AZ ÁLLATORVOSLÁS, MINT HIVATÁS ELEMZÉSE

Átírás

1 Szent István Egyetem Állatrvs-tudmányi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék AZ ÁLLATORVOSLÁS, MINT HIVATÁS ELEMZÉSE HOGYAN ÉRTÉKELIK AZ ÁLLATORVOSOK MESTERSÉGÜKET AZ IDŐ TÜKRÉBEN SZAKDOLGOZAT Készítette: Laczkó Tímea Témavezető: Dr. Fdr Kinga Ph.D. egyetemi adjunktus 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés....3 II. Szakirdalmi áttekintés Történelmi áttekintés Az állatrvsi hivatás kialakulása Az állatrvsképzés története A magyar állatrvsképzés története A nők helyzete és szerepe az állatrvslásban Az életpálya alakulása a pályaválasztástól a munkába kerülésig, ezek összefüggései és hatásuk a magánéletre és az egészségre A pályaválasztás A szakma, ill. a hivatás fgalma Az állatrvsi szakma, munka és hivatás A munka, a magánélet és az egészség összefüggései A segítő szakma fgalma és jellemzői A kiégés fgalma, kai és szakaszai A siker, ill. a sikeresség fntssága a munkában A munkával és a diplmával kapcslatban felmerülő lehetőségek és nehézségek Munkaerőhelyzet a mai Magyarrszágn A nők aránya a munkaerőpiacn A diplmás pályakezdés prblémái A diplma értéke A több lábn állás jelensége a magyar munkavállalók körében Dktri cím megszerzésével járó szakmák Társadalmi elismertség Az internet adta lehetőségek jelentősége a munkaerőpiacn és a munkavégzében. 21 III. Saját vizsgálatk Anyag és módszer A kutatás előzményei A kérdőív összeállításának módszertana Eredmények és értékelésük Következtetések.38 Összefglalás 39 Summary Köszönetnyilvánítás...41 Irdalmjegyzék Melléklet

3 I. BEVEZETÉS A háziállatk a társadalm legerősebb karja. Általuk jövedelmez a mezőgazdaság, általuk műveltetnek meg a szántóföldek, általuk jutunk táplálékunkhz; felhasználásuk révén alakul ki a művészet és fejlődik a tudmány. Kötelességünk tehát jólétükről, egészségükről gndskdni. (Tlnay Sándr) A 2008-ban a világra köszöntő gazdasági válság óta a pénzügyi stabilitás biztsítása a nemzetek legfőbb célja. A pénzügyi válság a gazdaság minden területét érinti. A világsajtóban napról napra lyan rémhírekkel szembesülhetünk, amelyek gyárak bezárásáról, termelésük csökkentéséről, és munkahelyek megszűntetéséről szólnak. A megélhetés biznytalanná vált, és ez a prbléma a társadalm minden rétegére hatással van. Témaválasztásmat ez a ma is aktuális helyzet indklja. Vizsgálataim legfőbb célkitűzése az állatrvslás jelenlegi helyzetének bemutatása, az életüket ennek a hivatásnak szentelő emberek életpályájának tanulmányzása. Szakdlgzatm célja egy átfgó képet adni az állatrvslásról, a fglalkzás kialakulásától kezdve, az ktatás fejlődésén át, egészen a mai magyar állatrvsi társadalm helyzetképéig eljutva. Megmutatni és kiemelni, hgy ez a hivatás ugyan már eddig is hatalmas váltzásn ment keresztül, aznban még rengeteg lehetőséget és tvábbfejlődési irányt rejt magában. Az emberek számára mindig is kiemelkedően fnts vlt és a jövőben is az lesz a szakma képviselőinek munkássága, amellyel hzzájárulnak nemcsak az állatk, hanem az egész emberiség egészségének védelméhez, valamint a különféle tudmányterületek fejlődéséhez egyaránt. Mindemellett szakdlgzatmban szeretnék betekintést adni a mai állatrvsk mindennapi életébe, lehetőségeikbe és nehézségeikbe is, de nem csak a munka, hanem a magánélet témakörét, és a pályát választók egyéniségét is egyidejűleg megvizsgálva. A témában a knkrét állatrvsi szakirdalm meglehetősen szegényes, ugyanakkr a kutatásaim srán tapasztalható érdeklődő visszajelzések mindenképpen indklják a területen történő tvábbi vizsgálódáskat. 3

4 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Történelmi áttekintés Az állatrvsi hivatás kialakulása Az ember és az állatk közötti kapcslat egyidős az emberiség történetével. Az ember hamar felismerte, hgy a kezdetben csak zsákmányként jelen lévő állatknak jó hasznát vehetné az élettere körül is, ezért megkezdte a különféle fajk háziasítását. A napi elfglaltság nagy részét képező vadászat is így feleslegessé vált lyan állatk tartásával, amelyek a mindennapi élet srán felhasználható frráskat biztsítttak a számára. A beteg állatk kezelésére és áplására való törekvés pedig egyidős a háziasítással. Hasnlóan ahhz, ahgy az ember saját társait is gyógyítani próbálta, az állataival is hasnlóan szeretett vlna tenni. Az idők flyamán az ember egyre több tapasztalatt, megfigyelést és ismeretet gyűjtött, ami lassan különféle fglalkzásk kialakulásáhz vezetett. Az állatrvslásról már 3000 évvel ezelőtt említést tesznek a sumérk táblácskái, illetve Hamurabi nevezetes kódexe a Kr. e körüli évekből (18). A történelem flyamán a betegségre, akár állati, akár emberi betegségről legyen szó, különféle módn tekintettek, így a különböző krkban eltérő gyógyítási módk jelentek meg. Kezdetekben a betegséget a gnsz szellemek, démnk ténykedésével hzták kapcslatba. A betegség kezelése ördögűzésben, mágiában, misztikus beavatkzáskban nyilvánult meg, és gyógyítás a vallási vezetők kezébe került. A kialakult démnhittel szemben először a görög természetfilzófusk fejlesztettek ki rvsi elképzeléseket a Kr. e. 7. évszázadtól kezdve, és kísérelték meg megfsztani a betegséget a mágikus felfgásktól. Az ókri Görögrszágban a kiváló gndlkdók (Hippkrates, Herakleits, Aristteles, Demkrits) tevékenysége srán létrejött az ún. természetfilzófiai irányzat (humralpathlgia), mely több mint 2000 évig uralta az rvstudmány művelését. Az akkri visznyknak megfelelően magas színvnalat ért el a beteg állat és ember kezelése, és ez tekintélyt, megbecsülést biztsíttt az ezzel fglalkzóknak. Az idő előrehaladtával a különféle krkban a gndlkdás alakulásával váltztt az állatk gyógyításával kapcslats szemléletmód is. A népvándrlás krában az állatk gyógyítása nem hivatás vlt, hanem tudatlan pásztrk, juhászk, hóhérk, herélők, kvácsk mellékfglalkzása. Az élőlényeket az embernél alacsnyabb rendű helyzetbe taszíttták. Az állatkkal való fglalatsságt, így az állatk gyógyítását is sk esetben becstelen fglalkzásnak tekintették. A középkrban, de részben már az újkrban is, a lvászmesteri kr -nak nevezett időszakban az állatgyógyászatt bárki űzhette kevés empíria és bőséges babna alapján. Természetesen ekkr is vltak művelt, tapasztalt emberek elsősrban a lótenyésztés területén, akik értettek az állatk betegségeihez (M. Fugger, Carl Ruini, Jrdanus Rufus, stb.), de ez nem feledtetheti a 4

5 tényt, hgy a hárm udvarképes állat (ló, kutya, sólym) mellett a többi állatfaj betegségeiről nagyn kevés ismeret állt rendelkezésre. Ugyanakkr a kb. 500 évig tartó lvászmesteri krnak igen fnts jellemzője vlt a lvakkal való fglalkzás, ami fellendítette a lvak tenyésztését, elősegítette ménesek alapítását, a magas szintű lvaglóművészetet, az értékes állatk jólétéről és egészségéről való gndskdást. A reneszánsz krában ismét előtérbe kerültek a hippkratesi tank a gndlkdó megfigyeléssel, kiegészítve a klasszikus ókr tanításaival, és felismerték az anatómiai tanulmányk fntsságát. A 18. századtól már az ész, a szellemi szabadság, és a tlerancia fellépett a tradíciók, az egyházi és világi tekintély, valamint az erkölcsi és társadalmi előítéletek ellen. A gyakrlati rvsi kezelés célja átalakult, és az rvslás feladata nemcsak a gyógyításban, hanem az ésszerű megelőzésben is állt. Az állatgyógyászat ebben az időben nagyn nehéz helyzetben vlt. Hiányztak az alapjai, nem vltak intézményesített ktató helyei, helyzete előítéletektől terhes vlt, bár kétségtelen, hgy a felvilágsdás megteremtette a megújulás alapjait. Az állatgyógyászat újjáéledésének a fő mzgató rugója mégis a szükségszerűség vlt. A 18. század elején megsemmisítő állatjárványk vnultak át keletről érkezve Európán és megtizedelték a marhaállmányt. Egész rszágrészek mentek tönkre, dalett a jólét, éhínség lépett fel. Nemcsak a hús, a tej és a vaj hiányztt, de az állati trágya hiánya miatt rssz aratásk következtek. Mivel az emberek már nem tudtak eredményesen fellépni a helyzet ellen, szükség vlt állami eszközökkel történő, kiterjedt, általáns beavatkzásra, ez aznban csak a 19. század elején kezdődött el (18). A 19. század közepéig az állatk gyógyításával fglakzó személy elnevezése a hazai és német nyelvterületen barmrvs, lórvs, vagy a köznép nyelvén gyógykvács vlt. Az állatrvs szó még a 19. század utlsó felében sem vlt általánsan használt. Nálunk az állatrvs kifejezést először Kssuth kezelőrvsa, Almási Balgh Pál használta az 1860-as évek elején (18). Az elnevezés értelmében teendői közé tartzik az állatk egészségének megóvása, fejlődésük biztsítása, az állatról emberre terjedő fertőző és parazitás megbetegedések elleni védekezés, az állati eredetű élelmiszerek ellenőrzése. Az út, mely ide vezetett hsszú, rögös és küzdelmes vlt Az állatrvsképzés története A 18. században pusztító erővel jelentkezett a keleti marhavész. Az egész Európa szarvasmarha állmányát már-már teljes kipusztulással fenyegető járvány ellen hiába próbáltak eredményesen fellépni, így a kr rvstudmányának legkiválóbb képviselői: Ramazzi, Camper, Albert vn Haller, Hunter, Linné és másk szrgalmazni kezdték állatrvsi isklák létesítését és az állatk betegségeinek alapsabb tanulmányzását február 13-án ilyen előzmények után került sr a világ első állatrvsi isklájának megnyitására Lynban. Az iskla megalapítója és vezetője Claude Burgelat ( ) bár eredetileg jgt tanult, lvak iránti vnzódása vezette erre a pályára. Hipplógiai és 5

6 hippiátriai művek tanulmányzásába kezdett, anatómiát, fizilógiát és állatpatlógiát tanult. Tanulmányai előrehaladtával megérett benne az elhatárzás, hgy állatrvsi isklát alapít. Magas szintű tudmánys állatrvs-képzésről álmdtt, mégis kezdetben a hadsereg akkri szükségleteit kielégítve gyógykvácskat kellett képeznie. Ez a sajáts körülmény hsszabb időre visszavetette az állatrvs-tudmány fejlődését, ami az egész Európában meginduló állatrvsképzés színvnalára jelentősen ránymta bélyegét (14). Az állatrvsképzés megindulása után, a francia példa nymán srra megnyíló állatrvs-képző isklák az ktatás színvnalának flyamats emelése érdekében a specializálódás kezdeményezőivé váltak. Világszerte az ktatásban eltért egymástól az rvsi és bilógiai irányzat követőinek szemlélete. Ahl az rvstudmányi irányzat juttt irányító szerephez, tt a szaksdás is rvstudmányi szakágazatk szerint indult fejlődésnek, azkban az rszágkban visznt, ahl a bilógiai irányzat érvényesült, az állatrvsk állatfajkra specializálódtak. Ez utóbbi irányzat főként azkban az rszágkban juttt túlsúlyra, amelyekben a hadi célk érdekében fenntarttt nagy létszámú katnai lóállmány patklása, valamint a sebesült lvak sebészi ellátása vlt a krmányzat elsődleges célja, s ennek a kielégítésére elegendőnek tarttták a gyógykvácskat. Az állatrvslás gyógykvács-szinten tartása aznban megbéníttta a tudmány fejlődését és ez nyilvánvalóvá vált akkr, amikr a járványsan fellépő, pusztító állatbetegségek a katnaság lóállmányában elterjedve lyan mértékű veszteséget kztt, amely már a hadsereg ütőképességét veszélyeztette. A nagy erejű járványk kényszerítő ereje miatt tehát az rvstudmány felé történő specializálódás került mindenhl előtérbe, és a különféle tudmányágak fejlődése újbóli lendületet kaptt (14). Az élettan eredményei nagymértékben hzzájárultak a gyógyszertan, kórtan, belgyógyászat és más tudmányszakk fkzats önállósulásáhz. A sejtkórtan a kórszövettan kialakulását is eredményezte. A kr jelentős tudósainak munkássága srán új lendületet kaptt a járványtan, és ennek következtében az infektlógia, a parazitlógia, txiklógia. Jenner és Pasteur sikeres védőltásai lehetővé tették az immunlógia kialakulását és hatalmas lendületű fejlődést eredményeztek. A fertőző betegségek ktanának megismerése és a száms pusztító fertőző betegség védőltáskkal való megelőzése fkzta az egyedi megbetegedések iránti érdeklődést, ezáltal a belgyógyászat, sebészet és szülészet fejlődését. A belgyógyászati diagnsztika a fizikális diagnsztika mellett a labratóriumi eljárásk, a röntgen, az endszkóps és elektrdiagnsztikai módszerek bevezetésével gazdagdtt. A szülészet krábban csupán az állattenyésztéstannak vlt a része, aznban a szülészeti műtéttanból fkzatsan fejlődésnek indult az embrilógia, és egyre gyarapdtak a szaprdásbilógiára vnatkzó ismeretek is. Az állattenyésztés számára hatalmas fejlődést eredményezett a mesterséges termékenyítés. (14). A lyni példa nymán Európa-szerte megindult az állatrvsi isklák alapítása, így a Habsburg Birdalmban ben először Bécsben, majd 10 évvel később 1787-ben Pesten önálló állatrvsi isklát nyitttak katnai állatrvsk számára (11). 6

7 A magyar állatrvsképzés története A Habsburg Birdalm 1786-s határzata alapján elrendelték, hgy a pesti egyetemen állatgyógyászati tanszéket kell felállítani. Tlnay Sándr prfesszr érkezett Pestre a tanszék megszervezésére, és ő tekinthető a magyar állategészségügy megteremtőjének. Kezdetben az rvs- és sebészhallgatóknak tarttt állatjárványtani előadáskat, és minden erejével azn munkálkdtt, hgy az ktatás színvnalát magasabbra emelje. Tlnay halála után, Hffner József lett a tanszék vezetője, akit Zlamál Vilms követett. Zlamál legnagybb törekvése az vlt, hgy a tanszéket önálló intézménnyé tegye. Végülis 1851-ben az sztrák közművelődési plitikának köszönhetően megtörtént a tanszék leválasztása. Ettől kezdve Pesti Cs. Kir. Állatgyógyintézet néven önálló működésbe kezdett. Az intézmény önállósdása után nagyn skat költözött, míg végül 1871-ben került mai helyére a Rttenbiller utcába. Ahgyan az ktatási épület, az intézmény neve is rengeteg átalakulásn ment keresztül fennállása óta től Budapesti Magyar Kir. Állatrvsi Tanintézet lett, 1890-től a M. kir. Állatrvsi Akadémia nevet viselte, majd 1899-től a M. kir. Állatrvsi Főiskla néven flytatta tevékenységét, és a rektri székbe Hutyra Ferenc került. Ez az időszak egyben a fénykrt jelenti a magyar állatrvs-képzés, állatrvs-tudmány és állategészségügy történetében. Flyamats fejlesztések, építkezések és az ktatás magas szintre emelése jellemzi ezt az időszakt. Az előadtt tárgyak köre fkzatsan bővült. A tananyagban annak mind összetételét, mind egymásra épülését, mind óraszámát tekintve dmináltak az rvsi tárgyak, és az előadók között is az rvsdktrk. A sikerrel végzett hallgatók latin nyelvű diplmát kaptak (11). Az I. világhábrú időszaka és a hábrú utáni évek súlys gazdasági nehézségeket kztt a főiskla életében is, de szerencsére szép számban akadtak támgatók, így a nehézségek ellenére tvábbi fejlesztések következtek igen nagy váltzást hztt az intézmény életében, ugyanis egy törvénycikk értelmében a Műegyetem, a Tudmányegyetem közgazdasági kara, az Állatrvsi Főiskla és a sprni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskla összevnásra került M. kir. József Nádr Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem néven. Ezután a II. világhábrú kitörése éreztette kedvezőtlen hatásait az egyetemi életben Légitámadásk, légiriadók egyre többször akaszttták meg, függesztették fel a tanítást ben újabb szerkezeti váltzásra került sr, megalakult a Magyar Agrártudmányi Egyetem, amelybe az intézmény az 1945/46-s tanévtől, mint Állatrvs-tudmányi Kar épült be és működött tvább. A felszabadulás utáni években az rszág gazdasági és plitikai helyzetének stabilizálódásával az 1946/47-es tanévtől az állatrvs-tudmányi karn az egyetemi hallgatók száma jelentősen emelkedő tendenciát mutattt. A járványs betegségek ismét fellángltak és egyre nagybb szükség lett megfelelő tudással rendelkező, felkészült szakemberekre. Így az 1951/52-es tanévtől új tanulmányi- és vizsgarend lépett érvénybe, és a tanulmányi idő az addigi 9 félévről 10 félévre emelkedett. A képzési idő növelése lehetővé tette az ktattt tantárgyak körének szélesítését és egyes fntsabbá vált tantárgyak 7

8 ktatásának elmélyítését ben a kar kivált az Agrártudmányi Egyetem kötelékéből, és mint önálló Állatrvs-tudmányi Főiskla flytatta tvábbi működését. A főiskla által kiadtt klevél tartalmában váltzást hztt, hgy 1957 júniusától az állatrvsk részére is engedélyezték a fglalkzás megjelöléseként a dktri cím használatának jgát ben a főisklának eddigi működése és eredményei elismeréseként az Állatrvs-tudmányi Egyetem címet és rangt admányzták. Az egyetem ktatómunkájának állandó fejlesztése az 1970/80-as években sem szünetelt, így 1970-ben megindulhattt a kétéves pstgraduális szakállatrvs-képzés. (11) Az ezredfrduló ismét nagy váltzást hztt az egyetem életében, ugyanis január 1.-től tagjává vált a 6 karból álló, gödöllői székhelyű Szent István Egyetemnek, és jelenleg is ezen intézmény Állatrvs-tudmányi Karaként működik A nők helyzete és szerepe az állatrvslásban Az állatrvslással kapcslats általánsan elfgadtt nézet mindig is az vlt, hgy mivel az állatrvsi pálya erős fizikumt, nagy erőkifejtést igényel, ebből adódóan a férfiak szerepvállalását indklja. Skáig a nők egyáltalán nem jelentek meg ezen a pályán, majd az általáns átalakulásk következtében mégis lehetőséget kaptak. Nemzetközi visznylatban a hazai visznykhz képest skkal hamarabb jelentkezett az állatrvsi pályán a nők megjelenése. Világvisznylatban az rsz származású Marie Karpiewich (1896) vlt az első állatrvsnő, aki átvehette a diplmáját. A másdik helyen a brit Aleen Cust (1900), a harmadikn pedig az amerikai Mignn Nichlsn (1903) szerepel (21). Magyarrszágn az áttörés az 1933/34-s tanévben jelentkezett, amikr a magyar állatrvsi felsőktatás fennállása óta első alkalmmal két női hallgató is felvételt nyert. Közülük a tulajdnképpeni első állatrvsnő Simnyi Erzsébet vlt, aki 1937-ben vehette át diplmáját (17). Az 1950-es években is még uralkdtt az a felfgás, hgy ez a szakma a férfiak kizárólags terepének tekintendő. A következő években lassú növekedés, lykr stagnálás figyelhető meg a női hallhatói létszámban. Egyetemünkön a 60-as évek másdik felében az összes hallgató 12-18%-a vlt nő. Ez az arány csak lassan váltztt, és még 20 év elteltével sem lépte túl a 15-18%-t. A rendszerváltástól kezdve visznt fkzatsan növekedett a női hallgatók száma, és napjainkban a frissdiplmás állatrvsk között már meghaladja a 70%-t. Ugyanez a tendencia világvisznylatban is jellemző (21). A nők megjelenése ilyen nagy számban az állatrvsi pályán igen nagy visszhangt keltett és kelt is a mai napig. Bár a társadalm nagy része ma már nyitttan áll ehhez a kérdéshez, mégis az elmaradttabb, vidéki régiókban még mindig a férfi az, aki a hagymánys állatrvsi képet uralja. A pályára való alkalmasságuk védelmére legyen mndva, a nők mindig is végeztek fizikailag megerőltető munkát (a mezőgazdaságban, msdákban, kézműiparban, stb.) és a tipikusan női fglalkzásk (nővér, tthni segítő, háziasszny) is gyakran kívánnak meg az állatrvsláshz hasnló fizikai erőfeszítést, mentális rátermettséget és ellenálló képességet. Ezen kívül a nők igen 8

9 fejlettek az emóció, tlerancia, empátia, kmbináció, kmmunikáció, kedvesség, türelem, rugalmasság, prblémamegldó-képesség területein, ami főleg a kedvtelésből tarttt állatk számának növekedésével kifejezetten előnynek számít az állatrvsi szakmán belül. Bármennyire is magas a női hallgatók és a végzett állatrvsnők száma, ennek ellenére az egyetemi hierarchiában, a tudmánys élet területén, valamint a vezető pzíciókban még mindig a férfiak maradtak döntéshzó szerepben. Egy ún. piramiselv látható, vagyis szakkifejezéssel élve vertikális szegregáció. Ennek lényege, hgy minél magasabb pzíciót vizsgálunk, vagyis minél közelebb vagyunk a piramis csúcsáhz, annál kevesebb a nők száma az állatrvsk között is (21) Az életpálya alakulása a pályaválasztástól a munkába kerülésig, ezek összefüggései és hatásuk a magánéletre és az egészségre A pályaválasztás Az ember életében igen fnts, egész életet beflyásló döntés a pályaválasztás. Egyesek életében nem jelent túl nagy gndt eldönteni, hgy mivel szeretnének majd fglalkzni, míg másknak kmly fejtörést kz ez a kérdés. Skaknál egészen fiataln megfigyelhető biznys szakmák felé történő rientálódás. A fiatal tanulmányai, élettapasztalatai srán képet kap a különféle területekről, eldöntheti, hgy mi az, amit szívesen csinál, és amiben kamatztathatja tehetségét. A fiatalk egy része már egészen krai életkrban eldönti, hgy később mivel szeretne fglalkzni, így nekik nem kz gndt az általáns iskla elvégzése után a választás. Vannak aznban lyan fiatalk, akiknek nincs határztt elképzelésük a jövőjükkel kapcslatban. Az ő esetükben legtöbbször a szülői beflyáslás az, ami dönt. A szakemberek szerint a szülők igen nagymértékben hzzájárulnak gyermekeik pályaválasztási döntéséhez. Ennek több kát is megjelölték. Sk szakember véleménye szerint a mai kamaszk éretlenebbek az elődeiknél, nem, vagy csak igen nehezen képesek önálló döntések meghzatalára. A másik k a témát vizsgálók szerint az életszakaszk jelentős kitlódása a krábbi évekhez képest önálló életkezdés, szülőktől való anyagi és érzelmi függetlenedés, gyermekvállalás (2). Alapvetően kétféle hatást különböztetnek meg e téren. Az egyik nagyn kmly szempnt a családi tradíció tvábbvitelének a kérdése. Sk esetben a szülőknek jó döntésnek tűnik, ha a fiatal tvábbviszi a családi hagymánykat. Ennek előnye lehet, hgy a gyermek, már egészen fiatal krától kezdve belelát az adtt szakma előnyeibe és buktatóiba, és lesz fgalma arról, hgy mit várhat az adtt pálya választásakr. Ugyanakkr nagyn skszr, amikr egy fiatal eldönti, hgy milyen szakmát válasszn, gyakran nincs egy reális képe az adtt szakmáról, csak a benne kialakult és általa megfigyelt kép az, ami alapján választ. Ha később ez a fiatal ráébred, hgy valójában az általa elképzelt kép nem felel meg a valóságnak, akkr ez csalódáshz és akár 9

10 pályakezdőként is pályaelhagyáshz, vagy krai életszakaszban pályamódsításhz vezethet. Ez a csalódás kihathat a tvábbi életére, és a későbbiekben pszichés zavarkhz, önbecsülésrmláshz is vezethet. Társadalmilag is fnts kérdés ez, hiszen egy rssz vagy téves döntés miatt jelentősen kitlódhat az aktív munkába állás életkra. Az ezzel fglalkzó szakemberek véleménye szerint (33) az állatrvsi pálya erre tipikus példa lehet. A fiatalk többnyire kiskutyák, kiscicák istáplóját, apró házi kedvencek védelmezőjét, gyógyítóját látják benne, hltt ennél skkal többről van szó, hiszen ez a fglalkzás mind fizikailag, mind szellemileg igencsak igénybe veszi művelőit. A másik dlg, ami a szülői beflyáslás srán felmerül, az a tény, hgy nagyn skszr a szülő saját, meg nem valósult álmait szeretné gyermekével beteljesíttetni (2). Sk szülő sajns azt nem veszi figyelembe, hgy bár genetikailag igencsak hasnlóak, mégis a gyermeke egy önálló személyiséggel rendelkező egyén, aki számára nem feltétlen az a legmegfelelőbb út, amin a szülei sem tudtak végigmenni. Szerencsére jelenkri társadalmunkban, és főleg az értelmiségi, egyetemet végzett szülők körében egyre ritkább, hgy úgymnd rákényszerítsék akaratukat a gyermekükre. A szülők nagy többsége inkább csak segítséget nyújt a fiatalnak, hgy el tudjn igazdni a szakmák sűrűjében és kiválaszthassa, hgy érdeklődési köre és tehetsége alapján mely szakma lenne a legmegfelelőbb a számára. Sk fiatal esetében a tudats pályaválasztás abban nyilvánul meg, hgy széles körben infrmálódnak az adtt szakmában történő elhelyezkedési lehetőségről, és aszerint választanak, amelyik az éppen adtt piaci visznyknak megfelelő, relatív biztnságs megélhetéssel kecsegtető szakmának számít. Szerencsére manapság nagyn sk szakember fglalkzik pályaválasztási tanácsadással, és a felsőktatási intézmények is célul tűzték ki, hgy minél szélesebb körben tájékztassák a felvételizőket A szakma, illetve a hivatás fgalma Az értelmező szótár leírása szerint szakmának neveznek bármely lyan tevékenységet, amely speciális képzést igényel. Egyes esetekben aznban a fiatal nem egyszerűen csak egy szakmát, munkát és megélhetést, hanem életpályát, hivatást is választ magának. A hivatást nem könnyű, és nem is lehet egzakt módn definiálni, mégis dr. Szilágyi Klára megfgalmazása nagyn jól érzékelteti a lényegét: az a fglalkzási tevékenység, amely megfelel a személyes tendenciáknak, az erkölcsi értékekből, az érzelmi szükségletekből és a gyakrlati intellektuális célkból kapja a mtivációt. Lényegében minden fglalkzási tevékenységet lehet hivatásszerűen is gyakrlni. (29) A mai társadalmunkban az a jelenleg legelfgadttabb nézet, ha egy lyan fglalkzási tevékenységet jelölünk ezzel a kifejezéssel, amely nem feltétlenül jár nagy anyagi hasznnal, tehát elsősrban nem a pénzszerzés a fő mtiváló tényezője, hanem valamilyen magasztsabb, mrális cél áll a hátterében. Megszlanak a vélemények azzal kapcslatban, hgy pntsan mely fglalkzáskat is lehet ide srlni. A magyar nyelvhasználatban egy-két esetben használats a hivatás szó egyes 10

11 fglalkzásk megjelölése után, mint pl. papi hivatás, rvsi hivatás, stb., de ahgy az előzőekben is látható vlt, nagyn sk tevékenységet lehet hivatásnak tekinteni, nincs knkrét meghatárzás erre vnatkzóan. Mindezek értelmében az állatrvslás is tekinthető egy lyan szakmának, amely elsősrban hivatásszerű munkavégzést kíván Az állatrvsi szakma, munka- és hivatás A pályaválasztó fiatal ebbe az irányba történő rientációját többnyire az állatkhz való vnzódása mtiválja. Ha elég erős ez a mtiváció, akkr ez ösztönzőleg hat annyira, hgy a felvételihez szükséges tanulmányi feltételeket teljesítse. Skan azért szakítanak eredeti elképzelésükkel, mert nem tudnak megfelelni a magas felvételi elvárásknak (30). Az egyetemre felvett hallgatóknak a következő próbatétel az egyetem elvégzése. Meg kell felelniük az elvárásknak, mind elméleti, mind gyakrlati szempntból teljesíteniük kell a követelményeket. Általában igen kedvező a későbbi szakmai pályán való előmenetel szempntjából, ha a fiatal előtt krán körvnalazódik, hgy az állatrvslásn belül mely területtel szeretne fglalkzni, és még az egyetem végzése alatt elkezdi mélyíteni a tudását az adtt szakterületen. Természetesen a hagymánys gyógyító tevékenységen túl rengeteg más területet is lehet választani, amennyiben az a feladatkör a legtesthezállóbb a fiatal számára. Jelenleg a praxiskn kívül száms állatrvs dlgzik a gyógyszerkutatás, és frgalmazás területén, egyéb kutatási területeken, az ktatásban, az élelmiszerhigiénia és állategészségügyi igazgatás területén hatósági állatrvsként, és a kereskedelemben is. A végzés után a fiatal szembekerül a munkahelyszerzés nehézségeivel. Mint krábban említésre került, kicsit könnyebb a helyzete, amennyiben hallgatói életében lyan kapcslatkra tett szert, ami révén esetleg knkrét állásajánlatt is kaptt a végzése idejére. Az elhelyezkedés a pályán egyébként nem lyan könnyű feladat, ha a frissdiplmás nincs tisztában azzal, hgy milyen módszerekkel is fgjn az álláskereséshez. Elég kis, visznylag zártnak mndható szakterület az állatrvslás, ahl nagyn sk esetben a megüresedett álláslehetőségek úgymnd szájról-szájra terjednek, ismerősök és kllégák által lehet tudmást szerezni róluk. Egy-két fórumn és levelezőlistán, állatrvsi újságban találunk ugyan álláshirdetéseket (22), de ezek nem lyan nyilvánsan elérhetőek, mint egyéb szakmák esetében, ahl mndjuk egy hagymánys, bármely újságsnál elérhető lapban közlik az éppen aktuális munkalehetőségeket. Az Egyetem is igyekszik segítséget nyújtani a kikerült végzőseinek, a tanulmányi sztályn lévő hirdetőtáblán megtalálhatók az aktuális álláslehetőségek. Természetesen száms esetben nem csak az érdeklődési irány, hanem az éppen aktuális lehetőségek is jelentősen beflyáslják a későbbi, pályán való elhelyezkedést. Ettől kezdve nincs knkrét egységes karrier, a szakmai előmenetel többnyire attól függ, hgy mely területen helyezkedett el az illető a végzés után. Általánsságban pár évig az adtt területtel kapcslats szakmai tapasztalatkkal gazdagdik a frissen végzett. Attól függően, hgy megtalálja-e számításait az adtt területen kétféle döntést hzhat: tvábbra is itt marad, 11

12 vagy esetleg egy másik területen próbálja ki magát. Skszr előfrdul, hgy miután a fiatal az éppen aktuálisan adódó, de nem a számára legvnzóbb területen helyezkedett el, kis idő eltelte után, amennyiben lehetősége adódik rá, szakterületet vált. Száms esetben frdul ez elő akkr például, amikr csak a kereskedelem területén van lehetősége elhelyezkedni, de amint értesül egy praxisbeli állásról, tthagyja a kereskedelmet a gyógyítás kedvéért. Még abban az esetben is megfigyelhető ez, ha esetlegesen anyagilag így kedvezőtlenebbé válik a helyzete, hiszen sk esetben a szakmai megelégedettség a pénz elé helyezendő ettől válik hivatássá egy fglalkzási tevékenység. Természetesen nem lehet általánsítani, hiszen némely esetben pnt az ellentéte valósul meg ennek, és inkább az anyagi szempntból kedvezőbb lehetőséget választja valaki, annak ellenére, hgy kevésbé lelkesedik az adtt munka iránt (6) A munka, a magánélet és az egészség összefüggései Bármelyik területet is választja a fiatal, az elmndható, hgy az első pár év a szakmai pályán sk munkával telik. Sajns minden szakmában ez az időszak igen nehéz a frissen végzett életében. Kezdőként szembesülnie kell az elhelyezkedés, pénzkeresés, a feletteseinek való megfelelés nehézségeivel. Ugyanakkr pnt ez az önálló élet megalktásának, és a családalapításnak az időszaka is. Mai fejlett világunkban a munka, a magánélet és az egészség szrs összefüggésben van egymással. Biznyíthatóan hatnak egymásra, és száms szakember fglalkzik azzal a kérdéssel, hgy pl. a munkahelyi stressz milyen hatással van a magánéletre és frdítva, ill. a munkahelyi körülmények a dlgzók magánéletére és egészségére. Különféle dlgzói csprtkat vizsgálnak, nemek szerinti kutatáskat végeznek a témában. Száms állás teljes elkötelezettséget követel és hatást gyakrl a családi élet egészére. A munkahely kihatással van a dlgzó világnézetére, emberi-erkölcsi nrmáira, gndlkdásmódjára és nem utlsósrban hangulatára. A munkaidő végeztével senki nem tud egy pillanat alatt tökéletesen kicserélődni, ebből fakadóan pedig a munkahelyi stressztényezők a családi életre is negatív hatást gyakrlnak. A munkaidő hssza és besztása, illetve az ellentételezésként kaptt pénz és egyéb juttatásk erőteljes hatást gyakrlnak a családi élet mindennapi alakulására (16). A vizsgálatkból az is kiderült, hgy a munka és a magánélet visznyában ellentétes irányban is jelentős tényezők hatnak, azaz a család is számttevő hatást gyakrl a munkára. A stabil családi háttérrel rendelkező egyén könnyebben dlgzza fel a munkahelyi prblémákat, nehézségeket. Itt is érdemes kiemelni a nők és a férfiak közötti különbségeket. A hagymánys, mai világunkban már egyre inkább elavultnak tekinthető családmdellben, a házimunka többsége, sajns még mindig egészében a nőkre hárul, ami egy dlgzó nő esetében ez egy másdik műszakt jelent. Abban az esetben, ha a munkahelyi nehézségek vagy túlórázásk miatt a dlgzó nő nem tud megfelelni háziassznyi kötelezettségeinek, az szintén családn belüli knfliktusfrráshz vezethet, ami aztán ördögi körként a munkája hatéknyságát is beflyáslni fgja (16). 12

13 A munkahelyi nehézségek, a megfelelni akarás, a biznyítási kényszer a magánéleten kívül a dlgzók egészségére is hatással vannak. Ennek vizsgálata jelenleg egy igen felkaptt téma a pszichlógusk és szcilógusk körében. Azkat a különféle munkahelyi tényezőket, amelyek a legtöbb ember számára stresszt kznak, a munkahelyi stresszr kifejezéssel illetik. A mennyiségi vagy minőségi túl- vagy alulterhelés, a nem megfelelő munkafeltételek, a túl sk vagy túl kevés felelősség, a túlztt ütemű vagy nem elégséges előléptetés, a gyrs technlógiai váltzásk mind-mind stresszrnak számítanak a munkában és terhelően hatnak a dlgzók egészségére. Stresszhelyzetre az egyén mind bilógiai, mind lelki váltzáskkal egyaránt, de egyénenként eltérő módn reagál. A bilógiai váltzásknak megkülönböztethetjük rövidtávú és hsszú távú hatásait. A rövidtávú hatásk a stresszhatásra pillanatk alatt a szervezetben bekövetkező fizilógiai váltzásk, tartós egészségkársító hatásuk többnyire nincsen. A hsszú távú hatáskat az ún. általáns adaptációs szindrómával lehet jellemezni, melynek lényege az a feltételezés, hgy a szervezet stresszhelyzethez való alkalmazkdó képessége, avagy adaptációs energiája véges és kimeríthető. Kezdetben a stresszr flyamats hatása mellett kialakulhat az alkalmazkdás, kifejlődhet a megfelelő ellenállás, aznban, ha a szervezetet hsszú ideig ugyanazn stresszr éri, a szervezet kimerülhet, és betegség alakul ki. A stressz hsszú távú egészségkársító hatásai közé srlhatók a mellékvesék megnagybbdása, a csecsemőmirigy zsugrdása, a gymr- és bélrendszerben fekélyek jelentkezése, krónikus magas vérnymás, valamint szív- és kszrúér betegségek megjelenése. Erős stresszhatást elszenvedőknél megfigyelték, hgy nagybb a fertőzéses- és daganats betegségek megjelenésének az aránya. A testi tünetek mellett lelki reakciók is fellépnek a tartós stressz jelentkezésekr. Ide srlható a depresszió jelentkezése, különféle egészségkársító viselkedésfrmák felvétele (dhányzás, túlztt alkhlfgyasztás), a munkahelyi szerep leértékelése, harag és agresszió jelentkezése, menekülés a munkából, egyéb életszerepek kársdása (12). Tehát a munkahely, az életpálya egyértelműen hatással van az egészségre is, és a munkával járó esetleges stresszhelyzetek egyértelműen egészségkársító hatással bírnak. Fkzttan érinti ez azkat a fglalkzáskat, amelyeket ún. segítő szakmáknak nevezünk A segítő szakma fgalma és jellemzői A segítő szakmának nincs knkrét definíciója, és a történelem flyamán a fglalkzásk alakulásával jelentősen bővült azknak a fglalkzásknak a köre, amelyeket ezek köré srlnak. A segítő fglalkzás alapvető része a segítő, ún. altruista viselkedés, amit a prszciális magatartás legtisztább megjelenési frmájának tekinthetünk. A prszciális magatartás alapvetően két tulajdnsággal jellemezhető: a másik javát szlgálja, illetve önkéntes vállalásn, a választás szabadságán alapul. A segítő fglalkzásk a prfesszinalizálódtt altruizmus hrdzói. Vnzerőként jelentkezik a máskn való segítés érzése, amely magas szintű hivatástudattal és fglalkzásszeretettel pársul. Ezen 13

14 fglalkzásk közé tartzik az rvslás, papi hivatás, klinikai lélektan, pszichterápia, szciális munka, szciálpedagógia és a mentál-higiénés pályák. Az egészségpszichlógiával fglalkzó szakemberek kutatásai szerint az altruista viselkedés az egyértelműen kedvező lelki hatáskn kívül bilógiai hatással is bír. A vizsgálatk kimutatták, hgy a segítés immunstimuláló hatással van a szervezetre, emeli az A-immunglbulin szintet, valamint a T- lymphcyták és a killer sejtek aktivitásának növekedésével jár, tehát a bilógiai egészség stabilizációja is lehet. Aznban az altruista viselkedésnek vannak negatív következményei is, hiszen a segítés rendkívül nagy pszichés terhelést jelent a segítő egyén számára, mert az élet minden pillanatában, minden órájában, flyamatsan rendelkezni kell empátiás készséggel, ami a segítés nélkülözhetetlen feltétele. A segítő fglalkzás veszélyfrrás a segítőre nézve, hiszen ha a személyiség telítődik azkkal a prblémákkal, amelyek a mindennapi munkájában jelentkeznek, felléphet az ún. kiégési szindróma (burnut) (3) A kiégés fgalma, kai és szakaszai Herbert J. Freudenberger pszichanalitikus 1974-ben alktta meg a kiégés fgalmát. Önsegítő közösség tagjainál, krízis-kezelő közpntk, egészségügyi intézmények dlgzóinál figyelte meg, és írta le ezt a tünet-együttest. Azóta a prblémakörnek egyre nő az irdalma és gyakrlati kutatása. Megfgalmazása szerint: a burnut-szindróma szinte minden fglalkzásnál előfrdulhat. Speciális intenzitású aznban a humán szlgáltatásk, az egészségügy szférájában, melyben eleve megtalálható a későbbi frusztráció száms "beépített frrása": a teljesítmények mérésének hiányzó kritériumai, alacsny jövedelem, hsszú munkaidő, extra igénybevétel mellett nagy felelősség, ugyanakkr elégtelen intézményi támgatás, adminisztratív terhek, a karrier, az előrejutási lehetőségek limitjei, kérdéses megbecsülés mind a kliensek, mind a társadalm részéről. És máris da a segítők gyakri nagy kezdeti lelkesedése (9). A szakemberek a kiégésnek alapvetően hárm kát fedték fel: az érzelmi túlterheltséget; lyan személyiségjegyeket, melyek az adtt pálya választásáhz vezettek, és túlztt "dafrdulást" a kliens felé. A kiégés egy hsszú flyamat, amelynek alapvetően öt szakaszát különítik el. Az első szakasz egy szélsőségesen pzitív, nagyn lendületes, idealisztikus fázis, a segítő túlztt lelkesedése figyelhető meg. Túlterheli magát segítő kapcslatkkal, nagyn gyrs eredményeket vár, gyrs sikereket igyekszik prvkálni. Biznyítási kényszere van, és ebből eredően állandóan fkztt teljesítményt vár el saját magától. A másdik szakasz az ún. realisztikus szakasz. Alábbhagy a nagy lelkesedés, a segítő megpróbál egyensúlyt teremteni az életében. A kudarckat is igyekszik mindenképpen elkerülni, de már nem csak túlztt teljesítménnyel. Tulajdnképpen, ha sikerülne ebben a szakaszban maradnia, akkr nagyn jó segítő válhatna belőle. A harmadik szakaszban flytatódik a kiégés flyamata, a kiábrándulás szakasza következik. Terhessé válik számára munka, az empátia működtetése is egyre inkább lehetetlenné válik. Egyre kevésbé tud hiteles érzelmeket kimutatni és a magánélete is beszűkül. A negyedik szakasz a frusztráció szakasza. 14

15 Ez már teljes visszahúzódást jelent, nem bírja a terhelést, leépíti feladatait és megindul a szakmából való kivnulás. Az utlsó, ötödik szakasz a teljes apátia szakasza. Nem talál örömöt sem a munkában, sem a magánéletében. Egysíkúvá válik, mindenkit kerül, nem kmmunikál. Végül felléphet nála az ún. depersznalizációs szindróma is, aminek az egyik jele a depresszió megjelenése (26). Mindezek után érthető, hgy a miért is tekintik ezt a témát lyan fntsnak, és miért fektetnek akkra hangsúlyt a szakemberek ennek megelőzésére és kezelésére A siker, illetve a sikeresség fntssága a munkában A munka, a magánélet, és az egészség összefüggéseit áttekintve még egy fnts dlgt meg kell említeni, amely mindezekre nagy hatással bír. Ez nem más, mint a siker, illetve a sikeresség kérdése. Talán nem túlzás azt állítani, hgy manapság talán ez az egyik legfntsabb tényező karrierrientált életünkben. A siker érzése hatással van munka hatéknyságára, lendületet ad a rutinfeladatk elvégzéséhez is. Ha valaki sikeres a munkájában, akkr megelégedettség tölti el, kiegyensúlyzttabb személyiség lesz és az élet többi területén is kevesebb knfliktushelyzettel kell szembesülnie, illetve jbban elviseli a megpróbáltatáskat is. Ez mind a magánéletére, mind az egészségére pzitív hatással van. A siker, illetve a sikeresség igen nehezen meghatárzható fgalm és tulajdnképpen személyiségfüggő, hgy ki mit tekint sikernek. Egyeseknek a pénz jelenti a sikert, másknak az, ha elérnek a munkájukban egy magasabb pzíciót, beflyássak vagy széles körben ismertek lesznek. Vannak aznban lyank, akiknek az eredményes, jól végzett munka a siker megfelelője. Alapvetően az önismeret és az egyén álmainak megvalósításának vágya az út a sikerességhez. A sikeres embereknek mindig határztt céljaik vannak, amiket szeretnének megvalósítani, és ezért tesznek is. Kimutatásk szerint, akik azt tartják magukról, hgy sikeres karrierjük van, azk minden nap szembesülnek kihíváskkal és fejlődnek általa. (27) 2.3. A munkával és a diplmával kapcslatban felmerülő lehetőségek és nehézségek Munkaerőhelyzet a mai Magyarrszágn Az egyetemi tanulmányk befejeztével egy frissdiplmás fiatal célja, hgy minél hamarabb munkát találjn, lehetőleg a tanult szakmáján belül azn a területen, amely érdekli őt. Sajnálats módn a munkavállalás szempntjából a munkaerőhelyzet a gazdasági válság kezdete óta csak tvább rmltt. Szakemberek szerint jelenleg a munkaerő-piaci prblémák igen összetettek. Az egyik ldaln tt van a hatalmas munkanélküliség, a másikn pedig a megélhetési prbléma. A Közpnti Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb eredményei szerint a éves fglalkztatttak körében a munkanélküliség egyre nő, a férfiak esetében 1,8 15

16 százalékpnttal, a nők esetében 1,4 százalékpnttal nőtt az előző év ugyanezen időszakáhz képest (20). A másik prbléma a munkavállalók alacsny, sk esetben minimálbért el nem érő bérezése, amely veszélyezteti a megélhetésüket. A minimálbér nettó összege jelenleg mintegy hatvanezer frint körül van, míg a létminimum 2009-es adatk szerint egyfős háztartást alapul véve 75 ezer frint vlt havnta. Az rszágn belül eltérések is megfigyelhetők a bérezésben. A Közpnti Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Budapesten és Fejér megyében a legmagasabb az átlags bruttó havi jövedelem. A fővársban frint, Fejér megyében frint az átlagkereset. A legkevesebb bérre Békés, Csngrád, Tlna és Szablcs- Szatmár-Bereg megyében számíthatnak a munkavállalók. A krcsprtnkénti vizsgálatnál az is kiderült, hgy a éves krsztály az rszág legtöbb régiójában bruttó ezer frintt keres, egyedül a fővársban számíthatnak közel 180 ezer frintra (20). A munkavállalásnál a jövedelmen kívül fnts szempnt a szakmai elégedettség érzése is. Az elégedettség több szempnt függvénye, ami függ a munka jellegétől, a munkatársaktól, sőt még a főnök személyétől is. Egy nemrégiben készült felmérésből (19) az derült ki, hgy a magyar munkavállalók csupán 8 %-a elégedett a munkahelyével, és ezzel nemzetközi összehasnlításban Magyarrszág a lista végére szrult. Legfőbb prblémaként a munkavállalók a biztnság és a tervezhetőség hiányát jelölték meg. Ugyanakkr a dlgzók általában elégedettek a munkakörülményeikkel, az ösztönzési rendszerek egyes elemeivel A nők aránya a munkaerőpiacn A magyar laksság körében a nemek közötti arány eltlódásáról lehet beszélni. A népszámlálási adatk alapján már elég régóra megfigyelhető az a tendencia, hgy lényegesen több a nő, mint a férfi. Nha az össznépesség száma csökken, a nemek közötti arány mértéke mégis maradandónak tűnik (1.ábra). Egyes vélemények ezt a nők magasabb átlagéletkrának tulajdnítják, valamint annak, hgy biznys betegségcsprtk, amelyek hamarabb vezetnek halálhz a férfiak körében skkal gyakrabban jelentkeznek Férfi Nő 1. ábra. A laksság nemek szerinti megszlása (20) 16

17 Ahgyan a laksság körében megfigyelhető, hgy a nemek közötti arány eltlódtt, a felsőktatásban, illetve biznys szakmákban is megnyilvánul ez a női többség. Szakemberek véleménye megszlik a kérdésről, hgy előnye vagy inkább hátránya származik-e ebből a váltzásból a gazdaságnak, mindenesetre elmndható, hgy nagymértékben függ ez az adtt szakmától is. A köztudatban kialakult hiedelmek, hgy melyek inkább nőknek való, nőies szakmák, manapság már elavultnak tekinthetők, hiszen ma már az élet minden területén megtalálhatjuk a nőket. A nők munkába állása, munkavállalása történelmi flyamatk következményeire vezethető vissza. Magyarrszágn 1941-ben megkezdődött a szcialista iparsítás és a hirtelen megnövekedett munkaerőhiányt a szvjet mintára alapzva a női munkaerő fkzats bevnásával enyhítették. A krszak másik célja a hagymánys családi szerepek felszámlására irányuló törekvések véghezvitele vlt, hgy a dlgzó nő képe kerüljön előtérbe, a háztartásbeli, gyermekeket nevelő anyamdell helyett (21). A munka világának átalakulása, kettészakadása leginkább a II. világhábrú utáni időszakra tehető. Kialakultak a kifejezetten feminizált munkakörök, azaz a tipikusan női fglalkzásk, amelyekből a férfiak fkzatsan eltűntek. Ide tartztak például a hivatali munkakörök biznys fajtái, a pedagóguspálya és a szlgáltatóipar egyes területei. Ezeknek a fglakzásknak a társadalmi presztízse rhamsan csökkent, és ez együtt járt bérezésük gyrs rmlásával. Megszilárdult az egyes fglalkzásk hierarchiája, és ebben a srban a női hivatásk nem fglalhattak el előkelő helyet. Ugyanakkr a nők létszáma a felsőktatásban a következő évtizedekben egyre nőtt, ami azt az illúziót keltette, hgy az esélyegyenlőség terén már minden rendben van, de a női hallgatók tvábbra is elsősrban azkn a szakkn jelentek meg a legnagybb tömegben, ahl a nők túlsúlya már krábban is kimutatható vlt. Általánsságban megállapítható, hgy a 20. század másdik felében tvábbra is fennmaradtak a férfiak és nők eltérő preferenciái az egyes szakk és képzési prgramk választásakr. Az 1970-es évek a gazdasági recesszió időszakát hzták magukkal Európa számára, a béreket befagyaszttták és nőtt a munkanélküliség. A munkáltatók jelentős része új, rugalmasabban akár részmunkaidőben alkalmazható, kevesebb bérrel is megelégedő alkalmazttakat keresett, így a váltzást nehezebben tűrő férfiak helyére nők léptek. Napjainkban aznban a társadalmak egyre inkább felismerik, hgy a nemek közötti egyenlőtlenség az egész társadalm lehetőségeit krlátzza, ezért az egyenlőség elérésére törekszenek (7) A diplmás pályakezdés prblémái A legtöbb esetben a diplma megszerzésével a kezdő munkavállalók nem rendelkeznek azzal a gyakrlati tudással és tapasztalattal, amely szükséges lenne az adtt feladat elvégzéséhez. Mindezek miatt jelentős hátránnyal indulnak a munkahely szerzésére induló versenyben. Szakemberek szerint ezért az ktatási intézmények és a család is felelőssé tehető (10). Nemcsak szakmai tapasztalatlanságról van itt szó ugyanis, hanem az élettapasztalat hiányáról is. Sem az iskla, sem a család nem tanítja meg a fiatalkat a 17

18 felelősségvállalásra, a viselkedés- illetve munkakultúrára, így az a munkáltatókra hárul. Az isklákban ma a frntális ktatás és a lexikális tudás mérése a jellemző, ezért időszaksan szükség lenne az ktatási rendszerek szisztematikus felülvizsgálatára, és a munkaadók igényeihez történő átalakításra. A család szerepe ebben a prblémában szintén kiemelkedő. Egyre kevesebb a valós emberi kapcslat a családtagk között, és a szülők is alig találják gyerekeikkel a hangt. Az értékrend valamint az emberi kapcslatk hiánya a legnagybb prbléma. A fiatalknak nincs jövőképük, az értékrendjük sincs a helyén, és nincsenek követendő társadalmi nrmáik sem. Mindenezek ellenére biztatónak mndható a fiatalk hzzáállása a munkahelyszerzéshez. A HVG Állásbörze közleménye szerint látgatóik 60 %- a már a tanulmányai befejezése előtt nekikezdett az álláskeresésnek, és 67 %-a saját bevallása szerint már tanulmányai alatt szerzett munkatapasztalatt (4). Magyarrszágn megfigyelhető egy sajáts helyzet a munkaerőpiacn, ami a fejlettebb európai rszágkban egyáltalán nem tapasztalható. Ez a jelenség elsősrban középkrúakat érinti, és abban nyilvánul meg, hgy a munkaadók a hzzávetőleg 40 éves kr körüli, illetve afeletti munkavállalókat már nem szívesen fglalkztatják. Ez egy paradxn, hiszen a munkavállaló ebben az életkrban már kellő tapasztalattal rendelkezik a munkájában, a szakmai csúcsn van, mindezek ellenére igen nagy a munkanélküliek aránya ebben a krcsprtban. A munkavállalók szempntjából jelenleg az egyetlen lehetőség erre a prblémára, ha nem alkalmazttként próbálnak elhelyezkedni, hanem saját vállalkzást teremtenek, amennyiben ezt lehetőségeik engedik. Természetesen a végleges megldás erre a prblémára a munkaadói mentalitás és hzzáállás megváltztatása lenne, de erre egyelőre igen kevés figyelmet frdítanak A diplma értéke Mindig is közpnti kérdés vlt a felsőktatásban részt vevők számára a diplma értékének a kérdése. A felvételizők tisztában szeretnének lenni azzal, hgy végzéskr milyen esélyekkel indulnak a munkakeresés versenyében, megtérül-e majd mindaz a befektetés, amit a tvábbtanulásukra frdítanak. Míg a kilencvenes évek első felében a frissdiplmásk elhelyezkedési esélyei jóval kedvezőbbek vltak, az ezredfrdulón a munkaerőpiac felvevőképessége lecsökkent. Természetesen a különböző egyetemeken és főisklákn szerzett diplmák értéke igencsak váltzó. A Diplmás pályakövetés elnevezésű kutatási prgram egyik felmérésének előzetes adataiból (8) az derült ki, hgy meglepően gyrs munkába állás, a kapcslati tőke használata és stabil munkaviszny jellemzi a magyar frissdiplmásk elhelyezkedését a munkaerőpiacn. A vizsgálatban csaknem ötezer, 2007-ben végzett hallgatót kérdeztek meg a diplmázásuk óta eltelt időszakról és karrierjük, pályájuk alakulásáról. Bár a munkaügyi statisztikák alapján az elmúlt években rmltt a frissdiplmásk fglalkztatási helyzete, aznban a tömeges diplmás munkanélküliségről szóló rémhíreknek ellentmndani látszik, hgy a végzetteknek mindössze töredéke nem talált 18

19 munkát 2007-es diplmázása óta flyamats munkakeresés ellenére sem. A megkérdezett végzettek több mint negyede már munkában állt klevele átvételekr, fele pedig a diplma megszerzése után talált állást, átlagsan 3,6 hónap munkakereséssel a diplma kézhezvétele után. A felmérés meglepő megállapítása, hgy a bölcsész és jgi diplmák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület frissdiplmásai az átlagsnál gyrsabban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacn, és hasnló a helyzet az rvs- és egészségtudmányi, valamint a gazdaságtudmányi képzési területek diplmásaival is. A felmérés másik érdekes eredménye, hgy a diplmázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcslat szerepe meglepően erősnek biznyult, a végzés után állást kereső frissdiplmásk egyharmada ugyanis ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem válttt munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is tt dlgzik, ahl államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kaptt állást. A 2007-ben diplmázttak több mint kétharmada úgy ítéli meg, sikerült tanult szakmájában elhelyezkednie (8). A felmérés eredményei alapvetően ptimizmusra adnak kt a diplmás fiatalk elhelyezkedési esélyeit illetően. Aznban érdemes megemlíteni a szakemberek szerint két fnts tényezőt, amivel a munkát kereső fiatalnak tisztában kell lennie. A diplma önmagában nem érték, csak akkr, ha gyakrlati tudás és nyelvtudás is társul hzzá, ám ez skszr hiányzik. Sk szakmában nem csak előny, de Európai Uniós tagságunk révén egyre inkább alapkövetelmény egy, vagy akár több nyelv ismerete. Az adtt szakmában a diplma mellett gyakrlati tapasztalatra is szükség van, de mivel a hazai ktatási rendszer ezt nem biztsítja, így a frissdiplmásnak önszrgalmból kell ezeket megszereznie. Az állatrvsi diplma egy skldalúnak nevezhető diplma. Birtklója nem csak egy szűken behatárlt fglalkzást végezhet, mint ahgyan ez egyes diplmásk között megfigyelhető, hanem száms szakterület közül választhat tehetsége, tudása és az aktuális lehetőségek tükrében. A hagymánys gyógyító tevékenységen kívül elhelyezkedhet a gyógyszerkutatás, és frgalmazás területén, egyéb kutatási területeken, az ktatásban, az élelmiszerhigiénia és állategészségügyi igazgatás területén hatósági állatrvsként, és a kereskedelemben egyaránt A több lábn állás jelensége a magyar munkavállalók körében A gazdasági válság, a munkahelyek miatti biznytalanság arra készteti a magyar munkavállalók nagy részét, hgy több lábn álljanak. A főállásuk mellett másd-, és esetlegesen még harmad- álláskat is vállalnak, hgy kmpenzálni tudják a főállásban kaptt alacsny bérüket, és megélhetést biztsíthassanak a családjuknak. Ez aznban bár nem szükségszerű módn a hatéknyság rmlásáhz, a figyelmük szétdarablódásáhz vezethet. (28). A helyzetből adódik, hgy egy idő után a munka csak egy szükséges rsszá válik, a többség semmi örömét nem leli benne, ezáltal rmlik a munkamrál. Szakemberek véleménye szerint a rmló magyar munkamrálért az rszágt uraló általáns bizalmatlanság és a 19

20 felelősség megsztásának hiánya klható. A főnök nem bízik besztttja képességeiben, miközben a beszttt sem hisz a jó munka gyümölcsében. Mindezen flyamatk aznban negatívan hatnak a társadalm egészére, és az rszág gazdaságára, fejlődésére. A helyzet a munkabérek megfelelő szintre emelésével lehetne megldható. Az állatrvslásban is számtalan esetben megfigyelhető ez a több lábn állás. Jó példa erre, amikr a hatósági állatrvsi jgkörben dlgzó állatrvs a munkaidő letelte után egy rendelőben praktizál. Természetesen száms példát lehetne erre hzni a kereskedelem, az ktatás vagy egyéb területekről egyaránt Dktri cím megszerzésével járó szakmák Az állatrvsi klevél átvétele az egyetemi végzettséget igazló dktri cím (medicus veterinarius) megszerzésével is pársul. Törvényi előírás, hgy egyes szakterületeken szerzett diplmákhz a "dktr" megnevezés kapcslódjn. Az ide tartzó szakterületek az állatrvslásn kívül a jgász (dr. jur.), a fgrvs (dr. med. dent.), az rvs (dr.med.), és a gyógyszerész (dr. pharm). Megfigyelések szerint évről évre igen magas a felvételi túljelentkezés ezeken a szakkn. Fiatalk közében végzett felmérések szerint az önmagában dktri címmel járó pálya kifejezetten elismertnek számít, azaz aki jgi vagy rvsi pályára megy, jó eséllyel a társadalm elismert feléhez fg tartzni. A hallgatók úgy vélik, anyagilag főként a jgász, az infrmatikus, a műszaki mérnök vagy éppen a közgazdász szakma lehet a nyerő. Társadalmi elismertség szerint az rvsi pálya az elsőrendű favrit. Érdekesség, hgy az anyagi megbecsültség listáján visznt a gyógyító dktrk nincsenek dbgón (24) Társadalmi elismertség A társadalmi elismertség és megbecsültség egy igen összetett kérdés. Köztudatban kialakult egy kép biznys szakmákkal kapcslatban, amelyeket az emberek társadalmilag elismertnek tartanak. Pntsan nem meghatárzható, hgy mi is tesz egy szakmát megbecsültté, de általánsságban elmndható, hgy az emberekben kialakuló bizalm a szakma iránt a legmeghatárzóbb tényező. Közvélemény-kutatásk szerint azkban bíznak leginkább az emberek, akiknek a tevékenységét valamilyen szempntból hasznsnak ítélik. A bizalm a társadalm összetartó ereje, azn a tapasztalatn alapszik, hgy biznys dlgkat elvárhatunk másktól. Érdekesség, hgy egy nemrégiben készített felmérés alapján (1) a magyark szerint a mesterségek bizalmi rangsrában az rvs csak a 6. helyen szerepel. Ebben a srban megelőzi a tűzltó, mentős, tudós, gyógyszerész, és az óvónő. Nha a felmérés szerint társadalmi bizalm övezi ezeket a szakmákat, mégsem azk közé tartznak, amelyek klasszikusan slágerszakmáknak számítanak a fiatalk körében. Ugyanakkr meg kell említeni, hgy pntsan ezek között a szakmák között találjuk azkat, amelyeket hivatásszerűen lehet gyakrlni. 20