Alkotmány, alkotmányosság szeptember 22. ELŐADÁSVÁZLAT LEVELEZŐ TAGOZAT

Átírás

1 Alktmány, alktmánysság szeptember 22. ELŐADÁSVÁZLAT LEVELEZŐ TAGOZAT 1. Bevezetés, alapfgalmak A jgág különböző elnevezései és azk történelmi meghatárzttsága - közjg - államjg - alktmányjg Az alktmányjg, mint jgág jellemzői - alapjgág - szakjgág Az alktmányjg, mint jgág szabályzási tárgya - alapjgk - az államszervezet alapjai - a jgrendszer alapjai - az alktmányzó közösség és az állam önmeghatárzása Az alktmányjg frrásai - Alaptörvény - törvények (sarkalats törvények és egyszerű többséggel elfgadtt törvények) - a nemzetközi jg és az európai uniós jg releváns dkumentumai - az Alktmánybíróság határzatai - a nemzetközi és az európai jgalkalmazói gyakrlat (pl. a strasburgi bíróság határzatai) - az alktmánys szkásjg Az alktmányjg, mint tudmányág - tendencia az alktmányjg alapjgi és összehasnlító jgi szemléletének erősödése, valamint az alktmányjgi szemlélet erősödése a jgtudmány egészében. 2. Az alktmány fgalma Az alktmány frmai és tartalmi összetevői - Frmai, eljárási követelmény, hgy az alktmányzó hatalm az erre irányadó külön eljárási rendben fgadja el az alktmányt. - Tárgykörökre vnatkzó, tartalmi követelmény, hgy az alktmány az alktmánys alapelvekkel összhangban szabályzza a társadalm és a közhatalm visznyának legalapvetőbb kérdéseit, az alapjgkat, az államrend, a jgrend, a gazdasági, a társadalmi és a plitikai rend alapjait. Az alktmány tvábbi jellemzői - a jgrendszer élén álló alaptörvény, amely nrmatív és kikényszeríthető - a frmai és tartalmi összetevők egymással szrs összefüggésben álllnak - az alktmány szabályait magas absztarkciós szinten fgalmazzák meg, a jgalkalmazásban jelentős szerepet kap az alktmányértelmzés - az alktmány fnts jellemzője a knszenzualitás és a stabilitás - az alktmány plitikai instrumentumként (társadalmi szerződésként) is értelmezhető

2 3. Az alktmányk típusai - írtt (kartális) és íratlan (történeti) alktmányk - stabil (védett, merev) és rugalmas (könnyen váltztatható) alktmányk - szabályzási tárgykörök alapján részletező és tömör alktmányk - deklaratív és nrmatív típusú alktmányk - ktrjált (fiktív, kirakat, papirs) alktmányk és demkratikusan, legitim módn elfgadtt, élő és szerves alktmányk - időbeli meghatárzttság (az elfgadás ideje alapján) 4. Az alktmányzó hatalm az alktmányzás alanya - Az alktmányzó hatalm eredeti, elsődleges hatalm, amely megalktja az alktmányt. Felhatalmazását a választóplgárk közösségétől kell nyernie (a nép az alktmányzás alanya). - Az állami szervek (knstitutált szervek) az alktmány alapján jönnek létre és annak keretei között látják el tevékenységüket. - Az alktmánymódsító hatalm nem azns az alktmányzó hatalmmal, az alktmány az alktmánymódsító hatalmat is köti. - Jellemző alktmányzási eljárásk: parlamenti alktmányzás (erre irányuló külön eljárásban, minősített többséggel; egymást követő parlamentek által történő megerősítés) alktmányzó nemzetgyűlések (külön erre a célra összehívtt testületek, amelyek az alktmány elfgadását követően befejezik tevékenységüket) népszavazással megerősített alktmányzás (általában összekapcslva egy másik alktmányzási flyamattal) - az alktmányzás körülményei skféle mmentum: alktmányzási kényszer, megújítás, knszlidáció, radikális váltás, frradalmi alktmányzás, skféle mód: rganikus fejlődés, minta-átvétel, plitikai kmprmisszum, restaurálás, szakmai alktmányzás 5. Az alktmány stabilitása és védelme - az alktmányzási és az alktmánymódsítási eljárásra vnatkzó követelmények megtartásának abszlút követelménye (pl. időbeli krlátk, szavazati arányk) - az alktmánymódsítás lehetséges tartalmi krlátai örökkévalósági klauzulák: az alktmány lyan részei (általában alapvető jelentőségű elvek), amelyekről maga az alktmány mndja ki, hgy nem módsíthatók (pl. a köztársasági államfrma, jgállamiság) implicit krlátk: az alktmány lyan alapvető strukturális jellemzői és alapelvei, amelyekkel az alktmány tvábbi részeinek is összhangban kell lenniük (pl. az alktmány alapszerkezete) - alktmánybíráskdás: az alktmány kikényszeríthetőségének fgalmi feltétele, annak biztsítása, hgy az alktmánynak ellentmndó nrmák kikerüljenek a jgrendszerből

3 6. A magyar alktmányzás-történet áttekintése - mdern parlamentáris előzmények: évi törvénycikkek (áprilisi törvények), évi I. törvény (Magyarrszág államfrmájáról) évi XXXI. törvény és évi XL. törvény: a rendszerváltzás időszakában az alktmány tartalmi megújítása az alktmánys alapelvekkel összhangban : nagy jelentőséggel bíró alktmánybírósági gyakrlat, amely az alktmány értelmezése útján meghatárzza az egyes alktmánys alapelvek jelentéstartalmát, az alapvető jgk legfntsabb tartalmi elemeit, az állami szervek funkcióit, hatalmgyakrlásuk alktmánys kereteit : az Alaptörvény hatályba lépése: egypárti alktmányzás, az alapvető államszervezeti struktúra megőrzése, vitás kérdések (pl. Átmeneti Rendelkezések, negyedik alaptörvény-módsítás, krlátztt alktmányvédelem) 7. Az alktmánys alapelvek fgalma és jellemzői - alktmányelméletileg igazlt, nemzetközi dkumentumkban megerősített követelmények, az európai alktmánys kultúra vívmányai - az alktmánysság tartalmi mércéjeként funkcinálnak, nrmatív követelmények: ezekkel összhangban kell, hgy álljn az alktmányszöveg, a jgszabályk szövege, azk megalktása, értelmezése és alkalmazása - azt az állami és jgi berendezkedést tekintjük tartalmi értelemben alktmánysnak, amely ezen alapelvek szerint működik - a klasszikus alktmánys alapelvek a demkratikus értékek hrdzói 8. Népszuverenitás és demkratikus hatalmgyakrlás - népszuverenitás a közhatalm frrása a nép, az egyenlő plgárk közössége valamennyi közhatalmat gyakrló személy és intézmény felhatalmazása visszavezethető a plgárk közösségére (demkratikus legitimációs lánclat: választásk és kinevezések lánclata) - néprészvétel a plgárk lehetősége, hgy részesei lehessenek a plitikai közösség döntéshzatalának képviselet útján: a közhatalmi döntéshzó testületek megválasztása (helyi, rszágs, szupranacinális szint: helyi önkrmányzati képviselők és plgármesterek választása, rszággyűlési képviselők választása, európai parlamenti képviselők választása) közvetlen döntéshzatal útján: (hely és rszágs népszavazás, európai plgári kezdeményezés) az elsődleges hatalmgyakrlási frma a képviselet 9. Jgállamiság - az egyes életvisznyk és társadalmi kapcslatk jg általi szabályzttsága - az államhatalm jg általi kötöttsége - önálló nrmatív taralmmal bíró fgalm jgbiztnság szerzett jgk védelme lezárt jgvisznyk érintetlenül hagyása

4 tartós jgvisznyk váltztatása csak krlátztt mértékben a jgalktás jgállami követelményei nrmák egyértelműsége jgintézmények és hatóságk működésének kiszámíthatósága kellő felkészülési idő a hátránys hatású visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma a jgalkalmazás jgállami követelményei eljárási határidők tisztességes eljárás fegyverek egyenlősége jgrvslat hatósági határzatk bírósági felülvizsgálata állami büntetőhatalm alktmánys (jgállami) gyakrlása nullum crimen sine lege nulla pena sine lege ártatlanság vélelme elévülés res iudicata ne bis in idem Habeas Crpus 10. Hatalmmegsztás - kettős célkitűzés a plgárk szabadságának biztsítása, a zsarnkság kialakulásának megelőzése a közhatalm intézményes krlátainak biztstása, az önkényes hatalmgyakrlás kizárása - nrmatív alapú, jghz kötött (szrs kapcslat a jgállamisággal) - követelmények állami funkciók és állami szervek elválasztása (szervezeti és személyi elkülönítés) a saját hatáskör gyakrlásának követelménye, más állami szervek hatáskörének tiszteletben tartása egymás kölcsönös ellenőrzése hatáskörök gyakrlása útján (fékek, ellensúlyk) közös hatáskörgyakrlás az állami szervezetrendszer kiegyensúlyztt állapta, hatalmi túlsúly kiköszöbölése - a hatalmmegsztás érvényesülése az alktmánys szabályk megalktása srán az alktmány alatti nrmák megalktása srán az állami szervek hatásköreinek gyakrlása srán kisegítő elvként, amennyiben nem tisztázttak az adtt ügyben érintett állami szervek hatáskörei az állami szervek és állami tisztviselők szerepfelfgásában - a hatalmmegsztás a magyar alktmánybírósági gyakrlatban az önálló hatáskörgyakrlás követelménye, a hatáskörelvnás tilalma, a hatalm krlátzttsága kölcsönös ellenőrzés, a hatalmi túlsúly kiküszöbölése plitikai és semleges hatalmi ágak különbsége az állami szervek együttműködésének követelménye

5 11. Az emberi jgk védelme és az egyenlő bánásmód követelménye - emberi jgk: velünk született, az emberi minőséghez kapcslódó, feltétlen érvényesülést kívánó jgk - alapjgk: azn emberi jgk, amelyeket egy alktmánys keretrendszer elismer és védelemben részesít - alktmányi szintű védelem az alapjgk katalógusa első, másdik és harmadik generációs jgk az emberi méltóság és az élethez való jg kiemelt szerepe az alapjgk krlátzásának keretei Alapvető jg más alapvető jg érvényesülése vagy valamely alktmánys érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal aránysan, az alapvető jg lényeges tartalmának tiszteletben tartásával krlátzható. - garanciális szabálykra és hzzáférhető eljáráskra van szükség az alapjgkat sértő jgszabályk és közhatalmi döntések kiküszöbölésére hatósági jgvédelem mbudsman által biztsíttt bírósági jgvédelem az Alktmánybíróság által biztsíttt jgvédelem (alktmányjgi panasz) nemzetközi bírói fórumk által biztsíttt jgvédelem - az egyenlőség általáns követelmény, alapja az emberek egyenlő méltósága: védett tulajdnságaik alapján tils a hátránys megkülönböztetés jgegyenlőség törvény előtti egyenlőség esélyegyelőség előnyben részesítés 12. Jgfrrásk - Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe fglalt váltzata (2012. któber 26.) 2. cikk - Magyarrszág Alaptörvénye A)-C) cikk; R-S) cikk; I. cikk; 24. cikk (1) bekezdés - 11/1992. (III. 5.) AB határzat (a jgállamiság fgalma) - 28/1995. (V. 19.) AB határzat (hatalmmegsztás) KULCSFOGALMAK alktmány * alktmányzó hatalm * alktmányzási eljárás * merev és rugalmas alktmány * alktmányvédelem * alktmánymódsító hatalm * örökkévalósági klauzula * alktmánys alapelv * népszuverenitás és néprészvétel * demkratikus legitimációs lánclat * jgállamiság * jgbiztnság * hatalmmegsztás * fékek és ellensúlyk * emberi jgk * alapjgk krlátzása * alapjgvédelem * egyenlő bánásmód követelménye * esélyegyenlőség Pzsár-Szentmiklósy Zltán pzsarz@ajk.elte.hu