Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1"

Átírás

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller Alfred Kölz Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

2 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú) parlamentarizmus

3 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (1) 1. Angol modell - a miniszterelnök meghatározó szerepe jellemző: 18. sz. vége: First Lord of Treasury Ő választja ki a minisztereket (meg is válhat tőlük) Összehívja a kabinetüléseket, meghatározza a napirendet Közvetít a kormány és az uralkodó között

4 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (2) 2. A miniszterek parlamenti tagok: Régi szokás: ha kinevezik miniszterré, lemond parlamenti mandátumáról, hogy rögvest megméresse magát a választóinál 1867 előtt inkább a Lordok Házából, utána inkább a Közösségek Házából kerülnek ki a miniszterek Rendkívüli helyzetekben kivételesen nem parlamenti tag is lehet miniszter (pl. háború idején tábornok hadügyminiszter)

5 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (3) 3. A végrehajtó hatalom politikai felelőssége: A kabinetnek a TH felé politikai felelősséggel tartozik (a parlamenti többség politikai irányvonalát kell követnie) S ez a felelősség KOLLEKTÍV! (minden miniszter az egész kormány tevékenységéért felelősséget vállal) Egyhangúság a döntésekben kötelező szolidaritás

6 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (4) 4. Kétpártrendszer és politikai váltógazdálkodás: A 17. századtól két nagy párt: Tory Konzervatív párt Whig Liberális párt A 20. sz. elejétől meggyengül szerepét átveszi a Munkáspárt (20-as, 30-as évek) Erős pártfegyelem.

7 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (5) 5. Belső kabinet működése: A legfőbb miniszterek külön csoportot alkotnak (I. vh. óta szokás) Külügyi, védelmi, igazságügyi, pénzügyi, belügyi tárcavezető Alkotmányos szabály nincs rá (háborús időben háborús kabinet )

8 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (1) (Itt elsősorban a III. Francia Köztársaságra gondolunk ) 1. Duális végrehajtó hatalom: Köztársasági elnök 7 évre a Nemzetgyűlés választja Nincs politikai felelőssége a Nemzetgyűlés felé Törvénykezdeményezési jog A főtisztviselők kinevezésének joga Hadsereg parancsnoka Elnököl a minisztertanácsban (Conseil des Ministres) Intézkedéseinek érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés szükséges (nem elnöki, hanem parlamentáris rendszer, mivel a minisztereken keresztül fennáll a VH politikai felelőssége a TH felé) Kormány A kormányzati döntések tényleges meghozója Tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, de a parlamenti erőviszonyok alapján Politikailag is felelős a Nemzetgyűlésnek A köztársasági elnök jelenlétének hiányában kabinettanácsként tanácskozik (Conseil de Cabinet)

9 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (2) 2. Instabil, gyenge kormányzat: 1875 és 1940 között több mint 100 kormány működött Ennek okai: Instabil többpártrendszer A parlamentfeloszlatási jog hiánya A törvényhozás stabil maradt (1877-et kivéve mindig kitöltött mandátumát)

10 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (3) 3. Instabil többpártrendszer: Nem két nagy politikai erő, hanem több diffúz párt: gyorsan változó képződmények Alacsony pártfegyelem a hosszú távú koalíciók kizártak A kormánybuktatás módjai: Bizalmatlansági indítvány Bizalmi szavazás kérése a kormány részéről Interpelláció (leszavazás esetén a kormány lemondott)

11 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (4) 4. A parlamentfeloszlatási jog hiánya: Az alkotmány szerint ugyan a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával feloszlathatta az alsóházat, de mint a két ház együttes ülése által választott elnök ez nem igazán fér össze státuszával 1877/79: a köztársasági elnök végül politikailag belebukott annak következményeibe, hogy feloszlatta a képviselőházat (többé nem éltek ezzel a joggal a III. Köztársaság idején)

12 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (5) 5. A francia törvényhozás-központú kormányzati példa hatásai: Mussolini előtt hasonló volt Olaszország (instabil pártrendszer) 1921 óta a lengyel kormányzati rendszer (az elnökkel és a kormánnyal szemben túlsúlyos parlament)

13 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás

14 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (1) 1. Jelentése: Állandósuló bal-jobb struktúrában több párt van jelen (nem pusztán két párt, mint Angliában, s nem is olyan diffúz, mint a III. Francia Köztársaságban) Változó erejű pártok kötnek egymással változó összetételű koalíciókat (egyedül egyik sem bír kormányozni)

15 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (2) 2. Következmények: A kormányfő primus inter pares (nincs oly meghatározó szerepe a politika irányításában) A kormány testületi jellege megerősödik (kollektív felelősség)

16 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (3) 3. Példák a 19. századból: 1831-es belga alkotmány nyomán Belgium (továbbá Hollandia, skandináv országok kivéve Finnországot) Spanyolország, Portugália

17 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (1) 1. Egyensúly a Reichstag és a közvetlenül választott elnök között: A Reichstagot általános választójog alapján választják, az elnököt szintén mindkét tényező a nép képviselője Az elnök közvetlenül nem vesz részt a kormányzásban (van felelős kormány) Az elnök szerepe azonban megnő belső konfliktusok és szükséghelyzetek esetén (pl. 48. : szükségrendeletalkotási jog)

18 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (2) 2. Közvetlen demokratikus intézmények bevezetése (43., ): A közvetlen elnökválasztás mellett visszahívhatóság népszavazással (a Birodalmi Gyűlés indítványára) Elnök által elrendelt törvényreferendum Törvényreferendum a Birodalmi Gyűlés egyharmadának + a választók 5%-ának indítványára Törvényiniciatíva a választók 10%-ának indítványára Elnök által elrendelt törvényreferendum a TH két kamarájának konfliktusa esetén Népi alkotmányiniciatíva (10%) Elnök által elrendelt alkotmányreferendum a két kamara konfliktusa esetén

19 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (3) 3. Instabil kormányzás: 14 év alatt 20 kormány Döntően nem a kormányforma, hanem a gazdasági és politikai válság miatt (főként a W. K. utolsó szakaszában)

20 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (1-2) 1. Közvetlenül (kvázi közvetlenül) választott államfő, parlamenti politikai felelősség nélkül: Megbízatása nem függ a parlament bizalmától Nincs ellene parlamenti bizalmatlansági indítvány 2. Egyszemélyi végrehajtó hatalom: A köztársasági és miniszterelnöki pozíció egy kézben Az elnök egymaga alkotja a kormányt (nincsenek miniszterei, csak önállótlan államtitkárai politikai értelemben csak neki felelnek)

21 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (3) 3. A TH és a VH viszonya: A TH nem tudja elmozdítani az elnököt politikai bizalmatlanság okán, csak jogsértés esetén (impeachment) Eltérhet egymástól az elnöki és a parlamenti politikai irányvonal divided government Az elnök ill. kabinetje általában nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet Nincs szigorú pártfegyelem

22 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (4) 4. Az amerikai prezidenciális kormányforma hatásai: Latin-amerikai országok Európa: tiszta formájában nem veszik át A franciáknál a II. Köztársaság (1848/51) hoz létre hasonlóan erős elnöki hatalmat Az 1958-as alkotmány szintén a VH-ra helyezi a hangsúlyt félelnöki rendszer

23 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák

24 I. Kollegiális kormányforma Svájc (1848, 1874) 1. Két példából építkezik: Amerikai elnöki rendszer Az 1795-ös francia alkotmány (a VH élén 5 fős direktórium) 2. Jellemzői: 4 évre a parlament által választott kormány (Szövetségi Tanács) A Szövetségi Tanácsnak nincs parlamenti politikai felelőssége Nincs külön államfői és miniszterelnöki tisztség A Szövetségi Tanács tagjai váltakozva (rotációs) alapon töltik be az államfői tisztséget Gyakori a közvetlen demokratikus eszközök alkalmazása

25 II. A parlamenti kormányzás 1. A TH közjogilag és politikailag is minden más hatalmi tényező fölött áll: kizárólag a népnek felelős 2. Jellemzői: A VH teljesen alá van vetve a TH-nak (szinte a TH egyik bizottságaként működik; nincs parlament-feloszlatási jog) Egykamarás TH Nincs a parlamenti hatalommal szemben ellensúlyt képező államfő Többnyire rendkívüli helyzetekben alakult ki hasonló: Anglia: 1640-es évek parlamenti kormányzása Franciaország: Robespierre diktatúrája idején a Konvent

26 III. Átmeneti ill. vegyes kormányformák 1. Félprezidenciális kormányforma: Pl. Franciaország, Románia A VH megoszlik a közvetlenül választott köztársasági elnök és a kormány között Jogi felelőssége mindkettőnek van Parlamenti politikai felelőssége csak a kormánynak 2. Elnöki kormány (Präsidial-Kabinet) a Weimari Köztársaság utolsó szakaszában: Kormányképes többség híján az elnök a parlamenti erőviszonyokra tekintet nélkül nevezi ki jelöltjét kancellárrá Az alkotmány 48. -a alapján, szükségrendelettel lépteti életbe a kormány intézkedéseit

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése

XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése 27. A parlamentek működésének főbb szabályai 28. A klasszikus

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata *

Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * Veress Emõd Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * 1. Romániában, a rendszerváltás után kialakított félelnöki/félparlamentáris kormányzati rendszerben állandóan jelen

Részletesebben

A magyar politikai rendszer Az államfő

A magyar politikai rendszer Az államfő Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,

Részletesebben

MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.

MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi. MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot

Részletesebben

nemzetközi kitekintés

nemzetközi kitekintés nemzetközi kitekintés Franczel Richárd NYUGATI MINTAORSZÁGOK MINISZTERELNÖKI INTÉZMÉNYEI (zárótanulmány) 1 A tanulmány 2 a brit, a francia és a német miniszterelnöki intézményről (a közjogi funkcióról)

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75.

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,

Részletesebben

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra

Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Mészáros Gábor Témavezető: Dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár A Kormány politikai felelőssége,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

nemzetközi kitekintés

nemzetközi kitekintés nemzetközi kitekintés san összefügg e kormányzati rendszer történeti ívével, a brit rendszer tanulmányozásával közelebb kerülhetünk e funkció kialakulásának és működésének tisztább megértéséhez is. Franczel

Részletesebben

Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással

Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással Dr. Csink Lóránt A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG KÖZÉP-EURÓPÁBAN. A LENGYEL, A CSEH ÉS A SZLOVÁK ÚT Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással való viszonyának kérdése Közép-Európában élesebben merült fel,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1

Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1 Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1 1. Bevezetés A polgári állam egyik fontos alkotmányos alapelve a végrehajtó hatalom törvényhozás általi ellenőrzése volt. Ez feltételezte a hatalmi

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

. Németország és a nemzetiszocializmus

. Németország és a nemzetiszocializmus . Németország és a nemzetiszocializmus Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 20. Németország és a nemzetiszocializmus Színre lépnek a nácik Németország történetét 1919 és 1923

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Ördögh Tibor Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása

Ördögh Tibor Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása Ördögh Tibor Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása GROTIUS E-KÖNYVTÁR / 56 2012 Sorozatszerkesztő Horváth Jenő A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-

Részletesebben

Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében

Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Az állam és kormányforma szorosan összefügg egymással, de nem azonos fogalmak, jóllehet a köznyelv gyakran keveri

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Antal Attila. Az elnöki vétó II.

Antal Attila. Az elnöki vétó II. Antal Attila Az elnöki vétó II. A Méltányosság Politikaelemző Központnak (MPK) az elnöki vétóról szóló elemzésének második része az első rész nyugat-európai kitekintése után feltárja az intézmény amerikai

Részletesebben

A bizalmi kérdés a magyar és a német alkotmányjogban

A bizalmi kérdés a magyar és a német alkotmányjogban Mezei Péter egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézet Regina Henning LL.M. (Dresden), idegennyelvi lektor, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30.

A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30. A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG 2. 2014. SZEPTEMBER 30. A Batthyány-kormány Tyroler József (1822-1854) (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján) 1.A KORMÁNY ALKOTMÁNYOS

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

VII. Weimari Köztársaság ( ) Osztrák Köztársaság ( ) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése

VII. Weimari Köztársaság ( ) Osztrák Köztársaság ( ) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) Osztrák Köztársaság (1918-1934) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk. 393-397.] 20. Az Osztrák

Részletesebben

Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete

Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb

Részletesebben

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

A kormányzati struktúra reformja

A kormányzati struktúra reformja Franczel Richárd A kormányzati struktúra reformja A kormányzati struktúra tervezett reformja jelentősen át fogja szabni a felelősségi viszonyokat. A több részterületet átfogó miniszterek hatalma és egyben

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai 2014. június 06-2015. május 20-ig A táblázatban szereplő tételek csak az elszámolt és lezárt utakat tartalmazzák. Utazás Napidíj költsége

Részletesebben

A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai

A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai PhD értekezés Dr. Szalai András Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013 Témavezető Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár Dr. Téglási

Részletesebben

Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2012 között

Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2012 között Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2012 között PhD értekezés tézisei Írta: Ördögh Tibor ELTE ÁJTK Politikatudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Navracsics

Részletesebben

1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai

1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 1/43 1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai 1.1.) 15 pontos kérdések: 1.1.1. Sorolja fel a jogvédelmi szerveket! Kettőt

Részletesebben

A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai

A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai PhD értekezés Dr. Szalai András Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013 Témavezető Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár Dr. Téglási

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak. Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli

Részletesebben

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

Az államfői hivatalok szervezetéről 1

Az államfői hivatalok szervezetéről 1 Molnár Albertina Az államfői hivatalok szervezetéről 1 A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége. Benjamin Constant Bevezetés Dolgozatomban a köztársasági elnököket segítő

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2016/2017. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék:Közgazdasági

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény,

Részletesebben

Szakács Tamás. 32.A hivatásos politikusok típusai

Szakács Tamás. 32.A hivatásos politikusok típusai 32.A hivatásos politikusok típusai 1.A politikai szféra különböző kapcsolódásai szerint megkülönböztethető politikustípusok a. dogmatikus politikus 1. az ideológusok absztrakt elveken nyugvó gondolkodását

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

Antal Attila. Az elnöki vétó. I. rész

Antal Attila. Az elnöki vétó. I. rész Antal Attila Az elnöki vétó I. rész A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) már többször foglalkozott a magyar Alkotmány inkoherens rendelkezéseivel, rávilágítva arra, hogy a politikai kompromisszumok

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata

Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata SzMSz 3. sz. melléklete Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata Érvényes: 2012. május 24-től visszavonásig 1 Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége tisztújító/választó közgyűlés

Részletesebben

TANTÁRGYLAP Kiértékelés típusa

TANTÁRGYLAP Kiértékelés típusa TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet / Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Balázs István Jakab András II. fejezet: Rixer

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Szerb Köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták.

Szerb Köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták. Kormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában Alapfogalmak Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Parlamenti választások Romániában

Parlamenti választások Romániában Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben

Részletesebben

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, BRAZÍLIA ÉS OROSZORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, BRAZÍLIA ÉS OROSZORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, BRAZÍLIA ÉS OROSZORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI Írta: Németh Attila Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia III. évfolyam Laczkóné dr. Tuka Ágnes, Összehasonlító

Részletesebben

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013.

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. Jelen Szabályzatot 2013. május 29-én fogadta el a HVDSZ 2000 Országos Értekezlete (10/2013. sz. Országos Értekezleti határozat) 2 1. Általános rendelkezések 1.1 A választások

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HÁTTÉRAPPARÁTUS NAGY-BRITANNIÁBAN *

A MINISZTERELNÖKI HÁTTÉRAPPARÁTUS NAGY-BRITANNIÁBAN * Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 KRISTÓ KATALIN A MINISZTERELNÖKI HÁTTÉRAPPARÁTUS NAGY-BRITANNIÁBAN * A brit közigazgatás központjában

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza. (,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez

Részletesebben

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Kovács Virág: A köztársasági elnöki intézmény szabályozási koncepciójáról

Kovács Virág: A köztársasági elnöki intézmény szabályozási koncepciójáról Pázmány Law Working Papers 2011/14 Kovács Virág: A köztársasági elnöki intézmény szabályozási koncepciójáról Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA 1 euro-atlanti nemzetközi szervezetekhez. A közösségi intézmények működése és összetétele azonban 6 országra volt méretezve, és az Európai Közösségek jelenleg 15 tagállamot 3 számlálnak, anélkül, hogy

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Államfő és kormány a hatalommegosztás rendszerében

Államfő és kormány a hatalommegosztás rendszerében Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája Veress Emőd Államfő és kormány a hatalommegosztás rendszerében A magyar parlamentarizmus és a román félparlamentarizmus PhD értekezés

Részletesebben