A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései

Átírás

1 A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben, sem eloszlásban nem fedezi a kukorica igényét (1. ábra). Mint azt Szász professzor úr ábráján láthatjuk a jelentős kukoricatermesztő övezetnek számító Hajdúsági Löszháton vizsgálataink színhelyén a csapadékhiány kialakulásának valószínűsége nagy. Az aszállyal sújtott években rendkívüli szárazság, illetve szárazság és mérsékelt vízellátottság jellemző. Az Alföld, s ezen belül a Hajdúsági Löszhát hazánk legszárazabb termesztési körzete. Ennek megfelelően az öntözésnek nagy jelentősége van. A legtöbb nedvességre a címerhányás időszakában van szüksége a kukoricának, az öntözést legfeljebb a teljes érés kezdetéig célszerű folytatni, ezt követően kedvezőtlen a hatása, mivel nyújtja a tenyészidőszakot. 1.ábra: Vízellátottság a nyári hónapokban a Szász féle szárazsági egyenlet szerint Jelmagyarázat: <10: rendkívüli szárazság; 11-20: súlyos szárazság; 21-30: szárazság; 31-40: mérsékelt vízellátottság; 41-50: jó vízellátottság; 51-60: bőséges vízellátottság; 61-70: károsan bőséges vízellátottság; >70: rendkívüli bőséges vízellátottság Forrás: Prof. Dr. Szász Gábor

2 Napjaink szántóföldi növénytermesztési gyakorlatában elsősorban felületi öntöző berendezéseket alkalmaznak. Ezek közül a vizsgálati körzetben legelterjedtebbek a csévélődobos vízágyuk és az esőztető öntözőberendezések, ezek közül is elsősorban a több száz méter hosszúságú Lineárok (2. ábra). 2. ábra Esőztető öntözőberendezés Az altalajöntözés az esőztető öntözéssel ellentétben nem okoz talajszerkezet károsodást (pl. eliszapolódást, a cserepesedési hajlam növekedését, másodlagos szikesedést a káros sótartalom termőrétegben való dúsulásának következtében, a termőréteg nitrát-nitrit tartalmának lemosódását, ezáltal a felszíni- és felszín alatti vízbázisok szennyezését stb.). A talajcsöveket a felszín alatti cm-es rétegben helyezik el. Az állandó, kedvező vízellátás a növények egyöntetű, gyors növekedését segíti elő. A szántóföldi öntözési módok közül az altalajöntözés a legkedvezőbb módszer, termésnövelő hatása a legnagyobb. Hátrányként fogalmazhatjuk meg a nagy beruházási- és fenntartási költség igényét. Jelenleg hazánkban mintegy ezer hektár öntözhető terület van, azonban sajnos - ezeknek jelentős része kihasználatlan. Ez számos okra vezethető vissza, ilyen például az elaprózódott birtokszerkezet, mely mellett a tulajdonosoknak nincsen pénzügyi lehetősége, hogy a mikro parcelláikon intenzív (pl. öntözött) körülmények között folytassanak növénytermesztési tevékenységet.

3 Az öntözés gazdaságosságát tekintve nagy kockázatot jelent, hogy az öntözést követően fog-e hullani csapadék? Ezért nagyon fontos szerepet játszanak az időjárási előrejelzések az öntözések időzítése során. Közgazdasági értelemben véve az öntözés (a talaj nedvességkészletének szabályozása) - a tápanyag-visszapótláshoz hasonlóan pótlólagos ráfordítás, hiszen alkalmazása nélkül is lehet a rendelkezésre álló csapadék mennyiségétől, illetve eloszlásától függően igaz eltérő színvonalon növénytermesztési tevékenységet folytatni. Hatékonyságát öntözéshatás és korrigált öntözéshatás mutatók segítségével tudjuk mérni. Az öntözéshatás esetében meghatározzuk, hogy mennyivel termett többet az öntözött parcella a nem öntözött kontrollnál, a korrigált öntözéshatás esetében pedig a többlettermésből kivonjuk az öntözés közvetlen-, illetve közvetett költségeit hozamban kifejezve. Mindkettő mutató mértékegysége tonna/hektár. Az Észak-alföldi régió kukoricatermesztés tekintetében a legalkalmasabb területeire a Hajdúsági Löszhát csernozjom talajaira végeztük el elemző munkánkat, átlagos (közepes) tápanyag-ellátottsági szintekre vonatkozva (1. táblázat). 1. táblázat Az elemzett termőterület talajvizsgálati eredményei Termőhelyi kategória I. (mészlepedékes csernozjom) Aranyféle kötöttségi szám 42 ph 6.5 Humusz % 2.45 P2O5 tartalom (ppm) 150 K2O tartalom (ppm) 250 CaCO3 tartalom 0.02 A kijuttatandó műtrágya mennyiségét a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézete által fejlesztett 4M-fer tápanyag-visszapótlási szaktanácsadó rendszer segítségével határoztuk meg. A kijuttatandó műtrágyák mennyiségét az 2. táblázatban mutatjuk be. 2. táblázat Kijuttatandó hatóanyag mennyiségek Műtrágyaféleség hozam (t/ha) Kijuttatandó hatóanyag mennyiség ősz tavasz foszfor kálium nitrogén (öntözött)

4 A vizsgált két évben a termesztés-technológia szempontjából lényegi különbség volt, hogy 2006-ban a csapadék mennyisége mellett eloszlása is kedvező volt, különösen a kukorica fejlődése szempontjából kritikusnak számító júliusi, augusztusi időszakban volt folyamatos a csapadék utánpótlása. A tenyészidőszakban mm csapadék hullott, ami jelentősen meghaladta az 50 éves átlagot (340 mm). A nyári hónapok csapadéka tehát a talajban tárolt vízmennyiséggel együtt optimális vízellátottságot eredményezett. Ezzel szemben 2007-ben a rendkívül száraz téli félévet (128 mm) további igen komoly aszályos időszak követte, aminek július második felétől kezdve egy csapadékosabb periódus vetett véget. A tenyészidőszakban lehullott csapadék mm volt ugyan, azonban a csapadék eloszlása meglehetősen kedvezőtlen votl, mivel nagy része a tenyészidőszak második felében, a virágzást, szemtelítődést követően érkezett le ben az öntözést is bevontuk vizsgálatainkba. Az öntözést két alkalommal 60, illetve 50 mm kijuttatásával alkalmaztuk ban a kukorica termésátlaga 7.2 t/ha volt. Ehhez szükséges volt (2. táblázat) 121 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 90 kg kálium hatóanyag visszapótlására hektáronként re ugyancsak 7.2 t/ha-os termést terveztünk szárazgazdálkodásos termelés esetében. A kedvezőtlen aszályos időjárás következtében nem realizálódott a tervezett termésátlag, csupán ennek a fele. Ebből következik, hogy a kukorica a kijuttatott tápanyagokat nem vette fel, a következő években azok egy része (irodalmi adatok, valamint saját vizsgálataink esetében is a fel nem vett tápanyagok közül a nitrogén 30, a foszfor és kálium 50 %-a) a növény számára hozzáférhető lesz a következő évben ben öntözött körülmények között 8 t/ha-os terméssel terveztünk, amely realizálódott is. Ehhez a termésátlaghoz 130 kg nitrogén, 75 kg foszfor és 160 kg kálium hatóanyag visszapótlására volt szükség hektáronként. A tervezett hatóanyag mennyiség kiszámításához figyelembe vettük az előző évben a növények által fel nem vett tápanyagok mennyiségét is. A kukorica termesztés költség-jövedelem viszonyai: 2006-ban a termesztés árbevétele (28 ezer Ft/tonnás értékesítési árral számolva) Ft volt hektáronként ben szárazgazdálkodásban , öntözött körülmények között Ft volt az árbevétel (53 ezer Ft/tonnás értékesítési ár figyelembe vételével). A termelési költségek a két vizsgált évben hasonlóképpen alakultak: 2006-ban és 2007-ben is Ft/ha (öntözetlen), valamint Ft/ha (2007 öntözött). Az öntözetlen és öntözött termesztéstechnológia során számos művelet megegyezett 2006-ban és 2007-ben. Mindkét évben azonos volt a növényvédelem, az agrotechnikai műveletek (alapművelés, magágy készítés, vetés, mechanikai gyomirtás), földbérleti díj, biztosítási díj. A két év termelési költségei közötti különbséget a biztosítási

5 díjak, a tápanyag-gazdálkodás, a betakarítás, szárítás, szállítás és az általános költségek közötti különbségek képezték. A 2007-es két termesztés technológiai változat között az öntözés anyag- (öntözővíz) és az öntözés gépi költsége volt a legnagyobb költségnövelő tényező. Mindhárom vizsgált esetben a termelési értékek meghaladják a termelés költségeit (13.ábra). Ebből következik, hogy keletkezett valamennyi szcenárióban jövedelem, bár ennek mértéke jelentősen különbözik egymástól (3. ábra). 3.ábra A kukoricatermesztés termelési értékei és termelési költségei ( ) A költségarányos jövedelmezőség vizsgálata során hasonló következtetésekre jutottunk, mint a jövedelem elemzésénél. Kedvező termesztési körülmények között (2006) mind a tevékenységi, mind a jövedelem alapján számított költségarányos jövedelmezőség kedvezően alakult 17, illetve 42 % volt. Aszályos időjárás esetében (2007 öntözetlen) tekintve a nagy értékesítési árakat ugyancsak kedvezően alakultak a jövedelmezőségek. A tevékenységi jövedelemből számított költségarányos jövedelem (14%), a jövedelemből számolt 38 % volt ben öntözött körülmények között a költségarányos jövedelmezőség tevékenységi jövedelem alapján 56%, míg jövedelem alapján 71 % volt. A költségszint 2006-ban 71 %, 2007-ben (öntözetlen) 72 %, illetve 58 % (öntözött) volt. Az önköltség 2006-ban Ft/kg, 2007-ben 46,4 Ft/kg (öntözetlen), 34.06

6 Ft/ha volt. A három önköltség közötti különbséget a hozamok közötti különbség határozta meg, tekintve hogy a költségek jelentős része (kb. 65 %-a) nem függ a hozam nagyságától. A marginális költségek vizsgálatánál viszont nagy a különbség attól függően, hogy milyen hozamokra kerül visszaosztásra. Öntözéshatás vizsgálat során megállapítottuk, hogy az öntözés jelentős többlet költséget képvisel. A többletköltségek közül az öntözés költsége (víz és kijuttató berendezés költsége) csupán 39,7 %-ot tesz ki. Többletköltségként keletkezik a többlet betakarítás, szállítás, szárítás költsége is. Ugyanakkor összehasonlítva aszályos időszakban a hozamok nagyságával eltérő eredményeket kapunk. A hozam szárazgazdálkodás mellett 3,7 t/ha volt, öntözött területen 8 t/ha termést takarítottuk be. Ezáltal a többlet árbevétel Ft volt. Az öntözéshatás 4,3 t/ha. A többlet árbevétel Ft/ha, az öntözés többletköltsége Ft/ha volt (4. ábra). 4. ábra Az öntözés többletköltségei A kettő különbözeteként többlet jövedelem ( Ft/ha) keletkezett ben az öntözött és a szárazgazdálkodásos technológiai változatok között 4,3 tonna / hektár öntözéshatást mutattunk ki. A korrigált öntözéshatást vizsgálva a többletköltségeket kifejezzük termésben ( Ft/ha 53 ezer Ft/t értékesítési árral számolva) 1,9 t/ha. A többletköltségeket (1,9 t/ha) kivonva az öntözéshatásból (4,3 t/ha) megkapjuk a korrigált öntözéshatást: 2,4 t/ha. Mindezekből a számításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 2007-es évben (kedvezőtlen mennyiségű és eloszlású csapadék figyelembe vételével) a Hajdúsági Löszháton

7 ahol ara lehetőség volt - megérte öntözni a kukoricát, amennyiben az öntözéshez szükséges pótlólagos tápanyag-visszapótlást is elvégezték a gazdálkodók. Kedvező csapadékellátottságú években a bemutatottnál kisebb öntözéshatást, illetve korrigált öntözéshatást lehet elérni, ezért javasoljuk az öntözési tevékenységet minimum 5 éves periódusokban értékelni. Az időjárási szélsőségek valószínűségének növekedése, valamint a költség-jövedelem vizsgálatok eredményei alapján javasoljuk a táblák öntözhetővé tételét ott, ahol ez lehetséges. Pályázati források állnak rendelkezésre mind az öntözővíz szállítására (70 % támogatás a csatornarendszer és az öntözővíz mozgatásának kiépítésére), mind az öntözőberendezések (40 % támogatás) megvásárlására. Mindezek mellett elsődleges feladat az öntözés-technológiai fegyelmének betartása, ezzel a talaj leromlásához vezető korábban említett káros folyamatoknak az elkerülése. Fontos feladatnak tartjuk a jelenleg meglévő, de használaton kívüli öntözőberendezések felújítását, s azok újbóli használatba vételét is. Kutatási eredményeink alapján a Hajdúsági Löszháton hosszú idősorok ( ) vizsgálatával megállapítottuk, hogy az öntözés az esetek 93 %-ában hozott pozitív öntözéshatást, míg 83 %- ban volt a korrigált öntözéshatás pozitív. Természetesen az öntözési tevékenység beruházásait is értékelnünk kell, hiszen a korrigált öntözéshatások között jelentős különbségek adódnak (0,1-10,1 t/ha). Az öntözés termésdepressziót előidéző hatását azzal magyarázhatjuk, hogy a jó csapadék ellátottságú években a további csapadékot a növények nem tudják hasznosítani, illetve az öntözés hatására keletkező párás mikroklíma táptalajt nyújt a különböző kórokozóknak, melynek segítségével káros tevékenységüket jobban ki tudják fejteni. Ezekben az években másik termésdepressziót előidéző tényező lehet, hogy a kedvező csapadékellátottság miatt amúgy is jelentős gyomflóra az öntözés hatására tovább erősödik, és különösen a vegetációs időszak első felében a kukorica fejlődését késlelteti. Mindezek ismeretében megállapítottuk, hogy az adott éghajlati-, csapadék és talajviszonyok mellett, illetve az alkalmazott agrotechnika, - tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem mellett az okszerű öntözé kedvező hatást gyakorol a Hajdúsági Löszhát kukoricatermő területein. Nem elegendő az öntözés fejlesztése, ha az nem jár együtt intenzív tápanyag-gazdálkodással. Az öntözés önmagában nem kellően megalapozott tápanyag-visszapótlás mellett, vagy annak

8 hiányában a hozamok csökkenéséhez is vezethet. Ennek oka, hogy a talajoldatban, s ezen keresztül a növényi részekben is a tápelemek felhígulnak, s ezek újbóli koncentrációját csak nagyobb adagú műtrágyák kijuttatásával lehet ellensúlyozni. Dr. Sulyok Dénes Dr. Megyes Attila sulyokd@agr.unideb.hu