A magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek.

Átírás

1 TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! A 2016 évben hatálys adó-jgszabálykat bemutató Hírlevelünk beköszöntőjében mit is írhatnánk mást: Új év, új szabálykkal..., de Új kezdet is, új esélyekkel A Bergmann Irda munkatársai számára 2016 kiemelten új kezdetet jelent. Tavaly lezártunk egy 25 éve a cégalapítástól a 100 főt fglalkztató, 3 helyszínen működő cégcsprt felépítéséig tartó flyamatt. Úgy gndljuk, készen állunk a krábbiaknál is magasabb színvnalú, tartalmas, az adókönyvelésen túlmutató, kmplex pénzügyviteli szlgáltatás nyújtására. Közös sikerünk érdekében kérjük, igényeljék szakmai támgatásunkat a tervezés, elemzés, rendszer- és flyamatszervezés, a pénzügyi kntrlling területén is. Természetesen 2016 nem csak nekünk jelent újrakezdést, hiszen mindenkinek új pályára kell állnia, alkalmazkdnia, igazdnia az új szabálykhz. Az adójgszabályk váltzásai szkás szerint jót is, rsszat is jelentenek a vállalkzásk és a munkavállalók számára. A teljességre való törekvés nélkül kiemeljük, hgy: 16-ról 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó, a családs munkavállalók növekedő összegekkel (pl. a sajns nem tipikusnak tekinthető 3 gyermek esetén havi Ft-tal) csökkenthetik az adóalapjukat, az újragndlt szcpl helyett igénybe vehető a CSOK 10-10M/Ft összegben támgatás, illetve alacsny kamatzású (3%) kölcsön frmájában, 5%-ra csökken a sertéshús, és az új lakás értékesítését terhelő Áfa, megjött az e-igazlvány, és a gyrsabb hivatali ügyintézés (reménye), drágább lesz a házi pálinkafőzés, de kisebb a banki különadó, 1,6%-kal nőttek a nyugdíjak, és Ft-ra a minimálbér, átszervezték az Adóhivatalt, aminek többé nem lesz elnöke, visznt van NAV-t (is) felügyelő államtitkára, aki lyan adóhivatalt szeretne, amely ügyfélcentrikus lesz,, képes több infrmációt adni az ügyfeleknek, könnyebbé, gyrsabbá tenni az adózásukat Az adóellenőrzésnek váltznia kell, annak is, hgy az adózóval szemben mindig a hatóságnak van igaza, és igenis érvényesülnie kell az adózói szempntknak is A magunk részéről szívből szrítunk azért, hgy az ellenőrzési gyakrlatban várt váltzásk végre tényleg bekövetkezzenek. Mi persze nem csak szurklunk, hanem hatéknyan és jól kívánjuk Önöket szlgálni. Mindent megteszünk azért, hgy a vállalkzásaik teljesítsék gazdasági célkitűzéseiket, elvárásaikat. Hisszük és valljuk, hgy vállalkzni, vállalkzást vezetni és működtetni nagyszerű, emberpróbáló, és mindenképpen elismerésre méltó feladat. Sikeres együttműködést, a küldetésük, céljaik teljesülését kívánva, Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter évi Adóhírlevél 1. ldala összesen 62-ből

2 RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL...6 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.1. Célja...10 I.2. Adózó kötelezettségei...10 I.3. Ellenőrzés...11 I.4. Az ellenőrzés jgkövetkezményei...12 I.5. Az adózók minősítése...12 I.6. A kapcslt vállalkzás fgalma...13 I.7. EKÁER (Elektrnikus közúti árufrgalm ellenőrző rendszer)...14 I.8. Online pénztárgépek használatáról...15 II. FOGLALKOZTATÁS MUNKAÜGY II.1. Munkaviszny...16 II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jgviszny)...18 II.3. Egyszerűsített fglalkztatás...18 II.4. Munkaerő-kölcsönzés...19 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III.1. Az adó alanyai és mértéke...21 III.2. Adóbevallás...21 III.3. Jövedelemtípusk és adózásuk...22 III.4. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem...23 III.5. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék...23 III.6. Saját tulajdnú gépjárművek után fizethető adómentes költségelszámlásk...24 IV. TB, EHO ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS IV.1 Munkavállalók terhei...25 IV.2 Munkáltatók terhei...26 V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS V.1. Hzzájárulásra kötelezettek köre...27 V.2. Hzzájárulás alapja és mértéke...27 V.3. Elszámlás, a hzzájárulás teljesítése...27 VI. TÁRSASÁGI ADÓ VI.1. Adó alanya...28 VI.2. Adó mértéke...28 VI.3. Adóalap meghatárzása...28 VI.4. Jövedelem-(nyereség-) minimum...29 VI.5. Növekedési adóhitel...29 VI.6. Adókedvezmények...30 VI.7. Adófelajánlás...30 VI.8. Adóelőleg...30 VI.9. Feltöltés...30 VI.10. Speciális adóalanyk...30 VI.11. Transzferár nyilvántartási kötelezettség...30 VII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VII.1. Adóalany...33 VII.2. Adóztatandó tényállásk...33 VII.3. A teljesítés helye...33 VII.4. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpntja...34 VII.5. Az adó mértéke...35 VII.6. Adómentesség...35 VII.7. Frdíttt adózás...35 VII.8. Adólevnási jg...36 VII.9. Adó visszaigénylése...36 VIII. ILLETÉKEK VIII.1. Visszterhes vagynszerzési illetékek évi Adóhírlevél 2. ldala összesen 62-ből

3 VIII.2. Öröklési és ajándékzási illetékek...37 VIII.3. Illetékmentességek, kedvezmények...37 VIII.4. A cégalapítás illetéke...38 IX. HELYI ADÓK IX.1. Vagyni típusú adók...39 IX.2. Helyi iparűzési adó...40 IX.3. Kmmunális típusú adók...42 X. A CÉGAUTÓ ADÓ X.1. Az adó tárgya...44 X.2. Az adó alanya...44 X.3. A havi adó mértéke...44 X.4. Tartós bérletbe vett járművek adója...44 XI. A GÉPJÁRMŰADÓ XI.1. Tárgya...45 XI.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése...45 XI.3. Az adó alanya...45 XI.4. Az adó mértéke...45 XII. JÖVEDÉKI ADÓ XII.1. Adókötelezettség keletkezése...46 XII.2. Az adó alanya...46 XII.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése...46 XII.4. Adóalapk, adómértékek, bevallás...46 XII.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés...47 XII.6. Egyes termékekre vnatkzó részletes szabályk...47 XIII.1. A járulék fizetésére kötelezettek köre...48 XIII.2. A járulék alapja...48 XIII.3. A járulék mértéke...48 XIII.4. A járulék bevallása...48 XIII.5. A járulék megfizetése és kiegészítése (feltöltés)...48 XIV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY XIV.1. A törvény hatálya (2..)...50 XIV.2. A Vállalkzó számviteli törvény által előírt kötelezettségei...50 XIV.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés...51 XIV.4. USA dllárban történő könyvvezetés (20. (4) bekezdése)...52 XIV.5 Devizás ügyletek frintsítása, devizás időbeli elhatárlásk értékelése...52 XIV.6. Üzleti év (11. )...52 XIV.7. Napi készpénz záró állmány (14.. (8) bek.)...52 XIV.8. Közbenső mérleg...52 XIV.9. Fgalmi váltzásk (3..)...52 XIV.10. Üzleti vagy cégérték...53 XIV.11. Behajtási költségátalány...53 XIV.12. Pótbefizetés (37..)...53 XIV.13. Eredménykimutatást érintő főbb váltzásk...54 XIV.14. Beszámló készítés...54 XIV.15. Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés adattartamának váltzása...54 XIV.16. IFRS az egyedi beszámlókra...54 XIV.17. Könyvvizsgálat (155..)...55 XV. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA XV.1. Ki választhatja?...56 XV.2. Mennyit kell fizetni?...56 XV.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni?...56 XV.4. Alkalmaztt fgalmak...56 XV.5. Biznylatlás-nyilvántartási, nyilatkzattételi kötelezettség...56 XV.6. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség...56 XV.7. Adatszlgáltatási kötelezettség...57 XVI. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA évi Adóhírlevél 3. ldala összesen 62-ből

4 XVI.1. Ki választhatja?...58 XVI.2. Mennyi adót kell fizetnie?...58 XVI.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni?...58 XVI.4. Adóelőleg...58 XVI.5. Iparűzési adó...58 XVII. CIVIL SZERVEZETEK XVII.1. A törvény hatálya...59 XVII.2. Elektrnikus ügyintézés...59 XVII.3. Közhasznú minősítés...59 XVII.4. Személyi jövedelemadó 1%...60 MELLÉKLETEK Cafeteria rendszer elemei...61 Számlaadási kötelezettség évi Adóhírlevél 4. ldala összesen 62-ből

5 SZERZŐK Szerzők: Bergmann Péter Előszó Berente Anita II., IV., Bejczi Alex XIII. Czuczi Dalma VIII. dr. Báló Rita III. dr. Stubendek Áks I. Gódr Attila V., X., XI. Jáns Brigitta 1. sz. melléklet Kiss Anita VII. Kiss József VI.1., XII. Krpásné Juhász Sarlta XIV. Ksik Péter IX. Kvács Krisztina VI. Tóth-Balg Mónika XV., XVI. Varga Némi XVII évi Adóhírlevél 5. ldala összesen 62-ből

6 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL MEGNEVEZÉS MÉRTÉK Társasági adó: (a krrigált adózás előtti eredmény után) 500 millió Ft adóalapig (alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez)... 10% 500 millió Ft adóalap felett... 19% Osztalékadó a magánszemély tulajdns esetében: Az sztalékból, sztalékelőlegből származó jövedelem után... Szja 15% és... EHO 14% max ,-Ft Osztalékadó gazdasági társaság tulajdns esetében: Ha az sztalékra jgsult Közösségen belüli székhelyű adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az sztalékadót Magyarrszágn megfizetni... 0% EVA (Egyszerűsített vállalkzói adó) alapja: az elért tárgyévi - max. 30 Millió Ft - bevétel módsítva a törvényben meghatárztt jgcímek szerint. Mértéke:... 37% KATA (Kisadózók Tételes Adója) Főállású kisadózó esetében... havi 50e Ft/fő Főállású kisadózó választhat magasabb összegű adó fizetést, mely..... havi 75e Ft/fő Mellékállású kisadózónál. havi 25e Ft/fő a 6 millió bevétel feletti részre...40 % KIVA (Kisvállalati Adó) mértéke... az adóalap 16%-a, Év közben is bármikr válaszható, új cégek is választhatják. A minimálbér összege január 1-jétől: ,-Ft/hó a garantált bérminimum: ,-Ft/hó Reprezentáció, üzleti ajándék adója ,98% a törvény béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatárztt juttatásnak minősíti (SZJA tv 70..(2) bek.) a reprezentációt és üzleti ajándékt, amely után a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetni. Szciális hzzájárulási adó mértéke:... 27% A kifizetőt vagy a természetes személyt szciális hzzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. EHO százaléks egészségügyi hzzájárulás mértéke... 14% vagy 27% A béren kívüli juttatásk után a kifizetőt 14%-s mértékű egészségügyi hzzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 27%-s EHO terheli az egyes meghatárztt juttatáskat (Szja tv. 70. (4) bek.) Kamatjövedelem után 6%-s EHO fizetési kötelezettség (Szja tv. 65. és 67/B. ) Egyéni egészségbiztsítási és munkaerő-piaci járulék mértéke....8,5% 3% pénzbeli egészségbiztsítási járulékból, 4% természetbeni egészségbiztsítási járulékból és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll. Heti 36 órás munkaviszny melletti tvábbi jgvisznyk után is kell a biztsíttt magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztsítási járulékt fizetni. Egyéni nyugdíjjárulék a munkavisznyból származó jövedelemből:... 10% Egészségügyi szlgáltatási járulék... A nem biztsítttak fix összegű egészségügyi szlgáltatási járuléka ,-Ft/hó. Tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkzónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szlgáltatási járulékt évi Adóhírlevél 6. ldala összesen 62-ből

7 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Szakképzési hzzájárulás alapja azns a szciális hzzájárulási adó alapjával... 1,5% Rehabilitációs hzzájárulás: a 25 főnél több alkalmazttat fglalkztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként: ,-Ft/fő/év Személyi jövedelemadó egységesen... 15% EKHO (Egyszerűsített közteher-viselési hzzájárulás) a kifizetőt terhelő adómérték:... 20% magánszemélyt terhelő, kifizető által levnandó adómérték:... 15% nyugdíjas magánszemély nyilatkzat esetén:... 11,1% Általáns frgalmi adó:... 27% 18% 5%; Innvációs járulék alapja azns az iparűzési adó alapjával ,3% Energiaadó: (termelőt, imprtálót terhelő adó) az adó mértéke: A szén fajtájától függetlenül Ft/tnna Villams energia ,50 Ft/MWh Földgáz:... 93,50 Ft/GJ Rbin Hd adó: A távhőszlgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében a szénhidrgén kitermelők, kőlaj, földgáz és villams energia termelők, illetve kereskedők kötelesek az adózás előtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap krrigált értéke után... 31% Hitelintézetek és pénzügyi szervezetek különadója: adó mértéke az érintett fejezetben leírt - az egyes adóalanyk esetén eltérő - kulcsk, és adóalap alkalmazásával számítható. Magánszemélyek különadója: az új rendelkezések alapján az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján törli a 98%-s mértékű kötelezettséget és egyidejűleg ún. átalány közteherkötelezettséget ír elő. Az átalánykötelezettség mértéke a 2010-ben megszerzett különadó alap esetében 40 százalék, 2011-ben megszerzett különadó alap esetében 15 százalék, 2012-ben megszerzett különadó alap esetében 20 százalék, 2013-ben megszerzett különadó alap esetében 25 százalék. Ezeket a mértékeket akkr kell alkalmazni, ha a magánszemély kizárólag jgszabály alapján megszerzett bevételt szerzett. Nem jgszabály alapján megszerzett bevétel esetén az átalányközteher mértéke 75 százalék. Különadó fizetésére kötelezett az állami alkalmaztt, az rszággyűlési képviselő, a plgármester, a főplgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alplgármester, a főplgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, tvábbá az európai parlamenti képviselő is, ha jgvisznya megszűnésével összefüggésben a rá vnatkzó jgszabály alapján vagy más jgcímen különadó-köteles bevételt szerez. Környezetterhelési díj: Levegő-, víz- és talajterhelés következtében a szennyezés mértékétől és a szennyező adóalany elhelyezkedésének helyétől függően váltzó mértékű díjat kell fizetni. Iparűzési adó... 2% Könyvkiadók, utazási irdák, valamint ingatlanhasznsítók FIGYELEM! A törvényi szabályzás hiánya miatt az önkrmányzati adóhatóság egy-egy knkrét ügyben fenyegető, minden érintett vállalkzás számára vállalhatatlan terhet jelentő jgértelmezéseket alkalmaztt adóhiány megállapításáhz évi Adóhírlevél 7. ldala összesen 62-ből

8 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Magánszemély kmmunális adója mértéke meghatárztt adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jgnként legfeljebb Ft Építményadó felső határa Ft/m² vagy a krrigált frgalmi érték... 3,6%-a Telekadó felső határa Ft/m² vagy a krrigált frgalmi érték... 3%-a Közművezetékek adója Ft/m Vagynszerzési illeték általáns mértéke:... 2%, vagy 4% Öröklési, ajándékzási illeték általáns mértéke egységesen... 18% Lakástulajdn és lakástulajdnhz kapcslódó vagynértékű jg ingyenes szerzése esetén, megtartva a vagyntárgy szerinti differenciálást az illeték mértéke.... 9% Az örökhagyó egyenes ági rkna, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész az öröklési illeték alól.mentes Az ajándékzó egyenes ági rkna, illetve házastársa által megszerzett ajándék az ajándékzási illeték alól.. mentes Bírósági eljárási illeték cégjgi körben a cégfrmától függő tételes mértékű. Pénzügyi tranzakciós illeték általáns mérték. 0,3% készpénzfelvételre.....0,6% Felső határa mindkét esetben 6 ezer Ft. Gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómtrjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilwattban kifejezett teljesítménye és a gyártástól számíttt kra alapján kell meghatárzni. Környezetvédelmi termékdíj: A termékdíj fizetési kötelezettség a csmaglóanyagk, elektrnikai berendezések, reklámhrdzó és irdai papír termékek, stb. első frgalmba hzatalával illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik. Jövedéki adó a jövedéki termékek ásványlaj, alkhltermék, sör, br, pezsgő, köztes alkhltermék és dhánygyártmány után fizetendő. Gépjárműadó mértéke a mtr teljesítménye és a beszerzés éve alapján Ft/kilwatt A frgalmba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgyévet követő január 1. napján kezdődik az adókötelezettség. Cégautó adó: A cégautó adót környezetvédelmi sztály és kilwattban kifejezett teljesítmény szerinti differenciált mértékkel kell megfizetni A törvény hárm környezetvédelmi és négy kilwatt-kategória kmbinációja eredményeként 12 adótételt tartalmaz. Regisztrációs adó a személygépkcsi, lakóautó és mtrkerékpár Magyarrszágn történő frgalmba helyezésekr fizetendő a jármű mtrjának köbtartalma és környezetvédelmi sztályba srlása szerint. Kulturális adó mértéke... 25% Az adó alanya a prngráf tartalmú termékek és szlgáltatásk értékesítését, valamint az ertikus telefnszlgáltatást végző személy, szervezet, valamint azn televíziós kábelszlgáltatók, amelyek - az általuk nyújttt műsrszlgáltatás keretén belül - prngráf tartalmú csatrna hzzáférését teszik lehetővé; az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartzó adóalanyk esetén a bevétel évi Adóhírlevél 8. ldala összesen 62-ből

9 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Népegészségügyi termékadó mértéke az érintett fejezetben leírt az egyes termékenként eltérő. Baleseti adó mértéke... az adóalap 30%-a, de legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű, 12 hónapra legfeljebb gépjárművenként Ft. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztsítás éves díja. Biztsítási adó mértéke CASCO biztsítás esetén...az adóalap 15%-a Vagyn- és balesetbiztsítás esetén az adóalap 10%-a Reklámadó alanya a reklám közzétételével üzletszerűen fglalkzó szervezet, személy lehet, valamint bárki, aki reklámt közzétesz, függetlenül attól, hgy arra a saját vagy a vele üzleti kapcslatban álló vállalkzás népszerűsítése céljából kerül sr évi Adóhírlevél 9. ldala összesen 62-ből

10 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. évi XCII. tv.) I.1. Célja Az adózók és adóhatóságk jgainak és kötelezettségeinek szabályzása, egységes nrmák alkalmazása minden adónemre. I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés és bejelentés I Bejelentkezés, bejelentés Adóköteles tevékenységet flytatni kívánó adózó köteles az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni a következő adatkkal: Név, cégnév, adóaznsító jel Cím, székhely, telephely, iratőrzés helye Létesítő kirat kelte, száma Képviselő adatai Könyvvizsgáló adatai Gazdálkdási frmája Fő- és egyéb végzett tevékenység Naptári évtől eltérő üzleti év frdulónapja Nyilvántartási szám (közhasznú szervezet, alapítványk esetében) Az adatkban történő váltzást adózó 15 napn belül köteles az Adóhatósághz (NAV) bejelenteni. A helyi iparűzési adóval és az idegenfrgalmi adóval kapcslats bejelentési (váltzásbejelentési) kötelezettségeket az Önkrmányzatk felé egységes nymtatványn kell teljesíteni. I Az adószám Az adószám kiadásának megtagadása A NAV megtagadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges adószám kiadását abban az esetben, ha a leendő adózó vezető tisztségviselője, illetve tagja a krábbi cégei alapján kckázatsnak minősül, azaz ha az előző cég: 5M Ft-t (a legnagybb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10M Ft-t) meghaladó adótartzással rendelkezik, vagy az elmúlt 5 évben 5M Ft (a legnagybb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10M Ft) összegű adótartzással jgutód nélkül szűnt meg. Az adószám törlése A NAV az adószámt felfüggesztés nélkül aznnal törli, amennyiben: az adózó által székhelyként bejelentett cím nem valós; az adózó szervezeti képviselőjét nem jelentette be; a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy; ha a KOCKERD kérdőív kitöltésére és annak visszaküldésére az adóhatósági irat - két egymást követő alkalmmal - a címzett ismeretlensége vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatti kézbesíthetetlenségből fakadóan nem került sr. (Ebben az egyedüli esetben nincs jgrvslati lehetőség.) évi Adóhírlevél 10. ldala összesen 62-ből

11 I. AZ ADÓZÁS RENDJE Adószám felfüggesztés az adózónak pstai útn, hivatals iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalmmal a feladóhz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető; az adózó székhelyén (ideértve a székhelybiztsítás esetét is), illetve a székhelytől eltérő közpnti ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság (NAV) hitelt érdemlően tudmást szerez arról, hgy az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő közpnti ügyintézés helyén nem található; az adózó az állami adóhatósághz teljesítendő bevallási/adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől/ esedékességtől számíttt 365 napn belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. Felfüggesztésből eredő törlés főszabály szerint, az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határzat jgerőre emelkedését követő 15 napn belül határzattal törli azt. I Kckázatelemzési eljárás (KOCKERD) A NAV az adószám megállapítását követően kckázatelemzés céljából kérdőívet küldhet az adózónak. Az eljárás srán az adózónak nyilatkzni kell a megkezdett vagy a tervezett tevékenységgel kapcslats adatkról, személyi- tárgyi- és pénzügyi feltételekről, mely srán az adóhatóság: az adózót a rá egyébként irányadó Áfa bevallási gyakriságnál gyakribb bevallás benyújtására kötelezheti; az adózót kötelezheti adóbevallásának adótanácsadóval történő ellenjegyeztetésére. I.3. Ellenőrzés Néhány fajtája: 1. Bevallásk utólags vizsgálata 2. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló 3. Illetékkötelezettségek teljesítésére irányuló 4. Ismételt ellenőrzés 5. Az adatk gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés Az adóellenőrzés alá vnt adónemre és időszakra vnatkzó önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha azt az Adózó legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés vagy a megbízólevél kézbesítését megelőző napn leadta. Adóellenőrzés esetén a megbízólevél elektrnikusan is kézbesíthető. Tvábbá az Adóhatóság az ellenőrzés srán betekinthet az alkalmaztt szftverekbe, infrmatikai rendszerekbe, számításkba. Így az egész flyamatt vizsgálhatja évi Adóhírlevél 11. ldala összesen 62-ből

12 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.4. Az ellenőrzés jgkövetkezményei Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpntjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékt a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazn bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. Adóbírság Adóbírság adóhiány esetén fizetendő, mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitklásával, a biznylatk, könyvek, nyilvántartásk meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer frintig, más adózó 500 ezer frintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható többek között: ha nem tesz eleget vagy hibásan, valótlan adattartalmmal teljesíti bejelentési, adatszlgáltatási kötelezettségét, nem vezeti nyilvántartásait, adószámhz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában flytat, valótlanul nyilatkzik, iratmegőrzést elmulaszt, éves beszámlója nem felel meg az Sztv. előírásainak. Az adózó 1M Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: amennyiben elmulasztja számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibcsátási kötelezettségét, ill. nem a megfelelő összegről állítja ki a biznylatt, vagy be nem jelentett alkalmazttat fglalkztat. 1M Ft összegű mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámló-közzétételi kötelezettségének vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Adóellenőrzések srán az iratk, nyilvántartásk, biznylatk pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 1 millió frints mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó nyilvántartásnként 2M frintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a szkáss piaci ár meghatárzásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ismételt jgsértés esetén a bírság 4 millió frintig, ugyanazn nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabtt mulasztási bírság mértékének négyszereséig is súlysbítható! Készpénzfizetési krlát 1,5 millió frint a maximum A készpénzben történő ellenérték kiegyenlítést szerződésenként és havnta bruttó 1,5 millió frintban maximálják. Egy szerződés alapján teljesített készpénzszlgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hgy a felek azért kötöttek több szerződést, hgy elkerüljék a krlátt. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés krlátzásával kapcslats előírást, brss összegű büntetésre számíthat, ugyanis minden 1,5 millió frint fölötti készpénzben kifizetett összeg után mindkét félnek 20 százaléks mulasztási bírságt kell fizetni. A módsító törvény értelmében az Adóhatóság figyelmen kívül hagyja a mulasztási bírság megállapításakr a feltöltési kötelezettség vizsgálata srán a nyereségjellegű árflyam különbözetből származó eltérést, ha az adóalapt képez. I.5. Az adózók minősítése január 1-jétől két különleges adózói kategóriát vezetett be a törvényalktó. E két kategória a megbízható adózó és a kckázats adózó. Míg a megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, a kckázatsnak minősített adózók esetében szigrúbb szabályk érvényesülnek. A minősítést negyedévente autmatikusan végzi az adóhatóság, első ízben április 1-jén évi Adóhírlevél 12. ldala összesen 62-ből

13 I. AZ ADÓZÁS RENDJE Megbízható adózó kedvezményei: az ellenük indíttt adóhatósági ellenőrzés időtartama maximum 180 nap; bejelentési/bevallási/adatszlgáltatási kötelezettségük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül előbb felhívást küld, és mulasztási bírságt csak a felhívás eredménytelensége esetén szab ki; a részükre kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általáns szabálykhz képest 50%-al csökken; a velük szemben fennálló maximum frint összegű tartzásra az adóhatóság évente egy alkalmmal 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedményez; január 1-jétől az általáns frgalmi adó kiutalás iránti kérelmüket az adóhatóság 45 napn belül, míg január 1-jétől 30 napn belül teljesíti (szemben a jelenlegi 75 naps határidővel). Kckázats adózói minősítés hátrányai: az adóhatósági ellenőrzés határideje 60 nappal meghsszabbdik; a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap; az adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpntjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse; adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mértéke az kiszabható bírság felső határának az 50%-a, a kiszabható bírság felső határa 50%-al emelkedik Következmény: Látható, hgy a megbízható adózói státusz elnyerése száms könnyítéssel kecsegteti az adózókat. A megbízhatóvá válást a törvény szigrú feltételekhez köti, kérjük, keresse Irdánk adótanácsadóit a kedvezőbb elbírálás alá eső adózói minősítés elnyerése érdekében. I.6. A kapcslt vállalkzás fgalma A Ta törvény módsításának megfelelően kiegészült a kapcslt vállalkzás fgalma, így annak minősül az adózó és más személy akkr is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi plitikára vnatkzó döntő beflyásgyakrlás valósul meg. Két vagy több cég esetében a személyében azns ügyvezetés tehát megalapzza a kapcslt vállalkzási visznyt (függetlenül pl. a szavazati jg mértékétől, vagy a magánszemély rkni kapcslatától). A NAV-tól származó februárjában ismert infrmációk alapján kijelenthető, hgy tehát csak a személyében azns testületi tagság keletkeztet kapcsltsági visznyt, de pusztán az ügyvezetőségi szabály szempntjából nem kapcslt vállalkzásk többek között: A cég önálló cégjegyzési jgú ügyvezetője B cég ügyvezetőjeként nincs önálló aláírási jgsultsága nincs döntő beflyása A cég ügyvezetője B cég ügyvezetőjének házastársa nem egyeznek a személyek A cég ügyvezetője B cég ügyvezetőjének közeli hzzátartzója nem egyeznek a személyek A cég ügyvezetője (ahl nem tulajdns) a B cég egyszemélyes tulajdnsa, aki utasítási jggal rendelkezik C cég ügyvezetője felett (A-C visznylatban nincs kapcslt vállalkzás) nem egyeznek a személyek A egyéni vállalkzó a B cégben ügyvezető (de nem többségi tulajdns), az általa vezetett céggel nem lesz kapcslt, mert önmagában egy egyéni vállalkzó nem ügyvezető évi Adóhírlevél 13. ldala összesen 62-ből

14 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.7. EKÁER (Elektrnikus közúti árufrgalm ellenőrző rendszer) Az EKÁER részletszabálykat az 5/2015. (II. 27.) NGM miniszteri rendelet tartalmazza. A január 1-jével elindult áfa csalásk visszaszrítására létrehztt - EKÁER rendszer (Elektrnikus Közúti Árufrgalm Ellenőrző Rendszer) segítségével ellenőrizhetővé válik minden Magyarrszágn szállíttt, valamint az EU bármely tagállamából Magyarrszágra, vagy Magyarrszágról egy EU-s rszágba irányuló, közútn történő fuvarzással járó termékértékesítés Áfa kötelezettségek teljesítése. Ennek érdekében elektrnikus útn az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést kell tenni az érintetteknek. A bejelentés nélkül fuvarztt termék igazlatlan eredetűnek minősül, amely után a termék értékének 40%-áig terjedő mértékű mulasztási bírság szabható ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal március 1-jétől szab ki mulasztási bírságt. Be kell jelenteni: ha terméket hz be EU-ból Magyarrszágra (ekkr a magyarrszági címzettnek kell a bejelentést megtenni) ha Magyarrszágról árut visz ki az EU területre (ekkr a magyarrszági feladónak kell a bejelentést megtenni) ha Magyarrszágn belül közúti árufuvarzással együtt járó első adóköteles termékértékesítést végez nem végfelhasználó részére (ekkr a feladónak kell a bejelentést megtenni; de április 1-jétől ha az árut a címzett fuvarzza (fuvarztatja) el, akkr ő lesz a kötelezett. Ez a rendelkezés lép hatályba és kizárólag a nem kckázats termékekre vnatkzik.) A bejelentési kötelezettség: minden egyes útdíjköteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti fuvarzással járó termékszállítással járó termékbeszerzésre és értékesítésre vnatkzik. (Mentes a bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladtt vagy részére ugyanazn útdíjköteles gépjárművel egy fuvarzás keretében szállítandó nem kckázats termékek tömege а 2500 kg-t vagy az adó nélküli értéke а 5 millió frintt nem haladja meg). biznys termékek (kckázats élelmiszerek és más kckázats termékek) esetében nem útdíj köteles gépjárművekkel végzett szállítására is kiterjed. (Ez a határ a kckázats élelmiszerek, illetve az egyéb kckázats termékek esetében egységesen 500 kg vagy nettó 1 millió frint.) EKÁER rendszer a NÉBIH hatáskörébe tartzó élelmiszerek esetén kizárólag a FELIR aznsítóval rendelkező ügyfelek szállítmányáhz ad számt. A rendelet 10% tűréshatárt engedélyez a tömeg- és értékadatk meghatárzása srán, csökkentve a szankcinálás veszélyét. Bizts, hgy nem kell EKÁER számt kérni az alábbi esetekben: a mentességi határk alatt (mind tömegben és mind értékben, az egy fuvarzással, egy átvételi címre, egy gépjárművel fuvarztt termékegységeknél) Mentességi határk: Kckázats élelmiszerek és egyéb kckázats termékek: 500 kg és 1 millió Ft Nem kckázats termékek: 2500 kg és 5 millió Ft belföldön nem termékértékesítés céljából történő egyéb célú áruszállítás esetén, amikr az áru tulajdnst nem vált (pl. belföldön saját áru szállítása egyik raktárból a másikba, ill. áru szállítása a bizmánys részére). belföldön magánszemély részére történő termékértékesítés esetén mentes termékek esetén pl. jövedéki termékek, hulladékszállítás keretében szállíttt termék, fémkereskedelmi engedélyköteles termék, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek, a pstai szlgáltatáskról szóló törvény szerint pstai küldeményként feladtt termék) évi Adóhírlevél 14. ldala összesen 62-ből

15 I. AZ ADÓZÁS RENDJE Biztsítéknyújtási kötelezettség A kckázats élelmiszerek és termékek esetén a bejelentéseken túl biztsítékt is kell nyújtani és a működés srán azt flyamatsan fenntartani. Ez alól kivétel, ha Magyarrszágról az EU más tagállamába történik a kivitel. A biztsíték összege a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) az EKÁER-ben rögzített, kckázats termékek nettó értékének 15%-a, amely egyes esetekben csökkenthető. Kckázati biztsítékt első alkalmmal március 11-től kell nyújtani. Mentesülhet a biztsítéknyújtás alól: aki minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább 2 éve működik, szerepel a köztartzásmentes adózói adatbázisban, és a bejelentés időpntjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt. I.8. Online pénztárgépek használatáról A pénztárgép frgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcslats, jgszabályban meghatárztt kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - a NAV ellenőrzi. A NAV az üzemeltető, a frgalmazó, a szerviz vagy más személy ellenőrzése srán talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevnhatja, ha a pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevnt pénztárgépet a NAV annak megállapítása érdekében, hgy a pénztárgép megfelel a jgszabályban meghatárztt műszaki követelményeknek, átadja az engedélyező hatóság részére. A bevnás időszaka alatt az adózó a nyugta kibcsátási kötelezettségét, ha a jgszabályban meghatárzttaknak megfelelő, adóigazgatási aznsításra alkalmas nyugta adására szlgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi útn előállíttt nyugtával teljesíti évi Adóhírlevél 15. ldala összesen 62-ből

16 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II. FOGLALKOZTATÁS MUNKAÜGY (2012. évi I. törvény) II.1. Munkaviszny Munkaviszny létrejötte A munkaszerződés A munkaszerződés megkötése/módsítása/megszűntetése kizárólag írásban történhet. A munkaszerződés kötelező tartami eleme: az alapbér és a munkakör Külföldi munkavégzés esetén a munkabér frinttól eltérően is megállapítható, fizethető. A munkavégzés helyének kikötése nem szükséges, ez esetben a munkavégzés helyének azt kell tekinteni, ahl a munkavállaló munkáját szkás szerint végzi. munkahely (ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahl munkáját szkás szerint végzi) Próbaidő A felek maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki. Rövidebb próbaidő kikötése esetén 1 alkalmmal meghsszabbítható, de ekkr sem haladhatja meg a 3 hónapt. (Próbaidő alatt a munkaviszny indklás nélkül, aznnali hatállyal megszűntethető.) Részmunkaidő kisgyermekes munkavállaló esetén: A munkáltató a munkavállaló ajánlatára/kérésére a gyermek hárméves kráig - hárm vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves kráig - köteles a munkaszerződést az általáns teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módsítani. A munkáltató tájékztatási kötelezettsége A munkáltatónak a munkaszerződés megkötésétől számíttt 15 napn belül írásban kell tájékztatni a munkavállalóját a napi munkaidőről, alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatáskról, munkabér elszámlásának módjáról, munkabérfizetésről, munkakörébe tartzó feladatkról, rendes szabadság mértékéről, kiadási módjáról, felmndási idő számításának szabályairól, a munkavállaló kllektív szerződés hatálya alá tartzik-e, munkáltatói jgkör gyakrlójáról. Külföldi kiküldetés/átirányítás Az Mt. szerint a munkáltató munkavállalóját 44 napn túl nem fglalkztathatja munkaszerződésétől eltérő munkakörben vagy munkahelyen, illetve más munkáltatónál. A külföldi kiküldetésben történő munkavégzés alapvető kereteit a 96/71/EK irányelv (Psting irányelv) rögzíti. Az irányelv meghatárzza azkat a fgadó állam jga szerinti kötelező szabálykat, amelyeket a kiküldött munkavállalókra alkalmazni kell kiküldetésük srán. A minimális bérszint fgalmát mindig annak a tagállamnak a nemzeti jgszabályai és gyakrlata határzza meg, ahl a munkavállaló a kiküldetése srán munkát végez (így például Németrszágban az egyes ágazatkra kiterjedő hatályú bér-tarifaszerződések tartalmaznak ilyen szabálykat). A kiküldetés társadalmbiztsítási vnatkzásait az ún. szciális biztnsági rendszerek krdinációjáról szóló uniós rendeletek rögzítik. (883/04/EK rendelet, valamint a végrehajtására kiadtt 987/2009/EK rendelet) évi Adóhírlevél 16. ldala összesen 62-ből

17 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Biznys feltételek fennállása esetén kiküldetéskr a munkavállaló Magyarrszágn marad biztsíttt, és a kiküldetés srán a munkavállaló által külföldön szerzett jövedelem járulékalapt nem képez, Magyarrszágn csak a munkaszerződésében meghatárztt személyi alapbér szerint kell utána járulékt fizetni. Javaslat: Keresse és kérje Irdánk jgászainak segítségét a kiküldetés feltételeinek (pl. azns nemzetgazdasági ágazatba tartzó tevékenység végzése, felváltó kiküldetés tilalma stb.) megismerése és betartása érdekében. Munkaviszny megszüntetése A munkaviszny megszüntethető közös megegyezéssel, felmndással csak a munkáltató részéről indklásköteles (indk csak képesség, magatartás, vagy munkáltató működésével összefüggő k lehet), aznnali hatályú felmndással. A táppénz ideje alatt már nincs felmndási tilalm, a munkavállaló ismételt munkába állásának napján a felmndás közölhető, de a felmndási idő csak a betegség miatti keresőképtelenség de maximum 1 év lejártát követően kezdődik. -Munkavállaló felmndása esetén a felmndási idő 30 nap, a munkáltató felmndása esetén pedig az eltöltött munkaviszny hsszától függően ez akár 90 nap is lehet. Munkaidő besztása Általáns munkarend: a munkaidő heti öt napra hétfőtől péntekig kerül besztásra. Munkaidőkeretet maximum 4 hónapra lehet meghatárzni Megszakítás nélküli, Többműszaks, Idényjellegű tevékenység keretében. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapkra egyenlőtlenül is besztható. Rendkívüli munkaidő Rendkívüli munkavégzést (túlóra) rendkívüli munkaidőnek nevezi a törvény Túlóra éves krlátja 250 óra. Bérpótlékk Megnevezéses Miért jár? % Éjszakai pótlék A óra között végzett munka után jár 15% közötti munka után jár, a besztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpntja a munkanapk legalább Műszakpótlék 1/3-a esetében eltér, valamint a legkrábbi és legkésőbbi 30% kezdési időpnt között legalább 4 óra eltérés van Vasárnapi munkavégzésre jár, 3 v. több műszak esetén, Vasárnapi vagy munkaidők, kereskedelmi tv. hatálya alá tartzó 50% pótlék cégnél dlgzik, nem jár: megszakítás nélküli, idénymunka Túlóra (hétvégén) Túlóra (hétköznap) Készenlét Ügyelet Heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt túlóra (ha biztsítanak helyette 1 nap pihenőidőt, akkr) Ha valaki a rendes munkaidejét/munkaidőkeretét meghaladóan végez munkát a tartózkdási helyét a munkavállaló határzza meg ly módn, hgy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljn a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határzza meg a munkavállaló számára 100% (50%) 50% 20% 40%-a, 50% ha az idő nem mérhető évi Adóhírlevél 17. ldala összesen 62-ből

18 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Az alapbérbe beépíthető a vasárnapi, a műszak- és az éjszakai pótlék. A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, a készenlét és ügyelet helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékt magába fglaló havi átalányban állapdhatnak meg a felek. Szabadság és a napi pihenőidő A többműszaks munkarend és megszakítás nélküli munkarend esetén napi pihenőidő 8 óra. Az alapszabadság mértéke 20 nap. Az Mt. szerint életkri sávk alapján pótszabadság jár. (117. ) A felek megállapdása alapján, az életkr szerinti pótszabadság egyharmada az esedékesség évét követő év végéig adható ki. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb, egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után 7 nap pótszabadság jár. A napi munkaidőtől eltérő besztású dlgzók szabadságát a besztásnak megfelelő órára kell kiadni. Náluk a nyilvántartás is órára történik. A ki nem vett időaránysan járó szabadságt munkaviszny megszűnése esetén pénzben meg kell váltani. Betegszabadság A keresőképtelenség évi első 15 napja betegszabadság szabályt munkáltatónként kell értelmezni. Évközi belépés esetén nem kell vizsgálni a munkavállaló által addig igénybevett napjait, időaránys mértékben ugyan, de a számítás újraindul. Egyéb fntsabb rendelkezések A jgalap nélkül kifizetett béreket az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni, így az a munkavállaló előzetes értesítése/hzzájárulása nélkül is levnható annak béréből. A munkavállaló a munkavisznyából származó kötelezettségének megszegésével kztt kárért maximum 4 havi távlléti díjának megfelelő összeggel felel. Szándéks vagy súlysan gndatlan kárkzásért teljes felelősséggel tartzik. Brravaló/hálapénz munkavállaló, alkalmaztt általi elfgadása csak a munkáltató kifejezett engedélyével történhet. A letiltásk munkáltató által (kötelezően) történő levnásának esetében a minimál nyugdíj 5-szöröse feletti bér részből történő levnást krlátzás nélkül lehet eszközölni. II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jgviszny) A munkavégzésre irányuló egyéb jgviszny a megbízás, amely kimndttan nem fizikai jellegű munka ellátásra vnatkzik, és amely srán nem utasíthatja a megbízó közvetlenül a megbízttat, azaz pusztán egy feladat ellátására vnatkzik. Megbízási szerződést tipikusan az előadók, ktatók, külsős szakértők és tanácsadók alkalmazása (azaz egy szigrúan körülhatárlható célfeladat elvégeztetése) esetén használják. A megbíztt ráfrdításai ellentételezéséhez eldöntheti, hgy 10%-s költséghányaddal vagy tételes költségelszámlással kívánja csökkenteni megbízásából származó jövedelme adóalapját (kivéve: választtt tisztségviselők tiszteletdíja). II.3. Egyszerűsített fglalkztatás II.3.1. Egyszerűsített fglalkztatás alkalmazási köre Mezőgazdasági idénymunka - növénytermesztési, erdőgazdálkdási, állattenyésztési, halászati ágazatban napig, évi Adóhírlevél 18. ldala összesen 62-ből

19 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Alkalmi munka - határztt idejű munkaviszny, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy hónapn belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig flytatható. Az ekképp fglalkztatható napi létszámkeret meghatárzásáhz a munkáltatónál a tárgyév első és hetedik hónapját megelőző hat havi, ha ennél rövidebb ideje működik, akkr a működésének egész hónapjaira eső átlags statisztikai állmányi létszámt kell alapul venni: 0 főt fglalkztatónál maximum 1 fő/nap 1-5 fő között maximum 2 fő/nap 6-20 fő között maximum 4 fő/nap 20 felett maximum a létszám 20%/nap Turisztikai idénymunka kereskedelmi jellegű turisztikai szlgáltatási tevékenységet flytató munkáltatónál napig flytatható. Filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített fglalkztatása esetén a fenti krlátk nem érvényesülnek. II.3.2. Egyszerűsített fglalkztatás fnts szabályai E munkaviszny keletkeztetésekr is kötelező az írásbeliség (törvény mellékletében található blanketta szerződéssel), tvábbá bejelentési kötelezettség van érvényben: ügyfélkapun keresztül (Bergmann Irda közreműködésével) telefnn (belföldi, helyi tarifával hívható 185-östelefnszám) A munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztsítttnak. Kizárólag baleseti egészségügyi szlgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jgsultságt. II.3.3. Munkáltató közterhe egyszerűsített fglalkztatás esetén mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500,- Ft/nap munkavállalónként alkalmi munka esetén: 1000,- Ft/nap munkavállalónként filmipari statiszta alkalmi munka esetén: 3000,-/nap munkavállalónként Az egyszerűsített fglalkztatással maximálisan kifizethető (nettó) napi munkabér: minimálbér 85%-ának napi összege, szakképesítést követelő munkakörben a garantált bérminimum 87%-ának napi összege filmipari statiszta alkalmi munka esetén maximum Ft/nap. Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, úgy a munkáltatónak nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetnie. II.4. Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus fglalkztatási frma. Egy lyan hármldalú, munkavégzésre irányuló jgviszny, melyben a munkavállaló egy kölcsönbeadó céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hgy egy harmadik félnél, a kölcsönvevőnél végezzen munkát. Így a munkáltató jelentős anyagi terhet jelentő munkaügyi adminisztrációs terhektől szabadul. A kölcsönbevevők egyaránt alkalmazzák magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, akár egy prjektre) történő kölcsönzésére, és alacsnyabban képzett munkavállalók igénybevételével, betaníttt jellegű feladatk ellátására (pl. dömpingmegrendelések, vagynvédelmi feladatt ellátó cégek stb.). Javaslat: Kérjük, keresse Irdánk adótanácsadóit a munkaerő-kölcsönzéssel járó buktatók (pl. nyilvántartásban nem szereplő munkaerő-kölcsönző vagy a megfelelő adó- és járulékterheket nem teljesítő munkaerő-kölcsönző kiszűrése, kölcsönzés maximális időtartama, kapcslt vállalkzásk közötti kölcsönzési tilalm stb.) megelőzése érdekében tett javaslatainkért évi Adóhírlevél 19. ldala összesen 62-ből

20 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Figyelem: A közhiedelemmel ellentétben a kölcsönvevőnek is bejelentési kötelezettsége áll fenn az általa igénybe vett kölcsönzött munkaerőre vnatkzóan! Legkésőbb a fglalkztatás megkezdése napján (illetve a fglalkztatás befejezése napját követő napn) be kell jelenteni az állami adóhatósághz a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóaznsító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a fglalkztatás megkezdésének napját. A munkaerő-kölcsönzésre vnatkzó adatk bejelentésére a 16TMUNK jelű adatlap szlgál évi Adóhírlevél 20. ldala összesen 62-ből

21 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (1995. évi CXVII. tv.) III.1. Az adó alanyai és mértéke A belföldi illetőségű magánszemélynek teljes körű adókötelezettsége van: a belföldről 1 és a külföldről 2 származó valamennyi jövedelmére kiterjed az adókötelezettség. A külföldi illetőségű magánszemélynek krlátztt adókötelezettsége van: csak a belföldről származó jövedelmére terjed ki az adókötelezettség. Az adó mértéke egységesen 15 százalék. III.2. Adóbevallás III.2.1. Mely esetekben nem kell Szja bevallást benyújtani? Önnek nem kell bevallást adnia, ha az adóévben egyáltalán nem vlt bevétele vagy csak lyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például: azk a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarrszágn mentesített jövedelem, amely ingó vagyntárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a frintt, amely ingatlan átruházásából származik, ha abból jövedelem nem keletkezik, amely után az szja megfizetésére a kifizető kötelezett, ha az adóévben kizárólag egyszerűsített fglalkztatás keretében szerzett jövedelmet, ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó támgatás nélküli bevétele a Ft-t nem haladta meg, és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem vlt. III.2.2. Az adóbevallás frmái Az adót az adózó önadózás keretein belül köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a személyi jövedelemadót nem a munkáltatója (kifizetője) állapítja meg. A magánszemély amennyiben az egyes törvényi feltételeknek megfelel a évi adókötelezettségét teljesítheti csökkentett (1553M) vagy teljes adattartalmú (1553) bevallással, bevallási nyilatkzat beküldésével, illetve a évről már az adóhatóság által készített bevallási ajánlat elfgadásával is. III.2.3. Határidők A vállalkzói tevékenységet flytató, vagy általáns frgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély február 25-ig, egyéb esetben a magánszemély május 20-ig tesz eleget a bevallási és adófizetési kötelezettségének. Kérjük, hgy a évről december 31-ig őrizze meg adóbevallását, illetve minden lyan kmányt, igazlást és egyéb biznylatt, amelyet annak kitöltése srán felhasznált. Az 5 éves adó megállapításáhz való jg elévülése újrakezdődik, ha Ön az önellenőrzésében saját javára módsítja az adókötelezettségét. 1 Belföldről származó jövedelem belföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy belföldön végzett tevékenységből származó, vagy belföldi vagynból származó jövedelem. 2 Külföldről származó jövedelem: külföldön végzett tevékenységért a külföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy külföldi vagynból származó jövedelem évi Adóhírlevél 21. ldala összesen 62-ből

22 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III.3. Jövedelemtípusk és adózásuk III.3.1. Összevnandó jövedelmek Nem önálló jövedelem: pl. munkaviszny, közfglalkztattt, rszággyűlési képviselő, gazdasági társaságban vezető tisztségviselő (akkr is, ha megbízási jgvisznyban látja el!), stb. Önálló jövedelem: tételes költségelszámlás vagy 10-s költséghányad alkalmazása lehetséges (pl. ingatlan bérbeadás) Egyéb jövedelem Fizetendő adó meghatárzása + jövedelem - adóalap csökkentő családi kedvezmény X 0,15 (adókulcs) = számíttt adó - külföldön megfizetett adó - adókedvezmények = fizetendő adó Adóalap csökkentő családi kedvezmény a családi kedvezmény - az eltartttak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartttanként és jgsultsági hónapnként egy eltarttt esetén frint, kettő eltarttt esetén 2016-ban frint, 2017-ben frint, 2018-ban frint, 2019-ben és az azt követő években frint, hárm és minden tvábbi eltarttt esetén frint. Adókedvezmények súlysan fgyatéks személy kedvezménye (minimálbér 5%-a/hó), az őstermelői kedvezmény (jövedelemkrlát nélkül érvényesítheti évi Ft adókedvezményét), első házask adókedvezménye: a évben házasulók első gyermekük megszületéséig, de legfeljebb 2 évig együttesen havi frinttal csökkenthetik adóalapjukat. (Az első házask adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalapkedvezményre való jgsultság hónapjáig lehet érvényesíteni.) III.3.2. Külön adózó jövedelmek Különadózó jövedelmek Vállalkzói jövedelem Vagynátruházás (ingó,ingatlan, vagyni ért. jg stb.) Fizetendő adó meghatárzása Tőke- Jövedelmek (kamat, sztalék, árf. nyereség, stb) Vegyes jövedelmek (pl. nyeremény) Egyes juttatásk (lsd. Cafetéria melléklet) évi Adóhírlevél 22. ldala összesen 62-ből

23 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A külön adózó jövedelmeket és azk adóját a rájuk vnatkzó speciális szabályk szerint kell megállapítani. A külön adózó jövedelmek adójából adókedvezmény nem vnható le. A külön adózó jövedelmek többségénél (pl. vagynátruházás, árflyamnyereség) az adó alapja: a bevétel és igazlt kiadásk különbözete; néhány esetben aznban a bevétel egésze jövedelemnek számít (pl.: sztalék). Egyes különadózó jövedelmek után (pl. kamatjövedelem, egyes juttatásk, a kamatkedvezményből/nyereményből származó jövedelem) az adóalap a juttatás értékének 1.19-szerese. III.4. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből a jövedelem tételes költségelszámlással (pl. rezsi, karbantartás, felújítás) vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítható meg. Kifizetőnek történő bérbeadás esetén az adóelőleget a bérlőnek kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkzik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie. Ha a bérlő magánszemély, akkr a bérbeadónak kell a 15 % adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághz befizetnie. A magánszemély 14 % egészségügyi hzzájárulást köteles fizetni az ingatlan bérbeadásából származó egymillió frintt meghaladó jövedelem esetében a teljes jövedelem után ( Ft hzzájárulás-fizetési felső határig). III.5. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplmáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, tvábbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújttt vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcslódó szlgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprgram stb.). Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplmáciai vagy hitéleti kapcslatk keretében adtt ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adtt termék, nyújttt szlgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szlgáltatás (Egyes meghatárztt juttatásnak minősül a legfeljebb évi hárm alkalmmal - az erre vnatkzó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttattt adóköteles jövedelem). Mikr adható? Ki kaphatja? Mi adható? Reprezentáció csak esemény alkalmával alkalmaztt és üzleti partner egyaránt, előbbiek együttes jelenléte esetén étel/ital/vendég részére szállás és utazási költség, szabadidőprgram Üzleti ajándék nem kötődik alkalmhz csak üzleti partner tárgy/ szlgáltatás/utalvány Csekély értékű ajándék személyenként legfeljebb évi 3 alkalmmal alkalmaztt és közeli hzzátartzó termék/szlgáltatás Értékhatár nincs nincs minimálbér 10%-a Egyes meghatárztt juttatásként egységesen 49.98%-s adóteherrel adóznak évi Adóhírlevél 23. ldala összesen 62-ből