Egy eséllyel kevesebb. A koppenhágai klímacsúcs bukása. Európai Unió és nemzetközi. no február. Szerepcsere Új donor nagyhatalmak 3

Átírás

1 Európai Unió és nemzetközi fejesztés no február Szerepcsere Új donor nagyhatamak 3 Keresd a nôt! Afganisztáni magyar szerepváaás 5 Mindenki ott vot Európai Fejesztési Napok 6 HAND híradó 7 Magánzók a páyán Váaatok társadami feeôsségváaása és a human itárius munka 7 CSILLAG GÁBOR fotó: Kunki Anna A koppenhágai kímacsúcs bukása Egy eséye kevesebb csiag gábor Hogy mekkora a kudarc, arró etérnek a véemények, de hogy a decemberi ENSZ kímacsúcs sikerteen vot, azt senki sem vitatja. A pattheyzetért nem csak a nyugati áamok feeôsek. Mindenki veszít, de egjobban a egszegényebbek. Mikor jönnek a kímamenekütek? Néhány kisebb eredménytő etekintve a 193 deegációt egy aszta meé ütető kímacsúcs résztevőinek nem sikerüt megáapodniuk azokban a egaapvetőbb kérdésekben, ameyek miatt szükség vot egy iyen méretű csúcstaákozó összehívására. Mindenekeőtt nem jött étre egy köteező érvényű megáapodás. A záródokumentumot a viág vezetői pusztán tudomásu vették, ami csupán egy iedemes poitikai rítus, jogiag megragadható (és számon kérhető) tartama nincsen. A mindössze három odaas dokumentum nem tartamaz konkrét kibocsátás-csökkentési cészámokat vagy váaásokat, márpedig ez ett vona a taákozó egaapvetőbb céja. A fejett országok nem köteezték e magukat a tudóstársadaom áta szükségesnek mondott 40%-os szén-dioxid kibocsátás-csökkentés meett. (Ezt az 1990-es bázisévhez képest 2020-ig keene eérni.) Nem sikerüt megáapodni a civi társadaom és számos a kímavátozás áta egsúyosabban érintett ország (p. kis szigetországok) áta követet 1,5 Cesius-fokos átaghőmérséket-emekedési határszintben. Eheyett a század végéig egy 2 C-os emekedési szintet fogadtak foytatás a 2. odaon a

2 Egy eséye kevesebb a foytatás az 1. odaró e, amey pusztán 50%-ban tudja garantáni, hogy ekerühetőek esznek a kímavátozás nagy tömegeket érintő katasztrofáis következményei. (Az sem ett részetesen kibontva, hogy a cészám pontosan hogyan tejesíthető, hiszen a jeeneg jóva magasabb, több mint 3 Cesius-fokos emekedés feé haadunk.) Nem sikerüt megáapodni oyan intézkedésekben sem, ameyek érdemben korátoznák az erdőirtás terjedését. Törésvonaak mindenho vezető a hagyományos fejett-fejődő viág feosztás, mive egyre kevésbé tükrözi a vaós gazdasági és hatami viszonyokat.) A fejődő viág országai egy kérdésben mindenképpen egységfrontot akotnak, és ez a feeősség kérdése. Jogosan hívják fe a figyemet arra, hogy történemi perspektívábó nézve nem az ő országaik széndioxid-kibocsátása okoható a gobáis kímavátozásért. Azza is nehéz vitatkozni, hogy a egfejettebb áamoknak nem csak azért ke éen járniuk a kímaprobémák kezeésében, mert esősorban az ő tevékenységük idézte eő őket, hanem azért is, mert ők rendekeznek azza az anyagi és technoógiai kapacitássa, amey áta kezeni ehet a kímakérdést. Az sem ehanyagoható tény, hogy bizonyos födrajzi, kimatikus és gazdasági adottságok miatt a gobáis kímaváság okozta időjárásbei vátozások eginkább éppen a fejődő viág egyes országait fogják sújtani gondojunk itt a Gangesz Detában várható hatamas árvizekre, egyes csendes-óceáni szigetek tejes pusztuását hozó tengerszint-emekedésre, a karibi régiót veszéyeztető hurrikánok számának és intenzitásának növekedésre, végü, de nem utosó sorban a szubszaharai övezet országait fenyegető minden eddiginé nagyobb szárazságra. Eemi érdekek fotó: Kunki Anna Kína vot az, aki nem járut hozzá ahhoz, hogy a csúcson kiakudott váaások végrehajtását egy meghatározott szisztéma aapján eenőrizhessék (ameyhez viszont az Egyesüt Áamok ragaszkodott.) Végü így jött étre egy kasszikus mindenki a másikra mutogat heyzet. 2 A kímavita, így a kímacsúcs egyik meghatározó konfiktusa a egfejettebb gazdasági nagyhatamak és a fejődő országok érdekeentétébő származik. Ám azt is fontos tudatosítani, hogy e két tábor sok szempontbó egyátaán nem homogén. Bár a egfejettebbek között is eég széesek az etérések így p. az Európai Unió eggyakrabban egy sokka aktívabb és progresszívebb ááspontot képvise, mint a sokak áta egyszerűen kerékkötőnek tekintett Egyesüt Áamok, a fejődők táborában is jeentősek a küönbségek. A minden szempontbó eszakadónak számító egszegényebb országok (esősorban az afrikai országok, vaamint bizonyos jeentős oaj vagy ásványkinccse nem rendekező atin-amerikai és keet-ázsiai áamok) és a robbanásszerűen növekedő, nagyhatami aspirációkka is rendekező szuperáamok, mint pédáu, Kína, India vagy Brazíia aigha vehetők egy kaap aá. (Egyes eemzők szerint a küönbségek oyan jeentősek, hogy ma már fére A fejôdô viág termeôi is ejöttek Mindezeket figyeembe véve, métányosnak tűnik a fejődő viág azon igénye, hogy a mútban ekövetett szennyezés közejövőben bekövetkező negatív következményei miatt vaamiyen kompenzációt, vagy szubvenciót kapjon a eggazdagabb áamoktó. A tervek szerint ezt a támogatást a fejett országok a már megévő kíma-hatások enyhítésére, ietve új, tiszta technoógiák bevezetésére biztosítanák. Koppenhágában ezen a téren is sikerüt ema radni a kívánatostó. A szükségesnek mondott minimum évi 140 miiárd doár heyett között a fejett viág mindösszesen 30 miiárd doárnyi támogatást nyújtana. Ebben az időszakban bizonyos fetéteek tejesüése meett, a fejődő országoknak további évi 100 miiárd doárt juttatnának kímavédemi beruházásainak támogatására. Mieőtt még vaaki hatamas jótékonykodásra gondona, fontos eszögezni, hogy a fejődő országok kí mavédemi fezárkóztatása a fejett viág eemi érdeke. Közhey, hogy a kímavátozás nem ismer határokat, de mive a szennyezés gobáisan jeenik meg, a fejődő országokban megodatan kibocsátási probémák ekerühetetenü mindenki számára rontaná a heyzetét. Áttéteesebb, ám sokka fenyegetőbb a kímamenekütek kérdése. A kasszikus G8 országok gazdasági stratégái és poitikai döntéshozói pontosan tudhatják, hogy a fejődő országok kíma vásága tejes gazdaságok tönkremeneteéhez, tejes régiók etartó képességének összeroppanásához vezethet, ami viszont precedens néküi tömeges evándorásokat, népmozgásokat indíthat e. A több miió, akamasint százmiió kímameneküt meg jeenése Európa, az USA, vagy Japán kapujában kezeheteten probémát jeentene. Ennek egyeten eenszere a tömeges migráció megeőzé se. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a fejő dő országokban kiépítsék a tiszta technoógiák hasznáatához néküöz heteten kapacitásokat; kiaakítsák a várható kímaprobémák eeni védekezés heyi infrastruktúráját; az egy ábon áó, és így rendkívü sérüékeny gazdaságokat (esősorban mezőgazdaságot) diverzifikáják, megteremtve annak ehetőségét, hogy egy eseteges árvíz, aszáy vagy természeti katakizma után se szűnjön meg egy adott térség etartó képessége.

3 Tettestársak Ám a fejődő viág immáron nem homogén, számos ország nem csak ádozat, hanem tettestárs, vagy pszichikai bűnsegéd is. A egfrissebb adatok szerint a viág egnagyobb CO 2 -kibocsájtója immáron Kína, India is ott van az eőkeő negyedik heyen (az Egyesüt Áamokat, és az Európai Uniót követve). Ezen jövendő nagyhatamak egy ipari forradaom keős közepén vannak, gazdaságuk (szennyező-anyag kibocsátásuk) növekedésének üteme eképesztő. És itt á eő a kíma-pattheyzet. A viág egyfeő jogosan várja, hogy Kína, India és más fejődő gigászok fogják vissza a CO 2 kibocsátásukat, hisz ez egyérteműen egy gobáis kímakatasztrófához vezet. Kína és India pedig jogosan hivatkozik arra, hogy képmutatás az USA és az EU részérő, hogy miután ők évszázadokon keresztü gátástaanu növekedtek, most másoktó önmérséketet követenek. Sok keeti üzetember szerint e kettős mérce nemcsak, hogy képmutató, de vaójában azt a rejtett törekvést fedi, hogy az USA és az EU mesterségesen korátozza gazdasági vetéytársainak növekedési potenciáját, s versenyképességét. A nagy növekvők küönösen Kína ambivaens visekedése a kímakérdésekben Koppenhágában is nyivánvaó vot, sőt igen sokan Pekinget hibáztatják a bukásért. Kína vot az ugyanis, aki ragaszkodott a nagyhatamak zárt ajtók mögötti tárgyaásához, (majd minden dipomáciai protokot durván megsértve nem eső emberét, pusztán annak egy képviseőjét küdte e az egyeztetésre). És Kína vot az, aki nem járut hozzá ahhoz, hogy a csúcson kiakudott váaások végrehajtását egy meghatározott szisztéma aapján eenőrizhessék (ameyhez viszont az USA ragaszkodott.) Végü így jött étre egy kasszikus mindenki a másikra mutogat heyzet. Egy biztos, Koppenhágában egy nagy ehetőség már eszát, és csak bízni ehet abban, hogy a viág nagyhatamai (régiek és újak egyaránt) jobb beátásra jutnak a következő forduóig és 2010-ben Mexikóban megszüethet egy a jövő nemzedékek érdekeit tényegesen szogáó kímaegyezmény. Az óra addig is ketyeg. COP15 inkek A COP15 (15th United Nations Cimate Change Conference) hivataos honapja Koppenhágai megáapodás tejes, frissített szövege WWF Koppenhága bogja (magyaru) Fiataok ezrei tüntettek a megáapodásért HÁTTÉR fotó: Kunki Anna Új donor nagyhatamak Szerepcsere SZERENCSI ÁGNES Minden eddiginé aktívabb szerep juthat Ázsiának a nemzetközi fejesztés és segéyezés terén, eemzôk szerint ráadásu a távo-keeti országok mainstreamtô etérô gyakorata a jövôben nemcsak a fejôdôk, de a fejett országok számára is új mintáu szogáhat. A viággazdasági váság eszkaáódása óta száznyocvan fokos forduatta az ázsiai nagyok vátak a nemzetközi fejesztés és segéyezés fő szószóóivá. Leghangosabb köztük Kína: az ország egmagasabb rangú képviseői átaában minden ehetőséget megragadnak, hogy az együttműködés fontosságára és a donor országok aktivitásának fokozására hívják fe a figyemet. Az új hivataos vona promotáására Jang Csie-cse küügyminiszter az ENSZ júniusi, a váság fejesztéspoitikákra gyakorot hatásairó szóó konferenciáján egy átfogó ajánásokat tartamazó csomagga át eő. Ebben többek közt a fejett országok részérő bruttó nemzeti jövedemük 0,7 százaékát kitevő fejesztési hozzájáruást, vaamint a fejődők adósságáományának csökkentését, ehetőség szerint tejes etörését szorgamazta. A egszegényebbek megsegítését és a gobáis egyenőtenségek mérsékését nevezte a váságbó vaó kiábaás egyik meghatározójának év végén többször Hu Csin-tao miniszterenök is, aki a nemzetközi foytatás a 4. odaon a 3

4 a foytatás a 3. odaró közösség számára az eddig jobbára ismereten fogaomnak számító kiegyensúyozott és fenntartható társadami-gazdasági növekedést tűzte ki egfontosabb céu. Vaamit vaamiért A viággazdasági erőviszonyok átrendeződéséve és a jeenegi váságkezeésse is együtt járó fokozott feeősségtudat, a fejődő és egszegényebb országok fekaroása Peking részérő mindazonáta a nemzetközi gyakorattó etérően vaósu meg. A kormány ugyanis segéyezési poitikájában a pragmatista vonaat képvisei, vagyis ideoógiai, poitikai aapon nem váogat a céországok közt, azoktó csupán az egy-kína-ev eismerését és Tajvan függetenségének tagadását várja e. Peking esősorban saját gazdasági érdekeit szogáó fejődő országokat karo fe, vagyis nyersanyagban és energiaforrásban gazdag áamokat, ietve oyanokat, ameyek potenciáis piacot jeenthetnek a kínai áruk számára. Az országbó kiáramó fejesztési összegekrő pontos számadat nem á rendekezésre, a Kínai Népköztársaság (KNK) ugyanis nem tesz közzé erre vonatkozó statisztikákat. A segéyek nagy része pedig nem közvetenü pénz, hanem többnyire kedvezményes hite, áamiag támogatott, többnyire infrastrukturáis beruházások, közműépítési programok, adósság-eengedés és természetbei juttatások formájában vaósu meg. A becsések szerint a 2002-es 2 miiárd doárra szemben 2007-ben már 25 miiárd doárt tehetett ki a KNK áta Afrikában, Latin-Amerikában és Dé- Ázsiában finanszírozott projektek voumene, ameyekben a három kontinensen 2001 és 2008 között 62 ország részesüt. Ez azt jeenti, hogy Peking informáisan ekörözte az Egyesüt Áamokat is, mey az OECD-statisztikák szerint 2007-ben összesen 22 miiárd doárt szánt fejesztési támogatásra (ODA). Kína ugyanakkor az OECD DAC-bizottságán keresztü maga is A viággazdasági váság eszkaáódása óta száznyocvan fokos forduatta az ázsiai nagyok vátak a nemzetközi fejesztés és segéyezés fő szószóóivá. részesü fejesztési támogatásban, ennek összege 2008-ban 1,35 miiárd doárt tett ki. A nagy európai segéyezők az emút időszakban mind hevesebben kritizáják ezt a gyakoratot, a brit konzervatívok szerint Londonnak a vaóban rászoruó országokat keene támogatnia a viág fotó: word economic forum egnagyobb devizatartaékaiva rendekező Kína heyett. Németország október végén jeentette be, hogy beszünteti az országnak, vaamint Indiának foyósított segéyeit Berin a gazdasági váság következté ben súyosbodó befödi probémákka indokota a döntést. India és Japán is szívesen segít A kínai utat járja az emút évek gazdasági növekedéséve donor országgá avanzsáó India is. Peking és Tokió egyik egnagyobb riváisaként Dehi egaktívabban Afrikában van jeen, de igen fontos szerepet játszik Afganisztánban, vaamint a Viágéemezési Programban (WFP) is. Az ország ugyanakkor maga is súyos probémákka küzd: a akosság mintegy harmada a szegénységi küszöb aatt é, az öt év aatti gyermekek fee autápát, s a akosság 27 százaéka anafabéta. A probémák enyhítésére az ország évente ötmiiárd doárt segéyt kap a Viágbanktó, az Ázsiai Fejesztési Banktó és Japántó kettős szerepe miatt így a szubkontinenst is gyakran érik kritikák a nemzetközi közösség részérő. A kontinens harmadik nagyágyúja, Japán 1989 és 2000 között az ODA egjeentősebb segéyezője vot, azóta az USA mögött második (2008-ban 16,9 miiárd doáros feajánássa). Japán esősorban a dékeet-ázsiai térség fejesztését támogatja, az egyik egnagyobb segéyezője Kínának, de jeentős összegeket juttat Indonéziának, Indiának, Vietnámnak és a Füöp-szigeteknek is. 4 Kockázatok Az ázsiaiak segéyezési poitikája igencsak megosztja a nemzetközi közösséget: egy november végi jeentésében maga az ENSZ is eismeri, hogy az emút évtizedben Kína és India vot a déi féteke fejesztési együttműködésének hajtóereje, a keeti pragmatizmus gazdasági aszimmetriákat kihasznáó, sokakat gyarmatosításra emékeztető jeege ugyanakkor több országban is moráis aggáyokat ket. Ráadásu a pozitív végkimenete sem garantát: a segéyezésben közvetítő nemzetközi szervezetek (pédáu a Viágbank) eenőrzési mechanizmusának kiiktatásáva a céországi befektetés kockázata is megnő, amit a távo-keeti országok segéyezési rendszerének decentraizát jeege csak tovább fokoz.

5 Keresd a nó t! Afganisztáni magyar szerepváaás WAGNER PÉTER A magyar PRT (Tartományi Heyreáítási Csoport) civi szekciója a fejesztési tevékenység tejesen új szintjét vaósítja meg. Ebbô kirajzoódik, mi ehet hosszú távon is mûködô képes és mi ieszkedne inkább a nemzetközi haderô idôközben megvátozott stratégiájába. A szerzô fotói Magyarország afganisztáni tevékenységéve kapcsoatban az emút hónapokban két fontos dokumentum is napviágot átott. Az eső egy stratégiai kitekintés, amey hazánk 2010 és 2015 közötti szerepváaását fogaja össze. A Küügyminisztérium webodaáró etöthető 13 odaas írás katonai, rendészeti és fejesztési terüeten tárgyaja hazánk váat tennivaóit. Mindenképpen dicséretes, hogy végre ekészüt egy eőremutató, középtávú szinten tervező dokumentum, az idő azonban sajnos gyorsan meghaadta a efektetett eképzeéseket. Az egyeztető munkák 2008 őszén kezdődtek a küügy, a Honvédemi Minisztérium, ietve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársai között és 2009 nyarára a szöveget végegesítették. Ennek megfeeően a stratégiai kitekintés egyátaán nem reagá az időközben megvátozott afganisztáni heyzetre. A tavayi év szeptembere attó vot visszhangos, hogy a nemzetközi erők (ISAF) főparancsnoka további katonát és több ezer fejesztési szakembert kért Barack Obama enöktő és egy tejesen új, a akosság védemére, a fejesztések fegyorsítására és a biztonsági szervezetek megerősítésére építő stratégiát vázot fe. Magyarország 200 újabb katonát ajánott fe a mostani 240 meé, ám a fejesztésekhez is ekene egy-két további szakember Baghánba és természetesen még több pénz. PRT Atasz Sokka inkább figyeemre métó a Küügyminisztérium Nemzetközi Fejesztési Együttműködési (NEFE) főosztáya áta 2009 decemberére vég egesített PRT-Atasz, amey tábázatokka, dia gramokka és rövid szöveges beszúrásokka mutatja be Magyarország Baghán tartományban végzett eddigi tevékenységét. Az atasz egyeőre nem nyivános, ám a egfontosabb tartami eemei már megtaáhatóak az interneten. A Magyar Küügyi Intézet tavay októberben szervezett konferenciát a témában, az ott ehangzott prezentációk fekerütek az intézet webodaára is. A PRT Atasz igazi csemege mindenkinek, aki a magyar fejesztési tevékenység részeteire kíváncsi. Afganisztáni tevékenységünk későbbi értékeéséhez néküözheteten esz ez a dokumentum, hiszen terüeti (hárási) és szektoriáis ebontásban is fedogozza a fejesztéseket. A közöt adatokbó evonható következtetések segíthették vona a korábban emített stratégiai kitekintés ekészítőit és minden jövőbei döntéshez fontos forrásként szogáhatnak. Csak egyeten péda: 2009-ben 10 százaékka csökkent az egész fejesztési keret, ám az NGO-k részére biztosított keret több mint 50 A faütetési program megnyitó ünnepsége Nôi födmûvesek Barack Obama: pusz 30ezer katona, új stratégia Mire esz eég 130ezer katona ott, aho százezer sem tudta megáítani az afgán fekeők térnyerését? Nem tudjuk, és a váaszra még egaább egy évet ke várni. Az biztos, hogy nem pusztán katonai étszámnöveésérő van szó. Az eképzeés mögött új stratégia hú zódik, amey reméhetőeg majd gyakor ati eredményeket is hoz. Az ISAF tevékenységének középpontjában mostantó a akosság megnyerése á. Ha vaakiben femerüne a kérdés, hogy eddig mi másró szót az egész, a váasz egyértemű: a fekeők üdözésén és feszámoásán. A szempontvátás taán a égitámadások akamazásának gyakoratán mérhető e a egjobban. Idáig, ha egy egységet támadás ért néhány száz méterrő egy faa körüvett házbó, akkor az eenség megsemmisítésének egbiztosabb módja egy égitámadás kérése vot. Ezek az akciók azonban gyakran nem csak a fekeőket füstöték ki, de mindent romba döntöttek a környéken, civiek és gyerekek is ádozatu estek. Mive az afgán eenáók óvatos becsések is majd öt miió fiata férfi közü váogathatnak, az ISAF feismerte, hogy nincs érteme egy-egy akcióban 30 vagy 50 fekeőt megöni. Ha azonban az embereket sikerü megszóítani, békés jövőt és munkát kínáni számukra, akkor az eenfé utánpótása fog eszáradni. Ez az egyeten hosszú távú eséy a Nyugat és az afgán kormány számára. Ehhez azonban fejesztésekre, pénzre és biztonságra van szükség. Nyoc év keett, hogy az Egyesüt Áamok ezt feismerje. 5

6 százaékka. Ehhez képest, ha megnézzük a PRT Atasz egyik tábázatát, azt taájuk, hogy az NGO-k révén a tartományban a tejes magyar fejesztési keret további egyharmadát, 500 miió forintot kötöttünk e. fotó: töi istván Nyerô szisztéma Töi István nagykövette és a fejesztési tanácsadói feadatokat társadami munkában eátó feeségéve 2009 novemberében készített interjúm a fejesztési tevékenység egy tejesen új szintjét mutatta meg. A heyi afgán NGO-k bizonyos terüetekre speciaizáódtak (nők, oktatás, egészségügy), természetszerűeg kiváó kapcsoatokka rendekeznek a akosság feé, és bár kapacitásaik gyakran hiányosak, rendkívü ekesek és aktívak. Töi Tünde Baghánba érkezése után számos kisebb projektet indított be, ameyek esősorban a tartomány fővárosra, Pu-i Khumrira és a nők heyzetére koncentrátak. Számtaan hivataos és nemhivataos afgán szerepőve kerüt kapcsoatba, veük közösen néhány ezer doárbó vaósított meg fejesztési projekteket vagy segéyezési akció kat. A heyszíni tapasztaatok, a szeméyes kapcsoatok meg tudják sokszorozni a kormányzati fejesztési tevékenységet és ezze együtt a magyar jeenét ismertségét. Kiváó péda erre a PRT civi szekciójának egutóbbi programja. Egy Viág banki projekt keretében Észak-Afganisztánban 3000 hektáron indut gyümöcsfa teepítés, ameyhez faiskoák étrehozása, kertészeti és gyümöcs-fedogozási tanfoyam is tartozott. A 25 miió doáros projekt végrehajtója egy amerikai NGO vot, de a Roots for Peace-nek gondot okozott, hogy tejesítse a kiíró egyik fetéteét, azaz, hogy résztvevők 10 százaéka nő egyen. Ennek egyik oka, hogy kevesen rendekeztek a beépéshez szükséges 40 doáros önréssze, másrészt ebben az országban nem szokás nőknek idegenekke (többségében férfiakka) kapcsoatba épni. Iyen körümények között nyert új értemet, hogy a megeőző évek munkája során Töi Tünde szoros és közveten kapcsoatot ápot a heyi nőszervezetekke. A bizaom meett az is kucsfontosságú vot, hogy a PRT civi képviseője feajánotta: saját keretébő kifizeti a női jeentkező önrészét. Így 2009-ben ötszáz, 2010-ben további 1500 női résztvevője esz a faütetési projektnek. Az összesen húszezer csaád számára tervezett program tejes női kvótáját Baghanban tötik fe, mert a PRT civijei aktivista feépésükke, szeméyes kapcsoataik révén már képesek votak beágyazódni a heyi afgán társadaomba, és rendekeztek azonna hasznáható saját forrássa. Magyarország fejesztési tevékenységének irányait tekintve nagyrészt kirajzoódik, hogy mi enne hosszútávon is működőképes. Megerősített civi jeenét a magyar PRT-ben, a fejesztési keret növeése (egaább az A mintegy 1500 szervezet áta deegát 6000 európai, afrikai, dé-amerikai és ázsiai résztvevő között votak civi szervezetek, minisztériumok, tudományos kutatócsoport képviseői, vaamint természetesen egy sereg poitikus, akik penáris üéseken, a Fejesztési Fau standjainá, ietve a több száz fős kerekaszta beszégetéseken taákoztak. Az eseményt a svéd hercegnő nyitotta 500 miiós forintos szintig), és a döntéshozatai szint eszáítása Budapestrő Pu-i Khumriba. Itt a dipomaták, fejesztési szakemberek, NGO-k és a katonák közösen a egjobb döntéseket tudnák hozni, és a pénzt a ehető eghatékonyabban tudnák eköteni. Mindenki ott vot Európai Fejesztési Napok október Stockhom MIHÁLTZ RÉKA Humanitárius segéy osztás eteepített meneküteknek A decemberi kímacsúcs eôtt a svéd fôvárosban tartották az Európai Fejesztési Napokat. A 2006-ban éetre hívott rendezvénysorozat céja az uniós erôfeszítések bemutatása, a fejôdô országokka foytatott együttmûködés ösztönzése és az európai pogárok ismereteinek bôvítése. A viág egyik egnagyobb fejesztési eseménye ezútta arra összpontosított, hogy a kímavátozás, a gobáis pénzügyi- és éemiszerváság, ietve a demokrácia kérdései miként kapcsoódnak össze a nemzetközi fejesztési probémáiva. meg, ezután az Európai Unió nemzetközi fejesztési együttműködési tevékenységének jeentőségére hívta fe a figyemet Libéria, Sierra Leone, Svédország miniszterenöke és a Viágbank igazgatója, az IMF vezetője, ietve az Európai Bizottság enöke is. Kare De Gucht, az Európai Bizottság Nemzetközi Fejesztési biztosa minden EU tag áamot arra szóított fe, hogy erőfeszítéseiket megsokszorozva oktatási segédanyagok és egyéb kiadványok megrendehetôk vagy etöthetők: 6

7 a megáapodásoknak megfeeően a GNI 0,7%-át fordítsák nemzetközi fejesztésre és segéyezésre. A pénzügyi váság áta eginkább sújtott szegény országok nevében beszét Ernest Bai Koroma, Sierra Leone enöke, aki emondta, hogy országában az oyan éemiszerek ára, mint a rizs a kétszeresére nőttek; az ország 2007-ben tapasztat 6,4%- os gazdasági növekedése pedig 2009-re 4%-ra esett vissza. Mohammed Yunus, a mikro-hiteezés atyja (a 2006-os Nobe-békedíj nyertese) oyan aapvető vátoztatásokat követet a nemzetközi pénzügyi rendszerben, amey a viágnépesség kétharmadának szempontjait is figyeembe veszik; emeett síkra szát a szegények bankjához hasonó kezdeményezések, a kisváakozások, szociáis szövetkezetek támogatásáért. A kímavátozás okozta természeti katasztrófák, gazdasági nehézségek, és potenciáis veszéyek azonnai kezeésének szükségére hívta fe a figyemet a 2007-es Nobe-békedíjas IPCC (Kormányközi Pane a Kímavátozásró) enöke, Dr. Rajendra Pachauri, aki emondta, hogy eőrejezéseik szerint 2020-ra miió ember küzd majd rettenetes vízhiánnya Afrikában az éghajatvátozás miatt. Emmanue Manny Mori, a Mikronéziai Szövetségi Áamok enöke feszóaásában arró beszét, hogy 600 kis szigetbő áó országa a köze van ahhoz, hogy vízbe fuadjon, ezért a kímavátozást serkentő túfogyasztás és kör nyezetszennyezés csökkentésére szóította fe az európai tagáamokat. Raia Odinga, kenyai minisz terenök a kímavátozás drámai ütemének A svéd fejesztési miniszter és a hercegnô Barroso és a svéd hercegnô érzéketetésére a Kiimandzsáró jégsapkájának etűnését hozta fe pédának: 1912 és 2009 között a hófödte csúcs 80%-a eovadt és 2015-re akár tejesen e is tűnhet. Car Bidt svéd küügyminiszter a szerzô fevéteei Dr. Rajendra K. Pachauri, az IPCC enöke beszé ugyanakkor eszögezte, hogy az EU éen jár a kímavátozás eeni küzdeemben, hiszen azt tűzte ki céu, hogy 2020-ra 20%-ka csökkenti széndioxid kibocsátását. Az Oxfam ügyvezető igazgatója figyemeztetett, hogy a Koppenhágában hozott döntések következménye emberi éetekben mérhető. Az eseményeket követő megfigyeő számára úgy tűnt, hogy Európa poitikusai és a vezető nemzetközi intézmények, szervezetek, kutatócsoportok rendkívü komoyan veszik a go báis probémákbó fakadó egymásrautatságot és az együttműködés kényszerét. Kérdés, hogy aztán a tét meccseken, a tárgyaóasztaná, a fontos döntések megszüetésekor mindebbő mi átszik majd. És vajon Magyarország küpoitikai aktivitásán észehető esz-e vaamikor, hogy nem csak az EU, hanem az egész viág része vagyunk? Rövid hírek a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejesztési Civi Szövetségtô Készü az új Aidwatch jeentés A 2007-es és 2008-as statisztikai adatok aapján hamarosan ekészü a HAND Szövetség újabb Aid Watch jeentése, amey a magyar nemzetközi fejesztési pénzek fehasznáását vizsgája és ajánásokat fogamaz meg. A jeentést a szövetség Aidwatch munkacsoportja készít e dr. Kiss Judit (MTA Viággazdasági Kutatóintézet) kutatásvezető közreműködéséve. A jeentéshez kapcsoódóan ekészü A magyar nemzetközi fejesztéspoitika váság idején című dokumentum, ami egy döntéshozóknak szóó rövid szakpoitikai áásfogaás esz. A nemzetközi fejesztésse fogakozó civiek is készünek az európai uniós enökségre A HAND Szövetség a tavayi év során e kezdte a civi szervezetek fekészítését a 2011-es magyar EU-enökségi periódusra. Ennek foytatásaként 2010 foyamán szemi náriumokat szervez az összes érdeket (civiek, döntéshozók, szakértők stb.) bevonásáva annak érdekében, hogy a nemzetközi fejesztés témái is megfeeően képviseve egyenek a magyar európai uniós enökség aatt és a döntéshozók vaamint a társadaom egésze fefigyejenek a témára. További információk: Magánzók a páyán Váaatok társadami feeôsségváaása és a humanitárius munka ANNA WROCHNA Egyre gyakoribb az együttmûködés a segéyszervezetek és a nagyváaatok között, de még nem átni, hogy miyen hatássa esz ez a szektorra és a viágra. A Disaster Resource Network nevű patformot a 2001-es Viággazdasági Fórumon hozták étre, hogy hídként működjön a for-profit szféra és a segéyszervezetek között az erőforrások hatékonyabb mobiizációja érdekében. Azóta a bevont pénz mennyisége és a szerepők száma is növekszik. Úgy tűnik, bizonyos cégek számára megéri részt venni humanitárius segéyakciókban is. Bizonyos ogisztikai cégek szogátatásait munkájuk sikere érdekében a humanitárius szervezetek már hosszú évek óta igénybe veszik, az utóbbi években viszont már nemcsak üzeti kapcsoatró vagy cégek egyszerű pénzadományozási akcióiró van szó. Az üzeti szféra szerepői már maguk is részt vesznek humanitárius tevékenységek kiviteezésében, sőt eőfordu, hogy áami donorok váaatokat szerződtettek a civi szervezetek heyett. Kapcsoatépítés A cégek krízisheyzetben femutatott társadami feeősségváaásának több formája is étezik az egyszeri együttműködéstő kezdve, a több NGO-t és/ vagy ENSZ szervezetet bevonó partnerkapcsoaton keresztü az úgynevezett meta-kezdeményezésig, aho a tapasztaatokat egymásnak átadva, hosszú távú együttműködésse próbának érzékehető vátozást eérni. A cégeknek persze az önzetenség és etikus magatartás meett sajátos motivációi is ehetnek. Egyik iyen a márka- és hírnévépítés, ebbő kifoyóag sokan főeg foytatás a következô odaon a 7

8 Bizonyos ogisztikai cégek szogátatásait munkájuk sikere érdekében a humani tárius szervezetek már hosszú évek óta igénybe veszik. csak a eghíresebb szervezetekke étesítenek kapcsoatot. Gyakori ok még a cég munkaváaóinak motivációja az önkéntes munkára vagy adakozásra, néha pedig az eőbbiekné profánabb indok, konkrét üzeti érdek húzódik a részvéte mögött. Új terepen így ehet kapcsoatokat építeni, új piacokhoz közeebb kerüni és ott tapasztaatot szerezni. Utóbbira jó péda az IBM úgynevezett Krízis Váasz Csapata (Crisis Response Team), amey 1993 óta vesz részt katasztrófák hatásainak enyhí tésében és a megszerzett tapasztaa tot most már tanácsadást nyújtva sok pénzért kamatoztatja. A Motoroa és CARE (a gobáis szegénység een küzdő nemzetközi szervezet) között étrejött együttműködés nemes céja az vot, hogy a kommunikációs technoógiát távoi, ezárt terüetekre is evigye, ezze segítve eérhetőségüket katasztrófa esetén. Természetesen ezze a Motoroa oyan heyekre is kiterjesztette vevőkörét, ahová másképp nagyon nehezen jutott vona e. fotó: erner baázs Kommunikáció, számtech, ogisztika Az eddigi egnagyobb mértékű együttműködés a TNT (száító óriásváaat) és az ENSZ Viágéemezési Program (WFP Word Food Program) között jött étre összesen 38 miió doár értékben. A kapcsoat egyérteműen a cég és a szervezet megegyező (ogisztikai) profijábó indut. Ennek eredménye ett a TNT Moving the Word programja, amey a ogisztikán kívü iskoai éemezési támogatássa, vészheyzet kezeésse, szakemberek képzéséve és eszámotathatóságga is fogakozik. Ehhez hasonó a DHL (szintén ogisztikai megacég) és a UNDP (az ENSZ Fejesztési Programja) közötti reptéri ogisztikai partnerség. Pénzadományozás heyett egyre népszerűbb, hogy a váaat dogozói tapasztaatát fehasznáva természetbeni támogatást, szogátatást kíná, iyen pédáu az Ericsson idén tíz éves Response Vounteer nevű programja. A humanitárius munkára jeemzően a kommunikációs, számítástechnikai és ogisztikai váaatok a eginkább fogékonyak, de eőfordunak tanácsadó cégek, ameyek a konfiktuskezeés, újjáépítés- vagy fenntartható fejesztés terüeten (Chemonics, Management System Internationa, CDM, PADCO) akti vizáják magukat. Fénetek nem ke A váaatok segítségének nagy része azonban átaában rövid távú és szinte csak a nagy médiafigyeemme járó természeti katasztrófákhoz köthető. (A természeti katasztrófák következményeinek enyhítésére 1990-ben 2 miiárd doárt kötöttek, 2005-ben már 8 miiárdot!). Háborús heyzetektő a cégek távo tartják magukat, ezze viszont éppen a eginkább rászoruók maradnak ki a CSR ádásaibó. Már csak ezért sem ke egyeőre attó tartani, hogy az üzeti szféra átvenné a civi szervezetek szerepét, vagy, hogy a hagyományos donorok abbahagyják a segítségnyújtást a váaatok bekapcsoódása miatt. A céges aktivitás még mindig minimáis a szervezetek vagy áami donorok munkájához képest. A kormányok cégeket csak az angoszász viágban bíznak meg küönböző feadatokka, a kontinentáis Európában ez szóba sem kerü. Hogy ez az új tendencia merre megy tovább és miyen hatásai esznek, az vaószínűeg inkább a gazdasági váság után fogjuk tudni megmondani. További pédák partnerkapcsoatokra Coca-Coa Citigroup Godman Sachs Johnson&Johnson Nesté Nike Pfizer Price Waterhouse Coopers Kwame Nkrumah szobra Accrában. Gyümöcsözô együttmûködés? Procter&Gambe Microsoft Vodafone UNDP, UNICEF: víz eérhetôsége OCHA (humanitárius munkát koordináó ENSZ szervezet): infrastruktúra, közekedés IRC (Internationa Rescue Commitee): tanácsadás IRC: Egészségügy UNHCR (ENSZ Menekütügyi fôbiztosság): víz biztosítása etiópiai meneküteknek UNHCR: sport eszközök a kenyai meneküteknek WHO (Egészségügyi Viágszervezet): ogisztika ENSZ: technoógia és átáthatóság USAID: víz projektek doár értékben doár értékben technoógiai segítséget nyújtott ENSZ: technoógia segítség 19 miió doár értékben egy ötéves program aatt VOLUMEN Európai Unió és nemzetközi fejesztés 3. évfoyam 1. szám (8. szám), február Feeôs szerkesztô: Linder Báint Munkatársak: Csiag Gábor, Jaksa Brigitta, Lerner Baázs, Mihátz Réka Kiadja: Demokratikus Jogok Fejesztéséért Aapítvány Feeôs kiadó: Pávögyi Péter ügyvezetô igazgató Layout: Bóna Toma Partnerek: Gobaance Peope in Need (PIN) Csehország, Sovak Nongovernmenta Deveopment Organizations Patform (PMVRO) Szovákia, Partners for Democratic Change (PDCS) Szovákia, Poish Humanitarian Organisation Foundation (PHO) Lengyeország, Nemzetközi Humanitárius és Fejesztési Civi Szövetség (HAND Szövetség) Magyarország, European Journaism Center (EJC) HU ISSN A kiadványt az Európai Unió EuropeAid programja támogatja A kiadvány tartama nem fetétenü tükrözi az Európai Unió véeményét. Kiadja: Demokratikus Jogok Fejesztéséért Aapítvány