A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag

Átírás

1 Szerzők: Dr. Szivi József előadásának anyagai alapján írta és szerkesztette dr. Lóth László Tvábbi közreműködők: Bartók Tamásné, Majr Ágnes, Medveczky Zsuzsanna Szakmai lektr: Jókai István dr. Lóth László Felnőttképzési szakértők tvábbképzése, az új jgfrrásk alkalmazására való felkészítése 2014 A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag Felnőttképzési Szakértők Országs Egyesülete 1054 Budapest, Báthri u. 16.

2 TARTALOM A tartalmi szabályzás célja... 4 A képzés szervezése, képzésszervezési kmpnensek... 5 A felnőttképzési szerződés mint kétldalú megállapdás... 6 Az elégedettségmérés... 8 A minőségbiztsítás kérdései... 9 A minőségbiztsítási keretrendszer elemei A minőség mérése, jellemzése A képzési prgramk minősége Az ktatók mint a minőségbiztsítás kulcstényezői A személyi feltételek: a szakmai vezető A személyi feltételek: az ktatók Tárgyi feltételek a felnőttképző intézménynél A vagyni biztsíték értelmezése A képzés tartalma A tartalm és a képzés zárása A képzési prgram előzetes minősítése A szakértői tevékenység A szakértői tevékenység tartalmi kérdései A szakértő az ellenőrzés srán A szakértői munka és a tartalmi követelmények A szakértői tevékenység alaphelyzetei Záró gndlatk a tartalmi kérdésekkel fglalkzó mdulhz

3 A krábbi mdulkban bemutattuk a felnőttképzési tevékenység szabályzására vnatkzó új törvényt, valamint a munkánk alapját képező közigazgatási hatósági eljárásról szóló eljárási törvényt. Ezekben fglalkztunk a felnőttképzéshez kapcslódó eljárás- és intézményrendszerrel. Vannak tvábbi jgszabályk is, és születnek majd a jövőben is útmutatók, a szakértői munkát meghatárzó eljárásrendek, amelyeket minden szakértőnek meg kell ismernie ahhz, hgy munkáját megfelelően tudja ellátni. Ebben a mdulban a felnőttképzés tartalmi követelményeit részben a jganyagk, részben a szakértői gyakrlatnak a krábbi időszakból átemelhető szakmai tapasztalatai alapján mutatjuk be. A tananyag tudása és a gyakrlatkn való részvétel előfeltétel a vizsgáhz, de nem pótlja a vnatkzó jgszabályk teljes körű, naprakész ismeretét és megértését. Módszertani megjegyzés A szakértők egy része a munkája srán a teljes kinymtattt jganyagt egy dssziéban magánál tartja. Egyre többen vannak aznban, akik ezt számítógépen viszik magukkal például a helyszíni szemlére is. Az előző előnye, hgy ki lehet emelni a fnts részeket manuális útn, szövegkiemelővel. Az utóbbi előnye a számítógépes keresés lehetősége, s a fájlban szintén lehet előzetesen kiemeléseket végezni. Ez utóbbi egyre jbban terjed a szakértői gyakrlatban. 3

4 A tartalmi szabályzás célja A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény (T.) biznys értelemben ellentétben a krábbi felnőttképzési törvény intézményközpntúságával (lásd az intézményakkreditáció kiemelt jelentőségét) a T. hatálya alá tartzó képzésekre, azk megfelelő feltételeinek biztsítására, fejlesztésére kncentrál. A T. a tartalmi követelményeket is ennek megfelelően határzza meg azzal, hgy ahl arra szükség van, tt intézményi szintű a krábbiaknál e vnatkzásban is pntsabb előíráskat is alkalmaz. A törvényben fglalt tartalmi szabályzás tehát elsősrban képzésekre irányul, s elsősrban azkra a területekre, amelyek a dián is megjelennek. Ennek legfntsabb kai a következők: Szakmai szempntból azkat a területeket kell megragadni, amelyek szabályzásával leginkább biztsítható a cél elérése. A képzés haszna pedig annak tartalmán, minősége elsősrban az ktatókn, a tárgyi feltételek biztsításán és a képzésszervezésen múlik. Nem lehet teljesen elszakadni attól, hgy krábban mely területek és hgyan kerültek szabályzásra, de figyelembe kell venni a krábbi szabályzás hiánysságait is. Jgszabályi követelményeket aznban csak úgy szabad meghatárzni, hgy azk jgilag is értelmezhetőek legyenek: bírjanak nrmatív tartalmmal, a nrma megszegése értelmezhető legyen, érvényesítéséhez megfelelő eszközök legyenek rendelhetők stb. Ez a szempnt is a fenti területek meghatárzásáhz vezet, és indklja a szabályzás mélységét is. 4

5 A fentiek miatt a felnőttképzés jgszabályai csak elvétve és érintőlegesen fglalkznak módszertani kérdésekkel. El kell kerülni azkat a félreértéseket, melyek a képzésszervezésre vnatkzó szabályk ktatási módszerekként történő felfgásából adódnak. A képzés szervezése, képzésszervezési kmpnensek A jgszabályk a képzésszervezés fenti területeire fgalmaznak meg előíráskat. A felnőttképzési szerződés tulajdnképpen a képzésszervezés tevékenységeit fglalja össze a képzésben résztvevő szempntjából. Az előzetes tudásmérésre a képzést megelőzően kell srt keríteni [T. 11. (1) g) pnt], biznys esetekben kötelezően. Az előzetes tudás mérésének részletes szabályairól 2014-ben miniszteri rendelet kerül kiadásra, hasnlóan a szintén kiemelten kezelt gyakrlati képzéshez. Felnőttképzést kiegészítő tevékenység melynek meghatárzása hasnló a krábbi felnőttképzési szlgáltatáskhz természetesen csak akkr flytatható, ha az intézmény a T. szerint felnőttképzést flytat. Ez nem zárja ki a szlgáltatásk nyújtását akkr sem, amikr egy képző a T. hatálya alá nem tartzó ktatást flytat. A résztvevők elégedettségének mérése a tanflyam lezárásának egyik aktusa. A felnőttképzési infrmációs rendszer működtetése az intézmény szempntjából a képzésszervezés legfntsabb eszköze. Az egységes dkumentum pedig a képzési flyamat áttekinthetőségét szlgálja. 5

6 A felnőttképzés tartalmi követelményei Módszertani megjegyzés Előfrdul, hgy a szakértők a hasnlóságk alapján aznsnak tekintik a krábbi felnőttképzési szervezést az új rendszer szerintivel. Ez azért tévút, mert a képzésszervezés szinte minden eleme tartalmaz új előíráskat. Például a felnőttképzési szerződés jelentős fgyasztóvédelmi előíráskat is tartalmaz, s valóban kétldalú jgi kapcslatt keletkeztet a maga felelősségeivel az intézmény és a résztvevő között. Az elégedettségmérés pedig immár törvény által meghatárztt tartalm szerint végzendő el. A felnőttképzési infrmációs rendszer működtetése kiemelt jelentőségűvé vált. A felnőttképzési szerződés, mint kétldalú megállapdás A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell a képzési csprt (vagy a képzésben részt vevő felnőtt) képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpntját; haladásának tananyagegységekre bnttt, óraszám és helyszín szerinti ütemezését; képzése befejezésének tervezett időpntjára vnatkzó adatkat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását. Külön ki kell emelni a gyakrlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését. Meg kell jelölni a megengedett hiányzás mértékét. Amennyiben a képzés vizsgával zárul, meg kell határzni a vizsga szervezésének módját, frmáját pedig OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javaslt vizsgaszervező intézmény megnevezésével kell a szerződésbe fglalni. 6

7 A képzési díjat az előzetes tudás eredményének beszámításával kell megállapítani a képzéshez nyújttt támgatás összegének feltüntetésével. Megfizetése a képzés ütemezésével aránysan kell, hgy történjen. Milyen prblémák merültek fel, illetve várhatók a felnőttképzési szerződések kapcsán? A felnőttképzési szerződés jgvisznyt keletkeztet, és érvényesek rá a Plgári Törvénykönyv (Ptk.) szerződéssel kapcslats általáns szabályai. (Az új Ptk március 15-én lép hatályba.) A felnőttképzési szerződésben ezért a T.-ben előírt tartalmn túl elegendő arra utalni, hgy a szerződésben nem szabályztt kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadóak [lásd a T. 13. (1) bekezdést]. Amennyiben aznban a felnőttképzést flytató intézmény például a képzésben résztvevő elállási jgát a Ptk. általáns szabályaihz képest pntsabban körül akarja írni, és a képzésben résztvevő a szerződéstől való elállási jgát csak bánatpénz megfizetése mellett gyakrlhatja, akkr kell az intézménynek figyelembe vennie mindazt, amit a T. 20. (11) i) pntja a bánatpénz maximális mértékére vnatkzóan előír. A szakértőnek az engedélyezéskr a T. 20. (11) i) pntjában megfgalmazttakkal kapcslatban nem a felnőttképzési szerződéssel van dlga, hanem azzal, hgy az intézmény a tájékztatási kötelezettségének eleget tesz-e, illetve hgyan kíván eleget tenni, biztsítja-e a képzési prgramjáhz történő megfelelő hzzáférést az ügyfelei számára. A felnőttképzést flytató intézmény ellenőrzésekr knkrét, megkötött felnőttképzési szerződések vizsgálata esetén merülhet fel a T. 20. (11) bekezdés i) pntjában fglaltak megsértésének kérdése, de az is csak akkr, ha a képző intézmény az elállási jg gyakrlását bánatpénz megfizetéséhez kötötte és annak mértéke érinti a T.- ben ezzel kapcslatban fglalt krlátzó előírást. Módszertani megjegyzés A szakértői munka a jgszabályk előírásainak alkalmazása srán kellő jgi felkészültséget igényel. Miután a szakértő e területen skszr felkészültebb, mint a mindennapi jgalkalmazó, a jgfrráskat együttesen, összefüggéseikkel együtt kell értelmeznie és a mindennapi munkájában hasznsítania. Olyan kérdésekben, ami a T.-ben nincs szabályzva, a Ptk. általáns előírásait kell ismernie, s felhívnia az intézmény figyelmét azkra a hiánysságkra, amelyekből a kétldalú szerződés srán prblémák keletkezhetnek. Az engedélyezés, illetve az ellenőrzés srán aznban már a T. és a végrehajtási jgszabályk knkrét előírásaiból kell kiindulnia. 7

8 Az elégedettségmérés Az elégedettségmérés eredményének a képzés más mérhető jellemzőjével (csprtlétszám, lemrzslódás, vizsgaeredmény) összefüggésben van relevanciája. Amennyiben azkkal nem kherens, az felveti az elégedettségmérés eredménye manipulálásának gyanúját, ami óvatsságra kell, hgy intse a szakértőt az ellenőrzési eljárás srán. Ennél még fntsabb az, hgy történt-e és milyen jellegű intézkedés egy-egy kirívóan negatív elégedettségmérési eredmény után az intézménynél. Az elégedettség mérése nem pusztán egy skszr hangulati állapt megismerése. Fnts visszacsatlás az intézmény és az ktató részére is, hgy milyen eredményt ért el, milyen hatéknysággal végezte a munkáját. Ennek pedig akár piaci hatása is lehet: a magas elégedettségi szintű intézmény vnzza a résztvevőket, s bár a felnőttképzés nemcsak piaci szempntú megítélést igényel, a különböző intézményfenntartói és támgatási frmákban is megjelenik. Tipikus példa erre az állami fenntartású felsőktatási intézmények rangsrvizsgálata. A különböző szempntk szerint kialakíttt rangsrk szinte meghatárzzák a hallgatók érdeklődését, intézményválasztását, ami az intézmények fenntartási frrásainak egyik fnts eleme. Az elégedettségmérést a 393/2013. (XI. 12.) krm. rendelet (K.) 3. sz. melléklete részben meghatárzza. A kérdéssr annim kitöltése után a feldlgzását is vizsgálni kell az ellenőrzési eljárás srán. A felnőttképzési minőségbiztsítási keretrendszer már ma is meghatárzza az elégedettségmérés adatainak gyűjtését és feldlgzását, s a mérés kapcslódik az ktatók teljesítményének a méréséhez úgy, hgy a minőségbiztsítási 8

9 rendszer elemeihez az intézmény minőségi jellemzőket (indikátrkat) rendel hzzá. Később ezeket a külső értékelés amely a saját minőségbiztsítási rendszert támgatja vizsgálni is fgja. A minőségbiztsítás kérdései A T. előírja az engedéllyel rendelkező felnőttképzést flytató intézmények számára minőségbiztsítási rendszer működtetésének kötelezettségét (kivéve a 4. képzési kört). A felnőttképzést flytató intézmény tevékenysége hatékny, törvényes és szakszerű flytatásának flyamats javítása, fejlesztése céljából határzza meg minőségplitikáját, amelynek végrehajtása érdekében minőségbiztsítási rendszert épít ki és működtet. Az intézmény minőségbiztsítási rendszere határzza meg az intézmény működésének hsszútávra szóló elveit és a megvalósítást szlgáló elképzeléseket. Az intézmény minőségbiztsítási rendszerében az intézmény működésének minden tevékenységét átfgó szabályzást kell kialakítani. A rendeletben leírt, felnőttképzésben alkalmazandó keretrendszer kapcsán fnts hangsúlyzni, hgy az nem jelent a hazai képzési minőségirányítási gyakrlatban egy újabb, az eddigiektől lényegesen különböző rendszert, hanem a közös minőségkövetelmények talaján teremti meg a kapcslatt a különböző már létező és működő minőségirányítási rendszerekhez és értékelési mdellekhez kapcslódó követelmények között. Az intézmények a már megkezdett és bevált minőségirányítási gyakrlatukat tvább flytathatják, aznban a minőségirányítási, minőségfejlesztési munkában alkalmaztt rendszerek és eszközök párhuzams működtetésének elkerülése 9

10 érdekében a keretrendszer tevékenységeit és azk minőségi jellemzőit (indikátrait) be kell építeniük a már alkalmaztt rendszerekbe, mdellekbe. A minőségbiztsítási rendszer egy lyan szervezetirányítási rendszer, ahl a vezérlő elvet a termék, esetünkben a szlgáltatás minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempntjai határzzák meg. A minőségbiztsítási keretrendszer elemei A minőségbiztsítási rendszer fentebb felsrlt elemei közül a tájékztatási kötelezettség, valamint panaszkezelési előírásk a negyedik képzési körben működő felnőttképzési intézményre is vnatkznak. A minőségbiztsítási rendszerben fglalt keretrendszer meghatárzza azkat a tartalmi elemeket, amelyekből a minőségbiztsítási rendszerben alkalmaztt dkumentumknak fel kell épülniük. A keretrendszer alapján a felnőttképzést flytató intézménynek a dián szereplő elemeken túl rendelkeznie kell a minőségplitikára, az intézmény infrmációs rendszerére, a helyesbítő tevékenységekre, valamint az önértékelésre vnatkzó, meghatárztt tartalmi elemekkel bíró dkumentumkkal. Hgyan működik ez a gyakrlatban? 10

11 MINŐSÉG- BIZTOSÍTÁSI KERET- RENDSZER (eljárásk, mechanizmusk,erőfrrásk, tájékztatás) AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉG- BIZTOSÍTÁSI RENDSZERE (knkrét flyamatk, fejlesztések, önértékelés, ktatófejlesztés A minőség mérése, jellemzése A felnőttképzést flytató intézményeknek az eljárásként meghatárzható tartalmi elemekhez minőségi jellemzőket (indikátrkat) és knkrét célértékeket kell hzzárendelniük (felülvizsgálandó tananyagk száma, az ktatók kmpetenciáinak fejlesztésével kapcslats célkitűzések stb.). Meg kell határzniuk az esetlegesen szükséges helyesbítő tevékenység elvégzésének módját is. Az intézmény önértékelésének gyakriságáról az intézmény saját maga hzhat döntést, míg minőségbiztsítási rendszerének külső értékelését legalább kétévente el kell végeztetnie. A krábbi felnőttképzési akkreditációs gyakrlatban mindig fnts és skszr félreértett követelmény vlt az önértékelés. Minőségügyi szempntk szerint ugyan az intézmény az önértékelés gyakriságáról ma is maga dönt, aznban mst már az 11

12 önértékelést előre rögzített minőséghez kötődő jellemzők (indikátrk 1 ) alapján kell elvégezni. Ilyenek lehetnek: lyan célértékek, amelyek a képzés minőségéhez számszerűen köthetők (pl. lemrzslódási arány csökkenése, részvételi arány növekedése, vizsgaeredmények javulása stb.); lyan fejlesztések, amelyek a minőségi jellemzőkkel kapcslatban állnak (például az ktatók képzettsége, a képzések munkaerő-piaci hasznsulása, panaszkezelés, újabb képzési prgramk kifejlesztése stb.) Megjegyzés: az a jó önértékelési rendszer, ami összhangban van az intézmény stratégiájával, méretével, sajátsságaival, képzési célcsprtjával és környezeti jellemzőivel. A minősítést segíti a kétévenkénti külső értékelés. A célértékek önértékelés keretében történő vizsgálata alapján gyakran szükséges helyesbítő tevékenység végzése: az kk feltárása alapján az intézmény meghatárzza, hgy mit kell váltztatni és ennek milyen újabb mérhető indikátrai vannak. Az intézmény minőségbiztsítási rendszere saját hatáskörben dlgzandó ki. A szakértő a jgszabályi megfelelőséget az engedélyezés srán csak a rendszer létezése és a keretrendszer szerinti tartalmi egységeinek megjelenése alapján vizsgálja: kivéve a kiemelt részeket (minőségcélk megléte, ktatók fejlesztése stb.). A külső értékelés vizsgálja az ennek alapján történő működést. A képzési prgramk minősége 1 Indikátr: események és jellemzők mérőszáma, amely kifejezi azk minőségét, azaz egy ideális állapthz vagy kialakíttt középértékhez visznyítva ad infrmációt azk tartalmi megfelelőségéről. 12

13 A képzési prgramk minőségbiztsítását szlgáló dkumentum a képzési prgramk tervezésével, készítésével, megvalósításának feltételeivel, hzzáférhetőségével, a megvalósítás eredményességével kapcslats vélemények kezelésével összefüggő eljárásk leírását kell tartalmazza. Mivel a képzés eredményessége jelentős mértékben függ a résztvevők teljesítménye értékelésének módszereitől, a képzési prgramknak pedig tartalmazniuk kell a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő rendszernek a leírását, e módszereket és alkalmazásuk általáns szabályait is e dkumentumban kell meghatárzni. Mitől kellően magas egy képzési prgram minősége? Ez sk tényezőtől függ. A fenti módszerek a minimális keretjellegű meghatárzásk. Nyilvánvalóan az a képzési prgram a legjbb minőségű, amely a leghatéknyabban fejleszti a legtöbb munkahelyen, munkakörben, gyakrlati helyzetben, a mindennapi életben szükséges kmpetenciákat. Ezt aznban nem lehet minősíteni, legfeljebb hsszú távú képzésmnitringgal amit egyébként több intézmény rendszeresen végez. Lehet aznban lyan tvábbi elemeket beépíteni, amelyek hzzájárulhatnak valóban minőségi prgramk kialakításáhz. Ilyenek: a rendszerszemléletű tervezés, kialakíttt személyes felelősségi rendszerekkel szrs kapcslat az intézmény általáns minőségmenedzsmentjével a megvalósítás feltételrendszerének kialakítása, minőségügyi kntrllja a kr követelményeinek és a képzés tartalmának összhangja: a legmdernebb, teljesítményképes tudást eredményező képzési prgramk kifejlesztése és alkalmazása összhang a képzésben résztvevők nyílt és látens igényei, illetve a jgszabályk, előírásk (pl. vizsgakövetelmények) között. 13

14 Az ktatók mint a minőségbiztsítás kulcstényezői Az ktatók alkalmazásával kapcslats követelményeket a K. részletesen tartalmazza (lásd később). Ez a dkumentum azn eljáráskat kell, hgy leírja, amelyek az ktatók felvételével, tvábbképzésével, tevékenységük minősítésével és ezzel összefüggésben tvábbi alkalmazásukkal kapcslatsak. Oktatói minősítési rendszer működtetését a T. 11. (1) f) a minőségbiztsítási rendszertől függetlenül is kötelezővé teszi (a 4. képzési kör kivételével). Ezeket az eljáráskat az intézmények maguk alakítják ki. Fő cél aznban itt is a minőségbiztsítás, azaz lyan megldásk kialakítása, amelyek az ktatók menedzselését a lehető legmagasabb színvnalra emelik. Az ktatók alkalmazásának egyik kulcskérdése a kiválasztás. Hnnan, milyen körből, milyen követelmények szerint keresi az intézmény a neki megfelelő ktatókat. Az engedélyezésnél két elem vizsgálható: a képzési prgram megvalósításáhz előírt minimum feltételek teljesítése, illetve maga az eljárás (keresés, merítés, kiválasztás, mérés és megítélés, esetleg előminősítés, döntés). Itt máris célszerű vizsgálni a követelmények rögzítését, amelynek összhangban kell lenni az intézmény képzési prfiljával és fejlesztési elképzeléseivel. A másik sarkalats elem az ktatói kmpetenciák fejlesztése. A jgszabályk csak a fejlesztési módszerek rögzítését követelik meg, de igazán minőségbiztsíttt akkr lesz az intézmény, ha reális, a saját helyzetéhez igazdó, de jól tervezett és visszamért kmpetenciafejlesztést alkalmaz (képzések, tvábbképzések, mentri és szupervíziós rendszer, belső és külső módszertani fejlesztések stb.). 14

15 Ugyancsak az intézményi sajátsságk alapján kell egy kherens visszacsatlási és minősítési rendszert kialakítani (pl. óralátgatásk, csprts minőségügyi megbeszélések, közös eredményértékelések, ktatói teljesítményértékelés stb.) Mindezek az intézményi minőségplitika részét is képező, ktatói felkészültségfejlesztő és -karbantartó eljárásk is. A személyi feltételek: a szakmai vezető A felnőttképzési akkreditációs rendszer nem írta elő kellő részletességgel azkat a személyi és különösen tárgyi feltételeket, amelyek a képzések flytatásáhz nélkülözhetetlenek. Ezért a K. pntsan az 1. és 2. mellékletében fglalt részletezettséggel és mennyiségi mutatók alkalmazásával meghatárzza azkat a személyi feltételeket, amelyekkel a szakmai vezetőnek (krábban: felnőttképzésért felelős vezető), illetve az ktatóknak rendelkezniük kell. Andragógiai vagy pedagógiai felsőfkú végzettséget kötelező jelleggel a K. csak a felnőttképzést flytató intézmény szakmai vezetője, illetve általáns nyelvi ktatója esetében ír elő. Ebben a vnatkzásban andragógiai végzettség az ilyen címen megszerzett vagy a krábban más néven kiadtt, de andragógiai tartalmú felsőfkú végzettség (külön elismertetés esetén ilyen lehet például a művelődésszervező, személyügyi szervező, népművelés szaks végzettség). Kétséges esetben az illetékes minisztériumtól állásfglalást kell kérni. Egyetemi vagy főisklai pedagógiai végzettség (tanári diplma) esetén hárm év felnőttképzési gyakrlatt kell igazlni, míg ha valaki akár frissdiplmásként is felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpntt szerzett, szintén megfelel a végzettségi követelményeknek. 15

16 Természetesen mindezeket igazlni kell: a felnőttképzési gyakrlatt munkavisznyban vagy ilyen jellegű jgvisznyban, közszlgálati (krmánytisztviselői, köztisztviselői) jgvisznyban közszlgáltató munkáltatónál kell igazlni. A szakmai vezetőnek az intézménynél munkavisznyban, szlgálati és hasnló jgvisznyban, gazdasági társasági jgviszny keretében alkalmazásban kell állnia és ezt munkaszerződéssel kell igazlnia. A személyi feltételek: az ktatók A K. a személyi feltételek vnatkzásában mind a szakmai vezető, mind az ktatók esetében az alkalmazás feltételeként határzza meg a tevékenységnek és az ktattt szakmai, nyelvi területnek megfelelő végzettséget, nyelvismeretet, anyanyelvi ktatók alkalmazása esetén óraszámkrlát kikötését. Ki lehet ktató az OKJ és az egyéb szakmai képzés esetén? Rendelkeznie kell elméleti ktatás esetén a szakképzési törvény szerinti ktatásra jgsító szakmai ismeretekkel (ez szaktanári végzettséget vagy legalább kétéves gyakrlattal rendelkező szakirányú felsőfkú végzettséget jelent); gyakrlati ktatás esetében a képzésnek megfelelő szakképesítés és öt év szakmai gyakrlat. Nyelvi képzés esetén: a dia szerinti végzettségek 16

17 A felnőttképzési gyakrlat igazlása a munkavisznyn (munkaszerződésen) kívül lehetséges megbízási szerződéssel vagy az alkalmazást biznyító egyéb más szerződéssel is. Nyelvtanárk esetében a KER-C1 szint is kirattal biznyítandó. A fentiekben megjelölt végzettségek, gyakrlati idők, illetve egyéb feltételek az alkalmazás minimális feltételeit jelentik. Módszertani megjegyzés A képzési prgram és az ktatók visznya esetében az előzetes minősítés srán célszerű, ha az intézmény nem a nála működő legkiválóbb szakember paramétereit rögzíti, hanem az adtt képzési prgramra előírt minimális feltételeket: egy esetleges ktatócsere ilyenkr nem kz különösebb nehézséget. Helytelen aznban a jgszabályk szövegszerű beidézése: knkrét meghatárzáskra van szükség. Tárgyi feltételek a képző intézménynél A K. meghatárzza az általáns tárgyi feltételeket, amelyekkel minden felnőttképzést flytató intézménynek rendelkeznie kell. Ezen kívül előírja, hgy a felnőttképzést flytató intézménynek biztsítania kell mindazn tárgyi eszközöket, felszereléseket is, amelyek az engedélyében szereplő képzések flytatásáhz nélkülözhetetlenek. A K.-ban hivatkztt nemzeti szabványk, építési és műszaki leírásk, tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi jgszabályk, közegészségügyi előírásk jelentősége az, hgy felhívja a szakértők és főleg a felnőttképzést flytató intézmények figyelmét arra, hgy ezek betartása kötelező. Hasnlóképpen: az ktatásra használt helyiségekben a hőmérsékletnek, a megvilágításnak és a légcserének meg kell felelnie az ktatási 17

18 intézményekre előírt szabványknak. Amennyiben ezek az előírásk eltérnek a K. 1. mellékletében fglaltaktól, akkr a mellékletben fglaltak teljesítése a kötelező. A számítástechnikai képzés helyiségeinek felszerelésére vnatkzó előíráskat akkr kell teljesíteni, ha az intézmény lyan képzést kíván flytatni, amelyben szükség van számítástechnikai eszközök használatára. Hasnlóképpen: nyelvi képzésre szlgáló helyiséget akkr kell az előírt eszközökkel felszerelni, ha az intézmény nyelvi képzést kíván flytatni, illetve a mzgáskrlátzttak speciális feltételeit akkr kell biztsítani, ha mzgáskrlátzttakat is képeznek. A 16 fős csprtlétszámkrlát a nyelvi, a 25 fős a számítástechnikai képzésre, a 30 fős minden más csprts képzésre vnatkzik, kivéve ha az OKJ-képzések szakmai előírásai más előíráskat tartalmaznak. Figyelem! Eddig a maximális csprtlétszám miniszteri rendeletben vlt meghatárzva, ez mst átkerült a tárgyi feltételek közé, amikr a jgalktó előírta, hgy a speciális eseteken kívül maximum 30 fős csprtnként kell egy tantermet biztsítani. Az engedélyezés srán ez különös figyelmet érdemel! Bérlés esetén az épület, helyiség bérleti jgát bérleti szerződéssel kell igazlni. A vagyni biztsíték értelmezése Vagyni biztsíték lyan hitelintézettel vagy biztsítóintézettel kötött szerződés lehet, amely egy vagy több biztsítóintézettel kötött biztsítási szerződésre vagy a felnőttképzést flytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, a képzési díj vagyni biztsíték szerinti céljának visszafizetésére elkülönített és zárlt pénzösszeg elhelyezésére irányulhat. A K. meghatárzza a vagyni biztsíték mértékét, azkat a 18

19 szabálykat, amelyek biztsítják, hgy összege mindig megfeleljen a jgszabályban előírtaknak, és részletesen szabályzza a biztsíték felhasználására vnatkzó eljárást. Ha a felnőttképzést flytató intézmény nem tesz eleget a vagyni biztsítékkal kapcslats kötelezettségeinek, úgy az NMH jgsult a szükséges intézkedések megtételére. A vagyni biztsítéknak fenn kell állnia az intézmény tevékenységének ideje alatt, illetve a megszűnését követő hat hónapig. A vagyni biztsíték felhasználásáhz és megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges. A vagyni biztsíték mértéke igazdik az üzleti évhez. Az intézmény üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzésből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámlt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a tvábbiakban: árbevétel) két százaléka, de legalább egymillió frint. Megjegyzés Mivel az új felnőttképzési törvény hatályba lépése óta még nem telt el egy üzleti év, a jelen gyakrlat alapján egységesen elfgadnak egy induló, Ft-s vagyni biztsítékt. A következő üzleti év után aznban a főszabály érvényesítésre kerül. Ennek az az ka, hgy jelenleg a felnőttképzési tevékenység megkezdésének üzleti évében a tervezett árbevétel két százalékából, minimum Ft-ból kell kiindulni. A képzés tartalma A képzési prgram képzési tartalmra és más területekre vnatkzó szabályzása is nagyrészt megegyezik a régi felnőttképzési törvényben található szabályzással. Ez igaz a tananyagegység fgalmára is azzal a különbséggel, hgy a T. erre a fgalmra 19

20 meghatárzást is ad ( a képzési prgram felépítését adó, önálló tartalmmal bíró képzési egység ). Ez a meghatárzás kellően tág ahhz, hgy a felnőttképzést flytató intézmény a képzési prgramjának önálló tartalmi egységeit (amennyiben azk jgszabályban nincsenek előírva, pl. mduláris rendszer kötelező alkalmazása) maga alakíthassa ki, figyelembe véve az adtt képzés tartalmi, képzésszervezési sajátsságait és nem utlsósrban a didaktikai szempntkat. Miután a tananyagegység fgalmában szerepel az, hgy önálló tartalmmal bíró képzési egység, így kmpetenciakialakítási vagy -fejlesztési cél is rendelhető hzzá. A képzési prgram tartalmával kapcslats szabályzás nem tartalmazza a régi törvény azn előírását, mely szerint a képzési prgramnak igazdnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. Az előírás elmaradása természetesen nem azt jelenti, hgy ezeket a szempntkat nem kell figyelembe vennie a felnőttképzést flytató intézménynek, hanem csak azt, hgy ezek kezelése nem, illetve nem elsősrban a képzési prgram feladata, amivel a képzési prgram integritásának védelme valósul meg. 20

21 Andragógiai szempntból kiemelt fntsságú, hgy a képzés tartalmának a meghatárzása (tananyagegységenként és/vagy mdulnként) sajáts didaktikai rendszerben, flyamatjelleggel valósul meg. Az ábra azt mutatja be, hgy a tartalm, annak tananyagegységei és mduljai nem különálló rendszert alktnak: szrs kapcslatban vannak a képzési célkkal, a módszerekkel, s csak együtt adnak hatékny, teljesítményképes tudást. Mindez pedig az ktató és a résztvevő kölcsönhatásán keresztül valósul meg. Képzési cél (a célcsprt szerint) A képzés flyamata Mdul Módszerek, eszközök, képzésszervezés Kmpetenciák Tananyagegység Tananyagegység Tananyagegység Zárás, értékelés Oktató résztvevő kölcsönhatása 21

22 A tartalm és a képzés zárása A képzési prgramhz kapcslódó, a képzés tartalmára vnatkzó szabályzás új előírásainak törvénybe fglalására két k miatt került sr. Az első, hgy legyen összhang a szakképzési törvény mdulzáró vizsgákra és a kerettantervre vnatkzó rendelkezéseivel. A másdik, hgy a képzési prgram tartalmának szabályzása legyen kherens a felnőttképzés rendszerében megjelenő, teljesen új tartalmi eszközökkel, nevezetesen a szakmai és a nyelvi prgramkövetelményekkel, amelyek részletes bemutatására a tvábbképzés 5. mduljában kerül sr. Itt csak azt emeljük ki, hgy a jelenlegi akkreditált prgramkból a Kamara szakértői javaslatt tesznek azkra, amelyekből a prgramk gazdái szakmai prgramkövetelményt alakíthatnak ki; szabályztt módn, kidlgztt feltételekkel bárki kezdeményezhet szakmai prgramkövetelmény nyilvántartásba vételt: ez a támgattt egyéb szakmai képzések követelményegységesítését szlgálja; a prgramkövetelmények tartalmazzák a szakmai végzettséggel megszerezhető legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírását; a prgramkövetelmények meghatárzzák az előképzettségeket is; az egységesítés alapján a szakmai prgramkövetelmények szerint kell a képzési prgramt megalktnia az intézménynek. A nyelvi prgramkövetelmények hasnló módn alakulnak ki, de gndzásukat (nyilvántartás, engedélyezés) az NMH végzi. A 4. képzési körben a képzési prgram szakmai tartalmára vnatkzóan tvábbra sincsenek közpnti előírásk. 22

23 A képzési prgram előzetes minősítése A képzési prgramkkal kapcslats előírásk betartásának megítélése miatt az intézmény által kidlgztt prgramt, annak minden módsítását szakértővel szükséges minősíttetni. A képzési prgram előzetes, vagyis engedélybe kerülését megelőző minősítését lyan felnőttképzési szakértő vagy prgramszakértő végezheti, akinek a szakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazdik a képzési prgram szakmai tartalmáhz, valamint szerepel a Felnőttképzési Szakértői Bizttság által vezetett ajánlási listán. A szakértő az előzetes minősítés srán vizsgálja, hgy a képzési prgram tartalma megfelel-e a T.-ben fglaltaknak; a képzési prgramban meghatárztt tartalmmal, feltételekkel és módn, valamint a képzéssel érintett célcsprt számára megszerezhetőek-e a prgramban megjelölt kmpetenciák; a képzési prgram megfelel-e a vnatkzó képzési körbe tartzó képzésekre előírt jgszabályi feltételeknek, a szakmai-tartalmi követelményeket szabályzó dkumentumknak. A szakértő csak akkr minősítheti (írhatja alá) a képzési prgramt, ha azt a fenti szempntk szerint megfelelőnek találta. Az előzetes minősítés srán a szakértőnek a képzési prgram minden ldalát alá kell írnia, ezen kívül szakvéleményt is kell készítenie a megfelelőségekről. Ezzel is igazlja az előzetes minősítés megalapzttságát. 23

24 A szakértői tevékenység A szakértői tevékenység nem csak a tartalmi követelmények vnatkzásában különböző feladatkat jelent az engedélyezési és az ellenőrzési eljárásban, és ezen eljáráskban különböző a munkamegsztás a prgramszakértő és a nyelvi szakértő, valamint a felnőttképzési (igazgatási) szakértő között. Az engedélyezési eljárásban a hangsúly a képzéshez szükséges, valamint az általánsan előírt feltételek meglétének vizsgálatán van, az ellenőrzési eljárásban visznt a felnőttképzést flytató intézmény működésének megítélése áll a középpntban. Az engedélyezési eljárás srán az előzetesen minősített képzési prgram is felülvizsgálatra kerülhet, így az előzetes minősítés súlys hiánysságai, valótlan állításai miatt a szakértői bizttság javaslata alapján előfrdulhat, hgy az adtt képzésre a hatóság nem ad engedélyt az adtt eljárásban. Természetesen ez nemcsak rssz fényt vet az előzetesen minősítő szakértőre, hanem következményekkel is járhat. Megjegyzés Hamarsan kiadásra kerül az ún. szakértői miniszteri rendelet (e tananyag készítésének időszakában már nyilváns tervezete van), amely szabályzza a szakértői tevékenység kereteit, frmáit, flytatásának a feltételeit. Látható, hgy a jgalktói szándék jelentős felnőttképzési vagy képzés-szervezési gyakrlathz is köti e tevékenység végzését, mindhárm: felnőttképzési (igazgatási), nyelvi szakterületi és felnőttképzési prgramszakértői területen. 24

25 A szakértői tevékenység tartalmi kérdései A szakértői tevékenység tárgya szerint a szakértőnek rendelkeznie kell a szükséges ismeretekkel, kmpetenciákkal, amelyeket az alábbi tevékenységek srán hasznsít: 2 Felkészülés a tevékenység elvégzésére aktualizálja jgszabályi ismereteit, elektrnikus adatbáziskban tájékzódik, tanulmányzza a szakmai anyagkat, tapasztalatt cserél a szakértő társakkal, tvábbképzésen vesz részt, önállóan fejleszti szakmai tudását. Felkészülés a knkrét megbízás elvégzésére dönt a megbízás elfgadásáról, tanulmányzza a hatóság által rendelkezésére bcsáttt anyagkat, tájékzódik az intézményről, betartja az eljárásrend előírásait, megtervezi a helyszíni szemlét. Felülvizsgálja az előminősített képzési prgramt a képzési prgramt megfelelteti a prgramkövetelményeknek 2 Az FSZOE munkacsprt DACUM-elemzése alapján 25

26 Leflytatja a helyszíni szemlét nyitóértekezletet tart, eredeti dkumentumkat vizsgál, óralátgatásn vesz részt, vizsgálja a képzési prgram(k) megvalósíthatóságának a feltételeit, jegyzőkönyvet vezet, egyeztet szakértő társával a szakmai megállapításkról, a szakértői javaslatról, záróértekezletet tart, adminisztrációs tevékenységet végez. Utómunkálatkat végez szakmai mnitring tevékenységet végez, a tapasztalatkat beépíti saját tevékenységébe, közreadja a közérdekű tapasztalatait, javaslatt tehet a tevékenységhez kapcslódó szakmai anyagkhz. A szakértői tevékenység végzése srán rendkívül fnts a Ket. 3 ismerete, mivel tevékenységét hatósági kirendelés alapján végzi. Ennek különösen az engedélyezés és az ellenőrzés helyszíni szemléjén van kiemelt jelentősége. A helyszíni munkát segítik azn eljárásrendek, módszertani útmutatók, amelyeket a kirendelő hatóság készít és alkalmazásukat előírja. A szakértő az ellenőrzés srán 3 A évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szlgáltatás általáns szabályairól. 26

27 Az ellenőrzés srán a szakértő felnőttképzési (vezető) szakértőként, illetve prgramszakértőként vizsgálja azkat a tartalmi elemeket, amelyeket a jgszabály előír. Fnts kérdés az analógia és a különbség az engedélyezéshez képest: az ellenőrzés tartmányát, jellegét és következményeit a T. V. fejezete határzza meg. A jelen képzésben ezt a 6. mdul tárgyalja. A szakértői munka és a tartalmi követelmények Az engedélyezési eljárás srán a szakértői bizttság elsősrban a dkumentációk alapján végez vizsgálatt, és a dkumentumk, valamint a tárgyi feltételek helyszíni vizsgálat srán szemrevételezett megfelelősége esetén vélelmezi a jgszabályknak megfelelő működést. Az engedélyezési eljárásban a prgramszakértő, illetve a nyelvi szakértő számára a tartalmi követelmények teljesítésének megítélése szempntjából a képzési prgram a legfntsabb dkumentum. Ezért célszerű annak tartalmát a helyszíni szemle előtt áttekinteni. Ez úgy történik, hgy a kirendelés srán a FINY rendszerhez kaptt aznsító és jelszó segítségével a szakértő hzzáfér az intézmény által feltöltött képzési prgramkhz. Ezek megismerése előzetesen ajánlats, hgy ne a szemlén legyen szükség erre sk időt frdítani. 27

28 Különösen fnts feladat, hgy az OKJ-hz kapcslódó képzések esetén a prgramszakértő a vnatkzó, hatálys szakmai és vizsgakövetelményeknek (SZVK) való megfelelést is megvizsgálja. A helyszíni szemlén a képzési prgramhz kapcslódó tárgyi feltételeket kell ellenőrizni, és amennyiben a képzéshez már vannak ktatók, akkr alkalmazásuk dkumentumainak áttekintését kell a szakértőnek elvégeznie. A felnőttképzési (igazgatási) szakértő számára a képzőintézmény K. 5. (1) bekezdés szerinti nyilatkzatai a kiinduló dkumentumk, melyek valóságtartalmát kell ellenőriznie a helyszíni szemlén a 19. dián (e tananyag 23. ldala) megnevezett területeken. Fnts, hgy az intézmény jgállásával, képviseleti jgsultságával kapcslatban is szerezzen előzetesen infrmációkat. Ehhez használja fel a rendelkezésre álló nyilváns adatbáziskat: Adatbázisk Gazdálkdási frma Elektrnikus adatbázis Link Elektrnikus adatbázis adattartalma Alapítás igazlása Bejegyzés igazlása Gazdasági társaságk (zrt., nyrt., kft., bt., kkt., egyéni cég; ezek társulásai) eginf Közérdekű, ha cégbíróság, közjegyző állítja ki, akkr közhiteles is Társasági szerződés, alapító kirat (pl. egyszemélye s kft.) Cégbírósági végzés, cégkivnat, cégmáslat. A cégbírósági bejegyzés (az újabbaknál elektrnikus aláírással elláttt e-akta!) csak a bejegyzést igazlja, a cég aktuális létezését, naprakész adatait csak a cégkivnat, ill. cégmáslat. Társadalmi szervezetek (alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestületek (pl. kamarák, egyházak) hu gine.aspx?page=tarsszervs earch Közérdekű Alapító kirat Nyilvántartásba vételt elrendelő bírósági végzés. A bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés csak a nyilvántartásba vétel tényét igazlja, a szervezet aktuális létezését, naprakész adatait a hnlapn (közhiteles módn csak a nyilvántartást vezető bíróságn) 28

29 ellenőrizni kell. Egyéni vállalkzók rszag.hu rszag.hu/szlgaltatask/e gyenivknyilvtart.html Közérdekű Vállalkzói igazlvány (nem kötelező a megléte), hnlapn történő adategyeztetéssel Közpnti költségvetési szervek cstar.gv.hu gv.hu/ext/index.php?act= 14 Közérdekű Alapító kirat Jgszabályi felhatalmazás Közktatási intézmények ny/kereses.asp Közérdekű Alapító kirat Fenntartó határzata Felsőktatási intézmények Alapító kirat Felnőttképzést flytató intézmények nyilvántartása: Felsőktatási tv. 1. sz. melléklete Köztartzás-mentesség igazlása: Eltiltás: A szakértői tevékenység alaphelyzetei 29

30 A tartalmi kérdéseket a szakértő két ldalról vizsgálja, az alábbiak szerint: a dkumentumkban fglaltak megfelelnek-e a tartalmi követelményeknek: jgszerűség és a jgszabálykban meghatárztt követelményeknek való együttes megfelelés vizsgálata, dkumentumelemzés alapján; a dkumentumkban fglaltak megfelelnek-e a valóságnak: azaz a tapasztalt, megítélhető tények és a dkumentumkban fglaltak összevetése. Ha a dkumentumk nem felelnek meg a követelményeknek, akkr jgszabálysértés esetén a szakértő jelzését követően a hatóságnak kell intézkednie. Lehet, hgy egyszerű hiánypótlással rvslható a prbléma, de lehet, hgy lyan súlyú, amelyből a kérelem elutasítása következhet. E vnatkzásban külön felelősség terheli a képzési prgram esetében az előminősítő szakértőt. Módszertani megjegyzés Nyilván vannak lyan tartalmi elemek, amelyeket a krábbi akkreditációs eljárástól eltérően előzetesen nem minősített senki (pl. felnőttképzési szerződés, a nyilvántartásk megldási módja stb.). Ezekben különösen fnts szerepe van a körültekintésnek, a pnts jgszabályismeretnek. Ha a dkumentumkban fglaltak megfelelnek a jgszabályknak, de a gyakrlat azktól eltért, módsult, rssz irányt vett, fellazult vagy ellapsdtt, akkr a szakértőnek kell megítélnie, hgy ez az eltérés milyen mértékű: még elfgadható, vagy már sérti a jgszabálykban fglaltakat. Záró gndlatk a tartalmi kérdésekkel fglalkzó mdulhz A felnőttképzési szakértői rendszer a felnőttképzés egyik meghatárzó eleme. A szakértői működés szabályzása (nyilvántartásba vétel, engedélyezés, ellenőrzés) éppen ezért átfgó, a törvényen kívül miniszteri rendeletben is körülhatárlt és egyértelműsített. A szakértői tevékenység fő célja a hatóság felnőttképzéssel kapcslats munkájának támgatása, ebben pedig a tartalmi és minőségirányítási kérdések vizsgálata és hzzájárulás a képzésplitikai célk teljesüléséhez. Mindezek kiemelt jelentőségűek az engedélyezési és az ellenőrzési eljárásk srán. A szakértői munka tvábbi részei (a többi mdul) alaps megismerésén túl nem nélkülözhető a vnatkzó jgszabályk, illetve a szakértői munkát támgató, a hatóság által kiadtt útmutatók, eljárásrendek naprakész ismerete sem. 30