DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003

2

3 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Várnagy László az MTA doktora 7pPDYH]HW Dr. Czimber Gyula az MTA doktora MERCURIALIS ANNUA L.) HAZAI ELTERJEDÉSE, BIOLÓGIÁJA ÉS VEGYSZERES GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK /(+(7 SÉGEI $=(*<1<È5,6=e/) Készítette: MAGYAR LÁSZLÓ KESZTHELY 2003

4 MERCURIALIS ANNUA L.) HAZAI ELTERJEDÉSE, BIOLÓGIÁJA ÉS VEGYSZERES GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK /(+(7 6e*(, $=(*<1<È5,6=e/) Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Magyar László Készült a Veszprémi Egyetem Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW Dr. Czimber Gyula Elfogadásra javaslom (igen / nem). A jelölt a doktori szigorlaton 100 %-ot ért el. Keszthely, március 23.. aláírás. a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:. igen / nem Bíráló neve:. igen / nem. aláírás. aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján. %-ot ért el. Keszthely, a Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQ VtWpVH««««««««««. az EDT elnöke

5 Prof. Dr. habil. Hunyadi Károly egyetemi tanárnak DPRGHUQV]HPOpOHW KHUEROyJLDKD]DLPHJWHUHPW MpQHN U NHPOpNpUH V]LQWHQDJ\UDEHFV OpVVHOpVWLV]WHOHWWHO

6 TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. KIVONATOK DJ\DUQ\HOY NLYRQDW $QJROQ\HOY NLYonat Abstract pPHWQ\HOY NLYRQDW Auszug BEVEZETÉS $WpPDMHOHQW VpJH $]puwhnh]pvfponlw ]pvhl SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ $]HJ\Q\iULV]pOI QHYH]pNWDQDpVUHQGV]HUWDQLEHVRUROiVD $]HJ\Q\iULV]pOI HOQHYH]pVH $]HJ\Q\iULV]pOI UHQGV]HUWDQDWD[RQyPLiMD Származása és elterjedése Származási helye és földrajzi elterjedése (O IRUGXOiVDpVHOWHUMHGpVH0DJ\DURUV]iJRQ Morfológiai jellemzése $]HJ\Q\iULV]pOI JD]GDViJLMHOHQW VpJH Kártétele Hasznos tulajdonságai A gyommagvak nyugalmi állapotát (dormanciáját) és V]iQWyI OGLFVtUi]iViWPHJKDWiUR]yWpQ\H] N $]HJ\Q\iULV]pOI ELROyJLDLVDMiWosságai Csírázásbiológiája A magvak életképessége Magnyugalom (dormancia) $N UQ\H]HWLWpQ\H] NV]HUHSHDFVtUi]iVEDQ Szántóföldi csírázása YHNHGpVHpVIHMO GpVH

7 Szaporodásbiológiája Virágzásbiológiája Magprodukciója és terjedése $]HJ\Q\iULV]pOI NROyJLiMD Életformája HUP KHO\LLJpQ\H Társulás viszonyai $]HJ\Q\iULV]pOI pohwwdqlmhoohp] L $ PDJDVDEEUHQG Q YpQ\HN N ] WWL N OFV nhatások (interferencia) A gyomnövény-kultúrnövény közötti kompetíció rövid áttekintése A tápanyagokért történ YHUVHQJpV A gyomnövények kompetíciójának tanulmányozása növekedésanalízissel Az allelopátia értelmezése és herbológiai vonatkozásai $]HJ\Q\iULV]pOI HOOHQLYpGHNH]pVOHKHW VpJHL Agrotechnikai és mechanikai módszerek Vegyszeres védekezési eljárások $ELROyJLDLYpGHNH]pVOHKHW VpJHL KÍSÉRLETI RÉSZ $]HJ\Q\iULV]pOI KD]DLHOWHUMHGpVpQHNYL]VJiODWD Csírázásbiológiai vizsgálatok Laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálatok $PDJYDNEHJ\ MWpVH $ IpQ\ pv D N O QE ] WiUROiVL PyGRN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI HOWpU PDJYDN Q\XJDOPL ioodsrwiud pv FVtUi]iViUD pymiudwrnedq $] HOWpU WHUP KHO\L viszonyok és magérési LG V]DNRN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDN Q\XJDOPL állapotára és csírázására

8 $ V]WUDWLILNiFLy LG WDUWDPiQDN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDNQ\XJDOPLiOODSRWira és csírázására $ PDJQ\XJDORP GRUPDQFLD PHJV] QpVpQHN YL]VJiODWD V]DEDGI OGL N U OPpQ\HN N ] WW N O QE ] WDODMPpO\VpJEHQWiUROWV]pOI PDJYDNHVHWpEHQ A nátriumklorid koncentráció, a ph és a V]iUD]ViJVWUHVV] KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDN csírázására Szántóföldi csírázásdinamikai vizsgálatok (OWpU WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW YpJ]HWW megfigyelések Szabadföldön, tenyészedényben végzett vizsgálatok $]HJ\Q\iULV]pOI Q YHNHGpVDQDOt]LVpQHNYL]VJiODWD $] HJ\Q\iUL V]pOI WiSHOHPIHOYpWHOL VDMiWRVViJDinak vizsgálata $] HJ\Q\iUL V]pOI DOOHORSiWLiV KDWiViQDN laboratóriumi vizsgálata YpQ\LDQ\DJRNJ\ MWpVH Növényi kivonatok készítése Csíráztatási biotesztek $] HJ\Q\iUL V]pOI YHJ\V]HUHV J\RPV]DEiO\R]iVL OHKHW VpJHLQHNYL]VJiODWD A kísérletek körülményei A herbicid vizsgálatok értékelésének módszere EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS $]HJ\Q\iULV]pOI KD]DLHOWHUMHGpVH A megyénkénti átlagborítási adatok elemzése A felvételezési helyenkénti átlagborítási adatok elemzése Az átlagborítási adatok talajtípusonkénti elemzése Csírázásbiológiai vizsgálatok Laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálatok

9 $ IpQ\ pv D N O QE ] WiUROiVL PyGRN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI HOWpU PDJYDN Q\XJDOPL ioodsrwiud pv FVtUi]iViUD pymiudwrnedq $] HOWpU WHUP KHO\L YLV]RQ\RN pv PDJpUpVL LG V]DNRN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDN Q\XJDOPL állapotára és csírázására $ V]WUDWLILNiFLy LG WDUWDPiQDN KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDNQ\XJDOPLiOODSRWiUDpVFVtUi]iViUD $ PDJQ\XJDORP GRUPDQFLD PHJV] QpVpQHN vizsgálata szabadföldi körülppq\hn N ] WW N O QE ] WDODMPpO\VpJEHQWiUROWV]pOI PDJYDNHVHWpEHQ A nátriumklorid koncentráció, a ph és a V]iUD]ViJVWUHVV] KDWiVD D] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDN csírázására $]HJ\Q\iULV]pOI V]iQWyI OGLFVtUi]iVGLQDPLNiMD (OWpU WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW YpJ]HWW megfigyelések Szabadföldön, tenyészedényben végzett vizsgálatok $]HJ\Q\iULV]pOI Q YHNHGpVDQDOt]LVpQHNYL]VJiODWD $] HJ\Q\iUL V]pOI WiSHOHPIHOYpWHOL VDMiWRVViJDLQDN vizsgálata $] HJ\Q\iUL V]pOI DOOHORSiWLiV KDWiViQDN ODERUDWyULXPL vizsgálata $] HJ\Q\iUL V]pOI YHJ\V]HUHV J\RPV]DEiO\R]iVL OHKHW VpJHL ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DJ\DUQ\HOY Wp]LVSRQWRN $QJROQ\HOY Wp]LVSRQWRN

10 Kivonatok 1. KIVONATOK 1.1. M$*<$51<(/9.,921$7 Az értekezés célja hazánk észak-nyugati részének kapás vetéseiben HJ\UH MHOHQW VHEE PpUWpNEHQ J\RPRVtWy HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua / PDJ\DURUV]iJL HOWHUMHGpVpQHN ELROyJLDL MHOOHP] LQHN pv YHJ\V]HUHV J\RPV]DEiO\R]iVL OHKHW VpJHLQHN YL]VJiODWD DPHO\ IRQWRV lépést jelenthet az ellene irányuló, integrált védekezési eljárások kidolgozásához. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések részletes adataitnak IHOGROJR]iVD VRUiQ NDSRWW HUHGPpQ\HN D IDM ERUtWiViQDN Q YHNY WHQGHQFLiMiW PXWDWMiN (V]HULQW D] HJ\Q\iUL V]pOI QDSMDLQNEDQ PiU D Dunántúl nagy részén elterjedt gyomnövény, amelynek megyénkénti átlagborítása Komárom-Esztergom (2,28 *\ U-Moson-Sopron (1,29 %) valamint Veszprém (1,16 %) megyében a legnagyobb. 7DODMWtSXVRQNpQWL WpUIRJODOiVD pv HO IRUGXOiViQDN J\DNRULViJD QWpV csernozjom, réti öntés, mészlepedékes csernozjom, valamint síkláp WDODMRQMHOHQW V Az elvégzett laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálatok során EHEL]RQ\RVRGRWW KRJ\ D IULVVHQ EHpUHWW V]pOI PDJYDNUD HU V GRUPDQFLD MHOOHP] DPHO\ WHUPpV]HWHV pv PHVWHUVpJHV WiUROiVL N U OPpQ\HN között egyaránt lassan oldódik fel. $] HOWpU pymiudwrneyo V]iUPD]y YDODPLQW D] XJ\DQDUUyO D WHUP KHO\U O pv pymiudweyo GH N O QE ] LG SRQWRNEDQ EHJ\ MW WW 5

11 Kivonatok magminták nyugalmi állapotában intraspecifikus különbségek ILJ\HOKHW NPHJ $] HJ\Q\iUL V]pOI Pagvai széles ökológiai amplitúdóval rendelkeznek és csírázásuk fényigényének tekintetében negatív fotoblasztikusságot mutatnak. A M. annua szabadföldi csírázásának szezonális menete van, amely a WDODM IHOPHOHJHGpVpYHO PiU D NXOW~UQ YpQ\HN NHOpVH HO WW PHJindul. A FVtUi]iV I LG V]DND NXNRULFiEDQ PiMXV pv M~QLXV KyQDSRNEDQ cukorrépában pedig áprilisban és májusban van. Az egy vegetációs LG V]DNEDQNLNHO FVtUDQ YpQ\HN %-DNXNRULFiEDQDYHWpVpWN YHW héten belül, míg cukorrépában %-a a vetést k YHW KpWHQ EHO O NHO NL $ OHJLQWHQ]tYHEE FVtUi]iV D IHOV -3 cm-hv WDODMUpWHJE O ILJ\HOKHW PHJ GH D NHOpV PD[LPiOLV PpO\VpJH HOpUKHWL D cm-t is. A YHWpVW N YHW pyehq D V]pOI PDJYDN %-a, a második évben pedig 4,75 %-a csírázik ki. Föld felewwl ELRPDVV]D NpS] GpVH pv Q YHNHGpVL LQGH[HLQHN QDJ\ViJD alapján kezdeti viszonylag magas RGR értéke (0,138 g/g/nap) ellenére QHPWHNLQWKHW HU VNRPSHWtFLyVNpSHVVpJ IDMQDN -HOHQW VDV]pOI KDMWiVRN1pV.NRQFHQWUiFLyMD % ill. 3,31 %) a vegetációs periódus kezdetén, Ca koncentrációja (3,06 %) pedig a YLUiJ]iVLGHMpQ(PHOOHWW NLHPHONHG HQPDJDV)H-tartalma (1928 mg/kg) DWHUPpVpUpVLG V]DNiQDNN ]HSpQ $] HJ\Q\iUL V]pOI N O QE ] V]iUtWRWW Q YpQ\L UpV]HLE O J\ NpU]HW levél, virágzat) nyert vizes kivonatok laboratóriumi bioassay kísérletekben in vitro allelopátiás hatásúnak bizonyultak. 6

12 Kivonatok A szabadföldön, üzemi körülmények között kukoricában végzett herbicid vizsgálatokban megállapítást nyert, hogy az atrazin hatóanyagú kombinációk mellett a foramszulfuron és a flumioxazin hatóanyagot tartalmazó herbicidek szintén jó hatékonysággal irtják az egynyári szélfüvet. 7

13 Kivonatok 1.2. A1*2/1<(/9.,921$7 ABSTRACT Study on the biology, chemical weed management and the spread of annual mercury (Mercurialis annua L.) in Hungary The author set the aim of studying annual mercury, which is an important weed in sparsely sown crop stands in north-western Hungary. Accordingly, he analysed its spread over the country, examined the germination biology under laboratory conditions and the characteristics of field emergence, studied the growth analysis and the characteristics of nutrient uptake, as well as investigated the allelopathic potential and the possibilities of chemical weed management. The new results of his study contribute to the better understanding of the biology of annual mercury and through it to working out effective weed management strategies. 8

14 Kivonatok nat 1.3. Ne0(71<(/9.,921$7 AUSZUG Untersuchungen zur Biologie und chemischen Unkrautregulierung sowie der Landesweiten Verbreitung des Einjährigen Bingelkrautes (Mercurialis annua L.) in Ungarn Der Autor stellte sich die Untersuchung des in Hackfrüchten im Nordwesten Ungarns in immer grösserem Umfang verbreiteten einjährigen Bingelkrautes als Ziel. Im Rahmen dessen arbeitete er die diesbezüglichen Daten der landesweiten Verbreitung der Art auf, untersuchte unter Laborbedingungen dessen Keimungsbiologie, erforschte die Gesetzmässigkeiten der Keimung unter Ackerbedingungen, verfolgte die Veränderungen der Blattfläche, Trockensubstanz und Nährstoffkonzentration der Bingelkrautsprosse, außerdem untersuchte die allelopatischen Eigenschaften sowie die Möglichkeiten der chemischen Unkrautregulierung des Bingelkrauts. Seine neuen Forschungsergebnisse tragen wesentlich zum Kennenlernen der biologischen Eigentümlichkeiten dieser Art und dadurch zur Erarbeitung effektiver Bekämpfungsstrategien bei. 9

15 Bevezetés 2. BEVEZETÉS 2.1. A7e0$-(/(17 6e*( $ J\RPQ YpQ\HN PLQW D] DJURILWRF Qy]LVRN UpV]HL pyu O-évre MHOHQW V WHUPpVYHV]WHVpJHNHW RNR]QDN (J\EHKDQJ]y LURGDOPL DGDWRN V]HULQW D] HO LGp]HWW NiUWpWHO PpUWpNH D WHUPHV]WHWW Q YpQ\IDMWyO pv D N UQ\H]HWL WpQ\H] NW O I JJ HQ DNár a 40 %-ot is elérheti. A gyomok elleni küzdelem az emberiség történetében több évezredes múltra tekint vissza, amely a kezdetek óta szorosan összefonódott a növénytermesztéssel foglalkozó ember hétköznapjaival, és hosszú utat tett meg a fáradságos kézimxqndhu W LJpQ\O J\RPOiOiVWyO D YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV LQWHQ]tY NHPL]iFLyMiQ iw D PDL PRGHUQ N UQ\H]HWNtPpO LQWHJUiOW gyomszabályozási rendszerek kialakulásáig. $QQDN HOOHQpUH KRJ\ D] LG N IRO\DPiQ D J\RPLUWiV HV]N ]UHQGV]HUH és módszereinek hatékonysága VRNDW IHMO G WW D] LG U O-LG UH PHJ~MXOy gyomproblémák folyamatos kihívásokat jelentenek a herbológiával IRJODONR]y NXWDWyN pv D J\DNRUODWEDQ WHYpNHQ\NHG Q YpQ\YpGHOPL szakemberek számára egyaránt. $ J\RPQ YpQ\HN HOOHQL YpGHNH]pV HO IHOWpWHOH D J\RPiOORPány faji összetételének megismerése és a fajok terjedési tendenciáinak folyamatos Q\RPRQN YHWpVH+D]iQNPH] JD]GDViJLODJP YHOWWHU OHWHLQNLDODNXOy J\RPQ YpQ\]HWpU O SRQWRV LVPHUHWHLQN YDQQDN $] HJ\HV IDMRN térfoglalásában és fontossági sorrendjében véjehphq YiOWR]iVRNDW 8MYiURVL 0LNOyV NH]GHPpQ\H]pVpQHN N V] QKHW HQ a II. világháborút 10

16 Bevezetés N YHW WYHQ pyehq már négy alkalommal végrehajtott országos V]iQWyI OGL J\RPIHOYpWHOH]pVHN DGDWDL WpUEHQ pv LG EHQ MyO GRNXPHQWiOMiN (]HNE O PHJiOODStWKDWy KRJ\ Dz elmúlt évtizedek során D N O QE ] NXOW~UKDWiVRNQDN N V] QKHW HQ V]iQWyI OGMHLQN gyomnövényzetében mélyreható változások mentek végbe. Átalakult a gyomflóra faji összetétele, a megváltozott körülmények között egyes, korábban fontosnak tartott fajok visszaszorultak, a helyükön új taxonok MHOHQWHN PHJ YDJ\ PiVRN YiOWDN MHOHQW VVp $] HJ\ROGDO~DQ KDV]QiOW herbicidekkel szemben rezisztens gyombiotípusok megjelenése mellett, napjaink gyomszabályozási gyakorlatának másik komoly problémája a veszélyes, nehezen iuwkdwyidmrnq YHNY WpUIRJODOiVD Az utóbbi években Északnyugat-Magyarországon, különösen a.lvdoi OGWHU OHWpQD]HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) folyamatos terjedésének lehetünk szemtanúi. Tömeges, helyenként egyeduralkodó fajként való megjelenése a térség kapásvetéseiben mára már olyan PpUHW YpYiOWKRJ\DJ\RPLUWiVLWHFKQROyJLiN ]HPLV]LQW WHUYH]pVHNRU ellene táblaszintre adaptált, célzott védekezési eljárások kidolgozása válik szükségessé. *\RPQ YpQ\NpQW HO LGp]HWW N ]YHWOHQ NiUWpWHOH WiSDnyag- és Yt]HOYRQiV WpUSDUD]LWL]PXV VWE PHOOHWW JD]GDViJL MHOHQW VpJpW PpUJH] hatása és pollenjének allergén tulajdonsága is tovább fokozza. A gyomnövények okozta kártétel minimalizálása érdekében kidolgozott integrált gyomszabályozási rendszerben, más gyomszabályozási eljárások (agrotechnikai, mechanikai és biológiai) PHOOHWW D N ]HOM Y EHQ WRYiEEUD LV NLHPHONHG V]HUHS MXW D UDFLRQiOLV pv N UQ\H]HWNtPpO KHUELFLGKDV]QiODWQDN 11

17 Bevezetés A gyomnövény-kultúrnövény kölcsönhatás rendszerének tanulmányozása során napmdlqnedq PHJKDWiUR]y MHOHQW VpJH YDQ D kísérletes gyombiológiai és -ökológiai kutatásoknak, amelyek VHJtWVpJpYHO OHKHW Yp YiOLN D] HJ\HV J\RPIDMRN VDMiWRVViJDLQDN alaposabb megismerése, és ezen keresztül a hatékony gyomszabályozás OHKHW VpJHLQHNIHOWiUiVDis A=e57(.(=e6&e/.,7 =ÉSEI $GROJR]DWWiUJ\iWNpSH] HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) magyarországi elterjedésére vonatkozó adatok eléggé hiányosak és HOV VRUEDQ NLVDOI OGL HOWHUMHGpVpU O V]iPROQDN EH $QQDN HOOHQpUH KRJ\ hazánk szántóföldjeinek gyomosodási adatai már régóta rendelkezésre állnak, egyes gyomfajok szerinti feldolgozásuk ez idáig még nem történt PHJ (EE O NLLQGXOYD NXWDWy PXQNiQN HJ\LN FpOMD D] YROW KRJ\ D] Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések részletes adatainak feldoljr]iviydo iwirjy HOHP]pVW NpV]tWV QN D] HJ\Q\iUL V]pOI KD]DL HOWHUMHGpVpU O A gyomnövénnyel több kutató is foglalkozott, különösen a WD[RQyPLiWpVF QROyJLiW pulqw NpUGpVHNNHO 9LV]RQ\ODJ NHYpV D]RQEDQ D]RQ V]HU] N V]iPD DNLN D IDM ELROyJLiMiYDO NDSFVRlatban közölnek LQIRUPiFLyNDW ( NXWDWyN ] PH N OI OGL H]pUW D V]pOI ELROyJLiMiUD YRQDWNR]y HGGLJ PHJMHOHQW DGDWRN LV W EEQ\LUH N OI OGU O V]iUPD]QDN 0LQGH]HN DODSMiQ D] puwhnh]pv PiVLN I FpONLW ]pvh D V]pOI ELROyJLiMiW bemutató tudományos ismeretanyaj VV]HJ\ MWpVH pv UHQGV]HUH]pVH 12

18 Bevezetés "! #! $! # PHOOHWW D] HGGLJ PpJ NHYpVVp LVPHUW ELROyJLDL MHOOHP] LQHN KD]DL SRSXOiFLyNRQ W UWpQ WDQXOPiQ\R]iVD YROW 0LYHO D] puwhnh]pv NRUOiWR]RWW WHUMHGHOPH QHP WHWWH OHKHW Yp D J\RPQ YpQ\ ELROyJLiMiQDN teljes monografikus feldolgozását, ezért csak a védekezés szempontjából fontosnak vélt területeken végeztünk vizsgálatokat. $IDMNL]iUyODJJHQHUDWtY~WRQPDJYDNNDOW UWpQ V]DSRURGiViEyO NLLQGXOYD D V]pOI ELROyJLDL MHOOHP] LW IHOWiUy NXWDWiVRN V~O\SRQWMiW D csírázásbiológiai vizsgálatok képezték. Ennek során laboratóriumi N U OPpQ\HN N ] WW WDQXOPiQ\R]WXN D IpQ\ D N O QE ] WiUROiVL N U OPpQ\HN D WDODMPpO\VpJ D] HOWpU pymiudwrn WHUP KHO\L YLV]RQ\RN pv PDJpUpVL LG V]DNRN KDWiViW D V]pOI PDJYDN Q\XJDOPL ioodsrwiud pv csírázására. Emellett nyomon követtük a laboratóriumban, illetve szabadföldön tárolt magvak dormancia-ioodsrwiqdn PHJV] QpVpW Vizsgáltuk továbbá a változó NaCl-koncentráció, ph és az ozmotikus potenciál csírázásra gyakorolt hatását. A szántóföldi védekezések eredményességét nagymértékben PHJKDWiUR]y V]DEDGI OGL FVtUi]iV W UYpQ\V]HU VpJHLQHN MREE megismerése érdekében többéves megfigyeléseket folytattunk kontrollált WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW NXNRULFiEDQ FXNRUUpSiEDQ pv szabadföldi tenyészedényes kísérletekben. A növekedésanalízis módszerével megpróbáltuk felbecsülni a faj kompetitív képességét, újabb adatokkal gazdagítani ezáltal kártételére vonatkozó ismereteinket. Növényanalitikai vizsgálatok segítségével nyomon követtük a V]pOI KDMWiVRN PDNUR- és mikroelem koncentrációjának alakulását a 13

19 Bevezetés "! #! $! # WHQ\pV]LG V]DNIRO\DPiQDPHO\HN HUHGPpQ\HLMHOHQW VHQ KR]]iMiUXOQDN a tápanyagelvonásban játszott szerepének megítéléséhez..ruieel PHJILJ\HOpVHLQN V]HULQW D V]pOI J\DNUDQ NpSH] ]iuw állományokat, ezért terjedésében az allelopátia szerepét sem zárhatjuk ki. Ennek bizonyítására laboratóriumi csíráztatási kísérletekben WDQXOPiQ\R]WXNDV]pOI HVHWOHJHVDOOHORSiWLiVKDWiViW Napjaink széles gyomirtó szer kínálata ellenére viszonylag kevés azon herbicidek száma, amelyeknek szélf HOOHQL KDWpNRQ\ViJiUyO konkrét ismeretekkel rendelkezünk. Éppen ezért számos szántóföldi herbicidérzékenységi vizsgálatot is beállítottunk azzal a céllal, hogy ~MDEE DGDWRNDW V]ROJiOWDVVXQN D J\DNRUODW V]iPiUD D] HJ\Q\iUL V]pOI integrált gyomszabályozásának keretein belül megvalósítható védekezési technológiák kidolgozásához. 14

20 Szakirodalmi összefoglaló "! % &! '! ( ) * & 3. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 3.1. A=(*<1<È5,6=e/) 1(VEZÉKTANA ÉS RENDSZERTANI BESOROLÁSA $]HJ\Q\iULV]pOI HOQHYH]pVH Tudományos neve: Mercurialis annua L. LeggyakUDEEDQKDV]QiOWPDJ\DUQHYHHJ\Q\iULV]pOI GHKDV]QiODWRV PpJD]HJ\pYHVV]pOI HOQHYH]pVLV8JVÁROSI, 1973). Egyéb magyar neveit WAGNER (1908) illetve JÁVORKA (1925) sorolja fel: KDVKDMWyV]pOI disznóparéj KDVLQGtWyI merkurcsillag KDVOiJ\tWyI merkurius füve KDVSXUJiOyI VpU OWI A Szigetköz tájnyelvében további népi elnevezései is használatosak. Ilyenek a Mecséren elterjedt büdösgyam (KOVÁCS, 1987) valamint VÁRFÖLDI (1999) szóbeli közlése szerint a Dunaszentpálon és környékén régóta használt tökövi HOQHYH]pVHN A faj idegen neveit VILLARIAS (1979), WILLIAMS (1982) valamint WILLIAMS HUNYADI (1987) foglalták össze. (]HNDN YHWNH] N 15

21 Szakirodalmi összefoglaló "! % &! '! ( ) * & albán: merkuriali njëvjeçar norvég: ugrasbingel angol: annual mercury olasz: mercorella annual dogs mercury mercuriella boys-and-girls mercuriale bolgár: jednogodisna zsivolina orosz: prolesznik ádnoletnij cseh: EDåDQNDURþQt portugál: urtiga-morta dán: enårig bingelurt román: WUHS G WRDUH finn: yksivuotinen sinijuuri spanyol: mercurial francia: mercuriale annuelle malcoraje holland: eenjarig bingelkruid asun-bastar lengyel: szczyr roczny svéd: grenbingel német: Einjähriges Bingelkraut szerb-horvát: jednogodišnji prosinac Schutt-Bingelkraut szlovák: EDåDQNDURþQi A Mercurialis név eredete PLINIUS SECUNDUS /A.D. 23/ római természettudós szerint az ókori római mitológia egyik istenére, 0HUFXULXVUDYH]HWKHW YLVV]DDNLDPRQGDV]HULQWDQ YpQ\J\yJ\KDWiViW IHOLVPHUWHpVHOV NpQWDONDOPD]WDDJ\yJ\iV]DWEDQ%ROD, 1953) $]HJ\Q\iULV]pOI UHQGV]HUWDQDtaxonómiája) $] HJ\Q\iUL V]pOI UHQGV]HUWDQL EHVRUROiVD D OHJ~MDEE WD[RQyPLDL V]LQWp]LVHN HUHGPpQ\HLW N YHW IHMO GpVW UWpQHWL UHQGV]HUWDQ DODSMiQ D N YHWNH] %ORHIDI, 1995): 16

22 Szakirodalmi összefoglaló +",-%. / 0/ , %, 59:; 0;<54(:; = > B ; XVI. törzs: =iuydwhup N - Angiospermatophyta VII. osztály:.pwv]ln HN - Dicotyledonopsida C.I. alosztály: Rózsafélék - Rosidae ;,;I UHQG Kutyatejalkatúak - Euphorbianae 41. rend: Kutyatejvirágúak - Euphorbiales 101. család: Kutyatejfélék - Euphorbiaceae 1. alcsalád: - Acalyphoideae nemzetség: 6]pOI - Mercurialis L. faj: Egynyári - annua L. Régebbi taxonómiai munkákban a faj besorolásánál még egyéb rendszertani kategóriákat is megkülönböztettek. Például PAX HOFMANN (1930) osztályozási rendszerében a Mercurialis annua L. az Euphorbiaceae családon belül a Crotonoideae alcsaládba az Acalypheae nemzetségcsoportba (tribusz) a Mercurialinae altribuszba és a Mercurialis nemzetségbe tartozik. $ V]pOI QHP]HWVpJ IDMRNEDQ V]HJpQ\ 6CHUBERT et al., 1982). Az HXUySDLIOyUiWIHOGROJR]yP YpEHQ7UTIN et al. (1972) mindössze 7 fajról tesznek említést. PAX HOFMANN (1930) rokonsági viszonyaik alapján a QHP]HWVpJHWNpWIDMFVRSRUWUDRV]WMDIHO$]HOV HEGI (1975) által közép- HXUySDLQDN QHYH]HWW FVRSRUWED WDUWR]QDN D ORPERV HUG NEHQ HO IRUGXOy pyho M. perennis L. és M. ovata Sternb. et Hoppe fajok (TUTIN et al., 1972). SCHUBERT et al. (1982) szerint ide sorolható még a M. paxii Gräbn. (Syn.: M. longistipes %RUE YDODPLQW D] HOV VRUEDQ.HOHW- È]VLiEDQ HO IRUGXOy M. leiocarpa Sieb. et Zucc. is (HEGI, 1975). A PiVRGLNYDJ\PHGLWHUUiQIDMFVRSRUWRW VV]HVHQ WIDMDONRWMD(EE OQpJ\ 17

23 Szakirodalmi összefoglaló +",-%. / 0/ , %, 59:; 0;<54(:; = > B ; félcserje: M. tomentosa L.; M. reverchonii Rouy.; M. elliptica Lamk.; M. corsica Coss., az ötödik pedig a csoport egyetlen egyéves tagja, a M. annua L. (PAX HOFMANN, 1930; TUTIN et al., 1972; HEGI, 1975; SCHUBERT et al., 1982). Rendszerint kétlaki növény, de ritkábban ugyanazon a példányon SRU]yVpVWHUP VYLUiJRNLVHO IRUGXOhatnak (UJVÁROSI, 1973a). A fajnak három változata ismeretes, amelyek morfológiai különbségeik alapján választhatók szét (SOÓ, 1966): 1. var. annua [ciliata, genuina, dioica] - kétlaki, de gyakran felemás alakjai: YLUiJ]DW~DWHUP VYLUiJRN O N f. annua [ovata] - a levelek tojásdadok, pillásak f. cordata - a levelek szíves tojásdadok f. angustifolia [lanceolata] - a levelek ék-oiqg]vivdni UpV]HVHN f. cuneatolanceolata - a levelek ék-tojásdad lándzsásak, csipkések f. variegata - a levelek fehéren foltosak f. transsilvanica -DODFVRQ\WHUPHW J\HQJpG KtPYLUiJ]DWDU YLGKRVV]~Q\HO D virágok és a levelek kicsik f. verticillata - a levelek részben hármas örvökben állnak 2. var. ambigua [monoica, serrata] -HJ\ODNLDSRU]yVpVWHUP VYLUiJDL keverten találhatók, leveleik éklándzsásak 3. var. camberiensis -DWHUP VYLUiJDLW EEp-kevésbé kocsányosak 18

24 Szakirodalmi összefoglaló +",-%. / 0/ , %, 59:; 0;<54(:; = > B ; TUTIN et al. (1972) szerint változatosságának alapja a faj széles genotípusos plaszticitása, amely azt jelenti, hogy kromoszómaszáma a diploid: 2n = 16-tól a 2n = 112-ig változhat. (QQHN PHJIHOHO HQ 0EUSEL et al. (1978) négy változatot írnak le, PHO\HN D SORLGL]iFLy N O QE ] vidékén nagyon gyakoriak: V]LQWMHLQ iooqdn pv D ) OGN ]L-tenger 1. var. huetii - diploid, 2n = 16, a Földközi-tenger nyugati UpV]pW OHJpV]HQ.Uétáig ill. Dél-Franciaországban elterjedt 2. var. ambigua - hexaploid, 2n = 48, az egész Mediterráneumban megtalálható 3. var. monoica - okto-pvsro\sorlgi NpSSD],EpULDLWpUVpJEHQ elterjedt 4. var. camberiensis - polyploid, leginkább az Ibériai térségben gyakori PANNELL (1997a) Dél-Spanyolországban egy- pv NpWODNL V]pOI populációkkal végzett kísérletei alapján megállapította, hogy a NpWODNLViJRWDODSYHW HQHJ\GRPLQiQVDOOpOKDWiUR]]DPHJ DURAND DURAND (1985) vizsgálatai szerint a ploidizáció emelkedése egyúttal az egylakiság gyakoriságát is növeli, és jól mutatja ezen alakok fokozódó alkalmazkodását az Ibériai területeken uralkodó U YLGQHGYHVLG V]DNRNKR] Közép-Európában a var. annua a leggyakoribb, rajta kívül csak a var. ambigua ULWND HO IRrdulásáról számolnak be (DURAND, 1963; SOÓ, 1966). 19

25 Szakirodalmi összefoglaló +C,D-%. /0#/1 23 4, 567 származása és elterjedése 3.2. SZÁRMAZÁSA ÉS ELTERJEDÉSE Származási helye és földrajzi elterjedése (XUySDL PHGLWHUUiQ HUHGHW D IOyUDHOHP EHVRUROiV DODSMiQ 6IMON et al., 1992) kozmopolita faj. HEGI (1975) kézikönyve szhulqw YDOyV]tQ VKD]iMD OHJ D ) OGN ]L-tenger nyugati medencéjében található, ahol a YHOH URNRQViJEDQ OpY IDMRNNDO HJ\ WW V]pOHVN U HQ HOWHUMHGW 0LYHO Európában egykor több helyen gyógynövényként is termesztették, gyakori kivadulásának eredményeként sok helyen meghonosodott, ezért eredeti származási helye biztonsággal már nem állapítható meg (KUTSCHERA, 1960; HEGI, 1975; HOLZNER, 1981). Annak ellenére, hogy ROTHMALER (1972), SCHUBERT et al. (1982) ill. HANF (1990b) is neofiton (XVI. század) fajnak írja le, közép-hxuysdl HO IRUGXOiViW PiU D UyPDL FViV]iUViJ LGHMpE O pv D N ]psnrueyo V]iUPD]y DUFKHRERWDQLNDL leletek tanúsítják (WILLERDING, 1986). 9LV]RQ\ODJ QDJ\ NLWHUMHGpV ]iuw DUHiMD FVDNQHP HJpV] (XUySiUD kiterjed, amely északon Rigáig, délen pedig egészen a Balkán-félsziget déli részéig húzódik (HEGI, 1975). Északkeleti elterjedésének határa ugyanakkor Közép-(XUySD FHQWUiOLV UpV]pQ WDOiOKDWy H]pUW VV]HI JJ areája hazánkat csak részben érinti (1. ábra). Honos elterjedési területén kívüli szórványos megjelenései több európai országból, pl. a Skandináv államokból (OUREN, 1994; HÄMET-AHTI et al., 1998) is ismertek. MEUSEL et al. (1978) szerint Észak-Afrikában egészen a Szahara határáig HO UHQ\RPXO pv 'poq\xjdw-ázsiában is kiterjedt areát képez. Sokfelé 20

26 Szakirodalmi összefoglaló +C,D-%. /0#/1 23 4, 567 származása és elterjedése behurcolták, így Észak-$PHULNiED4XHEHFW O2QWDULRQpV.DOLIRUQLiQiW egészen Mexikóig) ill. Dél-Amerikába (Lima és Buenos Aires környékére), valamint Dél-Afrikába, Nyugat-,QGLiED V W PpJ Ausztráliába és Új-Zélandra is. Ezeken a területeken, mint szántóföldi J\RPQ YpQ\D]RQEDQQLQFVN O Q VHEEMHOHQW VpJH 1. ábra. A Mercurialis annua L. földrajzi elterjedése MEUSEL et al. (1978) nyomán ( : elterjedési terület; sa: szünantróp) Annak ellenére, hogy tipikusan az alacsonyaeedq IHNY WHU OHWHN Q YpQ\H PDJDVViJL HO IRUGXOiVD SO )UDQFLDRUV]iJ N ]psv UpV]pQ pv Olaszországban 500 m-es tengerszint feletti magasságig, az Alpokban 1000, ritkábban 1800 m-lj 0DURNNyEDQ SHGLJ D WHQJHUV]LQWW O V]iPtWYD 21

27 Szakirodalmi összefoglaló +C,D-%. /0#/1 23 4, 567 származása és elterjedése egészen 2000 méteres magasságig terjed (MEUSEL et al., 1978; SCHUBERT et al., 1982). A faj elterjedési területének déli határa ott található, ahol az évi átlagos csapadék mennyisége nem éri el a 250 mm- W D NHOHWL SHGLJ (XUySiQDN DUUD D UpV]pUH WHY GLN DKRO D MDQXiUL iwodjk PpUVpNOHW meghaladja a 3 o C-t. Ugyanakkor június közepén legalább 15 o C-RV iwodjk PpUVpNOHWHW LJpQ\HO H]pUW HO IRUGXOiVD Angliában és Írországban csak a délkeleti területekre korlátozódik (SCHUBERT et al., 1982). Mindezek mellett közép- és nyugat-európai elterjedése nagyon YiOWR]DWRV NpSHW PXWDW +HO\HQNpQW QDJ\REE WHU OHWHNU O WHOMHVHQ KLiQ\]LNPiVKROYLV]RQWW PHJHVHQIRUGXOHO 6]pOHVHOWHUMHGpVLWHU OHWH WDOiOKDWy SO 1pPHWRUV]iJ NHOHWL IHOpEHQ I OHJ +DOOH pv 0DJGHEXUJ környékén, ahol cukorrépában a három legfontosabb gyomnövény között tartják számon (SCHUBERT et al., 1982). Németország nyugati részén pedig a Rajna és a Majna folyó mentén és Wetterauban, valamint Hannover környékén, Baden tartományban, Westfaliában és Maintalban, Würzburg-tól délre gyakori (BROD, 1953). A Bajor Alpokban viszont WHOMHVHQ KLiQ\]LN +DVRQOy D KHO\]HW &VHKRUV]iJLHOWHUMHGpVpW LOOHW HQ LV ahol leginkább az ország észak-nyugati (Frantiskovy-Lázné, Cheb, /LWRPpULFp LOOHWYH N ]psv UpV]HLQ.XWQD +RUi 3LVHN 6REHVODY található meg. MoUYDRUV]iJ WHU OHWpQ HQQpO J\DNRULEE HO IRUGXOiVD észak felé haladva viszont fokozatosan csökken (HAMOUZ, 1999). Szlovákiai elterjedése FUTÁK BERTOVÁ IOyUDP YH DODSMiQ HOV VRUEDQ D.LVDOI OG 'XQiWyO pv]dnud HOWHU O UpV]pUH pv D NiUSiWL folyók tágas völgyeire korlátozódik. Ezen vidéken különösen Pozsony, Pezinok, Trnava, Trencsén, Nyitra, Révkomárom és Párkány környékén 22

28 Szakirodalmi összefoglaló +C,D-%. /0#/1 23 4, 567 származása és elterjedése MHOHQW VPpUWpN HO IRUGXOiVDPiVKRQQDQSHGLJWHOMHVVpJJHOKLiQ\]LN$ szomszédos Ausztriában a szántóföldi gyomvegetációk kialakításában MiWV]RWWV]HUHSpU OW EEF QROyJLDLMHOOHJ PXQNiNEDQLVHPOtWpVWWHV]QHN Ezek közül a legfontosabbak HOLZNER (1970, 1972, 1973) valamint RIES (1992) közleményei, amelyek egybehangzóan kiemelik, hogy az egynyári V]pOI D 3DQQyQLDL IOyUDWDUWRPiQ\KR] WDUWR]y WpUVpJEHQ V]pOHVN U HQ elterjedt. ADLER et al. (1994) pedig arról is beszámolnak, hogy az Alpok pvd]rnho YLGpNHLNLYpWHOpYHOHOV]yUWDQV]LQWHD]HJpV]RUV]iJPHOHJHEE klímájú helyein megtalálható (O IRUGXOiVDpVHOWHUMHGpVH0DJ\DURUVzágon Annak ellenére, hogy a M. annua KD]DL HO IRUGXOiViW PiU D UyPDL FViV]iUViJ LGHMpE O V]iUPD]y DUFKHRERWDQLNDL OHOHWHNE O NLPXWDWWiN (HARTYÁNYI D NpV EEL NRURNDW IHOWiUy UpJpV]HWL NXWDWiVRN VRUiQ D]RQEDQ Q YpQ\L PDUDGYiQ\DLW HJ\HWOHQ OHO KHO\Hn sem sikerült azonosítani (GYULAI $ MHOHQW VHEE KD]DL ERWDQLNDL monográfiákban egészen a XIX. század derekáig nem tesznek róla említést, ekkor PECK J\RPYHJHWiFLyW LV pulqw IORULV]WLNDL munkájában Magyar-ÏYiU N UQ\pNL HO IRUGXOiViUyO V]iPRO be. Szintén HEE O D] LG V]DNEyO V]iUPD]LN D] D 'EININGER (1878) által készített dominancia lista is, amelyen a Moson-megye szántóföldjein gyomosító legfontosabb növényfajokat sorolja fel. Ezen a listán már szerepel a M. annua, PpJSHGLJ D] HO NHO QHN V]iPtWy KHO\HQ $] HJ\Q\iUL V]pOI NRUDL NLVDOI OGL HO IRUGXOiViYDO NDSFVRODWEDQ V]ROJiOQDN WRYiEEL 23

29 Szakirodalmi összefoglaló ECFDG%H IJ#IK LM N F OPQ származása és elterjedése bizonyítékokkal POLGÁR (1941) kutatási eredményei is, aki a múlt század HOV IHOpE O V]iUPD]y IHOPpUpVHLUH KLYDWNR]YD *\ U-megye flóráját EHPXWDWy P YpEHQ D N ] QVpJHV W PHJHVHQ HO IRUGXOy IDMRN N ] WW említi. Ezzel szemben WAGNER PDJ\DURUV]iJL HOWHUMHGpVpU múlt század elején csupán ennyit ír: Terem szórványosan az ország O D PLQGHQ UpV]pEHQ $ IDM KD]DL HO IRUGXOiViQDN HOV UpV]OHWHV OHtUiViW UJVÁROSI 1973-ban megjelent könyvében találjuk. Eszerint az egynyári V]pOI D 'XQiQW~O QDJ\ UpV]pQ D 'XQD YLGpNpQ YDODPLQW D 1\XJDWLközéphegységben gyakori, az Északi-N ]pskhj\vpjehq (JHUW O 9iFLJ SHGLJ V]yUYiQ\RVDQ IRUGXO po $ GpOQ\XJDWL UpV]HN VDYDQ\~ Walajain azonban hiányzik. A fenti összeállítás elkészítéséhez szükséges LVPHUHWDQ\DJOpWUHKR]iViWD] NH]GHPpQ\H]pVpUH-ben megindult és irányításával 1953-LJ YpJUHKDMWRWW HOV PDMG D N ]HO K~V] pyyho NpV EEL ( ), még részletesebb, második orszijrv PpUHW V]iQWyI OGL gyomfelvételezések eredményei biztosították. Ezen felmérések összesített átlagborítási adatait, valamint az újabb harmadik ( ) és a legújabb negyedik ( ) országos gyomfelvételezések eredményeit is figyelembe véve a faj tpuirjodoiviedq YpJEHPHQ YiOWR]iVDL folyamatosan dokumentálhatók. Ezek szerint az I. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés idején, 1950-ben a kapás növényeket reprezentáló NXNRULFDYHWpVHN iwodjiedq D] HJ\Q\iUL V]pOI %-os átlagborításával a 30., a II. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés alkalmával a 40. helyet (0,09 %) foglalta el a borítás tekintetében (UJVÁROSI, 1973b). A III. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés során a 39. helyen (0,10 %) szerepelt a fontossági sorrendben (TÓTH et al., 1989). A legutóbbi, ben végzett Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés eredményei 24

30 Szakirodalmi összefoglaló ECFDG%H IJ#IK LM N F OPQ származása és elterjedése szerint pedig a 35. legnagyobb átlagborítású (0,14 %) faj volt hazánk kukorica vetéseiben (SZENTEY, 1998). Az átlagborítási %-ok alapján úgy W QKHW KRJ\ DM. annua szántóföldi térfoglalása az elmúlt fél évszázad során D PH] JD]GDViJL WHU OHWHN iwvwuxnwxuioygivd pv D WHUPHOpV színvonalának emelkedése ellenére alig változott. Ezzel szemben a fajok foqwrvvijl VRUUHQGMpEHQ YLV]RQW HJ\UH HO UpEE NHU O +DVRQOy WHQGHQFLD ILJ\HOKHW PHJ D] V]L E~]DYHWpVHNEHQ LV DKRO D] RUV]iJRV átlagborítási adatok alapján 1950-ben a 105., 1970-ben a 97., 1988-ban a 82., 1997-ben pedig a 77. helyen szerepelt a fontossági sorrendben. A IHQWL KHO\H]pVHNE O DUUD N YHWNH]WHWKHW QN KRJ\ WpUIRJODOiVD V]L E~]iEDQRUV]iJRVV]LQWHQJ\DNRUODWLODJMHOHQWpNWHOHQQHNWHNLQWKHW $] HJ\Q\iUL V]pOI KD]DL HOWHUMHGpVpYHO NDSFVRODWEDQ D] HOP~OW évtizedben viszonylag nagy számban jelentek meg olyan publikációk is, DPHO\HN NLVHEE WiMHJ\VpJHNUH YDJ\ ]HPL PpUHWHNUH NLWHUMHG IHOYpWHOH]pVHNHUHGPpQ\HLU OV]iPROQDNEH HORVÁTH et al. (1987) a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság egyik, a Mosoni-'XQiW YH] FXNRUUpSDYHWpVpEHQ YpJH]WHN J\RPIHOYpWHOHzést, amelynek átlagos gyomborítottságát 7,96 %-QDN WDOiOWiN HEE O legnagyobb térfoglalással (2,32 D] HJ\Q\iUL V]pOI V]HUHSHOW )EHÉR (1987) a kisalföldi cukorrépavetések gyomnövényzetének öt éven keresztül ( ) végzett cönológiai vizsgálatai alapján a M. annua a negyedik legnagyobb borítású (2,22 %) fajnak bizonyult, csupán a Chenopodium album L., az Amaranthus retroflexus L. és az Echinochloa crus-galli /HO ]WpNPHJ A Szigetköz szegetális gyomvegetációjának felvételezése során CZIMBER (1992) a vegyszeresen gyomirtott és a nem vegyszerezett táblák 25

31 Szakirodalmi összefoglaló ECFDG%H IJ#IK LM N F OPQ származása és elterjedése átlagadatait figyelembe véve, kukoricában 2,71 %-os átlagborításával sorrendben a 3., cukorrépában 2,68 %-NDO V]LQWpQ D V]L E~]iEDQ 0,06 %-kal a 30., sárgarépában 0,30 %-os átlagborításával pedig a 14. helyre rangsorolta az egynyári szélfüvet. E térség szántóföldi J\RPYHJHWiFLyMiQDN YiOWR]iVDLW NXWDWy ~MDEE YL]VJiODWRNEDQ D V]pOI WRYiEEL HO UHW UpVpU O V]iPROQDN EH %RÜCKNER et al. (1997) szerint NXNRULFiEDQ pv N ] WW D YH]HW SR]tFLójának megtartása mellett átlagborítása 1,3 %-kal növekedve 4,04 %-ot ért el. Ezalatt a hat py DODWW MHOHQW VpJH D UpJLy V]L E~]DYHWpVHLEHQ LV PHJQ WW -ra kilenc helyet javítva már a 21.-UH OpSHWW HO D UDQJVRUEDQ 3INKE et al., 1997). Az átlagborítási adatok mellett a százalékban kifejezett HO IRUGXOiVL J\DNRULViJRW LV ILJ\HOHPEH YpYH 0AGYAR et al. (1998) felvételezései alapján a Szigetköz kukoricavetéseiben 81,43 %-os HO IRUGXOiVL J\DNRULViJRW D 0RVRQL-síkság kapásvetéseiben MAGYAR (1998a) 96,4 %-ov HO IRUGXOiVL J\DNRULViJRW D )HUW -Hanságmedencében pedig 56,6 %-RV HO (MAGYAR, 2000). IRUGXOiVL J\DNRULViJRW ioodstwrwwdn PHJ SZÁRNYAS HW DO D] HJ\Q\iUL V]pOI IRO\DPDWRV 9DV PHJ\HL WHUMHGpVpU O V]iPROQDN EH PHO\QHN VRUiQ D]W WDSDV]WDOWiN KRJy a J\RPQ YpQ\N O Q VHQQDJ\V]iPEDQIRUGXOWHO D*\ U-Moson-Sopron megyével határos északi területeken. CZIMBER et al. (1997) felvételezéseket végeztek a komáromi Solum 5WNXNRULFDpVPiVRGYHWpV ] OGEDEWiEOiLQ9L]VJiODWDLNV]HULQWDV]pOI kukoricában a negyedik legnagyobb borítású faj volt. A gazdaság PiVRGYHWpV ] OGEDEWiEOiLQ YLV]RQW D M. annua (3,18 YROW D] HOV amely egyes táblarészeken % körüli borítással is szerepelt. 26

32 Szakirodalmi összefoglaló ECFDG%H IJ#IK LM N F OPQ származása és elterjedése $ IHQWLHNHQ NtY O D J\RPQ YpQ\ W PHJHV NLVDOI OGLHO IRUGXOiViUD pv várható terjedésére CZIMMERER SZALAI (1985) valamint SCHEER (1993) is felhívja a figyelmet. A M. annua kisalföldi elterjedésével kapcsolatos további adatok találhatók még JEANPLONG (1965), PINKE et al. (1995), PINKE (2000a,b) illetve PINKE PÁL (2001) cönológiai és florisztikai vonatkozású munkáiban. Néhány, a közelmúltban megjelent közleményben azonban már QHPFVDN D.LVDOI OGU O KDQHP D] RUV]iJ PiV UpV]HLU O LV MHOH]WpN D] HJ\Q\iUL V]pOI HO IRUGXOiViW (]HN N ] O pughphv PHJHPOtWHQL 'ELLEI (2000) vizsgálati eredményeit, aki az egri és a mátraaljai borvidék V] O OWHWYpQ\HLEHQ pv N ] WW HOYpJ]HWW UHQGV]HUHV gyomfelvételezései során 1999-W O NH]G G HQ pv]ohowh D M. annua MHOHQOpWpWDPHO\HNNRUD PHJYL]VJiOW V] O WiEOiN %-iqirugxowho (O IRUGXOiVLJ\DNRULViJDHJ\HO UHPpJQHPPRQGKDWyMHOHQW VQHNEiUD N YHWNH] pyehq PiU FVHNpO\ HPHONHGpVW PXWDWRWW %). MIHÁLY NÉMETH (2001) a nyugati országrész néhány borvidékén (Ság, Somló, Badacsony) végeztek gyom-iorulv]wlndl IHOPpUpVHNHW $ ViJKHJ\L V] O N gyomösszetételének nyárvégi vizsgálatakor a M. annua 1,25 %-os átlagborítását tapasztalták, amellyel a 9. helyre került a dominancia OLVWiQ (O IRUGXOiViW %DGDFVRQ\EDQ LV IHOMHJ\H]WpN LWW D KHO\UH rangsorolták. 27

33 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári sfopq RS LQSPT HMUM VG PPGR(F ON#G 3.3. MORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE CSÍRANÖVÉNY A sziklevelek 6-7 mm hosszúak és 4-6 mm szélesek, ovális kerekdedek, széles, lekerekített csúcsúak és rövid (1-2 PP Q\HO (BROD, 1953). HUNYADI (1988) szerint sziklevelei elliptikusak, mm hosszúak, 8-10 mm szélesek és sárgán erezettek (2.A ábra). Színük legtöbbször élénkzöld (SCHUBERT et al., 1982) vagy sötét szürkészöld (BROD $ OHYpOQ\pOW O KiURP pu LQGXO D N ]psv villásan elágazik, az erek világosabbak, elkülönülnek a sziklevél zöld tónusától (NÉMETH, 2000). A hipokotil 0,5-0,7 PP iwppu M YHJHV HN IHKpUV]tQ IHOV UpV]pQYLOiJRV] OGSCHUBERTHWDO$]HOV pvd N YHWNH] ORPEOHYHOHN iwhoohqhvhn RYiOLVDN ULWNiQ FVLSNpV-I UpV]HVHN V]pOHLNHQ D IRQiN HUHLQ pv D OHYpOQ\pOHQ HOV]yUWDQ V] U VHN NÉMETH, 2000). Hosszuk mm, szélességük 6-8 mm, melyek teljesen NLIHMO GYH HOpULN D -50 mm hosszúságot, illetve a mm-es szélességet. A levélnyelek 20 mm-es nagyságúra is megnyúlhatnak (SCHUBERT et al., 1982). KIFEJLETT NÖVÉNY 2UVy DODN~ I J\ NpUUHO UHQGHONH]LN DPHO\E O HJ\ JD]GDJRQ HOiJD]y gyökérrendszeuw IHMOHV]W 0iU DWDODMIHOV]tQ N ]HOpE O V]pWiJD]LN pvw EE HU V NH]GHWEHQ ROGDOUD NpV EE OHIHOp Q YHNY J\ NpUiJDNDW NpSH] DPHO\HN V U ROGDOJ\ NpU]HW NNHO HJ\HQOHWHVHQ EHKiOy]]iN D WHU OHWHW (BROD, 1953; KUTSCHERA, 1960). Sekélyen gyökerezik, mélységi NLIHMO GpVpW D]RQEDQ D WDODMDGRWWViJRN pv D NOLPDWLNXV WpQ\H] N LV 28

34 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári sfopq RS LQSPT HMUM VG PPGR(F ON#G nagymértékben befolyásolják. Ennek függvényében gyökértengelyükkel cm (KUTSCHERA, 1960) mélyre hatolnak le a talajba (2.B ábra). +DMWiVUHQGV]HUHNHGYH] IpQ\YLV]RQ\RNHVHWpQW YpW O dúsan elágazó, PtJ V U ioorpiq\rnedq YDJ\ iuq\pnroiv KDWiViUD UHQGV]HULQW HOiJD]iV QpON OLpVDODFVRQ\DEEWHUPHW &ZIMBER et al., 1998). A C B 2. ábra. A Mercurialis annua L. vegetatív részeinek morfológiai L$ csíranövény (BENCIVENGA et al., 1979); B gyökérzet (KUTSCHERA, 1960); C levélformák (SCHUBERT et al., 1982) MHOOHP] 29

35 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári swxyz [\ ]Z\Y^ _`a` bc YYc[(W Xd#c 0DJDVViJD WHUP KHO\W O pv D NRPSHWtFLyV YLV]RQ\RNWyO I JJ HQ YiOWR]KDW 9DOyV]tQ OHJ H]]HO PDJ\DUi]KDWyN D] HJ\HV V]HU] NW O V]iUPD]y HOWpU DGDWRN LV -40 cm (WEHSARG, 1954; HEGI, 1975; HANF, 1990a), cm (BROD, 1953; TUTIN et al., 1972; SCHUBERT et al., 1982), cm (WAGNER, 1908; BENCIVENGA et al., 1979), ritkán 70 cm (HEGI,.HGYH] IHOWpWHOHN PHOOHWW IHMO GYH HJ\HV példányoké azonban a 120 cm-es magasságot is eléri (HOFSTETTER, 1986). BENCIVENGA HW DO V]HULQW PpUKHW PDJDVViJEHOL N O QEVpJHN ILJ\HOKHW NPHJDQ - és a hímvirágú egyedek között. Két éven keresztül YpJ]HWW PRUIRPHWULDL PpUpVHL DODSMiQ D WHUP V SpOGiQ\RN iowdjrv magasságát 36,1 cm-nek, míg a porzósakét 33,9 cm-nek találta. HOFSTETTER (1986) megállapította, hogy a növény magasságát a csírázás ideje is nagyban meghatározza. Megfigyelései szerint FXNRUUpSiEDQ QHP D] isulolv HOHMpQ HOV QHN KDQHP D NpV EE PiMXV HOHMpQNLNHOWQ YpQ\HNQ WWHNa legmagasabbra. 6]iUD QpJ\pO IHOiOOy NRSDV] ijdl iwhoohqhvhn 9LOiJRV] OG V]tQ kissé megvastagodott szárcsomókra és változó hosszúságú szártagokra tagolt (3. ábra). Az internódiumok hossza 0,8-9,5 cm között (BENCIVENGAHWDOiWPpU DODNXO$V]iUW YHIHOpHV MH SHGLJ1 cm körül (SCHUBERT et al., NU YLGHEEHNiWODJEDQ cm-esek, a V]iU FV~FVD IHOp HV N SHGLJ UHQGV]HULQW KRVV]DEEDN iwodjrvdq cmesek (BENCIVENGA et al., 1979). A sziklevél alatti szárrész megvastagodott, barnás-vöröses, többnyire apró bibircsekkel borított (NÉMETH, 2000). 30

36 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári swxyz [\ ]Z\Y^ _`a` bc YYc[(W Xd#c 3. ábra. A kifejlett Mercurialis annua L. növény habitus képe: WHUP VHJ\HG porzós egyed (SCHUBERT et al., 1982) Leveleinek alakját és nagyságát nagyfokú változékonyság jellemzi, amely BENCIVENGA et al. (1979) kísérletei szerint nem genetikai okokra, KDQHP NL]iUyODJ D N UQ\H]HWL IHOWpWHOHN N ] WWL N O QEVpJHNUH YH]HWKHW vissza (2.C ábra). UJVÁROSI (1973a) leírása szerint levelei tojásdadok vagy lándzsás-hosszúkásak, csipkés-i UpV]HV V]pO HN pv HOHLQWH SLOOpV po HN $ OHYpOOHPH] popqn ] OG V]tQ IpQ\HV KRVV]~ViJD -5 cm szélessége pedig 1,8-3,5 cm között változik. Levélnyele rövid, 1-2 cm-es. Mellettük két halványzöld 2-3 mm hosszú és 1-1,5 mm széles pálhalevél 31

37 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári swxyz [\ ]Z\Y^ _`a` bc YYc[(W Xd#c található (SCHUBERT et al., 1982). A B C D E P 4. ábra. A Mercurialis annua L. generatív részeinek morfológiai MHOOHP] L$ porzós virág; B WHUP VYLUiJ(SCHUBERT et al., 1982); C pollen (LISCI et al., 1994); D termésének hossz- és keresztmetszete; E magvai (SCHERMANN, 1967) $ SRU]yV HJ\HGHN YLUiJDL D OHYHOHN KyQDOMiEyO IHMO G cm-nél is KRVV]DEEUD PHJQ Y WHQJHO\HQ I ]puhvhq -5 mm vastag csomókban, átlagban nyolcasával ülnek (4.A ábra). Egyetlen virágjának hossza 0,9-1,7 mm között alakul (LISCI et al., 1994). Három lepellevelük szélestojásdad, kihegyezett, 1,5-2 mm hosszú (UJVÁROSI, 1973a; HEGI, 1975). A porzók száma BASSANI et al. (1994) szerint 15, BROD (1953) és HEGI (1975) közlése alapján pedig 8-12 (maximum 21). Egy növényen átlagosan 1865 porzós virág található (BENCIVENGA et al., 1979). 7ULNROSRUiW V]HUNH]HW SROOHQMH HOOLSV]RLG DODN~ & ieud ), felszínének 32

38 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári swxyz [\ ]Z\Y^ _`a` bc YYc[(W Xd#c PLQWi]DWD KiOy]DWRV W VNpNNHO ERUtWRWW iwodjrv iwppu MH PLQG VV]H - 25 µm (DAUMANN, 1972; VALDÉS et al., 1987; LA-SERNA RAMOS et al.,.pw UHJ SROOHQ]ViNRNDW NpS] SRUWRNMDLEDQ iowdoiedq GE SROOHQV]HP WDOiOKDWy $] HJ\ YLUiJRQ EHO O NpS] G pollenszemek száma, pedig körül alakul (LISCI et al., 1994). $ WHUP V YLUiJRN NHWWHVpYHO-hármasával (ritkábban négyesével) igen rövid kocsányon ülnek a levelek hónaljában (4.B ábra). Hosszuk 2,8-4 mm (LISCI et al., 1994). Lepellevelük szintén tojásdad és kihegyezett, de az alapjuk felé összehúzott (UJVÁROSI, 1973a). Egy-egy virágban NHWW tyhow WROODV ELEH WDOiOKDWy DPHO\KH] HJ\HWOHQ LJHQ U YLG ELbeszál tartozik (LISCI HW DO $ WHUP V YLUiJRN iwodjrv Q YpQ\HQNpQWL száma BENCIVENGA et al. (1979) vizsgálatai alapján eléri a 2360 db-ot. TERMÉS 7RNWHUPpVH V] U V NpWUHNHV] NpWPDJY~ PDMGQHP J PE O\ - 3 mm hosszú, felszínét apró, hegyes szemölcsök fedik (SCHERMANN, 1967; HEGI, 1975; HANF, 1990a). A termésérés során sokáig zölden PDUDGFVDNU YLGGHODPDJYDNNLKXOOiVDHO WWKDOYiQ\RGLNHO6CHUBERT et al., 1982). Magja 1,8-2,0 mm nagyságú, kövér, ovális, széles talpú. Vastagsága (lapultsága) 0,9-ed része a mag szélességének (4.D ábra). Csúcsának középvonalában a csírakaput (mikropyle) takaró keskeny, fehér vagy KDOYiQ\ EDUQD V]tQ WDUDMV]HU NLQ YpV FDUXQFXOD WDOiOKDWy DPL D PDJNH]GHPpQ\ EXUNiEyO HUHG VHMWEXUMiQ]iV N YHWNH]PpQ\H $ODWWD helyezkedik el a bemélyedt köldök (hilum), amelyet finom fehér vonal 33

39 Szakirodalmi összefoglaló Az egynyári swxyz [\ ]Z\Y^ _`a` bc YYc[(W Xd#c YDUUDW N W VV]H D PDJ W YpQ NLVVp NLHPHONHG N OG NN~SSDO (SCHERMANN $ PDJNH]GHPpQ\W NtY OU O NpW PDJNH]GHPpQ\- EXURN LQWHJXPHQWXP YHV]L N U O D N OV 0DOSKLJL-IpOH VHMWHNE O felépült kemény paliszád réteg, melynek vastag fala lignint és szuberint WDUWDOPD] pv D EHOV LQWHJXPHQWXP YpNRQ\ IDO~ EHQQH SHNWLQFHOOXOy] található. A mag csúcsi felületén ezt a két burkot a magrügybél (nucellus) maradványa töri át, melynek vékony sejwidod HOSDUiVRGRWW $ EHOV magkezdemény-burok a caruncula, az embrió és az endospermium lipidet és proteint tartalmaz (PACINI, 1990). A mag színe világos szürkésbarna, finoman göröngyös, gyengén IpQ\O 6CHERMANN, 1967). Ezermag tömegét SALISBURY (1961) 1,3-1,8 g-nak, SCHERMANN (1967) 1,9-2,5 g-nak, BENCIVENGA et al. (1979) 2 g-nak, CREMER et al. (1991) pedig 1,87 g-nak írja le. PACINI (1990) magmorfológiai vizsgálatai szerint magvai 1,5-2 mm nagyságúak, H]HUPDJW PHJ NSHGLJDEHJ\ MWpVLG SRQWMiWyOI JJ Hn 0,4-2,5 g között ingadozik A=(*<1<È5,6=e/) *$='$6È*,-(/(17 6e*(.RUDWDYDV]WyONpV V]LJWDUWyIRO\DPDWRVFVtUi]iViQDNN V] QKHW HQ szinte valamennyi növénykultúrában megtalálható. BENCIVENGA et al. (1979) által készített összeállítás szerint, Olaszország 29-féle termesztett NXOW~UiMiEDQHO IRUGXO+D]iQNV]iQWyI OGMHLQHOV VRUEDQDNDSiVNXOW~UiN J\RPWiUVXOiVDLEDQWDOiOKDWyPHJGHDV]DNLURGDORPEDQIHOOHOKHW DGDWRN alapján gyakori gyomnövény lehet sárgarépában (CZIMBER, 1993), 34

40 Szakirodalmi összefoglaló ecwdc%_ f gfh ]` d WXYZ _ awi a d#h _` bcycg j d#x#_c olajlenben, burgonyában, tavaszi árpában és olajretekben (MAGYAR, D YDODPLQW PiVRGYHWpV ] OGEDEYHWpVEHQ LV &ZIMBER et al., 1997). Nyár végén-nrud VV]HO KHO\HQNpQW QDJ\ W PHJEHQ MHOHQKHW PHJ V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ 0AGYAR NAGY, V W PpJ V]L búzavetésekben is (GODÁNÉ 3DUODJWHU OHWHNHQ V] O N szegélyében, nem karbantartott út- pv HUG V]pOHNHQ W OWpVHNHQ VWE PHJMHOHQ pv PDJRW puoho SpOGiQ\DL SHGLJ SRWHQFLiOLV YHV]pO\IRUUiVW jelentenek termesztett növényeink számára. BROD (1953) tapasztalatai szerint, ha egyszer egy helyre már behurcolták, onnan teljes mértékben visszaszorítani még intenzív védekezés mellett is alig lehet. Annak ellenére, hogy hazánkban a IV. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés eredményei alapján meghatározott fontossági sorrendben még mindig FVDN D ÄPiVRGUHQG IRQWRVViJ~ IDMRN N ] WW V]HUHSHO %FNTÁ, 1998), MHOHQW VpJH WiMHJ\VpJLOHJ HOWpU NpSHW PXWDW $] RUV]iJ HJ\HV térségeiben, mint pl. a Kisalföldön is, az utóbbi néhány évtizedben tapasztalható dominancia viszonyainak növekedése miatt, gazdasági MHOHQW VpJH pyu O pyuh IRNR]yGLN MAGYAR et al., 1998). Ezzel szemben az ország más részein többnyire csak az alkalmilag gyomosító fajok között említik. - Y EHQL MHOHQW VpJpW WRYiEE Q YHOKHWL D] LV KRJ\ D] HJ\HV növénykultúrákban engedélyezett herbicidek túlnyomó részével szemben kevésbé érzékeny (BENCIVENGA et al., 1979; COVARELLI, 1994), amely WXODMGRQViJiQDN N V] QKHW HQ D KD]DL J\RPLUWiVL J\DNRUODWEDQ HARTMANN (1994) az ún. nehezen irtható gyomok közé sorolja. 35

41 Szakirodalmi összefoglaló ecwdc%_ f gfh ]` d WXYZ _ awi a d#h _` bcycg j d#x#_c Kártétele. ]HSHV WHUPHWpE O DGyGyDQ PLQW J\RPQ YpQ\ HOV VRUEDQ D] DODFVRQ\DEE Q YpV WiJ WpUiOOiV~ V]iQWyI OGL pv NHUWpV]HWL NXOW~UiNEDQ RNR]KDW MHOHQW VHEE NiUW GH NHOOHPHWOHQ J\RPQ YpQ\NpQW MHOHQKHW PHJ PHOHJiJ\DNEDQ IyOLDViWUDNEDQ V W PpJ YHJKi]DNEDQ LV (KOHOUT, $] LO\HQ po KHO\HNHQ PHJIHOHO pohwwpukh] MXWYD QDJ\ ERNUDLYDO elnyomja, beárnyékolja a vetett növényeket (UJVÁROSI, 1973) (5. ábra). $PHOOHWW KRJ\ WpUSDUD]LWD KDWDOPDV J\ NpUUHQGV]HUpYHO MHOHQW V PHQQ\LVpJ WiSDQ\DJRW HOV VRUEDQ QLWURJént) és nedvességet képes a WDODMEyO HOYRQQL D YHWHWW Q YpQ\HN HO O DPL HU VHEE IHUW ] WWVpJ HVHWpQ PpUKHW WHUPpVYHV]WHVpJHW RNR] %ROD, (]]HO V]HPEHQ D V U YHWpV ]iuwioorpiq\wnpsh] Q YpQ\NXOW~UiNEDQFVDNULWNDYDJ\URVV]XO IHMO G ioorpiq\rkban (pl. tavaszi kalászosok) pv I NpSSHQ W PHJHV HO IRUGXOiVD HVHWpQ NiURVtWKDW V]iPRWWHY PpUWpNEHQ CZIMBER et al., 1998). $]HJ\Q\iULV]pOI YHV]pO\HVVpJpW%RODPLQGHQHNHO WWDEEDQ OiWMD KRJ\ MyO W UL D] iuq\pnroivw H]pUW D QHP W~OViJRVDQ árnyékoló kapásokban még a sorok záródása után is képes kikelni, és életképes PDJRNDWKR]QL.iUWpWHOpYHONDSFVRODWEDQPHJMHJ\]LKRJ\D]HOV VRUEDQ W~O]RWW PpUWpN IHOV]DSRURGiVD HVHWpQ YiOKDW YHV]pO\HVVp LO\HQNRU irtására fokozott figyelemmel kell lenni, mert annak elhanyagolása gyakran a terület teljes elgyomosodásához vezethet még a nyár végi KyQDSRNEDQ LV +D]DL N U OPpQ\HN N ] WW KDVRQOy PHJILJ\HOpVHNU O számoltak be a Kisalföldön készített gyomfelvételezéseik során CZIMBER et al. (1998), valamint MAGYAR (1998a). 36

42 kcldm%n o po q r s t l u v w n x l y x t#q n s z m v mp { t#u#n m Szakirodalmi összefoglaló 5. ábra. A Mercurialis annua / W PHJHV HO IRUGXOiVD NXNRULFiEDQ (Dunaszentpál, ) A M. annua N O QE ] Q YpQ\NXOW~UiNEDQ RNR]RWW WHUPpVFV NNHQW hatásának mértékére vonatkozó konkrét adatok eléggé hiányosak és HOV VRUEDQ D F ukorrépával foglalkozó külföldi szakirodalmakból ismertek. Ausztriában NEURURER (1975, 1976) 5 %-os kártételi szintet alapul véve meghatározta a cukorrépa legfontosabb gyomnövényeinek ökonómiai küszöbértékét. Vizsgálatai alapján ez az érték az egynyári széoi HVHWpEHQ EHWDNDUtWiV HO HABERLAND WW -13 növény/m2 denzitást jelentett közvetlenül a +DVRQOy PHJILJ\HOpVU O V]iPROW EH LV DNLN V]HULQW FXNRUUpSiEDQ NpV HVHWpQ V]pOI Q YpQ\ P 2 : IESNER L J\RPRVRGiV az a küszöbérték szint, amelynek még sincs QHJDWtY KDWiVD D WHUPpV PHQQ\LVpJpUH pv PLQ VpJpUH VHP (]]HO QpPLOHJ 37

43 Szakirodalmi összefoglaló kcldm%n o poq rs t luvw n xly x t#q ns zmvmp { t#u#nm HOOHQWPRQGy DGDWRNDW LVPHUWHW D IDM NiUWpWHOpU O +OFSTETTER (1986), aki alsó-v]iv]ruv]ijl FXNRUUpSDYHWpVHNEHQ YL]VJiOWD D] HJ\Q\iUL V]pOI kártételét és populációdinamikáját. Két éven keresztül folytatott YL]VJiODWDLQDNHUHGPpQ\HLD]WPXWDWWiNKRJ\DPHQQ\LEHQDV]pOI NHOpVH HJ\EHHVHWW D FXNRUUpSD NHOpVpYHO DNNRU WHUP KHO\W O I JJ HQ 7,5 V]pOI Q YpQ\P 2 volt ökonómiailag tolerálható. Megállapítása szerint a cukorrépával együtt 2 keo V]pOI Q YpQ\P -enként akár 7,5-25,3 %-kal is csökkenthette a terméseredményt. Abban az esetben, ha a J\RPNRQNXUHQFLD FVDN NpV EE D VRURN ]iuygivd XWiQ NH]G G WW DNNRU 40 növény/m 2 HJ\HGV U VpJQpOWDSDV]WDOWFVDNWHUPpVFV NNHQpVW $ V]pOI HJ\pE N ]YHWOHQ NiUWpWHOHNpQW D] LV HO IRUGXOKDW KRJ\ D kultúrnövények magvainak szennyezésével lerontja a termés értékét.,o\hqhvhwu OV]iPROWEH6CHERMANNDKHUHIpOpNYHW PDJMiEDQ *D]GDViJL Q YpQ\HLQNEHQ HO LGp]HWW WHUPpVNLHVpVH PHOOHWW D V]pOI fontos MHOOHP] MH KRJ\ PpUJH] KDWiV~ HARASZTI (1985) szerint a Q YpQ\ PLQGHQ UpV]H V]iPRV WR[LNXV DQ\DJRW tj\ D PHUNXULDOLQ QHY illóolajat, a kolin bomlástermékeit (metil-amint, trimetil-amint), valamint 1-2 % szaponint és hermidin színanyagot tartalmaz. Ezeken kívül még kéksavglükozid is megtalálható benne, amelynek jelenlétét LIEBENOW LIEBENOW PXWDWWiN NL D Q YpQ\E O $] HJ\HV PpUHJDQ\DJRN Q YpQ\HQ EHO OL HO IRUGXOiViW XJ\DQFVDN D] LGp]HWW V]HU] N KDWiUR]WiN PHJ (V]HULQW D NpNVDYJO NR]LG I OHJ D gyökérzetben, a merkurialin a magvakban és a gyökérzetben, a többi vegyület pedig leginkább a V]iUEDQ KDOPR]yGLN IHO $ Q YpQ\EHQ HO IRUGXOy PpUHJDQ\DJRN mennyisége a vegetáció folyamán változik. A legmagasabb méregkoncentráció a termésérés idején tapasztalható, szárítás során 38