A társadalmi kirekesztődés társadalmi tőke szempontú megközelítése rurális... urbánus összehasonlításban

Átírás

1 Jegyzetek Putnam (2000) 2 Amond és Verba aapján: Körösényi-Tóth-Török (2003) és Enyedi-Körösényi (200 J) 3 A bizaom háója kifejezést Utasi Ágnestó köcsönöztem. Utasi (2002) 4 A bécsi iető ségű Dunagőzhajózási Társaság a XIX század fo yamán megszerezte a Pécs környékén évő szénbányák tuajdon, ietve béreti jogát, és jeentős fej esztéseket hajtott végre a rég~ó~an.,..,, 5 Annyira nem vát a város szerves részévé, hogy a Pécs térképen nem IS szerepe, csak neh any, Pecs kornyeket ábrázoó térképen jeöik. A szomszédos Rücker -aknát pedig még kevesebb térkép "ismeri". 6 Oyannyira efeejtett terüet, hogy még a egutóbbi népszámáási adatokbó sem tudtuk meg a pontos akosságát, így a kutatás során végeztük a akosságszám fe mérését, ezért csak köze í tó szám á a rendekezésünkre. 7 Bár ez a program nem a városvezetés érdeme, hanem egy maréknyi ehivatott emberé. 8 Körösényi-Tóth-Török (2003) és Enyedi-Körösényi (200 1) 9 Csizmadia (2002) 10 Putnam (2000) Tocquevii e ( 1998) 12 Az anómia fogam át Durkheim vezette be, amit később Merton újr~értemezett. Több vá t~zás~ n átesett a fogaom, de a szocioógiában a mai napig sokat hasznát fogaom. En a foga_mat a durkhe1m1 erte ~m? e n hasznáom, miszerint az anómia normanéküiség, míg a mertom érteemezes az efogadott norn1ak es a vaóság közti konfiktus eredményeként definiája az anómiát. 13 Utasi (2002b)!4 h ttp :/ / t ist ics.gov. u kisaci a ca pi ta/down oa ds/u se r Gu ide. pdf 15 Az ott tötött egy hét aatt ejutottunk gyakorat i ag minden akásba, és mindenho megkérdeztük, hogy hányan ének az adott háztartásban, és a kapott adatokat összesítettük. Erre azért vot szükség, me rt, mmt már emítettem, nem át rendekezésünkre pontos adat a akosságat i etőe n. 16 Az eredeti tervünk szerint nem kérdeztünk von a 18 évesné fiataabbakat, de a heyzet úgy hozta az emített 3 esetben nem tudtuk megkerüni. Természetesen szüói engedéye kérdeztük őke t.!7 Erre azért vot szükség, mert az utosó országgyű és i váasztások 2002-ben votak. Természetesen, aki fiataabb 22 évesné, az nem biztos, hogy nem szavazhatott az utosó országgyű és i és önkorm ányzati váasztásokkor, de mive a szüetési hónapot nem kérdeztük, ezért utóag nem áapítható ez meg, így a torzítás ekerüése végett vot szükség a szűrésre. A későbbiekben, aho egyenként vizsgáom az itemeket, a népszavazás esetében eég ett von a a 19 évné fiataabbakat szűrni, de az összehasoníthatóság és az átáthatóság érdekében nem vátoztattam a szűrési szabáyon. 18 Körösényi-Tóth-Török (2003) és Enyedi-Körösényi (2001), 19 Körösényi-Tóth-Török (2003) és Enyedi-Körösényi (2001), 20 Körösényi-Tóth-Török (2003) és Enyedi-Körösényi (2001 ), tor.vaasztas.hu/vatort/jsp/mdex.jsp 21 Utasi (2002b) 22 U t asi (2002b) JóNÁS GERGELY A társadami kirekesztődés társadami tőke szempontú megközeítése ruráis... urbánus összehasonításban A mikrotársadami szoidaritás és a közösségakotás ehető sége a eszakadó térségekben, Pécs-stván,aknán és Magyarteeken A társadami kirekesztődés a társadaomtudományokban az 1990-es évektő ki ~akuó, majd az ezredforduótó megerősödő kutatási irányzat. A társadami kirekesztődés szocioógiai probémája a hagyományos szegénységkutatások heyett kompexebb megközeítésmódra ad ehetőséget a eszakadó térségek, azaz a társadami integráció hiány térbei koncentrációjának empirikus megragadásában. A eszakadó térségek, gettók kiaakuásának vizsgáatakor e megközeítésmód szerint oyan dimenziókat ke figyeembe venni, mint a jövedeem, az éetkörümények, az éetmód, a munkaerő-piaci pozíció, a tudás megszerzése, a térben koncentráódó társadami hátrányok, ietve a társadami tőke. A társadami tőke, az emberi kapcsoatok szerepe jeenthetné a egfontosabb kapaszkodót a tejes dezintegrációba süyedés een, ám ezek működése még a szűk csaádi, baráti körre koncentráódó kapcsoatok esetében sem magátó értetődő tény. Ezen kapcsoatok köre utosó mentsvárként enne hivatott biztosítani a mikrotársadami integrációt és megóvni, megtartani az egyént az emberi közösségekben. E dogozat fejtegetéseinek középpontjában egy pécsi szegregát városrész, Istvánakna, és egy ormánsági aprófau, Magyarteek többségében hátrányos ietve hamozottan hátrányos heyzetű népességének társadami integrátsága, főként a heyi mikrotársadaomba vaó beágyazotsága á. E tekintetben a vizsgáat megpróbá számot adni többek között a akóterüeten éők egymás közötti transzfereirő, a szeméyes interakciók gyakoriságáró, az egymás iránti atruista, önzeten magatartás viszonyairó, a közösségi tevékenységek részvétei hajandóságáró, vagyis összefogava a mikrotársadami szoidaritás vátozóiról A gondokodásmód kiinduópontja a szoidaritást, mint a társadami integráció egyik ehetséges eszközét és/vagy aapját t é t e ező beátás. A mikrotársadami beágyazottság jeemzőinek mintegy indikátoraként próbáom feh asznáni a szoidaritási, önzetenségi, kapcsoatorientátságbei attitűdvá tozókra

2 építő, közösségakotásra irányuó hajandóságot mérő indexát mérőszámot, nevezzük közösségakotási potenciának. Azt gondoom, hogy ez a két vizsgáat ha nem is tejességében, de megfeeő mértékben képes számot adni és irányt mutatni az István-aknai és a magyarteeki emberek, mint társadami- és térbei kirekesztettségben éők társadami beágyazottságának arró a szintjérő, meyet a közveten heyi mikrotársadami környezet képes csupán biztosítani az egyén számára. Az eemzések a PTE BTK szocioógia tanszékén 2005 és 2006 tavaszán ezajott terepgyakoratok során fevett adatokra épünek. Ezek az adatok bár egy társadami tőke kutatásbó származnak, azonban mive István-aknáró ezt megeőzően semmifée szocioógiai, statisztikai adtafevéte nem készüt a népszámáások kivéteéve]!, e városrész esetében aapadatoknak számítanak. A mikrotársadami szoidaritás eméeti aapjai A szocioógiában ismert szoidaritássa fogakozó eméetek sorát, meyek a té ~ánk szempontjábó reevánsan körvonaazzák a vizsgáat eméeti aapjait, mind itt nem vehetjük számba. Csupán a tejesség igénye nékü néhány fontos támpont vázoását ejtjük meg, meyek közü kifejezetten az utosó szogátat majd mintát számunkra az adatok értemezéséhez. A szoidaritássa esőként Durkheim (Durkheim, 2001) munkáiban taákozunk, aki a társadami munkamegosztást étrehozó, preindusztriáis és iparosodott társadamak szoidaritástípusait váasztja küön mechanikus szoidaritásra, és organikus szoidaritásra. A számunkra fontosabb mechanikus szoidaritás a munkamegosztást nem intézményes szeméyteenü szervezet gyakorat szerint, hanem a kisközösségekben, a csaádi, rokoni, baráti kapcsoatok hasonóság aapján étrejövő együttműködéseire építi. A mechanikus szoidaritássa szervezett közösségek fennmaradásának fetétee, az egymás szükségeteit messzemenően figyeembe vevő cseekvés és gondokodás. A szoidaritáshoz kapcsoódó szám os eméet közü kiemehető még Tönnies (Tönnies, 1983) közösségre és társadaomra bontott társadaomszerkezete, Weber társadami kapcsoatokbó evezetett szoidaritás-eméete (Weber, 1987), vagy akár a társadami tőkéve fogakozó James Coeman is, aki szerint a társadami tőke "értékesítéséve", a kapcsoatháózatokon beüi cserékke aaku ki szoidaritás (Coeman, 1998). Ez a dogozat azonban közvetenü Utasi Ágnes 2000-ben, országos reprezentatív mintán végzett bizaomma és mikrotársadami szoidaritássa kapcsoatos vizsgáatához, ietve az abbó készüt összefogaó munkához kapcsoódik (Utasí, 2002). Ez anná is inkább szükségszerű, mive a jeen dogozat aapját képző kutatások már az adatfevéteeket megeőzően, a módszer megváasztásakor és kidogozásakor erre a munkára aapozódtak többek között. Ennek megfeeően efogadottnak gondoom e kutatás eméeti és metodoógiai megfontoásait, csakúgy, mint a nyert adatok érvényességét és megbízhatóságát. Igaz azonban, hogy ami István-aknai és magyarteeki kutatásunk egaább két jeentős sajátosságában küönbözik aszóban forgó vizsgáattó, ugyanis kifejezetten a társadami tőke probematikájára koncentrát, és egy-egy jó körühatároható, kis étszámú, homogén, zömében hátrányos vagy hamozottan ősz hátrányos heyzetű, a társadami struktúra egasó rétegeiben heyet fogaó társadami csoport egészét vizsgáta. Ennek eenére, mive a módszer a egtöbb ponton megegyezik az Utasi Ágnes áta végzett kutatásban hasznátakka, sem az eméeti aapvetések átvétee, sem az adatok összevetése nem okozhat probémát. A hivatkozott kutatás a mikrotársadami szoidaritás küönböző dimenziói mentén (meyeket mi is vizsgáat tárgyává tettünk) a következőképpen írja e a magyar társadamat. A bizamas baráti kapcsoatok száma jeentős etérést mutat az iskoai végzettség szerint, a nemi megoszás függvényében, az etérő korcsoportok esetében, a munkaerőpiacon efogat pozíció, és átaában a társadami struktúra hierarchiájában efogat hey tekintetében. Ezek mentén miné eőnyösebb pozíciókat birtoko vaaki, anná több baráti kapcsoat kiaakítására, és birtokására van módja. Ezek meet magasabb számban van baráti kapcsoatuk a férfiaknak, s a kor eőre haadtáva csökken a bizamas baráti kapcsoatok száma a fiataabb generációktó az idősebbek feé haadva. Az egyenőtenségek kihatnak az egyén önértékeésére, beépünek a tudatba, és azon keresztü visszahatnak az éetfetéteekre, és a barátváasztásra is. A társadami hátrányok okként, a társadami-tőke fogyás okozatként téteeződik. Miné több hátrányt ke eszenvednie vaakinek, anná kevesebb bizamas, segítő kapcsoata van. A bizamas kapcsoatok hiánya megáapításuk szerint izoációt eredményez, visszahat az éetminőségre, s gyakran vát ki bodogtaanságérzést Az önzeten segítségnyújtás, és a köcsönös reciprocitást, anyagi eenszogátatást nem fetéteező atruista magatartás a fiataokra jeemzőbb mint az idősekre, a férfiakra inkább mint a nőkre, az iskoai végzettségben eért magasabb státuszúakra inkább, mint a 8 osztáya, vagy az aatti iskoázottságga rendekezőkre. A kedvezőbb éetfetéteekke rendekezők forráserősebbek mint a hátrányokka küzdők, s így a magasabb státuszúak többször nyújtanak önzetenü segítséget. Az aacsonyabb szinten eheyezkedő rétegek segítségnyújtását ezen kívü inkább az úgynevezett enyújtott reciprocitás 2 jeemzi, vagyis a közveten ü nem, de a jövő foyamán vaamikor evárhatónak vét viszonzásra aapozott atruizmus. Kapcsoatot mutattak ki ezen kívü a segítségnyújtás mértéke és a csaádi rokoni kapcsoatok intenzitásaközött is. Megkötő társadami tőke A társadami tőke fogama tuajdonképpen a társadami integráció hagyományos ~zocioógiai probémájának újrafogamazását jeenti. Sok kritika érte a társadami tőke eméetét, mive rendkívü széesre tárj a a vizsgáódás körét és így zavaros maradt, hogy mikor nagyobb vagy kisebb a társadami tőke koncentrációja egy adott csaád, város, vagy egy egész társadaom vonatkozásában. Az emút években részben e kritikákra vaó reakcióként is megszüetett egy osztáyozás, mey eküöníti a társadami tőke három formáját. "megkötő": oyan intenzív kapcsoatok tartoznak ide, meyek ráerősítenek az eeve együvé tartozókat magukba fogaó csoportok határaira és ezze kívü hagynak, "kirekesztenek" minden nem oda tartozót. Iyenek pédáu a csaád, a közei barátok vagy szomszédok, faubeiek ősz 25

3 "összekötő": oyan azább kapcsoatok akotják, ameyek összekötik a köönböző társadami rétegekhez tartozókat (p. osztáytársak- és az éves, vagy tízévente megrendezésre kerüő osztáytaákozók). Már a 19. század eején fefigyet az arisztokrata származású francia tudós utazó, Aexis de Tocquevie arra, hogy az 1830-as évek Amerikájában miyen magas fokon műveték a társuás művészetét: a egküönféébb hátterű amerikaiak szövetkeztek egymássa, "társuásokat" hoztak étre, hogy céjaikat megvaósítsák. Tocquevie és mai társadaomtudós követői szerint ez a spontán társas készség a kucsa az erős civi társadaomnak. "összekapcsoó": oyan kapcsoatok, ameyek a befoyássa bíró pozíciókban évőkhöz kötnek minket, p. a civi szervezetek és a kormányzat közötti partnerség, de iyenek a korrupciós kapcsoatok is ("jó kapcsoatok"). A társadami tőke három típusa küönböző koncentrációban és egymáshoz viszonyítva küönböző erőtejességge jeenik meg a küönböző társadami rétegek esetében. A kutatási eredmények azt a fetéteezést támasztják aá, hogy a térben is koncentráódó hátrányokka jeemezhető oyan térségekben éők körében, mint a nagyvárosi gettók, vagy az eszegényedett aprófavak, rendkívü nagy jeentősége van a mindennapi bodoguás szempontjábó a megkötő társadami tőkének, míg az eőbbre jutás egyik egkomoyabb gátját az összekötő, vaamint az összekapcsoó társadami tőke gyengesége okozza. Utóbbiak biztosíthatnák a munkaheyek megszerzéséhez vagy a váakozói tevékenységhez szükséges fetéteek biztosításáva kapcsoatos erőforrásokhoz és információhoz vaó hozzájutást." A következőkben vizsgát két deprivát teepüés közötti hasonóságok, a társadami kireksztődés és a társadami tőke eméeti keretein beü a kapcsoatok esetében a megkötő társadami tőke vizsgáatát teszik szükségessé esősorban, a terüetek demográfiai mutatói és a mikrotársadami szoidaritásban betötött kucsszerepe miatt. Ezek aapján a következő tézisekre aapozam okfejtésemet A civiizációsan fejett társadamakban az ipari forradaom óta terjedő individuaizációs stratégiák dezintegrációs hatásai kikezdték a Durkheim áta egondot mechanikus szoidaritás, vagy a Tönnies fée közösségi társadamak gemeinschaft szervező eveit, aminek következményeként a társadami szoidaritás erős gyengüése figyehető meg. Az egyének bizami attitűdjei, meyek korábban sokka nagyobb körre kiterjedő kapcsoati háókat votak képesek kiaakítani, az individuaizáció erodáó hatására mára a szűk csaádi, baráti, rokoni körre korátozódtak. A szoidaritás, az önzetenség, a bizaom csökkenése, a társadami tőke-fogyás főként a társadaom asó rétegeiben éő szegényebb népesség eőrejutási ehetőségeit korátozzák nagymértékben. Ezekbő kifoyóag a hátrányosabb heyzetű, társadami kirekesztettségben éők, és mobiitási stratégiáikban korátozottak integrációját a társadaomba az intézményi integrációt cézó kormányzati intézkedések már nem képesek hatékonyan eátni (ha egyátaán vaaha is képesek votak), vagyis feértékeődik a mikrotársadamak integrációs jeentősége. A mikrotársadamon beüi szoidaritás kiterjedtsége enné fogva eszköze, és egyben magyarázó vátozója is a jezett társadami csoportok beágyazottságának. A ~é~d.és, meyet_ meg~róbá~ok megvá-aszoni ezek aapján tehát az, hogy a vizsgát rurah.s Ii~tve ~rbanus varosreszben/aprofauban éők csoportja, meyeket a akóterüetek.kis nepesse~számábó és összetétee szerinti homogenitásábó adódóan nyugodtan te~mthet~n~ ~u~otár~adaomnak, miyen mértékben ágyazódik a heyi közösségbe és rniyen mmosegu a akokegymás közti szoidaritása, ietve megkötő társadami tőkéje. A vizsgáat módszerei A z :_datfe vé~e ké.r~őíves módszerre végzett tejes körű ekérdezés vot. A kérdmv egyes Itern-Jei egy ango társadami tőke fevéte bevett kérdéseibő a magyarországi viszonyatokat, és a kutatási terepünk sajátosságait figyeembe véve reev~ns v~ ~ tozó~at hasznáta fe, meyek kiegészütek az Utasi Ágnes fée kutatás egyes vatozmva, Iietve néhány specifikusan a terepre vonatkozó kérdésse. István-akna esetében egyéni kérdőíveket hasznátunk, míg Magyarteeken a háztartások egy-e tagja szogátatott információt a többi tagró is. gy Az eemzésben a mikrotársadami beágyazottság vátozóit eíró statisztikai adatokka magyarázom és a következők szerint csoportosítom:. Lakóheyi beágyazottság, 2. Kapcsoatok, 3. Transzferek. A közösségakotási potenciá esetében a fontosnak ítéet közösségakotási hajandóságot magyarázó vátozókbó kiaakított indexet hasznáom fe A mikrotársadami beágyazottságná figyeembe vett vátozók a következők: a akóh ~ ~y~~ éés id.eje, az a~ó~eye vaó eégedettség, a közösség szoidaritásának egyéni me: Iteese, a bizaom kerdese, az egymás között áramotatott transzferek a rokonok barátok számának nagysága, és a szomszédsági viszonyok/kapcsoatháók ~iterjedtség~. István~akna I stván-akn.a Péc~ ~s:ak-keeti peremterüetén eheyezkedő, a város összefüggő szerkeze~i ~gysegeto markánsan eküönüő, ám közigazgatásiag mégis a városh o~ ~a.rtoz.o varosrész. Létrejöttét a 19. század végén, a pécsi szénbányák Pécs körzekj Ipan :erüeteinek_ ~iaa~ításáva ö_sszefüggésben ke megérteni (Huszár, 2003) szazad forduopu kibontakozo, fénykorát az áamszociaista ipari termeés a,att _e érő, majd a 80' -as évek foyamán hanyatásnak induó mecseki fekete kőszé n b ~nyaszat fontos szerepet játszott abban, hogy a Pécstő küönböző távoságban évő ki~~rmeé.sek heyszínei közveten környezetében akóövezetek aakutak ki. Az így étr ej ~tt :,mt~oteepüések" később Pécs közigazgatási részeivé vátak, habár a várostó vao t~rbeh eküönüésük esetenként megehetősen nagy vot. Iyen részei ma Pécsn~k P~c~ -Vasas, Pécs-Somogy, Pécs-Hird, vagy István-akna. Ez a térbei küönáás terbeh kirekesztettség majd egy évszázadon át probémamentes vot hiszen az itt é~ emb_erek áandó munkaehetőségge rendekeztek, sőt a szaciaista r~ndszer ipari ter ~e~est preferáó gazdasági orientációja a bányászat iparágában dogozókat magasan ertekete E kk".. h N,.. nne oszorr etoen 1923-tó, István-akna feszenteésétő és a bánya körüi kooma kiaakuásátó kezdve az itt éők társadami presztízse kitüntetett szerepet kö ősz 2007 ősz 27

4 csönzött nekik. Ez nem csupán jövedemükben mutatkozott meg, hanem a társadami integráció "intézményi szintjén", vagyis a közintézményekke, közösségi heyszínekke vaó eátottság magas fokában is. István-aknán a magyarországi rendszervátozást megeőzően működött iskoa, óvoda, kutúrház, mozi, postahivata, bojt3. A bányászok számára kiaakított akóépüetek körében megtaáhatóak a magas szakmai-, s ného esztétikai igényességge kiaakított bányatiszti házak, és a kevésbé igényes de még kiemekedő minőségű (a korszaknak megfeeően) bányászházak, meyek a terüet nagyobb hányadát fedik e, ietve a bányászok számára átmeneti száást jeentő két szintes munkásszáók. Figyeemre métó, hogy hiányoznak a hagyományos fékomfortos vagy komfortnéküi rendkívü kicsi és minőségieg is probémás bányászházak, ami arra uta, hogy az István-aknai áandó akók főként a bányászat menedzsmentjét képezték (bányatisztek, termeésirányítók, irodai dogozók, stb.). Azonban nyivánvaóan az épüetektöbbségéta bánya ipari étesítményei teszik ki: vot bányamentő központ, üzemcsarnokok, gépházak, irodaházak, aknatorony4. A vátozást a mecseki szénkitermeés '80-as évektő kezdődő fokozatos eépítése, majd az 1990-es évek eeji bányabezárások sora hozta. Az addig magas társadami presztízzse rendekező népesség evesztve megéhetési forrását többnyire evándorot István-aknáró, s az ottmaradtak számára megindut a efeé csúszás a társadami ejtőn. Eindut egy fitrációs foyamat is ezze párhozamosan. Mive az épüetek többsége a pécsi önkormányzat tuajdonába kerüve önkormányzati szociáis bérakásként funkcionát és funkcioná még ma is tovább, a városrészbe kötözők szinte kivéte nékü hátrányos-, vagy hamozottan hátrányos heyzetű emberek. A közintézmények etűn tek, a munkaehetőségek megszűntek, az éetfetéteek minőségi romása, és a környezeti adottságok öngerjesztő foyamatként aakították ki István-akna mai szegregát, térbeieg és társadamiag is kirekesztett, eszakadó városrészi tuajdonságait. A városrész térbei szerkezetét meghatározó egyeten utca két odaán heyezkednek e a bányász ietve bányatiszti kertes csaádi házak. Amint azt már emítettük István-akna tipikus pédája a bánya ipari terüetei közveten szomszédságában kiaakuó akónegyedeknek, ebbő kifoyóag a bánya vaamikori épüetei a akóházak között is megtaáhatóak, méyen benyúnak a csaádi házak közé. István-akna "végét" az egykor munkásszáókként funkcionáó kétszintes tégaépüetek Geeniegi önkormányzati szociáis bérakások) zárják. Az infrastrukturáis eátottság hiányos, nincs gáz, a szennyvízevezetés nem megodott, a viany-, víz-, szennyvízvezetékek többsége köze 60 éve nem votak feújítva, ahogy az épüetek sem. Magyarteek Mindemeett Magyarteeken még most is jeentős az agrárnépesség aránya, akiket főként a heyi termeőszövetkezetben fogakoztatnak. Magyarteek egje entősebb küönbsége István-aknáva szemben az, hogy a közösségi tevékenységek számára adott ehetőségek jobbak, sőt ezek kihasznátsága is. Nem ehanyagoható szempont egy közösség éetében, hogy annak van-e egy feeősséget érző ehivatott és tevékeny vezetője (egyen akármiyen temperamentuma is) mint Magyarteeken vagy sem. István-akna esetében ez komoyabb nehézségekbe ütközik. Mint városrész ebben az esetben ez a szeméy a városrész önkormányzati képviseője enne, ám mive Pécs e részének képviseőjéhez nem csupán István-akna tartozik, hanem több kisebb terüet is, és ebbő adódóan a hozzá tartozó emberek száma is jóva nagyobb, az István-aknára fordított figyeem is kevesebb. Hogy ennek oka vaóban e probémákbó, vagy más okokbó adódik az küön kérdés. Magyarteek rendekezik közösségi házza és azza a képességge, hogy ezt a ehetőséget tartaomma tötse meg. Küönböző rendezvények, báok heyszínéü szogá, és mint megtudtuk ekigyakoratos-, terepgyakoratos csoportok eheyezésére is akamas esz hamarosan. Bár tempom nincs, a fauban akók feekezetek szerinti megoszásátó függően hasznáják a közösségi házat vagy a pogármesteri hivatat Szentmisék vagy Istentiszteetek bemutatására. Ezek meet a közintézmények köre a botban és a már emített pogármesteri hivataban merü ki. Magyarteek térbei sajátosságai annyiban hasonítanak István-aknához, hogy mindössze két rövid utcábó á, és hogy más akott terüettő jeentősen eküönü, azonban ez egy fau esetében magátó értetődő. A kemény vátozók stván-a-~n-a és Magyarteek ma~ társada~i ké.pe a kemény vátozók aapján a kö aaku. A nemi megoszas szmte egyforma mindkét terüeten, a Ivetkezokeppen megkérdezettek több mint fee nő. István-aknán a népesség köze 70%-a rendekezik egfejebb 8 átaános iskoai végzettségge, vagy még azza sem, középfokú (főként szakmunkás ietve szakközép iskoai) végzettsége a váaszadók 1/3-nak van, és fesőfokú végzettsége a váaszadók mindössze 3,5 %-nak. Magyarteeken ezze szemben magasabb a 8 átaánost e nem végzettek aránya, viszont összességében a maximum 8 osztáyai rendekezőkészinte megegyezik István-akna adataival ro Nemi megoszás ("A.) Iskoai végzettség (%) A z ormánsági aprófavak pédáját szeméhetjük Magyarteek esetében. A Szent ~ őrinc és Seye között féúton, Givánfa szomszédságában eheyezkedő fau jóva régebbi mútra tekint visszamint István-akna. A vidéki favak többségének mintájára az itt é ők megéhetését mindig is a mezőgazdaság biztosította, ámbár most a pécsi munkaehetőségek vonzása és a mezőgazdaság foyamatos eépítése egyre kevésbé ad ehetőséget a mezőgazdaság nyújtotta fogakozásokbó vaó megéhetésre. 10 / D férfi o NO Istvin-akna Magyarteek Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 B kevesebb mmt 6.~a.nos ab iaanos okozipfoku ősz 2007-ősz 29

5 Éettársi vagy házastársi kapcsoatban á a megkérdezettek köze 70%-a mindkét terüeten. A 40 év feettiek aránya köze egyforma mindkét esetben, bár a 60 éven feüiek az ormánsági aprófauban háromszor annyian vannak, mint István-aknán. Ez a magyar favak e öregedő társadamának probémáiva magyarázható, bár a 18 éven auiak aránya sem ebecsüendő. Ez István-aknáva összevetve az egyik egfontosabb küönbség, hiszen bár ott a 18 éven auiakró nem vettünk fe adatokat, mégis tudjuk, hogy a 300 fős népességbő kb. 200 a 18 éven aui fiataabb generációhoz tartozik. Csaádi áapot(%) eett.írsh<izas!árskiipcsoat ' hajadonnöten evá~ II!J!;!L -- ozvegy % Kormegoszás (%) < kások között, meyet résszint a favak eöregedő társadama, résszint a mezőgazdas ági munka áta biztosított megéhetés magyaráz. Érdemes még megemíteni azt is, hogy Magyarteeken a szak- és betanított munkások bizonyos hányada a pécsi Eqotec cégné dogozik, a beszáítást pedig a cég küön buszjáratokka biztosítja. A vidéki munkaehetőségek korátozottsága miatt ez azon ritka esetek egyik pédája, amikor a gazdasági szerepők a negatív társadami foyamatok eőmozdítása heyett azokka szemben tesznek intézkedéseket, bár az adatfevéte során kiaakut beszégetések aapján a heyi fiataok mobiitási stratégiái Pécs irányába mutatnak. Fogakoztatottság(%),,~~~~ ~ t;::;;;-j i István-akna Magyarteek István-akna Magyarteek Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Roma etnikumú a megkérdezettek több mint 2/3-a István-aknán, eenben Magyarteeken ez az arány mindössze 1/3-ad körüi. Ez azza magyarázható, hogy mive István-akna akóépüetei többségében önkormányzati tuajdonú szociáis bérakásként funkcioná nak, a Pécsett történő teepfeszámoások következtében a hátrányos heyzetű emberek (akik között mint ismert a roma népesség feüreprezentát) egyik céáomása ez a városrész. Etnikai megoszás ('fo) Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Mikrotársadami szoidaritás Lakóheyi integrátság Abbó a fetéteezésbő kiinduva, hogy miné hosszabb ideje é vaaki egy adott teepüésen, egy adott közösségben anná inkább érzi azt sajátjának, és anná inkább hajandó önzetenséget és szoidaritást váani másokka, ehet reeváns az a kérdés a témát ietően, hogy mióta é vaaki aszóban forgó közösségek egyikében. A városrész népességének jeentős többsége (70%) több mint éve é ott, azaz a rendszervátás környékén, vagy azt megeőzően kötözött oda. Ez azt is jezi számunkra, hogy egy részük, akik több mint 20 éve ének itt vaószínűeg a bányászatban dogoztak, vagy vaamey rokon uk az vot. Ők minden bizonnya emékeznek még Istvánakna "fénykorára" és annak tökéetes eentétét erős traumaként érzékeik Móta ti a akótenjieten? ('Yo) D roma D nem roma Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 A fogakoztatottság tekintetében már jeentősebb etérések mutatkoznak. István-aknán fogakoztatott a népesség 1/3-a, míg Magyarteeken az emberek fee. A munkanéküiek aránya az egyik egjeentősebb küönbség az összehasonításban. Istvánaknán majd 40 %-os, míg Magyarteeken csupán 8%-os munkanéküiségrő beszéhetünk. Ez az urbánus térség már többször tárgyat funkciójábó, és társadamának összetéteébő adódik. Kiemekedő küönbség van még a nyugdíjasok, és a szakmun ősz István-akna Magyartetek kevesebb mn11 éve c 1.4 éve 5-10 éve éve tobb mint 2{) éve Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/ ősz 31

6 Magyarteeken ez tejesen hasonó képet mutat azza a küönbségge, hogy míg István-aknán a éve, Magyarteeken a több mint 20 éve éők csoportja emekedik ki messze a többi kategória föött. Azonban fontosabb az, hogy akár már öt etötött év is bizonyos mértékű meggyökerezettséget, beágyazottságot eredményezhet kiaakut kapcsoatokkal Ez annak eenére is így van, ha a környezeti fetéteek hiányosságai, és az éetminőség aacsony színvonaa mintegy szimbiózist akotva aakítja ki az egyénben saját akóheyének "rosszként" vaó megítéését, és fogamazza meg a vágyat az ekötözés iránt. Az István-aknai népesség ényegi többsége több mint 5, akár több mint 10 éve é itt, akárcsak Magyarteeken. A akókörnyezeti szoidaritás kiemekedően fontos vátozó ehet a bizami attitűd és a mikrotársadamak közösségi szerepét firtató kérdésekben. Ennek megfeeően bár a akóheyi integrátság témakörén beü tárgyaom, a mikrotársadami szoidaritás szempontjábó az egyik egfontosabb magyarázóvátozónak tekintem ezt a kérdést. István-aknán kiemekedően magas azok aránya, akik szerint inkább mindenki maga bodogu és kevésbé étezik közösségi tudat, míg Magyarteeken ugyanez a csoport ényegesen kisebb, bár itt sem ehanyagoható. Lakókörnyezet szoidaritása (%) '4 Kapcsoatok Lakóheye vaó eégedettseg ("JI.) nagyon eégedett atobbnyire eégedett kevésbé eégedett egyáta"n nem eégedett Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 A rokoni, baráti, szomszédi kapcsoatok körei, azaz a megkötő társadami tőke a ~ikrotársadami szoidaritás vizsgáatának aapját képzik. Ezek közü is kiemeit szerepe van a közveten szeméyes interakciók gyakoriságának, mintegy biztosítva az egyén számára társadamiasutságának tapasztaását. Ezért kifejezetten fontos szerepet töthetnek be ezek a kapcsoati háózatok a kirekesztettség áapotában, így István- aknán és Magyarteeken. Az urbánus terüeten a váaszadók köze feének (46%) rokona sem é. Rokoni kapcsoatháók a teepüésen (%) "Hány rokona éa teepuésenvárosrészben?" István-akna a in az emberek segftik egymst D inkább mindenki maga bodogu Magyarteek csak akkor segitik egymást ha nagy baj van Ugyanitt 2/3 azok aránya, akik megítéése szerint vaamiyen mértékű szoidaritás étezik a fauban, ebbő következően a bizamas kapcsoatok számáná is magasabb arányra következtethetünk. Míg eddig a szoidaritás étét vizsgáó vátozókat eemeztük, most annak vaamifajta mértékére is következtetnünk ke. A akóheye, mint fizikai és társadami környezette vaó eégedettség már adhat arró számot, hogy a mikrotársadami szoidaritás mértékű miyen, hiszen miné nagyobb a bizamas kapcsoatok száma, anná erősebb a késztetés, hogy a hátrányok okát ne a közveten környezetre hárítsa az ember, probémáit ne vetítse ki másokra. A akók 67%-a váaszot úgy, hogy kevésbé, vagy (és főként) egyátaán nem eégedett István-aknáva, és 1/3 azok aránya, akik többnyire, vagy nagyon eégedettek akóheyükke. Ugyanez Magyarteeken szinte tökéetesen megfordu, hiszen az emberek többsége nagyon eégedett (de egaább is többnyire) a akóheyéve (78%), és eenyésző a kevésbé eégedettek/eégedetenek aránya. Ezek az adatok kis mértékű beágyazottságra és szoidaritásra utanak István-aknán, és jó működő közösségre Magyarteeken ősz '4 Istvin-akna egysem otobb mnt 11 M1.gyarteek Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Ez az aggasztónak átszó adat egyrészt vaóban az, hiszen akire minden esetben támaszkodhat az ember az esősorban maga a csaád, és István-aknán senkije sincs a akók feének. Másrészt ha figyeembe vesszük azt is, hogy egy városrész esetében a város más terüetein is éhetnek közei rokonok ez vaameyest javíthat ezen emberek megkötő társadami tákéjének mutatóin. E terüet térbei eszigetetsége ugyanakkor a nem tú könnyű megközeíthetőség miatt a rokonokka tartott szeméyes kapcsoatok een hat. Magyarteeken ezze szemben az emberek köze feének több mint 5 rokorna é, és csupán 1/5-nek nincs egy sem. Ebbő következően Magyarteek megkötő társadami tőkéje jóva erősebb, így a mikrotársadami szoidaritás szintjét is erősíti ősz 33

7 A megkötő társadami tőke következő fontos csoportja a barátok köre. A egkedvezőtenebb váasz ismét az ha vaakinek barátja sincs, hiszen a csaád után következő egfontosabb bizamas kapcsoatok ebbő a körbő kerünek ki. Baráti kapcsoatok (%) "Hány barátja van?" kásszáók) tégaépüetek (3db épüetenként 16 akás) akásai, az igényesebb kiviteű bányatiszti kertes csaádi házak, ietve a kisebb igényességge kiaakított, de még mindig az átagon feüi bányászházak A szomszédi kapcsoatok túnyomórészt aacsony száma (1-3), arra enged következtetni továbbá, hogy a kutatás során kiaakut szerkezeti tagotságró akotott eképzeést még kisebb csoportokra, a közvetenü egymás meett éő szomszédokra ke redukáni. Mive azonban arra vonatkozóan, hogy ezeket a szomszédokat kik jeentik (a teepüésrész mey részén akók) nincs adatunk, empirikusan ezt a tézist nem tudjuk aátámasztani. Szemszedi viszonyok "Hány szomszédjáva tartja egaább hav~ rendszeressé.gge a kapcsoatot?" (O/o) egy sem o to hb mint 15 Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 A már efogadhatónak vét baráti kör véeményem szerint 6 főtő kezdődik, és nincs ennyi barátja a megkérdezettek 57%-nak István-aknán. Magyarteeken ezze szemben az emberek 2/3-a rendekezik megfeeő számú barátta, és csupán 1/3 nem. A mikrotársadaomra korátozódó kapcsotháók nagysága főként körvonaazza, és kevésbé magyarázza a szoidaritást és a beágyazottságot, hiszen ezek az adatok a kapcsoattartás gyakoriságát, az interakciók minőségét és közveten vagy közvetett információs csatornáit nem jezik. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a rokoni kapcsoatok aapján az István-aknai mikrotársadaom megkötő társadami tőkéje egy közepestő emaradó szintet mutat, mive a népesség köze feének egy rokona sem é itt, és ugyanekkora hányadáná hiányoznak a szoros baráti kapcsoatok, sőt kiemekedően magas azok aránya, akik csak egy barátta vagy eggye sem rendekeznek. Magyarteek esetében viszont ezek az értékek rendre jóva aacsonyabbak, és az integrátság magasabb fokát jező értékek vannak többségben A szoidaritást már magasabb szinten képes magyarázni a puszta kapcsoatszám heyett a megkötő társadami tőke következő csoportja, a közveten szomszédokka szeméyesen, egaább havonta egyszeri akaomma tartott interakciók száma, hiszen itt a kapcsoatok mennyisége meett már adottak a minőségi vátozók is. A szomszédi viszony már nem fetéten baráti, vagy vérségi rokoni kapcsoatokat jeent. Vagyis miné magasabb ezen kapcsoatok száma, anná inkább ehet beágyazódott az individuum az István-aknai városrész mikrotársadamába. István-aknán az emberek fee 3-ná kevesebb iyen kapcsoatta rendekezik, és 22%-nak van 4 és 6 közötti (téteezzük fe) már "jó szomszédsági" viszonya. Ez egy igen magas arány, és aátámasztani átszik azt az adatfevéte során kiaakut tapasztaatot, miszerint István-akna terüeti sajátosságai, csekéy népessége és annak homogenitása eenére szerkezetieg besőeg is több részre tagoódik. Ezeket a szerkezeti egységeket nagyjábó a akóépüetek jeege körvonaazza, ameyek a 2 szintes (egykori bányász mun ősz István-akna Magyarteek eggye sem 1.J o 4 Ji o 7-10 több mint 11-e Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Az eddigi mutatókat figyeembe véve megepő eredményeket kapunk Magyarteek esetében, hiszen István-aknához hasonóan rossz képet (ha nem rosszabbat) mutat a szomszédi viszonyoknál Ez anná is inkább megepő, mive nagyon sokan beszétek a faubeiek összességérő úgymint rokon. Véhetően a "szomszéd" fogamának konceptuaizációja, és a váaszadók hozzá rendet jeentése közötti küönbség okozhatja a probémát, hiszen ha szomszédon mindenki csak a közveten meette akó embereket érti, ez eszűkíti a váaszok körét. Mive mindkét esetben a terüeti kiterjedés és az aacsony népességszám az erős és kiterjedt szomszédi kapcsoatokat támasztaná aá, az adatok gyengítik a megkötő társadami tőke eddigi eredményeit. Bizaom átaában Az átaában az emberek feé tápát bizaom kérdésé nem közvetenü kapcsoódik a mikrotársadamak szoidaritásához, mive nem az egyes emberek irányába mutató bizamat jezi, hanem egyfajta attitűdöt, hozzááást. Minden bizonnya az egyik egjeentősebb mutató enne, ha mindenki egy-egy megnevezett szeméyt minősített vona iránta érzett bizamáva, ám ezek a kutatások nem kapcsoati háók eemzésére szüettek. Azonban az átaános bizaomró vaó gondokodás befoyásoja és jezi a akóhey tagjai közötti formáis kapcsoatok viszonyait, ezek meett az Utasi Ágnes áta végzett vizsgáat is akamazza ezt a kérdést. Ezeknek megfeeően bár fontos mutatónak tartom, nem a egjeentősebb magyarázó vátozó a vizsgáatban. István-akna esetében rendkívü magas azok aránya, akik szerint nem ehet megbízni ősz. 35

8 senkiben, és mindössze 5% mondta azt, hogy a egtöbb ember megbízható, míg Magyarteek jóva bizamasabb teepüés. Itt 1/3 mindhárom csoport aránya, vagyis akik a egtöbb emberben megbíznak, akik ezt az érintett heyzettő/embertő teszik függővé, és akik senkiben sem bíznak. A kérdés jeentőségének figyeembe véteéve ezek az adatok a heyiek formáis kapcsoatait István-aknán bizamatannak, Magyarteeken közepesen bizamasnak mutatják. A bizaom kerdése (%) "Hogyaníté!tmegazerrtJereket?"." "' Transzferek. Nyújtott segítség István-aknán beteggondozás 4.6~,,., -r-t' b egyéb fogyasztási cikk(ruhanemü, tisztítószer, stb.) BB éfítkezés; javító-, szere ö munka gyermekfeugyeet 110, ' háztartási nwnka ugyintézés, száítás autóva éemiszerek r ' bevásárás ] -r Transzferek. Nyújtott segítség Magyarteeken beteggondozás 1.31 egyéb fogyasztisi cikk(ruhanemü, tisztítószer, stb.) ~.Oe 11 a egtibb ember megbízható a heyzettö/embertö fugg nem ehet megbzn senkiben Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Háztartások közötti transzferek A mikrotársadami szoidaritás egyik egfontosabb mutatóit az egyének között ~ramotatott transzferek. Az önzetenü, közveten eenszogátatásra igényt nem formáó segítő szándék Jétét és minőségét, ietve gyakorati eredményeit a mikrotársadami szoidaritás szintjét eginkább magyarázó vátozóként kezeem. A nyújtott és kapott segítségeket küönböző típusokra bontottuk annak megfeeően, hogy mire ehet szüksége egy deprivát térségben éő, eseteg hátrányokka küzdő embernek, amit megkötő társadami tőkéjének köszönhetően pénz nékü eérhet, ietve miyen rendekezésre áó forrásokka tud segíteni a fauban/városrészben éőknek ő maga. Átagokat nézve a népesség 78,5 %-a soha nem ad, és 64,52% soha nem kap semmifajta segítséget emondása szerint István-aknán, és köze hasonóan aakunak a mutatók Magyarteeken is. A juttatott támogatási formák megközeítőeg kiegyenítődnek annak nyújtása, és az abban vaó részesüés tekintetében, ami azza magyarázható, hogy a ekérdezés mind István-akna mind Magyarteek egészére kiterjedt. Így azok is beekerüt az adatbázisba, akiktő a forrás származott, és azok is, akikhez véhetően ejutott. A transzferek küönböző típusaira vaó ebontásáva kapott eredményeket rangsorova váaszt kaphatunk arra, hogy mire van a Jegnagyobb szükség, és hogy miyen eszközökke/segítségi formákka rendekeznek/tudnak segíteni Jeginkább az emberek az adott heyen. Ezek fényében kiemekedő mind István-aknán mind Magyarteeken a rendszeresen vagy akamiag nyújtott pénzbei támogatás ami bár megepő, hiszen arra számíthatnánk, hogy a Jeszakadó térségekben éők ezze rendekeznek egkevésbé, azonban egybecsengenek az Utasi féekutatás eredményeivel ősz 2007 ősz ~ ugyintézés, száítás autóva ~ ~ ~ E ~ ~==============~~é~te~m~isz~e~<e~k)),~o~~~~~~~~~~~~~ ~ cc gyermekfeugyeet i~o:t ~ c -----~ep a~ ~ ezea; ~-~ )avito-, ~~~~~~~~~=c~~~~ szereö munka ~ _j J( bevásárás ~.Q~.. haztartasi munka ~c_.29 pénzbei támooatis I.O:a beteggondozás ULJJ_ épitkezés; javító., szereö munka 45./t> Transzferek. Kapott segítség István-aknán :~ E ~==========="=~= m= =,.= s~ háztartási, s~zá~it~á~sa~m~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ munka ~ ~ ~gye~rm:!<1kf~e~ugye~et~='!o.~ti:~mq==~=~=~ c éemiszerek.,,.. s.. :ji' _no: bevásárás 12,( egyéb fogyasztási cikk(ruhanemü, tisztitószer, stb.) pénzbei támogatás egyéb fogyasztási cikk(ruhanemü, tisztítószer, stb.) Kapott segítség Magyarteeken beteggondozás ~ gyermekfeugyeet ~~~~eteimszer~ek ~~~~i ~ " ~;,.c :.:: bevásárás E ugyintézés, száítás autóva z épitkezés; javító-, szereö munka pénzbei támogatis1 háztartisi munka

9 A pénzbei támogatás jeentősen kiemekedik a többi transzfer közü István-aknán hiszen az emberek 45 %-a ad rendszeresen vagy akamiag pénzt vaakinek, míg az utána következő egjeentősebb támogatási forma (bevásárás) esetében ezt már csak a népesség negyede szogátatja. Nem így Magyarteeken. A transzferek közü ugyan itt is a pénzt szogátatják egtöbben (még többen mint István-aknán), de a többi segítségi forma emaradása ettő már nem oyan jeentős, mint az István-aknai mikrotársadaom esetében. Fontos transzfer még a háztartási munka, a bevásárás, vagy a küönböző javítgatások, szereések terén nyújtott segítségek is. A kapott transzferek közü ismét a pénz a egfontosabb az urbánus térség akói között, azonban itt már a többi típus sem marad e jeentősen ettő. Magyarteek esetében a kapott transzferek közü köze azonos fontosságú a háztartási munka, a pénz, ietve az építkezési- szereőmunka. Ezeket itt az emberek 40% évezheti közveten eenszogátatás nékü. Bár eső átásra a egszembetűnőbb az, hogy a egtöbben soha nem adnak és soha nem kapnak segítséget senkitő, figyeembe véve hogy mindkét terüet társadamiag (István-akna térbeieg is) kirekesztett terüeteknek számít aho a források rendekezésre áása megehetősen korátozott, és hogy ezek meett az anyagi, pénzbei támogatást adják és kapják a egtöbben, a szoidaritás nem ehanyagoható, viszonyag jeentős fokáró beszéhetünk mindkét esetben, főként Magyarteeken. Közösségakotási potenciá A közösségakotás irányában mutatkozó hajandóság méréséhez indexát mérőszá ~ot hasznátunk. Ebbe az indexbe minden átaunk a szoidaritásra, és a társadami együttműködésre, szerepváaásra vonatkozó autentikusan fehasznáhatónak vét vátozót beeovasztottunk. Így természetesen beekerütek a mikrotársadami szoidaritás esetében hasznát Kapcsoati vátozók, az Adott Transzferek és a Lakóheyi integráció mutatói. Az egyes vátozók egyenő súyozássa kerütek az indexbe.ezek az indexek ényegieg összesítik a mikrotársadami szoidaritás mutatóit megkönnyítve ezze az értemezést egyrészt, másrészt megviágítják, hogy a társadami kirekesztődés fent tárgyat küönböző színterein miyen közösség étezik, ietve miyen eséy adott a közösség kiaakítására, megerősítésére. " ~ 60 ~ 50 :~ 40 ] " Egyéni közösségakotási potenciá indexek 20 _..- _ ~ w so 60 m oo " ~ egyének fii) I Magyar1eek Istvárrakna Forrás: PTE BTK szocioógia tanszék, társadami tőke kutatás 2005/2006 Nyivánvaó, az eddigiek aapján szinte eőre átható küönbség van a ruráis- és az urbánus deprivát terüet között. Az index értékek ényegi többsége 50% feetti Magyarteek esetében, aho az értékek növekedése is jóva intenzívebb. Ez azt jeenti, hogy a fentieket átagova 57%-os közösségakotási potenciát kaptunk Magyarteeken. István-aknán az indexek több mint 2/3-a nem éri e az 50%-ot és jóva assabban növekednek az értékek. Vagyis összességében 47%-os közösségakotási potenciát kapunk a városi terüeten. Ez arra enged következtetni, hogy Magyarteek adottságai sokka jobbak egy közösség éetben tartására, megerősítésére mint István-aknán. Itt ugyanis eőször annak étrehozásáva ke fogakozni, aminek érdekében az adatfevéte óta etet idő aatt eőreépések szüettek az ott foyó városrehabiitáció keretei között (több-kevesebb sikerre), de erre most nem térek ki. Véeményem szerint ezt a küönbséget nyiván nem a demográfiai küönbségek (hiszen azok szinte azonosak), hanem a fau és a város társadamának identitása közötti, a fogakoztatottságban mutatkozó etérések, a vezető szerepe, és természetesen a közösségi színtér étezése/ hiánya magyarázhatja eginkább. Következtetések A fenti vizsgáat eredményei egybecsengenek Utasi Ágnes kutatásaiva. A társada ~i kirekesztettségben éők, az eséyegyenőtenségi térben hátrányos pozíciókat betötők társadami integrációja éetehetőségeik korátozottságának mértékéve párhuzamos. Miné több társadami hátrány között é vaaki, anná kisebb bizamas kapcsoatainak köre, anná kevésbé mutat atruista magatartást, anná kevésbé szoidáris, és anná kevésbé integrát a társadaomba. A kapaszkodót ezeknek az embereknek a csaád és néhány közei barát jeenti, meyek kiszakadásuk utosó védőbástyái. A társadami tőkéve szűköködők saját heyzetükön nemigen tudnak vátoztatni, hiszen a társadami tőke hiánya az éetkörümények kedvezőten hatásainak következménye. A kiaakut heyzet behatároja ezen emberek tudati aspirációi t, és gondokodásmódját, kiaakitja a bodogtaanságérzést, vagy a deviáns magatartást. A foyamat szinte öngerjesztő módon húzza kijjebb és kijjebb, a társadaom széére az egyént. Az István-aknaiak mikrotársadama a kapott eredmények aapján dezintegrátnak, kevéssé szoidárisnak, individuaizátnak mondható. A szoidáris magatartások minőségieg nem de mennyiségieg gyengék, a bizamas kapcsoatok a csaádi, rokoni, közei baráti, szomszédi kapcsoatháók ugyancsak aacsony számban és színvonaon működnek. A mintegy 300 fős városrészben és a mintegy 300 fős fauban a akók többsége a közveten szomszédjaiva tartja csupán a kapcsoatot. Az István-aknaiak megítéése saját szoidaritásukró, önzetenségükrő, segítőkészségükrő kedvezőten, beágyazottságuk aacsony szintjét mutatja. A közösségakotásra irányuó hajandóság eredményei hagynak némi eséyt a probémák kezeésére, István-akna mikrotársadami integrátságának mutatóit viszont aátámasztják. Magyarteek mikrotársadami szoidaritása ezze szemben, résszint eszköz jeegű adottságaibó, résszint a szegénységben éés megszokásábó, a viszonyag vátozatan ősz 39

10 népességébő, vagy a némieg kevesebb hátránnya küzdő heyzetbő kifoyóag adódik. A szegénység, mey az Ormánságban nem mostanában újonnan jeentkező, hanem évszázados mútra visszatekintő probéma amint arró már a népi szociográfiák is szának a 30' -as években, ennek megfeeően nem fetéten determináó tényező a mikrotársadami integráció és a társadami tőke mértékéné, egaábbis ruráisdeprivát viszonyatban nem. A két eszakadó térség társadami tőke szempontú öszszevetése a fau közösségi értékeit, mint hasznosítható forrásokat kiemekedőbbnek mutatja István-aknáva szemben, aho ezen értékek kiaakítását cézó beavatkozásokat enne szükséges sürgetni. Fehasznát irodaom Coeman, James (1998): A társadami tőke az emberi tőke termeésében, n Lengye György-Szántó Zotán (szerk.): Tőkefaj ták: A társadami és kuturáis erőforrások szocioógiája. Budapest: Aua Durkheim, Émie(2001): A társadami munkamegosztásró. Budapest: Osiris, Huszár Zotán(2003): Emékapok a pécsi bányászat történetébő. Pécs: Pécsi Bányásztörténeti Aapítvány Tönnies, Ferdinand(! 983): Közössé g és társadaom. Budapest: Gondoat Utasi Ágnes(2002): A bizaom háója. Budapest: Új mandátum, Weber, Max( 987): Gazdaság és Társadaom. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Jegyzetek A népszámáási adatokbó Pécsre vonatkozó, városrészre ebontott adatok sem tartamaznak küön stvánaknára vonatkozó információka. 2 Utasi (2002) 3 Forrás: Társadami-tőke kutatás, István-akna, PTE BTK Szocioógia tanszék, Az épüetek többségé a Duna Gőzhajózási Társaság építtette, a 19. században és a 20. század eején. FEHÉR SzrLVIA Társadami tőke és egészségi áapot Pécsbányateepen Dogozatom céja a 2005 tavaszán rendezett társadaomkutatási gyakorat részeként, Pécsbányateepen készüt kérdőíves egészségszocioógiai vizsgáat eredményeinek bemutatása, a címben is szerepő társadami tőke és az egészségi áapot szempontjából Mindezek megaapozásához eőször a kutatás eméeti hátterét nyújtom. Fényt derítek arra, hogy miként kapcsoódik egymáshoz a két fogaom, majd azok definíciójára, mérési ehetőségeire térek ki. A kutatás hipotézisének tárgyaása után a társadami tőke Pécsbányateepen történt vizsgáatának eredményeit adom egy speciáis tünetegyüttes, a depresszió szempontjából Természetesen a betegség eírását is megteszem, a téma fontosságát aátámasztó, adatok közését követően. A társadami tőke és az egészségi áapot Pécsbányateepen A z aapvetően federítő jeegű kutatás során a hipotézis, hogy a rossz anyagi hey ~et, gyenge infrastruktúra, kevés munkaehetőség, rossz éetkörümények miatt az emberek egészségi áapota nem megfeeő. Emeett homogén társadami környezet jeemző, a kapcsoati tőke kiterjedt. Pécsbánya-teep Pécs keeti városrészéhez tarozik, viszonyag szegregát terüet. Korábban a működő kitermeés szervezte a közösségi éetet, és adta a megéhetési ehetőséget. Azonban a bánya bezárásáva ez megszűnt, szerepét semmiyen szervező erő nem vette át. Ezze együtt az itt éő akosság evesztette munkaheyét, eszegényedett, és megkezdődött a roma akosság beáramása. A kutatás során céunk a speciáis dimenziókra vaó összpontosítás vot az egészségszocioógia vizsgáati tárgyain beü, meyek a társadami tőkéhez szarosan kapcsoódnak. Ezek az egészségügyi egyenőtenségek, eki és fizikai egyenőtenségek, az egészségi áapot kiemeit tényezői. A kutatás módszerei között az interjú és kérdőíves megkérdezés egyaránt szerepe t. A heyi intézmények esetében (heyi képviseő, iskoaigazgató, ekész, védőnő, háziorvos, csaádgondozó) strukturát interjú akamazása történt, ameynek során ehetővé vát, hogy pontos képet kapjunk a heyi viszonyokró a témában egtöbb információva bíró szakemberektől A akosság körében kérdőíves megkérdezés akamazása foyt, meynek segítségéve a heyi emberek szemszögébő is értesühettünk Pécsbányateepen urakodó áapotokró. A munka végeredményeképp 77 kitötött kérdőív szüetett. Ez a kis eemszám módszertani korátokat vet fe, hiszen az eemzésbő szüetett eredmények csupán jezésértékűek ehetnek, ám további kutatási hi ősz 2007-ősz 41