VIZSGÁLATOK A VISEGRÁDI-HEGYSÉG

Átírás

1

2 VZSGÁLATOK A VSEGRÁD-HEGYSÉG, ' RAGADOZ6MADARAN* Írta: S O M, O G Y ' (Budapest) P É T E R, Az emberi környezet és a természeti értékek védeme ma már az egész viágon napirenden szerepő probéma. A technikai haadás, vaamint az az óriási tennészetátfórmáó ' munka, ' amey e,gyre nagyobb ütemben foyik, kedvezőten hatást gyakoro bizonyos á?tfajokra, így a ragadozómadarakra (Faconiformes) is. A ragadozómaqa:ak 'pusztuása már a mút században megindut;uapjainkban pedig fegyoqmt: Sajnos a károsító tényezők kiküszöböése,a egtöbh esetben nem történtme,g, sőt számuk tovább növekszik. A Visegrádi-hegység egyik egnagyo,pb természeti értéke gazdag ragadozómadár faun áj a vot. Az utóbbi évtizedek :í'b,hamosáomány-pusztuása azonban mind fajszámb~n, mind egyedszámha,n : nagyon megtizedete a popuációt. Ennek eenére mint fészkeőtertiet a Visegrádi-hegység még ma is j eentős. Mive tudományos értékeink y 'éd.dine 'egyre inkább eőtérbe kerü, tei'vbevettük az értékes fauna pusztuásának Jassíiását, ietve megszüntetését.,., Enpek a rendkívü bonyout és hosszú,távú munkának eső épéseként a fés~keő áomá?-y számbavéteét tűitük ki. Afeniérést KÁLLAY GYÖRGY :és SZ:E'NTE,ND}];;T GEZA muj?katársaimma háran végeztük. Az 967-es évben még ' 'GS'ák:tájé}j;oióqtünk,a terepet,a, fészkeő terüetek eseteges eheyezkedését :vi.isg;á~:\;s:.. '$- iriu,.ri,ka 968-ban ihdí.~,t Fe.g, s azóta rendszeresen foyik. A fei:néí~és iovfo:bh' tart, de a védeem megindítása érdekében szükségesnek t,attott<i.m, a, ta']!asztaatok összefogaását. A három év során Szentendrétő :nömösig fmeg a Duna menti erdőket tártukfe (az egész terüet kiterjedése csa;:'.q:,em. 5'$0'0 ia)., ',. '. A madar:~k számáását a fészkek ' Jekutatásáva, számbavéteéve, va:<:m~nta,:terepen mozgó egyedekmeghgyeéséve végeztük. Mint később igazoódott,, a,; átható madarak nepi, ~driakmegbízható képet a terüeten tényege~erik9:tő áományró, a fajoj~~~gy része ugyanis a kötési' periódusban?körny~~9 ezőgazdasági terüetekrőtiápákozik, s a nap jeentős 'észét ott töti. A femérés így a fészkek a?pján foyik, bár ezek megkeresése és rendszeíeseuenőrzése óriási munkát jeent. ':apasztaataink aapján a kötés ek áapotának áandó ismeretéhez a kéthetenkén;ii," eenő:zés okvetenü s~ü;:séges, s ez nem befoyásoja hátrányosan ~ á f~szkdés efoyását sem~ Az 'een{,>rzés úgy történt, hogy a már ismert fészekt,ő méterre a feette evő odaban assan tovahaadtunk, s közben fávcsősegítségéve meggyőződhettünk annak ako'tt votáró. Aho * Eoadt~ a szerzo az Áattani Szakosztáy 970. november 6-án tartott 69. üésén. "

3 'ene n'em vot ehetőség, ott egyéb nyomokbó következtettünk a kötés áapo!' tára, 'vagy távoabb eheyezkedve siemme tartottuk a fészket. A femérés csak az erdőve borított terüeteket fogaja magában, így :nem fogakoztam az agrárterüeteken kötő vércsékke, a bagoyakatúak közü pedig csak az uhut vettem fe a vizsgáaj;dó fajok közé. Viszonyagos 'itkasága: matt figyeemme kísértem a hoók mozgását is, és a tábázatokhan rájuk is kitéree ' '- Megfigyehető, hogy a fészkek túnyomó többsége az idősebb bükkösökben taáható, s ez a szükséges fészkeési magasságga magyarázható. Öreg bükkösökettöbbnyire csak véderdőkéit, ' v 'agy vízmosások meett taáni, s így ezeken a terüeteken kevesébb a zava:rótényező is. A fészkek jeemző adatait az. tábázat tünteti fe. - -/. tábázat. A ragadozómadár-fészek Ti-éh4ny jeemző adata Áomány Fészkeő fa bükkös tögyes vegyes bükk tögy O u.att \fngns-s[g: egyéb 0-5 m 5-0 ) : 48 A kötő terüéteketőssze és téen rendszeresen végigj ártuk, s fetérképeztük az új fészkeket. Következő évben ezeknek,csak mintegy 0%-a vot akott, de az 'aránya 'tavassza frissen nkótt fészkekke j avut. Jó mutatj a ezt ai 969 c es év,ujikor a ~'itkább eenőrzés,ek miatt a 68 fészek eenére csak keveseb]?, pát kötés ét sikerüt megtaán.. Ez azza magyarázható, hogy az 969-he:iyivántartásba vett fészkeket még 968 őszén, ietve a té foyamán,' ku;tattuk fe. A terüet fészkeinek iagy háborgatoüsága, vaamint soymászo~ áta történő kiszedése foytán i :iadarák nagy része évenként más és más fé~zekben köt. Ez jó pédája annak; hogy az emberi tevékenység einyirehefoy~soja _ a popuáció éetmódját; Azokban a fészkekben, ameye-.' ht. nem ' ~ze~ie( ki, ietve nem háborgattak a következő évben többnyire isní'éttaátupk kötést. A akott, ietve üresen mai'adt fészkek megoszását a:. tábáza-:t'~utatj a. - : -tábázat. A akott és iiresenitarddt fészkek. megoszása '~fq'ga!t :,.,.... Uresen ):aradt.... Összesen 0 db 9% db 6% ' 5 db 00% 5 db. % - 5 db -78% 68 db 00% db 8% 57 db 7% - 79 db 00% Ha az' a,c.'atokatmegnézzük, már most kitűnik, hogya Visegrádi-hegység FaconiforÍnes popuációja jóva kisebb, mint amekkorát a terüet ebírna. Ez azért ~s. s~e~hetűnő, mert a Duna és a mezőgazdasági terüetek közesége igen kedvez 'ő fetéteeket teremt szinte minden faj számára. Az egyes évek femé'éseit a.. tábázat szeméteti. A vizsgát"terüeten egnagyobb egyedszámban az egerészöyv köt: afajok mintegy S'O%-át akotja, s ezáta domináns fajnak tekinthető. Viszony- 8.. \.Unttani Közemények

4 . tábáz(;t.. A ragadoz6madarak kötéseinek femérése! ; Fnj 968 Pernis apivarus (L.) , 968. ' N ivus migrans (L. ' 9' Accipiter gen/i/is (L.) Accipiter nis /. S (L ! Bt/eo buteo L.) AqUia hei.o,~a (SAv) ! 968 Facó ch:err-üg {GRAY) : HieraiúitS :penna/us (GM.) Biibo bubo (L.) CO'rvus corax (L.) Sikere$kötés ~.,.,8 9 t '- ErCdOéOY- / '. eed kötés 4 Fészkét nem tóthk db db db, db Összesen db db db, dh ag eég sok a h~ja is az 5500 hektáros teí:űeten,d e a fiókák áandó ki.szedése foytán ezek száma vaószínűeg roha:mosancsökkenni fog. Jeemző a jeenegi viszonyokra, hogy más fajok ' csak ~gy~egy párban taáhatók, míg p. vándorsóymot,vöröskányát egyátaán' p.ed áttam a Három év aatt, s aigaig haani róuic Fetűnő, hogy barnak'áya viszonyag kis számban köt a terüeten, hoott a víz közesége niegfeeőéetteret biztosít számára. Szóbei közések szerint néhány. évtizede még Ja'z~ koóniákban kötött, dea faj oktaan vadászata - mey még napj airif.?a:n is foyik ~ az áomány rohamos pusztuásához vezetett. Popuáció-dinamikiikövetkeztetéseket még nem ehet evonni.ahárom év anyagábó. A következő évek vizsgáatai éppen az áomány s.zámviszonyainak aakuásairake hogy váaszt adjanak. NEnt. természetvédemi é'dekess.ég,e:tsz~retnék bemutatni egy fészkeő terüetet. Egyeten hegyodaban.; me:ynekte'üete 5 ha, három év aatt hét faj kötését figyetem meg (4,. tábázat). Eeis terüet iyen vonzó hatását egyrészt az oda remek, évesbükkáománya magyarázza, mey kitűnő fészekrakási ehetőséget nyújt. Az öreg bükkös az o.da ábátó kezdődik, s a gerinctő mintegy 0 méterre fejeződik be. Ezt a 0 méte'es sávot fiata abb tögy és hárs töti ki. A bükkáomány aatt ajnövényzet nincs, a feszínt sok heyen horpadások szabdaják.. A fő vonzerő azonban az oda fekvésében ke' e sendő. A hegyoda - mint az aábbi vázaton is átható ' -

5 ., f r keetre a Dunára néz" és' az a ~eette eterüő ártérre és agrárterüetekke! J;indenkor gazdagtápák6zási ehetőséget nyújt. A, madarak a tápákozási terüetet rövid idő aattsznt~ egyenes kísikássa eérik. Ezze magyaráz- 4. ábázal A Duna menti bükkös, hegyod{t fészkei fuj Párok.' száma Fészkek száma Év Pernis apivoru.s M ivls' migrans ' i,~ Accipiter gentiis... i BLteo buteo.... ~ Hieraaetus pennatus,. 968 Faco cherrug : Corvus corax '' ható, hogy hiír a fészkek nagy ' i; é"s~ét a soymászok évrő évre kiszedik, a ' /' ragad~zók ÍJ,égis:r-ag~s:zkodnak kötőheyükhöz. Sokka nagyobh védemet étcie meíe ez a.ritka kötőterüet~. és. ábra).. ábra. A fészke~ő 'terjiet vázata Az eredményeket összefogava ' megáapítható, hogy a megfogyatkozott áománybó viszonyag sok pár fészkeése megy tönkre. Ez a veszteség szinte egészében az emberi tevékenység rovására Írható. Szomorú tény, hogy védett ragadozóink fészkeit ma isiavartaanu fosztogat ják, s az áomány 'pusztuását a fiókák, ietve tojások kiszedése gyorsítja (5. tábázat). 5. \ tábázat. A kiszedettjészekajak száma i US migrcs A ccipier gf'ntiis Eu/co huteo Faco cherr'tg Con/ts cora..'\: 968!' " 4, 8* 5

6 , E uiegengedheietim pusztítás fő oka a fevirágzott soymászat, és a mada~:ak nagy értéke. Azokat a madarakat is,,ameyeket soymászatra nem ehet fehasznáni, hozzá nem éúésbő vagy kereskedemi céa szintén so)' mászok., ietve magukat annak ta,rt6 egyének szedik ki. Sok ' egyéb t ényező,. ábra. A fészkek megoszása a Duna menti :biikkösben (az. ábrán bekeretezett heyen): PeJ'nis. apivorus (5, 4-), Vivus migrans{7}, '4,céipiter gentiis (,,, 5), Buteo bttea (6, 8,, ro, '6), Hieraaetts penna/us (), Fdco cherr.g (, 9) és Corvts corax (8) meett, a ragadozómadarak megfogyatkozásának oka a gyér szaporu!at is. Megindut a. fetárt fészkek védeme, s örvendetes, hogy ehhez a Piisi Aami Parkerdőgazdaság hathatós támogatást nyújt" Egy épés eőre, hogya Visegrádi Erdészet küön akamazottat tart a'" madárvédeem megszervezésére. A tervek ' kidogozása még foyik. Viv'e a, probéma rendkhéü szerteágazó, a védeem eredményessége eőre nem átható. A ragadozómadár-védeem gyakorati m egszervezése úttörő kezdeményei.és,de tudományos és, természetiér.té'k~iik védemében égetően szükséges. Úgy átszi:k, )~?;en a téren a rendekezések nem eegendőek. Reméem, az e,következ.évej{be, ná'kedvezőbb adatokka szogáhatok afiókák kiröpüésérih és az 'egész,piis terüetérekiierjesztett védemérő, és ha szaporodni nem is fog azáhomány, dé további phsztuása megáítható. RODALOM, '.,CSERESZNYÉS Sz. (960): A i\ecsck,ragadozómadarai. Vertebrata Hung.,. -. KEVE A. (960): Magyarország madarainak' névjegyzéke. Budapest. -. NAGY]. (94): Európa ragadozómadarai. Debrecen.,...;,, 4.,P,ETERSON, R. T., MOUNTFORT, G. & HOLLo",r, P. A. D. (969): Európa madarai. Budapest. - S, TAPPFER, D. (968): Megfigyeések a kerecsensóyo m keeti-bakonyi fészkeésérő., Ves'~pi: ém 'Megyei Múz., Közem., 7. UNTERSUCHUNGEN AN DEN RAUBVÖGELN DES VSEGRÁDER GEBRGES " Von P. S O M O G Y n seinem as Vorberichtgeda~hten Aufsatz berichtet Verfasser über seine Beobachtungen, d,ie ' er an den Raubvögen desvisegráder Gebirges durchgeführthat. Unter Hervorhebung der auberordentich, réichén Raubvogefauna' des Gebietes schagt Verfasser var, diese Gegend unter Naturschutz' z steen,und es as so(:hes zu verwa.ten. 6

7