DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora
|
|
- Bálint Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\ Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr. Neményi Miklós MTA doktora KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPBÓL KÉSZÜLT.20326=7+$7È6$$1g9e1<,)(-/ BELTARTALOMRA 'e65(e6 Készítette: Petróczki Ferenc Keszthely 2004
2 $.87$7È6(/ =0e1<(,&e/.,7 =e6(. $ WDODM WHUP NpSHVVpJpW QDJ\PpUWpNEHQ PHJKDWiUR]y V]HUYHVDQ\DJ tartalom és -PLQ VpJMHOHQW VpJpWPiUD] VLFLYLOL]iFLyNLVIHOLVPHUWpNpV a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni. A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának V]LQWHQ WDUWiViW D] XJDURV P YHOpV PDMG D] LVWiOOyWUiJ\D pv D] RNV]HU vetésváltás biztosította. $ P WUiJ\i]iV PHJMHOHQpVH D KR]DPRN ioodqgy Q YHOpVH D] HO iootwrww ELRPDVV]D HJ\UH FV NNHQ KiQ\DGiQDN YLVV]DMXWWDWiVD D WDODMED D SHV]WLFLGHN HJ\UH V]pOHVHEE N U DONDOPD]iVD D] LVWiOOyWUiJ\D használat visszaszorulása azonban az 1900-as évek második felére oda vezetett, hogy mindegyik genetikai talajtípuson a szervesanyag tartalom degradációja következett be. A XXI. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a technológia uniformizálásával, sem a mesterséges inputok növeopvpyho D] LSDUV]HU Q YpQ\WHUPHOpV KRVV]~ WiYRQ QHP KDWpNRQ\.LXWDW QDSMDLQNEDQ D IHQQWDUWKDWy PH] JD]GiONRGiVL VWUDWpJLiN V]pOHVN U J\DNRUODWL DONDOPD]iVD NtQiO (QQHN HJ\LN IRQWRV HOHPH D talajtermékenység és a talaj szervesanyag tartalmának megóvása. $ V]HUYHVWUiJ\i]iV PLQGHQ OHKHWVpJHV PyGMD D]pUW LV NLHPHONHG MHOHQW VpJ PHUWQHPFVXSiQWiSDQ\DJRWMXWWDWXQNDWDODMEDKDQHPiOWDOD javul a talaj szerkezete, hasznos mikrobiológiai folyamatokat indukálunk. Napjainkban ezért is létfontosságú, hogy a szervestrágyázás minden OHKHWVpJHV PyGMiW D WDODMWHUPpNHQ\VpJ PHJ U]pVpQHN V]ROJiODWiED állítsuk. Sajnos hosszú ideje hiányunk van az egyik legfontosabb szerves WUiJ\DIpOHVpJE OD]LVWiOOyWUiJ\iEyO 1
3 $ Yt]KDV]QiODWRN N YHWNH]WpEHQ PLQG D WHUPHO PLQG D IRgyasztási V]IpUiEDQ NHOHWNH]LN V]HQQ\Yt] DPHO\QHN VV]HJ\ MWpVpU O HOYH]HWp- VpU O NH]HOpVpU O D V]HQQ\Yt]WLV]WtWiV VRUiQ NpS] G LV]DS OHKHW VpJ szerinti hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról az emberi egészség és a környezeti elemek védelme érdekében gondoskodni kell. Hasznosításuk módjainak megtalálása napjainkban már létszükséglet, nem pedig gazdaságossági kérdés. A fenti tényeket figyelembe véve a szennyvíz- LV]DSPH] JD]GDViJLKDV]QRVtWiVLOHKHW VpJHLQHNYL]VJiODWiED kezdtünk. Doktori értekezésem célja olyan módszerek megtalálása és értékelése volt, melyek segítségével hozzájárulhatok súlyos környezetvédelmi SUREOpPiNMHOHQHVHWEHQDV]HQQ\Yt]LV]DSYpJV HOKHO\H]pVpQHNNpUGpVH és növénytáplálási kérdések megoldásához. Közvetlen kutatási tevékenyvpjhp D N O QE ] V]HUYHV WUiJ\i]yV]HUHN HOV GOHJHVHQ D V]HQQ\Yt]LV]DS pv D NRPSRV]WiOW szennyvíziszap tápanyag-szolgáltatásának, a talaj ammónia-, a nitrát- és össznitrogén-, szervesanyag tartalom változásának, valamint a toxikus elemek növényben, talajbdq W UWpQ DNNXPXOiFLyMiQDN YL]VJiODWiUD LUiQ\XOW &porp D V]HQQ\Yt]LV]DS PH] JD]GDViJL V]HPSRQWEyO NHGYH] optimális- LOOHWYH D QHP NHGYH] ~J\QHYH]HWW WHUKHOpVL DGDJMiQDN meghatározása volt. ANYAG ÉS MÓDSZER A szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és néhány szerves WUiJ\i]yV]HU Q YpQ\L IHMO GpVUH pv EHOWDUWDORPUD J\DNRUROW KDWiViQDN vizsgálatára tenyészedényes-, valamint szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk. 2
4 Az egykori Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Veszprémi (J\HWHP *HRUJLNRQ 0H] gazdaságtudományi Kar Agrokémiai Tanszékének üvegházában, Keszthelyen egymással párhuzamosan tenyészedényes kísérleteket állítottunk be. Szabadföldi kisparcellás kísérleteinket a Beta-.XWDWy pv )HMOHV]W Kft., valamint a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai,QWp]HWpQHNN ]UHP N GpVpYHO6RSURQKRUSiFVRQYpJH]W N Tenyészedényes kísérletek hyhjki]l N U OPpQ\HN N ] WW pyhv NpWWpQ\H] V 17 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses tenyészedényes kísérletet állítottunk be Keszthelyen, 1999-ben. A kísérlethez Alsópáhokról V]iUPD]y V]iQWRWW UpWHJE O YHWW YiO\RJ WtSXV~ DJ\DJEHPRVyGiVRV EDUQD HUG WDODMW KDV]QiOWXQN PHO\QHN I EE MHOOHP] L 9. S+H2O = 7,89; ph KCl = 7,50; K A = 42; humusz = 0,75 %; összes N = 0,1 %; ALoldható P 2 O 5 = 167 mg/kg; AL-olható K 2 O = 97 mg/kg. A kísérleti növény a Nóra fajtájú tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. (GpQ\HQNpQW NJ WDODMW PpUW QN EH $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO V] U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWW QN V]LWiYDO OHWDNDUWXN pv OHYHJ ]WHW FV YHO LV elláwwxn $] HOV NtVpUOHWL pyehq NHYHUW N D WDODMED D N O QE ] WUiJ\i]y szereket. Edényenként g 40 %-os QHGYHVVpJWDUWDORPUD NRUULJiOW V]HUYHV DQ\DJ NLMXWWDWiViYDO HJ\HQpUWpN gombaföldet, virágföldet, komposztált szennyvíziszapot és kommunális, víztelenített szennyvíziszapot adagoltunk. Edényenként 50 db árpaszemet vetettünk. A növényeket teljes érésig neveltük. A növények öntözése a 3
5 WHQ\pV]LG DODWWDV]iQWyI OGLYt]NDSDFLWiV-ára történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. $NtVpUOHWPiVRGLNpYpEHQDWUiJ\iNXWyKDWiViW YL]VJiOWXN$]HO ] évhez hasonlóan edényenként 50 db Nóra fajtájú tavaszi árpát vetettünk. $]HGpQ\HN QW ]pvhdwhq\pv]lg DODWWDYt]NDSDFLWiV-ára történt. A növényeket teljes érésig neveltük. A földfeletti részek betakarításakor mindkét évben a növényt a talajfelszín közelében levágtuk, a tenyészedényenkénti mintakévéket légszáraz állapotig szárítottuk. Mértük a mintakévék tömegét, a kalászok számát, tömegét, a szemek tömegét és az ezerszemtömeget. A növényminták darálása után vizsgáltuk a szemtermést, valamint a szalma és pelyvarészeket. A növényanalízist cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 roncsolás után ICP készülékkel 21 makro- és mikroelemre végeztük. A betakarítást követ HQ PLQGNpW pyehq WDODMPLQWiW YHWW QN 7HQ\pV]HGpQ\HQNpQW iwodjplqwindw DODNtWRWWXQN NL PHO\HNE O meghatároztuk a Lakanen és Erviö (1971) szerinti NH 4 -acetát + EDTA- ROGKDWy IHOYHKHW HOHPWDUWDOPXNDW YDODPLQW FF. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással az összes készletet. A tenyészedényes kísérletben alkalmazott szerves trágyázó szerek hatásának összehasonlító vizsgálatára 2000-ben, üvegházi körülmények között olyan kísérletet is végeztünk, melyben a gombaföld, a virágföld, a komposztált- és a víztelenített szennyvíziszap N-P-K tartalmával PHJHJ\H] KDWyDQ\DJ~NDUEDPLG1V]XSHUIRV]IiW32O 5 ) és kálium-klorid (60 % K 2 2P WUiJ\iNDWKDV]QiOWXQN $ P WUiJ\iNNDO NH]HOW WHV]WNtVpUOHW WDODMD PHJHJ\H]HWW D tenyészedényes kísérletben felhasznált talajjal, a vizsgált növény szintén a Nóra fajtájú tavaszi árpa volt. A kísérleti elrendezés is azonos volt. 4
6 $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO V] U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWW QN V]LWiYDO OHWDNDUWXNpVOHYHJ ]WHW FV YHOLVHOOiWWXN(]WN YHW HQPLQGHQHGpQ\EH 5 kg talajt mértünk be, mdmgiro\pnrq\irupiedqnldgdjrowxnd]ho ]HWHV vizsgálatok alapján kiszámított, a szerves trágyázó szerekkel analóg N-P-.KDWyDQ\DJWDUWDOP~P WUiJ\iNDW Edényenként 25 db árpaszemet vetettünk. Az árpaszemek elvetése XWiQDQ YpQ\HN QW ]pvhdwhq\pv]lg V]akban a szántóföldi vízkapacitás 65 %-ára történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. A növényeket teljes érésig neveltük. A tesztkísérlet betakarítása, a mintavétel, a talaj és növényvizsgálatok a már ismertetett módon történtek. Szabadföldi kisparcellás kísérlet A kísérlettel a mosonmagyaróvári kommunális, víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS YDODPLQW D] $7(96=2/* 5W J\ UL WHOHSpQ HO iootwrww állati hulladék komposzt tápanyaghatását és talajterhelését kívántuk vizsgálni. A 2000-EHQ LQGXOW pyhv NpWWpQ\H] V 10 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses kísérlet színhelye a sopronhorpácsi Beta-Kutató Kft. VR kódú táblája volt. A kísérlet EHiOOtWiViW PHJHO ] HQ D IHOV PHJP YHOW UpWHJE O WDODM-mintavétel W UWpQW $] DJ\DJRV YiO\RJ WtSXV~ UpWL QWpV WDODM I EE WDODM-vizsgálati adatai: ph H2O = 6,6; ph KCl = 5,7; K A = 45; humusz = 2,0 %; összes N = 0,1 %; AL-oldható P 2 O 5 = 158 mg/kg; AL-olható K 2 O = 76,5 mg/kg. A tábla kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy a területen a korábbi pyhnehq PHV]H]pV V]HUYHV WUiJ\i]iV QDJ\ DGDJ~ P WUiJ\i]iV N O QOHJHV P YHOpVL HOMiUiV nem történt. A földterületen, a táblatörzs- 5
7 könyv adatai szerint az HV JD]GDViJL pyehq V]L E~]iW termesztettek. $ NtVpUOHWL LG V]DNRW MHOOHP] PHWHRUROyJLDL DGDWRN N ] O D] iwodjk PpUVpNOHW D FVDSDGpNRV QDSRN pv D QDSV WpVHV yuin V]iPD igazodott a sokéves átlaghoz, ellenben a lehullott csapadék mennyisége jóval alatta maradt. A évben 584,0 mm; 2001-ben pedig mindössze PPFVDSDGpNKXOORWWUiDGiVXODWHQ\pV]LG V]DNEDQFVDNPP HV HVHWWHQQHNLVPLQWHJ\-a (114,3 mm) 10 nap alatt. A kísérleti parcellákat, a tábla méreteihez igazodva, bruttó 40 m 2 -re méreteztük. A kísérletben alkalmazott szennyvíziszap- és komposzt adagokat N-tartalmuk figyelembe vételével határoztuk meg. A 25, 50, pv WKD PHQQ\LVpJQHN PHJIHOHO DGDJRNDW YHWpV HO WW NRUD tavasszal juttattuk ki, amint a talaj felengedett, majd kompaktor VHJtWVpJpYHOGROJR]WXNDWDODMIHOV -20 cm-es rétegébe. $] HOV pyehq D WUiJ\DV]HUHN KDWiViW *LQD IDMWiM~ FXNRUUpSD Beta vulgaris L. var. saccharifera Alef.) növénynél vizsgáltuk. Hektáronként 2,8 U-QDN PHJIHOHO PDJRW YHWHWW QN FP-es sortávolsággal. Május közepén, a növények 6- OHYHOHV ioodsrwiedq D W V]iPRW Np]L HJ\HOpVVHO 80- H]HU W KD-QDN PHJIHOHO PHQQ\LVpJ UH iootwrwwxn EH Betakarításkor növénymintákat vettük, a nettó kísérleti parcellákból növény kiemelésével. A szükséges mérések (a répatest és a földfeletti részek tömegének mérése) elvégzése után a mintanövényeket cukoripari vizsgálatoknak vetettük alá, a holland VENEMA-módszer szerint. Mértük a hektiurqnpqwl WHUPpVW D FXNRUWDUWDOPDW D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDOPDW pv FXNRUKR]DPRW D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy VV]HWHY NHW -amino-nitrogén-, nátrium- és káliumtartalom) és a NLQ\HUKHW VpJLNYyFLHQVWD]D]DV U OpWLV]WDViJLKiQ\DGRVW 6
8 A kísérlet 2. évében utóhatás vizsgálat történt ben Jubilant fajtájú tavaszi árpát (Hordeum vulgare L.) vetettünk. A vetéskor II. fokú, FViYi]RWW YHW DQ\DJRW KDV]QiOWXQN KHNWiURQNpQW NJ PHQQ\LVpJEHQ $ WHOMHV pupvehq EHWDNDUtWRWW Q YpQ\HNE O QHWWy SDUFHOOiQNpQW 4-4 folyóméternyi mintát vettünk (a 4 fm 0,5 m 2 -t reprezentál), melyeket a tenyészedényes kísérleteknél már ismertetett módszerek szerint vizsgáltunk. Az eredmények statisztikai értékelése A kísérletek során kapott mérési eredmények feldolgozásához Microsoft Excel 2002 programot használtunk. Az adatokat Sváb (1981) DODSMiQ NpWWpQ\H] V YpOHWOHQEORNN HOUHQGH]pV pv Ø kontrollal NLHJpV]tWHWW YpOHWOHQEORNN HOUHQGH]pV YDULDQFLDDQDOt]LV VHJtWVpJpYHO elemeztük. EREDMÉNYEK Tenyészedényes kísérlet A tenyészedényes kísérlet tavaszi árpa mintáinak száraz tömegét, a tenyészedényenkénti kalász számot, a kalász tömeget és a szem tömeget YL]VJiOYDPHJiOODStWKDWyKRJ\ D] HOV pyehqdohjmreedndnrpsrv]wiow szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint a kis adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések voltak. Hatásukra háromszoros, négyszeres növenhgpv ILJ\HOKHW PHJ D NRQWUROOKR] viszonyítva. A vegetatív tömeget a víztelenített szennyvíziszap, a 7
9 hozamot a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A nagy adagú víztelenített szennyvíziszap depresszív hatású volt. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor a szennyvíziszap komposzt, a gombaföld és a virágföld PLQ VpJMDYtWy pv a Yt]WHOHQtWHWW V]HQQ\Yt]LV]DS HU WHOMHV PLQ VpJURQWy hatását állapítottam meg. A szem és a szalma beltartalmi vizsgálata során megállapítható, hogy D] DGDJRN Q YHOpVpYHO HJ\LGHM OHJ Q WW D IHOKDOPR]yGy PLNURHOHPHN köztük a nehézfémek mennyisége is, akkumulációjuk azonban nem V]iPRWWHY $ YL]VJiOW HOHPHN PLQGHJ\LNH HOV VRUEDQ D YHgetatív V]DOPD UpV]HNEHQ KDOPR]yGRWW IHO $ OHJMHOHQW VHEE IHOKDOPR]yGiVW D nagy adagú víztelenített szennyvíziszappal kezelt növénymintákban tapasztaltam. Az utóhatás vizsgálatakor, 2000-ben a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap bizonyult a legjobbnak, de a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyoee DGDJMDLQDN KDWiVD LV MHOHQW V 0LQGHJ\LN vizsgált paraméter esetében a maximális adagú víztelenített szennyvíziszap trágyázás bizonyult legjobbnak. A szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyobb adagjainak javító hatását fontos külön is NLHPHOQL PHUW PiU D] HOV bizonyultak, fitotoxikus hatás nélkül. pyehq LV NLYiOy WUiJ\DV]HUQHN A kísérlet talajvizsgálati eredményei szerint a talaj ásványi nitrogén tartalmát mindkét évben a víztelenített szennyvíziszap növelte a legjobban. Az össznitrogén-, illetve a szervesanyag tartalmat a virágfölddel történt kezelések növelték a legnagyobb mértékben, de a nagyobb adagú szennyvíziszap NRPSRV]W JRPEDI OG V W D víztelenített szennyvíziszap alkalmazásának hatására is statisztikailag igazolható növekedést sikerült kimutatni. A tenyészedények talajának foszfor 8
10 tartalmát a víztelenített szennyvíziszap, kálium tartalmát a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A talaj foszfor és a kálium mennyisége a kísérlet PiVRGLNpYpUHD]pYLPHQQ\LVpJHNIHOpUHKDUPDGiUDV a gombafölddel kezelt edényekben ötödére esett vissza. W Tesztkísérlet A tesztkísérlet növénymintáinak értékelésekor megállapítottam, hogy a kezelések statisztikailag is igazolható eltéréseket eredményeztek. A kis pv N ]HSHV DGDJ~ NH]HOpVHN KR]DPQ YHO KDWiV~DN YROWDN D] DGDJRN növelésével azonban a növények produktivitása csökkent, fitotoxikus hatások mutatkoztak. A legjobb kezelésnek mindegyik vizsgált növényi paraméter esetén a 200 g-os gombaföld N-P-. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H] P WUiJ\D DGDJ EL]RQ\XOW (QQHN YDOyV]tQ PDJ\DUi]DWD KRJ\ H] D kezelés közelítette meg leginkább a tavaszi árpa optimális (N 60-80, P 2 O 5 46, K 2 O 140 kg/ha) tápanyag-igényét. A tesztkísérlet tenyészedényeinek talajvizsgálatai során a szervesanyag tartalom tekintetében nem sikerült statisztikailag is igazolható eltéréseket kimutatni. Ezzel ellentétben a talajok foszfor és kálium tartalma szignifikánsan emelkedett a kontrollhoz képest. A nagy adagú kezelések hatására a talajok P 2 O 5 és K 2 O tartalma több mint GXSOiMiUD V W HJ\HV HVHWHNEHQ KiURPV]RURViUD HPHONHGHWW D NRQWROOKR] viszonyítva és ez a nagy mérték VyNRQFHQWUiFLy YiOWR]iV PiU WR[LNXV hatású volt. 9
11 Szabadföldi kisparcellás kísérletek A szabadföldi kísérlet éveit csapadékhiány jellemezte. A kontroll SDUFHOOiNRQ PiU D] HOV NtVpUOHWL pyehq HOV]iUDGiV pv W V]iPKLiQ\ YROW PHJILJ\HOKHW PtJDNH]HOWSDUFHOOiNRQDNHGYH] WOHQLG MiUiVHOOHQpUHD FXNRUUpSD MyO IHMO G WW $ Q YHNY DGDJRN KDWiViUD NLDODNXOy 1-terhelés N YHWNH]WpEHQDJ\ NpUWHUPpVQ WWDPLQ VpJLPXWDWyNURPORWWDN A kezelések hatására a répatermés növekedése statisztikailag igazolható volt. A 100 t/ha-os komposzt, valamint a legnagyobb (200 t/ha-os) víztelenített szennyvíziszap- és a komposztkezelések indukálták D OHJMHOHQW VHEE KR]DPQ YHNHGpVW $ FXNRUWDUWDORP GLJHVWLR pv D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORPDPHO\DFXNRUWDUWDORPEyOpVDPLQ Véget rontó SDUDPpWHUHN HUHGPpQ\HLE OV]iPROKDWyNLV]HPSRQWMiEyODNRPSRV]WWDO történt kezelések nem okoztak szignifikáns eltéréseket. A víztelenített szennyvíziszap Q YHNY adagú alkalmazása azonban negatív hatású volt, mert mindkét paraméter esetében jeohqw V V]LJQLILNiQV FV NNHQpVW figyelhettem meg. $ NLQ\HUKHW FXNRUWHUPpVW DPHO\ D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORP pv D répatermés szorzata) vizsgálva megállapítható, hogy csak a 25 t/ha-os víztelenített szennyvíziszapos kezelés hatására emelkedett szignifikánsan, az ennél nagyoee DGDJRN DONDOPD]iVD HVHWpQ D KDWiV FV NNHQ tendenciájú. A komposzt nem okozott termésdepressziót, de pozitív szignifikáns különbségek csak a nagy adagú kezelések esetén voltak PHJILJ\HOKHW N $ FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy VV]HWHY N YLzsgálatakor a nátrium-tartalomban statisztikailag igazolható különbség nem volt PHJILJ\HOKHW HOOHQEHQ D] -amino-nitrogén és a káliumtartalom esetében is szignifikáns eltérések mutatkoztak. A nagyobb kezelések 10
12 KDWiViUDPLQGNpWWpQ\H] MHOHQW VQ YHNHGpVWPXWDWRWW$NLQ\HUKHW VpJL NYyFLHQV V U Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV 4 %) értéke mindkét trágyázószer hatására szignifikánsan csökkent. A második kísérleti évben, 2001-ben a tavaszi árpa vizsgálatakor a csapadékhiány következtében kialakuló aszály hatására sülevényes foltok NHOHWNH]WHN D Q YpQ\HN YLVV]DPDUDGWDN D Q YHNHGpVEHQ IHMO GpVEHQ $ mért értékek nagy szórása mellett statisztikailag igazolható, szignifikáns különbségeket a száraz tömeg, a kalász- és a szem tömeg, valamint a kalász szám esetében sem sikerült kimutatni. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK $ NtVpUOHWHN HUHGPpQ\HL DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ PHJIHOHO csapadékmennyiség és -eloszlás mellett a növényekre károsodás nélkül kijuttatható víztelenített szennyvíziszap maximális dózisa t/ha körül alakul. Igazolható, hogy a t/ha mennyiségben felhasznált víztelenített szennyvíziszap pozitív hatást gyakorol a növények növekedésére, IHMO GpVpUHPpJDULGN U OPpQ\HNN ] WWLV Bizonyítást nyert, hogy a növények számára a szennyvíziszap komposztált formájú felhasználása jobb, mint a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DSSDOW UWpQ WiSDQ\DJ-utánpótlás. $ N O QE ] NRPSRV]WRN DPHQQ\LEHQ QHKp]IpP WDUWDOPXN QHP KDODGMD PHJ D MRJV]DEiO\RNEDQ HO Gy]LVEDQ LV IHOKDV]QiOKDWyN D PH] károsodása nélkül. tuw PpUWpNHW DNiU -200 t/ha-os JDzdasági területeken a növények 11
13 %HEL]RQ\RVRGRWW KRJ\ D Q YHNY WUiJ\DDGDJRN KDWiViUD D növényekben a P, K, Ca, Mg, Na, Cu, Zn, Mn, B, Mo, Se IHOKDOPR]yGLN $] HOHPHN HOV VRUEDQ D szalma részekben akkumulálódtak. $ OHJMHOHQW VHEE PpUWpN felhalmozódás adott körülmények között a víztelenített szennyvíziszap hatására tapasztalható. Az As, Pb, Co, Cd nem akkumulálódott a tavaszi árpában. Ezek a toxikus elemek a szem és a szalma mintákban sem voltak kimutathatók. A cukorrépa cukoripari vizsgálatával megállapítható, hogy amíg a Q YHNY V]HQQ\Yt]LV]DS DGDJRN KDWiViUD D WHUPpVKR]DP IRO\DPDWRVDQQ WWDFXNRUWDUWDORPpVDNLQ\HUKHW VpJLPXWDWyNHJ\UH URPORWWDN $ Q YHNY KR]DP D]RQEDQ D NHGYH] WOHQ KDWiVRNDW kompenzálta és még a 100 t/ha-os szennyvíziszap-kezelés is cukorhozam növekedést eredményezett. A kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS KDWiViUD D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW DODSYHW HQ FV NNHQW -amino-nitrogén- pv NiOLXPWDUWDORP MHOHQW VHQ emelkedett. JAVASLATOK A szerves trágyaszerek, köztük a szennyvíziszap- pv WHUPpNHLE készült trágya értékes tápanyagforrás és a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez is hozzájárul. Nagy térfogatuk, szállításuk, NLMXWWDWiVXN QHKp]VpJHL IRO\WiQ HOV VRUEDQ KHO\L MHOHQW VpJ Hk lehetnek, alkalmazásuk csak megtermelésük helyének közvetlen közelében lehet gazdaságos. Ennek ellenére alkalmazásuk O 12
14 kifejezetten javasolt, mert fontos forrásai a tápanyagoknak, így a Q YpQ\L IHMO GpVQHN Q YHNHGpVQHN gvv]hwhww IRUPiMXN UpYpQ VRN egyéb, a növények számára rendkívül fontos makro- és mikroelemeket is tartalmaznak, melyek a N-P-. P WUiJ\iNEDQ QHP IRUGXOQDNHO A kísérleti eredmények elemzése alapján elmondható, hogy a víztelenített szennyvíziszap t/ha-os adagja adott szántóföldi körülmények között javasolható, a komposztok pedig akár t/ha-os mennyiségben is felhasználhatók a növények károsodásának YHV]pO\HQpON O$NHGYH] DGDJYpJV PHJiOODStWiViKR]ILJ\HOHPEH kell azonban venni a szennyvíziszap értekezésemben is bemutatott PLQ VpJL SDUDPpWHUHNUH J\DNRUROW URQWy KDWiViW pv D V]iQWyI OGL NLMXWWDWiV MRJV]DEiO\RNEDQ HO tuw WHU OHWL WDODMWDQL N ]- és állategészségügyi, növényi, stb. feltételeit, melyek betartása elengedhetetlen a hosszú távú felhasználás biztonságos kivitelezéséhez. Az alkalmazandó mennyiség környezetanalitikai és PLNURELROyJLDL V]HPSRQWEyO W UWpQ UpV]OHWHV V]DNKDWyViJL YL]VJiODWD és engedélyeztetése tehát mindenképpen javasolt. $V]HQQ\Yt]LV]DSRNPH] JD]GDViJLHOKHO\H]pVpQHNDODSYHW IHOWpWHOH járványhigiéniai veszélytelenségük. Eléréséhez költségtakarékos PHJYDOyVtWiVL OHKHW VpJ D NRPSRV]WiOiV $ NRPSRV]WEDQ OpY tápanyagok ráadásul kötött formájuk miatt csak lassan, fokozatosan ásványosodnak, így hosszabb távon a növény rendelkezésére állnak, kimosódásuk veszpo\hfv NNHQ (]HQNHGYH] WXODMGRQViJRNPLDWW D PH] JD]GDViJL KDV]QRVtWiVUD NHU O V]HQQ\Yt]LV]DS NRPSRV]WiOiVD javasolt. 13
15 Mivel a tenyészedényes kísérletben vizsgált talaj foszfor és a kálium WDUWDOPD D NtVpUOHW PiVRGLN pypehq D] HO ] pyl PHQQ\LVpJHN IHOére, KDUPDGiUD V W HJ\HV HVHWHNEHQ W GpUH HVHWW YLVV]D H]pUW DGRWW WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW D] pyhqnpqwl 3 pv. SyWOiV javasolható. (J\HV iowdodp YL]VJiOW SDUDPpWHUHN HVHWpEHQ PHJOHKHW VHQ QDJ\ inhomogenitás mutatkozott. Ezért a kísérleti hiba csökkentésének érdekében ajánlott a kísérleti kezelések hatásának vizsgálata során az ismétlések számának növelése, mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi kísérletek esetén. $=e57(.(=e67e0$.g5e% /Ë5778'20È1<26 KÖZLEMÉNYEK Tudományos szaklapban megjelent cikkek magyar nyelven: Petróczki, F. Késmárki, I. $ NRPSRV]WiOiV MHOHQW Agronomica Óváriensis 45 (2) VpJH $FWD Petróczki, F. (2004): A víztelenített szennyvíziszap és a szennyvíziszapból készült komposzt hatása a tavaszi árpa IHMO Gésére. Acta Agronomica Óváriensis. (In press) Tudományos szaklapban megjelent cikkek idegen nyelven: Petróczki, F. (2004): Agricultural recovery of municipal waste water and sewage sludge in Hungary. Hungarian Electronic Journal 14
16 Teljes terjedelemben megjelent konferencia közlemények magyar nyelven: Szakál, P. Petróczki, F. (1997): Ipari hulladékok réztartalmának hasznosítása a növénytermesztésben. VI. Országos Agrárkörnyezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány Szakál, P. Schmidt, R. Pecze, Zs. Petróczki, F. (1997): Hulladékból HO iootwrww =Q-komplex hasznosítása a cukorrépa termesztésben. VI. Országos Agrár-környezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány Szakál, P. Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-amin- NRPSOH[ KDWiVD D] V]L E~]D KR]DPiUD PLQ VpJpUH pv QLWURJpQfelvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai Kiadvány Pecze, Zs. Neményi, M. Petróczki, F. (1998): AgráUP V]DNLIHODGDWRN D WpULQIRUPDWLNDL DGDWEi]LV IHOYpWHOpQpO LOOHWYH DQQDN E YtWpVpQpO 9,, 7pULQIRUPDWLND D )HOV RNWDWiVEDQ 6]LPSy]LXP %XGDSHVW Szakmai kiadvány Debreczeni, Bné. Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai kiadvány Debreczeni, Bné. Petróczki, F. Neményi, M. (2000):. O QE ] komposztok és a szennyvíziszap hatása a tavaszi árpa növekedésére. Analitikai és Környezetvédelmi Konferencia. Mosonmagyaróvár. Szakmai kiadvány
17 Petróczki, F. Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q YpQ\LIHMO GpVUHpVEHOWDUWDORPUD,QCsorba, Zs. Jolánkai, P. 6] OO VL * (szerk.) (2003): Szántóföldi növények tápanyag- HOOiWiVD,,, 1 YpQ\WHUPHV]WpVL 7XGRPiQ\RV 1DS * G OO Szakmai kiadvány. ISBN DJ\DUpVLGHJHQQ\HOY NLYRQDWRN VV]HIRJODOyN Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D PLQ VpJpQHN pv KR]DPiQDN MDYtWiViUD,,, 1HP]HWN ]L. UQ\H]HWYpGHOPL 6]DNPDL 'LiNNRQIHUHQFLD 0H] W~U 6]DNPDL kiadvány Debreczeni, K. Petróczki, F. Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analytical and Environmental Conference. Mosonmagyaróvár. 11.,VPHUHWWHUMHV]W V]DNODSRNEDQPHJMHOHQWN ]OHPpQ\HN Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Komposztálás-zöldtrágyázás. Agro napló 7 (7) Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Szántóföldi melléktermékek és KDV]QRVtWiVXNOHKHW VpJHL$JURQDSOy7 (10) Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Az energianövények termesztése, MHOHQW VpJHSUREOpPiL$JURQDSOy7 (11) Petróczki, F. (2004): A talajtermékenység és a növénytáplálás összefüggései. Agro napló 8 (1-2)
18 Egyéb tudományos dolgozatok: Petróczki, F. (1994): Galvánhulladékok és újrahasznosításuk. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F (1995): Mikroelem-tartalmú galvánhulladékokból mikroelem kinyerési lehhw VpJHN (XUySiEDQ pv 0DJ\DURUV]iJRQ Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F..tVpUOHWHN JDOYiQLV]DSRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítására. Egyetemi TDK. Kaposvár. Petróczki, F..tVpUOHWHN JDOYiQLV]DSRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítására. OrszáJRV7'.0H] W~U Petróczki, F. $ Up]WDUWDOP~ KXOODGpNRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítása. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. Nacsa, J. (1997): Galvánipari réztartalmú hulladékok ~MUDKDV]QRVtWiVD D PH] JD]GDViJEDQ.DUL 7'. 0RVRQPDJ\DUóvár. Petróczki, F. (1997): Réztartalmú hulladékok hasznosítása a búza PLQ VpJpQHNMDYtWiViUD2UV]iJRV7'..HV]WKHO\ 7XGRPiQ\RVIyUXPRNRQPHJWDUWRWWHO DGiVRN Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D PLQ VpJpQHN pv KR]DPinak javítására. III. Nemzetközi. UQ\H]HWYpGHOPL6]DNPDL'LiNNRQIHUHQFLD0H] W~U Szakál, P. Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-amin- NRPSOH[ KDWiVD D] V]L E~]D KR]DPiUD PLQ VpJpUH pv QLWURJpQ- 17
19 felvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, Bné. Petróczki, F. Neményi, M.. O QE ] szerves trágyák és hulladék anyagok vizsgálata és hatása a tavaszi árpa növekedésére. Talajszennyezések felmérése és tisztítási OHKHW VpJHL$QNpW%XGDSHVW Debreczeni, Bné. Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, K. Petróczki, F. Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analitikai és Környezetvédelmi Konferencia. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q YpQ\L IHMO GpVUH pv EHOWDUWDORPUD,,, 1 YpQ\WHUPHsztési TudoPiQ\RV1DS* G OO 18
$IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN. (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL
%DMXV].OiUD $IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL tanulási képességek és tanulási motivációk néhány
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenVESZPRÉMI EGYETEM. Állattudományi Intézet ÁLLATÉLETTANI ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
*(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIII. évfolyam 39. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2001. március 1., csütörtök ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Petróczki Ferenc
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Petróczki Ferenc Keszthely 2004 *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Keszhely Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA
2003. december 18. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA $&6$7/$ 2=Ï256=È*2 $7e5,17 È5)2/
RészletesebbenMagyarországon a lakosság 40 %a élt biztonságos vagyoni, anyagi és kulturális N U OPpQ\HN N ] WW NHW WHNLQWKHWM N D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pv SROLWLNDL
.HU O -XGLW +iwuiq\rvkho\]hw FVRSRUWRNpVDIHOQ WWRNWDWiV $KiWUiQ\RVKHO\]HWKiWUiQ\RVKHO\]HW FVRSRUWRN $ 7È5., iowdoypj]hww WiUVDGDOPL UpWHJ] GpVYL]VJiODWDGDWDL V]HULQW EHQ Magyarországon a lakosság 40 %a
RészletesebbenDOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Írta: MÁJER JÁNOS
DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 0DJQp]LXPKLiQ\PpUVpNOpVpQHNOHKHW VpJHLD %DGDFVRQ\LERUYLGpNV] O OWHWYpQ\HLEHQ Írta: MÁJER JÁNOS DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenEgyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról
Egyezmény a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az audiovizuális kapcsolatokról - 2 - A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM. Gazdálkodás- és Szervezés Tudományok Doktori Iskolája. DR. SOMOGYI SÁNDOR Ph.D.
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
Részletesebben$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL
'U*HOHQFVpU.DWDOLQ $N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL $]LVNRODUHQGV]HU IHOQ WWRNWDWiVpVDN ]P YHO GpViOWDOiQRVMHOOHP] L $KKR] KRJ\ D NpW UpV]EHQ D]RQRV UpV]EHQ HOWpU NXOWXUiOLV
RészletesebbenTípusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése...12. Csatlakozókapcsok...14
Tartalomjegyzék $*+I WXODMGRQViJDL«...4 7tSXVYiODV]WpNP V]DNLDGDWRN...6 Típusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése...12 $]HO ODSHOWiYROtWiVD...13 Csatlakozókapcsok...14
RészletesebbenORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR %HOV(OOHQU]pVLgQiOOy2V]WiO\ Nyt. szám:68-58/86/2004. %(/6(//(15=e6,-(/(17e6 Az Irányított Betegellátási Rendszerben alkalmazott folyószámla egyenleg vezetése és az
RészletesebbenKARTONPACK DOBOZIPARI RT. 2001. ÉVI ÉVES JELENTÉSE
KARTONPACK DOBOZIPARI RT. 2001. ÉVI ÉVES JELENTÉSE Debrecen, 2002-04-19. Tóth Gábor J\YH]HWLJD]JDWy ¾FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ¾)(/(/66e*9È//$/Ï1
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenVESZPRÉMI EGYETEM. Állattudományi Intézet ÁLLATÉLETTANI ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
*(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1
Részletesebben2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5 3.4 ELEKTROMOS VEZÉRLÉS...6 4 A GÉP FELÁLLÍTÁSA...
$%6*WtSXV~V]DODJI UpV]ODS KHJHV]W JpSOHtUiVDpVNH]HOpVLXWDVtWiVD Tartalomjegyzék 1 0 6=$.,$'$72...2 2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3 0 6=$.,/(Ë5È6...5 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenPXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ
PXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ BioDigit Kft. H-1163 Budapest, Karát u. 3. Tel. / Fax.: (36-1) 403-0510; 403-8213 H-1144 Budapest, Kerepesi u. 92. Tel. / Fax.: (36-1) 222-2671;
RészletesebbenVáltozó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben
Füleky György Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő Kulcsszavak: műtrágyázás,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY 2003 VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenVESZPRÉMI EGYETEM. Növényvédelmi Intézet. Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW. Dr. Várnagy László. MTA doktora DR.
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenPh.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM
Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenEls negyedéves gyorsjelentés
Els negyedéves gyorsjelentés Tisztelt Részvényeseink! HOV QHJ\HGpYpEHQ D *UDSKLVRIW &VRSRUW HUHGPpQ\HL D WDYDO\L py KDVRQOy QHJ\HGpYpKH] NpSHVW NHGYH] HQ DODNXOWDN $] iuehypwhohn Q YHNHGWHN D] ]HPL N OWVpJHN
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenÁllati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása
Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató
RészletesebbenJELENTÉS. $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c.
JELENTÉS $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c. kutatásról Megbízó: Megbízott: 7pPDIHOHOV Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 243. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. december 24., kedd ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T Á R G Y
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171.(XV) évfolyam 69. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2003. április 25., péntek ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,
RészletesebbenBIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK... 3 1.1. MAGYAR 1<(/9 KIVONAT... 3 1.2. ANGOL NYEL
TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK... 3 1.1. MAGYAR 1
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Z Á R Ó K O N F E R E N C I A, 2 0 1 3. N O V E M B E R 1
RészletesebbenPEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának
RészletesebbenNYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYRE
A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Részvényenként 1.250 forint áron. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenVAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-(
XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 17. VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-( TARTALOM SZÁM TÁRGY OLDAL SZEMÉLYI RÉSZ 31/2005. (II.18.) sz. határozat $ PHJ\HL QNRUPiQ\]DW iowdo DODStWRWW NLW QWHWGtMDN pv
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenTUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN
TUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN OKTATÁS ÉS KÉSZSÉGEK OECD Translated under the responsibility of the Ministry of Education from the original English edition published under the title: Knowledge
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenA tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi
A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei www.agr.unideb.hu/~ratonyi Tápanyagellátási elvek: Tapasztalatok és megfigyelések alapján Oldatkoncentráció beállításával Növényanalízis alapján N min módszer Termésszimulációs
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez
1 ZÁRÓJELENTÉS A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez A műtrágyázási tartamkísérletre épülő négy éves kutatási program
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
Részletesebben2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR
Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK
RészletesebbenGEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA
GEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA 5(*,21È/,67È92.7$7È6/(+(76e*(, Dr. Krisztián Béla -37()HOQWWNpS]pVLpV(PEHUL(UIRUUiV)HMOHV]WpVL,QWp]HW Amikor a régiókról szólunk, azokról a kisebb-nagyobb területeket átfogó,
RészletesebbenVESZPRÉMI EGYETEM KESZTHELY. Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenVV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL
Szécheyi Istvá Egyetem Regioális és Gazdaságtudom áyi 'RNWRUL,VNROD 'U1DJ\*\XOD okleveles közgazda QHP]HWN ]LJD]GDViJLV]DNpUW $JOREDOL]iFLypVDSpQ] J\LYiOViJ VV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL Doktori értekezés.rq]xohqv3uri'ukdeil.
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenVESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL
*(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet Növénykórtani és Növényvirológiai Tanszék Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Horváth József
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XII. évfolyam 232. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2000. december 29., péntek ÉS MÁS AKTUSOK T Á R G Y M
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dr. NAGY PÁL VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. NAGY PÁL *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 2 3 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet Növénykórtani és
RészletesebbenCIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató
CIAS ERMO482-1. oldal, összesen: 15 - CIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató - 2 féle típusú antenna alkalmazható: - 10cm PARABOLA - 20cm PARABOLA A 10cm-es PARABOLA
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (PhD) értekezés tézisei A FAHAMU ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁGBAN.
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A FAHAMU ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁGBAN Füzesi István Sopron 2014 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenHasználati útmutató UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova
Használati útmutató 9RQWDWRWWV]iQWyI OGLSHUPHWH] JpS $0$=2(8* UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova MG 08 SB 236. (HU) 2.2002 Printed in Germany! h]hpehypwho HO WW NpUM N olvassa el és tartsa be a használati
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenA mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2000. szeptember 7.
0pUpVL~WPXWDWy 3RO\VRPQRJUDSKLiVMHOHNIHOGROJR]iVD $OYiVLDSQRHV]LQGUyPiVMHOHNNLpUWpNHOpVH0DWODEN UQ\H]HWEHQ A mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2000.
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
Részletesebben7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ
!#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0!#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0 3L[HO 7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ (J\pQLVSHFLiOLVWDQIRO\DPRNN OI OGLHNQHN (*
RészletesebbenA meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 1 2 139 148 A meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon FILEP TIBOR és SZILI-KOVÁCS TIBOR MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet,
RészletesebbenDOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS
DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenLaboratóriumi gyakorlatok
Laboratóriumi gyakorlatok Fehér Gyula Kóré László Logikai áramkör családok GYAKORLATOK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEMUTATÓ VIZSGÁLATOK... 4 1.1 INVERTER ÁTVITELI FÜGGVÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 4 1.2 KÜSZÖBFESZÜLTSÉG
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 16. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. január 25., péntek ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L O M
RészletesebbenLaboratóriumi gyakorlatok
Laboratóriumi gyakorlatok Fehér Gyula Kóré László Analóg-Digitál átalakítók GYAKORLATOK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEMUTATÓ VIZSGÁLATOK...4 1.1 P,//$1$7e57e.0e5 e6 È7/$*e57e.0e5 7Ë3862...4 1.2 P,//$1$7e57e.(7
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenTalajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban
Talajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban SZABÓ BOGLÁRKA 1,2, OLÁH IZABELLA 3, CENTERI CSABA 1 1 SZIE MKK- DOKTORANDUSZ 2 NAIK MGI - TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS, MENTORÁLT
Részletesebben