&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

Átírás

1 . ]JD]GDViJL6]HPOH;/,,pYIV]R.(57(6,*È%25.HUWHVL*iERUkandidátus, egyetemi docens, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos I PXQNDWiUVD &LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ $]pvn ] WWLpYMiUDWRNLVNRODLSiO\DIXWiViQDNDODNXOiVDD PXQNDSLDFLN YHWNH]PpQ\HNW NUpEHQ $WDQXOPiQ\D0 YHO GpVL0LQLV]WpULXPPDNURV]LQW RNWDWiVLVWDWLV]WLNiLQDNFLJiQ\ pv QHP FLJiQ\ J\HUHNHNUH YRQDWNR]y DGDWDLUD WiPDV]NRGYD N YHWL Q\RPRQ D FLJiQ\ J\HUHNHNLVNRODLSiO\DIXWiViQDNDODNXOiViWW EEPLQWNpWpYWL]HGHQNHUHV]W O 0HJYL]VJiOMD KRJ\ D KHWYHQHV pyhn HOHMpW O QDSMDLQNLJ YiOWR]WDN H D FLJiQ\ J\HUHNHN WRYiEEWDQXOiVLHVpO\HLD]LVNRODUHQGV]HUYDODPHQQ\LiOORPiViQ$WDQXOPiQ\QDJ\V~O\W IHNWHWDFLJiQ\pVQHPFLJiQ\J\HUHNHNWRYiEEWDQXOiVLLOOHWYHOHPRU]VROyGiVLHVpO\HLQHN VV]HKDVRQOtWiViUD YDODPLQW DUUD KRJ\ LVNRODL W UWpQHW NHW D PDJ\DURUV]iJL PXQNDHU SLDFiOODSRWYiOWR]iVDLQDNW UWpQHWpEHiJ\D]YDDWXGiVpUWpNpQHNYiOWR]iVDLWLV PpU NRQWH[WXVEDQpUWpNHOKHVV N $WXGiVKDWDORP Az alábbi tanulmány a cigány gyerekek iskolai pályafutásának alakulását követi nyomon több PLQW NpW pywl]hghq NHUHV]W O 0HJYL]VJiOMXN KRJ\ D KHWYHQHV pyhn HOHMpW O QDSMDLQNLJ változtakhdcigány gyerekek továbbtanulási esélyei az iskolarendszer valamennyi állomásán. A probléma fontosságához nem fér kétség. Ha valaki a cigányság gazdaságitársadalmi KiWUiQ\DLQDN RNDLW pv D VLNHUUHO NHFVHJWHW WHUiSLiN OHKHW VpJHLW NXWDWMD PLQGXQWDODQ D] Lskola problémájába ütközik. Intuitive is világos: a cigányság társadalmi hátrányainak igen QDJ\UpV]HV]iUPD]LNHQpSFVRSRUWKDWDOPDVPpUY LVNRODLOHPDUDGiViEyO$WXGiVKDWDORP$] LVNROi]RWWViJ PXQNDOHKHW VpJHW PDJDVDEE NHUHVHWHW D FVDOiG pv pohwirupd stabilitását, magasabb várható életkort, jobb egészséget, a politikai érdekek jobb képviseletét, a diszkrimináció leghatásosabb ellenszerét jelenti. A tudatlanság hatalomnélküliség, s mindaz, ami ezzel együtt jár: munkanélküliség és alacsony kereset, szegénység és kiszolgáltatottság, széthulló család és rossz egészségi állapot, korai halál, a politikai érdekképviselet hiánya, diszkrimináció. A cigányok iskolázatlanok. 9DMRQ PLW WHWW H] D] RUV]iJ D] HOP~OW K~V] pyehq D]pUWKRJ\H]QHtJ\OHJ\HQ"7 UWpQWHK~V]pYDODWWpUGHPOHJHVHO UHOpSpVDFLJiQ\J\HUHNHN LVNROiL I O]iUNy]WDWiVD J\pEHQ" (EEHQ D WDQXOPiQ\EDQ H]W IRJMXN D] HOpUKHW YDODPHQQ\L PDNURV]LQW LVNRODVWDWLV]WLNDLDGDWIHOKDV]QiOiViYDOPHJYL]VJiOQL ËUiVXQN DODSYHW HQ VWDWLV]WLNDL MHOOHJ &poxqn D] KRJ\ D KHO\]HW IHOWiUiViYDO és néhány N YHWNH]PpQ\felmutatásával érzékeltessük a helyzet súlyosságát. Nem tekintjük feladatunknak itt az iskolai hátrány generációk közötti továbbörökítését meghatározó bonyolult összefüggések feltárását. Az alacsony iskolázottság RNDLQDN föltárása külön vizsgálódásokat igényel. 0LQGHQHNHO WW RO\DQ PLNURV]LQW PRGHOOHN I OiOOtWiViW pv HPSLULNXV WHV]WHOpVpW DPHO\HN D]

2 iskoláztatási döntést a szegénység kultúrájának összefüggéseibe helyezve, képesek számot adni arról a fajta racionális kalkulusról, ami a cigány gyerekek szüleit és magukat a gyerekeket is az iskolából való kimaradásra ösztönzi. Az alacsony iskolázottság nem fátum, hanem sok más KiWUiQQ\DOHJ\ YpV]HUYH] GYpQ racionális viselkedések következménye. Olyan ördögi kör, DPHO\E O N OV KDWiVRN QpON O W EEQ\LUH OHKHWHWOHQ NLW UQL (] D] D SRQW DKRO D] ioodpqdn yulivldihoho VVpJH$]DGROJXQNKRJ\D]DODFVRQ\LVNROi]RWWViJRWHUHGPpQ\H] UG JLN U N hatalmát okos reformokkal megtörjük. A tanulmányban fölhasznált iskolastatiszwlndl DODSDGDWRNDW D 0 YHO GpV J\L 0LQLV]WpULXP statisztikai osztálya bocsátotta a rendelkezésünkre. A cigány gyerekek iskolai adatainak a IRUUiVD D] YROW KRJ\ D P YHO GpV J\L DGPLQLV]WUiFLy HJpV]HQ D] WDQpYLJ D] általános iskolákban, a szakmxqnivnps] NEHQpVYDODPHQQ\LN ]psirn~rnwdwivllqwp]ppq\ehq pyu OpYUHLVPpWO G LVNRODV]LQW DGDWIHOYpWHOHNEHQD]RWWWDQtWySHGDJyJXVRNNDOpUWpNHOWHWWHD FLJiQ\WDQXOyN LVNRODL HO PHQHWHOpW LV(]HNQHN D] DGDWRNQDN HJ\ UpV]H NRUiEEDQ LV HOpUKHW YROWDKHWYHQHVpYHNHOHMpW OQDSMDLQNLJWDUWyLG VRUD]RQEDQ~MGRQViJHQQHNDWDQXOPiQ\QDN DI JJHOpNpEHQMHOHQLNPHJHO V] U $ WDQXOPiQ\ I OpStWpVH D N YHWNH] $] HOV UpV]EHQ PHJSUyEiOMXN HPSLULNXV DGDWRN VHJtWVpJpYHOpU]pNHOWHWQLD]LVNRODMHOHQW VpJpWDPXQNDHU SLDFRQPLQWHJ\V]HPOpOWHWYHH]]HOD WDQXOPiQ\ PRWWyMiQDN LJD]iW $] LWW V]HUHSO V]iPRNQDN pv puyhnqhn D] D V]HUHSH KRJ\ kézzelfogható dolgokban pénzben és életesélyekben mérve lássuk az alacsony iskolázottság N YHWNH]PpQ\HLW $ N YHWNH] UpV] WDUWDOPD]]D D WDQXOPiQ\ JHULQFpW MHOHQW pymiudwprghoow (EEHQDIHMH]HWEHQHO V] UV]HP J\UHYHVV] NDQQDNDJHQHUiFLyQDND]LVNRODLSiO\DIXWiViW amely életkoránál fogva, az 1993/94. tanévben juthatott el az iskolarendszer legmagasabb fokát MHOHQW HJ\HWHPL IHOYpWHOLJ (]]HO D] D FpOXQN KRJ\ D Q\HUV HVpO\HJ\HQO WOHQVpJL LQGH[HNHW NRPSRQHQVHLUHERQWVXNpVOiWKDWyYiWHJ\ ND]HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHNNHOHWNH]pVpQHNNULWLNXV pontjait. A továbbiakban megvizsgáljuk részletesen az iskolarendszernek a továbbtanulás, LOOHWYH OHPRU]VROyGiV V]HPSRQWMiEyO NULWLNXV KHO\HLW DV]HULQW KRJ\ D] DGRWW SRQWRQ D] LG N során hogyan alakultak a cigány gyerekek továbbtanulási és lemorzsolódási esélyei a nem cigány gyerekekéhez képest. Tapasztalataink összegzése után, bérregressziók segítségével YL]VJiOMXNPHJPLNpQWDODNXOWDV]yEDQIRUJyLG V]DNHJpV]pEHQD]LVNRODLYpJ]HWWVpJpUWpNH (]]HO D] D FpOXQN KRJ\ LVNRODL W UWpQHW QNHW D PDJ\DURUV]iJL PXQNDHU SLDF ioodsrwyiowr]ivdlqdn W UWpQHWpEH ij\d]yd D PHJIHOHO NRQWH[WXVEDQ, a tudás értékének YiOWR]iVDLW LV PpU NRRUGLQiWDUHQGV]HUEHQ puwpnhokhvv N 9pJH]HW O VV]HIRJODOMXN tanulmányunk következtetéseit. A függelék tartalmazza az évjáratmodell, illetve a tanulmányban alkalmazott regressziós és logit modellek legfontosabb lépévhlqhn dokumentációját. (2) $]LVNRODMHOHQW VpJHDIRJODONR]WDWiVLHVpO\HNHORV]WiViEDQpVDNHUHVHWHN PHJKDWiUR]iViEDQ Hogy "a tudás hatalom", az a munkagazdaságtan prózájára lefordítva két dolgot jelent: az iskolai végzettség függvényében csökken a muqndqpon OLVpJNRFNi]DWDpVQ DNHUHVHW9DMRQ PLpUWpVPHQQ\LUH" A keresetek esetében VWDQGDUGHPEHULW NH elméleti megfontolások alapján a magyarázat HOpJJpHJ\pUWHOP $]RNWDWiVLEHUXKi]iVQ YHOLD]HJ\pQLWHUPHOpNHQ\VpJHW(QQHNDKDV]QD PHJ NHll jelenjen az egyéni keresetekben, hiszen a magasabb iskolázottság megszerzésének mind a közvetlen, mind pedig a NLHV M YHGHOPHNNHO DUiQ\RV közvetett költségei is magasabbak, mint az alacsonyabb iskolázottság megszerzéséé. A költségek növekedésével SHGLJ D] HO Q\ NQHN LV Q YHNHGQL N NHOO HQQHN KtMiQ XJ\DQLV UDFLRQiOLV HJ\pQHN QHP vállalnák a szóban forgó magasabb költségeket. Az természetesen már a hosszú távon puypq\hv O NHUHVOHWLkínálati viszonyoktól függ, hogy az egyes iskolai végzettségi fokozawrn

3 HJ\PiVKR] YLV]RQ\tWRWW puwpnhl LG EHQ KRJ\DQ DODNXOQDN $] PLQGHQHVHWUH EL]RQ\RV D] HPEHULW NHHOPpOHWV]LOiUGHO UHMHO]pVHD]KRJ\ keresztmetszeti adatokon mérve D]LVNRODL végzettség emelkedésével az iskolai végzettség piaci értékének is növekegqlh NHOO 9DMRQ mennyit ér a tudás ma, a kilencvenes évek elején keresetekben? Viszonylag összetett modellt KDV]QiOYD HJ\ PHJOHKHW VHQ IULVV DGDWEi]LVRQ NLV]iPtWRWWXN D] HJ\HV LVNRODL YpJ]HWWVpJL fokozatokhoz tartozó megtérülési ráták értékét. AdatbázisuQND]pYL(/$5PXQNDHU felvétel szeptembernovemberi hulláma volt. A bérregressziót a foglalkoztatottak órakeresetének logaritmusára állítottuk föl. Az órakeresetek logaritmusának szóródását magyarázzuk a nemmel, az életkorral, az életkor négyzetével, a lakóhellyel (Budapest, város, N ]VpJ D WHOHS OpVV]LQW PXQNDQpON OLVpJL UiWD puwpnpyho D] LSDUiJJDO D FLJiQ\ HWQLNDL hovatartozással s végül az iskolai végzettséggel (8 általánosnál alacsonyabb, 8 általános, V]DNPXQNiVNpS] N ]pslvnrodihov IRkú iskolai végzettség). Magát a regressziós egyenletet a hozzá tartozó szignifikanciatesztekkel együtt az Függelék $ részében találhatjuk meg. Itt most FVDN D EHQQ QNHW N ]YHWOHQ O pughno SDUDPpWHUHNHW PXWDWMXN EH /ivg WiEOi]DW! (Más adatokkal való összehasonlíthatóság kedvéért, tájékoztatásul közöljük a marginális megtérülési ráták értékeit is.) Mint a táblázatból látható, az iskolai végzettség az iskolá]dwodq PXQNDHU 7 osztály) értékéhez képest mintegy 1060 százalékkal növeli a kereseteket: a 8 általánosnál alacsonyabb LVNRODL YpJ]HWWVpJKH] NpSHVW D iowdoiqrv YpJ]HWWVpJ HN NHUHVHWH V]i]DOpNNDO D V]DNPXQNiVNpS] W YpJ]HWWHNp V]i]DOpNNDO D N zépiskolát végzetteké 30 százalékkal, a IHOV IRN~ YpJ]HWWVpJ HNNHUHVHWH SHGLJ PLQWHJ\ V]i]DOpNNDO PDJDVDEE8J\DQH]W OiWMXND marginális megtérülési ráták értékében is: egy elvégzett iskolai osztály relatíve annál többet ér a piacon, minél magasabb iskolai végzettségi fokozaton végzi el azt valaki. Nyilvánvaló persze, hogy ezeket a kereseteket csak azok realizálják, akik találtak maguknak munkát a piacon. A foglalkoztatási vagy munkanélküliségi esélyek azonban szintén nem függetlenek az iskolai végzettvpjw O 7DSDV]WDODWEyO LV WXGMXN pv HOPpOHWL puyhn DODSMiQ LV YiUKDWyKRJ\D]LVNRODLYpJ]HWWVpJQ YHOLDIRJODONR]WDWiVLHVpO\HNHW9DMRQPLpUW"(OV VRUEDQ D]pUW PHUW D PDJDVDEE LVNRODL YpJ]HWWVpJ W EEQ\LUH LJHQ PHJEt]KDWy pv PHJILJ\HOKHW indikátoud D]RNQDN D PXQNDDGy V]iPiUD D IHOYpWHOQpO QHP PHJILJ\HOKHW NpSHVVpJHNQHN DPHO\HNUH D technológiájuk és munkaszervezetük sajátosságai miatt hosszú távú PXQNDV]HU] GpVHNEHQ pughnhow PXQNDDGyN QDJ\ V~O\W IHNWHWQHN $ KDWiVPHFKDQL]PXVRNDW részletesebbhqnlihmwyhdn YHWNH] NHWPRQGKDWMXN

4 A hosszú távú foglalkoztatásban érdekelt vállalatok vagy munkáltatók, amikor felvesznek vagy HOERFViWDQDNHPEHUHNHWDOpWV]iPDEpUHNDW NHmunka arány, az alkalmazott technológia és a hozzá kapcsolódó formális szakképzettségi követelmények mellett, azt a nehezen V]iPV]HU VtWKHW WHUPHOpVLWpQ\H] WLVILJ\HOHPEHYHV]LNDPHO\HW némileg metaforisztikusan a vállalat V]HUYH]HWLLQIRUPiFLyV W NpMpQHN QHYH]KHW QN (] D WHUPHOpVL WpQ\H] PDJiEDQ foglalja a vállalat EHV]HU]pVL puwpnhvtwpvl NDSFVRODWDLUyO D] LQSXWRNUyO D WHUPpNHNU O D] iudnuyo D V]HU] GpVL IHOWpWHOHN H]HUQ\L UpV]OHWpU O D PXQNDKHO\ EHOV YLV]RQ\DLUyO D WHFKQROyJLD UHQGMpU O D YiUDWODQ SUREOpPiN PHJROGiViQDN LQIRUPiOLVDQ EHJ\DNRUROW módozatairól való információkat. Egy vállalat nemcsak gépek, épületek és emberek összessége, hanem pv PLQGHQHNHO WW PLQGD] D WXGiV pv LQIRUPiFLy DPL D] HO EE HPOtWHWW GROJRNUyOD YiOODODWDODStWiVDyWDI OKDOPR]yGRWW$ YiOODODWiOWDODONDOPD]RWWYDJ\DM Y EHQ alkalmazandó emberekre ezért a munkaadók nem pusztán úgy tekintenek, mint a vállalat IL]LNDL W NpMpW P N GWHW WHUPHOpVL WpQ\H] UH KDQHP ~J\ LV PLQW DNLNEHQ D YiOODODW VDMiWRV V]HUYH]HWLLQIRUPiFLyVW NpMpQHNPHJIHOHO WXGiVPHJWHVWHV O(]DW NHWHUPpV]HWHVHQHJ\IDMWD HPEHULW NHDPHO\NL]iUyODJD] WKRUGR]yHPEHUHNIHMpEHQOpWH]LNËJ\DYiOODODWDPLNRU~M emberek fölvételét mérlegeli, azt is mérlegre teszi, milyen eséllyel jut olyan dolgozóhoz, aki viszonylag gyorsan képes kiismerni magát a munkaheo\ OHJWiJDEEDQ puwhoph]hww EHOV YLV]RQ\DLEDQ pv DNLYHO H] D] HO EE HPOtWHWW WXGiV J\DUDSRGLN +DVRQOyNpSSHQ PLQGHQ elbocsátással nemcsak a vállalati létszám lesz kevesebb, de a "vállalat is" valamilyen tudással "szegényebb" lesz. Kérdés, hogy ez a fajtayioododwvshflilnxvhpehulw NH PLO\HQ YLV]RQ\EDQ ioodohjwijdeedqpuwhoph]hwwiowdoiqrvmhoohj WXGiVVDODPLWDOHJMREEDQD]LVNRODLYpJ]HWWVpJL szintekkel lehet közelíteni? Komoly elméleti és empirikus érvek szólnak amellett, hogy legalábbis a vállaodwrnhj\upv]hiowdop N GWHWHWWWHFKQROyJLiNHVHWpEHQe kétfajta tudás nem független egymástól; mi több: a NRPSOHPHQWDULWiV N WL NHW HJ\PiVVDO VV]H ess H]HN D YiOODODWRN pughnhowhn D OHJLQNiEE D KRVV]~ WiY~ PXQNDV]HU] GpVHNEHQ N RO\DQ HPEHUHNHW YHV]nek föl szívesebben, akiknek vállalatspecifikus ismereteibe D]HPOtWHWWMHOOHJ NRPSDUDWtY HO Q\ NQpOIRJYD érdemesebb beruházni. S az is világos, hogy elbocsátások idején, a szóban IRUJyEHUXKi]iVRNN OWVpJHLPLDWWpSSH]HNW ODGROJR]yNWyODNDUQDNDlegkevésbé megválni. 0LQGHEE ODIRJODONR]WDWiVIRO\DPDWRVViJiUDQp]YHD]WDN YHWNH]WHWpVWYRQKDWMXNOHKRJ\D tartós alkalmazásban érdekelt vállalatok számára különösen fontosak azok az emberek, akik alkalmazottként vállalatspecifikus tudással rendelkezqhn YDJ\ DNLN PHJIHOHO DODQ\DL LO\HQ MHOOHJ EHIHNWHWpVHNQHN 0iUSHGLJ H]HN D] HPEHUHN QDJ\REE YDOyV]tQ VpJJHO NHU OQHN NL D PDJDVDEE LVNRODL YpJ]HWWVpJ HN N UpE O 7HUPpV]HWHVHQ LO\HQ PXQNDDGyN LV DONDOPD]QDN DODFVRQ\ LVNRODL YpJ]HWWVpJ GROJR]yNDW YiOODODWKR] N W G WXGiVXNED D]RQEDQ QHPLJHQ IHNWHWQHN EH OHpStWpVHN HVHWpQ SHGLJ W O N YiOQDN PHJ OHJHO V] U $] DODFVRQ\ LVNRODL YpJ]HWWVpJ GROJR]yNDWD]RQEDQ] PpEHQRO\DQYiOODODWRNIRJODONR]WDWMiNDKROQLQFVLVRO\DQ nagy szükség sem vállalatspecifikuvlvphuhwhnuhvhpshgljkrvv]~wiy~pxqndv]hu] GpVHNUH (]puw YDQ D] KRJ\ D UHSUH]HQWDWtY DGDWIHOYpWHOHNEHQ D] DODFVRQ\ LVNRODL YpJ]HWWVpJ HN VDMiW PLQWDEHOLV~O\XNKR]NpSHVWQDJ\REEDUiQ\EDQV]iPROQDNEHDUUyOKRJ\ HJ\DGRWWLG V]DNRQ (mondjuk egy héten) belül munkát kerestek, mint a magasabb iskolázottságúak. Az empirikus mértékek itt is roppant figyelemre méltóak. Az ELARPXQNDHU IHOYpWHODGDWDLQ egy logit modell segítségével megvizsgáltuk többek között a munkanélküliségi esélyek alakulását az iskolai végzettség függvényében. A modell részleteitlwwlvphoo ]YHSXV]WiQD EHQQ QNHW N ]YHWOHQ O pughno HUHGPpQ\HNHW N ] OM N $ WiEOi]DW D] HJ\HV LVNRODL végzettségi fokozatokkal járó relatív munkanélküliségi/foglalkoztatási esélyeket mutatja be a mindenkori referenciakategóriához viszonyítva, amelyben a munkanélküliségnek a foglal koztatáshoz mért relatív esélyét egységnyinek vettük. A táblázat oszlopaiban szhuhso V]iPRN azt mutatják meg, hogy ahhoz a kategóriához képest, melynek relatív PXQNDnélküOLségiIRJODONR]WDWiVLHVpO\pWpUWpN QHNYiODV]WRWWXNKiQ\V]RURVNRFNi]DWQDN YDQQDNNLWpYHD] VV]HVW EELLVNRODLYpJ]HWWVpJLIRNR]DWNpSYLVHO L

5 $] LVNROD MHOHQW VpJpU O WDOiQ D OHJV]HPEH WO EE PyGRQ D] XWROVy RV]ORS WDQ~VNRGLN $ IHOV IRN~ YpJ]HWWVpJ HNKH] NpSHVW D N ]pslvnroiw YpJ]HWWHN W EE PLQW V]HUHV D V]DNPXQNiVNpS] WYpJ]HWWHNV]HUHVDFVDNQ\ROFRV]WiOO\DOUHQGHONH] SHGLJPiUszörös relatív munkanélküliségi kockázatnak vannak kitéve. Az iskolázatlan kategóriáról nem is beszélve, ahol a munkanélküliség kockázata abszurd módon emelkedni kezd: a V]HUHV V]RURVHVpO\HNHWLVHOpUL+DPRVWH]HNHWD]HVpO\HNHWYLVV]DYHWtWM NDLVNROi]RWWViJWyOI JJ kereseti különbségekre, rögtön világossá válik az is: a kereseti különbségek az 1. táblázatban V]HUHSO puwpnhnqpo YDOyMiEDQ VRNNDO QDJ\REEDN $ WXdás értékesülése ugyanis nem determinisztikus, hanem sztochasztikus környezetben megy végbe: az iskolai végzettség valódi puwpnpwhj\phjkdwiur]rwwlg V]DNRQEHO OQHPD]DGRWWLVNRODLYpJ]HWWVpJ IRJODONR]WDWRWWDN WpQ\OHJHVNHUHVHWHKDQHPD]DGRWWLVNRODLYpJ]HWWVpJ PXQNDYiOODOiVLV]iQGpNNDOUHQGHONH] N keresetének YiUKDWy puwpnh D NHUHVHW pv D IRJODONR]WDWiV YiUKDWy LG WDUWDPiQDN V]RU]DWD méri. $] LVNROD WHKiW IRQWRV 1HP OHKHW NpWVpJ QN HIHO O 'H KRJ\DQ WDQXOQDN WRYiEE D FLJiQ\ J\HUHNHN" 0LO\HQ HVpOO\HO MXWQDN HO D PXQNDSLDFL puypq\hv OpVW MHOHQW iowdoiqrvqio magasabb) iskolaszintekre? Mi a jelenlegi helyzet, s mi változott az 1970 és 1993 között eltelt húsz évben? $]pymiudwprghookh]yh]hw V]iPtWiVRN A cigány gyerekek továbbtanulási esélyeit, az oktatási statisztikákat alapul véve, a N YHWNH] NpSSHQV]iPtWRWWXNNL$QpON OKRJ\DV]iPtWiVRNYDODPHQQ\LUpV]OHWpUHNLWpUQpQN melynek dokumentációját a Függelék % részében megtalálhatjuk LWW FVDN QDJ\ YRQDODNEDQ ismertetjük a számítások menetét, hogy képet alkothassunk arról, hogy az általunk bemutatott továbbtanulási és lemorzsolódási esélyek kiszámításakor milyen föltételezésekkel éltünk..llqgxoysrqwxqn D] iowdoiqrv LVNRODL V]DNPXQNiVNpS] V N ]pslvnroiv JLPQD]LVWD technikumi, szakközépiskolás) tanulók évfolyamonkénti száma volt a vizsgált, mintegy K~V]pYHV LG V]DN PLQGHQ HJ\HV pypuh )HOKDV]QiOWXN HPHOOHWW PpJ D IHOV RNWDWiVL LQWp]PpQ\HNEHIULVVHQIHOYHWWHOV pyhvkdoojdwyndgdwiwlv$sureoppiwwhuppv]hwhvhqqhpd] országos aggregálw DGDWRN EHV]HU]pVH KDQHP D FLJiQ\ WDQXOyN DGDWDLQDN VV]HJ\ MWpVH MHOHQWHWWH(]HNQHND]DGDWRNQDNHJ\UpV]HHOpUKHW YROWQpJ\IpOLJSXEOLNXVNLDGYiQ\EyO más részét LVNRODWtSXVRQNpQW N O QE ] LG V]DNRNUD D 0 YHO GpV J\L 0LQLV]WpULXP VWDWLV]WLNDLRV]WiO\iQDNQ\LOYiQWDUWiViEyOPHUtWHWW N$]HOpUKHW YDODPHQQ\LLQIRUPiFLyIRUUiVW fölhasználva, a hiányzó adatok egy részét becslések segítségével töltöttük ki. A nem cigány tanulók adatait az országos és a cigánytanuló DGDWRN HJ\V]HU NLYRQiViYDO NDSWXN PHJ

6 Célunk az volt, hogy PLQpOKRVV]DEELG V]DNRWiWIRJYD több generáció iskolai pályafutását minél teljesebben rekonstruálhassuk. Annak érdekében, hogy a k O QE ] JHQHUiFLyN továbbtanulási esélyeit egymással összehasonlíthassuk, az egyes iskolai évfolyamok létszámadatait meg kellett tisztítani a túlkoros, illetve bukott gyerekek létszámadataitól. Ez természetesen jelent bizonyos torzítást, hiszen egy generációba a túlkoros, illetve bukott gyerekek is beletartoznak, egy adott generáció túlkorosainak és bukottjainak megkülönböztetését azonban a rendelkezésünkre álló adawrn QHP WHWWpN OHKHW Yp 7 EE haszonnal kecsegtetett tehát az, hogy elemzésünket a normál korú diákokra korlátoztuk, s ennek révén HJ\PiVVDO VV]HKDVRQOtWKDWy évjáratokhoz jutottunk. Külön nehézséget jelentett az HJ\PiVW N YHW LVNRODIRNR]DWRN VV]HLOOHV]WpVH Nyers adataink ugyanis iskolatípusonként különkülön álltak rendelkezésre. Itt azt az eljárást követtük, hogy példának a középfokú továbbtanulást választva DN ]psirn~rnwdwivllqwp]ppq\hnehqwdqxoyhov pyhvglinrnv]ipiw két arányszám szorzatával korrigáltuk (természetesen ezt a korrekciót az adott tanintézet YDODPHQQ\LNpV EELpYIRO\DPiQiOLVPHJWDUWRWWXN$]HJ\LNDUiQ\V]iPDN ]psirn~rnwdwivl intézményekbe felvettek közül a tárgyévben végzett nyolcadikosak aránya volt, a másik a normál korú n\rofdglnrvrnduiq\dyrow0lyhod]ho EELDUiQ\V]iPQHPiOOWUHQGHONH]pV QNUH cigánynem cigány bontásban, csak az országos adatokkal dolgozhattunk, ami természetesen újabb torzításokat visz adatainkba. E torzítások várható irányairól részletesen beszámoluqn D Függelék % UpV]pEHQ 8J\DQH]W D] HOMiUiVW N YHWW N D V]DNPXQNiVNpS] EHQ YDOy továbbtanulás, illetve az egyetemii LVNRODL WRYiEEWDQXOiV HVHWpEHQ LV $] HJ\HWHP LOOHWYH I LVNRODHVHWpEHQPiUKiURPDUiQ\V]iPV]RU]DWiYDONHOOHWWNRUULJiOQXQNDQ\HUVDGDWRNDWKDD WRYiEEWDQXOiVLHVpO\HNHWDPHJIHOHO JHQHUiFLyHJpV]pUHD]iOWDOiQRVLVNRODHOV RV]WiO\iQDN valamennyi normálkorú tanulójára) kívántuk vetíteni. A középiskola esetében kiszámított két arányszám szorzatát meg kellett szorozunk még a tárgyévbenpuhwwvpjl]hwwhov pyhvhj\hwhplvwd diákok arányával is. E tekintetben sem álltak rendelkezésünkre az adatok cigánynem cigány bontásban. Ennek hiányában pedig itt is, ott is egységesen az országos adattal dolgoztunk. 5iDGiVXO D IHOV IRN~ NpS]pV HVHWpEHQ D nyers adatok szintjén sem voltak meg cigányqhp cigány bontásban az adatok. Itt azzal a FLJiQ\WDQXOyNKHO\]HWpWYDOyV]tQ OHJNHGYH] EEQHN beállító I OWHYpVVHO pow QN KRJ\ D] HVpO\HJ\HQO WOHQVpJ PpUWpNH D N ]pslvnrod QHJ\HGLN osztályához képest változatlan marad. A torzítások várható irányáról megintcsak a Függelék % részében számolunk be. $WRYiEEWDQXOiVLHVpO\HJ\HQO WOHQVpJHNPpUWpNHHJ\JHQHUiFLyOH]iUXOW LVNRODLSiO\DIXWiViEDQD]HVpYMiUDW $]HJ\PiVWN YHW JHQHUiFLyNLVNRODLpOHWSiOyájának alakulását, illetve a cigány és nem cigány J\HUHNHN N ]WL WRYiEEWDQXOiVL pv OHPRU]VROyGiVL HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHN LG EHOL DODNXOiViW N YHW pymiudwprghoo QNHWDN YHWNH] NpSSHQpStWHWW NI O(OV NpQWDQQDNDJHQHUiFLyQDND teljes iskolai pályafutását vesszük szemügyre, amely életkoránál fogva az 1993/94. tanévben MXWKDWRWWHOD]LVNRODUHQGV]HUOHJIHOV IRNiWMHOHQW HJ\HWHPLI LVNRODLIHOYpWHOLLJ$]LVNRODL pályafutását 1981EHQPHJNH]G JHQHUiFLy VRUViWD]pUWNtVpUM N Q\RPRQKRJ\ HOHPHQNpQW LV N YHWKHVV N D VLNHUHVQHN WHNLQWKHW IHOV IRN~ N ]pslvnrodl LOOHWYH V]DNPXQNiVNpS] YpJ]HWWVpJKH] YH]HW LVNRODL NDUULHUHN FLJiQ\ QHP FLJiQ\ HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHLQHN D keletkezését. Azért választottuk ki épp a szóban forgó generációt erre a célra, mert a lezárult LVNRODLSiO\DIXWiV~JHQHUiFLyNN ] OH]D]pYMiUDWiOOLG EHQKR]]iQNDOHJN ]HOHEE

7 Lássuk tehát a szóban forgó generáció iskolai pályafutását reprezentáló ábrákat! Három ábrát PXWDWXQN EH 0LQGKiURP ieud D] LVNRODUHQGV]HU VWiGLXPDLQDN NULWLNXV SRQWMDLW D NH]G pv záróéveket) köti össze egymással egyhj\ Q\tOODO $Q\LODN D] HJ\PiVW N YHW LVNRODL V]LQWHN közti átmenetet (a továbbjutást) jelképezik. Az ábráknak összesen hét végpontja lehet, azt jelképezvén, hogy az iskolai karrier hol ért véget: befejezetlen általános iskolánál: È befejezett általános iskolánál: È EHIHMH]HWOHQ V]DNPXQNiVNpS] QpO 6] EHIHMH]HWW V]DNPXQNiVNpS] QpO 6] Eefejezetlen középiskolánál:.; befejezett középiskolánál:. LOOHWYH PHJNH]GHWW IHOV IRN~ NpS]pVQpO )D] LVNRODWtSXVRN NH]G EHW LKH] UHQGHOW V]iPRN WHUPpV]HWHVHQD]DGRWWLVNRODWtSXVPHJIHOHO RV]WiO\iWMHOHQWLN$]iEUD a gráf éleihez UHQGHOW YDOyV]tQ VpJHN VHJtWVpJpYHO PXWDWMD EH D QHP FLJiQ\ Q és a cigány F J\HUHNHN WRYiEEMXWiVL LOOHWYH OHPRU]VROyGiVL HVpO\HLW mindig az adott átmenet szempontjából kö]yhwohq OPHJHO ] LVNRODLIRNR]DWRWHOpUWJ\HUPHNHNV]iPiQDNV]i]DOpNiEDQËJ\SpOGiXO D]iOWDOiQRVLVNRODpVRV]WiO\iW VV]HN W Q\tOKR]È!ÈWDUWR]yYDOyV]tQ VpJHNQ 88,5 és F D]W IHMH]LN NL KRJ\ D] ben beiskolázott normálkorú nem cigány J\HUPHNHN N ] O Q\ROF pyyho NpV EE V]i]DOpN YpJH]WH HO D] iowdoiqrv LVNROiW D] XJ\DQDEEDQD]pYEHQHOV VNpQWEHLVNROi]RWWFLJiQ\J\HUHNHNN ] OSHGLJFVDNV]i]DOpN +DVRQOyNpSSHQ puwhoph]khw D] ieuiq WDOiOKDWy W EEL YDOyV]tQ VpJ LV $ ieudd Q\LODNKR] UHQGHOWiWPHQHWYDOyV]tQ VpJHNKiQ\DGRVDLWQF) tartalmazza. Ezek az indexek tulajdonképpen nem mások, mint a nem cigány, illetve cigány gyerekek közti HVpO\HJ\HQO WOHQVpJ PpUWpNpW NLIHMH] V]iPRN ËJ\ SpOGiXO D] iowdoiqrv LVNROD pv RV]WiO\iW VV]HN W Q\tOKR] UHQGHOW puwpn LQGH[ D]W MHOHQWL KRJ\ D QHP FLJiQ\ J\HUHNHNQHN D FLJiQ\ J\HUHNHNKH] NpSHVW csaknem két és félszer nagyobb esélye van arra, hogy az általános iskolát sikeresen befejezzék. Végül a ieuddiro\dpdwnlmeneteleit mutatja. A ábra csomópontjaihoz rendelt számok azt PXWDWMiNPHJ KRJ\ QHPFLJiQ\ LOOHWYH FLJiQ\J\HUHNE ODNL ben általános iskolai tanulmányait megkezdte, VV]HVHQ KiQ\ J\HUHN MXWRWW HO D] LVNRODUHQGV]HU N O QE ] IRNR]DWDLUD(A középiskola negyedik évéig (.) például 371 nem cigány és 7 cigány gyerek.)

8

9 0HJOHKHW VHQ OHKDQJROy NpS ERQWDNR]LN NL HO WW QN $ ieud alapján jól látható: amíg az adott generációhoz tartozó nem cigány gyerekek kétharmada nyolc általánosnál magasabb iskolai fokozatokra jutott, addig a cigány gyerekeknek csak hat százaléka mondhatja el ezt PDJiUyO$]HVpO\HJ\HQO WOHQVpJLLQGH[HNLVG EEHQHWHVGROJRNUyOiUXONRGQDN+DPHJLQWFVDN a munkapiaci szempontból sikeresnek bizonyuló iskolai végzettségeket tekintjük, akkor azt OiWMXN D QHP FLJiQ\ J\HUHNHN D FLJiQ\ J\HUHNHNKH] NpSHVW D V]DNPXQNiVNpS] VLNHUHV EHIHMH]pVpEHQFVDNQHPKDWV]RUDNNRUDHVpOO\HOUHQGHONH]QHND]HVpO\HJ\HQO WOHQVpJPpUWpNH pedig a középiskola befejezését tekintve, pedig több mint ötvenszeres. Egy cigány gyereknek körülbelül WYHQV]HU kisebb esélye van arra, hogy befejezett középiskolai végzettséget V]HUH]]HQ V tj\ IHOV RNWDWiVL LQWp]PpQ\EH LV IHOYpWHOL]KHVVHQ PLQW HJ\ QHP FLJiQ\ gyereknek. Ha jól megfigyeljük a ieuiw, akkor azt is látjuk, hogy ennek a hatalmas HVpO\HJ\HQO WOHQVpJQHND] PH egyetlen ponton keletkezik: az általános iskola 8. osztálya utáni N ]pslvnrodl WRYiEEWDQXOiVEDQ A cigány gyerekek csaknem WL]HQKDWV]RU kisebb eséllyel tanulnak tovább középiskolában az általános elvégzése után. A középiskolában továbbtanuló cigány gyerekek lemorzsolódása azonban már nem különbözik olyan lényegesen a nem cigány J\HUHNHN OHPRU]VROyGiViWyO D] HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHN PpUWpNH LWW NLVHEE PLQW PiVIpOV]HUHV,QWuitíve is világos: D FLJiQ\ J\HUHNHN LVNROi]WDWiViW HO VHJtW ioodpl SURJUDPRNQDN D N ]pslvnrodlihoypwhohnuhnhood]hu LW VV]SRQWRVtWDQLD 9DMRQ KRJ\DQ DODNXOWDN H UHODWtY WRYiEEWDQXOiVL HVpO\HN D] LVNRODUHQGV]HU N O QE ] fokozatain az elmúlt húsz évben? A továbbiakban ezt a kérdést fogjuk részleteiben megvizsgálni.

10 $]HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHNLG EHOLDODNXOiVD $]iowdoiqrvlvnrodhoypj]pvh $]iowdoiqrvlvnroiuyoioowdnuhqghonh]pv QNUHDOHJKRVV]DEELG VRURN$]iEUiQV]HUHSO EHQ EHLVNRlázott generáció) mellett három évjáratot fogunk összehasonlítani: az HV D] as tanévben és az 1985/86RV WDQpYEHQ EHLVNROi]RWW HOV RV]WiO\RV tanulók generációját. A lemorzsolódási adatok (lásd WiEOi]DW YLV]RQ\ODJ MHOHQW V PpUWpN MDYXOiVUyO WDQ~VNRGQDN MyOOHKHW D OHPDUDGiV PpJ PLQGLJ LJHQ QDJ\ $] HVpO\HJ\HQO WOHQVpJ mértéke tizenöt év alatt mintegy háromszorosról kétszeresre csökkent. Abszolút számban pedig W EE PLQW Wt] V]i]DOpNNDO HPHONHGHWW D NpUGpVHV LG V]DN DODWW D Q\ROF iowdoiqost elvégzett cigány gyerekek aránya. Az általános iskolai lemorzsolódás mértéke azonban még így is igen QDJ\0pJDNLOHQFYHQHVpYHNHOHMpQLVD]DKHO\]HWKRJ\HJ\DGRWWJHQHUiFLyHOV VHLN ] O W EEJ\HUHNPDUDGNLD]iOWDOiQRVLVNROiEyOPLQWDPHQQ\LVLNHUUHOHOYpJ]LD]W 7RYiEEWDQXOiVDV]DNPXQNiVNpS] EHQOHPRU]VROyGiVLDV]DNPXQNiVNpS] QEHO O $ V]DNPXQNiVNpS] EHQ YDOy WRYiEEWDQXOiVUyO YDODPLYHO W EE PLQW Wt] pyhw iwirjy LG VRUW tudtunk összeállítani: az ieuiq V]HUHSO ben beiskolázott) generáció mellett három évjárat (az 1980/81HV D] ös és az 1989/90es tanévben általános iskolát végzettek generációjának) pályáját tudjuk nyomon ktvpuql D V]DNPXQNiVNpS] EH YDOy IHOYpWHOW O D V]DNPXQNiVNpS] HOYpJ]pVpLJ YDJ\ D OHPRU]VROyGiVLJ $ V]yEDQ IRUJy KiURP generáció iskolai pályafutásának alakulását a WiEOi]DW és a ieudpxwdwmd

11 $WiEOi]DWDGDWDLDFLJiQ\J\HUHNHNUHODWtYKHO\]HWpQHNHJ\pUWHOP URPOiViUyOWDQ~VNRGQDN A nyolcvanas évtizedben mind a cigány, mind a nem cigány nyolcadikosok körében folyamatosan csökken a szakmunkáskép] EHQ WRYiEEWDQXOyN DUiQ\D $PHOOHWW KRJ\ D csökkenés mértéke a cigány gyerekek esetében nagyobb, mint a nem cigány gyerekek esetében, D FV NNHQ WUHQG D NpW FVRSRUW HVHWpEHQ PiVW LV MHOHQW $ QHP FLJiQ\ J\HUHNHN HVHWpEHQ D V]DNPXQNiVNpS] EH EHLVNROi]RWW gyerekek számának csökkenése mögött az iskolázottsági V]LQWHPHONHGpVHáll, hiszen PLQWD]WPDMGDWiEOi]DWEyOlátni fogjuk ezzel párhuzamosan PHJQ WW D PXQNDSLDFL puypq\hv OpV V]HPSRQWMiEyO VLNHUHVHEE LVNRODWtSXVEDQ D középiskolában továbbtanuló nem cigány gyerekek aránya az adott generációk nyolcadikosai N UpEHQ$V]DNPXQNiVNpS] EHOLFV NNHQpVpVDN ]pslvnrodlq YHNHGpVQDJ\MiEyOHJ\IRUPD PpUWpN $ FLJiQ\ J\HUHNHN HVHWpEHQ PiVUyO YDQ V]y 2WW D N ]pslvnroied IHOYHWW J\HUHNHN aránya LV csökken. $PL D V]DNPXQNiVNpS] EH IHOYHWW WDQXOyN OHPRU]VROyGiViW LOOHWL RWW LV romlott a helyzet a nyolcvanas évtizedben. A lemorzsolódás mértéke megintcsak mindkét csoport esetében emelkedik H]iOWDOiEDQDV]DNPXQNiVNpS] PLQWLVNRODWtSXVURPOiViUyOYDJ\ D IHOYett diákok színvonalának romlásáról tanúskodik, azonban a cigányok esetében ez a KDQ\DWOiVQDJ\REEPpUWpN

12

13 $ieud a mindenkori nem cigánycigány továbbjutásihvpo\hnd]ieud pedig a továbbjutási HVpO\N O QEVpJHN LG EHOL DODNXOiViW PXWDWMD 7RYiEEMXWiVL HVpO\QHN QHYH]] N D]W D YDOyV]tQ VpJHWKRJ\D]iltalános iskola nyolcadik osztályát befejezett diákok hány százaléka MXW HO D V]DNPXQNiVNpS] HOV LOOHWYH KDUPDGLN RV]WiO\iED WRYiEEMXWiVL HVpO\N O QEVpJQHN SHGLJ D V]yEDQ IRUJy WRYiEEMXWiVL YDOyV]tQ VpJHN N O QEVpJpW QHYH]] N $ WRYiEEMXWiVL esélykülönevpjhnd]wppulnkrj\durvv]deekho\]hw FLJiQ\FVRSRUWD]LVNRODUHQGV]HUDGRWW fokán PLO\HQ PpUWpNEHQ V]DNDGW OH D MREE KHO\]HW QHP FLJiQ\ FVRSRUWWyO $ I JJ OHJHV tengelyen a leszakadás mértékét mérjük. Minél magasabbra tolódnak el a görbék jól látható, hogy ez az eset áll fönn DQQiO QDJ\REE PpUY D URVV]DEE KHO\]HW FLJiQ\ FVRSRUW lemaradása. A Q\ROFYDQDV pyhnehq D V]DNPXQNiVNpS] PLQW WRYiEEWDQXOiVL IRUPD HVHWpEHQ HJ\pUWHOP HQ H] W UWpQW D FLJiQ\ J\HUHNHN OHPDUDGiVD D QHP FLJiQ\ J\HUHNHNKH] NpSHVW IRO\DPDWRVDQQ YHNHGHWW Mi a helyzet a középiskolában és az egyetemen? A továbbiakban ezt fogjuk tüzetesebben megvizsgálni. 7RYiEEWDQXOiVDN ]pslvnroiedqohpru]vroygivdn ]pslvnroiqeho OHJ\HWHPLIHOYpWHO A középiskolai továbbtanulásról, PHO\U OD]WiEOi]DWEDQszámolunk be, szintén mintegy tíz évet átfogó adatsorral rendelkezünk. A középiskolai adatok is a helyzet romlásáról tanúskodnak. Amíg a nem cigány nyolcadikosok körében a középiskolába felvett gyerekek száma lassan emelkedik, addig enqhn pss D] HOOHQNH] MH ILJ\HOKHW PHJ D FLJiQ\ J\HUHNHN HVHWpEHQ5iDGiVXODFV NNHQpV HJ\ HJ\pENpQWLV UHQGNtY O DODFVRQ\V]LQWU O W UWpQLN $ NpW folyamat együttesen a N ]pslvnrodlwryieewdqxoivlhvpo\hj\hqo WOHQVpJPpUWpNpQHNQ YHNHGpVpW eredményezi. A OHPRU]VROyGiVL DGDWRN D] LG V]DN NpW YpJSRQWMiW WHNLQWYH V]LQWpQ D FLJiQ\ gyerekek relatív helyzetének rosszabbodásáról tanúskodnak, a cigány tanulók lemorzsolódási adatainak erratikus mozgása azonban inkább azt a következtetést támasztja alá, hogy az esél\hj\hqo WOHQVpJPpUWpNHDNpUGpVHVLG V]DNEDQQHPYiOWR]RWWQHPQ YHNHGHWWGHQHPLV csökkent.

14 $ pv 7. ábra D és ieuikr] hasonló módon a továbbtanulási esélyek, illetve HVpO\N O QEVpJHN DODNXOiViW PXWDWMD D V]yEDQ IRUJy Wt]pYHV LG V]DNEDQ $] ieuiq D középiskolai továbbtanulás és lemorzsolódás mellett az egyetemi I LVNRODL továbbtanulás esélyeinek, illetve esélykülönbségeinek történetét is nyomon követhetjük. A ieuddpho\d cigány és a nem cigány történet alakulását külön grafikonokon mutatja, arról tanúskodik, hogy miközben a nem cigány népesség középiskolai továbbtanulási esélyeiben némi javulás, IHOV IRN~WRYiEEWDQXOiVLHVpO\HLEHQSHGLJLJHQMHOHQW VPpUWpN MDYXOiVW UWpQWDGGLJDFLJiQ\ gyerekek esélyei tíz év alatt mit sem változtak. Gyakorlatilag semmi sem történt. A cigányok esetében a három generáció grafikonját nem lehet egymástól megkülönböztetni. A továbbjutási esélykülönbségek grafikonján (lásd ieud DKRO D FLJiQ\ J\HUHNHN OHPDUDGiViQDN LG EHOL alakulását követhetjük nyomon, azt látjuk, hogy a OHV]DNDGiVPpUWpNHPLQGHQNULWLNXVSRQWRQ Q. O Q VHQQDJ\PpUWpN H]DIHOV RNWDWiVLV]LQWQpl, ahol a lemaradás mértékének mintegy V]i]DOpNQ\LQ YHNHGpVHDQ\ROFYDQDVpYHNHOHMLDPLQWHJ\V]i]DOpNQ\LHUHGHWLOHJPHJOHY különbséghez képest azt jelenti, hogy a cljiq\vijohv]dndgivddihov RNWDWiVEDQDQHPFLJiQ\ QpSHVVpJKH] NpSHVW D Q\ROFYDQDV pyhn HOHML OHV]DNDGiVKR] NpSHVW D NLOHQFYHQHV pyhn HOHMpUH W EEPLQWPiVIpOV]HUHVpUHQ YHNHGHWW

15 $PXQNDSLDFLNRQWH[WXVDWXGiVI OpUWpNHO GpVHDNLOHQFYHQHVpYHNHOHMpUH $]HOV UpV]EHQ NLOHQFYHQHVpYHNEHOLNHUHV]WPHWV]HWL adatokon beláttuk, hogy az iskola igen fontos szerepet játszik a foglalkoztatási esélyek elosztásában és a keresetek meghatározásában. $ N YHWNH] UpV]EHQ SHGLJ iskolai évjáratmodellünk révén, ORQJLWXGLQiOLV elemzésekkel kimutattuk, hogy a cigány gyerekek relatív helyzete a vizsgált két évtizedben egyedül az általános iskola elvégzésének szempontjából javult, az iskolarendszer minden további szintjén HJ\pUWHOP HQ URPORWW $ V]yEDQ IRUJy URPOiV D IHOV RNWDWiVEDQ HJ\HQHVHQ GUiPDL PpUWpN +RJ\H]HNQHNDIRO\DPDWRNQDNDMHOHQW VpJpW világosan lássuk, meg kell vizsgálnunk annak a NRQWH[WXVQDN D YiOWR]iVDLW is, amely piaci oldalról értékeli az iskolarendszer produktumát: a tudást. Vajon hog\dqyiowr]rwwdn O QE ] LVNRODLYpJ]HWWVpJLV]LQWHNHJ\PiVKR]YLV]RQ\tWRWW puwpnh D KHWYHQHV pyhn HOHMpW O D NLOHQFYHQHV pyhn HOHMpLJ WDUWy K~V] py VRUiQ" 1\LOYiQYDOy ugyanis, hogy csak ennek tükrében tudjuk valódi dimenzióiban értékelni azt, ami a cigányság iskoláztatásában az elmúlt két évtizedben végbement. A mérés során három adatbázist használunk: a hetvenes évek eleji állapotot a KSH évi jövedelemfelvételére támaszkodva, a nyolcvanas évek eleji állapotot a Társadalomtudományi

16 Intézet évi társadalmi rétegz GpV YL]VJiODWiUD WiPDV]NRGYD D NLOHQFYHQHV pyhn HOHML állapotot pedig a TÁRKI évi háztartáspanelvizsgálatára támaszkodva próbáltuk meg rekonstruálni. A bérregressziók alapjául szolgáló VV]HKDVRQOtWKDWy halmazok létrehozásának UpV]OHWHLU O YDODPLQt a szóban forgó adatfelvételek egyéb tulajdonságairól alaposabban a Függelék & UpV]pEHQ V]iPROXQN EH,WW HOHJHQG DQQ\LW PHJHPOtWHQ QN KRJ\ D] összehasonlíthatóság miatt egyenleteink csak a foglalkoztatottakra terjednek ki (önállókra, vállalkozókra, V] YHWNH]HWL WDJRNUD QHP WRYiEEi KRJ\ I JJ YiOWR]yQDN D OHJNHYpVEp YLWDWKDWyEpUNDWHJyULiWDI iooiveyov]iupd]ykdylepuhnhwsrqwrvdeedqdepuhnorjdulwpxviw YiODV]WRWWXN0DJXND]HJ\HQOHWHNLVDOHJHJ\V]HU EE0LQFHU típusú kereseti egyenletek. $] HJ\HQOHWHN I JJ YiOWR]yMD D KDYL EpU ORJDULWPXVD I JJHWOHQ YiOWR]yLN SHGLJ D] pohwnru D] pohwnru QpJ\]HWH D QHP D] LVNRODL YpJ]HWWVpJL NDWHJyULiNDW OHNpSH] GLFKRWyP YiOWR]yN D kihagyott referenciakategória mindenütt a nyolc általános alatti iskolai végzettség) és a lakóhely, melyet a Budapest és város dummyk képviselnek az egyenletben (a községi településkategória a referencia). A KSH jövedelemfelvétel (1973) esetében külön nehézséget jelentett, hogy az iskolai végzettséget igen szerencsétlen módon úgy kódolták, hogy az nem WHWWH OHKHW Yp D Q\ROF iowdoiqrv pvd V]DNPXQNiVNpS] PHJN O QE ]WHWpVpW (]puw D] DV regresszióban a 811 osztály kategóriájával voltunk kénytelenek dolgozni, az VV]HKDVRQOtWKDWyViJ NHGYppUW D]RQEDQ D Q\ROF iowdoiqrv pv D V]DNPXQNiVNpS] PHJWpU OpVL rátájára aovy pv IHOV EHFVOpVHNHW NpV]tWHWW QN,VPpW PHOO ]YH D UpV]OHWHNHW pv D UHJUHVV]LyN részletes dokumentálását, D] LWW N YHWNH] WiEOi]DWEDQ csak a bennünket közvetlenül pughno LVNRODL YpJ]HWWVpJL IRNR]DWRN SLDFL puwpnpw UHSUH]HQWiOy SDUDPpWHUHNHW DGMXN PHJ $ táblázat adatai azt mutatják meg, hogy a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséghez képest melynek értékét mint referenciakategóriáét nullának tekintjük hány százalékkal nagyobbak a magasabb iskolai végzettségi kategóriák bérei. (Az eredményeket a ieud grafikusan is mutatja.) Más adatokkal való összehasonlíthatóság kedvéért ezúttal is közöljük a marginális megtérülési ráták értékeit. Az iskolai végzettség értékének D] HPEHULW NH HOPpOHW HO UHMHO]pVHLYHO VV]KDQJEDQ természetesen keresztmetszeti elemzésekben az iskolai végzettségi fokozatok emelkedésével HPHONHGQL N NHOO D N O QE ] V]LQW YpJ]HWWVpJHN puwpnpqhn LG EHOL DODNXOiViUyO D]RQEDQ nem lehetnek szilárd elméleti el UHMHO]pVHLQN $] LVNRODL YpJ]HWWVpJHN puwpnpqhn YiOWR]iVD D PXQNDHU SLDF WDUWyV ioodsrwyiowr]ivdlqdn D NHUHVOHWLNtQiODWL YLV]RQ\RN iwuhqgh] GpVpQHN MHOOHJ]HWHV LQGLNiWRUD KRJ\ PLO\HQ LUiQ\EDQ pv PpUWpNEHQ YiOWR]QDN D] PHU EHQ HPSLULNXV

17 kérdés. RáadásuODJD]GDViJpVDPXQNDHU SLDFHJpV]pWPpO\HQMHOOHP] empirikus kérdés. Az HOPpOHWL HO UHMHO]pVVHO VV]KDQJEDQ YDODPHQQ\L py HVHWpEHQ NHUHV]WPHWV]HWEHQ Q D WXGiV puwpnh D] LVNRODL YpJ]HWWVpJ I JJYpQ\pEHQ $KKR] D]RQEDQ KRJ\ D] LG EHOL WUHQGHNHW LV láthassuk, további HJ\V]HU számítások szükségesek. Mivel a három megfigyelési pont úgy KHO\H]NHGLNHOD]LG EHQKRJ\D]HOV NHWW Q\ROFDPiVRGLNpVKDUPDGLNWL]HQNpWpYHWIRJiW D] VV]HKDVRQOtWKDWyViJ pughnpehq FpOV]HU PiV PpUWpNHJ\VpJUH D N O QE ] LVNRODL végzettségi fokozatok értékének átlagos éves növekedési ütemére áttérni. Az eredményeket DiEUiQPXWDWMXNEH

18 $] LG EHOL WUHQGHN WDQ~ViJD V]HULQW D YL]VJiOW K~V]pYHV LG V]DN HJpV]pW WHNLQWYH Q WWHN D] LVNRODL YpJ]HWWVpJW O I JJ NHUHVHWL N O QEVpJHN D Q\ROFRV]WiO\RV pv IHOV IRN~ YpJ]HWWVpJ közti különbség az 1973DVV]i]DOpNRVV]LQWU ODNLOHQFYHQHVpYHNHOHMpUHV]i]DOpNUDQ WW KRJ\FVDNDV]pOV SyOXVRNDWHPOtWV NgVV]HVVpJpEHQD]RQEDQPLQGDQ\ROFRV]WiO\PLQGD V]DNPXQNiVNpS] OHpUWpNHO GpVpQHNOHKHW QNWDQ~LPLQGDIHOV IRN~PLQGSHGLJa középfokú végzettséghez képest. $ K~V] py HJpV]pW MHOOHP] WUHQGHN P J WW D]RQEDQ mint jól látható a hetvenes és Q\ROFYDQDV pywl]hg HJ\PiVWyO J\ NHUHVHQ N O QE ] IRO\DPDWDL iooqdn $ KHWYHQHV pyhn W UWpQHWH D WXGiV PLQGHQHNHO WW D IHOV IRN~ LVNRODL YpJ]HWWVpJ HU WHOMHV UHODWtY OHpUWpNHO GpVpU OV]yO$OHJDODFVRQ\DEEpVOHJPDJDVDEELVNRODLYpJ]HWWVpJPHJWpU OpVHN ]HO egyforma (és alacsony) sebességgel emelkedett, a két közepes iskolafokozaté pedig nagyjából kétszer akkora sebességgel. ÖsszességébHQ H] D V]DNPXQNiVNpS] pv D N ]pslvnrod YLV]RQ\ODJRV IHOpUWpNHO GpVpW MHOHQWHWWH PLQG D OHJPDJDVDEE PLQG D OHJDODFVRQ\DEE LVNRODL végzettség értékéhez képest. A Q\ROFYDQDV pywl]hgehq (pontosabban: a kilencvenes évek elejére) megfordulnak a trendek: a nyoofrv]wio\rvpvdv]dnpxqnivnps] YpJ]HWWVpJGUiPDLDQ OHpUWpNHO G WW D IHOV IRN~ LVNRODL YpJ]HWWVpJ puwpnh SHGLJ XJUiVV]HU HQ PHJHPHONHGHWW $] LVNRODL YpJ]HWWVpJ I JJYpQ\pEHQ D K~V] py VRUiQ PHJQ YHNHGHWW NHUHVHWL HJ\HQO WOHQVpJHN csaknem teljes egészében a nyolcvanas évek, illetve a kilencvenes évek elejének a terméke. Egy hipotézist megkockáztatva: a hetvenes évek trendjei mögött véleményünk szerint két egymással ellentétes hatású folyamat állt. Az a körülmény, hogy az iskolázatlan kategóriához D Ueferenciának választott 07 osztályhoz) képest valamennyi iskolai végzettségi fokozat értéke emelkedik, arról tanúskodik, hogy a gazdasági fejl GpVN YHWNH]WpEHQDWHFKQROyJLDpVD PXQNDIRO\DPDW RO\ PyGRQ DODNXO iw KRJ\ DEEyO D] LVNROi]DWODQ PXQNDHU PLQGLQNiEE NLV]RUXOVDNHUHVOHWHOWROyGLNDPLQ VpJLPXQNDHU LUiQ\iED$]DN U OPpQ\D]RQEDQKRJ\ D] LVNROi]RWW PXQNDHU állományon belül az alacsonyabb iskolai végzettségi fokozatok az HO EEHPOtWHWWWUHQGHOOHQpUHPHJ UL]WpNEL]RQ\RVPpUWpNEHQMDYtWRWWiNLVUHODWtYSR]tFLyMXNDW PLQGHQHNHO WW D OHJPDJDVDEE LVNRODL YpJ]HWWVpJJHO V]HPEHQ DUUyO WDQ~VNRGLN KRJ\ D PXQNDHU NHUHVOHW V]HUNH]HWpQHN KRVV]~ WiY~ iwuhqgh] GpVpYHO V]HPEHQ V]iPRWWHY KDWiV~ HOOHQHU NpUYpQ\HV OWHN(]D]HOOHQHU SHGLJ véleményünk szerint aligha lehet más, mint a V]RFLDOLVWDQDJ\LSDUHODYXOWPXQNDKHO\ struktúrájának visszatartó ereje és az ezzel együtt járó PXQNDHU KLiQ\ PHO\ pss D KHWYHQHV pyhn HOHMpQ YiOW iowdoiqrvvi D PDJ\DU JD]GDViJEDQ pv DPHO\ az elavult munkahelystruktúra következtében pssd]dodfvrq\deenps]hwwvpj I NpQW IL]LNDLPXQNDHU UHNRQFHQWUiOyGRWW A rendelkezésünkre álló két regressziós EHFVOpVE O QHP WXGMXN PHJPRQGDQL KRJ\ PLNRU következett be az a fordulat EiU ~J\ JRQGROMXN KRJ\ D Q\ROFYDQDV pyhn PiVRGLN IHOpW O IRO\DPDWRVDQ puoho GKHWHWW, ami a kilencvenes évek eleji adatok alapján világosan látszik, KRJ\YLVV]DYRQKDWDWODQXOEHN YHWNH]HWWDJD]GDViJLIHMO GpVHU LD]HO EEHPOtWHWWIpNH] HU N KDWiVD QpON O PiU HJ\pUWHOP HQ puh]whwln KDWiVXNDW D PXQNDHU kereslet szerkezetére. $] LVNRODL YpJ]HWWVpJ HPHONHGpVpYHO nemcsak a végzettség piaci értéke, de D YpJ]HWWVpJ SLDFL puwpnpqhn Q YHNHGpVL WHPH LV HPHONHGLN (ráadásul gyorsuló ütemben). Ez pedig D WXGiV puwpnpqhn HJ\pUWHOP HPHONHGpVpU O tanúskodik, hiszen a nyolcvanas évek eleji állapothoz viszonyítva YDODPHQQ\L iskolai végzettség értéke gyorsabban növekedett, mint az eggyel DODcsonyabb iskolai végzettség értéke. Úgy gondoljuk: egy alaposabb elemzés PHO\ D Q\ROFYDQDV pyhn OHJDOiEE KiURP N O QE ] pypuh kiszámított regressziós paraméterértékekre támaszkodhatna minden bizonnyal kimutatná azt is, hogy a kereslet V]HUNH]HWpQHN iwuhqgh] GpVH IRO\DPDWRVDQ PHQW YpJEH D] pywl]hg VRUiQ 9$5*$ -Ò/,È1$. >@ D] RNWDWiV PHJWpU OpVpU O NpV]tWHWW V]iPtWiVDL OHJDOiEELV H]W WiPDV]WMiN alá.) Drámai következményei miatt azonban csak a szocialista nagyipar összeomlása és az HQQHNQ\RPiQOpWUHM Y W PHJHVPXQNDQpON OLVpJiOWDOYiOWH]Np]]HOIRJKDWyYipVPLQGHQNL által jól láthatóvá.

19 A cigányság munkapiaci helyzetének alakulása szempontjából külön figyelemre méltó az a változás, ami a nyolcosztályos végzettség értékesülésében húsz év alatt végbement. Mint kimutattuk, a hetvenes években a nyolc osztály piaci értéke nagyjából ugyanolyan ütemben HPHONHGHWWPLQWDIHOV IRN~YpJ]HWWVpJp(EEHQWHUPpV]HWHVHQ nem az a leginkább figyelemre PpOWy KRJ\ D] LVNROi]RWW PXQNDHU OHJDODFVRQ\DEE IRNiQ YDODPHO\HV puwpnq YHNHGpV következett be, hanem az, hogy ez az értéknövekedés a legmagasabb iskolakategória esetében sem volt sokkal nagyobb. Az sem közömbös, hogy még a nyolc általános értéke LV növekedett D] LVNROi]DWODQ PXQND puwpnpkh] NpSHVW $ UHODWtY PXQNDKHO\E VpJHW D QHP W~O PDJDV LVNROi]RWWViJ~ PXQNDHU LUiQWL NRQVWDQV NHUHVOHWHW pv D PpUVpNHOW LQIOiFLyV UiWiW ILJ\HOHPEH véve, a nyolc osztály elvégzése a hetvenes években még valamelyes anyagi és társadalmi HPHONHGpVWMHOHQWHWW$Q\ROFYDQDVpYHNEHQD]RQEDQH]PHJV] QWVDNLOHQFYHQHVpYHNHOHMpUH olyan helyzet alakult ki, melyben a nyolc általános elvégzése a korábbi állapothoz képest már nem jelent pozícióemelkhgpvw $] LG EHQ NRQVWDQV puwpn VV]HKDVRQOtWiVL DODS V]HUHSpW PHO\HWNRUiEEDQDWHOMHVHQLVNROi]DWODQPXQNDHU OiWWDHOPRVWYHOHHJ\ WWDQ\ROFRV]WiO\RV végzettség is éppoly jól betöltheti. Ha most felidézzük azt, hogy a vizsgált két évtized alatt a Figányság iskolázottsági helyzete abszolút és relatív értelemben egyedül a nyolcosztályos iskolakategória esetében javult (ráadásul komolyabb mértékben), akkor a fent elmondottak különösen súlyosan esnek latba, hiszen amennyire a cigányság iskolai pozíciója MDYXOW D]W D gazdasági fejl GpV HU LQHN V]DEDGDEE NLERQWDNR]iVD HO LV YHWWH DPHQQ\LEHQ pss D V]yEDQ IRUJyLVNRODLYpJ]HWWVpJHWpUWpNHOWHOHDOHJHU WHOMHVHEEHQ Az iskolarendszer magasabb fokozatain egy ezzel épp ellentétes folyamat játszódott le. A cigányság relatív helyzete mind D V]DNPXQNiVNpS] W PLQG D N ]pslvnroiw PLQG SHGLJ D] HJ\HWHPHWI LVNROiW YpJ]HWWHN N UpEHQ URPORWW D QHP FLJiQ\ QpSHVVpJ KHO\]HWpKH] NpSHVW Ráadásul az iskolai végzettségi fokozatok függvényében egyre nagyobb mértékben: a pozícióromlás mértéke a legkishee D V]DNPXQNiVNpS] HVHWpEHQ D OHJQDJ\REE D] HJ\HWHP I LVNRODHVHWpEHQ8J\DQH]HQLVNRODIRNR]DWRNSLDFLpUWpNHV OpVHPiVROGDOUyOpSSHOOHQWpWHVHQ alakult: épp azoknak az iskolakategóriáknak a piaci értéke emelkedett meg az elmúlt évtizedben a leginkább DPHO\EHQ D FLJiQ\ViJ SR]tFLyURPOiVD D OHJWHNLQWpO\HVHEE PpUWpN YROW gvv]hirjodoyd WHKiWPLQGD]W DPLD LVNRODUHQGV]HUEHQpVDPXQNDHU SLDFRQ W UWpQW DYL]VJiOW K~V] py DODWW OHJI NpSSHQ SHGLJ D Q\ROFYDQDV pyhnehq pv D NLOHQFYHQHV pyhn HOHMpQ D]W PRQGKDWMXN D FLJiQ\ViJ LVNROi]RWWViJWyO I JJ PXQNDSLDFL SR]tFLyMD NpW WpQ\H] N YHWNH]WpEHQ MHOHQW V PpUWpNEHQ URPORWW (J\UpV]W NpW pywl]hg DODWW FVDN D OHJDODFVRQ\DEE iskolafokozatban javult a cigányok iskolázottsága a nem cigány kontrollcsoport helyzetéhh] NpSHVW H]W D MDYXOiVW D]RQEDQ D PXQNDHU SLDF NHUHVOHWLkínálati viszonyainak a gyökeres iwuhqgh] GpVHDQ\ROFRV]WiO\PXQNDSLDFLOHpUWpNHO GpVHWHOMHVHQIHOHPpV]WHWWH0LQGHQPiV iskolakategóriában viszont romlott a cigányok helyzete, amit a magasabb LVNRODIRNR]DWRN UHODWtYPXQNDSLDFLI OpUWpNHO GpVHFVDNV~O\RVEtWRWW. YHWNH]WHWpVHN $ WDQXOPiQ\ YpJpKH] puyh VV]HIRJODOMXN JRQGRODWPHQHW QN I EE WDQXOViJDLW.LLQGXOySRQWXQND]D]iOOtWiVYROWKRJ\D]LVNRODLYpJ]HWWVpJLJHQMHOHQW VV]HUHSHWMiWV]LND foglalkoztatási esélyek elosztásában és a keresetek meghatározásában. Ennek az állításnak munkanélküliségi és béregyenletek segítségével próbáltunk empirikus nyomatékot szerezni. Kimutattuk, hogy ez ma, a kilencvenes évek Magyarországán valóban így van D] LVNRODL végzettség emelkedésével igen nagy mértékben csökken a munkanélküliség valószín VpJHpV Q D NHUHVHW 5iWpUYH D FLJiQ\QHP FLJiQ\ LVNROi]RWWViJL N O QEVpJHN HOHP]pVpUH HO V] U D KR]]iQN LG EHQ OHJN ]HOHEEL OH]iUXOW LVNRODL SiO\DIXWiV~ JHQHUiFLy SiO\DIXWiViW YHWW N szemügyre. Felfigyeltünk rá, hogy az iskolarendszer csomópontjait övv]hn W

20 iwphqhwydoyv]tq VpJHN DODSMiQ NLV]iPtWKDWy QHP FLJiQ\FLJiQ\ HVpO\HJ\HQO WOHQVpJL LQGH[HN igen alkalmas eszközök arra, hogy azonosítsuk velük az iskolarendszernek azokat a kritikus pontjait, ahol a cigány gyerekek iskolai lemaradásának zöme keletkh]ln.lpxwdwwxn KRJ\ D PXQNDSLDFLpUWpNHV OpVV]HPSRQWMiEyOVLNHUHVQHNWHNLQWKHW KiURPLVNRODLYpJ]HWWVpJLIRNR]DW V]DNPXQNiVNpS] N ]pslvnrod I LVNROD HJ\HWHP HOpUpVpEHQ PXWDWNR]y MHOHQW V HVpO\HJ\HQO WOHQVpJHN NHOHWNH]pVpQHN NULWLNXV SRQWMD D N zépiskolai továbbtanulás. A továbbiakban megvizsgáltuk az egyes iskolafokozatok közötti továbbtanulásban, illetve az HJ\HV LVNRODIRNR]DWRNRQ EHO OL OHPRU]VROyGiVEDQ PXWDWNR]y N O QEVpJHN LG EHOL DODNXOiViW 1970 és 1993 között. Az általános iskola elvégzéséehq D NpUGpVHV NpW pywl]hg DODWW MHOHQW V PpUWpN DEV]RO~W pv UHODWtY MDYXOiVW WDSDV]WDOWXQN 0LQGHQ PiV LVNRODIRNR]DWQiO akár a továbbtanulási, akár a lemorzsolódási esélyeket tekintjük D]HVpO\HJ\HQO WOHQVpJPpUWpNHQ WW 1980 és 1993 között. KülönöseQ QDJ\ PpUWpNEHQ Q WW D OHPDUDGiV D N ]pslvnrodl LOOHWYH D] HJ\HWHPLI LVNRODL WRYiEEWDQXOiVEDQ +RJ\ H]HNHW D IRO\DPDWRNDW YDOyV GLPHQ]LyLEDQ értékelhessük, megvizsgáltuk azt is, miként változott a szóban forgó két évtized alatt az iskolai végzettség értéke. Az a történet ugyanis, melyben a cigány gyerekek általános iskolai lemaradásuk egy részét ledolgozták, minden más iskolafokozatban pedig tovább növelték, olyan szélesebb történelmi folyamatok keretei között játszódott le, amely a cigányság általános Lskolai felzárkózását az általános iskolai tudás piaci leértékel GpVpYHOVHPPLVVpWHWWHQ YHNY lemaradását pedig a középpvihov IRN~WRYiEEWDQXOiVEDQDN ]pslvnrodlpvhj\hwhplwxgivsldfl I OpUWpNHO GpVpYHOPHJVRNV]RUR]WD $MHOHQVRURNV]HU] MHQHPOiWRO\DQWHQGHQFLiNDWDPHO\W ODWDQXOPiQ\EDQHOHP]HWWWUHQGHN PDJXNWyO PHJIRUGXOQiQDN,JHQ HU WHOMHV ioodpl EHDYDWNR]iV QpON O úgy gondolom D cigányság iskolai lemaradásának felszámolására vagy akárcsak enyhítésére nincs sok remény.. O Q VHQ tj\ YDQ D MHOHQW V PpUWpN pv ioodqgyvxow PXQNDQpON OLVpJ N U OPpQ\HL között. 0LQW D] HOV UpV]EHQ EHPXWDWWXN D] LVNRODL YpJ]HWWVpJ LJHQ QDJ\ PpUWpNEHQ EHIRO\iVROMD D munkanélküliségnek a foglalkoztatáshoz viszonyított relatív kockázatát: minél alacsonyabb iskolázottságú valaki, annál nagyobb ez a kockázat. Ráadásul ILJ\Hljük csak meg!h]wd kockázatot továbbtanulás révén más PiVLQGXOyLVNRODLYpJ]HWWVpJLV]LQWU OLJHQN O QE ] mértékben lehet csökkenteni. Ha az alaphelyzetnek a nyolc osztály elvégzését tekintjük D cigány gyerekek körében ez a kritikus eset, akkor a munkanélküliségnek a foglalkoztatáshoz YLV]RQ\tWRWW UHODWtY HVpO\H V]DNPXQNiVNpS] EHOL WRYiEEWDQXOiV UpYpQ PLQWHJ\ HJ\KDUPDGGDO középiskolai továbbtanulás evhwpq SHGLJ WYHQ V]i]DOpNNDO FV NNHQWKHW +D YLV]RQW D középiskolai végzettséget tekintjük alaphelyzetnek a nem cigány gyerekek esetében ez a NULWLNXV HVHW DNNRU D] HJ\HWHPLI LVNRODL WRYiEEWDQXOiV OpQ\HJHVHQ QDJ\REE PpUWpNNHO csaknem kétharmaddal csökkenti a munkanélküliség relatív kockázatát. Ez a körülmény OpYpQKRJ\HOWpU PpUWpNEHQEHIRO\iVROMDLWWpVRWWD]RNWDWiVLEHUXKi]iVKR]DGpNiQDNYiUKDWy puwpnpw QPDJiEDQ LV J\HQJtWL D] DODFVRQ\DEE LVNROi]RWWViJ DODSKHO\]HWpE O LQGXOy FVRSRUW egyéneinek a továbbtanulási hajlandóságát a magasabb átlagos iskolázottságú csoport HJ\pQHLQHNWRYiEEWDQXOiVLKDMODQGyViJiKR]NpSHVWpVQ YHOLDM Y EHOLHVpO\HJ\HQO WOHQVpJHN várható mértékét. A relatíve gyengébb továbbtanulási motiváció az alacsony átlagos LVNRODL YpJ]HWWVpJ FVRSRUW D UHODWtYH HU VHEE WRYiEEWDQXOiVL PRWLYiFLy SHGLJ D PDJDVDEE iwodjrv LVNRODLYpJ]HWWVpJ FVRSRUWHVHWpEHQDPXQNDDGyNUpV]pU OVWDWLV]WLNDLGLV]NULPLQiFLyYDO párosulva olyan dinamikus pályákon indíthatja el a szóban forgó csoportokat, amelyek két N O QE ] HJ\ DODFVRQ\ pv HJ\ PDJDV LVNRODL YpJ]HWWVpJL V]LQWQHN PHJIHOHO VWDFLRQiULXV állapothoz vezetnek.$]dodfvrq\v]lqw VWDFLRQiULXViOODSRWFVDSGiMiEyOSHGLJFVDNLJHQ nagy kezdeti lökés segítségével lehet kitörni. Ezt a nagy kezdeti lökést sokan a gazdasági növekedés beindulásától várják. Nem lehetetlen, hogy a gazdasági növekedés beindulása ezt is magával hozná, hiszen a növekedés a munkanélküliség szintjét lenyomja, s ezzel a továbbtanulási motivációt romboló kontextuális hatások erejét is gyengíti. Nagy kérdés, mennyit kell a növekedés beindulására várni, s mekkora késleltetéssel hatnak majd ha egyáltalán hatnak a fent említett er N $