KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

Átírás

1 KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő növények alapvető életfolyamataiban, ezért az egyik legnagyobb mennyiségben hasznosított tápelem. Fontos szerepe van a szénhidrát anyagcserében, a fehérje szintézisben és a vízháztartásban.

2 A kálium a termés mennyiségének és minőségének biztosítéka Elégtelen káliumellátottság esetén csökken a terméshozam, és a hiányos tartalékszénhidrát raktározás következtében a következő évi termésképződés feltételei is romlanak. A fajtától elvárható piacos áruméret kálium hiányában nem érhető el. A gyümölcs beltartalmi minőségének, a magas cukortartalom, íz- és zamatanyagok kialakulásának feltétele a megfelelő szintű káliumellátottság. Káliumhiány esetén a gyümölcs mérete kisebb, íze jellegtelen, színezettsége nem kielégítő. A kálium a termésbiztonság feltétele is A káliummal jól ellátott ültetvények kevésbé aszályérzékenyek, fagytűrőbbek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak. Kálium hiánya esetén a téli mélynyugalomra való felkészülés nem megfelelő, a fagyérzékenység fokozódik. A gyümölcstermő növények kálium-műtrágyázása A mérsékeltövi gyümölcsfélék testük felépítéséhez a terméssel kivont tápanyag mellett, jelentős hatóanyag mennyiségeket vonnak ki a talajból az évente megújuló növedékhez és a lombtömeghez. A nyesedék és a lehullott lomb, megfelelő technológia esetén a területen marad, és újra hasznosul, tápanyagpótlásra azonban mégis szükség van. A szükséges makro- és mikroelemek forrásául a talajok természetes tápanyagkészlete talajtípusonként és az alapkőzet adottságától függően esetenként jelentős lehet, azonban az intenzív termesztésben az ültetvény teljes élettartama alatt legtöbbször kiegészítésre szorul.

3 Feltöltő trágyázás Telepítés előtt talajvizsgálatok alapján kell az optimális tápanyag-ellátottságot biztosítanunk. Kiemelt fontossága van a szerves anyag- és kálium- feltöltésnek. A szervesanyag-növelés a nitrogén ellátáson kívül a többi tápelem, így a kálium felvételének elősegítésében is nélkülözhetetlen. A 0,7-1% humusztartalom alatti talajok alkalmatlanok gyümölcstermesztésre. A feltöltő trágyázás trágyaadag mennyiségének kiszámításánál az 1. táblázatból kell kiindulni. A talaj káliumtartalmának a jó ellátottsági kategóriát kell elérni, amit úgy kapunk meg, ha ppm-ként 9,3 kg/ha hatóanyagnak (K 2 O) megfelelő kálium műtrágyát juttatunk ki. A kiszámított értéket az adott talaj humusztartalma, mészállapota, agyagtartalma és agyagásvány típusa alapján tovább célszerű növelni, figyelembe véve szerves anyag-hiány esetén a rossz szerkezet következtében kialakuló levegőtlenség és vízgazdálkodás miatti felvételi korlátokat, illetve agyagtalajon a megkötődést. Magas agyagfrakciójú talajok esetében, ha az agyagásvány összetételében jelentős arányú a káliumot megkötő típus, szükséges lehet egy nagyobb adagú, úgynevezett melioratív káliumtrágyázás is.

4 1. táblázat A talajok kötöttségtől függő káliumellátottsága (AL-K 2 O ppm). MÉM-NAK 1981 Kötöttség K A Gyenge Közepes Jó < < < < < < > < Fenntartó trágyázás Az intenzív gyümölcstermesztésben megfelelő feltöltő trágyázás után sem nélkülözhető a szükség szerinti tápanyag visszapótlás. A kijuttatandó hatóanyag mennyiségek kiszámításánál az elérendő (elérhető) terméshozamból, a talajtápanyag-ellátottság talajvizsgálattal megállapított értékéből és a levélanalizis adataiból indulunk ki. Kiinduló alapadat az 1 t terméssel kivont hatóanyag mennyiség (2. táblázat). Ezt az értéket megszorozzuk a ha-ként tervezett terméshozammal. 2. táblázat Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyagmennyiség gyümölcsfajonként (kg-ban) MÉM-NAK 1981 Gyümölcsfaj N P 2 O 5 K 2 O Alma 1,5 0,5 2,0 Körte 1,5 0,5 2,0 Őszibarack 2,5 1,0 5,0 Kajszi 3,0 0,8 5,0 Szilva 3,0 1,0 5,0 Meggy 4,0 1,0 4,0 Cseresznye 4,0 1,0 4,0 Mandula 10,0 1,5 12,0 Dió 9,0 1,5 10,0 Gesztenye 10,0 1,5 6,0

5 Az így kapott hatóanyag mennyiséget a három évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján az ellátottság és kötöttségtől függően az 1. táblázat figyelembevételével meg kell növelni. Laza homoktalajon (<30 KA) a kimosódás miatt 20-30%-kal, agyagos talajon a megkötődés miatt 30-60%-kal többet kell kijuttatni. Az évente végzett levélanalizis az ültetvény aktuális tápanyag állapotáról tájékoztat. Amennyiben a tápanyag ellátottság az optimálisnál (3. táblázat) 20%-kot meghaladóan alacsonyabb értéket mutat, úgy 50%-ig meg növelt hatóanyag kijuttatása indokolt. Bogyós gyümölcsűek műtrágyázására vonatkozó adatokat a 4. táblázatban találjuk.

6 3. táblázat Az egyes gyümölcsfajok optimális levélanalízis értékei (sz.a.%) (MÉM-NAK 1981, Papp és Porpácy 1999) N P K Alma 2,1-2,6 0,12-0,16 1,2-1,6 Körte 2,0-2,5 0,18-0,23 1,2-1,6 Őszibarack 2,8-3,6 0,19-0,25 2,1-2,9 Kajszi 2,1-2,6 0,18-0,23 2,2-3,0 Szilva 2,4-3,1 0,18-0,23 2,1-2,9 Cseresznye 2,4-3,1 0,25-0,35 1,4-2,0 Meggy 2,4-3,3 0,10-0,30 1,0-1,9 Dió 2,4-3,2 0,18-0,24 1,8-2,4 Mandula 2,2-2,5 0,10-0,30 1,4-1,8 Szamóca 2,5-3,0 0,20-0,30 1,0-1,5 Málna 2,6-3,0 0,20-0,30 1,0-1,5 Szeder 2,4-3,1 0,20-0,30 1,5-2,0 Fekete ribiszke 2,6-3,0 0,25-0,30 1,5-1,7 Piros ribiszke 2,4-2,7 0,20-0,30 2,0-2,6

7 4. táblázat Bogyós gyümölcsűek műtrágya szükséglete (hatóanyag kg/ha) (Papp és Porpácy 1999) N K 2 O Szamóca Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte A káliumtrágyázásnál figyelembe veendő szempontok: Makro- és mikroelemek tekintetében a gyümölcsösben a harmonikus tápanyagellátást, csak optimális talaj-káliumtartalom mellett tudjuk biztosítani. Figyelembe kell venni a műtrágya adagolásnál az egyes tápelemek közötti ion-antagonizmusokat. Pl.: N/K, K/Mg, K/Ca. A kálium talajból való felvételét befolyásolja a talaj szerves anyag tartalma, nedvessége és levegőzöttsége. Ilyen tekintetben az évente végzett talajlazítás és az integrált termesztésben követelményként előírt sorközi takarónövényes talajművelés igen kedvező. Kálium túladagolás magnéziumhiányhoz vezethet, amit Mg tartalmú permettrágyázással ellensúlyozhatunk. Az indokoltnál nagyobb káliumadagolás, elsősorban a savanyú homoktlajokon az alma tárolhatóságát rontja, melyet többszöri Ca permettrágyázással kell korrigálnunk. A kálium műtrágyaféleség kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyes gyümölcsfajok, különösen a bogyós gyümölcsűek klórérzékenységét.

8 Szerkesztette: Dr. Timon Béla Szent István Egyetem 1118 Budapest XI. Villányi út Telefon: Phone /23/24, Telefax Website: