TÁJÉKOZÓDÁS. normák szerinti cselekvés nem lehet része a racionális döntések elméletének. 1 A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJÉKOZÓDÁS. normák szerinti cselekvés nem lehet része a racionális döntések elméletének. 1 A"

Átírás

1 TÁJÉKOZÓDÁS Huoranszki Ferenc DÖNTÉSELMÉLET ÉS ERKÖLCSI NORMÁK * Quidquid agis, prudenter agas et rescipe finem. A racionális döntések elméletének és a morális normakövetés cselekvésmagyarázatban betöltött szerepének viszonya problematikus. Szinte senki sem kételkedik abban, hogy cselekvéseinket nagymértékben meghatározzák azok az erkölcsi és más normák, amelyeket helyesnek fogadunk el, és amelyek ismerete elengedhetetlen PiVRN YLVHONHGpVpQHN PHJpUWpVpKH] 0pJLV VRNDNQDN ~J\ W&QLN KRJ\ D] HUN OFVL normák szerinti cselekvés nem lehet része a racionális döntések elméletének. 1 A QRUPDN YHW YLVHONHGpVUO DGRWW EHV]iPROyN My UpV]H YDJ\ D]RQ DODSV]LN YDJ\ Hlfogadásukból úgy látszik, az következik, hogy az erkölcsi normák szerinti döntés nem lehet része az önérdeken alapuló racionális kalkulációnak. Kétségtelen, hogy ha a racionális döntések elméletét oly módon értelmezzük, mint az önérdeken alapuló viselkedés modelljét, akkor bizonyos értelemben a morális megfontolásokon alapuló cselekvést máris a racionális döntések elméletének érvényességi körén kívül helyeztük el. $ UDFLRQiOLV G QWpVHN HOPpOHWH D]RQEDQ QHP N WGLN RO\DQ V]RURVDQ D] QpUGHN fogalmához, ahogyan azt gyakran feltételezik. A félreértés egyik oka talán az, hogy a társadalomtudományos magyarázatokról szóló elméletekben a racionális döntések elmélete a módszertani individualizmus tipikus reprezentánsaként szerepel, és VRNDQ HEEO DUUD N YHWNH]WHWQHN KRJ\ H] YDODPLIpOH ÄV]XEV]WDQWtY LQGLYLGXDOLz- PXVW WHKiWD]HJRL]PXViOWDOiQRVPRWLYiFLyVHUHMpEHYHWHWWPHJJ\]GpVWLVPDJD után von. Ám ez természetesen nincs így. A másik, ehhez szorosan kapcsolódó magyarázat e félreértésre talán az lehet, hogy a racionális döntések elmélete az eredetileg a mikroökonómiában használt modelleket kiterjesztette a társadalomtudományok PiVWHU OHWHLUH$N ]JD]GDViJWDQW UWpQHWpEHQSHGLJWDJDGKDWDWODQXOMHOHQWVV]HUepe van a homo economicus D] QpUGHNpW N YHW HJ\pQ IHOWpWHOH]pVpQHN KLV]HQ D N ]JD]GDViJWDQ HJ\LN DODSYHW NpUGpVH $GDP 6PLWK ywd DUUD YRQDWNR]LN KRJ\DQ OHKHWVpJHVKRJ\D] QpUGHN NHWN YHWHJ\pQHNFVHOHNHGHWHLHJ\WiUVDGDOPLODJRp- WLPiOLVDQP&N GJD]GDViJLUHQGV]HUWKR]QDNOpWUH * Köszönettel tartozom Orthmayr Imrének és Ambrus-Lakatos Lorándnak a tanulmány egy NRUiEELYiOWR]DWiKR]I&] WWNRPPHQWiUMDLNpUW 1 7LSLNXVSpOGDNpQWHPOtWKHWD]HJ\pENpQWDQRUPDN YHWYLVHONHGpVV]HUHSpWHJ\iOWDOiQQHP DOiEHFV O (OVWHU DNL V]HULQW Ä$ UDFLRQiOLV FVHOHNYpVW DNiU JD]GDViJLODJ DNiU SROLWLNDLODJ motivált, az eredmény érdekli. Ezzel szemben A társadalmi normák vezérelte cselekvés nem az eredményekhez igazodik. (Elster 1995: 117).

2 4 Huoranszki Ferenc 0LQW D]W NpVEE V]HUHWQpP PHJPXWDWQL D] D] HONpS]HOpV PLV]HULQW D UDFLRQiOLV G QWpVHN HOPpOHWpQHN KDV]QiOKDWyViJD D] HJRLVWD PRWLYiFLyV IHOWHYpVKH] N WGLN valóban összefügg a döntéselmélet közgazdaságtanbeli használatával, ám a kapcso- ODW VRNNDO PpO\HEEHQ UHMOLN V QHP D]RQ D PHJOHKHWVHQ IHOV]tQHV pv WDOiQ KDPLV IHOWpWHOH]pVHQ Q\XJV]LN PLV]HULQW D N ]JD]GDViJWDQL HOPpOHWHN FVDN DNNRU P&N d- QHNKDNL]iUyODJDV]pOVVpJHVHQ Q]HJRLVWDPRWLYiFLyNDWWDUWMiNUHOHYiQVQDNHJ\ JD]GDViJL UHQGV]HU P&N GpVpQHN PHJpUWpVHNRU (KKH] D]RQEDQ HOV] U LV ~M PHgvilágításba kell helyeznünk a racionális döntésekre vonatkozó elmélet és a morális QRUPDN YHWpVYLV]RQ\iWpULQWSUREOpPiW$SUREOpPDV]HULQWHPDN YHWNH]EHQiOO amennyiben a racionális döntések elméletére úgy tekintünk, mint a cselekvést meg- HO]G QWpVV]HUNH]HWpQHNORJLNDLPDWHPDWLNDLUHSUH]HQWiFLyMiUDDPRUiOLVQRUPiN N YHWpVHPHOOHWWLG QWpV~J\W&QLNQHPKHO\H]KHWHOHPHJIRQWROiVRNORJLNDLWHUé- EHQ $] Ä~J\ W&QLN WDJPRQGDW V]HUHSH D IHQWL iootwivedq QHP FVXSiQ VWLOiULV $]W szeretném megmutatni, hogy létezik a racionális döntések elméletének egy olyan változata, amelyik képes a morális normák motiváló erejét beilleszteni a racionális megfontolások logikai terébe. Az 1. fejezetben azt szeretném pontosabban kifejteni, miben is áll racionalitás és moralitás viszonyának problémája. A 2. fejezetben bemutatom és osztályozom azo- NDW D IEE PHJROGiVL NtVpUOHWHNHW DPHO\HN D NpW iootwyodj HJ\PiVVDO V]HPEHQiOOy motivációs feltevés viszonyának meghatározására vonatkoznak. A 3. fejezetben Yi]ODWRVDQ LVPHUWHWHP D]W D G QWpVHOPpOHWL PRGHOOW DPHO\HW D] HO] IHMH]HWEHQ tárgyalt valamennyi megoldás feltételezni látszik. Végül a 4. fejezetben azt szeretném megmutatni, hogy e modell módosítása segítségével hogyan juthatunk közelebb racionalitás és moralitás viszonyának megértéséhez. 1. A probléma Mit értek tehát azon, hogy a morális normák alapján meghozott döntés nem helyez- KHWHODUDFLRQiOLVG QWpVWUHSUH]HQWiOyHOPpOHWORJLNDLWHUpEHQ"1\LOYiQYDOyKRJ\ a kijelentés, miszerint valami kívül áll valamilyen logikai téren, metaforikus. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk egzakttá. A pontosítást talán érdemes annak vizsgálatával kezdeni, mire nem vonatkozik ez a kijelentés. $PRUiOLVQRUPiNNDONDSFVRODWRVHJ\LNWDOiQDODSYHWILOR]yILDLNpUGpVHQRUPiN megalapozására, illetve megalapozhatóságára vonatkozik. Bizonyos normákat egy- V]HU&HQKHO\HVQHNIRJDGXQNHO$OHJMREEYDJ\OHJDOiEELVDOHJJ\DNUDEEDQKDV]QiOW példák a tízparancsolatból származnak, amelyek közül van még néhány, amit ma is megfontolásra érdemesnek tartunk: ilyenek például a ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan normái, vagy ilyen az ígéretek megtartására vonatkozó norma. Ezeket a normákat erkölcsi normáknak szokás tekinteni, mert azt feltételezzük róluk, hogy nem pusztán társadalmi konvenció termékei. Ezt a feltételezést persze korántsem RV]WMDPLQGHQILOR]yIXVGHpUYHOpV QNV]HPSRQWMiEyOHQQHNQLQFVLVQDJ\MHOHQWVége. Talán csak annyit érdemes megjegyezni, hogy e normákról feltételezzük, más WtSXV~ HOtUiVRN PLQW PRQGMXN D]RN DPHO\HN D] pwnh]pvuh YDJ\ D] HJ\PiV Nöszöntésére vonatkoznak, vagy mások, mint a KRESZ szabályai.

3 Szociológiai Szemle 1999/1. 5 Miután az erkölcsi normákról intuitíve feltételezzük, hogy elfogadásuknak a SXV]WD PHJHJ\H]pVQpO HUVHEE DODSRNRQ NHOO Q\XJRGQLD H QRUPiNNDO NDSFVRODWEDQ WHUPpV]HWHVHQ PyGRQ PHU O IHO PHJDODSR]iVXN OHKHWVpJpQHN NpUGpVH ( PHJDOapozhatóság pedig nyilvánvaló módon összefügg a racionalitással, hiszen a megalapozás kérdése általában arra vonatkozik, miért nem a puszta önkény vagy véletlen következménye, hogy épp ezeket a normákat fogadjuk el. A kérdés tehát e normák HOIRJDGiViQDN pvv]hu& DODSMDLUD YRQDWNR]LN /iwqxqn NHOO D]RQEDQ KRJ\ D] HOIRJa- GiVpVV]HU&DODSMDQHPFVDNDUDFLRQiOLVG QWpVHNHOPpOHWHpUWHOPpEHQYHWWUDFLRQalitás lehet. Létezik a racionalitásnak egy tágabb, nem a logikai konzisztencia és az optimalizáló viselkedés fogalmain nyugvó értelmezése is, amely fontos szerepet játszhat a normák megalapozásában, de amely kívül áll a racionális döntések elmé- OHWpQHN KDWyN UpQ /HKHWVpJHV ± VW V]HULQWHP EL]RQ\RV ± KRJ\ HUUH D UDFLRQDOLWisfogalomra van szükségünk akkor, amikor meg akarjuk alapozni a morális normákat. Egy példa talán segít annak megértésében, mire gondolok. Azt az embert, aki J\DNUDQNpSWHOHQDUUDKRJ\OHJMREEQDNWDUWRWWG QWpVHLQHNPHJIHOHOHQFVHOHNHGMpN akaratgyengének nevezzük. Általánosan elfogadott nézet, hogy az akaratgyengeség D] LUUDFLRQDOLWiV HJ\ IRUPiMD VW DGRWW HVHWEHQ YDJ\ OHJDOiEELV HJ\ N OV PHJIi- J\HOpUWpNHOpVHV]HULQWDFVHOHNYV]iPiUDYpJ]HWHVN YHWNH]PpQ\HNNHOLVMiUKDW ÈP D UDFLRQiOLV G QWpVHN HOPpOHWH D] LUUDFLRQDOLWiVQDN HUUO D IRUPiMiUyO QHPLJHQ tud mit mondani, hiszen az akaratgyengeség a meghozott döntés és a cselekvés vi- V]RQ\iUDYRQDWNR]LNQHPSHGLJDG QWpVORJLNDLVWUXNW~UiMiUD(WWOPpJKHO\HVD]W állítani, hogy az akaratgyenge ember irracionálisan viselkedik. De az a racionalitásfogalom, amit ebben az esetben használunk, nem lehet azonos azzal, amit a racioná- OLV G QWpVHN HOPpOHWH WpWHOH] (QQHN RND LJHQ HJ\V]HU& $ G QWpVHNQHN PHJIHOHO YLVHONHGpVPHOOHWWLG QWpVUOQLQFVpUWHOPHPDWHPDWLNDLUHSUH]HQWiFLyWDGQL(J\V]e- U&HQWXGMXNKRJ\DNLQHPOHJMREEEHOiWiVDV]HULQWFVHOHNV]LND]LUUDFLRQiOLV 2 Van tehát a racionalitásnak egy olyan fogalma, amely nem azonos azzal, amit a döntéselmélet vizsgál, és nem kizárt, hogy a morális normák megalapozhatóságának NpUGpVH HQQHN VHJtWVpJpYHO N QQ\HEEHQ PHJN ]HOtWKHW $] D SUREOpPD D]RQEDQ amelyet itt vizsgálni szeretnék, nem a megalapozhatóságra vonatkozik, illetve csak közvetve vonatkozik arra. Annyit persze fel kell tételeznünk, hogy aki morális normák alapján cselekszik, az nem eleve irracionális lény. Fel kell tennünk, hogy a morális normák szerinti cselekvés nem az akaratgyengeség egy furcsa formája. Talán nem mindenki ért ezzel egyet. Azok viszont, akik nem értenek ezzel egyet, sokkal inkább egy problémára hívják fel a figyelmünket, mintsem megoldási javaslattal iooqdnho $PRUiOLVQRUPiNWDUWDOPiQDNSUREOpPiMiKR]V]RURVDQN WGLNHJ\PiVLNWUDGLFionális filozófiai kérdés, az tudniillik, hogy honnan származik e normák motivációs erejeòj\w&qlnkrj\h]xwyeelnpugpvyl]vjiodwdn ]HOHEEYLV]DG QWpVHOPpOHWpV a morális normák kapcsolatának megértéséhez. A normák tartalmára vonatkozó probléma talán kívül marad a racionális döntések elméletének hatókörén, hiszen a tartalom meghatározása esetleg nincs is közvetlen kapcsolatban a cselekvéssel. El- 2 Ez nem jelenti azt, hogy az irracionális viselkedés minden típusa kívül állna a racionális döntések vizsgálatának körén. Az irracionális preferenciák kialakulásáról például adható döntéselméleti modell (vö. Elster 1983, valamint Csontos 1985 vonatkozó részeit).

4 6 Huoranszki Ferenc NpS]HOKHW KRJ\QHP OHKHW PHJLQGRNROQL PLpUWJRQGROMXN D]W KRJ\ PRUiOLVDQ Kelyesnek tarjuk az ígéretek betartását, és helytelennek a hazudozást. Lehetséges, hogy FVDN D NXOWXUiOLV N UQ\H]HW NRQGLFLRQiOWD HVHWOHJHVVpJUO YDQ V]y DPHO\ QHP DOapozható racionális megfontolásra vagy döntésre. Ám ha tartalmuk meghatározásának nem is, e normák motivációs erejének valamilyen módon szerepet kell kapnia a döntéselméletben. Úgy vélem, ez a feltételezés igaz is, meg nem is. Kétségtelen, hogy a motivációs HU HJ\ EL]RQ\RV UHQGNtY O VRYiQ\ puwhohpehq V]HUHSHW MiWV]LN D QRUPiN pv D G ntéselmélet viszonyának tisztázása során. E sovány, ámde fontos értelmezés szerint a PRUiOLV QRUPiNQDN PHJIHOHO FVHOHNYpVQHN D FVHOHNY puwpnhw WXODMGRQtW. Látni fog- MXN PLO\HQ QDJ\ V]HUHSH OHV] WRYiEEL puyhlqn VRUiQ H PHJOHKHWVHQ EDQiOLV iootwisnak. Persze amikor a filozófusok az erkölcsi motiváció problémájára kérdeznek rá, QHP D]W D WpQ\W ILUWDWMiN KRJ\ D FVHOHNY puwpnholh D PRUiOLV QRUPiN V]HULQWL FVelekvést. Ha ugyanis csak annyit mondunk, hogy a morális cselekvést értékeljük, és H]pUWPRWLYiODNNRU~J\W&QLNDPRUDOLWiVWHJ\EL]RQ\RVV]HPSRQWEyOEHVRUROWXND vaníliafagylalt-nyalás, a technometál zene hallgatás vagy a ringlispílen ülés kategóriájába hiszen ezeket is értékeljük, éppen ez motivációs erejük alapja. De ha nincs különbség a morális viselkedés értékelése és az utóbb felsoroltak értékelése között, akkor a morális cselekvést besoroltuk a de gustibus non est disputandum kategóriájába. Nem abszurd ez? Amellett szeretnék érvelni, hogy bizonyos értelemben nem. Minden attól függ, milyen szerepet tulajdonítunk a de gustibus-elvnek. Ha azt értjük rajta, amit szó sze- ULQWMHOHQWWHKiWKRJ\D]t]OpVtWpOHWHNUOQHPOHKHWYLWDWNR]QLDNNRUD]HOYQHPFVDN a morális értékelés esetében, hanem szinte bármely cselekvés vagy jószág esetében HJ\V]HU&HQ KDPLV 7DOiQ OHJDODSYHWEE ELROyJLDL DGRWWViJDLQN iowdo PHJKDWiUR]RWW ízlésünkre áll, hogy nem lehet róla vitatkozni (mondjuk, bizonyos ízek iránt érzett vonzódás lehetne egy triviális példa, vagy valaki kedvenc színe), de szinte vala- PHQQ\LPiVt]OpVtWpOHW QNUOQHPFVDNKRJ\OHKHWYLWDWNR]QLGHWpQ\OHJHVHQYLWDWNozunk is róluk. Nem kell tehát a morál magaslataira emelkednünk ahhoz, hogy belás- VXNKDV]yV]HULQWpUWHOPH]] ND]HOYHJ\V]HU&HQQHPiOOMDPHJDKHO\pW&VDNKRJ\ a de gustibushoy QHP DUUD YRQDWNR]LN KRJ\ OHKHWH YLWDWNR]QL D] t]opvuo KDQHP arra, hogy mit kell a racionális döntés során adottnak vennünk. Tehát nem egy tényállítás, hanem egy posztulátum. Ebben az értelemben viszont nincs semmi abszurd vagy visszataszító abban, hogy a de gustibus-elvet alkalmazzuk a morális normák iowdohotuwfvhohnypvuh6hpplpivwqhpmhohqwh]plqwkrj\srv]wxoiowxndfvhohk- YpUWpNHWWXODMGRQtWDQRUPDYH]pUHOWFVHOHNYpVQHN De akkor miért neveztem a motiváció ezen értelmezését soványnak? Azért, mert a ILOR]yIXVRNVRNNDOW EEHWYiUQDNDPRUiOLVQRUPiNPRWLYiFLyVHUHMpQHNHOHP]pVpWO W~O D]RQ KRJ\ HOIRJDGMiN D FVHOHNY puwpnhw WXODMGRQtW QHNLN (OV] U LV D QRUPiN WDUWDOPDpVDPRWLYiFLyVHUV]HPEHQD]pUWpNHOpVPiVWtSXVDLYDODPRUiOLVQRUPiN esetében nem független egymástól. Sokan gondolhatják, hogy a vaníliafagylalt fi- QRP GH HEEO PpJ QHP N YHWNH]LN KRJ\ D]W YiUQiQN WO N LJ\HNH]]HQHN YDQtOLafagylalt közelébe jutni. Ellenben, ha valaki morálisan helyesnek tartja, hogy a park- EDQ QH V]HPHWHOMHQ DNNRU D]W LV YiUMXN KRJ\ YDOyEDQ QH GREMD HO D NH]pEHQ OpY csokoládépapírt.

5 Szociológiai Szemle 1999/1. 7 Másodszor, a morális normákat univerzalizálhatónak tekintjük, tehát úgy gondoljuk, hogy adott helyzetben vagy körülmények között a helyesnek tartott norma DODSMiQ NHOOHQH FVHOHNHGQLH (]W D]RQEDQ QHP N YHWHOM N PHJ iowdoiedq D] t]opvwo vitatkozhatunk ugyan valakivel azon, hogy milyen badarságokat tart értékesnek, de azért a legmegátalkodottabb ízlésdiktátoroktól eltekintve, azt egyikünk sem kívánná, KRJ\PLQGHQNLXJ\DQD]WV]HUHVVHDPLW Végül a morális vitáknak van egy olyan jellegzetessége, amely nyilvánvalóan PHJN O QE ]WHWL NHW D] t]opvylwinwyo $ PRUiOLV YLWiN WiUJ\D iowdoiedq D PRUiOLV konfliktushelyzet. A morális dilemma olyan helyzet, mikor két, általunk helyesnek WDUWRWW QRUPD HOOHQWpWHV FVHOHNHGHWHW tu HO $ SXV]WD puwpnhopvnpqw puwhoph]hww PR WLYiFLy D] LO\HQ KHO\]HWUO PLQG VV]H DQQ\LW WXGQD PRQGDQL KRJ\ D]pUW WHWWH YDODNL A-t B helyett, mert A normát többre értékelte. És ez bizony sovány állítás. Ennél jóval többet kell és lehet mondani arról, miért dönt valaki egy morális konfliktushelyzetben egyik vagy másik norma követése mellett. De ha ennyire sovány a normák motivációs erejének a de gustibus-elv alapján W UWpQ puwhoph]pvh DNNRUPLpUW OHKHW HQQHND] puwhoph]pvqhn PpJLV MHOHQWVpJH D racionális döntések elmélete és a morális normák viszonyának vizsgálatakor? Azért, mert mint fentebb láttuk, a döntéselmélet egyik posztulátuma, hogy az értékelést adottnak veszi, nem kutatja az értékelés melletti indokokat vagy az értékelés okait. Ezért akkor érthetjük meg igazán, mit jelent az, hogy az erkölcsi normákon alapuló viselkedés kívül marad a döntéselmélet logikai terén, ha pusztán abból a szempontból vizsgáljuk e normákat, amilyen szempontból legalábbis elemei lehetnének a G QWpVHOPpOHWQHN6HEEODV]HPSRQWEyODQRUPiNUHOHYiQVWXODMGRQViJDD]KRJ\D cselekyeiuplo\hqdodsrqwhj\hlvh]wértékelidqrupinqdnphjihohoylvhonhgpvw (QQHN IHOWpWHOH]pVH D]RQEDQ QHP HOHJHQG DKKR] KRJ\ HOKHO\H]KHVV N D PRUiOLV normákat a racionális döntéseket reprezentáló elmélet logikai terében. A probléma abból ered, hogy amennyiben a morális viselkedés értékelését be akarjuk illeszteni a G QWpVHOPpOHW ORJLNiMiED ~J\ D FVHOHNYpVW PHJHO] PHJIRQWROiVRN V]HUNH]HWpUO HJ\ RO\DQ UHSUH]HQWiFLyW NHOO WXGQXQN DGQL DPHO\ OHKHWYp WHV]L D PRUiOLV pv D] egyéb értékelés alapján hozott döntések együttes vizsgálatát. Ám, ezt sem a klasszikus morál-, illetve társadalomfilozófiai elméletek, sem pedig a döntéselmélet általá- EDQHOIRJDGRWWpVOHJJ\DNUDEEDQKDV]QiOWYiOWR]DWDQHPWHV]LOHKHWYp0LQWD]WV]e- UHWQpP PHJPXWDWQL YDOyEDQ NHWWQ ioo D YiViU D UDFLRQiOLV G QWpVHN HOPpOHWpQHN leggyakrabban használt változata mintha arra kényszerítené a morális normák moti- YiOyHUHMpWPHJpUWHQLNtYiQyILOR]yIXVRNDWKRJ\DQRUPiNDWN YHWYLVHONHGpVWHJy- V]HU&HQ NtY O KHO\H]]pN D G QWpVHOPpOHW ORJLNDL WHUpQ $ G QWpVHOPpOHWpV]HN SHGLJ gyakorta lelkesen asszisztálnak ehhez az elegáns kivonuláshoz: megelégszenek azzal, hogy a morális normákat furcsa korlátoknak tekintik. Én azonban nem vagyok elégedett ezzel a megoldással, amely sokkal több nehézséget okoz, mint amennyit megválaszol, és sokkal abszurdabb következményekhez vezet, mint egy olyan kísérlet, amely megpróbálja az erkölcsi normákat elhelyezni a FVHOHNYpVW PHJHO] PHJIRQWROiVRN G QWpVHOPpOHW iowdo YL]VJiOW ORJLNDL WHUpEHQ Azért gondolom ezt így, mert úgy hiszem, jelen pillanatban nincs jobb elméletünk e megfontolások struktúrájának vizsgálatára, mint a racionális döntések elmélete. 8J\DQDNNRUDUUyOLVPHJYDJ\RNJ\]GYHKRJ\DPRUiOLVYLVHONHGpVPHOOHWWLG n-

6 8 Huoranszki Ferenc WpVQHPDXWRPDWLNXVUHIOH[V]HU&pVQHPLVLUUDFLRQiOLV(EEOXJ\DQLVD]N YHWNHz- QHKRJ\HJ\QRUPiOLVPHQWiOLVpOHWWHOUHQGHONH]HPEHUYDOyMiEDQNpWV]HPpO\HJ\ DPHO\LN NpSHV D UDFLRQiOLV PHJIRQWROiVUD pv G QWpVUH pv HJ\ PiVLN DPHO\LN LGn- NpQW puwkhwhwohq RNRNEyO IXUFVD QRUPiNDW N YHW ÒJ\ W&QLN D MHOHQOHJL HOPpOHWHN W EEVpJHtJ\WHNLQWUiQNFVHOHNYNUH$N YHWNH]IHMH]HWEHQD]WV]HUHWQpPU YLGHQ megvizsgálni, melyek az erkölcsi normákon alapuló, illetve a racionális viselkedés kapcsolatára vonatkozó logikailag lehetségesek álláspontok. 2. Erkölcs és racionalitás $ N YHWNH]NEHQ WHKiW QHP DUUD W UHNV]HP KRJ\ HJ\HV ILOR]yIXVRN YDJ\ WiUVDGalomtudósok racionalitás és moralitás kérdésében elfoglalt álláspontját elemezzem, inkább a logikailag lehetséges megoldásokat szeretném szemléltetni. Valamennyi iooivsrqwqdnydqd]rqedqmhohqwvnpsylvhomh Azok az elméletek, amelyek a döntéselmélet és az erkölcsi normák viszonyát tár- J\DOMiNDODSYHWHQNpWQDJ\FVRSRUWUDRV]WKDWyN$]HJ\LNFVRSRUWEDD]RND]HOPé- OHWHNWDUWR]QDNDPHO\HNV]HULQWYDOyMiEDQFVDNLVD] QpUGHNN YHWG QWpVWHNLQWKHW racionális megfontolás eredményének, ezért az erkölcsi normáknak vagy levezethe- WNQHNNHOOOHQQL ND] QpUGHNN YHWYLVHONHGpVWPHJHO]PHJIRQWROiVRNEyOYDJ\ KDH]QHPOHKHWVpJHVDNNRUDPRUiOLVQRUPiNV]HULQWLFVHOHNYpVWHJ\V]HU&HQLUUDFionálisnak kell tekintenünk. Az elméletek egy másik csoportja szerint a morális normák követése ugyan nem irracionális, de kívül marad az önérdekkövetés értelmében vett racionalitás fogalmán, amelyet a döntéselmélet reprezentálni hivatott, és egy DWWyO WHOMHVHQ N O QE ] PRWLYiFLyV VWUXNW~UD DODSMiQ PDJ\DUi]DQGy (QQHN D PHgközelítésnek viszont szembe kell néznie azzal a már fentebb említett nehézséggel, KRJ\DQpON ORV]WMDNHWWpDFVHOHNYV]HPpO\LVpJpWKRJ\D]WiQV]iPRWWXGQDDGQLD] LQWHJUiFLy HOYHLUO 0iVNpSS IRJDOPD]YD Q\LOYiQYDOy PyGRQ D] LV G QWpV NpUGpVH hogy egy adott helyzetben a racionális érdekkalkuláció normáját követjük-e, avagy a morális normák alapján cselekszünk. Ám, ha a kétféle motiváció szerinti cselekvést logikailag más térbe helyezzük, akkor nincs értelme azt vizsgálni, hogy milyen elvek alapján dönthetünk köztük: döntésünk teljesen irracionális lesz. A morális döntés struktúrájának megértésébe tehát ekkor is óhatatlanul beszüremkedik az irracio- QDOLWiV (EEHQ D] HVHWEHQ WDOiQ QHP WHNLQWKHW LUUDFLRQiOLVQDN D PRUiOLV QRUPD V]erinti cselekvés általában, mégis minden egyes olyan döntés, amely adott helyzetben a morális motiváció relevanciája mellett vagy ellen szól, irracionálissá válik. 3 Azok az elméletek tehát, amelyek szerint a morális döntések motiváló erejének le- YH]HWKHWQHN NHOO OHQQLH D] QpUGHNN YHW G QWpV UDFLRQDOLWiViEyO WRYiEEL NpW FVoportra oszthatók. Az egyik elmélet szerint nem létezik ilyen levezetés, ezért a morá- OLVPRWLYiFLyV]HULQWLFVHOHNYpVYpJVVRURQLUUDFLRQiOLV$PiVLNPHJN ]HOtWpVV]e- ULQWDPRUDOLWiVFVDND]pUWQHPLUUDFLRQiOLVPHUWOHYH]HWKHWDUDFLRQiOLVpV QpUGHk- N YHWYLVHONHGpVEO0LQGNpWHOPpOHWV]HPEHQiOODPRUiOLVQRUPiNNDONDSFVRODWRV 3 Ez az alapja a Sartre és Camus által képviselt egzisztencialista morálfilozófiának: a morális és amorális viselkedés közti választás sohasem racionális megfontolásokon, hanem mindig irracionális döntésen nyugszik.

7 Szociológiai Szemle 1999/1. 9 PLQGHQQDSL PHJJ\]GpVHLQNNHO GH H] QPDJiEDQ PpJ QHP HOpJVpJHV RN DUUD KRJ\ HOYHVV N NHW %iu DUUD WDOiQ HOpJVpJHV RN KRJ\ QpPL J\DQ~ PHU OM Q IHO Yelük kapcsolatban. Azt szeretném megmutatni, hogy a gyanú nem alaptalan. $]HJ\LNHONpS]HOpVV]HULQWDPRUiOLVQRUPiNDODSMiQW UWpQFVHOHNYpVLUUDFLRQá- OLV(QQHNRNiWDEEDQYpOLNIHOIHGH]QLKRJ\DFVHOHNYDQRUPDDODSMiQW UWpQFVelekvésnek objektív értéket tulajdonít. Valójában azonban az értékelés pusztán szub- MHNWtY WHKiW D FVHOHNY NRQWLQJHQV PHQWiOLV ioodsrwiwyo I JJ DWWLW&G 0LXWiQ D] REMHNWtY puwpnhnehq YDOy KLW LUUDFLRQiOLV D] HIIpOH PHJJ\]GpVHQ DODSXOy FVHOHkvésnek is irracionálisnak kell lennie. Gilbert Harman szerint: A morális hipotézisek nem segítenek abban, hogy meg tudjuk magyarázni, miért éppen azt figyeljük meg, amit megfigyelünk. Ezért az etika problematikus, és a nihilista álláspontot komolyan NHOO YHQQ QN«$ QLKLOL]PXV V]pOVVpJHV YiOWR]DWD V]HULQW D PRUDOLWiV HJ\V]HU&HQ illúzió. E változat szerint el kell fordulnunk a moralitástól, éppúgy ahogyan az ateista elfordul a vallástól miután úgy döntött, hogy a vallási tények nem segítenek a PHJILJ\HOKHWMHOHQVpJHNPDJ\DUi]DWiEDQ +DUPDQ ÈP+DUPDQV]HULQWH]DN YHWNH]PpQ\QHPV] NVpJV]HU&PLYHODQQDNDWpQ\QHN KRJ\ D PRUiOLV QRUPiN QHP VHJtWHQHN D PHJILJ\HOKHW YLVHONHGpV PDJ\DUi]DWiEDQ OpWH]LN HJ\ NHYpVEp V]pOVVpJHV puwhoph]pvh LV Ä HJ\ PpUVpNHOWHEE QLKLOL]PXV szerint a morális kijelentéseknek nem az a szerepük, hogy leírják a világot, hanem hogy kifejezzék morális érzéseinket, avagy hogy másoknak vagy magunknak címzett felszólítások legyenek (Harman 1977: 12). Mi a probléma ezzel a megközelítéssel? $]W JRQGRORP D N YHWNH] $ QLKLOLVWD iooivsrqw DUUD D NpUGpVUH NHUHVL D YiODV]W hogy kell-e tételeznünk az objektív értékekre vonatkozó erkölcsi tényeket annak érdekében, hogy meg tudjuk magyarázni a megfigyelt viselkedést. Ez a kérdésfeltevés nem érdektelen, de sajnos elég homályos, és nem biztos, hogy a legszerencsésebb módja az erkölcsi motivációk mibenlétére vonatkozó kérdésnek. Lehetséges, KRJ\D]ÄHUN OFVLWpQ\HN SRV]WXOiOiVDYDOyEDQQHPVHJtWDPHJILJ\HOKHWFVHOHNYpV PDJ\DUi]DWiEDQ N O Q VNpSSHQ KD HOEELHNHW RO\DQ PHWDIL]LNDL HQWLWiVRNQDN Wekintjük, amelyek azonosítási kritériumait nem ismerhetjük. Egy kérdés azonban, hogy milyen típusú tényeket tételezünk, és egy másik, hogy a PRUiOLVQRUPiNFVHOHNYiOWDOLelfogadása szerepet játszik-e egy cselekvés magyarázatában. Gyakran magyarázunk egy cselekvést azzal, hogy azt azért tette valaki, PHUW ~J\ YpOWH PRUiOLVDQ KHO\HV +DUPDQ V]HULQW D FVHOHNY D]RQ PHJJ\]GpVH KRJ\ DPLW WHV] KHO\HV FVXSiQ HJ\ ÄWiUVDGDOPLODJ NRQGLFLRQiOW pu]pnhq\vpjeo fakad. A mi kérdésünk azonban nem arra vonatkozik, honnan ered a morális normák PRWLYiOyHUHMHKDQHPDUUDKRJ\KRJ\DQKHO\H]KHWHODFVHOHNYpVWPHJHO]PHg- IRQWROiVRN ORJLNDL WHUpEHQ (UUO D]RQEDQ D KDUPDQL PHJN ]HOtWpV QHP PRQG VHm- PLW$QRUPiNV]HULQWLFVHOHNYpVWHJ\V]HU&HQD]RQRVtWMDD]pU]HOPLDODS~FVHOHNYps- VHO pv H]]HO V]iP&]L LV D UDFLRQiOLV PHJIRQWROiVRN WHU OHWpUO &VDNKRJ\ PLQW D]W NpVEEV]HUHWQpPPHJPXWDWQLH]DPRUiOLVPRWLYiFLyQDODSXOyFVHOHNYpVV]HUNH]e- WpUONLDODNtWRWWNpSWHOMHVHQKDPLVPpJSHGLJpSSHQD]pUWPHUWQHPKHO\HVPDJ\a- Ui]DWDDPHJILJ\HOKHWFVHOHNYpsnek. Persze nem azt akarom tagadni, hogy az érzések és érzelmek szerepet játszanak a cselekvést meghatározó döntéseinkben. Abból azonban, hogy részben érzelmeink

8 10 Huoranszki Ferenc magyarázzák, miért értékelünk egy adott normát, még nem következik, hogy a nor- PD V]HULQWL G QWpVW NL NHOOHQH YRQQXQN D UDFLRQiOLV PHJIRQWROiVRN N UpEO $] pr- ]HOPHN NLHJpV]tWL OHKHWQHN HJ\ D QRUPiN PRWLYiOy HUHMpYHO NDSFVRODWRV HOPpOHt- QHNGHQHPNHOONL]iUQLXND]RNDWDUDFLRQiOLVPHJIRQWROiVN UpEO Harman szerint elvileg létezik egy harmadik megközelítés is a moralitás mibenlé- WpQHNPHJpUWpVpUHDPHO\V]HULQWD]HUN OFVLWpQ\HNHWYpJVVRURQD]pUGHNIRJDOPá- UDNHOOYLVV]DYH]HWQ QN%iUPDJDQHPpUWHJ\HWH]]HODPHJROGiVVDOWHUPpV]HWe- VHQH]LVHJ\ORJLNDLODJOHKHWVpJHViOOiVSRQW/HJMHOHVHEENRUWiUVNpSYLVHOMH'DYLG Gauthier, aki szerint a morális normák megalapozhatóságával kapcsolatos probléma egyetlen lehetséges megoldása, ha sikerül megmutatnunk, hogy a morális normák HOIRJDGiViQDN UDFLRQDOLWiVD YpJV VRURQ D] QpUGHNN YHW YLVHONHGpV UDFLRQDOLWiVából származik. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy bizonyos esetekben az önérdekkö- YHW UDFLRQDOLWiV iowdo PHJKDWiUR]RWW FVHOHNYpV SDUDGR[ HUHGPpQ\KH] YH]HW (EEHQ az esetben mintha az ész önmagával kerülne ellentmondásba (hogy kissé anakronisztikusan Kantot idézzük), s ilyen esetben a morális normák sietnek a zavarba jött döntéshozó segítségére. E megközelítés lényegét egy példa segítségével világíthatjuk meg. A példa az olyan társadalmi szituációkra vonatkozik, amelyeket a fogolydilemma segítségével V]RNWXQNMHOOHPH]QL$IRJRO\GLOHPPDWtSXV~V]LWXiFLyEDQD] QpUGHNN YHWUDFLonális viselkedés olyan eredményhez vezet, amelyhez képest létezik egy minden UpV]WYHYV]iPiUDNHGYH]EEDOWHUQDWtYD$MiWpNHOPpOHWQ\HOYpQNLIHMH]YHDGRPináns stratégia alkalmazása Pareto-szuboptimális következményekkel jár. Minden HJ\HV FVHOHNY QpUGHNPD[LPDOL]iOy NDONXOiFLyMD RO\DQ NROOHNWtY HUHGPpQ\KH] YH]HW DPHO\LNNHO HJ\LN V]HUHSO VHP HOpJHGHWW PLYHO PLQGDQQ\LXN V]iPiUD OHKHt- VpJHVOHQQHHJ\MREEHUHGPpQ\+DD]RQEDQH]tJ\YDQ~J\W&QLNEL]RQ\RVHVHWHkben nem racionális a racionális haszonmaximalizáló stratégia alkalmazása. Ez bizony paradox következmény, és az elmélet szerint itt jöhet segítségünkre a morál. Gauthier (1991: 17 18) elmélete szerint tehát a morális norma az egyéni, haszonmaximalizáló kalnxoiflyqdkdv]rqpd[lpdol]iflypughnpehqpuypq\hv Okorlát. $]D]HONpS]HOpVDPHO\V]HULQWDPRUiOLVQRUPDD] QpUGHNN YHWKDV]RQNDONXOá- FLyQ puwhoph]hww NRUOiW QDJ\ P~OWUD WHNLQW YLVV]D pv NpVEE PpJ UpV]OHWHVHEEHQ LV IRJODONR]QXQNNHOOYHOH(OEED]RQEDQD]WNHOOPHJYL]VJiOQXQNKRJ\DPHQQ\LEHQ HOIRJDGMXN D PRUiOLV QRUPiN H]HQ puwhoph]pvpw YDMRQ HOEEUH MXWXQNH D QRUPiN PRWLYiFLyV HUHMpQHN D UDFLRQiOLV G QWpVHN ORJLNDL WHUpEHQ W UWpQ HOKHO\H]pVpYHO Látszólag nyilvánvalóan igen: hiszen mi hozhatja közelebb az erkölcsi normákat a racionális döntések logikájához, mint az a feltevés, hogy a normák valójában leve- ]HWKHWN D] QpUGHNN YHW pv KDV]RQPD[LPDOL]iOy YLVHONHGpVEO" ( V]RURV NDSFVolat azonban két okból is puszta látszat. (OV] U LV PLYHO QHP PDJiWyO puwhwg KRJ\ D] HUN OFVL QRUPiN PRWLYiOy HUHMH DEEyO V]iUPD]LN KRJ\ H QRUPiN OHYH]HWKHWN D] HJ\pQL KDV]RQPD[LPDOL]iFLyEyO meg kell tudnunk mutatni, hogy valóban azok. David Gauthier egy részletesen kimunkált elmélet segítségével kívánja bizonyítani, hogy az erkölcsi normák levezet- KHWN D] QpUGHNN YHW KDV]RQPD[LPDOL]iFLyEyO *DXWKLHU D PiU IHQWHEE HPOtWHWW IRJRO\GLOHPPDV]HU&V]LWXiFLyWKDV]QiOMDSpOGDNpQW(J\HIIpOHV]LWXiFLyEDQDUpV]t- YHYNQHN Q\LOYiQYDOyDQ pughn NEHQ ioo KRJ\ PHJHJ\H]]HQHN D]W D VWUDWpJLiW Nö-

9 Szociológiai Szemle 1999/1. 11 YHWLN PDMG DPHO\ D PLQGNHWWM N V]iPiUD RSWLPiOLV HUHGPpQ\UH YH]HW (J\LN VHP N YHWHOKHW W EEHW PLYHO H]]HO HOLMHV]WHQp D PiVLNDW D PHJHJ\H]pVWO pv KD QLQFV PHJHJ\H]pV DNNRU PLQGHJ\LN N NpQ\WHOHQ PHJHOpJHGQL D V]iPiUD LV HOQ\WHOHQ megoldással. Eddig rendben is volnánk, csakhogy ehhez még nincs is szükség semmiféle morális korlátra. A megegyezés mindenkinek prima facie érdekében áll, és YDOyV]tQ&OHJOpWUHLVM Q*DXWKLHU 1986: V. fejezet). $ SUREOpPD RWW NH]GGLN ± DPLQW DUUD PiU +REEHV LV UiPXWDWRWW ± DPLNRUDPHJiOODSRGiVEHWDUWiViUyOYDQV]y$V]LWXiFLyMHOOHJpEOIDNDGyDQXJ\DQLV PLQGHQ HJ\HV UpV]WYHY V]iPiUD D] OHQQH D OHJHOQ\ VHEE KD D PiVLN EHWDUWDQi D PHJiOODSRGiVW PDJD YLV]RQW QHP +D WHKiW SXV]WiQ D] QpUGHNN YHW KDV]QRs- ViJNDONXOiFLy PRWLYiOMD D UpV]WYHYNHW HJ\LN N VHP IRJMD EHWDUWDQL D PHJiOODSodást. Hobbesszal szólva, a megállapodások puszta szavak, ott fejeztük be, ahol elkezdtük, senki sem fog amellett a viselkedés mellett dönteni, amely mindannyiuk V]iPiUDNHGYH]EEHUHGPpQ\WKR]KDWQD7 UWpQHW QNHSRQWMiQOpSV]tQUHDPRUiOLV QRUPDDPRUiORO\DQEHOVNpQ\V]HUtWIHOWpWHONRUOiWDPHO\HOWLOWDÄV]HU]GpVV]e- J YLVHONHGpVWO pv H]iOWDO EL]WRVtWMD D PLQGHQNL V]iPiUD NHGYH] PHJROGiV OpWUejöttét. A egyéni haszonmaximalizáció érdekében racionális korlátozni a haszonmaximalizáló viselkedést (Gauthier 1986 VI. fejezet)..pwvpjwhohq KRJ\ D IRJRO\GLOHPPDV]HU& V]LWXiFLyN SDUDGLJPDWLNXV HVHWHL D] RO\DQ KHO\]HWHNQHN DKROD PRUiOLV QRUPiNQDNPHJIHOHO FVHOHNYpV PpJ D SXV]WiQ HJRLVWD UpV]WYHYN V]iPiUD LV HOQ\ V OHKHW &VDNKRJ\ YDQ NpW V~O\RV SUREOpPD DPHOO\HOV]HPEHNHOOQp]Q QN(OV] ULVDPRUiOLVQRUPiNQDNPHJIHOHO viselkedés nem feltétlenül azonos a morális normák motiválta YLVHONHGpVVHO (J\V]HU&HQ de facto nem igaz, hogy, amikor visszaadjuk a kölcsönkért pénzt, amikor átsegítjük a vakot az úttesten, vagy amikor visszaadjuk valaki elvesztett pénztárcáját, akkor egy olyan diszpozíció alapján cselekednénk, amelynek bármi köze van a kölcsönös optimum eléréséhez. 0iVRGV]RU DEEyO KRJ\ HJ\ EL]RQ\RV WtSXV~ FVHOHNYpV YDODPHQQ\L UpV]WYHY V]á- PiUD HOQ\ Vlehet, még nem következik, hogy valóban az is. Hogy valóban az legyen, ahhoz még számos más feltételnek is teljesülnie kell. A legfontosabb ilyen feltétel a kölcsönösség. Azonban sajnos könnyen belátható, hogy nem racionális a morális normák által korlátozott viselkedést választani egy olyan környezetben, ahol D] LQWHUDNFLyN QHP XJ\DQD]RQ HJ\PiVW LVPHU V]HPpO\HN N ] WW LVPpWOGQHN Anonim közösségekben sokkal racionálisabb a néha csalok néha nem stratégia alkalmazása, aminek ugyebár semmi köze nincs a morális értelemben vett normákhoz. Mégis vannak olyan társadalmak, ahol az emberek rendszeresen követik a morális normák által megkövetelt viselkedést. 4 De nemcsak ez az oka annak, hogy a Gauthier-féle elmélet sem képes megmagyarázni, hogyan illeszkedik a morális normák követése a racionális döntések logikai WHUpEH $ EDM RND PpO\HEEHQ NHUHVHQG 0pJ KD VLNHU OQH LV EL]RQ\tWDQL KRJ\ D] QpUGHNN YHW NDONXOiFLyQ puypq\hv O NRUOiW YDOyMiEDQ D QRUPDNRQIRUP PyGRQ YLVHONHG HJ\pQ pughnpehq ioo DNNRU VHP VLNHU OW D PRUiOLV PRWLYiFLyNDW HOKHO\Hznünk a racionális megfontolások logikai terében. Ezen elmélet keretében kétféle 4 /ivghuuo6plwk±

10 12 Huoranszki Ferenc módon értelmezhetjük ugyanis a normakonform viselkedést. Az egyik értelmezés V]HULQW D PRUiOLV QRUPiN N YHWpVpW YpJV VRURQ D] QpUGHNDODS~ KDV]RQ PD[LPDOL]iFLy tumd HO (EEHQD] HVHWEHQQHP D]W PDJ\DUi]WXN PHJ KRJ\ KRJ\DQ helyezkedik el a morális normák követése a racionális döntés logikájának terében, KDQHPHOLPLQiOWXNDPRUiOLVPRWLYiFLyWNLGHU OWKRJ\D]YpJVVRURQOHSOH]HWW nérdek. Ha azonban azt mondjuk, hogy a normakövetés hatása HOQ\ V FVXSiQ pv ezért jó dolog a morális normák szerinti viselkedés, akkor egyáltalában nem sikerült megmagyaráznunk, hogyan illeszkednek a morális normák a racionális megfontolások logikai terébe. Lehet, hogy adtunk egy elfogadható evolúciós magyarázatot a QRUPDN YHW YLVHONHGpV IHQQPDUDGiViUyO EiU pq H]W LV NpWOHP GH HUHGHWL SUREOé- PiQNUDEL]RQ\RVDQQHPDGWXQNNLHOpJtWYiODV]W ÒJ\ W&QLN WHKiW QHP YH]HWKHWM N YLVV]D D QRUPiN PRWLYiOy HUHMpW D] QpUGHNNö- YHW KDV]RQPD[LPDOL]iOiVUD pv H]pUW QHP YDJ\XQN NpSHVHN PHJPDJ\DUi]QL Ko- J\DQLOOHV]WKHWNEHDPRUiOLVQRUPiNDUDFLRQiOLVPHJIRQWROiVRNORJLNDLWHUpEH'H WDOiQQLQFV LV HUUH V] NVpJ 7DOiQFVDNKDV]WDODQ ILOR]yILDL HUIHV]tWpV DPLNRU PHgpróbáljuk összekötni a döntéselméletben használt racionalitásfogalmat és a morális cselekvés szerinti viselkedés megértését. A társadalomtudományban létezik egy olyan tradíció, amelyik éppen a két cselekvéstípus radikális megkülönböztetésén Q\XJV]LN pv DPHO\QHN V]iPRV N O QE ] PHJIRJDOPD]iVD OpWH]LN. ] O N D OHgismertebb talán a célracionális és az értékracionális cselekvés weberi megkülönböztetése. A hagyományos értelmezés szerint ugyanis az értékracionalitás valójában egy adott cselekvés magyarázatának kivonását jelenti a racionális döntések elméletének hatóköre alól. $ZHEHULKDJ\RPiQ\WDOiQOHJMHOHQWVHEEPRGHUQIRO\WDWyMD-RQ(OVWHU6]HULQWHD racionális és a normavezérelt cselekvések közti legfontosabb különbség, hogy míg a racionális cselekvés csak az eredményekre van tekintettel, egy cselekvést csak akkor tekinthetünk normavezéreltnek, ha az olyan motivációk alapján történik, amely figyelmen kívül hagyja az eredményeket. Elster szerint a társadalomtudomány egyik fontos feladata, hogy ne csupán azt vizsgálja, hogy melyek az individuális, racionális kalkuláción alapuló cselekedetek kollektív következményei, hanem azt is, hogy melyek bizonyos normák követésének kollektív hatásai. Ám azt is hangsúlyozza, hogy e normák létét még abban az esetben sem magyarázhatjuk e hatásokkal, ha e hatások pozitívak. Mindezzel, úgy hiszem, egyetérthetünk. Csakhogy ezzel nem magyaráztuk meg, hogyan lehetséges, hogy bizonyos esetekben az erkölcsi normák alapján, más esetekben pedig a racionális érdekkalkuláció alapján döntünk. Vajon lehetséges-e élesen elkülöníteni ezeket az eseteket? Lehetséges olyan eseménytípusokat megkülönböztetni, amelyeket az egyik, és olyanokat, amelyeket a másik segítségével magyarázunk? Ez nem teljesen kizárt. Amikor arról kell döntenem, milyen típusú autót YiViUROMDN YDOyV]tQ&OHJ LUUHOHYiQVDN D PRUiOLV QRUPiN $PLNRU D] IRURJ NRFNiQ HOMiWV]RPHDEHFV OHWHPYDOyV]tQ&OHJQHP'HV]iPRVRO\DQKHO\]HWYDQVWYDOó- V]tQ&OHJDG QWpVLKHO\]HWHNW EEVpJHLO\HQDPLNRUDPRUiOLVQRUPiNpVDUDFLRQiOLV érdekkalkuláció egyaránt szerepet játszik döntéseinkben. Talán nem érzékeljük ezt RO\DQ HUVHQD WLOWy QRUPiN HVHWpEHQDPHO\HNPRWLYiOy HUHMHiOWDOiEDQ RO\DQ QDJ\ KRJ\~J\W&QLNVHPPLIpOHHUHGPpQ\RULHQWiOWpUGHNNDONXOiFLyYDOQHPIpU VV]H'H

11 Szociológiai Szemle 1999/1. 13 az olyan esetekben, mint amilyen a Segítsd a barátodat! vagy a Tartsd meg a haldoklónak tett ígéretedet! igenis szerepet játszhat a norma betartásából az egyénre háramló következmény, s aki végül is nem a norma betartása mellett dönt, azt nem WHNLQWM N IHOWpWOHQ O HUN OFVWHOHQQHN PLQW DKRJ\ D]W DNL D QRUPiNQDN PHJIHOHOHQ G QWVHPWDUWDQiQNHJ\V]HU&HQLUUDFLRQálisnak. Sokat veszítünk azzal, ha megpróbáljuk kiemelni a normavezérelt cselekvést a ra- FLRQiOLV PHJIRQWROiVRN ORJLNDL WHUpEO,JD] H] QHPFVDN D PLQGHQW PHJDODSR]QL kívánó filozófusokra, hanem a társadalomtudósokra is. Vegyük példaként a már em- OtWHWW pv KHXULV]WLNXVDQDP~J\ LV PLQGLJ KDV]QRV IRJRO\GLOHPPDV]HU& V]LWXiFLyNDW Közismert tény, hogy a kollektív javak megvalósításának problémája, illetve azok HJ\ UpV]H UHSUH]HQWiOKDWy IRJRO\GLOHPPDV]HU& V]LWXiFLyNpQW D MyV]iJ PHJYDOyVulásából az egyénre háramló haszon meghaladná ugyan a reá jutó költségeket, de mi- YHODMyV]iJPHJYDOyVXOiViEDQDNNRULVEt]KDWKDPDJDQHPMiUXOKR]]i LOOHWYH akkor sem bízhat, ha hozzájárul, a közjószág iránti vágy, ha csak nincs olyan kényszer, mely ösztönöz a kooperatív viselkedésre, kielégítetlen marad. Ám azt is tudjuk, hogy ez nem minden esetben van így. Vannak közterek, amelyek tiszták, vannak N ]WpUL Up]V]REURN DPHO\HW QHP ERQWDQDN OH D MiUyNHON ev YDQQDN YiODV]WiVRN amelyekre az emberek többsége elmegy szavazni, még akkor is, ha tudja, hogy saját hozzájárulása a választások eredményéhez elhanyagolható. Hogyan lehetséges ez? Hogyan magyarázhatjuk például azt, hogy ki és miért megy el szavazni? Talán úgy, KRJ\HJ\HVHNUOIHOWpWHOH]] NKRJ\NPRUiOLVDNGHQHPUDFLRQiOLVDNPiVRNPHJ racionálisak, de képtelenek az erkölcsileg helyes viselkedés felismerésére? Ez nem D]tJpUHWHVPHJN ]HOtWpV,QNiEEDUUyOYDQV]yKRJ\N O QE ]V]HPpO\HNN O QEö- ] PyGRQ V~O\R]]iN D QRUPiNDW pv D QRUPDN YHWpV HVHWOHJHV N OWVpJHLW pv D UDFLonális döntések elméletének képesnek kell lennie arra, hogy ezt reprezentálja. $ILOR]yIXVV]iPiUDSHUV]HQHPH]DIQHKp]VpJKDQHPD]DPLWPiUHPOtWHWWHP HIHMH]HWHOHMpQKDtJ\MiUXQNHO QNpQ\HVHQNHWWpRV]WMXNDFVHOHNYWV]HPpO\LVpJpW nem vagyunk képesek egyetlen integráns egésznek tekinteni. Márpedig a legtöbben így szeretnénk magunkra tekinteni, nem pedig mint olyan lényekre, akiket a körülmények hol arra szorítanak, hogy cselekvésük következményeit latolgassák, hol pedig arra, hogy vakon kövessék a normákat. Önmagunk és mások személyiségét többek között éppen azon az alapon ítéljük meg, hogy milyen egyensúlyt tudunk kialakítani viselkedésünkben e kéttípusú motiváció között. Miután nem vagyunk HJ\IRUPiN N O QE ] V]HPpO\HN HVHWpEHQ H PRWLYiFLyN N O QE ] HUHM&HN OHKHtnek. Nem kell, hogy minden esetben egyetértsünk, egymás viselkedésének megérté- VpKH]HOHJHQGDQQ\LWIHOWHQQ QNKRJ\PLQGQ\iMDQNpSHVHNYDJ\XQNHPpUOHJHOpsre. Ha a másikat kritikával illetjük, talán azért tesszük, mert úgy véljük, helytelenül puwpnhold]hj\hvwpq\h]nv~o\iw0lqwihqwheehpotwhwwhpd]d YpOHPpQ\HP KRJ\ sok esetben de gustibus est disputandum. A racionális döntések elméletének azonban nem az a feladata, hogy mások cselekedeteinek értékelésénél erkölcsi mércéül szolgáljon, hanem az, hogy logikai- PDWHPDWLNDL HV]N ] NNHO UHSUH]HQWiOMD D G QWpVW PHJHO] PHJIRQWROiVRNDW +D D] erkölcsi normák által motivált cselekvés esetében erre nem képes, akkor bizony ha- WyN UpW QDJ\RQ QDJ\ PpUWpNEHQ OHV]&NtWHWW N $]W MHOHQWHQp H] KRJ\ HJ\ RO\DQ Hlméletet alkottunk a racionális megfontolásokról, amelyikben az, aki a morális nor-

12 14 Huoranszki Ferenc mák alapján dönt, irracionális, de legalább is kívül helyezi magát a racionális megfontolások körén. Vagy talán azt amennyiben elfogadjuk, hogy nem irracionális az erkölcsi normák alapján dönteni, hogy a döntéselmélet valójában nem is a cselek- YpVWPHJHO]UDFLRQiOLVPHJIRQWROiVRNUHSUH]HQWiFLyMD(]V]RPRU~N YHWNH]PpQ\ lenne. Szerencsére semmi okunk rá, hogy elfogadjuk. 3. Döntéselmélet: Savage A weberi elsteri megkülönböztetés megvilágítja, mit tekintünk a morális normák DODSMiQ W UWpQ FVHOHNYpV MHOOHJ]HWHVVpJpQHN GH HJ\EHQ D]W LV MHO]L PL WHV]L H V]Hr- ]N V]iPiUD OHKHWHWOHQQp KRJ\ D PRUiOLV FVHOHNYpVW LQWHJUiOMiN D UDFLRQiOLV PHgfontolások logikai terébe. A morális normák motiváló ereje abban rejlik, hogy azok bizonyos cselekedeteket a cselekedetek végrehajtójára háramló következmények számbavétele nélkül értékelnek. De miért kerülnek ezáltal kívül e cselekedetek a döntéselmélet által reprezentált megfontolások logikai terén? Vajon szükséges-e, KRJ\ tj\ OHJ\HQ" $ N YHWNH]NEHQ D]W SUyEiORP PHJPXWDWQL KRJ\ PLpUW W&QW VRN filozófusnak és társadalomtudósnak úgy, hogy kívül kell kerülniük. Ezután viszont azt szeretném jelezni, miért nem hiszem, hogy szükségképp kívül kell kerülniük. $SUREOpPDPHJpUWpVpKH]HOHQJHGKHWHWOHQKRJ\NLFVLWN ]HOHEEUOV]HP J\UHYegyük azt a logikai-matematikai struktúrát, amit a filozófusok és társadalomtudósok HJ\ MHOHQWV UpV]H D G QWpVHOPpOHW DODSMiQDN WHNLQW ( VWUXNW~UD OHJNLGROJR]RWWDEE klasszikus változata a bayesiánus döntéselmélet Leonard Savage által javasolt rend- V]HUH$UHQGV]HUOpQ\HJHDN YHWNH]NpSSHQIRJODOKDWy VV]H 5 Egy döntéselméleti modell megadásához két dologra van szükségünk. Egyrészt meg kell határoznunk azokat az entitásokat, amelyeket a döntéselmélet posztulál, és DPHO\HN N ] WW D]WiQ N O QE ] UHOiFLyNDW GHILQLiOKDWXQN LOOHWYH DPHO\HNKH] Nü- O QE ] QXPHULNXV puwpnhnhw UHQGHOKHW QN 0iVRGV]RU PHJ NHOO DGQXQN D]W D] optimumkritériumot, amelynek alapján az elmélet szerint a döntésnek meg kell szü- OHWQLH$6DYDJHIpOHHOPpOHWDN YHWNH]HQWLWiVRNDWSRV]WXOiOMD 1. természeti állapotok, amelyek halmazait eseményeknek tekintjük S i ; 2. eredmények O j ; 3. cselekvések (függvények, amelyek a természeti állapotok halmazát az eredmények halmazára képezik le) A k (S i ) = O j ; 4. preferenciák (amelyek a cselekvéseken értelmezett relációk). (]HN MHOHQWpVpW OHJHJ\V]HU&EE HJ\ SpOGD VHJtWVpJpYHO V]HPOpOWHWQL 6 Tegyük föl, hat tojásból akar valaki rántottát készíteni, amihez már összekevert öt friss tojást, s most azt kell eldöntenie, hogy a hatodikat, amelyik már nem friss, beleüsse-e a többi N ]p (EEHQD] HVHWEHQ D OHKHWVpJHV HVHPpQ\ DN YHWNH] természeti állapotoknak felelnek meg: 1. ép tojás, 2. záptojás. Az eredményekdn YHWNH]NOHKHWQHN1. hat 5 A savage-i döntéselmélet kifejtésekor Ellery Eells kiváló munkájára támaszkodom (1982: 71 78). 6 $SpOGD6DYDJHHUHGHWLSpOGiMiQDNPyGRVtWRWWpVHJ\V]HU&VtWHWWYiOWR]DWD

13 Szociológiai Szemle 1999/1. 15 tojásból rántotta, 2. oda a vacsora, 3. rántotta öt tojásból, egy tojás veszteséggel, 4. rántotta öt tojásból. S 1 : ép tojás S 2 : záptojás A 1 : beleüti a hatodik tojást O 11 : hat tojásból rántotta O 12 : oda a vacsora A 2 : nem üti bele a hatodik tojást O 21 : rántotta öt tojásból, egy tojás veszteséggel O 22 : rántotta öt tojásból A természeti állapotokhoz és az eredményekhez is numerikus értékeket rendelhetek: DWHUPpV]HWLiOODSRWKR]UHQGHOWpUWpNHWIRJRPV]XEMHNWtYYDOyV]tQ&VpJQHNQHYH]QL $YDOyV]tQ&VpJHNHWpUWHOPH]KHWHP~J\PLQWD]iSWRMiVRVOHKHWVpJHVYLOiJRNV]iPának arányát azon világok számához képest, amelyekben a tojás ép. Miután lehetetlen, hogy a tojás ép is legyen, meg ne is, és szükséges, hogy vagy ép legyen, vagy QHD]XWyEELHVHPpQ\EHN YHWNH]pVpQHNYDOyV]tQ&VpJH $]HUHGPpQ\HNKH]DPHO\HND]WIHMH]LNNLPLW UWpQLNDFVHOHNYYHOV]LQWpQUHn- GHOKHWHN QXPHULNXV puwpnhnhw (]HN D] puwpnhn D] HJ\HV HUHGPpQ\HN D FVHOHNY számára nyújtott hasznosságát (az eredeti megfogalmazásban: kívánatosságát) reprezentálják. Egy cselekvés várható hasznosságadfvhohnypvydoyv]tq&vpjhnnhov~o\ozott eredményértékeinek összege. Jelen esetben a szubjektív várható hasznosság (subjective expected utility SEU): amennyiben, SEU (A 1 ) = pu 1 + (1 p) u 4, SEU (A 2 ) = pu 2 + (1 p) u 3 Prob(S 1 : ép) = (p) A 1 : beleüti a hatodik tojást U(O 11 ) = u 1 U(O 12 ) = u 2 A 2 : nem üti bele a hatodik tojást U(O 21 ) = u 3 U(O 22 ) = u 4 Prob(S 2 : záptojás) = (1 p) Természetesen a természeti állapotok (az eseményhalmaz részhalmazai) száma ket- WQpO ± pv tj\ D OHKHWVpJHV HUHGPpQ\HN V]iPD QpJ\QpO ± W EE LV OHKHW $ FVHOHNYpV YiUKDWyKDV]QRVViJD6DYDJHUHQGV]HUpEHQWHKiWDN YHWNH]OHV] SEU (A k ) = i Pr(S i ) U[A k (S i )], YDJ\ PiVNpSS PLXWiQ D FVHOHNYpV pv D EHN YHWNH] WHUPpV]HWL ioodsrw HJ\ WWHVHQ HJ\pUWHOP&HQPHJKDWiUR]]iND]HUHGPpQ\W SEU (A k ) = i Pr(S i ) U(O ki ). Ezek után már elég nyilvánvaló, hogy mit gondol Savage az optimumkritériumról. $] RSWLPXPNULWpULXP D]W PRQGMD NL KRJ\ HJ\ UDFLRQiOLV FVHOHNY PLQGLJ D PDJa- VDEEYiUKDWyKDV]QRVViJpUWpN&FVHOHNYpVWIRJMDSUHIHUiOQL A k Pref x A i SEU(A k ) > SEU(A i ).

14 16 Huoranszki Ferenc Ezt a döntéselméleti rendszert mármost többféleképpen lehet értelmezni. Savage HUHGHWLFpOMDD]YROWKRJ\DVWDWLV]WLNDLYDOyV]tQ&VpJNRUiEEDQHOIRJDGRWW REMHNWtY J\DNRULViJNpQW puwhoph]hww IRJDOPiW HJ\ ~M ED\HVLiQXV YDOyV]tQ&VpJIRJDORPPDO KHO\HWWHVtWVH$ED\HVLiQXVIHOIRJiVV]HULQWDYDOyV]tQ&VpJD]HJ\pQHNPHJJ\]Gé- VHLQHN HUHMpW PpUL DKRO D ÄPHJJ\]GpV DODWW D FVHOHNYpVW PHJKDWiUR]y PHQWiOLV diszpozíciót értjük. Savage elképzelése (Bayes és Ramsey nyomán) az volt, hogy HJ\V]HPpO\FVHOHNHGHWHLEOSRQWRVDEEDQEL]RQ\RVKHO\]HWHNEHQ W UWpQ YiODV]Wá- VDLEyO N YHWNH]WHWQL WXGXQN DUUD KRJ\ PHJJ\]GpVHL PLO\HQ HUHM&HN WHKiW KRJ\ PLO\HQ YDOyV]tQ&VpJHW WXODMGRQtW EL]RQ\RV HVHPpQ\HN EHN YHWNH]WpQHN $ 6DYDJH által javasolt döntéselméleti rendszer azonban természetesen másképp is interpretál- KDWyeUWHOPH]KHWRO\PyGRQLVKRJ\FpOMiQDNQHPDV]XEMHNWtYYDOyV]tQ&VpJpUWékeinek meghatározását tekintjük, hanem azt, hogy meghatározza, adott helyzetben a UDFLRQiOLV FVHOHNY D UHQGHONH]pVpUH iooy FVHOHNYpVL OHKHWVpJHNEO PHO\LNHW Yálasztaná. Mindkét értelmezés feltételezi azonban, hogy a döntéselmélet képes mate- PDWLNDLODJUHSUH]HQWiOQLDFVHOHNYpVWPHJHO]PHJIRQWROiVRNDW Állításom mármost az, hogy a közgazdaságtanban és a társadalomtudományokban általában a döntéselméletnek ezt a Savage által megalkotott rendszerét használják és finomítják tovább. Teljesen nyilvánvaló például, hogy a Hirschleifer Riley-féle döntéselméleti modell ezen a savage-i rendszeren alapszik. Savage rendszere valóban vonzó: egyrészt ökonomikus, másrészt úgy látszik, megfelel annak az intuiwty IHOIRJiVQDN DPLW D UDFLRQiOLV PHJIRQWROiVRN V]HUNH]HWpUO általában elfogadunk. Tulajdonképpen annak a már a 17. századi logikában ismert elvnek az egzakt matematikai változata, amit két híres karteziánus logikus, Arnauld pv 1LFROH IRJDOPD]RWW PHJ HOV] U D] ~J\QHYH]HWW 3RUW5R\DO ORJLNiMiEDQ V DPL NpVEE D ED\HVLDQL]PXV DODSMD OHWW Ä«PLYHO DKKR] KRJ\ PHJtWpOKHVV N PLW NHOO valamely jó eléréséhez vagy valamely rossz elkerüléséhez tennünk, nemcsak a jót, illetve a rosszat önmagáedq KDQHP EHN YHWNH]pV N YDOyV]tQ&VpJpW LV PHJ NHOO vizsgálnunk, és mértanilag figyelembe kell vennünk azt az arányt, amelyet ezek együttesen kitesznek... (Arnould Nicole 1970: 428) A döntéselmélet e változatának olyan következménye is van, amelyet érdemes külön megemlíteni, mivel egyrészt bizonyítja az elmélet ökonomikusságát és intuitív erejét, másrészt viszont, mint látni fogjuk, sajnos éppen e következmény mutatott rá az elmélet egyik gyengeségére is, amely azután arra ösztönzött egyes filozófusokat, hogy módosítsák Savage rendszerét. Savage rendszerének e nevezetes következmé- Q\HD]~J\QHYH]HWWGRPLQDQFLDHOY$]HOYDN YHWNH]WPRQGMDNL Ha egy döntési szituációban létezik olyan cselekvés, amely minden egyes természeti állapot bekövetkezése esetén nagyobb hasznosságot ígér, mint a többi lehetséges cselekvés, akkor csakis ezt a cselekvést racionális választani. Vagyis, ha felidézzük döntési mátrixunkat: Pr(S 1 ) = (p) Pr(S 2 ) = (1 p) A 1 U(O 11 ) = u 1 U(O 12 ) = u 2 A 2 U(O 21 ) = u 3 U(O 22 ) = u 4

15 Szociológiai Szemle 1999/1. 17 de most azt feltételezzük, hogy u 1 > u 3 és u 2 > u 4 DNNRUEiUPLO\HQYDOyV]tQ&VpJJHO következzék is be S 1 vagy S 2 állapot, a racionális egyén mindenféleképpen A 1 cselekvést fogja választani. (]D]HOYUHQGNtY OPHJJ\]HQKDQJ]LNpVD]HVHWHNW EEVpJpEHQDOLJKDPHU l- KHW IHO NpWHO\ DONDOPD]iViQDN UDFLRQDOLWiViW LOOHWHQ ÈP PLQW OiWQL IRJMXN YDQQDN kivételek. Ahhoz ugyanis, hogy a bayesiánus döntéselmélet Savage-féle változata P&N GMpN KiURP QDJ\RQ IRQWRV IHOWpWHOQHN LV WHOMHV OQLH NHOO (]HN SHGLJ D N YHt- NH]N α) Az eredmények meghatározottsága PLQGHQ HJ\HV FVHOHNYpVUO WXGMXN KRJ\ adott természeti állapot bekövetkezése esetén milyen eredményhez fog vezetni. Ez a IHOWpWHO QDJ\RQ HUV pv WpQ\OHJHV G QWpVHLQN HJ\ My UpV]pEHQ YDOyV]tQ&OHJ QHP LV teljesül. Ám bennünket most nem az elmélet empirikus alkalmazhatósága érdekel, KDQHPD]KRJ\YDMRQLQWXLWtYHKHO\HVHQUHSUH]HQWiOMDHDFVHOHNYpVWPHJHO]PHgfontolásokat. Önmagában az a tény, hogy használatához el kell fogadnunk bizonyos idealizációs feltételeket, még nem jár súlyos következményekkel. β) $ FVHOHNYpVWO YDOy I JJHWOHQVpJ: hogy milyen természeti állapot valósul meg, azt nem befolyásolhatja az, hogy milyen cselekvést hajtunk végre. Savage példáját alapul véve, az hogy valaki beleüti-e a hatodik tojást a rántottájába, vagy sem, nem IRJMDEHIRO\iVROQLDQQDNYDOyV]tQ&VpJpWKRJ\DWRMiVpSHYDJ\VHP(]DIHOWHYpV KD H]W D SpOGiW YHVV] N DODSXO WHOMHVVpJJHO HOIRJDGKDWyQDN W&QLN ÈP QHP PLQGHQ HVHWEHQD]0LQWOiWQLIRJMXNHQQHNDIHOWpWHOQHNDIHOROGiVDPRWLYiOWDHOVVRUEDQD Savage-féle döntéselméleti rendszer módosítását. γ) $]HUHGPpQ\HNHOpUKHWVpJpQHNQHXWUDOLWiVD: az eredmények értékelése független attól, hogy milyen cselekedet végrehajtása és milyen természeti állapot megvaló- VXOiVDYH]HWHOKR]]iMXN$N YHWNH]NEHQH]DIHOWHYpVOHV]V]iPXQNUDDOHJIRQWosabb. Amellett szeretnék érvelni, hogy ez az a feltevés, amely lehetetlenné teszi, hogy a morális motivációk alapján meghozott döntést el tudjuk helyezni a döntéselmélet logikai terében. Csakhogy nem lehetetlen e feltétel feloldása. Létezik a döntéselméletnek egy olyan változata, amely képes arra, hogy e feltételek bevezetése QpON OUHSUH]HQWiOMDDFVHOHNYpVWPHJHO]PHgfontolások logikáját. 0LHOWW D]RQEDQ UiWpUQpN D PyGRVtWiV LVPHUWHWpVpUH V]HUHWQpN PpJ QpKiQ\ V]yW V]yOQLHIHOWpWHOHNUOLOOHWYHD6DYDJHIpOHG QWpVHOPpOHWDONDOPD]KDWyViJiUyO0Ln- GHQHNHOWW IRQWRV OHV] JH]QL KRJ\ V]iPRV RO\DQ V]LWXiFLy LOOHWYH RO\DQ WtSXV~ V]ituáció) van, amelyben ezek a feltételek teljesülnek. Nyilvánvaló módon a közgazda- ViJWDQiOWDOYL]VJiOWKHO\]HWHNMHOHQWVUpV]HXJ\DQWiYROUyOVHPPLQGHJ\LNHLO\HQ A második feltevés szerint a választott cselekvés nem befolyásolhatja a természeti ioodsrw EHN YHWNH]pVpQHNYDOyV]tQ&VpJpW6YDOyEDQVRNHVHWEHQDEEyOLQGXOXQNNL hogy bizonyos piaci interakciók során az egyes egyén hozzájárulása valamely eredményhez oly csekély, hogy a hozzájárulás maga aligha befolyásolhatja az eredmény EHN YHWNH]pVpQHN YDOyV]tQ&VpJpW +D SpOGiXO HO NHOO G QWHQHP KRJ\ PLO\HQ UpVzvényt vegyek a prémiumomból, aligha számolhatok azzal, hogy döntésem befolyásolni fogja a vásárolt részvény várható hozamát. Amikor számolok a kockázattal, azzal is számolok, hogy nem leszek képes befolyásolni azt, milyen természeti álla- SRW IRJ EHN YHWNH]QL 6 D] NRQyPLDL MHOOHJ&HNHQ NtY O V]iPRV PiV RO\DQ G QWpVL

16 18 Huoranszki Ferenc helyzet van például amikor szó szoros értelmében a természet dönt, vagy amikor, hogy a klasszikus példát említsük, szerencsejátékot játszunk, amelyekben a 6DYDJHIpOHHOPpOHWNLYiOyDQP&N GLN Ugyanez vonatkozik a harmadik feltevésre is. Amikor amellett döntünk, milyen EDQNEDKHO\H]] NHODSpQ] QNYDJ\PLO\HQUpV]YpQ\WPHNNRUD VV]HJ&EL]WRVtWiVW YiViUROMXQN PDJXNDW D FVHOHNHGHWHNHW FVDN N YHWNH]PpQ\HLN IHOO puwpnhom N +LUVFKOHLIHU pv 5LOH\ SpOGiXO D N YHWNH]NpSS puyho Ä$ KDV]QRVViJ N ]YHWOHQ O D N YHWNH]PpQ\HNKH] NDSFVROyGLN pv FVDN N ]YHWHWWHQ D FVHOHNYpVHLQNKH] 0HJOHS PHNNRUD LQWHOOHNWXiOLV ]DYDUW RNR]RWW H]HQ HJ\V]HU& PHJN O QE ]WHWpV KLiQ\D (Hirschleifer Riley 1998: 31). S valóban, ha döntéselméletünk alapja a Savage-féle UHQGV]HU OHV] pughphv H]W D PHJN O QE ]WHWpVW V]HP HOWW WDUWDQL puwpnhoql FVDN D következményeket vagy eredményeket értékeljük, a cselekvéseket önmagukban nem. Ámde ha ezt a feltevést nemcsak bizonyos döntési szituációkra tartjuk érvényesnek, hanem a racionalitás egyetemes normájának tekintjük, akkor bizony ko- PRO\QHKp]VpJHNHWIRJRNR]QL*RQGRORPPiUVHMWKHWKRYDV]HUHWQpNNLO\XNDGQL KDHOIRJDGMXNKRJ\HJ\UDFLRQiOLVHJ\pQDFVHOHNYpVWPHJHO]PHJIRQWROiVDLVRUiQ csak cselekedetei következményeit, de magukat a cselekedeteket sohasem értékel- KHWL DNNRU HOHYH NL]iUWXN DQQDN OHKHWVpJpW KRJ\ D PRUiOLV QRUPiN PRWLYiFLyV erejét beilleszthessük a döntéselmélet logikai terébe. Úgy gondolom ez az oka annak, hogy a legtöbb filozófus és társadalomtudós számára nehézséget okoz a morális és a racionális viselkedés viszonyának értelmezése. Félreértés ne essék: eszem ágában sincs azt állítani, hogy a Savage-féle döntésel- PpOHW IHUW]WH YROQD PHJ D ILOR]yIXVRNDW pv WiUVDGDORPWXGyVRNDW DNLN N ] O YDOó- V]tQ&OHJ VRNDQ QHP LV KDOORWWiN 6DYDJH QHYpW ess HOOHQNH]OHJ LQNiEE D]W V]HUHtném mondani, hogy a Savage-féle elmélet azért lehetett olyan sikeres, mert egy már OpWH] NRQV]HQ]XVQDN PHJIHOHO PDWHPDWLNDL UHSUH]HQWiFLyW DGRWW D UDFLRQiOLV PHgfontolásokról. Az elfogadott álláspont Hume racionalitás-felfogásából és Kant hipotetikus imperatívusz IRJDOPiEyO HUHG 0LQGNHWWD FVHOHNHGHWHNQHN eszközértékjellegét hangsú- O\R]]DpV H]iOWDO PLQGNHWW D]W VXJDOOMD KRJ\ DUDFLRQiOLV PHJIRQWROiVRN N UpQ Ní- Y O NHOO KHO\H]QL D PRUDOLWiVW (] D ÄVXJDOODW WHOMHVHQ HJ\pUWHOP& +XPH HVHWpEHQ aki szerint a moralitás alapja a morális érzület vagy szenvedély, viszont mivel csak az lehet ellentétes az igazsággal vagy az ésszel, ami arra vonatkozik, és kizárólag értelmünknek az ítéletei vonatkoznak rá, következésképpen a szenvedélyek csu- SiQ DQQ\LEDQ OHKHWQHN pvv]hu&wohqhn DPHQQ\LEHQ YDODPLO\HQ twpohw YDJ\ YpOHNHGpV NtVpUL NHW evv]hu&vpjuo pv pvv]hu&wohqvpjuo FVDN DNNRU EHV]pOKHW QN ÄKD Yalamely szenvedélyünk cselekvésben nyilvánul meg, de rosszul választjuk meg a célunk elérésére felhasznált eszközöket, vagyis csalatkozunk az okoknak és okozatok- QDN D PHJtWpOpVpEHQ (]puw D]WiQ ÄQLQFV VHPPL pvv]hu&wohq DEEDQ KD LQNiEE D] egész világ pusztulását választom, mint azt, hogy egy karcolás essék a kisujjamon. 9LV]RQWÄ1HPpVV]HU&WOHQDNiUVDMiWURPOiVRPiUiQLVPHJPHQWHQLHJ\LQGLiQWYDJ\ PiVV]iPRPUDLVPHUHWOHQHPEHUWDOHJNLVHEENHOOHPHWOHQVpJWO +XPH ± NLHPHOpV WOHP -yo pu]pnhokhw H VRURNEyO KRJ\DQNDSFVROyGLN VV]H D UDFLRQalitás azon felfogása, amely a cselekvéseket csak eszköznek tekinti a szenvedélyek

17 Szociológiai Szemle 1999/1. 19 által meghatározott célok eléréséhez a moralitás egy olyan értelmezésével, amely NLUHNHV]WLD]WDUDFLRQiOLVPHJIRQWROiVRNORJLNDLWHUpEO Kant ugyan Hume-mal ellentétben morális racionalista, aki az erkölcsi ítélete- NHWD]pV]EOHUHGH]WHWLiPD]pV]VSHFLiOLVPHWDIL]LNDLIHOIRJiViEyODÄIHQRPHQá- OLV YLOiJEDQ D FVHOHNYpVHNHW YDODPHO\ FpO HOpUpVpKH] SXV]WD HV]N ]QHN WHNLQW Kipotetikus imperatívusz irányítja választásainkat. A hipotetikus imperatívuszok egy olyan lehetséges cselekedet gyakorlati szükségességére utalnak, amely eszköz valaminek az elérésére, amit akarunk (vagy legalábbis akarhatunk) (Kant 1991: 44). A morális cselekedetek esetében viszont olyan szabálynak kell meghatároznia akara- WXQNDW DPHO\ QHP YHKHWL ILJ\HOHPEH D G QWpV QNEO ÄIHQRPHQiOLV eq QNUH Káramló következményeket. Kategorikus imperatívusz az, amelyik valamilyen cselekedetet önmagáért valóan, s nem egy másik célra vonatkoztatva állít objektíven V] NVpJV]HU&QHN (Kant 1991: 44). A kategorikus imperatívusznak Kant szerint tehát éppen az a lényege, hogy kiemelje a morális döntéshozót a racionális érdekkalkuláció világából. Ám ezt csak akkor teheti meg, ha a morális motivációk korlátozzák azon cselekvések körét, amelyeket a hipotetikus imperatívuszok alapján hozott döntések során számba vehetünk. Az az elképzelés, hogy a morális döntés voltaképp az QpUGHNN YHW G QWpVHQ puwhoph]hww NRUOiW D NDQWLiQXV PRUiOILOR]yILDL KDJ\RPiQ\ öröksége. Ott, ahol nincs mit korlátozni, elvész a specifikusan morális motiváció OHKHWVpJH.DQWV]iPiUDDYLOiJQRPHQiOLVYLOiJUDPHO\HJ\EHQDV]DEDGViJYLOiJD LV pv IHQRPHQiOLV YLOiJUD W UWpQ RV]WiVD OHKHWYp WHWWH KRJ\ H NRUOiWRN DODSMiQ W UWpQ G QWpVW LV UDFLRQiOLVQDN WHNLQWVH ± D V]yQDN SHUV]H QHP G QWpVHOPpOHWL Kanem metafizikai értelmében. Azok számára azonban, akik a világok kettéosztását nem fogadták el, csak a motivációk szembeállítása maradt meg a kanti filozófiából. Hogy ez milyen szerencsétlen következményekkel járt, azt már láthattuk. Hadd idézzek fel két példát! A kanti hagyományt veszi aztán át és fejleszti tovább Weber, amikor megkülönbözteti a célracionális és az értékracionális cselekvést (Weber 1987: 53). Maga az értékracionális kifejezés Kantra (és persze a weberi tudományfilozófiának alapul szolgáló Rickertre) utal. A célracionalitás pedig arra, hogy ebben az esetben a cselekvés önmagában nem hordoz értéket, neutrális, a cselekvés magyarázata során csak azt kell azonosítanunk, hogyan értékeli a saját céljait a döntéshozó egyén. Az értékek szerinti cselekvést a neokantiánus hagyománytól WiYRODEEiOOyV]HU]NXJ\DQPiUQHPLOOHWWpNDPHJWLV]WHOÄUDFLRQiOLV MHO]YHOGH a morális normák szerinti cselekvést, mint azt Elster esetében láthattuk, teljesen kivonták a racionális döntések elméletének hatókörébe tartozó megfontolások közül. Hogy miért, azt Elster teljesen világossá tette: a racionális döntést hozó egyén csak cselekvéseinek eredményeit veheti figyelembe, míg a morális normák alapján dön- WpVW KR]y HJ\pQQHN QHP V]DEDG D G QWpVpEO UHi KiUDPOy N YHWNH]PpQ\HNHW ILJ\elembe venni. 7 S a filozófusokkal sem áll máshogy a helyzet. Rawls, aki filozófiáját több helyütt LV NDQWLiQXVQDNQHYH]L V]HPEHiOOtWMD HJ\PiVVDOD PRUiOLV V]HPpO\ NpW DODSYHW Né- 7 Ä$ UDFLRQDOLWiV OpQ\HJLOHJ IHOWpWHOHV pv M YEH LUiQ\XOy,PSHUDWtYXV]DL KLSRWHWLNXVDN D]D] D]RNWyO D M YEHOL FpORNWyO I JJHQHN DPHO\HNHW PHJ DNDU YDODNL YDOyVtWDQL $ WiUVDGDOPL normák által kifejezett impertívuszok viszont vagy feltétlenek, vagy ha nem azok, akkor sem DM YUHLUiQ\XOQDN (OVWHU9LOiJRVKRJ\HVRURNEDQLV.DQWN V] QYLVV]D

18 20 Huoranszki Ferenc pességét. Az egyiket racionalitásnak nevezi, ami megfelelne az általában közgazdaságtaninak tekintetett racionalitásfogalomnak, annak tehát, mely szerint a racio- QiOLVPHJIRQWROiVVRUiQDFVHOHNYDNtYiQWHUHGPpQ\HNHOpUpVpKH]NHUHVLDPHJIe- OHO HV]N ]W (]]HO ioo V]HPEHQ D] ÄpVV]HU&VpJ DPHO\ WXODMGRQNpSSHQ D UDFLRQiOLV pughnndonxoifly LJD]ViJRVViJ HOYHL iowdo W UWpQ NRUOiWR]iViW MHOHQWL 8 És bármilyen HOV]iQWNULWLNXVDOHJ\HQLV*DXWKLHU5DZOViOOtWyODJRVNDQWLDQL]PXViQDNPDJDLVH WUDGtFLyW N YHWL DPHQQ\LEHQ D PRUiOLV QRUPiNDW D] QpUGHNN YHW FVHOHNYpVHNHQ puypq\hv O UDFLRQiOLV NRUOiWRNQDN WHNLQWL V DPHQQ\LEHQ ~J\ NH]HOL D UDFLRQiOLV G QWpVHNHW PLQW DPHO\HN VRUiQ D FVHOHNY FVDNLV FVHOHNHGHWHL N YHWNH]PpQ\HLW puwpnhol0lxwiq*dxwklhuhoppohwpuoirupiolvprghoowlvdgd]hvhwpehqypjnpss bizton állíthatjuk, hogy a Savage-féle modellt alkalmazza. 9 $]WiOOtWRPWHKiWKRJ\D6DYDJHIpOHG QWpVHOPpOHWFVDND]WD PiUPHJOpYNRnszenzust vette alapul, amely a társadalomtudósok és a filozófusok többségének fel- IRJiViWXUDOWDVW XUDOMD PpJPD LV +RJ\ H] PLO\HQ SUREOpPiNKR] YH]HW D]W PiU láttuk. Lássuk most, vajon lehet-e módosítani a döntéselmélet rendszerét úgy, hogy NpSHV OHJ\HQ D PRUiOLV PRWLYiFLyNDW LQWHJUiOQL D FVHOHNYpVW PHJHO] PHJIRQWROások matematikai reprezentálása során. 4. Döntéselmélet: Jeffrey Azok, akik a Savage-féle döntéselmélet módosítására törekedtek, természetesen nem D]pUW WHWWpN H]W PHUW HONHVHUtWHWWH NHW KRJ\ D] HOPpOHW H]HQ puwhoph]pvh QHP WHV]L OHKHWYp D PRUiOLV QRUPiN UDFLRQiOLV G QWpVHN ORJLNDL WHUpEHQ W UWpQ HOKHO\H]pVpW (OV] U WHKiW D]W V]HUHWQpP U YLGHQ MHOH]QL PL NpV]WHWWH D ILOR]yIXVRNDW DUUD KRJ\ újragondolják a döntéselmélet alapjait, és igyekezzenek feloldani azokat a feltétele- NHWDPHO\HNpUYpQ\HV OpVHQpON OD6DYDJHIpOHHOPpOHWQHPP&N GLN 7HNLQWV QN HJ\ QpUGHNN YHW pv UDFLRQiOLV HJ\pQW DNLQHN D N YHWNH] SUREOémával kell szembenéznie! Leszokjon-e a dohányzásról vagy sem? Tegyük fel, hogy HPEHU QN PHJ YDQ J\]GYH DUUyO KRJ\ D GRKiQ\]iV NiURV D] HJpV]VpJpUH pv KD VRNDW GRKiQ\]LN QDJ\ YDOyV]tQ&VpJJHO pyhv NRUD HOWW HOKXQ\ 'H SHUV]H WLV]Wá- EDQYDQD]]DODWpQQ\HOLVKRJ\H]DNNRULVHOIRUGXOKDWKDQHPGRKiQ\]LN1p]] N meg, hogyan alkalmazható a fentebb ismertetett modell e probléma reprezentálására! A legszemléletesebb az lesz, ha a problémát mátrix segítségével ábrázoljuk: pydoyv]tq&vpjjhow EEPLQW 65 évet él 1 pydoyv]tq&vpjjhopyhvnrud HOWWHOKXQ\ Leszokik leszokik és sokáig él (LÉ) leszokik és korán elhuny (LH) Dohányzik dohányzik és sokáig él (DÉ) dohányzik és korán elhuny (DH) 8 Lásd különösképpen Rawls (1980). 9 Igaz, nem Savagera hivatkozik, hanem R. D. Luce és H. Raiffa híres könyvére, akik viszont UpV]EHQ6DYDJHDODSMiQUpV]EHQSHGLJD]HEEODV]HPSRQWEyO6DYDJpYDOURNRQ1HXPDQQ± Morgenstern-féle hasznosságértelmezés alapján tárgyalják e témát (Luce Raiffa 1958).

19 Szociológiai Szemle 1999/1. 21 )HOWpWHOH]KHWM NKRJ\HPEHU QNDN YHWNH]NpSSHQpUWpNHOLDOHKHWVpJHVN YHWNHzményeket: DE eredményt szeretné a leginkább, LH-t a legkevésbé. LÉ viszont jobban vonzza, mint a korai halál DH. Ha már most egy pillanatra elfelejtjük a fenti PDWHPDWLNDL UHSUH]HQWiFLyW LQWXLWtYH D]W PRQGDQiQN KRJ\ PLQpO YDOyV]tQ&EEQHN tartja valaki, hogy a dohányzás megrövidíti az életet, annál racionálisabb lesz számára, hogy leszokjon a dohányzásról. Ám ha ránézünk a táblázatra, és felidézzük a Savage-féle elmélet fontos következményét, a dominanciaelvet, akkor arra a követ- NH]WHWpVUHNHOOMXVVXQNKRJ\D]LOOHWV]iPiUDWHOMHVHQPLQGHJ\ PHNNRUDYDOyV]í- Q&VpJJHOU YLGtWLPHJpOHWpWDGRKiQ\]iVV]iPiUDD]HJ\HWOHQUDFLRQiOLVPHJROGiVD dohányzás folytatása lehet. Miért? Azért, mert bármely esemény következzék is be, DÉ értéke magasabb, mint LÉ-é, és DH értéke magasabb, mint LH-é. De valóban úgy gondoljuk, hogy mindenki, aki leszokott a dohányzásról, irracionális? Talán nem. És ha nem, akkor a döntéselméletnek illenék olyan modellt ajánlania, amely képes számot adni a dohányzásról leszokók racionális megfontolásairól is. Vegyük észre, hogy ebben a döntési szituációban két fentebb tárgyalt kikötés (β és γ LV VpU O (OV] U LV D]W IHOWpWHOH]] N KRJ\ D] PHGGLJ po YDODNL QHP I JJHWOHQ attól, leszokik-e a dohányzásról, vagy sem (β). Másodszor a következmények értékelésében az is szerepet fog játszani, hogy le kell-e mondjon a dohányzás okozta poyh]hwuo YDJ\ VHP (γ). Egy efféle helyzet döntéselméleti elemzésére tehát nem alkalmas Savage eredeti modellje. Olyan modellt kell találnunk, amelyik képes ki- IHMH]QLDFVHOHNHGHWHNKDWiViWD]HUHGPpQ\HNYDOyV]tQ&VpJpUHpVDPHO\LNQHPI g- JHWOHQtWLD]HUHGPpQ\HNpUWpNHOpVpWDKR]]iMXNYH]HWFVHOHNYpVpUWpNHOpVpWOYDJ\LV magukat a cselekvéseket is értékeli. Richard Jeffrey (1983) olyan döntéselméleti modellt dolgozott ki, amely nem fel- WpWHOH]L D YDOyV]tQ&VpJHN pv D] HUHGPpQ\HN puwpnpqhn FVHOHNHGHWHNWO YDOy I JJHtlenségét. Jeffrey modelljében csupán egyetlen entitást kell feltételeznünk: propozíciókat, vagyis absztrakt igazságérték-hordozókat. Viszont ebben a modellben is kü- O QEVpJHW WHKHW QN D] HUHGPpQ\HNHW NLIHMH] SURSR]tFLyN D WHUPpV]HWL ioodsrwrndw NLIHMH] SURSR]tFLyN pv D FVHOHNYpVHNHW NLIHMH] SURSR]tFLyN N ] WW 0L KDV]QD YDQ akkor annak, hogy propozíciókról beszélünk? Az, hogy ugyanazon típusú entitások- QDN WXODMGRQtWKDWXQN YDOyV]tQ&VpJHNHW pv puwpnhnhw V HJ\EHQ D]W LV OHKHWYp WHWW N KRJ\D FVHOHNYpVHNHW NLIHMH] SURSR]tFLyN LV H]HQ HQWLWiVRN N ] WW V]HUHSHOMHQHN ( PHJROGiVQDN V]iPRV PiV HOQ\H YDQ DPHO\HNUH D]RQEDQ PRVW QHP V] NVpJHV Nitérnünk. Számunkra most az a fontos, hogy a cselekedet várható hasznosságát meghatározó formulában képesek legyünk kifejezni, miként függ az eredmények értéke és bekö- YHWNH]pV NYDOyV]tQ&VpJHDYiODV]WRWWFVHOHNYpVWO(]WSHGLJD6DYDJHIpOHHOYLJHQ HJ\V]HU& PyGRVtWiViYDO pukhwm N HO HOHPL YDOyV]tQ&VpJHN KHO\HWW IHOWpWHOHV YDOyV]í- Q&VpJHNNHO NHOO V]iPROQXQN KDV]QRVViJL I JJYpQ\ QNEH SHGLJ EH NHOO pstwhql D cselekvés értékét is. A cselekvés várható értékét meghatározó feltételes várható érték formulánk (Conditional Expected Value CEVtJ\DN YHWNH]NpSSHQPódosul: CEV (A j ) = i Pr(O ji A j )V(O ji & A j )

20 22 Huoranszki Ferenc 6]DYDNEDQ NLIHMH]YH H] D N YHWNH]W MHOHQWL HJ\ FVHOHNYpV YiUKDWy puwpnh D]RQRV D FVHOHNYpV pv N YHWNH]PpQ\HLQHN D IHOWpWHOHV YDOyV]tQ&VpJHNNHO V~O\R]RWW puwpnével. Egyes esetekben nincs is szükségünk arra, hogy az eredményeket és a természeti ioodsrwrndw PHJN O QE ]WHVV N D] HUHGPpQ\HNHW HJ\V]HU&HQ HJ\ DGRWW FVHOHNYpV YpJUHKDMWiVD HVHWpQ EHN YHWNH] WHUPpV]HWL ioodsrwwdo D]RQRVtWKDWMXN,O\HQ HVHW D példaként idézet dohányzásról való lemondással kapcsolatos probléma. Döntési mát- UL[XQNDWDN YHWNH]V]DYDNNDOLVNLIHMH]KHWM N Leszokik Dohányzik Több mint 65 évet él több mint 65 évig él, feltéve hogy leszokik a dohányzásról több mint 65 évet él, feltéve hogy dohányzik pyhvnrudhowwhokxq\ pyhv NRUD HOWW HOKXQ\ IHOWpYH hogy leszokik a dohányzásról pyhv NRUD HOWW HOKXQ\ IHOWpYH hogy dohányzik (]puwdfvhohnypvyiukdwypuwpnhdn YHWNH]PyGRQLVNLIHMH]KHW CEV (A j ) = i Pr(S ji A j )V(S ji & A j ). A formula még tovább csiszolható oly módon, hogy feltételezzük: a lehetséges eredmények különböznek ugyan a lehetséges természeti állapotoktól, viszont nem függetlenek a cselekvések és a természeti állapotok együttes végrehajtásától, illetve EHN YHWNH]pVpWO 3UREOpPiQN V]HPSRQWMiEyO D]RQEDQ H]HN D WRYiEEL PyGRVtWiVRN LOOHWYH ILQRPtWiVRN PiU QHP pughnhvhn &VDN D]pUW HPOtWHWWHP NHW PLYHO MHOH]QL szeretném, hogy milyen tág a Jeffrey-féle döntéselmélet alkalmazásának köre. Mie- OWW UiWpUQpN D V]iPXQNUD pughnhv DONDOPD]iVRNUD PpJ NpW WHFKQLNDL UpV]OHWHW NHOO megemlítenünk. Az egyik arra vonatkozik, hogyan milyen a döntési mátrix a Jeffrey-féle döntéselméletben, a másik pedig arra, hogyan viszonyul Jeffrey elmélete a Savage-féle elmélethez. E technikai problémák tisztázása után rátérhetünk annak PHJPXWDWiViUD PLpUW JRQGRORP ~J\ KRJ\ D -HIIUH\IpOH G QWpVHOPpOHW OHKHWYp teszi a morális motiváción alapuló megfontolások elhelyezését a döntéselmélet logikai terében. Optimalizációs szabályunk ugyanaz lesz, mint Savage esetében: a racionális cse- OHNYPLQGLJDOHJQDJ\REEYiUKDWypUWpN&FVHOHNYpVWYálasztja: A k Pref x A i CEV(A k ) > CEV(A i ). ÈP D -HIIUH\IpOH G QWpVHOPpOHWEHQ IHOWpWHOHV YDOyV]tQ&VpJHNNHO NHOO V~O\R]QXQN D várható következményeket, ezért hasznos, ha az eredmények értékére és a bekövetkezésük YDOyV]tQ&VpJpUH vonatkozó táblázatot külön írjuk fel: $]puwpnhnhwnlihmh]piwul[ S 1 S 2 A 1 V(S 1 & A 1 ) = v 1 V(S 2 & A 1 ) = v 2 A 2 V(S 1 & A 2 ) = v 3 V(S 2 & A 2 ) = v 4

Egyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról

Egyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról Egyezmény a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az audiovizuális kapcsolatokról - 2 - A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA 2003. december 18. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA $&6$7/$ 2=Ï256=È*2 $7e5,17 È5)2/

Részletesebben

$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL

$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL 'U*HOHQFVpU.DWDOLQ $N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL $]LVNRODUHQGV]HU IHOQ WWRNWDWiVpVDN ]P YHO GpViOWDOiQRVMHOOHP] L $KKR] KRJ\ D NpW UpV]EHQ D]RQRV UpV]EHQ HOWpU NXOWXUiOLV

Részletesebben

$]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH

$]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH $]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH Kabdebó György )YiURVL2NWDWiVWHFKQROyJLDL. ]SRQW 0HJOHKHWVHQQDJ\RWPDUNROyQDNW&QLNHODGiVRPFtPHHJ\iOWDOiQQHPEL]WRVKRJ\D FtPEOV]iUPD]yYDODPHQQ\LHOYiUiVQDNPHJWXGRNIHOHOQL

Részletesebben

Kezelési Útmutató. Japan Cash Raktáros programhoz

Kezelési Útmutató. Japan Cash Raktáros programhoz Kezelési Útmutató Japan Cash Raktáros programhoz 7DUWDORP Fontos információk.02 Belépés 02 Saját adatok 02 Általános beállítások..03 Törzsadatok 04 Ügyféltörzs..04 KSH besorolás 05 Termékcsoport 06 Mennyiségi

Részletesebben

6]NHQQHU NiEHO 6]RIWYHU &'520RQ

6]NHQQHU NiEHO 6]RIWYHU &'520RQ Bevezetés A beolvasás megváltoztatja a számítógéppel való munkavégzés módját. Az új szkennerrel fényképeket, képeslap kivágásokat, könyveket és más vizuális anyagokat építhet be mindennapi kommunikációjába.

Részletesebben

7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ

7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ !#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0!#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0 3L[HO 7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ (J\pQLVSHFLiOLVWDQIRO\DPRNN OI OGLHNQHN (*

Részletesebben

BKE 3. évf. 4. csoport

BKE 3. évf. 4. csoport $9,/È*85$, $]LQIRUPiFLyWHFKQROyJLDpVD]LQIRUPiFLyVWiUVDGDORPM Y MH D]LSDUiJEDQYH]HW FpJHNV]HPV] JpE O 7'.GROJR]DWM Y NXWDWiVWDQV]pN ËUWD 3RQJUiF]*HUJHO\ BKE 3. évf. 4. csoport 7DUWDORPMHJ\]pN TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH. PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN OVWpULIpQ\VXJDUDs

A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH. PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN OVWpULIpQ\VXJDUDs A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH 1. Általános leírás A PB-IN-+)LQIUDY U VIpQ\VXJDUDVpU]pNHOFVDOiGRWiWWHUYH]WpNpVD]~MV]pULDDQQDND PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 23. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. február 5., kedd ÉS MÁS AKTUSOK Szám T A R T A L

Részletesebben

6. $GRKiQ\]iVHOOHQU]pVN OWVpJHLpV következményei

6. $GRKiQ\]iVHOOHQU]pVN OWVpJHLpV következményei 6. $GRKiQ\]iVHOOHQU]pVN OWVpJHLpV következményei ANNAK ellenére, hogy a dohányzás az egész világon fenyegeti az egészséget, sok kormányzat különösképpen a kis-pvn ]HSHVM YHGHOP&RUV]iJRNEDQ eddig nem tett

Részletesebben

Agrárvállalkozások finanszírozási sajátosságai, pénzügyi- tervezési módszerek fejlesztése

Agrárvállalkozások finanszírozási sajátosságai, pénzügyi- tervezési módszerek fejlesztése Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Major Iván egyetemi tanár a MTA doktora 7pPDYH]HW

Részletesebben

Életpálya-tervezés. Doktori (PhD) tézisek. Vincze László

Életpálya-tervezés. Doktori (PhD) tézisek. Vincze László Életpálya-tervezés Doktori (PhD) tézisek Vincze László Veszprémi Egyetem Gazdálkodási- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Pénzügytan tanszék 2004 (O ]PpQ\HNKLSRWp]LVFpONLW ]pv Két-két évet töltöttem

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171. (XV) évfolyam 37. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOKPiUFLXVKpWI ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R T A L O M Szám

Részletesebben

Veszprémi Egyetem. PhD tézisek. Papp István. A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból

Veszprémi Egyetem. PhD tézisek. Papp István. A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból Veszprémi Egyetem PhD tézisek Papp István A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból 7pPDYH]HW 'U'iQRV.RUQpO Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ Semmelweis Egyetem 2005

Részletesebben

&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ . ]JD]GDViJL6]HPOH;/,,pYIV]R.(57(6,*È%25.HUWHVL*iERUkandidátus, egyetemi docens, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos I PXQNDWiUVD &LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

Részletesebben

Mérések Michelson-interferométerrel

Mérések Michelson-interferométerrel SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Fizika tanár szak SZAKDOLGOZAT Mérések Michelson-interferométerrel Készítette: Zoó Edit 7pPDYH]HWN'U.RYiFV$WWLOD'UOsvay

Részletesebben

Dr. Vigvári András: Bevezetés a közszektor kontrollingba. II.

Dr. Vigvári András: Bevezetés a közszektor kontrollingba. II. Dr. Vigvári András: Bevezetés a közszektor kontrollingba. II. Közszektor számvitele $V]iPYLWHOUO 1 $V]iPYLWHODJD]GDViJLQIRUPiFLyNHOiOOtWiViQDNHJ\LNHV]N ]H$V]iPYLWHOHQEHO OQpJ\ egymáshoz szervesen kapcsolódó

Részletesebben

ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ

ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ PILLÉREZETT RÉTEGS=,/,.È72.(/ È//Ë7ÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszék 2004 1 BEVEZETÉS Az agyagásványok, név szerint is

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171.(XV) évfolyam 48. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2003. március 24., KpWI ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R T

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 16. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. január 25., péntek ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L O M

Részletesebben

7DQWHUYSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQ V]HQYHGDXWLVWDDXWLV]WLNXV J\HUPHNHNHWQHYHO-oktató általános iskolák számára

7DQWHUYSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQ V]HQYHGDXWLVWDDXWLV]WLNXV J\HUPHNHNHWQHYHO-oktató általános iskolák számára 7DQWHUYSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQ V]HQYHGDXWLVWDDXWLV]WLNXV J\HUPHNHNHWQHYHO-oktató általános iskolák számára 1 A tanterv mentora: Dr. Salné Lengyel Mária 6]HU]N 6]HUNHV]WN Dr. Balázs Anna Farkas Edit Gosztonyi

Részletesebben

2000. december 15. A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése

2000. december 15. A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám 1. MI TÖRTÉNT ÉS MIÉRT?... 4 1.1 ÁTTEKINTÉS... 4 1.2 NAGYBÁNYA - MI TÖRTÉNT?... 5 1.3 BORSABÁNYA - MI

Részletesebben

ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és szervezéstudományi doktori iskolája keretében Készítette: Dr. Vincze László 7pPDYH]HW 'U%LWWQHU3pWHU Pénzügytan tanszék

Részletesebben

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH )(-/'e6 A GYAKORLATBAN $YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH A kormányzatok szerepe és a GRKiQ\]iVHOOHQU]pVJD]GDViJWDQD VILÁGBANKI KIADVÁNY A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások

Részletesebben

DR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia )

DR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia ) DR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia ) Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: Hogyan kerül a csizma az asztalra?

Részletesebben

(OHNWURQLNXVQHGYHVVpJPpUP&V]HU

(OHNWURQLNXVQHGYHVVpJPpUP&V]HU %6=$.,6=(/( 5. szám. $ V]HUNHV]WVpJ FtPH 3 Kolozsvár, Bdul. Decembrie 989., nr. 6. Tel/fax: 6985, 9 Levélcím: RO 3 Cluj, C.P.. Email: szemle@emt.ro Weboldal: http://www.emt.ro Bankszámlaszám: SocietaWHD

Részletesebben

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az egyezmények elfogadása és hatálybalépése - - - - - -

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az egyezmények elfogadása és hatálybalépése - - - - - - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ELTE ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR RAMSARI EGYEZMÉNY BONNI EGYEZMÉNY BERNI EGYEZMÉNY WASHINGTONI EGYEZMÉNY VILÁGÖRÖKSÉG EGYEZMÉNY - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

PROGRAMOZÁS TARTALOMJEGYZÉK

PROGRAMOZÁS TARTALOMJEGYZÉK PD7 UTASÍTÁSOK...26 25. oldal TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMOZÁS...27 $9(=e5/3$1(/...... 27 A NYOMÓGOMBOK, A MENÜ, AZ UP (FELFELÉ) ÉS A DOWN (LEFELÉ) FUNKCIÓI...28 SZABVÁNYOS PROGRAMOZÁS (ALAPÉRTELMEZÉS)...28

Részletesebben

Els negyedéves gyorsjelentés

Els negyedéves gyorsjelentés Els negyedéves gyorsjelentés Tisztelt Részvényeseink! HOV QHJ\HGpYpEHQ D *UDSKLVRIW &VRSRUW HUHGPpQ\HL D WDYDO\L py KDVRQOy QHJ\HGpYpKH] NpSHVW NHGYH] HQ DODNXOWDN $] iuehypwhohn Q YHNHGWHN D] ]HPL N OWVpJHN

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM- ÉS AGÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA 'RNWRULLVNRODYH]HW Dr. Szabó

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY 2003 VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

Bódi Ferenc A települési önkormányzatok érdekérvényesítése a területpolitikában

Bódi Ferenc A települési önkormányzatok érdekérvényesítése a területpolitikában Bódi Ferenc A települési önkormányzatok érdekérvényesítése a területpolitikában 1 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TANSZÉK 7e0$9(=(7: DR. %+0$17$/

Részletesebben

Hangposta rendszer HASZNÁLATI U TASÍTÁS. .pum N ROYDVVD HO PLHOWW KDV]QiODWED venné a berendezést. TÍPUS KX-TVP200B / KX-TVP200 KX-TVS200

Hangposta rendszer HASZNÁLATI U TASÍTÁS. .pum N ROYDVVD HO PLHOWW KDV]QiODWED venné a berendezést. TÍPUS KX-TVP200B / KX-TVP200 KX-TVS200 Hangposta rendszer HASZNÁLATI U TASÍTÁS.pUM N ROYDVVD HO PLHOWW KDV]QiODWED venné a berendezést. TÍPUS KX-TVP200B / KX-TVP200 KX-TVS200 Bevezetés A Panasonic hangposta rendszer (936 QDJ\ WHOMHVtWPpQ\&

Részletesebben

A bankok helye a magyar nagyvállalatok kapcsolathálójában *

A bankok helye a magyar nagyvállalatok kapcsolathálójában * Vedres Balázs BANK ÉS HATALOM A bankok helye a magyar nagyvállalatok kapcsolathálójában * Bevezetés Az Amerikai Egyesült Államokban már hosszú évtizedek óta folyik az a gazdaságszociológiai vita, amely

Részletesebben

1. Globális dohányzási tendenciák

1. Globális dohányzási tendenciák 1. Globális dohányzási tendenciák Bár az emberiség már több évszázada dohányzik, a cigaretta tömeggyártás formájában csupán a XIX. században jelent meg. Azóta a cigarettázás hatalmas méretekben ter- MHGWHOD]HJpV]YLOiJRQ0DPiUPLQGHQKiURPIHOQWWN

Részletesebben

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY Doktori (PhD) Értekezés Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY 2005 1 Doktori (PhD) Értekezés *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi

Részletesebben

A FOLYAMAT- HÁLÓZATSZINTÉZIS FELADAT KITERJESZTÉSEI

A FOLYAMAT- HÁLÓZATSZINTÉZIS FELADAT KITERJESZTÉSEI A FOLYAMAT- HÁLÓZATSZINTÉZIS FELADAT KITERJESZTÉSEI Ph.D. értekezés Varga József 7pPDYH]HW 'U)ULHGOHU)HUHQF 0 V]DNLLQIRUPDWLNDLDONDOPD]iVRN doktori program Nagy rendszerek tervezése és irányítása alprogram

Részletesebben

Bevezetés. felfogással, az öntözést és tápoldatozást be kell építeni a technológiába úgy, hogy az a PD[LPiOLVQ\HUHVpJHWWHJ\HOHKHWYp

Bevezetés. felfogással, az öntözést és tápoldatozást be kell építeni a technológiába úgy, hogy az a PD[LPiOLVQ\HUHVpJHWWHJ\HOHKHWYp &VHSHJWHW QW ]pv4xhhq*lofvyho Bevezetés $FVHSHJWHW QW ]pvdondopd]ivdd]xwyeellgv]dnedqv]pohvn U&HQWHUMHG (] HJ\UpV]W D PHWHRUROyJLD WpQ\H]NQHN WXGKDWy EH D FVDSDGpN PHQQ\LVpJH D WHQ\pV]LGV]DNEDQ NHYpV D]

Részletesebben

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Galántainé Máté Zsuzsanna okleveles közgazdász tanár Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq

Részletesebben

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK,

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK, RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK, AZOK MEGBÍZHATÓSÁGA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI REZGÉSMÉRÉSEK ÉS REZGÉSVIZSGÁLATOK KOVÁTS ATTILA Miskolci Egyetem Készült: a TEMPUS S_JEP_11271 projekt támogatásával Miskolc - 1999 -

Részletesebben

PhD értekezés tézisei. Döntési helyzetek és mechanizmusok a. Michl Gábor

PhD értekezés tézisei. Döntési helyzetek és mechanizmusok a. Michl Gábor PhD értekezés tézisei Döntési helyzetek és mechanizmusok a PDGDUDNN OWpVLLG V]DNiEDQ Michl Gábor Veszprémi Egyetem 2005 1 1. Bevezetés $] RO\DQ NLVWHVW URYDUHY pqhnhvpdgdudn PLQW PRGHOOiOODWXQN D] UY V

Részletesebben

Jakó Attila A Microchip HCS ugrókódos áramkörei

Jakó Attila A Microchip HCS ugrókódos áramkörei Jakó Attila A Microchip HCS ugrókódos áramkörei 1 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 TARTALOMJEGYZÉK... 1 2 BEVEZETÉS... 4 3 A KEELOQ ALKOTÓELEMEI... 6 4 UGRÓ KÓDOS RENDSZEREKNÉL HASZNÁLT DEFINÍCIÓK... 8 4.1 SOROZAT

Részletesebben

%0(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU. Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék. 0RGHUQh]OHWL7XGRPiQ\RN) LVNROiMD %XGDSHVWFiastyúk u.

%0(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU. Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék. 0RGHUQh]OHWL7XGRPiQ\RN) LVNROiMD %XGDSHVWFiastyúk u. %(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU $*/2%$/,=È&,Ï+$7È6$,e6(*Ë7e/e6(±$.g=e3e6.(/(7 (85Ï3$,7e56e*e6$*

Részletesebben

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Galántainé Máté Zsuzsanna RNOHYHOHVközgazdász tanár Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq 'RNWRUL3K'értekezés

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ANTAL ANIKÓ KATALIN

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ANTAL ANIKÓ KATALIN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ANTAL ANIKÓ KATALIN KESZTHELY 2003 1 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH )(-/'e6 A GYAKORLATBAN $YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH A kormányzatok szerepe és a GRKiQ\]iVHOOHQU]pVJD]GDViJWDQD VILÁGBANKI KIADVÁNY A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások

Részletesebben

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH

$YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH )(-/'e6 A GYAKORLATBAN $YLOiJPpUHW&MiUYiQ\PHJIpNH]pVH A kormányzatok szerepe és a GRKiQ\]iVHOOHQU]pVJD]GDViJWDQD VILÁGBANKI KIADVÁNY A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\ Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr.

Részletesebben

5. A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések

5. A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések 5. A dohánytermékek kínálatának csökkentésére vonatkozó intézkedések MIKÖZBEN rengeteg bizonyíték van arra, hogy a dohány iránti kereslet FV NNHQWKHWVRNNDONHYHVHEEEL]RQ\tWpNYDQDUUDKRJ\VLNHUHVOHKHWDNtQiODWFV

Részletesebben

PEGASUS HASZNÁLATI UTASÍTÁS TRAKTORRA FÜGGESZTETT TÁRCSÁS KULTIVÁTOR. Rendelési szám MG1079 Nyomtatás száma és ideje 2000. aug.

PEGASUS HASZNÁLATI UTASÍTÁS TRAKTORRA FÜGGESZTETT TÁRCSÁS KULTIVÁTOR. Rendelési szám MG1079 Nyomtatás száma és ideje 2000. aug. HASZNÁLATI UTASÍTÁS TRAKTORRA FÜGGESZTETT TÁRCSÁS KULTIVÁTOR $0$=21(%%* PEGASUS Rendelési szám MG1079 Nyomtatás száma és ideje 2000. aug. 3 Németország HU +DV]QiODW HO WW ILJ\HOPHVHQ tanulmányozza a használati

Részletesebben

$-g91(0=('e.(..e39,6(/(7( )e/e9(6-(/(17e6( isulolv

$-g91(0=('e.(..e39,6(/(7( )e/e9(6-(/(17e6( isulolv $-g91(0=('e.(..e39,6(/(7( )e/e9(6-(/(17e6( isulolv $-g91(0=('e.(..e39,6(/(7( )e/e9(6-(/(17e6( isulolv V]HUNHV]WHWWH -iyru%hqhghn $- Y1HP]HGpNHN.pSYLVHOHWpQHNPXQNiMiWpVDNLDGYiQ\ PHJMHOHQpVpWWiPRJDWWiN

Részletesebben

Két nyelv szavainak reprezentációja a mentális lexikonban: A koordinált, szubordinált és összetett modellek tesztje

Két nyelv szavainak reprezentációja a mentális lexikonban: A koordinált, szubordinált és összetett modellek tesztje &VLUPD (O 3iO Két nyelv szavainak reprezentációja a mentális lexikonban: A koordinált, szubordinált és összetett modellek tesztje Bevezetés $QHWW 0 % G *URR iwwhnlqw cikkében háromféle modellt tárgyal,

Részletesebben

VESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL

VESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet Növénykórtani és Növényvirológiai Tanszék Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Horváth József

Részletesebben

A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán Budapest, 2000. november

A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán Budapest, 2000. november 1 A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán Budapest, 2000. november 2 Köszönetünket fejezzük ki Pokorni Zoltán miniszter úrnak és PLQGD]RNQDNDNLNHWDQXOPiQ\PHJV] OHWpVpWSUREOpPiUDILJ\HO

Részletesebben

6]RFLiOLVI OGSURJUDP=VDGiQ\EDQ. %HYH]HWpV $ 0DJ\DURUV]iJRQ P N G V]RFLiOLV I OGSURJUDPRN N ] O D OHJNLWHUMHGWHEE D OHJW EE WiPRJDWiVW

6]RFLiOLVI OGSURJUDP=VDGiQ\EDQ. %HYH]HWpV $ 0DJ\DURUV]iJRQ P N G V]RFLiOLV I OGSURJUDPRN N ] O D OHJNLWHUMHGWHEE D OHJW EE WiPRJDWiVW 6]RFLiOLVI OGSURJUDP=VDGiQ\EDQ %HYH]HWpV $ 0DJ\DURUV]iJRQ P N G V]RFLiOLV I OGSURJUDPRN N ] O D OHJNLWHUMHGWHEE D OHJW EE WiPRJDWiVW felhasználó a Szociális és Családügyi Minisztérium (korábban Népjóléti

Részletesebben

EBES. Helyi építési szabályzata és szabályozási terve. Helyi építési szabályzat

EBES. Helyi építési szabályzata és szabályozási terve. Helyi építési szabályzat HÉSZ(záradékolt) Mohácsi István okleveles építészmérnök WHOHS OpVUHQGH]pVLYH]HWWHUYH] WHUYH]LMRJRVXOWViJV]iPD77-1 09-0138/2006.) 4032 Debrecen, Ötvenhatosok tere 1. Törzsszám: M12 / 2006. Telefon: 06 20

Részletesebben

Enfora GSM know-how. GSM modem alapok 1.00 verzió, 2007-06-10

Enfora GSM know-how. GSM modem alapok 1.00 verzió, 2007-06-10 Enfora GSM know-how GSM modem alapok 1.00 verzió, 2007-06-10 Jelen dokumentum az EnforaJ\iUWPiQ\~*60*356*36PRGHPHNNHOLVPHUNHGNV]iPiUDOHWW összeállítva, és tartalmazza azokat a legfontosabb információkat,

Részletesebben

ÁLMOSD Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzat. Jóváhagyva a 9/2009.( IX.24.) sz. rendelettel. jeg\] polgármester

ÁLMOSD Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzat. Jóváhagyva a 9/2009.( IX.24.) sz. rendelettel. jeg\] polgármester )HOHOVWHOHS OpVUHQGH]pVL YH]HWWHUYH] ----------------------- Veres István okl. építészmérnök a Magyar Építész Kamara tagja TT-1-15-0125/2001/2006 Jóváhagyva a 9/2009.( IX.24.) sz. rendelettel. ÁLMOSD Településrendezési

Részletesebben

) O QNNHODOHYHJEHQWHUMHGKDQJRNDWDOHYHJQ\RPiVLQJDGR]iVDLWpU]pNHOM N$] OpJQ\RPiVYiOWR]iVRN ± KDQJRN ± HUVVpJpQHN MHOOHP]pVpUH D KDQJQ\RPiVV]LQWHW

) O QNNHODOHYHJEHQWHUMHGKDQJRNDWDOHYHJQ\RPiVLQJDGR]iVDLWpU]pNHOM N$] OpJQ\RPiVYiOWR]iVRN ± KDQJRN ± HUVVpJpQHN MHOOHP]pVpUH D KDQJQ\RPiVV]LQWHW 2. gyakorlat: Hang hallás, kép - látás 2$]HPEHULKDOOiVP&V]DNLYRQDWNR]iVDL ) O QNNHODOHYHJEHQWHUMHGKDQJRNDWDOHYHJQ\RPiVLQJDGR]iVDLWpU]pNHOM N$] állandó légköri nyomáshoz (kb. 100 000 Pa) képest igen kicsiny

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

- HODGiVD*(25*,.21-MÉDIA 99 Konferencián

- HODGiVD*(25*,.21-MÉDIA 99 Konferencián DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK AZ ISKOLÁBAN - D]HOVRUV]iJRVRQOLQHIHOPpUpVHUHGPpQ\HL - Kárpáti Andrea, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Varga Kornél, Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete - HODGiVD*(25*,.21-MÉDIA

Részletesebben

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-(

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-( XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER 23. VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-( TARTALOM SZÁM TÁRGY OLDAL SZEMÉLYI RÉSZ 31/2005. (II.18.) sz. határozat $ PHJ\HL QNRUPiQ\]DW iowdo DODStWRWW NLW QWHW GtMDN

Részletesebben

Információs és kommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA)

Információs és kommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA) 2UV]iJRV0&V]DNL)HMOHV]WpVL%L]RWWViJ20)% Információs és kommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA) 7 PÈ/

Részletesebben

Kényelmes biztonság akár tíz lemezzel is

Kényelmes biztonság akár tíz lemezzel is NEW NAS Experience Kényelmes biztonság akár tíz lemezzel is DS509+ DX5 DS509+ DX5 esata RS409RP+ RS409+ RS409 RX4 DS509+ DX5 DS409+ DS409 DS209+II DS209 DS209j DS109+ DS109 DS109j DS409slim Tartalom Terméktulajdonságok

Részletesebben

Számítógépes arc animáció

Számítógépes arc animáció Ruttkay Zsófia Számítógépes arc animáció 2001. December, Amszterdam Az értekezés a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán megíndított PhD eljárás keretében készült. A bírálatok

Részletesebben

Alisca Comp Kft. Szekszárd Cinka u. 45. Alica Ügyviteli Rendszer )N Q\YLN Q\YHOpV. Készítette: Dr. Kádár András közgazdász V]HUYH]SURJUDPR]y 2003.

Alisca Comp Kft. Szekszárd Cinka u. 45. Alica Ügyviteli Rendszer )N Q\YLN Q\YHOpV. Készítette: Dr. Kádár András közgazdász V]HUYH]SURJUDPR]y 2003. Alisca Comp Kft Szekszárd Cinka u. 45. Alica Ügyviteli Rendszer )N Q\YLN Q\YHOpV 2003. Készítette: Dr. Kádár András közgazdász V]HUYH]SURJUDPR]y TARTALOMJEGYZÉK $352*5$0-(//(0=,...4 1.1. A ).g1

Részletesebben

Multimédia az információs rendszerekben

Multimédia az információs rendszerekben 1. Bevezetés Multimédia az információs rendszerekben Herdon Miklós - Kovács György - Guthy Zsolt Tóth András Balázs Debreceni Agrártudományi Egyetem A Debreceni Agrártudományi Egyetemen a multimédia alkalmazására

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG

Részletesebben

m ág n e ses momentum É T ö ltés elektro n vagy atommag

m ág n e ses momentum É T ö ltés elektro n vagy atommag Elektron spin rezonancia (ESR) A molekulákban fizikai illetve biológiai rendszerekben található elektronok túlnyomó többsége olyan párokban található, amelyek spinjei ellentétes orientációt mutatnak. Ezek

Részletesebben

ANYAGOK KÁROSODÁSA ÉS

ANYAGOK KÁROSODÁSA ÉS ANYAOK KÁROSODÁSA ÉS 9,=6*È/$7$.h/g1%g=h=(0, KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KEMÉNYSÉMÉRÉS VARA FERENC.RVVXWK/DMRV7XRPiQ\HJ\HWHP0&V]DNDL)LVNRODL.DU TÓTH LÁSZLÓ Bay Zoltán Intézet UY PLUVINAE University of Metz (Franciaország)

Részletesebben

TELEFIRE ADR-3000 $1$/Ï*&Ë0(=+(77%=9e'(/0,5(1'6=(5

TELEFIRE ADR-3000 $1$/Ï*&Ë0(=+(77%=9e'(/0,5(1'6=(5 TELEFIRE ADR3000-1. oldal, összesen: 11 - TELEFIRE ADR-3000 $1$/Ï*&Ë0(=+(77%=9e'(/0,5(1'6=(5 0D[NpWEYtWSDQHONDSFVROKDWyDN ]SRQWKR]D]HUUHNi- DODNtWRWW VRUNDSFVRNED 0LQGHJ\LN EYtW SDQHO NpW KXUNRW képes

Részletesebben

Használati útmutató UF 01 Függesztett szántóföldi permetez gép AMAZONE UF 1501 UF 1801

Használati útmutató UF 01 Függesztett szántóföldi permetez gép AMAZONE UF 1501 UF 1801 Használati útmutató UF 01 Függesztett szántóföldi permetez gép AMAZONE UF 1501 UF 1801 MG1117 SB238.3 (HU) Printed in Germany magyar CE h]hpehypwho HO WW kérjük olvassa el és tartsa be a használati útmutató

Részletesebben

$KHO\LWDQWHUYHWNpV]tWLVNRODEHPXWDWiVDDWDQWHUYIRQWRVDEEMHOOHP]L

$KHO\LWDQWHUYHWNpV]tWLVNRODEHPXWDWiVDDWDQWHUYIRQWRVDEEMHOOHP]L $KHO\LWDQWHUYHWNpV]tWLVNRODEHPXWDWiVDDWDQWHUYIRQWRVDEEMHOOHP]L 1. Bemutatkozás: $ KHO\L WDQWHUYHW NpV]tW GHEUHFHQL %iuf]l *XV]WiY *\yj\shgdjyjldl,qwp]ppq\ VV]HWHWW LVNRODNpQWP&N GW EEFpO~N ] VLJD]JDWiV~N

Részletesebben

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból. Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében.

A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból. Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében. Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris: Bölcsészettudomány/Társadalomtudomány (nyelvtudomány, neveléstudomány) Doktori Iskola Doktori (Ph.D.) disszertáció Papp István NYELVI-ZENEI PERCEPCIÓK ÉS PRODUKCIÓK

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

7.1.2 Támadási módszerek bemutatása és elemzése...94

7.1.2 Támadási módszerek bemutatása és elemzése...94 1 TARTALOM Tartalom...1 1. Bevezetés...3 2. Miért éppen vezeték nélküli hálózat?...6 2.1 A hagyományos vezetékes és a vezeték nélküli hálózatok összevetése...6 9H]HWpNQpON OLKiOy]DWRNI EEMHOOHP] LHO Q\

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

JOGI ISMERETEK PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA

JOGI ISMERETEK PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA JOGI ISMERETEK PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA A MEGFELELė ELJÁRÁSI MÓD SZABÁLYAI Az értékpapírszlgáltatás frmái Befektetési tanácsadás alkamassági teszttel A befektetési tanácsadás az ügyfél számára szóló

Részletesebben

NAGYENERGIÁJÚ SUGÁRZÁS ÉS LÚGOS KEZELÉS HATÁSA A CELLULÓZ TULAJDONSÁGAIRA

NAGYENERGIÁJÚ SUGÁRZÁS ÉS LÚGOS KEZELÉS HATÁSA A CELLULÓZ TULAJDONSÁGAIRA NAGYENERGIÁJÚ SUGÁRZÁS ÉS LÚGOS KEZELÉS HATÁSA A CELLULÓZ TULAJDONSÁGAIRA Doktori (PhD) értekezés készült a Veszprémi Egyetem FK 2 doktori iskola keretében Készítette: Földváry Csilla Magdolna 7pPDYH]HW

Részletesebben

OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI. 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS SIGMA DOKUMENTUMOK: 19. SZÁM

OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI. 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS SIGMA DOKUMENTUMOK: 19. SZÁM OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS 3e1=h*

Részletesebben

KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS

KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS FESZÜLTSÉGANALÍZIS A 0%6=$.,0(&+$1,.$1e+È1

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI

Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI BEVEZETÉS A racionalitás vizsgálata a döntéselmélet egyik központi kérdése. A racionalitás fogalmának változása szoros

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK,

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK, RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK, AZOK MEGBÍZHATÓSÁGA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATI MÓDSZEREK TÓTH LÁSZLÓ Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet SERGE CRUTZEN Joint Research Institute Készült:

Részletesebben

18. VEZETŐI DÖNTÉSEK alternatívák döntési kritériumokat

18. VEZETŐI DÖNTÉSEK alternatívák döntési kritériumokat 18. VEZETŐI DÖNTÉSEK A döntés választás. A döntés nem csupán a vezető privilégiuma. Az emberek minden nap hoznak döntéseket, néha jókat, néha kevésbé jókat, de döntéseket mindig meg kell hozni, még akkor

Részletesebben