KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

Átírás

1 KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent, tápláltsági zavarokat előidézve a termő szőlőültetvényekben. A növényi életfolyamatok lefolyásához megfelelő mennyiségű és arányú tápanyagok szükségesek.

2 A szőlő tápanyagigénye 10 tonna szőlőtermés és a hozzá tartozó hajtás, levélzet kifejlesztéséhez szükséges makroelemmennyiségek (Ruckenbauer 1987) Fajta N/kg-ban P 2 O 5 /kg-ban K 2 O/kg-ban Ca/kg-ban MgO/kg-ban Zöldveltelini 85,4 25,8 98,6 64,2 20,0 Korai piros veltelini 76,8 20,8 88,0 46,5 11,2 Rajnai rizling 61,5 17,6 55,8 34,2 8,0 Rizlingszilváni 115,3 26,0 95,1 65,5 19,9 Ottonel muskotály 107,0 27,2 102,2 69,3 18,8 Tramini 86,7 21,0 94,2 45,3 12,6 Kékfrankos 68,9 19,2 73,0 53,4 12,8 Portugieser 89,3 24,6 86,1 48,4 12,8 8 fajta átlaga 86,4 22,8 85,5 53,3 14,5

3 Kálium szerepe a szőlőtermesztésben A jó káliumellátás biztosítása a szőlő tápanyagellátásának, zavartalan anyagcsere-folyamatának alapvető követelménye. A megfelelő K-ellátottság: nélkülözhetetlen az optimális termésmennyiséghez a termésbiztonsághoz a magas termőképességhez a jó tőkekondícióhoz a jó rügytermékenységhez növeli a betegség- ellenállóságot a tőkék fagytűrését a szárazságtűrést eredményeképpen javul a termés minősége küllemben: fajtára jellemző jól kifejlődött bogyók és fürtök képződnek beltartalomban: magasabb cukortartalom, harmonikusabb cukor-sav arány alakul ki őszre jól beérnek a hajtások

4 +K -K Káliumhiány szőlőlevélen Káliumhiány szőlőfürtön A talajok káliumtartalma A talajban lévő kálium mennyisége a növények általi hasznosíthatóságot tekintve 3 fő formában található, melyek között dinamikus egyens ly van: gyakorlatilag felvehetetlen K -K lassan felvehető K gyorsan felvehető K A talajok K-ellátottságát, -szolgáltatását befolyásoló tényezők: a talajok ásványi összetétele, szerves és ásványi kolloidok menymennyisége és minősége a talajok nedvességtartalma, levegőzöttsége, hőmérséklete és ezek periodikus változása a felvehetőséget befolyásoló más tápelemek antagonista hatásai A szőlő tápanyagigényének meghatározása a termőhely talajának tulajdonságai, tápanyagtartalma és -szolgáltatása a növény igényének: fajtasajátosság, termelési szint, termesztéstechnológia és a növénytápláltsági jellemzők együttes ismeretében, rendszeres talaj- és növényvizsgálatokra, szaktanácsadási javaslatra alapozottan történhet.

5 A műtrágyázás módjai Alaptrágyázás a telepítést megelőző forgatással a műtrágyát hatékonyan a gyökérzónát magába foglaló talajrétegbe juttathatjuk kedvezően hat a telepítést követő növekedésre, elősegíti a hiánymentes tőkeállomány kialakulását növeli a termésbiztonságot és -minőséget, a szőlőtőkék élettartamát kedvező hatását tartósan kifejti Fenntartó trágyázás az alaptrágyázásra épülve, a gyökérzónába juttatott műtrágya biztosítja a folyamatos tápanyagellátást a termő ültetvényben lombhullás - rügyfakadás közti időszakban végezhető Lombtrágyázás elsősorban mikroelemek kijuttatásában jelentős makroelemhiányok, tápláltsági zavarok mérséklésére alkalmas

6 A szőlő műtrágyaigénye A pontos műtrágyaigény meghatározásához tápanyagvizsgálatok szükségesek. Az alábbi műtrágyaadagok tájékoztató jellegűek. Átlagos fenntartó műtrágya mennyiség 8 12 t/ha terméshez hatóanyag P 2 O 5 K 2 O kg/ha kg/ha Az esetleges N-műtrágya kifejezetten csak növényanalízis alapján, kedvező K-ellátottság és elégtelen talaj N-szolgáltatás esetén ajánlható. Egyes területeken, a talaj tulajdonságaira is tekintettel, káli műtrágyaként előnyös a kénsavas káli használata. Magnéziumhiányos talajokon, illetve nagyobb adagú K-műtrágyázásnál Mgtrágyázásról is szükséges gondoskodni. Kötött (vályog, agyag) talajon a foszfor- és káliumműtrágyát a gyökérzóna mélységébe juttassuk ki, illetve a műtrágyázást periodikusan (2 3 évente összevontan) is végezhetjük. Összeállította: Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Termékvizsgáló Szolgálat Kft Gyöngyös, Damjanich u. 6. (Pf. 102) Tel/Fax.: 37/ , 37/ Varga József ügyvezető International Potash Institute, Coordinator Central Europe CH-8810 Horgen, Switzerland P.O. Box 569, Baumgärtlistrasse 17 Phone (41) Telefax (41) ipi@ipipotash.org Website: