Államszervezet. Hatalommegosztás szeptember 11. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 1. Az állam szervezeti sajátsságai Államszervezet. Hatalmmegsztás szeptember 11. ELŐADÁSVÁZLAT - az állam, mint intézményesített hatalmi szervezet - különböző tudmányterületek eltérő megközelítései és állam-fgalmai - az állam jgi fgalma: terület, népesség és főhatalm mint alktóelemek (G. Jellinek) - az állam kmplex szervezetrendszerként is értelmezhető, amelynek elemei (az állami szervek) az állam céljainak és feladatainak végrehajtására szervezik tevékenységüket - állami szerv: az állami feladatkhz kapcslódó, szabályztt, tartós, flyamats, tudats és összehanglt tevékenységet végez - az állami szervek típusai: alktmánys szervek alktmánys szervek által létrehztt szervek egyszemélyi vezetésű szervek, tisztségek testületi szervek az állami szervek szabályzásának tipikus kérdései a jellemző funkciók szerint elkülönülő szervek képviseleti szervek, alktmányvédelmi szervek, a végrehajtó hatalm szervei, az igazságszlgáltatás szervei, ellenőrző szervek, közpénzügyi szervek, önkrmányzatk. az állami szervek szabályzásának tipikus kérdései funkció hatáskör a jgviszny keletkezése a jgviszny megszűnése speciális jgállási szabályk (mentelmi jg, összeférhetetlenség) felelősség (jg, plitikai, mrális, szakmai) szervezet eljárás döntéshzatal - az államszervezet kialakítását meghatárzó alapvető elvek (struktúra-elvek) államfrma: az államfői hatalm betöltésének módjára és az állam elnevezésére utal krmányfrma: a meghatárzó alktmánys intézmények (államfő, krmány, parlament) visznyrendszerének tipikus szabályzási módjaira utal az állam felépítése: szövetségei (föderatív) struktúrájú államkban a jellemző állami funkciók ellátására tagállami és szövetségi szinten is létesülnek szervek, unitárius államkban egységes az állami struktúra a hatalmgyakrlás frmája: a képviseleti és közvetlen hatalmgyakrlás intézményei, az ezek közötti visznyk a hatalmgyakrlás jghz kötöttsége: a jgállamiság és a hatalmmegsztás követelményének érvényesülése - az egyes államk által választtt szabályzási megldásk az alapvető struktúra-elvekhez kapcslódóan több vnatkzásban tartalmazhatnak eltéréseket, sajátsságkat

2 2. Az állami hatalm sajátsságai - az állami hatalmat az állami célk és feladatk elérése érdekében gyakrlják - általánsan kötelező jellegű ( a fizikai erőszak legitim alkalmazásának mnpóliuma ) - intézményesült hatalm, amely frmális aktuskban nyilvánul meg (jgszabályk, egyedi határzatk, bírói ítéletek, stb.) - tényleges és tényszerű: az állami hatalmgyakrlásnak a gyakrlatban is érvényesülnie kell - jgilag szabályztt és szervezett (jgállami követelmény: a szabályzás egyúttal krlátkat is jelent a hatalmgyakrlás számára) - jgállami követelmény: demkratikus legitimáció alapján működik (választásk és kinevezések lánclata) - nem egységes akaratként jelenik meg: funkciók, szintek és területi egységek szerint taglt, az egyes állami szervek aktusai között knfliktus is lehet 3. Hatalmkncentráció és hátrányai - történelmi példák, XX. századi kísérletek - a hatalm egységére vnatkzó elméleti kncepciók Bdin: a hatalm megsztása nem lehetséges, mert az egyének a szuverén uralkdónak alávetettek (nem a népszuverenitásból indul ki) Russeau: a főhatalm a részeit alktó egyénekből áll, a főhatalm által képviselt érdek nem lehet ellentétes az egyének érdekével (utpisztikus, nem a képviseleti demkráciából indul ki) - a hatalmkncentráció jellemzői az államhatalm krlátainak hiánya valódi (tartalmi értelemben vett) demkratikus legitimáció hiánya (az állami hatalm tagltságának hiánya) a plgár státusára, szabadságára nincs tekintettel: elnymó, zsarnki hatalm kialakulásáhz vezet nem biztsítja a hatékny állami működést - hsszú távn nem fenntartható 4. A hatalmmegsztás elméletének kialakulása - előzmények Platón, Ariszttelész, Plübisz, Cicer az államhatalm funkcióit (rendszerint hármat) különböztetik meg a funkciók elkülönítése nem nrmatív alapú (nem jghz kötött) a funkciók elkülönítése nincs összekötve a plgár státusának, szabadságának védelmével - a mdern hatalmmegsztási elméletek kidlgzásának kntextusa XVII. századi Anglia a parlament és abszlút hatalmú uralkdó versengése lyan állami működési struktúra, amelyben (diszkrecinális alapn) plitikai hatalm ellensúlyz plitikai hatalmat - Jhn Lcke elmélete (Két értekezés a plgári krmányzatról) annak követelménye, hgy a hatalmak külön kezekben legyenek a törvényalktó és a végrehajtó hatalm megkülönböztetése azn az alapn, hgy az előbbi időszaks, míg az utóbbi állandó tevékenység a föderatív hatalm nevesítése: az állam külső kapcslatainak megnyilvánulása

3 igazságszlgáltatás: rientáló pntja a törvényhzás, ahhz képest aznban végrehajtó jellegű - Charles-Luis de Secndat Mntesquieu elmélete (A törvények szelleméről) a hatalmi visznyk jgnak való alávetettsége az állami szervek és állami funkciók törvényhzás, végrehajtás, igazságszlgáltatás szerinti meghatárzása és megkülönböztetése a hatalmak szervezeti és személyi elkülönítésének követelménye Nincsen szabadság, ha a törvényhzó hatalm a végrehajtó hatalmmal ugyanabban a személyben, vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, mivel attól lehet tartani, hgy az ilyen uralkdó vagy az ilyen testület zsarnki törvényeket fg hzni és azkat zsarnki módn fgja végrehajtani. Akkr sincsen szabadság, ha a bírói hatalm a törvényhzói hatalmhz kapcslódnék, az államplgárk élete és vagyna feletti hatalm önkényes lenne, mert a bíró is törvényhzó vlna. Ha a bírói hatalm a végrehajtó hatalmhz lenne kapcslva, a bírónak elnymó hatalma lenne. - Hatalmmegsztás az Amerikai Egyesült Államk alktmánys rendszerében az egyes államhatalmi ágak és állami szervek szigrú szervezeti és személyi elkülönítése az egyaránt közvetlen legitimációval bíró törvényhzó hatalm és a végrehajtó hatalm lehetősége a másik krlátzására fékek és ellensúlyk (checks and balances) rendszere szervezeti elkülönítés összekapcslt hatáskörgyakrlás a krmányzással kapcslats knfliktusk intézményi keretek között tartása 1803: a Legfelső Bíróság vizsgálhatja a törvényhzás aktusainak alktmánysságát - Benjamin Cnstant elmélete királyi hatalm, mint neutrális és közvetítő hatalm municipális hatalm - Bibó István akadémiai székfglalója (Az államhatalmi ágak elválasztása egykr és mst, 1947) átfgó történelmi áttekintés a hatalm erkölcsi igazlásának követelménye új hatalmi gócpntk aznsítása 5. Hatalmmegsztás mint államszervezési elv és nrmatív követelmény - cél a plgárk szabadságának biztsítása, a zsarnkság kialakulásának megelőzése a közhatalm intézményes krlátainak biztstása, az önkényes hatalmgyakrlás kizárása - nrmatív alapú, jghz kötött (szrs kapcslat a jgállamisággal) - követelmények állami funkciók és állami szervek elválasztása (szervezeti és személyi elkülönítés) a saját hatáskör gyakrlásának követelménye, más állami szervek hatáskörének tiszteletben tartása egymás kölcsönös ellenőrzése hatáskörök gyakrlása útján (fékek, ellensúlyk) közös hatáskörgyakrlás az állami szervezetrendszer kiegyensúlyztt állapta, hatalmi túlsúly kiköszöbölése - a hatalmmegsztás érvényesülése az alktmánys szabályk megalktása srán az alktmány alatti nrmák megalktása srán az állami szervek hatásköreinek gyakrlása srán

4 kisegítő elvként, amennyiben nem tisztázttak az adtt ügyben érintett állami szervek hatáskörei az állami szervek és állami tisztviselők szerepfelfgásában 6. A hatalmmegsztás a magyar alktmánys rendszerben - Alaptörvény C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalm megsztásának elvén alapszik. [alktmánys alapelv, nrmatív követelmény] (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalm erőszaks megszerzésére vagy gyakrlására, illetve kizárólags birtklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes útn mindenki jgsult és köteles fellépni. [a hatalmkncentráció tilalma, ellenállási jg] - Alktmánybírósági gyakrlat: a hatalmmegsztás követelménye a jgállamiság elvéből vezethető le, a magyar államszervezet legfntsabb szervezeti és működési alapelve. Jelentéstartalma: az önálló hatáskörgyakrlás követelménye, a hatáskörelvnás tilalma, a hatalm krlátzttsága,,(a hatalmmegsztás követelménye) nem pusztán annyit jelent, hgy az egyik hatalmi ág nem vnhatja el a másik jgsítványait, hanem azt is jelenti: a demkratikus jgállamban krlátlan és krlátzhatatlan hatalm nincs, s ennek érdekében biznys hatalmi ágak szükségképpen krlátzzák más hatalmi ágak jgsítványait'' [28/1995. (V. 19.) AB határzat] kölcsönös ellenőrzés, a hatalmi túlsúly kiküszöbölése Az ellensúlyzás és a kölcsönös ellenőrzés, az ellensúlyzó hatalmak és intézmények egymást krlátzó fékek és ellensúlyk bnylult rendszerében egyetlen intézménynek sem lehet lyan dmináns szerepe, amellyel a hatalmkrlátzásból hatalmelvnás keletkezik. [62/2003. (XII. 15.) AB határzat] plitikai és semleges hatalmi ágak A törvényhzó hatalm (Országgyűlés) és a végrehajtó hatalm (krmány) plitikai alpn meghatárztt, több pntn összekapcslódnak egymással. Ezzel szemben a bírói hatalmi ágnak a plitikától függetlennek, semlegesnek kell lennie. Más a beavatkzás mércéje, ha a plitikai hatalmi ágak veszélyeztetik a semleges hatalmi ágak függetlenségét. A törvényhzó és a végrehajtó hatalm, elválasztása ma lényegében a hatáskörök megsztását jelenti a Parlament és a Krmány között, amelyek aznban plitikailag összefnódtak. [38/1993. (VI. 11.) AB határzat] a bírói hatalm fő megnyilvánulását jelentő ítélkezési tevékenységbe történő bármely külső beavatkzás skkal súlysabb fenyegetést jelent az alktmánys berendezkedésre, mint a bírói hatalm esetleges túlsúlya [17/1994. (III. 29.) AB határzat] az állami szervek együttműködésének követelménye az állami szervek egymás eljárási és döntési autnómiájának tiszteletben tartása mellett meghatárztt esetekben közösen is gyakrlhatnak hatásköröket ennek srán együttműködésre kötelesek (indítványzás, javaslattétel, egyetértés, ellenjegyzés) az Alktmányban szabályztt szervek alktmánys jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve és együttműködve gyakrlják [36/1992. (VI. 10.) AB határzat] az államszervezet felépítésére vnatkzó alktmánys szabályk kialakításának jgállami mércéje

5 Bár az Alktmány az államhatalmi ágak elválasztása elvét szövegszerűen nem tartalmazza, a Magyar Köztársaság államszervezete ezen elv alapján épül fel. Ezt biznyítják az egyes állami szervek (hatalmi ágak) feladatát és hatáskörét leíró alktmányi rendelkezések, az állami szervek egymáshz való visznyát érintő szabályk (szervezeti és eljárási garanciák), illetve az Alktmányba fglalt összeférhetetlenségi rendelkezések. [2/2002. (I. 25.) AB határzat] 7. A hatalmmegsztás új dimenziói - hrizntális hatalmmegsztás: egy szinten elhelyezkedő állami szervek között értelmezhető - vertikális hatalmmegsztás: különböző szinten elhelyezkedő állami szervek között értelmezhető (pl. szövetségi és tagállami szint között, alktmányzó hatalm és knstituált hatalmak között) - a municipális hatalm és a közvetlen demkrácia a törvényhzó hatalm ellensúlyaként is funkcinálhat - az Európai Unió intézményeinek működése és tagállamkhz való visznya is értékelhető a hatalmmegsztás fgalmi rendszerében - a klasszikus államhatalmi ágak (törvényhzás, végrehajtás, igazságszlgáltatás) mellett önálló funkcióval és szervezettel rendelkezik, tvábbá jelentős hatami tényező a közigazgatás és az alktmánybíráskdás - a hatalmmegsztás klasszikus elmélete új megközelítésekben is értelmezhető: a hatalmmegsztás, mint kmplex rendszer, amelyben valamennyi alktmánys és állami szerv elhelezhető a hatalmmegsztás mdernizált váltzata, amelyben valamennyi állami szerv a hárm klasszikus hatalmi ág valamelyikéhez srlható az állami szervek plitikai és az ellenőrző hatalmakhz srlása - az állami szerveken kívüli hatalmi szervezetek, hatalmi gócpntk is hatást gyakrlhatnak a hatalmmegsztás rendszerére 8. Ajánltt lvasmányk - Bibó István: Az államhatalmi ágak elválasztása egykr és mst. - Sári Jáns: A hatalmmegsztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alktmánys rendszerek belső lgikája. Osiris, Budapest, Csink Lóránt: Mzaikk a hatalmmegsztáshz. Pázmány Press, Budapest, KULCSFOGALMAK állam állami szerv államszervezési elvek állami hatalm hatalmkncentráció hatalmmegsztás-elméletek hatalmi ágak államhatalmi funkciók szervezeti és személyi elkülönítés fékek és ellensúlyk hatalmi túlsúly kölcsönös ellenőrzés plitikai és semlges hatalmi ágak az állami szervek együttműködésének követelménye hrizntális és vertikális hatalmi ágak Pzsár-Szentmiklósy Zltán pzsarz@ajk.elte.hu