A választójogi szabályozás átalakulása

Átírás

1 MTA Law Wrking Papers 2014/21 A választójgi szabályzás átalakulása László Róbert Magyar Tudmánys Akadémia / Hungarian Academy f Sciences Budapest ISSN

2 László Róbert: A választójgi szabályzás átalakulása Melyek vltak a legfntsabb tartalmi váltzásk a szabályzásban? Történt-e váltzás a kétharmadsság tárgykörében? Vázlatpntszerűen a következő tartalmi váltzáskat emelném ki: Külhni magyar államplgárk választójgának bevezetése (pntsabban: a bejelentett magyarrszági lakcím már nem feltétele a választójg gyakrlásának) A választási rendszer többségi jellegének megerősítése Az egyéni választókerületek arányának felemelése 45,6%-ról 53,3%-ra Érvényességi küszöb megszüntetése Relatív többség az egyéni mandátumk megszerzéséhez (másdik frduló eltörlése) A győztes egyéni jelölt pártjának kmpenzálása A jelöltállítás feltételeinek lazítása A nemzetiségek parlamenti képviselete elvi esélyének megteremtése A külképviseleti szavazással kapcslats régi alktmánys prbléma végleges felldása (a másdik frduló eltörlésével); de a levélben szavazás csak a magyarrszági lakcímmel nem rendelkező államplgárkra vnatkzó bevezetésével félő, hgy újabb alktmánys feszültség keletkezett (az Alktmánybíróság tartalmilag egyelőre nem fglalt állást) A választókerületi aránytalanságból adódó alktmánys feszültség ideiglenes felldása Területi listák és kmpenzációs lista egyesítése egyetlen rszágs listán A jelöltállítás feltételrendszerének átalakítása Ajánlószelvény helyett ajánlóív Kevesebb aláírás nagybb kerületekben (krábban átlagsan minden hatvanadik választóplgár ajánlását kell megszereznie egy jelöltnek, mst elegendő átlagsan minden százötvenedikét) Könnyebb érvényesülési lehetőség a listás ágn is 1 Többes ajánlás lehetőségének bevezetése Választási szakértő, Plitical Capital. 1 Krábban 20 területi listát kellett állítani ahhz, hgy egy jelölőszervezet listájára minden egyes szavazókörben szavazni lehessen. Ehhez a 19 megyét és Budapestet lefedve minimum 49 egyéni jelöltre, azaz legkevesebb ajánlásra vlt szükség. Mst ugyanehhez elég a fővársn kívül 9 megyében 27 jelölt, ami már aláírással elérhető. 1

3 A kampány szabályzásának és finanszírzásának átalakítása A plitikai reklámk eltűnésének ösztönzése a kereskedelmi rádiókból és televíziókból az ingyenesség bevezetésével A plitikai reklámk közszlgálati csatrnákn való limitált megjelenése A közterületi hirdetések krlátzása A kampánycsend majdnem teljes eltörlése A kampánytámgatás bevezetése; de indklatlan megkülönböztetés az egyéni jelöltek és a pártlisták támgatására vnatkzóan Egyéni jelölt: kincstári kártya; pártlista: készpénz Egyéni jelölt: szigrú elszámlás; pártlista: laza elszámlás Egyéni jelölt: 2%-s teljesítmény alatt teljes összeg visszafizetése; pártlista: nincs visszafizetési kötelezettség A pártk lehetséges támgatói körének szűkítése A kampány költési limitjének két és félszeresére emelése (386 millióról 995 millió frintra) Árlista transzparenciájának elősegítése a nymtattt és nline médiumkra vnatkzóan; de a közterületi hirdetések esetében nincs hasnló szabályzás Az Országs Választási Bizttságt felváltó Nemzeti Választási Bizttság mandátumának 9 évre emelése A fgyatékkal élők szavazásának megkönnyítése A parlamenti képviselők számának csökkentése 386-ról 199-re Váltzás a kétharmadsság tárgykörében Az Alktmánybíróság 2010-es határzata 2 a választókerületek kialakítására vnatkzó alapvető elvek, szabályk és garanciák meghatárzásának kétharmads törvényben való rögzítésére kötelezte a törvényalktót, ugyanakkr lehetővé tette, hgy a kerületi térképet csak feles törvényben rögzítsék. Az elvárt garanciák, elvek csak részben jelennek meg az új választójgi törvényben, a térkép visznt azzal, hgy a sarkalats törvény hatálya alá került indklatlanul nehezen lesz módsítható a jövőben. 3 Az új választójgi törvény tehát átmenetileg felszabadíttta az Országgyűlést az 2 193/2010. (XII. 8.) Ab-határzat: 3 A körzeteknek összefüggő területet kell alktniuk, illetve a határk nem léphetik át a megyei és a fővársi határkat. Ez a térképrajzlás két legerősebb kritériuma, ezek érvényesülése érdekében a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátsságk is zárójelbe tehetők. A törvény a Velencei Bizttság ajánlásának lazább, 15%-s kritériumának tesz eleget: a kerülethatárk kialakításakr ennél nagybb arányban nem lehet eltérni az egy körzetre jutó választóplgárk átlags 2

4 alktmánys mulasztás terhe alól, amint aznban csak egyetlen választókerület létszáma is 20%-t meghaladó mértékben eltér majd az átlagtól a kétharmads többség esetleges hiányában, újra fenyegetni fgja. Ezt az állaptt a törvényalktó megelőzhette vlna azzal, hgy kiveszi a térképrajzlás jgát a plitikusk kezéből, és egy kötött mandátumú, független határkijelölő bizttsághz utalja azt. A Nagy-Britanniában jól működő Bundary Cmmissins intézményéhez hasnló független testület minden ciklusban megvizsgálhatná, hgy indklt-e a határrevízió, és ha igen, szigrú szabályk szerint vlnának kötelesek eljárni a kerülethatárk módsításakr. A törvényalktó aznban ezzel ellentétes utat választtt: a knkrét határkijelölés a mindenkri kétharmads többség plitikai döntésén múlik, amelynek csak lazább szabályk kötik a kezét. Mindennek következménye, hgy amíg egyetlen plitikai erő kezében összpntsul a szükséges többség, addig jelentősebb kntrll nélkül módsíthatók a határk. Abban az esetben pedig, ha plitikailag ellenérdekelt felek képesek csak összeadni a kétharmads többséget, nagy eséllyel képtelenek lesznek a megállapdásra. (1998 és 2010 között csak az MSZP és a Fidesz együttszavazása esetén mehettek át a parlamenten minősített többséget igénylő döntések; ebben az időszakban az alktmánys kényszer ellenére meg sem kezdődtek az egyeztetések a választókerületi aránytalanság kiküszöbölésére.) Az új szabályzás mellett tehát tvábbra is nagy a valószínűsége annak, hgy a flyamatsan újratermelődő lélekszám-váltzásk megfelelő kezelésére nem lesz képes a mindenkri parlament. 2. Mi vlt a célja a váltzásnak? Amennyiben a hivatalsan hangztattt célkn kívül más (nem hangztattt) indk is szerepet játsztt, kérjük, jelezze azt is. 3. A nevezett célkkal egyetért-e? Legfntsabb hivatkzási alap: a kisebb létszámú parlament létrehzása A létszámcsökkenéssel nem feltétlenül lesz a parlament működése sem lcsóbb, sem hatéknyabb. 4 A plitikusellenes attitűdök miatt ugyanakkr érthető igény a hnanyák és hnatyák létszámának visszavágása. Önmagában az Országgyűlés létszámáhz semlegesen visznyulk. A diszfunkcinálisan működő területi listák megszüntetése már krábban is lélekszámától. A népességmzgásknak visznt ennél tágabb teret enged az a kitétel, amely csak 20%-s eltérést meghaladó aránytalanság esetében kötelezi a jgalktót határrevízióra amíg tehát a 15-20%-s intervallumban mzg a lélekszámváltzás, az Országgyűlés nincs lépéskényszerben. Önkrlátzónak tekinthető az a passzus is, amely kimndja, az általáns rszággyűlési választást megelőző év első napja és az általáns rszággyűlési választás befejezése közötti időben nem kerülhet sr határmódsításra. Jól érzékelteti a sarkalats törvény kötőerejét, hgy az idézett passzus alól 2013 esetében kibújt a törvényalktó, és még júliusban is módsíttt a kerülethatárkn. Azt leszámítva, hgy a törvény rögzíti, nem lehet több kerületre bntani azkat a várskat, ahl nem él legalább kb. 76 ezer választó, a választókerületek kialakítására vnatkzó elvi iránymutatásk teljes mértékben hiányznak. Nem szerepel például, hgy a körzeteket arra törekedve kell-e kialakítani, hgy azk minél jbban visszatükrözzék az adtt régió településszerkezetét. Ha vlna ilyen törekvés, ki lehetett vlna kötni, hgy azkban a várskban, ahl a laksságszám több választókerület kialakítását is megköveteli, mindegyikhez agglmerációs településeket is csatlakztassanak. Abban az esetben pedig, ha inkább az a cél, hgy minél kevesebb választókerület lépjen át várshatárt, ennek az ellenkezője is rögzíthető lehetett vlna. Elvi iránymutatás híján aznban a legtöbb érintett nagyvárst (például Győrt, Kecskemétet, Misklct, Pécset, Szegedet) úgy szttták több kerületbe, hgy mindegyikhez hzzácsaptak agglmerációs településeket is (hl többet, hl kevesebbet), míg Debrecenben, Nyíregyházán vagy Székesfehérvárn lyan kerületeket is kialakítttak, amelyek mentesek a kistelepülésektől. 4 Erről részletesebben: László Róbert Juhász Attila: A kisebbparlamentezés csapdájában, in: Társadalm & Plitika, 2010/1, 3

5 indklt lett vlna, félő aznban, hgy a vegyes rendszer megtartása és az egyéni kerületek súlyának egyidejű növelése újabb diszfunkciókat eredményez a csökkentett létszámú parlamentben. Gndlk például arra, hgy egy 5-7 százaléks párt valószínűleg csak 5-7 képviselőt küldhet majd az Országgyűlésbe, ami nagyban megnehezítheti parlamenti munkájának hatéknyságát. Tvábbi hivatkzási alapk: A krábbi választási rendszer alktmánys feszültségeinek kiküszöbölése (választókerületi aránytalanság, nemzetiségi kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése) A választókerületi aránytalanság ügyében tanúsíttt praktív magatartásunk, reményeim szerint közismert; a már említett 2010-es AB-határzat egy másik mellett a Plitical Capital utólags nrmakntrllra vnatkzó kérelmének és alktmányjgi panaszának eredményeképp született meg 5. Ezért is aggaszt, hgy a törvényalktó csak ideiglenesen ldtta meg a választókerületi aránytalanság prblémáját (lásd a Váltzás a kétharmadsság tárgykörében című alfejezetet). Ami a nemzetiségi kisebbségek parlamenti képviseletét illeti, Jakab András álláspntját fgadm el, amely szerint nem vlt alktmánys kényszer annak megteremtésére. Ugyanakkr jó irányba tett lépésként értékelem a nemzetiségi kisebbségek képviselőjének parlamenti jgsítványkkal való felruházását, a szószóló intézményének meghnsítását. A kialakíttt választási szisztémát visznt itt nem részletezett kkból a legtöbb elemében elhibázttnak tartm. Krmányzati stabilitás elősegítése Fnts kritérium, ezért sem vagyk híve a tisztán listás rendszereknek. A krábbi magyar választási rendszer aznban mind a hat választás srán lyan eredményt prdukált, amely a választói akarattal találkzó krmánytöbbséget biztsíttt. Stabilizálási kényszer tehát nem vlt, a tényleges mtivációkra alább térek ki. Külhni magyar államplgárk választójgának megadása A könnyített hnsítással feltétlenül egyetértek, a választójgról visznt bajsan tudjuk csak kialakítani álláspntunkat, amíg stratégiai nemzetplitikai alapkérdésekre nem tudjuk a választ. A választójg kérdését ahhz az egyelőre meg nem hztt döntéshez kellene igazítani, hgy a szülőföldön való bldgulást támgatjuk-e, vagy helyette inkább igyekszünk Magyarrszágra bevnzani a határkn túl született magyarkat. A 2010 óta meghztt intézkedések anélkül mutatnak az utóbbi felé, hgy a krmány nyíltan felmndta vlna a szülőföldön való bldgulás krábban knszenzussnak tűnő álláspntját. A plitikai, szakmai, társadalmi vita teljes egészében elmaradt, majd a krmány egymaga döntött a választójg kiterjesztéséről a közvélemény-kutatásk szerint nem találkzva a többség akaratával 6. A választtt 5 A részletes történet a Választásirendszer.hu Kezdeményezéseink menüpntjánál, A választókerületi aránytalanság alcím alatt érhető el: 6 Medián: A Fidesz-szavazóknak sem tetszik a határn túliaknak szánt választójg, augusztus 1., in: Orig, Tárki: Miről vélekedik aznsan a Jbbik és az MSZP szavazóinak bő fele?, december 13., in: Választásirendszer.hu, 4

6 megldás ráadásul sk sebből vérzik: a külhni magyarknak nem lesz képviselőjük a magyar parlamentben, mivel csak a pártlisták versenyébe szállhatnak be; a levélben szavazás intézménye pedig túlságsan nagy visszaélési kckázatt hrdz magában. A félszavazat visznt, a jóval alacsnyabb érintettség kán, megítélésem szerint védhető. A választási refrm fő célja, hgy az új választási rendszer a jelenlegi krmánypártk későbbi választási győzelmeit megkönnyítse. Ennek egyik ösztönzőjét képezik azk az elemek, amelyek a mindenkri relatív legnagybb plitikai erő abszlút parlamenti többségét segítik elő (és amelyek egyidejűleg a krábbinál jóval kisebb relatív listás előny esetén is elősegíthetik a kétharmads parlamenti többséget). Ezek az elemek (az egyéni választókerületek súlyának megnövelése, a másdik frduló eltörlése, a győztes egyéni jelölt pártjának kmpenzálása, a jelöltállítás feltételeinek lazítása) plitikai ldaltól függetlenül a mindenkri legnagybb plitikai erőnek kedveznek, és mint ilyenek, nem feltétlenül szlgálják hsszú távn a jelenlegi krmányzó pártk érdekeit. A jbbldali szavazótábr hagymánysan elkötelezettebb, aktívabb; erre a bázisra építve tehát a Fidesznek jó esélye van arra, hgy megtartsa a relatív legnagybb plitikai erő pzícióját. Ahhz, hgy ez elegendő legyen a parlamenti többséghez, a fenti kckázats elemek mellett szükség van arra is, hgy az aplitikus választókat lehetőleg minél távlabb tartsák a választástól. Ennek eszköze a kampány jelentős beszűkítése (lásd 1. pnt), és ugyanerre lett vlna hivattt az előzetes regisztráció bevezetése is. 7 A rendszerbe lyan elemeket is tudatsan beépítettek, amelyek nem a mindenkri legnagybb plitikai erőnek, hanem a mindenkri jbbldalnak kedveznek. Ezek közül a legfntsabb a plitikailag manipulált választókerületi térkép 8. Közvélemény-kutatási adatk alapján pedig az is vélelmezhető, hgy a külhni magyar államplgárk magyar belplitika iránt érdeklődő kisebbségének elsöprő többsége belátható ideig inkább a jbbldali pártkat fgja támgatni. 9 A mindenkri krmánypártnak kedvez, hgy plakátjai megjelenhetnek lyan felületeken, ahl pártk egyáltalán nem hirdethetnek. A pártkkal ellentétben krmányzati reklámk fizetett tartalmként is megjelenhetnek a kereskedelmi rádiókban és tévékben; ezek nem tartznak a választási eljárási törvény hatálya alá. A közszlgálati médiumkban míg a pártknak legfeljebb 470 perc reklámidőn kell sztzniuk, a krmányzati hirdetéseknek nincs időbeli krlátja. 7 Juhász Attila László Róbert: Az előzetes regisztráció és a demkrácia, in: Fundamentum 2012/4., LaszlRbert_AzElzetesRegisztzraciEsADemkracia_2012_4.pdf 8 Erről részletesebben Mlnár Csaba László Róbert: Hány szavazó kell az Összefgásnak a parlamenti többséghez?, február 6., in: Választásirendszer.hu, illetve Plitical Capital Institute Félútn a választási refrm, április , in: Választásirendszer.hu, FES_CnferencePaper_FelutnAValasztasiRefrm_ pdf 9 Kiss Tamás Barna Gergő: Erdélyi magyark a magyarrszági és a rmániai plitikai térben, INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE, Cluj-Napca, 2013, ErdelyiMagyarkAMagyarrszagiEsARmaniaiPlitikaiTerben_2013.pdf; Ravasz Ábel: Felmérés: kire szavaznának a szlvákiai magyark?, május 31., in: Választásirendszer.hu, László Róbert: Még egy ember, január 10., in: HVG 2012/1., 5

7 A civil szervezetek kampánytevékenységére vnatkzóan sincs semmiféle krlátzás, elszámlási kötelezettségük szigrúsága pedig meg sem közelíti a pártkét, minek következtében a legjbb anyagi háttérrel rendelkező pártk jutnak aránytalanul nagy előnyhöz. Ők képesek ugyanis kiszervezni a kampányuk egy részét civil szervezeteknek, túlköltekezve a csak a pártkra vnatkzó 995 millió frints limiten. A többségi jelleg megerősítése szakmai alapn nem, csak plitikai értékítélet mentén vlna értékelhető. A hungarikumnak tekinthető gyözteskmpenzáció intézménye visznt mindenképp kritikát érdemel, mivel az szembemegy a többségi ágn óhatatlanul kialakuló aránytalanságk ellensúlyzására hivattt kmpenzációs mechanizmus lgikájával. Meggyőződésem szerint ugyanakkr a mindenkri jbbldalt, a mindenkri krmányldalt és a mindenkri legerősebb gazdasági háttérrel rendelkező frmációt erősítő elemek mindegyike súlysan sérti az esélyegyenlőséget. Ezen részletszabályk lyan rendszerré állnak össze, amelyben a jelenlegi krmánypártnak, ha nem is behzhatatlan, de jelentős és indklhatatlan előnye van versenytársaival szemben. 4. A célk elérése érdekében (függetlenül attól, hgy Ön a célkkal egyetért-e) hatéknyak-e a választtt új szabályk? A kisebb létszámú parlament megvalósul, a legszélesebb körben érthető üzenet tehát átmegy. Plitikai érelemben ez sikernek tekinthető. A választókerületi aránytalanság átmenetileg megszűnik, az elégtelen megldás tünetei közép- és hsszú távn jelentkeznek csak. Plitikai értelemben ez is sikerként kmmunikálható. A nemzetiségi képviselet ügyének megítélése egyelőre kérdéses. Az aktuális nemzetiségi regisztrációs adatk alapján egyre valószínűbb, hgy egyetlen kisebbség sem szerez kedvezményes mandátumt, ami bár a kialakíttt rendszer kudarcának tűnhet, az is lehetséges, hgy egy nagybb bajt előzünk meg vele: nevezetesen azt, hgy egy nemzetiségi képviselő üléspntján múljn az abszlút-, esetleg a kétharmads parlamenti többség. A szószólók aktivitásán és a média érdeklődésén múlik leginkább az új intézmény fgadtatása és jövője is; nem elképzelhetetlen a jelenleg hatálys rendszer hibáinak krrekciója. A stabil krmánytöbbség kialakulása eddig egyetlen választás után sem kztt gndt, a későbbiekben várhatóan még kevésbé fg. A külhni magyar államplgárk választójgával kapcslatban azk kis súlya miatt ugyanúgy elképzelhető, hgy nyugvópntra jut a vita, mint az, hgy esetleges visszaélések miatt harsányabbá válik az ellenzők hangja. A krmányzó párt számítása annyiban beválni látszik, hgy a határn túlról érkező szavazatk döntő többsége (2014-ben biznysan, de nagy valószínűséggel az azt követő választáskn is) őt fgja erősíteni, feltételezésem szerint aznban a krmány várakzásától elmarad a regisztrált választók száma. A végeredményre gyakrlt hatásuk így minimális marad. Ha 2014-ben nem is valószínű, de a későbbiekben nem zárható ki egy lyan választási eredmény sem, amelyben a külhni szavazatk döntő hatással lesznek a krmány-ellenzék relációra, ami magában hrdzza a magyar-magyar viszny megrmlásának kckázatát. Hgy a Fidesz saját magának kedvező elemei beválnak-e, nem bizts, hgy kiderül a 2014-es választás srán. Az egyenlőtlen feltételek ugyanis döntetlen közeli helyzetben, vagy kisebb balldali előny esetén fejtik ki igazán hatásukat. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatk 6

8 mellett aznban nehezen elképzelhető lyan mértékű hangulatváltzás alig több mint hárm hét alatt, ami ilyen erővisznykat teremtene. 5. A választtt új szabályk összhangban vannak-e az új Alaptörvénnyel? A választásirefrm-flyamat srán az Alktmány, majd az Alaptörvény csak egy vlt a száms jgszabály közül, amelyet ugyanlyan természetességgel módsítttak a váltzó plitikai célkhz vagy alktmánybírósági határzatkhz igazítva, mint bármely más törvényt, rendeletet. A jelenleg hatálys választási jgszabályk így összhangban vannak az éppen hatálys Alaptörvénnyel, legalább egy, de inkább két kérdésben aznban nem teljesen világs a helyzet. Az Alktmánybíróság még nem hztt tartalmi döntést arról, hgy a külföldön tartózkdó államplgárk szavazási módja között különbséget lehet-e tenni az alapján, hgy rendelkeznek-e bejelentett magyarrszági lakcímmel (csak külképviseleten szavazhatnak) vagy sem (csak levélben szavazhatnak). A kampány srán igénybe vehető plakáthelyekre vnatkzó, 2014 januárjában eszközölt 10 szűkítéssel kapcslats, a véleménynyilvánítás szabadsága krmányrendeleti szintű krlátzását kifgásló alktmányjgi panaszt pedig az Ab nem fgadta be. A 8-7 arányban megszavaztt március 11-ei Abhatárzat 11 indklása szerint az indítvány nem tartalmaz alktmányjgilag értékelhető indklást az Alaptörvényben biztsíttt jg sérelmének lényegére. Tartalmi döntés tehát talán csak egyelőre nem született még. 6. Szükségesnek látja-e a szabályzás módsítását a közeljövőben, és ha igen, akkr mely pntkn és miért? A jelöltállítási rendszer bár száms pntján (jó irányba) váltztt, addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártk kezelik a választóplgárk adatait, és amíg több százmillió frints támgatáshz juthatnak ellenőrizetlenül. Az is bebiznysdtt, hgy a többes jelölés nagyban megkönnyíti a visszaéléseket: lényegében semmi akadálya annak, hgy a pártk átmáslják egymás ajánlóívére a választóplgárk adatait, majd az aláírást dahamisítsák. A jelöltállítási rendszert tehát teljesen új alapkra kell helyezni. 12 A jelöltállítási szisztémától nem függetlenül a kampány finanszírzása is teljes átalakításra szrul. Néhány előremutató elem ugyan bekerült a szabályzásba (kincstári kártya, költési limit emelése és indexálása), a lényegében ellenőrizetlenül elkölthető kampánytámgatás bevezetésével, illetve a jelöltek és a pártlisták közötti különbségtétellel a törvény szinte felhív kamupártk alakítására. 13 A 2014-es jelöltállítás körüli visszaélés-srzat bebiznyíttta, hgy nem vlt alaptalan ez a félelem. A kampány krlátait tágítani kell annak érdekében, hgy a választókhz könnyebben eljuthassanak a pártk üzenetei. Minden felületen, ahl a kampánytevékenység tilttt a pártk számára, tt tiltani kell a krmány, az önkrmányzatk és a civil szervezetek számára is. Utóbbiak plitikai kampánytevékenységét is szigrúan szabályzni kell. A kampánypénzeket átláthatóbbá kell tenni. A nymtattt és internetes újságkhz hasnlóan a köztéri hirdetések árlistáját is nyilvánssá kell tenni, a pártkat /2011. (X. 21.) Krm. rendelet: 11 IV/442/2014. Ab-határzat: 12 Plitical Capital Institute: Megbuktt a régi-új ajánlási rendszer, március 10., in: Választásirendszer.hu, 13 Plitical Capital Institute és a Transparency Internatinal Magyarrszág: Kamupártk közpénzek milliárdjait nyúlhatják le, któber 29., in: Választásirendszer.hu, 7

9 ugyanlyan szigrral kell elszámltatni, mint az egyéni jelölteket, be kell vezetni a kampányszámlát. A választókerületi aránytalanság prblémájára hsszú távú megldást kell találni. Az újratermelődő aránytalanságkhz megnyugtató a kerülethatár-manipuláció mzgásterét minimálisra csökkentő garanciák mellett kell igazdnia a kerülethatárknak. A külföldön tartózkdó magyar államplgárk szavazási módjának megkülönböztetése nem tartható hsszú távn, erre is megldást kell találni. A nemzetiségi választás rendszere is átalakításra szrul; elsősrban a tényleges versengés feltételeit kell megteremteni. A Nemzeti Választási Bizttság mandátumát 4 évre kell csökkenteni. Szerencsés vlna még az elektrnikus szavazás fkzats bevezetése a külképviseleteken és a kiemelt szavazókörökben, így nem kellene napkat várni az előzetes választási eredményekre. Nem mellesleg ezzel a módszerrel rengeteget lehetne spórlni is, mivel nem kellene urnák tucatjait külön repülőjeggyel Budapestre utaztatni. 8

10 László Róbert, MTA TK MTA Law Wrking Papers Kiadó: MTA Társadalmtudmányi Kutatóközpnt Székhely: 1014 Budapest, Országház utca 30. Felelős kiadó: Körösényi András főigazgató Szerkesztő: Szalai Áks Hnlap: ISSN