GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 12. hét

3 Előadás áttekintése A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója A kukorica trágyázása, az optimális trágyaadagot befolyásoló korrekciós tényezők A műtrágyázás hatékonyságát befolyásoló ökológiai és agrotechnikai tényezők A kukorica optimális vetésideje, a vetés paraméterei

4 EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok) Világ 0,42 0,36 0,30 0,26 0,25 0,23 0,23 0,23 Afrika 0,49 0,42 0,34 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22 Ázsia 0,24 0,20 0,16 0,15 0,15 0,14 0,14 0,14 Európa 0,32 0,29 0,26 0,25 0,41 0,40 0,40 0,40 Amerika 0,74 0,67 0,59 0,80 0,48 0,44 0,44 0,43 Ausztrália+ Óceánia 2,38 2,71 2,44 2,27 2,29 2,05 2,04 1,92 USA 0,96 0,90 0,82 0,73 0,68 0,62 0,61 0,60 Magyarország 0,52 0,50 0,47 0,49 0,46 0,46 0,46 0,46

5 A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT Szükséglet (millió t) Termék Növekedés Kukorica % Búza % Rizs % Szója % Repce % Cukor % Zöldségf % Gyümölcs % Hús %

6 Korszerű agrotechnikával termesztett kukoricaállomány. Búza elővetemény után harmonikus tápanyagellátás mellett komplett tőszámmal, még kedvezőtlen évjáratban is elfogadható termés várható Az agrotechnikai hiányosságok különösen aszályos évjáratokban csökkentik a termést

7 Műtrágya felhasználás a világon Hatóanyag (millió t) * 2013* N 99,3 101,0 110,4 P 2 O 5 35,9 37,2 43,9 K 2 O 24,8 25,0 31,0 Totál 160,0 163,2 185,3 P. Heffer, IFA adatai alapján *=előrejelzés

8 Műtrágyafelhasználás a világon ( ) (FAO adatok alapján) N P2O5 K2O NPK ezer tonna

9 Műtrágyafelhasználás Magyarországon ( ) (FAO adatok alapján) N P2O5 K2O NPK 1000 ezer tonna

10 Műtrágyafelhasználás Magyarországon (ezer tonna) Év N P 2 O 5 K 2 O Összesen ,25 330, , ,4 223, ,3 501, ,7 91,4 93,8 491, ,2 109,5 591, ,8 94,2 105,4 567, ,6 87,4 97,4 559, ,0 97,7 125,9 543,6

11 Szervestrágya felhasználás Magyarországon (millió t) (KSH adatok, ) Millió tonna felhaszn

12 AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS JELENTŐSÉGE 1. A talaj fizikai, kémiai és biológiai folyamatait kedvezően befolyásolja a.) Kedvezőbb lesz a pórustérfogat, javul víz-, levegő- és hőgazdálkodás, javul a talajszerkezet. 2. A talajban a szervesanyag mineralizációja során növényi tápanyagok táródnak fel (kémiai hatás) b.) Az ásványosodás mértéke változó. 3. A talajban élő mikroszervezetek részére kedvező körülményeket és táplálóanyagokat szolgáltat. Istállótrágyázás hatására kedvező talajélet indul meg, vagy a talajélet fokozódik.

13 A MAKRO TÁPELEMEK JELLEMZŐI N: A termést nagymértékben növeli Az optimális mennyisségét nehéz meghatározni. - Ha a felvehető mennyissége kevés terméskiesést okoz - Ha a felvehető mennyissége sok termésdepressziót okoz. - Egyéves hatású, a talajban a NO3 N nagyfokú mozgásra képes. - A N érvényesülését a vízellátottság nagymértékben befolyásolja. - A N a talaj ph értékét csökkenti, a talajsavasodás mértéke eltérő: Ammónium szulfát 21 (%) Ammóniumnitrát 34 (%) Pétisó 28 (%)

14 A MAKRO TÁPELEMEK JELLEMZŐI P: Főleg a szemtermésbe vándorol Többéves hatású, termésdepressziót nem okoz. A talajban átmenetileg lekötődik. A P és Zn között antagonizmus van. K: Főleg a vegetatív tömegben (szár, levél stb.) van. Az anyagásvány kristályrácsában és a kolloidok felületén van. Többéves hatású, termésdepressziót nem okoz. Laza talajokban kevés, kötött talajokban sok K van.

15 ÜZEMI TRÁGYÁZÁSITERV KÉSZÍTÉS 1. A tábla talajtípusa, szervesanyag tartalma és termőréteg vastagsága 2. A talaj AL oldható P 2 O 5 és K 2 O tartalma 3. A talaj tápanyag dinamizmusa 4. A talaj kultúrállapota 5. Az altalajvíz átlagos mélysége 6. Az elővetemény, korrekciós tényezők 7. Az istállótrágyázás éve, adagja 8. A talaj kötöttsége és ph értéke 9. A termesztési cél 10. A termesztett növény faj, fajta ismerete 11. A fajta intenzitása 12. A tervezett termésátlag 13. Öntözési lehetőség 14. Minőségi követelmények 15. Betegségre való fogékonyság 16. Gazdasági hatékonysági kérdések 17. Környezetvédelmi összefüggések

16 A KUKORICA TÁPANYAGFELVÉTELI DINAMIKÁJA A legintenzívebb a kukorica NPK tápanyagfelvétele 6-7 leveles állapotban és a szemtelítődés időszakában. Azonban míg a N felvétele a fiziológiai érésig folyamatos, a P felvétele 3-6 leveles állapotban és a szemtelítődéskor a legintenzívebb, a K felvétel a címerhányás idejére be is fejeződik.

17 TÁPANYAGELLÁTÁS Fajlagos tápanyagigénye kg/100 kg termés N 2,5 kg hatóanyag P 2 O 5 1,1 kg hatóanyag K 2 O 2,2 kg hatóanyag Műtrágya hatóanyag kg/ha N kg/ha hatóanyag P 2 O kg/ha hatóanyag K 2 O kg/ha hatóanyag ÖSSZ NPK: kg/ha hatóanyag Korrekciós tényezők: A talaj tápanyagellátottsága Az elővetemény hatása A hibrid termőképessége A tervezett termésátlag Öntözés Ökológiai adottság Istállótrágyázás éve A talaj típusa, kötöttsége Az altalajvíz szintje

18 A kukoricahibridek agroökológiai műtrágya optimumai Évjárat N (kg ha -1 ) P 2 O 5 (kg ha -1 ) K 2 O (kg ha -1 ) Össz N-P-K (kg ha -1 ) Aszályos Átlagos Kedvező A hosszabb tenyészidejű hibridek (FAO ) agroökológiai műtrágyaoptimuma a korai tenyészidejű hibridekhez viszonyítva kedvező évjáratban N kg ha -1 -ral nagyobb volt. A hosszabb tenyészidejű hibridek terméstöbblete (több év átlagában) 1,4 t ha -1 volt.

19 Műtrágyázás hatása a kukorica termésére OMTK Hajdúböszörmény, Termés t/ha Trikultúra Termés t/ha Bikultúra , , Kontroll termés Maximális termés , , Kontroll termés Maximális termés Termés t/ha Monokultúra , , Kontroll termés Maximális termés

20 A KUKORICA OPTIMÁLIS MŰTRÁGYAADAGJA KG/HA HATÓANYAG Elővetemény N P 2 O 5 K 2 O Összes BÚZA trikultúra BÚZA bikultúra KUKORICA KUKORICA monokultúra

21 A korszerű tápanyag-gazdálkodáshoz szükséges: A talajvizsgálatok elvégzése és erre épülő, a növények igényéhez és a talaj tápanyagellátásához igazodó tápanyagpótlási technológiák szigorú betartása Okszerű vetésváltás kialakítása Korszerű műtrágyák alkalmazása, mely lehetővé teszi az egyenletesebb kijuttatást és a gyorsabb felvételt, kevésbé környezetterhelő Fontos az egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használata, mely a jobb minőség biztosításának is záloga A talaj termékenységét hosszútávon is biztosítani kell Cél a gazdaságos tápanyagvisszapótlás és mindenek felett a minőség biztosítása.

22 A TÁPANYAGVISSZAPÓTLÁS RACIONALIZÁLÁSÁT ÉS A HIBRIDSPECIFIKUS TRÁGYÁZÁST INDOKOLJA A tápanyagvisszapótlás jelenlegi gyakorlata és hiányossága, a 60 %-ot is elérő termésingadozás. A talajtermékenység megőrzésének fontossága. Az egyre korszerűbb biológiai alapok. A tápanyag-visszapótlás és a termés, valamint a minőség közötti szoros összefüggés. Továbbá a hatékonysági és környezetvédelmi szempontok.

23 A kukorica ásványi táplálkozása A nagy mennyiségben előforduló elemek szerkezeti elemek, ezek a szerves vegyületek építőelemei, pl. C, O, H, N, P, S, Ca, víz és cukrok, a keményítő, cellulóz, a lignin, aminósavak, a fehérjék és zsírok, stb. alkotóelemei). A K +, a Ca 2+, a Mg 2+ és a Na + ionos formában fordul elő a növényekben, ezek az elemek a vízháztartás szabályozói. A változó vegyértékű fémionok (Fe, Mn, Cu, Zn) az oxidációs-redukciós folyamatokat szabályozzák a növények anyagcsere folyamatában. Az ásványi elemeket, pl. a nitrogént ammónium, ill. nitrát (NH 4+ és NO 3- ) ionok, a foszfort általában ortofoszfát (H 2 PO - 4 és HPO 42 ). A ként szulfát (SO 42 ), a bórt borát B 4 O -7 2, a fémeket (Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+ ) ionos formában veszi fel a kukorica a talajból.

24 Vetés

25 VETÉS OPTIMÁLIS IDEJE: - ÁPRILIS 15 MÁJUS 6. ALACSONY COLD %-NÁL: - SEKÉLYEBB VETÉS (4-5 CM) - NÉHÁNY NAPPAL KÉSŐBB VETNI - CSÍRATARTÁS VETÉSI SORREND: - ELŐSZÖR AZ IGEN KORAI ÉS KORAI ÉRÉSŰEKET (FAO ) - UTÁNA A KÖZÉPKÉSŐI ÉRÉSŰEKET (FAO 500) - A VÉGÉN A KÖZÉPÉRÉSŰEKET (FAO 400) VETŐGÉPEK: 1. IH CYCLO IH CYCLO BECKER AEROMAT 4. RAU MULTISEM 5. NODET GOUGIS 6. JOHN DEERE 7. VOGEL&NOOT VETŐKOMPAKT PROFI A VETÉS MINŐSÉGÉT KIFEJEZI: - A TŐTÁVOLSÁG EGYENLETESSÉGE - A VETÉS MÉLYSÉG EGYENLETESSÉGE

26 A KUKORICA BETAKARÍTÁSKORI SZEMNEDVESSÉG %-ÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A kukoricahibridek tenyészideje A hibridek vízleadó képessége Az évjárat hatása gyorsabb a vízleadás a korábbi vetésidőben az optimális trágyakezelésnél az alacsonyabb tőszámon A hibridek vízleadó képessége az érés időszakában naponta: jó 1,0-1,2 % közepes 0,6 0,8 % gyenge 0,4 0,5 % Szárításnál 1 % vízelvonás költsége kb. 40 Ft/100 kg szemtermés.

27 Pioneer hibridek Cold-teszt értéke (Parndorf, 2006.) 4% Cold-teszt 80-89% Cold-teszt 90-94% Cold-teszt 95% felett 27% 69% Kukoricahibridek évi átlag Cold-teszt eredményei Reseda B enicia Danella PR38A 24 PR37D25 PR36K 67 PR34B 97

28 Nedvesség % A PR37M34 SC vízleadás dinamikája III. Vetésidő II. Vetésidő I. Vetésidő y = 0,0383x ,1x + 5E+07 R 2 = 0, y = 0,0388x ,8x + 5E+07 R 2 = 0,7905 y = 0,0265x ,4x + 4E+07 R 2 = 0, Nedvesség % A PR37M81 SC vízleadás dinamikája III. Vetésidő II. Vetésidő I. Vetésidő y = 0,0322x x + 5E+07 R 2 = 0, y = 0,0337x ,9x + 5E+07 y = 0,035x ,6x + 5E+07 5 R 2 = 0,9219 R 2 = 0,

29 A vetésidő hatása a kukoricahibridek vízleadás dinamikájára Hajdúböszörmény, PR38A79-es hibrid vízleadás dinamikája Szemnedvesség tartalom % y = -2,4386x ,997x + 12,138 y = -1,4886x 2 + 5,8674x + 21,158 R 2 = 0,4041 R 2 = 0,386 y = -1,8957x 2 + 4,7003x + 40,098 R 2 = 0,7348 III. vetésidő II. vetésidő I. vetésidő PR36D79-es hibrid vízleadás dinamikája Szemnedvesség tartalom % y = -2,1429x 2 + 9,0771x + 23,16 R 2 = 0,6161 III. vetésidő II. vetésidő I. vetésidő 5 0 y = -1,15x 2 + 2,69x + 33, R 2 = 0, y = -1,6243x 2 + 4,9317x + 38,898 R 2 = 0,

30 A vetésidő és a betakarításkori szemnedvesség tartalom között nagyon szoros szignifikáns összefüggés van. Ha egy hibridnek jó a Cold-teszt értéke csírázáskori hidegtűrése, akkor már 8-10 o C-os talajhőmérsékletnél vethető.

31 A vetésidő hatása a kukorica fejlődésére július kép: a IV. 10-i vetésnél VII. 10-én már a szemtelítődés időszaka következett be 2. kép: a V. 15-i vetésnél még a virágzás előtti állapotban vannak a kukoricahibridek

32 A tőszám a termést nagymértékben meghatározó tényező A hektáronkénti 10 ezer tőszámváltozás a termést 1,5-2,0 tonnával képes növelni vagy az optimum felett csökkenteni Az optimális tőszámot módosítja A hibrid genetikai tulajdonsága A hibrid tenyészideje A termőhelyi adottság Az évjárat hatása A víz és a tápanyagellátás mértéke Átlagos viszonyok mellett a hibridek számára megfelelő a FAO as hibrideknek ezer tő/ha (termő tő) a FAO 400-as a FAO 500-as hibrideknek ezer tő/ha hibrideknek ezer tő/ha

33 Az optimálisnál nagyobb tőszám: Növeli a vízigényt az aszályérzékenységet. Veszélyezteti a termésbiztonságot. Növeli a meddő tövek részarányát, csökken a termés. 4-6 %-kal nagyobb lesz a betakarításkori szemnedvesség tartalom. Senkit se tévesszen meg, hogy kedvező évjáratban a hibridek a nagyobb termést a nagyobb tőszámon érik el, mivel kedvező évjáratban a tőszámnövelés hatására kisebb az egyedi produkció csökkenés.

34

35 A kukoricahibridek a tőszámsűríthetőség szempontjából négy típusba sorolhatók: 1. Jól sűríthető, széles tőszámoptimum intervallumú hibridek: PR38K09, Mv 272, PR37D25, PR37W05, PR37M34, Dunia, Mv Káma 2. A nagy tőszámot nem igénylő, de jó egyedi produkcióval rendelkező Danella, Reseda, NX 3411, Celest, Mv Maraton, DK 471, Colomba, PR36K67 3. Flexibilis csőtípusú. Kedvező évben a cső hossza nyúlik meg: Occitán, NK Cisko, Furio, 4. Az állománysűrűség növelésére érzékeny, viszonylag szűk tőszámoptimum intervallumú hibridek: PR38A24, Alpha, Dior, Dolar, Gazda, Goldaris, Mv Vilma, PR35P12, PR34B97

36 A kukoricahibridek max. termése és betakarításkori szemnedvesség tartalma Hajdúböszörmény, Termés t/ha Termés I. vetésidő Nedvesség I. vetésidő Termés III. vetésidő Nedvesség III. vetésidő Nedvesség % Goldaccord DKC 3611 Sze SC 352 PR38A24 Hunor LG Goldecca Goldrose Goldami DKC 5143

37 A kukorica állományfejlettsége 1. kép: NPK műtrágyázás nélkül (2006.) 2. kép: N 120, P 75, K 90 kg/ha-os kezelésnél

38 Előadás összefoglalása A szántóföldi növények közül a kukorica tápanyagellátása kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a termés mellett a termésbiztonságot is befolyásolja. A világon 171 millió tonna műtrágyát használnak fel, Magyarországon 550 ezer tonnát, egy hektárra vetítve az 1980-as évek közepén 278 kg-ot, napjainkban kgot. A műtrágyaigényt a termesztett hibriden kívül befolyásolja az elővetemény is. Az optimális NPK műtrágyaadag megállapításához ismerni kell a talaj AL-oldható felvehető NPK tartalmát, a kukorica igényét és a kettőt összhangba kell hozni.

39 Előadás összefoglalása A klímaváltozás miatt a kukoricát korábban optimálisnak tartott vetésidőhöz képest nappal korábban lehet vetni. A korábbi vetés esetén már június végén bekövetkezik a hím- és nővirágzás, megtermékenyülés, amikor még általában nincs légköri aszály. Ennek következtében nő a termesztés biztonsága és korában következik be a fiziológiai érés, így csökkenthető a betakarítás utáni szárítási költség. Az optimális tőszámot befolyásolja a hibrid tenyészideje, a termőhelyi adottság, az évjárat hatása és a tápanyag ás vízellátottság mértéke. A kukoricát 76 cm sortávolság mellett cm tőtávolsággal, 5-6 cm mélyre vetjük, szemenkénti vetőgéppel.

40 Előadás ellenőrző kérdései 1. Milyen korrekciós tényezőket kell figyelembe venni a kukorica optimális NPK műtrágyaadag megállapításakor? 2. Milyen tényezők befolyásolják az NPK műtrágyázás hatékonyságát? 3. Milyen tényezők befolyásolják a kukorica optimális tőszámát? 4. Mi az előnye az optimális vetésidő intervallumon belüli korábbi vetésnek? 5. Milyen tényezők befolyásolják a kukorica optimális vetésidejét?

41 Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat Tervezze meg a kukorica optimális NPK műtrágyaadagját a felsorol tényezőktől függően! A termesztési feltételek Csernozjom talaj Őszi búza elővetemény A termésmennyiség 8 t/ha A talaj AL-oldható NPK tartalma gyenge közepes Kijuttatandó NPK műtrágya, kg/ha hatóanyag

42 Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat Tervezze meg a kukorica vetését eltérő feltételek mellett! A változó feltételek Jó termőhelyi adottság Gyenge termőhelyi adottság Jól sűríthető hibrid Tőszámsűrítésre érzékeny hibrid Extenzív termesztés Intenzív termesztés Optimális tőszám ezer tő/ha Aszályos év Átlagos év Csapadékos év esetén

43 Előadás felhasznált forrásai Antal J. (szerk.) 2005: Növénytermesztéstan 1. Mezőgazda Kiadó Kádár I A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Budapest. MTA TAKI p. Füleky Gy : Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó

44 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS CÍME: A KUKORICA NÖVÉNYVÉDELME (KÓROKÓI. KÁRTEVŐI, A VÉDEKEZÉS MÓDJAI) Előadás anyagát készítették: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár