Kormányzati rendszerek szeptember 18. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 Krmányzati rendszerek szeptember 18. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alapvető fgalmak - Államfrma: az államfői hatalm jellegét és az állam külső megjelenési frmáját, elnevezését mutatja. - Krmányzati tevékenység (tág értelemben): állami és társadalmi visznyk alakítása, prgramk kezdeményezése, végrehajtása, jgalktási, igazgatási tevékenység (több állami szereplő vesz benne részt). - Krmányzati rendszer: alktmánys elrendezés, amely szerint a leginkább meghatárzó állami szervek (rendszerint: parlament, államfő, krmány) működnek. A krmányzati rendszerek a hatalmmegsztás fgalmi keretében értelmezendőek. - Krmányfrma: a leginkább meghatárzó állami szervek hatásköreinek jellemző elrendezése alapján a krmányzati rendszerek egyes típusai. 2. Milyen a jó krmányfrma? - Megóv a gyakri krmányválságktól, vagyis lehetővé teszi a krmányzhatóságt, egyúttal lehetőséget teremt az alkalmatlan tisztségviselőkkel szemben a felelősség érvényesítésére, azk eltávlítására. (A két célkitűzés adtt esetben egymás ellen is hathat.) - Adtt rszág krmányzati rendszerének működésére a választási rendszer és a pártrendszer is hatással van. - Lényeges, hgy a választtt krmányfrma igazdjn az adtt rszág közjgi hagymánykhz. 3. A parlamentáris krmányfrma - Gyökerek: Anglia (1689, Bill f Rights); 1830: Belgium, Franciarszág; a parlamentarizmus kialakulásának tvábbi hullámai ( , , ). - A parlamentek térnyerésének eszközei a történelem srán az uralkdóval szemben: miniszterek felelősségre vnása a költségvetés elfgadása hadviselés megszavazása - A parlamentáris rendszerekben a parlament áll a közhatalmi döntések centrumában (Bageht: Az angl parlament mindent megtehet, kivéve, hgy nőt férfivé és férfit nővé váltztassn. ). - A krmány mindig plitikai felelősséggel tartzik a törvényhzó szerv irányában. A krmányzáshz a parlament többségének támgatására van szükség. - A krmány (kabinet) tagjai plitikai értelemben szlidárisak egymás iránt. - Parlamenti képviselők is lehetnek krmánytagk, a krmányfő jellemzően egyúttal parlamenti képviselő is.

2 - Kétpártrenszer (Anglia) és többpártrendszer (kntinens) működési különbsége: kalíciós krmányk esetén a miniszterek nem egymással, hanem elsősrban pártjukkal vállalnak szlidaritást. - A krmány bizalmi szavazást kezdeményezhet a parlamentben: amennyiben a képviselők többsége nem támgatja, nem maradhat a helyén. - A bizalmi szavazás lehet valamely krmányzati előterjesztéshez kötött is. - A bizalmatlansági indítványt a parlamenti képviselők kezdeményezik a krmánnyal szemben. Többféle szabályzási frmája ismeretes. Amennyiben a képviselők többsége nem szavaz bizalmat a krmánynak, az nem maradhat helyén. - A bizalmi kérdés szabályzásának eltérő megldásaiban váltzó a krmány felelőssége és pzíciójának stabilitása (a következő felsrlásban a felelősség csökken és a stabilitás erősödik): westminsteri mdell (minden szavazás bizalmi szavazás) kiemelt előterjesztésekről (pl. költségvetés) szóló szavazás bizalmi szavazás egyszerű bizalmatlansági indítvány knstruktív bizalmatlansági indítvány (szükségképpen van másik miniszterelnök-jelölt) felelősség westminsteri mdell kiemelt javaslathz kötött bizalmi szavazás egyszerű bizalmatlansági indítvány stabilitás knstruktív bizalmatlansági indítvány - Az államfői hatalm a gyakrlatban elválik a végrehajtó hatalmtól. - Az államfőt általában nem közvetlenül a választóplgárk választják. - Az államfői hatalm általában reprezentatív, döntéseiért a miniszterek vállalják át a plitikai felelősséget (ellenjegyzés). A választtt államfők jgi felelősséggel rendelkeznek. - Az államfő szerepe leginkább válsághelyzetek idején értékelődik fel. - Az államfő krlátztt hatást tud gyakrlni a krmányalakításra. A krmány megbízatását nem szüntetheti meg a parlamenti többség akarata ellenében. - Az államfő meghatárztt (alktmánykban szabályztt) esetekben felszlathatja a parlamentet. - Az államfő és a parlamenti többség eltérő pártállása (támgatttsága) közjgilag nem prblematikus. - Tendencia a végrehajtó hatalm erősödésének flyamata a parlamentáris rendszerekben (a parlamentarizmus racinalizálása). A skála a klasszikus, brit parlamentarizmustól a racinalizált parlamentarizmusn keresztül a félprezidenciális rendszerekig terjed. 4. A prezidenciális krmányfrma - Gyökerek: az USA alktmánya (1787), később szinte kizárólagsan elterjed Dél-Amerikában. - A törvényhzó szerv a kétkamarás Kngresszus (Képviselőház: 435 fő, Szenátus: 100 fő), amely kétéves cikluskban működik. (A képviselők kétéves mandátummal rendelkeznek, a szenátrk hatéves mandátummal, egyharmaduk kétévente rtálódik.) - Az államfői és a krmányfői hatalm egy kézben összpntsul, a plgárk (elektrk útján) választják az elnököt.

3 - Az elnök plitikailag nem felelős a Kngresszus előtt, a végrehajtó hatalm gyakrlása nem függ a törvényhzó szerv bizalmától. Alktmány- vagy törvénysértés esetén az elnök jgi felelőssége vizsgálható az impeachment eljárásban. - A krmányzás adtt területeit az államtitkárk irányítják, akik kizárólag az elnöknek felelősek. - A hatalmi ágak merev elválasztása (separatin f pwers) érvényesül, erőteljes szervezeti és személyi elkülönítéssel (pl. az elnök és államtitkárk nem lehetnek egyidejűleg képviselők vagy szenátrk). Emellett a végrehajtó és a törvényhzó hatalm egymás kölcsönös ellenőrzésére szlgáló hatáskörökkel is rendelkezik (pl. az elnök vétó jga, a Szenátus egyetértési jga az elnöki kinevezésékhez kapcslódóan). - A hatalmmegsztás szövetségi tagállami dimenzióban is értelmezhető (vertikális hatalmmegsztás). - Kétpártrendszer működik, gyenge pártfegyelemmel a törvényhzás nem feltétlenül szlidáris a végrehajtó hatalmmal. 5. A félprezidenciális krmányfrma - Gyökerek: Franciarszág (1958), az V. Köztársaság krmányfrmája. - A közvetlenül választtt államfő a végrehajtó hatalm része, részt vesz (vehet) a krmányzásban. Az államfő nevezi ki a miniszterelnököt és a krmány tagjait ( kétfejű végrehajtó hatalm). - A krmány (a miniszterelnök) a parlamentnek és az elnöknek is felelősséggel tartzik. - A államfő csak a választóplgárk felé tartzik plitikai felelősséggel. 1. közvetlenül választtt államfő (csak a választóplgárk felé tartzik felelősséggel) 2. államfő által kinevezett krmány A krmány az elnöknek és a parlamentnek is felelősséggel tartzik. - - A parlamenti többség megbuktathatja a krmányt, az elnöknek pedig jgában áll felszlatni a Nemzetgyűlést. - Khabitáció: az elnök és a miniszterelnök eltérő pártállása. Ilyen időszakban nagybb a kckázata az alktmánys intézmények knfliktuskkal terhelt együttműködésének. Khabitáció időszakában különösen fnts az alktmányban rögzített hatásköri szabályk pnts betartása. Ilyenkr rendszerint a parlamentáris krmányfrma karakterjegyei is erősödnek. A khabitáció elkerülése érdekében csökkentette egy alktmánymódsítás 2000-ben az elnöki mandátumt 7 évről 5 évre (a Nemzetgyűlés mandátumával megegyezően) Franciarszágban. - Mivel a félprezidenciális rendszerben is jelen van a parlamentáris rendszerek meghatárzó sajátssága (a krmány plitikai felelőssége a parlament irányában), a félprezidenciális rendszer a parlamentáris krmányfrma módsíttt váltzataként is értékelhető.

4 6. Kllegiális krmányfrma - Svájcban alakult ki, más államban nem ismert. A négy évre választtt Szövetségi Gyűlés tölti be a törvényhzó szerv funkcióját. A végrehajtó hatalm gyakrlására a Szövetségi Gyűlés négy évre hét tagú Szövetségi Tanácst választ saját tagjai srából. A Szövetségi Tanács tagjai plitikai értelemben nem szlidárisak egymás iránt együttműködésükre a kllegialitás jellemző. - Az államfői tisztséget rtációs rendszerben a Szövetségi Tanács tagjai töltik be, egy-egy évre. 7. Magyarrszág krmányzati rendszerének jellemzése - Magyarrszág parlamentáris krmányzati rendszerének mdern történelmi előzményei: az évi III tc. a miniszteri felelősségről és az évi I. tv. Magyarrszág államfrmájáról. - Az 1989-es alktmányzás srán a tiszta (angl) parlamentarizmus karakterjegyei erősödtek ben erős parlamenti jgkörök mellett a krmány stabilitása erősödött (kancellárdemkrácia), világssá vált, hgy az államfő nem részese a végrehajtó hatalmnak. - Az Alaptörvény (2011) szabályzási rendszere szintén a parlamentáris krmányfrma és a kancellárdemkrácia intézményi megldásait követi, a végrehajtó hatalm egyúttal erősödik. - A magyar krmányfrma jellemző karakterjegyeit kirajzló szabályzási megldásk: a miniszterelnök megválasztásának és a Krmány megalakításának szabályzása a bizalmi szavazás intézményének szabályzása a bizalmatlansági indítvány szabályzása az Országgyűlés felszlásának szabályzása az Országgyűlés államfő általi felszlatásának szabályzása 8. A krmányzati rendszerek tervezésének típushibái - Erős parlamenti ellenőrzési jgkörök mellett a krmány stabilitását szlgáló intézményi megldásk hiánya. Egy ilyen szabályzási knstrukció elsősrban abban az esetben kckázats, ha egyébként a pártrendszerből és a választási rendszerből adódóan skpárti parlamentek és krmánykalíciók jönnek létre. (Pl. Olaszrszágban a gyakri krmányválságk következtében Alcide de Gasperi nylcszr, Silvi Berluscni négyszer vlt miniszterelnök). - Az is prblematikus, ha maga a krmányfrma és az egyes alktmánys intézmények hatáskörei nincsenek kellőképpen tisztázva az alktmányban. Rmánia krmányfrmáját parlamentárisnak és félprezidenciálisnak is lehet tekinteni, a végrehajtó hatalmhz srlható hatáskörök egy részénél pedig nem tisztáztt, hgy azk az államfőhöz vagy a miniszterelnökhöz tartznak-e. Khabitációs időszakkban (Traian Băsescu elnök mandátuma alatt és között) ez a helyzet kmly alktmánys válságkhz vezetett. 9. Stabilitás és dinamika a krmányzati rendszerekben - Stabilitást erősítő tényezők kherens (a saját törvényszerűségei szerint működő) rendszer kialakítása illeszkedés a nemzeti közjgi hagymánykhz

5 illeszkedés a társadalmi visznykhz szerves kapcslat a választási rendszerrel és a pártrendszerrel világs demkratikus legitimáció felelősséggel pársuló krmányzati stabilitás - A krmányzati rendszerek működésére ható tényezők plitikai kultúra skasdó krmányzati feladatk, ami parlamentáris rendszerekben a parlamentarizmus racinalizálásáhz (pl. megnehezített bizalmatlansági indítvány) vezet új (alktmánys rendszeren kívüli) hatalmi tényezők EU: demkrácia-deficit paradxn (törekvés a döntéshzó szervek demkratikus legitimációjának erősítésére) Európán kívüli világ: a knszciális demkráciáhz tartzó intézményi megldásk térnyerése (az adtt államban élő etnikai, vallási csprtk paritáss/rtációs képviselete az alktmánys intézményekben) "A parlamenti aréna az egyik legfntsabb kncentrálódási pntja egy plurális társadalm vitáinak és knfliktusainak." /Klaus vn Beyme/ "A parlamentáris demkrácia a legrsszabb krmányzati rendszer az összes többi kivételével." /Winstn Churchill/ 10. Ajánltt irdalm - Givanni Sartri: Összehasnlító alktmánymérnökség. Akadémiai Kiadó, Budapest, Chrnwski Nóra Drinóczi Tímea (szerk.): Európai krmányfrmák rendszertana. HVG-ORAC, Budapest, Kukrelli István: A magyar állam- és krmányfrma stabilizátrai és demkráciadeficitjei KULCSFOGALMAK államfrma krmányzati rendszer krmányfrma parlamentáris krmányfrma plitikai felelősség bizami szavazás bizalmatlansági indítvány racinalizált parlamentarizmus prezidenciális krmányfrma impeachment félprezidenciális krmányfrma kétfefű végrehajtó hatalm khabitáció kllegiális krmányfrma knszciális krmányzati mdell magyar parlamentáris közjgi hagymányk Pzsár-Szentmiklósy Zltán pzsarz@ajk.elte.hu