A fejlesztés a szakmám: csak naivitás nélkül érdemes csinálni

Átírás

1 Európai Unió és nemzetközi fejesztés no november Szakértôi egyeztetés a vízrô 2 Enökségi tapasztaatcsere miióan a szegénység een 3 Vízrô másként Új Víz Paradigma 6 V4-kormányok és civiek Etiópiában 8 Kiábaás a váságbó Bretton Woods Víztiszta Civi Nap 11 A fejesztés a szakmám: csak naivitás nékü érdemes csináni Rajacic Ágnes interjúja Hencsey Mónikáva, az Európai Bizottság Küügyi Igazgatóságának (RELEX) programvezetôjéve (Brüssze) Interjúsorozatunkban oyan magyar szakembereket is megszóatatunk, akik az EU küönfée szerveiben átnak e stratégiai feadatokat. Többségük már küfödi egyetemrô, nemzetközi szervezettô kerüt Brüsszebe, a csatakozás idején. Vajon hogyan gondokodnak a sokat átott szakemberek a segéyezésrô, Afrikáró és az Európai Unióró mint gobáis szerepôrô? Hencsey Mónika 36 éves, Brüsszeben é. Jeeneg az Oroszországi Kapcsoatok osztáyán do gozik, eôtte az EU segéyekért feeôs Libériai program vezetôje vot. Kiváó egyetemeken végzett gazdasági tanumányok után jutott ide, szerinte a véeten irányításáva. Mi azonban jó tervezett éetutat és egy kiegyensúyozott szeméyiséget taátunk a bevárosi kávéházban. Mónika munka után érkezett, egyedi szabású afrikai kosztümében. Taán erre vot a egbüszkébb. Új irányvona a fejesztésben Az emberi jogi megközeítés frida baázs Hogyan kerüté az Európai Bizottság Küügyi Igazgatóságába, a RELEX-hez? Véeten vot vagy tudatos ehatározás? Régi ámom vot az EU-nak dogozni, de 2003-ban mégis véetenü kerütem a DG Competitionbe, a Versenyigazgatóságra. Ez nem kifejezetten az én terüetem vot, de ott vot szükség magyaru beszéő munkatársakra, akik a teekommunikációs szektorhoz is értettek. Hátteremet tekintve Európa-tanumányokat foytattam Brugesben, majd a Johns Hopkins University-n Nemzetközi Kapcsoatokat. Egyik intézmény sem arró híres, hogy véetenü kerünek oda a hagatók. Féig véeten vot. Mi votunk az eső generáció, amey a rendszervátás után érettségizett. Sok ehetőség vot küfödön tanuni, többször kapcsoatokon keresztü, de néha egyenes úton is. Én egy pakáton áttam meg a bruges-i Európa Koégium ösztöndíját. Csak azt tudtam, hogy szép és Nyugaton van. Onnan mentem tovább a Johns Hopkinsra, Fubright-ösztöndíjja. Mindig is kitartó votam és próbátam kihasznáni a ehetőségeket. Nyitottságot és nyeveket örökötem a szüeimtő: édesanyám bogár, édesapám magyar. Szembesütem az idegenkedésse, hiszen régen nem kedveték a száv nyeven beszéőket. A segéyezés tehát ebbô a szociáis érzékenységbô jött, mint amoyan szívügy, vagy az opportunizmusbó? Az amerikai egyetemen nyít ki eőttem a viág, ott taákoztam oyan diákokka, akik Ázsiáva, Afrikáva fogakoztak. Nagyon távoinak tűnt a téma. Majd haottam egy eőadást Mohammad foytatás a 4. odaon a A környezetvédeem és a nemzetközi fejesztés kérdésköre az emút évtizedben egyre szorosabb kapcsoatba kerüt egymássa. Nem véetenü: a természeti átaakuások, a kimatikus viszonyok megvátozása, a égköri femeegedés már tapasztaható vagy még csak várható hatásai esősorban a fejődő áamok népességét veszéyeztetik, míg kiaakuásukért döntő mértékben a egfejettebb, egiparosodottabb áamok tehetőek feeőssé. Leggyakrabban a prognosztizát tengerszint-emekedés nyomán megnövekedő kímamigrációt emegetik pédaként, amey súyos kihívásként fűzi össze a fejesztés és a megújuó energiaforrások, a környezeti fenntarthatóság gazdasági és poitikai agendáit. Az ún. cimate justice (környezeti vagy kimatikus igazságosság) ügye ma már sokszor hangoztatott toposszá vát mind zöd, mind fejesztési körökben. Ehhez képest újabb paradigmaként tűnt fe az emút években az ún. emberi jogi megközeítés [human rights-based approach], amey a nemzetközi fejesztés, a szegénység eeni küzdeem, a gobáis szoidaritás és igazságosság ügyét immár nem foytatás a 2. odaon a A kiadványt az Európai Unió EuropeAid programja támogatja A kiadvány tartama nem fetétenü tükrözi az Európai Unió áásfogaását. Kiadja: Demokratikus Jogok Fejesztéséért Aapítvány

2 Új irányvona a fejesztésben Kerekaszta beszégetés az Új Víz Paradigmáró mihátz réka 2 a foytatás az 1. odaró pusztán a Mienniumi Dekarációhoz, hanem a sokka korábbi és sokka széesebb körben efogadott dokumentumhoz, az Emberi Jogok Egyetemes Nyiatkozatához köti. E megközeítés szerint az emberhez métó éet eéésének egaapvetőbb jogai: az éeemhez, az ivóvízhez vagy az éhető környezethez, továbbá a egaapvetőbb közszogátatásokhoz, mint az oktatás vagy az egészségügyi eátáshoz (p. védőotások) vaó hozzáférés joga egyetemes jogként jeentkezik, ameyet a nemzetközi közösségnek mindenki számára garantánia ke. A trend megjeenésének hátterében három aktuaitás is fefedezhető: 1. a Mienniumi Fejesztési Céokhoz fûzött remények komoy szertefoszása és a féidei statisztikák megehetôsen ehangoó számai, tehát az egész mienniumi cérendszer veszéybe kerüése, 2. ezze összefüggésben a kíma-, az éemiszer- és a pénzügyi váságok negatív hatásai, ameyek fetehetôen gyengítik az ODA-ráfordítások további növeését és a segéyhatékonyság emeését, továbbá 3. az Emberi Jogok Egyetemes Nyiatko - zata 60. jubieuma, amey az emberi popuáció (mint egységes faj) minden egyedére vonatkozó univerzáis jogokat újra a refektorfénybe emei. Az emberi jogok encséjén keresztü eénk táruó gobáis perspektívát érdekes módon egyaránt magáénak vaják és hirdetik oyan komoy mutiateráis intézmények, mint az UNDP (az ENSZ Fejesztési Programja), vaamint egyre több fejesztési és emberi jogi civi szervezet és mozgaom (pédának okáért a Neson Mandea nevéhez fűződő nemzetközi kampány: az Every Human Has Rights, vagy a Goba Ca to Action against Poverty [GCAP Közös Feépés a Szegénység Een] enevezésű transznacionáis háózat). Az emberi jogi megközeítés több komparatív eőnnye szogá a nemzetközi fejesztésben érdeket szerepők számára: kettős megerősítést nyernek a fejesztési céok (egyaránt igazohatóak az Emberi Jogok Egyetemes Nyiatkozata és a Mienniumi Céok passzusai és paragrafusai áta és vice versa), továbbá egyértemű köteezettséget rónak a fejődő és a fejett áamok kormányai számára egyaránt, hiszen az emberi jogok, a pogárjogok és szabadságjogok csak a okáis, a nemzeti, a regionáis és a mutiateráis szintek közös és összehangot erőfeszítései árán szavatohatóak. Így ez az új paradigma az Északi és Déi áamok közötti egymásrautatságot, a gobáis partnerség iránti igényt és a még szorosabb mutiateráis kooperációt inspirája, ameyre vaóban egyre komoyabb igény mutatkozik ezekben a váságos években. A Tudj, hogy tehess! projekten beü eddig megszervezésre kerüt két kerekaszta témái az EU-s enökségek tapasztaatai és a magyar enökségre vaó fekészüés, ietve a nemzetközi fejesztés és segéyezés magyar feadatai votak. Hogyan függnek össze ezek a témák? A 2011-es magyar EU-s enökség prioritásai között ehet-e gobáis probéma megodását cézó fevetés? merü fe a kérdés, hisz ha megnézzük, minden eddigi enökség feváat vaamey nemzetközi fejesztési témáva kapcsoatos kérdéskört. A német enökség Afrikát emete ki, a jeen francia enökség pedig a kímavátozást jeöte meg egyik prioritásának. Magyarország vajon miyen karakteresen magyar vonatkozású, ám az EU szintjén is megfeeő fontosságga bíró témát tudna femutatni, ami ezen tú gobáis kihívásokat is jeent a mai viágban? A francia cseh svéd enökségi trojka kímavátozási prioritását a DemNet továbbgondova a víz témakörét kezdte körüjárni. A kapocs a kímavátozás és a vízügy között, pedig az Új Víz Paradigma, amey egy oyan aternatív, fenntartható vízgazdákodási módszer, amey pozitív hatássa van a kímavátozásra október 1-én neves vízügyi szakértők és civi szervezetek képviseői gyűtek össze a DemNet Aapítvány szervezésében az Apáczai Kiadó nagytermében, hogy a Szovákiábó meghívott Micha Kravcik úr és koegája, Juraj Kohutiar eőadását meghagassák az Új Víz Paradigmáró. Magyar szekértői részrő dr. Nováky Béa hidroógus mérnök, aki az Éghajatvátozás Kormányközi Testüet (IPCC) évi béke Nobe-díj részese, vaamint dr. Zsuffa István, aki a Környezetvédemi és Vízgazdákodási Kutató Intézet Kht tudományos tanácsadója kommentáták és kritizáták az eméet akamazhatóságát. A közönség soraibó, jeen votak oyan civi szervezetek képviseői is, mint p: a Magyar Természetbarát Szövetség, a WWF Magyarország, a Juraj Kohutiar szovák meghívott hidroógus mérnök, eôadó meett Erôs Barbara a DemNet Aapítványtó és Csiag Gábor moderátor Duna Kör, vagy a Védegyet a feszóaók többnyire üdvözöték az új módszert, hiszen az kis heyi megodásokon aapu, azaz tejesíthető vátoztatásokat aján, amey jó péda a nagy kímarendszer kis épésekben vaó átaakítására. Az új vízügyi paradigma megközeítését nem csak a régi típusú ún. kasszikus vízgazdákodási megközeítésen nevekedett vízmérnökök figyemébe ajánották a szakértők. A magyar foyószabáyozási tervek kidogozásán tú igen fontos jeentőségge bírhat a vízze kapcsoatos nemzetközi fejesztési projektek számára is. Micha Kravcik pédaként emítette a Goba Cooing projektet Afrikában, amey sikerre akamazza már ezt az új megközeítést. Dr. Nováky Béa, hidroógus mérnök és Micha Kravcik, szovák meghívott hidroógus mérnök eôadó

3 Az Európai Uniós enökségek tapasztaatai és a fekészüés mihátz réka A fenti címen szervezett kerekaszta megbeszéést júius 9-én a DemNet Aapítvány a Parament Caféban amey a 2008-tó 2011-ig tartó Tudj, hogy tehess projekt rendezvénye vot, ameyet az Európai Unió Europe Aid programja támogat. A megbeszéés a vot, jeenegi és eendô EU-s enökségi tapasztaatokat, a fekészüési periódus kihívásait, a társadami egyeztetés foyamatait vot hivatott megvitatni, a szovén, a cseh és a francia tapasztaatok fényében. fotó: demnet Szovénia Nagykövetségérő Ksenija Skriec, ideigenes ügyvivő egy új kis tagáam szerepét és tapasztaatait mutatta be, exc. René Roudaut nagykövet úr, Francia Köztársaság képviseetében az EU-s enökségben induó nagy tagáam szempontjait fejtegette, exc. Jaromir Pisek nagykövet úr pedig csehországi heyzetképet adott az EU-s enökségre vaó fekészüési foyamatró köze fé évve az enökség átvétee eőtt. A Magyar Köztársaság Küügyminisztériumátó Dr. Müer Adrien, az EU Koordinációs és Jogi Főosztáy főosztáyvezetője mutatta be azt a foyamatot, ameye az enökségi poszt betötéséhez szükséges gárda és megfeeő szakmai fekészütség összeá. György Gábor úr pedig az Európai Bizottság Magyarországi Képviseetének vezetőjeként számot be tapasztaatairó az EU-s enökség feadatait, hatáskörét, mozgásterét tekintve az EU szempontjábó. Kéger Ádám, az MTA PTI kutató munkatársa fehívta a figyemet arra, hogy nem biztos, hogy eegendő forrás van aokáva arra, hogy Magyarország az enökségi feadatokat megfeeő színvonaon hajtsa végre. Izgamas beszégetés zajott e a meghívott kerekaszta résztvevői és a mintegy húsz fős civi és akadémikus szakértői csapat között a társadami egyeztetés szükségességérő és ehetőségeirő, vaamint arró, hogy egy enöki posztot betötő áam mennyire eshet ki a technikai koordináó szerepbő, és mennyire szóhat bee a prioritások meghatározásáná saját érdekeit is érvényesítve. A fekészüés fontosságát hangsúyozza minden résztvevő, ezért a DemNet Aapítvány fenn kívánja tartani a diaógust a döntéshozói, civi és akadémikus szerepők között. Az MTA PTI pedig egy két éves konferenciasorozatot indít A 2011-es magyar EU enökség szakpoitikai stratégiái címme, mey az ekövetkezendő fekészüési, tervezési és ebonyoítási időszakban kívánja segíteni a magyar kormányzati, gazdasági és civi szférát oyan áandó egyeztetés fórumok biztosításáva, aho minden érintett szektor véeménye megjeenhet. A konferenciasorozat céja, hogy az MTA ajánásokat fogamazzon meg szakpoitikánként a Magyar Köztársaság kormánya számára az enökségi cikus idején napirendre kerüő szakpoitikai témakörökke kapcsoatban, amint ezt ovashatjuk a program aakuó webodaán: A sajtó nagyfokú érdekődésének eredményeként az aznap esti ATV híradó is közvetített az eseményrő, ásd Száztizenhét miió ember a szegénység een munkatársunktó A tanácskozás eôadói. Baró jobbra: exc. René Roudaut nagykövet úr, Francia Köztársaság Nagykövetsége, exc. Jaromir Pisek nagykövet úr, Csehország Nagykövetsége, Ksenija Skriec, ideigenes ügyvivô, Szovénia Nagykövetsége és György Gábor úr, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseetének vezetôje Pontosan 116 miió 993 ezer 629 ember csatakozott a Szegénység Eeni Küzdeem Viágnapja (október 17.) kapcsán 131 országbó ahhoz a kezdeményezéshez, ameyet a Goba Ca to Action Against Poverty (Közös Feépés a Szegénység Een) és az ENSZ Miennium Kampánya szervezett erősítette meg a Guinness Word Record. Ez az akció így hivataosan az emberiség történetének egnagyobb tömegmegmozduása vot. A köze 117 miió ember a viág népességének csaknem 2%-át reprezentája, akik arra hívták fö a figyemet, hogy a pénzügyi viágváság közepette sem szabad efeedkezni a szegénység probémájáró, amey naponta csaknem 50 ezer ádozatot szed. Magyarországon az Anthropois Egyesüet és több civi partnere szervezett akciót október 18-án. További információ: org és 3

4 A fejesztés a szakmám: csak naivitás nékü érdemes csináni Rajacic Ágnes interjúja Hencsey Mónikáva módon a kedvezményezetthez. A többi emegy a szakértőkre, az adminisztrációra, vagy egész egyszerűen eopják. Az 5 10 százaékos hatékonyság vaóban egy normáis, efogadott eredmény, vagy inkább saját véemény? Ez az én szeméyes becsésem, de csak pár projekt aapján. Részben érthető, hogy miné emaradottabb az ország, anná több menedzsment ke ahhoz, hogy egy doárt jó köts e. Ebbő az európai szakértőknek juttatott pénz szerintem megéri. Ha jó munkát csinának, akkor fizessük meg őket! Egy nehéz országban, az adminisztrációra még 30%-ot ke számoni, az eőre nem átható kötségeken kívü. Nem normáis viszont az, ha a pénzt eopják, vagy ha rosszak az eőírások, heyi szabáyozások. A céba érő pénzt többszörösére ehetne növeni a korrupció eeni harcca és a bürokrácia csökkentéséve. Tisztában vagyunk azza, hogy egy jótékonysági szervezet, egy egyház, de még egy áam is, gyorsabban vagy hatékonyabban a heyszínre tudja vinni a pénzt, nyít tenderezés nékü is. Ezt egy nemzetközi donorszervezet nem teheti meg, mert itt nagyok az evárások, mindenkinek egyenő eséyt ke biztosítani. 4 Az a véeményem, hogy egy projekt kidogozását csak nagyon racionáisan, naivitás nékü érdemes végigvinni. 1 Azóta mind a professzor, mind a bank Béke Nobe-díjat kapott ezért, d.: 2 Az EDF [European Deveopment Fund] az Európai Unió több éves, az ún. ACP-térséget cézó fejesztési programja, tehát az afrikai, karib-tengeri és a csendes-óceáni térségekre koncentrá a szerk. 3 ECHO [European Commission s Humanitarian Aid Department], az EU humanitárius segéyezési operatív programja a szerk. a foytatás az 1. odaró Yunustó az átaa aapított Grameen bankró, amey mikrohiteeket adott szegényeknek. 1 Az vot a teóriája, hogy a szegények a hite visszafizetésében megbízhatóbbak, mint a gazdagok. A bank ezért mobiteefonokka átott e bangadeshi nőket, akik teefonkabinként működtek a favakban. Ez nagyon tetszett, mert nem egyszerű segéyrő vot szó, de egy új gazdasági moderő. Ezután addig kopogtattam az ajtón, amíg sikerüt a Viágbank teekommunikációs részegére kerünöm. Átaában az a véeményem, hogy egy projekt kidogozását csak nagyon racionáisan, naivitás nékü érdemes végigvinni. Mindegy, hogy ki miért csinája, a jótékonyság, vagy a hit miatt... Egy iyen hivatai pozíció mégis esôsorban presztízs és jó fizetés. Aki a hitért csinája, az taán más szervezethez, p. egy NGO-hoz megy. Igaz, én nem egy jótékonysági szervezet részeként mentem, de szeretem, amit csináok: a fejesztés a szakmám. A terepmunkában nap, mint nap van eredmény, nagyon kevésse is sokat ehet eérni. Ez nem azt jeenti, hogy oykor nem frusztráó. Néha 100 euróbó csak 5 10 jut e közveten 2005-ben érkezté Libériába, aig két évve az utosó pogárháborús összecsapások után. Emondanád hogyan zajik egy ország újjáépítése a egeejétô kezdve? Mi vot a segéyprogramozás aapjáu szogáó dokumentum? A váasztások eőtt érkeztem, amikor már vot országstratégia, de még nem vot áandó kormány. Az Accra-i Békeszerződés után küönböző frakciók, hadurak és vot gyikosok ütek a tárgyaóasztaná. Eeinte csak az vot a feadat, hogy ejussunk a novemberi váasztásokig. Utána 150 miió eurót keett programozni az országnak, a 10. Európai Fejesztési Aap (EDF) keretén beü. 2 Projekteőkészítésre azonban több év heyett csak hat hónapunk vot. Azt sem tudtuk mekkora az ország akossága, és a régi stratégiáva keett dogoznunk, ami nehézségeket okozott. Azt a programot még az utosó összecsapások eőtt írták, de Libéria már a krízisbő kiábaó országként szerepet benne. A harc után gyorsan átírták egy kicsit, de tuajdonképp sok minden ugyanaz maradt. Nem vot benne pédáu sürgősségi ejárás. Ez azt jeentette, hogy a koncepciótó számítva 2 3 évbe tet, amíg egy projekt einduhatott.

5 A segéyezési gépezet beinduása eôtt, vagy vee párhuzamosan, azért más, éesebb terepmunkák is zajanak egy háború utáni országban. Mik votak a fôbb társadami probémák, és mennyire kondicionáták a segéyezést? A heyzet nagyon rossz vot. A efegyverzés még két évve az összecsapások után is foyamatban vot. Eőször a civi segéyszervezetek jöttek be, mint a Médecins Sans Frontières [Orvosok Határok Nékü], akik az éhínséget és a betegségeket próbáták eűzni. De ők sem tudnak dogozni, ha nincsenek jeen a békefenntartók. Libériában szerencsére 15 ezer békefenntartó vot. A efegyverzés ugyanakkor eentmondásos, hiszen oyan embereknek, gyerekeknek ke pénzt keríteni, akik eőtte gyikotak. Hirteen úgy tűnik, ők esznek a kiváasztottak, és ez hatamas társadami konfiktust szü. Ezért ke a efegyverzésse és a humanitárius váságkezeésse egy időben fejesztési programokat is eindítani. Egy pogárháború után nem ehet a fé országot börtönbe zárni. A hírek szerint a efegyverzés azért sem vot sikeres, mert a fegyverek nagy részét Guineába és az Eefántcsontpartra csempészték. Ráadásu eôtte az amerikai kormány fegyverezhette az ezekbô az országokbó induó partizáncsapatokat. Kétségbe vonható-e az amerikaiak szerepe az újjáépítésben? Átaában Afrikát inkább az EU segíti, de Libériában vaóban nagy szerepet váatak az amerikaiak. Mindebben jeen van az amerikai obbi és persze a terrorizmus eeni harc. Chares Tayor enök, amikor ekezdte a vérengzést, akkor a nép egy részének szemében feszabadító is vot. Az USA nem őt támogatta, hanem a később a ázadok áta haára kínzott Samue Doe-t. A hadsereget tradicionáisan az amerikaiak képzik ki, mert az EU-nak (még) nincsenek meg ehhez az eszközei. Fontos, hogy egyen operatív rendőrség is, akinek az ENSZ békefenntartói át tudják adni a stafétát (iyen az amerikai Office of Foreign Disaster Assistance és az ECHO 3 ) a hosszabb tavú fejesztési programoknak. Meg ke emíteni, hogy az EU vot az, aki végig ott vot a konfiktus aatt. Mi történik a nemzetközi szerepôk bevonuása után? Hogyan egyeznek meg a támogatási szektorokban? Tartamazott-e erre vaamiyen eôírást a békeszerzôdés? Nem normáis az, ha a pénzt eopják, vagy ha rosszak az eőírások, heyi szabáyozások. A céba érő pénzt többszörösére ehet ne növeni a korrupció eeni harcca és a bürokrácia csökkentéséve. Az accrai béke-megáapodásnak nagyon nagy szerepe vot, mert ehetővé tett egy békés, demokratikus és transzparens váasztást, ameynek során egy hozzáértő enöknőt váasztottak meg Een Johnson-Sireaf szeméyében. Ám a nemzetközi szervezetek bevonuása akkor kritikus, amikor már nincs közveten krízis, és az MSF [Orvosok Határok Nékü] vagy a Vöröskereszt evonu. A rendkívüi segéy megnövei az evárásokat, az egészségügyi eátás színvonaa oyan szintre emekedik, ameyet az ország egyébként nem engedhetne meg magának. Mondjuk, nem minden nyocadik nő ha meg terhességi kompikációban, hanem csak minden huszadik. Ezért fontos, hogy a normá segéyprogramok hatásosak egyenek, és a szerepők egyeztessenek. Erre a nagy donorok nincsenek még jó fekészüve, néhány NGO pedig ameett, hogy kiemekedően fontos munkát végez, nem mindig hajandó a párbeszédre, csak az eőzők kritizáására. Pedig senki sem szereti haani, hogy ő az ördög. Így a viszony a civiek és a donorok között oykor emérgesedhet. Ha a segéykoordináció nem vot kitörô siker, és a programozás régi dokumentumok aapján történt, akkor mi vot a egnagyobb eredmény, amit az EU akkor fe tudott mutatni? A GEMAP [Governance Economic Management Action Pan] antikorrupciós program pédáu nagyon fontos vot. Libéria ugyanis s viág egyik egkorruptabb országa vot. A program azt üzente, hogy a donorok akkor adnak pénzt, ha a kormány ehetővé teszi, hogy a főbb áamkasszát érintő tranzakciókat a miniszterre együtt egy küfödi feügyeőbiztos is aáírja. A ibériaiak eeinte nagyon eene votak, hiszen ez a gyarmatosításra emékeztette őket. Az átmeneti kormány vezetője nem akarta aáírni a javasatot, heikopterre meneküt Akár egy amerikai kaandfim ben Libéria beép a WTO-ba, és akamazni kezdik az EPA [European Partnership Agreement] prog ramot, amey evieg kedvezményes export ehetôségeket biztosítana az afrikai árucikkek nek az európai piacon, és viszont. Ez a meg áa podás ma nagyon vitatott, mert az afrikai országok nem igazán tudják kihasznáni, eenben Európa kedvezménnye exportáhat. Az EPA-va munkám során még nem fogakoztam, de azért taáták ki, mert az eőző kedvezményes megáapodások iegáisak votak a WTO-ban. Az EPA nem ideáis, sokan vitatják. De kedvezményt csak objektív kritériumok aapján ehet adni, poitikai vagy történemi okok miatt nem. A kritikusok azért támadják az EPA-t, mert az mindkét fétő megkövetei, hogy megnyissa piacát. Ez így is van. Az Európai mezőgazdasági obbi nagyon erős, és afrikai iparnak sok esetben nincs kapacitása arra, hogy kihasznája a ehetőségeket. Az aapötet tehát nem rossz, de nem eég a szerzô fotója kereskedemi kedvezményeket adni, segéyek is keenek meé. Mindez a WTO irányevei szerint csak egy szabadkereskedemi megáapodás [free trade agreement] aapján vaósítható meg. Összességében az EPA jobb, mintha semmifée kedvezmény nem enne. Mi érteme mégis oyan korátozásokat eôvenni, ameyek feodása nem jeent konkrét könnyebbséget annak, akit kedvezményezni szeretnénk? Igaz, nem fog automatikusan menni a doog, hiszen a termékek minőségét is javítani ke. Ezért ad az EU a kereskedemet fejesztő segéyeket is. Azt a kritikát viszont nem értem, miszerint az EU vaós céja az, hogy Afrikába exportájon. Tény: Afrika nagyon kis piac. Inkább gondojuk át, miért is vannak az EPA een az afrikaiak? A egszegényebb országok minden kedvezményt megkapnak az Everything, but Arms (Bármit, csak fegyvert ne a szerk.) programon beü, nekik tehát egyeőre nincs rá szükségük. Sok közepes jövedemű országban sincs jó működő adózás, és az egyik egnagyobb bevétee az áamnak a vámokbó származik, ameyek egy része sajnos a vámosok zsebében ando. Végü, a gazdagabb országok bányászatbó vagy kőoajbó ének. Ezeken az exporttermékeken amúgy sincs vám. Az EPA tehát azoknak hozhatna közveten hasznot, akik a skáa közepén vannak. Ám jeeneg a ruhavarráshoz szükséges pár anyagdarabot is oyan nehéz áthozni a szomszéd országokbó Libériába, hogy szinte egyszerűbb enne Kínábó, Európán át odarendeni. Ruhákró szóva, hogyan ehet nôként érvényesüni egy afrikaiakka tei tárgyaóasztaná? Vaóban komoyan vesznek egy fiata európai nôt Libériában? Szerencsére női miniszterek is votak, és a nőket a kereskedeemben is komoyan vették. Egy nő beszéhet nőkhöz, gyerekekhez és férfiakhoz. A férfinak eenben nehezen nyínak meg heyi nők. A fejesztés pedig egy szakma és egy iparág, amiben a marketing és a jóakarat sok szerepet játszik. Mi ibériai gyerekek rajzait adtuk e Magyarországon, és afrikai varrodát is nyitottunk. 5

6 Egy új szeméet feé csiag gábor vízrô másként Ma Európa nagy részén így Magyarországon is a víz egy kézenfekvő adottságként van ekönyveve. Megnyitjuk a csapot, jön a víz. De már egyre többen ismerik fe, hogy a víz a közejövő kincse, s ha nem kapcsounk időben, ritka, drága és nehezen hozzáférhető esz, mint a kincsek átaában. Amirő még mindig keveset beszének, az a víz és a kíma kapcsoata. Pedig a takarékosság önmagában kevés. Ha meg akarunk maradni a Födön, a vízze kapcsoatos egész szeméetünket meg ke vátoztatni. A víz négyfée heyen, négy környezetben taáható: a tengerekben és óceánokban, a szárazfödeken, a égkörben, és az éőényekben. A Födön évő víz túnyomó része (97,25%) sós víz, és a tengerekben és óceánokban taáható. A maradék néhány százaék egnagyobb része (2,05%) pedig jéggé fagyva a jéghegyekben és jégmezőkön. Óriási szeméet - vátásra van szükség, az eddigi gondokodásunk, technikai közeítés módunk radikáis megvátoztatására. Ma már közismert, hogy a kímavátozás a jégbefagyott víz ovadásához vezet, amey viszont a tengerszint emekedését, bizonyos időjárási foyamatok radikaizáódását eredményezi. Azt azonban kevesen tudják, hogy a hatamas tengereken és átványos jéghegyeken tú, a kíma szempontjábó étfontosságú a taajvíz, taajnedvesség, és födfeszíni növényzet. A födfeszín növényzetének döntő szerepe van a Föd pároogtatásának szabáyozásában, s így a Föd hőmérséketi stabiitásának fenntartásában, amitő viszont mindannyian függünk. A víz és a hô A víz és a vízgőz a Föd kímájának egjeentősebb befoyásoó tényezője. Mive minden epárogó vízmoekua hőt von e, a boygó hűtését aapvetően a víz végzi. A víz áta képes boygónk hőmérsékete oyan tartományban maradni, ami ehetővé teszi az Éetet. Ha a napsugárzás vízze jó fetötött födfeszínre érkezik, a napenergia egnagyobb része pároogtatásra fordítódik, s csak a maradék egy részébő keetkezik érezhető hő. Kiszáradt, kiszárított terüeteken a beérkező napsugarak energiájának egnagyobb része viszont érezhető hővé aaku át. Micha Kravcik és Karakai Tamás tanumányai aapján Eeddig a régi víz-paradigma Az emút 200 év hazai, és gobáis vízgazdákodásában 3 tényező dominát: A víz mesterséges evezetése A szántófödi termeés bővítése A beépített terüetek növeése. Ennek érdekében az ártereket kiszárították, a vízfoyásokat kiegyenesítették, kiméyítették. Így a vízi terüetek, és a vízze teített növényzet jeentősen ecsökkent. Végeredmény nem hűtünk, hanem fűtünk. Kevesebb víz és növényzet, kevesebb párogás, kevesebb hőevonás. Új Víz Paradigma Az ún. Új Víz Paradigma épp az eenkező irányba mutat. Nem arra törekszik, hogy a vizet miné gyorsabban evezesse, hanem, hogy visszaáhasson a vizes-rendszerek természetes körforgása. A vízfoyások, vizes éőheyek, ártéri természeti rendszerek feéesztéséve számos, ma szinte megodhatatannak tűnő gond orvosoható: Megodódhat az árvízi károk eeni védeem Megodódhat az aszáykárok megeőzése Újra több vízhez juthatnak a természeti rendszerek (vizes éőheyek, rétek, erdők stb.) Javu a (feszíni és feszín aatti) vízminőség És végü, de a kímavátozás szempontjábó döntő fontosságúan Javuhat a térségi éghajat. Óriási szeméetvátásra van szükség tehát, az eddigi gondokodásunk, technikai közeítésmódunk radikáis megvátoztatására. A jövőben nem tartható fenn a vízfoyások vizének jeenegi arányú evezetése a tenger feé, eheyett az vona a cé, hogy miné nagyobb terüetet vissza tudjunk adni a vizet hasznosító, megőrző, epároogtató természeti rendszereknek. A tudományos feismerések már megvannak, nagy kérdés, hogy időben tudunk e vátoztatni egy oyan rendszeren, amey egykoron korszerű és hatékony vot, de ma már eavut és kártékony. 6

7 Egy új gyakorat feé vízrô másként csiag gábor A víz és a város Nemcsak arró van szó, hogy egyre többen ismerik fe, hogy a víz a közejövő egnagyobb kincse, ameynek megéte nem magátó értetődő, hanem arró is, hogy egyre többen átják, szerves összefüggés van a víz és a kíma között. A víz és a vízgőz a Föd kímájának egjeentősebb befoyásoó tényezője. Mive minden epárogó vízmoekua hőt von e, a boygó hűtését aapvetően a víz végzi. A víz áta képes boygónk hőmérsékete oyan tartományban maradni, ami ehetővé teszi az Éetet. Ha a napsugárzás vízze jó fetötött födfeszínre érkezik, a napenergia egnagyobb része pároogtatásra fordítódik, s csak a maradék egy részébő keetkezik érezhető hő. Míg a kiszáradt, kiszárított terüeteken a beérkező napsugarak energiája fűt, a vizes feüetre érkező energia hűt. Néhány innovatív megodás Léegzô utak Portand, Oregon Az Egyesüt Áamokbei Portand-ben (sok tucat más várossa egyetemben) az ún. porózus utak építése meett döntöttek. A régi kockaköves, macskaköves utak engedték, hogy a víz visszaszivárogjon a taajba, a mai betonút azonban a csatornába vezeti a vizet. A porózus utak egyfeő ugyanoyan simaságot biztosítanak, mint az aszfat, viszont kis pórusokon keresztü az út éegezni tud, s visszaáramotatja az értékes vizet a taajba. (Egyébként az út tapadása is jobb, és a vízátengedés miatt sokka kevesebb kátyú keetkezik.) Városok és a víz Az evárosiasodás viágszerte rohamosan zajik vízváasztó, hisz az emberiség történemében eőször a Föd akosságának több mint fee (3,3 miiárd ember) immáron a városokban koncentráódik. Számítások szerint ez a szám 2030-ra 5 miiárdra duzzad. Tény és vaó, hogy a városok környezeti hatása rendszerint negatív, s ez a vízre is hat. A városi környezet áta növekszik az árvízveszéy (hiszen nincs ártéri efoyás), eszennyeződnek a feszíni vizek, megnő a víz- és energiahasznáat, megromik (femeegszik) a heyi kíma, mive radikáisan nő a vízés növényzetmentes s így kiszárító, femeegítő hatású feüetek nagysága. Az emút 200 év a beépített terüetek növeését megcézó régi víz-paradigmájának központi eeme: a víz mesterséges evezetése vot. Azt tekintet - tük a jó és modern megodásnak, ha a víz egyen az foyóvíz vagy esővíz miné gyorsabban etávozott a városbó. Mive a egtöbb víz természetes csapadék formájában érkezik, a régi víz-paradigma aapján az európai városok épüetei, tetőszerkezetei mind összefüggő ereszrendszerre rendekeznek, mey áta az esővíz miné hamarabb a csatornákba kerü. A köztereket, közutakat szintén az evezetésre tervezték. Becsések szerint évente több mint 20 miiárd köbméternyi esővíz távozik így a városokbó. Ám az, hogy a városi környezetben foyamatosan evezetjük a vizet, a taajvíz csökkenéséhez, fokozottabb energiahasznáathoz, a mikrokíma, s így az átaános éetminőség romásához vezet. Ezze szemben, az ún. Új Víz Paradigma épp az eenkező irányba mutat. Nem arra törekszik, hogy a vizet miné gyorsabban evezesse, hanem, hogy a víz megtaája a heyét. A hagyományos e a vízze csatornázási ogika heyett az enne cészerű, ha az esővíz nem a csatornákba / foyamokba / tengerekbe kerüne, hanem, vagy vissza a taajba, vagy (a párogást és így a mikrokíma-javítást szogáandó) megmaradna a feszínen. Víz-szint Torino, Oaszország Az oasz várostervezők és építészek áta a hidroógusoktó átvett ún. háromszintes megodás úgy aakítja a köztereket, hogy a csapadék mennyiséghez rugamasan tudjanak akamazkodni. Képzejünk e egy esztétikus közteret, meynek közepén egy áandóan megtötött medence van, ám ha ez a csapadéknövekmény miatt túcsordu, akkor további szintek kerünek víz aá, ezze is növeve a mikrokímát hűtő, pároogtatást eősegítő vízfeüetet. Kevesebb csapadék esetében a második és harmadik szintek egyszerűen kiszáradnak, s ezeket visszafogahatja a gyaogos forgaom (d. fenti kép). Éô-ház Berin, Németország A Humbodt Egyetem Fizika Intézetének épüete egy páratan kíséret, mey ötvözi az ökoogikus várostervezés és a fenntartható építészet számos eemét. A projekt középpontjában három eem á: a decentraizát esővíz-gazdákodás, az épüet-zödítés és a természetes hűtés és szeőztetés. Képzejünk e egy épüetet, ameynek a tetejét zöd növénytakaró borítja, s odafaain is zöd indás-növények futnak. A zödfeüetek természetes módon, energiahasznáat nékü kimatizáják az épüetet. A növények ocsoásához kizáróag az épüet meett eheyezett ciszternákban fegyüemő esővizet hasznáják. Az esővizet egy további az épüetegyüttest esztétikaiag is keemesebbé, izgamasabbá tevő kis tavacskába áramotatják. A tavacska és a zödnövényzet párogása jeentősen javítja (hűti és párásítja) az épüet körüi mikrokímát. Az épüeten beü ún. adiabatikus éghűtést hasznának, meyet szintén a tárot esővízze működtetnek. Ezze a módszerre, még ha kint 30 C van, az épüeten beü így is biztosítható a C, anékü (!), hogy hagyományos égkondicionááshoz keene foyamodni. Sok más kreatív és innovatív megodás van, és még több ehetne, de ennek eőfetétee, hogy feismerjük, a vízze kapcsoatosan egy tejesen új szeméetre van szükség. 7

8 Egy a hegyekben épüt átaános iskoa tanuói Cseh Kormányzat és a PIN cseh szervezet támogatásáva épüt iskoaépüet a szerzô fotói Cseh, engye, szovák és magyar paramenti képviseôk, pénzügyminisztériumi munkatársak és civi szervezetek koégái átogattak e Etiópiába október eején a Tudj, hogy tehess! projekt keretében. Az egy hetes tanumányúton betekintést nyertek a V4-ek fejesztési projektjeibe, megismerték az ország oktatási és vízügyi heyzetét, ietve az éemiszerváságga kapcsoatos probémákat. Az út eredményeként számos ötet szüetett egy közös Visegrádi nemzetközi fejesztési forrás megaapozására és V4-es együttmûködési projektek megvaósítására. A Visegrádi 4-ek nemzetközi fejesztési tanumányútja Afrikában erôs barbara 8 Taán már a magyar akosság nagyobbik fee eőtt is ismeretes, hogy uniós tagságunk óta Magyarország ún. nemzetközi fejesztési köteezettsége kapcsán jeentős pénzösszegeket fordít segéyezésre, fejesztési projektekre a fejődő viágban. Többen emékezhetnek, hogy a magyar áam a szociaizmus aatt is támogatott p. afrikai vagy arab országokat egyetemi ösztöndíjakka, iskoai adománycsomagokka, szakemberek / mérnökök kiküdéséve, beruházásokka, stb. A napjainkban egyre intenzívebben érzékehető viággazdasági váság kapcsán is beáthatjuk, hogy Magyarország nem tudja magát kivonni a gobáis foyamatok hatása aó. Ebbő következően minden gazdagabb, északi áam köteessége a szegényebb országok támogatása, hogy a viágon a forráseosztás harmonikusabbá vájon, és ez is hozzájárujon a gobáis gazdasági stabiitáshoz. Számos civi szervezet áítja, hogy akár a magyar, ecuadori, etióp, grúz és bangadesi szegénység között is meg ehet taáni a kapcsoatot. Az új tagáamok 2004 óta csiszogatják nemzetközi fejesztési (NEFE) stratégiájukat. A egtöbb tagország esetében a Küügyminisztérium a feeőse e szakterüetnek, Csehországban és Szovákiában pédáu már nemzetközi fejesztési törvényeket is megszavazott a parament, míg Lengyeországban és hazánkban eeddig nem kerüt sor erre. A nemzetközi fejesztési stratégia egyik eső épése természetesen a céországok meghatározása. Az új tagáamok mind feeősséget váatak az EU határa közveten közeében fekvő országok segítéséért az EU szomszédsági poitikájábó adódóan. Magyarország ezért is adott prioritást Szerbia és Bosznia-Hercegovina fejesztésének. Bizonyos nemzetközi köteezettségek miatt Paesztina kerüt a istára, ietve a régi, jó kapcsoatokra és a vot szociaista, szoros száakra vaó tekintette Vietnám is esődeges céországként szerepe a magyar NEFE-stratégiában ban az aábbiak szerint aakut át nemzetközi fejesztési céországstruktúránk: 1. Áandó partnerek: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Modova, Vietnám, Paesztin Hatóság 2. Eseti jeegû támogatások: Macedónia, Ukrajna, Koszovó, Kirgizisztán, Mongóia, Laosz, Kambodzsa, Jemen és az Afrika régió 3. Nemzetközi köteezettségek aapján támogatottak: Irak, Afganisztán 4. Kötött segéyhiteezésre jogosutak: a DAC-istán szerepô országok. Magyarország a tavayi év foyamán eengedte Etiópia áamadósságát, egy fetétee: az áamadósság 10%-ának összegét a magyar áamma együttműködésben az etióp áam kötees fejesztési projektre fordítani. A magyar etióp kormányszintű együttműködés egy vízügyi projekt megvaósításán keresztü indut e, ameynek keretében etióp vízügyi szakembereket képeztek Magyarországon, ietve magyar vízmérnökök fúrtak kutat észak-etióp favakban számos egyéb tevékenység meett számot be a V4-ek deegációjának a projektrő és annak hátterérő az etióp Vízügyi Minisztérium munkatársa, az etióp magyar projekt koordinátora, aki a magyarországi képzésen is járt. Más, új tagáamok kormányzati szervei, civi szervezetei és üzeti befektetői még intenzívebb szerepet váanak Etiópia fejesztésében. Ezért is döntött úgy a V4-ek civi szervezeteit, poitikusait és újságíróit összefogó Tudj, hogy tehess! projekt, hogy egy közös tanumányutat szervez cseh, engye, szovák és magyar paramenti és civi szervezeti képviseők részére. A projekt eredeti céja szerint paramenti képviseők és újságírók tudását hivatott gyarapítani nem zetközi fejesztési témákka, kérdésekke kapcsoatosan. Így eredetieg paramenti képviseők meghívását tűzte ki céu a V4-ek országaiban, de a tanumányút egy hetes hossza nem tette ehetővé magyar paramenti képviseők rész véteét. Magyarországró Örős Lászó, a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Kapcsoatok Főosztáya Nemzetközi Pénzügyi Intézmények Osztáya osztáyvezetője és Erős Barbara, a Demokratikus Jogok Fejesztéséért Aapítvány munkatársa vett részt. Szovákia szintén egy Pénzügyminisztérium munkatársat, Dusan Wundert és egy paramenti képviseőnőt, Magdaena Vasaryovat deegáta az útra. Lengyeországot Joanta Szymanek-Deresz paramenti képviseőnő képvisete, Csehországbó pedig Jan Hamacek, a cseh parament küügyi

9 A taákozók akamáva femerüt egfontosabb témák: 1. Az új tagáamok ehetséges szerepe Etiópiában 2. V4-ek együttmûködése a nemzetközi fejesztés terüetén 3. A V4-ek poitikusainak és tisztviseôinek további szerepe otthon a fejesztés terüetén 4. Biateráis vs. mutiateráis segéyezés és fejesztés 5. Együttmûködési ehetôségek a régi tagáamok civi szervezetive Etiópiában 6. Az etióp kormányzatta vaó köteezô együttmûködés 7. Az új, non-profit szervezeteket érintô etióp törvény 8. Kormányzati, civi és üzeti szféra együttmûködése a fejesztésben 9. A víz kiemekedô fontossága az éet minden terüetén, amey további konfiktusok aapját is jeenti 10. Lehet-e a vízügy az egyik prioritás a Magyar EU Enökség aatt? bizottságának enöke, ietve Richard Svoboda, a parament szenátusának küügyi bizottsági tagja utazott Etiópiába. A résztvevők Awassaban, a Southern Peope Régióban a átogatás eső két napján az oktatási terüette ismerkedtek. Eátogattak a engye és cseh kormányzat áta támogatott átaános és szakképző iskoákba, beszégettek az áami (regionáis szintű) tisztségviseőkke az oktatás heyzetérő. Betekintést nyertek az ENSZ heyi Viágéemezési Programjába (WFP), ietve a UNICEF koégái ismertették a vízügyi heyzetet és a megodási ehetőségeket. A Peope in Need cseh szervezet etiópiai irodája és a WFP számos vízügyi projektet vaósít meg a déi terüeteken, p. Aababan. Azonban a sajnáatosan kiújut etnikai konfiktusok miatt nem tudott a csapat e terüetre eátogatni. A tanumányút a fővárosban, Addisz-Abeba-ban formáis taákozókka foytatódott. A V4-ek poitikusait, civiszervezeti munkatársait az Európa Tanács heyi vezetője, az Európa Tanács Afrikai Uniós kapcsoati irodája, az Ír Nagykövetség, és nem utosó sorban az etióp Vízügyi Minisztérium munkatársai fogadták. Ez utóbbi taákozón az etióp minisztériumban a közös magyar etióp projekt részeteit ismerhette meg a küdöttség, i. a jövőbei tervekrő konzutáhattak a résztvevők a miniszter tanácsadójáva. Az UNICEF az etióp vízügyi heyzetet és vizes fejesztési projekteket mutatott be a V4-ek deegációjának A Tudj, hogy tehess! projekt novemberi ún. ODA (Officia Deveopment Assistance) Kub já nak keretében egy nyivános beszámo ó, saj tótá jékoztató akamáva a magyar érdek ődök (meg hívott poitikusok, döntéshozók, új ságírók, egye temis ták, szakértők, civi szerve zetek képvi seői) a fenti témák részetei rő is feviágosítást kap nak. Továbbá a DemNet kerekaszta-beszé ge tést szervez a segéyezésse és fejesztésse kap csoatosan: Vajon miért mondhatja az etióp Vízügyi Minisztérium munkatársa, hogy a biateráis támogatást preferáják a mutiateráissa szemben? Mennyiben érdemes ezt a magyar áamnak is a jövőre nézvést megfontonia? Hogyan tudjuk váaásainkat tejesíteni jeen viággazdasági váságban? Eképzehető-e szorosabb együttműködés a V4-ektő (egymás szakmai, humán és pénzügyi forrásainak kiegészítése) a nemzetközi fejesztés terüetén? stb. A szerzô a Tudj, hogy tehess! projekt szakmai vezetôje Marián Čaučik, az erko és a Szovák NGDO Patform képviseôje 9

10 Kiábaás a váságbó Útban egy új Bretton Woods feé? frida baázs 10 Szeptember esô heteiben, annak a New York-i ENSZ-közgyûésnek az idôszakában, aminek fô cékitûzése a Mienniumi Cérendszer értékeése vot, rengeteg civi szervezet vészharangot kongatott. Mint drámaian fogamaztak: a fejesztési céok komoy veszéybe kerütek, az idôarányos tejesítés messze emarad a váaásoktó, a egtöbb európai áam nem tejesíti ígéretét sem mennyiségi, sem minôségi érteemben, így Észak és Dé között az asszimetria tovább nô, amey egy békéten, erôszakos viág meegágya. Pedig akkor még messze votunk az októberre kumináó, és azóta rettenetesen emérgesedô pénzügyi viágváságtó. Az USA-bó kirobbanó hiteváság amey mára a metropoita bankszektorbó egyre inkább aászá a reágazdaságba, és tornádóként terjed szét szerte a panétán több mint egy egyszerű nátha, ameyet a jeeneg egyedurakodó neoiberáis gazdasági paradigma egykönnyen kihever. Súyos, mondhatni rendszerprobémaként jeentkezik, amey gyakoratiag minden szektort és a föd szinte minden akóját közvetenü érint: azokat is, akik a krízis kiaakuásában tejes mértékben vétenek, annak pusztán eszenvedői. A váság közveten kivátó okait és vaódi hatásait még sokáig vitatni fogjuk, ugyanakkor egy iyen horderejű krízis egy vaamire mindenképpen jó. Arra, hogy egondokodjunk, kritikát gyakorojunk és feüvizsgájuk eddigi gyakoratainkat. Egyre több vezető közgazdasági pubicista, a Viágbank, a Vautaaap, küönfée jegybanki, sőt ma már kormányzati szakember és számos áam- vagy kormányfő (p. Sarkozy, Gordon Brown) kezdi pedzegetni a második viágháború óta fennáó és eeddig virágozni átszó pénzpiaci és gazdasági paradigma újragondoásának szükségességét. Azt, amit seregnyi vezető közgazdász, p. a korábban Nobe-díjat kapott Joseph E. Stigitz és nemrégiben ugyanezze a kitüntetésse díjazott Pau Krugman, vagy Susan George és mások már jóideje hangoztatnak. Az amerikai, majd európai tőzsde- és hitepiac bedőése és a fejett kormányok kétségbeesett, kényszerű váságkezeő reakciója sokak szemét nyitotta fö. Rá keett döbbennünk, hogy az 50-es évek óta egészen máig egy kivétees történeti korszakot étünk, amey megkímét minket a as évekhez fogható komoy gazdasági viágváságtó, és kisebb-nagyobb recessziós időszakokat nem számítva, vaójában egy foyamatos növekedést tett ehetővé. Egy bizonyos pontig. Bretton Woods 2.0 A kérdés, amey jeen pianatban a maga kíméetenségében eénk táru: ha a második viágháború (Bretton Woods) óta, az ún. Washington-konszenzus jegyében töretenü, szinte mantraként hangoztatott szabadkereskedeem és a vee együtt járó privatizáció, iberaizáció és dereguáció többé-kevésbé kiegyensúyozottan és magabiztosan irányította a viággazdaságot, és stabi növekedést eredményezett, akkor miért ett szükség most igen komoy, minden korábbit meghaadó áami beavatkozásra? Ha eddig igaz vot, hogy az áami szerepváaást és tuajdonhányadot minden határon tú szűkíteni és korátozni ke, hiszen az torzítja, és negatívan befoyásoja az ádásos szabadpiaci mechanizmusokat, akkor hirteen a katasztrofáis csőd széére jutott befektetők, bankvezetők, részvényesek, brókerek és hiteezők (éppen azok, akik eddig a eghevesebben hangoztatták a pénzpiaci és kereskedemi iberaizációt és dereguációt), most hirteen miért várták e az azonnai kormányzati beavatkozást? Egyszerűbben megfogamazva a paradoxont: ha konjunktúrában (növekedésben) privatizáunk és az áami tuajdonnak és kontronak takarodót fújunk, akkor váságban miért nyújtózkodunk az azonnai áami mentőöv feé? Márpedig a baiout (a bankszektor konszoidációja) gigantikus mértékű és még csak nem is ért véget. Az USA szenátusa október közepén egyeten hét eforgása aatt 700 miiárd doárra segítette ki a váságért esődegesen feeőssé tehető amerikai bankszektort. Ahhoz, hogy ezt az összeget a fejesztési perspektívában megérthessük, fordujunk a UNDP (az ENSZ Fejesztési Programja) számításaihoz: ennek kevesebb, mint a fee (kb. 300 miiárd doár) eég enne ahhoz, hogy a tejes emberi popuációt kiemejük a napi foytatás a 12. odaon a

11 Víztiszta civi nap a bodogságró munkatársunktó szeptember 6-án kerüt megrendezésre az 56-osok terén az ARC pakátfesztivá programsorozaton beü a Víztiszta Civi Nap. Tucatnyi nemzetközi fejesztésse és gobáis neveésse fogakozó többnyire HAND tagszervezet és négy művészi csoport várta a átogatókat, amey sokszínű, interaktivitásra, kreativitásra buzdító események ez évben a Bodogság Fenntarthatóság Víz kérdésköréhez kapcsoódtak, érintve a gobáis femeegedés, az eszegényedés és a nemek egyenőségének témáit is. Az idei Civi napi rendezvény szimbóuma a víz, hiszen ez az eem mindenkit összeköt, vízre mindenütt szükség van, s témájában kreatívan megközeíthető. A téma egyre nagyobb jeentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Európa vízkészetei a gobáis femeegedés kapcsán fogyatkoznak. Bár hazánk a megevő vízkészetek tekintetében jó á, de ahogy más európai országokban, úgy náunk is ügyesen ke gazdákodnunk a vízze. Egy iyen kérdéskör hatékony érzéketetésére a egjobb módszer a gobáis neveés, hiszen ezze a egfiataabbakat is inspiráni tudjuk, p. a tudatos fogyasztásra, a takarékosságra. fogamazott Mihátz Réka szervező, a DemNet munkatársa Forrás és további információ: megrendehetô: megrendehetô: 11

12 Egyre több vezető közgazdasági pubicista, a Viágbank, a Vautaaap, küönfée jegybanki, sőt ma már kormányzati szakember és számos áamvagy kormányfő kezdi pedzegetni a második viág háború óta fennáó és eeddig virágozni átszó pénzpiaci és gazdasági paradigma újragondoásának szükségességét. Gobáis megegyezésre van szükség a foytatás a 10. odaró 1 doár szegénységi küszöb föé, magyaru feszámojuk a födön az extrém szegénységet és az éhínséget, amey a egfontosabb a Mienniumi Céok közü. Ennek az összegnek az egyötöde (kb. 150 miiárd doár) eég vona évente ahhoz, hogy mind a 8 MDG (fejesztési cé) finanszírozható egyen időarányosan. Ami a civi szervezeteket eginkább megdöbbentette, és sokakat méyen egondokodtatott viágszerte, az a reakcióidőben tapasztaható fényévekben mérhető etérés. Míg a mienniumi céok megvaósítására a fejett áamok 15 évet adtak maguknak és ebbő az eső 7 8 esztendő messze aumaradt a kívánt, eőirányzott mértéknek (mind mennyiségi, mind minőségi érteemben), addig a gazdasági eit, a bankszféra, a vezető befektetők és részvényesek néhány hét eforgása aatt sokezerszeres, azonnai segítséget kaptak. Ahogy a civiek fogamaztak, most végképp kiderüt, hogy csak a piramis tetején működik a váságkezeés, hoott a szegénység évtizedek óta jeen van és jeeneg naponta 50 ezer ember éetét követei, akik közü 30 ezer kisgyermek. A FAO (az ENSZ Éemezési Progranja) egújabb becsései szerint az év végére az éhezők száma meghaadja az egymiiárdot. Mindezt a paradoxont, gyakoratiag napjaink egkomoyabb és egkiábrándítóbb tanuságát a váság kíméeten heteiben és hónapjaiban is fe ke fedeznünk. Ez pedig egyre többeket sarka arra, hogy egyfajta revíziós szándékka közeedjen az eddig megkérdőjeezhetetennek tartott monoit Bretton Woods szisztéma feé, és egy új, az igazságossági-métányossági-fenntarthatósági szempontokat szem eőtt tartó gazdaságfiozófiát és egy új konszenzust, egy új, sokka szabáyozottabb és eenőrzöttebb piaci gyakoratot munkájon ki. Ennek most komoy eőjeeit tapasztajuk. Nyitott kérdés, hogy meg van-e az etökétség és a poitikai akarat egy új mutiateráis partnerség kiépítéséhez és egy új paradigma efektetéséhez, amey az oyan intézmények, mint a Viágbank, a Vautaaap és a WTO (Kereskedemi Viágszervezet) szerepének és működésmódjának radikáis újragondoását kívánja meg? Természetesen ebben a munkában az USA-nak és eendő enökének, az EU-nak és tagáamainak (beeértve pogáraikat és cégeiket) komoy apokat osztanak majd, akárcsak Oroszországnak, Kínának, Indiának, a köze-keeti térség áamainak és a fetörekvő déi országok kormányainak és gazdasági érdeketségeinek. Viágunk jövőbeni egyensúya, békés, fenntartható fejődése a tét. VOLUMEN Európai Unió és nemzetközi fejesztés 1. évfoyam 3 4. szám, november Feeôs szerkesztô: Frida Baázs Munkatársak: Csiag Gábor, Erôs Barbara, Mihátz Réka Kiadja: Demokratikus Jogok Fejesztéséért Aapítvány Feeôs kiadó: Pávögyi Péter megbízott igazgató Layout: Bóna Toma Partnerek: Gobaance Peope in Need (PIN) Csehország, Sovak Nongovernmenta Deveopment Organizations Patform (PMVRO) Szovákia, Partners for Democratic Change (PDCS) Szovákia, Poish Humanitarian Organisation Foundation (PHO) Lengyeország, Nemzetközi Humanitárius és Fejesztési Civi Szövetség (HAND Szövetség) Magyarország, European Journaism Center (EJC) HU ISSN