A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete

Átírás

1 A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete Múlt, jelen, jövő Tervgazdaság Termelési rendszer (Szövetkezetek, állami gazdaságok) Hagyományos piacok Rendszerváltás az agráriumban Privatizáció Piaci átrendezıdés Termelés csökkenés A zöldség-gyümölcs ágazat speciális helyzetben van Liberalizált piac Ökológiai adottságok Lehetıségek: A termelési struktúra racionalizálása Réspiaci termékek Termelıi szervezetek Marketing Közép-Európai Kertészeti Centrum Termelésfejlesztés Szervezeti fejlesztés Piacbıvítés Gazdasági jelentıség növelése 2. oldal 1

2 Az EU geográfiai és logisztikai helyzete 3. oldal Zöldség és gyümölcs termelés Millió tonna, , FAO 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 EU-15 NMS-10 Vegetables and melons (excl. potato) 55,3 8,8 Fruit, excl. wine grape 34,9 4,9 4. oldal 2

3 Negative balance of NMS-10 for agro-food trade Trade of NMS-10 with EU-15 for agro-food products (CN excl. 03) (thousands ) , , , , ,0 NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance 0, , ,0 5. oldal but a positive balance for fruit and vegetables Trade of NMS-10 with EU-15 in fruit and vegetables (CN 07, 08 and 20) (thousands ) , , , ,0 NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance , ,0 0, oldal 3

4 Major trade partners (average , 000 ) Major exporters are Poland, Hungary and Cyprus (citrus) Major importers are Poland, Czech Republic, Hungary and Slovenia EU-15 exports EU-15 imports Poland Czech Rep. Hungary Slovenia Slovakia Lithuania Latvia Estonia Malta Cyprus 7. oldal A magyar zöldség-gyümölcstermesztés helyzetének értékelése Elınyök: Kiváló ökológiai adottságok Termálenergia Szakmai ismeretek, tudás Munkaerı Növelhetı belsı piac Növelhetı EU és egyéb piac Hátrányok: Kiegyenlítetlen terméseredmények Környezetbarát termelés kis részaránya Kevés minıségi árú Forráshiány Átláthatatlan, szervezetlen piac Kezdetleges marketing Növekvı import 8. oldal 4

5 A magyar zöldség-gyümölcs termelés helye az EU-ban Ország Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés* (tonna) (tonna) év átlaga EU Olaszország Spanyolország Görögország Franciaország Hollandia Anglia Németország Portugália Belgium-Lux Ausztria Dánia Svédország Finnország Írország Magyarország EU termelés %ban 2,88% 1,51% *: citrusfélékkel együtt 9. oldal Az önellátás foka az európai országokban zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs fogyasztás fogyasztás termesztés termesztés fogyasztás fogyasztás önellátás önellátás Ország kg/fõ kg/fõ tonna tonna tonna tonna % % Ausztria Belgium Dánia Egyesült Kir Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Magyarország Lengyelország oldal 5

6 Az elsődleges mezőgazdasági termékek kibocsátása a befejezetlen termelés (mezei leltár értékváltozása) és halászat nélkül Megnevezés 99-'03 átlaga % Gabonafélék (vetõmaggal) ,80% Kertészeti termékek (zöldség, gyümölcs, szõlõ ültetvény, virág) ,60% Ipari növények (hüvelyesekkel) ,10% Burgonya (vetõgumóval együtt) ,50% Takarmánynövények ,40% Egyéb növényi termékek ,60% Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt ,90% Állatok ,20% Állati termékek ,90% Élõ állatok és állati termékek együtt ,10% Mezõgazdasági termékek összesen ,00% Mezõgazdasági szolgáltatások Mezõgazdasági kibocsátás összesen Forrás: KSH 11. oldal A magyar zöldség-gyümölcs export jelentősége 2003 évi adatok alapján Sum USD Sum EUR Sum - mill. HUF Export Egyenleg Ágazat Export Import Export Import Export Import % Balance Zöldség-Gyümölcs (szaporítóanyaggal) ,8% Szõlõ-Bor ,4% Gyógy- és fûszernövény ,4% Dísznövény ,4% Kertészet összesen ,0% Gabona (vetõmaggal) ,6% Baromfi ,9% Vágóállat és hús ,2% Olajos növények ,7% Tej ,9% Juh ,5% Cukor ,2% 545 Tojás ,8% Hal ,3% Egyéb ,8% Összesen ,0% oldal 6

7 A magyar zöldség-gyümölcs termelés alakulása (ezer tonna) átlaga Összes zöldség Összes gyümölcs Összesen Forrás: KSH és MZGYT ezer tonna átlaga oldal Fontosabb zöldség-gyümölcsök termelésének alakulása Termékek Átlag '95-'03 Vált. '03/'02 Vált. '03/átlag Hektár tonna % Csemegekukorica ,5% 88,5% Görögdinnye ,4% 48,0% Szabadföldi Paradicsom ,4% 42,5% Vöröshagyma ,5% -32,3% Sárgarépa ,2% -7,2% Zöldborsó ,3% -13,4% Szabadföldi Paprika ,4% -23,3% Fejes káposzta ,7% -17,8% Konzervuborka ,2% 10,9% Egyéb szf.-i zöldség ,0% -10,9% Szabadföldi zöldség ,9% 29,0% Hajtatott Paprika ,8% 1,6% Hajtatott Paradicsom ,0% 7,0% Hajtatott Uborka ,3% -37,6% Termesztett Gomba ,1% -0,3% Egyéb h. zöldség ,9% 99,7% Hajtatott zöldség ,0% -6,4% Zöldség összesen ,7% 19,6% Alma ,4% 1,1% Szilva ,0% -14,5% Meggy ,0% 0,6% Kajszi ,3% 31,8% Körte ,2% -12,8% Õszibarack ,4% -43,5% Cseresznye ,3% -26,2% Egyéb gyümölcs ,1% -49,9% Gyümölcs összesen ,1% -5,6% Mindösszesen ,8% 11,2% 14. oldal 7

8 A magyar zöldség-gyümölcs termelés és a külkereskedelem alakulása (ezer tonna) tonna Import Export Termelés oldal 2003 évi zöldség-gyümölcs árumérleg Friss piaci Tartósított Hûtõipari Szárítóipari Összesen % Import áru ,8% Belföldi áru ,6% Belföldi áru alapanyagigénye ,8% Belföldi árufogyasztás ,4% Export áru ,4% Export áru alapanyagigénye ,2% Áruvá készítési alapanyag-veszteség ,6% Összes magyar áru % Összes magyar alapanyag % Magyar alapanyag megoszlása 40,2% 41,7% 12,2% 5,9% 100% 16. oldal 8

9 Külkereskedelmünk a legfontosabb partnerországokkal ME.: tonna EXPORT IMPORT SZALDÓ ország % % Összes Ország ,0% ,0% Németország ,59% ,31% Oroszország ,13% ,01% Lengyelország ,30% ,64% Ausztria ,95% ,61% Csehország ,35% ,63% Szlovákia ,22% ,11% Litván Köztársaság ,65% ,05% Hollandia ,40% ,30% Kolumbia 0 0 0,00% ,79% Ecuador 0 0 0,00% ,04% Olaszország ,05% ,00% Görögország ,68% ,33% Spanyolország ,23% ,71% oldal EU elvárások a zöldség-gyümölcstermesztéssel szemben Elvárás: Piacszabályozás MINİSÉG alapján a termelıi szervezeteken keresztül Értékesítı hálózatok által támasztott követelmények nagy mennyiségő, egységesen, szépen csomagolt, hőtött kiváló minıségő, környezetbarát termesztésbıl származó, minıségbiztosítással rendelkezı, pontosan szállított árú 18. oldal 9

10 Megoldás, ahogy az EU-ban működik! Kiegyenlített, magas termésátlagok Környezetbarát termelés magas arányú Fejlett szaktanácsadás Fejlett postharvest, logisztika és IT Kiváló marketing tevékenység országmarketing helyi árukülönlegességek kínálata termékmarketing Jelentıs állami segítséggel helyzetbe hozott termelıi szervezetek kiemelt szerepe 19. oldal Mire kell fókuszálni: Termelői szervezetek Árukoncentráció: az árú ~ 40 %-át termelıi szervezeteken keresztül értékesíteni TÉSZ-ek logisztikai központjainak korszerősítése Marketing országmarketing kiemelt termékekre, helyi áru különlegességek népszerősítése Információ szolgáltatás, szaktanácsadás Megoldás: jól mőködı TÉSZ-ek és ezek együttmőködése! 20. oldal 10

11 Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek tevékenysége és a Magyarországi TÉSZ-ek számának alakulása Termelı SZUPERMARKET Termelı OSZTÁLYOZÁS CSOMAGOLÁS TÁROLÁS ÉRTÉKESÍTÉS NAGYKER. KISKER. Termelı FELDOLGOZÓIPAR Év TÉSZ-ek Elismert Áruforgalmi száma TÉSZ részesedés ,2% ,5% % % % 2004* 95 (105*) 8 (12*) 20-22% 2010* 60* 50+4* 40-50% * Becslés FOGYASZTÓ 21. oldal A belső fogyasztás ösztönző akció célja 160 kg/fı/év -20 kg/fı/év hazai zöldség-gyümölcs (440 g/nap) 140 kg/fı/év (380 g/nap) 800 g/nap e.t 440 g/nap 380 g/nap e.t 794 e.t e.t e.t e.t CÉL 22. oldal 11

12 Az ágazat fejlesztésének fő stratégiai elemei az alábbiak: 1. TÉSz-szervezıdés (Szerkezet átalakítás): Továbbra is támogatni kell a zöldség-gyümölcs termelıi szervezetek (TÉSz-ek) megalakulását és mőködését, valamint segíteni a megerısödésüket és a másod és harmadszintő szervezeteik kialakulását. 2. A minıségi áru-elıállítás feltételeinek kialakítása: technológiai és technikai fejlesztés. Technológiai fejlesztés Technikai fejlesztés 3. Korszerő ágazati marketing: a magyar zöldség-gyümölcs termékek belsı és külsı piacának korszerő marketing eszközökkel való bıvítése. Az Egyen zöldséget és gyümölcsöt naponta 3-szor az egészségért címő társadalmi célú fogyasztásnövelı program nemzeti programmá történı kiszélesítése. 23. oldal Fontosabb zöldségfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás Faj Összefoglaló Paprika Magyarország egyik fõ terméke, fejlesztésével a hagyományos piacaink mellett további piacszerzésre kell törekedni. A zöldségtermesztés másik fõ terméke. Az Európai Uniós vámok megszûnése után és a Termesztett gomba Magas termelés fejlesztésével a jelenlegi termésmennyiség biztosan megduplázható. prioritás Csemegekukorica Az erõs konkurenciaharcban minden támogatást latba kell vetni az európai vezetõ piaci pozíciónk megõrzése érdekében Görögdinnye Az EU csatlakozás után a déli konkurencia miatt fõleg a közép és kései érési idõszakra érdemes koncentrálni a kínálatot. Így a jelenlegi 180 ezer tonnás éves termés fenntartható. Zöldborsó Öntözéses technológia általánossá tételével a termesztés növelhetõ. Normál prioritás Paradicsom Gyökérzöldségek A frisspiaci paradicsom az EU csatlakozás után a belépési ár megszûntével kialakult új helyzetben fejleszthetõ. Az ipari paradicsomot az EU tagságig folyamatosan erõsen támogatni szükséges. Cél a 250 ezer tonnás magyar termelés visszaállítása. A fejlesztéssel a teljes belföldi ellátást kell biztosítani, a sárgarépánál pedig a negyedik éve fennálló nettó importõr pozíciónkat kell megszüntetni. Hagymafélék A termelés stabilizálása érdekében teljes technológiai és öntözésfejlesztés szükséges a hazai piac megtartásáért. Alacsony Káposztafélék A fejlesztéssel a hazai és a réspiacokat kell megõriznünk az EU konkurenciával szemben. prioritás Konzervuborka A piacon egyedülálló minõséget jelentõ apróuborka termesztése hosszútávon fenntartható. Fûszerpaprika Piaci pozíciónk csak komoly technológiai fejlesztés esetén a növelhetõ. 24. oldal 12

13 Fontosabb gyümölcsfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás Faj Összefoglaló Magas prioritás Normál prioritás Alacsony prioritás Körte Cseresznye Meggy Málna Dió Kajszi Szilva Szamóca Alma Õszibarack Csak megfelelõ termõhelyeken történõ fejlesztése esetén a termelés jelentõsen növelhetõ az export megtöbbszörözhetõ. Intenzív, öntözött cseresznye ültetvények létesítésével jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. Július közepéig érõ kompótmeggyek telepítésével, ellenõrzött technológiával és szakszerû növényvédelemmel visszanövelhetõ a termelés 80 ezer tonnára a jelenlegi 40 ezer tonnáról. Intenzívebb technológiával, teljes körû öntözéssel és a kétszer termõ fajták arányának növelésével mintegy 30%-kal növelhetõ a termelés és javítható a minõség. Új fajták arányának növelésével, új, kedvezõ termõhelyeken jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. A 170 méter tengerszint feletti jó termõhelyeken létesített ültetvényekben gyümölcsméret növelõ technológiával tovább emelhetõ a termelés és az export. A középkorai és középérésû fajták rendszeresen összeomló frisspiacát a késõi fajták arányának növelésével, intenzívebb technológiával és az ipari feldolgozás diverzifikálásával és bõvítésével lehetne ellensúlyozni a mai 100 ezer tonnás termés fenntartása érdekében. E negyedik éve nettó importõr termék esetében a támogatások fenntartásával megteremthetõ a hazai ellátás háttere. Az étkezési és az ipari alma termesztési arányának optimalizálódása esetén a jelenlegi összes termés stabilizálható. Fõ cél a hazai piac jelentõs részének a megõrzése és néhány közeli exportpiac elsõsorban középkései-kései érésû fajtákkal történõ ellátása. 25. oldal 13