TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK MAGYAR 1<(/9 KIVONAT ANGOL NYEL

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK MAGYAR 1<(/9 KIVONAT ANGOL NYEL T BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS ANYAG ÉS MÓDSZER KÍSÉRLETI ÁLLATOK VIZSGÁLATI ANYAGOK BI 58 EC SUMITHION 50 EC FUSILADE S MALORAN 50 WP VIZSGÁLATI MÓDSZEREK $]HPEULRQiOLVIHMO GpVYL]VJiODWD $Q YHQGpNMXYHQLOLVpVDIHOQ WWDGXOWIiFiQRNYL]VJiODWD ALKALMAZOTT KONCENTRÁCIÓK KÉSZÍTÉSE, DÓZISOK EREDMÉNYEK AZ EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Kontroll BI 58 EC SUMITHION 50 EC FUSILADE S MALORAN 50 WP A NÖVENDÉK ÉS A )(/1 77 FÁCÁNOK VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Kontroll BI 58 EC SUMITHION 50 EC FUSILADE S MALORAN 50 WP EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK Kezelési forma A vizsgálatba vont tojások termékenysége Embrióhalandóság $]HPEULyKDODQGyViJLG SRQWMDLpVRNDL )HMO GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNHOYiOWR]iVRN Az embriók növekedése

2 6.2. NÖVENDÉK ÉS )(/1 77 FÁCÁNOK VIZSGÁLATAI Kezelési forma A májak szövettani elváltozásai Vér-pVDYpUSOD]PD VV]HWHY N Tojástermelés és a tojások termékenysége JAVASLATOK A GYAKORLAT SZÁMÁRA ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK

3 1. KIVONATOK 0$*<$51<(/9.IVONAT $ V]HU] a kísérletei során Q YpQ\YpG V]HUHN WR[LNXV KDWiViW YL]VJiOWD D IiFiQ UHSURGXNFLyMiUD D IHMO GpV WHOMHV YHUWLNXPiEDQ ÒM módszerként alkalmazta az embrionális és posztembrionális kori WR[LFLWiV VV]HI JJ HJ\PiVW N YHW YL]VJiODWiW WRYiEEi PyGV]HUWDQL IHMOHV]WpVNpQW HOV QHN YL]VJiOW Q YpQ\YpG V]HUHNHW WHUPpV]HWHV körülmények között tartott fácán családokon. A nemzetközi és a hazai szakirodalmak alapján ezeket a vizsgálati módszereket ezidáig, a Q YpQ\YpG V]HUHNWR[LNXVUHSURGXNFLyVKDWiViQDNPHJLVPHUpVpUHQHP KDV]QiOWiNIHOtJ\D]iOWDODHOYpJ]HWWYL]VJiODWRNDPyGV]HUHNHWLOOHW HQ ~MQDNQHYH]KHW HN A kísérleti módszerként alkalmazott embrionális és posztembrionális kori toxicitás vizsgálatához, házityúk- és IiFiQWRMiVRNDW LOOHWYH Q YHQGpN pv IHOQ WW IiFiQRNDW KDV]QiOW $ WRMiVRNDWDFpOQDNPDJIHOHO HQLQMHNWiOiVVDOpVI U V]WpVVHODQ YHQGpN pv D IHOQ WW IiFiQRNDW SHGLJ J\RPRUV]RQGiQ keresztül, illetve etetéses úton - a vizsgálati anyagokat az aljnövényzetre és a takarmányra permetezve -NH]HOWHDV]HU] A disszertáció választ ad a BI 58 EC embrionális és SRV]WHPEULRQiOLV NRUL WR[LFLWiV VV]HI JJ HJ\PiVW N YHW vizsgálatára, amely OHKHW Yp WHWWH D BI 58 EC eddig hiányzó ilyen 3

4 puwhop WR[LNROyJLDL DGDWDLQDN N ]UHDGiViW 0HJiOODStWMD KRJ\ DBI 58 EC a gyakorlatban alkalmazott koncentrációban injektálva 56,2%-os, fürösztve 14,9%-os embrióelhalást okozott (kontroll 3,6%). Ez az inszekticid a gyakorlati töménységben injektálva 9 féle (szem teljes KLiQ\D HJ\ V]HP SRQWV]HU V]HP QHP SLJPHQWiOW V]HP NHYHVHEE szomita, bevérzés a testen, gyengén fejlett szikérhálózat, törpeség, torz HPEULy I U V]WYH IpOH SRQWV]HU V]HP V]RPLWiN KLinya, törpeség, FLV]WDEXURN IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW LQGXNiOW (] D Q YpQ\YpG V]HU QHPFVDN D] HPEULyN pohwnpshvvpjpuh pv IHMO GpVpUH KDWRWW NiURVDQ hanem a növekedésre is, amely a kisebb nedves és száraz testtömegekben nyilvánult meg. A növendék és felq WW IiFiQRN vizsgálatánál egyedül a BI 58 EC esetében tapasztaltam negatív hatást, amely a magas elhullási %-ban, a májak szöveti károsodásában (májdystrophia), a vérparaméterek szignifikáns különbségében (AST, az LDH, a Na és a PLT esetében), az alacsony tojástermelésben és a magas terméketlenségében mutatkozott meg. $ GLVV]HUWiFLyEDQ D V]HU] DBI 58 EC, a Sumithion 50 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WPQ YpQ\YpG V]HUHNYRQDWNR]iViEDQ~M DODSDGDWRNDW DG N ]UH D] HJ\HV YpU pv YpUSOD]PD VV]HWHY NU O AST, ALT, ALP, LDH, Össz. fehérje, Albumin, Na, K, Ca, Mg, P, Kreatinin, 5%& :%& 3/7 DPHO\HNQHN D NRQWUROO puwpnhnw O YDOy HOWpUpVHL kifejezik a vizsgálati anyagok kórélettani hatását. 4

5 A disszertáció új adatokat szolgáltat a Sumithion 50 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP Q YpQ\YpG V]HUHN Q YHQGpN pv IHOQ WWNRULWR[LFLWiViUyO0HJiOODStWMDKRJ\ a) a Sumithion 50 EC nem volt negatív hatással az állatok életképességére, a májak szöveti felépítésére, a vér és a vérplazma VV]HWHY NUHDWRMiVWHUPHOpVre és a tojások termékenységére. b) a Fusilade S egyedül az állatok életképességére volt enyhe negatív hatással (1-1 egyed elhullását eredményezte), de nem volt kóros KDWiVVDODPiMDNUDDYpUpVYpUSOD]PD VV]HWHY NUHpVQHPEHIRO\iVROWD a tojástermelést és a tojások termékenységét. c) a Maloran 50 WP magas elhullást eredményezett a növendék és a IHOQ WW IiFiQRN N ] WW J\RPRUV]RQGiQ NHUHV]W O NH]HOW IHOQ WW IiFiQRN közül 2 egyed, a növendék állatok közül 4 egyed pusztult el, a természetes csoportban a felq WWpVDQ YHQGpNHJ\HGHNN ] WWFVDN-1 elhullott madarat találtam), de nem volt kóros hatással a májak szöveti IHOpStWpVpUH D YpU pv YpUSOD]PD VV]HWHY NUH pv QHP EHIRO\iVROWD D tojástermelést és a tojások termékenységét. $ IDXQDYpGHOPHW HO WpUEH KHOyezve a disszertációból a J\DNRUODWQDNDN YHWNH] MDYDVODWRW WHV]LD V]HU] D QpJ\ Q YpQ\YpG V]HU DONDOPD]iViQDN D] LG SRQWMiW KHO\H]]pN iw D WRMiVUDNiV LOO IpV]NHOpVL LG V]DNEyO PiV LG SRQWUD $PHQQ\LEHQ H] QHP OHKHWVpJHV akkor a fészkek gépek általi WDSRViVRV NiUWpWHOpW LV PHJHO ]YH J\ MWVpN össze a fészkekben található fácán- és fogolytojásokat és mesterségesen keltessék ki azokat. Ez a védelem különösen megilleti a foglyokat, melyeknek a létszáma az utóbbi években fokozatosan csökken. 5

6 1.2. ANGOL N<(/9.,921$7 In the course of his experiments the author examined the toxic effect of plant protection chemicals on pheasant reproduction for the whole development period. As a new research method he conducted adjacent and successive examinations of toxicity in embryonic and post embryonic period.the dissertation explores the toxicity of BI 58 EC, Sumithion 50 EC, Maloran 50 WP and Fusilade S in the embryonic and post embryonic period. In light of the results it can be concluded that BI 58 EC proved to be the most toxic pesticide. For actual practice the author recommends that the time of the application of the four plant protection chemicals should be transferred from the egg-laying and nesting period to another time. 1e0(71<(/9.,VONAT Der Verfasser hat im Laufe seiner Versuche die toxikologische Wirkungen der Pflanzenschutzmittel auf die Reproduktion des Fasans, während der ganzen Onotogenese untersucht. Er hat als neue Methode die zusammenhängende, konsekutive Untersuchung der Toxicität des embrionalen- und postembrionalen Zustan vewendet. Die Dissertation gibt eine Antwort auf die Toxicität von BI 58 EC, Sumithion 50 EC, Maloran 50 WP und von Fusilade S in embrionalem- und postembrionalem Zeitalter. Auf Grund der Ergebnissen man kann feststellen, GD VLFK GLH %, (& DOV GDV WR[LVFKVWH 3HVWL]LG erwiesen KDW 'HU $XWRU HPSILHO GHU 3UD[LV GD man die Zeitpunkt der Verwendung der vier Pflanzenschutzmittel von dem Ei(er)legens b.z. dem Zeitpunkt des Nestbaues auf eine andere Zeitpunk tverlegen soll. 6

7 2. BEVEZETÉS A bioszféra nem más, mint bolygónk gigantikus ökológiai rendszere. A Föld az emberiség otthona. Éppen ezért nagyon fontos a bioszféra önfenntartó és önszabályozó mechanizmusának védelme, a WHUPpV]HWL HU IRUUiVRNQDN D] NROyJLDL HJ\HQV~O\ PHgóvását célzó felhasználása. A bioszférára természetesen hatással vannak olyan WpQ\H] N LV PLQW D J\RUVDQ IHMO G XUEDQL]iFLy LSDURVtWiV N ]OHNHGpV D PH] JD]GDViJ NHPL]iOiVD VWE (] D] RND DQQDN KRJ\ D] HPEHULVpJ egyik legnagyobb problémája a természeti környezet aggasztó méreteket OW HOV]HQQ\H] GpVH Az ember azzal a céllal is szennyezi a környezetet, hogy PHJMDYtWVDDQQDNPLQ VpJpWVDMiWPDJDKi]LDVtWRWWiOODWDLpVWHUPHV]WHWW Q YpQ\HL UpV]pUH $ NRUV]HU Q YpQ\YpG V]HUHN KDV]QiODWiQDN technológlimd IRQWRV DONRWyUpV] YROW D] XWROVy py PH] JD]GDViJL IRUUDGDOPiEDQ $ IHMO G RUV]iJRNEDQ DKRO D] pohoplv]hu-ellátás még FVDNDOHJV] NVpJHVHEEHNUHV]RUtWNR]LNDQ YpQ\YpG V]HUHNHVHWOHJD] életben maradás és az éhhalál közötti különbséget képviselhetik. $ N UQ\H]HW PLQ VpJpQHN SUREOpPiL D]RQEDQ HONHU OKHWHWOHQ O érdek-összeütközéseket vetnek fel, és a környezetkutatók már évek óta WiPDGMiN D Q YpQ\YpG V]HUHN KDV]QiODWiW PLQW D] DJJRGDORP gyújtópontját a környezet megóvására irányuló törekvésükben. 7

8 Az ember termelési tevékenységével kapcsolatban talán egyetlen területet sem ért annyi és olyan éles bírálat vagy vád, mint a PH] JD]GDViJLNHPL]iOiVWD]pYHWN YHW HQEkkor jelent meg R. CARSON (1962) Néma Tavasz FtP N Q\YH PHO\EHQ - HOV VRrban a DDT vonatkozásában -DOHJV~O\RVDEE YiGDNNDOLOOHWWH DPH] JD]GDViJ kemizálását, D] po N UQ\H]HWHW SXV]WtWy KDWiVDL PLDWW $ 0LQDPDWD- E OEHOLWUDJpGLDDYLHWQiPLpVDVHYHVRLGLR[LQiOWDOHO LGp]HWWWUDJLNXV HVHWHN GUiPDL HU YHO KtYWiN IHO D Q YpQ\YpG V]HUHNHW HO iootwy NpPLNXVRNpVDIHOKDV]QiOyPH] JD]GDViJLV]DNHPEHUHNILJ\HOPpWDUUD KRJ\ D N O QE ] YHJ\ OHWHN iowdo D ELROyJLDL N UQ\H]HWEHQ NLIHMWHWW mellék- pv XWyKDWiVRNDW D OHKHW OHJV]pOesebb körben kell feltárni és a gyakorlati alkalmazás közben figyelemmel kísérni. Mindezek eredményeként az amerikai FOOD AND DRUG ADMINISTRATION 1970-ben közzétette azt a vizsgálati protokollt, amely a peszticidek teratológiai és reprodukciós vizsgálatát is meghatározta. $ Q YpQ\YpG V]HUHN W EEVpJpU O DEban a tekintetben csak felületes ismereteink vannak, hogy milyen hosszú távú hatásuk van a környezetre. A vizsgálatok során különleges figyelmet kell fordítani a Q YpQ\YpG V]HUHN IHlhalmozódásának mértékeire és bomlástermékeikre a talajban; a víz-hu IRUUiVRN V]HQQ\H] GpVpQHN WHUMHGHOPpUH D Q YpQ\YpG V]HUHN N O QIpOH NRPELQiFLyL, valamint a talaj mikroflórája és -faunája között fennálló kölcsönös kapcsolatokra; minden új vegyületnek a táplálékláncokra és tápláléklánc organizmusokra, különösen a vadállományra kifejtett hatására; úgyszintén az esetleges mutagén és teratogén vegyületek és 8

9 bomlástermékeiknek az emberekre kifejtett hatásaira. A peszticid- WR[LNROyJLiEDQ H]HQ EHO O D WHUDWROyJLD WHU OHWpQ LV QDJ\ HO UHOpSpVW jelent az ökotoxikológia térhódítása. Ez a szakterület az embert N U OYHY po YLOiJUD J\DNRUROW SHV]WLFLGKDWiVVDO IRJODONR]LN $] HOP~OW NpWpYWL]HGEHQMHOHQW VV]iP~YL]VJiODWHUHGPpQ\HOiWRWWQDSYLOiJRWD]H témára vonatkozó szakirodalomban. Ezen belül különösen figyelemre méltó az egyes vegyi anyagok madárembriókon (tyúk, fácán, fürj) végzett WHV]WHOpVH 0D PiU D] LO\HQ MHOOHJ N UQ\H]HWYpGHOPL vizsgálatok elengedhetetlenek egy-hj\ Q YpQ\YpG V]HU felhasználásának engedélyezése során (VÁRNAGY, 1985). Azon szükségletünk, hogy a peszticidekhw pv D NiUWHY N HOOHQL YpGHNH]pV HJ\pE YHJ\V]HUHLW KDV]QiOMXN D] HO UHOiWKDWy M Y EHQ továbbra is fokozódni fog. Ez a tényleges nélkülözhetetlenség azonban QHP MRJRVtW DUUD KRJ\ D Q YpQ\YpG V]HUHNHW YpJWHOHQ O Q YHNY KDWyN UEHQYDJ\PLQGHQIHOHO VVpJnélkül használjuk, amennyiben ez a N UQ\H]HW PLQ VpJpW YHV]pO\H]WHWL $ PH] JD]GDViJEDQ D M Y irányzatokat és fejlesztéseket abban a vonatkozásban kell mérlegelni, KRJ\PLO\HQKDWiVVDOYDQQDND]HJpV]N UQ\H]HWPLQ VpJpUH Az emberiség csak a természetteohj\ WWP N GYHPDUDGKDWIHQQ D N UQ\H]HWYpGHOHP D] HPEHUL KDODGiV I iudpied HVLN )HO NHOO ismernünk, hogy a természet részesei vagyunk, és ezt a tényt minden tevékenységünkben érvényre kell juttatnunk. Csak ezen az alapon óvhatók meg bolygónk törékeny, életet fenntartó rendszerei, csak ily PyGRQ OpSKHW HO EEUH D] HPEHUL QHP IHMO GpVH -Ï&6,. (1971) szerint 9

10 a technológia potenciálisan veszélyes cselekvés. Ha nem arra készül, hogy az emberi érdekek, szükségletek, értékek és elvek szerint alkalmazzák, töbe iuwdorp V]iUPD]LN EHO OH PLQW My ) OG QN KRVV]~ létezése folyamán az ember birtokában soha nem volt ilyen óriási hatalom embertársai és egész társadalma megsebzésére, mint amelyet most a kezében tart a modern technológia által. Az ökotoxikológia fogalmának meghatározása Truhaut nevéhez I ] GLN -ból (MORIARITY, 1988) Az ökotoxikológia önálló tudományág, a klasszikus toxikológia tudományára, a biokémiára, az ökológiára és egyéb tudományterületekre épít és azok elemeit ötvözi önmagában. Vizsgálja a toxikus anyagok sorsát az ökoszisztémában, foglalkozik a xenobiotikumok biotópokra kifejtett hatásával és az NRV]LV]WpPiNP N GpVpWLUiQ\tWyIRO\DPDWRNNDOYDOyLQWHUDNFLyMiYDO $]DJUiUP YHOpVEHYRQWWHU OHWHNWiSOiOpNIRUUiVW,LOON OW KHO\HW jelenthetnhn D N UQ\pNHQ po YDG V]iPiUD (] D WpQ\ PiU QPDJiEDQ EL]RQ\RVYHV]pO\HNHWKRUGR]PLYHOHJ\UpV]U OD]DJURWHFKQLNDLPXQNiN WL]HGHOKHWLN PHJ D YDGiOORPiQ\W PiVIHO O D NLMXWWDWRWW SHV]WLFLGHN pv P WUiJ\iN MHOHQWHQHN NRFNi]DWRW D] RWW po ioodwrnud 9DGPDdaraink közül például a fogoly, a túzok is növény NXOW~UDN YHW IDM GH PtJ D W~]RN D QDJ\WiEOiN PDGDUD HO Q\EHQ UpV]HVtWL D OXFHUQiVW YHWHWW J\HS- és repcetáblákat), addig a fogoly a szántóföldi szegélyeket kedveli. Mindemellett a tyúkfélék (fogoly, fácán) mozgáskörzete, ún. otthonterülete (home range) kicsi, így a több száz hektáros táblákon YpJ]HWW DJUiUP YHOpV NHGYH] WOHQ O pulqwl NHW 6DMQiODWRV PyGRQ D] 10

11 utóbbi években más fajok is, mint például a kerecsensólyom PHJWHOHSHGWHNDPH] JD]GDViJLWHU OHWeken. A kisparcellás gazdálkodás is csak kiteljesedett formájában (egész vetésszerkezetet átfogó módon) OHKHW NHGYH] D YDGRQpO ioodwyloij V]iPiUD HOOHQEHQ D NDSiOiV pv vegyszerezés folyamatos zavarásukat jelenti (FARAGÓ, 1993). A növényvédelmi munkák során kipermetezett szerek mind a NLIHMOHWWPDGDUDNUDPLQGSHGLJDWRMiVEDQIHMO G HPEULyNUDLVKDWiVVDO OHKHWQHN $ QHP N U OWHNLQW SHUPHWH]pV-technika, a szerek HOVRGUyGiViEyO DGyGy YHV]pO\HN D J\iUL NpV]tWPpQ\HN QHP HO tuiv szerinti alkalmazása növelik a szárnyas apróvad-tojások közvetlen H[SR]tFLyVOHKHW VpJpW Az as években mind hazánkban, mind külföldön kiterjedt kutatópxqnd IRO\W N O QE ] Q YpQ\YpG KDWyDQ\DJ-csoportokba tartozó V]Hrek vonatkozásában, a tekintetben; hogyan hatnak a madaran HPEULRQiOLV IHMO GpVpUH, embriotoxikusak-h WRU]IHMO GpVW okoznak-h $ WXGRPiQ\RV pughno GpV D]RQEDQ FVDN HJ\-két kiemelten kezelt hatóanyag-csoportba tartozó peszticidre korlátozódott, többek között a klórozott szénhidrogén inszekticidekre, organofoszfátokra és karbamátokra, klór-fenoxi-ecetsav hatóanyagú peszticidekre. Az es években a korábbi évekhez képest kevesebb tudományos cikk IRJODONR]RWWH]HNNHODNpUGpVHNNHO$] NRV]LV]WpPiNDWpU Q YpQ\YpG szeres terhelés azonban nem elhanyagolható és még számos olyan peszticid van, amelyek potenciális madárembrió károsító hatása feltárásra vár. 11

12 Hazánkban már az 1970-es években PHJNH]G G WW a nemzetközileg alkalmazott módszerek bevezetése, majd 1982-ben egy NRUV]HU WR[LNROyJLDLV]HPSRQWEyOLVLJpQ\Hs jogszabály lépett hatályba (a rendelkezés szerint tyúk-pviifiqhpeulyqlvn WHOH] HQHOYpJ]HQG N a teratológiai vizsgálatok), majd 1988-ban egy új rendeleti szabályozás következett, ami 2001-ig a toxikológiai vizsgálatok jogi alapját jelentette az engedélyezési eljárásban. Ezen a speciális toxikológiai WHU OHWHQLVpUYpQ\HV OD]iOODWRNYpGHOPpU OpVNtPpOHWpU OV]yOy évi XXVIII. Törvény, amelynek egyik végrehajtási jogszabálya a ;,,.RUP U D] ioodwntvpuohwhn YpJ]pVpU O $ nemzhwn ]L HO tuivrn PDJ\DURUV]iJL puypq\hvtwpvh pughnpehq V] OHWHWW meg a 31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM és a 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM egy. r., amelyek a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) általános N WHOH]HWWVpJHLW tumin HO H WHU OHWHQ py HOHMpQ NHUült nyilvánosságra a 6/2001. (I. 16.) FVM r., amely tételesen tartalmazza a Q YpQ\YpG V]HUHN HQJHGpO\H]pVL HOMiUiVEDQ PHJN YHWHOW állatkísérleteket. Új követelmény, hogy az ökotoxicitási vizsgálatok már DKDWyDQ\DJRNHVHWpEHQLVN WHOH] HNVÁRNAGY, 2001). 'RNWRUL puwhnh]pvhp FpOMD YROW QpJ\ Q YpQ\YpG V]HU NpW herbicid (Fusilade S, Maloran 50 WP) és két inszekticid (Bi 58 EC, Sumithion 50 EC) toxikus hatását vizsgálni a fácán reprodukciójára. Így NtYiQWDP DGDWRNDW J\ MWHQL DUUD KRJ\ HJ\ HVHWOHJes expozíció milyen hatással lehet D WRMiVEDQ IHMO G HPEULyUD pv D Q YHQGpN, LOO IHOQ WW madarakra. 12

13 $] HPEULRQiOLV IHMO GpVUH J\DNRUROW KDWiVW IiFiQ- és tyúktojásokon, a további vizsgálatokat, Q YHQGpN pv IHOQ WW IiFiQRNRQ végeztem. A fácán- és tyúktojásokat a cpoqdn PHJIHOHO HQ Q YpQ\YpG szerekkel és más vegyi anyagokkal többféle módon kezelhetjük. Többek között injektálással, oldatba merítéssel, vegyszeres permetezéssel, WRMiVKpMUD W UWpQ SLSHWWi]iVVDO VÁRNAGY és BUDAI, 1994). A fácán- és tyúktojások vizsgálatában két módszert alkalmaztam. $] HOV és egyben a toxikológiai vizsgálatokban a legelterjedtebb az injektálásos módszert (VERRETT et al., 1980) használtam. Ez a vizsgálati módszer pontos képet ad arról, hogy az adott szerkoncentráció bejuttatva a tojásba hordoz-e magában teratogén hatást, illetve embriotoxikus-e a szántóföldi termesztésben alkalmazott dózisban. A másik módszer a fürösztéses, amely a szántóföldi viszonyokat hivatott modellezni és adott választ arra, hogy ilyen körülmények között a vizsgálwq YpQ\YpG V]HU PLO\HQ WR[LNXV KDWiVVDO YDQ D] HPEULyUD pv DQQDN IHMO GpVpUH $ fácán- és tyúktojásokból meghatároztam az embriók életképességét, az HPEULyN HVHWOHJHV IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHLW pv PHJYL]VJiOWDP D] HPEULyNQ YHNHGpVpQHNMHOOHP] LW A posztembrionális kori vizsgálatokat növendék (juvenilis) és IHOQ WW DGXOW IiFiQRNRQ YpJH]WHP +iurpipoh NH]HOpVL FVRSRUWRW alakítottam ki, a kezeletlen kontrollon kívül egy ún. természeteset és egy mesterségeset. $WHUPpV]HWHVFVRSRUWEDQOpY IiFiQRNDWIHdett volierben a természetes környezetet modellezve helyeztem el. A vizsgálati anyagokat a növénytakaróra, ill. a takarmányra permetezve juttattam ki, a gyakorlatban alkalmazott fedettséggel. A mesterségesen kezelt 13

14 egyedekbe gyomor-szondán keresztül juttattam a vizsgált peszticidek J\DNRUODWEDQ DONDOPD]RWW W PpQ\VpJ V]XV]SHQ]LyMiQDN PO mennyiségét. A vizsgálat egy hónapig tartott, amely alatt a kezeléseket HJ\ DONDORPPDO D NLVpUOHW HOV QDSMiQ YpJH]WHP HO PDMG IRO\DPDWRV klinikai megfigyelést hajtottam végre. Vizsgáltam az elhullások számát és idejét, a májak esetleges szövettani elváltozásait, a vér- és a YpUSOD]PD VV]HWHY N YiOWR]iViW D WRMiVWHUPHOpVW pv D WRMiVRN termékenységét. A Q YpQ\YpG V]HUHNNLYiODV]WiVDNRUV]HPHO WWWDUWRWWDPKRJ\ olyan vegyszereket vizsgáljak, amelyek a lucernások integrált növényvédelmében felhasználhatók és kapcsolatba kerülhetnek a OXFHUQiEDQ po PDGDUDNNDO. A túzok és a szárnyas apróvadak közül a fogoly, a fácán, a fürj is szívesen fészkel a lucernásban vagy annak szhjpo\pehq$n OWpVLLG iowdoiedqisulolvwyom~qlxvypjpljwduwh]hnqpo a vadmadaraknál, amely egybe esik az integrált növényvédelmi munkák VRUiQ NLSHUPHWH]HQG YHJ\V]HUHN NLMXWWDWiVL LGHMpYHO GEMMEKE, 1991). A peszticidek ily módon közvetlenül érintkezhetnek a fészekben OpY WRMiVRNNDO pv D V]HU WR[LNROyJLDL WXODMGRQViJDLWyO I JJ HQ HPEULyKDODQGyViJRW pv IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW RNR]KDWQDN. 8J\DQDNNRUD]RWWpO Q YHQGpNpVIHOQ WWNRU~PDGDUDNLVIHOYHKHWLND szereket táplálkozásuk során. Kérdés, hogy a szervezetbe került peszticidek milyen hatással vannak az egyedek növekedésére, WRMiVWHUPHO NpSHVVpJpUH pv D WRMiVRN WHUPpNHQ\VpJpUH D]D] D reprodukcióra. 14

15 $ N UQ\H]HWEDUiW Q YpQ\YpG V]HUHN KDV]QiODWiUD PD PpJ PLQW D M Y HJ\ YtYPiQ\iUD JRQGROKDWXQN A biológiai növényvédelem IRNR]DWRV WpUKyGtWiViYDO D NiUWHY NUH V]HOHNWtY ELRSHV]WLFLGHN használata elméletileg maximális biztonságot jelenthet a környezet po YLOiJiUD $ N UQ\H]HWEDUiW SHV]WLFLGHN LUiQWL NXWDWiVRN PiU PHJNH]G GWHN SR]LWtY HUHGPpQ\ NtVpUOHWHNU O D]RQEDQ PpJ FVDN D URYDU O V]HUHNHVHWpEHQEHV]pOKHW QN$ELRLQV]HNWLFLGHNKDV]QiODWiYDO OHKHW Yp YiOLN D MHOHQOHJ KDV]QiOW LQV]HNWLFLGHN NLN V] E OpVH $ M Y EHQ pughphv OHQQH H]HNHW D NXWDWiVRNDW D KHUELFLGHNUH LV kiterjeszteni. 15

16 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS $ J\DNRUODWEDQ DONDOPD]RWW Q YpQ\YpG V]HUHN QHP FVDN UiQN HPEHUHNUHKDQHPDWiSOiONR]iVLOiQFEDQHOKHO\H]NHG VV]HVpO OpQ\UH veszélyt jelentenek. Ennek felismerése az ökotoxikológia új területének a peszticidtoxikológiának a térhódítását tewwh OHKHW Yp $] HOP~OW évtizedekben, ebben a témában számos vizsgálati eredmény látott napvilágot. $ YHJ\L DQ\DJRNQDN D PH] JD]GDViJEDQ YDOy WHUPHOpVL FpO~ KDV]QiODWiW D P~OW V]i]DG N ]HSpW O NH]GYH V]iPtWKDWMXN DPLNRU LV 1842-EHQ /DZHV V]XSHUIRV]IiWP Wrágya-gyárat létesített Liebig NtVpUOHWHL DODSMiQ (EEHQ D] LG EHQ NH]GWpN DONDOPD]QL D nyersolajpárlatokat rovarirtásra, valamint az azóta már betiltott arzénkészítményeket EHQ NHU OW VRU 1pPHWRUV]iJEDQ D] HOV V]LQWHWLNXVDQ HO iootwrww URYDU O V]Hr, a 4,6-dinitro-2-methilfenol használatára (KERTÉSZ, 1996). 6]i]DGXQN HOV IHOpEHQ D URYDU- és gombakárosítók ellen már HOV VRUEDQ NpPLDL V]HUHNNHO PtJ D J\RPRN HOOHQ PpJ PLQGLJ mechanikai úton védekeztek. Jóllehet a gyomok elleni küzdelem már évezredek ywd IRO\LN HOOHQWpWEHQ D] ioodwl NiUWHY N pv JRPEiN HOOHQL védekezéssel. A gyomok felszaporodása és káros hatása azonban mindinkább szükségessé tette századunkban a vegyszeres gyomirtás bevezetését. A kezdeti próbálkozások a nem specifikus szervetlen vegyületekre korlátozódtak, melyekkel csupán totális gyomirtásra nyílt 16

17 mód. Ilyenek pl. a konyhasó (NaCl), a vasgálic (FeSO 4 ), a kénsav (H 2 SO 4 ), a nátriumarzenit (Na 3 AsO 3 ) stb. Ezek, az igények fokozódásával nem feleltek meg a követelményeknek, hiányzó szelektivitásuk miatt ma már nem használatosak után a szerves YHJ\ OHWHNE O iooy KHUELFLGHNHW NH]GWpN KDV]QiOQL PHO\HN V]HOHNWtY KDWiVD OHKHW Yp WHWWH D NXOW~UQ YpQ\HN NtPpOpVpW (O iootwivxn D V]i]DG N ]HSpW OQDSMDLQNLJIRNR]yGLNpVHJ\UH~MDEESUREOpPikat vet fel. Q YpQ\YpG 0LYHO D PH] JD]GDViJ NHPL]iOiViEDQ IRQWRV szerepet játszó V]HU-hatóanyagok túlnyomó többsége szintetikus vegyület, D]D] N UQ\H]HWLGHJHQ DQ\DJ D Q YpQ\YpG V]HUHN KDV]QiODWD valamilyen mértékben mindig környezetterhelést jelent. HJ\LGHM A Q YpQ\YpG V]HUHN SHV]WLFLGHN HJ\UH WHUMHG DONDOPD]iViYDO HPEHU pv D] po OHJ D]W D N YHWHOPpQ\W WiPDV]WMXN YHO N V]HPEHQ KRJ\ - az N UQ\H]HW HJpV]VpJYpGHOPH pughnpehq - az egyéb hátrányos méregtani tulajdonságok mellett teratogén hatással se reqghonh]]hqhn $] HOV LO\HQ MHOOHJ YL]VJiODWRN '$5(67( (1891) QHYpKH] I ] GQHN $ Q YpQ\YpG V]HUHN HQJHGpO\H]pVpKH] V] NVpJHV toxikológiai vizsgálatok között a teratogén hatás kizárása vagy PHJHU VtWpVH- QiOXQN LV N WHOH] WHV]WNpQW - az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején vált általánossá (VÁRNAGY, 1985) ben látott napvilágot FÉRÉ (1901) HOV MHOHQW V PHJILJ\HOpVH DUUyO KRJ\ D YHJ\V]HUHN NHGYH] WOHQ O EHIRO\iVROMiN D PDGDUDN HPEULRQiOLV IHMO GpVpW )pup IHOKtYWD D ILJ\HOPHW DUUD KRJ\ 17

18 tyúk (Gallus gallus) tojások oldószerekkel (beleértve az alkoholt is), valamint gyógyszerként is hatékony vegyszerekkel (pl. morfium és QLNRWLQ YDOy NH]HOpVH HPEULRWR[LFLWiVW pv IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW LGp]KHWHO DEAKIN és ROBERTSON (1933) egy másik tanulmányban beszámolt arról, hogy a tojów\~nrnkljdq\nhq FFVHOYDOyN OV NH]HOpVH VRUiQ MHOHQW VHQ FV NNHQW D OHUDNRWW WRMiVRN NHOWHWKHW VpJH PHUW D higany bemxwrww D WROODNEyO D WRMiVRNED pv D IHMO GpV QDSMD HO WW embrióelhalást okozott. Ezt bizonytwrwwin D]RN D NpV EEL NtVpUOHWHN LV melyek során a tojásokat higanyken FFVHO NHQWpN EH,1.62 et al. PHJILJ\HOpVHL NLPXWDWWiN KRJ\ D WRMiVRN IHUW WOHQtWpVpUH használt formaldehid gázok, szokásos mennyiségbeq LV PpUJH] hatásúak a csirkeembriókra. A 70-HV pyhnehq HJ\pE OpJV]HQQ\H] ágensek, mint pl. a szénmonoxid (McGRATH és MOFFA, 1972) és a kipufogógázok (HOFFMAN és CAMPBELL, 1978) embriotoxicitását is kimutatták. Többen tanulmányozták a petróleum-származékok madár embriókra kifejtett hatását (RITTINGHAUS, 1956; BIRKHEAD et al., $ SiU]iVL LG V]DNEDQ D Yt]LPDGDUDN PHOOWiMpNL WROOD]DWiUD lábára, valamint fészekanyagaira juttatott szubletális dózisú olaj a WRMiVRNED MXWRWW DPL FV NNHQWHWWH D NHOWHWKHW VpJHW.tVpUOHWL tanulmányok igazolták, hogy egyes nyers és finomított olajok a tojások felszínére juttatva már 1-10 µl-es dózisban is embrióelhalást (ALBERS, 1977; SZARO és ALBERS, 1977; DIETER YDJ\ IHMO GpVL 18

19 rendellenességeket és növekedésbeli retardációt (HOFFMAN, 1978, EASTIN és HOFFMAN, 1978) okoznak. Ezen, PHJILJ\HOpVHN HOV között demonstrálták a madár-tojások rendkívüli érzékenységét az olaj- N V]HQQ\H] GpVHNUHEL]RQ\tWYDH]]HOKRJ\DIpV]NHLNUHYLVV]DWpU RODMMDO V]HQQ\H] G WW PDGDUDN PDJ]DWDLQiO J\DNRUODWLODJ HONHU OKHWHWOHQ D] elhalás és az alakbeli rendellenesség. Az 1960-as évekig az inszekticidek, részben a fungicidek WHU OHWpQ YROW D OHJGLQDPLNXVDEE D IHMO GpV HJ\EHQ H]HN RNR]ták a QDJ\REE PpUHW N UQ\H]HWszennyezést is. A 70-HV pyhnw O PHJYiOWR]RWW a helyzet a herbicid felhasználás és forgalmazás rohamos növekedése következtében. A nemzetközi szakirodalom alapján elmondható, hogy a különféle hatóanyagú peszticid készítmények laboratóriumi állatokon való vizsgálatai az elmúlt évben váltak széles körben gyakorlati igénnyé az egyes szerek felhasználásának engedélyezésekor. Ennek PHJIHOHO HQ WHUPpV]HWHVHQ D ráfordítás költségei emelkedtek (BEITZ, 1979). A vizsgálatok elterjedéséhez kétségtelenül hozzájárult a SUHYHQFLyWHO WpUEHKHO\H] V]HPOpOHWYiOWR]iV Mindezek eredményeként az amerikai FOOD AND DRUG ADMINISTRATION 1970-ben közzétette azt a vizsgálati protokollt, amely a peszticidek teratológiai és reprodukciós vizsgálatát is meghatározta. 19

20 $ ILJ\HOHP HOV VRUEDQ D]RNUD D N UQ\H]HWV]HQQ\H] DQ\DJRNUD koncentrálódott, amelyek tartós, perzisztens hatásúak, ennek következtében egyre nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, illetve, ha a korlátozó intézkedések vissza is szorítják további elterjedésüket, hosszú távon akkor is számolni kell a már felhalmozódott (pl. DDT) mennyiségek hatásával. A peszticidek közül ilyen perzisztens hatásúak a már nagyrészt betiltott vagy korlátozott felhasználású klórozott szénhidrogének (EDWARDS, l973). A peszticid alkalmazás veszélyeinek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni a használt vegyületek stabilitását. Ilyen V]HPSRQWEyO NLHPHONHG YHV]pO\W MHOHQWHQHN D NOyUR]RWW szénhidrogének. A talajban például a DDT felezési ideje 2-8 év, a dieldriné 2-5 év, a lindáné 1-2 év (EDWARDS, 1973). Ezzel szemben a szerves foszfát és a karbamát típusú inszekticidek, a szerves fungicidek és a herbicidek többsége néhány hét DODWWHOERPOLN(]HNDODSMiQpUWKHW pvlqgrnrowdnoyur]rwwv]pqklgurjpq inszekticidek alkalmazásának korlátozása, illetve betiltása. Gyorsabban bomló vegyületek (szerves foszfát és a karbamát típusúak), de tömeges DONDOPD]iVXNNRU NHGYH] WOHQ PHOOpNKDWiVDLNNDO LV V]iPROQL NHOO (EDWARDS, 1973). $SHU]LV]WHQVN UQ\H]HWV]HQQ\H] DQ\DJRNPDPiUDWHQJHUHNpV óceánok óriási víztömegében és azok faunájában is kimutathatók. Az HU VHQ exponált területek tengeröbleiben, édes vizeiben, talajában, és 20

21 H]HNHQ D KHO\HNHQ WDOiOKDWy po OpQ\HNEHQ NRQFHQWUiFLyMXN J\DNUDQ D kritikus szint fölé emelkedik (FISCHER, 1982). Több tanulmány (DAEVY, 1963; KIMURA és KEEGAN, 1966) igazolja, hogy a klórozott szénhidrogének, a szerves foszfát és a karbamát típusú inszekticidekkel (rovar O V]HUHNNHO V]HPEHQ D J\ U VIpUJHN pv D SXKDWHVW HN WROHUDQFLiMD iowdoiedq OpQ\HJHVHQ meghaladja az ízeltlábúak ellenálló képességét. Ez természetes is, ha figyelembe vessz N KRJ\ D NiUWHY URYDURN D] LQV]HNWLFLGHN legfontosabb célszervezetei. Köztudottan sok gondot okoz, hogy ezeknek az inszekticideknek a rovarok osztályán belül gyakorlatilag nincs szelektivitásuk, a hasznos URYDURNDW pss~j\ HOSXV]WtWMiN PLQW D NiUWHY Net. Emellett a vizek táplálékláncaiban igen fontos szerepet játszó rákok érzékenyebbek, mint a rovarok, és ezért rendkívül veszélyeztetett szervezetek (FISCHER, $ J\ U V IpUJHN pv D SXKDWHVW HN YLV]RQ\ODJRV UH]LV]WHQFLiMD egyes inszekticidekkel szemben nem jelent védettséget az intenzíven kezelt területeken. Ezt igazolják a szabadföldi vizsgálatok eredményei. $ NDUEDPiW WtSXV~ LQV]HNWLFLGHNNHO NH]HOW WHU OHWHNHQ SO MHOHQW VHQ csökken a giliszták mozgási és táplálkozási aktivitása (ATLAVINYTE, 1975). $] ioodwrn V]DSRURGiVL FLNOXViUD NLWHUMHG KRVV]~ LG WDUWDP~ toxikológiai tesztek a szubletális inszekticidtoxikáció további veszélyeire hívják fel a figyelmet. EISLER (1970) szerint, a klórozott 21

22 szénhidrogén inszekticidek kis koncentrációja stimulálhatja, nagyobb NRQFHQWUiFLyMD H]]HO V]HPEHQ MHOHQW V PpUWpNEHQ FV NNHQWL D SXKDWHVW HNSHWHNpS]pVpW Egy-egy inszekticid tartós alkalmazása esetén gyakran rezisztens rovartörzsek jelennek meg (WINTERINGHAM, 1965). ROMANOFF (1972) a klórozott szénhidrogén származékú Q YpQ\YpG V]HUHN WR[LFLWiViW YL]VJiOYD PHJiOODStWRWWD KRJ\ H]HN tojásba injektálva 70%-os embrio mortalitást váltanak ki. Leírta azt is továbbá, hogy a foszfor vegyületek sokkal toxikusabbak, mint a szerves Cl-WDUWDOP~ Q YpQ\YpG V]HUHN +XV]RQötféle peszticid vizsgálati HUHGPpQ\HL V]HULQW D]RN HOV GOHJHVHQ D] HPEULRQiOLV IHMO GpV FLWR- és RUJDQRWLSLNXV V]DNDV]DLEDQ LGp]QHN HO IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNHW pv embriómortalitást. Amennyiben a korai elhalás nem következett be, az LG VHEE HPEULyNRQ a porcos és csontos váz törpesége, a végtagok cv NHYpQ\HVVpJH YDODPLQW D FV U IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJH YROW tapasztalható. Az inszekticidek közül eddig a legtöbbet a szerves foszfátokkal foglalkoztak a kutatók -QpJ\N O QE ] NXWDWyYL]VJiOWDD paration embriotoxikus hatását tyúk-, japánfürj- W NpVréce- és fácántojások fürösztéses kezelésével. LUTZ-OSTERTAG HW DO V]iPROWDN EH HO V] U DUUyO hogy ismeretlen szerformájú parathlrq NpV]tWPpQ\ JO W PpQ\VpJ acetonos oldata hatására az inkubáció 15. napjára embrióelhalást, a 22

23 JHULQFRV]ORS HO UH J UE OpVpW ORUGRVLV DQXULiW PHJYiOWR]RWW QHPL differenciálódást és ödémát tapasztaltak. További megfigyelések azt bizonyították, hogy a rendellenesen IHMO G WWHPEULyNW EEVpJH nem tudott kikelni a tojáveyodplmhohqw VHQ csökkentette volna a kelés után megállapított LC 50 értéket. A szerves foszfátokkal kezelt csirkeembriókon az esetek többségében két WRU]IHMO GpVL WtSXV ILJ\HOKHW PHJ D] HOV PLFURPHOLiYDO D YpJWDJRN W USHVpJH SDSDJiMFV UUHO pv Uendellenes tollasodással jár; a második típus pedig a gerincoszlop rendellenességeihez vezet (LANDAUER 1975; MEINIEL 1977; MOSCIONI et al. 1977; SEIFERT és CASIDA 1978). Legkorábban a DDT permet 11 fajra, többnyire verébfélékre gyakorolt hatását vizsgálták (MITCHELL, 1964 $ NpV EELHNEHQ végzett kutatások szerint azonban egy ismeretlen szerformájú DDT készítmény vizes emulziójába bemerített japánfürj tojásokban nem DODNXOWDNNLDIHMO G HPEULyNJRQiGMDLDAVID, 1977). Fürjtojásokat merítettek be 30 percre DDT vizes szuszpenziójába D NHOWHWpV PHJNH]GpVH HO WW $] HOV QDSRQ PiU NLPXWDWKDWy PpUWpN YROW D ''7 PHJMHOHQpVH D WRMiVEDQ PDMG D NHOWHWpV HO UHKDODGWiYDO megnövekedett a bejutó hatóanyag mennyisége (DAVID, 1979). Hazánkban VÁRNAGY és munkatársai (1981) végeztek vizsgálatokat Parathion 20 WP, Methil-parathion 18 WP, Wofatox 50 23

24 EC hatásairól csirke-, fürj- és fácánembriókon. Céljuk volt különféle hatóanyagú készítmények embriókárosító és teratogén hatások tanulmányozása csontvázrendszerben és vázizomzatban. VÁRNAGY (1981) elv NpQW tuwd OH KRJ\ D YL]VJiOW YHJ\ OHWHN HOV GOHJHVHQ D] izomszövetet károsítják, másodlagosan pedig a csontvázrendszer IHMO GpVL UHndellenességeit okozzák. A Wofatox 50 EC és a Methil- SDUDWKLRQ :3 MHOHQW V HPEULyHOKDOiVW D JHULQFRV]ORS deformálódását, valamint nyitott köldökj\ U WRNR]RWW W HOFFMAN és ALBERS D] LQNXEiFLy QDSMiQ OpY NpVUpFH Wojásokat Parathion 8 EC emulzióban fürösztötték meg, majd PHJiOODStWRWWiN KRJ\ D] /& puwpn DODWW OpY NRQFHQWUiFLyN LV IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNet, mint pl. a gerincoszlop scoliosisát és lordosisát, valamint ödémát és növekedési problémát okoztak. Számos más vizsgálatba vont szervesfoszfát inszekticid, mint pl. az azinofoszmetil (LUTZ és LUTZ-OSTERTAG, 1972), a demetonmetil (KULCZYCKI, 1979), a diklórfosz (LUTZ-OSTERTAG és BRUEL, 1981), az acefát, az EPN, a malation és a szulprofosz (HOFFMAN és ALBERS, 1984) a gerincoszlop megrövidülését és elcsavarodását (scoliosis és lordosis) okozta. Ugyanakkor jó néhány szervesfoszfát pl. a foszmet és a temefosz alig gyakorolt teratogén hatásw W NpV UpFpUH (Hoffman és Albers, 1984), csakúgy, mint a monokrotofosz csirkére és virginiai fogasfürjre (SCHOM et al., 1979). 6,1.29,761e pv %(1. (1993) a Hostaquick 50 EC és a 3KRVGULQ HPEULRQiOLV IHMO GpVUH J\DNRUROW hatását vizsgálva 24

25 PHJiOODStWRWWiNKRJ\D]HOKDOiVRNG QW W EEVpJHD]LQNXEiFLyHOV órájában: a gastruláció és a neuroláció idején, és a keltetés 4-5. napján a végtagkezdemények és a zsigerívek differenciálódásakor következett be. EO IRUGXOy J\DNRULEE teratogén elváltozások V]HP pv FV U UHQGHOOHQHV IHMO GpVH a testüreg be nem záródása, a szikérhálózat fejletlensége és bevérzések a testen. SINKOVITSNÉ (1995) vizsgálatai során összehasonlította a Hosaquick 50 EC, a Phosdrin és a Sumithion 50 EC embrionális IHMO GpVUH J\DNRUROW KDWiVDLW $] HPEULyKDODQGyViJ YRQDWNR]iViEDQ D] 1% Hostaquick oldat volt a legradikálisabb (66,7%). Ezt követte a 0,1-0,2%-os Phosdrin emulzió által kiváltott embrióhalandóság (19-22%), és legkevésbé pusztította el az embriókat a gyakorlatban alkalmazott 0,33%-os Sumithion 50 EC emulzió $] HOKDOiVRN G QW W EEVpJH D IHMO GpV JDV]WUXOiFLyV pv QHXUROiFLyV V]DNDV]iEDQ D NHOWHWpV 4-5. napján, a végtagkezdemények és a zsigerívek differenciálódásakor következett be. A három különféle foszforsavészter származékú szerek közül a Sumithion 50 EC bizonyult legkevésbé radikálisnak. VARGA és munkatársai (1999) a Sumithion 50 EC teratogén hatását vizsgálva leírták KRJ\ D] HOV QDSRQ D WROOFVtUiN NpV L megjelenése, a szemek gyenge pigmentáltsága, valamint a szikérhálózat IHMOHWOHQVpJH YROW MHOOHP] $ QDSL YL]VJiODWRN VRUiQ WDSDV]WDOW IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN D N YHWNH] N YROWDN KLEiV OiEiOOiV FLV]WDképz Gés, anophthalmia, csigolya összenövés. 25

26 A herbicidek (gyomirtó szerek) általában kevésbé toxikusak az állatokra, mint az inszekticidek és a fungicidek (LIVINGSTON, 1977). PRAVDA (1973) 14 herbicid toxicitását vizsgálta 13 tesztfaj felhasználásával. Eredményei szerint a hebicidek közül a karbamát típusúak és a fenolszármazékok a legtoxikusabbak. Kisebb mértékben toxikusak a fenoxi-ecetsavak és legkevésbé a klórozott szerves herbicidek. A fenoxi-ecetsav típusú herbicidek toxicitása vonatkozásában a vizsgálatok nem jeleznek nagyságrendi különbségeket az egyes gerinctelen állatcsoportok között, bár a fajok érzékenysége jhohqw különbözhet (FISCHER, 1982). VHQ A gyomirtó szer csoportok között a fenoxiherbicidek alkotják a legszélesebb körben tanulmányozott csoportot, tekintettel arra, hogy permetezéses kezelést alkalmazva madártojásokon embriotoxikusak lehetnek. A legkorábbi vizsgálatok szerint, a 2,4-D és a 2,4,5-T (LUTZ és LUTZ-OSTERTAG, 1972; LUTZ-OSTERAG és DIDIER, 1971) KDWiViW YL]VJiOWiN QpJ\ N O QE ] IDM MDSiQI UM IRJRO\ Y U V IRJRO\ és csirke) tenyésztojásain, fürösztéses kezelést alkalmazva. 4g/l és 10g/l koncentráció hatására 25-35%-os embrióelhalást és ezzel együtt MHOHQWNH] IHMO GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNHWWDSDV]WDOWDNPLQWSOUHQGHOOHQHV gonádok, visszamaradt növekedés, fuzionált csigolyák. Sajnos a kutatók által használt készítmények és azok származása ismeretlen. 26

27 KOPISCHKE (1972), aki a fácántojásokra permetezett 2,4-D (izooktilészter) és dieselolaj hatását vizsgálta, arról számolt be, hogy míg a 2,4-D dieselolaj nélküli vizes elegye 6g/1 töménységben nem befolyivrowd D NHOWHWKHW VpJHW DGGLJ D -D és a dieselolaj keveréke, valamint a dieselolaj önmagában embrióelhalást okozott. Négy másik kísérlet során is vizsgálták a 2,4-D és a 2,4,5-T hatását a gyakorlatban alkalmazott dózistól a 30-szoros töménységig terjhg HQ (J\LN V]HU VHP J\DNRUROW Q\LOYiQYDOy NHGYH] WOHQ KDWiVW japánfürjre (HILBIG et al., 1976; SPITTLER, 1976), fácánra (63,77/(5 pv W NpVrécére (HOFFMAN és ALBERS, 1984). Ugyanakkor számos más kutatásban, melyek során ismeretlen szerformájú készítményeket, valamint olajban vagy éterben oldott szereket használtak tesztanyagként, 40g/l-nél magasabb koncentráció esetében a kelési %, (GYRD-HANSEN és DALGAARD- MIKKELSEN, 1974; GROLLEAU et al., 1974), valamint a fogoly csibék életképességének csökkenésér O GROLLEAU et al., 1974) számoltak be. A 2,4-D és a 2,4,5-T korábbi kutatások során PHJiOODStWRWWHU VHQPpUJH] KDWiVDQpKiQ\HVHWEHQV]HQQ\H] DQ\DJRN és a készítmény egyéb komponensei jelenlétének tulajdonítható. SOMLYAY (1990) Dikamin D-vel kapcsolatosan megállapította, hogy az akut embrionális LD50 érték alapján a házi tyúkembrió Dikamin D-YHO W UWpQ GLUHNW H[SR]tFLyUD D NHOWHWpVL LG V]DNRQ EHO O HOWpU pu]pnhq\vpjjho UHDJiO $ ' DPLQ KDWyDQ\DJ kiürülése és bomlási sebessége a fácánembriók esetében hosszabb, mint 27

28 a házityúknál. A szubletális direkt expozíció mind a házityúkembriók, mind a fácánembriók testtömegét a kontrollhoz képest csökkentette. Ugyanakkor a Nevifosz 50 EC tesztelése során megállapította, hogy a WRMiVEDQ IHMO G W\~NHPEULy D GLUHNW H[SR]tFLyUD D NHOWHWpV HOWpU LG SRQWMDLEDQ PHJN ]HOtW OHJ D]RQRV pu]pnhq\vpjjho UHDJiO $ szubletális expozíció mind a tyúk-, mind pedig a fácánembriók esetében a kolinerg rendszert károsító hatásuk miatt, kórbonctanilag is jól determinálható teratogén elváltozásokat okoznak. Dikamin D-t injektálva (40% 2,4-D) a 15. napon 1,80-18,00-180,00 µl/kg tojás dózisban Shaver Starcross 288-os tenyésztojásokba, majd a 19. napon V]HPOpOYH D] HPEULyNDW Gy]LVWyO I JJ HQ HPHONHGHWW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO G HJ\HGHN száma, a szer ugyanakkor nem okozott szignifikáns testtömeg-csökkenést és nem volt embriotoxikus sem. SOMLYAY és munkatársai (1992) vizsgálták a Wofatox 50 EC (50% metil-parathion) és Nevifosz 50 EC (50% foszmetilán) pche gátló hatását. Az injektálást a 15. keltetési napon végezték Shaver Starcross 288-as házityúk embriókon, majd a 19. napon vért vettek az a. umbilicalisból 100%-nak véve a kontroll csoport pche aktivitását. A Wofatox 50 EC 5,5 µl/kg és 55,0 µl/kg tojás dózisa közel azonos mértékben, 30%-os pche aktivitás csökkenést okozott. A Nevifosz 50 EC 5,5 µl/kg tojás dózisa 40%-os, míg a 10-szer töményebb emulzió 52%-RV FV NNHQpVW HUHGPpQ\H]HWW 0LQGNpW V]HU HVHWpQ Gy]LVI JJ HQ HPHONHGHWW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO G WW HPEULyN V]iPD SOMLYAY és VÁRNAGY, 1989). Fácánembriókon a Nevifosz 50 EC (0,55-5,50-55,0 28

29 mg/kg) pch( JiWOy KDWiVD Gy]LVI JJ HQ MHOHQWNH]HWW a 15. inkubációs napi LQMHNWiOiVRVNH]HOpVWN YHW HQ. Amikor tyúk-, japánfürj- pv W NpVréce, tojásokat permetezéssel vagy fürösztéssel kezeltek, hárop N O QE ] NXWDWy LV D SDUDTXDWRW találta a legnagyobb mértékben embriotoxikus és teratogén herbicidnek (LUTZ-OSTERTAG és HENOU, 1975; PAULOV, 1977; HOFFMAN és ALBERS, 1984). LUTZ-OSTERTAG és HENOU PXWDWWD NL HOV NpQW hogy a japánfürj- és tyúktomivrn NH]HOpVH JO W PpQ\VpJ SDUDTXDW oldattal embrióelhaláshoz és rendellenességek kialakulásához vezet. MEINIEL (1977) I UM Q N O QE ] V]HUYHV IRV]IRUVDYpV]WHU típusú vegyületet vizsgált annak megállapítására, hogy az embriókon észlelt morfológiai elváltozások kapcsolódnak-e a kolinerg rendszer P N GpVpQHN ]DYDUDLYDO $ %LGULQ GLNURWRIRV] FV NNHQWHWWH D] $&K( és a butirilkolinészteráz aktivitást, amely együtt jelentkezett csontvázrendszeri rendellenességekkel. A malathionnal kezelt fürjembriókon nem jelentkezett csontosodási zavar és az AChE aktivitás is csak kis mértékben volt gátolt. KALTNER és munkatársai (1993) a kolinerg rendszer gátlását vizsgálták fürj embriókban. Az acetilkolinészteráz gátlása visszavetheti D] HPEULRQiOLV IHMO GpVW pv FV kkentheti az aminosavak és a glükóz raktározódását, ami végül az embrió halálát okozza. Az embriók 29

30 többsége azonban akkor pusztult el, amikor az enzimaktivitás már helyreállt. Wofatox 50 EC (50% methil-parathion) teratogén hatását YL]VJiOWiN D N YHWNH] Gózisokat alkalmazva: 13, mg/kg WRMiV $ PDNURV]NySRV HOYiOWR]iVRN Gy]LVI JJ QHN EL]RQ\XOWDN $ NpW kisebb dózis megfelelt a szabadföldi permetezéskor alkalmazott dózisnak. Az embriomortalitás szignifikáns volt a 27 mg/kg tojás dózisnál, és fejl GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNNHO WiUVXOW -HOOHP] WHUDWRJpQ elváltozások voltak: nyaki lordosis, scoliosis, rendellenes lábállás és thoraco-gastroschisis (DÉLI és VÁRNAGY, 1985). Fürjtojások permeabilitását vizsgálták a V]HU] N 3DUDWKLRQ WP 0,2-2,0%-os, ill. Methil-parathion 18 WP 0,5-5,0%-os vizes V]XV]SHQ]LyMiED W UWpQW SHUFHV EHPHUtWpVW N YHW HQ $] LQNXEiFLyW PHJHO ] EHPHUtWpV XWiQ HJ\-NpW NLYpWHOW O HOWHNLQWYH QHP YROW NLPXWDWKDWy WDUWRPiQ\EDQ HJ\LN Q YpQ\YpG V]HU KDWyDQ\DJ VHP YLV]RQW D] HO NHOWetett, a 7. és 9. napon kezelt tojásokban a hatóanyag megjelent a kezelés után, melynek kimutatható koncentrációja a keltetés HO UHKDODGWiYDOHPHONHGHWWVÁRNAGY és FÜZESI, 1979). Az anilin hatóanyag-csoportba tartozó Trifluralin mallard kacsán FV UIHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW pv YLVV]DPDUDGRWW IHMO GpVW RNR]RWW bemerítéses H[SR]tFLyW N YHW HQ PtJ IRJRO\HPEULyQ WHVWW PHJcsökkenést váltott ki (HOFFMAN, 1989). 30

31 A 0,2%-os fenitrothion (Owadofos) permetezéses expozíció a kezelt fácántojások kelési arányát 20%-kal csökkentette, ill. a kikelt csibéken paralízist okozott (KULCZYCKI, 1975). KERTÉSZ (1996) a Maloran 50 WP-t tesztelve megállapította, hogy magas embrióhalandóságot okoz különösen akkor, ha injektálással juttatjuk a tojásba az 1%-os és 10%-os szuszpenzióját. 18-IpOHIHMO GpVL rendellenességet tapasztalt. Leggyakoribb a nyitott testüreg, a törpeség, a gyengén fejlett szikérhálózat, a bevérzett test és a szem elváltozásai YROWDN )HMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN W EEVpJH D WRMiVED LQMHNWiOW -os Maloran 50 WP szuszpenzió hatására alakult ki. Ha a gyakorlatban alkalmazott dózist vesszük csak figyelembe, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1%-os Maloran 50 WP okozza a legnagyobb embrióhalandóságot. A gyakorlatban sok esetben több peszticidet is alkalmaznak egyszerre, mint pl. egy inszekticidet egy herbiciddel együtt permeteznek ki. Ma még kevés olyan vizsgálat áll rendelkezésünkre, amely két peszticid együttes méreghatásáról számol be. Pedig ezek az interakciós vizsgálatok nagyon szükségessé váltak. VÁRNAGY és munkatársai (1996) Flubalex, Fusilade S és Maloran 50 WP gyomirtó szerek egyedi és együttes méreghatását vizsgálták tyúkmagzatokon. A három herbiciddel külön-külön végzett vizsgálatokban a 0. napi kezelések után a Flubalex és a Maloran 50 WP HVHWpQ MHOOHP] QHN PRQGKDWy D magzati testtömeg-csökkenése, míg a magzati elhalás növekedése szintén a Maloran 50 WP és a Fusilade S DONDOPD]iViYDO I JJ VV]H $ IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN V]iPiQDN 31

32 Q YHNHGpVH D )XEDOH[ DGiVD XWiQ YROW MHOOHP] D] HJ\HV YL]VJiODWL csoportokban. A l2. napi kezelések után nem volt tapasztalható a magzati WHVWW PHJ NRQWUROOKR] YLV]RQ\tWRWW FV NNHQpVH D NH]HOpVW N YHW magzati elhalás a Fusilade S 10%-os és a Flubalex 2,6%-os és 26,6%-os FVRSRUWMiEDQ YROW MHOOHP] $] HJ\ WWHV PpUHJKDWiV YL]VJiODWiEDQ D keltetés 0. napján adagolt Maloran 50 WP és a Flubalex egyérwhop szignifikáns testtömeg-csökkenést okozott a magzatokon a kontroll értékhez viszonyítva. A magzati elhalás mértéke csupán a legtöményebb ROGDWRN FVRSRUWMDLEDQ Q WW PHJ MHOHQW VHQ DPL IHOWpWelezni engedi a Maloran 50 WP kifejezett embrió-letalitását. Az inkubáció l2. napján pv DGRWW 0DORUDQ :3 pv D )OXEDOH[ PDJ]DWL HOKDOiVW HUHGPpQ\H] hatása nem volt kifejezett, a magzati testtömeg adatok nem jeleztek csökkenést a kontrollhoz viszonyítva. A Maloran 50 WP és Fusilade S 0. napi együttes adása után nem volt tapasztalható a magzati testtömeg FV NNHQpVH D NRQWUROOKR] YLV]RQ\tWYD 5HQGHOOHQHV IHMO GpV ioodwrn száma a kezelt és a kontroll csoportban hasonlóan alakult. A keltetés l2. napján adagolt Maloran 50 WP és Fusilade S nem okozott magzati testtömeg-csökkenést. A magzati elhalás mértéke az 1%-os dózisban nagyban emelkedett. Összességében megállapítható, hogy az interakciós vizsgálatokban alkalmazott 2-2 herbicid a 0. napi kezelés után NHGYH] WOen hatással volt a magzati testtömeg alakulására, az iwodjpuwpnhn FV NNHQpVH D NH]HOW FVRSRUWEDQ MHOOHP] YROW KDVRQOyDQ mint a vegyületek egyedi alkalmazása után is. A 12. napon végzett kezelés nem befolyásolta ezt a paramétert. A magzati elhalás mértéke, 32

33 tendenciája hasonlóan alakult ebben a vizsgálatban, mint a herbicidek külön-n O QW UWpQ WHV]WHOpVHNRUI JJHWOHQ ODNH]HOpVLG SRQWMiWyO+D D] HJ\LN YL]VJiODWL DQ\DJUD MHOOHP] YROW EL]RQ\RV NRQFHQWUiFLyEDQ D PDJ]DWL PRUWDOLWiV MHOHQW V NLYiOWiVD Hzt a tulajdonságát általában megtartotta az együttes méreghatás esetén is, de e jelenség fokozódását nem lehetett megállapítani. VÁRNAGY és munkatárasai (1999) a Sumithion 50 EC és a )XVLODGH 6 Q YpQ\YpG V]HUHNHW YL]VJiOWiN IiFiQRQ $ Q YpQ\YpG szereket a gyakorlatban alkalmazott koncentrációban, lucernára permetezve juttatták ki, azokba a 48 m² ketrecekbe, ahol a fácánokat tartották. Megállapították, hogy a két szer nem okozott mérgezési tüneteket a kísérlet során. A Sumithion 50 EC és a Fusilade S nöypq\ypg V]HUHNHJ\HGLpV összetett méreghatását (embriotoxicitását) vizsgálták fácánokon egy másik kísérlet során. A vegyszereket a 12. napon juttatták a tojásokba, ill. tojásokra injektálásos, ill. permetezéses úton. Vizsgálták az elhalt embriók számát, az embriók testtömegét és morfológiai elváltozásait. A kísérlet alkalmával arra a megállapításra jutottak, hogy a két szer az együttes alkalmazása során mérsékeltebb toxikus hatást mutatott, mint az egyedi méreghatás vizsgálatakor (VARGA, 1999). VARGA és munkatársai (2002) a Sumithion 50 E&URYDU O V]HU hatását vizsgálták csirke embriókon. Kétféle kezelési módszert alkalmaztak: a fürösztésest és az injektálásost. Megállapították, a 33

34 6XPLWKLRQ (& Q YpQ\YpG V]HU KDWyDQ\DJD D IHQLWURWKLRQ iwkdwro D tojás héján a fürösztéses kezelési mód alkalmával, és bizonyított toxikus hatással van az embrióra. Az injektálásos kezelés alkalmával ez nem kérdéses, mivel köztudottan ez a kezelési mód azt hivatott modellezni, hogy az adott szer az alkalmazott koncentrációban milyen hatással van az embrióra. Ami viszont figyelemre méltó, hogy a fürösztéses kezelési módszer alkalmazásával nem ugyanolyan toxikus hatás volt PHJILJ\HOKHW D] HPEULyNRQ PLQW D] LQMHNWiOiVRV HOMiUiV KDV]QiODWDNRU Éppen ezért fontos többféle kezelési módszer alkalmazása egyes növényvpg V]HUHNWR[LNROyJLDLYL]VJiODWDNRU A madárembriókon elvégzett teratológiai tesztek hasznos DGDWRNDW V]ROJiOWDWWDN D N UQ\H]HWYpGHOHP V]iPiUD D N UQ\H]HWNtPpO vegyszeres növényvédelmi technológiák kidolgozásához. A korábbi években, amikor a teratológia egyes kérdései napirendre kerültek, ezekkel mint prenatális problémákkal foglalkoztak. Ma már ennek a PHJtWpOpVH QpPLOHJ PyGRVXOW (] D]W MHOHQWL KRJ\ D PDJ]DW IHMO GpVH VRUiQpUYpQ\HV O WHUDWRJpQKDWiVNiURVN YHWNH]PpQ\HLWQHPFVXSiQD NLNHOpV HO WWL LG V]DNUD YRQDWNR]WDWMiN, KDQHP D]W N YHW HQ D posztnatális korban is figyelemmel kell lenni az esetleges kóros folyamatok felismerésére. Ennek következtében nem csak új vizsgáló módszereket vezetnek be, hanem új fogalmak is megjelennek a szakmai szóhasználatban, mint pl. magatartásteratológia, pszichoteratológia (LEHOTCZKY, 1983). 34

35 $] HGGLJ WiUJ\DOW IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNHW pv HPEULyKDODQGyViJRW PHVWHUVpJHVHQ HO LGp]HWW N UQ\H]HWL KDWiVRN indukálták. Hiányos takarmányozás vagy keltetési technológia is HO LGp]KHW IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW pv HPEULyHOKDOiVW 1HP V]DEDG ILJ\HOPHQ NtY O KDJ\QL KRJ\ IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN QHPFVDN N UQ\H]HWL KDWiVRNUD KDQHP JHQHWLNDL HUHGHW OHWiOLV PXWiFLyN eredményeként is jelentkezhetnek (SINKOVITSNÉ, 1968). Léte]QHN VSRQWiQ IHMO GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN LV PHO\HNHW ROMANOFF és munkatársa (1972) az alábbiak szerint sorolnak fel, az HJ\HVWtSXVRNHO IRUGXOiVLJ\DNRULViJiWLVPHJDGYD Monomicrophthalmia (az egyik szepsrqwv]hu VpJH 1,9% $WHVWHO OV UpV]pQHNUHQGHOlenes alakulása 1,8% 0LFURSKWKDOPLDW USHV]HP VpJ 1,3% A test hátulsó részének rendellenes alakulása 1,2% $FV UGHIRUPiFLyL 1,1% Chondrodystrophia (a porc csontosodási folyamatainak rendellenessége) 1,0% A szív másik oldalra való fordulása 0,7% Cranioschisis (a koponyacsontok hiányos záródása) 0,7% Ectopia (szervek rendellenesihmo GpVH 0,5% ROMANOFF és munkatársa (1972) szerint a torz embriók gyakran egyszerre többféle rendellenességet is mutatnak. Ez a 35

36 megállapítás különösen igaz a kísérletileg indukált rendellenességek megjelenésére. A Romanoff és munkatársa által szerkesztett embrióhalandósági görbe értelmében a fhmo GpVQHN NpW ~n. kritikus pontja van: a keltetés HOV QDSMD YDODPLQW D EXMWDWiV, ill. kelés ideje. Ezekben az LG SRQWRNEDQPHJQ YHNV]LND]HPEULyNHOKDOiVD $EXMWDWiVHO WWLKDODQGyViJI EERNDNpQWROBERTSON (1961) D WRMiVEDQ OpY PDJ]DW QHP PHJIHOHO KHO\]HWpW IHNYpVpW WDUWMD $ magzatok rendellenes helyzete a tojásban 55-56%-os embrióhalandóságot is okozhat a bujtatás idején. HUG között ULV technikával juttattak ki fenitrothiont EHQ pv YL]VJiOWiN D] DJ\ DFHWLO-kolinészteráz enzim aktivitását madarakban. 300g/ha dózisban juttatták ki a hatóanyagot. Kimutatható IHQLWURWKLRQ PHQQ\LVpJHW WDOiOWDN PLQGHQ EHIRJRWW PDGiU E UpQ pv D tollakon néhány nappal a kezelés után. Alacsony enzim aktivitás volt PpUKHW D] HPpV]W UHQGV]HUEHQ $] DFHWLO-kolinészteráz enzim gátlás több esetben 50%-os ill. ezt meghaladó volt még 7 és 11 nappal az H[SR]tFLyW N YHW HQ LV +$0,/721 HW DO 8/9 WHFKQLNiYDO juttattak ki fenitrothiont 210 g/ha dózisban New Brunswickben. Acetilkolinészteráz enzim gátlás jelentkezett, de az 50%-QiOQDJ\REEPpUWpN gátlás sem feltétlenül vezetett a madarak pusztulásához (BUSBY et al.,1987). 36

37 A fluazifop-p-butil gátolja a telítetlen zsírsavak szintézisét. (WORTHING és HANCE, 1991). A klórbromuron növényekben a fotoszintézis elektrontranszport IRO\DPDWDLW JiWROMD.LIHMOHWW PDGDUDNUD J\DNRUODWLODJ QHP PpUJH] (WORTHING ÉS HANCE, 1991). 37

38 4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1. KÍSÉRLETI ÁLLATOK $ YL]VJiODWED YRQW V]HUHN HPEULRQiOLV IHMO GpVpUH J\DNRUROW hatásainak megállapításához Shaver Starcross 288 házityúk- és IiFiQWRMiVRNDW KDV]QiOWDP PtJ D SRV]WHPEULRQiOLV NRUEDQ W UWpQ YL]VJiODWRNDW Q YHQGpN MXYHQLOLV pv IHOQ WW DGXOW IiFiQRNRQ végeztem. A fácánok a Phasianus colchicus mongolicus és Phasianus colchicus torquatus alfajnak megfelel IHQRWtSXV~DN YROWDN $ W\~NWRMiVRNDW D %RO\L 0H] JD]GDViJL 5W-W O D IiFiQWRMiVRNDW pv D Q YHQGpN YDODPLQW D IHOQ WW fácán egyedeket az Abádszalóki )ifiqwhohsu OV]HUH]WHPEH 4.2. VIZSGÁLATI ANYAGOK BI 58 EC Az alkilezett foszforsavészterek közé tartozó hatóanyagú szer. E csoportba tartozó hatóanyagok tioalkil-észterek (acil= -S-CH2R³). A további csoportosítás az R³ alapján történik. A BI 58 EC hatóanyaga 38% dimetoát. E csoportban az R³= alkoxikarbonil vagy aminokarbonil. $ GLPHWRiW HU V NRQtakt hatású szisztémikus szer. Akaracid hatása kiváló. Inszekticid hatásspektruma igen széles, UiJy pv V]tYy NiUWHY ellen egyaránt használható. Jó hatásfokú levéltetvekkel és N 38