A megyékben történt fejlesztések Dr. Nagy Bálint vezetése alatt

Átírás

1 Dr. Nagy Bálint emlékülés A megyékben történt fejlesztések Dr. Nagy Bálint vezetése alatt Dr. Pálmai Ottó c. egyetemi docens, az Agrárkemizálási Társaság elnöke Budapest, december 4.

2 1954. Megalakultak a megyei Növényvédő Állomások. Komárom és Nógrád megyékben csak 1955-ben. A gépállomások voltak a helyszínek. Alapvető feladat volt a megye növényvédelmi problémáinak a gyakorlati megoldása. Létrehozták megyénként a műszaki hátteret Kialakították a Biológiai Laboratóriumok legalapvetőbb szakmai feltételeit. A megyei tevékenységbe bekerült a belső és külső zárszolgálati (karantén) feladat Nagy Bálint lett a vezetője az FM Növényvédelmi Szolgálatának A megyékben megszervezték a járási növényvédelmi felügyelői rendszer alapjait.

3 1964. Megjelenik az ún. Első Növényvédelmi Kódex. Kialakul a kettős irányítás a minisztérium és a megye között. Még a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés a legfontosabb feladat. Elindul a növényvédelmi előrejelzés Pest megyében létrehozták az első vírusvizsgáló csoportot Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet Megkezdődtek a megyékben a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonyság vizsgálatok Velencén kifejlesztették a PCB folyadékcsávázó gépet. Több száz gép legyártásával új korszak nyílott meg a hazai csávázás történetében.

4 1968. Létrehozták a növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét, az ún. Második Növényvédelmi Kódex megalkotásával. A jogszabály kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédő szer maradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását. Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását Sok megyében új központi épületet építettek főleg a megyeszékhelyeken, a laboratóriumi helyszíneknek is helyet biztosítva Megvalósult a Haflinger program

5 Speciális laboratóriumok jöttek létre Vadtoxikológiai laboratórium ( 2006.) Fácánkert Humántoxikológiai laboratórium ( 1998.) Keszthely Szövőlepke laboratórium Hódmezővásárhely átalakul Biológiai Védekezési Laboratóriummá, majd Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratóriummá, majd mindezt beolvasztották a Biológiai Laboratóriumba Országos hatáskörű Virológiai Laboratórium Velence Megyei Analitikai Laboratóriumok hálózata Bakterológiai Laboratórium Pécs Négy megyében és Budapesten létrejött az első években műtrágya vizsgáló, majd később növényvédő szer minősítő laboratórium

6 1976. Létrejött a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a megyei Növényvédő Állomások ezután Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásként működtek tovább Kiépítettek 13+2 TVG laboratóriumot a talajok tápanyagvizsgálatára. Trefán László ezért a műszaki fejlesztéséért később Eötvös Díjat kapott Kidolgozták az új műtrágyázási szaktanácsadási irányelvet (KÉK KÖNYV). Megkezdődött a megyékben a műtrágyázási szaktanácsadás Több megyében elindult a meliorációs tervezés és kivitelezés.

7 Talajtani szakértői munkák is elkezdődtek Létrehoztak öt megyében Talajfizikai Laboratóriumot Önálló Talajbiológiai Laboratórium kezdte meg működését Pécsen. Ekkor már Dr. Nagy Bálint figyelme a növény- és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése után egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. Ha ez a szakmai munka is megvalósulhatott volna, akkor ma nem lehetne ennyi hamis próféta a baktériumtrágyák területén De nem valósulhatott meg, mert ez év közepén felmentették Dr. Nagy Bálintot.

8 Következtetések 1. Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelemnek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. Ezt számos ország szakértőitől személyesen is hallottam. Ennek kialakult a szakmai és technikai feltételrendszere és nagyon sikeres munka folyt az egész országban. Néhány vezető azonban ennek a lényegét nem értette meg és Nagy Bálint távozása után érdemben nem segítette, legfeljebb hagyta az agrokémiai terület munkáját. Ezért alakulhatott ki ezen a szakterületen a megyék között nagyon lényeges teljesítménykülönbség. A 80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Dr. Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonságot, amiről csak 30 év elteltével kezdtünk el beszélni.

9 Következtetések 2. Ha a 80-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a XIX: században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Dr. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt Ő alapozta meg. Mindent el kell követnünk, hogy az általa létrehozott értékből mentsük meg azt, ami még létezik és működik. Ebben kérem mindenkinek a segítségét!

10 Köszönöm a figyelmet!