A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi"

Nikolett Budai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei

2 Tápanyagellátási elvek: Tapasztalatok és megfigyelések alapján Oldatkoncentráció beállításával Növényanalízis alapján N min módszer Termésszimulációs modellek alkalmazása A biogazdálkodás tápanyagellátása Tápelem-mérleg alapján

alapján N min módszer Termésszimulációs modellek

3 Tapasztalatok és megfigyelések alapján A gyakorlat régen felismerte, hogy a növény tápanyagellátottsága és a szemmel látható külső tulajdonságai között összefüggés tapasztalható. A tápanyaghiányban vagy többletben szenvedő növényeken a harmonikusan táplált növényekhez képest kisebb nagyobb elváltozások tapasztalhatók. A tápanyaghiányos növények felismerése nagyon fontos kiegészítője a tápanyag-visszapótlás megítélésében. A növényanalízissel kapott eredményeknek fontos kiegészítője lehet a vizuális diagnózis.

A tápanyaghiányban vagy többletben szenvedő növényeken a harmonikusan táplált növényekhez képest kisebb nagyobb elváltozások

4 Tapasztalatok és megfigyelések alapján Hiánytünetek megjelenési formái: csíranövény-állapotban teljesen tönkrement állomány, a növények nagyfokú satnyasága, jellegzetes levélelváltozások, belső rendellenességek, kései érés szembetűnő terméskülönbségek, a termés gyenge minősége, hozamcsökkenés.

satnyasága, jellegzetes levélelváltozások, belső rendellenességek, kései

5 Hiánytünetek Nitrogén hiánytünete: Az idősebb levelek sárgulnak, a növényállomány világoszöld színű. Foszfor hiánytünete: Idősebb levelek sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át. Kálium hiánytünet: Idősebb levelek levélszéle sárgul, majd barna égés szerű foltok jelentkeznek. Magnézium hiánytünet: Idősebb leveleken a levélerek között sárgulás jelentkezik. Kén hiánytünet: Csökött növekedés és sárgulás.

A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át.

6 Tapasztalatok és megfigyelések alapján A szántóföldön gyakran nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző hiánytüneteket: A tápelem-hiány viszonylagos az egyik túladagolása egy másik elem hiányával járhat együtt ( K Mg ). Az egyes tápelem-hiányokat sokszor a hasonló tünetek miatt nehéz egymástól megkülönböztetni. Egyes növénybetegségek tápelem-hiányhoz hasonló tüneteket is okozhatnak.

7 N hiány tünetei kukorica levelén

8 P hiány tünetei búzanövényen

9 P hiány tünetei kukorica levelén

10 K hiány tünetei cukorrépa levelén

11 Mg és P hiány tünetei kukorica levelén

12 Oldatkoncentráció alapján: Feltételezhetünk egy adott talajoldat koncentrációt, az adott elemre (P), amely felett már nem valószínű a műtrágyahatás. A kiszórandó műtrágya adagot a módszer alapján úgy lehet meghatározni, hogy az adott értéket fenntartsuk a talajban.

13 Növényanalízis alapján A módszer lényege: Jól meghatározható fejlődési stádiumában mintát veszünk a növényből és meghatározzuk a benne lévő elemek koncentrációját. Kézikönyvekben szereplő táblázatok segítségével ellenőrizzük, hogy megfelel-e az az érték az optimális szintnek. Ha tápelem utánpótlásra van szükség a rendelkezésre álló táblázatok segítségével megállapítjuk a tápelemhiány megszüntetéséhez szükséges tápanyag mennyiségét.

Kézikönyvekben szereplő táblázatok segítségével ellenőrizzük, hogy megfelel-e az az érték az optimális

14 N min módszer A módszer alapelve: Az N min módszer a talajok ásványi N-tartalmának mérésén alapuló módszer. A kiszórandó N-műtrágya mennyiségének kiszámítása az alábbi képlet alapján történik: Y = a - bx ahol: Y = kiszórandó N mennyisége (kg/ha) a = a talajra és a környezetre jellemző érték (a növény N igényét mutatja, őszi búzánál=150 kg N/ha/100 cm) b = ásványi N-érvényesülés koefficiense (=1) x = ásványi N-tartalom (kg/ha) az adott talajrétegben

kiszórandó N mennyisége (kg/ha) a = a talajra és a környezetre jellemző érték (a növény N igényét mutatja, őszi

15 Termésszimulációs modellek alkalmazása 1. Empirikus modellek: (statisztikai alapon működő trágyázási elv) Szabadföldi kísérletekből származó eredmények felhasználása. Regressziós összefüggés (lineáris nem lineáris illesztések) felhasználásával a terméshozam és a termés meghatározó tényezők között. Ezen modellek alkalmazása korlátozott, a nyert információk helyspecifikusak (időjárás, talaj stb.) A modellek becslési hibája nem meghatározott, amely a termesztésre vonatkozó döntéshozatalokhoz elengedhetetlen lenne.

Regressziós összefüggés (lineáris nem lineáris illesztések) felhasználásával a terméshozam és a termés meghatározó tényezők

16 Termésszimulációs modellek alkalmazása 2. Dinamikus termésszimulációs modellek: A rendszer viselkedését leíró matematikai összefüggésekből álló modellek. A rendszer elemeire bontásával, a legfőbb folyamatok számszerűsítésével működő mechanisztikus modellek. A termésszimulációs modellek is tartalmaznak empirikus összefüggéseket.

17 Termésszimulációs modellek alkalmazása 2. Dinamikus termésszimulációs modellek: A rendszer viselkedését leíró matematikai összefüggésekből álló modellek. A rendszer elemeire bontásával, a legfőbb folyamatok számszerűsítésével működő mechanisztikus modellek. A termésszimulációs modellek is tartalmaznak empirikus összefüggéseket.

18 A biogazdálkodás tápanyagellátása Szigorú előírások határozzák meg a tápanyagpótlásban felhasználható anyagok milyenségét és mennyiségét Tiltja a szintetikus úton előállított műtrágyák felhasználását. A talaj termőképességének fenntartását hüvelyesekkel, zöldtrágyával vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével éri el. Biogazdálkodásból származó komposztált anyagok is felhasználhatók.

A talaj termőképességének fenntartását hüvelyesekkel, zöldtrágyával vagy mélyen gyökerező növények

19 A biogazdálkodás tápanyagellátása A felhasználható anyagok körét FM-rendelet, ill. az EUbiotörvény szabályozza. Ásványi eredetű trágyaszerek kémiai kezelése nem megengedett. Gyenge termőképességű talajokon mikrobiológiai oltóanyagok, így a nitrogénkötést és a cellulózbontást elősegítő anyagok felhasználhatók. Csak a talaj tápelem-mérlegének ismeretében lehet trágyázni. Szigorúan csak annyi szerves anyag, makro- és mikrotápelem juttatható ki, amennyit a növények kivonnak a talajból.

Gyenge termőképességű talajokon mikrobiológiai oltóanyagok, így a nitrogénkötést és a cellulózbontást elősegítő anyagok

20 A talajtápelem-mérlegek alapelve, számításuk módszere Bevételi források felhasznált műtrágyák szerves trágyák (istállótr., komposzt, növ. mellékterm.,ipari és kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok) öntözővíz tápelemtartalma Kiadás tételei növényi felvétel kimosódás erózió denitrifikáció egyéb légköri elillanás lekötődés (fixáció) szabadon élő bakt. N-kötés pillangósok N kötése atmoszféra vetőmag mineralizáció

,ipari és kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok) öntözővíz tápelemtartalma Kiadás tételei növényi

21 Tápelem-mérleg készítésének szintjei ill. típusai Egy-egy tábla tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg, egy ill. több tápanyagra) Növénytermesztési ágazat ill. kerület tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra) Gazdaság üzemi tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra, tényleges üzemi mérleg) Regionális szinten Országos tápelem-mérleg

22 Tápelem-mérleg készítésének jelentősége A mindenkori gazdaságpolitika részét képezi A tápanyag-gazdálkodás színvonaláról ad tájékoztatást A növények tápelem-igényéhez alkalmazkodó trágyázási technológiák készítésének lehet alapja Tápelem-ellátottság nyomon követésére alkalmas Környezetkímélő tápanyag-visszapótlás tervezéséhez nélkülözhetetlen Gazdaságossági számítások alapját képezheti

23 A világ NPK műtrágya felhasználása, (FAO trágyázási évkönyvek)

24 Műtrágya-felhasználás Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

25 Műtrágya-felhasználás Magyarországon II. (mezőgazdaságilag haszn. ter., KSH-adatok) kg/ha N P K

26 Szántóföldi növények össztermése Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

27 Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon,

28 Állatsűrűség Magyarországon,

29 Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

30 Szervestrágya-felhasználás Magyarországon (mezőgazdaságilag haszn. ter., KSH-adatok) t/ha

31 A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

32 Országos tápelem-mérleg alakulása N-mérleg N kg/ha Terméssel felvett Egyéb visszapótlás Műtrágyával pótolt Egyenleg

33 A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

34 A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

35 Országos tápelem-mérleg alakulása P kg/ha P-mérleg Terméssel felvett Egyéb visszapótlás Műtrágyával pótolt Egyenleg

36 A magyar mezőgazdaság kumulált N-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

37 A magyar mezőgazdaság kumulált P-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

38 A magyar mezőgazdaság kumulált K-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyarországi talajok becsült N-ellátottsága, 1960-2006 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár

39 A magyarországi talajok becsült N-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

40 A magyarországi talajok becsült P-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

A magyarországi talajok becsült K-ellátottsága, 1960-2006 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár

41 A magyarországi talajok becsült K-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

42 Talajvizsgálatok száma Magyarországon

43 A tápanyag-visszapótlás tervezésében elért hazai eredmények Növénycsoportonkénti talaj PK-ellátottság (id. Várallyay 1950) Műtrágyázási irányelvek (MÉM NAK 1979, 1981) Integrált szaktanácsadási rendszer (MTA TAKI 1988) Periodikus PK-trágyázás (Krisztián et al. 1988, Kadlicskó et al. 1992) TAKI-MgKI rendszer (Csathó et al. 1998)

Hasonló dokumentumok

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és