Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás.

Átírás

1 1. MI AZ ÖRÖKLÉS? Öröklés: az ember vagynában halála esetén bekövetkező egyetemes jgutódlás Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés). Az öröklés kizárólag az emberhez, mint természetes személyhez kapcslódó jgi váltzás. (Az örökléshez való jg alktmánys alapjg) Az öröklést a tulajdns halála mint jgi tény önmagában kiváltja: nem szükséges a jgutód elfgadása vagy bármely más jgcselekménye. (BGB, Cde Civil ugyanígy, de pl. római jgban v. OPTK szerint a megnyílás után külön elfgadásra van szükség az átszálláshz) Az öröklés az elhunyt tulajdns vagynában bekövetkező egyetemes jgutódlás: a jgutód a vagynt vagy annak egy meghatárztt hányadát, mint egészet szerzi meg. Bár a törvénykönyvek az öröklési jg keretében szabályznak más jgutódláskat, jgintézményeket így: hagymány halál esetére szóló ajándék megszerzése kötelesrész kötelmi jgi hagymány meghagyás Ezek aznban nem minősülnek öröklésnek. A köteles rész megöröklése és az ági öröklés visznt egyetemes jgutódlás. Az öröklés a tulajdnjgi visznyban, a tulajdns személyében alanyváltzást eredményez. Az egyetemes jgutódlás tehát tulajdnsk között megy végbe. (Az özvegyi jg esetében a tulajdnsváltzás mellett hasznélvezeti jg is keletkezik). Több személy öröklése esetén az egyes személyeket megillető vagyni hányadkat (vagyntárgyakat) örökrésznek nevezzük. Az öröklés szükségszerű jgutódlás, tehát a magyar jg szerint nincs ún. uratlan vagyn. Ez következik abból, hgy az elhunyt tulajdns vagyna a végintézkedésben megjelölt személyekre, ilyenek hiányában a törvényben kijelölt személyekre, s ezek között végső srn az államra száll, akit mint törvényes örököst nem illeti meg a visszautasítás jga. (Az állam lehet végrendeleti örökös is, ebben az esetben megilleti a visszautasítás jga) Az öröklés feltételei ( C/2): az örökhagyó halála a hagyatékban részesülő személy öröklési képessége (= plgári jgi jgképesség) az örökhagyó túlélése (A Ptk. ezt kiesési kként fgalmazza meg) kiesési k hiánya Megemlítendő aznban, hgy a halál időpntját a bíróság hltnak nyilvánító ítélete, illetve a halál tényét megállapító határzata is rögzítheti ( A/6). Ezekben az esetekben az öröklés a bíróság által megállapíttt időpntban nyílik meg. 1

2 BH Az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő jgk és kötelezettségek egészükben szállnak át az örökösre az örökhagyó halála esetén, ezért az örökös az eredeti kölcsönszerződésben kikötött kamatkkal tartzik késedelem esetén és terhelik az örökhagyó által vállalt egyéb terhek [Ptk (1) bek., 598. ]. 2. KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? Örökös mindenekelőtt az örökhagyó egyetemes jgutódja, az örökhagyó vagyni jellegű jgainak és kötelezettségeinek vagy azk meghatárztt hányadának új alanya. Kivételesen örökösnek minősül az örökhagyó egyes vagyntárgyainak megszerzője is. Tehát: 636. (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatárztt hányadát juttatja. (3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatárztt egy vagy több vagyntárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is sztznia kell. Az ítélkezési gyakrlat szerint a hagyaték értékének jelentős részt képezi a hagyaték minimum egyötöde, egynegyede. Ezt az öröklési kategóriát el kell határlni a dlgi hagymánytól. A hányad szerint öröklő több örököst örököstársaknak nevezzük. Örökös természetes személy, jgi személy és jgi személyiség nélküli gazdasági társaság egyaránt lehet. Az öröklési képesség kezdő és végső időpntját a jgképesség keletkezésére, megszűnésére vnatkzó szabályk szerint kell meghatárzni. ( C/2) Jgi személy esetében az lehet a vitattt, hgy hgyan értékelendő az az időszak, amely alatt a jgi személy még csak megalakulóban van. Ahhz, hgy a jgi személy örököljön, nyilvánvalóan az szükséges, hgy be legyen jegyezve, jgi személyiségét a jgszabályk szerint is megszerezze. A megalakulás esetén aznban nyilván függő jgi helyzet alakul ki, ugyanis attól függően tekintendő a jgi személy az örökség megszerzőjének, hgy utóbb bejegyzik. 3. A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS KAPCSOLATA (Végintézkedés gyűjtő fgalm lehet: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékzás) Az öröklés jgcíme ezt jelöli meg, hgy az örökös milyen alapn részesedik a hagyatékból. Öröklési jgcímek: Az öröklés rendjét elsősrban az örökhagyó végintézkedése határzza meg. Törvényes öröklésnek akkr van helye, ha a végintézkedés a hagyatékt nem meríti ki, egyáltalán nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan végintézkedés, de az érvénytelenség vagy hatálytalanság flytán nem érvényesülhet. A kötelesrész nem valódi öröklési jgi jgcím. 2

3 599. (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határzza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. (3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékt nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. A törvény által megállapíttt kivételek természetesen csak akkr érvényesülnek, ha a végintézkedés másként nem rendelkezik. A kivételek: növedékjg, törvényes helyettes örökös C/6 Az örökhagyó végrendeletében kifejezett nyilatkzattal minden tvábbi nélkül kizárhatja a törvényes öröklés érvényesülését. Kifejezett nyilatkzat hiányában is ez lesz a jgi helyzet akkr, ha a végrendelet értelmezéséből az örökhagyónak arra a szándékára lehet következtetni, hgy az egész hagyatékát végrendeleti örökösök örököljék. Az örökhagyó ezt a szándékát mindenekelőtt helyettes örökös nevezésével teheti nyilvánvalóvá (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hgy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe fglalt ilyen rendelkezése érvénytelen (1) Ha az ajándékzás azzal a feltétellel történt, hgy a megajándékztt az ajándékzót túléli, a szerződésre az ajándékzás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hgy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékzás csak lyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagymánynak minősülne. C/6, C/7 4. EGYÉB ALAPFOGALMAK (nem tartzik szrsan a tételhez) Örökhagyó Az elhunyt személy, a meghalt tulajdns, akinek vagynában halála miatt egyetemes jgutódlás következik be. Örökhagyó csak természetes személy lehet. Ahhz, hgy az embernek vagyna legyen -ami halála esetére átszállhat - az szükséges, hgy élve megszülessék. Tehát méhmagzat örökhagyó nem lehet. Örökhagyói minőséghez cselekvőképességre nincs szükség. (Más kérdés, hgy végrendeletet tehet e) HagyatékAz örökhagyó halála esetén jgutódaira átszálló egész aktív és passzív vagyn: vagyntárgyainak, valamint plgári jgi jellegű vagyni jgainak és kötelezettségeinek az összessége. A hagyaték nem azns az örökhagyó vagynával: 3

4 A hagyatékhz tartzó átszálló jgk és kötelezettségek plgári jgi jellegűek; a nem plgári jgi jellegű jgk és kötelezettségek esetleges átszállásáról nem az öröklési jg, hanem más jgterületek (pl. nyugdíjról, járulékról a társadalmbiztsítás, tartási kötelezettségről a családi jg stb.) szabályai döntenek. Az örökhagyó plgári jgi jellegű nem vagyni (személyhez fűződő) jgainak és kötelezettségeinek esetleges átszállásáról a plgári jg egyéb szabályai adnak eligazítást (pl. szerzői jg). Nem tartznak a hagyatékhz az örökhagyó plgári jgi vagyni jellegű jgai közül sem azk, amelyek kifejezetten az örökhagyó életére szóltak (pl. hasznélvezeti jg, a szerződésen alapuló tartásra, életjáradékra vnatkzó jg), illetve amelyek esetleges átszállásáról más plgári jgi szabályk döntenek (pl. az életbiztsítás alapján megillető jgkra, a lakásbérleti jg flytatására irányuló rendelkezések). Hagymány A hagymány az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező legtipikusabb különös (singularis) jgutódlás, amelynek jgsultja: a hagymánys a hagyatékban meglévő valamely vagyntárgy tulajdnsa lesz, anélkül, hgy a hagyatéki terhek viselésében sztznia kellene. A hagymánys csak az esetleg őt terhelő hagymány (vagy meghagyás) teljesítéséért felel, az örökhagyó tartzásaiért nem. Ezekért helytállásra csak akkr köteles (a jgalap nélküli gazdagdás szabályai szerint), ha hagymányát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki, és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést ( C/9) 641. (1) Hagymány a hagyatékban meglevő valamely vagyntárgynak közvetlenül meghatárztt személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagymányrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hgy a hagymánysnak vagyni szlgáltatást teljesítsen. (3) Hagymányt az örökös javára is lehet rendelni (előhagymány). Hagymánnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagymánys (alhagymány). Kétség esetében a hagymány az örököst terheli. (4) Ugyanarra a szlgáltatásra közösen nevezett hagymányskat ugyanlyan feltétellel illeti egymás után a növedékjg, mint a meghatárztt hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. Ha a hagymánys az örökhagyó által a végrendeletben neki rendelt hagyatékhz tartzó (de nem örökségnek minősülő) vagyntárgyat közvetlenül az örökhagyótól (az örökhagyó közvetlen jgutódaként) szerzi meg, dlgi hagymányrendelésről és dlgi hagymányról beszélünk. Példa:Örökhagyó végrendeletében a vagynt fele-fele arányban két gyermekére hagyja, X barátjának rendeli könyvtárát, Y barátjának személygépkcsiját. A gyermekek mindenképp örökösnek minősülnek. X és Y visznt nem örökös, hanem dlgi hagymánys, kivéve, ha a könyvtár, illetve személygépkcsi értéke a hagyaték egészéhez képest jelentősnek minősül, és ha az örökhagyó feltehető akarata szerint X-nek és Y-nak a hagyatéki terhek viselésében is sztznia kell. Ha a hagymánys a végrendeletben neki rendelt vagyntárgyat nem közvetlenül az örökhagyótól (nem az örökhagyó közvetlen jgutódaként), hanem az örököstől (esetleg a hagymánystól) szerzi meg, kötelmi hagymányrendelésről és kötelmi hagymányról beszélünk. A kötelmi hagymány tehát az örököst terheli. Így a hagymánys az örökös közvetlen jgutódja. Mint kötelmi jgi igény, a kötelmi hagymány 5 év alatt évül el. Ha a kötelmi hagymányt a hagymánys köteles teljesíteni, alhagymányról beszélünk. 4

5 Példa: Örökhagyó végrendeletében a fele-fele arányban két gyermekét nevezi meg örököséül, X barátjának rendeli könyvtárát. Egyidejűleg kötelezi Gy1-t, Uhgának, Gy2-t pedig hgy Uöccsének fizessen Ft-t- X barát pedig köteles Y barátnak kiadni könyvtárából egy 1848-as Kárli Bibliát, Z barátnak pedig fizetni Ft. A példában Gy1 és Gy2 örökösök, X dlgi hagymánys, Uhug és Uöccs hagymánysk, míg Y és Z (kötelmi) alhagymánysk. Az örökös javára rendelt hagymányt előhagymánynak nevezzük. A hagymánysnak az örökhagyó tartzásaiért való helytállási kötelezettsége enyhébb, mint az örökösé ( C/9) Meghagyás 642. (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt lyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jgsulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését aznban, amely szerződés tárgyául alkalmas szlgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. (2) Ha feltehető, hgy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható kból válik lehetetlenné. [feltételes juttatás] Ptké. 72. A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell A hagymányra és a meghagyásra amennyiben a rájuk vnatkzó rendelkezésekből más nem következik a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A meghagyás kedvezményezettje az örökhagyó tartzásaiért nem felel. HAGYOMÁNY Mindig a végrendeletben meghatárztt személy javára szól Tárgya a hagyatékban meglévő valamely vagyntárgy vagy vagyni szlgáltatás Vagy közvetlenül a hagyaték megnyílásával szerzi meg (dlgi h.), vagy arra követelési jgt szerez (kötelmi h.) Bírósági útn kikényszeríthető Felelős a hagyatéki tartzáskért (másdlagsan és krlátzttan ugyan) MEGHAGYÁS Nem szükségszerű eleme a kedvezményezett megjelölése Lehet nem vagyni kötelezettség is Sem a kedvezményezett, sem más személy nem jgsult a kötelezettség követelésére (kivéve a közérdekű meghagyást) Nem vehető igénybe bírósági út (kivéve a közérdekű meghagyást) Ilyen felelőssége nincs Ha az életbiztsítási szerződésben a kedvezményezettet megjelölik, akkr ez a személy a szerződéses szabályk alapján kapja meg a biztsítási összeget. Ha az életbiztsítási szerződés a kedvezményezett nevét nem tartalmazza, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítttak ki, akkr a kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti visznyukban a biztsítási összeg lyan arányban illeti 5

6 meg, amilyen arányban erre öröklés esetében igényt tarthatnának [Ptk (1) c)]. A Legfelsőbb Bíróság aznban a PK 75. számú állásfglalásban rögzítette, hgy ez esetben az életbiztsítási összeg nem válik hagyatékká, arra például az örökhagyó hitelezői jgszerűen nem támaszthatnak igényt és az elhunyt biztsíttt után a túlélő házastársat sem illeti meg törvényes hasznélvezeti jg a biztsítási összeg felett. Eltérően alakul a helyzet a házassági vagynközösség esetén. A meghalt házastárs hagyatékában ugyanis benne szerepelhet a másik házastárs tulajdnában álló és őt a házastársi vagynközösség jgcímén megillető vagyn is. Ha ez a kérdés a hagyatéki eljárás srán rendezhető, a közjegyző a túlélő házastárs vagynát a hagyatékból kihagyja. Az is előfrdulhat természetesen, hgy az örökhagyó hagyatékában látszólag semmilyen vagyn nincs, mert minden jelentős vagyntárgy a túlélő házastárs nevén áll. Különösen ingatlank esetében frdulhat ez elő. Ilyenkr az örökösnek kell pert indítania a túlélő házastárs ellen. Ha az örökös a követelését az örökhagyó házastársi vagynközösségi igényeként érvényesíti, akkr az a sajáts helyzet frdul elő, hgy a pert a házastársi vagynközösség megsztásával kapcslats szabályk szerint kell leflytatni. Előfrdul, hgy az örökhagyó személy valamely vagyni igény érvénytelenítése iránt pert indíttt, de a jgvita lezárása előtt meghalt. Ilyen igény érvényesítése tekintetében is az az irányadó, hgy az örökös ugyanlyan jgi helyzetbe kerül, mint az örökhagyó. A szerzői jg örökölhető: a személyhez fűződő jgk a szerző örökösét illetik meg, kivéve, ha a szerző irdalmi, tudmánys vagy művészi hagyatékának gndzásával mást bíztt meg. Ebben az esetben a személyhez fűződő jgk nem szállnak át az örökösre. A vagyni jgk a szerző jgutódját illetik meg. 6