VESZPRÉMI EGYETEM. Növényvédelmi Intézet. Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW. Dr. Várnagy László. MTA doktora DR.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VESZPRÉMI EGYETEM. Növényvédelmi Intézet. Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW. Dr. Várnagy László. MTA doktora DR."

Átírás

1 VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5 Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN Interdiszciplináris Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Várnagy László MTA doktora 7pPDYH]HW k: DR. HUNYADI KÁROLY MTA doktora DR. REISINGER PÉTER PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD AZ 6=,.È326=7$5(3&(GYOMNÖVÉNYEI ÉS A.e76=,. *<201g9e1<(K ELLENI GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK/(+(7 6e*(, Készítette: NAGY IDA KESZTHELY 2003

2 2

3 3 $= 6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<(, e6$.e76=,. *<201g9e1<(. ELLENI *<206=$%È/<2=È6È1$./(+(7 6e*(, Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Nagy Ida Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW k: Dr. Hunyadi Károly Dr. Reisinger Péter Elfogadásra javaslom (igen / nem)... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Keszthely, március a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján... %-ot ért el. Keszthely, a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) onohypoplq VtWpVH... Az EDT elnöke

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kivonatok 6 2. Bevezetés, 8 3. Irodalmi áttekintés $UHSFHWHUPHV]WpVJD]GDViJLMHOHQW VpJH 11 $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPnövényzete Gyomfelvételezési eljárások A J\RPV]DEiO\R]iVOHKHW VpJHL V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ A gyomszabályozás agrotechnikai, termesztéstechnológiai módszerei 24 (O YHWHPpQ\PHJYiODV]WiVD Az idegen maggao IHUW ] WWYHW PDJWpWHO gyomosító hatása A fajta / hibrid megválasztása A vhwpvlg pvdj\rprvrgiv VV]HI JJpVHL A vhw PDJPHQQ\LVpJ a sor-pvw WiYROViJ és a gyomosság összefüggései 28 $] V]LNiSRV]WDUHSFe gyomszabályozásának mechanikai módszerei 32 $YHWpVHO NpV]tWpVpQHNKDWiVDDJ\RPRVRGiVUD Mechanikai gyomirtás 34 $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]iViQDN biológiai módszerei 35 $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]isának kémiai módszerei $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViUDHQJHGpO\H]HWW KDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN J\RPRNHOOHQ 38 V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViUDDONDOPD]KDWy HJ\pEKDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN J\RPRNHOOHQ Szükséges eleme-e a vegyszeres gyomszabályozás az V]LNiSRV]WDUHSFHLQWHJUiOWQ YpQ\YpGHOPpQHN" Herbicid-WHUKHOpVFV NNHQWpVpQHNOHKHW VpJHL $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]iViQDNLQWHJUiOW módszerei Herbicidrezisztens repce biotípusok A gyomirtás tervezése Anyag és módszer A vizsgálati terület jellemzése A kisalföldi gyomflóra jellemzése 64 4

5 $YHWpVLG pvdj\rprvrgiv VV]HI JJpVHL 65 $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH V]L gyomosodására 65 $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH gyomnövényzetére 67 )DMWDpVDJ\RPQ YpQ\]HW VV]HI JJpVHL káposztarepcében Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben A UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iPI JJYpQ\pEHQ 71 4*\RPLUWiVLYL]VJiODWRN V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ Preemergens kezelések Posztemergens kezelések Eredmények, értékelés 80 $] V]L V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI OGLJ\RPIOyUD vizsgálatának eredményei HWpVLG pvdj\rprvrgiv VV]HI JJpVHL $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH V]L gyomosodására $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH gyomnövényzetére )DMWDpVDJ\RPQ YpQ\]HW VV]HI JJpVHL káposztarepcében Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iP függvényében Vegyszeres kezelések hatása Preemergens kezelések Posztemergens kezelések 129 *\RPV]DEiO\R]iVWHUYH]pVH V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ Összefoglalás 150 Köszönetnyilvánítás Felhasznált szakirodalom jegyzéke 155 V]L 5

6 6 1. KIVONATOK $] V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ (Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg. Ap. Sinsk.) a növénytermesztési rendszer változása miatt a Magyarországi gyomviszonyokra és a gyomirtására vonatkozó adatok csak korlátozott mértékben használhatók az integrált gyomszabályozás tervezése során, ezért kísérleteink során vizsgáltuk a gyomflórát a Kisalföldi térségben; a YHWpVLG pv D IDMWDYiODV]WiV KDWiViW D J\RPQ YpQ\]HWUH D WDYDV]L W V]iP gyomosodásra gyakorolt hatását; preemergens vegyszeres kezelések KDWiViW Pp]RQWyI Phacelia tanacetifolia BENTH. iuydnhopvvho IHUW ] WW területen; posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó hatását galajjal (Galium aparine / IHUW ] WW WHU OHWHQ &po D gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása az integrált gyomszabályozás információs rendszeréhez. Többéves gyomfelvételezés adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét. Vizsgálataink PHJHU VtWHWWpN D]W a gyakorlati tényt, hogy a korai repcevetés a repce IHMO GpVpUH pv J\RPHOQ\RPy-NpSHVVpJpUH NHGYH] KDWiV~ $] HOWpU YHWpVLG YL]VJiODWDLQNEDQ N O QEVpJHW HUHGPpQ\H]HWW D J\RPIDMRN összetételében. Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a repcefajták gyomelnyomó-képességét. Negatív kísérleti eredmények alapján ~J\WDOiOWXNKRJ\DUHSFHYHWpVHQHPMDYDVROKDWyPp]RQWyI PDJWHUPHV]WpV után. Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid minden fenofázisban hatásos a galaj ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett csökken a fitotoxikussága a repcére. Vizsgálati eredményeink a gyakorlat számára közvetlenül hasznosíthatók.

7 7 Weeds in Winter Rape and Possibilities of Protection against Dicotyledoneae In our experiments we investigated the weed flora developed in the region of Kisalföld under changed farming practice. We also studied the influence of the time of seeding and variety choice on the weed flora; the influence of crop number in spring on weed growth; the effect of pre-emergent chemical application in areas infested with tansy phacelia (Phacelia tanacetifolia BENTH.); as well as the weed killing effect of Starane 250 EC and its combinations in post-emergent applications in areas infested with cleavers (Galium aparine L.). Our aim was to determine the logical system of planning weed control for the computer based system of integrated weed control. Our results can be utilised in practice directly. Unkraut in Winterrraps und die Möglichkeiten der Bekämpfung von zweiblättrigen Unkrautpflanzen In unseren Experimenten untersuchten wir die Unkrautflora in der Kisalföld Region unter geänderten Pflanzenbauverhältnissen. Wir erforschten auch den Einfluss des Zeitpunkts der Saat und der Sortenwahl auf die Unkrautflora; den Einfluss der Bestandesdichte der Kulturpflanzen im Frühling auf die Verunkrautung; die Wirkung der pre-emergenten Anwendung von Chemikalien auf Ackern mit Phazelienbefall (Phacelia tanacetifolia BENTH.); sowie die unkrautvernichtende Wirkung von Starane 250 EC und ihre Kombinationen in post-emergenten Anwendungen auf Ackern mit Klettenlabkrautbefall (Galium aparine L.). Wir erzielten das logische System der Planung der Unkrautbekämpfung für das komputergestützte System der integrierten Unkrautbekämpfung zu bestimmen. Unsere Resultate können in der Praxis direkt verwendet werden.

8 8 2. BEVEZETÉS $] V]L NiSRV]WDUHSFH (Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg. Ap. Sinsk.) hazánk második legfontosabb olajat adó növénye. Nagyon jó HO YHWHPénye a kalászos gabonáknak, termesztési technológiájának gépesítése megoldott, eu VHJtW PHJ VNDUyJ\ NHUHOD]tWMDDWDODMWD talajnedvességet UL]QLNövényvédelmi szempontból viszont sokkal kritikusabb a termesztése, mint pl. a gabonaféléké. (XUySD UHSFHWHUPHV]W országaiban az átlagtermések 2,0-3,0 t/ha körüliek, a hazai termésátlagok azonban egy évszázad alatt sem viowr]wdn MHOHQW VHQ $] DODFVRQ\ WHUPpViWODJRN pv D MHOHQW V WHUPpVLQJDGR]iVRN OHJI EE RND D WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDKLiQ\RVViJDLEDQNHUHVHQG $ GROJR]DW WiUJ\iW NpSH] V]L NiSRV]WDUHSFH Magyarországi gyomviszonyaira és gyomirtására vonatkozó adatok meglekhw VHQ QDJ\ számban állnak rendelkezésre. A növénytermesztési rendszer változása miatt (00-s repce, hibridek termesztése; alacsony magszámú vetés, tág térállású növényállomány; PDJDV Gy]LV~ P WUiJ\iN KDV]QiODWD; megváltozott herbicid ajánlat, stb.) ezek az információk csak korlátozott mértékben használhatók az integrált növényvédelem tervezése során. $] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPPHQWHVtWpVpQHN PyGR]DWDL a változó növénytermesztési szemlélet mellett igen nagy változásokon estek át csak az utóbbi néhány évtized tekintetében is. A gyomok elleni küzdelemben D MHOOHP] HQ PHFKDQLNDL pv DJURWHFKQLNDL YpGHNH]pVW D szinte egyoldalú vegyszeres gyomirtás követte, ezt váltotta fel az utóbbi pyhnehq D N UQ\H]HWNtPpO LQWHJUiOW J\RPV]DEiO\R]iV A repce gyomnövényei elleni YHJ\V]HUHV YpGHNH]pV OHKHW VpJpWaz is korlátozza,

9 9 hogy a felhasználható gyomirtó szer váodv]wpn QHP W~OViJRVDQ E VpJHV HOV VRUEDQ D] HJ\V]LN J\RPRN HOOHQL WDYDV]L SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiVL OHKHW VpJeknek széles a köre. A kifejezetten repcében felhasználható szelektív gyomirtó szerek kis számban állnak rendelkezésünkre. $ M Y YiUKDWy WHQGHQFLiMD KRJ\ D SHV]WLFLGNpPLD V]HUHSpW D PROHNXOiULV ELROyJLD iowdo HO iootwrww KHUELFLG pv NiUWHY UH]LV]WHQV növények veszik majd át, mellyel a környezeti terhelés tovább FV NNHQWKHW Ennek jegyében a repce gyomszabályozására vonatkozó PRQRJUDILNXV IHOGROJR]iV D] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPQ YpQ\HL HOOHQL YpGHNH]pVL UHQGV]HUHNHW D Q YpQ\ HXUySDL WHUPHV]WpVpQHN NH]GHWpW veszi vizsgálat alá. O Kísérleteink során vizsgáljuk: a megváltozott növénytermesztési szokások mellett kialakult gyomflórát a Kisalföldi térségben, a gyomfajok összetételét, a gyomnövények dominanciáját; a YHWpVLG és a fajtaválasztás hatását a gyomnövényzetre VV]HO, az V]L vegetációvlg során a gyomosodás alakulását; DYHWpVLG a gyomnövényzetrej\dnrurowkdwiviw VV]HOpVa betakarítás HO WW, a N O QE ] LG EHQ vetett fajták gyomelnyomó képessége közötti különbségeket; kisparcellás vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényekre gyakorolt hatását tavasszal, a gyomfaj összetételt, a gyomnövények GRPLQDQFLiMiW D NRUDL pv N ]pspupv UHSFHIDMWiN J\RPHOQ\RPy képességét; üzemi vizsgálatok alapján a fajtaválasztás a gyomnövényzetre gyakorolt hatását tavasszal;

10 10 awdydv]lw V]iPJ\RPRVRGiVUDJ\DNRUROWhatását; YHJ\V]HUHV NH]HOpVHN KDWiViW Pp]RQWyI (Phacelia tanacetifolia BENTH.) iuydnhopvvho IHUW ] WW WHU OHWHQ SUHHPHUJHQVHQ NLMXWWDWRWW kezelések esetén; posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó hatását galajjal (Galium aparine L.) IHUW ] WWWHU OHWHQ Célunk a] LQIRUPiFLyJ\ MWpV és a gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása az integrált gyomszabályozás HO VHJtWpVpKH].

11 11 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. A 5(3&(7(50(6=7e6*$='$6È*,-(/(17 6e*( A repce napjainkban az egész világon megtalálható, az elmúlt QpKiQ\ pywl]hgehq D] RODMRV Q YpQ\HN WHUP WHU OHW V]HULQWL UDQJVRUiEDQ DNRUiEEL W GLNKHO\U ODPiVRGLNKHO\UHOpSHWW. Az 1970-es évek elején regisztrált tonnás termelése az 1990-es évek végére tonnára növekedett. A világ növényolaj termelésében az olajnövények között az harmadik helyen áll, a pálma és a szója után. A WHUP WHU OHW NE PLOOLy KHNWiU QDJ\REELN IHOH È]VLiUD HVLN GH V]iPRWWHY DWHU OHWH$PHULNiEDQLV)$28(XUySiEDQHOV Vorban D Q\XJDWL pv pv]dnl ioodprnedq YDQ QDJ\REE MHOHQW VpJH DKRO D QDSUDIRUJy QHP WHUPHV]WKHW BOCZ et al. 1996). Különösen nagy a WHUP WHU OHWH )UDQFLDRUV]iJEDQ $QJOLiEDQ /HQJ\HORUV]iJEDQ Németországban (SCARISBRICK DANIELS, 1986). Az európai vetésterülete 1998-ban elérte a 3,1 millió hektáros rekordot, ami 14%-kal több, mint 1997-ben és 20%-kal több, mint ban. A termésátlagok csökkenése (3,17 t/ha 1997-ben és 3,08 t/ha ban) ellenére a repcetermés 11%-kal növekedett, elérve a 9,6 millió tonnát, HEE O,6 millió tonna étkezési céllal (COLZA D HIVER, 1998). È]VLD YH]HW V]HUHSSHO EtU D UHSFHtermesztésében, ugyanakkor a legintenzívebb termelés Európában folyik: Németországban és Franciaországban, ahol 1-1 millió hektárnál nagyobb területeken, közel 3,4 illetve 3,3 t/ha termésszinteket értek el (FAO, 1998).

12 12 A 15 Európai Uniós országban 1999-ben 3,6 millió hektáron folyt olajrepce termesztés. Kisebb területen ugyan, de színvonalas a repcetermelés még Csehországban: 264 ezer hektáron 2,7 t/ha, Dániában több mint 100 ezer hektáron közel 3,1 t/ha, és Ausztriában, ahol 50 ezer hektár feletti területen közel 2,8 t/ha a termésátlag. $Q YHNY pughno GpVWpVWHUPHOpVLNHGYHWV]iPRVWpQ\H] LGp]WH HO ~M pv QDJ\REE WHUP NpSHVVpJ IDMWiN pv KLEULGHN M YHGHOPH] VpJ növekedése; valamint a repce azon tulajdonságai, melyek kiválóan DONDOPDVVi WHV]LN D V]HUWH D YLOiJRQ puypq\hv O N UQ\H]HW- és WHUPpV]HWYpG V]HPOpOHW D IHQQWDUWKDWy WHUPHOpV PLQW VWUDWpJLD megvalósíthatóságára. Az Európai Unió agrárpolitikájában a repcének nyilvánvalóan és tartósan meghatározó szerepet szánnak, mind a termelés szabályozásában (ugaroltatás), mind az ideálispv V]DNV]HU kialakításában. (CSER SÁNTHA, 2000) WHUPpVIRUJy A káposztarepce a XVIII. sz. közepén kezdett terjedni a 1pPHWDOI OG IHO O P YHOpVpQHN NLE Y OpVH D ;,; V] HOHMpUH HVLN $ Kárpát-medencében a repce XVIII. századi szórványos termesztése még a réparepcére korlátozódott. a nagyobb olajhozamú káposztarepce csak a ;,; V] HOV pywl]hgh XWiQ NH]GHWW WHUHW KyGtWDQL pv D UpSDUHSFpW hamarosan visszaszorította a Bánság területére. A XIX. században, különösen a század közepének néhány évtizedében a magyarországi olajosnövény-termesztés központi helyét a repce foglalta el. Termesztésének súlya a nagybirtokra koncentrálódott (SELMECZI, 1975). 2ODMiW UpJHEEHQ I OHJ YLOiJtWy DQ\DJNpQW KDV]QiOWiN IHO -HOHQW VpJH csökkent, amikor országszerte áttértek a petróleum-, gáz- majd a villanyvilágításra (JÁKY JÓNAP, 1957).

13 13 A termesztésének nagy lökést adott az 1960-as években az a nemesítési eredmény, hogy a repce olaját emberi táplálkozásra alkalmassá lehetett tenni. Az évszázadok óta termesztett fajban ugyanis az olajtartalom kb. 50%-a az erukasav volt, ami kellemetlen ízt adott. A QHPHVtW N HO V] U D] HUXNDVDY PDMG D JO NR]LQROiW YHJ\ OHWHN mennyiségét igyekeztek csökkenteni a nemesítés eszközeivel, ennek eredményeként beszélhetünk az ún. duplanullás rhsfpnu O Magyarországon az Attila IDMWD YROW D] HOV LO\HQ UHSFH DPHO\ ben került a köztermesztésbe (NAGY, 1998). A Cereol Növényolajipari Rt ben (a repce legnagyobb felvásárlója Magyarországon) már csak 00-s káposztarepcére kötött felvásárlivlv]hu] GpVWTÓTH, 1994). Az 1999/2000. évi kísérletekben már hibrid repce is elvetésre került a fajták és a kompozit repce mellett. (Magyarországon a Synergy kompozit: 80% hímsteril hibrid és 20% szabad elvirágzású fajta keveréke.) A kisparcellás fajtakísérleti eredmények bizonyították, hogy a KLEULG UHSFpN UHQGNtY O NHGYH] WHUP NpSHVVpJ HN D]RQEDQ glükozinolát tartalmuk átlagosan több, mint a duplanullás fajták vagy a kompozit repce eredményei (CZIRÁK, 1999). Az OMMI ajánlatában 2001-ben 51 fajta V]HUHSHOW HEE O IDMWD YHW PDJMD ioow D WHUPHV]W N UHQGHONH]pVpUH IDMWD D WHUP WHU OHW -át foglalja el. Az elvetett terület 24%-án a Bristol fajtát találtuk. A nemzeti fajtajegyzékben 2002-EHQ NHWW QDJ\ HUXNDVDYWDUWDOP~ RODMLSDUL UHSFHfajta szerepelt ( Octávia, ÒM )HUW GL ) NLV HUXNDVDYWDUWDOP~ NRUDL N ]pspupv IDMWD N ]pspupv KLEULG egy kompozit hibrid ( Synergy ), egy kis erukasavtartalmú hibrid ( exprime YHW PDJH[SRUWUD D Flávia, zöldtakarmányként az Emerald fajta szerepelt.

14 14 $WHUP NpSHVVpJMDYtWiViQDODSXOyNODVV]LNXVV]HOHNFLyPHOOHWWD] HOP~OWpYHNOHJQDJ\REEHO UHW UpVpWDKLEULGHNPHJMHOHQpVHMHOHQWHWWH$ gyakorlatban a francia OGURA illetve a német MSL rendszer terjedt el. $ WRYiEEL QHPHVtW PXQNiQDN D NtYiQDWos generatív heterózishatás mellett a nem kívánt vegetatív heterózishatás visszaszorítása a célja W~O]RWWQ YHNHGpVNHGYH] WOHQV]HP-szár arány) (BLUM, 2002). Az Európai Unió országaiban 1997/98-ban 3%-ban, 1998/99-ben 7%-ban hibridrepcék szerepeltek (EVAIN et al. 1998). 1998/99-ben hektáron MSL hibrideket termesztettek, 2000/2001-ben KHNWiUUDQ WWH]DWHU OHW (FRAUEN et al. 2001). $ KD]DL UHSFHWHUPHV]WpVEHQ MHOHQW V WHU OHWEHOL Q YHNHGpV tapasztalható az 1990-HV pyhn PiVRGLN IHOpW O0íg a korábbi években a UHSFHWHUPHV]WpV D NOLPDWLNXV LJpQ\HNNHO PDJ\DUi]KDWyDQ HOV VRUEDQ D] RUV]iJ Q\XJDWL FVDSDGpNRVDEE K Y VHEE WHU OHWHLUH NRQFHQWUiOyGRWW DGGLJ D] HOP~OW pyhnehq D WHU OHWL HOKHO\H]NHGpV NLHJ\HQOtW GQL OiWV]LN egyrészt a fajták alkalmazkodó-képességének, de a javuló agronómiai szemlélet és a nagyobb nyereségre való reális törekvések következtében LV 8J\DQDNNRU EL]RQ\tWKDWy D WHUP WHU OHWHNEHQ W NU ] G WHUPHOpVL NHGY YiOWR]iVD D WHUPHO L iudn YiOWR]iViQDN I JJYpQ\pEHQ $ vetésterület évenként ingadozó, amit leginkább a piac igénye befolyásol (TÓTH, 1992; KISS BÓI, 2001). A vetésterületi ingadozások széles határok között mozognak, míg az 1930-DV pyhnehq KHNWiU N U OL YROW D WHUP WHU OHW -ben hektáron termesztettek MagyDURUV]iJRQ V]L NiSRV]WDUHSFpW (KSH adatok alapján).

15 Termésátlagok vonatkozásában napjainkban 1,8-2,0 t/ha-os országos átlaggal lehet számolni, több gazdaságban azonban éveken 15 NHUHV]W O UHQGNtY O NHGYH] HUHGPpQ\HNNHO IHMH]LN EH D UHSFH betakarítását, és nem ritka a 3,0-4,0 t/ha feletti termés. RODICZKY 1898-ban (!) úgy találta, hogy a termésátlagok nem DQQ\LUD D] LG MiUiV PLQW LQNiEE D NHOO V]DNpUWHOHP PLDWW DODFVRQ\DN hektáronként 0,8-1,6 t/ha a termés. Ezt megduplázhatónak tartja. Beszámol róla, hogy 1896-ban 0,96 t/ha volt az országos átlag. A genetikai potenciál (OMMI összesített kisparcellás eredmények) termelésben való kihasználását elemezve, KISS BÓI (2001) úgy találták, hogy legfontosabb szántóföldi növényeink közül a 2000-ben a repcében értük el a leggyengébb, alig 40 százalékos eredményt. FÁBRY (1988) kutatómunkája során kimutatta, hogy a repce potenciális terméshozama eléri a 6-7 t/ha-t, de nagyüzemi viszonyok N ] WWHEE OFVDNNLYpWHOHVHQUHDOL]iOyGLN-4,0 t/ha. ORAVECZ (1999) szerint a repce termesztése Magyarország alföldi részein a nyár végi szárazság és a téli hó nélküli fagyok miatt rendkívül kockázatos, több év átlagában az elvetett repce 20-25%-a ki sem kel, vagy kifagy. E (1995) szerint a 30-50%-os kipusztulás sem a klíma, sem pedig D IDMWDpU]pNHQ\VpJJHO QHP PDJ\DUi]KDWy HJ\pUWHOP HQ KDQHP HOV VRUEDQ az agrotechnikai hiányosságokkal, illetve a növények fejlettségével. E (1985, 1995) a repce termesztését 1,6 t/ha-os átlag felett találta csak gazdaságosnak. PIUKOVICS (1992) és CSER (1999, 2000) a gazdasági küszöbértéket 2,0 t/ha-nál határozta meg. $EEDQPLQGHQV]HU] HJ\HWpUWKRJ\DUHSFHWHUPHV]WpVLJHQQDJ\ szakmai felkészültséget és helyi tapasztalatot igényel. A technológiai HOHPHN HJ\PiVUD ps OQHN UHQGV]HUV]HPOpOHW JRQGRONR]iV QpON O QHP pukhw HOPDJDVWHUPpViWODJ

16 A= 6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<=(7( Magyarországon a lágyszárú növényfajok száma 1900 körül van és ennek 25%-D HJ\V]LN D W EEL D NpWV]LN HN FVDOiGMiED WDUWR]LN KÁDÁR, 1991). A két legfontosabb növénycsalád D Si]VLWI IpOpN Poaceae) és a fészkesek (Asteraceae), mivel a gyomfajok egynegyede tartozik ide, további 10 növénycsaládba sorolható a fajok háromnegyed része (HUNYADI, 1988). Az országos gyomfelvételezéseket Ujvárosi Miklós kezdte el az 1950-es években, majd ezt N YHWWpN D NpV EEL IHOYpWHOH]pVHN ben, illetve ban és 1997-ben. Az adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a vetésekben csökkent a gyomok által elfoglalt terület, de a meghatározó fajok átlagos borítási értékei növekedtek (KÁDÁR, 1991; TÓTH et al. 1989; TÓTH SPILÁK, 1998). UJVÁROSI (1952) vizsgálatai szerint a szántóföldi gyomnövények száma nagy, de ezek közül kevés az olyan faj, melyek ellen országosan védekezni kell. ANiURVQDNWDUWRWWKHO\HQNpQWW PHJHVHQHO IRUGXOy gyomq YpQ\ NpWKDUPDGiWQ YpQ\IDMDONRWMDD] HOV WYHQIDMDGMDD] összes gyomnövény 90%-át. MÜHLETHALER MAAG (1969) beszámol róla, hogy a svájci UHSFHWHU OHWHNQDJ\UpV]HI IpOHJ\RPRNNDOAlopecurus myosuroides, Apera spica-venti, Poa annua, Poa trivialis)ihuw ] WW. VAŠAK (1998) megállapította, hogy Csehországban D] V]VRUiQD jó repceállomány kialakulásában a legnagyobb problémát a gabona árvakelés okozza. WERNER HEITEFUSS (1996), valamint PETERSEN HURLE (1998) beszámol róla, hogy Németországban a Galium aparine D] V]L káposztarepce legfontosabb gyomnövénye.

17 17 HOFFMANN (1983) vizsgálatai szerint Somogy megyében a repcében leggyakoribb gyomok: Stellaria media, Anthemis arvensis, Scleranthus annuus, Centaurea cyanus, Viola arvensis, Anthoxanthum odoratum, Apera spica-venti. SÁRKÁNY (1984) Zala megyében hektáron elvégzett gyomfelvételezések során úgy találta, hogy a kritikusnak ítélt 10% feletti gyomborítás a felvételezett terület 15%-án IRUGXOWHO $]iwodjrvj\rperutwiv-7% között alakult. A felvételezések 95%-iEDQD]DOiEELJ\RPIDMRNIRUGXOWDNHO Stellaria media, Matricaria inodora, Capsella bursa-pastoris, Veronica spp. és Lamium spp. A Galium aparine, Centaurea cyanus és az Apera spica-venti a repce- NDOiV]RV YHWpVYiOWiV N YHWNH]WpEHQ V]iPRWWHY S (1986) YL]VJiODWDLEDQ VV]HO D Galium aparine, a Capsella bursa-pastoris, Stellaria media, Matricaria inodora a leggyakoribb gyomnövények. Az HJ\V]LN HN N ] O D OHJIRQWRVDEEDN Setaria viridis és az Apera spicaventi. Tavasszal a Stellaria media, Galium aparine, Lamium purpureum, Capsella bursa-pastoris és az Apera spica-venti a leggyakoribb. FRESLI LISCSINSZKY (1990) szerint Zala megyében a repcevetések legfontosabb gyomnövényei: Matricaria inodora, Anthemis austriaca, Centaurea cyanus, Apera spica-venti, Papaver rhoeas, Galium aparine, Elymus repens, Veronica spp., Convolvulus arvensis, Viola arvensis. A WL]HQNpW MHOHQW V NiUUDO IHQ\HJHW J\RPQ YpQ\ RUV]iJRV felmérése során úgy találták, hogy a legnagyobb mértékben az Apera spica-venti és a Galium aparine gyomosít a káposztarepcében. Az Apera spica-venti iowdo OHJLQNiEE IHUW ] WW PHJ\pN 6RPRJ\ =DOD 9HV]prém, 6]DEROFVpV9DVH]HNEHQDPHJ\pNEHQ YDQD] VV]HVIHUW ]pvw EEPLQW

18 18 fele. A Galium aparine IHUW ]pv IHOH 6]ROQRN %RUVRG pv %pnpv megyékben van (TÓTH et al. 1990). $] V]L NiSRV]WDUHSFHiWODJRV J\RPfaj VV]HWpWHOHKDVRQOyD] V]i YHWpV JDERQDIpOpNhez (KÁDÁR, 1993; KARAMÁN, 1996; E, 2001). &VDSDGpNRV V]HVHWpQD]HJ\pYHVHJ\-pVNpWV]LN ÄJDERQDJ\RPRN QDJ\ tömege kelhet ki. Kora tavasszal újabb fajok kelésére van még mód NpV EE D] ioorpiq\ ]iuygln $ KLiQ\RV ioorpiq\~ UHSFpEHQ D melegigényes NpWV]LN HN pv D] pyho J\RPQ YpQ\ IDMRN LV IHOOpSKHWQHN (KÁDÁR, 1993). KARAMÁN (1994; 1998) Zala megyei vizsgálatai szerint az V]L káposztarepcében három kritikus pv MyO HON O QtWKHW gyomosodási periódust figyelt meg: a repce kelése idején; a tavaszi hónapokban; betakarításkor, a EHF N NLDODNXOiViQDN LGHMpQ KARAMÁN (1994) IHOPpUpVHL V]HULQW D NHOpVVHO HJ\ LG EHQ D Matricaria inodora, Lamium purpureum, Stellaria media, Veronica hederifolia, Apera spica-venti, Galium aparine, Anthemis austriaca a legfontosabb gyomnövények, tavasszal a Matricaria inodora, Stellaria media, Veronica hederifolia, Centaurea cyanus, Lamium purpureum, Galium aparine, Papaver rhoeas D OHJIRQWRVDEE J\RPQ YpQ\HN EHWDNDUtWiV HO WW D Matricaria inodora, Galium aparine, Apera spica-venti, Papaver rhoeas, Viola arvensis, Elymus repens, Convolvulus arvensis a legfontosabbak. A Galium aparine VARGA V]HULQWHOV VRUEDQDYHW PDJWHUP WHU OHWHQRNR] gondot, védekezni ellene a vetésterület helyes megválasztásával lehet. KÁLDY KARAMÁN (1996) szerint Zala megyében a repce legfontosabb gyomnövényei: Galium aparine, Centaurea cyanus, Papaver rhoeas, Descurania sophia, Anthemis arvensis, Anthemis austriaca, Apera spicaventi, Matricaria inodora. NAGY et al. (1999) vizsgálataiban a

19 Kisalföldön VV]HO D OHJJ\DNUDEEDQ HO IRUGXOy J\RPRN D Mercurialis annua, Chenopodium album, Chenopodium hybridum fajok voltak. Tavasszal a legtöbb területen el forduló fajok: Stellaria media, Capsella bursa-pastoris, Galium aparine, Lamium fajok voltak. MAGYAR NAGY (1999) szerint a Mercurialis annuahowhumhgwj\rpq YpQ\D.LVDOI OG V]L káposztarepce vetéseiben. NOVÁK et al. (1999) vizsgálatai alapján Zalában D] VV]HO QHP J\RPLUWRWW WHU OHWHNHQ UHQGNtY O VRNMatricaria inodora, Apera spica-venti és Galium aparine kelt ki. 19 Gyakori gyomnövények D] V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ pohwirupd besorolás szerinti sorrendben (UJVÁROSI, 1951, 1973; HUNYADI, 1988; SIMON, 1992; NÉMETH, 1996; Szabó, 1993):.RUDLWDYDV]LiWWHOHO HJ\pYHVHN-T 1 : Capsella bursa-pastoris (L.) MEDIC. (Brassicaceae) Lamium amplexicaule L. (Lamiaceae) Stellaria media (L.) VILL. (Caryophyllaceae) Veronica hederifolia L. (Scrophulariaceae) VV]HONHO Q\iUHOHMLHJ\pYHVHN- T 2 : Consolida regalis S. F. GRAY (Ranunculaceae) Apera spica-venti (L.) P. B. (Poaceae) Galium aparine L. (Rubiaceae) Papaver rhoeas K. (Papaveraceae) 7DYDVV]DONHO Q\iUHOHMLHJ\pYHVHN- T 3 : Raphanus raphanistrum L. (Brassicaceae) Sinapis alba L. (Brassicaceae) Sinapis arvensis L. (Brassicaceae)

20 20 Nyárutói egyévesek T 4 : Chenopodium album L. (Chenopodiaceae) Mercurialis annua L. (Euphorbiaceae) Tarackosok - G 1 : Elymus repens (L.) GOULD (Poaceae) Gyökértarackosok, szaporítógyökeresek - G 3 : Cirsium arvense (L.) SCOP. (Asteraceae) Convolvulus arvensis L. (Convolvulaceae) A gyomnövények által okozott termésveszteség mértéke káposztarepcében MÁTÉ (1978) szerint 5-10%-os, SZENTEY (1998) vizsgálatai szerint országos szinten akár a 15-20%-ot is elérheti. WÁGNER PETI (1994) vizsgálataik alapján Zala megyében szignifikáns összefüggést találtak a termés és a gyomosodás között. 10% alatti gyomborítottság a terméseredményeket lényegesen nem EHIRO\iVROWD $] HU V PpUWpN J\RPRVRGiVQiO -13%-os hozamkiesés is V]L HO IRUGXOKDW 3.3. GYOMFELVÉTELEZÉSI ELJÁRÁSOK N O QE ] $V]iQWyI OGLP YHOpVEHQOpY WHU OHWHNQ YpQ\]HWpQHNfelmérése gyom-felvételezési eljárásokkal valósítható meg. A gyomfelvételezési módszerek egyrészt egzakt, másrészt becslési módszerekre N O QtWKHW N HO $ N O QE ] HOMiUiVRN LVPHUWHWpVpYHO pv D PyGV]HUHN puwpnhopvpyho W EE V]HU] LV IRJODONR]RWW PXQNiMiEDQ BALÁZS (1944); UJVÁROSI (1973); REISINGER (1974, 1977, 1987); CSÍBOR (1980); MILE (1994); NÉMETH SÁRFALVI (1998).

21 21 UJVÁROSI (1948) rámutatott, hogy a növénytársulások jellemzésére mennyire fontos annak életforma-megoszlása. Nem a fajszám-százalék a meghatározóppu V]iPKDQHPDERUtWiVLpUWpN A matematikailag következetes felvételezési rendszer alapja a Hult-Sernander-féle skálán alapul, amit hazai viszonyok között Balázs (1944) alkalmazott. Értékszámaival dominancia-középértéket fejez ki intervallum helyett. $ IHOYpWHOH]pVL VNiOiQ N ]EHQV puwpnhnhw LV alkalmaz, azonban az 1. értéknek nincs alsó határa. A Balázs skála módosított, javított és továbbfejlesztett változata az Ujvárosi-féle felvételezési módszer (Ujvárosi, 1973)(1. táblázat). A Balázs Ujvárosi-féle felvételezési skála értékszámai 1. táblázat Értékszámok Borítási % Értékszámok Borítási % 6 a terület 100,00 %-a 2-3 a terület 9,37 %-a a terület 87,50 %-a a terület 7,81 %-a 5-6 a terület 75,00 %-a 2 a terület 6,25 %-a a terület 62,50 %-a a terület 5,46 %-a 5 a terület 50,00 %-a 1-2 a terület 4,68 %-a a terület 43,75 %-a a terület 3,90 %-a 4-5 a terület 37,50 %-a 1 a terület 3,12 %-a a terület 31,35 %-a a terület 2,49 %-a 4 a terület 25,00 %-a +-1 a terület 1,87 %-a a terület 21,87 %-a a terület 1,24 %-a 3-4 a terület 18,75 %-a + a terület 0,62 %-a a terület 15,62 %-a 0-+ a terület 0,36 %-a 3 a terület 12,50 %-a 0 a terület 0,10 %-a a terület 10,93 %-a A módszer megkönnyíti a felvételek készítését és feldolgozását, a KHO\V]tQHQ HOOHQ UL]KHW Yp WHV]L D] DGDWRNDW 8MYiURVL D QDJ\RQ NLFVL

22 22 borítási értékek felvételezésére bevezeti a 0 jelölést, ami 0,10 % borításnak felel meg. Az értékintervallumokat tovább bontja, így a becslés könnyebben év HUHGPpQ\HVHEEHQ YpJH]KHW $] puwpnhn közvetlenül borítási %-ra számíthatók át. Ezen kívül feljegyezte a növények fenológiai állapotát is. $PyGV]HUHO Q\HKRJ\QHPLJpQ\HOPpUpVLHV]N ] NHWJ\RUVDQ és viszonylag pontosan elsajátítható és végrehajthawy,jhq QDJ\ HO Q\ KRJ\ PHJIHOHO N U OWHNLQWpVVHO XJ\DQD]RQ D KHO\HQ DNiUKiQ\V]RU PHJLVPpWHOKHW WHKiW DONDOPDV KRVV]DEE LGHLJ WDUWy NtVpUOHWHN W EEV] UL felvételezésére is (Reisinger, 1974, 1977, 1987). A gyomok és a kultúrnövény fejlettségének feljegyzésére a J\RPIHOYpWHOH]pV VRUiQ OHKHW VpJ YDQ D] ~Q %%&+ VNiOD puwpnhlw használni (WEBER BLEIHOLDER, 1990; HACK et al. 1997). $ %%&+ VNiOD puwpnhl V]L NiSRV]WDUHSFpQpO D] HJ\HV PDNURstádiumokat mikrostádiumokra tovább osztva): 00 - csírázás, hajtásnövekedés 10 - OHYpONpS] GpV (ezen a makrostádimon belül a 12 a kétleveles, a 13 a három leveles növényt, stb. jelenti) 20 - ROGDOKDMWiVNpS] GpV 30 - W OHYpOUy]VD NLDODNXOiVD V]iU PHJQ\~OiVD (a 30 stádium jelenti az ún. rozettás állapotot, a az egyes levélemeletek megjelenését) 40 - YHJHWDWtYUpV]HNNLIHMO GpVH 50 - virágkezdemény megjelenése (51 zöldbimbó ; 59 sárgabimbó állapot)

23 virágzásd]hov YLUiJNLQ\tOiVD61 10%, 62 20%, 63 30%, 64 40%, 65 50% virágnyílást, 69 a virágzás végét jelenti) 70 - WHUPpVNpS] GpV 80 - termésérés 90 - elöregedés 3.4. A GYOMSZABÁLYOZÁS /(+(7 6e*(, 6=, KÁPOSZTAREPCÉBEN $ Q YpQ\WHUPHV]WpV WHFKQROyJLiMiQDN IHMO GpVpYHO D J\RPLUWiV J\RPV]DEiO\R]iV PyGV]HUHL OHKHW VpJHL V]pOHV N U Yp YiOWDN $KKoz, KRJ\KDWpNRQ\ YpGHNH]pVLHOMiUiVWDONDOPD]KDVVXQNPLQGHQHNHO WWPHJ kell akadályozni a gyomfajok elterjedését, felszaporodását. Mindezt PHJHO ] SUHYHQWtY WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDL HOMiUiVRNNDO PHFKDQLNDL módszerekkel, vegyszerek alkalmazásával lehet biztosítani. A hatékony J\RPV]DEiO\R]iV FVDN D N O QE ] PHJROGiVL OHKHW VpJHN FpOWXGDWRV LQWHJUiOW DONDOPD]iViYDO IHOHOKHW PHJ D N UQ\H]HWNtPpOpV DODSYHW követelményeinek (NYIRI et al. 1993). UBRIZSY (1971) felhívja a ILJ\HOPHW DUUD KRJ\ D] LQWHQ]tY P YHOpV DJUiUWHU OHWHNHQ D J\RPIOyUD elszegényedése tapasztalható, valamint toleráns és rezisztens gyomfajok megjelenése. Az eredményes gyomszabályozáshoz hozzátartozik a gyomnövények biológiájának alaposabb megismerése, amely hatékony elméleti alapot nyújthat a védekezési eljárások kidolgozásához (UJVÁROSI, 1960; CZIMBER, 1980; HUNYADI KAZINCZI, 1991). )HQWLHN puwhoppehq V] NVpJHVQHN OiWMXN iwwhnlqwhql D] V]L káposztarepce gyomszabályozására alkalmas módszereket.

24 A GYOMSZABÁLYOZÁS AGROTECHNIKAI, TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREI $ J\RPRN IHMO GpVpW HOOHQV~O\R]QL WXGMXN D NXOW~UQ YpQ\ IHMO GpVpQHN Q YHNHGpVpQHN J\RUVtWiViYDO PLYHO Dz optimális V U VpJ pv HU WHOMHV ioorpiq\~ PHJIHOHO N U OPpQ\HN N ] WW IHMO G repceállomány elnyomja a gyomokat (O YHWHPpQ\PHJYiODV]WiVD Magyarországon a repce a vetésforgóban leggyakrabban gabona után következik, és ezért az utóbbi években a gabonavetésekben felszaporodott gyomnövények a repcében is károsítanak. Felmérések kimutatták, hogy az Apera spica-venti, az Anthemis- és Matricaria fajok, a Papaver rhoeas, Galium aparine a legfontosabb gyomfajok a káposztarepcében (HUNYADI, 1980). KARAMÁN (1994) vizsgálatai alapján Zala megyében a repcét a gazdaságok 90-95%-ban kalászos után vetik. VAŠAK (1989) felhívja a figyelmet arra, hogy a gabona betakarítása során az 1%-os betakarítási veszteség is kb. 50 kg elhullott magot jelenthet; ez a gabonamag mennyiség konkurenciája a hektáronkénti 3-5 kg-rvuhsfhyhw PDJQRUPinak. A gyomosító kultúrnövény ilyen esetben súlyos problémákat okozhat. KOHOUT (1998) szerint a nagyon sekélyen EHGROJR]RWWDUDWiVLYHV]WHVpJE OV]iUPD]yJDERQDHJ\LG EHQIRJNHOQLD UHSFpYHO (WW O HOWpU HQ D WiUFViYDO NpWV]HUL V]iQWiVVDO YDJ\ HO KiQWyV HNpYHO PpO\HQ EHGROJR]RWW JDERQD V]HPHNMREEDQ V]pWWHU OQHND P YHOW

25 25 UpWHJEHQ pv HJ\ UpV] N PHJVHPPLV O YDJ\ OHJDOiEE NpV EEL LG SRQWEDQ kel. NERAD (1998) felhívja a figyelmet a betakarító gépek helyes beállíwiviud PLYHO D V]DOPDUi]y XWiQL V U JDERQD iuydnhopvehq nincs esélye a repcének. HALÁSZ SZABÓ (1998) üzemi tapasztalata szerint UHSFH HO YHWHPpQ\QHN OHJMREE D WDYDV]L iusd DPHO\ iuydnhopvh D WpO IRO\DPiQNLIDJ\HOOHQWpWEHQD] V]LNDOiV]RVRNNDO KOHOUT (1999) felhívja a figyelmet arra, hogy a kalászos HO YHWHPpQ\ XWiQ YHWHWW UHSFpEHQ JRQGRW RNR]KDW D QHP PHJIHOHO herbicidválasztás. A gabonaszakaszban jól irthatók a gyomnövények, de a felhasznált szulfonilurea herbicidek egy része (Glean, Grodyl, Logran, stb.) károsíthatja a repcét. $UHSFHHO YHWHPpQ\pQHNpUWpNH I OHJOHNHU OpVpQHNLG SRQWMiWyO I JJ KRJ\ PHJIHOHO WDODMW WXGMXQN NpV]tWHQL D NRUD Q\iU YpJL V] HOHML vetéshez (BEKE, 1966) $] ÄLGHJHQ PDJJDO IHUW ] WW YHW PDJtétel gyomosító hatása $ J\RPPHQWHV YHW PDJ KDV]QiODWiQDN IRQWRVViJiUD UBRIZSY (1968) hívja fel a figyelmet. $ PDJ\DU pv QHP]HWN ]L YHW PDJV]DEYiQ\ LGHJHQ PDJ WDUWDOPDW HQJHG D YHW PDJWpWHOHNEHQ J\RPPDJ W UHN V]HQQ\H] anyagok, stb.)$fv NNHQ YHW PDJQRUPik alkalmazása miatt, az utóbbi években a YHW PDJJDO WHUMHV]WHWW J\RPQ YpQ\HN HJ\UH NLVHEE MHOHQW VpJJHOEtUQDND] V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ.

26 A fajta / hibrid megválasztása Ritkán vizsgálják a fajta gyomokra gyakorolt hatását, és a gyors fajtaváltáspldwwylv]rq\odju YLGLG V]DNRNUDpUYpQ\HVHNDPHJiOODStWiVRNA növényfajtákkal végzett legtöbb kompetíciós kísérlet a termés meghatározására irányult, nem a gyomnövényzetre gyakorolt hatás elemzésére. Ugyanakkor egyes fajtatulajdonságoknak szerepe lehet a gyomok tolerálásának képességében: növénymagasság, habitus, NH]GHWLIHMO GpVLHUpO\ $ J\RUV Q YHNHGpV QDJ\ V]pOHV OHYpO]HW MyO ERUtWy IDMWiN My gyomelnyomó képességgel rendelkeznek (ANONIM, 1990). A kései YHWKHW VpJ, mint fajtatulajdonság ad lehhw VpJHW DUUD KRJ\ PHJIHOHO HQ HO NpV]tWHWW WDODMED NHU OM Q D YHW PDJ pv tj\ a növényállomány PHJHU V GM QD] V]IRO\DPiQBLUM, 2002) A vhwpvlg pvdj\rprvrgiv VV]HI JJpVHL UBRIZSY V]HULQWKDDP YHOHWLQ YpQ\IHMO GpVYLV]RQ\DLWD YHWpVLG VHJtWVpJpYHO PHJYiOWR]WDWMXN HOpUKHWM N KRJ\ D Q YpQ\HN OHJpU]pNHQ\HEE IHMO GpVL LG V]DND QHP HVLN VV]H D NiURVtWyN W PHJHV elszaporodásával. Régebben még a repce korai, augusztus közepi vetését ajánlották (RODICZKY, 1898, CSERHÁTI, 1901). Az utóbbi évtizedekben azonban a talajok jobb tápanyagellátása, valamint a fajták intenzitása következtében a repce vetésének ideje a hagyományos augusztus 20-DN U OLLG SRQWUyO kitolódott augusztus végére, szeptember elejére (GRÁBNER, 1948, BOCZ et al. 1992). BEKE (1966) szerint a vetés ideje a déli országrészeken

27 27 DXJXV]WXV YpJHV]HSWHPEHUHOHMHDK Y VHEENOtPiM~Q\XJDWLpVpV]DNL WiMDNRQ OHKHW OHJ DXJXV]WXV XWROVy KDUPDGD 7DSDV]WDODW V]HULQW D] áttelelés és a termés alakulása is nagymértékben függ a vetévlghmpw OKD a kelés augusztus közepe, a termés jó, közepes, rossz is lehet; ha a kelés augusztus vége, a termés jó, közepes lesz; ha a kelés szeptember eleje, a termés közepes lesz; ha a kelés szeptember közepe, a termés rossz, esetleg közepes lesz. MÁTÉ (1978) vizsgálatai szerint az augusztus végén vagy szeptember elején vetett káposztarepce gyomosodása jelentéktelen, s ritkán haladja meg az 5%-RW D YHWpVLG NpVpVpYHO D]RQEDQ D gyomosodás fokozódik, s a szeptember 5. után vetett repce vontatott IHMO Gpse miatt lényegében már nem képes a gyomokat elnyomni. HUNYADI V]LQWpQ~J\WDOiOWDKRJ\DJ\RPRVRGiVG QW mértékben D YHWpV LGHMpW O I JJ D] DXJXV]WXVEDQ YHWHWW UHSFHWiEOiN iowdoiedq J\RPPHQWHVHN V]HSWHPEHU HOV KHWpEHQ YHWHWW WiEOiN DODFVRQ\ pv közepes mértékben, míg a szeptember második felében vetett táblák kivétel nélkül HU VHQ HOJ\RPRVRGQDN SÁRKÁNY V]HULQW D] RSWLPiOLV LG SRQWRQ NtY ONHGYH] EEDNLFVLWPHJNpVHWWPLQWDNRUiEELYHWpV FRESLI LISCSINSZKY V]HULQWD YHWpVLG meghatározásánál a fajta igényét, sajátosságait is figyelembe kell venni. Különösen éles a fajták közötti különbség a csökkent erukasav tartalmú fajták és a hagyományos, nagy erukasav WDUWDOP~DN IHMO GpVpEHQ 8J\DQLV D] HUXNDVDY szegények jarovizációs idejhohu YLG OWJ\RUVDEEIHMO GpV HNYHWpVLGHM NPLQWHJ\-8 QDSSDONpV EEUHWROyGRWWPLQWDKDJ\RPiQ\RVIDMWiNp KARAMÁN V]HULQW D YHWpVLG V]HUHSH QDJ\RQ IRQWRV D J\RPRVRGiVL YLV]RQ\RN NLDODNXOiViEDQ $ NRUiEEL LG SRQWEDQ augusztusban elvetett táblák gyomborítása alacsonyabb volt, mint a NpV EEHOYHWHWWHNp(OIRJDGKDWyJ\RPERUtWiVMHOHQWNH]HWWDV]HSWHPEHU-

28 28 LJ HOYHWHWW WiEOiNRQ LV PtJ D NpV EEL szeptember 5. utáni vetések J\RPRVRGiVD XJUiVV]HU HQ PHJQ WW A NpV EE YHWHWW ioorpiq\edq D gyengh IHMOHWWVpJ UHSFH QHP NpSHV HOQ\RPQL D J\RPRNDW HUNYADI (1997) szerint a repce jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, D]RQEDQD]DUDWiVUDDYHWpVLGHMpW OI JJ HQHOJ\RPRVRGLNLÁNCI (1999) szerint a repcét augusztus 20-a utáni héten el kell vetni. KARAMÁN NOVÁK V]HULQW D PHJNpVHWW YHWpVHNEHQ MHOHQW VHEE J\RPRVRGiVUD V]iPtWKDWXQN$E VpJHVYt]HOOiWiVPHOOHWWNHOO K PpUVpNOHWWHOSiURVXOYDD gyomosodás nagy veszélyt jelenthet. NAGY KAJDI (2002) vizsgálatai alapján a szeptember elején elvetett repce a gyomokkal szembeni kezdeti IHMO GpVLHO Q\pWDYHJHWiFLyVLG WHOMHVWHUMHGHOPpEHQPHJ U]L A vhw PDJPHQQ\LVpJ a sor- pv W WiYROViJ és a gyomosság összefüggései BOELCKE NtVpUOHWHLEHQDWHUPpVNpS] HOHPHNGLQDPLNiMiW optimális szintjét és kölcsönhatását vizsgálja. Megállapította, hogy a W V]iPHORV]OiVW EHIRO\iVROy WpQ\H] N N ] O D YHW PDJPHQQ\LVpJ D meghatározó, azonban a repcében fennálló konkurencia viszonyok KDWiViUD IRO\DPDWRVDQ FV NNHQ D W V]iP (QQHN PpUWpNH pv LG EHQL lhiro\ivd D NLLQGXOy ioorpiq\ V U VpJpW O D YHWpV LGHMpW O pv FVDN NLVPpUWpNEHQ D VRUN ]W O I JJ $ NRUDL YHWpVQpO D NLYiOy HJ\HGIHMO GpV KDWiViUDDOHJQDJ\REEPpUWpN W V]iPFV NNHQpVUHPiUDWpOEHiOOWDHO WW VRU NHU O $ NpV L YHWpVQpO YLV]RQW D W HORV]Oás alig változik és ez a YiOWR]iVLVDKDMWiVQ YHNHGpVW ODYLUiJ]iVLJWHUMHG Ii]LVEDQN YHWNH]LN EH $] HJ\HGHN N ] WWL YHUVHQ\ D PHJIHOHO YHW PDJ-mennyiséggel az

29 29 HJ\HQOHWHV W HORV]OiV pughnpehq YiODV]WRWW V] N VRUN ]]HO YDODPLQW D gyomirtással 2 küszöböokhw NL 0D[LPiOLV KR]DP pukhw HO - W P ioorpiq\v U VpJ PHOOHWW GH a biztonságra való törekvés miatt a gyakorlatban W P Q YpQ\V]iPRW NJKD YHW PDJ DMiQODQDN $]RSWLPiOLViOORPiQ\V U VpJHO Q\WEL]WRVtWKDWDNXOW~UQ Yény számára a gyomokkal szemben (NYIRI et al. 1993). KARAMÁN (1994) szerint UHQGNtY O V]RURV D W V]iP pv D J\RPERUtWiV YLV]RQ\D $ NLULWNXOW DODFVRQ\ W V]iP~ UHSFpEHQ IRNR]RWW J\RPRVRGiV DODNXOKDW NL KAJDI (1995) vizsgálatainak eredményeit közli D UHSFHIDMWiN WHUP NpSHVségét, PLQ VpJL WXODMGRQViJDik változásáról D N O QE ] W ioorpiq\ KDWiViUD H]HUpVPLOOLyKDN ] WWLW ioorpiq\ YHW RODICZKY 1898-ban munkájában szórt vetés esetén kg PDJRW MDYDVRO VRUYHWpVQpO -8,5 kg-ot. (A foltos repcevetést után- OWHWpVVHO MDYDVROMD MDYtWDQL V]HSWHPEHU RNWyEHU IRO\DPiQ D W~O V U vetést boronával javasolja ritkítani.) CSERHÁTI (1901) és GRÁBNER (1948) sorvetésnél 4-6 kg-ot, szórt vetésnél 7-10 kg-ot ajánl hektáronként. LÁNG (1976) 24 cm-es sortávolságot javasol, mivel V]HULQWHFVDNLJHQMyHU EHQOpY WDODMRQLQGRNROWDFP-es sortávolság. ANTAL (1981) szerint a 6- NJ YHW PDJ pv D] -1,2 millió csíra/ha az optimális, dupla gabona sortáv alkalmazása mellett. Az 1990-HV pyhn HOHMpW O D] LQWHQ]tY UHSFHWHUPHV]WpVt folytató üzemekben újra V]RUJDOPD]WiN D] DODFVRQ\DEE YHW PDJPHQQ\LVpJ alkalmazását és a nagyobb térállás kialakítását ennek megvalósítása azonban HOV VRUEDQ P V]DNL DNDGiO\ba ütközött. PIUKOVICS (1992) 5,0 kg/ha-os magmennyiséget tart indokoltnak, gyomirtás alkalmazása nélküli termesztés esetén. BAKA V]HULQWYHW PDJEyOHOHJHQG -6 NJ KHNWiURQNpQW $ NLNHOW pv WpOEHPHQ W V]iP KHNWiURQNpQW -800

30 30 H]HU GE OHJ\HQ $ V U EEHQ YHWHWW UHSFH WpOL NLSXV]WXOiViQDN YDOyV]tQ VpJHW EEV] U VpUHQ $YHWpVnél a dupla gabona sortávolságot javasolja. P V]HULQWDUHSFHIHMO GpVpKH]DOHJPHJIHOHO EEKD D KHNWiURQNpQWL Q YpQ\V]iP WDYDVV]DO H]HU W N U OL $ VRUWiYROViJ legalább 20 cm legyen. Leggyakoribb a kétszeres gabona sortávolság. WÁGNER PETI (1995) szerint W P és 24 cm-es sortávolság az RSWLPiOLV 9L]VJiODWDLN V]HULQW =DOD PHJ\pEHQ D] V]L J\RPLUWiVW alkalmazó üzemek átlagtermése (2,52 t/ha) 0,54 t/ha-ral volt magasabb, mint azoknak az üzemeknek, ahol nem történt gyomirtás. A sortáv növelése a korábbi gabonasortáv megduplázódása hajlamosító WpQ\H] QHN PLQ V O D J\RPRVRGiVW LOOHW HQ $ YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV D VRUWiYQ YHNHGpV N YHWNH]WpEHQ FV NNHQ W V]iP WDODMERUtWRWWViJ PLDWW indokolt. Zala megyében az üzemek a gyomirtást a terp WHU OHW-25%- iq YpJH]WpN HO HOV VRUEDQ PDJDVDEE WHUPHOpVL V]tQYRQDO~ gazdaságokban. SIMONFALVI (1996) szerint 4-NJKDYHW PDJPHQQ\LVpJ vagy W P mellett gyomelnyomó képességgel nem lehet számolni. KÁLDY KARAMÁN (1996) közli, hogy a 24 cm-es sortávra vetett repce szignifikánsan több termést ad, mint a 12 cm-es sortávú. A kezdeti gyomosodás D]RQRVIHMO GpV UHSFpQpO a 24 cm-es VRUWiYROViJPHOOHWWMyYDOHU VHEEREISINGER et al. (1996) szerint a gabonasortávra vetett repce jó gyomelnyomó Q YpQ\ V KD LG EHQ MyO ]iuygln D] ioorpiq\ YDODPLQW QLQFV MHOHQW VHEE W SXV]WXOiV HOKDJ\KDWy D YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV P YHOHWH KÁDÁR (1997) szerint a dupla gabona-sortávra, 4-5 kg/ha-rvyhw PDJPHQQ\LVpJJHOYHWHWW V]LNiSRV]WDUHSFpQHNDNHOpVXWiQL- 2 hónap alatt gyomelnyomó képessége szinte alig van, a talajfelületet nem zárja, így NHGYH] Q\iU végi- V]L FVDSDGpNYLV]RQ\RN HVHWpQ a gyomok hatalmas tömege jelenhet meg a repce állományban. KARAMÁN (1998)

31 V]HULQW D NRUV]HU 31 WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD -5 kg/ha-os magmennyiséget feltételez. HALÁSZ SZABÓ (1998) a szükséges magmennyiséget 4 kg/haban határozta meg, amely db mag/m 2 -nek felel meg. E (1998) szerint négyzetméterenként 60- Q YpQ\ HOHJHQG D My WHUPpV eléréséhez, a növény biológiai tulajdonságainak figyelembe vételével. LÁNCI V]HULQW D YHW PDJQRUPD PD[LPXP -4 kg/ha lehet, a W V]iP PD[LPXP PLOOLy 2SWLPiOLVQDN WDUWDQD WRYiEEL W V]iPFV NNHQWpVW - NJKD YHW PDJ RNV]HU Q YpQ\YpGHOHP megvalósításával. Helytelennek tartja a s U YHWpVWD ÄMy J\RPHOQ\RPy képesség kialakítását. P (1994) szintén azt javasolja, hogy a J\RPRN HOOHQ QH D QDJ\REE W V]iP HOQ\RPyNpSHVVpJpYHO YpGHNH]] QN NAGY TAMÁS (2002) véleménye szerint a repce esetében széles korlátok között mozog az alkalmd]kdwy YHW PDJ PHQQ\LVpJH -8 kg/ha. Minél nagyobb egy-egy repcenövény tenyészterülete, annál inkább tud oldalhajtásokat fejohv]whql DPHO\HNU O D]XWiQ D] DUDWiVNRU D WHUPpV ] PHM QOH+DV U DYHWpVDNNRUFVDNDYH]pUKDMWiVRNDWQHYHOM NIHO BARANYK (2002) két intenzitási szintet határoz meg dolgozatában, PLQGNpW LQWHQ]LWiVL V]LQWHQ XJ\DQDNNRUD D YHW PDJ PHQQ\LVpJ DMiQODWD hagyományos fajtából 70 mag/m 2 2 KLEULGE OPDJP. ZEHNÁLEK (2002) a standard termelési szinten 1 millió csíraszámot ajánl, KLEULGE O -t, intenzív termesztésnél hagyományos fajtából magot hektáronként, KLEULGE OPDJRW KISS V]HULQW WDSDV]WDOKDWy XJ\DQ QpPL HO UHOpSpV D NLV YHW PDJGy]LVRNDW LV HJ\HQOHWHVHQ NLDGDJROy YHW JpSHN WHUMHGpVpEHQ azonban PpJPLQGLJDUpJLJDERQDYHW JpSHNKDV]QiODWDD]iOWDOiQRV BLUM NAGY (2002) közli, hogy Magyarországon az Artus MSL KLEULG KR]]iIpUKHW YHW PDJ NLV]HUHOpVH már egységekben, csíraszám

32 alapján történik, nem súlyra egalizálva. A hibridrepce egy egysége 1,5 millió 32 FVtUDNpSHV YHW PDJRW WDUWDOPD] DPHO\ QpJ\]HWPpWHUHQNpQW Q YpQ\W feltételezve 3-KHNWiUHOYHWpVpKH]HOHJHQG. $= 6=,.È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2- ZÁSÁNAK MECHANIKAI MÓDSZEREI $YHWpVHO NpV]tWpVpQHNKDWiVDDJ\RPRVRGiVUD $ WDUOyiOODSRW KRVV]D D] HO ] Q YpQ\ EHWDNDUtWiVD pv D] HOV WDODMP YHOpV N ] WWL LG KRVV]D D Yt]PHJ U]pV V]HPSRQWMiEyO QDJ\RQ OpQ\HJHV (O Q\ V D PLQpO U YLGHEE LG DONDOPD]iVD SVÁB SIMITS, 1978). E (1976, 1986) szerint fontos a talajmunkák megihoho LG SRQWMiQDN D NLYiODV]WiVD KRJ\ D J\RPRN QH KR]KDVVDQDN PDJRW YDODPLQW D] RO\DQ WDODMP YHOpV DPHO\ HO VHJtWLD WDODMEDQ OHY J\RPRN PLHO EEL FVtUi]iViW KRJ\ D]RN D]XWiQ PHFKDQLNDLODJ SXV]WtWKDWyN legyenek. A talajmunkák idejének és számának megállapításakor ILJ\HOHPEH NHOO YHQQL D] HJ\pYHV pv pyho kelésének sajátosságait. J\RPRN FVtUi]iViQDN pv $QDJ\W PHJ JDERQDiUYDNHOpVPpJV]iUD]Q\iURQLVMyOLUWKDWy ha a betakarítás után rögtön maximum 10 cm-hv PpO\VpJ WDUOyKiQWiVW alkalmazunk és közvetlenül a tarlóhántás után lezárjuk a talajt hengerezéssel (VAŠAK, 1998). KARAMÁN (1994) szerint a] HO YHWHPpQ\ EHWDNDUtWiVD XWiQ HJ\ WDUOyKiQWiVVDO HO VHJtWM N D J\RPRN pv D] iuydnhopv FVtUi]iViW PDMG

33 ezután végezzük el a szántást. Ez nagyon jó módszer arra, hogy a talaj 33 J\RPPDJNpV]OHWpWMHOHQW VHQFV NNHQWV N. A terméseredmények szempontjából meghatározó a korai WDODMP YHOpV HOYpJ]pVH KOCSIS V]HULQW $ YHWpV HO WW OHJDOiEE KiURPKpWWHOYpJ]HWWDODSP YHOpVHVHWpQ-kal több termést kapott a NpV L HO NpV]tWpVL HOMiUiVVDO V]HPEHQ YDODPLQW MREE YROW D] ioorpiq\ NLHJ\HQOtWHWWVpJH pv D] V]L OHYpOV]iP DODNXOiVD LV H]HQNtY O D gyomosodás mértéke is kisebb volt. Gyomirtási szempontból a tarlóégetésnek mint az integrált technológia elemének jelent VpJH HOKDQ\DJROKDWy 8J\DQLV D WDODMRN J\RPPDJ NpV]OHWpW puh]khw HQ QHP FV NNHQWL D N YHWNH] NXOW~UD J\RPYLV]RQ\DLWQHPEHIRO\iVROMD$KDPXPHQQ\LVpJpW OI JJ HQURQWMD D J\RPLUWy V]HUHN KDWpNRQ\ViJiW ODVVtWMD D]RN OHERPOiViW 6]iPRWWHY gyommagcsökkenés rendszeres égetés után, egy-egy faj esetében is csak évek múlva lehetséges. Éppen ezért a tarlóégetés nem helyettesítheti a mechanikai, kémiai gyomirtást, legjobb esetben segítheti annak eredményességét (ÁBRAHÁM et al. 1988). ZBUZEK (1992) szerint az agrotechnikai beavatkozások csak akkor lesznek sikeresek, ha ismerjük az egyes gyomnövényfajok terjedésének biológiáját. Például a tárcsázásnak széles körben elismert a J\RPLUWy KDWiVD GH PHJIHOHO KDWiVVDO QHP EtU VHP D YDG]DEEDO VHP D ragadós galajjal s]hpehq PLYHO D Q\iUL LG tömegesen nem csíráznak. V]DNEDQ H]HN D J\RPRN BLUM IRQWRVDEEQDN WDUWMD D PDJiJ\ PLQ VpJpW D YHWpVLG optimumának betartásánál is.

34 Mechanikai gyomirtás SELMECZI (1993) beszámol róla, hogy a XIX. században a repchyhwpvjpshvtwpvhphjho ]WHpV I O OP~OWDDJDERQipW$VRUP YHOpV J\DNRUODWDDUHSFpWNLHPHOWHDJDERQDIpOpNP YHOpVWHFKQLNDLN UpE OpV D] LQWHQ]tY JD]GiONRGiV MHJ\HLYHO UHQGHONH] NDSiVQ YpQ\HN VRUiED LNWDWWD -HOOHP] HQ -60 cm sortávra vetették a resfpw DPHO\HW VV]HO kapáltak, majd a téli fagy ellen a sorokat feltöltögették. RODICZKY (1898) a talaj termékenysége szerint cm-es VRUWiYROViJRWVRUP YHOpVDONDOPD]iViQiOFP-WMDYDVRO$V U YHWpV repcében borona alkalmazását ajánlja, a soros vetésnél pedig a kapálást, esetleg töltögetést. CSERHÁTI (1901) szintén ajánlja a kapálást, mivel ezáltal a termést jelentékenyen lehet fokozni. A sortávolság PHJYiODV]WiViWSHGLJDWWyOWHV]LI JJ YpKRJ\V]yUWYDJ\VRUYHWpVU OYDQ szó, illetve, hogy kapálják-e vagy sem. Hasonlóan nyilatkozik GRÁBNER (1948) is, sortávolságnak a cm-t javasolja, nitrogénben gazdag talajon a 40 cm-t. A kapálást, esetleg töltögetést javasolja a magasabb termésátlag elérése miatt, valamint hogy így a repcemag fejlettebb lesz. Kikelés után 3-4 héttel a fogasolás következik, illetve a talaj gyomossága YDJ\DIHO OHWpQHNW P G WWVpJHV]HULQWPpJHJ\NDSiOiVWNDS7DYDVV]DO XJ\DQH]HN D P YHOHWHN N YHWNH]QHN VRN KHO\HQ FVDN IRJDVROQDN GH D kapálást GRÁBNER jobbnak tartja. LÁNG (1965, 1976) is beszámol róla, hogy a kelés után 3-4 héttel, amikor a növények már W OHYpOUy]VD állapotban vannak pv HOpJ HU V D J\ NHU N ERURQiOQL YDJ\ JpSSHO kapálni szükséges, tavasszal pedig fogasolni, esetleg kapálni lehet. BEKE (1966) szerint D UHSFH V]L isroivl PXQNiLKR] WDUWR]KDW D kapálás, amelyet 3-4 leveles korban sorirányú fogasolással is

35 helyettesíthetünk. Tökéletesen kapálható géppel. Ha túlságosan buja az 35 V]L Q YHNHGpV pv D IHOQ\XUJXOiV MHOHL NH]GHQHN PXWDWNR]QL WDQiFVRV október elejéig a repcét 3-4 cm-es magasságban kaszálógéppel megkaszálni. Ez általában W~O V U YHWpVEHQ V]RNRWW EHN YHWNH]QL &poudyh]hw OHKHWD]iOORPiQ\PHJOHJHOWHWpVHJ\RUVDQWHUHOWMXKQ\iMMDOLV ANTAL V]HULQW D] V]L NiSRV]WDUHSFpQHN PHFKDQLNDL ápolási munkára nincs szüksége. Boronálásra akkor lehet szükség, ha a kötöttebb vagy a középkötött talajt a téli csapadék túlságosan összetömörítette, ami késlelteti a vegetáció megindulását. Ilyenkor a sorokra keresztbe végzett boronálás eredményre vezet. Hasonló EHDYDWNR]iVUD OHKHW V] NVpJ DNNRU LV KD D UHSFHiOORPiQ\ W~O V U $ keresztben végzett boronálás az állományt kisebb, a sorokra 45 fokos szögben végezve nagyobb mértékben ritkíthatja. BARTOŠKA (1992) szerint a gyomok kémiai gyomirtásába jól illeszkedln D UHSFH Q YpQ\]HW VRUN ]P YHOpVpQHN OHKHW VpJH DPL viszont nagyon pontos vetéstechnológiát igényel. WAHMHOFF (2000) az integrált szemlélet jegyében újra vizsgálat alá vette a repcét, mint kapásnövényt, és dolgozatában vizsgálta az HJ\HVP YHO HV]N zök gyomirtó hatását. $= 6=,.È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2- ZÁSÁNAK BIOLÓGIAI MÓDSZEREI TEMPLETON (1990) szerint, mivel a peszticidek alkalmazásában a herbicidek részesedése a legnagyobb, ezért itt a legindokoltabb a kémiai kezelések biológiaiakkal való felváltása.

36 Biológiai gyomirtásról, pontosabban gyomszabályozásról akkor 36 EHV]pO QN DPLNRU HPEHUL EHDYDWNR]iVVDO VHJtWM N HO D J\RPQ YpQ\HN természetes ellenségeinek (rovarok, fitopatogén gombák, baktériumok és más éo V]HUYH]HWHNIHOV]DSRURGiViWPellyel egy adott gyomfaj egyedeit egy káros küszöbérték alá szorítjuk, de nem írtjuk ki (FISCHL, 1998). SOLYMOSI D WHUPpV]HWHV HUHGHW J\RPV]DEiO\R]y szerként használható vegyületeket vizsgálta, olyan donorfajokat keresve, melyeknek allelopátiás hatásuk van. BOHÁR (1999) a mikoherbicid stratégiát ismerteti. A mikoherbicidek gomba-kórokozót tartalmazó környezetbarát gyomirtó szerek, melyek lehetnek gazdanövény-specifikus kórokozók, sokgazdás kórokozók, illetve auxotróf mutánsok. FISCHL et al. (2002) szintén a mikoherbicidek, mint ELRKHUELFLGHNDONDOPD]iViQDNOHKHW VpJpWYL]VJiOMiN NÉMETH (2001) minden olyan beavatkozást biológiai J\RPV]DEiO\R]iVQDN WHNLQW DPLNRU YDODPHO\ po OpQ\HN DNWtYDQ YDJ\ SDVV]tYDQ D J\RPQ YpQ\HNHW HOSXV]WtWMiN YDJ\ IHMO Gpsükben, FVtUi]iVXNEDQ JiWROMiN pv H]]HO OHKHW VpJHW DGQDN DUUD KRJ\ D WHUPHV]WHWW FpOQ YpQ\ HOIRJDGKDWy PHQQ\LVpJ pv PLQ VpJ WHUPpVW hozzon létre. Értelmezése alapján a biológiai gyomszabályozás keretei közé sorolja az allelopátiát és a kompetíció hatását is. $= 6=,.È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2- ZÁSÁNAK KÉMIAI MÓDSZEREI $ J\RPQ YpQ\HN KHUELFLGHNNHO W UWpQ V]DEiO\R]iVD D NpPLDL növényvédelem legfiatalabb ága. Fontos mérföldkövet jelentett a

37 37 YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV W UWpQHWpEHQ D] HOV V]HUYHV J\RPLrtó szer, a dinitro-ortokrezol alkalmazása 1932-EHQ PDMG D] D QDJ\ KRUGHUHM megállapítás, hogy egyes természetes növényi hormonokkal kémiailag rokon szintetikus vegyületek hormon- és gyomirtó hatással rendelkeznek (TERÉNYI et al. 1967). Ez a felfedezés bhyh]hw MH OHWW D QDSMDLQNEDQ világméretekben folyó gyomirtószer-kutatásnak, amely több százezer új YHJ\ OHW HO iootwiviq pv ELROyJLDL YL]VJiODWiQ iw YH]HWHWW HO D PD IRUJDORPEDQ OHY PLQWHJ\ V]i]KDUPLQF J\RPLUWyV]HU-hatóanyagig és a több mint 270 engedélyezett gyomirtó készítményig. (SZABADI, 1998; REISINGER NAGY, 2003; NAGY LEHOCZKY, 1999; 2002). A kemizálás MHOHQW VpJpW D] LV Q YHOL KRJ\ D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVEH VRNROGDO~DQ LOOHV]WKHW EH WHUPpNHQ\VpJH pv D FpOQDN PHJIHOHO KDWpNRQ\ViJD minden más technológiai eljárást felülmúl, ezért a körülményeknek PHJIHOHO DONDOPD]iVNRUPLQGHQNRUJD]GDViJRVVIRÁG, 1981). Repce kultúrában SUHVRZLQJ SUHHPHUJHQV V]L pv WDYDV]L posztemergens módon alkalmazhatunk herbicideket. A presowing illetve preemergens gyomirtás végrehajtásakor általában nincs a területen gyomnövény, ezért az alkalmas herbicidek NLYiODV]WiViW pyhnuh YLVV]DQ\~Oy WiEODV]LQW J\RPYL]VJiODWRN W UYpQ\V]HU VpJHLQHN IHOKDV]QiOiViYDO EL]WRVtWKDWMXN (]HNHW D] eljárásokat általában akkor válaszwmxn DPLNRU HO UH SURJQRV]WL]iOKDWy hogy a területen Galium aparine, Matricaria- és Anthemis fajok, Papaver rhoeas és Apera spica venti IRUGXOKDW HO PpJSHGLJ QDJ\ W PHJEHQ Ekkor nem szabad várni tavaszig a gyomirtással, mert az elkésett kezelés már gazdaságtalanná, esetenként hatástalanná válik. A posztemergens

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

$IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN. (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL

$IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN. (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL %DMXV].OiUD $IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL tanulási képességek és tanulási motivációk néhány

Részletesebben

Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM

Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

Magyarországon a lakosság 40 %a élt biztonságos vagyoni, anyagi és kulturális N U OPpQ\HN N ] WW NHW WHNLQWKHWM N D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pv SROLWLNDL

Magyarországon a lakosság 40 %a élt biztonságos vagyoni, anyagi és kulturális N U OPpQ\HN N ] WW NHW WHNLQWKHWM N D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pv SROLWLNDL .HU O -XGLW +iwuiq\rvkho\]hw FVRSRUWRNpVDIHOQ WWRNWDWiV $KiWUiQ\RVKHO\]HWKiWUiQ\RVKHO\]HW FVRSRUWRN $ 7È5., iowdoypj]hww WiUVDGDOPL UpWHJ] GpVYL]VJiODWDGDWDL V]HULQW EHQ Magyarországon a lakosság 40 %a

Részletesebben

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Írta: MÁJER JÁNOS

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Írta: MÁJER JÁNOS DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 0DJQp]LXPKLiQ\PpUVpNOpVpQHNOHKHW VpJHLD %DGDFVRQ\LERUYLGpNV] O OWHWYpQ\HLEHQ Írta: MÁJER JÁNOS DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIII. évfolyam 39. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2001. március 1., csütörtök ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L

Részletesebben

Egyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról

Egyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról Egyezmény a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az audiovizuális kapcsolatokról - 2 - A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság

Részletesebben

PXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ

PXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ PXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ BioDigit Kft. H-1163 Budapest, Karát u. 3. Tel. / Fax.: (36-1) 403-0510; 403-8213 H-1144 Budapest, Kerepesi u. 92. Tel. / Fax.: (36-1) 222-2671;

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA 2003. december 18. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA $&6$7/$ 2=Ï256=È*2 $7e5,17 È5)2/

Részletesebben

$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL

$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL 'U*HOHQFVpU.DWDOLQ $N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL $]LVNRODUHQGV]HU IHOQ WWRNWDWiVpVDN ]P YHO GpViOWDOiQRVMHOOHP] L $KKR] KRJ\ D NpW UpV]EHQ D]RQRV UpV]EHQ HOWpU NXOWXUiOLV

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR %HOV(OOHQU]pVLgQiOOy2V]WiO\ Nyt. szám:68-58/86/2004. %(/6(//(15=e6,-(/(17e6 Az Irányított Betegellátási Rendszerben alkalmazott folyószámla egyenleg vezetése és az

Részletesebben

NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYRE

NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYRE A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Részvényenként 1.250 forint áron. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW

Részletesebben

2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5 3.4 ELEKTROMOS VEZÉRLÉS...6 4 A GÉP FELÁLLÍTÁSA...

2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5 3.4 ELEKTROMOS VEZÉRLÉS...6 4 A GÉP FELÁLLÍTÁSA... $%6*WtSXV~V]DODJI UpV]ODS KHJHV]W JpSOHtUiVDpVNH]HOpVLXWDVtWiVD Tartalomjegyzék 1 0 6=$.,$'$72...2 2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3 0 6=$.,/(Ë5È6...5 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5

Részletesebben

GEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA

GEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA GEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA 5(*,21È/,67È92.7$7È6/(+(76e*(, Dr. Krisztián Béla -37()HOQWWNpS]pVLpV(PEHUL(UIRUUiV)HMOHV]WpVL,QWp]HW Amikor a régiókról szólunk, azokról a kisebb-nagyobb területeket átfogó,

Részletesebben

A telefon alközpont használati útmutatója

A telefon alközpont használati útmutatója A telefon alközpont használati útmutatója.pwyiurvlyrqdokdwehovwhohirq Tartalom ÈOWDOiQRVEHYH]HW 2. old. 1. Az alközpont leírása 3. old. 2. Installáció 4. old. $IXQNFLyNMHOOHP]L 6. old. 4. A szolgáltatások

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 243. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. december 24., kedd ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T Á R G Y

Részletesebben

2. A dohányzás egészségügyi következményei

2. A dohányzás egészségügyi következményei 2. A dohányzás egészségügyi következményei A GRKiQ\]iVQDN D] HJpV]VpJUH YDOy KDWiViW PiU V]pOHVN U&HQ GRNXPHQWiOWiN A jelen tanulmány nem kívánja részletesen megismételni ezeket az információkat, hanem

Részletesebben

KARTONPACK DOBOZIPARI RT. 2001. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

KARTONPACK DOBOZIPARI RT. 2001. ÉVI ÉVES JELENTÉSE KARTONPACK DOBOZIPARI RT. 2001. ÉVI ÉVES JELENTÉSE Debrecen, 2002-04-19. Tóth Gábor J\YH]HWLJD]JDWy ¾FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ¾)(/(/66e*9È//$/Ï1

Részletesebben

6]NHQQHU NiEHO 6]RIWYHU &'520RQ

6]NHQQHU NiEHO 6]RIWYHU &'520RQ Bevezetés A beolvasás megváltoztatja a számítógéppel való munkavégzés módját. Az új szkennerrel fényképeket, képeslap kivágásokat, könyveket és más vizuális anyagokat építhet be mindennapi kommunikációjába.

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlatok

Laboratóriumi gyakorlatok Laboratóriumi gyakorlatok Fehér Gyula Kóré László Logikai áramkör családok GYAKORLATOK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEMUTATÓ VIZSGÁLATOK... 4 1.1 INVERTER ÁTVITELI FÜGGVÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 4 1.2 KÜSZÖBFESZÜLTSÉG

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171.(XV) évfolyam 69. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2003. április 25., péntek ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R

Részletesebben

HI-SHARP. Felhasználói és üzembe helyezési útmutató

HI-SHARP. Felhasználói és üzembe helyezési útmutató HI-SHARP HS-CMP 162 típusú színes MULTIPLEXER Felhasználói és üzembe helyezési útmutató $ QHP V]DNHPEHU iowdo HOYpJ]HWW WHOHStWpVEO HUHG NiURNUD D GARANCIA NEM VONATKOZIK H]pUW NpUMH PHJ WHOHStWMpW KRJ\

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY 2003 VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Bányai Viktória Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850. O Q VWHNLQWHWWHODNpVEELIYiURVWHU OHWpQHN]VLGyQpSHVVpJpUHpV intézményeire Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi

Részletesebben

Használati útmutató UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova

Használati útmutató UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova Használati útmutató 9RQWDWRWWV]iQWyI OGLSHUPHWH] JpS $0$=2(8* UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova MG 08 SB 236. (HU) 2.2002 Printed in Germany! h]hpehypwho HO WW NpUM N olvassa el és tartsa be a használati

Részletesebben

Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag a DuPont-tól!

Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT G r a n s t a r 5 0 S X Hatóanyag: 50 % tribenuron metil Formuláció: vízben oldható granulátum (SG) Xi, N irritatív környezeti veszély Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag

Részletesebben

Típusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése...12. Csatlakozókapcsok...14

Típusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése...12. Csatlakozókapcsok...14 Tartalomjegyzék $*+I WXODMGRQViJDL«...4 7tSXVYiODV]WpNP V]DNLDGDWRN...6 Típusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése...12 $]HO ODSHOWiYROtWiVD...13 Csatlakozókapcsok...14

Részletesebben

Els negyedéves gyorsjelentés

Els negyedéves gyorsjelentés Els negyedéves gyorsjelentés Tisztelt Részvényeseink! HOV QHJ\HGpYpEHQ D *UDSKLVRIW &VRSRUW HUHGPpQ\HL D WDYDO\L py KDVRQOy QHJ\HGpYpKH] NpSHVW NHGYH] HQ DODNXOWDN $] iuehypwhohn Q YHNHGWHN D] ]HPL N OWVpJHN

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. hét Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok

Részletesebben

Életpálya-tervezés. Doktori (PhD) tézisek. Vincze László

Életpálya-tervezés. Doktori (PhD) tézisek. Vincze László Életpálya-tervezés Doktori (PhD) tézisek Vincze László Veszprémi Egyetem Gazdálkodási- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Pénzügytan tanszék 2004 (O ]PpQ\HNKLSRWp]LVFpONLW ]pv Két-két évet töltöttem

Részletesebben

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-(

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-( XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 17. VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-( TARTALOM SZÁM TÁRGY OLDAL SZEMÉLYI RÉSZ 31/2005. (II.18.) sz. határozat $ PHJ\HL QNRUPiQ\]DW iowdo DODStWRWW NLW QWHWGtMDN pv

Részletesebben

JELENTÉS. $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c.

JELENTÉS. $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c. JELENTÉS $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c. kutatásról Megbízó: Megbízott: 7pPDIHOHOV Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Részletesebben

A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Részvényenként 1.250 forint ellenérték ellenében.

A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Részvényenként 1.250 forint ellenérték ellenében. A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ("TÁSASÁG") ÁLTAL KIBOCSÁTOTT VALAMENNYI SZAVAZAT, -2*27 0(*7(67(6Ë7 RÉSZVÉNYRE

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlatok

Laboratóriumi gyakorlatok Laboratóriumi gyakorlatok Fehér Gyula Kóré László Analóg-Digitál átalakítók GYAKORLATOK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEMUTATÓ VIZSGÁLATOK...4 1.1 P,//$1$7e57e.0e5 e6 È7/$*e57e.0e5 7Ë3862...4 1.2 P,//$1$7e57e.(7

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\ Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr.

Részletesebben

7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ

7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ !#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0!#"%$&#"'$ (')* *,+.- /* * * 0 123%0 4#+65 / 7 0 3L[HO 7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ (J\pQLVSHFLiOLVWDQIRO\DPRNN OI OGLHNQHN (*

Részletesebben

&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ . ]JD]GDViJL6]HPOH;/,,pYIV]R.(57(6,*È%25.HUWHVL*iERUkandidátus, egyetemi docens, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos I PXQNDWiUVD &LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

Részletesebben

CIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató

CIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató CIAS ERMO482-1. oldal, összesen: 15 - CIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató - 2 féle típusú antenna alkalmazható: - 10cm PARABOLA - 20cm PARABOLA A 10cm-es PARABOLA

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XII. évfolyam 232. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2000. december 29., péntek ÉS MÁS AKTUSOK T Á R G Y M

Részletesebben

KIP THORNE INTERSTELLAR ÉS A TUDOMÁNY

KIP THORNE INTERSTELLAR ÉS A TUDOMÁNY KIP THORNE AZ INTERSTELLAR ÉS A TUDOMÁNY Az uiverzumot iráyító törvéyek megfejtése A mukat formálják és iráyítják. Hasolóa ahhoz, ahogya 1506-ra Eurázsia mellett voltak már Dél-Amerika létezésére uta-

Részletesebben

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával

Részletesebben

BKE 3. évf. 4. csoport

BKE 3. évf. 4. csoport $9,/È*85$, $]LQIRUPiFLyWHFKQROyJLDpVD]LQIRUPiFLyVWiUVDGDORPM Y MH D]LSDUiJEDQYH]HW FpJHNV]HPV] JpE O 7'.GROJR]DWM Y NXWDWiVWDQV]pN ËUWD 3RQJUiF]*HUJHO\ BKE 3. évf. 4. csoport 7DUWDORPMHJ\]pN TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL

VV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL Szécheyi Istvá Egyetem Regioális és Gazdaságtudom áyi 'RNWRUL,VNROD 'U1DJ\*\XOD okleveles közgazda QHP]HWN ]LJD]GDViJLV]DNpUW $JOREDOL]iFLypVDSpQ] J\LYiOViJ VV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL Doktori értekezés.rq]xohqv3uri'ukdeil.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KICSI SZÉP. A DETERMINÁCIÓS EGYÜTTHATÓ ÉRTELMEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN *

TANULMÁNYOK A KICSI SZÉP. A DETERMINÁCIÓS EGYÜTTHATÓ ÉRTELMEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN * TANULMÁNYOK Moksony Ferenc A KICSI SZÉP. A DETERMINÁCIÓS EGYÜTTHATÓ ÉRTELMEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN * Ezeknek az illeszkedési mutatóknak vég- ]HWHV YRQ]HUHM N YDQ %iu D KR]]ipUWN rendszerint

Részletesebben

Veszprémi Egyetem. PhD tézisek. Papp István. A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból

Veszprémi Egyetem. PhD tézisek. Papp István. A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból Veszprémi Egyetem PhD tézisek Papp István A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból 7pPDYH]HW 'U'iQRV.RUQpO Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ Semmelweis Egyetem 2005

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM- ÉS AGÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA 'RNWRULLVNRODYH]HW Dr. Szabó

Részletesebben

2000. december 15. A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése

2000. december 15. A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám 1. MI TÖRTÉNT ÉS MIÉRT?... 4 1.1 ÁTTEKINTÉS... 4 1.2 NAGYBÁNYA - MI TÖRTÉNT?... 5 1.3 BORSABÁNYA - MI

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIV. évfolyam 16. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2002. január 25., péntek ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L O M

Részletesebben

Agrárvállalkozások finanszírozási sajátosságai, pénzügyi- tervezési módszerek fejlesztése

Agrárvállalkozások finanszírozási sajátosságai, pénzügyi- tervezési módszerek fejlesztése Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Major Iván egyetemi tanár a MTA doktora 7pPDYH]HW

Részletesebben

PhD értekezés tézisei. Döntési helyzetek és mechanizmusok a. Michl Gábor

PhD értekezés tézisei. Döntési helyzetek és mechanizmusok a. Michl Gábor PhD értekezés tézisei Döntési helyzetek és mechanizmusok a PDGDUDNN OWpVLLG V]DNiEDQ Michl Gábor Veszprémi Egyetem 2005 1 1. Bevezetés $] RO\DQ NLVWHVW URYDUHY pqhnhvpdgdudn PLQW PRGHOOiOODWXQN D] UY V

Részletesebben

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS MÁJER JÁNOS VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

HJ\V]HU&WLV]WiQWDUWiVDpVIHOW OWpVHN QQ\HGpQYpJUHKDMWKDWó.

HJ\V]HU&WLV]WiQWDUWiVDpVIHOW OWpVHN QQ\HGpQYpJUHKDMWKDWó. Gratulálunk! (]HQQHO gq PHJYiViUROWD D MHOHQOHJL OHJIHMOHWWHEE I OEHO Y NpV] OpNHW +iurp pywl]hgq\l tervezés és finomítás eredményeképp létrehoztunk egy olyan készüléket, melynek használata HJ\V]HU&WLV]WiQWDUWiVDpVIHOW

Részletesebben

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Galántainé Máté Zsuzsanna RNOHYHOHVközgazdász tanár Problémák és újabb törekvések az Európai Unió társasági adózásáedq 'RNWRUL3K'értekezés

Részletesebben

JELENTÉS. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék. Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár

JELENTÉS. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék. Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár JELENTÉS $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOLOOHWYHHJ\pELQWHJUiOWIHMOHV]WpVL J\HNNHO kapcsolatos nemzeti intézményi mechanizmusok vizsgálata c. kutatásról Megbízó: Megbízott: 7pPDIHOHOV Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2000. szeptember 7.

A mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2000. szeptember 7. 0pUpVL~WPXWDWy 3RO\VRPQRJUDSKLiVMHOHNIHOGROJR]iVD $OYiVLDSQRHV]LQGUyPiVMHOHNNLpUWpNHOpVH0DWODEN UQ\H]HWEHQ A mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2000.

Részletesebben

%0(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU. Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék. 0RGHUQh]OHWL7XGRPiQ\RN) LVNROiMD %XGDSHVWFiastyúk u.

%0(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU. Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék. 0RGHUQh]OHWL7XGRPiQ\RN) LVNROiMD %XGDSHVWFiastyúk u. %(3K'.RQIHUHQFLD %XGDSHVWGHFHPEHU $*/2%$/,=È&,Ï+$7È6$,e6(*Ë7e/e6(±$.g=e3e6.(/(7 (85Ï3$,7e56e*e6$*

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. Hogyan termesszük az őszi káposztarepcét? A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. Hogyan termesszük az őszi káposztarepcét? A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Bicskei Károly Hogyan termesszük az őszi káposztarepcét? A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-020-50 AZ

Részletesebben

agrárium Növényvédelmi melléklet

agrárium Növényvédelmi melléklet Növényvédelmi melléklet Növényvédelem 27 A növényvédelem kihívásai 2013-ban 2012 nem volt könnyû év a mezôgazdaság számára. A felhasznált növényvédô szerek értéke 2011-hez képest több mint 10%-kal növekedett.

Részletesebben

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY Doktori (PhD) Értekezés Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY 2005 1 Doktori (PhD) Értekezés *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi

Részletesebben

A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH. PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN OVWpULIpQ\VXJDUDs

A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH. PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN OVWpULIpQ\VXJDUDs A PB-IN-+)V]pULiM~IpQ\VXJDUDVpU]pNHONP&V]DNLNp]LN Q\YH 1. Általános leírás A PB-IN-+)LQIUDY U VIpQ\VXJDUDVpU]pNHOFVDOiGRWiWWHUYH]WpNpVD]~MV]pULDDQQDND PULNiX PB-)V]pULiQDNDW NpOHWHVtWHWWYiOWR]DWDDPHO\PHJEt]KDWyN

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

Napraforgó növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF

Napraforgó növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF Napraforgó növényvédelme DuPont technológiai összefoglaló Az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkanevei. Express 50 SX : kizárólag Express toleráns napraforgóban

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG)

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) DUPONT A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 360 g/kg, (36 % m/m) mezotrion 120 g/kg, (12 % m/m) nikoszulfuron 30 g/kg, (3 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1

Részletesebben

Kezelési Útmutató. Japan Cash Raktáros programhoz

Kezelési Útmutató. Japan Cash Raktáros programhoz Kezelési Útmutató Japan Cash Raktáros programhoz 7DUWDORP Fontos információk.02 Belépés 02 Saját adatok 02 Általános beállítások..03 Törzsadatok 04 Ügyféltörzs..04 KSH besorolás 05 Termékcsoport 06 Mennyiségi

Részletesebben

Bevezetés. felfogással, az öntözést és tápoldatozást be kell építeni a technológiába úgy, hogy az a PD[LPiOLVQ\HUHVpJHWWHJ\HOHKHWYp

Bevezetés. felfogással, az öntözést és tápoldatozást be kell építeni a technológiába úgy, hogy az a PD[LPiOLVQ\HUHVpJHWWHJ\HOHKHWYp &VHSHJWHW QW ]pv4xhhq*lofvyho Bevezetés $FVHSHJWHW QW ]pvdondopd]ivdd]xwyeellgv]dnedqv]pohvn U&HQWHUMHG (] HJ\UpV]W D PHWHRUROyJLD WpQ\H]NQHN WXGKDWy EH D FVDSDGpN PHQQ\LVpJH D WHQ\pV]LGV]DNEDQ NHYpV D]

Részletesebben

TUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN

TUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN TUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN OKTATÁS ÉS KÉSZSÉGEK OECD Translated under the responsibility of the Ministry of Education from the original English edition published under the title: Knowledge

Részletesebben

IX.B. Számrendszerek Megoldások

IX.B. Számrendszerek Megoldások IX.B. Számrendszerek Megoldások. Szilviának a végén 8 kagylója maradt. Nézzük, hányat dobott HO" (OV] U HJ\HW PDMG D PiVRGLN OpSpVEHQ PpJ NHWWW WHKiW összesen hármat. A feladat megoldása: 8 + 3 = kagylóval

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Petróczki Ferenc

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Petróczki Ferenc DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Petróczki Ferenc Keszthely 2004 *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Keszhely Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni

Részletesebben

$]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH

$]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH $]RNWDWiVWHFKQROyJLD27MHOHQHpVM YMH Kabdebó György )YiURVL2NWDWiVWHFKQROyJLDL. ]SRQW 0HJOHKHWVHQQDJ\RWPDUNROyQDNW&QLNHODGiVRPFtPHHJ\iOWDOiQQHPEL]WRVKRJ\D FtPEOV]iUPD]yYDODPHQQ\LHOYiUiVQDNPHJWXGRNIHOHOQL

Részletesebben

1. Globális dohányzási tendenciák

1. Globális dohányzási tendenciák 1. Globális dohányzási tendenciák Bár az emberiség már több évszázada dohányzik, a cigaretta tömeggyártás formájában csupán a XIX. században jelent meg. Azóta a cigarettázás hatalmas méretekben ter- MHGWHOD]HJpV]YLOiJRQ0DPiUPLQGHQKiURPIHOQWWN

Részletesebben

BURGONYA A burgonya gyomnövényei

BURGONYA A burgonya gyomnövényei BURGONYA A burgonya gyomnövényei Klasszikus termőterület: lazább, homokos talaj. Egy időben átcsúszott löszös területekre. Befolyásolja a gyomösszetételt: Jobb talajokon jellemző: DATST, Amaranthus spp.,

Részletesebben

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A borsó talaj előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MAGYAR LÁSZLÓ *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY 2003 *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG

Részletesebben

VESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL

VESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet Növénykórtani és Növényvirológiai Tanszék Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Horváth József

Részletesebben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben SZENT ISTVÁN EGYETEM Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben Doktori (PhD.) értekezés Szabó Miklós Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága: Növénytermesztési

Részletesebben

E x p r e s s 5 0 S X. Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG)

E x p r e s s 5 0 S X. Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG) E x p r e s s 5 0 S X Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG) hatóanyag: 500 g/kg (50% m/m) tribenuron-metil Kizárólag a DuPont-tól! Az emberi egészség

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171. (XV) évfolyam 37. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOKPiUFLXVKpWI ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R T A L O M Szám

Részletesebben

FDP 2005 0LNURSURFHVV]RURVW ]MHO] N ]SRQW

FDP 2005 0LNURSURFHVV]RURVW ]MHO] N ]SRQW FDP 2005-1. oldal, összesen: 10 - FDP 2005 0LNURSURFHVV]RURVW ]MHO] N ]SRQW pu]pnho N pv D]yQiN NRQILJXUiOW HUHGHWL ioodsrwiw $ 5(6(7 törli a memóriát is. 2. A panel leírása $SDQHONpWUpV]UHRV]OLNMHO]pVHNUHpVDELOOHQW\

Részletesebben

www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag

www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag ProNik gyűjtőcsomag Összetétel: 2,5 kg Casper + 6x1 l Milagro Extra 6 OD + 2x0,5 l FixPro A csomag 8 ha kukorica gyomirtására elegendő. Amenynyiben a

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 171.(XV) évfolyam 48. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2003. március 24., KpWI ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK T A R T

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR 2015 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET MOSONMAGYARÓVÁR Wittmann Antal Növény-, Állat-

Részletesebben

E N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest

E N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Mészáros Ferencné ENGEDÉLYSZÁM: 492/2005. TÁRGY: TITUS MTG ikercsomagolású gyomirtó permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye OLDALAK SZÁMA: 3 E N G

Részletesebben

5RPDIRJODONR]WDWiVLSURJUDPRN1DJ\NDQL]ViQ

5RPDIRJODONR]WDWiVLSURJUDPRN1DJ\NDQL]ViQ 5RPDIRJODONR]WDWiVLSURJUDPRN1DJ\NDQL]ViQ %HYH]HWpV 1DJ\NDQL]VDD]RUV]iJGpOQ\XJDWLV]pOpQDKRUYiWpVV]ORYpQKDWiUN ]HOpEHQHOKHO\H]NHG H]UHV OpOHNV]iP~ YiURV DKRO QDJ\ V]iPEDQ poqhn URPiN G QW HQ EHiVRN $ magyarországi

Részletesebben

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq

Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Galántainé Máté Zsuzsanna okleveles közgazdász tanár Problémák és újabb törekvések az Európai Unió a társasági adózásáedq

Részletesebben

ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ

ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ PILLÉREZETT RÉTEGS=,/,.È72.(/ È//Ë7ÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszék 2004 1 BEVEZETÉS Az agyagásványok, név szerint is

Részletesebben

Döntési helyzetek és mechanizmusok a madarak

Döntési helyzetek és mechanizmusok a madarak Döntési helyzetek és mechanizmusok a madarak N OWpVLLG V]DNában Doktori értekezés Készítette: Michl Gábor Környezettudományi Doktori Iskola Veszprémi Egyetem Limnológia Tanszék 2005 2 ' QWpVLKHO\]HWHNpVPHFKDQL]PXVRNDPDGDUDNN

Részletesebben

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT Principal DF formuláció: vízoldható granulátum (WG) N környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer áru- és silókukorica gyomirtására az

Részletesebben

PIC16F877 KÍSÉRLETI PANEL

PIC16F877 KÍSÉRLETI PANEL PIC16F877 KÍSÉRLETI PANEL 6]HJ-iQRV ÒMSHVWL.pWWDQQ\HOY&0&V]DNL6]DNN ]pslvnrodpv*lpqi]lxp ChipCAD kft, Budapest PIC16F877 KÍSÉRLETI PANEL 1. A PIC16F877 kísérleti panel rendeltetése A panel PIC16F87x mlnuryh]puonkdwpnrq\rnwdwypvihmohv]whv]n

Részletesebben