Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.

Átírás

1

2 Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az (1)anyagi és (2)szellemi javaknak az összessége, amit az emberiség létrehztt. A személyiség létezésének az a feltétele, hgy ntgenezise srán e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interirizálja. Az interirizált kultúrát nevezzük műveltségnek. A kultúra javait, mint műveltségtartalmat sajátítjuk el, a művelődés tehát nem más, mint a kultúra biznys tartalmainak interirizációja. Mind a művelés, mind a művelődés aktív flyamat, amely kölcsönösséget feltételez az átadó és a befgadó részéről egyaránt. A kultúra műveltségtartalmait jelentősen beflyáslja a társadalm érték- és nrmarendszere, az egyén individuális sajátsságai.

3 Az egészségkultúra maga az életmód. Az egyén életmódja révén szabályzhatja, ptimalizálhatja egészségi állaptát, életmódjával elégítheti ki egészségével kapcslats szükségleteit. Az egészségi állapt visszahat az életmódra, attól elválaszthatatlan.

4 Az életmód az emberek lyan tevékenységi-magatartási rendszere, amelyet életük fenntartására, váltzó szükségleteik kielégítésére szerveznek. Az emberi magatartás lyan vnásait fejezi ki, amelyek a mindennapi életünkben rendszeresen megnyilvánulnak. Az egyének visznylags autnómiával alakítják életmódjukat, a társadalmi-gazdasági feltételek között. Az életmódt meghatárzzák az anyagi visznyk és az életszínvnalbeli adttságk.

5 A végzett munka Anyagi visznyk Életkr és nemek szerinti differenciáltság Isklai végzettség Család Életmódminták

6 Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapt, másrészt egyensúlyi állapt, amely időben váltzó, különböző fkzatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állaptai felé. Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állaptát átélni, minősíteni, megváltztatandónak ítélni. Ennek igen nagy a jelentősége, ugyanis az egészségérzet, egészségtudat, a betegségérzet, betegségtudat a leghatéknyabb mtivációs bázisa lehet a különböző életviteli történéseknek.

7

8

9 A rekreáció fgalma a mdern kr terméke, jóllehet a gyökereit az őskrig visszavezethetjük Latin eredetű szó, ami kezdetben isklai szünidőt jelentett [Cmenius, J. A. Nagy ktatástan ( )], azaz kikapcslódást, pihenést, mással fglalkzást. A rekreáció az elfgadtt nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája. A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szlgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakzását is eredményezi. Szcilógiai értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését tekintették elsődleges feladatának. Nevezik az életminőség tanának is. Ttális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adtt választevékenység, amit elsősrban szabadidőnkben végzünk.

10 A rekreáció társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése, helyreállítása és növelése Az egén számára a legfőbb funkció: a felüdülés, a felfrissülés és szórakzás Eredménye pedig társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megélt minőségi élet Rekreatív magatartásfrma: Azkat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő (pzitív) magatartásfrmákat nevezzük rekreatívnak, amelyek az ember szmatikus, pszichés és szciális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az ptimális teljesítőképesség meg-, ill. újratermelésére valamint megújítására irányulnak. A rekreatív többlet a nem szabadidős tevékenységeinkben keletkező rekreációs hatáskat jelenti. A többlet megjelenhet a kedvvel végzett munkában (munkahely, főzés, takarítás, fűnyírás), mint a fizilógiai szükségletek kielégítésében (étkezés, fürdés).

11

12 Az ősembernek munkavégzésre alkalmas állaptba kellett kerülnie. Ennek feltétele ekkr a megfelelő táplálékhz jutás (energiapótlás) és a megújulást szlgáló alvás (regeneráció). Már ekkr megjelent az igény a kikapcslódásra. A törzs jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egy ellenséges törzs legyőzését követő ünnepségek, valamint az évezredeken át rendszeresen megtarttt avatási próbák a sajáts időrend szerinti vallási-kultikus események az őskr emberének szórakzását, kikapcslódását jelentették a mindennapkból. A munka-pihenés aránya % A rekreáció: elsődleges funkciója az őskrban a munkavégző-képesség megteremtése, helyreállítása, növelése

13 Szabad emberek - szabadidős tevékenységei összefnódnak a vallási, művelődési, művészeti tevékenységekkel Tudmány, színház, sprtesemények, cirkusz

14 A 7. nap szentsége Munka 50%, bilógiai szükségletek 25 %, szabadidő 25% Az ünnepek sra bővült: vallási (karácsny, újév, húsvét), családi (esküvő, keresztelő, haltti tr), vásárk, bálk, (farsangi, szüreti), cirkuszk A rekreáció funkcinális fgalma kiegészül mtivációs hatásúval: felfrissülés, felüdülés, szórakzás.

15 A reneszánsz krban megváltztt a szabadidő tartalma és a róla valltt nézetek kiindulópntja. Előtérbe került a harmnikus személyiség fntssága, mely eszményhez szrsan kapcslódtt a szabadidő hangsúlyzása. A munkaidő meghsszabbításának igénye a feudalizmus bmlásával egyidejűleg jelentkezett.

16 Ipari frradalm : első ipari frradalm gépesítés, tömegtermelés, gyárak : másdik ipari frradalm gépipar, vegyipar, vasút Tudmánys-technikai frradalm 1945-napjainkig autmatizáció, mtrizáció, a mezőgazdaság gépesítése, kemizálása, háztartási rbtk, számítástechnika

17 A 20. század másdik felére megnőtt az emberek szabadideje és vásárlóereje egyaránt. Az lett a fő kérdés, hgy miként tudnak ezzel élni és nem visszaélni. A civilizációs fejlődés mindeközben száms negatív hatással kársíttta, rmblta az ember minőségi életét. Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fgalmával.

18 Bilógiai szükségletek: Az egyén önmaga ellátását, illetve fönntartását szlgáló tevékenységek csprtja. A bilógiai idő fgalmába a pihenés (alvás, üdülés), a táplálkzás és a higiéné, testáplás (tisztálkdás, fdrász, kzmetikus, stb.), valamint az egészségüggyel kapcslats tevékenységeink (szűrővizsgálatk, rvsi vizit, kórházi áplás, gyógyszertár, stb.) tartzik. Társadalmi kötelezettségek: Ebbe a csprtba az anyagi javak előállítását, a jövedelemszerzést szlgáló munka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítő tanulás tartzik. Ehhez srljuk még a családi (háztartási munkák, gyereknevelés, bevásárlás) és társadalmi kötelezettségeket (adózás, bejelentések, igazlásk, pstai és banki ügyletek) is. Szabadidő: Az előző kettőn kívül fönnmaradt időmennyiséget tekintjük szabadidőnek (free time, Freizeit). Ide tartzik a közlekedés/utazás, ami nem kimndttan a rekreálódást szlgálja.

19 A rekreáció és az egyén Az egyén rekreációra irányuló személyes mtivációja a felüdülés, felfrissülés, célja a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét megteremtése. A rekreációs tevékenység célja a pzitív hatásk, a rekreációs élmény átélésével valósul meg! A rekreáció célja az egyén szempntjából: az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása a harmnikus életvitel kialakítása az ptimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása A rekreáció és a társadalm A rekreáció feladata a társadalmi fejlődés negatív hatásainak és a belőlük fakadó szükségletek kellő idejű felismerése, a célk megfgalmazása és a megvalósításhz vezető út kijelölése.

20 A szabadidő az a teljes időkeret, ami tulajdnképpen üres, csupán egy lehetőség, amit rekreációs célkra (is) szabadn fölhasználhatunk. Jellemzője a választás szabadsága, a fizikai, lelki és szellemi értelemben vett önkiteljesedésre, az önbecsülés növelésére és örömkeresésre való törekvés. Ami ebből kedvünkre/ örömünkre szlgál, amit kellemesnek találunk és pzitív élményként élünk meg azt tekintjük leisure-nek.

21 Passzív típus: Azk, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, legfeljebb kcsmába járnak, televízióznak, esetleg házimunkát végeznek. Rekreatív típus: Stabil, megállapdtt életvitelt flytatnak, és szabadidejüket a felüdülésre akarják fölhasználni. A típus tagjai főleg a könnyű műfajk iránt érdeklődnek. Akkumulatív típus: Minden iránt érdeklődnek, de semmi iránt sem elkötelezetten. Elsősrban értelmiségiek, vezető állásúak, divatkövetők, sznbk tartznak ide. Inspiratív típus: Szabadidejükben magasabb kultúra iránt érdeklődnek, fntsnak tartják önmaguk fejlesztését, az értékek áplását. Értelmiségiek, ill. más rétegekből azk, akik értelmiségi mintát követnek.

22 A hatékny szabadidő eltöltéshez szükség van szabadidőtudatra, azaz megtervezett, tudatsíttt, figyelemmel átélt szabadidőre. Bntsuk le ezt részcélkra. Legyenek távlati, középtávú és közeli céljaink. Ezekhez rendeljünk cselekvési terveket. Ennek lépései a következők: Legyen életstratégiánk. (Milyen munka, család, karriert képzelünk el magunknak? Mit szeretnénk tulajdnképpen az életben? Ezek megvalósítása föltételezi, hgy vegyük számba a várható napi, heti, ünnepekhez kötött, valamint a nagybb léptékű (szabadságs) szabadidőinket.