Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Átírás

1 Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati adottságai szélsőségesek és igen nagy mozaikosságot mutatnak, területe magában foglalja a Sajó völgy síkjának öntés- és réti talajait, az idősebb teraszok csernozjom barna erdőtalajait és dombvidéki jellegű Bükk-hegylábfelszínt. A domborzatból kifolyólag változnak a kitettség és a lejtésviszonyok, változik a terület geológiája, és igen jelentősen változnak a terület talajtani adottságai. Mindezt a képet tovább színesíti az iparból származó potenciális talajszennyezettség, ami részben a légköri kiülepedésből, részben pedig a Sajó ártéren lerakódott szennyezőanyagokból származik. E sokféleség ismerete jelentősen meghatározza Berente területhasználati lehetőségeit, a termeszthető növények körét, illetve az állattenyésztés, legelő és rétgazdálkodás, illetve az erdészeti haszonvételek lehetőségeit. A község önkormányzata és a lakosság is jelentős fejlesztési lehetőséget lát a mezőgazdaságban, mely jelenleg még elsősorban munkahely teremtési feladatokat lát el, de közép és hosszú távon mindenképpen önfenntartó, profit orientált vállalkozássá szeretne fejlődni. Ehhez azonban szükség van a falu táji adottságainak leginkább megfelelő tájhasználati szerkezet kialakítására, mert ez teszi lehetővé a legolcsóbb gazdálkodást és a legmagasabb hasznot. Csak komplex, egymást kiegészítő és eredményeiben összeadódó gazdálkodás vezethet eredményre, ahol minden ott és akkora területen terem, ahol az adottságok és az igények szempontjából legmegfelelőbb. A helyben megtermelt termények feldolgozása, illetve intenzív, magas értéket képviselő gazdálkodási módok meghonosítása valós gazdasági potenciált jelent a helyi közösség számára. Ez jelentheti a magas eladási értéket képviselő - és közben jelentősen több élőmunkát igénylő - biogazdálkodás megteremtését, a faluban termelt termények feldolgozottsági fokát emelő ipar megteremtését, illetve szerencsés esetben mindkettőt egyszerre. Ehhez azonban szükséges a terület talajminőségi és termékenységi mutatóinak ismerete, a biotermelésbe bevonható területe nagysága, illetve az alkalmas területek termékenységi jellemzőinek felvétele és a termeszthető gazdasági növények listájának és potenciális termő területének meghatározása. Mindezen jellemzők vizsgálata már a helyi lakosság élelmiszer biztonságának szempontjából is elengedhetetlen. Nem ismert az ipari szennyezések talajban való feldúsulásának jellege, kiterjedése, így nem zárható ki, hogy a lakosság a helyi kiskerti, háztáji terményeinek fogyasztásával környezeti és egészségügyi veszélynek van kitéve. Hasonló módon ki kell zárni a termelésből a közvetetten, az állattenyésztésbe vont legelő és kaszáló területekként hasznosított, de szennyezett területeket. A szennyezések önmagukban nem feltétlenül jelentenek kockázatot, azok felvehetőségét a talajtani jellemzők határozzák meg, így a szennyező anyag vizsgálatok mellett szükség van a talajok alapvető fizikai, kémiai 1

2 jellemzőinek feltárására is. Az eredmények alapján olyan hasznosítása módokat kell kialakítani, amelyek a lehető legmagasabb hasznot hozzák a tulajdonosok számára a környezeti kockázatok minimalizálása mellett. A mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket minél nagyobb hányadban be kell vonni a termelésbe a helyi lakosság bevételének, jólétének emelése céljából. Berente talajai változatosak, nagyon különbözik a víz- és tápanyag gazdálkodási rendszerük, így hatékonyan csak a helyi talajtani adottságok alapján lehet a termeszthető növények körét meghatározni. A termeszthető növények, illetve az optimális tájhasználat alapján már tervezhető a település közép és hosszabb távú fejlesztése, aminek mindenképpen a fenntarthatóságon és a helyben előállított termékek feldolgozásán kell alapulniuk, a biogazdálkodás és az élelmiszeripari elemek meghonosításával. A terv egy olyan talajtani és tájhasználati adatbázis elkészítésére ad javaslatot, ami tartalmazza 1. a talajok termékenységét és talajhasználatot meghatározó alapvető talajfizikai és talajkémiai jellemzőket, amik alapján kiválaszthatók az adott növényi és állattenyésztési igényeknek leginkább megfelelő területek, 2. alkalmas a tájhasználat talajtani és domborzati alapokon nyugvó tervezésére így elkerülhető az igen sok pénzt felemésztő előzetes területválasztó szakvélemények elkészítése. 3. tervezhető az optimális, jó talajvízminőséget biztosító tájhasználat 4. kijelölhetők a magas értékű, biotermelésre alkalmas területek 5. kizárhatók az élelmiszer termelésből a szennyezett területek 6. a település önellátását és tájhasználati egyensúlyát biztosító tervezést tesz lehetővé 7. meghatározhatja a helyi termelésre alapozható ipari feldolgozó kapacitás mennyiségét és jellegét 8. segít a gazdálkodóknak az okszerű faj- és fajta választásban, illetve a talajtulajdonságok ismeretében a vegetációs periódusban való okszerű beavatkozások tervezésében 9. segít az ipari létesítmények telepítésének környezeti hatásbecslésében, így egyaránt vonzza az ipari és a mezőgazdasági befektetőket 10. A Borsodchemmel együttműködve segít mindkét félnek az arculat kialakításban, az ipar és mezőgazdaság, illetve az emberi együttélés megalapozott tervezésében. A tervezett munka leírása Az elemzés Berente mezőgazdasági művelésre alkalmas területeit fogja jellemezni, a természetföldrajzi tényezők és helyi tradicionális művelés alapján kiválasztott optimális művelési ágakra. Ez szám szerint ~625 hektár. 2

3 A munkát az elemzéshez szükséges térképek elkészítésével kezdjük, melyek alapján minősítünk. A munka a következő lépésekből áll: 1. történeti adatok felmérése, A történeti tájhasználat rekonstruálása az első, második és harmadik katona felmérés adatai alapján. 2 - terepi felvételezés és mintavétel A terepi felvételezés alapján optimalizáljuk a mintavételt, csökkentve a laboratóriumi költségeket. A terület természetföldrajzi változatossága miatt 7-8 különböző talajtípusra számítunk. Típusonként minimum egy szelvény feltárása szükséges és típusszelvények esetében szintenként veszünk mintát, mely átlagosan 3-4 minta/szelvény. Összesen tehát mintával számolhatunk, melynek pontos számát a terepi felvételezés alapján tudjuk megadni. A típusszelvények közé 5 hektáronként sűrítő pontokat helyezünk, bolygatott mintákat talajfúróval, 125 minta Berente esetében. Összesen minta. A talajtérképek elkészítéséhez a mért talajjellemzőkön túl egyéb környezeti paraméterek adatai is szükségesek, melyekhez adatokat a terepen gyűjtünk. 3 laboratóriumi mérések A laboratóriumban a következő talajparamétereket mérjük: ph H2O ; ph KCl ; hidrolitos aciditás ; teljes mechanikai összetétel ; Arany-féle kötöttségi szám ; CaCO 3 tartalom ; összes oldható só; szerves anyag tartalom ; térfogattömeg, kationcsere kapacitás és bázistelítettség. Tekintve Berente ipari létesítményeit szükségesnek tartjuk 20 mintán nehézfém vizsgálatokat is végezni. 4 az adatok térinformatikai feldolgozása A talajtérképek elkészítéséhez a mért talajjellemzőkön túl egyéb környezeti paraméterek is szükségesek: nagy felbontású digitális domborzatmodell; pontos területhasználati adatbázis. Ezeket terepen felvett és távérzékelt adatokból nyerjük. 5 az adatok alapján a környezeti potenciál elemzés elvégzése 3

4 Árajánlat A fent leírt munkára a következő árajánlatot számoltuk 12 típusszelvény feltárása és leírása, mintavétel Forint 120 sűrítő pont feltárása és leírása, mintavétel Forint Fent felsorolt talajparaméterek laboratóriumi mérése (100 minta) Nehézfém-vizsgálat 20 mintára Adatfeldolgozás Környezeti potenciál elemzés elvégzése Összesen: ~20000/db Forint Forint 500,000 Forint Forint Forint Forint A feladat a megrendelő igénye alapján ütemezhető, s a rendelkezésre álló források függvényében akár azonnal kezdhető, s elvégezhető. Miskolc, július 23. Dr. Dobos Endre Intézeti Tanszékvezető, Miskolci Egyetem Természetföldrajz-Környezettan Tsz Miskolc-Egyetemváros 4

5 5

6 6