A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYERMEK - ÉS SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ NEVELÉS A ZENE ESZKÖZEIVEL

2 Az emberiség bldgabb lesz, ha megtanul zenével élni, s aki valamit is tett ez irányban, már nem élt hiába. (Kdály Zltán) A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYERMEK - ÉS SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ NEVELÉS A ZENE ESZKÖZEIVEL

3 TARTALOMJEGYZÉK Az intézmény legfntsabb adatai az alapító kirat alapján...3 Bevezetés...5 HELYZETELEMZÉS Múltja és jelene...5 A zeneiskla társadalmi helyzete, beisklázási területe...5 A beisklázás várható alakulása...6 Az isklai munka személyi feltételei...6 Az intézmény szakmai eredményei...6 Napi mőködés, isklai hangversenyek, hagymányk...7 Kapcslataink...8 A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az isklában flyó nevelı-ktató munka pedagógiai alapelvei...9 A nevelı-ktató munka céljai...10 A nevelı-ktató munka feladatai, eszközei, eljárásai...11 Személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...12 Közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk...12 A tehetség, képesség kibntakztatását segítı tevékenységek...13 A pedagógiai prgram megvalósításáhz szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke...13 A szülık, tanulók és a pedagógusk együttmőködésének frmái, tvábbfejlesztési lehetıségei...15 A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE A zeneiskla helyi sajátsságainak szabályzása, bekerülés a zeneisklába...16 A felvételi meghallgatás követelményei...16 Követelmények, elıírt tananyag...17 Alkalmazható tankönyvek, ktták, taneszközök kiválasztásának elvei...17 Magasabb évflyamra lépés feltételei...18 Beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei, frmái...18 A tanuló szrgalma és teljesítménye értékelésének frmái...19 A szakmai fejlesztés irányai...20 A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai...20 Az alapfkú zenektatás célrendszere és funkciói...23 A zenektatás általáns fejlesztési követelményei, feladatai...23 A zngra tanszak helyi tanterve...24 A vnós tanszak helyi tanterve...28 A fúvós tanszak kiegészítı helyi tanterve...34 A szlfézs tanszak kiegészítı helyi tanterve...39 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...48 MELLÉKLETEK

4 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN Az intézmény megnevezése: Rövid név: Rövidített név: Járdányi Pál Alapfkú Mővészetktatási Intézmény Járdányi Pál AMI Járdányi AMI OM aznsító: Székhelye: 8300 Taplca, Deák Ferenc u. 16. Az intézmény alapításának idıpntja: 1971 Alapítója: Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizttsága Fenntartója, felügyeleti szerve: Az intézmény típusa: Az intézmény alaptevékenysége: Veszprém Megye Önkrmányzat Közgyőlése (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) alapfkú mővészetktatási intézmény Alapfkú mővészetktatás Szakfeladatk száma és megnevezése: Alapfkú mővészetktatás Zenemővészeti ág: a) hangszeres tanszakk: csembaló, rgna, zngra, hegedő, brácsa, cselló, bıgı, furulya, fuvla, ba, klarinét, fagtt, szaxfn, trmbita, kürt, harsna, tuba, ütı, gitár b) vkális tanszak: magánének c) elméleti tanszakk: szlfézs, zenetörténet-zeneirdalm, zeneelmélet, d) egyéb tanszakk: kamarazene, zenekar Évflyamk száma: elıképzı: 2 évflyam alapfkú: 6 évflyam tvábbképzı: 4 évflyam A felvehetı legmagasabb tanulólétszám: 430 fı A feladatellátást szlgáló vagyn: Taplca Várs Önkrmányzata által használatba adtt ingatlan, ingó és egyéb vagyn. A gazdálkdáshz rendelkezésre álló vagyn értékét a számviteli nyilvántartásk alapján elkészített éves mérleg, a vagyni állaptt az intézmény mindenkri éves leltára tartalmazza. A vagyn feletti rendelkezési jg: A rendelkezésre álló vagyntárgyakat az intézmény feladatainak ellátásáhz szabadn használhatja a vnatkzó közpnti, a tulajdnsi és a fenntartói önkrmányzat rendelkezéseinek megfelelıen. 3

5 Az intézmény vállalkzási tevékenysége: Vállalkzási tevékenységet nem flytathat. Az intézmény kinevezési rendje: Az intézmény önálló jgi személy. Vezetıje az igazgató, akit a Veszprém Megyei Önkrmányzat Közgyőlése határztt idıre bíz meg. Az intézmény gazdálkdási jgköre: Részben önállóan gazdálkdó, a költségvetési elıirányzatk feletti rendelkezési jgsultság tekintetében teljes jgkörrel rendelkezı költségvetési szerv, melynek pénzügyi, gazdasági feladatait az önállóan gazdálkdó Széchenyi István Szakképzı Iskla (8300 Taplca, Móricz Zs. u. 8.) látja el. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA: Az alapfkú mővészetktatás követelményei és pedagógiai prgramjának elkészítését elrendezı szabályzók: - a közktatásról szóló, többször módsíttt évi LXXIX. törvény ide vnatkzó paragrafusai, - a mővelıdési és közktatási miniszter többször módsíttt 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelete a nevelési és ktatási intézmények mőködésérıl (16/1998.(IV. 8.) MKM rendelet), - a mővelıdési és közktatási miniszter 27/1998. (VI. 8.) MKM rendelete az alapfkú mővészetktatás követelményei és tantervi prgramjának bevezetésérıl és kiadásáról, - a nevelési- ktatási intézmények kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékérıl. - az intézmény alapító kirata - a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény. 4

6 BEVEZETÉS A zenetanulás, mely a személyiségre elsısrban emcinálisan hat, rendkívül kedvezıen beflyáslja az intellektuális agyi képességeket és a kncentrálóképességet is. Ezt a tényt pszichlógiai vizsgálatk igazlják. Az ember személyiségét a lénye legmélyén érintı zene megismerése utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. Élményszintő tanításával, a legegyszerőbb rendtıl, a ritmustól a legbnylultabb, mindent egységbe fglaló rendhez, a harmóniáhz juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Mivel a zene tartalmilag és frmailag maga kínálja fel a mindenség megismerésének lehetıségeit, feladatunk az, hgy e mővészet titkait a legtermészetesebb módn és legélményszerőbben tárjuk növendékeink elé. Célunk az, hgy megtartva a hagymánys zenepedagógia minden értékét, ám elvetve a gyermekeket túlhajszló eredményközpntúságt, lyan módszereket alkalmazzunk napi munkánkban, melyek a zenével mint mővészi eszközzel a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak, jó irányba vezetve ıket. HELYZETELEMZÉS A ZENEISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE Intézményünk Állami Zeneiskla néven 1971-ben alakult 5 fıs tantestülettel Brsányi Gábr vezetésével. Munkáját a gimnázium épületében kezdte meg, néhány év múlva az akkri 1-es Számú Általáns Isklában (ma Bárds Lajs Általáns Iskla) flytatta ben Kendeh Gusztáv vette át az intézmény irányítását. Az iskla fejlıdésében az igazi áttörést 1988-ban az önálló épületbe való beköltözés hzta meg. Azóta barátságs, igazi alktó környezetben tehetnek szert zenei ismeretekre itt tanuló növendékeink, vagy éppen a kncertekre, zenei elıadáskra érkezı zenebarátk. Az intézmény az új épület nyújttta lehetıségekkel élve gazdája lett a kétévenként megrendezésre kerülı megyei zngra négykezes találkzónak és a reginális gitártalálkzónak. Méltán lehetünk büszkék az iskla rszágs hírő fúvószenekarára, a napjainkban feltörekvı vnószenekarra, az iskla hírnevét öregbítı, a zenei pályát választó vlt növendékeinkre, jelenlegi tehetségeinkre és mindenkire, aki az intézményben eltöltött évek hatására a zenét értı és szeretı emberré vált. Intézményünket augusztusa óta Péni Béla vezeti. A ZENEISKOLA TÁRSADALMI HELYZETE, BEISKOLÁZÁSI TERÜLETE A társadalmi elismerést a zeneiskla kezdettıl fgva kettıs funkcióban nyerte el. A pedagógiai, szakmai sikerek mellett mindig fnts vlt isklánk tantestülete számára a várs laksságának nyújttt, élı zenei élményt kínáló rendszeres kncertezés. A zenét a gyakrlatban is mővelı tanárk a növendékekkel és a szülıkkel egyaránt mély és értékes emberi kapcslatkat tudtak kialakítani. A zeneiskla társadalmi elismertségét jelzi, hgy az 1990-es években, amikr a nyelvtanulás és az infrmatika sk helyen a mővészeti nevelés rangját veszélyeztetve tört be a közgndlkdásba, a taplcai zeneisklában a növendéklétszám nem csökkent. A várs lakssága fntsnak tartja a zenei mőveltség megszerzését, a zenélés gyakrlatának a mindennapi életben kamatzó emberfrmáló szerepét, az értı zenehallgatást. 5

7 A BEISKOLÁZÁS VÁRHATÓ ALAKULÁSA Intézményünkben a tanulói létszám évek óta megközelíti az alapító kiratban szereplı lehetséges maximumt (430). Az utóbbi évtizedben ez 420 körüli tanulót jelentett, és ez jelentısen nem váltztt az elmúlt idıszakban sem. A zeneiskla beisklázását részben a lakssági igények, részben az iskla szakmai fejlıdése határzza meg. Célunk ennek a gyermeklétszámnak a megtartása, illetve lehetıségeinkhez mérten annak emelése. E cél megvalósítása érdekében szrsabb együttmőködésre törekszünk a várs és vnzáskörzete iskláival. Minden érdeklıdı számára hzzáférhetıvé kívánjuk tenni a hangszerválasztást megelızı hangszerbemutató kncerteket. Isklánk fntsnak tartja, hgy a várs laksságát szlgálja munkájával, hgy a zeneisklába járó gyermekek szüleinek elvárásai és értékes, elıremutató elképzelései helyet kapjanak az iskla pedagógiai prgramjában és az iskla mindennapi életében. Ennek legfıbb színtere tvábbra is a Szülıi Munkaközösség, amellyel kapcslatunkat a krábbi éveknél hatéknyabban kívánjuk mőködtetni. A tény, hgy Taplca Várs Önkrmányzata vállalja a zeneiskla mőködtetését, és a várs anyagi lehetıségeihez mérten támgatja szakmai elképzeléseink megvalósulását, garanciája a tvábbi színvnalas zenetanításnak. AZ ISKOLAI MUNKA SZEMÉLYI FELTÉTELE A zeneisklai növendékeket 23 álláshelyen 20 fıállású és 3 részfglalkztatású tanár, valamint 3 óraadó tanítja. A tanári létszámn felül 1 gazdasági ügyintézı, 1 szakképzett könyvtárs zenemőtárs, 1 hangszerjavító és 2 technikai dlgzó vesz részt az iskla munkájában. Isklánkban a pedagógusk kiválasztásának legfıbb kritériuma az emberi hitelesség és a megbízhatóság. Az emberi hitelesség, a szakmai tudás és a várshz kötıdés hármas elvének alkalmazásával sikerült lyan tantestületet kialakítani, akikkel a tervezett pedagógiai prgramunk megvalósítható és tvább fejleszthetı. Az iskla szakmai munkájának rendkívül fnts kiegészítıje a zeneisklai könyvtár, melynek állmánya évrıl évre biztatóan gyarapszik, kihasználtsága egyre intenzívebb. A könyvtársi munkát egy fıfglalkzású könyvtárs zenemőtárs végzi. A könyvtárban lehetıség van zenehallgatásra, hangversenyek számítógépen történı megtekintésére, meghallgatására, ktták, könyvek böngészésére. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI EREDMÉNYEI A zeneisklából az elmúlt 35 évben 55 növendék került be zenemővészeti szakközépisklába. Közülük eddig 24-en végezték el a zenemővészeti fıiskla tanárképzı szakát, 12-en jelenleg is flytatják zenei tanulmányaikat. 7 növendékünk és a fúvószenekarunk juttt el rszágs és nemzetközi versenyek döntıjébe. Az iskla történetének elmúlt 35 évében növendékeink közül több százan jutttak el megyei és területi versenyekre, amelyeken szép eredményeket értek el, öregbítve az intézmény és a várs jó hírnevét. Legfntsabb eredményünk mégis az a napnta tapasztalható tény, hgy növendékeink örömmel zenélnek, és szeretnek isklánkba járni. A mindennapi munka eredményességét a növendékhangversenyek nagy száma és az tt elıadtt mővek magas színvnala is jelzi. Örvendetes tény az is, hgy mindig akad felkészült 6

8 növendékünk vagy együttesünk, aki rendszeresen részt vesz a várs és a környék településeinek rendezvényein. Növendékzenekaraink egyre színvnalasabb szereplésekkel örvendeztetik meg a várs laksságát, az együttzenélés örömét egyre több növendékünk tapasztalhatja meg. Két zenekarunkban (fúvós, vnós) jelenleg 68 növendékünk játszik. A ZENEISKOLA NAPI MŐKÖDÉSE, ISKOLAI HANGVERSENYEK, HAGYOMÁNYOK A zeneiskla egyik jellegzetessége az, hgy a tanításra délután, a gyermekek általáns isklai elfglaltsága után kerülhet sr. A másik jellegzetesség, hgy óráink többségében egyéni hangszeres órát tartunk. Pedagógiai tevékenységünket nehezíti az, hgy a délelıtti tanórák után a gyermekek általában már fáradtan jönnek isklánkba. Az egyéni fglalkzásk adta lehetıség visznt növeli tanításunk hatéknyságát. A hangversenyek, szereplések mindennapsak isklánk tanárai és növendékei életében. A zenetanulás fntssága akkr válik mindenki számára nyilvánvalóvá, amikr tanulóink nyilváns szereplésére kerül sr. A tanulási flyamat figyelemmel kísérését és a másk elıtti szereplés képességének kialakítását szlgálják a szaktanárk és a szülık részvételével rendezett családias jellegő tanszaki hangversenyek, amelyek a szakterületen elért eredmények bemutatását szlgálják. Munkánk eredményességét színvnalas növendékhangversenyeink biznyítják leginkább. A zeneiskla állandó rendezvényei: a Zene Világnapja alkalmából szervezett kncert, a Zenei Napk tavaszi hangversenysrzata, a fúvószenekar újévi kncertje, karácsnyi hangverseny, anyák napi hangverseny, a kakaókncert, a gyermek- és felnıtt farsang, kirándulásk, hangversenylátgatásk, vnószenekari tábr, 1989 ıszétıl szervezi isklánk kétévente a Veszprém Megyei Négykezes Találkzót, 2002-tıl pedig a Reginális Gitártalálkzót, nyári mesterkurzusk 1989-ben Zsigmndy Dénes, 1990-tıl Baranyay László vezetésével. Az iskla közös szervezéső rendezvényei: A Magyar Kultúra Napján rendezett megemlékezések a Vársi Könyvtárral és a Vársi Mővelıdési Közpnttal közös szervezésben, Taplcai Esték rendezvénysrzat Taplca Várs Önkrmányzatával. Isklánk áplja névadónk, Járdányi Pál zeneszerzı emlékét. kapcslatt tartunk családjával, rendszeresen kszrúzzuk az iskla falán elhelyezett, Bányai József szbrászmővész által készített, a zeneszerzıt ábrázló dmbrmővet. Kegyelettel ırizzük elsı igazgatónk, Brsányi Gábr emlékét. kapcslatt tartunk családjával, méltó emléket állítttunk tiszteletére a róla elnevezett Brsányi-teremmel. A terem falán elhelyezett Brsányi Gábrt ábrázló dmbrmő Tóth József alktása. A Zenei Napk rendezvényeihez kapcslódóan lvasópályázatt hirdetünk. A tanév eseményeirıl a Kürtölı címő isklai diáklap, valamint a hnlapunk tudósít. 7

9 KAPCSOLATAINK Intézményünk hagymánysan jó kapcslatt tart fenn a fenntartó Vársi Önkrmányzattal, az általa szervezett ünnepélyeken, megemlékezéseken gyakran lépnek fel isklánk tanárai, növendékei. Az isklai hangversenyek és hagymánys rendezvényeink egy része túlnı a szrsan vett isklai munkán: a várs közmővelıdésének szerves részét jelentik. A vársi ünnepségek - március 15., május 1., któber 23., augusztus 20 fényét minden esetben emeli a fúvószenekar közremőködése. A szülıkkel rendszeresen találkzunk, kapcslatunk élı és naprakész, tanszaki hangversenyeket mindig szülıi értekezlettel kötjük össze. A Szülıi Munkaközösség választmánya rendszeresen segít rendezvényeink lebnylításában. Szrs együttmőködést alakítttunk ki a várs iskláival. Az emelt szintő ének-zene tagzats általáns iskla mellett azkkal a vársi és várskörnyéki isklákkal is, amelyekbıl nagybb létszámban tanulnak gyermekek intézményünkben. A vársi középisklákkal jó a kapcslatunk, a Helikn ünnepségekre jelentkezı középisklás tanulók felkészítésében rendszeresen részt veszünk. A megye zeneiskláival szrs kapcslatkat áplunk, rendszeresen veszünk részt egymás rendezvényein, versenyein. Az rszágs szakmai szervezetekkel a Magyar Zeneisklák és Mővészeti Isklák Szövetségén keresztül tartjuk a kapcslatt, amelynek isklánk is tagja. (MZMISz) Részt veszünk a Magyar Fúvószene és Mazsrett Szövetség munkájában. 8

10 A JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Küldetésnyilatkzat Amit az isklának el kell végeznie, az elsısrban az, hgy megtaníttassa velünk, hgyan kell tanulni, hgy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hgy megtanítsn bennünket a jól végzett munka örömére és az alktás izgalmára, hgy szeressük azt, amit csinálunk, és hgy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk. (Szent-Györgyi Albert) A Járdányi Pál Alapfkú Mővészetktatási Intézmény küldetése a fent megfgalmaztt gndlat tükrében az, hgy megkeresse a gyermekben rejlı titkkhz, kincsekhez vezetı utat, s tudást adjn kezükbe, amellyel kinyithatják a zene birdalmának kapuját, hgy megtalálják benne Önmagukat, hgy az élı zenekultúra legfntsabb helyi bázisa, tvábbítója és színtere legyen, alkalmas a gyermekek zenei ismeretének gyarapítására, zenei készségeik, képességeik fejlesztésére, hzzájáruljn, hgy növendékeink a zene segítségével harmnikus, széles látókörő személyiséggé váljanak. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI Isklánk a világ dlgaira nyittt, harmnikus személyiség kialakítását egyik legfntsabb feladatának tekinti. A zene mővészi értékeit a nevelés eszközeként felfgó pedagógus feladata a nevelendı gyermeket bevezetni a zene rendezett, harmóniát sugárzó világába és ezen a világn keresztül bemutatni a mindennapk igaz értékeit, szem elıtt tartva az életkri és egyéni sajátsságkat, képességeket. Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl növendékeink tthns körülmények között érezhetik magukat. Isklánk nevelı-ktató, vagyis a nevelést elıtérbe helyezı pedagógiai mőhelyként szeretne mőködni. Elsıdleges feladatunk, hgy minél több növendéket, minél hsszabb idın keresztül megtartsunk az értékes zene mővelésében, hgy isklánkból kikerülve képesek legyenek a saját örömüke szlgáló zenélésre, az értı zenehallgatásra. Isklánk - elsısrban a szülıkkel áplt kapcslatk révén - flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk és vnzáskörzetünk zenei életében. 9

11 A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A zeneiskla nevelési célkitőzései Nevelésünk elsıdleges célja az igaz értékeket felismerı, értékeket keresı és elfgadó személyek nevelése. El kell érnünk, hgy növendékeink életében a zene embert gazdagító hatása, a zenehallgatás, a zenével való élményszintő fglalkzás meghatárzó legyen. Esztétikai érzékenységre, nyitttságra, igényességre neveljük növendékeinket az életkri sajátsságk figyelembe vételével, a tanulók érdeklıdésére és tehetségére építve. Célunk az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagymányk és értékek átadása, az értékmegırzés frmáinak kialakítása a nevelési tevékenységben. Rendszerességre nevelés az idı tartalmas felhasználásával, a rendszeres tthni gyakrlással. Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága a kttára, a két kézre, hangzásélményre, végsı srn a test és a lélek minden rezdülésére. A zeneiskla ktatási céljai Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulásirányítási módszereiben hatékny, a képességek fejlesztését differenciáltan szlgáló, szakmailag igényes, élménycentrikus, fakultatív lehetıségeket is ajánló zeneiskla-mdell tvábbfejlesztése. A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás flyamatában. Hangversenyek, csprts zenélési lehetıségek bıséges kínálata, ahl a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják. Tanítványainkra vnatkztatva az ktatási célkitőzések hárm szinten fgalmazhatók meg: Az általáns mőveltséghez tartzó zenei kulturáltságn túl növendékeinknél a zeneirdalmi ismeretek megszerzését, hangszerkezelésben pedig az ldtt, stíluss megfrmálást tekintjük célnak. A zenével az átlagsnál többet fglalkzó növendékeinknél célunk a kamarazenélés, a zenekari játék, a hangversenyeken történı szereplés, a zenei vetélkedık gazdag tárházának felkínálása. Kiemelkedı képességő növendékeink esetében célunk az elméleti és a hangszertudás egyre igényesebb szintő elsajátítása, a megyei, területi, rszágs versenyek és zenemővészeti szakközépisklák szakmai szintjére történı felkészítés. A zeneiskla ktatási céljai krsztálykra bntva A csprts elıképzı feladata, hgy énekes - mzgáss gyermekjátékk tanulásával, egyszerő imprvizálással, ritmus és fantáziafejlesztı játékkkal élményszerően vezessen be a zene világába. Az ktatás célja a zenei élményanyag győjtése. Hangszertanulás alapfkn. A hangszertanulás a gyermekek képességei alapján két különbözı elvárásszinten történik: az A tagzat a zene megértésére, ismeretére, amatır zenélésre, értı hangversenyhallgatásra készít fel. A B tagzat feladata a zenei pályát választó növendékek felkészítése a tvábbtanulásra. A hangszertanulás megkezdésétıl (alapfk) a tanár - tanítvány személyes kapcslata a döntı tényezı. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes 10

12 növendékek képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabttan, de az rszágs elvárásk ismeretében tervezik meg a tanárk. Az ktatási cél ennél a krsztálynál: zenemővek megismerése, hangszerkezelés a zene szlgálatában, zenei élményadás. Pályaválasztásra készülve és a tvábbképzı évflyamain a növendékek mennyiségi és minıségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hgy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetıségeinek legmegfelelıbb tanulási frmákat. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A zeneiskla alapvetı feladatai A zenei mőveltség megalapzása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése, a zenei írás és lvasás készségének valamint a kreatív, alktó magatartásnak kialakítása. A zenéléshez szükséges technikai készség kialakítása. A zene lgikájának, a harmóniai szerkezet és a frma összefüggéseinek megismerése. A fıbb zenei stílusk sajátsságainak ismerete. Az értékes zene megszerettetése, a rendszeres zenehallgatásra nevelés. Aktív társas muzsikálásra nevelés. A zenei nevelés - ktatás knkrét megvalósításának feladatai, pedagógiai eszközei Értékes zenei anyaggal, a krsztálynak és az egyénnek megfelelı módszerekkel és pedagógiai kultúrával eljuttatni növendékeinket a zeneirdalm remekmőveinek mind teljesebb megismeréséhez. A zenei értékek átadása srán feltárni az összefüggéseket a mővészi és az emberi értékek között, ezzel hzzásegíteni a tanulót saját értékeinek felismeréséhez, elfgadásáhz, fejlesztéséhez. A hangszeren tanult mővek megfrmálásában a növendékeknek el kell jutni az értelmes, jól artikulált frazeálástól a tartalmi, harmóniai összefüggések megismeréséig, a ritmus és dallamvilág gazdagságától az érzékeny, fantáziadús elıadásig. A zenemővek hangversenyszerő elıadása alkalmával fnts kialakítani a növendékekben azt az érzést, hgy zenei tudásukkal, az elıadtt mő elhangzásával örömet szerezhetnek. Sajáts, személyiségük mélyérıl fakadó értékekkel ajándékzhatják meg az ıket hallgató közönséget, családtagjaikat, barátaikat. Mind énekes, mind hangszeres téren lyan módn és lyan mélységben kell megismertetnünk növendékeinkkel a zenei jelenségeket, hgy a zene eszköztárát - ritmus, metrum, dinamika, dallam, harmónia - imprvizatív, alktó módn tudják alkalmazni, vagyis értsék és beszéljék a zene nyelvét. 11

13 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A zenei mőveltség megalapzása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intnációs érzékenység, fgéknyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei lvasás és írás alapfkt meghaladó készségeinek megalapzása és kifejlesztése. A technikai készség, az imprvizációs készség és képesség, az alktó magatartás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általáns zenei mőveltség átadása. A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. A zene lgikájának, a harmóniai szerkezet és a frma összefüggéseinek megismertetése. A fıbb zenei stílusk sajátsságainak, a zeneirdalm nagy krszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirdalm nagy egyéniségeinek megismertetése. A krtárs zene befgadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének frmálása. A tanulók életkrának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek lvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitttság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés terén a zenei nevelés óriási lehetıségekkel rendelkezik. A kamarazenélés és a zenekari játék lyan közösségteremtı erıvel bír, hgy több évig együtt zenélı növendékeink életre szóló barátságkat kötve képesek - egymást segítve - élı közösségként tevékenykedni. Isklánk szakmai céljai között éppen ezért kiemelt fntsságú, hgy növendékeink minél hsszabb ideig gyakrlhassák az együttzenélést. Erre kínálnak lehetıséget a különbözı hangszerösszeállítású növendék-együtteseink. A fúvószenekar, a vnószenekar, a fúvós-, vnós-, gitár és ütı kamaracsprtk adnak lehetıséget növendékeink együttzenélésére. A kamarazenélés az emberi fejlıdés szempntjából azért rendkívül fnts, mert nagyn kifinmult egymásra figyelést igényel. Hangszeres tanítványainknak több mint 30%-a játszik zenekarban, vagy kamaraegyüttesben. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfgadását, megbecsülését lyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hgy életre szóló segítséget jelenthet az esetleg késıbb fellépı nehézségek srán. Az együttzenélés élménye lyan értékfrmáló erı, amelyhez hasnló hatékny és értékes eszköz csak ritkán adódik a pedagógusknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalm nyílik. Ennek a lehetıségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így lyan alapvetı lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcslatkat teremteni, távlabb nézve pedig valós értékekre irányuló társadalmat építeni. A mőködı ifjúsági közösségek kialakítását segítik az évrıl évre megrendezésre kerülı zenekari tábrk. Itt állnak össze, készítik elı következı évi repertárjukat és töltıdnek fel új élményekkel zenekaraink. A tábrban együtt eltöltött napk a növendékeink közötti személyes kapcslatt elmélyítve a közösséget is erısítik. 12

14 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalmmal, a kiemelkedıbbek 5-6 alkalmmal szerepelnek különbözı hangversenyeken. A hangversenyre történı felkészítés srán a napi tanulási feladatknál tágabb körő ismeretekre tesznek szert. Ennél a felkészülésnél is magasabb fkú munkát igényel az, amikr megyei-, rszágs versenyre vagy annak válgatójára kell felkészíteni egy-egy növendéket. A zenei tehetség kibntakzásának alapja a rendszeres és gyakri zenehallgatás. Értékes, igényes élı zene hallgatására a vársban egyre több lehetıség nyílik. A zeneiskla tehetséges növendékeinek és mővésztanárainak, kamaraegyütteseinek, zenekarainak hangversenyeire évente több alkalmmal kerül sr a zeneisklában, valamint a várs más helyszínein. A tehetséggndzás legigényesebb, leghatéknyabb frmája az egyénre szabtt, a gyermek egyéni sajátsságaira építı, szeretettıl áthattt, a szaktanár és növendék személyes kapcslata révén fkzatsan elmélyülı, rendszeres tanórai, egyéni fglalkzás. A tehetséggndzás szempntjából rendkívül fnts a krai fejlesztés a krsztálynak megfelelı módszerek kidlgzásával és alkalmazásával, kmplex módn. A zenei tehetség általában nagyn krán megmutatkzik, és igazán akkr lehet kibntakztatni, ha a tehetséges gyermekkel kezdettıl fgva képességeinek megfelelı módszerekkel és igényességgel fglalkznak. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ HELYISÉGEK, ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE OKTATÁSI CÉLRA HASZNÁLT HELYISÉGEK JEGYZÉKE: SZAKTANTEREM- EGYÉNI OKTATÁS: 18 Ebbıl: ZONGORA: 5 VONÓS: 3 FÚVÓS: 7 ÜTİS: 1 GITÁR: 2 SZAKTANTEREM- CSOPORTOS OKTATÁS: 2 TECHNIKAI ESZKÖZÖK JEGYZÉKE: Hifi-trny 2 Diavetítı 1 Videómagnó 1 Lemezjátszó 1 Fénymásló 2 Számítógép 7 CD lejátszó 1 Elektrms hangló 1 Metrnóm 18 Egészalaks tükör 12 (vnós, fúvós, gitár szaktantermek) Kttaállvány: 42 (minden tanteremben minimum 1) 13

15 A ZENEISKOLA LELTÁRÁBAN SZEREPLİ HANGSZEREK JEGYZÉKE: Vnós hangszerek: Bıgı 3 Brácsa 4 Cselló 30 Hegedő 80 Fafúvós hangszerek: Fuvla 48 Furulya (alt) 2 Furulya (C) 19 Fagtt 4 Klarinét 38 Oba 5 Rézfúvós hangszerek: Vadászkürt 9 Tenrkürt 6 Baritnkürt 6 Harsna 6 Tuba 6 Helikn 2 Trmbita 34 Egyéb hangszerek: Zngra 6 Pianin 5 Elektrms zngra 9 Ütıs 39 A HANGVERSENYTEREM ESZKÖZEINEK JEGYZÉKE: Hangverseny zngra: 1 Csembaló: 1 Elektrms zngra: 1 Kárpitztt szék:

16 A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI A szülık, a tanulók és a pedagógusk együttmőködése a nevelés-ktatás flyamatában, és az ehhez kapcslódó isklai valamint isklán kívüli tevékenységekben valósul meg. Az intézmény kapcslatai egyrészt az iskláhz közvetlenül kötıdı személyek (tanárk, egyéb dlgzók, diákk) kapcslata mindazkkal, akiket érdekel isklánk tevékenysége, vagyis szülıkkel, más isklák tanáraival, a zeneisklába kncerthallgatóként érkezı zenebarátkkal. Kapcslatrendszerünk másik területe a várs laksságának, intézményeinek elvárásait teljesítı, a várs kulturális életét zenei prgramkkal színesítı tevékenység. Az iskla belsı kapcslataihz tartzik, hgy intézményünkben a zenetanítás mellett különbözı zenei együttesek mőködnek napi rendszerességgel. Az intézmény tevékenységére, munkája eredményességére nézve meghatárzó a zeneisklába járó növendékek szüleivel kialakíttt kapcslat. Ennek legfntsabb területe a szülıi munkaközösség mőködése, ami nélkülözhetetlen az iskla munkáját kntrlláló és segítı tevékenység. A gyermekek nevelése és a kultúra közvetítése szempntjából egyaránt fntsak a személyes beszélgetésekre épülı, a szülıi értekezletet növendékhangversennyel összekötı, a hangversenyeket megbeszélésekkel kiegészítı tanár - szülı találkzásk. Valójában növendékeinkkel, szüleikkel, rknaikkal és ismeretségi körükkel kialakíttt személyes kapcslat és a közös zenehallgatás által kínált kapcslatteremtés adja meg intézményünk társadalmi helyét, és jelöli ki társadalmi szerepét a vársban. Az együttmőködés szempntjából igen fnts az a tény, hgy nevelıtestületünk a megfgalmaztt pedagógiai célkat magáénak vallja, életét, szakmai munkáját, nevelıi tevékenységét e célknak megfelelıen irányítja. A tanárk közötti személyes kapcslatban igyekszünk az egymást segítı, építı, minıségre irányuló frmák kialakítására, amely az esetleges szakmai rivalizálást képes átalakítani a közös értékek együtt keresésére. Fntsnak tartjuk, hgy minden növendék számára megtaláljuk az egyéniségének és képességeinek legmegfelelıbb hangszert, és a személyiségéhez legközelebb álló tanárt. A jó együttmőködés érdekében fnts, hgy indklt esetben a következı tanévben lehetıséget adjunk növendékeinknek egy másik tanárhz való átkerülésre, de ennek módja ne legyen bántó! A pedagógiai elképzeléseket közvetlenül segítı kapcslatk mellett fntsak a zeneiskla vársi kapcslatai, amelyek elsısrban közmővelıdési jellegőek, és a várs ünnepélyein, rendezvényein való közremőködéseket jelentik. 15

17 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A Járdányi Pál Alapfkú Mővészetktatási Intézmény tanszakai váltztatás nélkül elfgadják a Mővelıdési és Közktatási Minisztérium Által kiadtt: Az alapfkú mővészetktatás követelményei és tantervi prgramja c. közpnti mintatantervet a (27/1998.(VI.10.) MKM rendelet 3. -ának (3) bekezdése) alapján. A ZENEISKOLA HELYI SAJÁTOSSÁGAINAK SZABÁLYZÁSA, FELVÉTEL A ZENEISKOLÁBA A zeneisklába kerülés minden tanszakn felvételi meghallgatáshz kötött. A csprts elıképzı megkezdése elıtt általáns képességvizsgálatt tartunk. A hangszertanulás megkezdése esetében speciális, fizikai adttságkra (testalkat, kézalkat, légzés) és kncentráló képességre is figyelı felvételi szempntsr alapján döntenek a tanszak tanárai a növendékek felvételérıl. A felvételin a felsrlt feladatk megldásán kívül figyelembe vesszük az adtt hangszerre jellemzı szükséges alkati és egyéb kívánalmakat is (pl. fúvós hangszerek esetében a fgazat állapta, ütıs hangszereknél egy emelt nehézségő ritmikai feladatsr, vnósknál emelt nehézségő intnációs hallásvizsgálat, általában az alkati és manuális állapt). A FELVÉTELI MEGHALLGATÁS KÖVETELMÉNYEI: Egy szabadn választtt gyermek-, vagy népdal eléneklése (intnáció, ritmus, megfrmálás, érthetıség stb.). A szaktanár által elénekelt rövidebb dallam visszaéneklése (hallás, intnáció, ritmus). A szaktanár által tapslt rövidebb ritmusképlet visszatapslása (ritmusérzék). Nevelési elveinkkel összhangban nagy hangsúlyt helyezünk arra, hgy a gyermek a számára legmegfelelıbb hangszert válassza, és a számára legmegfelelıbb tanárhz kerüljön. Nem kötelezı elvégezni a csprts elıképzıt a zenei tagzats sztálykból érkezı gyermekeknek és a 10 évesnél idısebb gyermekeknek, ha a felvételi meghallgatásn biznyítják, hgy az általáns isklában tanultak alapján képesek elsajátítani az elsı szlfézssztály anyagát. Másdik hangszer tanulását csak akkr kezdheti el egy növendék, ha az elsıként választtt hangszerébıl legalább harmadik sztálys, és az elsı két évben hangszerébıl jeles sztályzatt kaptt. A másdik hangszer választásáhz minden esetben tanszaki döntés szükséges. Egy növendék addig tanulhat két hangszeren, amíg mindkét hangszeren kiváló eredményt mutat fel, és kötelezı óráin is képességeinek megfelelıen teljesíti a követelményeket. A másdik hangszer tanulásáról évenként, a vizsgán dönt a tanszak. Más településrıl a vársba költözı zeneisklai tanulót az isklának át kell venni, ha hivatals zeneisklai biznyítvány bemutatásával kéri felvételét. Zeneisklánkban jelenleg négy tanszaki munkacsprtban végzik a pedagógusk a szakmai munkát. A tanszaki munkaközösségek összefgása és irányítása a tanszakvezetık feladata. A tanszakvezetıket a tanszak tanárai választják meg. A tanszak tanárai minden tanévvégi értekezleten megerısíthetik a tanszakvezetıi megbízatást, vagy új tanszakvezetıt választhatnak. A tanszakvezetık munkájukat a tantestület által elfgadtt szempntsr szerint készítendı éves munkaterv alapján végzik. 16

18 KÖVETELMÉNYEK, ELİÍRT TANANYAG A zeneiskla nem tanköteles intézmény és a tantervben elıírt követelményeket csak biznys speciális képességek megléte esetén tudják teljesíteni a hangszert tanulók, ezért a zeneisklába hangszertanulásra csak eredményes felvételi meghallgatás után jutnak be a tanulók. A tantervben elıírtak szerint lehetıség van az sztályflytatásra és a tanszakváltztatásra. Az alapfkú mővészetktatás lyan fejlesztıpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a képességfejlesztésen van. A követelményrendszer az életkri sajátsságknak megfelelıen, egymásra épülıen határzza meg a követelményszinteket, lehetıséget biztsítva az egyéni fejlıdési különbségek figyelembevételére. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, KOTTÁK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A zenektatás tankönyve a zenetanulás tananyagát tartalmazó ktta. A kttákat a szaktanárk a különbözı sztálykban elıírt tananyagból az egyes növendékek képességeinek megfelelıen, egyénre szabttan választják ki. A kiválasztás elsıdleges kritériuma a zenei érték. Olyan mővek, amelyeknek zenei tartalma, harmóniavilága pzitív irányba ható, frmája rendet tükröz. Az iskla helyi tantervének elkészítéséhez adaptált tantervi prgramsrzat kttajegyzéke minden tanszak számára gazdag ajánlatt tartalmaz, amelyekbıl biztnsággal választhatnak a tanárk értékes zenei anyagt. A zeneirdalm alaps ismeretében a tanszakk tanárai egymást segítve és rszágs fórumkn tapasztalatkat szerezve, minden növendéknek a számára legmegfelelıbb zenemőveken keresztül taníthatják meg a zenei és technikai feladatkat. A tananyag kiválasztásánál a legfntsabb feltétel, hgy a tanár ismerje minden egyes növendéke képességeit és érdeklıdési körét, hgy az adtt követelményszinten mindig a számára legalkalmasabb zenemő kiválasztásával tanítsn meg egy zenei jelenséget vagy egy technikai megldást. A ktták nagy részét mint tankönyvet megvásárlják a szülık, amibıl pedig csak egy-egy mővet tanul a növendék, azt kölcsönözheti a zeneiskla könyvtárából. Könyvtári állmányunkban a zeneisklai krsztály számára kiadtt ktták legtöbbje rendelkezésünkre áll. Zenetanításunk tanulmányi segédlete a zenehallgatási anyag. A hangzó anyag könyvtárunkban nem elégít ki minden igényt, de a zenei mőveltséget megalapzó alapmővek megtalálhatók. A szlfézsórákn vagy hangszeres közös órákn történı zenehallgatás mellett rendkívül nagy jelentısége van annak, hgy kialakítsuk növendékeinkben az tthni zenehallgatás (CD, DVD, rádió, TV) valamint az élı zene hallgatásának igényét. A zenetanítás legfntsabb taneszköze a hangszer, melynek minısége és állapta meghatárzó szerepet tölt be a növendékek zenei tanulmányai eredményességében. A hangszerek egy része (hegedı, cselló, gitár, fúvós hangszerek) a növendékek számára kölcsönözhetı isklánkból. Szükséges, hgy minden növendék a hangszerét egyedül használja, azn gyakrljn, és ugyanazn a hangszeren játsszn az órákn. A hangszerek másik csprtja (zngra, ütıhangszerek) nem hrdzhatók, tehát a szülıknek meg kell vásárlniuk ahhz, hgy gyermekük tthn gyakrlni tudjn, vagy alkalmat kell adni az isklában való gyakrlásra. A zngra tanszakra csak úgy veszünk fel növendéket, ha a szülık meg tudják venni tthnra a hangszert. Az ütı tanszakn a növendékek az isklában is gyakrlhatnak. Isklánk tvábbra is kiemelt feladatnak tartja a meglévı hangszerállmány színvnalának megırzését, lehetıség szerint az állmány bıvítését használt, esetleg új hangszerek 17

19 megvásárlásával, hgy a tanulók számára - az eddigiekhez hasnlóan - biztsítsa a hangszerkölcsönzés lehetıségét. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI Isklánkban minden tanszakra felvételi meghallgatás után kerülnek be a növendékek. A legtöbb tanszakn minden tanévben van néhány várakzó, aki a tanév közben esetleg kimaradó növendék helyére kerül, vagy elınnyel indul a következı évi felvételi meghallgatásn. Ezért a magasabb évflyamra lépés feltételeinek mércéjét magasra tesszük. Isklánkban csak akkr léphet magasabb sztályba egy növendék, ha sztályának anyagából mennyiségileg elegendıt elvégzett, a beszámlókn felkészülten jelent meg, a tanszaki hangversenyen jó színvnaln és megbízhatóan játsztt. Kiemelten kezeljük a hangszeres elıképzıbıl elsı sztályba lépést, az elsı próbaévbıl a 2. évflyamra lépést, és a 6. évflyamból a tvábbképzı sztályba lépést. Az elsı próbaév gyengébb eredménye után sztályflytatást vagy hangszerváltást ajánlunk. A tvábbképzı évflyamaira csak lyan növendéket veszünk fel, aki az alapfk évei alatt biznyságt tett érdeklıdésérıl és szrgalmáról. BESZÁMOLTATÁS AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI Növendékeink hangszeres tudásukat év közben legalább egyszer tanszaki meghallgatásn, félévkr és tanév végén pedig a tanszak tanárai elıtt történı vizsgán mutatják be. A zenei pályára készülı vagy az átlagsnál jbb teljesítményt nyújtó növendékek kibntakzása érdekében, illetve az iskla munkájának bemutatására szükség van az összes tanszak növendékeinek részvételével szervezett növendékhangversenyekre. Ezek a hangversenyek a kiemelkedı képességő növendékek számára szereplési lehetıséget, az átlags képességőek számára zenehallgatási lehetıséget jelentenek. A tanult mővek bemutatása és az élı zene hallgatása egyaránt fnts terület zenei nevelésünkben. Különösen fnts feladatunknak tekintjük a 2004/2005-ös tanévben felvett növendékeink felkészítését a törvény által elıírt alapvizsgára, illetve a tvábbképzıs éveket (a zeneisklai tanulmánykat) lezáró záróvizsgára. Az alapvizsga súlyát jelzi, hgy a tvábbképzı évflyamk megkezdésének (a zeneisklai tanulmányk flytatása a gimnáziumi évek alatt) alapfeltétele ennek sikeres teljesítése. A beszámltatás frmái Tanszaki meghallgatás (beszámló a tanszak tanárai és a szülık elıtt). Félévi és év végi vizsga (beszámló elıírt anyaggal a tanszak tanárai elıtt, amelyek közül egy zártkörő, a másik a szülık nyilvánssága elıtt zajlik) A beszámló jellegő szerepléseket isklai ünnepekhez kötıdı hangversenyek vagy hagymányszerően ünneppé alakíttt hangversenyek egészítik ki, melyeken többnyire a kiemelkedıbb eredményeket elérı növendékek szerepelnek. Az ismeretek számnkérésének követelményeit szaknként meghatárzva a tanszakk részletes helyi tanterve tartalmazza. 18

20 A TANULÓ SZORGALMA ÉS TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI Az értékelés szempntjai Értékelésünk elsıdleges szempntja, hgy ne egy adtt helyzetet értékeljünk, hanem flyamatában lássuk növendékeink fejlıdését. Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes növendékek képességeire, mert a zenei tehetség különbözısége rendkívül nagy szerepet játszik a zenetanulás eredményeiben. Az sztályzatkkal kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra, ha a növendék tapasztalja, hgy nem képességeit (tehetségét), hanem fejlıdését értékeli a tanár. A kifejezetten gyenge sztályzatkat kerüljük a zeneisklában. Azknak a növendékeknek, akik képességeikhez mérten minimálisan teljesítenek, a zenei tanulmányk abbahagyását tanácsljuk. Az sztályzás tartalmi megfgalmazása Mivel a zenetanulás értékelése nehezen knkretizálható és alapvetıen függ a növendék képességeitıl, az sztályzást pedig könnyen beflyáslhatják szubjektív tényezık, szükségesnek tartjuk egy egységesítı tartalmi megfgalmazás bevezetését a számszerő sztályzásnál. 5 (jeles) - aki az sztályának megfelelı tananyagt elvégezte, - a hangversenyeken élményszerően, biztnságsan játsztt, - a beszámlókn felkészülten jelent meg, szereplései technikailag és zeneileg is sztálya szintjének megfelelıek, önálló zenei gndlatkkal rendelkezik, hangszeres játéka kifejezı, karakteres. 4 (jó) - aki az sztályának megfelelı tananyagt elvégezte, de hangversenyen való szereplései technikailag vagy zeneileg nem daillı mmentumkat tartalmaztak, - játéka kevésbé kifejezı, a beszámlón kisebb technikai vagy zenei hiánysságkat mutattt. 3 (közepes) - akinek az sztályának megfelelı anyagban nagybb lemaradása van, a hangversenyen nyújttt teljesítménye technikailag és zeneileg nem megfelelı, a beszámlóra való felkészültsége kmlyabb hiánysságkat mutat, hangszeres játéka egyhangú. 2 (elégséges) - aki az sztályának megfelelı anyagt nem tudta megfelelıen elvégezni, a beszámlón és az órákn gyenge felkészültséggel vagy felkészületlenül jelent meg. 1 (elégtelen) - aki az sztályának megfelelı anyagt nem végezte el, a beszámlón és az órákn felkészületlenül jelent meg. A szrgalm értékelésénél a tanár egyénileg figyel minden növendékre azk képességei és elfglaltságai ismeretében. 5 (példás) - aki minden órán felkészülten jelenik meg és jár hangversenyekre. 4 (jó) - akinek felkészülésében hiánysságk tapasztalhatók- 3 (váltzó) - aki rendszertelenül gyakrl és hiányzik az órákról. 2 (hanyag) - aki felkészületlenül jön órákra, és gyakran hiányzik. 19

21 Tanulóink az elvégzett munka alapján minden hónapban sztályzatt kapnak, amelyet a fıtárgyi,- a kötelezı tárgyi naplóban és az üzenı füzetben is rögzít az adtt szaktanár. A félévi és év végi sztályzat a havi jegyek (az egész évi munka), a hangversenyeken, a félévi és év végi vizsgákn, illetve megyei, területi versenyeken való szereplés alapján alakul ki. A SZAKMAI FEJLESZTÉS IRÁNYAI Intézményünk az alaptevékenység alapján határzta meg a szakmai fejlesztés lehetséges és szükséges irányvnalait. Egységes elvek alapján dlgzó, egymás emberi és szakmai értékeit elfgadó, egymást segítıkész iránymutatással támgató, emberi és mővészi értékekre nyittt nevelıtestület együtt munkálkdásának tvábbfejlesztése. Lelkiismeretes, felelısségteljes, pnts és megbízható munkavégzés mindenki részérıl. A kialakult magas színvnalra törekvı szakmai munka flyamats fejlesztése. A pedagógiai prgramban meghatárztt nevelési elvek mind mélyebb szinten történı megvalósítása, és a tanítás módszereinek a gyermekközpntúság szlgálatába állítása. A zenetanítást erısen segítı közmővelıdési tevékenység megtartása (hangversenyek, zenei tábrk rendezése), és az isklában dlgzó zenei együttesek munkájáhz méltó körülmények megteremtése. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI Az iskla tanszakai Fúvós tanszak: fuvla, ba, klarinét, szaxfn, fagtt, kürt, trmbita, harsna, tuba, + ütı Vnós tanszak: hegedő, grdnka, nagybıgı + gitár Zngra tanszak: zngra Szlfézs tanszak: elıképzı, szlfézs, zenetörténet, zeneirdalm, + magánének Egyéb tantárgyak: kamarazene, Fıtárgyi képzési idı Zenei tanszakk Egyéni ktatás Hsszú tanszakk zngra 2+10 hegedő 2+10 grdnka 2+10 gitár 2+10 furulya 2+10 fuvla 2+10 trmbita 2+10 ütı 2+10 Rövid tanszakk ba 2+8 klarinét 2+8 szaxfn 2+6 Képzési idı (év) 20

22 fagtt 2+8 kürt 2+8 harsna 2+8 tuba 2+8 nagybıgı 2+8 magánének 1+6 Csprts ktatás: kamarazene 4 Elıképzı, szlfézs zenetörténet, zeneirdalm 2+6 Óraterv évflyamk Tantárgy elıképzı alapfk tvábbképzı fıtárgy (2) (2) kötelezı tárgy kötelezıen választható tárgy választható tárgy összesen: Az óratervet az adtt tanszakn meghatárztt évflyamk száma szerint kell érteni. Az elıképzıt a növendékeknek nem kötelezı elvégezni. Fıtárgy: Hangszeres és magánének tanszakk (egyéni), Elméleti és kamarazenei tanszakk (csprts). Kötelezı tárgy: Szlfézs, zngra (az adtt tanszakk óratervében jelölteknek megfelelıen). Kötelezıen választható tárgy: elméleti: szlfézs, zenetörténet-zeneirdalm, gyakrlati: zngra, másdik hangszer, kamarazene, zenekar Választható tárgy: szlfézs, zenetörténet-zeneirdalm zngra, másdik hangszer, kamarazene, zenekar 21

23 Krrepetíció (zngrakíséret): a hangszeres és magánének fıtárgyhz szrsan kapcslódó kötelezı kiegészítı fglalkzás. Hangszeres órák Egyéni órák: fıtárgy: A tagzat: heti 2 x 30 perc B tagzat: heti 2 x 45 perc melléktárgy: heti 1 x 30 Csprts órák: heti 2 x 45 perc Kötelezı és kötelezıen választható tárgyak Elmélet: heti 2 x 45 perc Zngra: heti 1 x 30 perc Másdik hangszer: heti 1 x 30 perc Hangszeres elıkészítı: egyéni: heti 2 x 30 perc csprts: 2 x 45 perc Kamarazene: heti 1 x 45 perc Zenekar, kórus heti min. 2x45 perc Csprtlétszámk Elıképzı: max fı Elmélet :max fı Kamarazene: 2-15 fı Zenekar, kórus: 12 fıtıl Krrepetíció (zngrakíséret, heti perc) Tanszakk A tagzat B tagzat hegedő, grdnka, furulya, fuvla, trmbita, ütı ba, klarinét, szaxfn, fagtt, harsna, kürt, tuba Ek Alapfk Tvábbképzı Alapfk Tvábbképzı

24 nagybıgı magánének kamarazene AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfkú mővészetktatás követelményei és tantervi prgramja keretében flyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fgékny növendékek képességeinek fejlesztésére, biztsítja a különbözı szakterületeken való jártasságk megszerzését és gyakrlását. A képzés figyelembe veszi az életkri sajátsságkat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagymányk, értékek átadására, az értékmegırzés frmáinak kialakítására. A prgram lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitttság, igényesség, fgéknyság alakítása mellett a zene megszólaltatásáhz szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatsítására. A zenektatás a különbözı zenei mőfajk sajátsságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hgy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befgadására készítsen fel. A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI A zenei mőveltség megalapzása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intnációs érzékenység, fgéknyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei lvasás és írás készségének megalapzása és fejlesztése. A technikai készség, az imprvizációs készség és képesség, az alktó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általáns zenei mőveltség átadása. A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. A zene lgikájának, a harmóniai szerkezet és a frma összefüggéseinek megismertetése. A fıbb zenei stílusk sajátsságainak, a zeneirdalm nagy krszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirdalm nagy egyéniségeinek megismertetése. A krtárs zene befgadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének frmálása. A tanulók életkrának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek lvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitttság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggndzás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú tvábbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudats, igényes munkára, hatékny gyakrlásra nevelése. A tanulók aktív társas muzsikálásra nevelése. Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatır zenekarkban, kamaraegyüttesekben, kórusban történı aktív részvételre való elıkészítés, ösztönzés. Cserekapcslatk létesítése hazai és lehetıség szerint külföldi zenektatási intézményekkel. 23

25 I. A ZONGORA TANSZAK HELYI TANTERVE (A tanszak részletes tantervét, szakmai követelményeit lásd a pedagógiai prgram 1.sz. mellékletében) A zngratanítás szakirányú feladatai Megismertetni a tanulókkal a zngra alapvetı sajátsságait, felépítését, mőködésének elvét (kalapácsmechanika, pedálszerkezet, hanglás), akusztikai sajátsságait, a hangszer gazdag irdalmának legjelentısebb zeneszerzıit és elıadómővészeit, a hangszer kialakulásának vázlats történetét. Kialakítani a testarányknak megfelelı elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, megfelelı kéztartást, független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtı), az adttságk alapján kiegyenlített zngratechnikát (sima pzícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), differenciált billentést, ujjvégérzetet. Képessé tenni a növendékeket arra, hgy tudjn a billentyőzet teljes terjedelmében tájékzódni és azn játszani, tudja a zngrajáték alapelemeit, játékfrmáit (skála, hármashangzat, futam, kettısfgás, treml, trilla, díszítés), a billentésmódkat (legat, staccat, tenut, leggier, prtat, nn legat) a zenei anyaghz alkalmazni, tudja a zngrapedálkat megfelelıen használni (prlngációs, bal - tmpító, jbb), a mő mndanivalójának megfelelıen tudja kifejezı hangn, hangszínben, hangerıben, gazdagn megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, a zngradarabkat stílus- és kttahően játszani. Fejleszteni a növendék muzikalitását a hajlékny, dinamikában árnyalt dallamfrmálással, a dallam és kíséret visznyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, zenei hallását, a tiszta intnációt, a meldikus, a plifn és funkciós hallást, metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, kttalvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, hangszerkezelését, technikáját az ügyesítık, az ujjgyakrlatk, etődök, skálák alkalmazásával. 24