Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
|
|
- Dénes Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller Alfred Kölz Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
2 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú) parlamentarizmus
3 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (1) 1. Angol modell - a miniszterelnök meghatározó szerepe jellemző: 18. sz. vége: First Lord of Treasury Ő választja ki a minisztereket (meg is válhat tőlük) Összehívja a kabinetüléseket, meghatározza a napirendet Közvetít a kormány és az uralkodó között
4 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (2) 2. A miniszterek parlamenti tagok: Régi szokás: ha kinevezik miniszterré, lemond parlamenti mandátumáról, hogy rögvest megméresse magát a választóinál 1867 előtt inkább a Lordok Házából, utána inkább a Közösségek Házából kerülnek ki a miniszterek Rendkívüli helyzetekben kivételesen nem parlamenti tag is lehet miniszter (pl. háború idején tábornok hadügyminiszter)
5 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (3) 3. A végrehajtó hatalom politikai felelőssége: A kabinetnek a TH felé politikai felelősséggel tartozik (a parlamenti többség politikai irányvonalát kell követnie) S ez a felelősség KOLLEKTÍV! (minden miniszter az egész kormány tevékenységéért felelősséget vállal) Egyhangúság a döntésekben kötelező szolidaritás
6 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (4) 4. Kétpártrendszer és politikai váltógazdálkodás: A 17. századtól két nagy párt: Tory Konzervatív párt Whig Liberális párt A 20. sz. elejétől meggyengül szerepét átveszi a Munkáspárt (20-as, 30-as évek) Erős pártfegyelem.
7 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (5) 5. Belső kabinet működése: A legfőbb miniszterek külön csoportot alkotnak (I. vh. óta szokás) Külügyi, védelmi, igazságügyi, pénzügyi, belügyi tárcavezető Alkotmányos szabály nincs rá (háborús időben háborús kabinet )
8 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (1) (Itt elsősorban a III. Francia Köztársaságra gondolunk ) 1. Duális végrehajtó hatalom: Köztársasági elnök 7 évre a Nemzetgyűlés választja Nincs politikai felelőssége a Nemzetgyűlés felé Törvénykezdeményezési jog A főtisztviselők kinevezésének joga Hadsereg parancsnoka Elnököl a minisztertanácsban (Conseil des Ministres) Intézkedéseinek érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés szükséges (nem elnöki, hanem parlamentáris rendszer, mivel a minisztereken keresztül fennáll a VH politikai felelőssége a TH felé) Kormány A kormányzati döntések tényleges meghozója Tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, de a parlamenti erőviszonyok alapján Politikailag is felelős a Nemzetgyűlésnek A köztársasági elnök jelenlétének hiányában kabinettanácsként tanácskozik (Conseil de Cabinet)
9 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (2) 2. Instabil, gyenge kormányzat: 1875 és 1940 között több mint 100 kormány működött Ennek okai: Instabil többpártrendszer A parlamentfeloszlatási jog hiánya A törvényhozás stabil maradt (1877-et kivéve mindig kitöltött mandátumát)
10 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (3) 3. Instabil többpártrendszer: Nem két nagy politikai erő, hanem több diffúz párt: gyorsan változó képződmények Alacsony pártfegyelem a hosszú távú koalíciók kizártak A kormánybuktatás módjai: Bizalmatlansági indítvány Bizalmi szavazás kérése a kormány részéről Interpelláció (leszavazás esetén a kormány lemondott)
11 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (4) 4. A parlamentfeloszlatási jog hiánya: Az alkotmány szerint ugyan a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával feloszlathatta az alsóházat, de mint a két ház együttes ülése által választott elnök ez nem igazán fér össze státuszával 1877/79: a köztársasági elnök végül politikailag belebukott annak következményeibe, hogy feloszlatta a képviselőházat (többé nem éltek ezzel a joggal a III. Köztársaság idején)
12 II. A klasszikus francia parlamentarizmus (5) 5. A francia törvényhozás-központú kormányzati példa hatásai: Mussolini előtt hasonló volt Olaszország (instabil pártrendszer) 1921 óta a lengyel kormányzati rendszer (az elnökkel és a kormánnyal szemben túlsúlyos parlament)
13 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás
14 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (1) 1. Jelentése: Állandósuló bal-jobb struktúrában több párt van jelen (nem pusztán két párt, mint Angliában, s nem is olyan diffúz, mint a III. Francia Köztársaságban) Változó erejű pártok kötnek egymással változó összetételű koalíciókat (egyedül egyik sem bír kormányozni)
15 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (2) 2. Következmények: A kormányfő primus inter pares (nincs oly meghatározó szerepe a politika irányításában) A kormány testületi jellege megerősödik (kollektív felelősség)
16 I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (3) 3. Példák a 19. századból: 1831-es belga alkotmány nyomán Belgium (továbbá Hollandia, skandináv országok kivéve Finnországot) Spanyolország, Portugália
17 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (1) 1. Egyensúly a Reichstag és a közvetlenül választott elnök között: A Reichstagot általános választójog alapján választják, az elnököt szintén mindkét tényező a nép képviselője Az elnök közvetlenül nem vesz részt a kormányzásban (van felelős kormány) Az elnök szerepe azonban megnő belső konfliktusok és szükséghelyzetek esetén (pl. 48. : szükségrendeletalkotási jog)
18 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (2) 2. Közvetlen demokratikus intézmények bevezetése (43., ): A közvetlen elnökválasztás mellett visszahívhatóság népszavazással (a Birodalmi Gyűlés indítványára) Elnök által elrendelt törvényreferendum Törvényreferendum a Birodalmi Gyűlés egyharmadának + a választók 5%-ának indítványára Törvényiniciatíva a választók 10%-ának indítványára Elnök által elrendelt törvényreferendum a TH két kamarájának konfliktusa esetén Népi alkotmányiniciatíva (10%) Elnök által elrendelt alkotmányreferendum a két kamara konfliktusa esetén
19 II. A weimari parlamentarizmus (1919) (3) 3. Instabil kormányzás: 14 év alatt 20 kormány Döntően nem a kormányforma, hanem a gazdasági és politikai válság miatt (főként a W. K. utolsó szakaszában)
20 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (1-2) 1. Közvetlenül (kvázi közvetlenül) választott államfő, parlamenti politikai felelősség nélkül: Megbízatása nem függ a parlament bizalmától Nincs ellene parlamenti bizalmatlansági indítvány 2. Egyszemélyi végrehajtó hatalom: A köztársasági és miniszterelnöki pozíció egy kézben Az elnök egymaga alkotja a kormányt (nincsenek miniszterei, csak önállótlan államtitkárai politikai értelemben csak neki felelnek)
21 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (3) 3. A TH és a VH viszonya: A TH nem tudja elmozdítani az elnököt politikai bizalmatlanság okán, csak jogsértés esetén (impeachment) Eltérhet egymástól az elnöki és a parlamenti politikai irányvonal divided government Az elnök ill. kabinetje általában nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet Nincs szigorú pártfegyelem
22 III. Elnöki kormányzás USA (1787) (4) 4. Az amerikai prezidenciális kormányforma hatásai: Latin-amerikai országok Európa: tiszta formájában nem veszik át A franciáknál a II. Köztársaság (1848/51) hoz létre hasonlóan erős elnöki hatalmat Az 1958-as alkotmány szintén a VH-ra helyezi a hangsúlyt félelnöki rendszer
23 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák
24 I. Kollegiális kormányforma Svájc (1848, 1874) 1. Két példából építkezik: Amerikai elnöki rendszer Az 1795-ös francia alkotmány (a VH élén 5 fős direktórium) 2. Jellemzői: 4 évre a parlament által választott kormány (Szövetségi Tanács) A Szövetségi Tanácsnak nincs parlamenti politikai felelőssége Nincs külön államfői és miniszterelnöki tisztség A Szövetségi Tanács tagjai váltakozva (rotációs) alapon töltik be az államfői tisztséget Gyakori a közvetlen demokratikus eszközök alkalmazása
25 II. A parlamenti kormányzás 1. A TH közjogilag és politikailag is minden más hatalmi tényező fölött áll: kizárólag a népnek felelős 2. Jellemzői: A VH teljesen alá van vetve a TH-nak (szinte a TH egyik bizottságaként működik; nincs parlament-feloszlatási jog) Egykamarás TH Nincs a parlamenti hatalommal szemben ellensúlyt képező államfő Többnyire rendkívüli helyzetekben alakult ki hasonló: Anglia: 1640-es évek parlamenti kormányzása Franciaország: Robespierre diktatúrája idején a Konvent
26 III. Átmeneti ill. vegyes kormányformák 1. Félprezidenciális kormányforma: Pl. Franciaország, Románia A VH megoszlik a közvetlenül választott köztársasági elnök és a kormány között Jogi felelőssége mindkettőnek van Parlamenti politikai felelőssége csak a kormánynak 2. Elnöki kormány (Präsidial-Kabinet) a Weimari Köztársaság utolsó szakaszában: Kormányképes többség híján az elnök a parlamenti erőviszonyokra tekintet nélkül nevezi ki jelöltjét kancellárrá Az alkotmány 48. -a alapján, szükségrendelettel lépteti életbe a kormány intézkedéseit
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenXI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése
XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése 27. A parlamentek működésének főbb szabályai 28. A klasszikus
RészletesebbenIX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban
IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és a cenzusok 23. A választási rendszerek Forrás: Mezey
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenElnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata *
Veress Emõd Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * 1. Romániában, a rendszerváltás után kialakított félelnöki/félparlamentáris kormányzati rendszerben állandóan jelen
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenA parlamentarizmus parlamentje
FÓRU M A törvényhozó hatalomnak számtalan neve ismert a világon. A változatosság persze mindenekelőtt akkor tűnik elénk a maga gyönyörködtető sokszínűségében, ha az egyes országok törvényhozó testületeinek
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
Részletesebbennemzetközi kitekintés
nemzetközi kitekintés Franczel Richárd NYUGATI MINTAORSZÁGOK MINISZTERELNÖKI INTÉZMÉNYEI (zárótanulmány) 1 A tanulmány 2 a brit, a francia és a német miniszterelnöki intézményről (a közjogi funkcióról)
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenKormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban
Dr. Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban Doktori tézisek Budapest, 2010. I. A doktori értekezés tudományos céljai és módszerei
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
Részletesebbennemzetközi kitekintés
nemzetközi kitekintés san összefügg e kormányzati rendszer történeti ívével, a brit rendszer tanulmányozásával közelebb kerülhetünk e funkció kialakulásának és működésének tisztább megértéséhez is. Franczel
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenTOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM
TOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM 1 1.BEVEZETÉS Az olyan társadalomnak, [ ] ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMandák Fanni (PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola)
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA KONKRÉT KUTATÁSI TÉMA FELDOLGOZÁSA 2011/2012-es tanév második félév A magyar politikai rendszer prezidencializálódása - A második Orbán-kormány kormányformát érintő reformjai
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenAhatalmi ágak elválasztásának és egymással
Dr. Csink Lóránt A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG KÖZÉP-EURÓPÁBAN. A LENGYEL, A CSEH ÉS A SZLOVÁK ÚT Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással való viszonyának kérdése Közép-Európában élesebben merült fel,
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII. századi sarkalatos törvények, a kabineti kormányzás, a király és a parlament viszonya: az alkotmányos és a parlamentáris
RészletesebbenSzabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1
Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1 1. Bevezetés A polgári állam egyik fontos alkotmányos alapelve a végrehajtó hatalom törvényhozás általi ellenőrzése volt. Ez feltételezte a hatalmi
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenAz Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra
Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Mészáros Gábor Témavezető: Dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár A Kormány politikai felelőssége,
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenKormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában
Kormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában Alapfogalmak Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenMANDÁK FANNI: A POLITIKA PREZIDENCIALIZÁCIÓJA MAGYARORSZÁG, OLASZORSZÁG DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Témavezetők: Budapest
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola MANDÁK FANNI: A POLITIKA PREZIDENCIALIZÁCIÓJA MAGYARORSZÁG, OLASZORSZÁG DOKTORI ÉRTEKEZÉS Témavezetők: Dr. Cserny Ákos PhD. dékán (NKE
Részletesebben. Németország és a nemzetiszocializmus
. Németország és a nemzetiszocializmus Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 20. Németország és a nemzetiszocializmus Színre lépnek a nácik Németország történetét 1919 és 1923
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenMANDÁK FANNI A POLITIKA PREZIDENCIALIZÁCIÓJA MAGYARORSZÁG, OLASZORSZÁG DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Témavezetők. Budapest
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola MANDÁK FANNI A POLITIKA PREZIDENCIALIZÁCIÓJA MAGYARORSZÁG, OLASZORSZÁG DOKTORI ÉRTEKEZÉS Témavezetők Dr. Cserny Ákos PhD. dékán (NKE
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAntal Attila. Az elnöki vétó II.
Antal Attila Az elnöki vétó II. A Méltányosság Politikaelemző Központnak (MPK) az elnöki vétóról szóló elemzésének második része az első rész nyugat-európai kitekintése után feltárja az intézmény amerikai
RészletesebbenKormányzati rendszerek szeptember 18. ELŐADÁSVÁZLAT
Krmányzati rendszerek 2017. szeptember 18. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alapvető fgalmak - Államfrma: az államfői hatalm jellegét és az állam külső megjelenési frmáját, elnevezését mutatja. - Krmányzati tevékenység
RészletesebbenÖrdögh Tibor Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása
Ördögh Tibor Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása GROTIUS E-KÖNYVTÁR / 56 2012 Sorozatszerkesztő Horváth Jenő A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok
RészletesebbenÁllam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében
Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Az állam és kormányforma szorosan összefügg egymással, de nem azonos fogalmak, jóllehet a köznyelv gyakran keveri
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenA bizalmi kérdés a magyar és a német alkotmányjogban
Mezei Péter egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézet Regina Henning LL.M. (Dresden), idegennyelvi lektor, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi
Részletesebben/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti
RészletesebbenVII. Weimari Köztársaság ( ) Osztrák Köztársaság ( ) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése
VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) Osztrák Köztársaság (1918-1934) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk. 393-397.] 20. Az Osztrák
RészletesebbenA Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30.
A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG 2. 2014. SZEPTEMBER 30. A Batthyány-kormány Tyroler József (1822-1854) (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján) 1.A KORMÁNY ALKOTMÁNYOS
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenSzakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete
26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb
RészletesebbenTérey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenII. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA kormányzati struktúra reformja
Franczel Richárd A kormányzati struktúra reformja A kormányzati struktúra tervezett reformja jelentősen át fogja szabni a felelősségi viszonyokat. A több részterületet átfogó miniszterek hatalma és egyben
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai 2014. június 06-2015. május 20-ig A táblázatban szereplő tételek csak az elszámolt és lezárt utakat tartalmazzák. Utazás Napidíj költsége
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenA parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai
A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai PhD értekezés Dr. Szalai András Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013 Témavezető Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár Dr. Téglási
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
Részletesebben(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.
(,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez
RészletesebbenSzerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2012 között
Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2012 között PhD értekezés tézisei Írta: Ördögh Tibor ELTE ÁJTK Politikatudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Navracsics
Részletesebben1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.
Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenA Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai
2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a
Részletesebben1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai
Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 1/43 1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai 1.1.) 15 pontos kérdések: 1.1.1. Sorolja fel a jogvédelmi szerveket! Kettőt
RészletesebbenA kormány alkotmányos jogállása
Dr. H a bil. Stumpf Ist vá n egyetemi docens alkotmánybíró A kormány alkotmányos jogállása 8 Bevezető gondolatok A tanulmány célja, hogy az Alaptörvény rendszerének ismertetésével vázolja a végrehajtó
RészletesebbenI. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK
I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi
RészletesebbenA parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai
A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai PhD értekezés Dr. Szalai András Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013 Témavezető Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár Dr. Téglási
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.)
A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos
Részletesebben