Stratégiai tervezés a közigazgatásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stratégiai tervezés a közigazgatásban"

Átírás

1 Stratégiai tervezés a közigazgatásban (Kádár Krisztián) Tartalm I. Bevezetés... 3 II. A stratégiák helye a krmányzás flyamatában A stratégia és stratégiai tervezés fgalma A krmányzás fgalma A szakplitika fgalma Szakplitikai eszközök a. A szabályzás b. Szervezet létrehzása Önellenőrző kérdések III. Az integritás fgalmának összefüggése a stratégiai tervezéssel Az integritás fgalma Szervezeti integritás Integritás eszközei a. Szabályzási megfelelőség (cmpliance) b. Szűkebb értelemben vett integritási eszközök IV. A krmányzati stratégiai irányítás rendje A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR) alapelvei A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer működése Stratégiai tervezési tér a. A kötelezően előkészítendő stratégiai tervdkumentumk b. Nem kötelezően előkészítendő stratégiai tervdkumentumk c. Nymn követés és értékelés Önellenőrző kérdések V. A közigazgatási váltzásk természetéről A váltzásk kezdeményezői Idődimenzió Módszer Önellenőrző kérdések VI. A közigazgatás stratégiája: a Magyary Prgram

2 1. A Magyary Prgram kiindulópntjai a. Helyzetfelmérés a magyar közigazgatás állaptáról b. A Magyary Prgram fgalmi keretei és műfaji sajátsságai c. Magyary Zltán szakmai munkássága A Magyary Prgram célrendszere a. Átfgó cél: a hatékny nemzeti közigazgatás b. Stratégiai célkitűzések A Magyary Prgram beavatkzási területei a. Szervezet b. Feladat c. Eljárás d. Személyzet e. Átfgó feladatk A Magyary Prgram végrehajtása Önellenőrző kérdések Irdalm

3 A stratégia egy megértendő flyamat, mintsem egy tanítandó diszciplína. (Jhn L. Thmpsn) I. Bevezetés A fenti mttó gndlatát magunkra alkalmazva, nem kívánunk sem stratégiakészítésre, sem stratégiai tervezésre tanítani. Célunk az aktuális közigazgatás-fejlesztési dkumentumk ismertetésén keresztül annak bemutatása, hgyan kezeli a krmányzat a szervezetrendszer és az eljárásk hatéknyságának javítását, a közszlgálati emberi erőfrrás fejlesztését. A tantárgy részét képezi a Magyary Zltán Közigazgatás-fejlesztési Prgram kapcslódó prjektjei és refrmflyamatai beavatkzási lgikájának ismertetése. A tantárgy tervezési vetülete a rendszerező, stratégiai szemléletmódt közvetíti, és hzzásegít a közigazgatási tervezés működési flyamatainak megismeréséhez, ideértve egyes prjekttervezési ismereteket is. A tantárgy keretében tvábbá a közigazgatás felépítését, szervezetrendszerét érintő legfntsabb váltzásk ismertetésére is sr kerül. A menedzsmenttudmánykban és különösen azk kifejlődésekr jelen lévő anglszász dminanciának köszönhetően a stratégiai tervezés mibenlétének és módszertanának tárgyalásakr nem kerülhetjük meg a hazai közigazgatási jgias szemlélettől eltérő fgalmkészlet rövid bemutatását. II. A stratégiák helye a krmányzás flyamatában 1. A stratégia és stratégiai tervezés fgalma A hadtudmányk már az ókrban fglalkztak a stratégiai tervezéssel, hiszen a hadjáratk és csaták előkészítésére, mint az ellenség legyőzésének végső céljáhz vezető alapfeltételre tekintettek. Ugyanakkr a stratégiai tervezés mint fgalm a menedzsment és az igazgatási kntextusában csupán a XX. század másdik felében kezdett el hódítani. A stratégiai menedzsment kezdetben a magánszféra szervezeteinél jelent meg a vállalati stratégiák elterjedésével, majd hamar az üzleti tudmányk egyik legdinamikusabban fejlődő területévé nőtte ki magát. Ezzel szemben a közszférában később és földrajzilag is tagltabban került a tudmánys figyelem középpntjába, gyakrlati alkalmazása pedig csak a 2000-es években vált általánssá. 3

4 Mindenek előtt szükséges a stratégia fgalmának és szerepének beaznsítása, amit tudmányterülettől és elméleti irányzattól függően skan megkíséreltek már 1. Az egyes definíciók közös fgalmi elemeinek kiszűrésével a stratégiát a következőképpen határzhatjuk meg: (1) egy biznys célállapt elérése érdekében (2) végzendő cselekvések (3) hsszabb távú terve, amely a (4) végrehajtáshz szükséges erőfrrásk biztsítását (5) időben kiterjedten gndlkdva teremti meg. A stratégiai tervezés pedig nem más, mint ennek a hsszú távú tervnek a módszertanilag következetes kidlgzása, beleértve a ciklikusan visszatérő újratervezés és finmhanglás fntsságát is. Az egyes fgalmi elemeket az alábbiakban fejtjük ki részletesebben. (1) A stratégiai tervezés időbeli meghatárzttsága feltételezi, hgy adtt szervezet megfgalmazza azt, hnnan hva kíván eljutni, mi az a jelenlegitől eltérő célállapt a jövőben, melyet el kíván érni. A stratégiai tervezés srán ennek megállapítása egyfelől a jelenlegi helyzet minél pntsabb leírásával, elemzésével (pl.: SWOT, PEST analízis), valamint jellemzően küldetésnyilatkzat (misszió), jövőkép (vízió) és a két állaptt összekötő célk, célkitűzések meghatárzásával történik. (2) Az előbbiekben meghatárztt kiinduló és célállapt közötti út megtételének hgyanját cselekvések (akciók) kauzális, k-kzati srrendjében kell meghatárzni. Az akciók az eszközök, erőfrrásk felhasználásának módját jelentik a célk elérése érdekében. Ezt jeleníti meg a beavatkzási lgika (ábrázlásának eszköze a lgikai keretmátrix). (3) A stratégia egy tervdkumentum, amely a jelenben írja le a jövőben végrehajtandó tevékenységeket. Ebből a stratégiai tervezés két fnts jellemzője következik: egyrészt az írásbeliség követelménye, miszerint módszertani szabályk mentén, dkumentált módn kell a tervezést elvégezni; másrészt az a körülmény, amely a váltzó külső/belső környezeti tényezőkből fakadóan a tervezéskr számttevő mértékben becsült jövőbeli események biznytalan vltából fakad. A stratégiai tervezés srán az előrejelzés biznytalanságát a szcenárió- (frgatókönyv-) elemzéssel, kckázatkezelési tervvel, flyamats méréssel és az újratervezhetőség biztsításával lehet ellensúlyzni. (4) Miként a stratégia nem állhat meg a célk és tevékenységek meghatárzásánál, úgy a tervezésnek sem szabad figyelmen kívül hagynia a végrehajthatóság követelményét. Mit ér az a terv, amely világs célkijelölés mentén lgikus beavatkzási rendet vázl fel, de figyelmen kívül hagyja a rendelkezésre álló, illetve szükséges erőfrrásk felmérését? A stratégiai tervezés srán ezért kiemelt hangsúlyt kell kapjn egyfelől a meglévő és 1 A stratégiai tervezés különböző fgalmainak gyűjteményét ld. Yung, Richard D. (2002) Perspectives n Strategic Planning in the Public Sectr 4

5 beszerzendő humán- és materiális erőfrrásk számba vétele, az egyes akciók megvalósításáhz rendelése, másfelől a végrehajtó intézmények és személyek felelősségi rendjének kialakítása. Előbbit az erőfrrásterv, beszerzési terv, utóbbit az intézkedési terv hivattt rögzíteni. (5) Az időbeliség a stratégiai tervezés fő mtívuma. A stratégia a tervdkumentumk közül jellemzően a hsszabb távú célk leírására alkalmas, amely tehát a jelenlegi és a célállapt közötti időtartamt fgja át. A tevékenységek (és célk) lgikai egymásra épülése ugyancsak feltételezi az időbeni meghatárzttságt, amelyet ütemterv (ún. Gantt-diagram) frmájában ábrázlhatunk. A stratégiai tervezésnek ugyan nem fgalmi eleme, de működési elve a ciklikusság, amely az önmagába visszatérő fejlesztési flyamatt jelöli. Ennek lényege, hgy a tervezés alapján megtörténik a végrehajtás, majd annak ellenőrzése és értékelése, végül az így kinyert infrmációk visszacsatlásra kerülnek az újabb (újra)tervezési flyamatba. Ezáltal biztsítható a tervezési flyamat és rajta keresztül az egész beavatkzási ciklus flyamats fejlesztése, finmhanglása. Ehhez szrsan kapcslódik a széles körben elterjedt PDCA-elv, amely egy önmagába záródó hurk, a flyamats fejlesztés alapmdellje. Lényege, hgy a tevékenységeket újra és újra meg kell ismételni a fejlődés érdekében. A mindennapi életben is alkalmazzuk a PDCA-t: kitűzzük a célt magunk elé, majd megtervezzük a hzzá szükséges feladatkat, eszközöket, ha nem érjük el a célt, végiggndljuk a dlgkat, hgy miért is nem sikerült, majd miután feltárjuk a prbléma gyökerét, újra cselekszünk. A flyamats ismétlődés a PDCA-ciklus srán egyre magasabb szinteken (már nem kör hanem spirálszerű ábrázlással) következik be. CSELEKEDJ TERVEZZ Act Plan Check D ELLENŐRIZD CSINÁLD A fenti stratégia-definícióból nem véletlenül hiányzik az alany, hiszen attól függően beszélhetünk különböző szintű stratégiákról, hgy ki végzi a stratégiai tervezést (avagy kire vnatkzik a stratégia). Eszerint a közszektrban a szervezeti szintű (intézményi) stratégiáktól megkülönböztethetjük az ágazati szintű (szakplitikai) stratégiákat, egészen a minden szektrt átfgó nemzeti szintű (rszág-) stratégiákig, sőt, az rszágkn átívelő (kn)föderatív szintű (pl. európai uniós) stratégiákig bezárólag. A stratégiai tervezéssel szemben támaszttt másik fő követelmény az egyes szinteken megállapíttt célk hierarchikus illeszkedése. Eszerint minden stratégia megalktásakr figyelemmel kell lenni az adtt szervezetet körülvevő stratégiai térre, amelyben más fölé- vagy mellérendelt szervezetek, illetve releváns szakplitikai területek 5

6 stratégiáival való kherenciát kell biztsítani. Azn kapcslatk esetében, ahl tetten érhető az alá-fölérendeltségi vagy más függési visznyk, a hierarchikus jelző arra utal, hgy egy alsóbb szinten lévő stratégiai célrendszer nem lehet ellentétes egy felsőbb szinttel, illesztenie (akár módsítania) kell saját célkitűzéseit. Ennek előnye, hgy a szervezet a tevékenység megvalósításával nem csupán saját céljait teljesíti, de hzzájárul a magasabb szintű célk teljesítéséhez is. Például egy állami fenntartású egyetem stratégiájának megtervezése srán alapvetően fnts az Európai Unió stratégiai dkumentumaihz (pl. A Felsőktatás Fehér Könyve), vagy az ktatási krmányzat által meghatárztt ágazatplitikai priritáskhz való kapcslódás. Emellett ugyanakkr a felsőktatásra jellemző működési flyamatk bemeneti és kimeneti tényezőivel kapcslatban indklt lehet a közktatási (milyen hallgatók jönnek be a felsőktatásba?) és a fglalkztatási célkitűzések (milyen végzettségre van szükség a munkaerőpiacn?) számba vétele. A szakterületi mellett a földrajzi régióra vnatkzó területplitikai stratégia és kapcslódó gazdaságfejlesztési stratégia, de akár a magánszféra vállalati stratégiái is alkalmasak lehetnek az összhang biztsítására. 2. A krmányzás fgalma A szervezés- és vezetéstudmányk irányítás fgalmával rknítható a krmányzás (gvernance), amely ugyanakkr nem egy szervezet vagy egy hierarchikus szervezetrendszer, hanem egy egész plitikai közösség, az állam irányítására vnatkzik. A krmányzás nem csupán a végrehajtó hatalm fejének, a krmánynak a tevékenységét jelöli, sőt bővebb a krmány irányítása alatt álló szervezetrendszer, a közigazgatás tevékenységénél is. A krmányzás alanyai ugyanis az állami szervek körét jelentik, melyben közpnti szerep jut az államvezetés csúcsán álló krmánynak, de helyet kap a törvényhzó szerv is, valamint a krmány hierarchikus irányítása alá nem tartzó, különböző fkú autnómiát élvező állami szervek (pl.: Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Állami Számvevőszék), és egyes félállami civil szervezetek is (pl.: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács). 2 A krmányzás tartalma is jelentős átalakulásn ment keresztül az állami feladatk flyamats bővülésével. A közhatalm gyakrlása, mint klasszikus államfunkció kiegészült egyre több közszlgáltatás nyújtásával, ami együtt járt a közfeladatt ellátó szervezetek még hetergénebb összetételével. Következésképpen a közigazgatásn kívüli szervezetek által elláttt közfeladatk kntrllálása, a közintézmények működtetése új 2 A krmányzat (gvernment) fgalma szintén több jelentésárnyalattal bír. Az európai értelmezésbe a törvényhzás és az igazságszlgáltatás nem tartzik bele, míg az amerikaiba például igen. Ettől függetlenül a legfntsabb krmányzási döntések a törvényhzó szervek hatáskörébe tartznak. A plitikatudmányban pedig a két fgalm szembeállításával jelzik a centralizált krmányzat elvéről való áttérést a társadalmi aktrkkal való kllektív krmányzás paradigmájára. 6

7 típusú eszköztárat és felkészültséget is igényel az államvezetés részéről. A megnövekedett funkciók és a szűkülő erőfrrásk hamar ráirányíttták a figyelmet az állami feladatellátás alacsnyabb színvnalú vagy költségesebb megszervezésére. Ily módn az állammal szembeni klasszikus jgállami követelmények (demkratikus hatalmgyakrlás, közhatalm törvényhez kötöttségének elve) is kiegészültek az átláthatóság, elszámltathatóság, krrupció-mentesség, és nem utlsó srban a hatéknyság és eredményesség követelményével, amelyet összefglalóan a jó krmányzás elveinek is nevezhetünk. Az Európai Unió Bizttsága 2001-ben Fehér Könyvet adtt ki az európai krmányzásról (Eurpean gvernance), és ebben lényegében két prblémát jelöl meg kiindulópntkként: a hatéknyság és a legitimitás hiánya. A Fehér Könyv elismeri, hgy az EU-nak mint plitikai entitásnak csekély a legitimitása az európai plgárk előtt, és ez részben azzal magyarázható, hgy még azknak az elvárásknak sem tud megfelelni, amelyek egyáltalán felé irányulnak. Azt is evidenciaként kezeli ugyanakkr, hgy a plitikai rendszerbe, a krmányzatba vetett bizalm általában gyengül az európai rszágkban, és ezért újfajta krmányzási és kmmunikációs eljáráskra van szükség. Az EU kntextusában különösen indklt krmányzásról beszélni, hiszen a klasszikus krmányzati működés helyett a frmális prcedúrák és infrmális megegyezések, plitikai alkuk sajáts keverékéből áll. 3 A krmányzás mértéke és terjedelme történelmi krktól és földrajzi régióktól függően egyaránt váltzhat. A plgári demkráciákn alapuló mdern államk esetében még napjainkban is gyakrlati relevanciájú viták flynak arról, hgy hl húzódjanak az állami szerepvállalás határai a minimális éjjeli őr állam és az mniptens állam, valamint a gyenge és erős állam között felrajzlt krdináták mentén. A krmányzás mértékének az állami szereppel is összefüggő mérőszáma a krmányzati kapacitás (state capacity), amely a krmányzati akarat eredményes végrehajtásáhz szükséges képességet határzza meg. 4 Az európai rszágk krmányzati kapacitása meglehetősen nagy: a krmányk képesek a stratégiai tervezésre, és a stabil közigazgatási apparátus révén az abban leírtak végrehajtására. Ehhez szükségük van erős belső és külső legitimációjukra. Ugyanakkr Európán belül a krmányzás tekintetében is jelentős különbségek vannak. Nyugatn és Északn erősebb a jgállami krmányzás kulturális alátámasztása, erősebbek a jgi tradíciók, a többség a jgszabálykat követni akarja. Keleten és Délen visznt sk bjektív és szubjektív akadályba ütközik a jgállam érvényesítése: másk a tradíciók, a kulturális szint. 5 3 Jenei, György (2005) Közigazgatás-menedzsment, Budapest: Századvég Plitikai Iskla 4 Hix, Simn (1998) The Study f the Eurpean Unin: the new gvernance agenda and its rival, In: Jurnal f Eurpean Public Plicy, Vl. 5., N Sárközy, Tamás (2012) Magyarrszág krmányzása , Budapest: Park 7

8 Végezetül szóljunk a krmányzás céljáról is, mint ennek a stratégiai tervezési szintnek a jövőképéről. A krmányzás a közjó, a közfeladatk megvalósítása érdekében történik. A közjó knkrét jelentését természetesen már az adtt állam stratégiai szintjén kell feltölteni tartalmmal (pl. a magyar krmány jó állam kncepciója). A jó állam a Nemzeti Együttműködés Rendszerének állameszménye. [ ] Ennek megfelelően azt kell elérnünk, hgy az állam jól lássa el a társadalmtól kaptt feladatát, teljesítse azt, amit a plgárk elvárnak tőle, és valóban töltse be mindazkat a szükségleteket, amelyek kielégítése céljából létrejött. [ ] A jó állam pzitív célkitűzés. Az efelé való törekvés természetszerűleg magával vnja az államt gyengítő lyan negatív jelenségek elleni küzdelmet, mint amilyen a krrupció, vagy a bürkratizmus, de látókörét nem szűkíti le ezekre. Ahgy a jó rvs sem a betegséget, hanem a beteget akarja meggyógyítani, vagyis egészségessé akarjuk tenni. [ ] Az állam és a piac egymást kiegészítve egyaránt a közjót szlgálják. A közjó aznban sérül, ha az állam lyan feladatkat lát el, amelyeket a piac jbban el tudna látni, vagy ha a piac lát el valójában az állam által ellátandó feladatkat. Nekünk kell meghatárzni az állam által ellátandó feladatkat, illetve azkat, melyeket a piacnak célszerűbb ellátnia. A jó állam erős, de nem attól, hgy a gazdaság és társadalm minél több területét igyekszik az irányítása alá vnni, hanem azért, mert hatékny együttműködési rendszert alakít ki a gazdasággal és a társadalmmal. [ ] A jó állam legfőbb ismérvei a nemzet és tagjainak felemelkedése és szabadsága. Mindenekelőtt a közérdeket, a nemzet és valamennyi plgár érdekét szlgálja. [ ] Fenntartható, és felelősséget vállal mind a ma élő, mind az eljövendő nemzedékek érdekeiért. [ ] A jó állam hzzájárul a társadalm és a gazdaság versenyképességéhez és pártlja azkat az egyéni érvényesülési törekvéseket, amelyek a közösség számára is hasznsak. Tudja, mikr kell beavatkznia és mikr kell visszahúzódnia, ha beavatkzik, tudja, mit kell tennie, és képes is annak véghezvitelére. [ ] A jó állam a társadalmi együttélés rendjét biztsító jgállam, amelyben senki sem áll a törvények felett vagy a törvényeken kívül, és senki sem szegheti meg következmények nélkül az együttélés szabályait. [ ] A jó állam tiszteletreméltó és hiteles. Tekintélye teljesítményéből fakad, valamint abból, hgy mindenki számára nyilvánvalóan a közjóért munkálkdik. A jó állam így helyreállítja az állami intézményekkel és a közszereplőkkel szembeni bizalmat és példát mutat az egész társadalmnak bizalmból, együttműködésből és az értékteremtő tevékenységek elismeréséből. 6 6 Kivnat a Jó állam kncepcióból, KIM,

9 3. A szakplitika fgalma Az irányítás tartalma legyen akár szervezeti, akár krmányzási szintű, mindig valamilyen plitika (plicy). A magyar nyelvben a plitika szót hasnlóan a legtöbb európai nyelvhez száms értelemben alkalmazzuk, és ezért csak nehézkesen tudjuk kifejezni azt a fgalmi distinkciót, amelyet az angl nyelv a plitics és a plicy között tesz. 7 A plitics a plitika flyamatát, a plitikai cselekményeket és küzdelmeket jelenti, a plicy pedig a plitika tartalmát, vagy inkább a tartalmi értelemben vett plitikát. 8 Erősen leegyszerűsítve, de a különbség lényegét mégis jól érzékeltetve azt szkták mndani, hgy a plitics az, amit az államhatalm megszerzéséért és megtartásáért tesz egy párt. A plicy pedig az, amit már e hatalm birtkában, krmányként megtesz. 9 A szakplitika, és az lyan összetételek, mint az ktatásplitika, gazdaságplitika, agrárplitika stb. arra utalnak, hgy az adtt plitika nem az egész társadalmat, hanem csak egy ágazatt, egy szakterületet érint, és ezáltal azt a képzetet kelti, hgy inkább szakmai, mint plitikai, vagyis az adtt terület tartalmi értelemben vett plitikáját, plicy-jét fejezik ki. A szakplitikák magukban fglalják az adtt területtel kapcslats krmányzati célkat, értékeket és a megvalósításukhz kapcslódó eszközöket is. A szakplitikák tehát általában nem köthetőek egyetlen intézményhez, hanem a társadalmi prblémáhz kapcslódnak. A szakplitika kifejezés nehézsége, hgy szkásszerűen csak a krmányzás szintjén értelmezzük, szervezeti szinten nem, sőt: a hatálys jgi szabályzásban a szakplitikai jelző a szervezeti (intézményi) ellenpárjaként szerepel. 10 Az ktatásplitika típusú összetételek között vannak aznban kivételek, ilyenek például a humánplitika, de a befektetési plitika, vagy a bérplitika is. Ezek nyilvánvalóan tartalmi értelemben vett plitikák, de nem a plitikai közösség, hanem egy szervezet, vagy szervezetrendszer szintjén értelmezendőek. Nem krmányzási, hanem szervezeti döntések tartalmának megjelölésére szlgálnak, tehát plicy-k, de nem public plicy-k. 7 A fentieken kívül az angl nyelv még a plity fgalmát is ismeri, amely a plitikai berendezkedést, az alapvető plitikai intézményrendszert jelenti. 8 A plicy fgalmának magyar nyelven történő kifejezésére több próbálkzás is történt, ilyenek például a közplitika és a szakplitika kifejezések. A szakplitika kifejezéshez rkn megldás, ha a plitika szót valamilyen szakterületre utaló kifejezéssel összetételben alkalmazzuk (pl.: ktatásplitika). A plitics fgalmának magyar nyelvű kifejezésére talán a hatalmplitika kifejezés a legalkalmasabb. A plicy magyarítására tett kísérletek rendkívül értékesek, és a tvábbiakban is célszerű használni azkat, sajnálats módn aznban az angl kifejezésnél némileg szűkebb jelentéstartalmat hrdznak, illetve más módn is félreértésre adnak lehetőséget. A közplitika kifejezés valójában nem is a plicy, hanem a public plicy magyarítása, így egyértelműen csak a krmányzás tartalmának megjelölésére alkalmas, a szervezetekére nem. Aznban éppen azért mivel a közplitika a public plicy tükörfrdítása, azt is jelzi, hgy vannak másfajta plicy-k, tartalmi értelemben vett plitikák is a közplitikán kívül. 9 Gajduschek, György Hajnal, György (2010) Közplitika, Budapest: HVG-ORAC 10 Lásd: 38/2012. (III. 12.) Krm. rendelet a krmányzati stratégiai irányításról 9

10 A tvábbiakban a szakplitika kifejezést használjuk annak a fgalmnak a kifejezésére, amelyet az angl nyelv a plicy szóval fejez ki. Ebből az következik, hgy a szakplitika szót a megszkttnál tágabb értelemben értjük, vagyis nem csak az ágazati, szakterületi public plicy-t értünk alatta, hanem mindenféle public plicy-t, és minden egyéb plicy-t is, a szervezeti szinten értelmezett plicy-kat is ideértve. Bár szinte túlkínálat mutatkzik a szakirdalmban a szakplitikák és rkn fgalmak definíciói terén, témánk (stratégiai tervezés) szempntjából két meghatárzást külön kiemelnénk, miszerint a szakplitikák/közplitika: krmányzati stratégia, illetve stratégiai döntéshzatal, ide értve a döntéselőkészítést és a megvalósítást is. (Gajduschek György) 11 az a flyamat, amelynek srán a krmányzat plitikai vízióikat prgramkba és intézkedésekbe ültetik át, azért, hgy eredményeket, azaz a mindennapi életben szükséges váltzáskat valósítsanak meg. (Az Egyesült Királyság Fehér Könyve) Szakplitikai eszközök A szakplitikákat rögzítő stratégiai tervdkumentumknak elengedhetetlenül szükséges elemei a szakplitikai célk és az ezek eléréséhez választtt szakplitikai eszközök meghatárzása. A szakplitikai eszközök a szakplitikai célk megvalósítását szlgálják, a szintén szakplitika részét képező beavatkzási lgikának megfelelően. A beavatkzási lgika annak a felételezett (!) hatásmechanizmusa, hgy a szakplitikai eszközök segítségével végrehajtandó egyes szakplitikai intézkedések hgyan fgják megvalósítani a stratégia hierarchikus rendszert alktó céljainak egyikét, és ezáltal hgyan fgnak hzzájárulni a szakplitika közpnti céljának megvalósításáhz. A lehetséges szakplitikai eszközök közül az integritás szempntjából kettőt szükséges kiemelni, a szabályzást és a szervezetalakítást. a. A szabályzás A szabályzás azt jelenti, hgy biznys kötelező, és adtt esetben kikényszeríthető magatartásszabálykat vezetünk be, és ezáltal úgy alakítjuk a szabályzás alanyainak viselkedését, hgy az egy szakplitikai cél megvalósulását szlgálja. A szabályzás alanyai (vagyis az emberek, akikre a meghztt szabályk vnatkznak) mindig eldönthetik, hgy követik-e a szabályzást vagy attól eltérően viselkednek. Ha megszegik a szabálykat, akkr általában szankcióval kell szembenézniük, amely lehet a szabályzási hatalm birtksa által alkalmaztt 11 Gajduschek-Rssiter (2002) A közplitika frmálásának gyakrlata a brit és a magyar közigazgatásban, Lndn-Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet-Civil Service Clleges, Lusk: Közplitikai eszközök és technikák az Egyesült Királyságban. In: Gajduschek-Rssiter (2002)

11 szankció, de lehet a szabályszegő társas környezete, vagy akár saját lelkiismerete által kiszabtt szankció is. 13 A szabályzás alanyai számára a rájuk vnatkzó szabályknak való megfelelésnek mindig vannak (pénzben nem feltétlenül kifejezhető) költségei, ami abból származik, hgy vannak dlgk, amiket egyébként megtennének, de a szabályk miatt nem tehetnek meg, és vannak dlgk, amiket nem tennének meg maguktól, a szabályk mégis azk megtételét várják el tőlük. A szabályk megszegése tehát egyfajta relatív nyereséget (a szabálykövetés költségének megtakarítását) jelenti számukra. A szabályzó hatalmmal felruháztt döntéshzók ezért lyan szankciókat igyekeznek meghatárzni a szabályk megszegésének esetére, amelyek a szabályzás alanyai számára a szabályszegéstől várható nyereségét meghaladó költséget jelentenének. A szankciók alkalmazása aznban általában nem teljes biznyssággal következik be a szabálysértések esetén. Sk szabálysértés, illetve szabálysértő rejtve marad, vagy a szabályzási hatalm birtksa más kból nem képes érvényesíteni a kilátásba helyezett szankciót. A szabályzás, mint szakplitikai eszköz tehát mindig csak többé-kevésbé érvényesül, vagyis a szabályzás alanyai csak részben igazítják hzzá viselkedésüket a szabálykhz. A szabályzás ugyanakkr nem csak ezért nem tekinthető teljesen megbízható szakplitikai eszköznek. A valóság gyakran rácáfl az előre feltételezett beavatkzási lgikára, és a szabályzás még akkr sem feltétlenül az azt indkló szakplitikai cél irányába hat, ha egyébként szinte tökéletesen érvényesül. b. Szervezet létrehzása A szervezet létrehzása, mint szakplitikai eszköz azt jelenti, hgy emberek egy szabályztt és hierarchikusan rendezett csprtját bízzuk meg a szakplitikai cél elérésével. Ez nem csak a közösségi szakplitikák szintjén értelmezhető, szervezeti szakplitikai célk is indklttá tehetik, hgy egy szervezet egy másik neki valamilyen módn alárendelt szervezetet vagy szervezeti egységet hzzn létre. Természetesen egy szervezet saját maga shasem minősül szakplitikai eszköznek a saját szakplitikája szempntjából, egy valamilyen szempntból felette álló szervezet szempntjából aznban általában annak tekinthető. A szervezet, mint szakplitikai eszköz önállóan általában nem alkalmazható, hanem valamely más szakplitikai eszköz alkalmazásáhz szükséges. Például a szabályzás, mint szakplitikai eszköz alkalmazása is általában 13 A szabályzási hatalm birtksa a teljes plitikai közösség szintjén az állam, amely aznban a szabályzási és a szankcióalkalmazási funkcióit elkülönült szerveken keresztül valósítja meg. Az egyszerűség kedvéért ettől mst eltekintünk, és az államt egységként kezeljük. 11

12 szükségessé teszi a szabályszegéseket felderítő és a szankciók kiszabásáról gndskdó szervezet vagy szervezetrendszer létrehzását. A szervezetek tehát gyakran a szabályk betartatására jönnek létre, ugyanakkr maguk is szabályzás alanyai. Természetesen a szervezetek, pntsabban a szervezetek működtetésében résztvevő személyek számára is költséges lehet a szabályk betartása, és relatív nyereséggel járhat azk megszegése. A szervezeteknek ezért maguknak is rendelkezniük kell lyan belső szereplőkkel, amelyek feladata a szabályszegések felderítése és szankcinálása. Hasnlóképp, az az állam, vagy felsőbb szervezet, amely az adtt szervezetet szakplitikai céljai eszközéül létrehzta, általában szintén megpróbál gndskdni a szervezet esetleges szabályszegéseinek felderítéséről és szankcinálásáról. Annak a felderítés nehézségein túli kait, hgy a szabályk szankciói nem érvényesülnek teljes biztnsággal, jelentős részben a szabályk tvábbi szabályk alá rendelt szervezetek általi szankcinálásban kell keresnünk. Minden szabály szankcinálására szervezetek szlgálnak, a szervezetekre vnatkzó szabályk szankcinálására pedig tvábbi szervezetek de nem a végtelenségig. Két k van, amely együttesen kizárja, hgy valóban minden szabály szankcinálásának intézményes feltételei fennálljanak, vagyis, hgy minden szabállyal kapcslatban rendelkezésre álljanak szabályszegések felderítésére és szankcinálására szlgáló szervezetek. Az egyik a szabályk és a szervezetek egymást biztsító srának az elvi végtelensége, a másik pedig a szervezetek működtetésére felhasználható erőfrrásk végessége. 14 Arra a klasszikus kérdésre, hgy ki őrzi az őrzőket, kénytelenek vagyunk azt válaszlni, hgy az őrzők őrzőinek az őrzőit már senki sem őrzi. Az őrzők egymásra épülő sra esetleg lehet hsszabb, de a végén mindig van valaki, akiinek már senki nem biztsítja a szabálykövető eljárását. Önellenőrző kérdések 1. Mit jelent a stratégiai tervezés időbeli meghatárzttsága? 2. Mit jelent a ciklikusság elve a stratégiai tervezés srán? 3. Melyek a jó krmányzás elvei? 4. Határlja el a plitika (plitics) és a közplitika/szakplitikák (plicy) fgalmát! 14 Krábban ugyan nem említettük, de a szervezetek létrehzása a nyilvánvalóan költséges, és a kifejezetten a szakplitika megvalósítására rendelt álló erőfrrásk jelentős mértékű felhasználását eredményezi, míg az önmagában tekintett szabályzás inkább csak a szabályzás alanyai számára költséges.) 12

13 5. Milyen közplitikai eszközöket ismer? III. Az integritás fgalmának összefüggése a stratégiai tervezéssel 1. Az integritás fgalma Az előző fejezetben megismertek, vagyis a tág értelemben vett szakplitika, a szakplitikát előzetesen, megismerhető módn rögzítő stratégiai dkumentumk, a stratégiai dkumentumkból megismerhető szakplitikai célk és szakplitikai eszközök, közöttük pedig különösen a szabályzás és a szervezetalakítás fgalmainak bevezetése lehetővé teszi, hgy az integritás fgalmát is a stratégiai tervezés kntextusában érthessük meg. Az integritás fgalma személyekre és szervezetekre is értelmezhető, és lényegében mindkét esetben a tényleges viselkedésnek, működésének a valltt értékeknek való megfelelőségét értjük alatta. Magától értetődőnek tűnhet, hgy a valltt értékeink határzzák meg a viselkedésünket, ez aznban krántsem minden esetben van így. A társadalmtudmánykban ezért is használats a valltt és a követett értékek megkülönböztetése. Ha az integritás fgalmát frmálisan és mindenek felett pntsságra törekedve használjuk, akkr meg kell különböztetnünk az etikusság fgalmától. Etikai szempntból elsősrban cselekedeteket értékelünk, de akár nézeteknek, azn belül pedig valltt értékeket is értékelhetünk etikai szempntból. Például az nem helyes, ha egy férfi házimunkát végez nézet, mint valltt érték attól függetlenül is lehet etikai értékelés tárgya, hgy az ezt valló férfi egyébként végez-e házimunkát, vagy sem. Integritásról visznt ebben az esetben csak akkr beszélhetünk, ha az illető nem végez házimunkát. Ha valaki etikai szempntból elitélendő értékeket vall, de ezekkel szembemenve etikailag helyes cselekedeteket hajt végre, akkr ebben az esetben nem beszélhetünk integritásról, mint ahgyan abban a skkalta gyakribb esetben sem, amikr valaki etikai szempntból helyes elveket vallva követ el, az adtt értékekkel szembenálló, etikai szempntból helytelen cselekedeteket. Ugyanakkr, ha valaki etikailag elitélendő értékeket vallva követ el az adtt értékeknek megfelelő, etikailag szintén elitélendő cselekedeteket, ugyanúgy fennáll az integritás, mint abban a skkal inkább kívánats esetben, ha valaki etikailag helyes értékeket vallva, azknak megfelelő, etikailag helyes cselekedeteket hajt végre, etikailag helyes viselkedést valósít meg. A gyakrlati jelentősége természetesen ennek az utóbbinak van, ezért a gyakrlatban az integritás fgalmáhz hzzáértjük, hgy az etikailag 13

14 helyes értékekkel kapcslatban valósul meg. Ugyanakkr fnts, hgy az etikusság fgalmától függetlenül is értelmezni tudjuk az integritás fgalmát. Ez két fnts előnnyel is jár a számunkra. Egyrészt az integritás fgalma egyéneken kívül szervezetekre is könnyen és közvetlenül alkalmazható, míg az etikusság, az erkölcsösség inkább csak átvitt, némileg módsíttt, kiterjesztett értelemben. A másik hallatlan előny, hgy az integritás, mint mérce kránt sincs úgy kitéve a szubjektivitás kckázatának, mint az etikusság. Az etikusnak mindig csak valamilyen meghatárztt etikai nézetrendszer alapján tudunk megítélni valamit, vagyis a saját etikai értékeink alapján ítéljük meg a másk által valltt értékeket és a másk által végrehajttt cselekedeteket. Az integritás ennél skkal bjektívebb módn megítélhető, pusztán a valaki által valltt értékek és az általa megvalósíttt viselkedés összevetésével. 2. Szervezeti integritás Szervezetek esetében integritás alatt az adtt szervezetnek a szervezet kinyilváníttt céljainak, elveinek és értékeinek, valamint a rá vnatkzó szabályknak megfelelő működését értjük. A szervezet által kinyilváníttt célk alapvetően nem másk, mint azk a szakplitikai célk, amelyek megvalósítására az adtt szervezetet létrehzták. Ennek megfelelően a szervezet legfelsőbb szintű céljait nem maga állapítja meg, hanem az állam vagy másik szervezet, amely szakplitikai céljai érdekében létrehzta azt. Ezt nevezhetjük az adtt szervezet küldetésének is. Ennek megvalósításáhz természetesen minden szervezet kialakítja a saját szakplitikáját, azn belül saját szakplitikai céljaival, amelyek az integritás megítélése szempntjából szintén jelentőséggel bírnak. A szervezetre vnatkzó szabályk részint szintén a szervezet felett álló plitikai közösségtől (állam), vagy másik szervezettől származnak, a szervezetek aznban belső szabályrendszereket is kialakítanak saját működőképességük, célelérési képességük biztsítása érdekében. Az integritás mindkét szabálycsprtnak való megfelelést megköveteli. Az elvek, valamint az ezek részeként is értelmezhető értékek nem mindig válnak láthatóvá mindien szervezet tekintetében. Kinyilváníttt célk és szabályk nélkül elképzelhetetlen egy szervezet, közvetlenül kinyilváníttt elvek és értékek nélkül aznban működőképes lehet. Ennek ellenére minden szervezetnek vannak elvei és értékei, amelyek ha máshnnan nem is, a célkból és szabálykból kikövetkeztethetők, mint amelyek, azk indklását nyújtják. Itt is igaz aznban, amit a stratégia dkumentumkban megismerhetővé tett szakplitikákról írtunk: dkumentált frmában történő kinyilvánítás esetén a szervezet tagjai számára skkal egyszerűbb viselkedésüket hzzáigazítani a szervezet elveihez és értékeihez, és akár aznsulni is azkkal. 14

15 3. Integritás eszközei A szervezeti integritás biztsítására szlgáló eszközöket két fő csprtra szthatjuk, a keményvnalas szabályzási megfelelőségi és a puhább szűkebb értelemben vett integritási eszközökre. a. Szabályzási megfelelőség (cmpliance) A szabályzási megfelelőségre anglul, illetve nagyvállalati körökben gyakran magyar szövegkörnyezetben is a regulatry cmpliance, vagy egyszerűen csak a cmpliance kifejezést alkalmazzák. A szabályzási megfelelőség alapgndlata a kívülről kaptt szabályknak való megfelelés biztsítása, a belső flyamatk részletes szabályzása, és azk széles körű ellenőrzése által. 15 A szabályzási megfelelőségi megközelítés aznban óhatatlanul beleütközik a szabályzással, mint szakplitikai eszközzel kapcslatban kifejtett krlátkba. A túl sk szabály követése a szabályzás alanyai számára egy biznys pnt után annyira költségessé válik, hgy egyre nagybb relatív nyereséggel jár a szabályk megszegése, az ellenőrzési, kivizsgálási és szankcióalkalmazási tevékenységek pedig szintén jelentős költséggel járnak, ezért nem flytathatóak krlátlan mértékben. Ugyanakkr az ellenőrzésre hivattt személyek és szervezeti egységek tevékenysége csak egy biznys pntig ellenőrizhető más személyek és szervezeti egységek által. A szabályzásnak, mint szakplitikai eszköznek sajátssága, hgy nem feltétlenül igényli, hgy a szabályzás alanyai tudatában legyenek azknak a szakplitikai célknak, amelyek elérését a szabályzás szlgálja. A szabálykat követhet valaki anélkül, hgy aznsulna azk céljaival, vagy akár bármit is tudna ezekről a célkról, ilyenkr aznban a szabálykövetésre vagy szabályszegésre vnatkzó döntéseit kizárólag a szabálykövetés költsége, és így a szabályszegéstől várható relatív nyereség, valamint a szabályszegés szankciója és a szankció bekövetkezési valószínűsége alapján hzza meg. A szankció természetesen nem kizárólag intézményi, hanem egy kisebb vagy nagybb közösség által a társas kapcslatkban érvényesített szankció, és kizárólag belső, lelkiismereti szankció is lehet. Ez aznban már átvezet minket a szűkebben vett integritási eszközök területére. Amíg kisebb-nagybb közösség, vagy a saját lelkiismeret által alkalmaztt szankció kizárólag a szabályk betartásának általáns elve 15 A tágabb értelemben vett megfelelőség, cmpliance ugyanúgy magában fglalja a puhább integritási eszközöket, ahgy a tágabb érelemben vett integritás is a szűkebb értelemben vett szabályzási megfelelésieket. A tágabb értelemben vett integritás és a tágabb értelemben vett megfelelőség lényegében azns jelentésűek, egymással akár felcserélhetőek is lennének. A közszféra esetében ugyanakkr célszerűbb az integritás kifejezést alkalmazni mivel annak jelentésárnyalata jbban kifejezi az önkénes aznsulásn, nem pedig üzleti érdeken alapuló megfelelést. 15

16 megsértésére tekintettel kerülnek alkalmazásra, addig még a szabályzási megfelelőség határán vagyunk, amikr aznban ettől eltérő elvekre, értékekre vagy akár aznsulásig elfgadtt célkra tekintettel történik az, egyértelműen elhagyjuk a szabályzási megfelelőség területét. b. Szűkebb értelemben vett integritási eszközök Az emberek evlúciós sikere, hgy csprtban és így szervezetben is képesek és hajlamsak arra, hgy elképzeléseiket, vélekedéseiket és viselkedésüket összehanglják, és intézményes szabályk és szankcinálási intézményrendszer nélkül is azns irányba fejtsenek ki összehanglt erőfeszítéseket. 16 Minél nagybb és összetettebb társadalmakban élünk ez a képességünk annál nehézkesebben érvényesül, ugyanakkr tvábbra is rendelkezésünkre áll, és működik, igaz magától elsősrban kisebb közösségek esetében. A nagybb közösségeknek ide értve a plitikai közösségeket és a szervezeteket is alapvetően két lehetőségük van, hgy összehanglják tagjaik működését. Az első a szabályzás, amely nem épít az emberek természetes összehanglódási hajlamára, sőt gyakran szembekerül azzal, mivel az részérdeket képviselő kisebb csprtknál természetesebb módn érvényesül. A másik lehetőség a közös célk, elvek és értékek kinyilvánítása, és az ezek iránti elköteleződés tájékztatási és ktatási eszközökkel történő elősegítése. Az állam, mint plitikai közösség esetében jól megfigyelhető e kétféle megközelítés együttes de, jól elkülöníthető, általában más-más területeken való alkalmazása, ahgy azt a következő idézet is mutatja: A hazáért élek és halk, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére, hgy adót fizetni lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallttam, aki lelkes örömmel halt vlna meg a hazáért, de sha senkiről nem hallttam, aki szívesen fizetett vlna adót (Zágn István: Az anya meg a szülő). Míg az adózást az államk hagymánysan szinte kizárólag szabályzási eszközökkel próbálják elérni, addig az önfeláldzó hazaszeretetet régóta elsősrban az ktatás, a kultúra és a tömegtájékztatás puha eszközeivel igyekeznek kialakítani plgáraikban. Ugyanakkr semmiféle elvi lehetetlenség nincs abban, hgy ilyen puha eszközöket az adózással kapcslatban is alkalmazzanak. A szűkebb értelemben vett integritási eszközök hasnlóképpen működnek a szervezetek tekintetében is. Feladatuk, hgy közvetlen aznsulást érjenek el a szervezet céljaival, elveivel és értékeivel, annak érdekében, hgy a szervezet tagjai ne csak akkr kövessék ezeket, ha egy részletesen megfgalmaztt szabály, illetve annak betartásának szrs ellenőrzése erre kényszeríti őket. A szűkebb értelemben vett integritási eszközök közé tartznak a képzési és tájékztatási prgramk, valamint mindenekelőtt a vezetői példamutatás. Ahhz aznban, hgy ezek valóban hatni tudjanak, szükség van a szervezet céljai, elvei és értékei mindenki számára megismerhető frmában történő 16 Csányi Vilms (2000) Az emberi természet, Budapest: Vince Kiadó,

17 kinyilvánítására. Az elvek és értékek tekintetében ezt a feladatt leginkább a különféle etikai kódexek töltik be, a célk tekintetében pedig a stratégiai tervezés eredményeképpen létrejött stratégiai tervdkumentumk. Ha ilyenek nincsenek a szűkebb értelemben vett integritási eszközök nem, vagy csak nagyn alacsny hatásfkkal alkalmazhatók, a tágabb értelemben vett integritás biztsítása pedig kizárólag a szabályzási megfelelőség önmagában mint láthattuk elégtelen eszközeire marad. A stratégiai tervezés eredményeképpen létrejövő tervdkumentumk tehát döntő jelentőségűek a szervezeti integritás biztsítása szempntjából. Ezek részletes bemutatására a következő fejezetben kerül sr. IV. A krmányzati stratégiai irányítás rendje Az előző fejezetekben ismertetett elméleti alapvetéseket követően a tananyag tvábbi két fejezetében a stratégiai tervezés absztrakt (krmányzati stratégiai irányítás rendje) és knkrét szintjén (közigazgatás-fejlesztési stratégia) a hazai krmányzati működésben, krmányzásban megvalósuló gyakrlati megldást ismertetünk. 17 A Krmány 2012 elején elfgadta a krmányzati stratégiai irányításról szóló rendeletét 18, amelynek lényege, hgy a stratégiai szemlélet a krmányzati tervezési tevékenység részévé váljn, a tervezés egységes, strukturált rendszerbe illeszkedjen, és a stratégiai dkumentumk a krmányzati célkat képezzék le azns módszertan mentén. Ennek életre hívását az a felismerés siettette, hgy a krmányzat különböző szervezetei által előkészített és a krmányk által elfgadtt (illetve hatálys) műfajilag és módszertanilag igen hetergén, átfedésben (és akár ellentmndásban) lévő stratégiaszerű dkumentumk csupán azn egyszerű knál fgva sem végrehajthatók, hgy a kumulált frrásigényük messze meghaladta a teljes éves állami büdzsé kiadási ldalát. Ez önmagában jelezte a krdináció, és benne a módszertanilag megtámgattt szakmai krdináció égető hiányát. 1. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR) alapelvei A KSIR-t létrehzó krmányrendelet az alábbi alapelvi szintű követelményeket támaszttta a rendszerrel és használóival szemben: 17 Jelen fejezet jelentős mértékben támaszkdik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által az ÁROP Stratégiai irányítás megújítása a közpnti közigazgatásban c. kiemelt prjekt keretében készített Krmányzati Stratégiai Irányítási Módszertani Útmutató ( ) c. dkumentumra. 18 A krmányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Krm. rendelet 17

18 A krmányzati stratégiai irányítás keretében biztsítani kell a krmányzati tevékenység kiszámítható, előre prgramztt megvalósulása érdekében a stratégiai tervdkumentumk és a kapcslódó krmányzati intézkedések összhangját. A krmányzati stratégiai irányítás a stratégiai tervdkumentumk előkészítésének, elfgadásának és megvalósításának, a stratégiai tervdkumentumk elfgadását követően a nymn követésnek és értékelésnek, valamint a felülvizsgálatnak a meghatárztt eljárásrend alapján ismétlődő tevékenységeire épül. A hsszú távú, a középtávú és a rövid távú stratégiai tervdkumentumkat úgy kell kialakítani, hgy a rövidebb időtávt felölelő stratégiai tervdkumentum a hsszabb időtávra szóló stratégiai tervdkumentummal összhangban legyen. A stratégiai tervdkumentumknak és azk megvalósításának illeszkedniük kell az összkrmányzati célkitűzésekhez, azk a nemzeti érdekek és a nemzetplitikai célk érvényesítését szlgálják. A stratégiai tervdkumentumk előkészítésénél figyelemmel kell lenni a területi adttságkra, tvábbá kidlgzásuk srán érvényesíteni kell a területi és területi felzárkózási szempntkat. A krmányzati stratégiai irányítást egyszerűen és átláthatóan kell kialakítani és működtetni. 2. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer működése A stratégiai irányítás eredményeként a krmányzati szervek képessé válnak a szakplitikai, intézményi, majd azn belül a személyekre szabtt célk összekapcslására, s azn belül megjelölni a rövid- és középtávú priritásaikat, az intézkedésekhez rendelni a felelősöket és a szükséges erőfrráskat, nymn követni ezek ütemezett megvalósítását, valamint szükség szerint beavatkzni a flyamatkba. 18

19 5. Mnitring és értékelés Stratégiai teljesítmények nymn követése és értékelése, jelentések, 4. beszámlók készítése Megvalósítá Intézkedéscsprt s k, frrásk becslése,- megtervezés tervezése, e indikátrk megtervezése A KSIR hárm lábn áll: 0. Stratégiaalktási prjekt megtervezése Minisztériumi feladatkisztás, prjektterv elkészítése, munkaszervezet összeállítás 3. Szakplitikai tervezés Alternatívák kidlgzása, részletezése, hatásvizsgálata, célk kibntása 1. Helyzetelem zés Környezetelemzés, stratégiai mező elemzése, kihívásk aznsítása 2. Tervkncepc ió megalktása Fejlődési irányk,szcenáriók aznsítása, jövőkép, felső szintű célk, priritásk meghatárzása (1) egymásra épülő hsszú-, közép- és rövidtávú krmányzati tervdkumentumk kialakítása, amelyek szervesen összefnódnak a megvalósítással; (2) a megvalósítás nymn követése és szükség szerinti beavatkzásk biztsítása; valamint (3) a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárásk, intézményi működési frmák és segítő eszközök bevezetése és fenntartása. 3. Stratégiai tervezési tér KSIR alapelvek kimndják, hgy össze kell hanglni a különböző tervezési tevékenységeket, illetve azk eredményét, a tervdkumentumkat mind frmai, mind tartalmi szempntból. A frmai összehanglás érdekében a KSIR minden stratégiai tervezési és visszacsatlási dkumentum frmai kritériumait egyértelműen szabályzza, amivel biztsítja a stratégiai tér áttekinthetőségét és egyértelműségét. A krmányzati stratégiai dkumentumk két csprtra, a stratégiai tervdkumentumkra és a megvalósítási dkumentumkra bmlanak. 19

20 kncepció A tervdkumentumk tartalmi elmélyültség, részletezettség és tervezési időtáv szerint Fehér bnthatók szét. A Rendelet könyv minden dkumentum alapkritériumait szabályzza, ezáltal biztsítva az egységes használatukat, közülük aznban csak a fenti ábrán félkövérrel jelzett dkumentumtípusk alkalmazását teszi kötelezővé. Egyúttal bevezeti a dkumentumk tartalmi egymásra épülésének követelményét is: Nemzeti ennek alapján a krmányzat középtávú stratégiájából kell fakadnia a miniszteri középtávú prgramnak, minden szakplitikai stratégia stratégiának és prgramnak, valamint az intézményi munkaterveknek. Szakplitik ai stratégia A Rendelet a következőképpen Intézményi rendelkezik a tervdkumentumk tartalmi stratégia összehanglásának megkönnyítése érdekében: Stratégiai Megalapzó tervdkumentumk umk Országelőr ejelzés Zöld könyv Kncepcinális tervdkument umk Hsszú távú Stratégiai tervdkument umk Operatív tervdkument umk Stratégiai dkumentumk hsszú táv: tíz évet meghaladó időtáv, középtáv: legalább négy, Miniszteri legfeljebb tíz éves időtáv, prgram rövid táv: legalább egy, Szakplitik legfeljebb négy éves időtáv. ai prgram Intézkedés i terv (nem szabályz tt) Intézmény i munkaterv Megvalósítási Nymn dkumentumk követési beszámlók Értékelésekről beszámlók Előzetes értékelés Közbenső értékelés Utólags értékelés 20

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TANULMÁNY 4. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FOLYA- MATOK ÖSSZHANGJÁNAK MEGTEREMTÉSE Dunaújvárs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 10. 20.

Részletesebben

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyongyosi@hmth.hu. Mészáros Sándor sandor.meszaros@hmth.hu

Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyongyosi@hmth.hu. Mészáros Sándor sandor.meszaros@hmth.hu Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyngysi@hmth.hu Mészárs Sándr sandr.meszars@hmth.hu A HM FEGYVERZETI ÉS HADBIZTOSI HIVATAL HADITECHNIKAI INTÉZET MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKET TANÚSÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal /2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika: 02.26. Európai mdellek 4 fő mdell: - Kntinentális, német-francia mdell - Liberális, anglszász mdell - Mediterrán, déli mdell - Skandináv mdell Kntinentális mdell - Nagyvnalú ellátás - Szigrú munkajgi szabályk

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER TERVEZÉSÉHEZ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRE Intézményi akkreditációs lajstrmszám: 01-0789-04 OM aznsítószám: FI33842 Tartalmjegyzék

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA ÁROP Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata (WP3) 2010.02.11. Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata ÁROP 3.A.1/B pályázat - szervezetfejlesztés

Részletesebben

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28.

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28. Kraiciné Szkly Mária: Az andragógus szakma kulcskmpetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékknferencia Debrecen 2006. szeptember 28. A TÉMA KUTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A LLL gndlat és EU dkumentumk

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE

EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE Intézményi

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése) Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

(2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie.

(2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie. A nemzeti erőfrrás miniszter 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az rvsk, fgrvsk, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfkú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők flyamats tvábbképzéséről Az egészségügyről

Részletesebben

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A klasszikus értelemben vett médián kívül száms eszköz szlgálja az üzenetek célba juttatását. Az infrmáció-, és tudásalapú társadalm megváltztatja az infrmáció áramlás

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Általáns gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvktató prgram 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények Informatika

Osztályozó vizsga követelmények Informatika Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Rendészeti képzés 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A számítógépes

Részletesebben

LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT

LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Kiemelten fntsnak tartjuk, hgy a lgisztikai tevékenységek srán ne csak a kckázatk kezelésével fglalkzzunk, hanem flyamatszemléletben gndlkdjunk, és már a tervezés

Részletesebben

A TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0092- Esélyteremtés a sokorópátkai Általános Iskolában című pályázat Szervezeti és Működési Szabályzata

A TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0092- Esélyteremtés a sokorópátkai Általános Iskolában című pályázat Szervezeti és Működési Szabályzata A TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0092- Esélyteremtés a skrópátkai Általáns Isklában című pályázat Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2013. któber 1-től 2015. szeptember 30-ig Az isklai SzMSz mellékletét

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÖTET. a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítására irányuló kísérleti projekt megalapozása projekthez kapcsolódóan

MÓDSZERTANI KÖTET. a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítására irányuló kísérleti projekt megalapozása projekthez kapcsolódóan MÓDSZERTANI KÖTET a közszlgáltatásk versenyképességi szempntú átvilágítására irányuló kísérleti prjekt megalapzása prjekthez kapcslódóan 2013. 07. 29. Kapcslattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban.

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban. Rendszertervezés A legtöbb hallgató már hallgató krában lehetőség kap arra - főleg itt, az Adatbázisk Labr keretein belül -, hgy rendszereket hzzn létre a tervezéstől és a megvalósításig. Igazából ez az

Részletesebben

MAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ

MAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ MAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ A Magna erélyesen, de tisztességesen versenyzik, és támgatja a szabad és becsületes

Részletesebben

E-közigazgatási költség-hatékonysági módszertanok és benchmarking/monitoring rendszer kidolgozása

E-közigazgatási költség-hatékonysági módszertanok és benchmarking/monitoring rendszer kidolgozása E-közigazgatási költség-hatéknysági módszertank és benchmarking/mnitring rendszer kidlgzása B. Javaslat az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettségének érdemi mérésére alkalmas értékelési szempntrendszerre

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

IT mentor képzés tematika oktatott modulok

IT mentor képzés tematika oktatott modulok IT mentr képzés tematika ktattt mdulk 1142-06 - Számítógépkezelés, szftverhasználat, munkaszervezés Feladatprfil: Hardvert üzemeltet, szftvert telepít Irdai prgramcsmagt egyedi és integrált módn használ

Részletesebben

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pr-Team Nnprfit Kft.-nél 1. A szlgáltatás átfgó és peratív célja A Pr-Team Nnprfit Kft. megváltztt munkaképességű munkavállalókat fglalkztató cég, ahl a tranzitfglalkztatás,

Részletesebben

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk. 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti

Részletesebben

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése Felhívás a Kazincbarcika és vnzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése című és SH1/1 számú prjekt keretében megvalósíttt Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása pályázati alap szakmai értékelői

Részletesebben

A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag

A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag Szerzők: Dr. Szivi József előadásának anyagai alapján írta és szerkesztette dr. Lóth László Tvábbi közreműködők: Bartók Tamásné, Majr Ágnes, Medveczky Zsuzsanna Szakmai lektr: Jókai István dr. Lóth László

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Kezdő tréning módszertani útmutató A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.1-14

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.1-14 EFOP_3.8.1-14 FELHÍVÁS Az egészségügyi ellátórendszerben dlgzó, OKJ előtti szakképesítéssel rendelkezők számára az OKJ-s szakképesítés megszerzése támgatásának megvalósítására A felhívás címe: Felzárkóztató

Részletesebben

Kockázatkezelési irányelvek

Kockázatkezelési irányelvek Kckázatkezelési irányelvek Az FHB Jelzálgbank Nyilvánsan Működő Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20.; a tvábbiakban: Jelzálgbank) a prudens működés érdekében, a kckázatk alacsny szinten tartására

Részletesebben

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza.

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza. 2 0 1 5 előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM prjekt jövőjével kapcslats elgndláskat, javaslatkat tartalmazza. Az értekezés minden aspektusában a fgyasztói és visznteladói

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI MUNKÁK ELLÁTÁSÁRA, amely létrejött. Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI MUNKÁK ELLÁTÁSÁRA, amely létrejött. Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás A SZERZŐDÉS SZÁMA: MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS NAGYATÁD SZENNYVÍZTELEPÉNEK FEJLESZTÉSE ELNEVEZÉSŰ KEOP-1.2.0/09-11-2011-0038 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTTEL KAPCSOLATOS MÉRNÖKI

Részletesebben

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA Budapest Országs Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár RENDSZER SZABÁLYZATA Hatálys: 2010. július 1. Elfgadva: 2010. június 28. Tartalm 1. Bevezetés... 3 2. Alapelvek... 3 2.1 Igazságsság... 3 2.2 Pntsság...

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

LOGO-VIR Teszt terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer teszt terve

LOGO-VIR Teszt terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer teszt terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Teszt terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer teszt terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BUILD UP Skills II. Knferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem Hujber Drttya Prjektmenedzser, BUSH krdinátr ÉMI Nnprfit Kft. Tartalm ÉMI Nnprfit Kft. bemutatása BUILD UP

Részletesebben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

Közigazgatási jog 3 Különös rész by Doki You ll never walk alone!!!!

Közigazgatási jog 3 Különös rész by Doki You ll never walk alone!!!! 2008. Közigazgatási jg 3 Különös rész by Dki Yu ll never walk alne!!!! Tételek kidlgzva (előző évi tételsr alapján csináltam, azóta annyi váltzás vlt, hgy 2 tételt kivettek és néhányat összevntak, úgyhgy

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt prjekt céljai Előadó: Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail cím: nesztingerp@lab.hu Telefnszám: +36

Részletesebben

MINISZTERELNÖKSÉ. DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes I-2/ME/349/2/2012.

MINISZTERELNÖKSÉ. DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes I-2/ME/349/2/2012. 202//3 7 :8 FAX +36 7950476 KIM PARL.TITK. Q 0 Hivatal a MIISZTERELÖKSÉ riys ár;t: k I Érkezett : 202 P, ' W 3. Baracskai József képviselő úr részére Magyar Országgy űlés DR. SEMJÉ ZSOLT miniszterelnök-helyettes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TÁMOP-2.4.5-12/7

TÁJÉKOZTATÓ A TÁMOP-2.4.5-12/7 HyperTeam Üzleti és Infrmatikai Tanácsadó Kft. H-1117 Budapest, Fehérvári út 84/a II. emelet T.: +36 1 279 0720 F.: +36 1 209 3086 www.hyperteam.cm TÁJÉKOZTATÓ A TÁMOP-2.4.5-12/7 A munka és a magánélet

Részletesebben

MIRE KELL ÜGYELNI A SZAKDOLGOZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR (Ismertető Bodó Barna)

MIRE KELL ÜGYELNI A SZAKDOLGOZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR (Ismertető Bodó Barna) MIRE KELL ÜGYELNI A SZAKDOLGOZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR (Ismertető Bdó Barna) Ütemterv segédlet a dlgzat összeállításáhz 1. Kutatási/elemzési terv beadási határideje: 5-8 ldal Irdalmgyűjtés (cédulázás) flyamatsan

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS 10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés

Részletesebben

FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS

FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS SZEGEDI MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. számú melléklete FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS 2009 Szegedi Műszaki

Részletesebben

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Reginális Fejlesztési Prgramk Irányító Hatósága Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a Dél-dunántúli reginális peratív prgram

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 1. A szlgáltatás célja Helyi (térségi) fglalkztatási tanácsadás 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, szakmai, módszertani segítségnyújtással hzzájárulni az adtt térségben, településen a fglalkztatási helyzet

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.

Részletesebben

A képzés célja. A képzés jellemzői

A képzés célja. A képzés jellemzői 1 Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógus-minősítéshez kapcslódó intézményvezetői feladatk ellátására A TÁMOP 3.1.15-14-2014-001 Köznevelési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram Múzeumk isklabarát fejlesztése és ktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TIOP 1.2.2/09/1

Részletesebben

FELHÍVÁS. A Természetvédelmi Őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztésének megvalósítására

FELHÍVÁS. A Természetvédelmi Őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztésének megvalósítására FELHÍVÁS A Természetvédelmi Őrszlgálat és mnitrzó rendszer fejlesztésének megvalósítására A Természetvédelmi Őrszlgálat és mnitrzó rendszer fejlesztése A felhívás kódszáma: KEHOP- 4.2.0 Magyarrszág Krmányának

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009 A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020

EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PÉCS 2015 1 Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpnt tevékenysége srán 2015-ben kezdetét vette egy újabb

Részletesebben

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Budapest Fővárs XV. kerület Rákspalta, Pestújhely, Újpalta Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala Prjektmenedzsment szabályzat Budapest, 2009. któber 9. IFUA Hrváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A New West Kft. számára kiemelt fntsságú cél a www.newwest.hu látgatói által rendelkezésre bcsáttt személyes adatk védelme, a látgatók infrmációs önrendelkezési jgának biztsítása.

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram 2007-2013 (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú

Részletesebben

EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN. KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető

EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN. KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető 2004: A fejlesztés szakmai érvei szelektív az isklarendszerünk, az iskla nem képes csökkenteni a szci-öknómiai

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben