Országgyűlés II. Törvényalkotás, parlamenti ellenőrzés október 9. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 Országgyűlés II. Törvényalktás, parlamenti ellenőrzés któber 9. ELŐADÁSVÁZLAT A TÖRVÉNYALKOTÁSI ELJÁRÁS 1. Alktmányjgi kntextus - A hatalmmegsztás rendszerében: A törvényhzó hatalmi ág legjellemzőbb és legfntsabb közhatalmi hatásköre. - Az Országgyűlés és a Krmány jgalktó hatásköre: A parlament jgalktó hatásköre a Krmány irányába nyittt, azaz bármely életviszny szabályzását magáhz vnhatja. Ha egy életvisznyról törvény szól, az csak törvényben módsítható. A jgrendszerben lévő törvények nagy száma egy jelentős törvényalktási nymást generál. (Évente törvény, amelyek nagy része módsító törvény.) - Jgállami elvárásk a törvényalktással kapcslatban: Kiemelten fnts, hgy a törvényalktási eljárás a nyilvánsságt és az érdemi vitát garanciális eszközökkel biztsító szabályzás szerint flyjn. Biztsítani kell az ellenzéki jgk érvényesülését. A rendszernek ugyanakkr biztsítani kell annyi rugalmasságt, hgy indklt esetben felgyrsulhassn az eljárás (vö. gyrsítósáv ) 2. A nrmál törvényhzási eljárás - A 2014 előtti és utáni rendszer összehasnlítása: 2014 előtt: 3 szakasz, lényeges mzzanatk a plenáris ülésen Általáns vita Részletes vita (bizttságk közreműködésével) Záróvita 2014 után: új határzati Házszabály (HHSZ.), gyökeres átalakítás: 3 szakasz, feladatmegsztás a plénum és a bizttságk között: Általáns vita (plenáris ülésen) Részletes vita (bizttságk előtt!) + Törvényalktási Bizttság (TAB) eljárása Zárószavazás (plenáris ülésen) - Törvénykezdeményezők köre: [AT 6. cikk (1) bekezdés] Államfő: nagyn erős jgsítvány, de a gyakrlatban nem élnek vele Krmány: testületként kezdeményez törvényt (valamely tagján keresztül) Biznys törvényjavaslatkat kizárólag a Krmány nyújthat be: nemzetközi szerződés kihirdetése [Ogytv. 28. (4) bekezdés]; közpnti költségvetés és közpnti költségvetés végrehajtása [AT 36. cikk (1) bekezdés] Országgyűlési bizttság Országgyűlési képviselő: akár egyénileg, akár több képviselő által közösen jegyezve

2 A törvényjavaslat tartalma: cím, szöveg, indklás. Különbség a törvénykezdeményezők között: tárgysrzat és srrendiség - A tárgysrzat: Parlamenti étlap : csak a tárgysrzatn lévő javaslatkat veheti napirendre a parlament, így csak ezekről lehet majd tárgyalni. A köztársasági elnök, a Krmány, és az rszággyűlési bizttság törvényjavaslata a benyújtásával, külön eljárás nélkül tárgysrzatra kerül. Az rszággyűlési képviselők törvényjavaslatai esetén tárgysrzatba-vételi eljárást kell leflytatni. A tárgysrzatba-vételi eljárás: A törvényjavaslat beérkezésével a házelnök kijelöl egy állandó bizttságt a tárgysrzatba-vételi eljárás leflytatására. (Minden egyéb lyan javaslat esetén is, ami nem kerül autmatikusan tárgysrzatra.) tárgysrzatba vételre kijelölt bizttság A tárgysrzatba vételre kijelölt bizttság dönt a javaslat tárgysrzatba vételéről. Ha tárgysrzatba veszi: tárgysrzatba kerül, így napirendre vehető. (Ezzel autmatikusan ez a bizttság válik kijelölt bizttsággá is, ld. lentebb.) Ha elutasítja a tárgysrzatba vételt: a javaslat lezártnak minősül és tvább nem tárgyalható. DE: a frakciók rendes ülésszaknként legfeljebb 6 alkalmmal tárgysrzatba vétel iránti kérelmet nyújthatnak be, amivel még egyszer megkísérlik az elutasíttt javaslat tárgysrzatba vételét. Ebben az esetben a tárgysrzatba vételről nem a bizttság, hanem a plénum fg szavazni; ha a plenáris szavazásn pzitív döntés születik, a javaslat tárgysrzatba kerül. (vö. ellenzéki jgk) - A srrendiség: Az törvénykezdeményezők Alaptörvényben rögzített srrendje egyben erősrrend is. Azns tárgykörben, különböző kezdeményezőktől beérkezett, tárgysrzatban lévő törvényjavaslatkat e srrend szerint tárgyalja az Országgyűlés. Az erősrrend azns szintjén lévő kezdeményezőktől származó, azns tárgykörben benyújttt törvényjavaslatk tárgyalása a benyújtás srrendjében történik. A törvényjavaslat általáns vitájának megkezdéséig érvényesül; ezt követően azns tárgykörben benyújttt törvényjavaslat nem releváns. - Az általáns vita: Ha a tárgysrzatban lévő törvényjavaslatt napirendre veszik, megkezdődhet az általáns vita. Legkrábban a törvényjavaslat benyújtásától számíttt 6. napn kezdhető meg. ( lvasási idő ) Célja: a törvényjavaslat (vagy egyes részei) szükségességének, a szabályzás elveinek és kncepciójának megvitatása. A plenáris ülésen zajlik. Először a törvénykezdeményező szólalhat fel (nyitóbeszéd), majd (ha nem ő a törvénykezdeményező) a Krmány, percben. Részletesen szabályztt felszólalási rend, amely kétféle lehet:

3 1) Vezérszónki rendszer A frakciók vezérszónkt állítanak, akik ismertetik a frakció álláspntját. Krmánypárti ellenzéki képviselőcsprtk váltakzása. Az első kör után az elsőként jelentkező független képviselő, majd a nemzetiségeket képviselő bizttság szószólója kaphat szót (ha releváns a javaslat szempntjából). Ezt követően a felszólalásra jelentkező képviselők kapnak szót, ameddig már nincs több felszólalás. Az általáns vita az előterjesztő zárszavával fejeződik be. A vita lezárása az bstrukció megakadályzása: A törvénykezdeményező, vagy legalább 5 képviselő javaslhatja, ha már a frakciók, a nemzetiségeket képviselő bizttság és az első független képviselő is kaptt szót. Ha a parlament dönt a vita lezárásáról, még egy kör felszólalás után az általáns vita véget ér. Időkeretes tárgyalási rend esetén nincs lehetőség a vita lezárására. 2) Időkeretes tárgyalási rend A Házbizttság javaslatára dönt róla a plénum. Időkeretet határznak meg, amit a frakciók között felsztanak. (Az előterjesztő nyitó- és zárszava nem számít bele.) Krmánypártk és ellenzék között az időkeret felét egyenlően, a másik felét a képviselőcsprtk számaránya szerint kell felsztani Ha frakcióvezető, vagy 5 független képviselő indítványzza, biznys javaslatknál a HHSZ minimum-időkeretet határz meg, pl. Alaptörvény; knstruktív bizalmatlansági indítvány 10 óra Közpnti költségvetés 30 óra Nincs lehetőség a vita lezárására, ameddig az időkeret le nem jár, vagy már nincs több felszólalás. - A módsító javaslatk: (Nem önálló irmányk, mert egy törvényjavaslathz kapcslódnak.) Ki nyújthatja be? Országgyűlési képviselő, Tárgyaló bizttság, TAB A törvény kezdeményezője csak nagyn szűk körben! A benyújtó a törvényjavaslatt tárgyaló bizttságk közül megjelöl egyet, amely a módsító javaslatt a részletes vita srán meg fgja tárgyalni. (A részletes vitára kijelölt bizttság bármely módsító javaslatról tárgyalhat.) Túlterjeszkedő módsító javaslatk: A módsító javaslat főszabály szerint nem lehet túlterjeszkedő, vagyis: nem terjedhet ki az eredeti törvényjavaslat által nem érintett (= meg nem nyittt ) másik törvény rendelkezéseire,

4 ha az eredeti törvényjavaslat érint másik törvényt, akkr a módsító javaslat csak ennek az eredeti törvényjavaslat által is érintett részeire terjedhet ki Kivéve, ha a jgrendszer kherenciájának [HHSZ. 44. (1) bekezdés] megőrzése miatt szükséges. Alktmányjgi prbléma: gyakrlatilag új törvénymódsításról van szó. Az Országgyűlés dönt arról, hgy a túlterjeszkedő módsító javaslat szabályszerű és nyilvánvalóan szükséges-e. Ha igen az általáns vita a túlterjeszkedő módsító javaslatra újra megnyílik (mintha egy új eljárás lenne) TAB kiemelt szerepe - A részletesvita-szakasz: Ha érkezik a törvényjavaslathz módsító javaslat, részletes vitát kell leflytatni. A részletes vita leflytatása a tárgyaló bizttság(k)ban zajlik. Tárgyaló bizttság összefglalóan: [HHSZ. 32. (2) bekezdés] Kijelölt bizttság a házelnök által, a részletes vita leflytatására. Vitáhz kapcslódó bizttság egyéb állandó bizttság, amely bejelentette, hgy a törvényjavaslat valamely, feladatkörébe tartzó részével kapcslatban részletes vitát flytat le. A részletes vita lebnylításáért a kijelölt bizttság a felelős, itt tehát biztsan lesz részletes vita a törvényjavaslatról. Ha van részletes vitáhz kapcslódó bizttság, ez is leflytat részletes vitát. A tárgyaló bizttság A) állást fglal a törvényjavaslatnak (ill. az általa tárgyalt részének) a HHSZ. 44. (1) bekezdésében fglalt jgállami követelményekkel való kapcslatáról: Alaptörvényből eredő tartalmi és frmai követelményeknek való megfelelés, jgrendszer egységébe való illeszkedés, nemzetközi jgból és az európai uniós jgból eredő kötelezettségeknek való megfelelés, jgalktás szakmai követelményeinek való megfelelés. B) egyenként értékeli a törvényjavaslathz benyújttt módsító javaslatkat, és saját módsító javaslatt is megfgalmazhat. E körben a módsító javaslatt támgatja, a módsító javaslatt nem támgatja, a módsító javaslatt nem támgatja, de az általa szükségesnek vélt váltztatáskkal fenntartja, önálló módsító javaslatt fgalmaz meg. A részletes vita kimenetele: A tárgyaló bizttság az általa támgattt (vagy váltztatáskkal fenntarttt) módsító javaslatkat és a saját javaslatait részletes vitát lezáró bizttsági módsító javaslatba fglalja. Ezzel a tárgyaló bizttság az általa támgattt módsító javaslatk a bizttság saját javaslataként élnek tvább. A részletes vita a tárgyaló bizttság részletes vitát lezáró döntésével ér véget. A részletes vita lezárását követően a tárgyaló bizttság részletes vitáról szóló bizttsági jelentést nyújt be tartalma: a fenti A) és B) pntkban tett megállapításk összefglalása.

5 A részletes vita lezárásának jghatása: A törvénykezdeményező eddig a pntig vnhatja vissza önállóan a törvényjavaslatát. Ezt követően az Országgyűlés hzzájárulása szükséges. Ha van részletes vitát lezáró bizttsági módsító javaslat, akkr az a TAB-hz kerül az eljárás következő szakaszára. - A Törvényalktási Bizttság eljárása: Részletes vitát lezáró bizttsági módsító javaslat hiányában főszabály szerint kimarad kivétel: előterjesztő vagy a Krmány kezdeményezésére mégis eljár a TAB A TAB értékeli a részletes vitát lezáró bizttsági módsító javaslatkat, azkról állást fglal, saját módsító javaslatt fgalmazhat meg. A tárgyalás befejezéséről és az állásfglalásairól összegző jelentést készít. Az általa támgattt módsításkat (ha vannak) összegző módsító javaslatba fglalja. A nem támgattt módsító javaslatk itt megrekednek. az összegző módsító javaslat az előterjesztőhöz kerül, aki egybeszerkeszti az eredeti törvényjavaslattal egységes javaslattervezet Vélelem: amelyik módsító javaslatt a TAB támgatta, azt a plénum is támgatni fgja. Az egységes javaslattervezetet benyújtja a TAB elnökének. A TAB elnöke megvizsgálja az egységes javaslattervezetet (tartalmazza-e az összegző módsító javaslat minden elemét) ha hibás, akkr saját hatáskörben kijavítja A vizsgálat után a TAB elnöke benyújtja a plénum elé (egységes javaslat) - Az összegző módsító javaslat srsa: A plénum előtt vita a jelentésekről és az összegző módsító javaslatról Az összegző módsító javaslat még mindig csak javaslat döntés szükséges róla a plénum jgsult dönteni A zárószavazásra akkr kerülhet sr, ha döntés született az összegző módsító javaslatról. Főszabály szerint egyetlen szavazás az összegző módsító javaslatról ha elfgadják, akkr a krábban már elkészített egységes javaslatról (eredeti törvényjavaslat + összegző módsító javaslat egybeszerkesztve) zárószavazás Kivételek, amikr több szavazás lesz: 1) módsító javaslat fenntartása; 2) külön szavazás kérése A frakcióvezetők és az előterjesztő kérhetik, összesen és együtt legfeljebb 3 alkalmmal. 1) Módsító javaslat fenntartása Arra irányul, hgy valamely, a krábbi szakaszkban már kirstált (tehát az összegző módsító javaslatban nem szereplő) módsító javaslat mégis kerüljön bele az összegző módsító javaslatba. Szavaz róla a plénum. A fenntartás jghatása: az összegző módsító javaslat (és az ez alapján elkészített egységes javaslat) megdől, mert ki kell egészíteni a fenntarttt krábbi módsító javaslattal nem lehet róla szavazni!

6 a TAB másdik összegző módsító javaslatt (és jelentést) nyújt be = eredeti összegző módsító javaslat + fenntarttt módsító javaslat szövege, egybeszerkesztve az előterjesztő elkészíti a másdik egységes javaslattervezetet, ezt ismét megvizsgálja a TAB elnöke másdik egységes javaslat ha van fenntarttt módsító javaslat, akkr külön szavazást (2) csak a másdik összegző módsító javaslat pntjairól lehet tartani. 2) Külön szavazás: A jgsult kérésére az összegző módsító javaslat valamely pntjáról külön dönt a plénum. Ha (a külön szavazáskkal együtt) a teljes összegző módsító javaslatt elfgadja, akkr sr kerülhet a zárószavazásra. Az el nem fgadtt külön szavazás jghatása: ha az összegző módsító javaslat valamelyik külön szavazásra kért pntját az Országgyűlés nem szavazza meg, akkr az összegző módsító javaslat (és az ez alapján elkészített egységes javaslat) megdől, mert még tartalmazza az érintett pntt. az előterjesztő vagy a Krmány javaslhatja a zárószavazás elhalasztását a zárószavazás elhalasztása esetén az előterjesztő elkészíti az átdlgztt egységes javaslatt (egységes javaslat az összegző módsító javaslat külön szavazás srán el nem fgadtt pntjai), erről lehet majd zárószavazást tartani. - A zárószavazás elhalasztása: A törvényalktási eljárás kivételes fázisa. Alktmányjgi funkció: az utlsó pillanatban észlelt szabályzási inkherencia, kdifikációs hibák kiküszöbölése. Indítványzhatja: törvénykezdeményező, Krmány, a zárószavazás megkezdése előtt. Törvényjavaslatnként legfeljebb 1 alkalmmal halasztható el. Az Országgyűlés vita nélkül határz az elhalasztásról (egyszerű többség). Ha az Országgyűlés döntött előterjesztő, Krmány zárószavazást előkészítő módsító javaslatt nyújthat be, amennyiben úgy ítéli meg, hgy a jgállami garanciák, vagy a jgrendszer kherenciája [HHSZ. 44. (1) bekezdés] sérülnének. A zárószavazást előkészítő módsító javaslatt a TAB megvitatja, ahhz saját módsítást is megfgalmazhat zárószavazás előtti módsító javaslat (+ jelentés) A zárószavazás előtti módsító javaslatt a plénum megvitatja, majd dönt róla. ha a zárószavazás előtti módsító javaslatt elfgadják, akkr zárószavazás tartható a törvényjavaslatnak az elfgadtt zárószavazás előtti módsító javaslattal is kiegészített szövegéről (ha nem fgadják el, akkr a törvényjavaslat enélküli szövegéről). - A zárószavazás: A törvényalktási eljárás utlsó érdemi fázisa A plénum szavaz a teljes törvényjavaslatról.

7 Követelmény: az elfgadtt módsításkkal egységes szerkezetben, már a végleges, zárószavazásra bcsáttt szövegről tudjanak dönteni a képviselők. Az eredeti törvényjavaslatról szavaznak, ha nem vlt módsító javaslat, vlt módsító javaslat, de nem vlt összegző módsító javaslat, vlt összegző módsító javaslat, de az összegző módsító javaslatt nem fgadta el az Országgyűlés. Ha van elfgadtt módsító javaslat: szavazás a módsító javaslatk elfgadása után kialakult végső, minden elfgadtt módsítást tartalmazó, egységes szerkezetű törvényjavaslatról. Ha van a javaslatban minősített többséget igénylő rendelkezés, akkr először erről szavaznak. 3. A nrmáltól eltérő, különleges törvényhzási eljárásk - Sürgős tárgyalás: parlamenti jgi gyrsítósáv. Alktmányjgi funkció: lyan esetek (törvényhzási igények) kezelése, amikr a nrmál törvényalktási eljárás túl lassúnak biznyul. Frmai követelmények: törvényjavaslat előterjesztője indítványz, írásban, indklással, legalább 25 képviselő támgató aláírásával A nrmál törvényalktási eljárás struktúrája megmarad, de az egyes szakaszkra vnatkzó határidők lerövidülnek (6 nap alatt törvény alktható) Félévente legfeljebb 6 alkalmmal Elrendelés: jelenlévők kétharmada - Kivételes eljárás: parlamenti jgi gyrsítósáv. Alktmányjgi funkció: lyan esetek (törvényhzási igények) kezelése, amikr a nrmál törvényalktási eljárás túl lassúnak biznyul. Frmai követelmények: törvényjavaslat előterjesztője indítványz, írásban, indklással, legalább a képviselők egyötödének támgató aláírásával. Félévente legfeljebb 4 alkalmmal. Elrendelés: abszlút többség (képviselők több mint fele) A nrmál törvényalktási eljárás struktúrája is megváltzik: nincs a plénum előtt általáns vita, a részletes vitát a TAB flytatja le összegző módsító javaslat ezt követően a plénum összevnt vitát flytat, dönt az összegző módsító javaslatról, majd zárószavazást tart (akár már a kivételes eljárás elrendelését követő napn) zárószavazás elhalasztása az általáns szabályk szerint Nem kérhető kivételes eljárás a következő javaslatkra (garanciális kivételek): Alaptörvény elfgadása/módsítása EU-s csatlakzási szerződés elfgadása/módsítása sarkalats rendelkezés elfgadása/módsítása közpnti költségvetés elfgadása/főösszegének módsítása zárszámadás elfgadása

8 - Határzati Házszabálytól való eltérés Alktmányjgi funkció: a HHSZ rugalmasságát biztsítja, ha plitikai knszenzus van róla. Elrendelés: kivételesen, Házbizttság javaslatára (vagyis egyhangú döntés után), jelen lévő képviselők 4/5-e Nem lehet eltérni, ha: Alaptörvénybe, törvénybe ütközik, Alaptörvény elfgadására/módsítására irányul, EU-s csatlakzási szerződés elfgadására/módsítására irányul, HHSZ rendelkezéseinek elfgadására/módsítására irányul. - Egyelemű törvényalktási eljárás: Az előterjesztő indítványz, Országgyűlés határz róla. Egyelemű, mert csak általáns vitája van (atipikus). Ha az általáns vita megkezdéséig nem érkezett módsító javaslat (ha érkezett, általáns szabályk szerint tárgyalják). - Tárgyalás két frdulóban: Országgyűlés dönthet róla Első frduló ( lvasat ): a tervezett törvény elvei, kncepciója erről határzatt fgad el az Országgyűlés. Másdik frduló: a határzat alapján a törvényjavaslat kidlgztt szövegéről, a nrmál eljárási szabályk szerint. 4. Az elfgadtt törvény srsa - Tipikus eset: a törvényt a házelnök megküldi a köztársasági elnöknek, aki gndskdik a kihirdetéséről. Kivételek: előzetes nrmakntrll-indítvány a parlament által; a köztársasági elnök alktmányssági vagy plitikai vétója - Parlament által kért előzetes nrmakntrll: Az Országgyűlés maga dönt úgy, hgy az elfgadtt törvényt vizsgálja meg az Alktmánybíróság a kihirdetés előtt. [Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdés] A zárószavazás előtt indítványzhatja: Törvénykezdeményező, Krmány, Házelnök. Az indítvány tartalmáról a TAB vitát flytat. A plénum a zárószavazás után dönt róla (ha elfgadták az érintett törvényjavaslatt), egyszerű többséggel egy knkrét alktmánybírósági indítvány. Az AB döntéséig nem kerülhet a köztársasági elnökhöz a törvény. - A köztársasági elnök alktmányssági vagy plitikai vétója: ld. a köztársasági elnökről szóló előadást.

9 A PARLAMENTI ELLENŐRZÉS 1. Alktmányjgi kntextus - A hatalmmegsztás rendszerében: A törvényhzó hatalmi ág közvetlen demkratikus legitimációval rendelkezik. Részt vesz a többi hatalmi ág kialakításában. A végrehajtó hatalm (mint plitikai hatalmi ág) plitikai felelősséggel tartzik a parlament felé bizalm kérdése. A parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalm tevékenységét. - Az ellenőrzés megvalósításának szervezeti keretei: Az Országgyűlés plénuma előtt (szabályk: Ogytv., HHSZ.) Az Országgyűlés bizttságai által (szabályk: Ogytv., HHSZ.) Az Országgyűlés által létrehztt, külön szaksíttt szervek által Állami Számvevőszék és Alapvető jgk biztsa (szabályk: sarkalats törvények) 2. Ellenőrzés az Országgyűlés plénuma előtt - Interpelláció: Az egyik legerősebb ellenőrzési eszköz, mert a végén áll(hat) parlamenti döntés. Bármely képviselő élhet vele, írásban kell beadni. Címzettje lehet (Alaptörvény alapján): Krmány, Krmány tagja. Szerkezete: 3 elemű flyamat interpelláció válasz interpelláló értékelése és nyilatkzata a válasz elfgadásáról ha nem fgadja el, az Országgyűlés dönt (egyszerű többség) Az interpellált köteles a plenáris ülésen, személyesen (kivételesen helyettes útján), szóban válaszlni. Lehetőség írásbeli válaszadásra (interpellált indklt kérése; OGY. döntése egyszerű többséggel; 30 napn belül) a szerkezet ettől még nem váltzik meg, azaz a plenáris ülésen az interpelláló nyilatkzik, szükség esetén az Országgyűlés dönt Ha az Országgyűlés nem fgadja el a választ a feladatkörrel rendelkező bizttság tárgyalni fgja az interpellációt (az interpellált írásban kiegészítheti a válaszát) és állást fglal róla ezt követően újra a plénum tárgyalja és dönt utólag helyesnek ítéli az interpellált kiegészítéseivel elfgadja nem fgadja el és a bizttságt intézkedési javaslat kidlgzására kéri fel Az (ismételt) elutasításnak nincsen közvetlen közjgi következménye (pl. az interpellált megbízatására nézve). - Kérdés: Bármely képviselő élhet vele, írásban kell beadni.

10 Címzettje lehet (Alaptörvény alapján): Krmány, Krmány tagja, alapvető jgk biztsa, ÁSZ elnöke, legfőbb ügyész, MNB elnöke. Szerkezete: 2 elemű flyamat kérdés válasz (nincs visznválasz, nincs parlamenti döntés) A válasz a kérdező kérése szerint: szóban (plenáris ülésen), vagy írásban (11 munkanapn belül) - Aznnali kérdés: A kérdés speciális fajtája ( ugyanaz a kezdeményezői és lehetséges címzetti kör). Mindenképpen a plénum előtt zajlik (aznnali kérdések és válaszk órája). Csak az aznnali kérdés címzettjét és a kérdés címét kell előre megjelölni. A válaszadásra kötelezettek (kivételesen helyetteseik) jelen vannak a plenáris ülésen, személyesen kell válaszlniuk. Ha helyettes útján válaszlnak, a kérdező személyes válaszadást kérhet. Szerkezete: 4 elemű flyamat kérdés válasz visznválasz (kérdező) visznválasz (válaszadó) - Beszámlók: Száms alktmánys és egyéb közjgi jgalany kötelezett arra, hgy tevékenységéről rendszeresen (általában évente) beszámljn az Országgyűlés előtt. A beszámlókról az Országgyűlés általáns, és a bizttságk részletes vitát is tartanak. Főszabály szerint plenáris döntés a beszámlókról (határzati frmában). - Plitikai vita: Átfgó plitikai témakörben, csak rendes ülésszakban. Kezdeményezők: Krmány, vagy képviselők egyötöde egy képviselő egy rendes ülésszakban legfeljebb 2 indítványt támgathat Időkeretes tárgyalási rend; legalább 4 óra időkeret. 3. Ellenőrzés a bizttságk előtt - Interpellációs válasz megtárgyalása: (ld. fentebb) - Beszámló (jelentés, tájékztató) megvitatása: Részletes vita A Házbizttság javaslatára az Országgyűlés a bizttságra delegálhatja a beszámlóról való határzathzatalt is (kivételek vannak). - Meghallgatásk: A miniszterek kinevezésének előfeltétele, hgy a javaslt személyt az Országgyűlés bizttsága meghallgassa. A kinevezés támgatásáról a bizttság szavaz (de ez nem köti a köztársasági elnököt).

11 A minisztert a feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizttság évente meghallgatja. Egyéb közjgi tisztségviselők megválasztása vagy kinevezése előtt is feltétel lehet a bizttsági meghallgatás, véleményezés. - Az állandó bizttságk vizsgálati tevékenysége: Az rszággyűlési bizttságk saját elhatárzásuk alapján vizsgálatt flytathatnak a feladatkörükbe tartzó lyan ügyekben, amelyekre vizsgálóbizttságt is ki lehetne küldeni. Erre a vizsgálati tevékenységre alkalmazni kell a vizsgálóbizttságk szabályait. - A vizsgálóbizttság: Ideiglenes bizttság. Kiküldésének feltételei az alktmánys funkciójáhz igazdnak: általáns krlát tiszteletben kell tartani a hatalmmegsztást az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű ügy az ügy súlyára vnatkzó krlát interpellációval, kérdéssel nem rendezhető ügyek nevesített krlátzásk nem hzható létre biznys ügytípuskra (vö. általáns krlát) Ogytv. 24. (1) bekezdés Létrehzás kezdeményezője: képviselők 1/5-e OGY egyszerű többséggel dönt Tagsága: csak képviselők; paritáss bizttság; ha a Krmány vagy hzzá tartzó szervek tevékenységével függ össze a vizsgálat, akkr ellenzéki elnök Tevékenysége: Együttműködésre (adatszlgáltatás, megjelenés, nyilatkzattétel) kötelezheti azt, aki a vizsgálat tárgyával kapcslats irattal, adattal, infrmációval rendelkezik ha nem működik együtt, tájékztatják erről a nyilvánsságt A vizsgálatról jelentést készít a plénum számára A vizsgálat eredményéről (a vizsgálóbizttság által benyújttt jelentésről) az Országgyűlés dönt. 4. Ellenőrzés az Országgyűlés szaksíttt szervein keresztül - Állami Számvevőszék, Alapvető jgk biztsa ld. külön előadásk 5. Ajánltt irdalm - Erdős Csaba: Parlamenti autnómia Aktustani elemzések az Országgyűlés jgállásáról és hatásköreiről. Gndlat, Budapest, Kukrelli István Smuk Péter: A magyar Országgyűlés Öt parlamenti ciklus története. Országgyűlés Hivatala, Budapest, Smuk Péter: Ellenzéki jgk a parlamenti jgban. Gndlat, Budapest, Szente Zltán: Bevezetés a parlamenti jgba. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2008.

12 KULCSFOGALMAK demkratikus legitimáció * népképviselet * képviseleti hatalmgyakrlás * törvényalktási eljárás * törvénykezdeményezők * tárgysrzat * tárgysrzatba-vételi eljárás * általáns vita * vezérszónki rendszer * időkeretes tárgyalási rend * a vita lezárása * módsító javaslat * túlterjeszkedő módsító javaslat * részletes vita * kijelölt bizttság * vitáhz kapcslódó bizttság * tárgyaló bizttság * részletes vitát lezáró bizttsági módsító javaslat * részletes vitáról szóló bizttsági jelentés * törvényjavaslat visszavnhatósága * a Törvényalktási Bizttság eljárása * összegző módsító javaslat * összegző jelentés * egységes javaslattervezet * egységes javaslat * módsító javaslat fenntartása * másdik összegző módsító javaslat és jelentés * másdik egységes javaslattervezet * másdik egységes javaslat * külön szavazás * átdlgztt egységes javaslat * zárószavazás elhalasztása * zárószavazást előkészítő módsító javaslat * zárószavazás előtti módsító javaslat és jelentés * zárószavazás * sürgős tárgyalás * kivételes eljárás * összevnt vita * határzati Házszabálytól való eltérés * egyelemű törvényalktási eljárás * tárgyalás két frdulóban * parlament által kért előzetes nrmakntrll * parlamenti ellenőrzés * interpelláció * kérdés * aznnali kérdés * aznnali kérdések órája * beszámló megtárgyalása * plitikai vita * meghallgatás * vizsgálóbizttság tevékenysége Milánkvich András