssággal élők 34 Frrás: KSH 26

27 alatti fejlettség); cukrbetegség; idegrendszeri megbetegedések (leggyakribb prbléma az epilepszia); mzgásszervi elváltzásk; szívelváltzásk. Tvábbi betegségek a magas vérnymás, májkársdás, tüdő- és légzőszervi megbetegedések (asztma), a vérképző rendszer megbetegedései, gyógyszer-, vegyszerérzékenység, érzékszervi elváltzásk (hallás-, látáskársdásk). Körükben magas a krai isklaelhagyók száma, szakisklai lemrzslódásuk meghaladja a 40%-t. Az OECD által készített zetközi összehasnlító tanulmánya sajáts nevelési igény hárm nagybb csprtját különböztette meg: az A kategóriába tartznak a szervi rendellenességen alapuló fgyatéksságból, a B kategóriába a szervi rendellenességen alapuló, tanulási nehézségekből fakadó szükségletek, a C kategóriába pedig az lyan szükségletek, amelyek alapja valamilyen társadalmi, kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándrlók). 35 Magyarrszágn sajáts nevelési igényű tanuló a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfgyatéks, autista/autisztikus, halmzttan fgyatéks, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt gyermek. 2012/2013. tanévben az általáns isklai sajáts nevelési igényű (SNI) gyermekek száma együttesen 51 ezer fő, rszágsan az összes tanuló 6,9%-a. A dél-alföldi régióban az átlagt 3 százalékpnttal meghaladó az SNI tanulók hányada, de a nyugat- és dél-dunántúli területeken is jelentősen magasabb a mutató értéke, a legalacsnyabb (5,4%) Közép- Magyarrszágn. Településnagyság szerint meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, ugyanakkr a ek szerint meglévő jelentős különbségek tvábbra is megmaradtak, több mint 3 százalékpnttal magasabb a fiúk között az SNI-tanulók aránya. Az általáns tantervű sztálykban integráltan nevelt sajáts nevelési igényű tanulók hányada a 2012/2013-as tanévben tvább emelkedett, rszágs szinten megközelíti a 66%-t, ami 34 ezer főt jelent. A 2012/2013-as tanévben a középfkú ktatás nappali rendszerű képzésében, az érettségit adó szakisklákban az SNI-tanulók aránya a köznevelési feladat-ellátási helyek közül a szakisklákban a legmagasabb, 13%, a gyógypedagógiai ktatást nyújtó speciális szakisklák miatt. Ebből adódóan az integráltan ktattt SNI-tanulók aránya is itt a legalacsnyabb, 43%. A középisklákban az SNI-tanulók száma 6 ezer fő, ami a középisklásk 1,5%-a, akik szinte valamennyien integrált ktatásban részesülnek az általáns tantervű sztálykban. A 2013/2014-es tanévben lényegében ezek az arányk váltztak. 36 A sajáts nevelési igényű tanulók minden segítő törekvés ellenére felnőttkrukban nehezen tudnak beilleszkedni a munka világába, ezért az egész életen át tartó tanuláshz szükséges készségek megszerzése kiemelten fnts számukra. Nem alakult ki számukra egy meghatárzó pályaválasztási, pályarientációs rendszer. A speciális prblémákra szerveződött intézmények, szervezetek a fiatal elsődleges prblémájára kncentrálnak, ugyanakkr magas 35 Special Needs Educatin (www.eurpean.agency.rg 2000). 36 Frrás: KSH 27

28 színvnalú munkát végeznek. Az lyan kiegészítő szlgáltatáskra visznt, mint a pályarientáció/pályaválasztás nincs megfelelő kapacitásuk/tudásuk. Zárt világt alktnak, ahvá külső speciális szlgáltatásk nehezen juthatnak be. Másik nagy prblématerület: azk a tartós egészségkársdással élő fiatalk, akik nrmál isklarendszerben tanulnak, ahl a pályarientáció hzzáférhető, de tudja kmplex módn kezelni az ő egészségi, pszichés/mentális prblémáikat. Mindebből következően szükség van: lyan SNI-ellátórendszer felállítása, amely képes az egyéni igények és sajátsságk felismerésére, és azkhz többletszlgáltatásk biztsítására; az SNI-fiatalk fejlődését szlgáló eszközök (eljárásk, módszerek) fejlesztésének, minőségbiztsításának és hzzáférhetővé tételének támgatása, valamint lyan rendszer kialakítása, amelyben értékelhető és felmérhető a hzzáférés a minőségbiztsíttt fejlesztő eszközökhöz, módszerekhez; az SNI-tanulók munkaerőpiacra átvezetését szlgáló fejlesztések, prgramk támgatása, az életpálya-építés, pályatanácsadás és az egyéni átvezetési prgramk gyakrlati elterjesztése, a különböző szlgáltató rendszerek intézményei közötti szakmai együttműködési prtkllk kidlgzása és a civilszervezetekkel való együttműködés támgatása. 37 A fentiek mellett fnts a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségének tvábbi fejlesztése, amelynek alapján képesek az integrálható tanulók felkészítésére a többségi isklákba való átmenet érdekében, illetve a flyamats támgatás nyújtására az együttnevelésben résztvevők számára. Az SNI-fiatalk életpálya esélyeinek javítása kizárólag szektrközi - ktatás-képzés, fglalkztatás, egészségügy, rendészet, szciálplitika - együttműködésben lehet sikeres. A hatékny szektrközi együttműködés feltétele egy, a prbléma megldására irányuló, szektrkn átívelő, átfgó stratégia kidlgzása lenne. 38 A speciális nevelési szükséglet mindig az iskla adttságaival, fejlesztési lehetőségeivel, követelményeivel összefüggésben határzható meg. Knzekvenciái vannak az isklai tanulásszervezésre, a didaktikai döntésekre. Minden érintett gyermeknél individuálisan kell megállapítani, a gyermek életútjára, szciális tapasztalataira, környezetére; kgnitív, mtrs, nyelvi és egyéb fejlettségére alapzva. Olyan jgsultságként kell tekinteni, amelyben a gyógypedagógiai speciális nevelést igénylő személy, gyermek egyénileg részesül v. az isklában gyógypedagógia útján, vagy gyógypedagógiai fejlesztő közpntban A végzettség nélküli krai isklaelhagyás elleni középtávú stratégia Lásd még: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet: A Sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelésének irányelve és a Sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelvei 39 Fgyatéksság-tudmányi 28

29 1. sz. táblázat: A 2013/2014-es tanévben gyógypedagógiai nevelésben részesülő tanulók megszlása/fő Megnevezés Integrált Szegregált Összesen % Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakisklai tanulók ,9 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő speciális szakisklai és készségfejlesztő ,2 speciális szakisklai tanulók együtt ( szegregált intézménytípus) Gyógypedagógiai nevelésben részesülő gimnáziumi tanulók ,3 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakközépisklai tanulók ,6 Mindösszesen Frrás: EMMI A gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakisklai tanulók közül legnagybb arányt 64,7%- t az egyéb pszichés zavarból adódó súlys tanulási zavarral küzdő fiatalk képviselnek (lásd 2. sz. mellékletet). A gyógypedagógiai nevelésben részesülő speciális szakisklai és készségfejlesztő speciális szakisklai tanulók ( szegregált intézménytípus) számából 1545 fiatal készségfejlesztő szakisklai képzésben vesz részt. Legnagybb arányban az enyhén értelmi fgyatéksk vannak, 65,9%-t tesznek ki (lásd 3. sz. mellékletet). A gimnáziumi tanulók esetében is az egyéb pszichés zavarból adódó súlys tanulási zavarral küzdő fiatalk vannak többségben, arányuk eléri a 61,3%-t (lásd 4. sz. mellékletet). A gyógypedagógiai nevelésben részesülő szakközépisklai tanulók pedig ugyanez a fgyatékssági csprt 71,1%-s (lásd 5. sz. mellékletet). A lemrzslódó, leszakadó rétegekről az ún. krai isklaelhagyók arányának számításával zetközileg is összehasnlítható infrmációk alapján juthatunk. Krai isklaelhagyóknak nevezzük a éves népességből azkat, akik az ktatási, képzési rendszerből végzettség nélkül, vagy alacsny szintű (legfeljebb alapfkú) végzettséggel kerülnek ki, és semmiféle tvábbi ktatásban, képzésben vesznek részt. 40 Az Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a krai isklaelhagyók arányának 10% alá csökkentése európai szinten. Európai átlaguk évről évre alacsnyabb, 2011-ben már csak 13,5% vlt, és Magyarrszág a 11,2%- 40 A krai isklaelhagyás rátája az Európai Unióban hivatalsan használt definíció szerint azn évesek arányát méri, akiknek (még) nincsen középfkú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy érettségi típusú) végzettsége, és is vesznek részt ktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurstat által krdinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel alapján számítják. A mutató tulajdnképpen egy alsó becslés, hiszen a éves, ktatásban résztvevők egy biznys hányada később sem fg középfkú végzettséget szerezni. Ráadásul a felmérés bármilyen, tehát végzettséghez vezető ktatásban való részvétel esetén sem srl egy fiatalt a krai isklaelhagyók közé. 29

30 s értékével a kedvezőbb helyzetű rszágk közé tartzik. A évi rszágs adatk alapján a lemrzslódók aránya tvábbra is alacsnyabb a nők esetében (10,7%), férfiak esetében 12,2%, és a ek közötti különbségek kismértékben csökkentek. A végzettség nélküli isklaelhagyásnak részben demgráfiai (a csökkenő tanuló népességen belül flyamatsan nő a hátránys helyzetű/halmzttan hátránys helyzetű, veszélyeztetett, sajáts nevelési igényű, vagyis az SNI diákk aránya), részben ktatási kai vannak (általában lényegesen alacsnyabb arányban képes a köznevelés a hátránys helyzetű tanulókat befejezett középfkú végzettségig eljuttatni, elsődlegesen a krábban a szakképzésben jelentkezett magasabb végzettség nélküli isklaelhagyás miatt). Fnts megemlíteni, hgy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 41 adatai alapján 2013-ban Magyarrszágn a fiatalk körében a tanuló, dlgzók száma 175 ezer főt tett ki, ami a teljes éves népesség 15,4%-át jelenti. 42 Ez némileg magasabb, mint az uniós átlag, és enyhén növekedett is 2012-höz képest. A NEET (neither in emplyment nr in educatin and training) fiatalk nagy része (43%-a) legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezik. Középfkú isklai végzettségük alapján a éves tanuló, dlgzó fiatalk aránya a szakisklával rendelkezők vnatkzásában vlt a legkiugróbb (31,9%), tvábbá a szakközépisklát végzettek körében tapasztalt 20,6% is igen magasnak mndható. A különbségek az egyes isklai végzettségi szintekkel rendelkezők eltérő tvábbtanulási arányaira vezethetők részben vissza. Az általáns isklai valamint gimnáziumi végzettséggel rendelkezők ugyanis jóval nagybb arányban tanulnak még, mint a szakisklában végzettek vagy a szakképesítéssel is rendelkező érettségizettek A pályarientáció intézményrendszerének áttekintése 2000-től jött létre hazánkban a Nemzeti Pályainfrmációs Közpnt (NPK), az Európai Uniós tanácsadó hálózat, az EUROGUIDANCE magyarrszági tagja, amely ma már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretei között működik. Az NPK a pályaválasztást elsősrban infrmációs kiadványk készítésével támgatja. Részt vesznek a pályatanácsadáshz kapcslódó rszágs és zetközi szintű tájékztató rendezvényeken, mint pl. a pályaválasztási kiállításk. Naprakész képzési adatbázisk létrehzásával is segítik a döntés előtt álló fiatalkat, hisz hnlapjukn, a Magyarrszágn flyó középisklai és felsőktatási képzések adatbázisai is elérhetők. 41 A Krmány 320/2014. (XII. 13.) Krm. rendelete alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal december 31-én jgutód nélkül megszűnt. Feladatkörei közül január 1-től a munkavédelmi- és fglalkztatási szakterületet a Nemzetgazdasági Minisztérium, míg a fglalkzás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterületet az Országs Tisztifőrvsi Hivatal, vette át. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhz került. 42 Magyarrszág az Európai Unió 28 tagállama között a NEET ráta tekintetében a felső harmadba tartzik. A mutató értéke2,4 %-pnttal haladja meg az EU 28 tagállamának átlagát (13,0%). 43 Ignits Gyöngyi Nagy Ágnes Zsámbki Krisztina (2014): Munkaerő-piaci helyzetkép Nemzeti Fglalkztatási Hivatal, Budapest 30

31 Szintén a hazai pályarientációt érintő kérdés, hgy az Európai Pályarientációs Szakplitikai Hálózat tagállami feladatként jelölte meg a zeti szintű LLG Tanácsk felállítását, így a Szciális és Munkaügyi Minisztérium döntése alapján 2007-ben létrejött a Nemzeti Pályarientációs Tanács. Jelentős váltzás, hgy a 2012-től hatályba lépő szakképzési törvény már a gazdasági kamaráknak is szerepet szán a pályarientációban, 44 egy szintén az évi krmányrendelet 45 pedig még inkább megerősíti az időközben megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a gazdasági kamarák együttműködését a pályarientációs rendszer kialakításában és működtetésében. Szintén ebben a törvényben meghatárztt, a pályarientáció rendszerére is kiható intézkedés, hgy a 2008-tól működő Reginális Fejlesztési és Képzési Bizttságk helyét és szerepét 2012-től megyei szintű bizttságk veszik át. A megyei fejlesztési és képzési bizttság (MFKB) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehztt knzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület, amely közreműködik a munkaerő-piaci infrmációk, a fglalkztatási, fglalkztathatósági adatk és prgnózisk alapján a zetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehanglásában. Többek között közreműködik a pályarientációs és a pályakövetési feladatk megvalósításában is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács pedig 2012-ben Pályarientációs Bizttság felállításáról döntött, amely fő feladata, hgy a munkaügyi és ktatási döntések pályarientációt érintő fejlesztéseit, illetve a magyarrszági pályarientációs szakplitikai intézkedések, fejlesztések összehanglását szakmai háttérmunkájával támgassa. Ha a jelenleg fennálló rendszert összegezzük, akkr tehát azt láthatjuk, hgy az életpályatanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfkú isklai ktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskla, az isklafenntartó, a pedagógiai szakszlgálat, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizttság, valamint a zeti fglalkztatási szerv. Az első pályaválasztási döntés előkészítésében az iskla szerepe aligha megkérdőjelezhető. A diák az egyes tantárgyi ismereteken keresztül ismerheti meg leginkább a különböző pályák alapelemeit, amelyekre azután építeni lehet a pályára nevelés tvábbi prgramját. Amenynyiben ez a lépés körültekintően és szakszerűen valósul meg, akkr a tanulók pályával való előzetes aznsulása is elérheti az adtt életkrnak megfelelő szintet. 46 Sajns még ma sem mndható el ugyanakkr, hgy megvalósul az isklákban az ktattt ismeretek pályaválasztási szemléletű értelmezése és integrálása a fiatalk életre való felkészítésének érdekében. A évi CLXXXVII. törvény 76. (1) A gazdasági kamara - a pályarientáció részletes szabályairól szóló krmányrendeletben meghatárzttak szerint - közreműködik a pályarientációval összefüggő, e törvényben meghatárztt feladatk ellátásában (XII. 28.) évi 323. sz. Krmányrendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartzó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről 46 Zakar András: A pályaválasztás helyzete és fejlesztésének lehetőségei. In: Juhász Gábr (szerk.) (2007): PAT- RÓNUS. A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási kncepciójának tervezete. Tanulmánykötet. ÁFSZ Dél-dunántúli Reginális Munkaügyi Közpnt, Pécsi Tudmányegyetem. Pécs. pp

32 pályarientációt segítő ismeretek ktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépisklák, szakisklák) évflyamán van. Ez aznban jelent valós pályarientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választttak. Az isklák nagy részében pedig főként az általáns képzésben a pályaválasztást segítő ismeretekkel való fglalkzás csak ajánltt jellegű, így az tt dlgzó igazgatók, pedagógusk elhivatttságán, hzzáértésén múlik, hgy találkzik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő infrmációkkal, szlgáltatáskkal. Ráadásul az isklarendszer közelmúltbéli átalakulása és ezáltal összetettebbé válása - mint például a tvábbtanulási frmák jelentős váltzásai, a tanulási lehetőségek flyamats hrizntális és vertikális módsulása (4+4+4, 6+6, 8+4, 10+2 váltzatk) - még inkább megnehezíti a fiatalk helyzetét és egyben megnöveli a pályarientáció jelentőségét. A tanintézetekben kevés a képzett pályarientációs tanácsadó, ugyanakkr jelentős az sztályfőnökök, és a szaktanárk szerepe. A pedagógusk pzitív elkötelezettsége, mtivációja, szakmai ismeretei ellenére a pályarientációhz kapcslódó munkaerő-piaci, gazdaságkörnyezeti ismeretek hiánysak. Megállapítható, a tanácsadói munka és a napi tanítási gyakrlat között kevesebb idő jut e tevékenység ellátására. Ebből adódóan is fntsnak tartják azkat a pályarientációs rendezvényeket (üzem-intézménylátgatás, pályaválasztási kiállításk), ahl a tanulók csprtsan kaphatnak segítséget pályatervük alakításáhz. Így egyet érthetünk azzal a megállapítással, amely szerint a jelenlegi közktatási és felsőktatási struktúra önmagában lehetetleníti el a szakszerű és rendszerszemléletű pályarientációs munkát. Megfelelő hatásfkú pályarientációs szlgáltatást lyan közktatási rendszerben lehet telepíteni, ahl az átmenetek járnak eleve lefölözéssel, vagy a tanuló érettségi szintjét meghaladó döntéshzatallal. 47 A pályakezdő fiatalk helyzete, váltzása közvetlenül visszatükrözi a munkaerőpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlődésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcinál, ami természetesen összefügg az ktatási rendszer adttságaival, de krrelációban van a munkaerő-piaci igényekkel. A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitlódtt, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges isklai képzés hsszabbá vált. Fnts az is, hgy a krábbihz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskla. Ugyanakkr az isklai képzésből a munka világába való átmenet skkal bnylultabb, mint eddig bármikr. Egyértelmű az is, hgy a krábbi időszakban a Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat és jgelődje készült fel leginkább arra, hgy a rendelkezésre álló eszközeivel, a flyamatsan váltzó körülményekhez igazdva minél inkább segítse a fiatalk pályaválasztását, tvábbtanulását. A fiatalk munkaerő-piaci belépését fókuszba állítva azt tapasztalhatjuk, hgy a zökkenőmentes pályakezdést száms akadály nehezíti. 47 Brbély-Pecze Tibr Brs (2010): A pályarientáció/ életpálya-menedzsment készségek helyzete a magyar közktatásban különös tekintettel az elmúlt hárm év történéseire. Háttértanulmány a Jelentés a magyar közktatásról 2010 c. kötet 5. fejezetéhez. 32

33 Ezek közül érdemes kiemelni az ktatási, illetve képzési rendszer kibcsátása és a munkaerőpiaci kereslet közötti strukturális eltéréseket, a munkaerőpiac szempntjából releváns kmpetenciák és a munkatapasztalat hiányát, a hátránys helyzetű fiatalk, a krai isklaelhagyók és a szakképzetlenek rendkívül alacsny esélyeit a munkaerő-piacra történő belépésre. Az is jól érzékelhető ezzel párhuzamsan, hgy a fiatal krsztály egyik legfőbb prblémája az egzisztenciális biznytalansággal, illetve ezzel összefüggésben a pályaválasztással kapcslats. Ezért az egyik legfntsabb feladat, biztsítani számukra minden lehetőséget, hgy a lehető legtöbb, releváns infrmáció birtkában dönthessenek srsuk felől (Life - wide Guidance - LWG). Az isklában megszerzett tudás, tvábbá az életpálya-szemléletű pályarientációs tanácsadás srán kaptt infrmációk segíthetnek ugyanis a fiatalknak abban, hgy a piaci igényeknek és a személyes adttságknak megfelelően válasszanak szakmát, egy biztsabb elhelyezkedés reményében. 48 Az elmúlt időszakban a fiatalk pályaválasztásának támgatásáért a legtöbbet kétségtelenül a munkaügyi szervezet tette meg. Szlgáltatásaik és prgramjaik révén próbálják segíteni a megalapztt pályadöntés meghzatalát. A 2000-es évektől kezdődően kiépült egy infrmációs és szlgáltató rendszer, pzitívum, hgy ez utóbbiban a kliensközpntú és egyénre szabtt segítő frmák erősödése figyelhető meg. A munkaerő-piacra vnatkzó hsszú távú prgnózisk aznban még ma sem tudják kellő biztnsággal megtámgatni az egyes személyek döntési nehézségeit, az infrmációs rendszer érvényességén és alkalmazhatóságán tehát mindenképp javítani kell. Az is megfigyelhető ugyanakkr, hgy a flyamats átszervezések biznytalanságt szülnek és tartanak fenn a munkatársak körében, ami érzékelhetően kihat a pályaválasztást segítő flyamatkra is. Sajnálats tény, hgy az időközben csak teljes rszágs hálózattá szerveződött Fglalkzási Infrmációs Tanácsadók (FIT) még mielőtt szervesen illeszkedhettek vlna a rendszerbe, frrás és érdekeltség hiányában leépítésre kerültek. Mára már csak elvétve működik egy-egy FIT egyes megyeszékhelyeken. Ugyanakkr a FIT báziskn működő Rehabilitációs Infrmációs Centrumk (RIC) is megszűntek. A pályaválasztási intézmények körében az vlt megfigyelhető, hgy már a rendszerváltás előtt - a fővárs kivételével - teljesen megszűntek a megyei szinten működött szervezetek és ezt követően vidéken sem megyei, sem reginális szinten jöttek létre a pályarientációt, pályaválasztást segítő szakintézmények. A pedagógiai szakszlgálatk tevékenységi körébe is beletartzik a pályaválasztás támgatása, szlgáltatásaik fő célcsprtja a közktatásban tanuló diákk (és szüleik) köre. 49 A megyei szakszlgálatk tevékenysége aznban rendkívül szerteágazó, az intézmények túlterheltséggel, kapacitáshiánnyal küzdenek, a tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadás általában csak a megyeszékhelyeken érhető el. Sajns az érzékelhető, hgy a megyék pedagógiai intézeteinek szakszlgálatai a szükségesnél kevesebb 48 Cseh Judit: A hazai pályaválasztási rendszer. In: Szellő Jáns (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalk munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Zárótanulmány, PTE, Pécs évi CXC. törvény a zeti köznevelésről. 33

34 erőfrrással rendelkeznek és így csak nagy nehézségek árán, sk esetben kellő mértékben és színvnaln tudják ellátni a pályaválasztás szerteágazó feladatait, az életpályaszemléletű tanácsadás gyakrlati megvalósulása sem jellemző. 50 A pályarientáció hazai rendszerének szereplői között beszélnünk kell a gazdasági kamarákról, valamint az MFKB-k (Megyei Fejlesztési és Képzési Bizttság) ez irányú működéséről. A kamarák 2012-től vesznek részt a pályarientációval kapcslats feladatk ellátásában, szerveznek pályaválasztási kiállításkat, üzemlátgatáskat, szakmai bemutatókat, sztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket, szakmai versenyeket, sk esetben a munkaügyi szervezettel együttműködve. 51 Prblematikusnak ez esetben azt érezzük, hgy a kamarák jellegükből és tevékenységi körükből kiindulva fő céljukként a pályaválasztás előtt álló diákk szakképzés felé irányítását tartják, lyan területeket fókuszba állítva, amelyekre az adtt megye gazdaságának kiemelten szüksége van (MFKB) szerepe a hiányszakmák kijelölésében). Mindez pedig a szcializmus időszakának pályairányítási céljaira emlékeztet, a gndlkdás skkal inkább ennek a történelmi hagyatéknak az öröksége, mintsem a mai mdern, életpálya szemlélettel felruháztt, egyénre szabtt pályarientációs szlgáltatáskkal szembeni elvárásknak megfeleltethető. A 2012-től megyei szintű fejlesztési és képzési bizttságk (MFKB) pedig többek között közreműködnek a pályarientációs és a pályakövetési feladatk megvalósításában is. Egyik fnts feladataként pedig javaslatt tesznek az adtt megyében a szakisklai tanulmányi ösztöndíjról szóló krmányrendeletben meghatárztt ösztöndíjra jgsító szakképesítésre (hiány-szakképesítés). 52 A pályarientáció hazai rendszerének igazán új lendületű működéséhez a TÁMOP prgram járult hzzá, amely a lifelng guidance (LLG) rendszerének magyarrszági megalapzását tűzte ki célul. 53 A prjekt keretében kialakíttták, illetve tvábbfejlesztették az egész életutat támgató pályarientációs/karrier-tanácsadói rendszer szlgáltatás- és eszközkészletének száms elemét. A 2012 júniusától 2015 májusáig tartó másdik szakasz már azt a célt tűzte ki, hgy megújítsa és minden államplgár számára elérhetővé tegye a pályarientációs eszköz- és szlgáltatáskészletet, és általa segítse a tanulás és a munka világában hztt döntéseket. 54 A prjekt a pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése révén egyrészt törekszik az életpálya-tervezés krai megalapzására, másrészt pedig 50 Kiemelt figyelmet kell frdítani pl. a tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén arra, hgy a feladatt ellátó pedagógusnak vagy egyetemi (mesterképzés) végzettséggel, vagy főisklai végzettség (alapképzés) mellett diáktanácsadás, vagy isklai tanácsadó és knzultáns pedagógus szakirányú tvábbképzési szakképesítéssel kell rendelkeznie évi CLXXXVII. törvény 76. (1) A gazdasági kamara - a pályarientáció részletes szabályairól szóló krmányrendeletben meghatárzttak szerint - közreműködik a pályarientációval összefüggő, e törvényben meghatárztt feladatk ellátásában. 52 Cseh Judit. 53 A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése 2008-tól indult és első szakasza 2010 szeptemberében zárult le. 54 TÁMOP /1 34

35 az LLL és LLG szemléletet, valamint a felnőtt tanulás minőségi fejlődését is erősíteni kívánja. A másdik szakaszban rszágsan közel 3700 fő végezte el a Pályarientációs knzulens képzést, és tvábbi 100 fő vett részt a Szakma mesterei kurzusn. 55 Az állami feladat sk esetben átvállaló civil szervezetek tekintetében alapvetően két csprtról beszélhetünk, egyrészt azkról az alternatív szlgáltató szervezetekről, akik kifejezetten a megváltztt munkaképességű, fgyatéks személyeket, illetve a pályaválasztás előtt álló fiatalkat tekintik célcsprtjuknak, másrészt azkról a szervezetekről, akik egyéb, jellemzően karitatív, szciális jellegű feladataik ellátása mellett nyújtanak munkaerő-piaci szlgáltatást hátránys helyzetű klienseik számára. Az isklából a munka világába történő sikeres átmenet érdekében kmly igény mutatkzik arra, hgy egy közvetítő segítségét vehessék igénybe a munkaadók és az isklák. Ezt a hídszerepet tölthetik be a civil szerveztek. A munkáltatók szívesen dlgznak és dlgznának együtt civil szlgáltatókkal, akik segítenének a munkaadóval való kapcslattartásban, a munkaerő-piaci igények felmérésében, és elsősrban abban, hgy munkát közvetítsenek az álláskeresőnek, munkavállalót ajánljanak az állást hirdetőnek, illetve érdekeltté tegyék a cégeket abban, hgy fgyatékkal élő munkavállalók számára munkaköröket alakítsanak ki. Ezt a feladatt tipikusan civilszervezetek látják el Európa-szerte. A nyílt munkaerő-piaci integráció mellett lehetőség van lyan alternatív munkaerő-piaci szlgáltatásk igénybevételére is, amelyek kifejezetten megváltztt munkaképességű munkavállalók számára biztsítanak munkalehetőséget. Ezeknek az alternatív megldásknak a szlgáltatására is száms civil szlgáltató és alapítvány vállalkzik. Legyen szó a fiatalk akár nyílt munkaerő-piaci, akár alternatív alkalmazásáról, a civilszervezetek belépésével lyan tudás hasznsulhatna az integrációban, amely mind az isklai, mind a munkavállalói ldalról hiányzhat, pedig elengedhetetlen fntsságú a fgyatéks fiatalk sikeres elhelyezkedése érdekében. 56 Fnts kiemelnünk, hgy kialakultak lyan kezdeményezések, hálózatk, amelyek egyrészt a fglalkzási rehabilitáción keresztül áttételesen kapcslódnak a pályarientációs tevékenységhez, az életpálya alakításáhz. Másrészt már végeznek pályaválasztást elősegítő tevékenységet. Az egyik legjelentősebb kezdeményezés a 75 civil (alternatív) szlgáltató szervezetet tömörítő Rehabilitáció Érték Váltzás (RÉV): megváltztt munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szlgáltatás-fejlesztési mdellprgram. A prjekt célja a megváltztt munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacn történő elhelyezkedési esélyeinek javítása. Ez által a hátránys helyzetű emberek köztük a fgyatéks személyek társadalmi integrációja, az esélyegyenlőségi szlgáltatásk fejlesztése, a fgyatéks és megváltztt munkaképességű személyek 55 ngm.gv.hu ( ) 56 Mártnfi György (szerk. 2011): Út a munkaerőpiacra speciális szakisklákból. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest 35

36 munkaerő-piaci részvételének elősegítése, s ezen keresztül a társadalmi részvétel erősítése. 57 A másik jelentős a pályarientációhz kapcslódó kezdeményezés az Országs KID Egyesület nevéhez kapcslódik, amelynek tartalmában az alábbi tevékenységek jelennek meg: Képzésre és fglalkztatásra felkészítő tréningek (pályarientáció, kulcsképesség fejlesztő, önismereti-mtivációs, közösségi prgramk, kmmunikációs, tanulásmódszertani, prblémamegldó tréningek). Képzési tanácsadás (képességfelmérés, infrmációnyújtás, ügyintézés, ajánlás). Felzárkóztatás és tehetséggndzás (krrepetálásk, egyénre szabtt fglalkzásk, OKJ-képzésre előkészítő, iskla-előkészítő és vizsgára felkészítő tréningek) Intézményi háló működtetése (a hálózat tagjai: isklarendszerű és isklarendszeren kívüli képzők, a Pedagógiai Intézetek, munkaügyi szervezetek) kiegészítő tevékenységek: (könyvgyűjtés, önkéntes krrepetáló tanárk tbrzása, rendhagyó sztályfőnöki órák tartása, isklában lévőknél álláskeresésre felkészítés, preventív tevékenységek) A wrkshpk tapasztalatainak összegzése A felmérési szakaszban hét wrkshp szervezésére került sr. Célunk egyrészt a gyakrlati tapasztalatszerzés vlt, másrészt a szakmai partnerek és a bevnni kívánt fiatalk véleményei, ötletei a pályaválasztási mdell kidlgzásáhz kerülnek becsatrnázásra. A találkzókn a célcsprthz tartzó fiatalk mellett szülők, tanintézetek, civil szerveztek, járási hivatal képviselői és szakértők (tanácsadók, pszichlógusk, specialisták stb.) vettek részt. A wrkshpk keretében nylc kérdéskör került elemzésre. Milyen fgyatéks vagy egészségkársdtt csprttal áll kapcslatban? Milyen szerepben ismeri/éli meg ennek a célcsprtnak a jellemzőit, nehézségeit: érintett fiatal, szülő, szakember, önkéntes segítő stb.? Az első kettő kérdést hasnlóságából adódóan itt összevntuk. A résztvevők egy csprtja fiatal érintettként vagy családtagként vlt jelen. A szakemberek szinte mindegyik fgyatéks vagy egészségkársdtt csprttal kapcslatban álltak/állnak, amely egyúttal egy széleskörű, ugyanakkr beaznsítható, tipizálható prblémaköröket is magában fglal. A szerepek is a státuszból vezethetők vissza. Fgyatéks, illetve egészségkársdás szerint a résztvevők között vlt látásában, hallásában, értelmében, mzgásában akadályztt, több diszlexiás, 57 Frrás: 58 Frrás: 36

37 diszgráfiás valamint diszkalkuliás és mellettük elsősrban a fiatalkri cukrbetegségben (diabétesz) és keringési zavarkban (fiatalkri hypertnia) szenvedő fiatal. De vlt egy lyan wrkshp ahl a transzplantáción átesett fiatalk körülményeit, élethelyzetét vizsgálták. Milyen nehézséget tapasztalnak az érintettek és az érintett családk a minden napjaikban: életmód, életvitel, időkeretek, anyagi, kapcslati stb.? A wrkshpkn nagyn skat ventiláltak a fiatalk. 59 Már fiatalként, illetve fiatal felnőttként, sk tapasztalattal a hátuk mögött, több felgyülemlett sérelmet, élményt, érzést sztttak meg a résztvevőkkel, egymással. A fiatalk egyöntetű véleménye vlt, hgy a szülők, tanárk nincsenek kellően tájékztatva, felkészítve a megváltztt képességű gyermekkel kapcslats nehézségek elfgadására, kezelésére. Szerintük a mindennapi életben a fő nehézséget az kzza, hgy az átlagemberekéhez hasnló életvitel ütközik akadálykba. A szabadidő társas eltöltése esetében gyakran érzik úgy, hgy tudják felvenni az iramt krtárs fiatalkkal, mzgásban, vagy érzékszervi hiánysságk miatt rekesztődnek ki a társaságból látás, vagy halláskársdásuk miatt. Külön prblémát jelent, hgy esetleges allergiás, diabéteszes, szigrú diétát igénylő betegségeik miatt a közös étkezések srán kerülnek kellemetlen helyzetbe részben megldtt csak a diétás menü biztsítása, többnyire tthnról hrdják az ebédet és külön melegítik. Különösen nagy terhet jelent a megkérdezett krsztálynak, hgy betegségük krlátai miatt, vagy krlátzttan vehetnek részt a krtársak által előszeretettel látgattt tevékenységekben, pl. sprtlási, testedzési lehetőségek, esti, hétvégi bulik, stb. melyek a közösségépítés részei. A családk szempntjából is kmly terhet jelent a tartós betegséggel élő családtag, hiszen több kmprmisszumt és alkalmazkdást igényel, előfrdul, hgy az egészséges családtag, például testvér érzi háttérbe szrítva magát. Mindemellett a szülők nehezen nyílnak meg és akarják elfgadni a gyermek fgyatéksságát vagy egészségkársdását. Gyakri, hgy a pnts diagnózis meghzatala évekig is eltart és ezért a családk tudnak reálisan tervezni. Sk esetben a családk szétesnek. Vlt lyan résztvevő, aki elmndta, a gyermeke kiderült autizmusa miatt a családja elfrdult tőle. A családk szinte kivétel nélkül anyagi gndkkal küzdenek. Nincsenek megfelelően infrmálva a lehetséges támgatási frmákról és frráskról. A fgyatékkal élők csa- 59 Ventilálás: "A bajban lévő embernek kmly igénye a "kibeszélés", szakszóval ventilálás. Olyasmi ez, mint túlnymás kieresztése, csak a mi nyelvünkben a "kiereszti a gőzt" már durvább jelentéstartalmat hrdz. A ventilálás inkább szellőzést jelent, szellőzködést. Megszellőzködést. A ventilálás az öngyógyítás azn fajtája. Frrás: 37

38 ládja skszr tudja biztsítani fejlesztést vagy a szinten tartást, így az intézményi fglalkzáskat, képzéseket követően a fgyatékkal élőknél, egészségkársdttaknál megfigyelhető az tthni leépülés. Bezárkóznak, nehéz őket elérni a különböző infrmációs csatrnákn. A fgyatékkal élőt családja sk esetben túlóvja, ezért még nehezebb az önállósdási flyamat. Milyen nehézségeket tapasztaltak az isklai előmenetellel, pályaválasztással kapcslatban: a fiatalknál, családknál, isklában, egyéb intézményeknél, szakembereknél stb.? A résztvevő fiatalk az isklában találkztak pályarientációval. Nem vlt önismereti munka, lyan fórumk, helyzetek, ahl a fiatal megismerhette vlna jbban a képességeit, felismerhette vlna erősségeit, nehézségeit. Az egyik gátló tényező ka a pedagógusk pályarientációs ismereteinek és szemléletének hiánya és, valamint a megfelelő kmmunikáció a család és a pedagógus között. A szakemberek szerint szemléletbeli prblémából adódóik, hgy a képességek, érdeklődés mentén történik a pályaválasztás, a fiatalk és a családk döntése, ha az anyagi megfntlásk a meghatárzók. Mindemellett kevés a speciális képzőintézmény. A speciális intézményekben sem mindig használható, piacképes tudást sajátítanak el. A nrmál képzőintézmények nincsenek felkészülve a sérült diákkra. Nincsenek az ktatók felkészítve az integráció követelményeire, akadálymentesített a környezet és a tananyag. Nincsenek diákmentrk az isklákban. Szükség lenne speciális tanácsadói hálózatra, megfelelő módszertanra, eszközökre a szakemberek munkájának megkönnyítése és a nagybb hatéknyság érdekében. Hva tudnak frdulni a prblémáikkal? Milyen szervezetek, intézmények, szakemberek, önkéntesek támgatására, segítsége számíthatnak? Alapvető prbléma, hgy a különböző intézményrendszerek között nehéz a kapcslatteremtés és az infrmációcsere főleg rszágs szinten. Nincsenek közös adatbázisk, egységesített rendszerek. Egyes intézményeknél, intézményekkel szemben kmpetencia félreértések. Az intézmények, szervezetek krlátztt anyagi és humán frráskkal rendelkeznek, ami nehezíti a személyre szabtt, kmplex tanácsadói munkát. Általánsságban az érintett fiatalknak kevés infrmációja van arról, hva frdulhatnak segítségért, fnts lenne az ilyen jellegű tájékztatás. Az érintett szülők jbban tájékzttak ugyan, de ismereteik szélesítése kmly feladat lehet. Ugyanakkr például a látás-, és hallássérülteknek speciális segítő rendszere van. Azt is ismerték a résztvevők, hgy a tanulásukban akadályzttaknak van speciális intézménye, illetve 38

39 integráltan ktatják őket. De az a véleményük, tapasztalatuk, hgy e nehézségek kezelésére, fejlesztésre, tényleges integrációra a pedagógusk nincsenek felkészítve. Az integrált ktatás a szakemberek véleménye szerint sk esetben csak helyben tartást jelent, és egy bélyeget, mert a prblémás gyerek mindig is érzi a másságát, éreztetik is vele, nincs sikerélménye és szerintük a képességei szerinti fejlesztést, ktatást kapja, hiszen a pedagógusnak a többi mellett kellene vele differenciáltan fglalkzni. A résztvevők tudják, hgy lehet gyógypedagógus, pszichlógus segítségét kérni. De ebben egy serdülő tud dönteni. Kell az állapt felismerése, a szülők tájékztatása, és a mtiválása a prbléma felismerésére, elfgadására, a szakemberek segítésének elfgadására. Ebben a pedagógusk felkészítésének nagy szerepe van. Ugyanakkr a résztvevők megállapítása szerint a pedagógusk túlterheltek, türelmetlenek. A fentiektől függetlenül a szakemberek úgy látják kialakultak azk a szegmensek, ahva a fiatal, a szülő segítségért frdulhat. A résztvevők a hatékny tanácsadó és támgató segítség területén egyrészt a civil szervezeteket (fgyatéksságra specializálódtt alapítványk, egyesületek), másrészt az utóbbi időben képzett pályarientációs tanácsadókat emelték ki. Milyen segítségeket igényelnének/tartanak szükségesnek, annak érdekében, hgy e fiatalk pályaválasztása pályarientációja, isklai előmenetele, munkaerő-piaci integrációja sikeres lehessen? Fntsnak tartják az érintettek a különféle szakmák megismerését, mivel alig van ilyen jellegű tapasztalásra mód. Jó lenne, ha ki lehetne próbálni magukat többféle területen, akár szellemi munkáról, akár fizikai munkáról legyen szó, hgy felmérhessék saját képességeiket az ptimálisabb választás érdekében, az érdeklődésüknek megfelelően. Mindebből következően a résztvevők véleménye szerint a tanárk ismerjék fel, ha a gyereknek tanulási nehézségei vannak. Legyen feladatuk, idejük arra, hgy megnézzék a gyermek viselkedése, tanulási nehézsége mögött milyen k húzódik. A pedagógus kapjn segítséget: asszisztens, gyógypedagógus, pszichlógus személyében. Alapvető elvárás a szülők krrekt tájékztatása a fiatal állaptáról, képességeiről. Tudják, hgy miben kap a gyermekük segítséget az isklában, mi az ő feladatuk, felelősségük. A szülőket tekintsék partnernek. A hatékny pályarientáció szükségletei közé még az alábbiak tartzhatnak: A megfelelő, reális segítségnyújtás a beisklázástól kezdve a tvábbtanulásig, a flyamatsság és az állandóság megteremtése. Beilleszkedési pályarientációs tréningeken való részvétel biztsítása. Alapvetően szükséges lenne a fgyatéks vagy egés- 39

40 zségkársdtt fiatalnak az érdekérvényesítő képességének javítására, önértékelésének erősítésére. Működő pályaválasztási tanácsadás, üzemlátgatás, gyakrlatrientált munkakipróbálás, elérhető infrmáció a képzésekről, szakmákról. Milyen jó megldáskkal /gyakrlattal találkztak? Amit maguk alakítttak ki, vagy külföldön látták stb.? Ausztriában és Németrszágban a szciálpedagógus feladata a hátránys helyzetű fiatalk támgatása knfliktusai megldásában, amelyek az isklában, a gyakrlati képzésben, a szabadidő eltöltésében és esetenként a létfenntartás biztsításában jelentkeznek. A szciálpedagógiai mdell a gyakrlati ktatók, a szakisklai tanárk és a szciálpedagógusk intenzív együttműködését feltételezi, a hátránys helyzetű fiatalk számára pedig egyéni fejlesztést tesz lehetővé. A fgyatéksk számára létrehztak egy másdik szakmarendszert, melyben kb. 130 szakma van felsrlva hónap a képzési idő, de vannak a teljes értékű szakmákhz közel álló képesítések is, amelyek abban térnek el a nrmál szakmától, hgy önálló, ha irányíttt munkavégzésre készítenek fel. 60 Az Egyesült Királyságban a fgyatéks vagy egészségkársdtt fiatalnak a megmaradt képességeit nézik, amit fejleszteni lehet és a krlátaikat. Az, ktatási órákn sk gyakrlat van, ahl kiderül, hgy mihez jbbak az adttságaik. A fiatalk sk tevékenységgel ismerkedtek meg: asztals munka, varrás, batiklás, fémes munkák, főzés stb. A tanulásban kevésbé jó képességű gyerekek, akik manuálisan ügyesek sikerélményt szerezhettek és a többiek is megtapasztalhatták miben jók ők. A tanulási prblémás gyerekek mellett asszisztens van, aki segíti őket a haladásban. Az isklában van pályarientációs tanár, és pszichlógus is. A nagy állami cégek telephelyein van a szakképzés. Minden gyermeknek, fiatalnak van napi terve, feladata elméletben és gyakrlatban is. Ezt minden reggel megbeszélték és a nap végén ellenőrizték. Péntekenként együtt értékelték a hetet. Mindenki a maga teljesítményét és azt is mit tanult, valamint a mester is értékelte minden fiatalét. Péntekenként kapnak ösztöndíjat, amibe beleszámíttt, hgy hiányztak-e, és teljesítették e képességeik szerint az elvártakat. A legjbbakkal a cégek munkaszerződéseket kötöttek. Ezek a fiatalk tanulnak mást, csak szakmát, számítástechnikát és munkavédelmet. Magyarrszágn jó gyakrlatt alakíttt ki a Salva Vita Alapítvány. A résztvevők e mellett kiemelték a Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskla és Kllégium módszerét. E módszer kmplex módn a 60 Lásd még pntsan: Kertész Jáns: Pályaválasztás, pályarientáció jelentősége a hátránys helyzetű és fgyatéks tanulóknál. Frrás. Letöltve: augusztus

41 pályarientáció elemeit beépíti a pedagógiai prgramba, a tanmenetbe. Egyéni felméréseket végez a pályaválasztás előtt, a pszichlógia eszközeivel vizsgálja a képességeket és a mtivációt. Egyénre szabtt, a tanulók érdeklődésnek megfelelő fglalkzási csprtkat választ ki, hzzá megismerési kapcslódáskat szervez. Mellette számításba veszi a fglalkzás-egészségi szempntkat és a munkaerő-piaci környezetet. Megítélésük szerint, hgyan lehetne fenntartani a megfelelő segítés/fejlesztés rendszerét, gyakrlatát? A résztvevők szerint nagyn kmly és általáns szemléletváltásra lenne szükség. Az ktatásba több pénz kellene, hgy kisebb létszámú sztályk legyenek, lehessen alternatív módszerekkel tanítani. Legyen lyan fejlesztés, ami természetes és megbélyegző. Legyen gyógytrna, iskla pszichlógus, pályarientáció. A frráshiány megldására a szakképzési alap felhasználásának lehetőségét fgalmazták meg, annak a terhére kellene tanácsadó hálózatt kialakítani, bevnva azkat a civil szervezeteket is, amelyek képesek lehetnek a pályarientáció speciálisabb feladatainak ellátására. 9. Fókuszcsprtk, interjúk tapasztalatainak összegzése A felmérés srán 10 fókuszcsprts vizsgálat és 31 interjú felvétele történt meg különböző pályarientációs, illetve rehabilitációs szakemberrel, szakértővel, prjektvezetőkkel, esélyegyenlőségi referensekkel. Az interjúk srán hárm fő kérdést fgalmaztunk meg. A fókuszcsprtk esetében arra törekedtünk, hgy lyan civil szerveztek és szakértői csprtk vegyenek részt a vizsgálatban, amelyek nagy gyakrlati tapasztalattal rendelkeznek témakörünket illetően. Mindegyik metódus srán az alábbi hárm kérdésre vártunk válaszkat. 1. Milyennek ítéli meg a pályarientáció helyzetét? 2. Milyennek ítéli meg fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk pályarientációjának helyzetét? 3. Milyen javaslatai lennének a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk pályarientációjának segítésére? 41

42 9.1. Fókuszcsprts vizsgálatk A pályarientáció helyzetének a megítélése: A fókuszcsprtk résztvevői fnts szakplitikai kérdésnek gndlják a pályarientációt, mégpedig abból az aspektusból, hgy a különböző szlgáltatási rendszerek összekapcslásának humánerőfrrás, illetve anyagi/technikai támgatása rszágs jelentőségű. A pályarientáció vagy az élet-pályatanácsadás intézményrendszere adtt. Alapja a család, az iskla. E rendszerben meglévő tudásk, metódusk aznban egymástól elszigetelten, partikulárisan működnek. Napjainkban az egyik legnagybb gnd a pályaválasztási tanácsadás egészét tekintve, hgy az összehanglás igen hiánys. A pályaválasztási flyamat szempntjából elengedhetetlen a mindenre kiterjedő együttműködés az ktatás-képzés és a fglalkztatás között. Ez mindmáig csak igen kis mértékben valósult meg. A jó tervezés, az átgndlt szervezés és az integrált megvalósítás minden esetben alapját jelenti a pályaválasztási tanácsadás eredményes működésének. A pályarientáció klasszikus frmái már csak részben lehetnek sikeresek, az új generációk (Y, Z) másfajta szlgáltatást igényelnek. Előtérbe kerültek lyan kmpetenciák amelyek beflyáslják az életpálya kialakítást. E kmpetenciák közé tartzik a kreativitás, az önállóság, a lgika, a racinalitás. Hiányzik az élményalapú pályarientáció, a pályaszcializáció, amely srán a fiatalk azkat a viselkedési módkat, technikákat, értékeket, szerepeket, visznyulási módkat sajátítjuk el, amelyekre az adtt pálya gyakrlása srán szükségünk van. A flyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárk és a krtársak beflyásló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel srán a szakmai és munkacsprtk, munkatársak és felettesek szcializációs hatása válik a legerősebbé. Az isklarendszer átszervezése srán erőteljesebbé vált az igény az isklákban egy jól működő pályaválasztási rendszer kialakítására, amelynek fejlesztése pnt az átszervezések miatt nehézkessé vált. Annak ellenére, hgy az utóbbi években Európai Uniós frrásból skan kaptak felkészítést, a pályarientáció területén jelentős a szakemberhiány. Így e tevékenység döntően az sztályfőnökökre, illetve néhány elkötelezett szaktanárra hárul. Hiányznak az isklapszichlógusk és a nevelési szakemberek. Prblémát jelent az is, hgy a pályarientáció módszertana épült be szervesen a pedagógusképzésbe, különösen a szaktanárk esetében. 42

43 A pályarientációt segítő ismeretek ktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépisklák, szakisklák) évflyamán van. Ez aznban jelent valós pályarientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választttak. Az isklák nagy részében pedig főként az általáns képzésben a pályaválasztást segítő ismeretekkel való fglalkzás csak ajánltt jellegű, így az tt dlgzó igazgatók, pedagógusk elhivatttságán, hzzáértésén múlik, hgy találkzik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő infrmációkkal, szlgáltatáskkal. A pályarientáció srán, részben érthető kkból is, igen erőteljes a szülői beflyás, amelyben megjelenik a túlértékelés, ne az legyen, aki én, több legyen, mint én. Mindemellett tapasztalat a napi tanácsadási munkából a meglévő praktív és retraktív gátlás. A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk pályarientációjának megítélése: A különböző fgyatékssági típusk kán más-más sajáts nevelési igény fgalmazódik meg, egyénileg bnthatók le ezek pedagógiai knzekvenciái. Az egyéni sajátsságk alapján meghatárzható egészségügyi, szciális és közktatási többletszlgáltatásk köre a különböző életkrkban eltérő, a fgyatéks személy életvitelétől, fglalkzásától, egészségi állaptától függően váltzik. A fgyatéks gyermek, tanuló fejlesztéséhez, tanításáhz, általában eltérő bánásmódt, módszereket, feltételeket, gyakran speciális eszközöket és az átlagsnál több egyéni megsegítést igényel. A többletszlgáltatásk jellege és mértéke azns fgyatéksság esetén is általában egyénenként eltérő. Ebből adódóan is fntsak azk a szervezetek, amelyek speciális igényeket, szükségleteket elégítenek ki. Az általáns iskla befejezését követően a fgyatéks fiatalk tvábbtanuló többsége szakisklában, speciális szakisklában flytatja tanulmányait. A speciális intézményekben tanuló fiatalk meghatárzó hányadának kevésbé piacképes, alacsnyan kvalifikált szakmák választására nyílik lehetőségük. Az egyetemeken, főisklákn megjelenő fiatalk alapvetően az integrált ktatásból tanulnak tvább. Jellemző az egészségkársdás, de szinte mindegyik fgyatéks típus megtalálható. Az elmúlt tíz évben flyamatsan emelkedett a sajáts nevelési igényű (SNI) fiatalk száma, különösen az értelmi fgyatéksk, a mzgáskrlátzttak körében. Vélhetően a diagnsztikai eljárásk fejlődése következtében a krai felismerés is hzzájárult az SNI fiatalk számának növekedéséhez. Alapvető cél és eredmény az lenne, ha az SNI tanulók nagybb része integrált ktatásba kerüljön. A tanintézetek legyenek befgadóbbak és csökkentsék szelekciós (szegregációs) szemléletüket. 43

44 Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfntsabb tennivaló az, hgy az iskla kezelni tudja az egyéni igényeket, az eltérésekből fakadó prblémákat. Képes legyen arra, hgy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztsítsa azkat az egyéni tanulási útvnalakat, amelyek megakadályzhatják az isklai kudarck elszenvedését. A szegregált intézmények fkzatsan specializálódtak a különböző fgyatéksságnak, tanulási nehézségeknek megfelelően. Túlnymó részük saját, a többségitől sk esetben nagyn eltérő tanterv szerint dlgzik, speciális taneszközöket, lykr más tankönyveket használnak. E mellett vannak lyan szegregált intézmények, sztályk is, amelyek elkülönítetten látnak el egy-egy fgyatékssági területet. Mindemellett a szegregált intézményekben dlgzó szakemberek zetközi visznyaltban is jól felkészültek. Magyarrszágn nincs lyan a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk integrációját segítő több területre ható módszertan, amely kiterjedne az integrációt szlgáló szakképzésre, a fgyatéksságra speciálisan kidlgztt szlgáltatásfejlesztésre (gyógypedagógiai módszertani, szciális, egészségügyi és pályarientációs, munkaerő-piaci szlgáltatásk és a fiatalk integrált fglalkztatását biztsító munkahely megtalálására. Javaslatk: Olyan integrált szlgáltatási rendszer kialakítása vezethet eredményre, amelyben a pályarientációs szlgáltatók együttműködnek. Az egymástól szeparáltan működő, egymásról lykr is tudó szlgáltatásk kapacitásának, humánerőfrrásának a fiatalk igényeire reagáló célztt egybekapcslása egyénre szabtt hatékny megsegítést tud biztsítani minden rászruló számára. Különösen jelentős tudást képviselhetnek és adhatnak át a civil szervezetek. Az egész pályarientációs rendszer fejlődését erősítené, ha a civil szervezetek szlgáltatásait integrált módn kapcslnák a családi, tanintézeti, munkáltatói hármashz. Működéséhez visznt a jelenlegi pályázati frráskn kívül, állami nrmatív támgatás is szükségeltetne. Több lyan kmplex prgramra lenne szükség, ahl a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk életpályaesélyei javulhatnak, pályarientációjuk megalapzttabbá válik. Az egyik ilyen jellegű mdell az FSZK által működtetett Dbbantó prgram hátránys helyzetű, lemrzslódtt (krai isklaelhagyó) fiatalk számára kínál preventív és aktív eszközként lyan kmplex isklai prgramt, amely az európai másdik esély típusú isklák tapasztalatait felhasználva az érintettek számára sikeres szakképzésbe való visszavezetést tesz lehetővé, valamint a célcsprt kisebb hányadát az egy éves képzésben direkt módn készít fel a munkavállalásra. Egy másik fókuszcsprt mód- 44

45 szertani javaslata kapcslódik a napi tevékenységükhöz, illetve ahhz a kncepcióhz, amelyet a Salva Vita Alapítvány dlgztt ki Munkahelyi gyakrlat címmel. A prgram a speciális szakisklák értelmi fgyatéks, jól szcializált, megfelelő munkaképességgel rendelkező tanulóit készíti fel az integrált munkavállalásra, a felnőtt életre. A gyakrlat srán a tanulók heti egy alkalmmal különböző nyílt munkaerő-piaci munkahelyekre járnak gyakrlatra. Az évflyamnként két-hárm nagybb személyi erőfrrás esetén több tanulót egy isklai segítő kíséri a munkahelyekre, ahl kétkét hónapt töltenek, majd munkahelyet váltanak. Ennek következtében az isklai tanév végére nylc munkahelyet, és ezzel együtt nylc munkatípust ismernek meg a település különböző pntjain. Egy harmadik mdell egyike a Clearing, amelyet Magyarrszágn a Kézenfgva Alapítvány Trainsitin prjektje ( ). hnsíttt meg. A Clearing angl szó, jelentése: tisztázás, mely utal a szlgáltatás jellegére: a tanulás és a munkavállalás közötti átmenetben nyújttt tisztázó tanácsadásra és támgatásra a fgyatékssággal élő és a hátránys helyzetű fiatalknak. A Clearing szlgáltatást egyes civil szervezetek nyújtják. Szrs kapcslatt építenek ki munkáltatókkal és lyan ktatási intézményekkel, melyek év közötti hátránys helyzetű tanulók képzését látják el. Az isklában az életpálya-építés kmpetenciák fejlesztésének az lehet a célja, hgy a közktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fgalmazni a jövőjükkel kapcslats elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat, függetlenül attól, hgy ép, egészséges vagy fgyatéks/egészségkársdtt fiatal. A krai isklaelhagyás, a sajáts nevelési igény kezelése, a kapcslódó szlgáltatásk biztsítása sk esetben meghaladja a tanintézetek erőfrrását. Mindenképpen szükséges lenne egy lyan rendszer kialakítására, amelyben érvényesülhetne a megelőzés, az intervenció, a kmpenzáció. Kialakultak már lyan minták például a mentrtanár prgram amelyek eredményesebben hzzájárulhatnak e célcsprt esélyeinek javításáhz. 61 Szükség van egy lyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatsan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. Megyei szintű pályarientációs szakmai fórumk létrehzása segítené e tevékenység hatéknyságát. Mindemellett szükség van az isklapszichlógusk, isklarvsk számának növelésére. 61 Baranyában 2006 óta működik a Munkaügyi Közpnt által finanszírztt Patrónus Mentr-tanár prgram, melynek keretében munkanélküli pedagógus, szciális munkás szakemberek fglalkztatásának támgatása valósul meg lyan általáns és szakisklákban, ahl magas a lemrzslódással veszélyeztetett gyerekek száma, aránya. Feladatuk a veszélyeztetett gyerekekkel való egyéni és csprts fglalkzás, a hiányzásk számának csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása, segítségnyújtás tanulás-módszertani kérdésekben, közreműködés egyéb szciális és családi prblémák kezelésében, végső srn a krai iskla elhagyás megelőzése. 45

46 A pályarientációs szlgáltatási piacn már jelen lévő szlgáltatók egybekapcslásával, egyfajta helyi szlgáltatási hálózat kialakulásának ösztönzésével lehet a szakképzéstől a munkaerőpiacra való belépésig terjedő életút támgatását eredményesebbé, hatéknyabbá tenni. A résztvevők szerint a civil szervezetek jelentős tudás birtkában vannak a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk gndzásában, segítésében, munkaerő-piaci esélyeik javításában. Megfelelő pályarientációs módszertan, ismeret alapján eredményesen kapcslódhatnának be a flyamatba. Amelynek alapja egy integrált szlgáltatási rendszer lehetne. A társadalmi-szciális környezet, a megfgalmaztt igények, követelmények és tapasztalatk azt mutatják, hgy sem az állami, sem a piaci szektr alkalmas minden társadalmi szükséglet, minden közszlgálat kielégítésére. A pályarientáció és a kapcslódó munkaerő-piaci esélyek javítása megkövetelik a munkaügyi, szciális igazgatási, és szlgáltatási szervezetek, valamint a civil szervezetek közötti kapcslatrendszer és partnerség erősítését, az egységes gndlkdásának kialakítását, tevékenységük módszertani segítését Interjúk A pályarientáció helyzetének megítélése: Az interjúfelvételben résztvevő szakemberek, szakértők szerint a pályarientáció helyzete ma Magyarrszágn igen ellentmndáss képet mutat. Azk az irányk, amelyek Európában már erőteljesen jelentkeznek még teljesen elfgadtt hazánkban. Az új kncepciók a pályarientációt életpálya flyamat kntextusba helyezik. Ebből adódóan a pályaválasztási tanácsadási rendszert felváltja az életpálya-tanácsadási rendszer és módszertan. A hátrányk kezelésében az elmúlt évtizedekben a hangsúly áttevődött a társadalmi beilleszkedést segítő szemléletről a társadalm átalakításának glbális filzófiájára, amely elvileg minden személy szükségleteinek befgadására és ellátására irányul. A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitlódtt, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges isklai képzés hsszabbá vált. Fnts az is, hgy a krábbihz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskla. Ugyanakkr az isklai képzésből a munka világába való átmenet skkal bnylultabb, mint eddig bármikr. Emellett egyértelmű az is, hgy az elmúlt időszakban a Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat készült fel leginkább arra, hgy a rendelkezésre álló eszközeivel, a flyamatsan váltzó körülményekhez igazdva minél inkább segítse a fiatalk pályaválasztását, tvábbtanulását. 46

47 Az ktatás területén több váltzás vlt az elmúlt másfél évtizedben, mindemellett a szakképzési struktúra váltzása közép- és felsőfkn egyaránt csak részlegesen találkztt a munkáltatók igényeivel. Az ktatásban és a fglalkztatásban érdekelt szereplők közötti együttműködés javult, az érdekellentétek mérséklődtek, aminek következtében tartósan fennmaradnak és időben hullámzó intenzitással felszínre kerültek a kínálati és keresleti ldal közötti feszültségek. A pályaválasztási szakemberképzés rendszerei kialakultak, a Debreceni Tudmányegyetem, a Pécsi Tudmányegyetem és a Szent István Egyetem (Gödöllő) képzései biztsítják. A képzési lehetőségek között megtalálható a tanulási és pályatanácsadó pedagógus, a pályarientációs szakirányú szaks tanár. Ide tartznak a munkavállalási és a pályarientációs tanácsadói képzések is. Ugyanakkr a pályarientációs ismeretek a tanárk alapképzésében egyáltalán, a pedagógus-tvábbképzésekben pedig csak esetlegesen jelennek meg. Alapvető prblémát a kmplexitás, a szakplitika és a rendszerszemlélet hiánya jelenti. A pályarientáció csak részben épült be a tantervekbe. A tanintézetekben általáns jelenség, hgy az sztályfőnökök magukra maradnak. Az integrált ktatásban érezhető a szakemberhiány. Nem mndható el, hgy megvalósul az isklákban az ktattt ismeretek pályaválasztási szemléletű értelmezése és integrálása a fiatalk életre való felkészítésének érdekében. A pályarientációt segítő ismeretek ktatása kötelezően csak a szakképzés (szakközépisklák, szakisklák) évflyamán van. Ez aznban jelent valós pályarientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választttak. Az isklák nagy részében pedig főként az általáns képzésben a pályaválasztást segítő ismeretekkel való fglalkzás csak ajánltt jellegű (bár vannak nagyn jó példák), így az tt dlgzó igazgatók, pedagógusk elhivatttságán, hzzáértésén múlik, hgy találkzik-e a fiatal (és ha igen, milyen minőségben) döntést segítő infrmációkkal, szlgáltatáskkal. Napjainkban a családk többségénél lényegesen nagybb kihívást jelent a krábbiakhz képest a gyermekek pályaválasztási flyamatának segítése és támgatása, mivel a szülők is egyre felkészületlenebbek ezen a téren. Ezért az egyéni pályaválasztási tanácsadás iránt jelentősen megnőtt az igény, amelynek megfelelő kielégítése sk helyen a feltételek hiányában igen nagy nehézségekbe ütközik. A család és az iskla kapcslatában sajáts módszertant képviselnek a Waldrf isklák, ahl az integrált nevelés meghatárzó A Waldrf-isklák szülői kezdeményezésre jöttek létre, lelkes szülők alapíttták a Waldrf-óvdákat, isklákat. A Waldrf-intézmények fenntartásáhz szülői hzzájárulás szükséges, mind anyagi, mind szellemi értelemben. A pedagógusk, az sztálytanítók, mentrk szrs kapcslatt tartanak a szülőkkel, havnta vannak szülői estek, ahl eleven kapcslat alakul ki a pedagógusk a szülők között egyaránt. Már az isklába jelentkezésnél elmndják a szülőknek azt, hgy a gyermek nevelése közös munka, hárm pilléren nyugszik: a diák, a tanár és a szülő együttműködésén - ha valamelyik pillér sérül, akkr a nevelés lehet harmnikus egész. Így az 47

48 A pályaválasztási flyamat srán jelentkező bármiféle eltérés vagy akár egy kisebb törés is már ptenciálisan veszélyezteti a fiatalk életpályára való felkészülését. Mára egyértelművé vált, hgy a tvábbtanulás és pályaválasztás (majd a munkahelyhez jutás) sikerének legfőbb zálga a kívánt tanulmányi előmenetel biztsítása. Sajáts prblémakör, hgy a pályaválasztási döntéseknél a tanulók, illetve szüleik veszik figyelembe a helyi munkaerő-piaci kínálatt, így mind a küldő, mind a befgadó iskla pályairányítási felelőssége megnövekszik. A legkevesebb, ami elvárható az érintett intézményektől, hgy a munkaügyi szervezetekkel kialakítandó együttműködés keretében tájékztatót szerveznek a szülők, tanulók részére, hgy döntéseiket kedvezően beflyáslhassák. Sk helyütt aznban még frmális kapcslat sincs a munkaügyi szervezetek és a képző intézmények között. A pályarientáció szempntjából fnts intézmények közül átalakult a Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat. A váltzás e területen visszalépést jelnet, így például több helyen (megyében) megszűnt a Fglalkzási Infrmációs Tanácsadó és a Rehabilitációs Infrmációs Centrum. A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk pályarientációjának megítélése: Az interjúsrzatban résztvevők egyöntetűen úgy látják, hgy az elmúlt években növekedett a fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk száma, annak ellenére, hgy a demgráfiai flyamatk kedvezőek és krcsprtsan igen szignifikáns létszámvesztés tapasztalható. A fgyatéks-csprtk sikeres integrációs flyamatának leghátránysabb csprtjai közé vakk és csökkentlátók, az autisták és az értelmi fgyatéksk tartznak. Utóbbi kettőnél igen erősen érezhető a környezetei elutasítás, a diszkrimináció. Az értelmi fgyatéks fiatalk ktatása alapvetően szegregáltan történik, így a tanulók kapnak esélyt arra, hgy szembesüljenek a felnőtt társadalm és egyben a munkahelyek elvárásaival. A munkaadóknak sincs lehetősége megismerni a sérült emberek munkavégző képességét, adttságait, ezért leginkább elzárkóznak a fglalkztatásuk elől. A fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk és szüleik pályaválasztással, munkaerőpiaccal kapcslats infrmációi hiánysak, a tájékztatásban, rientálásban az iskla szerepe lenne a döntő, visznt ezt a feladatt tudja teljes mértékben betölteni. Az integrált ktatásban való részvételnek még száms akadálya van. Az isklák elsősrban a szakemberhiányra panaszkdnak, illetve a körülmények kialakításának fedezete is csak részben biztsíttt. számít kivételnek, ha a szülő fgadja el a pedagógusk javaslatait (ezek a helyzetek általában knfliktust is szülnek), a legtöbb szülő együttműködő és a pályarientációnál is támaszkdnak a pedagógusk véleményére. 48

49 Az is jellemző, hgy az értelmi fgyatéks fiatalk integrált ktatása száms akadályba ütközik. Alapvető prblémaként jelentkezik, hgy hiányznak az egyéni fglalkzásk feltételei és speciális eszközei, valamint a nevelő-ktató munkát segítő, az érintett tanulók fgyatékssági típusának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógusk. Valamint jelenik meg általánsan az integráló intézmények helyi pedagógiai prgramjában a sajáts nevelési igényű tanuló számára a speciális, adekvát követelménytámasztás sem. Következésképpen az ktatási intézményekben jelenleg tapasztalható integrációs állaptk minden esetben csökkentik az SNI-tanulók esélyhátrányát. Ezzel összefüggésben a szülők egy része magasabb évflyamkn már szívesebben vállalja gyermeke hetenként utaztatását a bentlakáss gyógypedagógiai intézménybe, akár a családidegen nevelési helyzetet is, mert abban bízik, hgy tt a sérülés specifikus szempntk figyelembevételével jbban felkészítik gyermekét a tvábbtanulásra. Tapasztalat az is, hgy a speciális szakisklák diákjai esetében általában halmzttan jelentkeznek hátrányk a fgyatéksság mellé: bjektív megközelítésben a szakképzettség, munkatapasztalat hiánya, szubjektív ldalról pedig az önbizalmhiány, a negatív énkép, a munkavállaláshz nélkülözhetetlen kulcskmpetenciák gyengesége, lykr hiánya. Javaslatk: Az új generációk, krszerűbb pályarientációs módszereket igényelnek. A hagymánys tájékztató jellegű rientációt fel kell váltania a kndicinálásnak, az edzésnek, az önállóságnak. Az infrmációáramlás javítása, a célztt tájékztató, pályarientációs prgramk, a gyermekek (és szüleik), valamint a szlgáltató intézmények közötti kapcslatk intenzívebbé tétele nagyban segíthetné a jelenleg meglehetősen prblémás flyamatk zökkenő mentesebbé tételét. Alapvető fntsságú lenne a fiatalk körében tapasztalható elzárkózás felldása, a csprt fkzttabb társadalmi integrációjának előmzdítása, a felelős döntések fiatalk által történő meghzatalának támgatása. A gazdaság és a munkaerőpiac egymáshz való ptimális illeszkedésének biztsításáhz elengedhetetlenül fnts egy, a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci érdekeket kiszlgáló többszintű képzési rendszer kialakítása. Olyan infrmációs és szakmai segítő rendszer kialakítására van szükség, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelő alapt biztsít. Megldandó a képzési prfilk tartalmának mdernizálása, a kmpetencia alapú képzés elvárásainak abszlválása az ktató és nevelő intézményekben. 49

50 Olyan szakképzési rendszer kialakítása szükséges, amely megfelel a kr váltzó igényeinek, rugalmasan reagál a munkaerő-piaci kihíváskra, hzzájárul az egész életen át tartó tanulás kívánalmának erősítéséhez. A pályaválasztásukban veszélyeztetett csprtk segítő támgatására speciális prgramk kidlgzásával és megfelelő módszerek alkalmazásával lehet eredményesen felkészülni. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell frdítani még az egyéni fglalkzásk szerepének növelésére, illetve a pályaválasztásn túlmutató gndk és nehézségek kezelésére is. A veszélyeztetett fiatalkkal való egyéni és csprts fglalkzás, a mentr-tanárk tevékenységének, végső srn a társadalmi prblémák kezelésére és a krai iskla-elhagyás megelőzésére irányuló módszerek megismertetése. Minden isklának rendelkeznie kellene lyan pedagóguskkal (is), akik a jelen kr és társadalmi-gazdasági állapt mentén kialakuló új nevelési-támgatási funkciókat (is) ellátják: isklai szciális munka, dgprevenciós nevelés, a szabadidő hasznsítása/szervezése, a lemrzslódás csökkentése, hátránys helyzetűek támgatása stb. A szakképzés területén a pályarientációs tevékenység szakmai tartalmát kell fejleszteni szakmacsprtnkénti szakma-specifikus infrmációkkal. A szakképzés intézmény-rendszerében egyenértékűen kell bevezetni a munka világával kapcslats ismeretek ktatását, és készségek kialakítását. Ösztönző rendszert szükséges kialakítani a felnőttképzési intézmények részére, ezen ismeretrendszerek prgramjaikba történő beillesztésére. A pályarientációban fnts szerepe kell, hgy legyen az iskla-egészségügynek. Kiemelten fnts a pályaválasztást krlátzó egészségi tényezők meghatárzása és ezekről való infrmáció biztsítása. A tanuló realisztikus karrier tervének támgatása, együttműködve a tanulóval, az isklai pályaválasztási tanácsadóval, szülőkkel, és szükség esetén más szervezetekkel. A pályaválasztásnál figyelembe kell venni a betegségeket, fgyatéksságkat és azk kezelését. Fel kell srlni azn fglalkzáskat, melyekben a betegségek és fgyatéksságk gátló tényezők, és azkat a munkákat, melyek állaptrmláshz vezethetnek. Az életcélk között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcslódó önmegvalósítás, az aktív életmód elfgadása, tudatsuljn a munka- és pályaterületek kiválasztásának fntssága, a fiatalk értsék meg, hgy az életpálya-építés egyszeri döntés eredménye, ha flyamats lehetőségek felismerése, azkhz való alkalmazkdás, azk közül való választás. 50

51 10. Kérdőíves felmérés elemzése A módszertani fejezetben már jeleztük, hgy a kérdőíves felmérésben 300 fgyatéks, illetve egészségkársdtt fiatal vett részt aktívan, a tervezett 400 helyett. A kérdezőbiztsk, az önkéntesek több mint ezer megszólítást kíséreltek meg és hasnlóan más kutatóhelyi tapasztalatkhz, a válaszadási hajlandóság napjainkban jelentősen csökkenő tendenciát mutattt. Ennek ellenére úgy gndljuk, hgy a rendelkezésre álló minta alapján megfelelő és releváns, ugyanakkr csak részben reprezentatív következtetéseket tudunk levnni. A kérdőív fele-fele arányban, összesen 14 zárt, illetve nyittt kérdést tartalmaztt. A válaszadás döntően önértékelésen alapult, amelynek srán a közvetlen szakemberek, pedagógusk is segítséget biztsítttak a válaszk érvényesítésében. 63 A válaszadó ek szerinti megszlása szerint a nők 45%-t (134 fő), míg a férfiak 55%-t (166 fő) képviseltek. Életkruk szerint visznylags kiegyensúlyzttságt tapasztalhatunk az és év között születettek tekintetében. (lásd az 1. sz. grafiknt). 1. sz. grafikn: a válaszadók megszlása születési év szerint/fő Férfi Nő 63 Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hgy ismerjük képességeinket, adttságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pzitívumainak, de krlátainak, hiánysságainak is. A kgnitív fejlődés-lélektani irányzat szerint a késői serdülőkrban a ptenciálisan ellentétes tulajdnságk már, mint egymás ellentétei jelennek meg. A serdülő már képes ezeket integrálni, és egyre inkább a helyzettől, személyektől, időtől független identitás, önaznsság kialakításán munkálkdik. Az énreprezentáció többnyire személyes nézeteket, értékeket tartalmaz, és lyan mrális standardkat, amelyek ugyan átvett értékek, de belsővé váltak, vagy amelyeket saját tapasztalatk alapján hztak létre. Az önértékelés is pzitívabb lesz, ennek magyarázata, hgy az ideális és a reális én közötti különbség csökken. Frrás: Tóks Katalin: A serdülőkri önismeret az elméleti és empirikus kutatásk tükrében pedagógiai megközelítésben. epa.szk.hu A fiatal felnőttkr már más szükségleteket igényel. 51

52 Lakóhely szerinti megszlásukat vizsgálva az összes válaszadó 55%-a (165 fő) vársban és 45%-a falun él. Nemek szerinti megszlásban a válaszadó nők arányában többen élnek vársban (lásd 2. sz. grafiknt). 2. sz. grafikn: a válaszadók megszlása településtípus szerint/fő Férfi Nő 79 Falu Várs Isklai végzettségüket tekintve 9%-uk (27 fő) nylc általánsnál kevesebb végzettséggel rendelkezik. A válaszadók közül legtöbben általáns isklát végeztek (42%, 127 fő) és a felmérés időszakában tanultak (lásd 3. sz. grafiknt). 3. sz. grafikn: a válaszadók megszlása isklai végzettség szerint Férfi Nő 52

53 A mintában szereplők fiatalk fgyatéksság, illetve egészségkársdás szerinti megszlásnál az egészségkársdást részleteztük (a fgalmat általánsságban használtuk, lásd 4. fejezet). 64 A fgyatékssággal élők esetében hét csprtt alkttunk. A beérkezett válaszk alapján az autizmussal élők aránya 6%-t (18 fő), a beszédfgyatékské 4%-t (13fő), az értelmi fgyatékkal élőké 25%-t (74 fő), a hallássérülteké 9%-t (27 fő), a látássérülteké 9%- t (26 fő), a mzgásukban krlátzttaké 12%-t (35 fő), míg a halmzttan fgyatékské 10%-t (30 fő) tesz ki. 65 Az egészségkársdással élők aránya 25% (77 fő), vlt a legnagybb csprt (lásd 4. sz. grafiknt). 4. sz. grafikn: a válaszadók megszlása fgyatéksság, illetve egészségkársdás szerint/fő Férfi Nő 64 Lásd még FNO mdell: Az ember funkcinálisan akkr egészséges, ha testi funkciói és testi struktúrája, minden tevékenysége és a különböző életterületeken való részvétele megfelel az egészséges emberének. A funkcinális akadályzttság lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályzttsága, a tevékenység akadályzttsága a részvétel akadályzttsága. Frrás: Juhász Ferenc (szerk.) (2004). Irányelvek a funkcióképesség, a fgyatéksság és a megváltztt munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szciális és Családügyi Minisztérium, Országs Egészségbiztsítási Pénztár, Medicina, Budapest. 65 Halmzttan fgyatéks, aki kettő vagy több fgyatéksságban szenved, például a siketvak. Képesség szempntjából tvábbi megkülönböztetés lehet: azk a személyek, akik veleszületett vagy (kra)gyermekkrban szerzett fgyatéksság miatt adtt tanulási, munkavégzési képesség-szinttel érik el a munkaerőpiact; illetve azk a személyek, akiknek az esetében az aktív krban, általában betegség vagy baleset következtében váltzik meg a tanulási- és munkaképességük. Frrás: Szellő J. 53

54 A munkaerő-piaci státuszt hárm területet vizsgáltuk a válaszadók körében: tanul, munkát keres vagy dlgzik. Az összes válaszadó 56%-a (168 fő) tanul, 23%-a (70 fő) munkát keres, 21%-a (62 fő) dlgzik (lásd 5. sz. grafiknt). A tanulók ek szerinti megszlásában az összes férfi, illetve nő válaszadóhz visznyítva a férfiak 58,4%-t, míg a nők 52,9%-t képviselnek. 5. sz. grafikn: a válaszadók megszlása munkaerő-piaci státusz szerint/fő Tanulk Munkát keresek Dlgzm Nő Férfi Fgyatéksság és az egészségkársdás alapján a válaszadók közül az egészségkársdttak 48%-a tanul, 27,2%-a dlgzik, míg 24,8%-a munkát keres. A fgyatékssággal élők közül a legnagybb arányt képviselő értelmi fgyatéks válaszadók (összesen 74 fő) 60,8%-a tanul, 20,2%-a dlgzik, 19,0%-a munkát keres. A 30 halmzttan fgyatéks fiatalnak visznt csak 46,6%-a tanul és 40,0%-a munkát keres. A válaszadók közül legtöbben a mzgáskrlátztt fiatalk dlgznak, arányuk 31,4%-t tesz ki (lásd 6. sz. mellékletet). Ez utóbb megegyezik más kutatáskkal, így például a KSH évi Megváltztt munkaképességűek a munkaerőpiacn című elemzésével. Fnts adat, hgy a tanuló magasabb isklai végzettségű fiatalk 60%-a és mind a hét diplmás dlgzik. Vizsgáltuk a válaszadókat a tekintetben is, hgy a lekérdezés idején tanulók megszlása isklatípusnként milyen arányú vlt. A mintában szereplők közül 119-en (40,0%) tanulnak. A 181 tanuló fiatal közül 12,1% (22 fő) általáns isklába, 19,8%-a (36 fő) szakisklába, 28,1%-a (51 fő) speciális szakisklába, 24,8%-a (45 fő) középisklába és 15,2%-a egyetemen vagy főisklán tanul (lásd 6. sz. grafiknt). Megjegyezni kívánjuk, hgy az utóbbi isklatípusk felülreprezentáltak és tükrözi a válaszadási hajlandóságt. Ugyanakkr fnts lehet, 54

55 hgy a megkérdezettek 59,8%-a integrált képzésben vesz részt, amely meghaladja az rszágs átlagt (lásd a krábbi 6. fejezetet). 6. sz. grafikn: a jelenleg tanuló válaszadók megszlása isklatípusnként/fő Férfi Nő A mérés srán megkérdeztük a szülők isklai végzettségét is. Az édesanyák esetében válaszadók 2,7%-a, míg az édesapáknál 4%-a tudta megmndani a szülő/gndviselő isklai végzettségét. 66 Tvábbi megszlás szerint általáns isklát végzett az édesanyák 3,3%-a (10 fő), az édesapák 5,0%-a (14 fő). A szülők jelentős része, megszlásuk szerint az édesanyák 24,3%-a (73 fő), az édesapák 17%-a (52 fő) nylc általáns isklát végzett. Legtöbb szülő szakisklával, vagy szakmunkás biznyítvánnyal rendelkezik, közülük az édesanyák aránya 26,7%-t (80 fő), az édesapáké 35,0%-t (105 fő) tesz ki. Középisklát az édesanyák 27,7%-a (85 fő, ebből 32 fő szakközépiskla, 53 fő gimnázium), míg az édesapák 26%-a (78 fő, ebből 50 fő szakközépiskla, 28 fő gimnázium). Egyetemet, főisklát az édesanyák 14,3%- a (43 fő), az édesapák 11%-a (33 fő) végzett. Tapasztalat, hgy a szülők megközelítően azns isklai végzettséggel rendelkeznek. Ugyanakkr, mint ahgy a későbbiekben látni fgjuk a szülői elvárásknak való megfelelés erősen krrelál a tvábbtanulással A gndviselő az, aki a gyermeket neveli, ugyanakkr visznt ez egészen tisztáztt jgi fgalm, mivel a hatálys és kapcslódó törvényekben nincs definiálva. 67 A nevelésben megtalálható különbségek érvényesek az isklával kapcslats elváráskra is: az utóbbi nevelési értékeket követő szülők számára rendszerint az isklai teljesítmény is fntsabb: azt tartják szem előtt, hgy a gyermek vigye valamire, semmint hgy jól viselkedjen. Az ktatás és a társadalmi felemelkedés, feltörekvés mtivációinak) vizsgálata rétegspecifikus különbségeket mutattt ki, amelyek összefüggnek az isklai teljesítménnyel. A középrétegekből származó gyermekeknél a jbb teljesítmények és az aspiráció magasabb szintje egy aktivista, jövőre rientált, individualista nevelési értékhriznttal függ össze. Frrás: Nagy Mária (szerk.): A nevelés társadalmi alapjai 55

56 A tvábbtanulási szándékt illetően a válaszadók 24%-a (71 fő) már szeretne tvábbtanulni. Jelentős a szakmunkás biznyítvány, szakisklai képesítés megszerzésére irányuló törekvés, 27,3%-uk (82 fő) tervezi és tvábbi 10%-uk szeretne a szakmunkás biznyítvány mellé érettségit is szerezni. A válaszadók összetételéből adódóan magas a diplmát tervezők száma (63 fő) és aránya, eléri a 21,0 százalékt (lásd 7. sz. grafiknt) sz. grafikn: a válaszadók tvábbtanulási szándéka/fő válaszlt technikusi végzettség szakmunkás biznyítvány/szakképesítés szakmunkás biznyítvány és érettségi spec. szakisklai tanusítvány nincs megfelelő iskla a számmra nincs szeretnék tvább tanulni halmztt fgyatéksság gimnáziumi érettségi főisklai vagy egyetemi diplma felsőktatási szakképzés értelmi sérült, beszél értelmi sérült értelmi fgyatéks a hallássérülésből fakadóan félek, hgy Nő Férfi A tvábbiakban a pályaválasztáshz kapcslódó döntések megalapzását vizsgáljuk, amelynek első kérdése vlt, hgy milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az sztályfőnökök? Más kutatásk tapasztalataihz hasnlóan, az sztályfőnökök azk akik, helyzetükből adódóan is a legtöbbet segítenek a fiatalk pályaválasztásában. 69 A válaszadók 14%-a (44 fő) szerint egyáltalán vagy inkább segítették, 20%-a közepesre értékelte a segítséget, míg 66%-uk (197 fő) szerint az sztályfőnökök, jól, illetve maximálisan segítették pályaválasztásukat (lásd 8. sz. grafiknt). A fgyatéksság vagy egészségkársdás szerinti megszlásuk és az sztályfőnökök segítségében szignifikáns arányeltérést tapasztaltunk, gyakrlatilag a jól, illetve maximálisan segítették kategória a 63-69% között mzg (lásd még 6-7. sz. mellékleteket). 68 Megjegyzendő, hgy az egyetemeken, főisklákn visznylag nyitttak a fgyatékssággal élő vagy egészségkársdtt hallgatók irányába. 69 Például: Szellő Jáns (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalk munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Kutatási zárótanulmány, PTE, Pécs 56

57 8. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az sztályfőnökök/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Jól segítették Maximálisan segítették Férfi Nő A tanárk segítség nyújtása kérdésnél már vannak váltzásk. A válaszadók 23%-a (68 fő) nyilatkzta úgy, hgy egyáltalán vagy inkább, 24%-uk (73 fő) szerint közepesen segítették pályaválasztásukat. Jól valamint maximálisan segítették értékelést 53%-uk (159 fő) adta (lásd 9. sz. grafiknt és a 6. sz. mellékletet). 9. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a tanárk/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Jól segítették Maximálisan segítették Férfi Nő 57

58 Lényeges kérdésnek tartttuk, hgy a tanintézeti pályaválasztási tanácsadók milyen mértékben segítették a pályaválasztást? A pályaválasztási tanácsadó irányt mutat az ktatással, életpályával és személyes ügyekkel kapcslatsan. A pályatanácsadó segít az egyénnek nagybb öntudatsságra szert tenni, megtalálni a helyes magánélet/munka egyensúlyt, jbban felismerni a tanulási és munkavállalási lehetőségeket, tvábbá segíti az egyént abban, hgy önirányítóvá váljn a tanulás, munkavállalás és az ezek közötti átmeneti állaptk tekintetében. 70 A válaszadók 68%-a (204 fő) szerint a tanácsadók egyáltalán vagy inkább segítették pályaválasztásukat, 12%-uk (34 fő) közepesnek ítélte meg, és mindössze 20%-uk értékelte jóra vagy maximálisra a segítséget (lásd. 10. sz. grafiknt). Isklai végzettség szerinti megszlás hasnló adatkat mutat, a szórás 0,5% körül mzg. A fgyatékssággal élő vagy egészségkársdtt fiatalk megszlását tekintve az előbbivel megegyező mutatókat tapasztaltunk (lásd még a 7-8. sz. mellékletet). Mindebből egyrészt arra következtetünk, hgy kevés a képzett pályarientációs szakember, ahl vannak tt tevékenységüket a napi tanítás mellett végzik. Megjegyzendő, hgy a tvábbtanulás, az isklaválasztás előkészítésének bürkráciája is nehezíti munkájukat. 10. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az isklai tanácsadók/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Jól segítették Maximálisan segítették Férfi Nő Az élményalapú pályarientáció keretében vizsgáltuk, mennyire van jelen és milyen mértékben segítik a pályaválasztást az iskla rendezvények 71. A válaszadók 21%-a (64 fő) szerint ez 70 ELGPN GLOSSARY 71 Nyílt napk, isklába kihelyezett kiállításk, üzemek, intézmények bemutatkzása, beszélgetések különböző fglalkzásk képviselőivel stb. 58

59 jól történik, ugyanakkr 65%-uk (193 fő) nyilatkzat alapján egyáltalán és inkább segítették pályaválasztásukat (lásd 11. sz. grafiknt). Ez utóbbi isklatípusnként sem váltzik, azzal a kitétellel, hgy a szakisklai képzés már eleve szakmarientált, vagyis már részben kialakultak azk a pályamtivációk, amelyek beflyáslhatták a fiatalkat (lásd még 8-9. sz. mellékletet). Sk esetben ez kényszerpálya, összefügg a fgyatékssággal, a képességekkel, de a lehetőségekkel is. A lehetőségeket beflyáslhatja a vidékiség, az isklák közelsége, az adtt képzési ajánlat, a szülői háttér, a munkaerő-piaci környezet, a közlekedés, az akadálymentesség stb. 11. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az isklai pályaválasztási rendezvények/fő Maximálisan segítették 7 5 Jól segítették Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi Elemeztük, milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az isklán kívüli tanácsadók. Isklán kívüli tanácsadó lehet pszichlógus (ha nincs tanintézeti), munkaerő-piaci vagy civil szervezeti tanácsadó, pedagógiai szakszlgálat, kamarai szakember stb. A válaszadók 20%-a (61 fő) szerint maximálisan, illetve jól, 15%-a (44 fő), úgy gndlja közepesen segítették a pályaválasztásukat, míg 65%-uk (195 fő) és egyáltalán segítették rientációjukat (lásd 12. sz. grafiknt). Ez utóbbitól függetlenül azt tapasztalhatjuk, hgy vannak, működnek, dlgznak lyan külső tanácsadók, akiket megkeresnek. Arányait tekintve az isklán kívüli tanácsadókkal az integrációban résztvevő szakközépisklai, gimnáziumi tanulók találkztak és kaptak segítséget (lásd még 9. sz. mellékletet). Fgyatéksság, illetve egészségkársdás szerinti megszlást vizsgálva a jól vagy maximálisan jól aránykat az egészségkársdttaknál (25,9%) illetve a mzgásukban akadályzttaknál (34,2%), az autizmussal élőknél (30%) tapasztalunk (lásd még 10. mellékletet). Az adatk mérlegelésekr aznban figyelembe kell venni, hgy a speciális isklák visznylag jól ellátttak, felkészült és skrétű szakemberrel, kialakult módszertannal és technikákkal. 59

60 12. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az isklán kívüli tanácsadók/fő Maximálisan segítették 5 7 Jól segítették Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi Szintén az élményalapú pályarientációhz tartzik hzzá az a kérdés, milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a települési pályaválasztási rendezvények? A területi rendezvények egyik alapvető frmája a pályaválasztási kiállítás. A pályaválasztási kiállítás általáns célja, hgy segítse egy térségben a pályaválasztás, szakmaválasztás, pályakrrekció flyamatát az ebben érintettek számára, lehetőséget teremtsen a képzők és a képzést keresők közötti közvetlen találkzásra. Operatív célja, hgy segítséget nyújtsn a szakmaválasztáshz kapcslódó infrmációk megszerzésében és a megfelelő szakmai elképzelés kialakításában a pálya-, szakma- és isklaválasztás előtt álló általáns, közép- és felsőfkú ktatási intézmények tanulóinak, a pályamódsítást, szakképzettség megszerzését vagy módsítását tervező álláskeresőknek, valamint azknak az aktív krú fglalkztattt személyeknek, akik pályamódsítást, tvábbtanulást, átképzést terveznek. 72 A válaszadók 68%-a (203 fő) úgy gndlta, hgy egyáltalán, illetve inkább járult hzzá pályaválasztásának eldöntéséhez (lásd 13. sz. grafiknt). Ami adódhat az elérhetőség, megközelíthetőség területi és képességbeli akadályzttságából. 73 De közrejátszhatnak anyagi megfntlásk is, amikr a szülő, az iskla tudja megfizetni az utazást. A jól valamint maximálisan segítették válasz a mintában szereplő fiatalk 21%-ánál (64 fő) 72 A rendezvények egyúttal lehetőséget biztsítanak a tájékzódásra a pályarientációért felelős pedagógusk, a szülők, sztályfőnökök számára, hgy az aktuális infrmációk birtkában tudják segíteni a fiatalkat pályaválasztási döntésük meghzatalában. 73 Általában a területi pályaválasztási kiállításk a megyeszékhelyen szerveződnek, ritka az ilyen jellegű járási rendezvény. 60

61 realizálódtt. isklatípusnként, illetve végzettség alapján itt a legnagybb arányt a szakisklába (35,8%) és szakközépisklába járók vagy azt végzettek (31,0%) jelentik (lásd még 10. sz. mellékletet). Mindemellett a fgyatéks csprtkhz való tartzás megszlásában a mzgáskrlátzttak 40,0%-a, az egészségkársdttak 41,5%-a érzi úgy hgy a települési pályaválasztási rendezvények skat segítettek (lásd még 11. sz. mellékletet). 13. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a települési pályaválasztási rendezvények/fő Maximálisan segítették 4 3 Jól segítették Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi A mai fiatalk érdeklődése, fejlettsége, habitusa, (függetlenül fgyatéksságuktól vagy egészségkársdásuktól) más, mint krábban vlt. A generációváltás nymán a fiatalkat lyan dlgk, flyamatk, fgalmak, érzések fglalkztatják, amelyek az előző generációkat csak skkal későbbi életkrban érték el. Mindehhez természetesen hzzájárult a technlógia fejlődése, a kitárult világ, illetve az a tény, hgy a mai felnőtt generáció is más, gndljunk csak a megváltztt életmódra, a mai szülők műveltségének tartalmára, annak színvnalára, igényeikre. Egy pályaválasztás előtt álló ifjú munkáról szerzett tapasztalatai még nagyn hiánysak, a vnatkzási kereteik átalakulóban vannak. Itt még a család, rknk, barátk, a társadalm nagy benymást gyakrl a pályaválasztás előtt álló tanulókra. A szülő szerepe elsődleges, hgyan tud segíteni a választásban, irányítani a gyermek számára legmegfelelőbb lehetőség felé, figyelembe véve egyrészt a gyermek alkalmasságát a kiszemelt pályára, másrészt pedig a munkaerő-piaci szükségletet. Ugyanakkr a szülő felelőssége is meghatárzó Papula Lászlóné: Mi leszel, ha nagy leszel? A pályaválasztást meghatárzó tényezők. Letöltve szeptember 1. 61

62 Az értékelés srán figyelembe kell vennünk a fgyatéksságból, egészségkársdásból adódó lelki tényezőket és általa a szülői kötődés/függés nagybb intenzitását. Arra a kérdésünkre, hgy a szülők/testvérek milyen mértékben segítették a pályaválasztást, a válaszadók döntő része, 85%-a (256 fő) szerint jól, illetve maximálisan, mindössze 6%-uk (19 fő) tarttta közepesnek és 9%-uk (25 fő) jelölte a negatív pólust (lásd 14. sz. grafiknt). Utóbbiak csprtjába alapvetően az általáns isklát, illetve csak általáns isklát végzettek valamint a fgyatéksság típusát tekintve a halmzttan fgyatéks fiatalk (30%) tartznak (lásd még sz. mellékletet). 14. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a szülők/testvérek/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Jól segítették Maximálisan segítették Férfi Nő A szülők mellett tvábbi mintát, példaképet adhattak a rknk, barátk. A rknk esetében már kevésbé érvényesül a ráhatás. Tapasztalataink szerint inkább a szülő/szülők megerősítését szlgálja egy-egy rkn. A megkérdezettek 31%-a (95 fő) azt jelölte, hgy a rknk egyáltalán vagy inkább segítették a pályarientációt. Ugyanezt 26%-ban (76 fő) közepesnek, míg 43%-ban (129 fő) jónak ítélte meg. A barátk már a szülői akaratt preferálják, főleg akkr, ha egyben srstársak is. 75 Ellentétben a rkni segítés megítélésével, azt tapasztaltuk, hgy a barátk 54%-a (161 fő) nagybb arányban segítették a pályaválasztás adtt szakaszát. A leges válaszk 24%-t (72 fő) jelentettek. Érdekes, hgy a ne- 75 A krtárs segítése vagy krtárs tanácsadás, azns vagy hasnló krcsprtba tartzó személyek (általában fiatalk) között megvalósuló interakció, amely vnatkzik a srstársakra is, azzal a kiegészítéssel, hgy náluk tvábbi lyan tényezők is vannak, amelyek speciális tudással vértezik fel őket. 62

63 mek szerinti megszlásnál a jó, maximális baráti segítséget, kvázi beflyáslást a nők 56,7%- a, míg a férfiak 43,3%-a jelölte. Tvább vizsgálva az élményalapú pályaválasztást, értékeltük, hgy a válaszadók számára mit jelentettek, milyen mértékben segítették őket az üzem- és intézménylátgatásk. Az üzemlátgatás srán a szakmák, a tevékenységek részletesebb megismerésére van lehetőség. Célja, hgy egy-egy cég, üzem, intézmény tevékenységét közelebbről megismerjék a fiatalk, ezáltal szélesebb ismeretet tudjanak gyűjteni a cégek munkájáról. Segítve ezzel a szakma- és a pályaválasztás előtt álló tanulókat. Az üzemlátgatáskn a házigazdák a helyszínen, gyakrlatban mutatják be a cég, üzem, intézmény működését. A fiatalk tapasztalatkat cserélhetnek az egyes üzemi flyamatk, fgásk kapcsán és lyan dlgkat is megismerhetnek, amelyek csak a gyakrlatban válnak láthatóvá, a könyvekből tanulhatóak meg. Tapasztalatunk, hgy ez a módszer hasnlóan más élményalapú pályarientációhz kevésbé elérhető a fiatalk számára, vagyis feltételezzük e látgatásk és a kapcslódó akadályzttságk hiányát. A válaszadók 60%-a (181 fő) nyilatkzta úgy, hgy egyáltalán, illetve inkább segítette döntését, 13%-uk (39 fő) közepesnek, míg 27%-uk (80 fő) pzitívan ítélte meg a segítséget (lásd 15. sz. grafikn). Ez utóbbi arány az egészségkársdtt fiatalk esetében 35%-t tesz ki. A fgyatékssággal élő csprtknál a mzgáskrlátztt fiatalknál a legmagasabb eléri a 37,1%-t (lásd még sz. mellékleteket). 15. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását az üzem,- intézménylátgatásk/fő Maximálisan segítették 8 14 Jól segítették Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi 63

64 Egy másik példakép lehet az adtt szakmában dlgzó valaki (ismerős, szmszéd stb.), és segíti a fiatalt a szakmák közötti eligazdásban. A mérések alapján azt lehet mndani, vannak lyank, akik maximálisan vagy jól segítették a fiatalkat, a kettő minősítés együtt 39%- t (116 fő) tesz ki, ugyanakkr 48%-uk (145 fő) negatívan értékelte a kérdést lásd 16. sz. grafiknt), ami adódhat abból, hgy a környezetében nincs ilyen. A válaszadók isklai végzettségét összevetve a kérdéssel kiemelkednek a diplmásk, ahl a 71,4%-uk jelezte a segítséget és magas azk aránya is, akik középisklát végeztek, eléri az 55,1%-t (lásd még 13. sz. mellékletet) 16. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását, ha valaki az általuk választtt szakmában dlgzik Maximálisan segítették Jól segítették Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi A média szerepe meghatárzó lehetne a pályarientáció tekintetében. Sőt az egyik irányzat erőteljesen szrgalmazza az IKT tanácsadást. 76 Ugyanakkr azt tapasztalhatjuk e célcsprtknál ez mégsem így van, amely adódhat a meglévő és kevésbé fejleszthető kmpetenciákból, illetve azk hiányából is. 77 A válaszadók értékelése alapján 61%-uk (181 fő) negatívan nyilatkztt, míg 24%-uk közepesnek ítélte a médiumk segítség és mindössze 15%-uk (48 fő) válaszlta, hgy jól, illetve maximálisan segítették (lásd 17. sz. grafiknt). 76 IKT: Infrmációs és kmmunikációs technlógiák 77 A tanintézetekben a pályarientáció öntájékztatást segítő eszközök lényege, hgy előzetes tanácsadói útmutatás alapján segítse a tanulók öntájékzódását, az infrmációáramlás felgyrsítását. E mellett természetesen hzzájárul a tanácsadó saját tudásának fejlesztéséhez is. Megjegyezni kívánjuk, hgy visznylag jól működő pályarientációs prtálk vannak, bár akadálymentesítésük még kívánni valót hagy maga után. 64

65 17. sz. grafikn: milyen mértékben segítették a válaszadók pályaválasztását a TV, újság, internet/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Jól segítették 14 8 Maximálisan segítették 6 Férfi Nő Férfi Nő A segítő tevékenységek értékelése mellett lényegesnek tartttuk azknak a fntssági tényezőknek az elemzését, amelyek közvetlenül, esetenként közvetve hzzájárulhatnak a pályarientáció megalapzásáhz. E területen első kérdésünk az vlt, mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a tanulmányi eredmény? A tanulmányi eredmények döntően summáztt (lezáró, minősítő) értékelésen alapulnak és minden esetben fejezik ki a tényleges kmpetenciákat, az esetleges kreativitást, a fejleszthető képességeket. 78 Mindenesetre a kérdésre adtt válaszk szerint 78%-uk (234 fő) nagyn, illetve maximálisan fntsnak tarttta a tanulmányi eredményeit. Közepes fntsságúnak ítélte meg 16%-uk (48 fő) és tarttta fntsnak 6%-uk (18 fő) a fiatalknak (lásd 18. sz. grafiknt). A válaszadók isklai végzettségét és e kérdés összefüggéseit tekintve elsősrban az integrált ktatásban résztvevők körében vlt kiemelten fnts a tanulmányi eredmény. A középisklát végzettek körében a fntsság elérte a 85,7%-k, és a diplmásk esetében ugyanez a ráta vlt tapasztalható. Ugyanakkr a speciális szakisklában végzetteknél ez az arány 66,6%-t tesz ki. A mintában szereplő fgyatéksság, illetve egészségkársdás szerinti megszlás azt mutatja, hgy elsősrban az autizmussal élő fiatalk (100%) és az egészségkársdttak (79,2%) tarttták nagyn és maximálisan fntsnak a tanulmányi eredményt (lásd még 14. sz. mellékletet). 78 Megjegyzendő, hgy a kmpetencia alapú értékelés alapja a kmpetencia alapú nevelés, ktatás. Lásd még: 4. fejezet. Fgalmkör 65

66 18. sz. grafikn: mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a tanulmányi eredmény/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő A következő kérdés egy sajáts attitűdre, a szrgalmra kérdez rá, mint ahgy a 19. sz. grafikn is mutatja a válaszadók döntő többsége 70%-a (207 fő) a fntsságt jelölte, és egészen minimális azk aránya (6%, 20 fő), akik tartják fntsnak. 19. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a szrgalm/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő A válaszadók isklai végzettsége és a szrgalm fntsságának kapcslódása alapján a szinte mindegyik isklatípusnál jellemző a szrgalm fntssága (lásd még 15. sz. mellékletet). 66

67 A kérdőív fnts mérési pntja vlt, hgy a válaszadók mennyire tarttták fntsnak saját készségeiket, adttságaikat az iskla-, illetve a szakmaválasztás srán. Természetesen figyelembe kell vennünk a különböző fgyatékssági csprtk sajátsságait. Így például Az enyhén értelmi fgyatéksk adttságai, képességei a fejlődés szempntjából igen váltzatsak attól függően, hgy milyen egyéb érzékszervi, mtrikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak. A mzgáskrlátzttság többnyire idegrendszeri eredetű. A mzgászavarra elsődlegesen a nagymzgásk (járás, futás) krdinálatlansága, a finmmzgásk kivitelezésének nehézségei jellemzőek. A látóképesség hiánya nagymértékben krlátzza a közvetlen ismeretszerzést, a képzetek és fgalmak tartalma eltér a látókétól. Krlátztt a mzgáslehetőség. A különféle eredetű kársdásk következményeként megjelenő hang-, beszéd-, nyelvi zavar gátlja az egyén és a környezete közötti interakciót. 79 A válaszadók 72%-a (216 fő) tarttta nagyn, illetve maximálisan fntsnak készségeit és adttságait iskla,- szakmaválasztásnál. Nemek szerinti megszlásukban az összes férfi válaszadón belüli arányuk 69,2%, míg a nők esetében 74,6%. Mindössze 7%-uk (25 fő) válaszlta a illetve egyáltalán fnts kategóriát (lásd 20. sz. grafiknt, és a 16. sz. mellékletet). 20. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a készségek adttságk/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts 40 Férfi Nő Férfi Nő 79 Hallássérültek csprtjai: nagythallók: hallás csökkenése akadályzttságt jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében; siketek: jellemző a hangzó beszéd spntán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlys fkú nehezítettsége, a kmmunikáció általáns akadályzttsága. Módsulhat a megismerőtevékenység, a gndlkdás és a lelki élet egészségének fejlődése; diszfáziás hallássérültek: akiknél gyermekkrban a súlys hallásveszteség mellett a tanulási zavar egyes tünetei is jelentkeznek. 67

68 Az előzőekhez hasnlóan megkérdeztük azt is, mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál az érdeklődés? Az érdeklődés az a tulajdnságunk, ami alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra fnts tárgyakat, személyeket, tevékenységeket. 80 Ebből a meghatárzásból is láthatjuk, hgy lyan személyiségjellemzővel van dlgunk, amely érzelmi visznyulástól mentes, ha érzelemmel átitattt. Az érdeklődés felébredéséhez és az érdeklődéskapcslat kialakulásáhz is nagyban hzzájárul az érdeklődés tárgya által kiválttt vnzerő és az ezzel kapcslats érzelmek. A pályarientációs tevékenység srán az érdeklődés tárgya és intentezitása kerül elemzésre. Az érdeklődés tárgyát egyaránt alkthatja a külvilág bármely jelensége és a személyiség belső történései is. Az érdeklődés intenzitásának megállapítása összefüggést mutat a ráfrdíttt idő mennyiségével. Ha valaki napi 4-5 órát tölt valamilyen tevékenységgel, azt igen erős érdeklődésnek mndhatjuk, míg ha heti 1-2 órát frdít csak idejéből erre a cselekvésre, akkr gyenge intenzitásról beszélhetünk. 81 A válaszadók hasnlóan a képességek, készségek fntsságáhz a pályaválasztásban, az érdeklődést is meghatárzónak tartják. A válaszadók 72%-a (215 fő) szerint az érdeklődés nagyn és maximálisan fnts. A ek szerinti megszlás biznys mértékig megegyező, a nők esetében 70,1%-t, a férfiak körében 72,8%-t tesz ki (lásd 21. sz. grafiknt). Isklai végzettséggel, illetve a fgyatékssággal, egészségkársdással összefüggésben az arányk váltznak (lásd 17. sz. mellékletet). 21. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál az érdeklődés/fő Maximálisan fnts Nagyn fnts Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi 80 Szilágyi Klára.. 81 Kenderfi Miklós.. 68

69 Arra a kérdésre, hgy a pályaválasztás srán mennyire vlt fnts a képzés hssza, a válaszadók 39%-a (117 fő) közepes fntsságúnak, 33%-a (99 fő) és egyáltalán tarttta fntsnak, míg 28%-uk (84 fő) tarttta meghatárzónak (lásd 22. sz. grafiknt). 22. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a képzés hssza/fő Maximálisan fnts Nagyn fnts Közepesen Inkább Egyáltalán Nő Férfi Az iskla,- szakmaválasztásnál a későbbi elhelyezkedési lehetőségek fntsságának kérdésekr eleve feltételezzük, hgy a válaszadók nagybb részének, de akár tanáraiknak a munkaerő-piaci vagy akár pályaismerete hiánys vagy ki sem alakulhattt. A pályaismeret azkat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán, mint követelményt, feladatt figyelembe kell vennie; az adtt fglalkzásról alkttt reális tájékzttságt jelenti. A pálya-, munkaválasztás szempntjából jelentős önismereti elemek (érdeklődés, képesség, érték, munkamód) a pályarientációs tevékenység segítségével kialakítandó öndefiníció közpnti részét képezik. Ugyanakkr hangsúlyznunk kell, hgy akkr van igazán jelentőségük, ha ezek kapcslódnak a pályák világáhz, ha az egyéni jellemzők és a pályák, fglalkzásk között kapcslat alakítható ki. A pályaválasztás előtt álló vagy váltani akaró tanulók, még ha jó öndefinícióval rendelkeznek is, bizts, hgy eligazdnak a pálya, munka világában, a képzések között, gyakran ebben biznytalandnak el. 82 A válaszadók 65%-a (194 fő) nagyn, illetve maximálisan fntsnak tarttta a későbbi elhelyezkedés lehetőségét, 20%-uk (61 fő) közepesnek és 15%-uk (45 fő) tarttta fntsnak 82 Kérdés, hgy egyes fgyatéks csprtknál ez az öndefiníció mennyire reális, és mennyire beflyáslja a szülő, az anyagi megfntlás stb. 69

70 ezt a tényezőt (lásd 23. sz. grafiknt). Ugyanakkr, ha összevetjük az isklai végzettséggel, vagy a fgyatékssági típuskkal, akkr azt látjuk, hgy a válaszadás bjektivitást is tükröz. 83 A halmzttan fgyatéksk esetében a fnts kategória 30%-s, míg a nagyn fnts 43%-t tesz ki (lásd még 18 sz. mellékletet). 23. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a későbbi elhelyezkedési lehetőségek/fő Maximálisan fnts Nagyn fnts Közepesen Inkább 5 12 Egyáltalán Nő Férfi Az esélyegyenlőség a biztnság egyik fnts kritériuma, hgy a különböző intézmények mennyire megközelíthetőek. A felmérés srán kérdésünk vlt: mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a helyben/közelben való tanulás lehetősége? 84 A hármszáz fős mintából 20%-uk (60 fő) tarttta fntsnak, 24 %-uk (71 fő) közepesnek ítélte meg, 66%-uk (169 fő) nagyn vagy maximálisan fntsnak tarttta a megközelítést (lásd 24. sz. grafiknt). Isklai végzettség alapján már árnyaltabb a kép, az alacsnyabb isklával rendelkezők 29,6%-a, a nylc általáns isklát végzettek 59,2%-a tarttta nagyn fntsnak a közelben tanulás lehetőségét. A fgyatéksság és egészségkársdás összefüggésében érdekes módn a válaszadók 56,3% tarttta fntsnak a helyben6közelben tanulás bjektív feltételét (lásd még 19. sz. mellékletet). 83 Mndhatni társadalmi valóságt. Mindemellett, talán hiányssága az elemzésünknek, hgy külön vizsgáltuk az intézmények akadálymentesítését (szerk. megjegyzése). 84 A helyben/közelben való tanulás lehetőségét számtalan tényező beflyáslja. Az rszágban például a hallássérültek (siket) számára hat helyen (Budapest, Eger, Debrecen, Kapsvár, Sprn, Vác) van speciális iskla. De idetartzhat egy más megközelítésbe az EGYMI intézmények száma, amely 34, legalábbis az Egységes Gyógypedagógiai Intézmények Országs Egyesületének hnlapja szerint 70

71 24. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a helyben közelben való tanulás lehetősége/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő Az anyagi biztnság szrsan összefügg a szciális biztnsággal, amely a mi lvasatunkban többet jelent, mint különböző segélyek rendszerét. Az is tapasztalható, hgy a szülők egy esetben erőn felül teljesítenek, egyszer hiába. 85 Ezért is vizsgáltuk, hgy a fiatalk számára mennyire vlt fnts az iskla,- szakmaválasztásnál, hgy a képzés anyagilag kevésbé legyen megterhelő? A válaszadók 57%-a (171 fő) kiemelkedően 25%-uk (75 fő), közepesnek és 18%-uk tarttta fntsnak az anyagi megterhelés beflyását az iskla, vagy a szakmaválasztásra (lásd 25. sz. grafiknt). Isklai végzettség szerint elvileg minél magasabb képzésben vesz/vett részt a fiatal annál fntsabb az anyagi kérdés. A válaszadók közül a középisklát végzettek 51,7%- a, a diplmásk 52%-a nyilatkztt az anyagi megterhelés fntsságáról. A fgyatéksság és az egészségkársdás alapján legkevésbé az utóbbiak számára, 40,2%-ban jelentett fnts kérdést (lásd még 20. sz. mellékletet). 85 Magyarrszágn a humán szlgáltatáskra szánt frrásk hiánya következtében a fgyatékssággal élő gyermeket nevelő családk sk esetben kapnak tényleges segítséget a hatóságktól és a szciális szlgálatktól. A kutatáskból kiderült, hgy a családk helyzete és életszínvnala drámai váltzásn megy keresztül egy fgyatékssággal élő gyermek születése után. A társadalmi kirekesztés, illetve a krai fejlesztéshez és ktatáshz való hzzáférés hiánya következtében a fgyatékssággal élő gyermekekre felnőttkrukban munkanélküliség, alacsnyabb életminőség és rsszabb életszínvnal vár. Béndek Julianna: Országjelentés Magyarrszágról a fgyatékssággal élő gyermekekkel fglalkzó tagállami szakplitikákról szóló tanulmányhz (2013): Európai Parlament Belső Plitikák Főigazgatósága B-1047 Brüsszel. 71

72 25. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál, hgy a képzés anyagilag kevésbé legyen megterhelő/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő Krábban már vizsgáltuk, hgy a szülők/testvérek, rknk, barátk mennyire segítették az iskla/szakma választását. Mst azt nézzük meg, a mintában résztvevő fiatalk mennyire tarttták fntsnak, hgy megfeleljenek a szülők elvárásainak. A kérdés értékelésekr természetesen figyelembe vesszük az előző kérdés mutatóit is. A válaszadók 49%-a (145 fő) tarttta nagyn, illetve maximálisan fntsnak, hgy megfeleljen a szülői elvárásknak, ellentétben a szülői segítésre adtt 85%-s arányhz visznyítva. 86 A ek szerinti mintáhz visznyíttt létszámk és arányk megegyeznek (lásd 26. sz. mellékletet). Isklai végzettség tekintetében azt tapasztaljuk, hgy a nylc általáns isklai és a szakisklai végzettségűek körében vlt tapasztalható a szülői elvárás fntsságának a figyelembe vétele. A egészségkársdással, fgyatékssággal élő fiatalk esetében inkább az utóbbiaknál tapasztalható a szülői megfelelés fntssága (lásd még 21. sz. mellékletet). 86 Az ellentmndás adódhat bjektív, de döntően szubjektív kkból. Kérdés aznban, hgy meddig mehet el a szülő a döntésben való támgatásban, és mi az a pnt, amelyen túl a támgatás és tanácsk a gyermek igényeit tükrözik többé. Egy elmélet szerint a szülők gyermekükkel való viselkedését négy nagybb csprtba szthatjuk attól függően, hgy mennyi kntrllt és mennyi melegséget mutatnak gyermekük felé. Az autritáriánus szülők nagyn magas elváráskkal bírnak, és szigrúan bánnak gyermekeikkel, mindemellett pedig visznylag kevés érzelmi támgatást nyújtanak a számukra. Az autritatív szülők, bár szintén meglehetősen szigrúak, jelentős érzelmi támgatást és elfgadást tanúsítanak gyermekeikkel szemben. Az engedékeny elnéző szülők alacsny kntrll mellett szeretettel és megértéssel frdulnak gyermekeik felé, míg a közömbös engedékeny szülők sem a kntrll sem pedig a melegség/elfgadás területén jeleskednek. http//: talenti.hu Letöltve: szeptember 5. 72

73 26. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál, hgy megfeleljenek a szülők elvárásainak/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő Vizsgáltuk a tanárk megítélését a véleményük fntsságának szempntjából. Hasnló eltéréseket tapasztalunk, mint a szülők esetében. Zárójelbe tettük azkat az aránykat, amelyek a krábbi Milyen mértékben segítették a tanárk a pályaválasztást kérdésben megjelentek. A válaszadók 35%-a (14%) egyáltalán, illetve tarttta fntsnak a tanárk véleményét, 37%-uk (24%) közepesnek, 28%-uk (43%) nagyn fntsnak ítélte meg. Ez utóbbi fgyatéksság szerint megszlását tekintve a mzgáskrlátztt fiatalknál 20,0%-t, a látássérülteknél, 15,3%-t, a halmzttan fgyatéksknál 20%-t, ugyanakkr az autizmussal élőknél 38,8%-t, az értelmi fgyatéksknál 44,5%-t tesz ki (lásd még 22. sz. mellékletet). Kérdésünk szerint, hgy mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a népszerű szakma választása, összefüggésben a későbbi elhelyezkedés mérlegelésével, azzal analóg válaszk születtek. Itt is figyelembe kell venni mennyire ismertek a népszerű szakmák, milyen mélységű a pályaismeret. A népszerű szakma azns a hiányszakmával, sk esetben egy-egy szakmát a kvázi könnyű kereset PR tevékenysége tesz népszerűvé. A biznys fkig kényszerpályán mzgó válaszadók 26%-a (77 fő) tarttta nagyn fntsnak, 34%-a (103 fő) közepesen és a 40%-a legesen jelölte a kérdést (lásd 27. sz. grafiknt). Fgyatéksság típusk alapján meghaladva az átlagt, az értelmileg akadályzttak 32,%-a és az autisták 44%-a tarttta nagyn fntsnak a népszerű szakma választását 87 (lásd még 23. sz. mellékletet). 87 Ilyenek például a vendéglátó-ipari, egyes kereskedelmi és szlgáltatási szakmák 73

74 27. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a népszerű szakma választása/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts 7 Férfi Nő Férfi Nő Az előző kérdéssel összefüggésben vizsgáltuk, hgy mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a hiányszakma választása? Hasnlóan az előzőekben már leírtakhz a hiányszakma fgalma sem lehet egyértelmű a fiatalk, de a pedagógusk, pályaválasztási tanácsadók körében. 88 A népszerű szakmáhz visznyítva e kérdésnél még alacsnyabb vlt azk aránya, akik nagyn, illetve maximálisan fntsnak tarttták a hiányszakma választását, 19%-t tett ki. Közepesen tarttta fntsnak 30%-uk (90 fő) és leges választ adtt 51%-uk (153 fő). A ek aránya hasnlóan alakult (lásd 28. sz. grafiknt). Az isklai végzettség és a hiányszakma választásának fntssága közötti összefüggés szignifikáns eltérést mutat az alaparánykhz képest. Hasnló kiegyensúlyzttság mutatkzik a fgyatéksság, illetve egészségkársdás szerinti megszlásban és a hiányszakmák választása között (lásd 24. sz mellékletet). 88 Azkat a szakmákat, amelyekben flyamats, illetve visszatérő időszaks, a kínálatt meghaladó munkaerőkereslet mutatkzik, keresett vagy hiányszakmáknak nevezhető. Keresett szakma alatt azt értjük, amelyre jellemző ugyan munkaerőhiány, de a keresletet visznylag rövid időn belül ki lehet elégíteni. Jellemző ez az idénymunkákra, illetve azkra, amelyekben nagy a fluktuáció. Ezeknél a szakmáknál természetesen egyszerre van munkaerő-kereslet és - kínálat. Hiányszakma az, amelyben az igények tartósak, hsszabb távn kielégíthetők. Ezen szakmák egy részében egyáltalán nincs kínálat, rendelkezésre álló szakképzett munkaerő. Vannak aznban lyan hiányszakmák is, ahl flyamatsan van. Frrás: Juhász Ágnes Juhász Judit Brbély-Pecze Tibr (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet azns szakképzettséggel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. 74

75 28. sz. grafikn: Mennyire vlt fnts a válaszadók számára az iskla,- szakmaválasztásnál a hiányszakma választása/fő Egyáltalán Inkább Közepesen Nagyn fnts Maximálisan fnts Férfi Nő A kérdések között szerepelt még, hgy mennyire vlt fnts, hgy a képzőhely speciális igényeket kielégítsen, illetve az iskla jó híre. A speciális igényekre adtt válaszk arányaiban egyfajta kiegyensúlyzttságt mutattak. A válaszadók 38%-a (115 fő) egyáltalán illetve inkább tarttta fntsnak (e csprtban zömmel az integrált képzésben résztvevők tartznak), míg meghatárzó fntsságúnak 43%-uk (139 fő) jelölte. Döntően a már említett kényszerpályákból adódóan a válaszadók 44%-ánál (131 fő) vlt meghatárzó az iskla jó híre. Bár tegyük hzzá, hgy a speciális szakisklák esetében is találkzhatunk példaértékű nevelési, ktatási tevékenységgel. A felmérés zárószakaszában vizsgáltuk, ha ma kellene pályát választani, akkr a válaszadó mit tenne? A felmérés résztevőinek 70%-a akkr is ezt a pályát (szakt) és ezt az isklát választaná; 9%-a akkr is ezt a pályát (szakt) de más isklát választana; szintén 9%-a akkr is ezt az isklát, de más a pályát (szakt) választana; míg 12%-uk más pályát (szakt) és más isklát választana. Jbban megszttta a résztvevőket az a kérdés, ha megváltztatná a pályaválasztási döntését, akkr ennek mi az ka? A válaszadók 27,0%-a váltztatna; 9,8%-a úgy gndlja a képességeinek, érdeklődésének megfelelően döntött; 11,3%-a elégedett a képzéssel, 9%á-nak tetszik a választtt szakma és 36%-ának az a véleménye, hgy lehet megélni belőle. 75

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:...

Részletesebben

Felhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosítószámú Tehetséghidak Program

Felhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosítószámú Tehetséghidak Program Felhívás Csprts tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsítószámú című kiemelt prjekt keretében A Tehetséghidak Prjektirda a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsító számú 1

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

IPR TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.3.2. Játék. Óvodai nevelésünk feladatai. Egészséges életmód alakítása

IPR TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.3.2. Játék. Óvodai nevelésünk feladatai. Egészséges életmód alakítása 1 Fenntartó Óvdai nevelésünk feladatai IPR TÁMOP 3.1.4. Fenntartó Mzgás, Mzgáss játékk A tevékenységekben megvalósuló tanulás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc TÁMOP 3.3.2. Rajzlás, festés, mintázás,

Részletesebben

APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013.

APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K A házirend célja, feladata, hatálya, nyilvánssága 3 Az iskla elvárt viselkedési szabályai 5 A tanulók jgai 6 A tanulók

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző

Részletesebben

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg Sprni Német Nemzetiségi Általáns Iskla Deutsche Natinalitätenschule Ödenburg SOPRON Szervezetiés Működési Szabályzat SZMSZ 2009. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉSE 1.1. Általáns rendelkezések,

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 "Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biznysan bevésődik

Részletesebben

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS 10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés

Részletesebben

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése) Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális

Részletesebben

A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklése: a parentéláris öröklés

A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklése: a parentéláris öröklés A felmenők és az ldalrknk törvényes öröklése: a parentéláris öröklés A Ptk. a felmenő egyenes ági rknk törvényes öröklési jgát krlátlanul elismeri. Az ldalrknk törvényes öröklési jgát a nagyszülői leszármazók

Részletesebben

Tájékoztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcsolatban

Tájékoztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcsolatban Tájékztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcslatban Budapest, 2015. szeptember 21. 1 A 2015. év szeptemberében megkezdődött minősítésekkel

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szent András Katolikus Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szent András Katolikus Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szent András Katlikus Általáns Iskla Jóváhagyta:,. év. hónap. nap. fenntartó Szent András Katlikus Általáns Iskla Tartalm 1. Bevezető... 5 1.1. Jgszabályi háttér... 5

Részletesebben

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása 3.1. Az Állami Fglalkztatási Szlgálat 1 humánerıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása Az alprjekt bemutatása A Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat humán erıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása c. alprjekt

Részletesebben

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Vállalatk K+F+I tevékenységének támgatása Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.1-15 A vissza nem térítendő támgatás célja

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN Dunai Rita tanár, Székesfehérvár Szent Imre Általáns Iskla és Óvda Hajdúszbszló, 2010. któber 20. 1. Az előadás felépítése 1. Az intézmény bemutatása 2. Az intézményértékelés

Részletesebben

PEDAGÓGIA PROGRAM. Hatályos: 2015. december 1-jétől* * Az intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai programja helyébe lép.

PEDAGÓGIA PROGRAM. Hatályos: 2015. december 1-jétől* * Az intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai programja helyébe lép. PEDAGÓGIA PROGRAM Hatálys: 2015. december 1-jétől* * Az intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai prgramja helyébe lép. Kiskőrösi Petőfi Sándr Evangélikus Óvda, Általáns Iskla, Gimnázium

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Kitöltési útmutató. A. Általános rész. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az 1665. számú adatlaphoz

Kitöltési útmutató. A. Általános rész. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az 1665. számú adatlaphoz Kitöltési útmutató KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az 1665. számú adatlaphz A. Általáns rész Az adatszlgáltatók köre és az adatszlgáltatás tárgya (a többször módsíttt 2001. CI. (a felnőttképzésről szóló) tv. - a tvábbiakban:

Részletesebben

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

GJ l. számú előterjesztés

GJ l. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármcstere GJ l. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére az állami fenntartású köznevelési intézmények működtetési tapasztalatairól

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola Jót s jól. Ebben áll a nagy titk (Kazinczy Ferenc: A nagy titk) A Dózsa György Általáns Iskla Minőségfejlesztési prgramja Eisenbeck István igazgató Veszprém, 2007. március 30. 1 TARTALOMJEGYZÉK (Olvasó

Részletesebben

A helyi addiktológiai ellátórendszer

A helyi addiktológiai ellátórendszer A helyi addiktlógiai ellátórendszer Priritásk és fejlesztési lehetőségek Misklcn Döntéselőkészítő tanulmány Misklc MJV Önkrmányzata számára 2011. április Az addiktlógiai ellátórendszer fejlesztési lehetőségei

Részletesebben

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA (A békéscsabai AGÓRA intézménytípusú multifunkcinális közösségi közpnt és területi közmővelıdési tanácsadó szlgálat kialakítása) ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER TERVEZÉSÉHEZ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRE Intézményi akkreditációs lajstrmszám: 01-0789-04 OM aznsítószám: FI33842 Tartalmjegyzék

Részletesebben

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta: Dévaványa Várs Önkrmányzat Képviselő-testülete a /2011.(. ) sz. Kt. határzatával 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az intézmény

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010.

KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE

ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Szellő János ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támogató rendszer kialakítása

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

Csapata erősítésére keres gyakornokot a Kultúra.hu. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal a takacs.erzsbet@kortarsmedia.hu címre várjuk.

Csapata erősítésére keres gyakornokot a Kultúra.hu. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal a takacs.erzsbet@kortarsmedia.hu címre várjuk. Csapata erősítésére keres gyakrnkt a Kultúra.hu Téged keresünk, ha életed az újságírás, ha kultúrafgyasztó vagy miközben pedig tárlatról tárlatra jársz, és kedvenc íród könyveit keresed a plcn, a kultúra

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. október 15-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. október 15-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés Lajsmizse Várs Önkrmányzata Képviselı-testületének 2012. któber 15-i rendkívüli ülésére 4. Tárgy: A Meserét Lajsmizsei Napközi Otthns Óvda és Bölcsıde Szervezeti és Mőködési Szabályzata módsításának

Részletesebben

Vezetéstechnikai tréningprogram

Vezetéstechnikai tréningprogram A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a 2014-2016. évi Közúti Közlekedésbiztnsági Akcióprgram és Intézkedési Terv keretében pályázatt hirdet Vezetéstechnikai tréningprgram címen C kategória 1. TARTALOM 2.

Részletesebben

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal /2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.1-14

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.1-14 EFOP_3.8.1-14 FELHÍVÁS Az egészségügyi ellátórendszerben dlgzó, OKJ előtti szakképesítéssel rendelkezők számára az OKJ-s szakképesítés megszerzése támgatásának megvalósítására A felhívás címe: Felzárkóztató

Részletesebben

A görög információs társadalom

A görög információs társadalom A görög infrmációs társadalm Szerzı(k): Kerstin Siakas, Assistant Prfessr, Alexander Technlgical Educatinal Institutin f Thessalniki, Greece, siaka@it.teithe.gr Themis Ktsials, Research Assciate, Alexander

Részletesebben

ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ECSEGFALVI ÓVODA 5515 Ecsegfalva, Árpád utca 8. Telefn: 06-66/487-326 E-mail: vda@ecsegfalva.hu ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készült: 2013. július 3. 1 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 Általáns

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Észak-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Észak-Magyarországi Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Egészségügyi szlgáltatásk fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó közpntk fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás krszerősítése Tervezet Kódszám:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzata Szügyi Dániel Refrmátus Általáns Iskla Szervezeti és Működési Szabályzata Akinek skat adtak attól skat kívánnak és akire skat bíztak attól többet kérnek számn. /Lukács 12,48/ Dévaványa, 2013. Tartalmjegyzék

Részletesebben

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1 ı 15. Irányjelzés A kerékpársnak is, jeleznie kell minden irányváltztatási szándékát, mégpedig balra kanyardva bal, jbbra kanyardva jbb kézzel. Az irányjelzést az irányváltztatás előtt megfelelő távlságban

Részletesebben

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk. 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti

Részletesebben

Osteodenzitometriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése

Osteodenzitometriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése Ostedenzitmetriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése Simnkay Lászlóné fõnõvér Vas megyei Markusvszky Kórház, Szmbathely A vizsgálat célja: Az steprsis gyakriságának és súlysságának felmérése. Vizsgálati

Részletesebben

A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE HATÁLYOS:2009. JÚLIUS ELSEJÉTŐL

A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE HATÁLYOS:2009. JÚLIUS ELSEJÉTŐL Hunyadi Mátyás Általáns Iskla 9072 Nagyszentjáns, Árpád u. 11/a Telefn/fax: 96/544-040 E-mail: humaisk@vipmail.hu Hnlap: www.humaisk.hu OM: 03 06 01 A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE HATÁLYOS:2009.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések ALAPSZABÁLY Általáns Rendelkezések AZ EGYESÜLET NEVE: Pestszentimrei Nagycsaláds Egyesület AZ EGYESÜLET RÖVID NEVE: PNE. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: Budapest XVIII. Kerület, Slymász u. 3 AZ EGYESÜLET LEVELEZÉSI

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

2014 Garabonciás Alapfokú Művészeti Iskola

2014 Garabonciás Alapfokú Művészeti Iskola 2014 Garabnciás Alapfkú Művészeti Iskla Szervezeti és Működési Szabályzata 1 A GARABONCIÁS MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOM A SZMSZ célja, tartalma 7 A szervezeti és működési

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság 2012. szeptember 19-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság 2012. szeptember 19-i ülésére Budapest Fővárs IX. kerület Ferencvárs Önkrmányzata Iktató szám: Sz-498/2012. ELŐTERJESZTÉS A Vársfejlesztési, Vársgazdálkdási és Környezetvédelmi Bizttság 2012. szeptember 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő:

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS

Részletesebben

Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban

Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőfrrás-hatéknyságának elősegítése a feldlgzásban Vidékfejlesztési Prgram KÓDSZÁM VP-3-4.2.1-15 A vissza nem

Részletesebben

VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS

VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS 197/2011. sz. i Szerencsejáték Zrt. Adatvédelmi, adatbiztnsági, valamint a érdekű adatigénylés teljesítési rendjére vnatkzó Szabályzatáról Szerencs^.K ö r ű e n ílíöi'"' M ű k ő i'» * -' 197/ 2011. sz.

Részletesebben

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése 3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is

Részletesebben

Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése

Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárlók építése Vidékfejlesztési Prgram KÓDSZÁM VP-5-4.1.1.6-15 A vissza nem térítendő tőketámgatás célja,

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

5. SZÁMÚ MELLÉKLET ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLSÉGI INTÉZKEDÉSI. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 955

5. SZÁMÚ MELLÉKLET ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLSÉGI INTÉZKEDÉSI. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 955 5. SZÁMÚ MELLÉKLET ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV Készítette: A Zrínyi Miklós Általáns Iskla Nevelőtestülete 955 Helyzetelemzés 1. Intézményi alapadatk OM aznsító: 035113

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

A nem finanszírozott szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni?

A nem finanszírozott szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni? A nem finanszírztt szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni? A nem finanszírztt egészségügyi szlgáltató nem is kérhet vizitdíjat, kórházi napidíjat az általa nyújttt ellátáskért, mivel ezekért a

Részletesebben

3. A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TŰZVÉDELMI FELADATAI

3. A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TŰZVÉDELMI FELADATAI 3. A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TŰZVÉDELMI FELADATAI Segédanyag az OMKT Kft.- n flyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. nvember Szerkesztő: Duruc József 3.1. A magánszemélyek

Részletesebben

FELHÍVÁS. a magyar lakosság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfogó reformjával. A felhívás címe: Komplex népegészségügyi szűrések

FELHÍVÁS. a magyar lakosság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfogó reformjával. A felhívás címe: Komplex népegészségügyi szűrések FELHÍVÁS a magyar laksság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfgó refrmjával A felhívás címe: Kmplex népegészségügyi szűrések A felhívás kódszáma: EFOP-1.8.1-VEKOP/15 Magyarrszág Krmányának

Részletesebben

Közlekedési Tagozat. A Tagozat együttműködést kezdeményező megkereséssel fordult a Közlekedéstudományi Egyesület felé. A megkeresésre pozitív válasz

Közlekedési Tagozat. A Tagozat együttműködést kezdeményező megkereséssel fordult a Közlekedéstudományi Egyesület felé. A megkeresésre pozitív válasz Közlekedési Tagzat A Közlekedési Tagzat 2002. március havi küldöttgyűlésén megújíttta a Tagzat Elnökségének és Minősítő Bizttságának összetételét. Az újjáválaszttt, illetve új tagkból álló elnökség éves

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Prgram A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznsítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai prgramk fejlesztése c. pályázati

Részletesebben

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében

Részletesebben

SZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

SZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az Oktatási Hivatal (székhely: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., adószám: 15329729-2-41, államháztartási nyilvántartási száma: 229726, értesítési cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14., képviseli: Dr. Maruzsa

Részletesebben

Verzió 1.2 2009.11.27. CompLex Officium Felhasználói kézikönyv

Verzió 1.2 2009.11.27. CompLex Officium Felhasználói kézikönyv Verzió 1.2 2009.11.27. CmpLex Officium Felhasználói kézikönyv CmpLex Officium felhasználói kézikönyv Tartalmjegyzék 1 Bevezetés... 3 1.1 Rendszerkövetelmények... 3 1.2 Fgalmtár... 3 2 Officium lehetőségek...

Részletesebben

HÁZIREND. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: heti 50 óra (a közoktatási törvény 24. (4) pontjának értelmében)

HÁZIREND. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: heti 50 óra (a közoktatási törvény 24. (4) pontjának értelmében) HÁZIREND Az óvda házirendje a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet, valamint a módsító 2003. évi LXI. Törvény alapján

Részletesebben

Adatbenyújtási kézikönyv

Adatbenyújtási kézikönyv Adatbenyújtási kézikönyv 22. rész Az engedélyezési kérelem elkészítése és benyújtása Annankatu 18, P Bx 400, FI-00121 Helsinki, Finland (Finnrszág) Tel.: +358 9 686180 Fax: +358 9 68618210 echa.eurpa.eu

Részletesebben

2015 09 29. MISKOLCI EGYETEM B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Non-profit Kft.

2015 09 29. MISKOLCI EGYETEM B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Non-profit Kft. 2015 09 29. MISKOLCI EGYETEM B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nn-prfit Kft. SAJTÓKÖZLEMÉNY DUÁLIS KÉPZÉSEK A MISKOLCI EGYETEMEN 1 ELTÉRŐ UTAK A SIKERES ÉLETHEZ PROJEKT ZÁRÓ DISSZEMINÁCIÓS

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határozata. az Informatikai biztonsági szabályzat jóváhagyásáról

A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határozata. az Informatikai biztonsági szabályzat jóváhagyásáról A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határzata az Infrmatikai biztnsági szabályzat jóváhagyásáról Az SZMSZ 21. (14) bekezdésében és 22. (3) bekezdésében kaptt felhatalmazás alapján a

Részletesebben

Testépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7.

Testépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7. Testépítés Kvács Zltán (Nyíregyházi Főiskla Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kvacsz 2004. július 7. A címlapn látható csillagtest, a nagy ikzi-ddekaéder mdelljének elkészítésére a KöMaL 1981. évi nvemberi

Részletesebben

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2010. év któber hó 11. napján. JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA

Részletesebben

Tudnivalók az új CSOK-ról 1

Tudnivalók az új CSOK-ról 1 2016.03.07. Tudnivalók az új CSOK-ról 1 Nehezen igazdik el a jgszabályk között? Segítünk! Tudjn meg mindent az új lakás építésére és új lakás vásárlására igényelhető új támgatásról és kamattámgattt hitelről!

Részletesebben

Tudnivalók az új CSOK-ról 1

Tudnivalók az új CSOK-ról 1 2016.02.11. Tudnivalók az új CSOK-ról 1 Nehezen igazdik el a jgszabályk között? Segítünk! Tudjn meg mindent az új lakás építésére és új lakás vásárlására igényelhető új támgatásról és kamattámgattt hitelről!

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 56/2013. (XII. 19.) MÖK határzat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkrmányzat 2014-2017. évekre vnatkzó stratégiai ellenőrzési tervének és a 2014. évi belső

Részletesebben

Aktív idõskor Generációk egészsége

Aktív idõskor Generációk egészsége MEGHÍVÓ Az Egészséges Vársk Magyarrszági Szövetsége XXIV. Szimpóziuma Aktív idõskr Generációk egészsége Zalaegerszeg, 2012. nvember 6-7-8. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Zalaegerszeg Megyei

Részletesebben

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mkelnk@vpmegye.hu Szám: 02/303-11/2013. ELŐTERJESZTÉS A Veszprém Megyei Önkrmányzat

Részletesebben

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212.

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212. JELENTÉS az önkrmányzatk 1993. évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól 1994. július 212. Állami Számvevőszék V-1006-52/1994. Témaszám: 221 Jelentés

Részletesebben

L E A D E R 2007-2013.

L E A D E R 2007-2013. L E A D E R 2007-2013. M E G H Í V Ó A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG gyűlésére 2007. któber 4. csütörtök 16 óra Zirc Vársháza (Március 15. tér 1.) (Határzatképtelenség esetén a megismételt gyűlés a meghívóban

Részletesebben

"Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben"

Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben A szakképzés és felnıttképzés szlgálatában "Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben" Mdláné Görgényi Ildikó fıigazgató 2011.08.24 Kecskemét Transzparencia alapelvei Általáns

Részletesebben

Pályázati felhívás és Útmutató. a 2016 2017. évi Erasmus+ hallgatói tanulmányi és szakmai mobilitás-pályázat beadásához

Pályázati felhívás és Útmutató. a 2016 2017. évi Erasmus+ hallgatói tanulmányi és szakmai mobilitás-pályázat beadásához Pályázati felhívás és Útmutató a 2016 2017. évi Erasmus+ hallgatói tanulmányi és szakmai mbilitás-pályázat beadásáhz A pályázati jelentkezés n-line történik az Európai Prgramirda ldalán keresztül 2016

Részletesebben