(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl."

Átírás

1 (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész hagyaték (kivéve az ági vagyont) a házastársat illeti. Az özvegy törvényes öröklésének jogalapját az örökhagyó halálakor fennálló házasság teremti meg. Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg, ez vonatkozik a felmenők által örökölt ági vagyonra is. A házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti jogát nevezzük özvegyi jognak. Ez vonatkozik a leszármazók által örökölt vagyonra, a felmenők (vagy oldalrokonok) által örökölt ági vagyonra is (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Az özvegyi jognak a Ptk-ban két esete van: leszármazók állagöröklése mellett az ági vagyon tekintetében Az özvegyi jog törvényes öröklési jog. A leszármazók által örökölt hagyatékra nézve a házastársat a haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva (ipso iure) megilleti. A törvényes öröklési jogi helyzetnek természetes előfeltétele, hogy az örökhagyó halálának időpontjában az örökhagyó és a házastárs között házassági köteléknek kell fennállnia. (Kizárás[ld. később]: az örökhagyó végintézkedésében más örökösök megnevezésével és a házastársi haszonélvezeti jogról történő hallgatással, azaz mellőzéssel is kizárhatja házastársát az özvegyi jogból. Ilyen esetben a házastársat csak az özvegyi jogra vonatkozó köteles rész illeti meg.) Sajátos, átmeneti akadálya lehet az özvegyi jognak a hagyatékot terhelő szerződéses haszonélvezeti jog: az özvegyi jog csak a szerződéses határidő letelte után veszi kezdetét (ugyanarra a vagyontárgyra nézve két különböző jogcímen nem állhat fenn egyszerre haszonélvezeti jog). Az özvegyi jog problémái Az özvegyi jog a magyar öröklési jogban olyan körülmények között alakult ki, amikor az örökölt vagyontárgyak zöme jövedelmező jószág és nem használati tárgy volt. Mára lényegesen átalakult a vagyontárgyak köre: az ingóságok java nem hosszú életű. A hagyaték egyes tárgyaira vonatkozóan az állagörökös és a haszonélvező érdekei gyakran ütköznek. A megnövekedett átlagéletkorok ugyancsak kiélezik a konfliktusokat az állagörökösök és az özvegyi jogosult házastárs között. A többszöri házasságkötések megszaporodása következményeként gyakorivá vált, hogy az állagörökös leszármazók az örökhagyó korábbi házasságából származnak, és versengenek. Megállapítható, hogy a haszonélvezeti jog gyakran nem képes biztosítani a házastárs tisztes megélhetését, hátrányos az állagörökösökre nézve, hisz nagyon gyakran elhasználódnak az ő tulajdonukban, de az özvegy haszonélvezetében lévő vagyontárgyak. 1

2 Az özvegyi jog tartalma Az özvegyi jog tartalmát a haszonélvezeti jogra, mint másodlagos dologi jogra vonatkozó szabályok határozzák meg: a házastárs mint haszonélvező jogosult az állagörökös tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni, hasznait szedni. Sajátos problémákat vet fel a tőke, betétkönyv, értékpapír öröklése: a tulajdonos az állagörökös lesz, az özvegyet a hasznok illetik meg. Az özvegyi jog mint minden haszonélvezeti jog kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (pl. szerzői jogra vonatkozó özvegyi jog). Az özvegyi jog terjedelme Az özvegyi jog az állagörökös tulajdonosokkal szemben teljes terjedelemben biztosítja a házastársnak a haszonélvezetből eredő jogokat. Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben azokat a házastárs átengedi nekik. (2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. A haszonélvezeti jog egyébként a házastársat haláláig megilleti. A kodifikáció várhatóan eltörli, hogy az új házasságkötéssel az özvegyi haszonélvezeti jog minden kielégítés nélkül megszűnik. PK 83. szám A túlélő házastárs haszonélvezeti (özvegyi) joga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívül élettársi viszonyt folytat. Özvegyi jogok versengése: ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog keletkezik. Ez akkor következik be, ha az örökhagyó házastársának életében (vagyis özvegyi jogának fennállta alatt) meghal az állagörökös, így az ő tulajdonában lévő hagyatékra az ő özvegye nyer törvényes örökösként özvegyi jogot. BH A túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényes öröklési jog, igy azt a túlélő házastárs a halál pillanatában megszerezni. Az ági öröklési igény elutasítására irányuló kérelem a kereset teljesítése esetére értelemszerűen a haszonélvezeti jog megállapítására vonatkozó igénynek tekinthető [Ptk (1) bek.]. Az özvegyi jog korlátozása 616. (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. 2

3 Az özvegyi jog elvben korlátlan haszonélvezeti jogot biztosít a házastársnak. Az özvegyi jog elsődleges célja, hogy a házastárs fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a Ptk. kizárólag a leszármazók számára - lehetővé teszi a haszonélvezeti jog korlátozását. Fontos, hogy csak a törvényes öröklés címén megillető haszonélvezeti joggal szemben van mód rá: a végintézkedésen alapuló haszonélvezeti jog korlátozására nem támasztható igény. A leszármazók külön-külön is kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását. Az özvegyi jog megváltása A megváltási igény célja, jellege A megváltási lehetőség is törvényes öröklési jogi igény, ezért ilyen igényt csak törvényes öröklési jogi alapon keletkezett haszonélvezeti jog (özvegyi jog) esetében lehet támasztani. Az özvegyi jog megváltása egyoldalú igény. Az örökösök megegyezésével is természetesen bármikor mód van a megváltásra. BH A házastársi haszonélvezeti jog újabb korlátozása iránti igény érvényesítését az anyagi jogerő nem zárja ki, ha az alapul szolgáló körülmények utóbb megváltoztak [Ptk (1) bek., (2) bek., 161. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH A haszonélvezeti jog megváltásával az özvegyi haszonélvezeti jog állagörökléssé fordul át [Ptk (3) (5) bek.]. A megváltási igény jogosultjai (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A megváltást mind a házastárs, mind az állagörökösök (leszármazók és ági örökösök is) kérhetik. Az LB a megváltási igényt személyhez fűződő jognak tekinti (ez az álláspontot a kodifikáció várhatóan elveti): PK 84. szám III. A túlélő házastárs halála esetén az örökösei nem folytathatják a megváltással kapcsolatos eljárást. Ptkné. 16. A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig a) a hagyatékot még nem adták át, vagy b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el. 3

4 A megváltási igény korlátai PK 84. szám I. Haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelem (kereseti kérelem) esetében indokolt esetben helye lehet a kérelem elutasításának is. II. A felek megállapodhatnak a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltásában is. A kérelmet el lehet tehát utasítani, ha az özvegyi jog célja a megváltás folytán meghiúsulna. (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. Az özvegy sem igényelheti a felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó haszonélvezeti jogának megváltását az állagörököstől, azonban korlátozni lehet! A megváltás következménye és az örökösi hányad mértéke A haszonélvezet megváltása eredményeként a házastárs állagörökös lesz e minőség minden következményével. Leszármazókkal szembeni megváltás esetén: (4) A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból természetben vagy pénzben olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. o o A megváltás folytán az özvegyet a leszármazókkal szemben egy gyermekrész illeti meg. o Ha az özvegy (vagy valamennyi leszármazó) támaszt megváltási igényt, a megváltás az özvegy számára az egész hagyatékra vonatkoztatott gyermekrész kiadását jelenti. Ha a megváltást nem valamennyi leszármazó igényli, a megváltás a hagyatéknak csak a megváltást kérő leszármazó által örökölt részére terjed ki. Ezért csak az e hagyatéki részre viszonyított gyermekrész kiadását vonja maga után. Ugyanakkor az özvegy is kérheti a megváltást csak valamelyik leszármazóval szemben: a megváltás ilyenkor is a hagyatéknak csak a megváltás által érintett leszármazó örökrészére terjed ki. 4

5 Örökhagyó Házastárs Gyermek 1 Gyermek 2 Gyermek 3 Unoka 1 Unoka 2 Példa: 1. variáció: a megváltást valamennyi leszármazó (vagy H) igényli: a gyermekrész az egész hagyaték 1/4-e lesz, ezért Gy2, Gy3 és H a hagyaték 1/4-1/4 részét, U1 és U2 (Gy1 törvényes helyettes örököseként) a hagyaték 1/8-1/8 részét kapja (özvegyi jogtól mentesen). 2. variáció: a megváltást csak Gy3 igényli: a gyermekrész Gy3 törvényes örökrészének (a hagyaték 1/3-ának) 1/4-e lesz. Gy2 a hagyaték 1/3 részét, U1 és U2 a hagyaték 1/6-1/6 részét kapja, valamennyien H haszonélvezeti jogával terhelten. Gy3 a hagyaték 3/12 részét kapja (özvegyi jogtól mentesen), H állagörököse lesz a hagyaték 1/12 részének. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon 1/3-a illeti meg. A megváltás módja és határideje A haszonélvezet megváltása fejében járó értéket elsősorban természetben célszerű kiadni, de pénzben is lehetséges. Vita esetén a házastárs és az állagörökösök érdekét egyaránt mérlegelve kell döntenie. (5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. A kodifikáció várhatóan eltörli ezt a határidőt, mert pl. méltánytalan helyzetet teremtene kiskorú állagörökös esetén, ha az ügygondnok azért nem kéri a megváltást, mert a kiskorú által örökölt vagyon csökkenését látja ebben. Egyébként is ellentmondásos, hogy a korlátozás nincs határidőhöz kötve, a megváltás igen. A megváltás és a korlátozás kapcsolata A leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását egyaránt kérhetik (kumulálható igények). Együttes előterjesztés esetén a bíróság azt mérlegeli, hogy a korlátozás, illetve a megváltás alkalmazásával összeegyeztethetők e az özvegyi joggal szolgálni kívánt célok és az állagörökösök érdekei. A korlátozásra vonatkozó és a megváltásra irányuló igény halmozódására csak a törvényi egyéves határidőn belül, illetve a hagyatéki eljárás során van mód. 5

6 Ha a haszonélvezet megváltására előbb már sor került, a korlátozás fogalmilag kizárt (állagörökössé vált házastárs. 6

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Tóth Annamária 2014. június 30. A 2014. március 15. napján hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám Haszonélvezeti jog és illeték Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog, amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tulajdonában lévô dolgot birtokolhatja,

Részletesebben

A/21 A KÖZÖS TULAJDON ÉS SAJÁTOS ALAKZATAI

A/21 A KÖZÖS TULAJDON ÉS SAJÁTOS ALAKZATAI 1. A KÖZÖS TULAJDON FOGALMA A közös tulajdon (tulajdonközösség) olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. 139. (1)

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében - Dr. Görömbei Sándor bírósági titkár- Berettyóújfalui Járásbíróság 2013. I. Bevezető A publikáció, mint fogalom jelentése

Részletesebben

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI (1996) Ügyvédi Iroda ELŐSZÓ Nem szükséges olvasóink számára hangsúlyoznunk annak fontosságát, hogy a gazdaságban jelentkező hiteligények megfelelően ki legyenek elégítve. Közismertek

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Készült: EMMI Civil Kapcsolatok Főosztályán 2014. április

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban

Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban Dr. Sarkadi Anikó Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban Az ingatlan-nyilvántartás külső és belső rendszerének sajátosságai Az ingatlan-nyilvántartásról,

Részletesebben

Polgári jogi alapfogalmak

Polgári jogi alapfogalmak Bércesi Zoltán -- Garamvölgyi Róbert Polgári jogi alapfogalmak - Előadásvázlat, témakörjegyzék belső, intézményi használatra a PTE ÁJK jogi asszisztenshallgatói számára - - Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

A Családjogi Charta és nagykorú idős

A Családjogi Charta és nagykorú idős Iustum Aequum Salutare X. 2014. 1. 41 49. A Családjogi Charta és nagykorú idős családtagok által alkotott család: tekintettel az új Polgári Törvénykönyvre 1 Szeibert Orsolya egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

Részletesebben

Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban

Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított ügyfél részére az MVH egyedi azonosítást szolgáló számot, ügyfél-azonosítót állapít meg.

Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított ügyfél részére az MVH egyedi azonosítást szolgáló számot, ügyfél-azonosítót állapít meg. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 128/2013. (VII. 30) számú KÖZLEMÉNYE a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő

Részletesebben

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE GÁRDOS ISTVÁN A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE 1. Bevezetés Ez év nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak átfogó módosítására irányuló javaslatát.

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően Ennek a kiegészítésnek az a célja, hogy összefüggően bemutassa: a Polgári Törvénykönyv megváltozásával milyen más, megváltozott

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG]

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] Magyar Ungarn Ungarisch Magyar Köztársaság Hungary Hungarian Bereitgestellt von Professor Dr. Heinz Albert Friehe, Rechtsanwalt, Salzgitter

Részletesebben

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN TULAJDONVISZONYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ROMÁNIÁBAN* Drinóczi Tímea** A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN I. rész: A MAGÁNTULAJDONOSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A tulajdoni garancia

Részletesebben

A devizahitel jogi alapkérdései

A devizahitel jogi alapkérdései 2013. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 5. SZÁM 371 GÁRDOS ISTVÁN NAGY ANDRÁS A devizahitel jogi alapkérdései Ez a cikk a devizahitelekkel kapcsolatban az ügyfelek számára végzett gyakorlati munkánk során néhány

Részletesebben

az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata 1

az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata 1 Elfogadva: 1999. március 22., egységes szöveg: 2008. október 27. Kihirdetve:Hivatalos Értesítő 2008. évi 50. sz. (2008. december 12.) Hatályos: 2009. február 1. Módosítva: Alkalmazás: az ügyvédi hivatás

Részletesebben

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október 5. oldal Nyerges József Szerződést biztosító mellékkötelezettségek

Részletesebben

Az összbüntetés múltja és jövője

Az összbüntetés múltja és jövője Az összbüntetés múltja és jövője dr. Ficsór Gabriella a DIT büntető kollégiumvezetője 2013. március 18. 2 Történeti és nemzetközi jogi kitekintés Az összbüntetésre vonatkozó szabályok értelmezésére utoljára

Részletesebben