Országgyűlés I október 2. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 Országgyűlés I któber 2. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alktmányjgi kntextus - A hatalmmegsztás rendszerében: A törvényhzó hatalmi ágnak felel meg, amely száms hatáskörrel összefüggésben kapcslódik más hatalmi ágakhz és állami szervekhez. A plitikai hatalmi ágakhz srlható. - A krmányzati rendszerben: A parlamentáris krmányfrma sajátsságaiból következően a közhatalmi döntések centrumában áll. A végrehajtó hatalm gyakrlása csak a parlamenti többség támgatásával lehetséges. - A választási rendszerrel összefüggésben: Az rszággyűlési képviselőket a választóplgárk általáns és egyenlő választójg alapján, közvetlen és titks szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztsító választásn, sarkalats törvényben meghatárztt módn választják. /Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés/ Az rszággyűlési képviselőket vegyes választási rendszerben választjuk. 2. Az Országgyűlés funkciója - törvényalktás: Valamennyi életvisznyt és társadalmi visznyt szabályzó, általánsan kötelező magatartási szabályk, amelyek köre (a kizárólags törvényhzási tárgyak mellett) rendkívül széles az alktmánys keretek között. Az Alaptörvény elfgadása vagy módsítása srán az Országgyűlés alktmányzó vagy alktmánymódsító hatalmként jár el. Az állami költségvetés (költségvetési törvény) és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámló (zárszámadási törvény) elfgadása klasszikus parlamenti hatáskör. - a végrehajtó hatalm ellenőrzése: Az ellenőrzés klasszikus parlamenti funkció, amelynek címzettje parlamentáris krmányzati rendszerekben elsősrban a végrehajtó hatalm. Az ellenőrzési funkció gyakrlását több jgintézmény teszi lehetővé, az megvalósulhat a parlament plenáris ülésén, a parlamenti bizttságk tevékenysége srán és a parlament szaksíttt ellenőrző szervei útján. - közjgi tisztségviselők megválasztása: A népszuverenitás elvéből következően minden közhatalmat gyakrló állami szerv és lyan személy, aki az állam nevében jár el, a választóplgárk közösségétől származó felhatalmazással kell, hgy rendelkezzen. E követelmény elsősrban a demkratikus legitimációs lánclatn keresztül (választásk és kinevezések lánclata) valósul meg. E követelménynek megfelelően a közvetlenül választtt Országgyűlés választja meg a legjelentősebb alktmánys intézmények vezetőit (pl. köztársasági elnök, miniszterelnök, Kúria elnöke, alktmánybírák, stb.). - plitikai funkció: A parlament képviseleti szerv, amely tekintettel arra, hgy az alktmánys rendszerben az elsődleges hatalmgyakrlási frma a képviselet a választóplgárk Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

2 Jgfrrásk közössége nevében jár el. A közvetlen demkrácia kivételes megvalósulása eseteiben ugyanakkr (pl. érvényes és eredményes népszavazás) a választóplgári akarat közvetlen végrehajtása is a feladata. A parlament egyúttal tanácskzó szerv, amely a közügyek megvitatásának és a plitikai viták leflytatásának legfntsabb fóruma. "A parlamenti aréna az egyik legfntsabb kncentrálódási pntja egy plurális társadalm vitáinak és knfliktusainak." /Klaus vn Beyme/ A jelöltek (jelölő szervezetek) plitikai versenyben (a választás srán) nyerik el parlamenti mandátumaikat, ennek megfelelően működésüket is elsősrban az őket megválasztó választóplgárk irányában fennálló plitikai felelősség határzza meg. Az Országgyűlés a fenti funkcióknak megfelelően gyakrlja feladat- és hatásköreit, amelyeket elsősrban a következő jgfrrásk szabályznak: - az Alaptörvény, - az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény, - az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határzat. (A törvény egyes részei és az OGY határzat alktják együttesen a házszabályi rendelkezéseket.) 3. Az Országgyűlés működését meghatárzó alapelvek - legitimitás: szabad és rendszeres választásn kifejezett, közvetlenül a választóplgárktól származó felhatalmazás - rendszeres ülésezés: a fenti funkciók flyamats ellátásának biztsítása - nyilvánsság: a plitikai viták és a közhatalmi döntéseket megalapzó indkk megismerhetősége - deliberatív vita: a parlamenti döntéseket megelőző vitában a többségitől eltérő álláspntk megismerésére és megvitatására is egyenlő lehetőséget kell biztsítani - többségi elv: a parlament többségi alapn hzza döntéseit. Az ettől eltérő (minősített) többség funkciója a szélesebb körű támgatttság biztsítása. - parlamenti kisebbségi jgk: a parlamenti eljáráskban a parlamenti kisebbség is rendelkezik kezdeményezési, esetenként döntési jggal - nemzetiségek képviselete: a nemzetiségek képviselői részt vehetnek az Országgyűlés munkájában - szabad mandátum: a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, nem utasíthatók sem a választóplgárk, sem pedig pártjuk részéről - egyenlő mandátum: valamennyi képviselő azns jgsítványkkal rendelkezik - függetlenség: elsősrban az összeférhetetlenségi szabályk és a törvényben rögzített javadalmazás támgatják a függetlenséget - a képviselők védettsége: a mentelmi jg védettséget biztsít a képviselők számára, hgy tevékenységüket ne lehetetlenítse el a végrehajtó hatalm - együttműködés európai uniós ügyekben: az Európai Unió döntéshzatali eljárásaihz kapcslódóan az Országgyűlés és a Krmány szrsan együttműködnek 4. Az Országgyűlés megalakulása - Az Országgyűlés megbízatása alakuló üléstől alakuló ülésig tart. Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

3 - Az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze. A megválaszttt képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. - Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, tájékztatást ad a megbízólevelek átvételéről. - Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a krjegyzők közreműködésével krelnök vezeti. - Az NVB és az NVI elnöke beszáml a választásról. - A krelnök és a krjegyzők megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. - A mandátumkat az Országgyűlés vita nélkül igazlja. - A képviselők esküt tesznek. - Az Országgyűlés határz a választással kapcslats (NVB, NVI) beszámlók elfgadásáról. - Bejelentik a képviselőcsprtk megalakulását. - Az Országgyűlés megválasztja a parlamenti tisztségviselőket (a házelnököt a képviselőcsprtk indítványára titks szavazással, a többi tisztségviselőt a házelnök indítványára nyílt szavazással). - Az Országgyűlés létrehzza az állandó bizttságkat (a képviselőcsprtk megállapdása szerint a házelnök javaslatára). - Az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt (a köztársasági elnök javaslatára). 5. Az Országgyűlés megbízatásának megszűnése - A megbízatás megszűnésének rendes esete : az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában megtarttt választás után, az újnnan megválaszttt Országgyűlés alakuló ülésével (eddig az időpntig a krábban megválaszttt Országgyűlés gyakrlja a parlamenti funkciókat és hatásköröket). - A megbízatás megszűnésének rendkívüli esetei: Ha az Országgyűlés kimndja felszlását (az általáns döntéshzatali szabály szerint, a jelenlévő képviselők többségének szavazatával). Ha a köztársasági elnök (a választásk egyidejű kitűzése mellett) felszlatja az Országgyűlést, amennyiben a Krmány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javaslt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számíttt negyven napn belül nem választja meg, vagy az Országgyűlés az adtt évre vnatkzó közpnti költségvetést március 31-ig nem fgadja el. - Az Országgyűlés megbízatási idejének lehetséges meghsszabbdása: rendkívüli állapt vagy szükségállapt idején nem tarthatók meg a választásk, az Országgyűlés nem mndhatja ki felszlását és nem szlatható fel. 6. Az Országgyűlés szervezete - Az Országgyűlés tisztségviselői az Országgyűlés elnöke (házelnök) az Országgyűlés képviselete az ülésszakk és az ülések összehívása az ülések vezetése a Házbizttság elnökölése javaslattétel a tisztségviselők személyére és a bizttságk kialakítására Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

4 rendészeti és fegyelmi jgkör az Országgyűlés alelnöke a házelnök által meghatárztt srrendben a házelnök helyettesítése a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés dönt a törvényalktásért felelős alelnök önálló feladatköre az Országgyűlés háznagya azkat a feladat- és hatásköröket gyakrlja, amelyeket részére a házelnök az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át rszággyűlési képviselő és képviselői mandátummal nem rendelkező személy is betöltheti a tisztséget az Országgyűlés jegyzője közreműködik az ülések vezetésében összeszámlja a szavazatkat előlvassa a szövegeket hitelesíti a jegyzőkönyvet - A tisztségviselők megbízatása az adtt parlamenti ciklusra szól. - A tisztségviselők megbízatása megszűnik (többek között) a képviselőcsprtból történő kilépéssel vagy kizárással. - Az Országgyűlés bizttságai a bizttságk típusai állandó bizttságk, törvényalktási bizttság, nemzetiségi bizttság ideiglenes bizttságk eseti bizttság vizsgálóbizttság a bizttságk összetétele a képviselőcsprtk közötti létszámaránynak megfelelően paritáss alapn (krmánypárti és ellenzéki képviselők azns száma) állandó bizttságk az Országgyűlés kezdeményező, javaslattévő, véleményező, meghatárztt esetekben ügydöntő, valamint a krmányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei az állandó bizttság a parlamenti ciklus idejére jön létre az állandó bizttságk feladatköre a krmányzati feladatkhz igazdik a bizttság tagja az üléseken személyesen vagy helyettese útján vehet részt a bizttság létrehzhat albizttságt a bizttság saját elhatárzása alapján vizsgálati tevékenységet flytathat kötelezően létrehzandó bizttságk: mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló (paritáss bizttság); alktmányügyi; költségvetési; külügyi; európai uniós; hnvédelmi; nemzetbiztnsági; nemzetplitikai Házbizttság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a háznagy és a képviselőcsprtk vezetői csak a képviselőcsprtk vezetői rendelkeznek szavazati jggal, döntéseit egyhangúan hzza Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

5 egyhangú döntés hiányában (ügytípustól függően) az Országgyűlés vagy a házelnök dönt törvényalktási bizttság az Országgyűlés jgalktási tevékenysége srán eljáró, javaslattévő, véleményező, meghatárztt esetekben ügydöntő bizttsága kötelező létrehzni a nemzetiségeket képviselő bizttság a nemzetiségek érdekeit, jgait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattévő, véleményező és a krmányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve tagjai a nemzetiségi listáról mandátumt szerző képviselők valamint a nemzetiségi szószólók eseti bizttságk az Országgyűlés a bizttságt létrehzó határzatában megjelölt ügynek meghatárztt ideig történő intézésére hzza létre az eseti bizttság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet (nem rendelkeznek szavazati jggal) vizsgálóbizttságk az Országgyűlés bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval vagy kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hzza létre nem hzható létre egyedi jgi felelősség megállapítására és lyan ügyben, amely bírósági vagy hatósági eljárás tárgya létrehzását a képviselők egyötöde kezdeményezheti paritáss bizttság elnöke az adtt krmány ellenzékéhez tartzó képviselő együttműködésre kötelezheti a vizsgálatba bevnt szervezetet vagy személyt (adatszlgáltatás, megjelenés, nyilatkzattétel) - Az rszággyűlési képviselőcsprtk (frakciók) az ugyanazn párthz tartzó képviselők csprtja hzza létre, parlamenti tevékenységük összehanglására minden képviselő csak egy frakció tagja lehet frakcióalakítás rszágs listát állító párthz tartzó, bármely 5 képviselő önálló listáról listás mandátumt szerző legalább 3 képviselő a közös listát állító pártkhz tartzó képviselők közös és önálló képviselőcsprtt is létrehzhatnak a képviselőcsprt független képviselők csatlakzását is elfgadhatja [a kapcslódó alktmánys követelmények meghatárzása a 27/1998. (VI. 16.) és 10/2013. (IV. 25.) AB határzatkban] frakciótagság megszűnése kilépés kizárás a frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő 6 hónapig függetlenként tevékenykedik, csak azt követően csatlakzhat másik képviselőcsprthz a frakciók megszűnése Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

6 a tagk létszáma 5 vagy 3 fő alá csökken (kivéve, ha a megüresedett képviselői mandátum betölthető az rszágs listáról, vagy ha a képviselőcsprthz más képviselő csatlakzik) a képviselőcsprt kimndhatja saját megszűnését megszűnik a képviselőcsprt, amennyiben megszűnik a párt, amelyikhez a képviselői tartznak a frakciók jelentősége a frakcióvezetők a Házbizttság szavazati jgú tagjai a frakciók jelöltjeiből lesznek az Országgyűlés tisztségviselői az egyes parlamenti eljáráskban és a tanácskzási rend keretében önálló jgsítványkkal rendelkeznek az Országgyűlés felszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a frakcióvezetők véleményét a frakcióvezetők a Hnvédelmi Tanács tagjai - A képviselők az Országgyűlés működéséhez kapcslódóan más csprtkat is létrehzhatnak. 7. Az Országgyűlés működése - Ülésezés rendes ülésszakk (február 1. június 15., szeptember 1. december 15.), ülésszakkn belül ésszerű időtartamban egymást követő ülések, üléseken belül ülésnapk rendkívüli ülésszakk és ülések: a köztársasági elnök, a Krmány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a házelnök összehívja az Országgyűlést elnaplás: a köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalmmal legfeljebb harminc napra elnaplhatja. Az elnaplás tartama alatt a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a házelnök nylc napnál nem távlabbi időpntra köteles összehívni az Országgyűlés ülését - Határzatképesség az Országgyűlés határzatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van bizttságk: a helyettesítési megbízást adó bizttsági tagt jelenlévőnek kell tekinteni tanácskzóképesség: a bizttságk esetében a tagk egyharmadának jelenlétében - Az ülések vezetése házelnök és alelnökök szavazás a napirendi javaslatról képviselőcsprtk és független képviselők felszólalásának kötött rendje napirenden kívüli felszólalásk / ügyrendi javaslatk / megszólalásk személyes érintettség kapcsán / anyanyelvhasználat rendészeti jgkör (rendreutasítás, szómegvnás, kizárás, kivezettetés, tiszteletdíj csökkentése, képviselői jgk gyakrlásának felfüggesztése), az ülés berekesztése - Indítványk önálló indítványk (önállóan tárgysrzatba vehetők): törvényjavaslat, határzati javaslat, plitikai nyilatkzat-tervezet, interpelláció, kérdés, beszámló, plitikai vita kezdeményezése, személyi döntés kezdeményezése, népszavazás kezdeményezése nem önálló indítványk (önálló indítványkhz kapcslódóan nyújthatók be): módsításra irányuló szándék, tárgyalásra vnatkzó javaslat Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

7 - Döntéshzatal főszabály: az Országgyűlés a határzatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hzza meg (az Alaptörvény eltérően rendelkezhet, a házszabályi rendelkezések minősített többséget írhatnak elő). minősített többségi döntéshzatal tipikus esetei négyötöd: eltérés a házszabályi rendelkezésektől az összes képviselő kétharmada: az Alaptörvény módsítása, egyes közjgi tisztségviselők megválasztása, zárt ülés elrendelése a jelen lévő képviselők kétharmada: törvényalktás sarkalats tárgykörben, képviselői mentelmi jg felfüggesztése az összes képviselő több mint fele: miniszterelnök megválasztása, bizalmatlansági indítvány, előterjesztéshez nem kötött bizalmi szavazás a szavazás módja igen / nem / tartózkdás nyílt szavazás kézfelemeléssel szavazatszámláló gép alkalmazásával, név szerint titks szavazás (Alaptörvényben, törvényben, határzati házszabályban meghatárztt esetekben) - Nyilvánsság Nyilváns plenáris és bizttsági ülések a karzat nyilvánssága média tartalm-szlgáltatók jelenléte, kijelölt helyek zártláncú audivizuális rendszer törvényalktáshz kapcslódó dkumentumk nyilvánssága jegyzőkönyvek nyilvánssága Zárt ülés plenáris ülés: a Krmány, vagy bármely rszággyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határzhat bizttsági ülés: bizttsági tag kérelmére a bizttság határz a nyilváns ülés egy részének zárttá nyilvánítása minősített jegyzőkönyvek tárgyi, képi vagy hanghrdzó útján történő szemléltetés a képviselők részéről: Házbizttság / bizttság előzetes engedélyével, az álláspnt kifejtéséhez szükséges mértékben [vö. Karácsny and Others v. Hungary and Szél and Others v. Hungary (applicatins ns /13 and 44357/13)] 8. Az rszággyűlési képviselők jgállása - A képviselői jgk gyakrlása alakuló üléstől (mandátumigazlás, eskü) alakuló ülésig képviselői jgait személyesen gyakrlja jga és kötelessége, hgy kezdeményezően vegyen részt az Országgyűlés munkájában köteles a szavazáskn jelen lenni indklással elláttt határzati javaslatkat terjeszthet elő Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

8 a nemzetiségi szószóló csak a nemzetiségeket képviselő bizttságban rendelkezik szavazati jggal, egyébként tanácskzási és mentelmi jggal rendelkezik - A képviselői megbízatás megszűnésének esetei az Országgyűlés megbízatásának megszűnése halál összeférhetetlenség (az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg) lemndás a megválasztáshz szükséges feltételek nem állnak fenn (az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg) egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában (az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg) - A szabad és egyenlő mandátum követelménye a képviselő nem utasítható (sem pártja, sem pedig a választóplgárk részéről) a képviselő nem hívható vissza (sem pártja, sem pedig a választóplgárk részéről) a képviselők jgai egyenlők - Összeférhetetlenség a beflyásmentes működés biztsítéka a képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkrmányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással (kivéve Krmány tagja és államtitkár) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkzhat. - Mentelmi jg funkciója védettség biztsítása a képviselők számára tevékenységük ellehetetlenítésével szemben a végrehajtó hatalm részéről a védettségnek két eleme van felelősségmentesség (tartalmi alapú megközelítés) a képviselő nem vnható felelősségre leadtt szavazata, képviselői minőségében kifejtett véleménye miatt (a közösség elleni uszítás, a nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszcialista és kmmunista rendszerek bűneinek nyilváns tagadása, a visszaélés minősített adattal nem tartznak a védettséget élvező közlések körébe) a felelősségmentességhez kapcslódó védettség a képviselői tisztség megszűnése után is védi a képviselőt sérthetetlenség (eljárási alapú megközelítés) minden esetben csak az Országgyűlés előzetes hzzájárulásával lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani, kényszerintézkedést alkalmazni a képviselővel szemben tettenérés esetén a képviselőt őrizetbe kell venni, de a büntetőeljárás megindításáhz ilyen esetben is szükség van az Országgyűlés hzzájárulására csak a képviselői megbízatás ideje alatt védi a képviselőt a mentelmi jg biztsíttta védettségről csak szabálysértési ügyekben lehet lemndani (büntetőügyekben nem) a mentelmi jg felfüggesztésére irányuló eljárás a legfőbb ügyész vagy a bíróság indítványának előterjesztése a házelnökhöz Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

9 az érintett képviselő és az Országgyűlés tájékztatása, az indítvány tvábbítása a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizttsághz a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizttság vizsgálata a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló javaslata a mentelmi jg felfüggesztésével kapcslatban az Országgyűlés döntése a mentelmi jg felfüggesztésével kapcslatban (felfüggesztéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának támgató szavazata szükséges) a mentelmi jg felfüggesztése mindig csak adtt ügyre szól az rszággyűlési választásn induló képviselő-jelöltek is rendelkeznek mentelmi jggal, annak felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizttság dönt több más közjgi tisztségviselő is az rszággyűlési képviselőkéhez hasnló mentelmi jgt élvez 9. Ajánltt irdalm - Erdős Csaba: Parlamenti autnómia Aktustani elemzések az Országgyűlés jgállásáról és hatásköreiről. Gndlat, Budapest, Kukrelli István Smuk Péter: A magyar Országgyűlés Öt parlamenti ciklus története. Országgyűlés Hivatala, Budapest, Smuk Péter: Ellenzéki jgk a parlamenti jgban. Gndlat, Budapest, KULCSFOGALMAK demkratikus legitimáció * népképviselet * képviseleti hatalmgyakrlás * alakuló ülés * a parlament megbízatási ideje * a parlament felszlása és felszlatása * házszabályi rendelkezések * rendes és rendkívüli ülés, ülésszak * elnaplás * többségi döntéshzatal * kisebbségi jgsítványk * nyilváns és érdemi vita * parlamenti bizttságk fajtái * Házbizttság * az Országgyűlés tisztségviselői * rszággyűlési képviselőcsprtk (frakciók) * képviselői jgk és kötelességek * szabad és egyenlő mandátum * mentelmi jg * összeférhetetlenség * a képviselői megbízatás megszűnése * nemzetiségi szószóló Pzsár-Szentmiklósy Zltán pzsarz@ajk.elte.hu Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás: