A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Programról

Átírás

1 Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я сесії скликання від 2016р. м.берегово összehívású ülésszaka 2016 én kelt sz. H A T Á R O Z A T А Beregszász évi Programról Megvitatva a járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Program tervezetét, A helyi önkormányzatokról Ukrajnában c. törvény 43. cikkelye 1. részének 16. pontja alapján a járási tanács ELHATÁROZTA: 1. Jóvá kell hagyni a járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Programot (a továbbiakban Program, mellékelve). 2. A járási állami közigazgatási hivatal főosztályainak, osztályainak a járás intézményeivel és szervezeteivel közösen biztosítania kell a Program megvalósítására irányuló intézkedések végrehajtását. 3. E határozat végrehajtásának ellenőrzésével Matyij Vitalijt, a járási állami közigazgatási hivatal vezetőjének első helyettesét, illetve a járási tanács az agráripari komplexum, a falufejlesztés, a földek és a természeti erőforrások kihasználásának, az ökológia és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó bizottságát (elnöke Mohacsek Natália) kell megbízni. Sin József, a járási tanács elnöke

2 JÓVÁHAGYVA a Beregszászi Járási Tanács.sz én kelt Határozata évi Program 1. kidolgozásának indoklása A mezőgazdaság fő, stratégiailag fontos ágazata a növénytermesztés, aminek fejlettségi szintjétől függ a mezőgazdasági fölterületek hatékony kihasználása, a lakosság - élelmiszerrel, az élelmiszeripar - alapanyaggal, az állattenyésztés takarmánnyal való ellátása. Az ágazat a mezőgazdasági termelők elégtelen állami támogatása, az elavult anyagi-műszaki bázis körülményei közepette működik. Továbbra is működik a földhasználók kiegyensúlyozatlan felelősségi rendszere a mezőgazdasági földterületek gazdaságos és racionális kihasználása terén, nincs befejezve a földreform és a földterületek tulajdonlapjainak kiállítása, gondot jelent a fölterületek felaprózása, a földrészesedési alap mezőgazdasági fölterületei bérleti szerződéseinek rövid időtartama. A növénytermesztési ágazat jelenlegi és jövőbeli állami, regionális fejlesztési politikája szükségelteti a helyi költségvetések támogatását. A járás mezőgazdasági szektor működésének jellegzetessége az, hogy a vidéken élő lakosság aránya 63,2 % tesz ki, országos szinten ez az arány 31,3%. A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek a mezőgazdasági termelés fő forrásai január 1-jei állapotok szerint a járásban 46,0 ezer hektár termőföld van számon tartva, ebből 33,9 ezer hektár szántóföld. Az es években véghezvitt agrárreform radikális változásokat eredményezett a földhasználók és a földhasználat struktúrájában, a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek jelentős átalakulása a kereskedelem jellegűből magángazdaságokba. A járási agrárszektor reformjának egyik következménye a földerőforrások jelentős újraelosztása a mezőgazdasági árutermelők kategóriái között. A mai napra a magángazdaságok tulajdonában és használatában 72,2% termőföld és 72,0% szántóföld van. A talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos munkálatok csökkenése a szerves és ásványi trágyák hatékonyságának akár a 40 % visszaeséséhez vezethet, a versenyképes mezőgazdasági termelés csökkenéséhez. Ezért kell, hogy a talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos elsődleges intézkedések között legyen a savanyú talajok mészporozása, ami elérhető az agrokémia monitoring működésével, ami a talajréteg állapotának folyamatos átfogó ellenőrzésén alapul. A talaj a Megyei Állami Termőföld Szolgálat által elvégzett legutóbbi átfogó agrokémiai vizsgálatai kimutatták, hogy a járásban kivizsgált szántóföldek 67,2 % (25,7 ezer hektár) savanyú talajréteggel fedett, amiből: 7,07 ezer hektár (17,8 %) erősen savanyú; 9,65 ezer hektár (24,3 %) - középesen savanyú; 9,1 ezer hektár (23,1%) enyhén savanyú. A talaj savanyúsága a nitrogén, foszfor, kálium és egyéb tápanyagok a növényekben való anyagcserezavar fiziológiai folyamatainak, illetve a

3 mezőgazdasági növények télállósága csökkentésének az oka. A savanyú talajok, a kedvezőtlen agrokémiai tulajdonságokon kívül, elégtelen fizikai termőképességi paraméterekkel is jellemezhetők, aminek következtében csökken a biológiai aktivitás, kultúrák terméshozama, romlik a növénytermesztés gazdaságossága. A járás területén termesztett növények zöme (őszi vetésű kalászosok, zöldségek, kukorica, burgonya) érzékeny a magas savanyúságú talajokra. A savanyú talajokon csökken a termesztett kultúrák minősége is, 0,5-1,0% csökken a gabona nyersfehérje-, illetve 0,5-2,2% a burgonyagumók keményítő tartalma. A talaj termőképességi mutatóinak csökkenése az elégtelen ásványi és szerves trágyák használatával magyarázható. Alkalmazásuk elemzése rámutat arra, hogy 1990-ben a növények termesztésekor 286 kg/hektár hatóanyagot használtak fel, míg es években 103,2 és 67,0 kg/hektár, szerves trágya használat 0,1-0,5 tonna/hektár, míg 1990-ben 13,2 tonna/hektár. Csökkent a használt műtrágyák választéka is. A járás gazdaságaiban leginkább ammónium-nitrátot használnak, aminek következtében a tápanyagok közötti arány a nitrogén oldalára billent, ami a maga részéről a talaj savanyodásához vezet. A ös évek folyamán, mint az állami, úgy a helyi költségvetésből történő finanszírozás megszüntetésével csak kisseb területeken folytak a mezőgazdasági termőföldek termőképességének javításával és meszezésével kapcsolatos munkálatok. A földhasználók a gazdasági krízis és pénztelenség közepette képtelenek önerőből finanszírozni a talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos intézkedéseket. Holott a tudományilag indokolt normatívák értelmében évente 8,5-9,0 ezer hektár meszezésére lenne szükség. A talaj termőképessége javításának fő tényezője annak a savanyúsága csökkentésében rejlik, ezért a meszezés a talaj termőképessége javításának egyik időigényesebb és legolcsóbb kémiai hatású intézkedése. Ahogy azt a kutatások eredményei alátámasztják 5 tonna/hektár mészkő (СаСОз átszámolva) gyep-podzolos talajnál növeli az őszi búza terméshozamát 3,0 5,4 mázsával hektáronként, a kukorica terméshozamát 5,5-10,9, borsó terméshozamát 3,7-10,0 mázsával hektáronként. A meszezés csökkenti a talajoldat savanyúságát, növekszik a talaj kalciummal, magnéziummal való telitettsége, gyorsul a szerves maradványok mineralizációja, a kötött talajok fellazulnak és könnyebben megművelhetőbbek. Ezért a földterületek termőképességének javítása a savanyú talajok meszezésére irányuló Program fő célja. E program fő feladatai a kielégítő és stabil terméshozamok biztosítása, a jövedelmező növénytermesztés elérése minimális munkaerő és pénzügyi ráfordítások mellet. leírása az 1. számú mellékletben található. 2. célja célja a növénytermesztési ágazatban való árutermelés megfelelő feltételeinek megteremtése, pozitív előrehaladás elérése a növényi termékek előállításának növelése által, az élelmiszerellátás szintjének növelése. A járás agráripari ágazata fejlesztési feladatainak és útjainak kidolgozása, melyek a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalata működésének hatékonysági szintje növelésére irányulnak a lakosság - élelmiszerrel, az élelmiszeripar - alapanyaggal, az állattenyésztés takarmánnyal való ellátása érdekében új megközelítések alkalmazása által a mezőgazdasági komplexum

4 ágazatainak innovációs, beruházási, szervezési és személyzeti biztosítása által és a exportőri potenciáljai kialakításában. 3. A problémák megoldásának útjai, forrásbeli biztosítás A növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos meghatározott problémák és forrásbeli lehetőségeinek megvalósítása a járási költségvetés támogatására szorul. A talaj kémiai regenerálásával (meszezés) kapcsolatos munkálatok finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik. 4. résztvevői: a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalatai, farmergazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, gabona-feldolgozó, lisztőrlő és pékáru vállalatok. 5. végrehajtásának várható eredményei és az általa előirt intézkedések végrehajtásának eredményeképpen várható a talaj termőképességének megőrzése és helyreállítása, a járás ökológiai rendszere állapotának javítása és a mezőgazdasági ágazat folyamatos fejlődése, a növénytermesztési termelés növekedése. 6. megvalósításának finanszírozása a as években évi Program által előirt a talaj kémiai regenerálásával (meszezés) kapcsolatos munkálatok finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik (a Program 2. és 3. számú mellékletei). Horváth László, a járási tanács alelnöke

5 1. sz. melléklete évi Program leírása megnevezése A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Program kidolgozásának alapjai A helyi állami közigazgatási hivatalokról szóló törvény 6., 17., 39 cikkelyei, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének december 14-én kelt, 477. számú, A megye növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Programról szóló rendelete kidolgozója A járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési osztálya végrehajtói A járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési osztálya végrehajtói a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalatai, farmergazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, gabona-feldolgozó, lisztőrlő és pékáru vállalatok célja és fő feladatai fő intézkedései megvalósításának időszaka finanszírozása hatékonyságának prognózisa megvalósításának ellenőrzése célja a növénytermesztési ágazatban való árutermelés megfelelő feltételeinek megteremtése, pozitív előrehaladás elérése a növényi termékek előállításának növelése által, az élelmiszerellátás szintjének növelése. A Beregszászi járás földterületeinek használata és védelme a talaj kémiai regenerálása (meszezés) as évek. A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló évi Program finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik által előirt intézkedések végrehajtásának eredményeképpen várható a talaj termőképességének megőrzése és helyreállítása, a járás ökológiai rendszere állapotának javítása és a mezőgazdasági ágazat folyamatos fejlődése, a növénytermesztési termelés növekedése. megvalósításával kapcsolatos munkálatok koordinációját a járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési osztálya látja el

6 2. sz. melléklete A Beregszászi járás földterületeinek használatával és védelmével kapcsolatos kiadások fedezéséhez szükséges járási költségvetési pénzeszközök mennyisége (ezer hrivnya) A térítés irányvonala A savanyú talajok kémiai regenerálása (meszezés) 75,0 75,0 75,0 75,0 75,0 Összesen 75,0 75,0 75,0 75,0 75,0

7 3. sz. melléklete évi Program működési irányvonalai és intézkedései A működési irányvonal megnevezése (prioritást élvező feladatok) intézkedései Az intézkedés végrehajtásának időszaka A felelős végrehajtók A finanszírozás forrásai A finanszírozás tervezett terjedelme (ára), ezer hrivnya, ebből: Várható eredmény A Beregszászi járás földterületeinek használata és védelme augusztusszeptember a as években A járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési Járási költségvetés , , , , ,0 osztálya 1. A savanyú talajok kémiai regenerálása: 1) meszezéssel kapcsolatos szolgáltatások (1500,00 hrivnya kiadás 1 hektárra); 2) a meszezett talaj tervezett területe hektár hektár hektár hektár hektár A talaj termőképességének megőrzése és helyreállítása, a járás ökológiai rendszere állapotának javítása és a mezőgazdasági növények terméshozamának 3-5 mázsa hektáronkénti növelése 50 hektáron