A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Átírás

1 A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, március 10.

2 2015-ben a kertészeti ágazatok kibocsátása 376,9 milliárd forint volt, ez 15,4%-a a teljes mezőgazdasági kibocsátásnak. 2

3 A kertészet kibocsátásának szerkezete 2015-ben Friss gyümölcsök; 24,0% Szőlő; 10,9% Friss zöldségek; 46,8% Burgonya; 6,6% Faiskola dísznövények; 11,7% Forrás: KSH, Mezőgazdasági Számlarendszer 3

4 Zöldségtermő területeink nagysága 2014-ben 79,9 ezer hektár volt, 2005 és 2014 között -6%-kal csökkent. 4

5 Gyümölcsöseink nagysága 2014-ben 91,3 ezer hektár volt, 2005 és 2014 között -10%-kal csökkent. 5

6 Zöldség-gyümölcs termelésünk változása Szabadföldi zöldség Hajtatott zöldség és gomba Gyümölcs Összesen Ezer tonna/év * Becsült adatok * Forrás: FruitVeB 6

7 Magyarországon az egy főre eső zöldségfogyasztás 2008-ban 83,3 kg/év, 2014-ben 75,4 kg/év. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 2008-ban 42 kg/év, 2014-ben 38,8 kg/év. 7

8 Zöldségfogyasztás alakulása (kg/fő/év) Burgonya 29,2 29,3 29,7 27,5 26,4 Vöröshagyma 7,3 7,4 7,6 7,4 7,6 Sárgarépa, petrezselyemgyökér 7,1 7,3 7,0 6,9 7,0 Tartósított zöldség, zöldségkészítmények 6,5 6,2 6,5 6,9 6,5 Káposztafélék 5,7 5,6 5,4 5,1 5,2 Paradicsom 4,5 5,8 5,5 5,4 5,1 Zöldpaprika 4,6 4,9 4,9 4,8 4,8 Leveles, száraz zöldségek 2,9 3,5 3,1 2,7 3,6 Egyéb friss zöldség 2,8 3,3 2,9 3,0 3,3 Uborka 3,0 3,2 3,1 2,7 2,9 Szárazhüvelyesek 1,0 1,0 0,9 0,9 0,9 Zöldborsó 0,9 1,0 0,8 0,7 0,8 Zöldbab 0,9 0,8 0,6 0,7 0,8 Gomba 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 Zöldség és burgonya összesen 77,2 80,1 78,6 75,3 75,4 Forrás: KSH Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, háztartások adatai, nem tartalmazzák az intézményi étkeztetést és a vendéglátást 8

9 Gyümölcsfogyasztás alakulása (kg/fő/év) Alma 11,6 9,9 10,2 9,8 10,1 Citrusfélék 6,2 6,6 5,9 5,8 6,1 Görögdinnye 4,2 4,9 5,5 5,1 4,5 Banán 4,3 4,0 3,6 3,8 4,2 Őszibarack 2,3 2,3 2,1 2,2 2,2 Meggy 0,9 1,5 0,9 1,4 1,6 Szőlő 1,7 2,0 2,1 2,7 1,6 Dió, mák, mogyoró, mandula 1,3 1,2 1,2 1,3 1,3 Földieper, málna, ribizli 0,7 1,0 1,0 1,0 1,3 Sárgabarack 0,5 1,3 0,6 1,3 1,2 Cseresznye 0,4 1,4 0,8 1,0 1,2 Körte 1,1 1,2 1,6 1,6 1,2 Szilva 1,0 1,1 1,4 1,9 1,1 Egyéb gyümölcs 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 Sárgadinnye 0,7 0,6 0,7 0,5 0,5 Gyümölcskészítmények 0,1 0,1 0,2 0,1 0,1 Gyümölcs összesen 37,8 39,9 38,7 40,2 38,8 Forrás: KSH Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, háztartások adatai, nem tartalmazzák az intézményi étkeztetést és a vendéglátást 9

10 átlagában termelési érték alapján legjelentősebb zöldségféléink a csemegekukorica, a zöldpaprika és a paradicsom, a görögdinnye és a zöldborsó; legjelentősebb gyümölcsféléink az alma, a meggy, az őszibarack, a kajszi és a szilva.

11 Zöldség-gyümölcs export (millió euró) 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 397,4 433,3 505,2 508,8 511,6 468,9 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 Forrás: KSH 152,4 135,6 141,2 127,1 138,6 128,8 192,4 211,8 229,8 219,3 241,6 260, Friss zöldség Friss gyümölcs Zöldség, gyümölcs készítmény 11

12 Zöldség-gyümölcs import (millió euró) 600,0 500,0 400,0 145,1 170,6 154,9 173,2 175,8 193,1 300,0 200,0 178,8 210,7 179,9 182,3 191,4 239,8 100,0 141,9 148,8 122,2 143,7 155,2 187,5 0,0 Forrás: KSH Friss zöldség Friss gyümölcs Zöldség, gyümölcs készítmény 12

13 Fontosabb zöldségfélék ágazati eredménye (ezer Ft/ha) Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer, meghatározó árutermelő gazdaságok, támogatásokat is tartalmaz

14 Fontosabb gyümölcsfélék ágazati eredménye (ezer Ft/ha) alma körte meggy őszibarack szilva borszőlő Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer, meghatározó árutermelő gazdaságok támogatásokat is tartalmaz

15 Zöldség-gyümölcs feldolgozás és -tartósítás Összes értékesítése 2015-ben folyó áron 215,9 milliárd forint volt és 2015 között változatlan áron az összes értékesítés 1%-kal csökkent, ezen belül a belföldi értékesítés 27%-kal csökkent, az export viszont 20%-kal nőtt. Az exportértékesítés aránya folyamatosan nő, 2015-ben kétharmad volt (élelmiszeripar egészében 40,5%). A feldolgozóipari termékkör mindössze néhány fajra korlátozódik, melyek közül a legjelentősebbek: csemegekukorica, zöldborsó, paradicsom, alma, meggy. 15

16 Támogatási lehetőségek 2020-ig I. Közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások (termeléshez kötött támogatások 204,5 millió euró, ebből zöldségnövényekre 47,5 millió euró, ipari zöldségnövényekre 59 millió euró, gyümölcstermesztésre 98 millió euró) II. Vidékfejlesztési Program III. Nemzeti agrártámogatások

17 Stratégiai célok I. Minőségi árualapok megteremtése II. Piaci kihívásoknak való megfelelés III. Társadalmi elvárások kiszolgálása 17

18 Fő célkitűzések Versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazat, amely képes a hazai és külföldi piacok minőségi termékekkel történő ellátására. I. Minőségi árualapok megteremtése célkitűzés Az ágazat szakmai hátterének fejlesztése Kutatás és szaktanácsadás rendszerének megújítása; Megfelelő szakember ellátottság biztosítása; Fenntartható, innovatív technológiai és technikai feltételek biztosítása Szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés technológia- és eszközfejlesztése; Növény- és gombaházak építése és korszerűsítése; Az öntözött területek fenntartható növelése; Energiahatékonyság fokozása (alternatív energiák, technológiák); 18

19 Fő célkitűzések II. A piaci kihívásoknak való megfelelés célkitűzés Az ágazat piaci erejének növelése A kereskedelemszervezés hatékonyságának növelése (termelői összefogás, elszakadás a jelenlegi 20%-os szinttől); Piaci kockázatok csökkentése és kezelése; Ökológiai gazdálkodás előmozdítása; Fogyasztói igények megteremtése és hatékony kiszolgálása Ágazati marketing tevékenység ösztönzése (fogyasztói tudatosság); Egységes minőségügyi rendszer létrehozása; A termékek hozzáadott értékének növelése (feldolgozás); 19

20 Fő célkitűzések III. A társadalmi elvárások kiszolgálása célkitűzés Gazdálkodás hatékonyságának javítása Átlátható jogi és adózási szabályok; Foglalkoztatási szabályok vonzóvá tétele; Finanszírozás hatékonyságának javítása; Ágazati folyamatok hatékony szervezése és nyomon követése Piaci információs rendszer létrehozása; Élelmiszerpazarlás csökkentése. 20

21 Cselekvési pontok (túl a támogatásokon) Fiatalok számára is vonzó, gyakorlati és elméleti tudást is adó ágazati képzési rendszer feltételeinek megteremtése; Foglalkoztatási szabályok vonzóvá tétele; Ágazat kutatás-fejlesztési rendszerének megerősítése; Korszerű szaktanácsadói hálózat kialakítása;

22 Cselekvési pontok (túl a támogatásokon) Összehangolt ágazati marketingtevékenység ösztönzése; Egységes minőségrendszer létrehozása; Értéklánc menedzsment fejlesztése; Piaci információs rendszer fejlesztése; Természeti és piaci kockázatok csökkentése és kezelése; Élelmiszerpazarlás csökkentése.

23 Jövőkép Fejlett termelői, feldolgozói és kereskedelmi együttműködési rendszerek; Erős, gyakorlatorientált agrár-felsőoktatás és agrárszakképzés; Innováció napi gyakorlattá válása, széles körű kutatási és gazdálkodói együttműködések; EU-s és hazai forrásokkal ösztönzött összehangolt piaci értékesítési tevékenység; Fejlett eredetvédelmi, minőségbiztosítási és tanúsítási rendszerek működése. 23

24 Köszönöm a figyelmet! 24