Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága"

Attila Faragó
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani Tanszék Keszthely 2 Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Környezet és Fenntarthatóság Intézet Ispra (Olaszország) 3 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, Talajtani Osztály Budapest

2 Az AIIR adatbázis Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer BARANYAI, F. FEKETE, A. KOVÁCS, I. (1987): A magyarországi tápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest p. (ISBN )

3 Agrokémiai Információs Rendszer (AIIR) és adatbázis A NÉBIH Növény, Talaj és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóság jogelődje a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja (MÉM NAK) gyűjtötte. Komplex növénytermesztési és talajtani adattár Az adatállományt a három időszakra osztotta fel a KSH Mezőgazdasági Főosztálya: Kezdetben mágnesszalagra rögzítették. Az 1990 es évek elején Dbase be konvertálták. A 2000 es években SPSS SAV adatállományba töltötték. 3

4 Új talajerő gazdálkodási rendszer létrehozása MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály MÉM határozat: az Új talajerőgazdálkodási rendszer ről Minisztertanács 7/1976. (IV.6.) sz. rendelete > MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (NAK) Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások (NAK laborok)

5 Az új talajerő gazdálkodási rendszer feladatai Korszerű és egységes talajtápanyag vizsgálati hálózat kiépítése Talajtápanyag vizsgálati eredményeken alapuló szaktanácsadási rendszer kidolgozása Új táblatörzskönyv (felhasznált agrokemikáliák rögzítése és számítógépes feldolgozása) Műtrágyák és termésnövelő anyagok egységes engedélyezési rendszerének kialakítása Műtrágyatárolók építése

6 Talajvizsgáló laboratóriumok építése Az első laboratórium (Tanakajd) 1977 ben További 14 laboratórium (Debrecen, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét, Gödöllő, Szolnok, Miskolc, Hódmezővásárhely, Velence, Szekszárd, Pécs) Napi 200 minta vizsgálata talajparaméterre Talajvizsgálatra kötelezett területek 3 évenkénti vizsgálatát írták elő (5/1978. (V.26.) MÉM rendelet)

7 Az adatfeldolgozási, elemzési és szaktanácsadási rendszer elemei AIIR (Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer) Egységes műtrágyázási irányelv és módszertan (MÉM NAK) ( Kék könyv majd Fehér könyv ) A mezőgazdaságilag művelt terület 60 % án használták A szaktanácsadás javítása érdekében az adatbázist később folyamatosan bővítették

8 Talajtápanyag vizsgálatok: I. 1. Mintavevő eszközök Kézi mintavevők Talajmintavétel TVG1: 0 25 cm; 20 leszúrásból ~0,75 1 kg átlagminta (szántóföldön; rét legelő: 0 10 cm) TVG3: rétegfúró; 0 60 cm (0 20; 20 40; 40 60); gyümölcsösök, szőlő, bogyósok, c.répa Gépi mintavevők Tóth féle gépi standard mintavevő (~TVG1) Tóth féle gépi standard mintavevő (~TVG3) Tárcsás talajmintavevő készülék

9 Talajtápanyag vizsgálatok: II. Mintavételi előírások A talaj művelhető állapotban legyen Betakarítás és szerves/műtrágyázás közti időszakban (vagy) őszi/tavaszi alaptrágyázás után 100 nappal Vetéssel egyben kiadott starter műtrágya után Szerves trágyázás után 6 hónappal Gépi mintavétel csak a növények bizonyos fejlettségi állapotáig egyébként kézi fúróval

10 Talajtápanyag vizsgálatok: II. Mintavételi előírások NEM MEGENGEDETT MINTÁT VENNI: Táblák szélén 20 m es sávban Forgókban Szalma és szénakazlak helyén Műtrágyadepók helyén Trágyaszarvasok helyén Talajjavító anyagdepók helyén Állatok delelőhelyén Frissen szerves vagy műtrágyázott területen

11 Talajtápanyag vizsgálatok: III. Mintavétel gyakorisága Szántóterületeken 3 évenként (kivéve évelő pillangósok, gyep: előtt vagy után) Gyümölcs, szőlő: telepítés előtt (tereprendezés után), majd 3 évenként Cukorrépa talajának nitrát tartalom vizsgálata: évente kétszer

12 Talajtápanyag vizsgálatok: IV. Mintavétel módja Szántóföldi kultúrák: 12 ha onként 2 átlagminta (1 1 átlagminta az átlók mentén vett db mintából ~ 0,75 kg); 0 25 cm < 3 ha talajfoltok külön mintákba szedése < 12% lejtő: a lejtőszakaszok külön átlagmintába szedése Gyümölcs/szőlő ültetvények: 6 ha onként két átlagminta (gyümölcs: 0 20; 20 40; cm) (bogyós: 0 20, cm) (szőlő: 0 30; cm); alaptrágyázáshoz vagy fenntartó trágyázáshoz

13 Talajtápanyag vizsgálatok szabványai MSZ : A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata MSZ : Telepszíni mintavétel mezőgazdasági célú talajvizsgálatokhoz MSZ : Talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása talajtérkép készítéséhez MSZ /1 v. 2 78: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. A talajminta előkészítése MSZ ; ; ; ; ; ; : Mg; Cu; Zn; Mn; szervesszén; nirit; nitrát; AL K 2 O; AL Na; AL P 2 O 5 ; AL SO 4 2

14 kb rekord táblaszintű adatok a felső művelt réteg adatai AIIR évek adatai összes termesztett növényre táblaazonosítók és táblaadatok meteorológiai körzet talaj típus és altípus talaj alapvizsgálatok talaj tápelem adatok növénytermesztési adatok és termés adatok

15 AIIR SPSS statisztikai program adatfájlba töltése

16 AIIR adatok SPSS.sav fájl formátuma

17 Az AIIR adatok Hét év ( ) mezőgazdasági adatai; 4 millió hektár mezőgazdasági területé és 7művelési ágé (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület); 19 megye mezőgazdasági tábla vagy résztáblája (parcella) talajjellemző adatai; Aművelt (0 25 cm es) talajréteg jellemzők: Alapvizsgálati adatok: Arany féle kötöttség (K A ), humusz [%], ph KCl,CaCO 3 [%], vízben oldható össze só [%]; Tápanyag adatok: NO 2 [ppm], NO 3 [ppm], AL P 2 O 5 [ppm], AL K 2 O[ppm]; Elem és ion adatok: Mg [ppm], Na [ppm], Zn [ppm], Cu [ppm], Mn [ppm], SO 4 2 [ppm]; 196 növénykultúra (faj, fajta) terméshozam és elővetemény idősoros adata; tábla mű és szerves trágya adagok. 17

Hasonló dokumentumok

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési