A görög információs társadalom

Átírás

1 A görög infrmációs társadalm Szerzı(k): Kerstin Siakas, Assistant Prfessr, Alexander Technlgical Educatinal Institutin f Thessalniki, Greece, siaka@it.teithe.gr Themis Ktsials, Research Assciate, Alexander Technlgical Educatinal Institutin f Thessalniki, Greece, ekts@um.gr Tesszalníki, július A jelentés megírását és kiadását támgatta: Az Európai Bizttság támgatást nyújttt ennek a prjektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizttság nem tehetı felelıssé az abban fglaltak bárminemő felhasználásáért.

2

3 Tartalmjegyzék Összefglalás... 5 Bevezetés... 9 Statisztikai adatk E-készségek Plitikai törekvések Digitális stratégia Az infrmációs társadalm peratív prgramja (The Operatinal Prgramme fr the Infrmatin Sciety, OPIS) Jövıbeli trendek Elektrnikus közigazgatás...22 Az infrmációs társadalm és a gazdaság A távközlés rszágs infrastruktúrája Digitális kultúra...28 Oktatás és K+F...29 Javaslatk az infrmációs társadalmmal kapcslats jövıbeli kutatáskhz...32 Bibligráfia Görög nyelvő frrásk

4

5 Összefglalás A mai gyrsan váltzó és intenzíven versengı glbális környezetben a krmányk, a szervezetek és az államplgárk több kihívással néznek szembe, mint bármikr azelıtt. Az Európát versenyképes tudásgazdasággá tenni kívánó lisszabni célk szrs összefüggésben állnak az infrmációs társadalm kiépítésével. Az infrmációs és kmmunikációs technlógiák (IKT) terén bekövetkezett fejlemények és az internet kialakulása nagyban elısegítették az infrmációs társadalm és a média fejlıdését. A világ új számítógépesített gazdaságát dinamikusan képviselik a munka új frmái, például a távmunka vagy az emberek új virtuális környezetekben és innvációs ökszisztémákban (a kis és középvállalkzásk glbális hálózataiban) flyó együttmőködése (EU Inf Sheet 7.b). A technlógia váltzásaiból és azk fıbb következményeibıl adódó új kihíváskra csak mzgósító erejő plitikával lehet megfelelı választ adni. Ilyen irányú plitikai törekvésként az Európai Unió jövıképében, amit a gazdasági ágazatk és a krmányzatk egyaránt kívánatsnak tekintenek, a média és a kmmunikációs technlógiák, valamint a piack knvergenciája rajzlódik ki, ami lehetıvé teszi, hgy minden felhasználó bárhl és bármikr magas színvnalú adat és kmmunikációs szlgáltatáskat vehessen igénybe, biztnságs és könnyen hzzáférhetı környezetben (HLG 2006). Az IKT és a tömegtájékztatási eszközök knvergenciája1 új lehetıségeket fg teremteni a szlgáltatásk és az e-gazdaság fejlıdésében mind az államplgárk, mind a vállalatk számára. A hagymánys tartalmak (film, videó, zene) ma elérhetık már digitális frmában is, és új digitális szlgáltatásk (például interaktív szftverek) jönnek létre. Az infrmációs társadalmi szlgáltatásk és a média, a hálózatk és a gépi berendezések digitális knvergenciája mindennapi valósággá válik (HLG 2006a). Az IKT által közvetített tartalmakat hármdimenziós multimédia frmátumban jelenítik meg egyre kisebb, biztnságsabb, ksabb, gyrsabb, mindig hzzáférhetı és egyre könnyebben használható készülékek. A szemünk láttára alakulnak ki a valóság új rétegeit alktó, általánsan Web 2.0 néven ismert társadalmi és média-hálózatk, amelyekben a felhasználók hzzák létre a tartalmakat (például Yah!, Answers, Flickr, YuTube, Del.ici.us.). A digitális knvergencia megkívánja egyrészt a plitikai törekvések knvergenciáját, másrészt pedig ahl a kialakuló digitális gazdasággal való lépéstartáshz erre szükség van a megfelelı szabályzási keretek elfgadását is. Az e-krmányzati rendszerek annyiban különböznek a kereskedelmi infrmációs rendszerektıl, hgy gyakran követnek a hatéknyság és a gazdaságsság követelményein túlmutató stratégiai célkat. Ezen kívül lyan plitikai és társadalmi célkat is szlgálnak, mint például a krmányba vetett bizalm, a társadalmi befgadás, a közösségek regenerálódása, a közösségi jól-lét és a fenntartható fejlıdés (Grimsley és Meehan 2007). Az Európai Bizttság elsı ízben az 1998-ban kibcsáttt Green Paper n Public Sectr Infrmatin in the Infrmatin Sciety címő dkumentumban juttatta kifejezésre, hgy az uniós, nemzeti, reginális és helyi közigazgatási szinteken egyaránt meg kell teremteni az alapkat az e-krmányzat kifejlesztéséhez (SCP-5, 2007). Ahhz, hgy Európa vnzóbb hellyé váljn a befektetések és a munka számára, szükségképpen hatékny krmányzást kell megvalósítani. A jól mőködı e-krmányzati szlgáltatásk elısegítik a versenyképességet és az innvációt, lehetıséget adva a vállalatknak (különösen a kis- és középvállalkzásknak) a számukra releváns adminisztrációs, pénzügyi és gazdasági infrmációkhz való gyrs és akadálytalan hzzáféréshez, ugyanis ezek hiányában, illetve az idıbeli krlátk és a pénzügyi természető szabályzásk beható ismerete nélkül a gazdasági és társadalmi szereplık nem tudnak kellı tájékzttságn alapuló döntéseket hzni. Fejlett 1 A különbözı iparágak és az általuk nyújttt szlgáltatásk közötti határvnalak elmsódásáhz vezetı technlógiai trendek (e-business W@tch 2006). 5

6 e-krmányzati szlgáltatásk megléte esetén az újnnan induló vállalkzásk is gyrsabban és kevesebb költséggel jöhetnek létre. Meg kell említeni, hgy a kis- és középvállalkzásk igen nagy részét teszik ki Európa gazdaságának. Az Európai Unióban mőködı körülbelül 23 millió kis- és középvállalkzás alktja az összes gazdasági vállalat 99 százalékát, és ezek együttesen körülbelül 75 millió embert fglalkztatnak (EU ICT 2006). Az EU e-krmányzati plitikájának jelenlegi célja az infrmációkhz való könnyebb hzzáférés és az aktívabb államplgári részvétel biztsítása júniusában a Bizttság kibcsáttta a i2010 Európai Infrmációs Társadalm a Növekedésért és Fejlıdésért 2010 (i2010 Eurpean Infrmatin Sciety fr Grwth and Develpment 2010) címő új stratégiai dkumentumt (COM 229, 2005; EU Inf Sheet 7.4, 2006). Az i2010 átfgó stratégiát fgalmaz meg a gazdasági növekedés és a fglalkztatás növelésére az infrmációs társadalmhz és a médiáhz kötıdı ágazatkban, a digitális gazdaság fejlıdését ösztönzı plitikai eszközök alkalmazása és flyamats krszerősítése révén. A szabályzási eszközökön kívül ezt a célt szlgálják a kutatásk és az ipari kapcslatk is. Az i2010 hangsúlyzza az IKT meghajtó mtrként betöltött szerepét a társadalmi befgadás és az életminıség javítása terén. Az i2010 kezdeményezés az EU infrmációs társadalmi és média-plitikájának kereteként az alábbi hárm priritást határzza meg: Egységes európai infrmációs tér megteremtése az infrmációs társadalm és a média számára, a nyílt és versengı belsı piac támgatásával; Az IKT körébe tartzó innvációs és kutatási tevékenységek terén eszközölt beruházásk ösztönzése a gazdasági növekedés és a fglalkztatás fkzása érdekében; A mindenkit befgadó európai infrmációs társadalm megvalósítása, amelyben lehetıség nyílik a fenntartható fejlıdésre, priritásk meghatárzásával a jbb közszlgáltatásk és jbb életminıség biztsításáhz. A hangsúly az új technlógiák kutatására és fejlesztésére, a biztnságra, valamint az adminisztrációs költségek csökkentésére kerül mind az állami, mind a magánszektrban (EKT 2007). Az i2010 stratégia céljai egyrészt az IKT terén flyó kutatás és fejlesztés révén, másrészt az eredményeknek az államplgárk mindennapi életét megkönnyítı speciális alkalmazásait felölelı kmpetitív EU prgramk megvalósításán keresztül érhetık el. Az IKT kutatásk finanszírzására szlgáló legfntsabb EU prgram az EU Hetedik Keretprgramja (Seventh Framewrk Prgramme, FP7) a technlógiai kutatás és fejlesztés ösztönzésére ( ), amit az EU gazdasági növekedési és fglalkztatási stratégiájáhz való fnts hzzájárulásként terveztek meg. Ezt követi az infrmációs és kmmunikációs technlógiák plitikai támgatásának prgramja (Infrmatin and Cmmunicatin Technlgy Plicy Supprt Prgramme, ICT PSP), a versenyképességi és innvációs prgram (Cmpetitiveness & Innvatin Prgramme, CIP) fnts részeként. Az ICT-PSP célja a gazdasági növekedés és a fglalkztatttság egyidejő fkzása Európában. Ezt a pénzügyi támgatási prgramt az alábbi eszközök alkalmazása segíti elı: kísérleti prgramk és tematikus hálózatk (beleértve a legjbb gyakrlatk követését szlgáló akciókat); plitikai elemzések, fejlesztés és krdináció; prpaganda, kmmunikáció, infrmáció-megsztás, a tudás terjesztése. A hárm kiemelt témacskrba a következık tartznak: e-krmányzat, öregedés és társadalmi befgadás, e-egészségügy; a kis- és középvállalkzásk támgatására irányuló kezdeményezések, intelligens autók, fenntartható növekedés, a magánélet biztnsága; 6 A görög infrmációs társadalm

7 prpaganda-akciók, igazdási pntk kijelölése, az infrmációs társadalm fejlıdésével fglalkzó tanulmányk. Az egyéb hasnló prgramk között meg kell említenünk az ecntentplus prgramt, melynek célja a digitális tartalmak szélesebb körben hzzáférhetıvé, könnyebben felhasználhatóvá és jbban kihasználhatóvá tétele Európában, valamint az Európa kulturális örökségének megırzésére szlgáló digitális könyvtár (Digital Library) prgramt is. Ugyancsak az infrmációs társadalm fejlesztésére szlgál a távtanulást elısegítı elektrnikus tanulási (e-learning) prgram, amely az infrmációs és kmmunikációs technlógiáknak az európai ktatási és képzési rendszerekbe való hatékny integrálására irányul. Ide srlható tvábbá az ebiztnsági (e-safety) prgram, amely a közlekedés-biztnság fkzása és a balesetek számának csökkentése érdekében az integrált intelligens biztnsági rendszerek bevezetésének, fejlesztésének és hatékny felhasználásának felgyrsítását tőzi ki célul az európai közutakn, az IKT nyújttta intelligens megldásk bevezetésével. Rkn törekvések kereteként szlgál a közigazgatás, a gazdaság és az államplgárk számára nyújttt páneurópai e-krmányzati szlgáltatásk interperabilitásának biztsítására kidlgztt prgram (IDABC: Interperable Delivery f Pan-Eurpean egvernment Services t Public Administratins, Businesses and Citizens), valamint az európai audivizuális ipar támgatását célzó MEDIA prgram is. Görögrszágban a krmány igyekszik biztsítani, hgy a kialakuló infrmációs társadalm valóban mindenkié legyen, az infrmáció-gazdagk és az infrmáció-szegények közötti szakadék áthidalásával ırködve az államplgárk jgai, valamint a kifejezés és az infrmáció szabadsága fölött. Az nline közszlgáltatásk tekintetében az alábbi két fnts tényezı kmbinációja játszik jelentıs szerepet (SCP 2007): Az infrmációs társadalm fejlesztése keretében a közigazgatási szektr által az államplgárk és a gazdasági szereplık (vállalatk) számára nyújttt szlgáltatásk mdernizálása; új típusú, innvatív közszlgáltatásk megvalósítása, az Európai Unió flyamats megújulásának követelményét szem elıtt tartva. Valamennyi releváns dkumentum az államplgár-közpntú e-krmányzat (Citizen-Centred e-gvernment, CCeGv) megvalósítását tőzi ki célul februárjában Athénban rendezték meg a másdik e-krmányzati mőhelytalálkzót (2nd CCeGv Wrkshp), amely elsısrban a hatékny közérdekő szlgáltatásk megtervezésével fglalkztt, az államplgárk mint fgyasztók viselkedésének szisztematikus tanulmányzása alapján az alábbi kérdésekre keresve a választ (CCeGv 2007; IDABC 2007): Kik az államplgárk és hl tartózkdnak? Mire van szükségük az államplgárknak, és mit akarnak? Hgyan lehet létrehzni a megfelelı kapcslatkat a szlgáltatásk igénybevételéhez? A mőhelytalálkzón a meghívttak igen aktívan vettek részt, saját eseteiket hzva fel megvizsgálandó példaként a vitacsprtk és a megjelent szakértık elıtt. Néhány példa a megvitattt témák váltzatsságára: az elıadókkal szemben támaszttt követelmények, egyes knkrét esetek, az adminisztratív és technikai eszközök, az alkalmaztt tiplógiák és a tanuláshz nyújttt kllegiális segítség célszerő frmái egyaránt szóba kerültek. Görögrszág mindaználtal még mindig jelentıs lemaradásban van (lásd az EU éves jelentését, EU Annual Reprt 2007). A szélessávú internet-hzzáférés megvalósítása terén az rszág az EU legalacsnyabb szinten álló tagállamai között van. Az internet tényleges használatát tekintve az államplgárk körében hasnló a helyzet. A 3G-szlgáltatásk és a digitális televízió még gyerekcipıben jár. Az e-krmányzati szlgáltatásk elérhetısége szintén az európai átlag alatt van, és a múlt év óta nem emelkedik, hanem még hátrébb került a rangsrban: az államplgárk igen csekély mértékben veszik igénybe ezeket a szlgáltatáskat. A szélessávú hzzáférés az isklákban messze a legalacsnyabb szintő Európában, és ugyanez mndható el az alkalmazttak IKT készségeirıl is. 7

8 A helyzet javítására aznban fnts ösztönzı lépések történtek: Kidlgzták az rszágs digitális stratégiát és annak alkalmazását törvénybe iktatták. Intenzívebbé vált az infrmációs társadalm kiépítése. Az állam aktívan támgatja a digitális infrastruktúra fejlesztésére irányuló prgramkat, és az infrmációs rendszerek fnts alkalmazásai valósultak meg a közigazgatásban. Az új technlógiák felhasználásából a mindennapi életben származó elınyök tudatsítására mind az államplgárk, mind a vállalatk körében megindult a Digitális Hellas címő rszágs kampány. 8 A görög infrmációs társadalm

9 Bevezetés Mára nyilvánvaló vált, hgy a közigazgatási rendszerek mdernizálása tekintetében digitális szakadék tátng az EU biznys tagállamai között, amely elválasztja egymástól az elektrnikus krmányzati platfrmkkal már rendelkezı rszágkat azktól, amelyekben még csak krlátztt prjektek vagy tervek vannak ezen a téren. Ebben a tekintetben Görögrszág hátul kullg. Az 1994 és 2000 közötti években az új technlógiákat nem használták ki kellı mértékben a ptenciális elırelépések megtételére a görög társadalmi és gazdasági életben. Ennek kai a következı fıbb csprtkba szthatók (Greek Digital Strategy 2006; Λάριος 2006): 1. Alacsny szintő IKT használat. Az IKT használata a szervezeteknél igen alacsny szintő vlt. Különösen a kis- és középvállalkzásknál állt alacsny szinten az innváció, és ezek körében az innvatív elgndlásk mentén flyó együttmőködés is minimális vlt. 2. Kevés e-krmányzati szlgáltatás. A közigazgatásnak nem sikerült hatéknyan használatba vennie az új technlógiákat és tökéletesítenie a görög szervezetek számára nyújttt szlgáltatásait. Úgy tőnik, hgy ennek kai között szerepel a technlógiai jövıkép és a közpnti krdináció, valamint a technlógiából a legtöbbet kihzni képes, knkrétan kidlgztt elektrnikus krmányzati stratégia hiánya. 3. Az IKT prfilú vállalatk alacsny szintő gazdasági közremőködése. Az IKT hzzájárulása a GDP-hez más rszágkhz visznyítva nem vlt kielégítı (a évben 1,32 %, összevetve például Svédrszággal, ahl ez az arány 4,56 % vlt), sem az új technlógiai termékek, sem az IKT szlgáltatásk tekintetében. Az ktatási intézmények és a piac közötti technlógia-transzfer mértéke Görögrszágban más rszágkhz visznyítva szintén a legalacsnyabbak között vlt (1-8-ig terjedı skálán 2004-ben 3,70 pntértékkel, míg Finnrszágban ugyanez a mutató 7,31 vlt). 4. A vállalkzók mtivációjának hiánya. Azkn a területeken, amelyek általában a legjbban képesek kihasználni az IKT eszközöket, nem ösztönözték eléggé a vállalkzói szellem érvényesülését, hanem ehelyett a hagymánys kis vagy nagyn kicsiny vállalkzáskat támgatták. Az új vállatk létrehzásának és mőködtetésének költségei más európai rszágkhz képest meglehetısen magasak. Görögrszágban például egy új vállalat indításáhz 45 napra és 16 különbözı hivatals eljárásra van szükség, melyeknek a költségei az egy fıre jutó jövedelem 69,6 %-át teszik ki, míg ugyanehhez például Dániában mindössze négy napra és négy (díjtalanul igénybe vehetı) eljárásra van szükség. 5. Krlátztt IKT-készségek. Az IKT-eszközök kezeléséhez szükséges készségek alacsny szintje miatt ebben az idıszakban ( ) az államplgárk nem értek el figyelemreméltó elırehaladást vagy életminıség-javulást. Az új technlógiák hasznsításáhz az államplgárknak tájékztatást kell kapniuk arról, hgyan tehetnek szert nyerségre az IKT révén, és képesnek kell lenniük az IKT eszközök használatára, ami természetesen feltételezi azk hzzáférhetıségét mindenki számára. Az ilyen lehetıségek aznban nem álltak nyitva azk elıtt, akik csak krlátztt mértékben jutttak hzzá a technlógiáhz: meg kell szüntetni a szakadékt az internet szlgáltatásait teljes mértékben kihasználni képes csprtk és az ebbıl egyelıre még kirekesztett államplgárk között. Az Európai Bizttság i2010 jelentése (Eurpean Cmmissin 2007) szerint az infrmációs társadalm Görögrszágban még mindig lassan fejlıdik, és Görögrszág az EU rszágk rangsrának a vége felé helyezkedik el a legtöbb indikátr tekintetében. A szélessávú hzzáférés megteremtése a legalacsnyabb szintő az EUban, és még a keskenysávú kapcslatk sem nevezhetık széles körben elterjedtnek. A szükséges infrastruktúra hiányában az interneten nyújttt szlgáltatásk igénybevétele jóval az átlags szint alatt van. Ennek megfelelıen Görögrszágban az IKT használatáhz szükséges alapvetı és speciális készségek is alacsny szinten áll- 9

10 nak. Az IKT fejlesztésére bejelentett kezdeményezések a szabályzás, a képzés és az infrastruktúra fejlesztés terén egyaránt még mindig krai fázisban vannak. A siker egyik alapvetı elıfeltétele a távközlési szlgáltatási piac liberalizációjának gyrs véghezvitele. Ez várhatóan jelentıs csökkenéshez fg vezetni a távközlési szlgáltatásk átlags költségeiben, amelyek különösen a gazdasági felhasználók esetében mindeddig igen magasak maradtak. Tvább kell fejleszteni aznban a szlgáltatásk minıségét és választékát is. Az infrmációs és kmmunikációs technlógiák fkztt felhasználása a közigazgatásban, az isklákban és a munkahelyeken is nagy lehetıségeket rejt magában, ám ezek kihasználása pillanatnyilag még krlátztt mértékő. Görögrszág célja az EU átlags szintjének elérése 2009-ig (EKT 2007). Az infrmációs társadalm fejlıdésének elısegítése érdekében a hangsúly a vezeték nélküli szélessávú internet-hzzáférés elterjesztésére kerül a távli régiókban is. 10 A görög infrmációs társadalm

11 Statisztikai adatk Az infrmációs társadalm fejlettségének alábbi indikátrai (Eurstat 2007; Greek IS Observatry 2007b) jól megvilágítják az e-krmányzati szlgáltatásk bevezetése terén Görögrszágban uralkdó feltételek érettségét : 1. tábla: E-készenlét Százaléks arányk 2004 Július EU Július Görögrszág számítógéppel felszerelt háztartásk tthni internet-hzzáféréssel rendelkezı háztartásk számítógépet használó vállalkzásk internet-hzzáféréssel rendelkezı vállalkzásk szélessávú kapcslattal bíró háztartásk szélessávú kapcslattal bíró vállalkzásk az internetet hetenként legalább egyszer használó egyének - az utóbbi hárm hónap srán nline vásárlást vagy megrendelést lebnylító egyének - az elızı év srán nline megrendeléseket fgadó vállalkzásk - az internetet közigazgatási szervekkel való interakcióra felhasználó egyének infrmációszerzés őrlapk letöltése kitöltött őrlapk visszajuttatása ,1 - az internetet közigazgatási szervekkel való interakcióra felhasználó vállalkzásk infrmációszerzés őrlapk letöltése kitöltött őrlapk visszajuttatása ban a görög háztartásk 37 százalékában vlt számítógép, míg ugyanez az arány az Európai Unió krábbi 15 tagrszágában 64%, a 25 tagállam átlagában pedig 62% vlt. Hasnlóképpen, az internetfelhasználók összesen 23 százalékt tettek ki a görög háztartáskban, összehasnlítva az EU krábbi 15 tagállamának 52 százaléks, illetve az EU25-ök 51 százaléks átlagával (Eurstat 2007). Mint a fenti adatkból látható, a görög háztartásk az IKT-eszközökhöz való hzzáférés és az eszközök használata terén egyaránt jelentıs lemaradásban vannak. 11

12 1. E-készségek Az IKT felhasználásáhz szükséges készségek megléte glbális szinten is döntı fntsságú nemcsak az IKT iparágak, hanem az egész társadalm és a gazdaság szempntjából. Ahhz, hgy a vállalatk és az intézmények vállalkzhassanak az új technlógiák bevezetésére, valamennyi szektrban megkerülhetetlen követelmény a megfelelı készségekkel rendelkezı munkaerı fglalkztatása. Az utóbbi évtizedben az IKT alkalmazásában jártas munkavállalók aránya egyenletesen emelkedett. A mdern gazdaságkban az összes fglalkztattt körülbelül 20 százalékáról mndható el, hgy birtkában van az IKT alkalmazásáhz szükséges alapvetı készségeknek (HLG 2006b). Egy megjelenés elıtt álló tanulmány szerint, amely az Eurstat adataira támaszkdik, a görög laksság 37 százaléka semmiféle számítógép-használati készséggel nem rendelkezik, és csupán 22 % tőnik tájékzttnak a számítógépes tevékenységek szélesebb spektrumában (DeMunter 2006). A 2. tábla néhány e-készség összehasnlító értékeit mutatja Görögrszág és az EU25 vnatkzásában. 2. tábla: E-készségek Azknak az egyéneknek a százaléks aránya, akik EU25 Görögrszág már másltak vagy áthelyeztek fájlkat vagy könyvtárakat használtak keresıprgramt küldtek melléklettel elláttt üzenetet írtak üzeneteket csevegı-fórumkba, hírcsprtkba vagy más nline fórumkba használtak internetes telefnszlgáltatást létrehztak hálózati hnlapt írtak prgramt valamilyen prgramzási nyelven A 3. tábla az e-készségek szkáss megszerzési módját mutatja be. Az infrmációs társadalm kiépítésének egyik szélesebb kört érintı célja annak a lehetıvé tétele, hgy az e-készségek nemcsak a frmális ktatás keretei között, hanem személyes tanulmányk és tudásmegsztás útján is megszerezhetık legyenek (Zambarluks és Cnstantelu 2002). 3. tábla: Az e-készségek megszerzésének módja EU25 Görögrszág Azknak az egyéneknek a százaléks aránya, akik e-készségeiket az alábbi módkn szerezték frmális ktatási intézményekben felnıttképzési közpntkban személyre szabtt tanulmányk, könyvek, CD-ROM stb. felhasználásával önálló tanulmányk útján barátk, rknk stb. közremőködésével Az Ecnmist Intelligence Unit (EIU 2007) által az e-készenlétre vnatkzóan készített rangsrban Görögrszág 2007-ben 69 rszág közül a 32. helyre került, 6,31 pntértékkel a 10-es skálán (ugyanez az érték 2006-ban 12 A görög infrmációs társadalm

13 6,42 vlt). A 4. tábla az egyes kategóriákban szerzett pntszámkat és a kategória súlyzását mutatja be, öszszehasnlításul Görögrszág mellett a listavezetı Dánia pntértékeit is feltüntetve. 4. tábla: Az e-készenlét mértéke az Ecnmist Intelligence Unit kimutatása szerint (EIU 2007) Összesített pntszám Knnektivitás és technlógiai infrastruktúra Üzleti környezet Társadalmi és kultúrális környezet Jgi környezet A krmány plitikája és jövıképe A fgyasztói és vállalati alkalmazásk Kategória súlya 20 % 15 % 15 % 10 % 15 % 25 % Görögrszág Dánia Az egyes kategóriákban szereplı pntszámkból láthatjuk, hgy a knnektivitás és technlógiai infrastruktúra, a krmány plitikája és jövıképe, a fgyasztói és vállalati alkalmazásk kategóriákra vnatkzó pntszámk Görögrszágban Dánia megfelelı értékeihez képest különösen alacsnyak. 13

14 Plitikai törekvések Az elızıekben közölt európai adatk fényében megállapítható, hgy Görögrszág még mindig lemarad az EU más tagállamai mögött. Az infrmációs technlógiák stratégiai tervezéséért és fejlesztéséért felelıs legmagasabb szintő görög állami intézmény, az Infrmációs Technlógiai Bizttság 2005-ben elfgadta a közötti idıszakra kidlgztt integrált digitális stratégiát, amely a digitális ugrás a termelékenységben digitális ugrás az életminıségben jelszavával világs jövıképet állít a társadalm elé (Greek Digital Strategy 2006). Az i2010 stratégia egyik fı célja az e-befgadás (e-inclusin), melynek jegyében az IKT felhasználásával elısegíthetık a kirekesztéssel fenyegetett társadalmi csprtk beilleszkedésére irányuló erıfeszítések. A cél annak a megakadályzása, hgy a már bevezetett és a jövıbeli innvációk következtében új szakadék jöjjön létre a digitális kultúra tekintetében gazdag, illetve szegény rétegek között (EU Inf Sheet 7.3., 2006). Görögrszágban az rszágs hatókörő demkratikus tervezési hálózat (Natinal Netwrk n Design fr All, lásd GR-DeAN 2003) részt vesz a mindenki számára e-hzzáférést nyújtó európai hálózat (Eurpean Design fr All e-accessibility Netwrk, EDeAN) megtervezésében, hzzájárulva ezáltal az e-hzzáférhetıség fkzására irányuló akcióterv (e-accessibility Actin Plan) célpntjainak meghatárzásáhz és az Európai Bizttság által elfgadtt eeurpe kezdeményezés célkitőzéseinek megvalósításáhz. Elısegíti az egyetemes hzzáférés (Universal Access) és a demkratikus tervezés (Design fr All) elveinek széleskörő alkalmazását, valamint a fgyatékkal élık egyenlı részvételét a görög infrmációs társadalmban. Az infrmációs társadalm peratív prgramja (Operatinal Prgram fr the Infrmatin Sciety, OPIS) keretében egy szpnzrált hálózati prtáln öt különbözı szakmai csprt (Special Interest Grup, SIG) támgatja és ösztönzi a vitákat, az infrmációcserét és az eszmék szabad áramlását a hálózati közösségek tagjai, az Európai Bizttság és az e- hzzáféréssel fglalkzó szakértıi csprt (e-accessibility Expert Grup) között. 1. Digitális stratégia Az Európai Unió tagállamai az e-krmányzati célk elfgadásával kötelezettséget vállaltak annak biztsítására, hgy 2010-ig valamennyi államplgár beleértve a társadalmilag hátránys helyzető csprtk tagjait is az e-krmányzati szlgáltatásk hasznélvezıjévé válhat. A tagállamk egyik fnts feladata gndskdni arról, hgy a közérdekő infrmációk és szlgáltatásk az IKT innvatív felhasználása, a fejlettebb alkalmazási készségek kialakítása és az állami támgatásk révén valamennyi államplgár számára könnyen hzzáférhetık legyenek. Biztsítani kell tvábbá az e-krmányzati szlgáltatásk hasznsságának fkztt tudatsítását és a közvélemény bizalmát ezek iránt. Az e-krmányzatnak el kell érnie egy lyan fejlettségi szintet, ami az európai államplgárk és vállalkzók számára lehetıséget ad arra, hgy az interperábilis elektrnikus identitásmenedzsment (Interperable Electrnic Identity Management, eidm) rendszer hasznélvezıi legyenek. Az eidm rendszer felhasználható a közszlgáltatásk igénybevétele, az elektrnikus dkumentumk hitelesítése és az elektrnikus archiválás terén egyaránt. Hzzátartzik a digitális aláírás használata az nline közszlgáltatásk biztnságs módn való igénybevételére. Bevezetése eleget téve a szlgáltatási igények, a kulturális hagymányk és a személyes adatvédelem követelményeinek az EU több tagállamában már flyamatban van. Az eidm rendszer mőködése gyakrlatilag annyit jelent, hgy ha egy államplgár emigrálni kíván vagy egy vállalat az Unió egy másik tagállamába kíván áttelepülni, akkr is részesülhessen a közszlgáltatáskban, például egészségügyi ellátást kapjn és elektrnikus útn szavazhassn, személyes adatainak garantált védel- 14 A görög infrmációs társadalm

15 me mellett (SCP-5, 2007). Az Európai Bizttság pragmatikus szemlélettel kívánja megvalósítani a különbözı eidm rendszerek interperabilitását. A kitőzött cél a megfelelı közszlgáltatásk aznsításának és igénybevételének lehetıvé tétele bármelyik tagrszágban, tiszteletben tartva az eltérı nemzeti megldáskat, ám egyszersmind mentesítve a közszlgáltatásk igénybevétele elıtt álló akadályktól az rszághatárkat. A közötti idıszakra kidlgztt digitális stratégia életbe lépése hatályn kívül helyezte a Görögrszág az infrmációs társadalmban címő, 1999 februárjában bevezetett és 2002-ben megújíttt krmányprgram e-krmányzati stratégiáját, és a krábban kitőzött célk felülvizsgálata nymán az infrmációs társadalm jelenleg érvényben lévı európai peratív prgramjában (Operatinal Prgram fr the Infrmatin Sciety, OPIS) fglalt tennivalók végrehajtását helyezte a középpntba (Infsc 2007). A közötti digitális stratégia célja a Görögrszágt más tagállamktól még mindig elválasztó digitális szakadék áthidalása. A dkumentum kiemeli, hgy az IKT fkztt felhasználása elısegíti a gazdaságban a nagybb termelékenység elérését, és fnts szerepet játszik az államplgárk életminıségének javításában. Az alapvetı különbség a krábbi gyakrlathz képest abban áll, hgy az új stratégia nem egyes szervezetek számára ír elı speciális prgramkat, hanem a szlgáltatáskra kncentrál. Fı célja valamennyi szükséges feltétel megteremtése a digitális ugrás megtételéhez a termelékenység és az életminıség tekintetében a 2006-tól 2013-ig terjedı idıszakban. Az új digitális stratégia az infrmációs társadalm kherens és integrált módn történı kiépítése jegyében kíván megfelelni az úgynevezett negyedik mőveleti szakasz (4th Operatinal Perid, ) kihívásainak, csatlakzva az infrmációs társadalm peratív prgramjáhz (OPIS). A görögrszági törekvések összhangban állnak az Európai Unió új i2010 stratégiájával, valamint a Fglalkztatás és növekedés európai akció-tervével (Jbs and Grwth Actin Plan). Az alapvetı cél, az infrmációs és kmmunikációs technlógiák (IKT) felhasználásának fkzása és az ehhez szükséges új készségek fejlesztése Görögrszágban négy fnts elıkészítı lépés megtétele alapján valósulhat meg. 1. lépés: Az IKT használatát akadályzó tényezık frrásainak aznsítása és vizsgálata Görögrszágban a prblémák gyökerét feltáró elemzés. 2. lépés: Az infrmációs társadalm építése és az új technlógiák alkalmazása terén érvényesülı nemzetközi plitikai törekvések és az eddig szerzett tapasztalatk elemzése, valamint a legjbb gyakrlatk és a kudarck aznsítása húsz rszágban. 3. lépés: Az infrmációs társadalm építésében elért nemzetközi és európai eredmények az EU i2010 stratégiájának megvalósítása érdekében tett lépések, az infrmációs társadalm kérdéseirıl tarttt csúcstalálkzók (WSIS) stb. tanulmányzása. 4. lépés: Az alapvetı irányelvek meghatárzása a közötti idıszakban követendı digitális stratégiáhz, együttmőködve az érintett szereplıkkel és számításba véve a görög gazdaság és társadalm sajáts vnásait. A termelékenység és az életminıség javításáhz vezetı digitális ugrás megtételéhez a közötti idıszakra kidlgztt stratégiai dkumentumk (Greek Digital Strategy 2006, Digital Strategy 2006) hat egymással összefüggı rész-célkitőzést fgalmaznak meg: A termelékenység növelése: 1. Az IKT használatának elısegítése a vállalatknál, az egyes cégek és ezen keresztül az egész rszág termelékenységének növelése érdekében. 2. Az állami szektr átszervezése srán 15

16 a. az IKT használatának fkzása a belsı flyamatkban, b. a digitális szlgáltatásk fejlesztése. 3. Az IKT prfilú vállalatk támgatása a GDP-hez való hzzájárulásuk növelése céljából. 4. A vállalkzó szellem erısítése, különös tekintettel az IKT prfilú vállalatkra és azkra a cégekre, amelyek dinamikusan használják az új technlógiákat. Az életminıség javítása: 1. Az IKT eszközök dinamikus felhasználásának ösztönzése az államplgárk mindennapi életében. 2. A bürkrácia csökkentése és az eljárásk gyrsítása a digitális szlgáltatásk fejlesztése révén. Az államplgárk életminıségére kncentrálva az infrmációs társadalmban a következı területekre kerül a hangsúly: Infrastruktúra Oktatás Egészségügy Közigazgatás Szélessávú hzzáférés (a év a szélessávú kapcslatk éve ) Hzzáférhetı egy-megállóhelyes üzletek kifejlesztése A laksság speciális csprtjai számára készülı IKT berendezések pénzügyi támgatása Távtanulás-távktatás Hzzáférhetı ktatási tartalm kifejlesztésének ösztönzése Hzzáférhetı reginális egészségügyi szlgáltatásk Egyetemesen hzzáférhetı egészségügyi nyilvántartásk és más ehhez kapcslódó infrmációk Hzzáférhetı e-szlgáltatásk a reginális önkrmányzatknál Digitális tartalm- és infrmáció-szlgáltatás A rövid távú feladatk tekintetében a 2008 mérföldkınek számít. Több mint hatvanötféle tevékenységre vnatkzóan születtek javaslatk: valamennyinek a középpntjában az emberi erıfrrásk állnak. A készségek fejlesztését a tervek a képzés kiterjesztése révén célzzák meg. A közötti idıszakra kidlgztt digitális stratégián belül az egyik legknkrétabb e-krmányzati prjekt 2005 nvemberében indult meg, a közigazgatás rszágs hálózatának (Natinal Netwrk f Public Administratin, «ΣΥΖΕΥΞΗΣ», SYZEFXIS) megteremtése érdekében. A SYZEFXIS a görög Belügyi, Közigazgatási és Decentralizálási Minisztérium prjektje. Célja az állami szektr távközlési infrastruktúrájának krszerősítése a belsı kmmunikáció szükségleteinek kielégítésére, az állami szektr valamennyi intézménye és szervezete (kórházak, társadalmbiztsítási alapk, könyvtárak stb.), tvábbá az rszágs és a helyi közigazgatási hivatalk, illetve hatóságk között kapcslatt teremtı szélessávú hálózatk útján, valamint hzzáférés biztsítása mindenfajta digitális kirekesztés nélkül a közigazgatás valamennyi szlgáltatásáhz az államplgárk és a vállalatk részére az interneten keresztül júniusában a SYZEFXIS rendszer bekapcslódtt a husznöt EU tagállam krmányzati hivatalainak transz-európai telematikai hálózatába (25 Trans-Eurpean Service fr Telematics between Administratins, TESTA25), és állandó kapcslatt létesített a Hellén Kutatási és Technlógiai Hálózattal (GRNET). A TESTA hálózat biztsítja az együttmőködést a 16 A görög infrmációs társadalm

17 tagállamk krmányzati hivatalai között mindenfajta európai e-krmányzati alkalmazás tekintetében. Ezt az erısen védett hálózatt a nemzetbiztnsággal, különféle csalási ügyekkel, menedékjgt keresı személyekkel, nemzetközi hajózási frgalmmal stb. kapcslats bizalmas infrmációk cseréjére használják fel. Erre néhány példa: A CARE a baleseti statisztikai adatk, a FIUNET a pénzmsási mőveletekkel kapcslats infrmációk, a PROCIVNET-CESIS a természeti és technlógiai katasztrófákkal sújttt államplgárk védelmével kapcslats infrmációk, a SAFESEANET pedig a környezetszennyezéssel és az ilyen következményekkel járó balesetekkel összefüggı infrmációk cseréjére szlgál júliusában Görögrszág csatlakztt a TESTA kibıvített európai hálózatáhz (Eurpean S-Testa Netwrk) is, melynek nevében az S bető a biztnságra (security) utal (Syzefxis 2007, Infsc 2007). 2. Az infrmációs társadalm peratív prgramja (The Operatinal Prgramme fr the Infrmatin Sciety, OPIS) Az infrmációs táradalm peratív prgramjának végrehajtásáhz létrehztt speciális igazgatási szlgálat (Special Management Service f the Operatinal Prgramme fr the Infrmatin Sciety) egyike a közösségek támgatására irányuló harmadik keretprgram (3rd Cmmunity Supprt Framewrk, ) 25 szektrális és reginális alprgramját irányító hatóságknak, amelyek mőködését az Európai Szciális Alap (Eurpean Scial Fund) és az Európai Reginális Fejlesztési Alap (Eurpean Reginal Develpment Fund) közösen finanszírzza (Infsc 2007). Az OPIS mint az infrmációs társadalm alapvetı jellemvnásainak megteremtésére irányuló hrizntális innvációs prgram kiterjed valamennyi krmányzati intézményre, s ily módn az infrmációs társadalmhz vezetı általáns rszágs stratégia megvalósításának egyik fı támgatója. Az peratív prgram keretében nagybb intézményi akciókra és ezekkel párhuzamsan kiegészítı intézkedések bevezetésére kerül sr. Létrehztak egy hálózati hnlapt az államplgárk tájékztatására (CSF Citizens Online Infrmatin System2, 2007), amely pnts és áttekinthetı infrmációkat nyújt görög nyelven az egyéneknek (különféle pénzügyi támgatási sémákról, fglalkztatási prgramkról, szciális támgatási prjektekrıl, ktatási és képzési lehetıségekrıl stb.), a vállalatknak és a vállalkzóknak (pénzügyi támgatási sémákról, szubvencinált fglalkztatási lehetıségekrıl, alkalmazttaik munkahelyi tvábbképzéséhez igénybe vehetı prgramkról stb.), valamint hasnló kérdésekben más szervezeteknek és testületeknek, köztük az ktatási és kutató intézményeknek is. Ugyanitt adnak hírt tvábbá a várhatóan a közeljövıben induló újabb prgramkról is. A görög krmány tekintetbe véve, hgy az infrmációs és kmmunikációs technlógiák (IKT) alapvetıen fnts eszközöket nyújtanak a nyittt és hatékny krmányzás megvalósításáhz, valamint a szervezetek versenyképességének javításáhz különös figyelmet frdít az infrmációs társadalm fejlıdésének elımzdítására. Hangsúlyt fektet az ktatási rendszernek a flyamats tanulás szempntjából kedvezı módn történı átalakítására, hgy az alkalmas legyen a tanulók felkészítésére az új készségek és új munkamódszerek elsajátításáhz, s ugyanakkr a megerısített egészségügyi, közlekedési és környezeti szlgáltatásk elérhetıvé tételével jbb életminıség biztsítására törekszik. A krmányprgramkban kiemelt hangsúlyt kap a kulturális örökség és a görög nyelv védelme. Az IKT termékek és szlgáltatásk igénybevételére irányuló belföldi kereslet aznban az állami szervek, a vállalatk és a fgyasztók részérıl is mindeddig fejletlen és prblematikus maradt (Greek IS Observatry 2006). Az állami szektr követelményei visznylag alacsny szintőek, s ezeknek az érvényesítését is hátráltatja a törvényhzás rugalmatlansága és a bürkrácia. Ennek eredményeként jelentıs késés mutatkzik fnts állami 2 A Közösségi Támgatási Keretbıl (Cmmunity Supprt Framewrk, CSF) finanszírztt prjektekre vnatkzó infrmációkat rendszeresen frissítik. 17

18 prjektek végrehajtásában. Az itt jelentkezı gndknál is jelentısebb feladatt jelent aznban az új elektrnikus szlgáltatásk létrehzása és az a célkitőzés, hgy az államplgárk és a vállalatk mind jbban megismerkedjenek az IKT-val, ugyanis mindenekelıtt a vállalatk, de nymukban a fgyasztók is skkal fntsabb IKT-piact jelentenek, mint az állami szektr. Az infrmációs társadalm megvalósulása felé tett haladás srán Görögrszág száms kihívással néz szembe, amelyek közül az alábbiakban csak a legfntsabbakat említjük meg (Greek Observatry3 2006, 2007; Greek Digital Strategy 2006; EKT 2007). A népesség krlátztt IKT készségei: A munkaerı csekély hányada rendelkezik a szükséges IKT készségekkel. Hiányznak az átképzés és az egész életen át tartó tanulás ösztönzı eszközei. Az ktatási infrastruktúra jelentıs fejlesztésére van szükség az ktatás valamennyi szintjén. Az IKT használatából származó elınyökkel kapcslats tájékzttság hiánya: a fgyasztók és a vállalatk jelentıs hányada nincs meggyızıdve az IKT-ba való befektetés érezhetı hasznsságáról. Technfóbia: A szlgáltatásk és a felszerelések gyenge mőködésébıl adódó ellenérzésekbıl fakadóan a közigazgatásban hiányzik a technlógiai kultúra. Ellenállás nyilvánul meg a szükséges szervezeti váltzáskkal szemben. A távközlési szlgáltatásk a szélessávú hzzáférés magas költségei miatt lassan fejlıdnek. Agrafitis (1997) dáig megy, hgy azt állítja, a görög társadalm esetében biznys feltételek és körülmények nem adttak, s ennélfgva az infrmációs társadalm kifejezés használata nem indklt, nha a technika és a tudmány, valamint a plitika, a kulturális tanulmányk, az újságírás és a közéleti viták kntextusában gyakran elıfrdul. Kétségtelen, hgy ez a kifejezés tudmánys nézıpntból találónak és relevánsnak tőnik, és elfgadható a mdern társadalmplitika szci-kulturális perspektívájából is. Az infrmációs társadalm építése aznban nemcsak tudmánys szempntból érdekes, hanem aznnali gyakrlati válaszkat követelı kérdéseket is felvet. A szervezett közösségi akciók sikeréhez fgalmi pntsságra és az alkalmaztt kifejezés társadalmi elfgadttságának tanulmányzására van szükség. A társadalm szempntjából (szci-kulturális és plitikai téren egyaránt) maguknak az infrmációs és telekmmunikációs technlógiáknak a görögrszági helyzete határzza meg azknak az akadályknak a természetét, amelyek nem engedik meg az infrmációs társadalm kifejezés alkalmazását a görög társadalmra. Sürgısen el kell tehát dönteni, hgy ezek közül az akadályk közül melyek szüntethetık meg, és ez milyen mechanizmusk felhasználásával, illetve mely társadalmi szereplık közremőködésével érhetı el. Ugyanilyen fnts annak a meghatárzása is, hgy a görög társadalm mely szci-kulturális és plitikai sajátsságai teszik lehetıvé a különféle gazdasági szereplık és társadalmi csprtk számára, hgy megalapzzák jelenlétüket a glbalizálódó világban. A megldandó prblémák skasága dacára is közmegegyezés van abban a tekintetben, hgy az IKT fkztt felhasználása lehetıséget nyújt a jelenlegi gyengeségek leküzdésére. Görögrszágban megvan a lehetıség a kisebb mértékő fejlesztésekre is. A hatékny ösztönzı eszközök megteremtéséhez és megfelelı szabályzási keretrendszer kialakításáhz új kezdeményezések kherens és rugalmas rendszerére van szükség. 3 A görög infrmációs társadalm fejlıdését illetıen kulcsfntsságú tájékzódási frrást nyújt az Observatry fr the Greek Infrmatin Sciety, melynek elektrnikus adatbankja és archívuma pnts és naprakész infrmációkat tartalmaz a görög és külföldi intézmények ez irányú felméréseinek eredményeirıl. 18 A görög infrmációs társadalm

19 A külsı igények növekednek. Az IKT-prfilú vállalatk exprttevékenysége mindeddig a feldlgzóiparban és a kereskedelemben mőködı nagy cégekre krlátzódtt. Az infrmációs technlógiai szlgáltatásk terén kivételt képez ez alól néhány kisebb exprtra rientált cég mőködése. Vannak tvábbá biznys jelek, amelyek a belföldi kereslet erısödésére utalnak, miközben a vállalatk igyekeznek nagybb mértékben kihasználni a külsı keresletet is. Jelentıs számú nagyvállalat és közép-vállalkzás alkalmaz fejlett IKT eszközöket és berendezéseket más fejlett rszágkkal összemérhetı szinten. Ezek a vállalatk értéktermelı lánclataikban együttmőködnek száms kisebb vállalkzással is. Az utóbbiak annak érdekében, hgy fenn tudják tartani pzíciójukat a releváns piacn és megtarthassák nagybb klienseiket még akkr is rákényszerülnek a lépéstartásra, ha nincsenek teljesen meggyızıdve az IKT terén eszközölt befektetések hasznsságáról. Ugyanakkr az IKT újabb és aktívabb felhasználói, aki ma kezdik meg gazdasági tevékenységüket, egyenletesebbé teszik az IKT elterjedését az rszágban. Az állam szerepe szintén erısödik a másdlags kereslet megteremtésében. Az állam tájékztatási és képzési célú kampányai mellett egyre több elektrnikus szlgáltatást nyújt, miközben flyamatsan javítja a hivatalk mőködésének hatéknyságát az új technlógiák alkalmazásával. Az e-krmányzati szlgáltatásk hatéknyabb ügyintézést tesznek lehetıvé: az e-krmányzati szlgáltatásk megvalósítása a vállalatkkal való hatéknyabb interakciókn és az államplgárknak nyújttt jbb szlgáltatáskn alapul. Az innvatív megldásk kihasználják az együttmőködı környezetet az új szlgáltatásk megteremtésére és összekötik egymással az állami és a magánszektrt. Ezek a szlgáltatásk költséghatéknyságt, termelékenység-növekedést és általáns hatéknyságt biztsítanak felhasználóiknak. Emellett plitikai szinten is szaprdnak az infrmációs társadalmmal közvetlenül vagy közvetve összefüggı kezdeményezések és akciók, bár ezek többnyire kiegészítı elemként épülnek be az egyes szakplitikai területeken, például az ktatás, a fglalkztatás, a beruházásk stb. terén tett erıfeszítésekbe. A kínálati ldaln végbemenı váltzásk szétszórtak, kisméretőek és igen sk vállalat között szlanak meg. Úgy tőnik, hgy hiányznak a szisztematikus törekvések a tanulás és a piac specializálódására. A már megalapztt vállalkzói kultúra hiányát maga az a tény magyarázhatja, hgy az IKT szektr visznylag új, és egy lyan üzleti szféráhz tartzik, amit az igen gyrs technlógiai fejlıdés jellemez. Intenzív árverseny flyik, de valamennyi cég hasnló termékeket vagy szlgáltatáskat kínál, amelyek között nincsenek lényegi különbségek. Nha igaz, hgy ez a szektr kétségkívül innvatívként jellemezhetı, a görög vállalatknál a kutatás és fejlesztés igen ritka jelenség és csupán kevés cégre krlátzódik. Ezek aznban többnyire érdekes, kiterjedt és fnts kutatási prgramk részvevıiként rendszeresen együttmőködnek az egyetemekkel. Az európai infrmációs társadalm megteremtésének általáns stratégiáján belül Görögrszág infrmációs társadalmi stratégiája a maga speciális céljainak és sajáts körülményeinek megfelelıen az alábbi alapelvekre épül: Innváció és vállalkzó szellem: Az infrmációs táradalm a piaci mechanizmusk alapján fejlıdik, és a szabályzási kereteknek elı kell segíteniük az új üzleti kezdeményezéseket és az innvációt. Demkrácia és személyi szabadságjgk: Az infrmációs társadalmnak ki kell bıvítenie a demkratikus flyamatkat és védenie kell az államplgárk jgait. Egyenlı lehetıségek és társadalmi khézió: Az infrmációs társadalmnak valamennyi államplgár számára biztsítania kell az új technlógiák által elérhetıvé tett lehetıségekhez, tudáshz és piackhz való hzzáférést. Az OPIS a közötti idıszakra két általáns stratégiai célt tőzött ki: Az elsı általáns cél az Államplgárk és életminıség címet viseli. Ez az átlags államplgárk életminıségének javítására utal, lyan kritikus fntsságú területeken végrehajtandó akciók révén, mint a közigazgatás, 19

20 az egészségügy, a közlekedés és a környezetvédelem. A fı cél az integrált infrmációs és kmmunikációs rendszerek révén valós idıben igénybe vehetı közigazgatási szlgáltatásk megteremtése. A másdik cél megnevezése ( Gazdasági fejlıdés és emberi erıfrrásk ) a gazdasági és társadalmi fejlıdési flyamat kibntakzásáhz megfelelı feltételek biztsítására utal, amelyek lehetıvé teszik, hgy a jövedelmek, a fglalkztatttság és a képzettségi szint növelésének, valamint a termelékenység és a versenyképesség javításának két legfıbb eszköze a technlógia és a tudás legyen. Ez megkívánja a husznegyedik század igényeihez alkalmazkdó ktatási és képzési rendszer kialakítását, lyan gazdasági mechanizmusk és fglalkztatási rendszer támgatásával, ami a görög kultúra értékeinek áplása mellett a legtöbbet képes kihzni az új technlógiák és a távközlési infrastruktúra fejlesztésébıl. 3. Jövőbeli trendek Az Európai Unióban elsırendő priritást kap az innváció. Az IKT-t széles körben elismerik kulcsfntsságú tényezıként az innváció megvalósításában. Ezt a célt egy átfgó plitikai prgram támgatja. A plitikai döntéshzóknak aznban meg kell érteniük, hgy az új gazdasági és társadalmi fejlemények egyre újabb és újabb csprtkra is kiterjesztik az infrmációs társadalm áldásait, fkzva a versenyt és egyidejőleg ptenciálisan erısítve Európa ipari vezetı szerepét (COM 146, 2007). Az i2010 stratégia középtávú felülvizsgálatakr 2008-ban a következı kérdésekkel célszerő fglalkzni: 1. Hálózati innváció. A napjainkban érvényesülı technlógiai trendek (igen nagy sebességő hálózatk, mindenütt jelenlévı vezeték nélküli technlógiák, új hálózati architektúrák és felhasználói interfészek) támgatásával az innváció új hulláma jelent meg az interneten. Ehhez tartznak többek között a web 2.0 körébe srlható alkalmazásk, a dlgk Internete (internet f things), a rácsk (grids), a különféle web-alapú szlgáltatásk, a felhasználói tartalmszlgáltatás és a társadalmi hálózatépítés új frmái. Ezek a trendek a következı hatáskkal járnak: a. az e-gazdaság új lehetıségeinek és új megldásainak biztsításával beflyáslják a gazdasági és munkahelyi környezetet, b. a munkával töltött élet mérlegének javításával kihatnak a fglalkztatási szerkezet alakulására, c. bıvítik a felhasználók szerepét, ami ki fg terjedni a tartalm létrehzására és magában fglalja az innvációt is. 2. A felhasználók növekvı szerepe az innvációban. A felhasználók az IKT eszközök segítségével innvatív módkn képesek saját maguk által fejlesztett tartalmakat közreadni és megsztani egymással. A évi e-inclusin kezdeményezés jegyében az i2010 stratégia fókuszába kerültek a felhasználók, és a fgyasztók érdekei máris jelen vannak a Bizttság IKT-plitikájában. A plitikai döntéshzók elıtt álló kihívásk magukban fglalják többek között a szerzıdéses kapcslatk és az árképzés átláthatósága, a magánélet védelme és az interperabilitás terén, valamint az alkalmazásk egyre bnylultabbá válása és a peres ügyek kevéssé hatékny elintézése következtében jelentkezı feladatk megldását. 3. A keretfeltételek javítása. Az i2010 stratégia egyik fı célja az egységes infrmációs tér létrehzása. A hangsúly eddig a hálózatkra és a tartalm szabályzására esett. Az Európai Unió még mindig messze van az egységes infrmációs tér megvalósulásától. A tagrszágkban sk fgyasztó kerüli, hgy az internet útján valamely másik tagrszágból vásárljn árukat és szlgáltatáskat. A jgi meg- 20 A görög infrmációs társadalm

21 fntlásk és a szabályzási krlátk még mindig akadályzzák a vállalatk bekapcslódását az e- gazdasági tevékenységekbe. 21

22 Elektrnikus közigazgatás Az ENSZ egyik munkacsprtja (Tseks 2001) kidlgztt egy általáns mdellt a stratégiai tervezési prjektekhez. Ez az általáns adatmdell a stratégiakészítés és a stratégiai tervezés flyamatait írja le a közigazgatás terén, két egymást kiegészítı irányzat mentén: 1. A fıbb flyamatk felülrıl irányíttt dkumentálása magas szintő adatmdellek hasznsításával. 2. A javaslt adat- és flyamatmdellek alulról kezdeményezett tesztelése és hitelesítése, terepkutatáskból származó valós adatk felhasználásával. A különbözı közigazgatási rendszerekre való alkalmazhatóság érdekében könnyen testre szabható mdellt valamennyi tagállam rendelkezésére bcsáttták. Az OPIS másdik priritási tengelyén a közigazgatási szlgáltatásk és az életminıség javítása szerepel. Itt a cél az államplgárk és a vállalatk magas színvnalú, kellı idıben és a lehetı legalacsnyabb költséggel igénybe vehetı szlgáltatáskkal való ellátása mind reginális, mind helyi szinteken. Ezen a kereten belül többféle kiemelt területre kerülhet a hangsúly. E-krmányzat: gazdasági tervezés, tanulmányk és kísérleti prjektek: A közigazgatási hivatalk felkészítése és mőködésük krdinálása. Az IKT felhasználásával összefüggı kísérleti alkalmazásk fejlesztése az államplgárk és vállalatk számára nyújttt közigazgatási szlgáltatásk minıségének javítása érdekében. A prttípusk tesztelése után gyakrlati megldásk bevezetése a kísérleti tapasztalatk alapján. Reginális földrajzi infrmációs rendszerek és innvatív akciók: stratégiák és akciótervek kidlgzása az infrmációs társadalm építéséhez valamennyi régióban: Az infrmációs társadalm fejlıdésével összefüggı innvatív kísérletek ösztönzése reginális és helyi szinteken. Földrajzi és környezeti térképek kidlgzása állami támgatással. Az közigazgatási rendszerek kialakítása és azk mőködésének támgatása közpnti, reginális és helyi szinteken. A mdern földhivatali nyilvántartási és szabályzási keretrendszer mőködtetéséhez szükséges adatbázisk és infrmációs technlógiai infrastruktúra kiépítése. IKT-alkalmazásk az egészségügyi ellátásban és a jóléti juttatáskban: Az egészségügyi ellátás minıségének széleskörő stratégiai fejlesztése. Az államplgárk által igénybe vehetı szlgáltatásk magasabb szintre emelése. Az adminisztráció és a pénzügyi gazdálkdás átszervezése az egészségügyi szektrban. Teljesen újjászervezett egészségügyi és jóléti rendszer létrehzása a mdern IKT felhasználásával. Intelligens közlekedés: Az utazással töltött idı lerövidítése. 22 A görög infrmációs társadalm