Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében
|
|
- Nándor Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Az állam és kormányforma szorosan összefügg egymással, de nem azonos fogalmak, jóllehet a köznyelv gyakran keveri őket. Alkotmányjogilag az államforma arra a kérdésre ad választ, hogy milyen az államfő legitimációja. 1 A legitimációnak történetileg két alaptípusa ismert: - Az egyik az ún. történelmi legitimáció, ezt a hagyományok, a trónöröklés rendje határozza meg. A trónöröklésről szóló törvények - például az 1701-es angol törvény - alkotmányerejű törvénynek számítanak. Így volt ez a magyar történeti alkotmányban is. - Másik típus a választással megszerzett legitimáció, amelynek számos változata van, különösen igaz ez a közvetett választások esetében. Szokás mondani ahány ház, annyi szokás. Legtisztább változata a nép általi közvetlen választás. Rögtön szeretnék eloszlatni egy tévhitet, hogy a közvetlen választás csak az elnöki rendszerekre igaz. A parlamentáris köztársaságokban is határozott tendencia a közvetlen választás térhódítása. Térségünk az Európai Unió is errefele halad, a 21 köztársaságból 14 közvetlenül választ államfőt, legfrissebb példa a cseh alkotmány módosítása. A két legitimációs forma nem zárja ki egymást. A magyar történeti közjogban is ismert volt a szabad uralkodó választás joga, például a király nélküli királyságban, a Horthy korszakban a kormányzói jogkört vitató közjogtudomány az államfő legitimációját illetően határozottan két táborra szakadt, nevezetesen legitimistákra és a szabad királyválasztókra. 2 Az államformának két alaptípusát különbözteti meg az összehasonlító alkotmányjogtudomány, ezek a köztársaság és a monarchia. 3 Köztársaságról akkor beszélhetünk, ha az állam élén egy választott személy (ritkábban testület) áll, aki államfői hatalmát az alkotmányban meghatározott ideig gyakorolja. Főbb típusai közismertek, - és itt már az állam és kormányforma egybeolvad - a szakirodalomban megkülönböztetnek parlamentáris, prezidenciális és félprezidenciális köztársaságokat. A kép akkor teljes, ha az atipikus köztársaságokat is megemlítjük: 1 ld. Beke-Martos Judit: Állami legitimációs eljárások és államfői jogkör között. Kossuth Kiadó, Budapest Gáspár Zoltán: Közjogi villongások. Gondolat-Századvég, Európai kormányformák rendszertana (Szerkesztők: Chronowski Nóra Drinóczi Tímea). HVG-ORAC, Budapest, 2007., Giovanni Sartori: Összehasonlító alkotmánymérnökség. Akadémia Kiadó, Budapest, 2003., Összehasonlító Alkotmányjog (Szerkesztők: Tóth Judit Legény Krisztián). Complex Kiadó, Budapest, Szalai András: A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai. PhD értekezés kézirata, Szeged, 2013.
2 - ilyen Svájc kollektív államfői megoldása, - léteznek ún. teokratikus köztársaságok (pl. Irán), - továbbá formálisan köztársasági berendezkedésű szocialista vagy katonai diktatúrák (Kína, Kuba). A parlamentáris köztársaság Európában jellemző, a többi földrészen ritka. Számadatokkal érzékeltetve; a vizsgált 192 államból 147 köztársaság regisztrálható. Talán meglepő lehet, ha nem Európából szemlélődünk, hogy a 147-ből 97, tehát közel 100 elnöki, vagy félelnöki rendszerű és 14 az ún. atipikus köztársasági rendszer. A másik típusról, a monarchiáról akkor beszélhetünk, ha az államfői tisztséget egy személy tölti be (aki lehet király, császár, herceg, szultán, emír, sejk) továbbá a monarcha a hatalmát a történelmi legitimáció útján pl. örökléssel szerzi és haláláig, vagy lemondásáig uralkodik. A monarchiáknak határozott történelmi pályaíve van, az abszolút monarchiáktól az alkotmányos monarchiákon át a parlamentáris megoldásokig. Némi leegyszerűsítéssel a három történelmi monarchia között az a különbség, hogy az abszolút monarchiában a király maga a törvény, az alkotmányos monarchiában a törvényhozás joga megoszlik a király és a parlament között, a parlamentáris monarchiában a monarchának legfeljebb korlátozott vétójoga van. A két államforma között határozott történelmi trend a köztársasági államforma térhódítása, különösen igaz ez a XX. századra. Európa például 1945 után határozottan köztársaságpárti lett, népszavazásokkal erősítették meg a köztársaságokat. A világ 192 államát vizsgálva 45 monarchiával találkozunk, az Európai Unióban ebből 7 monarchia található. Az abszolút és alkotmányos monarchiák csak az Európai Unióban jogtörténeti emlékek, a világ más tájain van példa rá (Szaud-Arábia, Jordánia). A világ a XXI. században bár nem tudni mit hoz az arab tavasz - megálapodni látszik az államformákat illetően. Időnként fellángol a vita (pl. Ausztráliában) a jó államformát illetően. Térjünk át Magyarország államformájára. A történeti pályaív ismert, Magyarország államformája az évi I. törvény hatályba lépéséig monarchia volt. A törvényjavaslat előadója, Sulyok Dezső szerint 1946-ban a múlt után nemcsak betettük az ajtót, hanem be is falaztuk. 4 Az 1946-os törvény alig kapcsolódhatott megvalósult köztársasági hagyományokhoz, Petőfivel szólva rémes, átkozott neve volt a köztársaságnak. A köztársasági 4 Nemzetgyűlési Napló. 256.
3 gondolat egyetlen tevőleges alakja, Ady Endre barátja, Nagy György volt, az elcsitithatatlan magyar. Közismert, hogy az 1946-os törvény is csak három évet élt és 1989-ben éledt újra. Az államforma szempontjából különösen kiemelendő a XX. század szabálytalan száz éve, amely az első megbízatási idejét teljes mértékben kitöltő köztársasági elnök parlament általi választásával zárult augusztus 3-án. Pölöskei Ferenc A köztársasági eszme története Magyarországon c. könyve igazolja, hogy Magyarországon nincs republikánus hagyomány, 1990 előtt egy normális elnöki ciklus ideje se jönne össze. 5 A másik deficit néhány bejáratott polgári demokráciával ellentétben, hogy az alkotmány nem védi kiemelten a köztársasági államformát, ez 1989-től a mai napig igaz. Magyarország államformája könnyen változtatható. Nem merev tétel, nem örökkévalósági klauzula. Népszavazás ugyan nem érintheti, de akár egy képviselő javaslatára a mindenkori alkotmányozó hatalom, tehát a parlament kétharmada dönthet róla. Az Alaptörvény B) cikk 2) bekezdése értelmében Magyarország államformája köztársaság. Az állam élén a parlament által választott államfő áll, a választás rendjét az Alaptörvény cikkei tartalmazzák. Az Alaptörvény kisebb korrekciókkal tovább viszi az évi I. törvény megoldását, amelyet egyébként a Preambulumában nem ismer el. E megoldás lényege az, hogy a mindenkori parlamenti többség, mégpedig a relatív többség is legitimálhat államfőt. A megoldás egyedülálló a világon és komoly demokrácia-deficitet rejt magában. A második fordulóra irányadó regula a tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára 1946-ban született, amikor a Párizsi Békeszerződés előtt állt az ország. Ezt görgette tovább a történelem. Ehhez hasonló megoldás talán csak Lettországban van, ám ott is tisztább a kép, Rigában a 100 tagú parlament legalább 51 szavazattal egy fordulóban dönt az államfő személyéről. Takarjuk le az államfő személyét, mert államfők jönnek, mennek, de az intézmény marad, s annak alkotmányjogi legitimációja lényeges kérdése a demokráciának. Nem ellentmondás nélküli, hogy miért cipelte tovább ezt a deficites megoldást 2011-ben is az alkotmányozó. Magyarország tehát államformáját tekintve deklaráltan köztársaság, de köztársaság-e vajon a magyar állam? Hogyan értelmezhető az a közjogi változás, amely az állam hivatalos elnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta? Bár az alkotmányozó az Alaptörvény Záró és Vegyes rendelkezéseinek 10. pontjában a mai napig lehetővé teszi, hogy a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem 5 Pölöskei Ferenc: A köztársasági eszme története Magyarországon. Cégér Kiadó, Budapest,
4 valósítható ez a változás elég gyorsan keresztülfutott a jogrendszeren, a közintézmények tábláin, a közokiratokon. Az állami döntések köztársasági legimitációja megváltozott, például a bíróságok, vagy az Alkotmánybíróság saját nevükben hozzák ítéleteiket. Sajátos helyzet ez egy államformáját tekintve köztársaságnak nevezhető államban. A kérdés sajnálatos módon nem maradt meg a közjog, az államiság szintjén, hanem alapvetően politikai, ideológiai témává vált. A változás nyilvánvalóan összefüggésben van a republikánus hagyományok hiányával, továbbá azzal, hogy az alaptörvény nyitott az ezeréves történeti alkotmány irányába, amelyben a republikánus eszme, az államrend megsértésével volt azonos. Térjünk át a kormányforma fogalmára. Közjogi nézőpontból kormányforma alatt azt az alkotmányos elrendezést szokás érteni, amely szerint a legmagasabb szintű állami szervek (a parlament, az államfő és a kormány) működnek. A kormányforma lényegét leginkább az adja meg, hogy milyen a végrehajtó hatalom felelősségének konkrét alkotmányos megoldása. 6 A felelősségi fokozatok, a bizalmi-bizalmatlansági intézményből deríthetők ki. A felelősség intézményének képzeletbeli skáláján két szélső ún. W pontot találhatunk; itt helyezkednek el a kormányzati rendszerek altipusai. Az egyik végponton a tiszta parlamentarizmus, a másik végponton a tiszta prezidenciális rendszer. Az angol az ún. Westminster modell a végrehajtó hatalom felelősségének ma már szinte sehol sem alkalmazott rendkívül erős formája. A bizalmi skála másik végpontja, a politikai felelősséget nélkülöző Washington-modell Európán kívül számít elterjedtebbnek. A tipizálás kapcsán óva intenék az abszolutizálástól, mert minden állam és kormányforma sajátosan nemzeti. Az államhatalmi ágak közjogilag szabályozott kapcsolatrendszerét, ezen belül az esszenciát, a bizalmi, a bizalmatlansági sávot gyakran kevéssé az alkotmányjogi teóriák, erőteljesebben a konkrét hatalmi helyzetek formálták és alakították. Magyarországon Európához hasonlóan a parlamentarizmusnak volt hagyománya, ehhez tért vissza a rendszerváltoztató es alkotmányozás is. A Közép- és Kelet Európai térségre a francia és a német kormányzati rendszereknek nagyobb kisugárzó hatása volt, mint a westminsteri, illetve a washingtoni modelleknek. Csendben jegyzem meg, hogy a kancellárdemokráciák is hajlamosak az elnöki rendszerhez nagyon hasonlóvá válni. 7 Mi alakította ki tehát Magyarországon a kancellár-demokrácia, a konstruktív bizalmatlanság intézményét? Néhány ismert történelmi tényt említenék: 6 Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus. Cserépfalvi, Budapest, ld. a Juan J. Linz: Az elnöki rendszer veszélyei, továbbá Donald L. Horowitz: A demokratikus rendszerek összehasonlítása című cikkeiről rajló vitát. Politikatudományi Szemle 1992/1. sz.
5 - az 1990-es parlamenti választás eredménye, - a kormányzati nagy-koalíció elmaradása, - az MDF-SzDSz politikai megállapodása, - a kamikaze kormány jövőjétől való félelem. Az intézmény történetét illetően rendkívül tanulságos az évi XL. alkotmánymódosító törvény parlamenti vitája. Az alkotmány-módosító törvényt az Országgyűlés 11. ülésnapján június 5-én az MDF frakció önálló indítványaként Kutrucz Katalin terjesztette elő. Tölgyessy Péter, az ellenzék vezérszónoka többek között így indokolta a konstruktív bizalmatlansági intézmény szükségességét. a miniszterelnök legyen az ország első számú vezetője egy diktatúra bukása után helyes, ha a kormányzás stabil, biztosan ál a helyén. 8 Szellemesen riposztozott Tölgyessyre a szólásra emelkedő Pozsgay Imre, aki szerint a legnagyobb ellenzéki párt képviselőjétől hallhattunk egy impozáns kormánypárti beszédet. 9 Az intézményt a legkeményebben az akkori FIDESZ frakció opponálta. Világos kérdésfeltevésük így szólt: mi indokolja egy, ezidáig a magyar jogrendben ismeretlen és a világban igen ritka jogintézmény meghonosítását: a konstruktív bizalmatlansági intézményt? 10 A kérdést részletes és alkotmányjogilag megalapozott hozzászólásában Orbán Viktor járta körül, aki szerint a történelmi analógiák sántítanak, az intézmény szakít a magyar hagyományokkal, egy jogi aktusnak három közjogi jogkövetkezménye van, egyáltalán nem biztos, hogy ez teszi stabillá a kormányzati rendszert. Úgy gondolom, hogy mindezeket a körülményeket számba véve arra kell kérnem a képviselőtársaimat, hogy jól gondolják át, mielőtt a nevüket adják és felelősséget vállalnak egy ilyen jogintézmény bevezetéséhez, amely teljesen szokatlan a magyar jogrendben, kipróbálatlan, nemzetközileg sem csak pozitív tapasztalatai vannak, és az általam fölvetett kételyekre nemigen lehet megnyugtató választ kapni, vagy ha lehet is, akkor ez idáig nem kaptunk rá. Mindenkit kérek, hogy lehetőleg ne szavazzon egy olyan intézmény mellett, amely ilyen veszélyeket rejt magában, és valószínűleg több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajthat. 11 Az intézmény 1990-et követően működni kezdett, stabilizálódott. Lassan-lassan elcsendesedtek a kritikák nemcsak a politikában, hanem a közjogtudományban is. Nem ritka a történelemben, hogy egy kényszer hatására is bevezetett intézmény hosszabb távon 8 Országgyűlési Napló (a továbbiakban: ON) ON ON 607. Fodor Gábor hozzászólása 11 ON 658.
6 szervesül a jogrendszerben. Az alkotmányozási folyamatban s ez igaz volt az közötti kétharmadra is az intézmény fenntartása mellett konszenzus alakult ki. Az Alaptörvény 21. cikke lényegében változatlanul megőrzi az 1990-es szabályozást, a konstruktív bizalmatlansági intézmény egészét: 21. cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg. Mindez jól illeszkedik a közigazgatási típusú állam modelljéhez és ahhoz az alaptörvényi filozófiához, miszerint a kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladata és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény, vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörére. A kormány az Alaptörvény értelmében az országgyűlésnek felelős, Magyarország kormányformája tehát parlamentáris. Az elv helyeselhető, a nagy kérdés persze az, hogy a hatalommegosztás szempontjából mi van a mérleg másik serpenyőjében szeptember 18.
Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
Részletesebben2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET
A közigazgatási eljárás az EU közigazgatási jogában A "hivatalboliság" alapelvének gyakorlati érvényesülése a közigazgatási eljárásban A dekoncentrált szervek 2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
RészletesebbenAz évi I. törvény közjogtörténeti jelentősége és az alkotmányos jogfolytonosság
Acta Humana 2017/1. 21 26. Az 1946. évi I. törvény közjogtörténeti jelentősége és az alkotmányos jogfolytonosság A Magyarország államformájáról szóló törvénytervezetet 1946. január 23-án fogadta el a kormány,
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
Részletesebben6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése
6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenRepertórium 2014/40-ig
MTA Law Working Papers Repertórium 2014/40-ig 2014/01 Ződi Zsolt 2014/02 Pálné Kovács Ilona 2014/03 Balázs István 2014/04 Horváth M. Tamás 2014/05 Varga Zs. András 2014/06 Ziegler Dezső Tamás A korábbi
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenA Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30.
A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG 2. 2014. SZEPTEMBER 30. A Batthyány-kormány Tyroler József (1822-1854) (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján) 1.A KORMÁNY ALKOTMÁNYOS
RészletesebbenÍgy alkotm{nyoztak ők
Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenII. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenAz Országgyűlés évi április május havi ülésterve
2016. 11-én 14 15 órai állapot. ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Az Országgyűlés 2016. évi havi ülésterve Előterjesztések és 18. 18. 25-26-27-28. és 2. 2. 25-26-27-28.
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenAhatalmi ágak elválasztásának és egymással
Dr. Csink Lóránt A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG KÖZÉP-EURÓPÁBAN. A LENGYEL, A CSEH ÉS A SZLOVÁK ÚT Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással való viszonyának kérdése Közép-Európában élesebben merült fel,
RészletesebbenAz Országgyűlés évi május június havi ülésterve
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Lezárva: 2019. 24. 11 00 Az Országgyűlés 2019. évi havi ülésterve 27-28. 27-28. 1. 2. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenElőszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek
Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai
RészletesebbenAlkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)
Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének
RészletesebbenA fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály
A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság
Részletesebben9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 14-én 16 30 órai állapot szerint JÚNIUS 18. HÉTFŐ üléskezdés:
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenA parlamentarizmus parlamentje
FÓRU M A törvényhozó hatalomnak számtalan neve ismert a világon. A változatosság persze mindenekelőtt akkor tűnik elénk a maga gyönyörködtető sokszínűségében, ha az egyes országok törvényhozó testületeinek
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai
A parlamentáris kormányzat alkotmányos korlátai PhD értekezés Dr. Szalai András Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013 Témavezető Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár Dr. Téglási
RészletesebbenII.9.6. A második kamara lehetısége napjainkban... 89 II.10. Összegezés... 91 III. Választási rendszerünk a jogösszehasonlítás és a reformlehetıségek
Tartalomjegyzék I. Bevezetés A témaválasztás indokolása... 3 II. Kormányzati rendszerek kormányzati rendszerünk... 13 II.1. A kormányzati rendszerek diszciplináris problémáiról... 13 II.2. Milyen az ideális
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!
RészletesebbenKŐVÁGÓÖRS ÉS KÉKKÚT KÖZSÉGEK ÓVODAI NEVELÉST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PREAMBULUM
KŐVÁGÓÖRS ÉS KÉKKÚT KÖZSÉGEK ÓVODAI NEVELÉST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kővágóörs község Önkormányzat Képviselő-testülete, Kékkút Község Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól
ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 6-án 10 45 órai állapot szerint MÁJUS 6. (KEDD) üléskezdés: 10 00 óra ülés befejezése: kb. 14 00 óra, illetve a napirendi
Részletesebben2011. évi... törvény
,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA OKTÓBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA OKTÓBER 27-28-I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. október 27-én 14 30 órai állapot szerint OKTÓBER 27. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok: 14
RészletesebbenAz Országgyűlés évi október november havi ülésterve
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Az Országgyűlés 2018. évi havi ülésterve Lezárva: 2018. 15. 14 30 óra Előterjesztések és 24. 24. és 5. 5. 1. A kereskedelemről szóló
RészletesebbenDr. Bihari Mihály elnök úr részére. Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Bihari Mihály elnök úr részére Alkotmánybíróság BUDAPEST I-2/1219/2006. Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. paragrafus g) pontja és 21. paragrafus (6) bekezdés
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., I. félév
ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, 2017 Készült a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda Tájékoztatási és Módszertani Osztályán, az Informatikai
RészletesebbenJ e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ )
FVB-19/20010. (FVB-19/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2010. december 6-án, hétfőn, 10 óra 5 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenAz Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra
Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Mészáros Gábor Témavezető: Dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár A Kormány politikai felelőssége,
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenÖsszehasonlító adatok 2006., 2010., évekről
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenTOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM
TOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM 1 1.BEVEZETÉS Az olyan társadalomnak, [ ] ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 29-én 11 00 órai állapot szerint JÚLIUS 2. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2016/2017. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék:Közgazdasági
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenBelügyi Rendészeti Ismeretek
Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK
RészletesebbenKözszolgálati protokoll. Egyetemi tankönyv. Olvasószerkesztő által szerkesztett jegyzet. I. Könyv. Alapvetés. Szerkesztő: Dr.
Közszolgálati protokoll Egyetemi tankönyv Olvasószerkesztő által szerkesztett jegyzet I. Könyv Alapvetés Szerkesztő: Dr. Bába Iván Szerzők: Balatoni Mónika Dr. Baller Barbara Dr. habil. Halász Iván Dr.
RészletesebbenAZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2017. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁRCIUS 20-21. (HÉTFŐ-KEDD) ÉS MÁRCIUS 27-I (HÉTFŐI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2017. március 17-én 11 30 órai állapot szerint
Részletesebben1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG
Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
Részletesebben2011. évi... törvény
;5 illvf aia7 1 1 9 2011 MÁJ 13. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg
RészletesebbenDr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke
Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke Könyv, könyvfejezet, országos szaklapban megjelent tanulmány: - A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Bp-Pécs,
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
Részletesebben