GYÖRGYI ADRIENNE CSOM AGOLÁSTERVEZÉS

Átírás

1 GYÖRGYI ADRIENNE CSOM AGOLÁSTERVEZÉS

2 Magyar Iparmûvészeti Egyetem DLA Dktri Iskla Budapest, 2002

3 Képzési kncepció és jegyzet GYÖRGYI ADRI ENNE CSOMAGOLÁSTERVEZÉS Diplmamunka Témavezetõ Simn Kárly frmatervezõ egyetemi tanár

4 Peter-Schmidt-Studis Állásajánlat Packaging designer Gyakrlattal rendelkező csmaglástervezőt keresünk állandó alkalmazásba munkatársnak. Senir designer Keresünk gyakrltt tervezőt csmaglás területre alkalmaztt munkatársnak. Örömmel vesszük fényképes írásbeli jelentkezését prtfólióval és önéletrajzzal pstai útn vagy -ben. Kérjük címezzék az anyagt Rbert Möllernek.

5 TARTALOM I. rész Képzési kncepció Vitaindító (13) 1. ELVÁRÁSOK Mélyvízben (15) Felvételre keresünk Az itthni helyzet Követelmények Kilátásk Felkészítés (20) Csmaglástervezés jegyzet Képzési kncepció 2. AZ EGYETEMEN Társadalmi váltzásk (21) Érzelmes fgyasztó Beflyáslja gndlkdásunkat Alakító és nem kiszlgáló A frmatervező tanszéken (23) Kmplex teljesítmény Új kihívásk Crprate Design Jelenlét Oktatási módk (26) Egyre hangsúlysabb igény Németrszág USA Budapest Nyitttan Rugalmasan Céliránysan 3. A HALLGATÓK Tehetséges fiatalk (32) A felvételizők Általáns és középisklában Fiatal felnőttek Pzitív célk Ismeretlen közegben Társadalmi környezet Az alktó értelmiségi (37) Kreativitás 2

6 Tehetség Életszínvnal kntra életminőség Kultúra Értelmiségi Művészi tehetség 4. ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG Kmmunikáció (42) Flyamats kapcslattartás Társadalmi körben Munka közben Egymás között Adk-kapk Ráhanglódás (46) Felvételi Munkakezdés Mtiváció Érdeklődés Cselekvés A munka öröme Együttműködés (53) Csprt és team Knfliktus Nyerő-vesztő helyzetek Kölcsönös bizalm Középpntban a diák személye Értékelés 5. A KÉPZÉS TARTALMA Tervezés: elmélet és gyakrlat (58) Tudni használni új utakat keresni Prjekt-közpntú ktatás Teljesítendő tartalmak Prezentáció/dkumentáció Prjektek Témajavaslatk Műtermek Infrmációs bázis Kísérő tantárgyak (69) Ábrázlási/megjelenítési stúdiumk a) Szabadkézi rajz b) Műszaki rajz c) Mintázás d) Mdellezés 3

7 e) Ftózás f) A számítógép használata Színtan Frmatan Tipgráfia Termékergnómia és termékpszichlógia Marketing, branding Csmaglástechnlógia Nymdatechnlógia Jgi és vállalkzói ismeretek Szeminárium-srzat 6. ÁTTEKINTÉS, KITEKINTÉS A kncepció 7 pntban (79) Hagymány krszerűség glbalizáció Valami felemelő FÜGGELÉK Elméleti megközelítések (84) A tantárgy általáns célja Szemlélet Metdika Infrmatika Prblémamegldás Alktási technikák Pratt Institute, M.S. in Packaging Design (88) A mesterképzés képzési prgramja, kurzusainak angl nyelvű leírása Szakmai fórumk (95) Intézmények Pályázatk, Díjak ÁBRÁK JEGYZÉKE (98) HIVATKOZÁSOK (101) II. rész Jegyzet Miért készült ez a könyv? (105) 1. MIKOR JÓ EGY CSOMAGOLÁS? Természeti környezet (108) Ökmérleg Recycling A legkörnyezetkímélőbb csmaglás Megfizetünk érte 4

8 Itt és mst! Történeti áttekintés (111) Négyszemközt A Néma Eladó Szórakzzunk! A csmaglás funkciói (114) Védelem Kezelhetőség Infrmációközlés Reklám Aznsítás Image A csmaglás a piacn (115) Gyártó Versenyben Fgyasztó Márka Mikr jó egy csmaglás? (121) Szép és jó Érzékelés - észlelés A látás a szavak előtt jár Vizuális nyelv Felismerés Kifejezés Üzenet (124) Tükröm, tükröm Rávezetés A meggyőzés eszközei A designer (127) Kreativitás Szemlélet Kmmunikáció 2. A TERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Mit fejezzen ki a csmaglás? (131) Mit csmaglunk be? Mitől jbb, mint a másik? Méret, anyag, használat Kulturális vnatkzásk Csmaglás Technlógia Nyitás-zárás Avulás Újrafelhasználás 5

9 Újrahasznsítás Frgalmazás, knkurencia Lépések (132) 1. Briefing 2. Infrmációgyűjtés 3. Analízis, az igények fntssági srrendjének meghatárzása 4. Az értékelés szempntjainak meghatárzása 5. A tervezési feladat meghatárzása 3. ESZKÖZÖK Méret (135 Anyag (136) Frma (140) Felület (141) Szín (142) Grafika (146) Tipgráfia (148) 4. TERVEZÉSI FOLYAMAT Hgyan közöljük mndanivalónkat? (153) Milyen legyen az első benymás? Beaznsítás Mivel fejezzük ki közölnivalónkat? Milyen összbenymást ébresszen? A csmaglás nem reklámkép Lépések (155) 1. Ötletgyűjtés 2. Vázlattervek 3. Előtervek 4. Végleges tervek 5. Prttípus készítése 6. Értékelés 7. Megvalósítás 8. Értékelés 5. KITEKINTÉS Angl humr (157) IRODALOM (161) ÁBRÁK JEGYZÉKE (159) HIVATKOZÁSOK (160) 6

10 Vitaindító Diplmamunkám képzési kncepciót tárgyaló részében a végzett csmaglástervezőkkel szemben a gyakrlatban támaszttt igényekből kiindulva kívánm meghatárzni az egyetemi tanulmányk srán megszerezhető ismereteket és tapasztalatkat, valamint azk megszerzésének módját. Elképzeléseim itt következő rendszerezését vitaindítónak szánm, mely vita eredményeként reményeim szerint mind a szakma megítélésében, mind a csmaglástervezők képzésében pzitív frdulat állhat be. A Dktri Iskla hárm éve alatt a tervezéselmélet-alktásfilzófia és pszichlógia tantárgyak a tanulmányk gerincét adták, így ezek tanulságait is fel kívánm használni. Úgy gndlm, hgy egyfajta glbális, az alktó értelmiség tevékenységének értelmét, módját, körülményeit, felelősségét érintő gndlkdás nélkül az egyetemi képzés semmilyen frmájáról sem lehet szólni. Ez indklja a dlgzat ívét, amely a gyakrlatban felmerülő igények knkrét példái és a képzést megalapzó knkrét tartalmak, feladatk megfgalmazása között fkzatsan az általáns érvényű az értelmiség kultúrafrmáló szerepét tárgyaló középső gndlatsr tudmánys igényű magasságáig emelkedik. Ebben idézett tanárm bcsánatát kérem a helyenkénti túlztt egyszerűsítésért. A rendelkezésemre álló keretek között mindent megtettem annak érdekében, hgy tudmánys eredményeit, ha vázlatsan is, de minél pntsabban adjam vissza. Az első fejezetben knkrét példákból, álláshirdetésből és vezető csmaglástervezéssel fglalkztató irdák szempntjaiból kiindulva megnézem, mik azk az elvárásk, amelyeknek a csmaglástervezőknek a gyakrlatban külföldön és az itthni körülmények között meg kell felelniük. Látunk egy talán nem is ly távli jövőképet, a fejlődés jelenleg valószínűsíthető irányát. Az ezután következőkben a szakmai kihívásknak megfelelő felkészülés módját vizsgálm. A másdik fejezet arra a kérdésre igyekszik megfelelni, miért van helye a csmaglástervezők képzésének egyetemi szinten, miért éppen frmatervező tanszékhez kötődve, és mit hzhat a tanszék knyhájára. Ehhez megnézem a külföldi csmaglástervezést érintő tendenciákat, és a megfelelő ktatási intézményeket is. Végül javaslatt teszek különböző lehetőségekre a csmaglástervezők képzésének integrálására. A harmadik fejezetben a csmaglás szakirányra jelentkezők köréből kiindulva a képzésben részt vevők életkri sajátsságait, pszichlógiai és felkészültségi állaptát, valamint az egyetemi tanulmányk alatt is

11 flytatódó személyiségfejlődési flyamat kívánats irányát vizsgálm meg. A beflyásló tényezők és az alktó ember jellemzői, valamint az alktó értelmiségi a kultúrában betöltött szerepének elemzése értelemszerűen skkal tágabb, átfgóbb következtetésekre mutat rá. A negyedik fejezetben újra a szakmai irányban szűkítve a témát a szükségszerűen megkívánt kmmunikációs szempntk, a mtivációt és a tevékenységet érintő pszichlógiai tényezők kerülnek előtérbe. A fejezet harmadik része az isklai munkával, a csprtkban kialakuló visznykkal valamint az ktatóra háruló felelősséggel és feladatkkal fglalkzik. Az ötödik fejezet a képzés lényegét, tartalmi kérdéseit tárgyalja a csmaglástervezők képzésére vnatkzóan, arra a vezérgndlatra fűzve, mely szerint a tervezés elmélet és gyakrlat egysége, s csak egységben lehet átadni a hallgatóknak is. A fejezet első felének legfőbb pntjai a képzés gerincének, a tervezés tantárgynak keretében a képzés ideje alatt teljesítendő tartalmakat, a prjekt-javaslatkat és a munkavégzés körülményeit írják le. A másdik rész a kísérő tantárgyakat, azk tartalmát fgalmazza meg. A hatdik fejezet a dlgzat lényegének áttekintő összefglalása hét pntban. A záró gndlatkat a szövegben többször hivatkztt Függelék követi, többek között a tervezéssel összefüggő elméleti megközelítésekkel, és a New Yrk-i Pratt Institute csmaglás-tervező képzése prgramjának, szakmai kurzusainak angl nyelvű leírásával. A kötet másdik részében a csmaglástervezés jegyzet található. A dlgzatt az irdalmjegyzék zárja. 14

12 1. ELVÁRÁSOK Munkatársainkat a lelkesedés hajtja (Annett Scharper designer, Landr Assciates) Mélyvízben Felvételre keresünk Németrszág legelismertebb csmaglástervezéssel fglalkzó cégei közül kérdeztem meg hármat arról, hgy amennyiben fiatal új munkatársakat keresnek csmaglás tervezésére, milyen szempntkat helyeznek előtérbe, milyen feltételeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek. Az egyik vezető német gazdasági hetilap, a Hriznt adatai szerint a legnagybbak közé tartznak. A Tp 10-ben a 103 munkatársat fglalkztató Peter Schmidt Studis 2000-es bevétele alapján a másdik, a Future Brand husznkilenc alkalmazttal a harmadik, a Landr Assciates 50 munkatárssal a hatdik helyen áll. 1 Mindhárm cég kmplex szlgáltatáskat nyújt a branding területén, a vállalat és márkaarculat megjelenésének tervezését: csmaglástervezés mellett frma, építészeti, környezeti stb. tervezést. Az alábbiakban a telefnbeszélgetések srán kaptt infrmációkat ismertetem. A Peter Schmidt Studis hamburgi irdája a felvételre jelentkezőkkel szemben tartalmi kérdésekben nyittt. Legfntsabbnak a művészi rátermettséget, a nyittt személyiséget tekintik. A munkaflyamatt team-ekben végzik, ezért fnts a személyiségről a felvételi beszélgetés flyamán nyert kép, az, hgy mennyire illik a többiekhez. A rajztudás nem feltétel, Macintsh-sal dlgznak. Követelmény a személyes elkötelezettség. Future Brand-nál (krábban Cleman Schmidlin und Partner) hiánylják a jelentkezőknél a márkatudats tervezés gyakrlatát (pl. hgyan nézne ki egy csmaglás a Nivea-nak). Lényeges szempnt, hgy a jelentkező alkalmas legyen saját és másk ötleteit kncepcinálisan és átfgóan kidlgzni. A tervezés team-munkában flyik, ahl legalább egy designer és egy knzultáns mindig együtt dlgzik, ezért meghatárzó a nyittt személyiség és a jó kmmunikációs készség. A kezdő tervezőknek nicsen közvetlen kapcslatuk a megrendelővel. Fntsnak tartják, hgy a munkatárs a team-en belül át tudja adni gndlatait, ötleteit a többieknek, kitartó legyen és kezelni tudja az őt érő kritikát, de ne gndlja senki, hgy damegy és önmagát, stílusát rá tudja erőltetni máskra. Szívesebben várják azkat, akik biznys területekre szaksdnak, mint lyankat, akik mindent jbban tudnak és Felvételre keresünk Peter-Schmidt-Studis Future Brand 15

13 Landr Assciates Nyittt személyiség akaratukat a töbiekre is rákényszerítik. Elvárják a biznys fkú rajztudást: gyrsan és kifejezően kell tudni skiccelni, vázlatzni, erre a scribble angl kifejezést használják. A munka srán ezekkel a rajzkkal fejlesztik az ötleteket, ezek a indítják a megbeszéléseket, amelyek újabb rajzkat prvkálnak stb. Macintsh-sal dlgznak, az új munkatársaknak ehhez kell alkalmazkdniuk. A Landr Assciates hamburgi irdája új munkatársait az éves és a diplmakiállításkn választja. Ha látttak alapján számukra érdekes emberekre akadnak, megszólítják őket. Az új kllégák leginkább csmaglástervezéssel fglalkzó vlt grafikuskból kerülnek ki. Nehezen, ill. egyáltalán nem találnak képzett csmaglástervezőket, ezért az irdán belüli munka srán készítik fel azkat, akikkel együtt akarnak dlgzni. Úgy látják, hgy az isklai tanulmányk srán a csmaglás csak epizódként jelenik meg. Kevés a jó kezdő csmaglástervező, mert nagyn speciális ez a terület, hiszen a grafikai tervezésen túl térbeli tervezéssel is kell fglakzni. Az irdában egy frmatervező munkatársuk van, aki ez utóbbiban járats, a többiektől nemigen várják el. Ha egy feladat frmai és technlógiai értelemben is összetett, kiadják a munkát specialistáknak. A munkaflyamat srán a briefinget a megrendelővel a designer igazgató és/vagy egy knzultáns egyezteti. Ők szervezik a prjektet a cégen belül. Designerekből csprtt hznak létre és brainstrming-n skiccekkel a téma megközelítését egészen távlról szemlélve indítják. Egy-egy témakört egymástól elkülönítve a csprt létszámát csökkentve mélyítenek el. Végül a létszámt azkra szűkítik, akiket a téma érdekel, ez a team dlgzik tvább. A prezentációt a megrendelő felé a kreatív igazgató adja, Pwer Pint prgramt használnak hzzá. A tervek bemutatása az irdán belül egymás között nem elektrnikus útn történik. A tervezéshez Macintsh gépeken Adbe Illustratr-t, Phtshp-t, Quark-t vagy Freehand prgramt használnak. Munkatársaik mtivációja a nemzetköziség. A cég Amerikából indult és nemzetközi hálózattá fejlődött. Szükség esetén külső designerrel segítik ki egymást. Országkat átívelő prjekteken is dlgznak. Összesítve elmndható, hgy a fent említett cégek a művészi rátermettség és kreativitás mellett a nyittt személyiséget: a kmmunikációra és együttműködésre való hajlandóságt várják el leendő munkatársaiktól. A képet természetesen árnyalja, hgy egy-egy közösségben az adtt időben vagy helyzetben éppen milyen kllégára van szükség. Míg a szakmai és a kmmunikációs készséget érintő 16

14 alapkövetelmények megegyeznek, a többi nagyrészt a leendő munkatárs személyiségének függvénye. Mttójuk a lelkesedés, a személyes elhivatttság, elkötelezettség. Az itthni helyzet Magyarrszágn kevés, és a fent említettekhez képest skkal kisebb létszámú csmaglástervezéssel fglalkzó stúdió, irda van. A végzett hallgatók elhelyezkedhetnek egyiküknél-másikuknál, de azk, akiknek alkata erre megfelelő, nagybb valószínűséggel önálló céget alapítanak, vagy magánzóként dlgznak. A végzett hallgatók más része elhelyezkedhet reklámügynökségnél, ahl beszttt tervezőként sk esetben inkább kiadványtervezéssel, alkalmaztt grafikával fglalkznak, és kevesebb módjuk van csmaglástervezésre. A gazdaság, ezen belül az ipar állapta alapvetően beflyáslja a tervezők helyzetét, munkájuknak megbecsülését. Az, hgy ma Magyarrszágn egyre kevesebb önálló termelés flyik, s a kereskedelemben jelentős a külföldi áruk, márkák átvétele, behatárlja a csmaglástervezői feladatk körét. A multinacinális kereskedelmi lánck, bevásárlóközpntk sajátcímkés termékeinek, valamint az igényesebb, nagybb frgalmú és itthn előállíttt termékek esetében a csmaglásnak és a márkaarculatnak magyarításáról beszélhetünk, máskr egyszerű gépi felcímkézésre van csak igény a csmaglásn található infrmációk skszr magyartalan frdításával. A hazai kistermelők és gyártók anyagi lehetőségei igen szűkösek. Csmaglásra, csmaglástervezésre kevés pénz jut, ami a frgalmat is előnytelenül beflyáslja. A szakirány nyittt különböző cégekkel való együttműködése, amelyekben knzulensként magam is többször részt vettem. Ilyen például egy kitűnő minőségű öktermékeket termesztő és feldlgzó bt-vel ígéretesen kezdődött, majd hamvába hlt közös munka. Pénz hiányában házn belül ldják meg a csmaglást. Hasnlóan jól indult, majd a megvalósítás szakaszában lehanyatltt a lelkesedés egy friss kzmetikai termék-család csmaglásának tervezésekr. Mégis két évvel a hallgató diplmamunkájának elkészülte után piacra kerültek az általa tervezett tégelyek, palackk. Egy másik prgramban a hallgatóknak módjuk vlt a terméktervezésre, ún. fd-designra is. A sajttermékek ízének, állagának, méretének, frmájának, színének meghatárzásán túl, szükség vlt egy-egy termékcsalád több tagjának kidlgzására és a különleges, kis szériában előállíttt csmaglásk megtervezésére is. Ezekből szintén találhatunk a bltkban. Az itthni helyzet 17

15 Követelmények Elmndható tehát, hgy a csmaglástervezők lehetőségei egyfelől beszűkültek, másfelől aznban munkájukhz skrétűbb felkészülést igényelnek. Ha csak valaki el nem megy beszttt tervezőnek, rsszabb esetben perátrnak, át kell látnia, és le kell tudnia vezényelnie egy kmplex prjektet a megrendelővel való kapcslatfelvételtől, a teljes tervezői flyamatn át, adtt esetben a gyártási (pl. nymdai) művezetésig vagy ellenőrzésig. Tvább színesíti a dlgt ha pl. új cégről, márkáról vagy piaci bevezetésről lévén szó igény van arra, hgy cégarculatt, nymtattt és vásárlást ösztönző eladáshelyi reklámeszközöket, kirakatt, prtált is tervezzen Végül arra is fel kell készülnünk, ha az Európai Unióba való belépéssel váltzik a helyzet. Követelmények Mik tehát az általánsan elvárt követelmények a felsőfkú szakmai képzettséggel rendelkező csmaglástervezéssel fglalkzó designerrel szemben? A team-munkára alkalmas nyittt, együttműködő, skldalú, fejlődőképes személyiség, aki ismeri a társadalmi flyamatkat, alkalmas a társadalmi tényekből adódó feladatai ellátására és prgresszív igények keltésére, ismereteit flyamatsan bővítve, készségeit fejlesztve képes tudását a kultúra egészébe beilleszteni. Ehhez rendelkezik: tervezőművészi készségekkel prbléma felismerő és megldó képességgel jó kmmunikációs készséggel idegen nyelven is, kitekintéssel a világra azkkal az eszközökkel, amelyekkel ki tudja fejezni önmagát, szemléletessé tudja tenni elképzeléseit másk számára az alktótevékenységhez kellő gyakrlattal mesterségbeli, művészi és tudmánys ismeretekkel az anyagra, a technlógiára, az esztétikai és gazdasági tényezőkre, valamint a felhasználóra vnatkzóan szerzői jgi, munkajgi, vállalkzói stb. ismeretekkel saját munkavállalásának körülményeit illetően. A szükséges ismeretek körét tekintve meghatárzó, hgy a csmaglástervezés csapatmunka, a feladat jellegétől függően különböző területek szakembereinek együttműködésére van szükség: A hatékny együttműködés feltételeként meg kell ismerni ezeknek a szakmáknak a nyelvét, a lehetséges kmmunikációs csatrnákat, azk használatát. Ezen felül a designernek ismernie kell a társadalmi flyamatkat, a fgyasztót, annak viselkedését meghatárzó tényezőket. 18

16 Vltak idők írja a Creatin Winderlich Enterprise IG. Managing Directr-a mikr a designert betű- és lgórajzlónak tarttták. Annak idején termékmenedzserekkel és marketingvezetőkkel tetszetős csmaglás frmálásáról és címke tervezéséről, később vállalati arculattervezésről beszéltünk. Mai beszélgetőtársaink a vállalatvezetésben és az elnökségben ülnek, és témánk: a branding. Ma, ha valaki meg akarja ítélni egy vállalat értékét, márkáit nézi meg, sőt még skkal többet, hiszen a brand nem egyenlő a márkával. A brand a márka pzícinálása, ígérete és frmája. A márkafejlesztés flyamata, a branding, a márkát egy lyan összefüggésbe helyezi, amely az egész vállalatt magában fglalja. A csmaglás-tervezés és a vizuális rendszer csak része a márkafejlesztésnek, éppúgy, mint a piackutatás, a versenyelemzés és az üzleti stratégia. Míg krábban a designert azzal bízták meg, hgy a vállalati stratégiának és az abból adódó márkáknak ruhát szabjn, ma egészen más kérdéseket teszünk fel: Hgyan fg a vállalat a későbbiekben kinézni, hgy márkájáhz illeszkedjék? Milyen termékeket bír ki még egy márka ismertségét és imázsát megtartva? Milyen vállalati stratégia követi azt az ígéretet, amelyet a márka a felhasználónak tesz? ( ) Mindamellett a crprate branding nem függ a vállalat nagyságától. A középméretű cégeknek is sőt talán inkább éppen azknak legfntsabb tőkéjük a márka, hgy a nagyk mellett meg tudják állni a helyüket. Mert minden termék, mindegy, helyi-e vagy nemzetközi, egy márka. Van vizualitása, tartalma és pzícinálása. Stratégiailag bevetve valódi többlet értéket teremthet a vállalatnak. Míg krábban lgót és csmaglást fejlesztettek, ma a kulcsszó a branding által való pzícinálás. A differenciált és érthető ígéret révén a márkák a felhasználó számára még megfghatóbbá válnak, és hsszú távra bevésődnek. A márka hatalma már nem fékezhető. A designerekből márkastratégák lesznek, akik alktó munkájukat egy világs márkapzícinálásra és stratégiai design-kncepcióra építik fel. Olyan ügynökségek, mint a Winderlich Enterprise IG ezt a fejlődést tükrözik. 2 Kilátásk 19

17 Csmaglástervezés jegyzet Képzési kncepció FELKÉSZÍTÉS Diplmamunkámban arra keresem a választ, mi a csmaglást tervező designer szerepe, milyen feladatai, lehetőségei, felelőssége van. A csmaglástervezők tervezőművészi képességein és készségein túl mik a tervezéshez elengedhetetlen ismeretek, és hgyan lehet ezeket megszerezni. Hgyan lehet a képzés srán a hallgatóknak átadni a szükséges tudást? Milyen feladatk srán szerezhetik meg a szükséges tapasztalatkat? Miként vezessük rá a leendő tervezőket lyan kmplex gndlkdásmódra, mely a termék teljes életpályáját igyekszik figyelembe venni. A dktri képzés srán végzett munkámban először is a csmaglástervezés fgalmát jártam körül. Csmaglástervezés jegyzet Áttekintve az idevágó magyar nyelvű irdalmat, világssá vált, hgy a csmaglástervezést tárgyaló írás nincsen, és utaláskkal is csak marketing, és technlógiai irányból találkzhatunk. Dktri munkámat ezért annak áttekintésével kellett kezdenem, hgy jelen felfgásunk szerint mit kell tudnia a csmaglástervezőnek. Kutatáskr és íráskr saját tanulmányaim, tervezői és ktatói tapasztalataim mellett német nyelvű irdalmra támaszkdtam. Az elkészült jegyzet dlgzat másdik részében lvasható. A tvábbiakban leendő csmaglástervezők képzési prgramjára teszek kncepcinális javaslatt. Képzési kncepció Bár a MIE Frmatervező Tanszéke krlátztt számban felvesz a csmaglástervezés szakirányra jelentkező hallgatókat, de a jelenlegi ktatási prgramban a szakirány krábbi hangsúlyából veszített. Az egyetemi és a tanszéki rend flyamats váltzása miatt nehéz félévekre lebnttt prgramt adni. A jelenlegi álláspnt szerint a szakirányú ktatatásra csak a negyedik-ötödik évflyamban van mód, amely srán a hallgatók általában egy félévet külföldön töltenek. Így gyakrlatilag két félév marad, hiszen a tizedik félév a diplmamunka elkészítésének ideje. A Tanszék új vezetésének nyílt és határztt állásfglalása szükséges az időbeli, térbeli és anyagi lehetőségekről ahhz, hgy a csmaglástervezők képzése legalább néhány évre tervezhető legyen. Az Egyetem lehetőségeire vnatkzó pnts adatk nélkül a gndlkdás lehetőségének tere kitágult, mely a dlgzatra nézve előnyökkel és hátránykkal jár. Munkám egyfelől biznys szabadságt kaptt, másfelől aznban ez a helyzet azt a veszélyt rejtheti magában, hgy a gndlkdás álmdzássá válik. Éppen ezért ktatói tapasztalataimra és kllégáim véleményére támaszkdva egy a számmra valószerű, a megvalósítás lehetőségét szem előtt tartó kép megfgalmazását tűztem ki célul. 20

18 2. AZ EGYETEMEN A hó színe, a könnyek íze, az óceán messzesége (Felirat az SAS légitársaság fűszeres-tasakján) Társadalmi váltzásk Érzelmes fgyasztó A termelés megtermeli a fgyasztást is, a saját képére frmálva módjait. A fgyasztás szkásrendszere jellemzővé válik a nem elfgyasztásra születő termékekkel kapcslatban is: élményfgyasztókként élményeink megszerezhetőségének elvnt értékét fgyasztjuk. 3 Legelőbb a vásárlási szkáskn válik láthatóvá, hgy mi mzgat meg egy társadalmat. Kereskedelmi és vásárlási szkásaink az elmúlt évtizedekben gyökeresen át is alakultak és flyamatsan alakulóban vannak. A közönség a kis bltk helyett a bevásárlóközpntk élményparkjaiban költi el a pénzét, míg a megmaradt vagy újra felfedezett vársi üzlethelyiségek szalnkká válnak. A szupermarketek által kiszríttt vegyesbltk után új eladási stratégia jelent meg, ennek mttója: többletértéket nyújtani. A drgériában gyümölcslébár, fdrászat, könyvesbltban vagy ruhaüzletben kávézó bővíti a szlgáltatást. Az eladóhelyekből kmmunikációs színterek lesznek, ahl a kllektív kívánságk és vágyak válnak érezhetővé. Ma a vásárlók skkal inkább történetekre vágynak, mint racinális, haszns megldáskra. Az észleléskutatásk azt mutatják, hgy döntéseik nagy részét érzelmi alapkn teszik, de az erőszaks és átlátszó manipuláció egyre inkább agressziót, ellenállást vált ki. Az emberek a skáig uralkdó kifelé irányuló értékrendszerről egyre inkább elfrdulnak: attól, hgy valaki milyen képet mutat magáról, fntsabbá lesz az, hgyan érzi magát. A kereskedelmi környezet feladata, hgy csökkentse félelmeinket, és le kell tudnia győzni kedvetlenségünket még ha ez csak felszínesen sikerülhet is. 4 A csmaglás beflyáslja gndlkdásunkat The public dn t buy the prduct, they buy the packaging (A közönség nem a terméket veszi meg, hanem a csmaglást.) 5 Mint ahgyan minden afrizma, természetesen ez is sarkíttt. Mégis akár szó szerint, akár átvitt értelemben vesszük a csmaglást, a burklatt, a megjelenési frmát, a környezetet, a márka személyiségét stb. értve rajta, világs az üzenete. Civilizációnk jelenlegi állaptában csmaglás nélkül semmit sem lehet illetve szabad piacra vinni, mindennapi kultúránk része, választásunkat, döntéseinket, gndlkdásunkat beflyásló tényező. Védi a terméket a környezettől, a környezetet a terméktől, lehetővé teszi a kezelést, Érzelmes fgyasztó A csmaglás beflyáslja gndlkdásunkat 21

19 A tervező alakító és nem kiszlgáló szállítást, raktárzást. Infrmációkat közöl a termékről és önmagáról, segít beaznsítani és megkülönböztetni azt más termékektől és ami a nyugati kultúrákban egyre inkább előtérbe kerül érzelmi igényeinket is kielégíti. Része, sőt elsőszámú közvetítője a márkaarculatnak, vagy még inkább, mint ahgyan azt az első fejezetben láttuk, a branding-nek. A csmaglás régi ismerősként néz ránk a plcról, jó barát a környezetünkben. Beflyáslja gndlkdásunkat, a márka képének, ígéretének közvetítésével kihat önbecsülésünkre. 6 Segítőnk, kiszlgálónk a termék használata srán. A csmaglás tehát az emberek beflyáslásának eszköze, és mint ilyen, igen veszélyes fegyver. Az értelmiség feladata, hgy krdában tartsa, egyfajta kulturális szlgáltatás a társadalm felé, amit a plitikától és a gazdaságtól nemigen lehet elvárni. Mint ahgyan az iparcikkeket tervező, úgy a csmaglást tervező designernek is prfesszinálisnak kell lennie. Az igényesség, a képzettség, a tudatsság a garancia arra, hgy a marketingközpntúság kizárólagssága megfékezhető legyen. A tervező alakító és nem kiszlgáló! Ezért alktó ember. Ezért értelmiségi. Ezért tanul felsőfkú intézményekben. Teljesítménye abban a közegben, amelyben dlgzik kultúrát beflyásló, még tvább megyek: azt meghatárzó tényező. A design nem styling és a designer nem perátr. A stying a látszólags, felületi beavatkzás kmmersziális célkból, és ezen az sem váltztat, ha ehhez dekrációként lyan elemeket használ, amelyek születésük krában lényegiek és frradalmiak vltak. Az perátr munkája ehhez képest egyértelmű: kiszlgál, s ha jól végzi munkáját, azt szerkeszti meg, amit megrendelnek tőle. A valódi értelemben vett design ezzel szemben alktó tevékenység, kutatást, kísérletezést igényel, hgy új utakat mutathassn, eredeti válaszkat adjn időszerű prblémákra. 22

20 A FORMATERVEZŐ TANSZÉKEN A csmaglástervezést felszínes és hzzá nem értő minősítői egyfelől hlmi dbzlásnak tartják, legfeljebb már meglévő technlógiai eljáráskból adódó használats csmaglóeszközök felületének grafikai elemekkel való felruházásának; vagy amit még az egyetemen tanító kllégáktól is gyakran hallani, afféle elszólásként csmaglástechnikának apsztrfálják. Mindkét megítélés felszínes és így szükségszerűen téves. Alapjuk az, hgy nincsen alapjuk, azaz az infrmációhiány, hgy a szakirány azt a kevés eredményt sem kmmunikálja, amelyet elér. Jellemző, hgy maguk a szakirányra jelentkező hallgatók sem tudnak semmit sem leendő szakterületükről, sem pedig az tt flyó képzésről. A köztudatban maga a szakma sem létezik, de még az a feladatkör sem, amit egy csmaglás tervezésekr a designer betölt. A Budapesti Műszaki Főiskla Rejtő Sándr Könnyűipari Kar (krábban Könnyűipari Műszaki Főiskla) külön tanszékén, a Csmaglás és Papírtechnlógiai Tanszéken, képeznek csmaglástechnlóguskat, akiknek egy része kiváló európai rangú szakemberré válik, tisztában van feladatának jelentőségével, és azzal is, mi az, amiben csmaglástervező kllégája a kmpetens. A végzett technlógus hallgatók más része aznban valóban haszns tudását szögre akasztva grafikusként próbál munkát vállalni, így tevékenységének színvnala a nymdák önjelölt grafikusainak szintjén marad: ha ugyanis egy kisebb magyar gyártó termékét piacra kívánja hzni, legfeljebb a csmaglószer minőségének kiválasztására áldz, és a nymdát bízza meg a rendszabályk által előírt infrmációk feltüntetésével. Ezen a helyzeten nem keseregni kell, tudmásul kell vennünk, hgy váltztathassunk rajta. Kmplex teljesítmény Első lépés a megfelelő szakemberképzés, amihez világssá kell váljék, mihez kell egyetemet végzett csmaglástervező designer, és milyen feladathz nem. Mint ahgyan más léptékű a feladat, ha a babknzerven címkét kell cserélni, mintha ki kell találni, mi legyen a knzervbab csmaglása. Más dlg valamely bevezetett márka és csmaglás grafikájának karácsnyi akciót hirdető felülcímkézése, mint egy márkának új arct találni valamely hármdimenziós, védelmi, szállítói, adagló stb. funkciójában is kiváló csmaglóeszköz átfgó megtervezésével. A csmaglás design-ja éppen kmplexitása miatt szervesebben levezethető a mérnöki knstruálásból, mint a grafikai tervezésből, még akkr is ha felületét jellemzően grafikus eszközökkel alakítják. Mint ahgyan a Landr-interjúból megtudtam, hgy tapasztalataik szerint a Kmplex teljesítmény 23

21 Új kihívásk grafikusk leginkább saját eszközeiknél akarnak maradni, és nehéz lyan nyittt tervezőt találniuk, aki ebből a körből kilépne. Másfelől aznban fnts, hgy ha a feladat megkívánja, a csmaglástervező tudjn kmmunikációs és médiaszakemberrel, illusztrátr, tipgráfus, ftóművész stb. munkatársaival együttműködni. A térbeli megjelenésen és a frmálási, technlógiai karakterjegyeken túl a műfaj jellegzetessége az időtényezőből adódik. A csmaglás kialakításának stratégiáját a terméknek a piachz képest meghatárztt jellegzetessége adja. Mint ahgy a termék sem válhat büntetlenül a flyamats váltztatgatás tárgyává, csmaglásának tervezéskr is ki kell zárni az általánst vagy rövidélett. A csmaglás a terméket és a márka képét mutatja be, ami nem azns a reklámügynökség által meghatárztt az eladási ötlettel. A hirdetés a versenytársak tevékenységének hatására rövidtávn is flyamatsan váltzhat, kiemelheti a termék biznys előnyeit célcsprtjának és az adtt média jellegzetességének megfelelően, míg a csmaglás érdemileg állandó. Hsszú évekig közli a termék lényegét, még ha idszaksan a márka image-ének frissen tartása miatt krszersíteni is kell. Új kihívásk Először is minden, amit a frmatervezők megterveznek, be lesz csmaglva, jgs lehet az igényük, hgy ne veszítsék el a kntrllt fölötte. Ha a Frmatervező Tanszéken belül flyik a csmaglástervezés ktatása, egyfajta alapképzéssel, áthallgatással lyan infrmációkhz, gyakrlathz juthatnak, amelyek megvédik a kiszlgáltatttságtól. Ezen túlmenően aznban flyamatsan új kihívásk is érik a frmatervezőket. Manapság nem elkerülhető, sőt szükséges az, hgy a designer az alkalmaztt grafika alapjaival tisztában legyen. A műfaji határk rugalmasak, és a technikai fejlődésből adódóan flyamatsan új feladatk, mint például a különböző elektrnikusan vezérelt berendezések kezelőfelületeinek, képernyőinek tervezése vagy az interface-design srán, eddig még nem létezett, az agyban virtuálisan testet öltő rendszerek, prduktumk megalktására van szükség. Mind a funkcinális, mind az esztétikai szempntk magasfkú kreativitást, knstrukciós és frmaadó készséget és gyakrlatt igényelnek, hiszen legtöbbször térbeli tapasztalatainkra épülnek: hl valós megélt helyzetekre, tárgyakra utalnak, hl metafrikusan, absztraktan keltenek bennünk biznys képzeteket (ld. a kézbe fgható távirányító vagy az egér helyett tachscreen elterjedését ill. az IBM PC fgalmakat, mint Windws, flder, desktp stb.). 24

22 A designer tárgyalktó, környezetalktó, munkájának eredménye a mindennapi kultúra része. A design csakúgy, mint a csmaglás, a vállalati arculat kifejezője, annak integrált alktórésze, visszahat a vállalati vagy márka imázsra, és beflyáslja azt. A design láthatóvá teszi a termékminőséget, és ez által tükrözi az adtt kultúra állaptát, jó esetben pzitívan beflyáslja azt. A jó design, akárcsak a jó csmaglás jó a vállalatnak és jó a felhasználónak és előrevetíti a fejlődés lehetőségét. A vállalati design egységét (Crprate Design) azknak területeknek integrációja adja, amiben a vállalat aktivitása valamilyen frmában megjelenik. Ilyen például az arculat (Crprate Identity), a terméktervezés (Prduct Design), a csmaglás (Packaging Design), a külső és belső épített környezet, kiállító és árusítóterek (Crprate Architecture) stb. virtuális és valós megjelenése. A designernek ezért rendszerben kell tudni gndlkdnia, és nyitttá kell válnia a tvábbképzés lehetőségei felé. Nem kevésbé elhanyaglható a tervező azn önös célja, hgy a kmmunikáció aktuálisan elismert, használt és nemzetközileg elvárt eszközeivel, módjaival tisztában legyen. Bldgulásáhz el kell tudni adnia saját munkáját, el kell tudni fgadtania eredményeit a megrendelővel, a kivitelezővel, kllégáival, a fgyasztóval, azaz tágabb értelemben a társadalmmal. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a számítógép és a tervező, mdellező stb. és prezentációs prgramk. Ez utóbbiak segítségével lehet elkészíteni a prjektek virtuális csmaglásait, azaz kmmunikációs felületeit, rétegeit. Egy-egy prezentáció megszerkesztése, kialakítása kiemelkedő jelentőségű. A hallgatóknak éppen ezért előnyükre válik, hgy a Frmatervező Tanszék többirányú képzést tud nyújtani. Crprate Design Jelenlét 25

23 Egyre hangsúlysabb igény OKTATÁSI MÓDOK Egyre hangsúlysabb igény A csmaglástervezést illető szemléletmód váltzását jelzik az egyre gyakrabban megjelenő a csmaglásk design-jával fglalkzó könyvek és kiadványk, de a közelmúltban Heidelbergben megnyílt Német Csmaglásmúzeum (Deutsches Verpackungs-Museum) is. A múlt évben kiadásukban jelent meg például Hans Gerg Böcher-nek, a múzeum vezetőjének könyve a kartndbz csmagláskról (Design in Hülle und Fülle: Gefaltete Schachteln entfaltete Marken). A gyűjteménynek mely krdinációs, infrmációs, tvábbképző feladatkat is vállal alapítója és vezetője tudatsan választtta a múzeum nevet. Mint mndja, lyan humanista kifejezés, amely elismeri a kreatív eredményt, jelzi a csmaglás kulturális teljesítményét, még ha az nem is tárul fel lyan könnyen, mint a kereskedelemben betöltött feladata. A kmly ipari kapcslatkkal bíró gyűjtemény váltzats tematikus kiállításkkal, szimpóziumkkal segíti a csmaglásk és a márkaidentitás működésének megismerését és megértését. A hét éve alapíttt havnta megjelenő flyóirat, a Creativ Verpacken, a csmagláskat már kifejezetten a design szemszögéből tárgyalja, és rendszeresen tematikus különszámkat is megjelentet. Ehhez képest az ötvenharmadik évflyamát megélő Verpackungs-Rundschau-ban hagymánysan a gyártástechnlógiai és a technlógiai újításkról szóló témák a hangsúlysabbak. A csmaglástervezés iránti növekvő érdeklődést tükrözi, hgy például Németrszágban az lyan neves design-flyóiratk, mint a német Frmatervezési Tanács (Rat für Frmgebung) által kiadtt Design Reprt, vagy a svájci Birkhäuser kiadóhz került Frm beszámlnak a csmaglástervezést érintő eredményekről, akár egy-egy tematikus számt is szentelve a témának. 7 Hasnlóan ahhz, ahgyan az autótervezés a mérnökök kezéből egyre inkább a designerekhez kerül, s ez utóbbiak válnak meghatárzóvá, úgy növekszik az igény arra is, hgy a csmaglást technlógiailag megtervező mérnök mellé egy a szakterületet jól ismerő designer társuljn. A csmaglástervezők iránti igény egyre hangsúlysabbá válását mutatja a szakfőisklákn, főisklákn és egyetemeken mind a frmatervező, mind a vizuális kmmunikáció szakkn a csmaglás témájú a prjektek számának gyarapdása. Jellegük attól függően különbözik, hgy ktatásuk melyik tanszékhez vagy szakhz kapcslódik. 26

24 Németrszág A stuttgarti szakfőisklán a nemrég az új néven újraalapíttt Hchschule der Medien en (krábbi neve Hchschule für Druck und Medien), külön önálló csmaglástervezés szakt (Studiengang Verpackungsdesign) indítanak. Csmaglástechnlógiát ezt megelőzően is ktattak. Az új szakt Prf. Dr. I. Büren vezeti majd. 8 A hannveri szakfőiskla Terméktervező+Médiák (Fachhchschule Hannver Prdukt Design+Medien) tanszékének szakágai a belsőépítészet, a kmmunikáció-tervezés és a terméktervezés. A tanszéken belül összesen tizenegy szakirányból lehet választani, és a csmaglás a képzési prgram magától értetődő eleme. Úgy tekintik, a csmaglástervezés a designer tevékenységi körébe tartzik a termékek,beruházási javak, kezelőfelületek stb. mellett. A közelmúltban például kétszer is fglalkztak az üveg csmaglóeszközök lehetőségeivel. Előző alkalmmal az üvegpalackk frmai és színbeli skféleségét, míg azután az üveg új felhasználási területeit kutatták. Az utóbbi feladatt pályázatként, az Aktinsfrum Glasverpackung-gal együttműködve hirdették meg. A feladat eredményes teljesítését a szakmai alapképzési szakasz lezárásaként ún. Vrdiplm-ként ismerték el a negyedik félév végén. Ezen a vizsgán egyébként a hallgatónak biznyítania kell még az lyan tárgyakban nyújttt jártasságát, mint a tervezéselmélet, a knstrukció vagy az ábrázlási technikák. 9 A trier-i főiskla Kmmunikációtervezési szakán (Hchschule Trier, Fachbereich Kmmunikatinsdesign) a csmaglástervezés a mindennapkhz tartzik. A szakmai alapzóképzés után a hallgatók szaksdhatnak (ún. Schwerpunkt) erre a területre. A csmaglás és a vásártervezés a tanulmányi időszakban heti hat-tizenkét órát fglal el. A Design, Test/Tér szakirányn például csmaglás- és márkaterv kncepciókat fejlesztenek ki. A hétköznapkat meghatárzó témákból indulnak ki, rendkívül gyakrlat-centrikusan. Természetesen diplmázni is lehet csmaglástervezésből. 10 A trier-ihez hasnlóan, a darmstadt-i szakfőisklán is a Kmmunikáció-tervezés szakn lehet felvenni csmaglástervezést, itt kötelezően választható szakirányként. A berlini Művészetek Egyeteme (Universität der Künste Berlin, krábban HdK) Terméktervező szakán magam is találkztam csmaglástervezés témájú prjekttel. Aprpóját a Szövetségi Környezeti Hivatal (Umweltbundesamt) a csmaglóeszközök környezeti hatásait vizsgáló, aktuális kutatási eredményei adták. Németrszág Stuttgart Hannver Trier Berlin 27

25 Augsburg USA New Yrk A feladat szerint lyan csmaglószereket kellett kiterjeszteni más termékkörökre, amelyek a vizsgálat szerint a környezetet legkevésbé terhelik. Az augsburg-i szakfőiskla frmatervezés részlegén (Fachhchschule Augsburg Bereich Gestaltung) hasnlóképpen a gyakrlatból indulnak ki, ezt tekintik a képzésben meghatárzónak. A csmaglással kapcslats prjektek srán a követelmény nem egyszeri termékek becsmaglása, hanem rendszertervezés. Lényeg egyszersmind a márkaarculat és a felhasználó felé való rientáció igénye. Egyfelől vannak prjektek, ahl fiktív feladatként márkát is terveznek, másfelől meglévő márkáhz tartzóan tervezik meg a termékcsaládk csmaglását. A hallgatóknak a tervezés srán a különböző termékek egyértelmű vizuális meghatárzását egy design-rendszer keretében kell elérniük. 11 Németrszágban a szakmai gyakrlatra általában egy egész szemesztert szánnak, de a későbbi munkaadók mint például a Landr Assciates hamburgi irdája ezt a legalább hárm hónaps tapasztalatgyűjtést el is várják az új munkatársaktól. Európa többi rszágából a csmaglástervezést is ktató intézményekről elsősrban a nyelvi nehézségek miatt csak szórványs ismereteim vannak. Személyesen egy Velence tartmányban működő és egy francia iskla munkatársával beszéltem nemzetközi kiállítás és vásár alkalmával. Mindketten nyitttak, érdeklődőek vltak a MIE csmaglástervezés szakirányával való kapcslatfelvétel iránt. USA Európán kívül elsősrban az amerikai egyesült államkbeli isklákról lehet ismereteket szerezni. Több helyen lehet csmaglástervezést is tanulni a designer képzésbe vagy a kmmunikáció tervezésbe integráltan. Ilyen például a Chwan Cllege (Murfreesbr, NC, Department f Graphic Cmmunicatin). Számunkra talán a legérdekesebb a New Yrk-i Pratt Institute, ahl kiemelten is flyik önálló csmaglástervező képzés. A főisklán öt részleg működik, ezek egyike a Schl f Art and Design, melynek Kmmunikáció és Csmaglás Tervezés szakán (Cmmunicatins and Packaging Design) az alapképző (Undergraduade Prgram) utáni egyetemi tanulmányaik (Graduade Prgram) srán a hallgatók szervezett kurzusk keretében két fő szakn képezhetik tvább magukat: a Kmmunikáció-tervezés (Cmmunicatins Design) és a Csmaglástervezés (Packaging Design) szakkn, valamint ezek mellett összpntsíthatnak a digitális tervezésre is. Tanulmányaikat a hallgatók záróvizsgával fejezik be, amely keretében előbb kutatási, 28

26 prbléma-megldási készségeikről tesznek tanúbiznyságt, majd két féléven keresztül egy részletes innvatív prjektet fejlesztenek ki. A munkát egy tanszéki és egy a szakn ktató knzultáns segíti. A csmaglástervezési prgram közpntjában az új termékcsmaglásk fejlesztéséhez szükséges döntési flyamat van. A tanrendet csmaglástervezés, vizuális kmmunikáció, technlógia, marketing, frma és struktúra tárgyú kurzusk adják. Tanulmányaik lezárásával a hallgatók a Csmaglástervezés Mestere (M.S. in Packaging Design) címet kapják. A csmaglástervezési prgramban a Structural Packaging kurzus alapvető ismereteket ad, bevezet a hármdimenziós csmaglástervezésbe. Minden prjektet termékelemzéssel kezdenek, ahl a knkurens termékeket is értékelik, majd célcsprtt határzzák meg azzal a céllal, hgy valószerű marketingcélkat állítsanak fel. A designfeladattal kapcslatban gyártási eljáráskat, környezeti hatáskat és prezentációs technikákat tárgyalnak meg. A hallgatóknak rajzlási és verbális készségekre van szükségük ahhz, hgy a fmai és funkcinális váltzáskat megismerjék, és eladható és gyártható megldást találjanak. A Packaging Research Wrkshp kurzus alkalmával betekintenek a kzmetikai termékek csmaglásának jellegzetességeibe, és a kutatás tanulságai alapján féléves prjektet terveznek. A prjektek kiválasztását és fejlesztését személyre szóló knzultáció és értékelés kíséri. A Packaging Design I & II kurzusk tárgya a csmaglástervezés, mint önálló terület, ami marketinget, grafikát és hármdimenziós tervezést ölel fel. A csmagláskat elemzik, és a marketingszempntk alapján pzícinálják. Márkajeleket, grafikát és színrendszert terveznek egyedi termékek és igényes termékcsaládk részére. Jellegzetes feladatk élelmiszer, gyógyszer és tömegtermékek csmaglásának tervezése. A Special Prjects kurzusn a tanszékvezető hzzájárulásával mód nyílik különleges prjektekre és kurzuskra is. A Directed Research kurzusn irányíttt kutatás flyik a mestermunka előkészítéséhez, a hallgatók prblémamegldási és kutatási technikákat ismernek meg. A kurzus célja, meghatárzni egy témát, önnálló hiptézist felállítani, irdalmjegyzéket készíteni és munkatervet csinálni. A Thesis, vagy mestermunka srán a diplmázó egyéni javaslata alapján a knzulenssel egyeztetve önálló prblémát dlgz fel. A prjektnek jelentősen hzzá kell járulnia a design területéhez, és érett kapcslatt kell mutatnia a design és az azt támgató kutatómunka között. 29

27 Rchester Budapest Nyitttan A diplmamunka megkezdése előtt a hallgatónak be kell mutatnia prtfólióját. A graduális képzés srán felvehető husznkilenc kurzus többek között lyan témákat ölel fel még, mint design flyamatk, kiállítástervezés, tipgráfia, vizuális kmmunikáció, médiatechnlógia, vizuális észlelés, vállalati arculattervezés, grafika, csmaglástervezés, prtfólió készítése, design menedzsment, illusztráció, reklámtervezés, kmputergrafikai rendszerek, elektrnikus nymdai előkészítés stb. Vannak kötelező és javasltan választható kurzusk, melyeken a hallgatók a részvétel arányában kreditpntkat gyűjtenek. A javasltan választható kurzusk között szereplő szakmai gyakrlat alkalmával a hallgatóknak módjuk nyílik prfesszinális munkakörnyezetben szakterületükhöz kapcslódó gyakrlati tapasztalatkat gyűjteni, még mielőtt a graduális képzést befejeznék. A kurzusk listája és rövid leírása a függelékben szerepel. Egy másik főiskla, a Rchester Institute f Technlgie (Rchester, NY) Képzőművészet és Tudmány Kllégiumában (Clleges f Imaging Arts & Siences) szerepel a designer képzés és a grafika szak, ez utóbbin a csmaglástervezés is része a prgramnak. Van egy külön a csmaglás tudmányknak szentelt részleg is (Department f Packaging Science), de ezen elsősrban műszaki témákat ktatnak, csmaglástechnlógus mérnököket képeznek. Nyitttan Csmaglástervezők képzésére a Frmatervező Tanszéken többféle megldás is felmerül. Egyfelől például, hgy az ipari frmatervezés szak alapvetően egységes képzést nyújt, és a hallgatók megismerkednek a frmatervezés lehetséges legtöbb területével az alapzó félévet követő nylc szemeszterben, majd alkatuknak megfelelő diplmafeladattal zárják a stúdiumt. Ez a megldás többféleképpen is megvalósítható: Például a témakörök szigrúan adtt időrendi srrendben szemeszterről szemeszterre követik egymást, ilyen módn egyidejűleg négy-öt féle téma kerül feldlgzásra az évflyamkhz kötött ill. azkból alakuló csprtkban; vagy egy-egy félévben azns témán dlgzik az egész szak, ha nem is azns feladatn. Ez utóbbi esetben egy-egy feladat egyegy tanár vezetésével zajlik, de a hallgatók a különböző évflyamkból egyaránt jelentkezhetnek. Feltétel, hgy a kilencedik félév végére minden hallgató minden feladattípust kipróbáljn. Előnye az évflyamk közötti átjárhatóság, hgy a hallgatóknak módjuk van minél több emberrel együtt dlgzni, alkalmazkdni, a team-munkában különböző szerepeket végig próbálni. Nagy a témavezető kntrlláló felelőssége, hgy a csprtban illetve a prjekt srán lyan feladat 30

28 háruljun a hallgatóra, amely krábbi tapasztalataira támaszkdik, felkészültségének megfelel és egyben kihívást is jelent, azaz lehetőséget nyújt a tvábbfejlődésre. Rugalmasan Egy másik megközelítésben a hallgatók feladatválasztása eltérő lehet, és a frmatervezés egyes területeit érdeklődésüktől függően eltérő mélységben ismerhetnék meg. A területeket meghatárzhatjuk funkció szerint, mint bútr, gép, csmaglás stb. vagy technlógiai megközelítésben fémipari, műanyag-, üveg- vagy papíripari stb. Ilyen módn különböző irányban szaksdtt designerek végeznek az Egyetemen. Ez utóbbi megldás feltételezi a legtöbb önállóságt és tudatsságt a hallgatók részéről. Az ő hzzáállásukn és szrgalmukn múlik, mennyire mélyednek el egy-egy témában és emellett mennyire képesek nyitttak maradni egy esetleges későbbi váltásra, ha a társadalmi igények és a munkalehetőségek ezt megkívánják. Céliránysan A harmadik, jelenleg is működő megldás, mikr személyes érdeklődésük szerint célzttan a csmaglástervezés szakirányra jelentkeznek a hallgatók, da is nyernek felvételt, és a tanszéki alapképzés után szaksdnak. Ahhz, hgy a szakterületről megfelelő áttekintést és gyakrlati tervezési tapasztalatkat nyerjenek, valamint módjuk legyen az akadémikusan vett határk átlépésére, a szakma kmplexitásának megélésére, kísérletezésre, kutatói munkára stb., a szakmai képzés szakaszára érdemes minél több időt szánni. Rugalmasan Céliránysan 31

29 3. A HALLGATÓK egy lehetőségünk mindig marad a tehetségnevelésre. Mégpedig elsősrban a személyiség prblématűrésének és prblématerhelhetőségének a nevelése. (Magyari Beck István: Kreatlógiai vázlatk, 15. ld)) A felvételitők Tehetséges fiatalk Általában elmndható, hgy a mai gyerek többet tud, kevesebbet próbálhat ki, mint az előző krsztályk. Ez később, a hallgatók hzzáállásán is meglátszik: hetekig gyűjtik az infrmációkat, a végletekig idelgizálnak, elméleteket gyártanak, csak megfgni, kipróbálni, kísérletezni, csinálni ne kelljen. Mik az összetevői annak, hgy ez így alakul? A felvételizők Mit tudnak a felvételizők a szakirányról? Mi indítja őket arra, hgy ide jelentkezzenek? Milyen előképzettségük van? többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ egy kérdőív segítségével az elmúlt négy év srán végzett, illetve a jelenlegi hallgatók körében. A jelenlegi, illetve a néhány éve végzett hallgatók nagy része húszhusznhárm éves krában nyert felvételt, általában a másdik, de többen a harmadik kísérletre. Évflyamnként négy-öt lányra jut egy fiú. Az általáns gimnáziumkban vagy a kisképzőben tett érettségi után jellemzően szervezett felvételi előkészítőkön, illetve magánútn, rajzkörökben készültek a felvételi vizsgára. Skan ezek mellett a kirakatrendező isklát is elvégezték. A felkészülés ideje nagyjából másfél-két év vlt, ami jelentős anyagi kiadáskkal is járt. Átlagsan ezer frintt adtak ki érte évente, de vlt lyan is, aki kéthetes intenzív felkészülést választtt, húszezer frintért, vagy aki bele sem mert gndlni az összegbe. Sikertelen felvételi esetén a válaszadóknak szinte mindegyike még egyszer vagy kétszer megpróbálta vlna, bár két kivétellel megneveztek valamilyen alternatívát is arra az esetre, ha még sem jutnának be. Ilyenek más egyetemek, ELTE, Képzőművészeti Egyetem, műszaki főiskla, vagy külföldi utazás, munkavállalás. A felvételi tájékztatóból vagy személyes közlés útján szereztek tudmást a szakirány létezéséről, tvábbi infrmációval aznban sem a képzésről, sem a szakmáról nem rendelkeztek. A kérdőíven még lyank is nemleges választ adtak, akik egyébként egy másik kérdésre 32

30 felelve beszámltak arról, hgy a felkészülési idő alatt személyesen találkztak csmaglástervezővel, illetve csmaglás szaks hallgatóval. Mégis, mi indíttta akkr őket erre a szakirányra? Egyfajta hmálys kép a frmatervezés és a grafikai tervezés egységéről vagy kettősségéről. Csak egyvalaki említette meg a csmaglástervezésben rejlő lehetőségeket, de ezeket ő sem fejtette ki bővebben. A felvételi előtt bennük kialakult elképzeléssel nem egyeztek, illetve egyeznek meg a tanulmányaik srán tapasztaltak. Csaknem mindannyian hiánylják a csmaglástechnlógiai ktatást, az elmélyültebb grafikai képzést és a nymdai előkészítési gyakrlatt. Megjelent a válaszk között, hgy túl kevésnek találják a félévenként elvégzendő feladatk számát, különösen az úgymnd éles feladatkét, valamint hiánylják a más szakkra való átjárás lehetőségét. Míg a végzettek nélkülözték a számítógépes ktatást, a fiatalabb évflyamkn a szakirányú, azaz a csmaglós feladatk hiányznak. Az általáns és középisklákban a rajz és művészettörténet órákn az ktatás színvnala hullámzó. Eredményessége elsősrban a tanár személyétől, képzettségétől és elhivatttságától függ. A feltételek általában idő hely és eszköz tekintetében is hiánysak. A tágabb értelemben vett vizuális kultúra a szem számára is felfgható tárgy és jelenségvilág ktatása kísérleti szinten flyik, pedig: az (általáns isklában) az alapzó (vizuális) nevelés végére elvárható, hgy a gyermekek spntán módn jelentkező vizuális közlési késztetéseiket megfelelő ábrázlási-közlési eszközökkel ki tudják fejezni. Ugyanakkr alakuljn ki bennük a tárgyi világ és környezet iránti érdeklődés; a vizuális kmmunikáció alapvető frmáinak ismerete, használati készsége is, amelyet az élet más területein is alkalmazhatnak és gyakrlhatnak. szól a várólistára került Nemzeti Alaptanterv 12. Sajns az általáns fejlesztési követelmények 13 megvalósítása egyelőre álmszerűnek tűnik. A tervezett 2004-től bevezetendő kétszintű érettségi emelt szintjének követelményei a felsőktatásra felkészítés igényeit állítják előtérbe, és a felsőfkú tvábbtanulásra történő alkalmasságt mutatják meg. 14 Addig is marad az egyéni felkészülés, illetve a különböző felvételi előkészítők lehetősége A kiábrándulásk elkerülése végett, és az Egyetem munkáját segítendő a tvábbtanulásra készülő diákknak a sikeres fevételi vizsgára való felkészülésen túl több infrmációval kell rendelkezniük az egyetemi munka, leendő szakjuk és kesőbbi szakmájuk gyakrlatát illetően. Az Egyetemen túl ez a Tanszék és azn belül a szakirány felelőssége is. Több közszereplésre, kiállításra, Általáns és középisklában 33

31 Fiatal felnőttek Pzitív célk publikációra stb van szükség. Ez bár többletmunkával jár a későbbiekre nézve megtérül. Ha valóban azk kerülnek a szakra akik hivatásuknak választják, megfelelő készségekkel, képességekkel rendelkeznek, akkr a kevesebb csalódtt hallgatónak és ktatónak nem kell annyi időt elvesztegetnie az üresjáratkra. Olyan, a vizsgákhz szükséges és azk feltételéül szabtt prezentációt kell megkívánni a hallgatóktól, amely könnyen megjeleníthető nymtattt vagy elektrnikus módn, pl. a Tanszék hme page-én. A középiskla után érkező hallgatók fiatalk, túl a serdülőkr szükségszerű feszültségein, knfliktusain. Bár kimenetelét tekintve veszélyes lehet valamely tapasztaltból, tudttból kilépni, félelmet kelt az addigi eredményeken való túllépés, azk elvesztése (beismerése annak, hgy amiért ly skat dlgztunk, ami be annyi energiát fektettünk túlhaladttá válik). Mégis a köznyelvi szóhasználattal ellentétben egy knfliktus nem csak negatív lehet, sőt, a srzats knfliktushelyzetek megélése és megldása a fejlődés feltétele. A személyiségfejlődés srán flyamatsan váltják egymást a tanuló, kísérletező, lázadó, szereppróbáló szakaszk a begyakrló, elfgadó, knfrm, szereprögzítő szakaszkkal. Legelőbb a szülő, felnőtt, tanár dminanciája, majd a krtársak kisebb csprtjának való megfelelési igény meghatárzó, míg a serdülőkrban a saját érték és nrmarendszer kialakítása van srn. A serdülőkrra jellemző, hgy a személy meg tudja ítélni képességeit, eszerint választ nemi szerepeket, viselkedési frmákat, pályát stb. Ha aznban nem vállalja fel ezekkel járó nézeteltéréseket, nem képes magát elkötelezni, halgat mindent, vagy azzal aznsul, amit szülei vagy másk szántak neki. Az időszak szükségszerű meghatárzója az aznsulás a feladattal vagy a fölöslegesség érzése, a szerepelőlegzés vagy a szerepgátlás, az önmaga akarása ill. az önmagában való kételkedés, a kölcsönös elismerés vagy az elszigetelődés. Mire az Egyetemre bekerülnek, a leendő hallgatók husznéves érettségizett fiatal felnőttek. A serdülőkr befejeztével kiderül, hgy az ember a végigpróbált szerepekben elköteleződik-e, hgy felnőtt krára elszigetelődik vagy másért is képes felelősséget vállalni. A személyiségfejlődés flyamata aznban nem áll le a serdülőkrral. 15 Vannak lyan tulajdnságk, melyek a személyiség belső gazdagdását segítik, s melyeket a tanulmányk srán a későbbi eredményes kmmunikáció és együttműködés érdekében flyamatsan fejleszteni, gyakrlni kell. 34

32 Ilyen elsősrban is a nyitttság, az elfgulatlanság. A tapasztalatk és a tudás gyarapdásával ugyanis megnő az un. innvációs ellenállás veszélye, azaz annak a veszélye, hgy elkerüljük az új ismereteket, különösen, ha azk veszélyeztetik az eddig elérteket. Mindig jbban szereti a valóságt saját rendszerénél és a régi, hiánys frmákat szívesebben cseréli fel újakra és szebbekre. (Schiller) vagy kevésbé költőien: a valóság iránt kell következetesnek lennünk. A másik ilyen tulajdnság a megbecsülés és a környezettel való pzitív kapcslat, a lelkesedni tudás. Aki nem képes máskat elfgadni, az sem magában, sem máskban nem tud bizalmat kelteni. Általában inkább fel- mint leértékelnünk kell máskat. Mindez persze frdítva is igaz: önmagunk elfgadása ad biztnságérzetet, önmagunk megbecsülése az alapja a tleranciának, másk elfgadásának. Bldg élet, ha összhangban van saját természetével írja Seneca. Önmagával és a világgal összhangban lévő ember kijelentése, tette és erkölcsi tartása válik másk szemében is hitelessé. A feltétlen önigazlásra való szándék azt a veszélyt rejti magában, hgy az ember leértékeli a másikat, vagy lyasvalakihez csatlakzik, akinek felemelése mögé elrejtheti gyengeségét. Ettől óv meg bennünket az önmagunktól való biznys távlságtartás, a humrs higgadtság, az önirónia. A serdülőkr végén az ember egyfelől vágyja az önállóságt, másfelől az új helyzet elbiznytalanítja: az egyetemben a megszkttat, isklásat keresi és várja el, de éppen azt kritizálja is, mndván nem ad elég módt az önállóságra, újító kedvének kiélésére. Más, nagy egyetemeken tárgyilagsabban megítélhető a teljesítmény. A különböző tudmányterületek stúdiumai srán jellemző, hgy az ktatás semleges közegben, nagy előadótermekben előadásk frmájában s nem személyre szabttan flyik. Az egyén legfeljebb szemináriumkn nyilvánulhat meg. Még vizsgán sem kz lelkiismereti kérdést az ktatónak, ha diákja lelkébe gyalgl. Nem így a művészeti ktatásban, ahl különösen érzékeny, alktóerejükben még nem megméretett, biznytalan egyénekkel találkzunk. Skuk szeme előtt középisklai tanulmányaik alatt egyetlen cél lebeg: bejutni az Egyetemre. Ezt elérve bekerülnek egy közegbe, amiről addig csak álmdtak. Az első félév után aznban a lelkesedés alább hagy, mintha nem ilyen lvat akartak vlna. Lehet, hgy a tájékzatlanság az ka? Hgy ez egy lyan szakma, amiről keveset tudni s azt is csak felszínesen? Ismeretlen közegben 35

33 Társadalmi környezet A német designer képzés kapcsán írja Wlfgang Kirschke a Dr. Heinz G. Pfaender prfesszrral, a darmstadti szakfőiskla vlt tanárával készített interjú 16 aprpóján, hgy sk lyan fiatal jelentkezik a szakfőisklára, aki alktó munkát szeretne végezni, vagy önmegvalósításra törekszik, de skuknak, akik a tanulmányk megkezdésével megismerkednek a szakma realitásának kevésbé csábító ldalával, csalódniuk kell. Bármennyire különbözzék is a Németrszágban működő több tucat szakfőiskla, egyetem, képzőművészeti főiskla tanmenete, mindegyik megegyezik abban, hgy a hallgatóknak alapsan meg kell ismerkedniük az anyagkkal, gyártási eljáráskkal, az ipar szükségleteivel, a ptenciális vevőkkel és a határidők szrításával. Az egyik hiedelem amely szertefszlik, mihelyt a tanuló közelebbről megismerkedik választtt fglalkzásával, idilli képet fest a designerről, aki üldögél mdern berendezésű irdájában, feketét szürcsöl és várja a múzsa csókját. A másik az, amely szerint a munkaidő vége felé jön a nagy ihlet; a designer ekkr gyrsan papírra veti a zseniális elképzelést, amelynek kidlgzását aztán ráhagyja a rajzlókra és knstruktőrökre. Társadalmi környezet Tehát egyfelől az életkri sajátsságk, az isklás múlt, és az ismeretek hiánya, téves vlta lehet ka a csalódásnak, a leállásnak. Másfelől aznban a társadalmi közeg értékrendjével való ütközést nehéz megélni. A hallgatók egy részének valós megélhetési prblémáikkal kell megküzdeniük, másk aznban irreálisan magasra teszik az életszínvnalként megcélztt szintet, s ez életminőségük rvására megy. Nem dlgznak, hanem pénzt keresnek, nem a munkában lelik örömüket, hanem a vágytt életszínvnal elérésében. Arra is vlt már példa, hgy valaki ausztriai sítúrájáhz kért szciális segélyt. De biznyítékk erre azk a pzitív tapasztalatk is, amelyekről a hallgatók számlnak be néhány hónaps, féléves külföldi tanulmányi tartózkdásukról. A vélt vagy valós elvárásktól megszabadulva, anyagilag függetlenül, új közegben megújulnak maguk is: felhőtlenül kísérleteznek, bátran használják a műhelyeket és érdeklődéssel frdulnak az idegen kultúrák iránt. 36

34 AZ ALKOTÓ ÉRTELMISÉGI A kreativitás faktraihz a legjbban a személyiségünknek az a vnása kapcslódik, hgy mennyire tűrjük az ellentmndáskat. Azk az emberek, akiket a prblémákban rejlő ellentmndásk bőszítenek, kiküszöbölésük érdekében rendszereznek és egyszerűsítenek. Ez éppen ellentéte a kreatív flyamatnak. 17 A kreativitás általánsan ismert sajns manapság jószerint csak a kreatív technikák szitjén használt összetevői, úgymint fluencia vagy könnyedség, flexibilitás vagy rugalmasság, riginalitás vagy eredetiség, újradefiniálás vagy újrameghatárzás illetve az ellabráció vagy feldlgzás képessége közismert, több irdalm tárgyalja. Éppen ezért itt csak utalk rá. A kreatív teljesítmény és az alktó személyiség társadalmban betöltött szerepének megismeréséhez és megértéséhez a következőkben Magyari Beck prfesszr úr által előadttakra és leírtakra támaszkdm. Kreativitás Az ember egyetlen lehetősége a minduntalan újból keletkező prblémák flytns megldása 18, ehhez a megismert emberi kreativitás állandó gyakrlása kell. A kreativitás alktóképesség, fgalmilag utal az alktásra, annak eredményeire és feltételeire. A kreativitás a személy szintjén mint egyéni alktóképesség, az egyéni alktási flyamat mint prblémamegldás és a termék mint szubjektív alktás jelenik meg. Az ktatás és nevelés legfntsabb célja, hgy kiszabadítsa az alktóképességet az azt gátló fejletlen személyiség rabságából. Ennek legfntsabb eszköze, a személyiség prblématűrésének és prblématerhelhetőségének nevelése, mely lépésről leépésre valósítható meg. A képességek gyakrlása srán elért eredmények visszahatnak a képességekre. A következő kör magasabb képességszintről indul és így jbb eredményeket lehet elérni. Ez a spirális mzgás nem csak a képességből indulhat ki, hiszen az alktást önmaga gyakrlása fejleszti, sőt maga a befgadás is reprduktív alktás. A kreativitás a társadalm különböző szintjein jelenik meg: a kultúrában van szervezet, a szervezetben csprt, a csprtban egyén, így az egyénben a csprt, abban a szervezet, szervezetben a kultúra tükröződik. Alktási prduktumnak lyan etikailag megfelelő, egy egész kultúrkör számára új prduktumt nevezünk, amelyik a kultúrkör egzisztenciális, vagy abból levezethető prblémáiból indul ki és e prblémákra felelve vagy azkat felvetve, maga is a kultúrkör tvábbépülését szlgálja. A specifikus területeken létrehztt alktásk meghatárzásáhz az egyes alktástípusk és alktásfajták műfaji sajátsságait kell Kreativitás 37

35 Tehetség hzzátenni. Az alktási prduktum skdimenziós jelenség, így megítélése is csak skdimenziós térben lehetséges. A történelem flyamán az emberek az alktási flyamatkkal és eredményeikkel szemben való kettős visznya figyelhető meg. Válságfelldó és válságteremtő hatáskkal járnak, ezért egyszerre szeretik, várják és félik, elutasítják őket. Ez a viszny megmutatkzik az alktó egyén társadalmi megbecsülésében ill. el nem ismertségében is. Az egyéni alktóképességnek két egymásnak ellentmndó ismérve van. 19 A tehetség egyfelől típuss, azaz kultúrájával, civilizációjával szerkezetileg analóg képzdmény. Az egyén lelki fejldése röviden megismétli az emberiség fejldésének menetét szól a bigenetikei törvény pszichgenetikai meghsszabbítása Freud megfgalmazásában. Bertalanffy általáns rendszerelméletében ez úgy jelenik meg, hgy a valóság eltér szintjén analóg törvényszerségek érvényesülnek. Ilyen módn például a személyrl a kultúrára, kultúráról a személyre következtethetünk. A tehetség aznban másfelől atípuss, azaz sajáts, különböző. A kreatív személyiségben ez a kettősség ellentmndást eredményez. A pszichlógiai megldatlanságból kiutat az ebbl kiinduló alktási flyamat mutat, amennyiben e póluskat esetrl esetre harmnikus visznyba hzza egymással. A pszichlógiában használats kifejezésekkel élve a típussság megfgalmazható mint knfrmitás; míg az atípussságt kifejező használats fgalmak a deviancia és a pszichpátia. A kreatív személyiségben mindhárm jellemző együttesen jelenik meg, míg ezen kmplexitás leépülése az alktó életfrma felszámlódását eredményezi. A meghasnlás egy esete, mikr a kreatív személy típuss annak kultúrának legáltalánsabb paradigmáit (prbléma ill. megldásmdell) tekintve, amely részére alkt, de valamely paradigma lyan területre való kiterjesztésével, ahl az addig nem juttt érvényre, rendhagyóvá válik. A meghasnlást az kzza, hgy miközben az alktó ember az egyik paradigma pártlásával pártlja saját kultúrkörét, az addig tt érvényesült másik elutasításával elhárító mzdulatt tesz ugyanezen kultúrkör felé. A fenti kgnitív mdelleken túl a kreativitást más pszichikus jelenségek is kísérilyen attitüdök, hgy szereti és gylöli egyszerre saját kultúrkörét amennyiben annak alapjaihz ragaszkdik és kemény kritika alá veszi azt. Ez a vnzás és taszítás az alktás kiindulópntja. 38

36 Emócinális ldalról tekintve a tehetség állandó feszültségben él, melyet lángész szavunk is kifejez. Érzelmeink arról tudósítanak, mennyire vagyunk infrmáltak a céljaink eléréséhez szükséges utak és módszerek tekintetében és ennek megfelelen milyen energiaállaptba kerülünk. A kreativitás egész életen át húzódó prblémahelyzet, amely lépésenként a létrehztt mvekkel enyhül és ldódik. A prblémahelyzet vnatkzásában jelentkező krónikus infrmációhiány állandó túlenergizáltsághz vezet. A klasszikus pszichanalízis a kreatív teljesítményekhez szükséges energiát a szexuális ösztönökbl szublimáció útján származtatja, pedig az ember alapvetően kreatív lény és a kreativitásnak nincs szüksége kölcsönvett energiákra. Igaz aznban a szublimációelmélet egy magja: az, hgy véges, minden egyes élethez egy összegben kiutalt energiánkból 20 mennyit költünk és mire, az azt is meghatárzza, mennyi marad belle valódi, kultúrkörileg fnts mvek létrehzására. Lényeges tehát, hgy életünk srán a többé-kevésbé nélkülözhetetlen kmfrtfunkciókat minél kevesebb energiaráfrdítással ldjuk meg. Életszínvnal kntra életminőség Itt utalk vissza a piaci társadalm uralkdó értékrendjével való knfrntációra 21, a művész, vagy tágabban az alktó ember és alktásának megbecsülésére. A főként anyagi javak termelésére szrítkzó piaci társadalm csak a létbiznytalanság és az állandó fgyasztás iránti igény fenntartásával képes tagjainak figyelmét az effajta termelésen tartani. Az életszínvnal az alapvető fizikai és fizilógai szükségletek kielégítettségének mértéke, míg az életminőség az adtt kultúrában ismert és elismert összes emberi szükséglet aktuális állapta. Ez utóbbi annál jbb, minél több ilyen számntarttt szükséglet kerül ismételten a kielégítettség tt és akkr sztenderdnek minősített állaptába vagy a fölé. Jó életszínvnal mellett, rssz az életminőség, ha a magasabb rendű szükségletek külső vagy belső kkból (isklázttság, gyakrlat hiánya stb.) kielégítetlenek. Lehet jó az életminőség magas életszínvnal nélkül is, ha valaki ésszerű gátat vet fizikai, fizilógiai mhóságának, és így hamarább léphet magasabb rendű szükségleteinek szlgálatába. A magasabb rendű emberi szükségleteink kielégítéséhez magasabb rendű társadalmi tudatfrmák kellenek. (Megjegyzem, ezek szerint a hallgatóknak többek között az Egyetemen erőt, bátrságt és önbizalmat kell tudniuk meríteni az alktó életfrma fenntartásáhz, hgy egy flyamatsan emelkedő életszínvnal hajtása helyett életminőségük javításának vágya lebegjen a szemük előtt: A feltétel nélküli knfrmitás helyett a kritika, az elégedetlenkedés helyett Életszínvnal kntra életminőség 39

37 Kultúra a tenni akarás és a tenni tudás váljék életfrmájukká. Végül lyan magasfkú képzést kell kapniuk, amely bizts alapt nyújt megélhetésükhöz is.) Bármely terület definicióját múltbéli eredményeire épülő legáltalánsabb és legátfgóbb értékeinek figyelembevételével adják meg 22, ilyen módn az innvatív eredmény egyre kevésbé művészi, tudmánys stb megítélés alá kerül. Az újjal szemben való idegenkedés ka, hgy míg egy személyiség stabilnak és állandónak vélt anatómiai és fizilógiai alappal rendelkezik és így fejlődése nem fenyegető, ha egy embercsprt feladja paradigmarendszerét, identitásválságba kerülhet. Kultúrjavak minősége attól függ, mennyire elégítik ki emberi mivltunkra jellemző szükségleteinket, és segítenek megldani prblémáinkat, amelyek ezekből származnak. De nem csak a kielégítés vagy megldás az egyetlen út, ennél skkal kényelmesebb az elfjtás. Nem mérhető a személyiséget építő (prblémafelvető és megldást segítő) és rmbló (valós prblémákat elkerülő, mellébeszélő ) hatás. Magas színvnalú kultúra fgyasztása aktív pszichlógiai flyamat, melynek révén személyiségen kívüli erőfrrásk személyiségen belüli erőfrráskká válnak. Temelése srán az alktó az alktással saját személyiségét is építi, fgyasztó is, így hajlams fillérekért is dlgzni. Ez egyfajta rejtett kereslet és szükségletkielégítő jutalm az alktónak. Ezzel magyarázható, hgy a magas színvnalú kultúra kínálata nagybb mint piaci kereslete. Sőt, minősége a nehézségek halmzódásával nő. Az egyre nagybb kihívásk egyre nagybb mtiváltságt (de egy pnt után menekülést) váltanak ki a személyben és a kultúrákban, civilizációkban. Ha valaki inkább kerüli a a prblémát, prblémamegldó képességei is csökkennek. Ha valaki nem képes saját prbléma-tudatával kapcslatt tartani, a másikét sem tudja átérezni és amrális személyiséggé válik. A társadalmi tényezők érdekeltek az emberek prblématudatának és prblémamegldó képességének csökkentésében. Ennek a tendenciának eredménye az ún. népszerű művészet, amelynek nincs köze az alktáshz, és a passzív közönség, amely nem tudja és nem akarja a művészetet művészetként kezelni, és inkább nem vegyi eredetű szellemi kábítószer felé frdul. A demkráciában az agymsás eszköze a zsurnalisztika, a filzófia vulgarizálódtt leágazása. Kerüli a tények ismertetését, és céliránysan tendenciózusan jár el. Mindez a befektető plitikai hatalmát növeli és a 40

38 befektetés gazdasági megtérülését hzza. A legjbb vevő ugyanis híjával van az önálló ítéletalktásnak. Értelmiségi A kultúra fennmaradásának feltétele paradigmák hasznssága 23, hasznsság felismerése és hgy az adtt népességnek ragaszkdnia kell hzzájuk. A kultúra minősége az ember külső és belső szabályzásának jellemzője: minél hiánytalanabb, tartósabb annál magasabb rendű; minden ami a vegytiszta bilgikum felett és azn túl jelenik meg. Az értelmiségi a kultúra és civilizáció tudats alktója, a kultúrparadigmák, amiket fölfedez, fölismer, kidlgz, alkalmaz, elvet a népesség tetszésével vagy elutasításával találkzik. Lehet valami egyszerre szabad és determinált, attól függ, hnnan nézzük. Lehet az értelmiségi független, amennyiben a bevett szemléletek leváltását hajtja végre, és függő amennyiben mélyebb szinten aznsul azzal a kultúrával, amelynek dlgzik. Az alktás azn kultúra vagy civilizáció alapvető paradigmáinak alkalmazása egy vagy több speciális területre, amelyben vagy amely számára a kreatív személy dlgzik; míg az alktóképesség az alkalmazás képessége. A kreatív tevékenység srán a kultúrák és civilizációk alapvető paradigmáit érvényesíti a számba jöhető részterületeken mintegy kiterjesztve ezekre a részterületekre e paradigmák hatalmát. Felszínre hzza azk paradigmatikus lényegét, skasdnak a mndtt alkalmazás tényei, aminek következményeként egyre kevesebb ellenállásba ütköznek az újabb kreatív teljesítmények. Művészi tehetség A művészet az emberek között felmerülő prblémákból veheti kezdetét. 24 Az archaikus nyelvek eltérő kódrendszerei sajáts jelentéssztályk kifejezésére alakultak ki, melyek közül a beszélt nyelv került ki győztesen, ami nem alkalmas minden tartalm kifejezésére. A többi kódrendszer, mint művészet maradt fönn. A művészi tehetség sajáts alkalmasság a szóban frgó archaikus nyelvi frmák megértésére, használatára, fejlesztésére. A kódk használata által lyan jelentésvilágt hrdz magában, amit a csak beszélő ember meg sem tud közelíteni. A művészi tehetség ritka, mert a beszélt nyelv szabályai tudósk által kidlgzttak, maguk az isklák is ezt sulyklják. A műértők kineveléséhez a művészetek hzzáértőbb ktatására vlna szükség. Értelmiségi Művészi tehetség 41

39 4. ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG A beszéd ( s tegyük hzzá, a vizuális nyelv ) alternatíváinak beszűkülése beszűkíti a cselekvés alternatíváit is. ( ) A minimális cél: közhelyes gndlataink újrafgalmazása. A maximális cél: közhelyes gndlataink újragndlása. (Hernádi Miklós: Közhelyszótár. Gndlat, Budapest ld.) Flyamats kapcslattartás Társadalmi körben Kmmunikáció Flyamats kapcslattartás Az eredményt minden tervezési feladat esetén a tervező és a megrendelő, valamint a tervezésben és kivitelezésben együttműködő szakemberek kapcslata határzza meg. A csmaglástervezés csapatmunka, a feladat jellegétől függően különböző területek szakembereinek együttműködésére van szükség. Csak azzal tudunk szrs kapcslatt fenntartani, akiben megbízunk, ehhez aznban meg kell ismerni a másikat. A kmmunikáció tehát nem lehet egyenlő a mindegy milyen a teljesítmény minősége, jól kell tudni eladni! irnikus megjegyzéssel, és a képzésben igen nagy hangsúlyt kell kapnia. A jó kmmunikációs képesség flyamats kapcslattartás képességének és készségének felel meg társadalmi és szakmai körben egyaránt. Meg kell ismerni a közeget, a partnerek gndlkzásmódját, és a kapcslattartás eszközeit. Ez a feltétele annak is, hgy se a társadalmban, se szakmai körben ne szigetelődjenek el az egyes tervezők, és megbecsülésüket általáns körben kivívják. Valószínűleg elsősrban alkati kérdés, ki mennyire tud megfelelni a közszereplés kihívásainak. Mégis úgy gndlm, a hallgatóknak az Egyetemen működő hallgatói önkrmányzat képviseletéhez hasnlóan alkalmasakká kell válniuk saját szakmájuk és művészetük képviseletére. Sk tervező tapasztalja, hgy a megrendelők a kivitelezésre nem sajnálják a pénzt, de a szellemi és művészeti munka, a tervezés sem erkölcsi, sem anyagi szempntból nem kellően megbecsült. A tervezőmunka elismerése és így az Egyetemről kikerülő hallgatók eredményes munkájának érdekében a legszélesebb társadalmi körben kell megismertetni a szakmát, a design és azn belül a csmaglástervezés jelentőségét. 42

40 Ne szégyenkezzék, ha fgalma sincs a design-ról, tegyen valamit ez ellen! szól Baden-Wüttemberg tartmány bútrgyárainak mttója. 25 Az elsődleges cél tehát az igénykeltés a gazdasági szereplők, gyártók felé, hgy belássák, a jó designnal sikert érnek el, 26 valamint a krmányzati, gazdaságplitikai támgatttság megszerzése. Utalk itt arra, hgy a tendereknél előnybe kerülhessenek azk a cégek, amelyek e téren is nívós termékekkel és szlgáltatáskkal állnak elő. A design gazdasági szerepét hangsúlyzta az Európai Bizttság a frmatervezési minták jgi szabályzásáhz készített tervezetében is. 27 Másfelől döntő szempnt, hgy az igényes és öntudats felhasználó megtudja, hgy a design-nal jól jár, az a minőség és a környezettudatsság feltétele. Különösen időszerűvé válik mindez az Európai Uniós tagállamkkal való piaci versenyben. 28 A társadalmi szintű kmmunikáció eszközei a különböző médiák, kiemelendő az Internet jelentősége, és a kiállításk. Úgy vélem a beszámlók, féléves kipaklásk alkalmával lyan prezentációs eszközöket is használniuk kell a hallgatóknak, amelyek egyszerűen az Egyetem hnlapján is megjelentethetőek. Fnts az Egyetem ismertségének és rangjának emeléséhez az éves kiállításainak megszervezése a Mhly-Nagy László Ipari Frmatervezői Ösztöndíj beszámlóihz hasnlóan az Iparművészeti Múzeumban, amely azután járhatná az rszágt és a vidéki múzeumkban is megtekinthető lenne. Kisebb prjektek, közösségek az Egyetem saját kiállítótermében, vidéki vagy akár külföldi helyszíneken (pl. csere-alapn más egyetemekkel, szakfőisklákkal való megállapdással) mutatkzhatnak be. A gazdaság szereplői számára szervezett frmában a tvábbképzés, törvényi keretek és az anyagi támgatás megteremtése a cél. Munka közben A hallgatóknak meg kell tanulniuk szót érteni a megrendelővel és a fgyasztóval, és azkkal a munkatársakkal, akikkel a tervezőmunka srán kapcslatba kerülnek. Ismerniük kell gndlkdásmódjukat, egyes szakmák nyelvét. Ehhez fejleszteni kell vizuális és verbális készségeiket. Az eredményes munka feltétele az átfgó, egymás céljait, ismereteit és eszközeit megértő és megbecsülő kmmunikáció a designer, a vállalatvezetők, a gazdasági, a marketing és reklámszakemberek (piackutatás, a versenyelemzés és az üzleti stratégia stb), szcilógus, pszichlógus, ergnómus, színtanácsadó, technlógus és a kivitelezők között. Ehhez biznys szintig jártasnak kell lenni a különböző szakterületeken, de legalább is tudni kell, milyen kérdéssel kihez Munka közben 43

41 Egymás között Adk kapk Vita Kritika frdulhatunk. A tervezés vizuális és technlógiai eszközei között meghatárzó a számítógép, a különböző szftverek, amelyekre még a későbbiekben kitérek. Természetesen, az alapvető ábrázlási és mdellezési technikák mellett, tudni kell műszaki ábrázlást készíteni és lvasni is. A szakma összefgásának legfntsabb célja a fejlődés, eszközei a szakmai fórumk, kiállításk és az érdekképviselet. Külföldi kllégákkal való kapcslattartáshz elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete, nemzetközi vérkeringésben való részvételhez prezentációk, publikációk szükségesek. A szakmai, érdekképviseleti, jgi stb. viták az emberi kmmunikáció elengedhetetlen alktórészei. Ezeket nem kerülni kell, hanem fel kell készülni rájuk. El kell tudni viselni a kritikákat, mi több, tudni kell kulni belőlük. A fejlődést előre lendítő vitakultúráhz még igen sk tanulni valónk van. A vita két alapeleme a tartalm és a hangnem. Kultúrált vitáhz érdemi felkészültség kell. Aki szakmailag felkészültségének, önnön krlátainak tudatában van, és önmagában, jószándékában biznys, jggal feltételezheti ezt vitapartneréről is, így kevésbé valószínű, hgy a hangnem eldurvulása az eszmecserét zsákutcába juttatja. A knstruktív vita legfntsabb elve, hgy ne a személyről, hanem a témáról beszéljünk. Olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekkel tisztázhatjuk a knkrét tényeket, a körülményeket és az indítékkat stb., ne tegyünk lekicsinylő, bántó általáns megjegyzéseket. Végül, adtt esetben hagyjuk magunkat az észérvektől meggyőzni A kritika beleérzőképességet és előkészítést, ezzel időt követel. 29 Nem érdemes megkerülni, hisz a prblémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, sem nem ldódik meg magától. Tabu a kiabálás, sértés és más személyes támadás. A megbeszélés előtt érdemes perspektívát váltva a bírálandó személy helyébe képzelni magunkat, hgy a helyzetet érzelemmentesen megítélhessük. Először is tudni kell, mi a megbeszélés célja, ehhez lyan kérdéseket kell megválaszlnunk, mint: Pntsan mit is tapasztaltam? Milyen kérdések merültek fel bennem az esemény srán? Milyen következményei vannak a másik viselkedésének? Mit kell megváltztatnm a beszélgetés után? Nem elég, hgy a helyzet tényszerű leírása helyes, de fnts a mód, ahgyan arról beszélnek. A legtöbb knfliktus nem a tények szintjén keletkezik. Minden hírnek négy ldala van: vannak a tényre vnatkzó, figyelmeztetési, megnyilatkzási és a visznyra vnatkzó aspektusai. A beszélgetőtárs a tények közlésével valamilyen hatást akar elérni a szembenálló félnél. 44

42 Minden megnyilatkzás felvilágsítást ad a beszélőről és hgyan áll hzzá a szembenállóhz. Kritikánál a kritizált személy egyértelműen érzi a visznykat. Gyrsan igazlva érzi, hgy nem veszik kmlyan, hgy a prbléma vagy a személye nem érdekli a másikat. Ez a nem verbális szint lyan jeleiből kiderül, mint hgy az illető közben mással fglalkzik, megszakítja, mnlógkat tart stb. Ehelyett inkább meg kell kérdezni a másikat, ő maga hgyan élte meg a kritikus helyzetet. Lehetőség szerint sk nyittt kérdést kell feltenni, lyankat, amelyek úgy kezdődnek ki, hgyan, mit, miért, mikr, mi ellen stb., ezek érvelésre adnak lehetőséget. Az eldöntendő kérdések, amikre igen-nem a válasz, nem sk eredményre vezetnek. A megítélések tisztázása után következik a kérdés: Hgyan tudunk ezen a helyzeten váltztatni? Együtt kell lyan utat találni, amely mindkét fél számára elfgadható. A beszélgetés végére megegyezésre van szükség a világs célról. Hitelesség a kulcsszó. Nincsen mintaszerű megldás minden megbeszélésre, mindenkinek meg kell találnia saját stílusát. Saját belső mintát keresve kell belegndlnia, hgyan hat a másikra. Ahgy a bizalm minden kezdete, a knstruktív kritika alapja is. A közvetítő viselkedésre lyan nem verbális elemek utalnak, mint az dafrdulás, a buzdítás, a szemkntaktus, a testtartás, a hangszín beszédtempó. Verbális elemek a kérdések, megjegyzések, amik visszautalnak a hallttakra, szóbeli buzdítás, rámutatás a következetlenségre, nyittt kérdések, az elmndttak felidézése. A távltartó viselkedés nnverbális elemei az elfrdulás, unatkzó ellenséges arckifejezés, firkálás, óra-nézegetés, verbális frmái: a knstruktív csend vagy a másik beszédének félbeszakítása, témaváltás, zárt kérdés, alaptalan feltevések és értelmezések. A jó visszacsatlás (angl kifejezéssel feedback) jellemzői: 30 Inkább leíró, mint értékelő, interpretáló Inkább knkrét, mint általáns Inkább felszólító, mint helyreigazító, inkább a viselkedésre vnatkzó, mint a karakterre Inkább kikért, mint valakire ráerőltetett Inkább aznnali és helyzeti, mint elnyújttt, és reknstruált Inkább világs és hangsúlys, mint hmálys és tétva Inkább harmadik által felülvizsgálható, mint négyszemközti A visszacsatlást kérni kell, az a fgadó fél javára történik, váltztatásra nem kényszeríti, tetszés szerint használja föl. Nem több, mint az adó fél észlelése abban a pillanatban, amikr a visszacsatlást adja Legyen haszns és skatmndó: ha sekélyes, nincs haszna, ha megváltztathatatlanra utal, csak növeli a feszültséget. Hatékny visszacsatlás 45

43 Felvételi Ráhanglódás Az Egyetem időszerűen az Európai Unióhz való csatlakzással a végzett hallgatók lehetőségeinek növekedése reményében a hazai mellett a nemzetközi feltételeknek is megfelelő képzést kíván nyújtani. Nagyszerű adttság az, hgy a csmaglástervező képzés a Frmatervező szak keretén belül működik, mint önálló szakirány: így flyamats az átjárhatóság, a lehetőség a knzultációra, együttműködésre, a közös műhelymunkára. Felvételi Az itthni felvételi követelmények és kétlépcsős vizsgarendszer mindannyiunk számára ismert, és az évtizedek alatt nemigen váltztt, ezért inkább arra vltam kíváncsi, hgyan csinálják másutt. 31 Németrszágban 31 szakfőisklán, 16 művészeti főisklán és hárm egyetemen és száms magánisklában lehet designt tanulni. Az ktatás tartalma, felépítése, hangsúlyai, a műhelyek adttságai és a hallgatói szabadság igen eltérő a különböző intézményekben. A hagymánys kmmunikáció-design, terméktervezés ill. ipari frmatervezés területekre való szaksdással szemben integráló, egy új hivatásképet felmutató kncepció áll. A különböző lehetőségek közül már ha a jelentkező veszi a fáradságt és időt, energiát frdít a tájékzódásra a hallgatók a személyiségüknek, elképzelésüknek legmegfelelőbbet választhatják. Mindamellett a képzési intézmények között hallgatólags rangsr van, amelyet bizny a leendő munkaadók is figyelembe vesznek. A felvételi vizsgák két-hármfrdulósak, egy munkát bemutató mappából, gyakrlati vizsgából és felvételi beszélgetésből állnak. A mappák skszr árulkdnak az előkészítő kurzuskról, de az egyéniség, a bátrság a próbálkzáskhz, akár a tökéletlenséghez nagybb érdeklődést vált ki a bizttságkból, mint a begyakrlt minták. Flyamatkat bemutató vázlatkat, amik például biznys megfigyelőképességről tesznek tanúbiznyságt, perspektivikus ábrázláskat, kmpzíciókat, variációkat különböző technikákkal ez az, amit látni szeretnénk, fejti ki Misl a hiddesheim-i szakfőiskla terméktervező szakirányáról. Az intézmények a beadandó munkákkal kapcslatsan knkrét tanácskkal is szlgálnak. Az infrmálódáshz, a mappa elkészítésére és módsítására fél-egy évet kell szánni. A beszélgetésen elsősrban arra kíváncsiak, hgyan mutatják be magukat, mtivációjukat a jelentkezők. Kölnben például nem is kérnek mappát. Az integrált designstúdiumra jelentkezők négy hetet kapnak arra, hgy egy lyan fgalmmal, mint mduláris vagy szimmetria amlyan házi feladatként szabadn kezdjenek valamit. Az

44 jelentkezőből at hívnak be beszélgetésre, és ezeknek a fele nyer felvételt. A felvételi beszélgetésen a kmmunikációs képesség, a csprtmunkára való alkalmasság, a kreativitás, egy biznys érettség és önállóság tartznak a vizsgált értékekhez. Úgy gndlm, érdemes elgndlkdni azn, hgy a felvételi vizsgák alkalmával milyen módn lehetne a szakmai felkészültségen és a kreativitásn túlmenően hangsúlysabban megítélni a személyes hzzáállást, a nyitttságt, az erőfeszítésekre való hajlandóságt, a kmmunikációs készséget, az elhivatttságt. Munkakezdés Egy új munkahelyre való beilleszkedés első heteiben nem csak a munkakezdőknek jár feszültséggel a tájékzódás, de a vállalat is tanulja, hgy helyezze be az új munkatársat a meglévő struktúrába írja Harald Heil a Michael Page Intézet munkatársa. 32 Egyfelől az írtt és íratlan működési szabálykban, a rendelkezésre álló technikai feltételekben és lehetőségekben való tájékzatlanság tépázza meg az önbecsülést, de ennél skkal jelentősebb feszültségeket kz a személyes határk és hatáskörök szűkössége. A kaptt feladatk kezdetben alulmúlják a személy adttságait, képzettségét. Azzal a céllal, hgy a cég számára a beilleszkedés minél kevesebb kckázattal járjn, lyan munkát bíznak az újakra, melyek kevesebb felkészültséget igényelnek. A klasszikus törés leggyakrabban négy hét múlva következik be, mikr ez a szakasz első csúcspntját éri el. Az új munkatársak nagyn gyakran kilépési szándékukról beszélnek, de bármennyire is akutnak tűnik a helyzet, az esetek legnagybb részében ettől a szándékuktól két-hárm hónappal később elállnak. A vállalatknál a beilleszkedés körülményeit nem pszichlógusk alakítják, hanem részlegvezetők gyakrlati szempntk alapján: első a működőképesség fenntartása. Hgyan lehet hangt adni a frusztrációknak? A kllégák közötti nyílt kmmunikáció azn túl, hgy szükséges, segíti a szciális egyensúlyt is. Mégis ajánlats a prblémákat először a közvetlen főnökkel megbeszélni, vele megegyezésre jutni ajánlja a kutató. Haszns lehet, ha elvből kerüljük az egy harmadik személyt kitárgyaló beszélgetéseket, ha kihasználjuk az új munkatárssal való személyes kapcslat kiépítésére adódó lehetőségeket, és a viták srán higgadt önmérsékletet tanúsítunk. Egy új isklába való beilleszkedés sem megy zökkenők nélkül, és úgy gndlm, az Egyetemre kerülő új hallgatók esetében sincs ez másképp óta, mióta egyetemi tanársegédként a tervezés tárgyat ktatm a Frmatervező Tanszék csmaglástervezés szakirányán, egyre gyakrabban vetődik fel bennem a kérdés: vajn miért van az, hgy a Munkakezdés 47

45 Mtiváció hallgatók ereje, lendülete kevés kivételtől eltekintve a felvételi vizsgáig terjed. Azk, akik időt, pénzt, energiát nem kímélve évekig készülnek az egyetemre, felvételüket elnyerve látszólag célhz értek. Az első néhány hónap után mintha nem mtiválná őket semmi. Úgy tűnik, hasnló az új diák helyzete, mint amit a fent említett tanulmányban az új munkavállalóé. Az életkri sajátsságkn, a választtt szakterületről szóló hiánys és téves ismereteken és a társadalmi közeg értékrendjével való ütközésből adódó feszültségen túlmenően az új, addig ismeretlen közegbe, rendbe való beilleszkedéssel járó szrngásk valamint az alapzó feladatk látszólags egyszerűsége frusztrálóan hat. A krábban jellemző több féléven is áthúzódó, általáns alapzó feladatk srán skszr felmerült a kérdés: mikr kapunk már lyan igazi csmaglós feladatt. Fel kell ldani tehát a kmmunikációs görcsöket, meg kell értetni a különböző, skszr valóban, máskr csak látszólag túl egyszerű feladatk elvégzésének gyakrlati hasznát. A képzés flyamán flyamatsan lyan feladatk elé kell állítani a hallgatót, amelyeket az adtt helyzetben kihívásnak érez, de a megldásuk sikerrel kecsegtet. Tekintsünk át néhány lyan fgalmat, amelyek tudats végiggndlása átsegíthet bennünket a nemkívánats hullámvölgyeken. 33 Lássuk először a mtivációt, aztán hgy hgyan alakul ki az érdeklődés, amely a hivatás mzgatórugójává lehet, végül hgyan mutatkzik meg mindez cselekvéseinkben. Skfelől és skféle benymásk érnek bennünket flyamatsan. 34 Egy viselkedés és indítékai között csak ritkán lehet k-kzati összefüggést megállapítani. Az, hgy mit kezdünk a minket érő impulzuskkal, azn múlik, hgyan használjuk fel: felerősítjük, gyengítjük, vagy megváltztatjuk őket. A mai pszichlógia egyik közpnti gyűjtőfgalma a mtiváció. Jelenti magát indítékt, hgy merről jön, merre tart a mtívum, és hgy miért viselkedik az egyikünk így, a másikunk úgy. Ahhz hgy mind az ktató, mind a hallgató, de későbbiekben a tervező is ura legyen helyzetének, mtiválhassa a hallgatót, illetve önmagát, érdemes tisztázni a fgalm különböző rétegeit. A mtívumk a cselekvési kedv iránymutatói. Attól függően, hnnan jönnek és hvá mutatnak, több rétegű aktivációs szinttel jellemezhetők. Lehetnek rövid, vagy hsszú lejáratúak, környezetfüggő vagy függetlenségre törekvőek, pillanat által vezéreltek vagy gndlatilag feldlgzttak stb. Az aktivitás nyittt szerveződésű. A kapcslat az indíték és a cselekvés között lehet lyan, hgy a mtívumk és a reakciók megfelelnek egymásnak, lehet egy személyre jellemző, lehet 48

46 független vagy másképpen váltakzó, és lehet esetlegesnek tűnő, statisztikai valószínűségen alapuló. Ezen felül minden mtiváció váltzik a kiindulási helyzet fka (pl. az evés az éhes v. jóllaktt állapt) szerint, és átalakulásn, mtívumváltzásn megy keresztül. A választási lehetőségekről mindenkinek van egy általában tudattalan rangsra, amelyből kialakulnak a felismert alternatívák. Ha a cél bizts, akkr az belül megerősödik, és egyre inkább hat a versenyhelyzet. Bekövetkezik a célra való összpntsítás: a választás, a más célkat kiltó figyelem és az erőfeszítés fkzása. A mtívum erőssége az izgalm fkzásában tükröződik vissza. Ennek megjelenési frmája lehet negatív, mint a szrngás, pzitív, mint a kielégülés, siker reménye, de lehet elfedett is. Az emberekkel a mtiváció nem csak megtörténik, hanem létre is hzzák azt az eredmények visszajelzéseinek tapasztalatai alapján, így fkzatsan egy mtivációs ismeretkincs keletkezik. A legtöbb mtivációt nem követi aznnali kielégülés, de a vágyak és megldásk közötti akadályk, krlátk, nem csak gátlják, hanem fkzhatják is az ösztönzést. A társas összehasnlítás erősen beflyáslja a környezet utánzásra sarkall és szabályzza, a knkurensek beflyáslják, míg a társaság gerjesztheti a mtivációt. Az érdeklődés kialakulásának alapja valamely kifele irányuló feszültség 35, annak az érzése, hgy valami fntsat szeretnénk tenni. A megfelelő lehetőségek srából hirtelen vágy, kíváncsiság keletkezik valami iránt. Ezek a felfedezett, kiválaszttt dlgk örömtelinek, lelkesítőnek, akár titkzatsnak tűnnek. Az dafrdulásból akkr válik érdeklődés, ha ez a feszültség tartósan megmarad, és daadással, szrgalmmal jár. Az érdeklődés élénkíti az érdekeltet, és gyakran szciálisan felerősíti. Biznys érdeklődésfajták velünkszületettek (pl. megfelelő adttsággal példakép nélkül is festő lehet valaki, valamely belső kényszert érez, úgymnd nincs más választása), de jellemzőbb valamely lehetőség észlelésének nagy szerepe, a többi iránnyal szembeni idegenkedés, ami a választással, az alternatívák számának leszűkülésével jár. Az érdeklődés fennmaradásának fnts eleme a kielégülés élménye. A cselekvéshez hzzá tartzik az indíték 36, vagy felszólításélmény, az egyes műveleteket segítő és ellenható műveletek, valamint a cél vagy értelem, mint szubjektív jelentőség. A cselekvés bekövetkezhet megfntltan vagy tudattalanul. Cselekvés 49

47 A cselekvés fajtái közül az indulati cselekvést lyan cselekvésindíték vált ki, melynek felszólító jellegű mtívumtartalma csak meggndlatlan, hirtelen sugallatig tart. Céltalan cselekvésre kerül sr, mikr a tétlenség idejét kell áthidalnunk: a tartalm közömbös, a célk jelen vannak ugyan, de szétszórtan, s igazából csak azt tudjuk, mit nem szeretnénk. Legösszetettebb a céliránys cselekvés, melyet hat, önmagában is skrétű terület határz meg: A perfektivitás képességek, készségek szerint szlik meg. A céltudatsság, azaz a feladat megértése, az alternatívák ismerete, a célba jutás előrevalósága, a cél hasznának felismerése. A valóságs előfeltételekhez való alkalmazkdás. A készenléti színvnal, mint kötelességtudat, felelősségvállalás, az erőfeszítésre való készenlét. A kgnitív értékelés, úgymint a hasznsság elvárása, a siker valószínűségének mérlegelése és a visszajelzések, az eddigi cselekvési flyamatkból levnt következtetések. A céliránys cselekvések speciális esetei a teljesítmények a versenyjelleg ismertetőjegyével, vagyis saját teljesítményünk átéléséhez hzzájárul az összehasnlíthatóság mércéje. Viselkedési tendenciák alapján elkülöníthetjük a siker által mtiváltak közepes és a kudarckerülők a túl könnyű vagy túl nehéz feladatkat előnyben részesítő csprtját. A meghatárztt távlatú teljesítményekre érvényes, hgy a sikerbe vetett remény fkzza a teljesítményt, míg a hsszú távú teljesítményeket, és ahl a siker-cél kitlódik, a kntrllmtívumk váltztatják. Itt a kntrll alatt a törekvések tudats vagy tudattalan elővagy utóvizsgálatát értjük. Ilyen esetben sajns igen gyakri, hgy az ember hajlams elhamarkdttan ítélni, a legközelebbi megklással megelégedni. Gyakran frdul elő például a leegyszerűsítő hibáztatás, hltt a differenciált hibaelemzés száms más hibafrrásra is rámutathat, és ilyen módn valódi megldási lehetőségeknek is helyet adhat. Tekintsük át azkat a legfntsabb pszichlógiai vnatkzású szempntkat, amelyek hzzájárulnak a feladatk sikeres megldásáhz: (1.) A sikerélmény erősen beflyáslja valamely tevékenység eredményességét azáltal, hgy az érdeklődés fennmaradása serkenti a cselekvési kedvet. (2.) Az az érzés, hgy valami fntsat tehetünk és képességeink, készségeink alapján úgy, ahgyan arra más nem képes kíváncsiságt, vágyat ébreszt bennünk. (3.) Ha lelkesedéshez céltudatsság is pársul, azaz megértjük az adtt prblémát, belátjuk a cél hasznát, valamint 50

48 (4.) hajlandóak vagyunk a körülmények és lehetőségek megvizsgálására és az azkhz való alkalmazkdásra; (5.) ha felelősséget érzünk a feladat megldásáért, és így (6.) készek vagyunk erőfeszítéseket tenni az ügy érdekében; végül (7.) hajlandóak vagyunk cselekedeteink és azk eredményeinek differenciált elemzésére és reális értékelésére; (8.) a levnt következtetésekből eredő kulásra, azaz cselekvésmintáink módsítására, nagy az esélyünk rá, hgy munkánk előbb-utóbb meghzza gyümölcsét. Az ktatásban, a különböző elméleti és gyakrlati tantárgyak meghatárzása, a feladatk kiadása srán igen nagy szerepet kap, hgy mindezeket tudatsan végiggndlva segítsük a hallgatókat a később gyakrló tervezőművészeket az eredményes munkára. A fentiek értelmében, mint ahgyan cseppben a tenger, egy-egy feladatban tükröződnie kell az egész stúdiumnak. Világssá kell tenni az ajánlatt a körülményekkel együtt, be kell láttatni a célt, az elváráskat, pntsítani az értékelés szempntjait és módját, valamint meg kell világítani a tvábbi kilátáskat, az előrelépés lehetőségét. Az aktív munkavégzés és a munkavégzést gátló feszültség növekedését a Karasek-féle igénybevételi mdell a döntési- és cselekvési tér valamint a munkakövetelmények visznyában mutatja be. 37 Eszerint a munkakövetelmény alacsny szintje alacsny döntési- és cselekvési térrel pársulva passzív munkát eredményez, magas döntési- és cselekvési térrel alacsny igénybevételű munkát. Az alacsny döntési- és cselekvési tér magas munkakövetelmény esetén pedig magas igénybevételű munkáhz vezet. Az aktivációs szint növekedését, azaz aktív munkát eredményez, ha magas munkakövetelményekhez nagy döntési- és cselekvési tér társul. Amennyiben aznban a követelmények növekednek, de nem adnak hzzá cselekvési lehetőséget, döntési teret, feszültség keletkezik. A felhalmzódtt feszültséget felldásáhz cselekvésbe kell átvinni. Más, a munkavégzést kísérő lelki negatívumkat kezelni lehet 38, ha ismerjük a kiváltó kkat. Megelőzhető a pszichés elfáradás funkcióelsztással, gyakrlással, pihenési szünetekkel; a mntónia a munka gazdagításával, a tartós figyelmi kötöttségek csökkentésével; a telítődés egyéni értelemadással, célkitűzéssel, tevékenységcserével; a stressz a cselekvési szabadságfk bővítésével stb. 51

49 A munka öröme A munka öröme A flw-élmény fgalma 39 az ember lebegésszerű állaptát jelenti, egyfajta tevékenységek által keletkezett örömet, magasabb életérzést. Belülről jövő mtiváció eredménye, lyan a személyre kívülről nymást gyakrló indítékk nélkül, mint a pénz, a besztás, a hatalm vagy a presztízs. Egy tevékenység srán megfigyelhetőek lyan állaptk, mint az unalm, ha valaki képességeit jóval alulmúló feladatt kénytelen végezni; a feszültségmentesség az egyszerű, könnyen uralható szkványs esetekben; a flw nehéz, kihívást jelentő tevékenység srán; és a félelem, ha a helyzet már nem uralható. Az ember állapta függ a tudásától és a dlg összetettségétől, de egy eseten belül is flyamatsan váltzik. Meghatárzó még a személy karaktere, egyéni képességei és tapasztalatai. Ahhz, hgy a flw-élmény munka közben is létrejöhessen, a munkát úgy kell strukturálni, hgy örömet szerezzen. Meg kell találni a kihíváskat, rendezni kell a cselekvési lehetőségeket, egyfajta ritmust kell teremteni. Igyekezni kell, hgy a veszélyek és kckázatk a tevékenységre való figyelem eszközeivé váljanak. Fkzni kell a kncentrációt. Szükséges a cél világs megfgalmazása, a visszajelzések, a flyamats kntrll lehetősége. A cselekvés döntési helyzetek sra, és a döntéshez szükség van egyértelmű ismérvekre, hgy az adtt helyzetben mi a helyes és helytelen. Meghatárzó a felkészültség, hgy tudja az ember, mit tesz és mi lesz a következő lépés. Meg kell teremteni a tevékenység megfelelő körülményeit, hgy a munka kmlyságát a környezet is kiemelje. Szükség van egy, a tevékenységre alkalmas és jellemző, visznylag zárt világ megteremtésére, amihez szűkíteni kell a külső benymásk körét. 52

50 Együttműködés Csprt és team Az isklai munka srán tehetséges személyek biznys célkból, megfelelő szempntk szerint alakuló, felbmló, újra alakuló csprtkat alktnak, melyeknek a legtöbb esetben krdinátra vagy vezetője az ktató tanár. 40 A csprt kifejezés nem egyenlő a kreatív technikák gyakrlásakr használt team-fgalmmal, annál skkal szélesebb jelentésbkra van. Az alktó team 41 egyedi kmplex prbléma megldásának intenzívebbé tételére létrehztt munkacsprt, ahl feltétel a frmális ill. frmalizált csprtstruktúra hiánya, a tagknak el kell fgadniuk, eredendő egyenlőségüket, csak az számít, mennyire vagy képes hzzájárulni a közös gndlkdáshz. Alktóképes csak az a team lehet, melyben strukturálódásra mindig kész strukturálatlanság uralkdik, ill. lyan struktúrák, amelyek mindig készek önmaguk leváltására. A teammunkára alkalmas személy eredendően szrngásmentes, alkalmas a legkülönfélébb szerepek gyrs váltására, anélkül hgy ez személyiségében törést kzna, azaz mély belső identitással kell rendelkeznie. A megldandó prbléma az emberek szellemi kapacitásától függően lehet egyszerűbb vagy kmplexebb. A team-ben a megldás intenzívebbé tétele szóbeli interakciók, kreatív technikák segítségével történik. A szerzőség általában nem megállapítható. A csprt ennél tágabb fgalm, különböző típusai vannak, flyamatsan párhuzamsan több csprt (pl. család, isklai struktúrák, pl. egyetem, tanszék, szak, évflyam stb., szciális és etnikai kötelékek stb.) tagjai vagyunk, ezek jellege, benne elfglalt helyünk, szerepeink másk-másk. A szerepet, mint pszichlógiai kifejezést a társadalmi helyzethez tartzó viselkedési kellékeknek, cselekvési módknak lyan együttesének meghatárzására használjuk, amelyet a külvilág elvár attól, aki ilyen helyzetben van. Egységes megtanulható viselkedésminta, felcserélhető, időtől függő. Egy-egy személy szerepeinek szerveződése skrétű, nehezen átlátható. Vannak alap és mellékszerepeink, kényszerűek és szabadn választttak, flyamatsan és szakaszsan jelen lévők, köztudmásúak és kevésbé jelentékenyek. Vannak a külső elvárásk és a belső lehetőségek függvényében adttak, kivívttak vagy spntánul alakulóak. A szerepek funkciói lyank például, mint valamely pzíció kivívása és megtartása, a közösségi lét fenntartása és a személyes megelégedettség megszerzése. Csprt és team Szerep 53

51 Egymással kijönni Knfliktus A csprtban végzett munkáhz a legmegfelelőbb mttó: Meg kell tanulnunk egymással kijönni. 42 A csprtk működését többek között meghatárzzák a csprtn belüli akciók, mint például a téma, amely köré a csprt szerveződik, a csprtban való részvétel és a csprtért való felelősségvállalás, a tagk közötti összhang, az infrmációcsere és a rknszenvek alakulása, az összetartás élménye, a belső és külső szabályk elfgadása. Egy csprtnak a csprttagkra való hatéknysága annál nagybb, minél jbban értik a tagk a flyamatt. Az emberek közötti kötődés, vnzalm alakulásakr a tér, az idő, a helyzet és a véletlen beflyáslja a véleményt. Meghatárzóak a megismerés, a tudás és a hiedelmek, az érzések, érzelmek, a viselkedés, a szándékk, tervek, a genetikai örökség, a csereelméletben és a kgnitív egyensúly elméletben megfgalmazttak, mely szerint azk, akik segítenek a világról alkttt következetes és kiegyensúlyztt képünk fenntartásában, hasnlóak hzzánk valamint a szciális érettség. A társak jelenléte megerősítő, az összehasnlítás önmagunk értékelésre hat, különösen szrngás és stressz esetén fnts a hasnszőrűek társasága. Az isklában munka- és funkciómegsztás szerint tanár-diák, diák-diák viszny különíthető el, amelyben meghatárzó az autkratikus, demkratikus vagy anarchisztikus nevelői légkör. A csprtn belüli interakciók, melyeket a csprt mérete, a frmaságk, a khézió beflyáslnak, igen különbözőek lehetnek. Ezek összességéből alakul ki a csprtidentitást meghatárzó tényező, de ezek frrásai lyan veszélyeknek is, mint a saját csprt túlértékelésére és másk alulértékelésére való hajlam, egy csprt viselkedésének autmatikus követése, vagy a valóság lyan észlelése, amely nem azt tükrözi, ami van, hanem amit a tagk látni szeretnének, és ez határzza meg, mi az amit a csprt elfgad és értékel, és mi az, amit elutasít és bírál. Knfliktus Knfliktus esetén két szembenálló fél meg van győződve önnön álláspntjának helyességéről, helytelenítik a másikét. Ez vagy interakcióban is megnyilvánul, vagy lappang. Az isklai knfliktushelyzetek jellemző frmája a kmmunikációs zavar, melynek frrásai a különböző egyéni életutak, a generációs különbségek, a társadalmi elvárásk. Tvábbi kk a rsszul szervezett, azaz túlszervezett vagy éppen szervezetlen hierarchikus rend, és vezetők és vezetettek nem kielégítő visznya melyben az kk közt leggyakrabban az alkalmatlanság és az önzés jelenik meg. Ha kialakult feszültséget elfjtják, rbbanáshz vezet, míg tudatsítása segíti a beilleszkedést, a reális énkép kialakítását. Először is tisztázni 54

52 kell, hgy kik a szembenálló felek, mi a lényeg, milyen mély a knfliktus. Másdik lépés az k feltárása, harmadik pedig a megldási lehetőségek feltárása és a tanulságk levnása. Ebben a flyamatban a tanár legyen mindig együttműködő, és ne legyen agresszív, krlátzó, tehetetlen vagy gúnys. A knfliktusk megldása lényeges váltzást kzhat a résztvevőkben, legyenek akár győztesek vagy vesztesek. Fnts az ellentétek elfgadása és szakszerű feldlgzása. A közös pzitív élmények erősítik az iskla értékrendjéhez való kötődést, fejlődik az önismeret, növekszik az önbizalm, fejlődik a szciális képesség. Negatív esetben a feldlgzatlan, rsszul kezelt helyzetek labilissá teszik a csprttagkat, sértettséget, gátláskat kznak, állandósíthatja az egyes tagk elszigetelődését. Nyerő-vesztő helyzetek Kmmunikációs zavarknak a fentieknél kevésbé egyértelmű frmájából is adódhatnak prblémák. Ilyen például, ha egy szakértő, vagy akár tervező munkája srán tett javaslatait a megbízó saját módszereinek, személyének kritikájaként tekinti. Úgy érzi, versenyben van a tanácsadóval annak tekintetében, kinek a módszerei hatássabbak, következésképp megpróbálja elütni őket. Ha erre reagálva a tanácsadó a magarészéről szakértelme védelmére összpntsít, ún. nyerő-vesztő játékba bnylódnak. Nyerő-vesztő győzelmek gyakran mindkét félnek veszteséget jelentenek, és nagy kárkat kznak mind a személyek közötti kapcslatkban, mind a szervezet hatéknyságában. A nyerő-vesztő helyzetek kivédésének módja: Igyekezzünk időben észrevenni a nyerő-vesztő helyzetek kialakulását, az lyan jeleket, mint a kívülről érkező támadás vagy a belülről fellbbanó támadó érzések. Legyünk óvatsak elgndlásaink eladásában, ne erőltessük magunkat máskra. Tisztázzuk a célkat, igyekezzünk megérteni őket, és egyetértésre jutni bennük. Vállaljuk fel, hgy a másik meggyőzhet. Kerüljük az abszlút állításkat, ahl nincs helye a módsításnak. Ha másknak tervezünk, érezze, hgy beflyása van a döntésekre, amik következményei rájuk is vnatkznak. Törekedjünk megegyezésre ahelyett, hgy utasítást vagy többségi nymást alkalmaznánk. Ellenőrizzük, hgy a megldást valóban elfgadta-e mindenki. Nyerő-vesztő helyzetek felldásának módja lyan váltztató beavatkzás, melynek eredménye a mindenkinek győzelmet jelentő Nyerő-vesztő helyzetek 55

53 Kölcsönös bizalm Középpntban a diák személye nyerő-nyerő eredmény. Azt tartsuk szem előtt, ami mindenkinek legjbb, nem pedig azt, hgy mindenárn a magunk elképzelését vigyük keresztül. Kölcsönös bizalm A csprtban kísérletezhetünk új viselkedésmódkkal 43, növelhetjük interpersznális készségeinket, ugyanakkr várható lesz ellenállásunk lyan flyamatkkal szemben, melyeket ijesztőnek, vagy kényszerítőnek érzékelünk. Az ellenállás kényszere fgalmi rendszerünk váltzásából, aggdalmainkból, megszégyenülésből, hibákból és más kellemetlen érzésekből származhatnak. Az elkerülő magatartás rendszerint jól takart és tudattalan, ha tudatsul, igen fájdalmas. A védekezési frmák közül a harcló típus mttója: legjbb védekezés a támadás. A menekülő a nyíltság, az érzelmi bevntság elkerülésére törekszik, míg a csprtmanipulációs eszköze a csprtn belüli speciális, egymást védő kapcslatk kiépítése. Amint a kölcsönös bizalm megalapzódik, hajlamsak lesznek a csprttagk védekezésük csökkentésére. Középpntban a diák személye A képzésnek az embert lyan munkára is elő kell készítenie, ami ma még nem létezik, és amelynek természetét lagfeljebb csak elképzelni tudjuk. Ennek a feladatnak csak úgy lehet megfelelni, ha a diák megtanulja, hgyan kell tanulni és a tudásanyagt új prblémákra alkalmazni. A tehetséggndzás 44 minőségre épülő szelekció, amely csak biznys feltételek esetén alakul ki. A tehetséges személy kiemelkedő képességei révén magas teljesítményre képes, melynek kibntakztatását elősegítendő megfelelően differenciált tantervre és szlgáltatáskra van szükség. A tanár feladata, hgy a diák személyét közpntba állítva megismerje aktuális személyiségképét, természetét, igényeit, el kell fgadnia magatartásmódjának, a véleményeknek és megldásknak váltzatsságát. A megismerés szempntjai: összbenymás, fizikai erőnlét, intellektualitás, elvnatkztató képesség, érzelmi élet, akarat, társas kapcslatk, szciális háttér. Az extrvertált típuskat az jellemzi, hgy érzelmeiket nem tartják kntrll alatt, inkább vezetni kell őket, míg az intrvertált típuskat felszabadítani. Legyen a tanár hiteles, elfgadó, empatikusan megértő, bátrító és támasszn határztt követelményeket is. A krlátzó szabályközpntú menyilvánulás, nem fejlődő egyéneket eredményez, ezért inkább az önálló ítéletalktás kialakulását segítse. Tevékenységét úgy végezze, hgy a diák a segítséget el is tudja fgadni. A dminatív attitüd nem ad 56

54 önállóságt, türelmetlen, csökkenti az aktivitást, míg a demkratikus visznyk szívélyes, segítőkész, elevenebb légkört teremtenek. Az értékelés a kmmunikáció kifejződése diák és tanár, diák és diák közt. Ideális esetben frmatív és szummatív funkciók egyensúlya, azaz fejlesztő, frmáló célú és hatású a fejlesztés flyamatában, és minősítő a lezáró szakaszban. Eredményes és ezért fnts a differenciált egyéni értékelés az egyes tanulói teljesítmények részletes feltárása és bírálata a sztandardizált tesztek mellett. Prjekt-munka srán az értékelő a fejlődésről, mint flyamatról kap infrmációt, ez a teljesítményre alapztt értékelés egyik módja. Az életszerű összetett feladatk egyszerre több képességelemről szlgáltatnak adatt, világs, hgy mi lesz a számnkérés, mód van felkészülésre, együttműködésre, csprtmunkára. A tárgyalktó képesség összetevői (1) Az alktó képességek: helyzetfelismerőképesség és képesség a felismertek megfgalmazására tájékzódóképesség (frrásk, létező megldásk, analógiák gyűjtésére) tervezőképesség (ötletesség, fantázia, célratörő gndlkdás, választás) knstruálóképesség (vázlatból működő, gyártható mdell fejlesztése) ítélőképesség (kritikai magatartás, gndlatk, tettek ütköztetése). (2) A kmmunikációs képességek: közérthetőség (megfelelő kifejezőeszköz kiválasztása) kmplexitás (valamennyi, a tárgyra jellemző tulajdnság megjelenítése) biztnság a kifejezőeszközök használatában. (3) A fgalmi ismeretek és képesség azk használatára: a felhasználó emberről az anyagról, szerkezetről esztétikáról stb. Az egyetemi munka srán többféle nézőpntból ítélhetjük meg a hallgatók munkáját. Az adtt prjektnek, feladatnak megfelelően másmás szempnt kap több vagy kevesebb hangsúlyt. Egyaránt értékelhetjük a munkaflyamat srán végzett tevékenységhez való hzzáállást, szrgalmat, úgymint részvétel a felmérésben, jelenlét a krrektúrákn, kreativitási szint, aktivitás, tervezési gndlatmenet, realizálhatóság szem előtt tartása stb.; és a teljesítmény végeredményét: az összbenymást, a mdell, a dkumentáció és a prezentáció esztétikai és kmmunikációs szintjét, knstrukciót, a funkciót, működést, a grafikai megldáskat illusztrációt, typt, lgót, a rendszerelvűséget, az riginalitást stb. Értékelés Tárgyalktó képesség 57

55 5. A KÉPZÉS TARTALMA Előbb gndlkdni, azután dlgzni. (Windi Winderlich, Verpackungs-Rundschau 9/ ) Tudni, biztsan használni, új utakat keresni BrandScreCard-System Tervezés: elmélet és gyakrlat Tudni biztsan használni új utakat keresni A hallgatókat egyetemi tanulmányaik srán a jövőben keletkező feladatk megldására kell felkészíteni. Az önálló tervezőmunkáhz szükséges biztnságérzet megszerzésének és a fejlődés lehetőségének két alapvető feltétele az alaps szakmai felkészültség, és a prblémamegldó készség fejlesztése. A képzésnek nem lehet célja minden valaha felmerülő infrmáció átadása, ez képtelenség is vlna. Vállalható aznban a lehetőség biztsítása az alapk megszerzéséhez, egy lyan tudásszerkezet megalapzásáhz, amely térben, időben flyamatsan tvábbfejleszthető. A csmaglástervezés összetett flyamat, ezer szállal kötődik a gazdasági, kulturális, művészeti közeghez, az infrmációs flyamatkhz. Ennek megjelenítéséhez több mdell is számba jöhet. Például az egyik megközelítés szerint a csmaglástervezés lyan hármszög középpntjában van, melynek sarkait a terméktervezés, a grafikai tervezés és az interface tervezése alktják, míg egy másik szerint (balra) a csmaglás a termékkel együtt a márka közpnti eleme, amit a reklám, a kndíciók és a frgalmba hzatal hármas egysége vesz körül. A marketing szempntk szerint kifejlesztett rendszerben a márka és a fgyasztó a pénzügyi szempntkkal egyenrangúan az előtérben állnak, mert a márka az, ami a vevőnél az eredményt megalapzó faktr. Éppen a márkás termékek között játszanak kisebb szerepet a termék minőségi szempntjai, skkal inkább a kmmunikációs tényezők, a márka képe, megbecsülése úgymint a csmaglás, a reklám, a márkanév és a design. 45 A különböző szemléletmódk nem feltétlenül zárják ki egymást. Míg az első műfaji meghatárzásra tesz javaslatt, az utóbbi gazdasági szempntk szerint értékel. Sem tvábbi elméletekre nem kívánk kitérni, sem tvábbi elemzésbe belefgni. Itt elegendő az is, hgy fentiek az első fejezetekben említett branding-gel, vagy az integrált vállalati image fgalmával és az ezekhez kapcslódó feladatk skaságával és skféleségével a szakmában rejlő szerteágazó fejlődési lehetőségeket villantják fel. 58

56 A hallgatók és leendő tervezők személyes indíttatása, képességei, személyiségjegyei, felkészültsége, érdeklődése stb. együttesen határzzák meg, hgy a későbbiekben mely munkaflyamatban, milyen szerepkörrel és kmpetenciával vesznek részt. Hgy a flyamatsan váltzó körülményekkel lépést tudnak-e tartani, képesek-e alkalmazkdni, mi több: maguk is alakítóivá válnak. A tanár nem vezetheti kézen fgva az egyetemi hallgatót, mint egy kisdiákt. Süthet, mint a nap, s a hallgató maga dönt, mit hasznsít a felkínáltakból. A képzés srán a hallgatóknak reális teret kell maguk körül érezniük, egy afféle hegyről nyíló panrámát, amelyben felismerhetőek a különböző lehetőségek és célk, amelyekhez aznban az utat saját maguknak kell megválasztaniuk, akár új utakat törniük. Nem csak vertikális, de hrizntális karriert is befuthatnak. Egyre beflyássabb egyre magasabb és egyre jbban fizető pzíciók megszerzése helyett törekedhetnek új területek bejárására vagy a területek közötti kmmunikáció fejlesztésére. Prjekt-közpntú ktatás A tervezéshez szükséges alapvetéseket mint hzzáállás, szemlélet, metdika, a prblémamegldás flyamatának megismerése stb. elméleti órákn nem, vagy csak igen nehezen lehet átadni. A hallgatók, még ha meg is értik, a megismert módszereket nemigen tudják alkalmazni a gyakrlatban. Ezért hatéknyabb, ha ezeket az ismereteket a gyakrlati tervezési feladatk srán kapják válaszként, a hgy is kezdjek hzzá kérdésre. Meg kell tapasztalniuk, hgy ezek a gndlatk, évtizedek tapasztalatainak összegzéseként öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Ismeretük szükséges a tudats munkáhz. Nem valamely dgmaként, vagy kötelező receptként kell használni őket, sőt meghaladhatóak, tvábbfejleszthetőek. Mindamellett rendkívüli hasznukat minden tervező megéli előbb vagy utóbb, ha valamely feladat kevésbé illik hzzá, ha beáll a blackut. Mintákként segítenek tvábblendülni a kezdeti, vagy a tervezés valamely pntján beálló tehetetlenségen. Rendszerező elvekként segítenek a gndlkdásmód tisztázásában, hgy a hiányzó láncszemeket, hibákat, nézeteltéréseket fülön csíphessük. Végül kmmunikációs eszközök, egyfajta közös nevezők a tervezőtársakkal, a műszaki szakemberekkel, a megrendelővel. A tervezéselmélet egy-egy témáját a Függelékben idézem a könnyű áttekinthetőség és a rugalmasság jegyében vázlats frmában. A tervezés tantárgy tíz féléven keresztül végighúzódva képezi a csmaglástervezési stúdiumk alapját. A tervezési flyamat előkészítésére és a tervezés gyakrlatára az egyetemi jegyzetben részletesebben térek ki. A többi tantárgy a tervezéshez lyan Prjekt-közpntú ktatás 59

57 Teljesítendő tartalmak nélkülözhetetlen elméleti és gyakrlati ismeretekkel szlgál, melyeket a hallgatóknak tervezési gyakrlatukba megfelelően be kell tudniuk építeni. Legszerencsésebbnek ezért egy lyan módszer tűnik, amely prjekt-közpntú, azaz centrumában a tervezési feladat áll, és a megszerezhető tudásanyagt az adtt csprtt tanító tanárk által közösen kidlgztt prgram szerint kapják meg a hallgatók. A csmaglástervezés alkalmaztt jellegéből adódóan a branding avagy márkafejlesztés szempntjainak figyelembe vétele mellett meg kell ismerni a becsmaglandó terméket mind fizikai mind szellemi valójában ahhz, hgy jó csmaglás szülessen. Szeretném ezért is kiemelni a tárgyelemzés jelentőségét. Módszerében érdemes az elméleti, vagy még inkább gndlati megközelítésen túl a megismerés szempntjából hatéknyabb gyakrlatra, a megélt tudásra irányítani a hangsúlyt. Ez leginkább a frmatan valamint a termékergnómiatermékpszichlógia tantárgyak ktatóival együttműködve valósítható meg úgy, hgy egy-egy tervezési feladathz kapcslódóan időszerű témákat dlgznak fel a hallgatók. A tanulmányk srán biznys dlgkat meg kell ismerni, máskat ki kell próbálni, és vannak, amiket be kell gyakrlni. A legmegfelelőbb ehhez a prjekt rendszerű ktatás. Legfőbb erénye a tematikai, technikai és terjedelem-béli rugalmasság: szabadn alakítható a rendelkezésre álló idő, az adtt körülmények és a hallgatók személyi adttságainak függvényében. A váltzó összetettségű feladatk illetve feladatsrk egyszerre többféle ismeretanyag megszerzését, többféle technika kipróbálását, többféle készség fejlesztését teszik lehetővé. Az alábbiakban felsrlm azkat a tartalmakat, amelyeket a hallgatóknak érinteniük kell a képzés srán. A lista az átláthatóság kedvéért egyfajta tematikai rendszert követ, amely aznban nem jelent sem időrendi, sem fntssági srrendet! Ahhz, hgy teljesítésüket akár egy füzetben vezetve könnyen át lehessen tekinteni, ki kell dlgzni egy rendszert, amely szerint meghatárzhatjuk a kötelezőeket, melyek mindegyikét teljesíteni kell, míg a választhatóknak csak egy biznys részét, például kétharmadát (ezekbe beszámíthatók a külföldi tanulmányút alatt elvégzett más tartalmú, de megfelelő színvnalú tartalmak is). 60

58 A képzés srán minden hallgatónak legalább egyszer fglalkznia kell: A különböző csmaglóeszköz-típuskkal, azkban rejlő frmálási lehetőségekkel: dbz (gem. alapfrmák), palack (frgástest), fóliák, tubusk, tasakk, szabad frmálás. A kapcslódó technlógiai ismeretekkel: a papír, a fa, az üveg, a műanyag, a textil, a természetben lebmló és a társíttt anyagk tulajdnságaival, felhasználási területeivel, a csmaglószerek gyártási lehetőségeivel, mint frmázás, töltés, zárás stb. A különböző termékkörökkel, mint élelmiszer, kzmetikum, iparcikk stb. és termékállagk, pl. szilárd, flyékny, pépes, pr, törékeny tárgyegyüttes stb. különböző méretekben A fgyasztói csmaglás a termék használatát könnyítő funkcióival pl. adaglás, valamint a szállítási csmaglás másdlags funkcióival pl. átalakítva a gndlákra való bepaklást megkönnyítő eszköz, kínáló dbz stb. A csmaglás megjelenésével az árusítóhelyeken, eladáshelyi reklámeszközökkel, display, mint prezentációs felület, állvány, stb. Tervezni kell különböző, az életkr, nem, anyagi lehetőségek szerint megjelenő célcsprtk és fgyasztói típusk, mint pl.: autriter, tárgyilags, biztnságra törekvő, számára a legkülönbözőbb stíluskban, pl. harmnikus, lágy, elegáns, racinális, sprts stb. Fglalkzniuk kell a márkával, mint kmmunikációs rendszerrel, ehhez szükséges 3 márka nyelvezetének tanulmánymélységű elemzése időben és térben megjelenő csmaglásai alapján. Csmaglást kell tervezni kell már bevezetett márkáhz pl. új termékcsalád, valamint fglalkzni kell önálló márka tervezésével fiktív vagy éles feladat srán. Tervezni kell egyedi csmaglást és rendszertervet: termékcsaládt, kódrendszert. A hallgatóknak végig kell próbálniuk a váltzats alktási, tervezési technikák által kínált lehetőségeket és szerepeket önálló és teammunkában, meg kell élniük a különböző kmpetenciák, tapasztalatk visznyát, kísérlet és kutatás, együttműködés és versenyhelyzet, irányító és beszttt stb. Részt kell venniük mint vendéghallgató és mint megfigyelő különböző tanulmányutakn, szakmai fórumkn, knferenciákn, kiállításkn, vásárkn. Együtt kell működniük az iparral legalább egy éles feladatban és a két-hárm hónaps szakmai gyakrlatk alkalmával, valamint más egyetemek hallgatóival Budapesti Műszaki Főiskla Rejtő Sándr Könnyűipari Kar (krábban Könnyűipari Műszaki Főiskla) Csmaglás és Papírtechnlógiai Tanszéke, KÖZGÁZ, ELTE stb) is. 61

59 Prezentáció Dkumentáció Publikáció Prjektek Prezentáció/dkumentáció Minden prjekt szerves része a prjektet bemutató prezentáció és a kivitelezést, valamint az archiválást lehetővé tevő dkumentáció elkészítése. Végig kell járniuk a különböző prezentációs technikák vizuális és verbális lehetőségeit, eszközeit, szűk körben és nagy közönség előtt, szakmai körben, a megrendelő, vagy a gyártásért felelő munkatársak felé, munkaflyamat srán, vagy akár saját hme page készítésekr, hgy a későbbiekben mindig a legmegfelelőbbet válasszák. Flyamatsan meg kell jelentetni, és karban kell tartani például az Egyetem hnlapján mind a hallgatók, mind a Tanszék archívumát. A hallgatók és a szakma jó hírének megalapzására és áplására keresni kell a lehetőséget a teljesítmények publikálására, legyen az bármilyen média. Fiatal tervezőknek ingyenes nemzetközi megjelenésre ad lehetőséget, pl. a Design Reprt, ahl hallgatók munkáikról saját maguk által összeállíttt duplaldaln számlhatnak be. Prjektek Az első évflyam alapképzése után következő hét szemeszter egyike külföldi csere, tanulmányút lehet, míg a tizedik, befejező félév a diplma készítésének ideje. Hat félév marad tehát arra, hgy a fent említett ismereteket és gyakrlatkat a hallgatók a tervezés tantárgy prjektjei alkalmával és a kísérő tantárgyak segítségével elsajátítsák. A rövidek és hsszabb prjekteket időtartamuk szerint váltgatva, kmplexitásukat fkzatsan emelve érdemes megszervezni. Az alapképző utáni első félév legfntsabb célja a megismerkedés, egymással, a hallgatókkal és ktatókkal valamint a választtt szak alapfgalmaival. Az első prjektet érdemes a szakra frissen kerülő hallgatókból alakuló csprt számára egy semleges közegben, például a zsennyei alktótelepen megszervezni. A környezet váltzása mindenki számára a tiszta lappal való indulás lehetőségét kínálja fel. A feladat lehet kicsit blnds, kísérletező, de mindenképpen legyen nyittt. Fel lehet vetni például valamely a csmaglással összefüggő fgalmat mint burklás, védelem, nyitás stb., amit a hallgatók szabadn, saját elképzeléseiknek megfelelően dlgznak fel. Esténként vacsra után mindenki beszámlhat a napjáról, szándékairól s hgy mit sikerült azkból teljesítenie. A munkát lehet videó vagy fényképfelvételekkel kísérni, vagy azktól elzárkózni. A lényeg, hgy mindenki fel merje vállalni önmagát, gndlatait, hzzáállását, tevékenységét. Nagyn sk későbbi félreértést, feszültséget lehet elkerülni, ha idejében és alapsan megismerjük azkat, akikkel a jövőben együtt kell működnünk. A személyiségjegyek, hgy valaki intrvertált vagy extrvertált, hgy a dlgkat egyszerűsítő alkat-e és a munka rövidebbik végét fgja meg, 62

60 vagy éppen hajlams a részletekben elbóklászni, hgy alakulnak-e együttműködő párk, vagy valaki inkább elhúzódik a többiektől stb., az ktató számára is tájékzódási pntkat nyújtanak. Ezeket a képzés srán a személyre szóló feladatkiadásktól az elvárásk megfgalmazásán és a knzultációkn át a kiértékelésekig szem előtt tarthat, hgy a hallgató számára a legmegfelelőbb fejlődési lehetőségeket teremthesse meg. A munka közegének a személyközi kapcslatkn túl másik fnts eleme a munkahely, az isklai műtermek. Visszatérve az isklába közösen kell elhatárzni és megvalósítani a megfelelő környezet megteremtését, hgy a hallgatók azt sajátjuknak érezzék és megbecsüljék. A tvábbiakban a prjektek legfntsabb jellemzőjének egyfajta kntrllált rugalmasságt tartsunk, amely egyaránt érintheti a tematikát, a szerkezetet, vagy az időtényezőt. Ez a szemlélet a már említett személyiség-specifikus hangsúlykn túl lehetőséget nyújt a témát kísérő érdeklődés függvényében kisebb vagy nagybb, akár évflyamkat átívelő csprtk együttműködésére is. Ennek előnye, hgy a témáhz meghívtt vendégek, előadók vagy a szervezett üzemlátgatásk stb. kmplex áttekintést nyújtanak, míg a feladatsrk a részt vevők felkészültségi állaptáhz igazíthatóak. Tvábbmenve, adtt esetben egy prjekt tervezett ideje rövidülhet, vagy hsszabbdhat, iránya módsulhat, ha a munka értelmesebbé válik általa. Minden prjekt, legyen az egyszerű vagy kmplex, valamilyen prezentációval zárul, ami a feladat megldásának egyenrangú része, ezért már a munka megkezdésekr tisztázni kell ennek módját és értékelés szempntjait. Az értékelést a munkafázisk srán és a feladat befejezésekr egyaránt közösen és részletesen kell megtenni, hgy minden résztvevő egyenlő eséllyel kulhassn belőle. Annál jbb, minél skszínűbbek a prjektek. Egy-egy kmly, hónapkig tartó munka után üdítőleg hat egy frissítő játék, de ennek könnyedsége nem jelenti azt, hgy ne lehetne a tanulságaiból a későbbiekben esetleg egy másik munkacsprtnak értelmes feladatt állítani. Ezen túl az egyetemi munka részévé kell tenni a kutatást is, amely túlmutat az általánsan ismert, feladatkhz kapcslódó infrmáció-gyűjtésen. A prjektek témáit nagyn skféle frrásból lehet meríteni. A hallgatók prbléma-érzékenységét mutatja és fejleszti, ha már a téma-keresés illetve a prbléma-állítás is teljesítendő feladatuk része. Ki lehet indulni Frrásk 63

61 egyéni élmények, ismeretségek, kapcslatk, ötletek stb. alapján, mint egy áruházi tapasztalat. Például cél lehet jó minőségű magyar termék versenyképessé tétele a külföldről származó árukkal szemben itthn, ill. külföldi piackn. Ilyenek a mezőgazdasági termékek, bi-termékek, ahl magasabb minőség azns árn jelentkezhet (dzsemek, italk, friss és száríttt zöldségek stb.) vagy kzmetikai termékek, ahl a hasnló minőség alacsnyabb árn, jóval értékén alul jelenik meg (pl. tinédzsereknek). Lehet az ötletadó egy újsághír a frgalmazás alternatív módjairól a hálón (E-Cmmerce): virtuális és reális, elektrnikus megrendelés és csmagküldő szlgáltatás. Egy kutatási eredmény aprpóján több témát, prjektet is meghatárzhatunk. A legfrissebbek közé tartzik például a Pr Cartn, a kartn- és dbzgyártók nemzetközi egyesülése 46 megrendelésére bécsi Indítékkutató Intézet (Institut für Mtivfrschung Wien, IfM) által készített felmérése arról, mit várnak el a fgyasztók a csmaglástól, mit nyújtanak a kartndbz csmaglásk a műanyag csmagláskkal egybevetve. Egy ilyen tanulmányból legalább két fejlesztési lehetőség adódik. Lehet a megrendelők, a kartndbz-lbbi számára kedvező irányban kutakdni, azaz fantáziadúsabb frmálással, felületképzéssel mdernebbé, izgalmasabbá, és látható anyagkmbinációkkal, rétegeléssel, felületkezeléssel a nedvességgel szemben ellenállóbbá tenni a dbzkat stb., hgy versenyképességük megmaradjn, illetve tvább növekedjék. Lehet aznban tvább is gndlni a dlgt, és a tanulmányban sk szempntból alulmaradó műanyag csmagláskban rejlő lehetőségeket kutatva, a glbális, pl. a környezetterhelési szempntkat figyelembe véve a skszr bizny kedvezőbbnek biznyuló műanyagt a vásárlók számára vnzóbbá tenni. A felelősséggel gndlkdó és döntő tervezőn múlik, hgy az adtt esetben melyik szempntt helyezi előtérbe. Egy ilyen felmérésből kiinduló már megvalósult prjekt eredménye például egy új csmaglóeszköz lett. A svájci H. Obrist & C. AG tubusgyár felmérése, a fgyasztók tubuskkal szemben támaszttt igényeit vizsgálta. A meglévő hagymánys eszközök ismeretében ezek az elvárásk ellentmndássnak biznyultak, ezért gyökeresen új fejlesztésre határzták el magukat. A felhasználók, töltő- és gyártócégek technlógusai valamint a designerek (a dlgzatban már említett Future Brand svájci irdájának tervezői) közös munkájának eredménye lett a SOFTube, ami egyesíti magában a tubus, a kupakján álló flakn és a tasak előnyeit

62 Témajavaslatk A tvábbiakban néhány példát mutatk különböző prjektekre. Ezek között vannak már említett frissítő, egy-két naps vagy egy-két hetes feladatk, és egy félévet igénybe vevő, akár diplmamunkának is megfelelő prjektek. Itt mst részletes kidlgzásuk nélkül ízelítőnek, kedvcsinálónak szánm őket. Jelenség (Méret Anyag Frma Felület Szín Grafika ) Elemezzen egy csmaglást, majd nyúljn bele úgy, hgy ne az eredeti módn működjön (pl. befőttes üveg menete frdítva nem tudm nyitni-zárni stb.) Elemezzen egy ismert, karakteres márkajelet és kntrakarikírzza azt (ld. Mzart-Kugel és Salieri kváder, Cca-Cla és a képen szereplő Cultur Handlung könyvesblt hálózat lgója stb.) Ismert csmaglóeszköz hagymánys anyagát váltása ki máskkal! Milyen funkcinális, frmai, terjedelmi stb. váltzáskhz vezet? Merítsen ötleteket más léptékből (ld. gyógyszer-kapszula), miniből maxi, maxiból mini (pl. kalap-gyűszű), hl a határ? Plasztikai feladat srán mintázzn meg egy jellegzetes frmát. A tárgy karakterességének értékelése zárt dbzba nyúlva tapgatással történik, a többieknek le kell írniuk/rajzlniuk mit láttak (pl. diszkóban: sör vagy kóla, unikum vagy pezsgő). Készítsen kartndbz csmaglást hajtgatással, mint a funkció/termékkör (pl. száraztészta, vágtt virág, kisállat) meghatárzóját, karakteres kifejezőjét grafika, felirat stb. nélkül. Keressen nemesítési eljáráskat a tapintásban mint érzékelésben rejlő lehetőségek kiaknázására. Színek használata nélkül tegye egyértelművé, hgy pl. a tetrapackban, fóliában stb. pl. fehér- vagy vörösbr van-e. Funkció Adjn plusz funkciót egy meglévő csmaglóeszközhöz (pl. a képen az áruházi gndlák plcaira való kipaklást megkönnyítő gyűjtőcsmaglás a szabálytalan frmájú csmaglásk esetén) Keressen lehetőségeket a csmaglás több életére avagy átváltzási lehetőségeire (pl. szbaantenna és talpa: burkból áthajtva állvánnyá, játékk dbza babaházzá áll össze stb.) Váltsn ki a csmaglással egy más funkciót (ld. duplafalú, gmbnymásra hűtő/fűtő knzervdbz 48 ) Találjn ki egy új palackt záró-nyitó elemet a nyitást megnehezíteni pl. gyerekbiztssá tenni, vagy éppen megkönnyíteni, járuléks nyitóeszközt kiváltani (pl. a képen brs és söröspalackk) Állítsn bevett csmaglási rendszert új funkcióba (ld. a képen virághagyma knzervdbzban) Témajavaslatk 65

63 Kísérletek Hgyan lehet létező, működő, elterjedt csmaglási rendszereket új termékkörön alkalmazni? Analógiák a természetből: pl. a növény- és állatvilágból stb. (ld. tjás, banán és a rétegelt falú csmaglószerek stb.) Mit lehet a hulladékból csinálni? (ld. hrglt tejeszacskó-szőnyeg, tjástartó-lambéria stb.) Régi, muzeális, hagymánys stb. ötletek, szkásk, technikák, anyagk által kínált mai lehetőségek (mint pl. kéregedény régen itthn, vagy banánlevél ma Vietnámban, ld. a képen) Mit lehet kezdeni egy termékkel, valamely alapanyaggal, technlógiával stb.? (pl. vaj, plifam stb.) Határesetek Az ipari frmatervezéshez: pl. a flyékny szappan tartálya vagy szappanadagló berendezés; a tejszínhabspray csmaglás vagy tejszínhabkészítő autmata? Isklaszerek és irdaszerek, tkk, tartók, iratgyűjtők, archiváló rendszerek, egyszeri felhasználású (megehető, eldbható stb.) edények, tálcák partira, majálisra, kiránduláshz stb. Csmaglószerek mint inspirációs eszközök (ld. a képen papírtasakktól, tetrapack-dbzktól ihletett táskák) A csmaglás, mint a termék része (pl. fóliáztt WC-ülőke, eldbható fényképezőgép stb.) Crprate Design: reklámajándék, pl. palacknyitó eszköz különböző márkák karakterét kifejező megtervezése Crprate Architecture: kiállításk, vásárk, üzletek, kirakat, cégtábla Internet: virtuális térben virtuális csmaglásk pl. zeneszámhz A képzőművészethez: pl. burk/burklás/burklat mint művészi kifejezőeszköz ld. Christ, japán csmók stb., a képzőművészet tárgya és eszköze pl. Andy Warhl (ld. a képeken Claus Gedicke ftója és Andreas Aigner mbilja) Kmmunikáció Pr és kntra: szóbeli vélemény megfgalmazása, érvelés: ugyanarról a termékről jó és rssz kritika pl. srslás alapján Játék: egy papírn mindig behajtva fgalm-rajz-fgalm-rajz, mi lett a vége?! Kiállítás, vásár, üzlettípusk stb. és virtuális vásárlás megtekintése, elemzése, feldlgzása, vita 66

64 Kutatás Fejlesztés Új termékkör-karaktert kitalálni, pl. pótkávé/malátakávé, akár nevet is keresni hzzá (mint mzi ) A tájékzódást segítő design: multiszenzrikus design, pl. újszerű kód kidlgzása (pl. italkhz: szénsavas vagy csendes, alkhltartalmú vagy alkhlmentes stb. ld. só és brsszóró) Szciális témák: válasszn ki terméket, csmaglást: hgyan lehetne nélküle élni? Idegen kultúrák itthn (Mc Dnalds és Paprika), magyar termék külföldön (Tkaji és Balatn br) ld. Red Bull Ázsiából Környezetkímélő csmaglás: hnnan látm rajta, mit kell vele használat után tenni, gyűjteni, újra használni, hvá dbjam stb.? (pl. itals dbzkat visszagyűjtő autmata) Új utak, pl. bi-műanyag, újratermeszthető anyagk (ld. a felső képen) stb. és a társadalm reakciója Mit nevezhetünk még csmaglásnak? (héjak, ruházat, bőr stb.) Alternatív tervezői szemléletek ld. Philippe Starck: nn-prducts fr nn-cnsumers in the future mral market 49 (ld. az alsó képen: csábítás helyett infrmáció ) Víziók, mi lesz a csmaglással a jövő században? pl. utántöltő állmás Műtermek A környezeti feltételek kncentrációra, munkára való hatásának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyzni. Míg a hétköznapi tudatállaptból munkavégzéshez szükséges összpntsítás eléréséhez nagyban hzzájárul a helyiség kialakítása, munkaszaga, addig a civil, da nem illő elemek mindannyiszr zavarólag hatnak, sőt gyakran ki is zökkentenek a kncentrációból. Ez egyfelől elrablja a tevékenység nyújttta örömet, másfelől visszaveti a munka hatéknyságát. A környezetnek, mst már knkrétan a hallgatók műtermeinek, természetesen nem szükséges sterilnek, vagy jellegtelennek lennie, sőt, nyújtsn megfelelő helyszínt a munkára való ráhanglódáshz szükséges rituáléknak is. Ez utóbbiak eszközei lehetnek például egy faliújság, amelyen a belépőt az adtt munkacsprtt érintő aktuális hírek fgadják, kézmsó hely, fgas, munkaruha, köpeny váltására, lvasó sark szakmai flyóiratkkal, a munka tárgyát érintő háttérinfrmációkkal, demnstrációs tábla stb. Minden hallgatónak biztsítani kell egy önálló munkaasztalt megfelelő térrel úgy, hgy egymást ne zavarják, de alkalmadtán mód legyen közös megbeszélésekre is. Fnts a helyes világítás, a zárható szekrények a munkaeszközök számára, és lyan tér, amely nagybb Műtermek, műhelyek 67

65 Infrmációs bázis tárgyak mdellezéséhez is lehetőséget nyújt. A bútrzat legyen mbil, így egy-egy feladat kiadásakr közösen el lehet dönteni a munkamódszert, és annak megfelelően lehet berendezni a termet. Az lvasósark szükség szerint átalakulhat kerekasztal-beszélgetések színterévé. A hallgatóknak meg kell tanulniuk lyan munkaeszközök kezelését, mint elektrnikus fényképezőgép, videó, vetítő, számítógép Internet hzzáférési lehetőséggel stb., hgy azkat a Tanszékről kölcsönözhessék, illetve felelősséggel használhassák. A hallgatóknak legalább elemi szinten gyakrlniuk kell a mdellezést, így a munkavégzés másik fő színtere, a mdellező műhelyben ktatók munkája, a műhely felszereltsége, kialakítása egyaránt igen nagy jelentőségű. Infrmációs bázis A Tanszéken szükség van egy saját kézikönyvtárra Internet hzzáférési lehetőséggel, amelyet a hallgatók mint afféle infrmációs bázist helyben, aznnal használhatnak. Az alapvető szakmai kézikönyvek mellett itt kell helyet kapniuk a szakirányk által járattt flyóiratknak, a kiállításkról, vásárkról begyűjtött brsúráknak, gyártóktól beszerzett anyagmintáknak stb. és a szakmai fórumk címlistájának. Napra készen hzzá kell tudni férni a Tanszék hallgatói által készített, az évek srán felgyülemlő elméleti dlgzatkhz, nymn kell tudni követni a krábbi és az időszerű prjekteket, kik azk, akikkel a Tanszék, a hallgatók kapcslatba kerültek az ipar és a technlógiai szakemberek köréből. Ilyen módn kiépíthetőek azk a kapcslatk, amelyek flyamatssága révén a munkaflyamat felgyrsulhat, hisz a közreműködők szinte félszavakból is megértik egymást. Végül itt kaphat helyet a szakiránykn készült munkákat, diplmákat bemutató dkumentáció. 68

66 Kísérő tantárgyak A kísérő tantárgyak egy részének alapzó tárgyaknak kell lennie, hiszen biznys fgalmak ismerete nélkül nem lehet a tervezés tárgyáról knzultálni, nem lehet fgyasztói csmaglást tervezni. Ezek nagy részénél egyáltalán nem szükséges, hgy több, vagy akár csak egy féléven át is elhúzódjanak. A tantárgyak más része aznban terjedelmi vagy tematikai kk miatt végig kíséri a stúdiumt. A tantárgyakat bürkratikusan az különbözteti meg az előadásktól, hgy vizsga ill. érdemjegy-kötelesek. Szeretném aznban hangsúlyzni, hgy igen nagy szükség van a szigrúan vett szakmai ismereteken túlmenően lyan tanszéki előadássrzatkra, ahl meghívtt előadók legfrissebb kulturális, tudmánys, művészeti, szakmai eredményekről számlnak be, egyfajta fórumt, vitát, együttgndlkdást prvkálva a hallgatókkal, a leendő értelmiséggel. Vannak lyan elméleti ismeretek, melyeket léptéküknél fgva, illetve mert külön szakember/előadó közreműködését igénylik a tervezés gyakrlatát segítő, de önálló elméleti tantárgyakként tárgyaljuk. Mindamellett érdemes és szükséges az ktatók, előadók együttműködése. Lehetőség szerint egyeztetni kell a tantárgyak tartalmának időbeli taglását, hgy a megfelelő ismeretek az éppen időszerű tervezési prjektekhez kapcslódjanak. Az alábbiakban tantárgyak szerint azkat a fgalmakat említem meg, melyek ismerete feltétlenül szükséges a csmaglástervezés gyakrlatáhz. Biznys fgalmak, pl. a kmmunikáció, több tantárgy tárgyalásakr is megjelenik. Ez csak részben jelent átfedést, hiszen egy-egy szakmai fórum különböző nézőpntból, más-más megvilágításban láttatja. A tantárgyak itt következő leírásának részletezése különböző mélységű. Az lyan alapvető és a hallgatókat szinte a diplmáig végigkísérő tárgyak, mint az ábrázlási vagy megjelenítési stúdiumkn belül a szabadkézi rajz, műszaki rajz, mintázás vagy a mdellezés, hagymánysan szerepelnek a tanrendben, ezek tematikájára nem térek ki külön. Szeretném aznban mind a tervezésben, mind a személyiségfejlődésben való jelentőségüket hangsúlyzni. Más, a szakképzést támgató tárgyak esetében arra utalk, hgy mik azk a témakörök, fgalmak, gyakrlatk, amelyeknek a feltétlenül hangsúlyt kell kapniuk. 69

67 Ábrázlási/megjelenítési stúdiumk Szabadkézi rajz Műszaki rajz Mintázás Mdellezés Ftózás A számítógép használata Ábrázlási/megjelenítési stúdiumk A tervezési flyamat srán ezek azk az eszközök, amelyekkel a hallgató látásmódját és vizuális kifejezőkészségét fejleszti, gndlatait képi és téri frmákban is meg tudja fgalmazni önmaga számára, valamint át tudja adni a többieknek. Meg kell ismernie a különböző megjelenítési technikákat, hgy a tervezési stúdiumk srán is, mindig az adtt helyzetnek és funkciónak megfelelően, a leghatéknyabbat választhassa és alkalmazhassa. Ezek a stúdiumk közvetlen gyakrlati hasznuk mellett egyfajta szelepként alkalmat adnak az önmegvalósításra, önkifejezésre is. Mindamellett azt tartm legfntsabbnak, hgy a tervezés tantárgy prgramjáhz igazdva, azzal egymást kiegészítve harmnikus egységet alkssanak. a) Szabadkézi rajz b) Műszaki rajz c) Mintázás d) Mdellezés A ftózásnak a tárgyftózásn és a dkumentációk, prezentációk létrehzásán túl a csmaglástervezők ktatásában tvábbi jelentősége, hgy a tervezés flyamán illusztrációk készítésekr is alkalmazható. Bár a gyakrlatk srán a hangsúly elsősrban a tárgyftózásn van, a hallgatóknak módjuk nyílik megismerni sajáts tartalmak kifejezésének módjait is. Az itt szerzett alapfkú ismeretek és a gyakrlati tapasztalatk elősegítik a társművészekkel, prfi ftóssal, illusztrátrral való érdemi együttműködést. A ftózás eszközei, fénytani, ptikai, kémiai alapismeretek A manuális és a digitális fényképezőgépek használata Kmpzíció, látószög, perspektíva, megvilágítás, fényerő Műfajk, képszerkesztés, képfeldlgzás A hallgatóknak a munkájukat segítő minden lehetséges eszközt és megldási frmát meg kell ismerniük a stúdiumk srán, hgy az adtt helyzetben annak megfelelően választhassanak és dönthessenek. A gyakrlatban kell megtapasztalniuk, mit tehetnek, mit tegyenek, és mit ne tegyenek meg a számítógép adta lehetőségek közül. A cmputer lyan munkaeszköz, amely a tervezés előkészítése és flyamata srán egyaránt megkönnyítheti biznys munkaflyamatk elvégzését. Önkntrll nélküli használata aznban azt a veszélyt is magában rejti, hgy az ember függővé válik, hajlamssá lesz más eszközök mellőzésére, csak a felinstallált prgramk adta lehetőségekkel él, és nélkülük megbénul. A ceruza vagy tus nem irányítja az ember kezét, de a hardverekkel és szftverekkel felvértezett gép lyan beépített kliséket tartalmaz, amelyek a kreatív munkát hátráltatják, átgndlatlan használatuk igénytelenséghez, jellegtelenséghez, frmalizmushz vezet. 70

68 A számítógép a rajta futó prgramk segítségével ábrázlási, megjelenítési technika, a technlógiai tervezés eszköze, kmmunikációs eszköz az infrmációgyűjtéstől a kivitelezéshez szükséges adatállmányk elkészítéséig és az adatátvitelig. Módt nyújt az összehasnlításra, értékelésre, tesztelésre is (pl. virtuális terek megteremtésével, mint például egy áruházi gndla, ahl a tervezett csmaglást a knkurens termékek között éles helyzetben, a vásárló szemszögéből láthatjuk). Fnts, hgy a hallgatók legalább a vázlatk, tömegvázlatk, előtervek szintjéig képesek legyenek reális mdellek készítésére, hgy azkat kézbe véve valóban megéljék a frmát, a teret, az anyagt, a felületet amit teremtenek. A véglegesítés srán a szftverek módt adnak a ftószerűen megjeleníthető hármdimenziós mdellek előállításáhz, amelyek nem csak igen látványsak, de a tvábbi felkínált hzzáadtt infrmációk anyagminőségekről, tűréshatárkról stb. segítségével kiindulópntjaivá válhatnak a számítógép által vezérelt gépi készítésű mdellek, prttípusk készítéséhez flyamatsan ellenőrzött flyamatk keretében. Véleményem szerint a jövőben a számítógép használatában való alapfkú jártasság éppúgy az egyetemi felvétel feltétele kell legyen, mint ahgyan a nyelvvizsga valamelyik idegen nyelvből. Gndlk itt mindenekelőtt a Wrd és a CrelDraw ismeretére. Az előbbi a tanulmányk srán elsősrban az elméleti tárgyakhz szükséges házidlgzatk megírását könnyítené és gyrsítaná meg, ilyen módn több időt engedve a tervezési feladatkra, az utóbbi a tervezéshez nélkülözhetetlen előkészítő gyakrlatk egyik eszköze, hiszen például betűrajzra, Letraset alkalmazására nincs idő. A többi prgram megismerésére flyamatsan, a tervezési gyakrlatkkal párhuzamsan kerülhet sr. A számítógépes munkahelyekről való vélemények megsztttak. A Macintsh kntra PC vita csendesedni látszik, hiszen egyre több az lyan prgram, amely mindkét rendszeren használható, ill. többékevésbé kmpatibilis egymással. A vizuális kmmunikációval, reklámmal fglalkzó tervezőirdák, reklámügynökségek Macintsh-t használnak, míg az ipari frmatervezéshez, építészeti tervezéshez és a csmaglásk technlógiai tervezéséhez a PC-n futó prgramk terjedtek el. Saját tapasztalataim szerint a grafikai és tipgráfiai ismeretek elsajátításáhz tökéletesen megfelelnek a PC kínálta anyagilag jóval kedvezőbb lehetőségek, úgy mint a CrelDraw és a Phtshp. Kmlyabb kiadványszerkesztéshez alkalmasabb a Mc-es QarkXPress. Számítógépes prgramk 71

69 QuarkWrapture A Macintsh gépeken jellemzően tervezéshez használt szftverek: Adbe Illustratr, Phtshp, QarkXPress, Freehand; prezentációhz Pwer Pint. A legelterjedtebb és a tervezéshez elengedhetetlen PC-s prgramk: a Crel prgramcsmagn belül a CrelDraw, a Phtshp, a Wrd; prezentációhz az egyszerűbb PwerPint, az igényes Internet felhasználásra is alkalmas Flash, valamint a több lehetőséget nyújtó MacrmediaDirectr multimédia prgram; hme page készítéshez legegyszerűbb a Wrd és Netscape Cmmunicatr, nagybb gyakrlatt igényel Dreamweawer és a már említett MacrmediaDirectr. A csmaglástervezéssel fglalkzó designernek a későbbiekben említendő QuarkWrapture elterjedéséig is illik tudnia legalább alapfkn használni egyet az ipari frmatervezéshez használats egyszerűbb 3D-s prgramk közül. Ilyen például a Rhincers a flexicad-től. Bár a technlógiai tervezéshez alkalmaztt alább említendő prgramkban a tervezőnek nem kell járatsnak lennie, de szükséges az azk által felkínált lehetőségek ismerete, hgy a technlógus mérnökkel egyeztetni tudjn. A csmaglásk hárm dimenziós műszaki tervezéséhez ilyen a kiegészítő mduljai segítségével jól kezelhető és rugalmas AutCAD. A Windws alatti az AutCAD LT síkbeli rajzk készítésekr egyenértékű az előbbivel, de csak egyszerűbb térbeli ábrákat lehet vele előállítani. A 3D Studi Max térbeli mdellezésre, ftrealisztikus megjelenítésre, animációk készítésére alkalmas. Az ALIAS Designer rendszer ezen túlmenően a tvábbi feldlgzáshz szükséges adatk létrehzását is magában fglalja. A dbztervező rendszerek, mint pl. az ArtisCAD, külön csprtt képeznek, legfntsabb előnyük, hgy tartalmaznak technlógiai jellegű ajánláskat, sztenderdeket, a felhasználót mentesítik a rutinfeladatktól. 50 Quark, a QuarkXPress DTP-prgram előállítója a QuarkWrapture 1.5 verziójával Windws alatt és Macintsh gépeken egyaránt lehetőséget kínál csmaglásk, kartndbzk (majd a későbbiekben palackk és knzervdbzk) tervezéséhez. A szftver segítséget nyújt dbzk szabásmintáinak és nymtattt felületeinek tervezéséhez, hgy abból azután a prezentációhz a kész tárgyat megjelenítse. A felhasználó a csmaglás minél pntsabb virtuális megjelenítéséhez meghatárzhat különböző anyagminőségeket, felületeket, módsíthatja a megvilágítás erősségét stb. Az elektrnikus, animált és tetszés szerinti nézőpntból megtekinthető Mckup -k, amelyek VR-, JPEG vagy TIFFfrmátumban is exprtálhatóak, módt nyújtanak a felhasználónak a 72

70 design-ban véghezvitt váltztatásk gyrs megítélésére. A szftver QuickTime-Clips-ein keresztül kapcslódik a technlógiai tervezéshez. 51 A számítógépes prgramk megismerését a tervezés tantárgy feladataival összehanglva az összetettség fkának flyamats növelésével érdemes végezni. Egy-egy néhány naps bemelegítő tanflyam után, ahl az alapvető felhasználási területeket és funkciókat tanulják a hallgatók, a tervezési feladattal párhuzamsan gyakrlhatják, fenntartva a rendszeres, pl. heti knzultációk lehetőségét. Hasnlóképpen a ftózás gyakrlataihz alkalmazkdva ismerhetik meg az elektrnikus képfeldlgzás módjait, lehetőségeit. A technlógiai tervezéshez használats prgramkról szóló a designerek számára feltétlenül szükséges tudnivalókat a hallgatók a Budapesti Műszaki Főiskla Rejtő Sándr Könnyűipari Kar Csmaglás és Papírtechnlógiai Tanszékén tett látgatás keretében kapják meg. Az érzékelést, az észlelést azn belül is a látást meghatárzó tényezők ismerete és a színek megfelelő alkalmazása döntően beflyáslja a csmaglástervező munkájának eredményét. Felmérések szerint a csmagláskn alkalmaztt színek a kgnitív feldlgzási flyamat srán beflyáslják a termék tulajdnságairól, erejéről, frisseségéről stb. alkttt ítéleteinket, de sk más mellett a fényvisznyk váltzása, a mesterséges fény stb. lyan fnts összetevők, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A látható fény, fényelhajlás, fénytörés, fényvisszaverődés, fényelnyelés, fényáteresztés, fénysűrűség A látás fizikai, élettani, lélektani flyamata, tér és mzgásérzékelés, alak, frma- és színlátás Fényfrrásk, színhőmérséklet, megvilágítás, kntraszt, káprázás és reflexió A fény iránya és az árnyékltság, a fény színe és a színvisszaadás A színek megjelenési módjai, felületi, átlátszó, térbeli, tükrözött, közvetlen és közvetett színek Színérzet, semleges és tarka színek, árnyalat, világsság, színerősség, tisztaság, telítettség, kntrasztk Színkeverés A színek érzelmi, hangulati, vegetatív, asszciációs hatása, színpreferencia A színek esztétikai hatása, színtervezés, kölcsönösség, a színek erőhatása, színirányítás, színdinamika Színharmónia, művészi szintézis A színek rendteremtő, tájékzódást segítő, biztnsági használata, színkódk Színtan 73

71 Frmatan Tipgráfia Termékergnómia és termékpszichlógia Marketing, branding Frmatan Téri, frmai, szerkezeti alapismeretek A frma és a jelentés, az anyag, a technlógia, a használat összehanglása A frmák szerkezete és belső tere Taglás, arány-, térköz- és irányítási rend Anyag, textúra, faktúra kapcslata, színvisznyk Frmaátírás, frmaátmenet, frmakapcslatk Természeti, gemetriai és kulturális frmarend Tipgráfia 1. A betűkarakter meghatárzó tényezői méretarányk, vnalritmus, vnalvastagság arányai alap- és segédvnalak, talpak, fel- és lenyúló betűszárak, ékezetek, tengelyállás, verzál, kurrens, kurzív, betűtípus, betűcsalád betűköz, szóköz, srköz, hasábköz, margó, lvashatóság tényezői 2. Történelmi áttekintés görög, római, krai középkri, reneszánsz, barkk és rkkó, klasszicista betűművészet, a századfrduló és a századelő betűi és tipgráfiai elvei, tipgráfiai stílusk a XX. században kézírás, nymtatás, fényszedés, számítógép 3-4. Méretrendszer, tördelés pntrendszer, tipméter, szedéstükör, terjedelem-számítás egalizáció, betű- és srritkítás, balra-, jbbra-, középre zárt, srkizárt, kenyérszöveg, cím, alcím, kiemelések, iniciálé, kép és szöveg, margóarányk, ldalpár Termékergnómia és termékpszichlógia Azns címmel jelent meg Becker György és Kaucsek György könyve, amely tökéletesen lefedi a tantárgy tartalmát. 52 Érzékelés, észlelés Az ember és az őt körülvevő tárgyi világ visznya Funkció, kmmunikáció, a termékek fizikai és mentális paraméterei Terhelés és igénybevétel, értékelési kritériumk A fgyasztói szemlélet, fgyasztói viselkedés A megismerés és gndlkdás flyamata A means-end lánck gyakrlati jelentősége a terméktervezésben Marketing, branding A marketing fgalmköre egykr és ma A kmmunikáció és fajtái A marketing kmmunikáció: reklám, public relatins, sales prmtin Reklámeszközök: nymtattt, nagypublicitású, közterületi, zárt területi, direct mail, akciók, kiállítás és vásár, kirakat, fényreklám, média mix 74

72 Gazdálkdás: termelés elsztás frgalm fgyasztás Piac: eladó vevő áru ár körülmények, kereslet kínálat áru ár, piaci szegmens, célcsprt Reklámlélektan: mtiváció, szükségletek hierarchiája, belső késztetés, külső ösztönző, személyiségjegyek, figyelemfelkeltés, meggyőzés Branding: a márkafejlesztés flyamata A márka pzícinálása, tartalma/ígérete és frmája Kmmunikáció és reklámtervezés: piackutatás, versenyelemzés, üzleti stratégia és taktika, érdekkör érdekterület, kncepció mtiváció, média mix dinamika, költségterv Crprate branding: vállalati arculat, identity, image, gd will Vizuális arculat, vezérmtívumk: név, márka, védjegy, embléma, lg, színdinamika, szignál, lay ut, terméktervezés, csmaglás, építészeti elemek, járművek, média-kiválasztási elvek, arculati kézikönyv Csmaglástervezés: nyelvezet, frmatervezési, anyagválasztási, tipgráfiai elvek, színhasználat, színrendszer, az árusítás helyszínének és módjának, a környezeti elemeknek megválasztási elvei, display stb. Design mint értékesítés-ösztönzési eszköz, a termék abszlút minősége, technikai, gazdasági, humán hatásfk Csmaglástechnlógia 1. Környezetkímélés, recycling, visszatérő csmaglóeszközök, újra hasznsítás (elsődleges, másdlags, harmadlags, negyedleges) és az újra hasznsítással elállíttt csmaglóeszközök, hulladék és szemét, szelektív hulladékgyjtés. 2. Papír, kartn és papírlemezgyártás, a gyártásból eredő adttságk (alapanyagk, segédanyagk, szerkezet, méret stb.) A papíripari termékek fizikai (írhatóság, szívómagasság, enyvezettségi és vízfelvételi fk), ptikai (fehérségi fk, pacitás), felületi (simaság, légáteresztés, szenyezettség, nymtathatóság, átnézeti tulajdnságk, fgás) tulajdnságai és felhasználási területei. Papírfeldlgzás: darablás (vágás, stanclás, fűrészelés), előkészítő műveletek hrnylás, völgyelés, karclás, árklás, perfrálás, szélezés), alakítás (hajlítás, tekercselés, sajtlás, dmbrítás, hullámsítás, peremezés, szűkítés) összeerősítés (ragasztás, hegesztés, kapcszás, szegecselés, varrás, krclás), nemesítés (mázlás, bevnás, impregnálás, kasírzás), nymtatás. Papír, kartn és papírlemez-termékek (papírzacskó, papírzsák, bríték, füzet, papír és kartncsövek, hullámpapírlemezek, szögletes, hengeres dbzk, kmbidbzk stb.) gyártása, fajtái és felhasználási területei. Csmaglástechnlógia 75

73 3. Textil jellegű természetes (növényi, állati, ásványi eredetű) és szintetikus alapú nyersanyagkból szőtt (szövet) és hurklt (hálók) eljárással készített, tűzéssel, kötéssel, varrással zárható csmaglószerek jellemzői és felhasználási területeik. 4. Fa csmaglóanyag feldlgzása (fűrészáruk, falemezek) és jellemzői (nedvszívás, hibák, kötőelemek, kezelés stb.) Fa csmaglóeszközök (ládák, rekeszek, keretek, hrdók, dbk) gyártása, tulajdnságai és felhasználási területeik. 5. Acéllemez, finmlemez csmaglóanyag (lakkzás, nymtatás) Finmlemez alapú csmaglóeszközök fajtái (dbzk, vödör, hbk, kanna, aerslpalack, kmbinált csmaglóeszközök), gyártása, zárásk, nyitószerkezetek. Alumínium csmaglóeszközök (hrdók, palackk, kannák, ampullák, filák, tubusk, dbzk, záróelemek, tálcák, fóliák) jellemzői, gyártása (hengerlés, ragasztás, hegesztés) és nemesítése (lakkzás, nymtatás, bevnás, rétegelés, mintázás). 6. Üveg csmaglóeszközök előállítása, tulajdnságai, fajtái (szűkszájú és széles szájú és különleges csmaglóeszközök), frmázásuk (fúvófúvó, nymó-fúvó eljárásk), felületi kezelésük, zárásuk. 7. A műanyagk gyártása, tulajdnságai, eredeti frmaadó eljárásk (sajtlás, fröccssajtlás, szórás, kalanderezés, extrudálás, fröccsöntés, frmára fúvás, rtációs öntés, habsítás), frma és méretváltztató eljárásk (vákuumfrmázás, mélyhúzás, nyújtásk). Műanyag csmaglószerek fóliák (zsugrfóliák, nyújtható fóliák, habfóliák), lemezek, dbzk, ládák, üreges testek (tubusk, palackk) csmaglási segédanyagk (párnázóanyagk, rögzítők, ragasztók, záróelemek stb.) 8. Csmaglógépek (frmázó-, töltő- és zárógépek), címkéző és jelölőgépek. A gépi csmaglás műveletei (előkészítés, adaglás, töltés, zárás) Csmaglási rendszerek (vákuums és védőgázas csmaglás, társíttt anyagkat tartalmazó csmaglási rendszerek, csprt-, ill. gyűjtő és szállítási csmaglási rendszerek). A csmaglásk vizsgálata mechanikai, klimatikus, bilógiai igénybevételekkel szemben. 9. Új alternatívák (újra termeszthet nyersanyagkban rejl lehetségek, az önmagától megszn, lebmló, kmpsztálható csmaglóanyagk, megehető, elfövő stb. csmaglószerek). 76

74 Nymdatechnlógia Nymdai eljárásk: magas- és mélynymtatás, fszetnymás, szitanymás, flexgráfia, tampnnymtatás (rézkarc, ligráfia, hidegtű) Nymdai eljárásk reprdukciós sajátsságai Követelmények a nymathrdzókkal szemben Nymdai eredetik: vnalas és árnyalats, ránézeti és átnézeti Nymdai előkészítés: lay ut, mntírzás, krrektúra, imprimálás Filmkészítés: reprdukciós fényképezés, levilágítás Elektrnikus képszerkesztő rendszerek, passzer, vágási és hajtási jelek Hagymánys próbanymtatás és az azt helyettesítő eljárásk Nymófrma készítés Nymtatás, nymógépek Kötészet, kasírzás, bígelés, stanclás A szerzői jg, munkajg ide vnatkzó törvényi kereteinek ismertetésén túl, gyakrló tervezők, munkaadók és munkavállalók, meghívásával bemutatja a gyakrlatt, felkészíti őket a piaci visznykra, így a kezdő tervezők munkavállalását megkönnyíti, érdekeik érvényesítését lehetővé teszi. Szellemi alktáskhz fűződő jgk Szerzői jg, újítói jg. Személyhez fűződő és vagyni jgk Iparjgvédelem: szabadalmi, védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés-, használati minta- és ipari mintaltalm Felhasználás, felhasználási szerződések, műfaji rendelkezések Szerzői Jgvédő Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal Vállalkzói tevékenységre vnatkzó szabályzás Egyéni vállalkzás, betéti, plgárjgi, közkereseti társaság, krlátlt felelősségű társaság, szövetkezet, egyesülés, részvénytársaság Munkaviszny a vállalkzáskban Adózás, személyi jövedelemadó, vállalkzásk adója, fgyasztási és frgalmi adók, szellemi tevékenység adóztatása, adóbevallás Egyéb befizetési kötelezettségek, egészségügyi és nyugdíjjárulék Kapcslatfelvétel és kapcslattartás a megrendelővel Megállapdás, fizetési feltételek, teljesítés, átadás-átvétel, garancia Árkalkuláció készítése: vázlatdíj, munkadíj, felhasználási díj, tárgyalási idő, kiadásk, költségek, eszközök, amrtizáció, megrendelhető szlgáltatásk (pl. mdellezéshez, nymdai előkészítéshez) stb. Munkaterv: felmérés és tervtanulmány, infrmáció-feldlgzás, vázlatterv, alapterv, variációk, színtervek, használat, működés Nymdatechnlógia Jgi és vállalkzói ismeretek 77

75 Szeminárium-srzat ábrázlása, végleges terv, anyag, technlógia, gyárthatóság egyeztetése, tesztelés, kiviteli terv, műszaki rajz, engedélyezési eljárásk, zsűrik, művezetés stb. Szeminárium-srzat A csmaglás kultúrája az ipari fejlődés, a társadalmi nrmák és az egyéni használat tükrében szeminárium-srzat meghívtt vitaindító előadókkal. A szemináriumsrzat lényege az együttgndlkdásra való késztetés a szigrúan szakmai ismereteken túlmenően a kultúrát érintő, pl. többek között szaktörténeti, szcilógiai témák és kérdések tárgyalásával. Cél, hgy a hallgató, a leendő alktó értelmiségi, önmagát, hivatását, felelősségét az egy egyetemes egészben élje meg. Az előadáskra a szrgalmi időszakban havnta egyszer kerül sr a késő délutáni órákban, hgy más hallgatók és vendégek is részt vehessenek. A csmaglástervező hallgatók számára a részvétel évflyamkötöttség nélkül kötelező, a számnkérés például önállóan feldlgztt témáról szóló házi dlgzattal ldható meg. A megfelelő színvnalt elért munkákhz érdemes publikációs lehetőséget keresni, így a csmaglástervezésről szóló sajnálats módn igen hiánys magyarnyelvű irdalm is gazdagdhat. A verbális kifejezés rendszeres gyakrlása jótéknyan hat a hallgatók kifejezőkészségének fejlődésére. A felkészült, öntudats megszólalás készsége mind az évközi kipaklásk, mind a diplmavédés srán előnyükre válik. (Az elkészült munkák tvábbi érdekes megfigyelésre adhatnak módt a hallgatók másdtól ötödévig terjedő időszakáról személyiségfejlődésüket, látószögük szélesedését, gndlkdásuk elmélyülését és fgalmazásuk árnyaltságának fejlődését tekintve.) Témajavaslatk 53 Parfüm, a varázsszer. Termék, csmaglás és prmóció, mint a spiritualitás ígérete A gyönyörök kertje. A bevásárlóközpnt, mint a fgyasztói társadalm szimblikus építménye Demkrácia vagy börtön? A privatizált fgyasztás, mint a személyiség pótléka Frivl csábítás. Férfias és nőies karakterjegyek a csmagláskn 78

76 6. ÁTTEKINTÉS, KITEKINTÉS Ha az ember hűségesebb vlna gndlataihz, mint az igazsághz, akkr a gndlkdáshz, mint lyanhz lenne hűtlen. (Cmte-Spnville, 35. ld.) (Az alábbiakban pntkba szedtem a képzési kncepció főbb gndlatait. Srrendjük, tematikájuk nem feltétlenül követi a fejezetekét, elsősrban elvi, módszertani jellegűek és nem tartalmazzák a képzés tartalmára vnatkzó elemeket.) A kncepció 7 pntban 1. Meg kell ismerni és ismertetni a szakmát, a design és azn belül a csmaglástervezés jelentőségét társadalmi körben is. Ha valóban azk kerülnek a szakra, akik hivatásuknak választják, megfelelő készségekkel, képességekkel rendelkeznek, akkr hallgatóknak és ktatóknak nem kell annyi időt elvesztegetniük az üresjáratkra. A megfelelő szakemberképzéshez világssá kell váljn, mihez szükséges az egyetemet végzett csmaglástervező designer munkája, és milyen feladathz nem, valamint mik a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. A külföldön tapasztalható növekvő érdeklődést és igényt arra, hgy mérnök mellé egy a szakterületet jól ismerő designer társuljn, mutatja a szakfőisklákn, főisklákn és egyetemeken a csmaglás témájú a prjektek számának gyarapdása, sőt az önálló csmaglástervezés szakk megjelenése is. A felvételi vizsgán a szakmai felkészültség és kreativitás mellett igyekezzünk megismerni a jelentkezők mtivációját, a kmmunikációs képességét, a csprtmunkára való alkalmasságát, személyiségének érettségét és önállóságát. 2. A csmaglás mindennapi kultúránk része, beflyáslja választásainkat, döntéseinket, gndlkdásunkat. Az értelmiség feladata, egyfajta kulturális szlgáltatás, hgy krdában tartsa. Az igényesség, a képzettség, a tudatsság a garancia arra, hgy a marketingközpntúság kizárólagssága megfékezhető legyen. A flyamats tudmánys, technikai fejlődés és a társadalmi, gazdasági visznyk váltzásának hatására a designer szakma és az egyetemi szintű designer-képzés is átalakul. A műfaji határk rugalmasakká válnak és flyamatsan új feladatk adódnak. A hagymánys kmmunikáció-, termék- ill. ipari frmatervezés stb. szaksdással szemben egy integráló, új hivatásképet felmutató kncepció áll. A márkafejlesztés flyamata az egész vállalatt érinti, ennek része a design és a csmaglás-tervezés éppúgy, mint a piackutatás, a A kncepció 7 pntban 79

77 versenyelemzés és az üzleti stratégia. A designernek rendszerben kell tudni gndlkdnia, és nyitttá kell válnia a tvábbképzés lehetőségei felé. 3. A hallgatókat egyetemi tanulmányaik a jövő feladatainak megldására készítik fel. Az önálló tervezőmunkáhz szükséges biztnságérzet megszerzésének és a fejlődés lehetőségének két alapvető feltétele az alaps szakmai felkészültség, és a prblémamegldó készség fejlesztése. Amellett, hgy a hallgatók megismernek egy kmplex gndlkdásmódt, meg kell ismerniük a szakmában rejlő különböző lehetőségeket és célkat, amelyekhez aznban az utat saját maguknak megválaszthatják meg, illetve új utakat kell törniük. A tervező munka eredményét a tervező egyéni képességein túl az együttműködő szakemberekkel való kapcslata határzza meg. A jó kmmunikációs és együttműködő képességhez a személyiségnek lyan jellemzői tartznak, mint a nyitttság, az elfgulatlanság, a megbecsülés és a környezettel való pzitív kapcslat, a lelkesedés, önmaguk és másk elfgadása, a humrs higgadtság. 4. A jó munkakapcslat lényege, hgy mindenki fel merje vállalni önmagát, gndlatait, hzzáállását, tevékenységét. A kölcsönös bizalm kialakulásáhz a hallgatóknak és tanáraiknak meg kell ismerniük egymást. A kialakuló feszültségeket a kmmunikáció lyan alapvető frmáinak gyakrlásával lehet kezelni, mint a vita, vagy a kritika. A hallgatóknak meg kell tanulniuk helyükön kezelni a kritikákat, mi több, kulni belőlük, hgy maguk is haszns, és skatmndó értékelést tudjanak adni. Nem szabad szem elől téveszteni, hgy az csak az adó fél észlelése abban a pillanatban, mikr a visszacsatlást adja, és a fgadó fél javára történik, aki tetszés szerint használhatja föl. Az ellentétek tudatsítása segíti a beilleszkedést, a reális énkép kialakulását. A tanár legyen együttműködő, demkratikus visznyk megteremtésével segítse a hallgatókban az önálló ítéletalktás, és az eleven légkör kialakulását. Alkalmazzn differenciált egyéni értékelést az egyes hallgatói teljesítmények részletes feltárásával és bírálatával. 5. Mint ahgyan cseppben a tenger, egy-egy feladat kiadásában tükröződjön az egész stúdium. A hallgatók számára váljék világssá az ajánlat a körülményekkel együtt, be lássák be a célt, az elváráskat, ismerjék meg az értékelés szempntjait és módját, valamint a tvábbi kilátáskat, az előrelépés lehetőségét. 80

78 A felkészültség, a céltudatsság, a körülmények és lehetőségek megvizsgálása, a felelősségérzet és az erőfeszítések meghzzák az eredményt, ha hajlandóak vagyunk cselekedeteink és azk eredményeinek differenciált elemzésére és reális értékelésére, a levnt következtetésekből eredő kulásra, azaz cselekvésmintáink módsítására. Ezen túl aznban a munkát úgy is kell strukturálni, hgy örömet szerezzen. Találjuk meg a kihíváskat, rendezzük a cselekvési lehetőségeket, teremtsünk egyfajta ritmust. A figyelmet, kncentrációt többek között a tevékenység megfelelő körülményeinek megteremtésével is fkzzuk. 6. A tervezés tantárgy tíz féléven keresztül végighúzódva képezi a csmaglástervezési stúdiumk alapját. Prjekt-közpntú, azaz centrumában a tervezési feladat áll, és a megszerezhető tudásanyagt az adtt csprtt tanító tanárk által közösen kidlgztt prgram szerint kapják meg a hallgatók. Kapjanak a hallgatók lyan feladatkat, amelyeket az adtt helyzetben kihívásnak éreznek, de a megldásuk sikerrel kecsegtet. A rövidebb és hsszabb prjekteket időtartamuk szerint váltgatva, kmplexitásukat fkzatsan emelve érdemes megszervezni. Annál jbb, minél skszínűbbek, legfntsabb jellemzőjük legyen a kntrllált rugalmasság. A hallgatók közösen határzzák el és teremtsék meg megfelelő munkakörnyezet, hgy a sajátjuknak érezzék és megbecsüljék azt. A prjektek szerves része a prezentáció, munkáik eredményét szem előtt tartva találjanak bemutatkzási lehetőségeket. Rendszeresen tartsák karban az archívumt. 7. A hallgatóknak erőt, bátrságt és önbizalmat kell tudniuk meríteni az alktó életfrma fenntartásáhz. Az életszínvnal egy irreálisan magasra tett szintjének elérése helyett életminőségük javításának vágya lebegjen a szemük előtt. A feltétel nélküli knfrmitás helyett a kritika, az elégedetlenkedés helyett a tenni akarás, és a tenni tudás váljék életfrmájukká. Egyfajta glbális, az alktó értelmiség tevékenységének értelmét, módját, körülményeit, felelősségét érintő gndlkdás nélkül az egyetemi képzés semmilyen frmájáról sem lehet szólni. Az értelmiségi a kultúra és civilizáció tudats alktója. A képzés célja, hgy a hallgató, a leendő alktó értelmiségi, önmagát, hivatását, felelősségét az egyetemes egészben élje meg, új utakat mutathassn, eredeti válaszkat adjn időszerű prblémákra, és mint alktó az alktással saját személyiségét is építse. Igazi eredmény tt születik, ahl szuverén az alktó. Műve lehet téves vagy hibás, de nem hiteltelen vagy gyanús. 81

79 Hagymány Krszerűség Glbalizáció Valami felemelő Hagymány krszerűség glbalizáció Azkkal a gndlatkkal szeretném kiegészíteni ezt a munkát, amelyek számmra a hárméves dktri képzés alatt Plónyi Kárly, Magyari Beck István, Kaucsek György prfesszr urak előadásaiból és lvasmányaimból ide vnatkzóan kikristálysdtak. A társadalmi, gazdasági visznyk felgyrsuló váltzásával módsul az emberek világhz való visznya is. A történelmi krkban skkal inkább tekintették az Egót valamely szerep átmeneti hrdzójának, s ennek szlgálatába állíttták életük rövidebb vagy hsszabb távját. 54 Azt a biztnságérzetet, amit akkr a hétköznapi ember számára a hagymányk követése nyújttt, mára a prblémamegldás, a flyamatsan adódó új helyzetekben, új közegekben, új szerepkörökben való helytállás képessége és annak gyakrlása adja. Ez nem a szakmai, nemzeti stb. hagymánykhz való hűtlenséget, vagy azk megtagadását jelenti, skkal inkább azk alktó módn való megőrzését és alkalmazását. István király intelme mert az egy nyelvű és egy szkású rszág gyenge és esendő 55 vnatkzik az Európai Unió tagjainak közösségére is. Ha fenn akarunk maradni, nem vnhatjuk ki magunkat a történelem áramlataiból, sőt ezzel a mstani glbalizációval járó integráció új esélyeket csillanthat meg azk számára is, akik a magyar identitás megőrizhetőségében, átmenthetőségében és fejleszthetőségében reménykedünk. 56 Azn túl, hgy nyitttak vagyunk más kultúrák megismerésére, az azkból való kulásra, fnts, hgy mi magyark saját hagymányaink, történelmünk megismerésével és értékelésével és az általuk determinált adttságainkkal azt tegyük hzzá az egyetemes kultúráhz, amit mi tudunk hzzáadni. Ahgyan azt Kenz Tange mndta ötvenkilencben: A frma a divatt követi. Ha Mndrian a divat, én elő tudm venni a japán építészet hagymányaiból azt a százötven évet, amelyből jó, mdern japán építészetet csinálhatk. 57 Valami felemelő Úgy gndlm, a csmaglástervezés éppen összetettsége flytán rendkívül érdekes és felelősségteljes szakma. Míg itthn elsősrban a kifrratlanság mutat a jövőbeni váltzáskra, az első fejezetekben vázlt külföldi tendenciákban már érezni a váltzásk irányát is. (Megjegyzem, hgy időközben a Magyar Iparművészeti Egyetem és a Sprni Egyetem csmaglástervező képzése mellett a Budapesti Műszaki Főiskla Rejtő Sándr Könnyűipari Karának Csmaglás és Papírtechnlógiai Tanszéken is beindul egy másddiplmás designer képzés). Azn kevés területek közé tartzik, ahl a megfelelő képzési lehetőségek felkutatásával, kidlgzásával és megteremtésével még 82

80 időben fglalkzhatunk. Ez a munka sk türelmet és diszkussziót, flyamatsan karbantarttt jövőképet igényel, de megéri Van ebben az elfglaltságban valami felemelő, valami tiszta szépség, valami örök nyugalm dbzlni a legjbb a világn! ( ) Persze, úgy gndlm, hgy ezt nem szabad unifrmizálni. Minden nemzet más színű és más frmájú dbzkat csinálhatna. A hllandusk lyan gömbölyűt, mint a sajtjuk. A franciák lyant, ami muzsikálni tud. Még az rszknak is, ha már legyőztük őket, szabad lenne dbzkat csinálniuk. Persze, csak kicsiket, mint a gyufaskatulya. (Örkény István: Tóték) 83

81 FÜGGELÉK A tantárgy általáns célja Szemlélet Metdika A tervezéssel összefüggő elméleti megközelítések A tantárgy általáns célja az akkreditációs eljáráshz a MIE Frmatervező Tanszékén készített dkumentumból, 1997 A csmaglástervező művész képzés célja lyan alktószemélyiségek képzése, akik mesterségbeli, művészi és tudmánys ismereteik alapján képesek a társadalmi tényezőkből adódó feladatk ellátására, illetve prgresszív igények keltésére. Szakterületükhöz kapcslódó emberi, társadalmi, környezeti prblémákat képesek felismerni, a prbléma megldására tervet készíteni, s azt a megldásig végigkísérni. Rendelkeznek az alktótevékenységhez kellő gyakrlati tudással, infrmációkkal, tehát az anyagra, a technlógiára, az energiára, esztétikai és gazdasági tényezőkre, valamint felhasználóra vnatkzó ismeretekkel egyaránt. Alkalmasak az együttműködésre a munkamegsztásnak megfelelően más szakemberekkel. Szemlélet Az alktói szemlélet legyen: - tudats - lényegre törő - szintetikus - közvetlen Kettős meghatárzttságú: 1. tudmánys: az igények, szükségletek felmérése, a knstruálás módszerei az elvnatkztatás és az analizálás 2. művészeti: érzéki frmálás, felidéző megjelenítés A használati és az esztétikai funkció egybeesése a dlg természetéből következő sajátsság Metdika Általáns szempntk - Funkcinalitás (Mit csinálk? Miért ezt?) - Gazdaságsság (Mennyiért?) - Használhatóság, praktikusság (Miért? Hgyan? higiénia, szabványk, szerelhetőség, szerviz stb.) - Marketing (Kinek? Hvá? földrajzi, helyi adttságk) - Jelentéstartalm, tradíció (Kinek? társadalmi adttságk) - Technlógia (Hgyan?) - Szállítás, tárlás (Hgyan? 84

82 Srrend: mit? miért? kinek? hvá? hgyan? mennyiért? A tervezés flyamatában: érdeklődés (a gndlkdásmódn tudatsan végigmenni, minél több kérdésre választ adni) megismerés (minél több infrmáció összegyűjtése) megértés (minél fntsabb infrmációk megszerzése) prblémafelvetés (a prbléma, a feladat pnts meghatárzása: mit, miért, hgyan) 1. általáns funkcinalitás - Ez mi? (rendszerezés, egyed és törzsfejlődés) - Mire való? 2. speciális funkció - rangsrlás alapján összesítés - tapasztalatk levnása kreativitás (egyéni következtetés, válasz) Szempntk adatgyűjtéshez: anyag, szín, frma, mtívum, szerkezet, egész - rész, működés, érzékszervek szerint, funkcinális egységek szerint, vizuális fgalmak szerint (szimmetria, hasnlóság stb.), új funkciók, stílus stb. Infrmatika (Designinfrmatika ahl a teljes design-fgalmkörön belüli tervezési tevékenységek mint infrmációtermelő flyamatk mutatkznak meg) Design fgalmkör: a tárgy fizikai és absztrakt élete: - igény - tervezés - megvalósítás - eladás módja - használat módja - eldbás mikrja - mi lesz belőle Minden jelenség egy jelenségsr része: - van előzménye, frrása - vannak máskkal közös ill. saját belő törvényszerűségei - van következménye, eredménye Felépítés: az anyagi valóság elemei és a közöttük levő viszny leírása Az bjektum működése: felépítés és környezet, körülmények (idő, hely, működés) A működés egyensúlya: a jelenség kívánt eredménye Prbléma: egy jelenségen értelmezett egyensúly hiánya A prbléma tartalma: az egyensúlyt megbntó tényezők Prbléma megldása: az egyensúly visszaállítása vagy megteremtése A prbléma elvi megldása - a feladat megfgalmazása Infrmatika 85

83 A prblémamegldás flyamata Alktási technikák Váltztatható: a frrás, a kmmunikáció, a fgadó A kmmunikáció tárgya lehet: - a tárgyi-anyagi világ eleme - energiát átadó hatás - infrmáció (Ahl az egyes pntk, és azkn belül az alpntk egymásból adódóan következnek, míg a harmadik pnt az elsőbe visszacsatlódik.) 1 A prbléma meghatárzása 11 Adat- és infrmáció gyűjtés 12 Infrmációgyűjtés és analízis 13 Igények fntssági srrendje 14 Az értékelés szempntjainak kialakítása 2 Megldási javaslat 21 Feltételezett megldási javaslatk tesztelése 22 A váltzatk szelekciója, elvetése 23 Választás, döntés, kísérlet, próba 24 Prttípus készítése 3 Tesztelés, értékelés 31 Prttípus tesztelése, fejlesztése, módsítása 32 Analízis kialakíttt szempntk szerint 33 A hatéknyság mérése a kialakíttt szempntk szerint, szükség szerint visszacsatlás a prbléma meghatárzásáhz, vagy 34 A megldási javaslatk bemutatása a gyártónak, felhasználónak Magyari Beck István: Kreatlógiai vázlatk (Szemelvények az alktás egy lehetséges tudmányából) Aula Kiadó, Budapesti Közgazdaságtudmányi Egyetem, ld. A kiemelkedő tehetséget az különbözteti meg az átlagshz közelálló emberektől, hgy amíg az előbbi mintegy önmagától alkalmazza a kreatív technikák alapjául szlgáló elveket és fgáskat mint alktótevékenységének szerves részeit, ( ) addig az utóbbiakat meg kell tanítani ezeknek mint afféle technikáknak az ő esetükben tudats használatára. Miután nincs képesség, amelyet a gyakrlása ne fkzna, a gyakrlás elmulasztása pedig ne srvasztana el, egy magasabb szintű kreativitás is megtanulható biznys eljárásk alkalmas bevésésével, begyakrlásával. Kötött technikák: az alktó gndlkdást kényszerpályára terelő szabályrendszerek (lyan filzófiai alapkn kifejlesztett gndlkdási nrmák, mint amelyeket a lgika vagy a matematika fglalnak magukban) Szabad technikák: időlegesen fellazítják a gndlkdás nem mindenkr haszns túlfegyelmét 86

84 Brainstrming mindennemű, a csprtnrmáhz knfrmista módn igazdó gndlkdási flyamatt hatályn kívül helyez. Frced relatinship (erőszaklt összefüggések) egymástól szemantikailag távlinak tudtt ingerhatásk között kell a résztvevőknek bármilyen kapcslatt teremteni. Creativ Prblem Slving vagy CPS (kreatív prblémamegldás) kmplex technlógia hat fázisa: zavarkeresés, adatkeresés, prblémakeresés, ötletkeresés, megldáskeresés, elfgadtatás-keresés. Minden fázis két szakaszból áll: az első a divergens, ahl a brainstrming vagy a frced relatinship kap jelentőséget, ezt követi a knvergens szakasz, ahl ki kell emelni azt a módt, amelyet a technika gyakrlói a legjbbnak ítélnek az adtt prbléma lezárása céljából. Brain drain ahl mindenki kmpetensen szólhat, a hmálysan, vagyis inkmpetensen feltett kérdéshez. Egyénlélektani alktási flyamatban szerepet játszó prblémamegldó elvek: Lgikai teóriák ha valaki nem alkalmas arra, hgy ismereteit lgikai rendszerbe szervezze, a tudttat sem lesz képes megkülönböztetni attól, ami számára hmálys vagy ismeretlen. Transzfer (átvitel) a prblémamegldás a valahnnan imprtált eszmék következménye a különböző szakterületek kölcsönös megtermékenyítése révén, feltétele a tudás és a generalista beállítódás, azaz a szűk szakmai elkötelezettség föladása. Trial and errr (próba-szerencse) megóv az előítéletektől, a jelenségeket a véletlennek tulajdnítja (a brainstrming is ennek az elvére támaszkdik). Insight-elméletek lényege, hgy a prblémamegldónak tudnia kell egy és ugyanazn kérdést teljesen elfgulatlanul és érdeklődően több, lehetőleg sk rendszerben átgndlni, egyfajta megvilágsdás pillanata srán a gndlkdó számára is váratlan módn összeáll a kép: egy szituáció látszólag össze nem egyeztethető elemei hirtelen azn ldalukkal frdulnak egymás felé, amelyek már összeillő minőségükben mutatják őket. Heurisztika újszerű, önmagunk számára is meglepő megldás, eredmény, feltétele a realitásérzék önmagunk és a külvilág vnatkzásában, mert: annyit látunk, amennyit szerepeink láttatni engednek, s egy új szerep megrázkódtatást is kzhat. 87

85 A főiskla A tanszék Graduális kmmunikáció- és csmaglástervezésképzés prgramja Pratt Institute, M.S. in Packaging Design A New Yrk-i főiskla csmaglástervező mesterképzésének képzési prgramja (Magyar nyelvű utalást ld. még a 2. fejezetben) Cntact Us at: Tel: (212) inf@pratt.edu Pratt Manhattan Furth Flr 295 Lafayette St. New Yrk, New Yrk Tel: (212) Pratt Institute: Schl f Architecture Schl f Art and Design Schl f Infrmatinand Library Science Schl f Liberal Art and Sciences Center f Cntinuing and Prfessinal Studies Schl f Art and Design: Fundatin Art and Design Educatin (U) (G) Art Histry (U) (G) Creative Arts Therapy/Dance Mvement Therapy (G) Arts and Cultural Management (G) Cmmunicatins Design (U) Graduate Cmmunicatins/Packaging Design (G) Cmputer Graphics and Interactive Media (U) (G) Design Management (G) Fashin Design (U) Fine Arts (U) (G) Industrial Design (U) (G) Interir Design (U) (G) Media Arts (U) Assciate Degrees (AOS) in Illustratin, Graphic Design and Digital Design and Interactive Media (U) Undergraduade (G) Graduade Cmmunicatins & Packaging Design Graduate Prgram: The prgram invlves the student in structured curses within tw majrs, Cmmunicatins Design and Packaging Design, and a cncentratin in Digital Design. Students may attend full- r part-time. The final stage f the curriculum is the Thesis, which prvides knwledge f the prblem-slving prcess thrugh Directed Research and ver the succeeding tw semesters, gives the student the pprtunity t develp an extensive, innvative prject. Wrk n the 88

86 thesis is dne under the directin f a general faculty advisr and a majr discipline faculty advisr. M.S. in Packaging Design: The prgram ffers a bradly based curriculum centered n the decisin-making prcess fr new prduct-package develpment, featuring curses in packaging design, visual cmmunicatins, technlgy, marketing, frm and structure. Prerequisites Design Prcedures Typgraphy I Required Curses Typgraphy II Visual Cmmunicatins I Crprate Image Planning Graphics Packaging Design I Graphics Packaging Design II Packaging Research Wrkshp Marketing r Design Management Cmputer Graphics Systems Electrnic Pre-press Histry f Cmmunicatins Design r Histry f Mdern Design Cncepts f Design r Histry f Western Art Directed Research Thesis I Thesis II Suggested Electives Exhibitin Design I Visual Cmmunicatin II Cmmunicatins Technlgy I Psychlgy f Visual Perceptin Marker Cmps Typgraphics Visual Cmmunicatins III Design Management Internship Advertising Csmaglástervezés mesterképzés prgram A tanszék által megkívánt kurzusk 89

87 A részleg által felkínált kurzusk leírása Design Prcedures This is an intrductry class aimed at preparing students with fundamental skills and infrmatin that will be necessary fr develping visual cmmunicatins prjects. Abstractin, imagery, layut, and sequencing are studied thrugh assignments and critiques. This class fsters cnceptualizing abilities in preparatin fr the mre advanced Cmmunicatins Design curriculum. Exhibitin Design This curse cvers a variety f envirnmental design prjects that range frm crprate exhibits t museum planning. The studi classes are augmented with lectures, field trips, and slide presentatins. Students develp cncepts that may include flr plans, structural systems, and graphic design slutins. The class is pen t envirnmental, industrial, and cmmunicatins design students. Typgraphy I This class is an intrductin t the fundamentals f typgraphy. It gives students an histrical backgrund as well as an understanding f current cmmunicatins applicatins. There is an emphasis n nmenclature, measuring systems, styles, cmping, indicating, and cpyfitting techniques. A field trip t a leading utput service is included in the curse. Typgraphy II This advanced class deals with virtually all aspects f typgraphy. Typgraphic applicatins encmpass histric and cntemprary viewpints. Curse prjects invlve the effective use f type and letter frms in rder t creatively slve cmmunicatins prblems. Use f Macintsh systems, incrprating design, prductin, text, and display type is required as a prerequisite fr this class. Visual Cmmunicatins I This curse ffers a disciplined, systematic apprach t cncept develpment and the prblem-slving prcess applied t graphic design. Use f the grid system, figure and grund relatinships, typgraphy, and symblism are cvered in relatinship t setting pririties and utilizing infrmatin. Students are engaged in a wide range f assignments in rder t apply design principles and braden creative experiences. Visual Cmmunicatins II A systematic and cnceptual apprach is utilized t slve a multifaceted design prject in this curse. It invlves reviewing methds f analyzing and classifying slutins t cmmunicatins prblems. The prjects 90

88 dealt with are f a tw- and three-dimensinal nature and invlve all elements and cncepts f graphic design. Each student is expected t develp a unique and creative apprach t design/prject slutins. Cmmunicatins Technlgy I The purpse f this curse is tintrduce Graduate Cmmunicatins Design students t the cre ideas and technlgies surrunding image making, sund and time-dependent media. Emphasis is placed n bradcast quality image cmpsiting, typgraphy and audi t frm challenging visual narratives. Visual Perceptin After an intrductin f the physilgical and histrical perspectives f visual perceptin, the curse develps a cnceptual awareness f the rganizatin and perceptin f tw-and three-dimensinal design thrugh selected readings. Symbls, archetypes, and the creative prcess f prblem slving are explred as aids in appraching practical and relevant design prblems. Technlgical advances f cmputer graphics are explred as issues affecting perceptin. The curse includes readings, presentatins, discussins, papers, and visiting lecturers. Crprate Image Planning Crprate identity functins as a prblem-slving mdel cmbining phases f infrmatin gathering, rganizatin and analysis, strategy develpment, creative design, graphics systems develpment, and establishing applicatins standard int a crdinated prgram. Eac student perfrms n a prfessinally realistic level, selecting r given a client; fulfilling every rle f a typical crprate identificatin team, i.e. accunt manager, design directr, and marketing manager. Each crprate identificatin prgram includes every stage frm initial client interviews thrugh the last stages f a design cntrl manual. Marker Cmps This curse is fr the future visual cmmunicatins, packaging, display, interir, r industrial designer. Strybarding techniques fr multimedia and advertising presentatins are cvered. The use f markers fr prtfli prjects are taught in a unique style. This is an invaluable skill fr presenting yur ideas prfessinally. Structural Packaging This curse is an intrductin t three-dimensinal structural packaging design. We will begin each prject by analyzing cmpetitive prducts, and defining the targeted cnsumer in rder t set up realistic marketing bjectives. In cnjunctin with design assignments, manufacturing prcesses, envirnmental issues, and techniques fr presentatins will 91

89 be presented and discussed. Students will need bth drawing and verbal skills t explre the manipulatin f frm and functin in the presentatin f marketable and manufacturable slutins. Packaging Research Wrkshp This curse takes a brad view f csmetic packaging thrugh a wrkshp frmat and the develpment f a term prject. Selectin and develpment f prjects are augmented by nging and individual critiques and cnsultatins. Graphics, Packaging Design I & II Packaging design is an extremely viable field that cmbines marketing, graphics, and three-dimensinal design. Emphasis is n the applicatin f graphic design elements t varius types f prducts. Packages are analyzed and psitined frm a marketing pint f view. Brand marks, visual graphics, and clr schemes are develped fr individual prducts and mre sphisticated related prduct lines. Typical assignments include fd, pharmaceutical, and mass marketed prducts. Marketing This curse cvers marketing strategies in areas f packaging and graphic design; multi-media; industrial design; and envirnmental planning. Lectures given deal with cnsumer need evaluatin; media research; pre-testing and prduct develpment; advertising; prduct distributin methdlgy; and envirnment fr prduct merchandising. Leaders in marketing, advertising, and media are amng the guest speakers. Typgraphics This curse seeks t prmte prblem slving cncepts, emphasizing the use f type and the letterfrm as a visual cmmunicatins tl getting the student t think as ppsed t mere layut. It encurages students t wrk in terms f client-designer relatinships, simulating actual wrking cnditins. Assignments are criticized using prfessinal standards. Upn apprval f ideas, students fllw thrugh with client presentatins, with prtfli pieces as the ideal final result. These pieces are due fr review at the end f each semester. Visual Cmmunicatins III An advanced curse fr students wh successfully cmplete Visual Cmmunicatins I & II. The curse ffers students an pprtunity t develp, analyze, and research specific prblems and t devise a graphics prgram n a tpic f public cncern. A case study apprach is used, allwing each student t select eight-ten prjects matching his/her 92

90 field f interest (e.g., crprate identity, advertising, packaging, r editrial design). Prerequisite: 3.3 cumulative grade pint average; prtfli review. Design Management This curse deals with management methds within large crpratins, design cnsulting firms, advertising agencies, multimedia prductin cmpanies, etc. Each student receives a brad perspective f her/himself as a manager and emplyee within the cntext f the prfessinal wrld. Guest lecturers include management experts frm the wrld f business and design. Directed Research Individual r team investigatins related t the thesis prject. Prblemslving and research techniques are explained. The bjective f the class is t, identify a subject, frmulate a viable hypthesis, bibligraphy, and plan f actin fr the final thesis. Internship The internship makes it pssible fr students t receive prfessinal nthe-jb experience in their field f study prir t cmpleting their graduate prgrams. Advertising Design A ratinal apprach t the creative prcess in advertising design. Students develp cncepts with rughs, explre the use f cpy, typgraphy, phtgraphy and illustratin. Students carry assignments frm cncept t cnclusin. Cmputer Graphics Systems This intrductry curse explres the practical applicatins f the Macintsh cmputer. The fcus f the class with be n gathering critical knwledge and exerting cntrl ver the basic functins needed t express ne s creative desires. The curse will cver the field s premier design applicatins: QuarkXPress, Illustratr and Phtshp. Electrnic Pre-Press This curse prvides students with expsure t advanced cncepts and prcedures preparing art and designs fr prfessinal printing. Tpics will digital clr separatin, file preparatin, clr selectin and matching, digital prfing and utput,and advances in digital print technlgy. Students will create high quality print pieces fr inclusin in their prtfli. 93

91 Diplmamunka Thesis Independent prblems based n individual thesis prpsals, submitted by the candidate and apprved by the thesis advisr, are undertaken. Prjects must represent a meaningful cntributin t the field f design and shw a mature crrelatin between design and supprtive research. Cmmunicatins and packaging design students must have a prtfli review befre entering thesis. 94

92 Szakmai fórumk Intézmények Világszerte vannak nemzeti csmaglási szövetségek, mint a magyar CSAOSZ (Csmaglási és Anyagmzgatási Országs Szövetség, 1085 Bp., Rigó u. 3., egyébként itt van az a+cs, Anyagmzgatás-Csmaglás szakmai flyóirat szerkesztősége is), az sztrák (Österreichisches Institut für Verpackungswesen, vagy a svájci (Schweizerisches Verpackungsinstitut A Német Csmaglási Intézet (DVI Deutsches Verpackungsinstitut e. V. Gustav-Meyer-Allee 25 D Berlin) hnlapján ( állás- és szakmai gyakrlat ajánlatkat, valamint diplmatéma javaslatkat is találhatunk. Az Európai Csmaglási Szövetségnél (EPF Eurpean Packaging Federatin, c/ IFEC Prmtin 33, rue Luis-Blanc, F Saint- Ouen) lehet például az Eurstar-ra, a Csmaglási Világszervezetnél (WPO Wrld Packaging Organisatin 481 Carlisle Drive Herndn, VA USA) a Wrldstar-ra jelentkezni. Az elsősrban a csmaglási kncepciók megvalósításában segédkező tanácsadó cégek közül például az Einsatz Creative Prduktin szlgáltató cég Brand+Packaging részlegének feladata, hgy segítséget nyújtsn a csmaglástervezők, marketingszakemberek és a kivitelező szakemberek közötti infrmáció-áramlásban. Céljuk egy lyan hálózat (Cmpetence Cnnectin) létrehzása, amely világssá teszi az illetékességi, kmpetencia-visznykat: éppen annyit kell tudnunk, hgy a megfelelő kérdést a megfelelő időben a megfelelő személynek tehessük fel vallják. (interjú Petra Paulsen-nel, Creativ Verpacken 3/2002, 56. ld.) A másdik fejezetben már említett Német Csmaglásmúzeum (Deutsches Verpackungs-Museum e.v.) címe Hauptstrasse Heidelberg, nyitva szerdától péntekig óráig, szmbat, vasárnap óráig, hnlapja Vannak Magyarrszágn is kutatóintézetek, ilyen vlt a sajns már megszűnt Anyagmzgatási és Csmaglási Intézet (ACSI), vagy a jelenleg is működő, a Közpnti Élelmiszeripari Kutatóintézet élelmiszercsmaglással fglalkzó részlege, a KÉKIPACK (1022 Bp., Hermann Ottó út 15.). A magyar frmatervezés és csmaglástervezés és tervezők segítője és krdinálója a Design Center (1027 Bp., Fazekas u. 27.) infrmációs rendszere és az Ipari Frmatervezési és Ergnómiai Tanács Irdája (1054 Bp., Zltán u. 10.). Ez utóbbi működtetője a Magyar Szabadalmi Hivatal. Intézmények Szövetségek Krdinációs és kutatóintézetek 95

93 Flyóiratk Hnlapk Pályázatk Díjak A frissen végzett csmaglástervezők, mint más iparművészek is, a FISE Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (1054 Bp., Kálmán Imre u. 16.) és a Magyar Alktóművészek Országs Egyesülete (1054 Bp., Báthry u. 10.) érdekképviseleti szervezetek tagjai lehetnek. A dlgzatban hivatkztt havnta megjelenő német és részben angl nyelvű szakmai flyóiratk nagyn sk napra kész adattal, infrmációval, Internetes hzzáférési lehetőségekkel, tervezők, gyártók, valamint kiállításk, vásárk, rendezvények listájával, hnlap címekkel stb. szlgálnak. Frmatervezési szaklapk a Design Reprt, kiadja a Rat für Frmgebung, Frankfurt am Main, és az ben alapíttt Frm (a svájci Birkhäuser kiadó gndzásában, Szűkebben, a csmaglástervezéssel fglalkzik a Creativ Verpacken (Lindenhaus, és az inkább technlógiai jellegű Verpackungs-Rundschau (P. Keppler Verlag, Heusenstamm, A alatt diplmatéma ajánlatkat, míg alatt állásajánlatkat találhatunk. A diplmatémák jellemzően technlógusknak szólnak, de a designer hallgatónak is ötletet, segítséget nyújthatnak az időszerű témák megtalálásáhz (pl.: édesipari gyártó, ill. hullámpapírlemezcsmagláskat és display-ket gyártó stb. diplmamunka-lehetőséget kínál) A csmaglási intézetek világszerte szerveznek nemzeti csmaglási versenyeket, amelyek általában évente követik egymást. A díjazttak jgt nyernek az európai Eurstar és a világméretű Wrdstar csmaglási versenyen való részvételre. A csmaglási versenyek elbírálása nemzetközi kiállításk, vásárk alkalmával történik. Ilyen a magyar HUNGAROPACK, a francia Emballage, a német INTERPACK stb. Németrszágban a csmaglástervezést külön is értékelik a Német Csmaglástervezési Versenyen (Deutscher Verpackungsdesign- Wettbewerb), a Német Csmaglási Verseny (Deutscher Verpackungswettbewerb) keretében (www. verpackungswettbewerb.de). Más fórumkn is díjaznak csmagláskat, ilyen például a mszkvai Reklámverseny, ahl külön csmaglás és címke pályázatt hirdetnek (www. mdz-inf.de/higlights/ 2001/11/14/15/ htm). A versenyekről többek között a címen lehet infrmációkhz jutni. A különböző neves nemzetközi frmatervezési versenyeken, pályázatkn túl különböző csmaglóanyagt, csmaglószereket gyártó cégek, vagy az őket összefgó szövetségek is pályázatkat hirdetnek csmaglástervezőknek. Ezek vagy a designereket keresik 96

94 meg szakmai fórumkn keresztül, vagy közvetlenül az egyetemekhez, főisklákhz frdulnak, hgy elérjék a hallgatókat, de lehetnek nyitttak is. Ilyen például az Európai Alumínium Szövetség (Eurpean Aluminium Fil Assciatin, WPM/Integrated Marketing Services, Westgrve Huse, Ettingshall, GB-Wlverhamptn WV2 2LH) által évente meghirdetett alumíniumfólia-csmaglásnak daítélhető díja (Eurpean Trphy fr aluminium Fil in packaging), vagy a DuPnt de Nemurs (Deutschland) GmbH (PF 1365, Bad Hmburg v.d.h.) Nemzetközi Csmaglás Díja (Internatinal Packaging Award) stb. Tvábbi infrmációk pl. a start.html címen. Magyarrszágn az Ipari Frmatervezési Nívódíjra is be lehet benyújtani a gyártásban is megvalósult csmaglásterveket. Hasnlóképpen, mint Németrszágban, ahl a német Szövetségi Frmatervezési Díj (Bundespreis Prduktdesign) körében értékelik a csmaglástervezést is. Tíz díjat adnak ki, ezek egyike vlt például 2000/2001-ben a német Vöröskereszt számára tervezett elsősegélydbz. Elismerést kaptt a Varipack CD-System. ezek a termékek az Industrie Frum Design Award-n is díjazttak lettek, többek között az OCÉ tner csmaglása, a SIG Cmbiblck záróeleme, és a japán csmagláskultúrától megihletett sütemény és praliné-csmaglásk mellett. 97

95 ÁBRÁK 15. ldal Apllinaris ásványvíz csmaglása: a papírcímke elhagyásával és a minimális grafikai elemek alkalmazásával a knkurenciától karakteresen különböző, máris klasszikussá vált palack. Design Peter-Schmidt-Studis ( Díjnyertes csmaglásk a hlland Albert Heijn kereskedelmi cég számára, Design Future Brand ( ) 16. ldal Milka Special Editin: a 100. évfrdulóra a többek között a régi csmaglásk felkutatásával és a mai techlógiára való alkalmazásukkal készült reprint csmaglásk. Design Landr Assciates (Creativ Verpacken 3/ ld.) 21. ldal A grazi Dn Gil divatház társalgójában a megfáradt öltönyvásárlókat kávé és más finmságk várják. Design Alles wird gut (Design Reprt, 2/ ld.) A Skim.cm nline-shpping-cég elektrnikus útn kínált divatcikkeit a valóságban is bemutató, világszerte megtalálható shpjai üzletzárás után bárkká átalakítva a hálózatn összekötve kmmunikációs helyszínekké válnak, egyfajta galériaként adnak helyet divatnak, zenének, művészetnek. Design Ben van Berkels Achitekturbür UN Studi (Design Reprt, 2/ ld.) 24. ldal Az elemekből összerakható két méter magas állólámpát brítéklva frgalmazzák takarékskdva a kereskedőnél a raktárzási, a vásárlónál a pstai költségeken. A termékcsaládnak tvábbi tagjai is vannak. Design C.de.2 (Design Reprt, 12/ ld.) A Visimatic terméke az egységes kezelőfelület különböző eszközök egyidejű prgramzására, hőmérsékleti és fényvisznyk stb. beállítására. Design Wiege Entwicklunggesellschaft (Design Reprt, 2/ ld.) 25. ldal Példák a Crprate Design összetettségére: márka és termék, kiállítás, építészet, interface. Design Peter-Schmidt-Studis ( 26. ldal A Német Csmaglásmúzeum (Deutsches Verpackungsmuseum e.v.) Heidelberg óvársában és részlet a Henkell-kiállításból (Design Reprt 6/ ld.) 98

96 27. ldal A magas higiéniai követelményeknek is megfelelő üvegből készült tkként használható kntaktlencse csmaglás. Design Djahle Krebs, II. évf., Fachhchschule Hannver Fachbereich Design+Medien (Creativ Verpacken 6/ ld.) Az üvegpalackból csavarással lehet a ketchup-t kinymni. Design Bernd Huth II. évf., Fachhchschule Hannver Fachbereich Design+Medien (Creativ Verpacken 6/ ld.) A Pharma Winter-Leipzig 40-es évekből származó csmaglásának mdernizálása és márkatervezés: lábfürdő, várstérképet idéző utántöltőtasak és masszázsglyó Design Sandra Landgraf, Fachhchschule Trier, Fachbereich Kmmunikatinsdesign (Creativ Verpacken 2/ ld.) 28. ldal Fiktív márka terve és megjelenése kávésdbzn, édesítőszeradaglón, cukrstasakn és csészén. Design Silvia Frank, Fachhchschule Augsburg, Bereich Gestaltung (Creativ Verpacken 1/ ld.) 58. ldal BrandStreCard-System a piacn: a márka centrumában a termék és csmaglása van. Richard Linxweller: Ahgyan azt a kutatásk mutatják, a vevők a mindennapi termékek vásárlásakr skkal inkább a csmaglást hívják segítségül, mint a reklámkat. Ezzel a csmaglás az eredményesség közpnti feltétele, amennyiben a mindennapi élet csmaglt márkás áruiról van szó. (Creativ Verpacken 1/ ld.) 64. ldal SOFTube, ami egyesíti magában a tubus, a kupakján álló flakn és a tasak előnyeit. Technlógiai fejlesztés H. Obrist & C. AG, VAW Tscheulin-Rthal, design Future Brand, grafika Erwin Schmuck (Creativ Verpacken 3/ ld.) 65. ldal Cca-Cla-s palack (Creativ Verpacken 3/ ld.), Cultur Handlung könyvesblt hálózat lgója (reklámtasak) A divats, termék frmáját követő, pl. trapézfrmájú csmagláskat helyes srrndben egymás mellé állítva helyet takaríthatunk meg, és eredeti grafikai felületet nyújtanak: az állványkra, plckra helyezést gyrsítja meg a gyűjtőcsmaglásból felhasználható tálca. (Creativ Verpacken 6/ ld.) Palackba épített dugóhúzó. Palackzó Adrien Mntiac, Chagny, Franciarszág (Verpackungs-Rundschau 2/ ld.) Egyszerűen 99

97 nyitható butella: La Petite De Bataillard negyedliteres és félliteres kiszerelésben, Rip Cap lezárással a svájci Bataillard cégtől (Verpackungs-Rundschau BP2/ ld.) A Német Csmaglási Verseny egyik díjazttja: Erdinger Champ sörösüveg, talpán egy másik palack nyitására alkalmas kialakítással. (Design Reprt, 2/ ld.) Felnyitás után fény és öntözés hatására kihajt a tulipán, naprafrgó, paradicsm (Creativ Verpacken 3/ ld.) 66. ldal Rizspuding banánlevélből készült dbzban. A grazi Csmaglás Közpnt (Verpackungszentrum Graz) felmérést végzett a hagymánys csmagláskról Vietnámban. (Az eredményt virtuális kiállításn, a teszik közzé.) Ftó Bettina Reichl (Creativ Verpacken 1/ ld.) A csmaglástervezéssel mutat irónikus rknságt a Bree márka összehajtható pp-art-design Cnceptin kllekciója. (Design Reprt 6/ ld.) A nemzetközi érdeklődésre számt tartó Claus Gedicke a kilencvenes évek eleje óta ftóz címkéjüktől megfszttt műanyagpalackkat; a színek, frmák, kntúrk, terek, részletek érdeklik. Képeinek mtívumai jelek, amik saját műviségükre utalnak. (Frm 4/1999 címlap és belső brító) Hypnsis Device, Andreas Aigner mbilja Red Bull dbzktól inspiráltan, azk felhasználásával (i-d The Streakers Issue 06/ ld.) 67. ldal Tökből sótartó: a néhány hét alatt a negatív frmába növő tököt szüretelés után szárítják, tisztítják kész! Design Jan Velthuizen (Frm 4/ ld.) A La Redute csmagküldő cég OAO márkájú bitermékeinek csmaglása: újrahasznsíttt alapanyagú kartndbzk stanclt ablakkkal és prégelt márkajellel, termékleírás a hátldaln. A műanyagflaknn a stanclt etikett és az infrmációk élénk tónusú felülete a csmaglás mással összetéveszthetetlen karakterét adják. Design Philippe Starck (Frm 4/ ld.) 100

98 HIVATKOZÁSOK 1 Packaging-Agenturen: Die Tp-10 nach Hnrarumsatz in Greinke: Designer als Markenmacher 3 Hernádi: Tárgyak a társadalmban ld 4 Hurtn, Andrea: Shpping ist Sexy. In: Design Reprt 2/ ld. 5 Idézet a Cllins-féle szótárból, Design Reprt 2/02, 16. ld. 6 Ld. a means-end lánckat Becker -Kaucsek: Termékergnómia és termékpszichlógia 83. ld. 7 Gut verpackt. Die neue Verpackungsvielfalt. Design Reprt 2/02 8 Deutschland Radi nvember 6. 9 Interjú Prf. Brigit Weller-rel, Creativ Verpacken 2000/6, 36. ld. 10 Interjú Prf. Anita Burgard-dal, Creativ Verpacken 2001/2, 9. ld. 11 Interjú Prf. Stefan Seiler-rel, Creativ Verpacken 2002/1, 20. ld. 12 Nemzeti Alaptanterv (NAT) II. fej. 73. ld. 13 Ld. utt ld. 14 Az érettségi vizsga részletes követelményei 15 Benesch: Pszichlógia 275. ld. 16 Krischke, Wlfgang: Elmélet és gyakrlat a frmatervezésben 17 Becker-Kaucsek: Termékergnómia és termékpszichlógia 93. ld. 18 A Kreativitás című bekezdés Magyari Beck István: Kreatlógiai vázlatk című könyve alapján készült. 19 A bekezdés Magyari Beck István: A tehetség mint meghasnlás című könyve II. részének, 3. pntja A típussság és az atípussság egysége alpján készült. 20 Ld. utt. Selye Jánst Magyari prfesszr úr idézi 21 Az életszínvnal kntra életminőségcímű szakasz Magyari Beck István A művészet viselkedés-gazdaságtani szerepe és jelentősége című írása alapján készült. 22 A kultúráról szóló bekezdések Magyari Beck István Múzsák a piacn című könyve alapján készültek. 23 Az értelmiségiről szóló szakasz Magyari Beck István Múzsák a piacn című könyve alapján készült. 24 A művészi tehetségről szóló rész Magyari Beck István Pszichlógusszemmel az őskri barlangrajzkról című írása alapján készült. 25 Életképek Design különszám, ld. 26 Ld. például Peter Zeck: Mit Design auf Erflgskurs 27 Dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének írja a 2001-es Frmatervezési nívódíjakról szóló füzet 3. ldalán. 28 Utalás Prf. Stefan Lengyel a Műcsarnkban a 2002-es Lakástrend kiállítás alkalmával tarttt előadására. 29 Fengler: Feedback geben. 101

99 30 Ld. utt. 31 Hubert: Wege zum Designstudium. In Design Reprt 5/ ld. 32 Ld. Heil a Frankfurter Allgemeine Zeitung ai számában 33 A szakasz Benesch: Pszichlógia alapján készült. 34 Benesch: Pszichlógia Benesch: Pszichlógia Benesch: Pszichlógia Kaucsek György dec. 16-ai DLA-előadása 38 Becker-Kaucsek: Termékergnómia és termékpszichlógia 28. ld. 39 A flw-élményről szóló szakasz Mihaly Csikszentmihalyi könyve alapján készült. 40 Az alfejezetben érintett témákhz elsősrban a MIE Mesterképzőjén és a Tanárképző Intézetben végzett tanulmányaim srán, az órákn jegyzetelteket és az tt kaptt fénymáslatkat használtam, ezért pnts hivatkzáskkal nem tudk szlgálni. A nyerő-vesztő helyzetekről szóló részhez alapul szlgáló anyagt Gerry E Wiley nymán állíttták össze. 41 A team fgalmának meghatárzását és jellemzőit ld. Magyari Beck István: Kreatlógiai vázlatk 177. ldal 42 Daumling-t 1968-ból idézi Benesch a Pszichlógia 313. ldalán. 43 Paul Thresen: Defens mechanizms in grups című anyagának Barlai Róbert által készített kivnata alapján 44 A Ranschburg Jenő szerkesztette Tehetséggndzás az isklában alapján készült ktatási anyagból 45 Linxweiler, Richard: BrandScreCard 46 Pr Cartn Deutschland, Heinrich-vn-Brentan-Str. 45 Bensheim Creativ Verpacken 3/ , Verpackungs-Rundschau 3/ Bővebben az innvatív csmagláskról a Verpackungs-Rundschau 3/2002 számában 92. ld. 49 Idézet Philippe Starck-tól, a csmaglásterveiről. Frm 4/ ld. 50 Ld. még bővebben Varga: Számítógépes csmaglástervezés 51 c t 2001, Heft Tölgyfa Kiadó, Budapest, A témajavaslatkat Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Egy civilizáció-elmélet vázlata. Helikn Kiadó, Budapest 2002 című könyve nymán állítttam össze. 54 Imhf: Elveszített világk 151. ld. 55 István király intelmei fiáhz, 1031 előttről In: Kristó: Saecula Hungariae ldalszámmegjelölés nélkül 56 Az idézet Plónyi Kárlytól, az általa szerkesztett Térfrmálás tárgyfrmálás című könyvből 31. ld. 57 Ld. utt. 28. ld. 102

100 Miért készült ez a könyv? Válasszunk magunknak, ha nem is csillagt, de msóprt, cskládét, knzervet vagy gyümölcslevet. Idézzük magunk elé a helyzetet, hgy állunk egy szupermarket valamelyik gndlája előtt, s legyünk magunkhz őszinték: mi alapján döntünk? A frgalmba kerülő termékek nagy részét, csmaglásuk nélkül, képtelenek vagyunk megkülönböztetni. Mit veszünk meg akkr? Egy ígéretet? Infrmációt? Egy jól használható tégelyt? Kényelmünket? A nagy kalandt? E könyv célja, hgy áttekintést adjn arról, milyen összetett feladat a csmaglástervezés. Egyfelől emlékeztető a csmaglástervezéssel fglalkzó főisklásk, egyetemisták számára, másfelől segítséget kíván nyújtani ahhz, hgy a különböző területeken dlgzó szakemberek a tervezési flyamat egészét tekintve egymás munkájának jelentőségét megismerjék. Mitől jó egy csmaglás? Milyen feladatkat teljesít? Milyen infrmációkat közvetít felénk? Milyen szempntkat kell figyelembe venni tervezéskr? Milyen tervezési technikát alkalmazzunk? Milyen társtudmánykra támaszkdhatunk? Mik a vizuális nyelv azn elemei, melyek a csmagláskn különös jelentőséggel bírnak? Az utóbbi időben egyre inkább felmerülő igényre válaszlva, meg kívánjuk törni a jeget: tudmásunk szerint magyar nyelven még nem készült lyan munka, amely a technlógiai kérdéseken túlmenően a csmaglástervezés általáns áttekintésével fglalkzna. Bár sem a rendelkezésre álló idő, sem a könyv terjedelme miatt nem törekedhetünk teljességre, igyekszünk mindazknak céliránysan összefglalni az infrmációkat, akik tervezőként vagy megrendelőként kapcslatba kerülnek a csmaglástervezéssel. Reméljük, hzzájárulhatunk ahhz, hgy a csmaglásk kialakításakr szükséges közös munka gördülékenyebbé és eredményesebbé váljék. Szívesen veszünk minden hzzászólást és értékelést, melyek a tvábbiakban segítik a szakmai irdalm bővítésében végzett munkánkat.

101 106

102 1. MIKOR JÓ EGY CSOMAGOLÁS? Vegyünk egy tjást. Nem, ne válaszuk ketté. Fgjuk a kezünkbe, és figyeljük meg. Milyen a frmája, színe, felülete, állaga? Van-e szaga? Milyen hangt ad, ha megrázzuk, vagy ha az asztalhz kppintjuk? Tegyük le az asztalra. Milyen utat ír le, ha óvatsan meglökjük? Vajn miért éppen ilyet? Mst állítsuk egy nagybb edénybe (figyeljünk, hgy hsszanti tengelye függőleges maradjn), és felülről valamilyen merev, laps tárggyal fkzatsan, egyre nagybb erőt fejtsünk ki rá. Mi lehet az ka annak, hgy meglepően skáig tarttta magát, mielőtt megrppant? Milyen frmai összefüggéseket tudunk lelvasni a repedések mintájából? Ha ekkra nymóerőt kiáll a héj, hgy tudja magát kiszabadítani a csibe? A falvastagság hgyan aránylik a térfgathz? Milyen rétegeket találunk még, mik ezeknek a szerepe? A legfntsabb feladat, az élet megőrzésének szlgálatába szegődik az egész knstrukció. A madártjás alakjára még lágy állaptban a nőstény csípőcsntja teszi a legnagybb frmáló hatást. Ennek következtében karakteresen megkülönböztethetők a kistestű énekesmadarak tjásai a ragadzókéitól. Az apróbb tjásk egyik vége jóval hegyesebb, így a szélfútta fákn, bkrkn raktt fészekből nehezebben ptygnak ki. Színük alkalmazkdik környezetükhöz, hgy minél kisebb feltűnést keltsenek. A nagybb testű madarak, kivált a ragadzók, magas sziklákra raktt tjásai kevesebb veszélynek vannak kitéve, számuk csekélyebb, frmájuk egyenletesebb, már-már szimmetrikus, színük világs, minta nélküli. A sima felület megkönnyíti a tjásrakást, a kuplás frma az igen vékny héj ellenére is nagyn stabil. A fal belső szerkezete biztsítja a lélegzést, a belső hártya sérülés, repedés esetén is összetartja a héjat. A belső magt, a tjás sárgáját, körülölelő flyadék előbb párnázatként, majd táplálékként szlgál a fejlődő élőlénynek. A biztnságban kifejlődött kismadár csőrének hegyével apró lyukakat ejt a héjn, a középső tengely mentén ketté bntva azt. Végül a fennmaradt tjáshéjat elfgyasztva annak mésztartalma az állatk csntrendszerének erősítője lesz. A tökéletes csmaglás mintapéldáját látjuk itt. A rá szabtt feladatk maradéktalan teljesítése után, a természet körfrgásában, az anyag új életre kel. Tegyünk egy próbát! 107

103 Természeti környezet Ökmérleg Biznys esetekben valamely természeti frmát, tartalmának eltávlítása után, csmaglóeszközként használunk, bele töltünk vagy beburklunk vele valamit. Gndljunk csak a szilveszteri virslire, vagy arra a székelyföldön máig élő szkásra, hgy fakéregbe csmaglják a saját készítésű kecskesajtt. Máskr a természetben talált megldásk analógiájára alakítjuk ki csmaglásainkat. Ezek az egyezések lehetnek frmaiak, mint például madárfészek és vesszőksár, dinnyehéj és edényeink, sertésbél és a tömlőtasaks csmaglóeszközök; vagy szerkezetiek, mint a banánhéj és a kmbinált alapanyagú fóliák, dbzk. Míg aznban a természetben fellelhető héjak, burkk annak a szó szrs értelmében szerves részei, az ember alktta csmaglásk nem mindegyikéről mndható el ez. Tervezésnél nem csak természetből vett analógiákkal és természetes anyagkkal dlgzunk, de figyelembe kell venni, hgy egy biznys pnt után minden termék így vagy úgy természeti környezetünk körfrgásába kerül vissza. A népmesei kis gömböc végül felfalja az egész falut. Ha nem akarunk mi is így járni, mindannyiunknak tennünk kell azért, hgy a hulladék ne lepje el környezetünket. Az úgynevezett ökmérleg vizsgálatk srán elemezik a csmaglásk életútját: a nyersanyag kinyerésétől a csmaglóanyag és csmaglóeszköz gyártásán, a töltésen, az elsztásn át a többszöri használatig, az újrahasznsításig valamint a végleges megsemmisítésig fellépő anyag és energia-áramláskat (alapanyagkat, levegő-, talaj- és vízszennyezést). Minden csmaglásra érvényes, hgy biznys szempntból előnyöket, más ldalról hátránykat mutatnak. Példaként említhetjük a tej és a sör csmaglásk esetében végzett vizsgálatkat 1, melyek többségében a betétes rendszerek öklógiailag kedvezőbbnek biznyultak. A tej esetében (betétes üvegpalackk kntra kartncsmaglás) kevésbé látványs, mint a sörcsmaglásknál (betétes üvegpalackk kntra eldbó palackk illetve alumínium és ónztt acéllemezdbzk). Kivételt képez az eldbó plietilén tömlőtasak, mely a betétes tejesüvegekkel öklógiailag egyenértékű. Nagybb szállítási távlságk esetén és kevesebb körfrgással számlva a betétes üvegpalackk öklógiai előnyei a kartncsmaglással szemben csökkennek, míg az eldbó plietilén tömlőtasak skkal kedvezőbbnek értékelhető. Sörcsmaglás esetében a betétes rendszerek széleskörűen őrzik előnyüket. 108

104 Frmai és funkcinális ldalról tekintve a dlgt a plietilénnel, viasszal, valamint esetenként alumíniummal rétegelt, téglatest alakú kartncsmaglás határztt előnyei a jó gyűjtőcsmaglhatóság, egységrakmány-képzés lehetősége, az álléknyság, a könnyű tárlhatóság, a visznylag egyszerű nyitás és esetenként a visszazárhatóság. Ezen felül a aszeptikus csmaglási rendszerben a speciális töltőrendszerrel és megfelelő csmaglóanyagt választva, alkalmas csíramentes csmaglásra. Az ökmérleg eredményeit 1995-ben tették közzé. Azóta az érintett cégek természetesen flyamatsan dlgznak azn, hgy öklógiailag is kedvezőbb kép alakuljn ki róluk. Annak idején a hulladék bedarálásával készített lemezeket lyan kritika érte, hgy legfeljebb útépítésre használhatók. Mára bútrkat is készíthetnek belőle. A hírek szerint előrébb tart az a technlógiai fejlesztés, melynek segítségével a hulladék begyűjtése után a kartn, műanyag és alumínium elemeket újra szétválasztva a gyártásba tudják visszafrgatni. Mindez aznban feltételezi a jól szervezett és egyre inkább működő szelektív hulladékgyűjtési rendszert. Vannak újra használható csmaglóeszközök, ilyenek például a betétes üvegpalackk, műanyag és papír ládák stb.: ezeket begyűjtésen és szállításn túl legfeljebb tisztítani kell. És vannak újra hasznsítható és újra hasznsítással előállíttt csmaglóeszközök. Az újrahasznsítás módja lehet elsődleges, azaz azns termék előállítása, másdlags: új, alacsnyabb használati értékű termék előállítása, harmadlags: pirlízissel vagy hidrlízissel a hulladék eredeti építőanyagaira bntása és végül negyedleges, ami az elégetéskr keletkező hőenergia hasznsítása. A hulladék ezen kívül elégetésre kerülhet hőerőműveken kívül is és duzzaszthatja a szeméttelepeket. Egy alternatíva az újra termeszthető nyersanyagkban rejlő lehetőségek kiaknázása, egy másik az önmagától megszűnő, lebmló, kmpsztálható csmaglóanyagk elterjesztése, ezek aznban egyelőre drágák, és feltétel szintén a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel. A legkörnyezetkímélőbb csmaglás, ha nincsen csmaglás mndják legújabban. Ennek a szemléletnek képviselői arra tesznek kísérletet, hgy rámutassanak, hgyan kerüljük el a szükségtelen csmagláskat. Üzletek helyén újratöltő állmáskat javaslnak, ahl magunkkal vitt, vagy a helyszínen bérelhető edényekbe kerülhet élelmiszertől vegyi árukig sk minden 2. Az ilyen végletes elképzelések mellett jelen vannak skkal reálisabban megvalósíthatók is, mint a felesleges faltkartnk elhagyása, pl. a fgkrémes tubuskról. Recycling A legkörnyezetkímélőbb csmaglás 109

105 Megfizetünk érte Itt és mst! Ezt az elvet látszanak igazlni azk a legújabb vélemények, melyek szerint az újrafeldlgzás mégsem lyan nagymértékben előnyös a környezetterhelés enyhítését tekintve. Ennek megítélése természetesen rendkívüli mértékben függ a helyi adttságktól. A Magyarrszágn öklógiai szempntból igen kedvezőtlennek számító alumínium dbzk a skandináv rszágkban környezetkímélő csmaglásnak számítanak, hiszen tt visszagyűjtésük 75%-ban megldtt, és mert nem kell elektrlizálni, az ebből készült termékek energiaköltsége 5%-a az elsődlegesen előállítttak költségének. Fizetünk a termékért, a csmaglóeszközért, majd a szemétszállításért és végül egészségünkkel fizetünk a környezetkársító hatáskért. Mindezért fizetünk, hltt például csak szmjunkat szeretnénk ltani. Biznys esetekben szükséges speciális csmaglóeszközöknek az alkalmazása, pl. nagy értékű áru, hsszú tárlási idő, kedvezőtlen szállítási feltételek stb. esetén. De mint ahgy értelmetlen az üvegpalackk betétes rendszere nagy távlságk esetén, épply értelmetlen a kétdecis isklatej rétegelt kartndbzkkal való túlbiztsítása. Nem mehetünk el aznban az esztétikai kérdések mellett. A kartndbzk frmája krrekt, megbízhatóan állandó. Sima felületeket kínál grafikai megldáskra, igényes, skszínű technlógiával. A plietilén fóliák ellenben a bele csmaglt termék alakjának, mzgásának hatására váltzats frmát öltenek, és kevéssé krrekt rajtuk a nymat: a színek száma krlátztt, a passzerek nem precízek, és a festékréteg nem egyenletes. Ahhz, hgy a környezetet minél kevésbé terhelő csmaglásk elterjedhessenek, a gyártási feltételek és a flyamats technlógiai fejlesztések mellett a fgyasztóval is el kell tudni fgadtatni őket. A tervező egymaga nem tudja az uralkdó társadalmi értékrendet megváltztatni. Amit tehet az, hgy az öklógia szempntk figyelembe vételével a lehető legjbban használható és a vásárlók számára kívánats csmagláskat tervez. Hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés megldatlan, a háztartási hulladék szeméttelepeken landl, jbb esetben hulladékégető művekben kerül elégetésre. Olyan csmagláskat kell alkalmazni, amelyek a lehető legkevesebb tömegű és térfgatú hulladékkal járnak. Ez a flyamat a termékfejlesztéssel kezdődik, úgy mint: megkérdőjelezhető egyes termékek állaga, hiszen például különböző sűrítményeket a fgyasztó maga is fel tud hígítani stb. 110

106 Kerüljük a túlcsmaglást, például a gyűjtőcsmaglás megfelelő kialakításával. Tervezzünk többször használható, újra tölthető csmaglást és hzzá utántöltő kiszerelést. Az egyszer használats vagy eldbó csmaglásk minimális anyagfelhasználással, környezetkímélő alapanyagkból és technlógiával készüljenek. Ez a szemlélet skkal nagybb körültekintést, fáradságt és tudást igényel. Meghatárzó a földrajzi helyzet, a kultúra, a hagymányk, a társadalmi, gazdasági fejlettség, a becsmaglandó tárgy, a csmaglás célja, üzenete, a rendelkezésre álló technlógiák, hgy mennyi pénzt szánunk rá stb. Száms szempntt kell flyamatsan latlgatni, összefüggéseiben látni, hiszen ami itt és mst a legideálisabb megldás, az tt és hlnap nem vagy csak másként lehet az. Történeti áttekintés Az emberi kultúra váltzásaival mindinkább gyrsuló differenciálódás megfigyelhető a tárgykészítés területén is. 3 A különböző termékek egyre speciálisabb csmagláskat igényelnek, az ipari termelés fejlődésével egyre nagybb mennyiségben. A kezdetektől napjainkig a csmaglás funkciói a kereskedelem fellendülésével egyre bővültek. A történelem flyamán más-más feladatra terelődött a hangsúly, míg mai, az értékesítésben betöltött közpnti szerepét el nem érte. A gyúlékny, növényi alapanyagkból készített ksarak mellett először megjelentek az égetett agyagedények, melyeket eleinte kézzel tapasztttak. A fazekaskrng feltalálása után (ie körül, Mezptámia), az égetett agyagból előállíttt amfrák, tálak, krsók széleskörűen elterjedtek, s jelenlétük egészen a század elejéig meghatárzó vlt a tárlóedények között. A bőrből készült zsákkkal, és a gyékényből és vesszőből készített ksarakkal együtt az ókrban a tárlás mellett az áruszállításra is használták őket. A Római Birdalm bukása után, a népvándrlásk krában, a kereskedelemmel együtt, csmaglás fejlődése is visszaesett. Az emberek önellátásra rendezkedtek be, mind a gazdaságkban, mind a várfalak mögött, és a csmaglás szinte kizárólags funkciója a tárlás lett. A XIII. sz. srán a gazdasági és kulturális felvirágzással újra megnőtt a kereskedelem szerepe, vásárkra jártak. A bővülő termékkörnek és 111

107 Négyszemközt A néma eladó a mindinkább sérülékeny termékeknek megbízható védelmet kellett nyújtani a szárazföldi és vízi utakn. Az egyre nagybb mennyiségű árut egyre távlabbra vitték. Elkülönült a szállítási csmaglás, erre a célra hrdókat és faládákat használtak. A kisebb kiszerelésű tárgyakat fából készült dbzkba, üvegekbe, textilbe csmaglták. Annak idején a csmaglóeszközök elkészítése idő- és anyagigényes vlt, ezért igen nagy becsben tarttták, gndsan áplták, tisztíttták, hgy minél tvább használhassák őket. Négyszemközt Az iparsdás váltzáskat hztt a társadalmban és a gazdaságban egyaránt. A háztartásk feladatainak egy része az ipari előállítás körébe került, ezek a piacn már késztermékként vagy szlgáltatásként jelentek meg. A gőzgép feltalálásával új közlekedési eszközök születtek, a vasút és a gőzhajó lcsó és gyrs szállítóeszközként járult hzzá az áruválaszték bővítéséhez. Az új munkahelyek új tárgyakat hívtak életre, melyeket szintén csmaglni kellett. Egyre több árucikk került piacra, és egyre nőttek a velük szemben támaszttt minőségi igények is. A flyamatsan bővülő termékmennyiség elsztásáhz a múlt század másdik felében gyári tömegtermeléssel állíttták elő a csmaglóeszközöket. Külön iparággá lett a ládagyártás, a fémdbz, az öblösüveg és a papírgyártás. A vársk növekedésével, a hagymánys piack és szatócsbltk mellett, megjelentek az élelmiszer és szaküzletek, majd az áruházak. A termelő és a vásárló között az eladó tarttta a kapcslatt: kérésre a hrdókból, zsákkból az tthnról hztt edénybe mérte a lisztet, sót, kávét, vagy skfióks szekrényből vette elő a prtékát. A csmaglóipar fejlődését segítette, hgy a századelőn feltűntek a márkáztt áruk. A márkanevek állandó és megbízható minőséget ígértek, melynek jelölésére, a cégjelzéseken túl, mindig azns csmaglást használtak. A növekvő knkurencia hatására figyelemfelkeltő eszközként, a reklám mellett, egyre nagybb hangsúlyt nyert a csmaglás. Mégis vásárláskr a vevő és a kereskedő közt kialakult személyes kapcslat vlt meghatárzó, és egészen a negyvenes-ötvenes évekig jellemző maradt a kiszlgálásnak ez a kmly dafigyelést és sk időt igénylő módja. A Néma Eladó Az Egyesült Államkban már más szelek fújtak! Clarens Saunders ban a Tennessee Állambeli Memphisben megnyittta első Piggly Wiggly Stre üzletét. Az önkiszlgáló üzlet azzal a nem titklt céllal jött létre, hgy az üzletmenetet racinalizálja, azaz a nyittt plckra kitett áruk annál több vásárlásra csábítsák a betérőt, mint amennyi annak eredetileg szándékában állt. Ezzel a módszerrel megtakaríttta az eladó munkáját, míg a vásárló két új feladatt is kaptt: szlgálja ki 112

108 magát, és vigye a pénztárhz a kiválaszttt árut re az USA-ban az élelmiszerüzletek 87 százaléka már ezzel a módszerrel működött. Az önkiszlgáló üzletek Európában először Svédrszágban, Nagy- Britanniában jelentek meg, majd a másdik világhábrú után, az egész kntinensen elterjedtek. Az árusításnak e módja nem működhet az áruk előre adaglása és csmaglása nélkül, így új funkciót kaptt a fgyasztói csmaglás is: elnyerte a Néma Eladó címet. Mire való az autó, ha nem lehet használni (értsd: nem lehet parklni vele), éppen tt, ahl vásárlni szeretnénk? Vásárljunk tt, ahl van hely a parklásra! A fgyasztói kereskedelem legújabbkri frradalmának másdik szakaszát tehát a mtrizációnak köszönhetjük. Létrejöttek a vársszéli Shpping-Centerek és az egyre nagybb szupermarketek. A kis üzletek akár le is húzhatják a rlót. A bevásárlóközpntk a vásárlás, a mbilitás, a higiénia és a jólét szimbólumai lettek. Valamint a társadalmi elidegenedés helyszínei. A mdern üzletközpntk ezért új eszközöket vetnek be, összemsva a bevásárló és szabadidős tevékenységeket: jégpálya, játékterem, bárk, mzik, éttermek keverednek a már átláthatatlan árukínálattal. A szlgáltatásk és árucikkek mellett mindezt a körítést, a tágan értelmezett csmaglást is meg kell fizetnünk. Mst már fizetünk a benzinért, az utakért és parklókért, a világításért, fűtésért, hűtésért, légkndicinálásért is, és mindazért, ami ezeknek a mnstrumknak a fenntartásáhz kell. Van még egy szempnt az önkiszlgálásn túl, ami a csmaglóanyagk mennyiségét szaprítja. Az adagk nem csak egyre kisebbek lesznek, de az árufélék egyre finmdnak, specializálódnak. Elég, ha csak a magunk prtáján körülnézünk: kávéfőző, tjásfőző, mixer, kenyérpirító, kenyérszeletelő (hzzá különböző tast-kenyerek), zöldségszeletelő, fagylaltgép stb. Az előre kimért termékek mellett tt vannak a félkész és készételek is. Nem sült krumplit eszünk már, hanem chips-et, abból is paprikásat, hagymásat, sajtsat, snkásat vagy éppen sajts-snkásat Szórakzzunk! 113

109 A csmaglás funkciói Védelem Kezelhetőség Infrmációközlés A csmaglás lyan alapvető funkciók mellett, mint a védelem, tárlás és szállítás, a csmaglás megkönnyíti a választást, infrmációkat ad a termékről és csmaglásáról, segíti a tájékzódást, beaznsítást, reklámzza az árut, igyekszik meggyőzni minket arról, hgy szükségünk van rá. Védelem A csmaglás alapvető funkciója a termék védelme a környezettől, valamint a környezet védelme a terméktől, a tárláskr és szállításkr fellépő mechanikus, klimatikus és bilógiai igénybevételek srán. A csmaglás megóvja az árut a környezeti hatásktól, kiszáradástól, nedvesség felvételétől, rzsdásdástól, a kártevőktől, védi az armáját, krdában tartja az illatanyagkat stb. Maró hatású és veszélyes anyagkat tartalmazó termékeknél vagy lyan esetben, ahl a termék frmai, szerkezeti kialakítása miatt balesetet, sérülést kzhat, megkíméli a környezetet. Véd ezen felül a dézsmálás ellen, illetve egyértelműen jelzi, ha az eredeti csmaglást megbnttták. Erre különböző speciális záró elemeket, nyitófüleket, ragasztószalagkat alkalmaznak. Lpás elleni védelmet szlgálnak például a mágnessel kmbinált érzékelő rendszerek. Kezelhetőség Az adag, a kiszerelés, azaz a becsmaglandó egység, praktikusan kezelhető méretének meghatárzását a vásárlási szkásk, az előírásk, az ár és a kezelhetőség határzza meg. Ide srlandóak a kézbeillő frma, a csmaglás felnyitását, a termék kitöltését, adaglását, tárlását és a visszazárást segítő megldásk csakúgy, mint a több célra használható csmaglóeszközök vagy összetartzó termékek szettként illetve készletként való csmaglása. Megkönnyítik a kezelést a tárlóállványkhz és a szállítóeszközökhöz igazíttt gyűjtő- és szállítási csmaglásk. Biztsítják a gazdaságs helykihasználást, és segítik a mzgatást, rakdást. Infrmációközlés Csmaglásáról tudjuk meg, mi is a termék valójában: mi a neve, mire való, hgyan használjuk, mi az összetétele, hgyan kezeljük, tisztítsuk, tárljuk, milyen íze van, meddig fgyasztható, mennyi az energiatartalma, mik a méretei, mekkra a tömege, térfgata, ki gyárttta, ki frgalmazza, milyen a minősége, ki vizsgálta be, milyen szabványk szerint készült, kárs-e a környezetre, vagy az egészségre, mi az ára és srlhatnánk még. Tvábbi infrmációkat hrdz a csmaglás önmagáról is: hgyan nyissuk fel, vissza tudjuk-e zárni, gyűjtsük-e az egészet vagy valamely 114

110 részét (pl. kupakt), mert nyerhetünk vele valamit, hvá dbjuk, milyen anyagból készült, újra feldlgzható-e vagy sem. Reklám A termékkel általában először a csmaglásn keresztül kerülünk kapcslatba. Reklámzza az árucikket az eladás helyszínén, és a reklámkampány szereplőjeként egységet képez a prmóciós környezet elemeivel. A reklám funkció nem ér véget az áru megvásárlásakr. Működik akkr is, mikr a terméket elszállítjuk, csmaglását kibntjuk, mikr nap, mint nap találkzunk vele a fürdőszbában, knyhában vagy munkahelyünkön. Működik még akkr is, ha kiürülve, más tárgyak tárlására használjuk, vagy az utcán hulladékként látjuk. A csmaglás reklámzhatja tvábbá annak a termékcsaládnak tagjait, amelybe maga is bele tartzik, vagy lyan kulturális és sprteseményeket, melyeket a gyártó cég, vagy a márka szpnzrál. Aznsítás A csmaglás segíti, hgy egyértelműen és aznnal be tudjunk aznsítani egy biznys terméket, és egyúttal meg is tudjuk különböztetni azt a knkurens kínálattól. Az aznsítás egyik legfntsabb eszköze a márkanév és az ahhz tartzó grafikai megjelenés. Image A latin származású kifejezés, az ember valóságról alkttt képét jelenti. Vállalati vagy márka image-en annak arculatát, önmagáról kialakíttt és közölt képét értjük, míg a vizuális arculat ennek az image-nek vizuális eszközökkel közvetített és felfgható része. Reklám Aznsítás Image Csmaglás a piacn A piac az adásvételi ügyletek összessége. Szereplői az eladó, a vevő, áru, pénz és a körülmények. Elemei: a kereslet, kínálat, áru és az ár. A fgyasztást a szükséglet, a vásárlóerő, a kereslet, a kínálat és az értékesítés határzza meg. A gyártó A gyártó csmaglásn keresztül tart kapcslatt a fgyasztókkal, ez az a médium, amely közvetíti üzenetét. A marketing piacrientált, azaz a piacból kiinduló és da visszaható vállalatvezetési rendszer. A marketing stratégia a piac, a várható A gyártó 115

111 Versenyben Csmaglás igények stb. megismerése, eszközei a piackutatás, knjunktúrakutatás, reklámkutatás és az ellenőrzés, hatás- és hatéknyságvizsgálat. A marketing taktika a piacszervezés, azaz a négy P Prduct, Price, Place, Prmtin rendszere: gyártmányfejlesztés, árplitika, értékesítés és piacbeflyáslás, mint a reklám, az új igények felkeltése és az értékítéletek beflyáslása. A kínálat az áruk és szlgáltatásk, az értékesítés módja, körülményei, tárgyi, személyi és üzleti feltételei (áruátadás, csmaglás, szállítási és fizetési kedvezmények), a reklám és egyéb keresletbeflyáslók összessége. Az árunak szerves része a kiszerelés, csmaglás, márkajel, minősítő jel és az ár. A gyártónak el kell döntenie, milyen márkaimage-t képvisel terméke, vállalati vagy termékarculatt, amit annak azután egyértelműen közvetítenie kell. A termék piaci életciklusának szakaszai a termék bevezetése a piacra, az ismertség növekedése, a legnagybb piaci kiterjedés elérése, telítődés, hanyatlás, végül a termék eltűnik a piacról. A kereskedelemnek saját törvényei vannak, ezért fnts a kereskedőkkel tarttt jó kapcslat, flyamatsan figyelemmel kell kísérni az áruról, csmaglásáról szóló véleményeket. Az eladási statisztikák mutatják a frgalmat: amit nem vesznek, kihullik. A piaci verseny az a környezet, ahl a csmaglásnak hatnia kell, ez az közeg, ami adtt esetben meghatárzza a csmaglás megváltztatásának igényét és módját. Figyelni kell a knkurenciát, lépést kell tartani vele, de ügyelni kell arra is, hgy ne máslják a csmaglást, mert megtévesztő, hitelrntó lehet. Módsítani kell a csmaglást, ha összetéveszthető a knkurenciával, ha visszaesik az eladás, ha nem támgatja márkastratégiát, vagy annak ideálját nem tükrözi. A piac és a versenytársak mindig mzgásban vannak, ezzel mindig számlni kell. A csmaglás kialakításának stratégiáját a terméknek a piachz képest meghatárztt karaktere adja. Tervezéskr ki kell zárni az általánst vagy rövidéletűt. A csmaglás a terméket, és a márka képét mutatja be, ami nem azns a reklámügynökség által meghatárztt az eladási ötlettel. A hirdetés flyamatsan váltzhat, míg a csmaglás érdemileg állandó. Hsszú ideig közli a termék lényegét, még ha időszaksan krszerűsíteni is kell. A csmaglásnak, mint néma eladónak, néhány másdperc alatt meg kell ragadnia a fgyasztó figyelmét, infrmálnia kell és meg kell tudni győznie. Egyszerre csak meghatárztt mennyiségű infrmációt tudunk 116

112 befgadni, ezért az elemeket hierarchiai rendben, jelentésük szerint taglva kell tartalmaznia. A legfntsabb infrmációk a termék meghatárzása és a márka. A csmaglás figyelemfelkeltő és meggyőző hatását fkzzák az ismétlések, például ha több azns termék van egymás mellett a plckn, vagy ha az üzletben ráismerünk, a már másutt - hirdetésekben, eladáshelyi reklámeszközökön stb. láttt márkára, csmaglásra. A csmaglásn megjelenhetnek utalásk, matricák biznys vásárlásösztönző eszközökre, például lehet a reklámkampány témája a csmaglás vagy annak egy része (kupakgyűjtés), de flyamats árengedmény és akció kárs, hiteltelenné tesz. Az eladás helyén már az üzletbe lépés előtt felkészítenek a kirakatk, megállító táblák, zászlók stb. felhívják az árura vagy a márkára a figyelmet. A belső térben, elkülöníthetik a terméket, termékcsaládt a knkurenciától, például az egyik sarkban, körbejárhatóan, vagy külön hűtőszekrényben. A márkaarculatt támgathatják a csmaglással egységben megtervezett árukínáló állványk, displayk. Fgyasztó A fgyasztói magatartást és a vásárlási kedvet igen sk tényező beflyáslja, egyfelől anyagi, másfelől pszichlógiai szempntk. A keresletet meghatárzza a vásárlóerő: a jövedelmek, hitelfeltételek és az ár, azaz az áru pénzben kifejezett értéke, valamint a vásárlási szándék. A termék ptenciális felhasználóit és vásárlóit megismerve úgy kell megtervezni csmaglást, hgy a leendő vevőkör rá ismerjen, hgy neki szól. A ptenciális fgyasztók körének megismeréséhez fel kell mérni, hgy milyen rétegek, csprtk tartzhatnak a termék lehetséges használói és vásárlói közé, milyenek az igényeik, választási szempntjaik. Minél szélesebb a fgyasztói bázis, annál fntsabb a csmaglás szerepe. A termékhez kapcslódó reklám célcsprtja, adtt esetben csak egy szűkebb kört érint, amit a lehetséges fgyasztók valamely közös tulajdnsága alapján határznak meg. Vizsgálhatják a fgyasztókat demgráfiai, mint nem, életkr, lakóhely, isklai végzettség, fglalkzás, jövedelem stb., és pszichlógiai szempntk alapján, valamint knkrét, az adtt tárgy vagy a reklámcél tekintetében fnts nézőpntból (kisgyerekesek, autósk, barkácslók stb.) A közönség megismerésére irányuló pszichlógiai vizsgálatk a személyiség jellemzőit és emberi cselekvések indítékait kutatják. Vásárlásösztönzés Eladáshelyi reklámeszközök Fgyasztó Indíték-kutatás 117

113 Célcsprt Márka A reklámlélektan másik területe a beavatkzás, beflyáslás módjait, a reklámeszközök felhasználási lehetőségeit és az általuk kiválttt hatáskat elemzi. Vizsgálják az intelligenciát, temperamentumt (hgy az egyén biznys dlgkra hgyan reagál), karaktert (mint az egyén értékrendjét), vitalitást (mint az ingerek iránti érzékenységet) és az igényszintet. Az emberi cselekvések indítékait Maslw mtiváció-elméletében öt egymásra épülő mtívumcsprtban fglalta össze. Az alacsnyabb rendű szükségletek kielégítésével nyílik tér a srrendben utána következőknek: elsők a fizikai alapszükségletek, mint az evés, ivás, alvás, ezt követik a biztnság iránti, majd a társas tevékenység, szeretet iránti, a megbecsülés iránti, végül az önmegvalósítás iránti igények. Az adtt terméktől, feladattól függően skféle rendszerezés létezik. Az egyik ilyen például hárm típust különböztet meg. Az elsőbe srlja azkat, akik a létfenntartásért vásárlnak, mindennapi alapszükségleteik kielégítésére, ide tartznak a szegények, idősek, munkanélküliek. Számukra a csmaglás fejezze ki az alacsny árat, például legyen átlátszó, két termék egy csmagban stb. A másik típusba a kritikus vásárlót srlja, akinek első a minőség, s legalább lyan fnts hgy hl vásárl, mint a termék maga. Azknak, akik anyagilag is megengedhetik maguknak, a csmaglás fejezze ki a magas minőséget. Státusszimbólum a cégarculatt hrdzó bevásárlótáska, sajátcímkés termékek csmaglása. Ők azk, akik többet is hajlandóak fizetni, ha öklógiailag kedvezőbb a csmaglás. A harmadik típusba a különböző társadalmi körből kikerülő ínyenceket srlja, ők hitelre is vásárlnak, a trendektől függetlenül azt, amihez éppen kedvük van. Egy másik tiplógia 4 első csprtjába az autriter típus tartzik, számukra döntő az érvényesülés, hgy jelentősnek tűnjenek, a presztízs, a kizárólagsság, a legújabb divat, a legjbb termék, az aznnali kipróbálás stb. A másdik csprt a tárgyilags típus, akiknek a legfntsabb a kiváló minőség, az önálló döntés, a tárgyszerű ismertetés, érvek, adatk stb. A harmadik, együttműködő típusra az érzelmi és tárgyi biztnságra törekvés jellemző. Meghatárzó a bizalm, a referenciák, a jótállás, a szerviz, a flytnsság stb. A márka a gazdasági élet közpnti jelensége. A piaci verseny fnts tényezője, megváltztatja a piac résztvevőinek egymáshz való visznyát. Ha egy márka terméke nem újul meg, elveszti többletértékét, különlegességét és létének értelmét. 118

114 Csmaglástervezés srán a termék tulajdnságaként, knkrét jellemzői mellett az elsők között kell figyelembe venni márkáját, annak értékeit, mint a termék kmmunikációjának fnts elemét. Tisztázzuk, hgy egy ismert márka vadnat új termékről van-e szó, egy termékcsalád új tagjae, valamilyen már bevezetett termék krszerűsített váltzatát kell becsmaglnunk vagy új márkát kell-e teremtenünk. Érdemes külön kiemelni a kereskedelmi cégek, szupermarketek sajátcímkés termékeit, a hzzájuk tartzó másdlags csmagláskkal: csmaglópapírk, bevásárlótáska stb. Csmaglástervezésnél kiinduláskr a legfntsabb a termék mellett a név. Jellemzi az árut, bizalmat kelt, szciális elváráskat és vásárlási kedvet ébreszt, valamint emlékeztet. Lehet maga a terméknév a márka, lehet a gyártó vagy kereskedő cég neve vagy jelölhet termékcsaládt. Egy márkának a csmaglásn a legfőbb szerepe a megkülönböztetés és az aznsítás. Ezért egy márkán belül jellemző módn választják meg skszr a frma, szín, illusztráció, tipgráfia stb. mellett a nevet is (lásd Danne, Danette, Danin.). A márkatermékek fejlesztésekr, bővítésekr a cégek arculati kézikönyvben meghatárztt irányvnalakat követnek, melyeket flyamatsan felülvizsgálnak, aktualizálnak a környezeti és belső váltzásaik függvényében. Előfrdulhat az is ha egy termék, egy addig nem ismert új funkciót teljesít hgy a márkanév úgy kerül a köztudatba, hgy a hétköznapi nyelvben magát a teljesítményt jelöli (pl. Xerx a fénymáslást, Hyp a fertőtlenítést). A nevek körében négyféle típust különböztetünk meg. Lehet a márkanév egy személynév (például a cég alapítójáé, mint a Maggi). Vannak úgynevezett beszélő nevek, ahl a név kifejezheti a funkciót, hatást, minőséget stb. Amennyiben külföldi piacra is kerül a termék, felmerül a veszély, hgy ha nem frdítják le a termék nevét értékéből, míg ha lefrdítják, karakteréből veszít. Semleges vagy semmit sem jelentő fantázianév nem kz ilyen jellegű prblémákat, de megjegyezni is nehezebb őket. Leginkább a betűszavakat, rövidítéseket kerüljük, ezeket skszr még kilvasni sem lehet! Természetesen vannak kivételek is, mint az Adlf Dassler nevéből származó Adidas. A választtt szavak zeneisége, ritmusa növeli kifejezőerejüket, és könnyebben emlékezetünkbe vésődnek. Névválasztáskr figyelembe kell venni, nem jelent-e a szó valamely idegen nyelven bántó vagy negatív emóciókat keltő dlgt. A márkának szüksége van valamire, ami csak az övé, és nem téveszthető össze semmi mással. Ez lehet egy lg, egy embléma, ami több kísérő elemmel együtt összeáll egy önálló vizuális egységgé. Hl a frma, hl a Márkanév A márkajel 119

115 A márka arculata szín, grafikai vagy tipgráfiai elemek hangsúlysak. Bár Ogilvy szerint a védjegy, mint grafikus jel elavult dlg, mióta az emberek tudnak lvasni 5, mégis skszr kifejezőbb, mintha csak tipgráfiai elemek jelennek meg. Kétségtelen aznban, hgy nem kell feltétlenül figurálisnak lennie, elég, ha biznys képzeteket kelt. Egy gyártónak vagy kereskedelmi vállalatnak több márkája és így több márkajele is lehet. El kell döntenie, milyen stratégiát választ, melyik az, ami előtérbe kerül, a cégarculat, a termékarculat, vagy egy termékcsalád image-e. Előfrdul, hgy egy cégnek párhuzamsan több termékcsaládja van a piacn. Bármelyik döntés esetén a márkajeleket és a hzzájuk tartzó arculati elemeket egyértelműen és következetesen kell alkalmazni, nehgy elbiznytalanítsák a vásárlót. Legjbb, ha arculati kézikönyv fglalja össze a márka használatának módját a különböző felhasználási területeken. A megtervezett márkajelet próbáljuk ki, mennyire állandó, milyen a hatása különböző méretekben vagy környezeti behatásk esetén. Mdellezzük a különböző helyzeteket. Nézzük meg, hgyan hat nagyban és kicsiben, pzitívban és negatívban, mzgó járművön vagy mzgó járműből tekintve, ha életlen (például szemüvegesek számára vagy esőben). Milyen lehetőségek vannak térbeli megjelenítésre, hgyan módsul a különböző nymdatechnlógiák alkalmazásakr, hgy néz ki világítótáblán nappal és sötétben? Milyen trzuláskat mutat különböző szemszögből, milyen, ha kszlódik vagy gyűrődik, rncslódik stb. Hgyan lehet kivitelezni nagyban, raszterrel, sablnnal, kivetítéssel? Nem záródnak-e be a vnalak, frmák kis méretben? Hgy jelenhet meg textileken, vetítővásznn, zászlón, munkaruhán stb.? A márka vizuális arculatát sajáts jelentéstartalmmal bíró környezete teremti meg. A márka tartalma flytnsságának alapja, ezért a márkajel és az image frissítésekr ügyelnünk kell arra, hgy az alapgndlat megmaradjn. Legfntsabb szempntk a név és hgy a termék a piac melyik szegmensében van. Ha az új árunak a termékválaszték növekedésével az eredeti terméktől megkülönböztető jellegzetessége (pl. light) túl hangsúlyssá válik, előfrdulhat, hgy az új váltzat vizuálisan leválik az eredeti márkaarculatról. Ilyenkr gyengítheti, az eredeti márkáról kialakult összképet. 120

116 Mikr jó egy csmaglás? Üzletileg akkr jó egy csmaglás, ha minél többen megvásárlják a terméket azk közül, akiknek készült. A jó csmaglás a becsmaglandó tárgyból indul ki, annak fizikai, pszichlógiai, szcilógiai, gazdasági funkcióiból és tulajdnságaiból. Ezek határzzák meg azt a célcsprtt, aminek tagjaiból a vásárlókör kialakul. A jó csmaglás úgy tölti be feladatát, hgy a környezetet a lehető legkevésbé terhelje. Mint minden tárgy, a csmaglás is eszköz és jel egyben. A jó csmaglás a felsrlt fizikai és pszichlógiai funkciókat úgy teljesíti, hgy egyben felkészíti a befgadót: felkelti érdeklődését, megidézi számára a tárgyat, ami a vásárlás után az övé lesz, illetve megidézi azt, amit az áru segítségével megtehet. A csmaglástervezés flyamats mérlegelések, választásk, döntések srzata, melyeket gazdasági és etikai szempntk határznak meg. A félrevezetést nemcsak fgyasztóvédelmi és versenytörvények tiltják, de a megtévesztés, hsszú távn, üzletileg is megbsszulja önmagát. Az, hgy valamit szépnek látunk-e, attól függ, hgyan hat ránk. Azt, hgy ugyanazt a dlgt milyennek ítéljük, meghatárzza kultúránk, értékrendszerünk, elveink, tapasztalataink, ismereteink, életkrunk, környezetünk, a társadalm, azk a kisebb és nagybb csprtk, amikhez tartzunk. Az a vásárlói attitűd, hgy egy tárgy tetszik nekünk, nem más, mint annak nyugtázása, hgy a szóban frgó tárgyat könnyűszerrel tudjuk vagy tudnánk intimizálni, (azaz külön, saját világunkba beépíteni). 6 Ebben a flyamatban társadalmi mintákat is követünk, mert biznys tárgyi jelentések egy-egy réteget vagy csprtt egységesen érintenek, és a tárgyak tulajdnsait, használóit valamilyen társadalmi körbe srlják be. A csmaglásra is vnatkznak a frmatervezés esztétikai elvei. Egy eszköz akkr éri el legmagasabb esztétikai értékét, ha szerkezete és megfrmálása funkciójával tökéletes harmóniában áll. Építettsége értelmes, a felhasználó számára világs. Az esztétikai élményt az esztétikai megldttságban rejlő összefüggések tartalmának az érzékeléssel, észleléssel való reznanciája adja. 7 A terméknek nem megfelelő csmaglás nem lehet jó, bármilyen harmnikus látványt is nyújt, vagy bármilyen divats elemeket is mutat. Pedig a csmaglásnak elsősrban jónak kell lennie! A jó design értéknövelő, mint ahgy a rssz design a rssz reklámmal együtt értékcsökkentőként hat. Szép és jó 121

117 Érzékelés-észlelés Vizuális nyelv Érzékelés-észlelés Érzékszerveink az őket érő infrmációkat, az ingereket az agyba tvábbítják. Agyunk az őt érő hihetetlen mennyiségű infrmációt megszűri, és az emlékezet és a gndlkdás felhasználásával, értelmezzük a dlgkat. Ezt a flyamatt nevezzük észlelésnek. Az agyunkba kívülről érkező infrmációk 80%-át szemünkön át kapjuk. Az emberi szem számára látható fény az elektrmágneses hullámk nanméter közé eső része. A szemünkben, a fénysugarak kzta ingernek, mint infrmációnak feldlgzása és szelektálása a retinán kezdődik meg, a látóidegpályákn és a látókéregben flytatódik, míg végül az agyban összeáll a kép. A látttakkal érzelmi visznyba kerülünk, amit elárul szemmzgásunk, pupillánk tágulása is. Csak azt látjuk, amit nézünk. A nézés: választási aktus. ( ) Ssem nézünk kizárólag egyetlen dlgra mindig a dlgk és a köztünk levő visznyt nézzük. Látásunk flyamats tevékenység, flytnsan mzgásban van, állandó kört tart fenn a körülöttünk lévő dlgkból, megállapítva, hgy mi az, ami számunkra pillanatnyi helyzetünkben jelenvaló. 8 Az infrmációfeldlgzásra jellemző, hgy flyamatsan felerősíti a váltzást és elfedi az állandót, tehát az lyan látvány, amelyet már megszktunk, nem vagy csak kevéssé kelti fel érdeklődésünket. Ez az egyik magyarázat arra, hgy a legjbban bevált márkák és csmaglásk is flyamats megújításra szrulnak. A másik k a környezet váltzásából adódik. Ha valami nem tart lépést a krral, divattal, technlógiai fejlődéssel stb. azaz látványa ezt nem közvetíti felénk, réginek és könnyen avultnak tetszik számunkra. Vásárláskr biznys érzékszerveink ki vannak zárva a knkrét érzékelés lehetőségéből: nem tapgathatjuk meg az árut saját valóságában, nem kóstlhatjuk meg. A csmaglástervezés srán ezért döntő jelentőségű, hgy az emberek képesek vizuális frmában kifejezni a különböző érzékleteket, és másk képesek azkat ugyanlyannak vagy hasnlónak észlelni. 9 Vizuális nyelv Minden ember alktta tárgy kifejez valamit, infrmációkat közöl. A termék nyelve az infrmációelmélet szerint hárm szinten határzható meg. Szintaktikus infrmáció: az infrmáció azn része, amely az egyes jelek, jelzések elrendezését, gyakriságát, egymáshz való visznyát öleli fel ilyenek a termék alapelemei, színe, anyaga stb. Szemantikus infrmáció: az egyszerű és összetett jelek értelme, jelentése 122

118 a befgadó számára ilyen az rnamentika, stílus, egy márkáhz vagy egy rendszerhez való csatlakzás stb. Pragmatikus infrmáció: a jeleknek a befgadóra, mint a jelek használójára tett hatása pl. a kezelőelemek elrendezése, használati útmutató stb. Mint ahgyan a beszéd egyezményes jelrendszer, úgy a terméktervezésnél is vannak kultúrkörtől függő jelentések és szkásk. Felismerés Minden tárgy többjelentésű. Egy termék és így egy csmaglás aznsítása is többféle szempnt alapján történik. Az, hgy jól vagy rsszul, pntsan vagy pntatlanul ismerjük fel, mire való egy termék, meghatárzza választásainkat. Hgy például egy termék mennyire szembeötlő, úgy fgalmazzuk meg: feltűnő vagy átlags; a frmajegyeket, a felépítést, mint tiszta, rendezett, rendezetlen; az összhatást: meleg, hideg, barkk, spártai, stb.; a termék értelmét, célját: knzerves dbz, sörösüveg; a használat módját: nymógmb, csavars kupak; az elvet, teljesítményt: elektrnikus, mechanikus; az anyagt, a készítési módt: egyedi termék, széria termék; a költséget, árat: lcsó, drága; a krát: mdern, antik; a gyártót: Bsch, Braun; a márkát: Sprite, Pepsi, Leg; azt, hgy kinek készült: hbbiszerszám, prfi fényképezőgép stb. 10 A megismerés srán szerzett infrmációink egymással szrs visznyba kerülnek, tvábbi tapasztalatkat idéznek fel a termékkel, gyártójával, márkájával stb. kapcslatban. Ez a kitágíttt ismeretcskr vagy image vezet a véleményalktáshz, a termékhez való visznyuláshz és a vásárlói döntéshez. A különböző fgyasztói típuskra eltérő beállítódásk jellemzőek. Akkr tetszik nekik egy termék, ha annak tulajdnságai az általuk előnyben részesített kmbinációban és rangsrban ismerhetőek fel. Biznys esetekben azt is tlerálják például, ha nem látszik aznnal a tárgyn, hgy mi az értelme vagy hgyan kell használni, hanem először meg kell ismerni és tanulni. Így lehetnek például egyes tárgyak, hasnlóan az etikett szabályaihz, csak a beavatttak számára hzzáférhetőek. Kifejezés A mdern fgyasztói társadalm a tárgytervezésben a fizikai paraméterek kielégítését meghaladva a mentális paraméterekre helyezi a hangsúlyt 11. Teszi ezt azért is, mert az elsődleges funkciókat, a technika fejlődésével lépéstartó gyártók, közel azns szinten képesek kielégíteni. Hgyan tudnánk választani, intimizálni, egymáshz az összetévesztésig hasnlító tárgyakat? Felismerés Kifejezés 123

119 Egy csmaglás igen sk összetevőből álló, sk jelentést magában hrdzó kmplex egység és az egészről nyert benymás jelként hat. A tervezés srán az elemekkel úgy kell gazdálkdni, hgy összecsengjenek, egy zenekart alkssanak, mindegyik a saját szólamában a lehető legtöbbet tegye az előadás sikeréért. A kifejezés sajátsságait a méret, anyagk, frmák, színek, felületek határzzák meg: lehet durva vagy sima, világító vagy matt, szerény vagy harsány. Struktúráját az egyes elemek és tulajdnságk egymáshz való visznya: a kmpzíció, az arányk, a kntrasztk adják. Legyenek hangsúlyk, csúcspntk és legyenek visszafgtt részek. Tükröm, tükröm Üzenet A csmaglástervező feladata igen felelősségteljes munka. Ismeri, és alkalmazni tudja azkat a vizuális kifejezőeszközöket, melyek segítségével igen rövid idő alatt lyan üzeneteket tud eljuttatni a befgadó felé, melyek hatására vásárlásra készteti őt. A termék nem csak reális funkcióit teljesíti, hanem érzelmi szükségleteket is kielégít. Mikr megveszünk valamit, lyan dlgt választunk, ami benymásaink szerint személyes előnyünkre válik. Nem csak az árut, fizikai valójában, hanem a hzzá tartzó életérzést: asszciációkat, képeket. Csmaglása mellett egy termék megítélésében beflyásl bennünket többek között ára, a környezet, amelyben eladásra kínálják, és márkája. A magasabb ár jbb minőséget sejtet, ugyanazt az árut elegáns üzletben nívósabbnak értékeljük, a nemzetközileg ismert márkákat magasabb rendűnek tartjuk stb. Tükröm, tükröm Az ember önkifejezésének, önértékelésének és önbecsülésének kifejezői azk a tárgyak, melyekkel körülveszi magát. Egy biznys tárgy kiválasztásakr és megvásárlásakr megváltja a belépőt azknak a csprtjába is, akikhez szívesen tartzna. Elhisszük, ha Marlbr cigarettát szívunk, kemény legények vagyunk, ha fehérítéshez Clrx-t használunk, gnds háziassznyk. Egy termék megvásárlásával nem csak önmaga, de a hzzá tartzó image is a mienk lesz. Ez aznban csak akkr működik, ha a hzzá csatlt értéket fntsnak ítéljük meg. 124

120 A marketing mix elemein át váltzats prpagandaeszközök hatásainak vagyunk kitéve flyamatsan. A hirdetők úgy próbálnak vásárlásra bírni bennünket, hgy a termékhez sajáts képzeteket gyártanak, igyekeznek a megtermelt áruhz annak fgyasztóját is kinevelni. Ennek módszere az, hgy a laksságt csprtkba, és életstíluskategóriákba srlják, annak érdekében, hgy mindegyik számára gyártsanak üzeneteket és, persze, termékeket. ( ) Az árucikkeknek sajáts személyiséget terveznek, mely illik az egyes vakcsprtkba tartzókéhz, s azután tvábbfejlesztik a csprtk imidzs -ét, megszabván mit kell tenniök annak fönntartása érdekében. 12 Rávezetés A rávezetés szakszóval heurisztikus tényező lyan egyszerű szó, kép, szabály vagy cselekedet, melynek hatására egy prblémát vagy dilemmát rövid útn megldunk vagy eldöntünk. 13 Ha a csmaglás rávezet bennünket, úgy hisszük, hgy biznys tulajdnságk megvannak a termékben, vagy hiányznak belőle. Hermann Bahlsen ezt úgy fgalmazta meg, hgy cége nem kekszeket ad el, ( ) hanem egy ígéretes csmaglást. Egy érzést árusítunk, mégpedig az ízletesség és az életöröm ígéretét. 14 A meggyőzés eszközei A másik ember meggyőzésének szándéka nem új keletű. Cicer a szónk feladatát hárm pntban fglalta össze. A hallgatóság előtt először is meg kell teremteni a beszélő hitelességét, üzenetét lyan érvekkel alátámasztani, melyeket a közönség elfgad, végül fel kell kelteni a hallgatók érzelmeit. Skszr már a beszélő személye eltereli figyelmünket a lényegről. Hitelessége a termék tulajdnságává lesz. Napjaink példaképeihez, hőseihez szeretnénk hasnlítani, ha teljesítményünkkel nem megy, akkr azzal, hgy ugyanazt a speciális futócipőt hrdjuk, mikr levisszük a kutyát sétálni A felmérések aznban azt mutatják, hgy a hirdetésnek nem ez a leghatéknyabb frmája: a híres embert megjegyzik, a terméket elfelejtik. 15 A negyvenes években született tanulás-elmélet a tanulás flyamatát négy szakaszra bntja: az üzenet ragadja meg a befgadó figyelmét, a közönség értse meg az érveket, fgadja el igaznak, és valamilyen előnnyel ösztönözzük őt. Az üzenet aznban sajns akkr is meggyőző lehet, ha az érveket nem nagyn értik. Hgyan frdulhat ez elő? 16 Hgyan hat a msópr kémiai összetétele az önbecsülésre? A kgnitív feldlgzás lényegében azt a flyamatt jelenti, ahgyan a külső infrmációkat jelentéssé, illetve gndlati tartalmakká transzfrmáljuk, és ahgyan kmbináljuk ezeket a viselkedésről alkttt ítéletekké. 17 A kgnitív rendszer célja a környezet megértése, és első Rávezetés A meggyőzés eszközei Msópr és önbecsülés 125

121 Ha nincs mit mndand, énekeld el! lépése az érzékelés. Másdik lépésben létrejön az ingerek kódlása, majd a rendszer az infrmációt szimblikus jelentéssé alakítja át. Az egyes jelentések egymással is összekapcslódnak és jelentéshálózatkat alktnak a tudatban. A flyamat alapvető feladata, hgy az ismereteket úgy tárlja el, hgy azkat újra fel lehessen használni. Nem vagyunk tudatában az összes tárlt jelentésnek, azaz csak biznys jelentések aktiváltak, másk a hsszú távú emlékezetben raktárzódnak el. A jelentés típusától függ, milyen módn aktiválódik. A szenzrs jelentések közvetlenül érzékszervi benymáskra alapulnak, környezeti jelekre ldódnak ki és az ismerősség érzetét keltik. A szemantikus jelentés egy tárggyal kapcslats tapasztalatk nagybb tömegét tartalmazza. Az epizdikus jelentések velünk megtörtént eseményekhez kapcslódnak, és akkr aktiválódnak, ha más hasnló eseményekre gndlunk. Gndlkdás srán az aktiváció szétterjed, azaz egy jelentés aktivációja aktivál más, kapcslódó jelentéseket is. Egyszerre aznban a tárlt jelentéseknek csak töredékét tudjuk aktiválni, így a rendszer működésének érdekében amelyik flyamatt csak lehetséges, autmatikussá teszi. A rutindöntések igen hasznsak, mert gyrsak. Veszélyük abban rejlik, hgy lyan esetben is gndlkdás nélkül cselekszünk, amikr reális érdekeink mást diktálnának. A jelentések különböző absztrakciós szinteken fgalmazódnak meg, és un. kgnitív mezővé szerveződnek. Az egyes jelentések kmbinációja tulajdnságkból indulva következményeken keresztül értékekhez vezet. A asszciatív hálózatkat sémáknak nevezzük, a belőlük kialakuló tudásstruktúrát means-end (jelentés-vég) láncknak. Bármely fgalm jelentése egy vagy több másik fgalm jelentésének ly mértékben függvénye, amennyire ezek az asszciációs hálózatban szrsan kapcslódnak egymáshz. 18 Ezeknek az ismeretstruktúráknak segítségével, teremtenek a fgyasztók kapcslatt a termékek, márkák és saját vágyaik, énképük között. A bekezdés elején feltett kérdésre tehát a válasz: kémiai összetétel jó msópr gyermekeimnek tiszta ruhájuk lesz jó szülő vagyk önbecsülés. Ha hiányznak az érvek hatáss módszer a dizájn bevetése: művészi vagy művészies nymdai kivitel, vnzó mdellek fekete alapn fehér szöveg, meghökkentő nymdatechnika vagy szerkesztés, nehezen lvasható betűk minden, ami a befgadót valamelyest zavarba hzza. ( ) A srlt eszközök szerepe az, hgy csak annyira tereljék el figyelmünket, hgy útját állják ellenérveink megszületésének, de még ne akadályzzák az üzenet befgadását

122 Kérdés aznban, hgy tudásunk saját szándékaink szerint alakul-e. Egy, a hirdetés pszichlógiájáról a századelőn írt könyv szerint a hirdetés hatéknyságát fkzhatjuk többek között ismétléssel. Ismétlésben manapság nincs is hiány. A felmérések azt mutatják, hgy a skszr ismételt hirdetéseket, elunjuk. Mégis, hamarabb választjuk az ismerőst, mint az ismeretlent, sőt, inkább hisszük igaznak is. A fáradás valamennyire csökkenthető, ha ugyanazt az üzenetet egyazn hirdetés váltzataival közlik. Az infrmációmennyiség növekedésével a tájékzódás egyre nehezebbé válik. Skszr úgy érezzük, elveszünk az adathalmazban, aminek reakciójaként hagyjuk, hgy a dlgk csak úgy történjenek velünk. Az érdektelenség ára az önállótlanság, a kiszlgáltatttság. Az individuum dicsőítésének krában paradx helyzet állt elő tehát. Az egyén lehetőségei megnőttek, de ezekkel képtelen vagy csak részben képes élni. A kutatók szerint az ésszerű döntéshzatal helyett rávezetések vezetnek bennünket, ha: 1. nincs időnk gndlkdni, 2. lyan sk infrmáció zúdul ránk, hgy nem tudjuk földlgzni, 3. azt hisszük, a kérdés nem túl jelentős, 4. alulinfrmáltak vagyunk a szóban frgó témában, 5. Amint a prbléma fölmerül, a rávezetés rendkívül gyrsan kéznél van. 20 Ismétlés a tudás anyja Ne adjuk fel! A designer A jó csmaglástervező nyittt, rugalmas, kmmunikatív, együttműködő. Olyan alktószemélyiség, aki mesterségbeli, művészi és tudmánys ismeretei alapján alkalmas a társadalmi tényekből adódó feladatai ellátására, illetve prgresszív igények keltésére. Szakterületéhez kapcslódó emberi, társadalmi, környezeti prblémákat képes felismerni, a prbléma megldására tervet készíteni, s azt a megldásig végigkísérni. Az alktótevékenységhez kellő gyakrlati tudással, és az anyagra, a technlógiára, esztétikai és gazdasági tényezőkre, valamint a felhasználóra vnatkzó ismeretekkel egyaránt rendelkezik. Alkalmas az együttműködésre a munkamegsztásnak megfelelően más szakemberekkel. Igyekszik új, még járatlan utakat felfedezni és ismereteit flyamatsan bővítve, készségeit fejlesztve képes tudását a kultúra egészébe 127

123 Kreativitás Szemlélet Kmmunikáció beilleszteni. Törekszik a kultúrkör, ezen belül a befgadó közeg minél tágabb megismerésére, valamint lyan technikák elsajátítására, melyek segítik az ismeretek flyamats megszerzésében, a társadalmi és kulturális váltzásk megértésében, kezelésében és megszerzett tapasztalatai felhasználásában. Kreativitás A kreatív gndlkdásra jellemző a könnyedség, rugalmasság, eredetiség, az újrameghatárzás és a feldlgzás képessége. A könnyedség egyfelől asszciációs könnyedség, mikr egy dlgról könnyen jut eszünkbe valami más, másfelől asszciációs könnyedség, azaz könnyen találunk szavakat azkra, amik az eszünkbe jutttak, és az ötletesség könnyedsége. Rugalmasság, vagyis képesek vagyunk rá, hgy megszktt megldási módktól eltérően újakat keressünk. Az eredetiséget jellemzi a prblémára adtt válaszk gyakrisága: minél kevesebbszer frdul elő, annál eredetibb; a távli asszciációk és a megfelelőség. Hiszen hiába adunk eredeti választ, ha annak semmi köze a prblémáhz. Az újrameghatárzás képessége egy adtt funkcióhz kötött dlg átértékelése, több eltérő szempnt egyesítése. A feldlgzás képessége itt azt jelenti, hgy egyszerű dlgkból képesek vagyunk bnylultakat létrehzni. Végül ne feledjük a jó humrérzéket és a nappali álmdzásra való hajlamt, melyek Freud szerint a kreativitás legfntsabb ismérvei. Legjbb gndlataink ellazult, félálmszerű állaptban támadnak 21 Szemlélet A tervezői szemlélet legyen tudats, lényegre törő, szintetikus, vagyis összefglaló, valamint közvetlen, mert a felhasználó mindig közvetlenül visznyul a tárgyhz. A tervezés flyamán az igények, szükségletek felmérése, a knstruálás és frmálás ergnómiai része tudmánys, míg az érzéki felidéző megjelenítés, az, hgy láttassuk a tárgyn, mit tud, mire kell használni művészeti megközelítést, kíván. Munkájában saját ismeretein, tudásán, képességein és gyakrlatán túl a tervezőnek biznys mértékig ismernie kell az ide vnatkzó tudmányterületeket, legalábbis tudnia kell, kihez frduljn, milyen kérdést tegyen fel, és az infrmációkat miként építse be a tervezés flyamatába. Kmmunikáció Minden tervezési feladat esetén meghatárzza az eredményt a tervező és a megrendelő, valamint a tervezésben és kivitelezésben együttműködő szakemberek kapcslata. Különösen fnts ez a csmaglásnál, ahl nagyn skféle szempntt kell figyelembe venni. 128

124 A csmaglástervezés frmatervezési és ezzel egységben, térben megjelenő grafikai és tipgráfiai tervezési feladat, melyet egy személy vagy egy tervezőcsprt végez műszaki szakemberek, csmaglástechnlógus és nymdatechnlógus bevnásával. A csmaglástervezés csapatmunka, a feladat jellegétől függően különböző területek szakembereinek együttműködésére van szükség: szcilógus, pszichlógus, marketing és reklámszakemberek, ergnómus, színtanácsadó stb. kutatásai és tanácsai, valamint termelésért, elsztásért felelős gazdasági szakemberek tapasztalatai segítik a tervezőmunkát. Az átfgó, egymás céljait, ismereteit és eszközeit megértő és megbecsülő kmmunikáció feltétele az eredményes munkának. A partnerkapcslatban a tervezőnek meg kell értenie, a megrendelőt, meg kell ismernie, hgyan gndlkdik és cselekszik. A termék és a csmaglás a cég piaci megjelenésének kifejezőeszköze. Csak átfgó kmmunikációval, közös munkával születhet a szűken értelmezett briefing teljesítésén túlmenő, újszerű megldás. Mélyreható tanulmányk és a technlógia átgndlásával csak így teremthetünk fizikai szinten is új fajtát, új minőséget, lyan értéket, amely reális és jó befektetés a megrendelő számára. 129

125 130

126 2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSE Mit fejezzen ki a csmaglás? A csmaglás mutassa be az árut, annak hatását. Tájékztassa a vásárlót knkrét adatkkal arról, mit várhat a terméktől. A tájékztatás legyen józan és tényszerű, mindamellett meggyőző és eredeti. Ha a csmaglás mást mutat, mint amit a termék tud, a kifejezés módja nem adekvát a termékkel, akkr nem veszi kézbe az, akinek készült. Aki megveszi, csalódik. Ez nem csak a vásárló, de a gyártó szempntjából is hátránys következményekkel jár. Mi a termék? Kinek készült? Ki tudja használni? Ki akarja használni? Hányan használják egyszerre vagy egymást követően? Milyen céllal készült a termék? Kiderül-e róla, hgy mire való? Mire lehet még használni? Szükség van-e rá? Ki tud-e váltani más terméket, vagy szlgáltatást? Tudja-e teljesíteni azt a feladatt, amire szánták? Milyen krlátkkal? Igényel-e a termék speciális tárlási körülményeket? Mi a termék erőssége? Mik a gyengéi? Tud-e többet vagy mást a termék, mint a termékcsprtjában lévő többi? Egyszerűbb-e használata azknál? Jbb-e ergnómiai kialakítása? Kedvezőbb-e az energia- és anyagfelhasználás gyártása és alkalmazása srán? Környezetkímélőbb-e az alkalmaztt gyártástechnlógia, mint az addig ismertek? Mekkra a termék? Milyen anyagból készült? Milyen élettartamú? Mennyi ideig lehet használni? Mennyi ideig kell tudni használni? Ehhez képest mit bír az anyaga, kialakítása? Milyen a szerkezete? Mennyire egyszerű vagy nehézkes kezelni? El kell-e sajátítani a használatát? Segíthetünk-e ebben a csmaglás kialakításával? Mi határzza meg az egység vagy az adag méretét? Egy vagy több terméket kell összecsmaglni? Aznsak-e vagy valamilyen más lgikai rend szerint kerülnek össze? Milyen termékkörbe srlható be? Azk között hl helyezkedik el? Milyen fajták, típusk vannak még a termékkörben? Milyenek a vásárlási szkásk? Milyenek a fgyasztási szkásk? Milyen körülmények között használják? Kultúrtörténetileg milyen hagymányk, szimblikus jelentések kötődnek a termékhez, anyagáhz, előállításáhz? Van-e szükség speciális frma kialakítására? Mit csmaglunk be? Mitől jbb, mint a másik? Méret, anyag, használat Kulturális vnatkzásk 131

127 Csmaglás Technlógia Nyitás-zárás Avulás Újrafelhasználás Újrahasznsítás Csmaglás Szükség van-e csmaglásra? Milyen funkciója lehet ennek? Tudja-e a csmaglás növelni a termék használati és esztétikai értékét? Lehet-e a terméket csmaglása nélkül kezelni vagy használni? Vissza kell-e tudni zárni a csmaglást? Keletkezhet-e nymás a csmaglásban? Milyen biztnsági feltételeknek kell megfelelnie? Kell-e pzícinálni a csmaglásn belül a terméket? Milyen belső merevítést alkalmazzunk? Össze lehet-e vnni az egyes funkciók teljesítésének módját? Lehet-e súly- vagy térfgat-csökkentést elérni ezeknek a funkcióknak a teljesítésével? Lehet-e utántöltő csmaglás alkalmazásával anyagt, energiát megtakarítani és a keletkező hulladék mennyiségét csökkenteni? Milyen lehetőségek adódnak az utántöltő csmaglásnak az eredeti váltzattal való beaznsítására? Technlógia Már ismert vagy új megldást alkalmazunk a csmaglásra? Tudunk-e környezetkímélőbb anyagkat, gyártástechnlógiát szállítást, tárlást stb. alkalmazni? Milyen felületet eredményez? Milyen nymdatechnikai alkalmazást tesz lehetővé? Milyen esztétikai megítélés alá kerül ez? Hgyan lehet elfgadtatni a közönséggel? Nyitás zárás Milyen lezárási és nyitási módkat ismerünk? Tudunk-e már meglévő zárási mechanizmust alkalmazni? Igényel-e a termék speciális zárási megldást? Nehezítsük-e kinyitását pl. gyermekek számára, vagy éppen könnyítsük, segítve az időseket, betegeket? Milyen valószínűségű, hgy nedves kézzel kell kinyitni a csmaglást? Avulás Mikr avul el a termék? Fizikai, technikai vagy pszichikai jellegű az avulása? Mikr dbják ki a terméket? Mikr dbják el a csmaglást? Megldható-e a csmaglás egésze egy alapanyagból? Ha többféle anyag társítására vagy együttes alkalmazására van szükség, el lehet-e könnyen választani egymástól az alktórészeket? Lehet-e újrahasznsíttt anyagt felhasználni a gyártás srán? Milyen frmai kialakítással keletkezik a legkevesebb hulladék? Aznnal visszafrgatható-e a gyártásba az előállításkr keletkezett hulladék? Újrafelhasználás Lehet-e vagy szabad-e újra használni a csmaglást? Mire lehet használni? Amennyiben a csmaglás újrafelhasználható kell-e és lehete tisztítani? Hgyan? Környezetkímélőbb-e a tisztítás a hzzá szükséges tárlással, szállítással stb., mint ha az alapanyag újrafeldlgzásra kerül? Lehet-e a csmaglás egy részét újra használni? (pl. szórófej) Lehet-e ezt, a termék más, egyszerűbb kialakítású csmaglásáhz csatlakztatni? Lehet-e a többször használható alkatrészt javítani? Újrahasznsítás Hgyan lehet újrahasznsítani a csmaglást? Részt tud-e venni szelektív hulladékgyűjtésben? Ott lehet-e hagyni a fizetés után az 132

128 üzletben a csmaglást, vagy annak egy részét? Mikr válik hulladékká a csmaglás? Hgyan kerül vissza az anyag a körfrgásba? Hgyan kerül frgalmazásra? Milyen tényezők jellemzik azt? Milyen termékek jelentenek knkurenciát? Milyen a hasnló termékek csmaglása? Milyen a piacvezető cég termékének csmaglása? Hgyan értékeli ezeket a kereskedő, a fgyasztó? Milyen közegben jelenik meg a termék az árusítás helyszínén? Mik a szmszédai? Milyenek ezek a csmaglásk? Hgy értékeli a fgyasztó a vállalat csmaglását a knkurenciáhz képest? Hva fg kerülni az új termék? Az üzletekben hgy néz ki a plcn? Milyen szögből látjuk? Milyen megvilágításban? Hány darab terméket tesznek ki belőle? Hányat a knkurens termékből? Hgyan beszél a vásárlóközönség a termékről, milyen szavakat használnak? Frgalmazás Knkurencia Lépések A megrendelővel való kapcslatfelvétel és kapcslattartás minősége meghatárzza tervezés eredményességét. Igyekezzünk partnerkapcslatt kialakítani a megrendelővel, hgy flyamats és átfgó kmmunikáció jöhessen létre. Teremtsünk lyan helyzetet, hgy beszélgetés jöhessen létre, kérdéseket tehessünk fel. Így a briefing nem válik frmalitássá, hanem az egyeztetések eszközévé lesz. A leírásban fglaltakat érdemes minden tvábbi találkzás alkalmával egyeztetni, ha szükséges módsítani. A briefing tehát emlékeztető, az a leírás, amelyben a megrendelő a tervezővel minden szükségeset közöl a termékről és piacáról: a termék és a márka jellegzetességeit, a piac fnts ismertetőjegyeit, a vállalat marketingstratégiáját, design-célkat, törvényi előíráskat, technikai kötöttségeket, anyagi lehetőségeket, határidőket. Itt kell tisztázni a vásárlói szkáskat akkr is, ha ezeken váltztatni kívánunk. 22 Munkaszám Dátum A megrendelő neve, elérhetősége, címe, telefn és fax számai, E- mail száma stb. Annak a személynek az adatai, akivel flyamatsan kapcslatban vagyunk A termék jelenlegi vagy munkaneve, majd jövőbeni, valós neve A termék típusa Fizikai tulajdnságk, jellegzetességek, állag, érzékenység 1. Briefing Minta 133

129 2. Infrmáció-gyűjtés 3. Analízis, az igények fntssági srrendjének meghatárzása 4. Az értékelés szempntjainak meghatárzása 5. A tervezési feladat meghatárzása Súly, méret, anyag A csmaglás típusa, anyag, technlógia Az eladás módja Javaslt kiszerelés mérete, súlya A lezárás módjának és szükségességének lehetőségei Biztnsági megldásk Gyűjtőcsmaglás Időterv: kutatás, előtervek, kész terv, termelés kezdése Márkára, annak használatára vnatkzó infrmációk: állandó elemek, lg, színek, betűtípus, meglévő termékcsalád-tagk Új termék, új családtag, meglévő termék átcsmaglása, az egész márka átdlgzása stb. A csmaglásn feltüntetendő infrmációk: főszöveg, alárendelt szövegek, összetevők, lejárat, használati utasítás, törvényes előírásk stb. Célcsprt: kr, nem, szciális helyzet, rszág stb. szerint Knkurencia Reklámzás módja, eladáshelyi reklámeszközök, display stb. Kulcsszavak Dátum, következő találkzás dátuma Aláírás Függelékben: felmérések, piackutatás stb. A briefing-ben fglaltakat tanulmányzva és azkn túlmenően először is igyekezzünk minél többet megtudni a termékről, a cég jelenleg futó termékeinek csmaglásának fgadtatásáról és a csmaglás lehetőségeiről. A célszerűséget beflyásló tényezők mellett flyamatsan tartsuk szem előtt az öklógiai szempntkat. Az infrmációk és a kapcslódó felmérések, piackutatás stb. értékelése után egyeztessük újra a briefing-ben fglaltakat a megrendelővel, ilyenkr mód van a design-cél újrafgalmazására is. A knkrét igények megfgalmazása mellett azk teljesítésének ellenőrzése, az értékelés szempntjainak, módjának részletes és tételes meghatárzása kulcsfntsságú a tervezési flyamat kézben tartásáhz. A tervezési feladat meghatárzása a prbléma elvi megldása. Fgalmazzuk meg a feladatt, és a tervezés szempntjait a design célja és az igények fntssági srrendje alapján. Az igényeket igyekezzünk pntsítani, az általáns kifejezések helyett használjunk knkrét megnevezéseket, és amennyiben szükséges számszerűsítsük is ezeket. 134

130 3. ESZKÖZÖK A becsmaglandó termék állagától függ, hgy a csmaglás elsősrban védőburklat-e vagy a csmaglóeszköz tartja össze az árut. A termékek egy részénél elegendő, ha a csmaglás követi annak frmáját. Ez különböző fkzatkban valósulhat meg attól függően, milyen védelmet igényel a termék. Biznys esetekben az egészen vékny műanyag fólia szinte csak a felületet óvja nedvességtől, karclásktól stb., és van, hgy a termék befglaló frmájáhz közelítő, annál valamennyivel nagybb szögletes, téglatest frmájú dbzba kerül. Az utóbbi ez elsősrban a szállítást, raktárzást könnyíti meg. A termékek más részét állaga flyadék, krém, pr, granulátum vagy az apró alkatrészek magas száma miatt, a csmaglás fgja össze. Ezekben az esetekben a tervezőnek saját döntésén múlik a megfelelő frma kialakítása. A frmaalktást alapvetően a csmaglás fizikai és pszichikai funkciói mellett a megfelelő védelemhez szükséges anyagválasztás határzza meg. A frmától aznban nem választható el a felület kialakítása sem: textúrája, faktúrája, színe, tagltsága, a rajta szereplő összes infrmációval. Méret A kiszerelés és a csmaglás méretét a termék fizikai adttságain és a használat módján túl meghatárzzák a fgyasztói szkásk, az árusítás módja. A terjedelem megítélését beflyáslja, hgy hl helyezkedik el a termék az üzletben, milyen a színe és mennyire részletgazdag a felülete. A csmaglásk körülbelül hármnegyed részét úgy tervezik, mintha az üzletekben szemmagaságba kerülne. Ezzel szemben 135

131 a termékeknek csak 12-15% kap itt helyet. A nagybb méretű, és alacsnyabb plckra vagy földre kerülő áruknál érdemes a csmaglásk tetején kínálkzó felületet a hagymánysan kiemelt előldallal egyenrangúan vagy még hangsúlysabban kihasználni. A méret biznys tulajdnságkat is kölcsönöz a terméknek. A vásárlók szemében a nagy méret nagyvnalúságt fejez ki, értékesebbnek tűnik. A nagydbzs crnflakes-t egy felmérésnél a teljesértékű, energiagazdag élelmiszernek ítélték, míg ugyanazt kisebb dbzban nehéznek. 23 A parfümök ajándékdbzainál a nagy méret értékes, drága termék benymását kelti. Az ember szereti, ha valamit kap a pénzéért Ezért frdul elő, például lyan visznylag drága kisméretű termékeknél, mint a szftvereket tartalmazó CD-k, a térfgat többszörösét kitevő dbzk használata. Természetesen egészen apró terméknél felmerülhet egy annál jóval nagybb csmaglás szükségessége ahhz, hgy egyáltalán kezelhető legyen. Öklógiai szempntkat is szem előtt tartva a méret meghatárzásánál a legfőbb vezérfnal a szükségeset és elégségeset elve legyen. Igyekezzünk a kisebb méretből adódó hiányérzetet más vizuális eszközökkel kiegyensúlyzni. A nagybb méretű dbzba adtt esetben tehetünk több terméket is Anyag A csmaglóeszköz kialakításáhz az anyagt úgy válasszuk meg, hgy a védelmi funkciót a gyűtőcsmaglással karöltve teljes mértékben kielégítse. Az anyagválasztásnak ezen túlmenően aznsítási feladata is van, beflyáslja a vásárló termékhez kötődő szubjektív benymásait és ilyen módn a márka része. A fizikai tulajdnságk mellett meghatárzzák az anyaghasználatt a tradíciók, a hagymánysan hzzájuk kötött fgalmak, asszciációk. Látás, tapintás, hallás útján speciális ismertetőjeleik alapján ismerjük fel a különböző anyagféleségeket. Míg az áttetsző üveg tisztaság, igényesség érzetét kelti, a műanyaghz rugalmasság, célszerűség, a hideg tapintású, fényes fémhez, 136

132 könnyedség, frissesség érzete kötődik, addig a kartn kiváló felületet biztsít igényes nymtattt illusztrációkhz, ftókhz stb. Ezeket a ha úgy tetszik knvenciókat a technlógiai megldásk egyre inkább fellazítják, és lehetőséget adnak arra, hgy a hagymánys ismertetőjegyeit az egyik anyag a másikának kölcsönözze. Ne hagyjuk figyelmen kívül aznban, hgy ezek a hasnlóságk skszr csak látszólagsak, és így a megtévesztés eszközivé válva csalódást, kiábrándulást kzhatnak. Egyre többször frdul elő, hgy valamely anyagt gazdasági és öklógiai szempntk miatt egy másiknak kell kiváltania. Szakmailag is nagybb kihívás a tervezőnek, hgy az imitálás helyett, más alktói eszközökkel érje el a vásárlásra ösztönző esztétikai hatást. Technlógiát tárgyaló könyvekben részletesen kitérnek a különböző alapanyagú csmaglóeszközökre és csmaglószerekre. Itt inkább csak gndlatébresztőként néhány példát kiragadva a különböző anyagk esztétikai hatására utalk. A papír alapanyagú csmaglóeszközök közül talán a papírtasak a legrégibb és a leglcsóbb. Aznban nem merev és könnyen gyűrődik, ezért általában kartndbzt alkalmaznak külső burkként. Hagymánys fűszerüzlet-hangulatát így nem őrizheti meg, ezt legfeljebb a merevebb, talpas váltzattal idézhetjük fel. Papírt gyakran használnak belső csmaglóanyagként, mint például a teafilterek csmaglásáhz. Jól nymtatható és így megskszrzható a rekámhatás. Ahgyan a papír krábban felválttta a drágább textilzsákkat, úgy terjed az utóbbi évtizedekben egyre inkább a műanyag, jóllehet nem tudja minden szempntból átvenni a helyét. Bár a papír tulajdnságai módsíthatók anyagába kevert adalékkkal vagy felületén más anyagk társításával, de öklógiai szempntból ezeknek a technikáknak az alkalmazása meggndlandó. A kartndbz kényelmes, tiszta, merev. Nyitásáhz, visszazárásáhz és az adaglás megkönnyítéséhez különleges szabásmintákat, perfrációkat alkalmazhatunk. Gyakran valamely sérülékeny terméket kartndbz belsejében pzícinálni kell, azaz meg kell akadályzni mzgását belső merevítéssel. Igyekezzünk ehhez öklógiailag is kedvező megldást választani. Szerencsés például, ha ezt a feladatt meg tudjuk ldani a dbz szabásmintájának speciális kialakításával. Papír 137

133 Műanyag Üveg A könnyű, jól frmázható, rugalmas műanyag skldalú megldási lehetőségeket kínál csmagláshz. A vékny filmektől, fóliáktól kezdve flaknkn át a ládákig uralkdó eleme a csmaglóiparnak. A műanyag csmaglóeszközök kialakítását és használatát megkönnyíti az anyag rugalmassága, hgy nem törékeny. A műanyagból kialakíttt eszközök frmai, minőségbeli és felületbeli megldáskban a legszélesebb skálán mzgnak. Külön kiemelendő a műanyagból kialakítható a kupakk, záróelemek szinte végtelen lehetőségei. Technikailag szinte bármilyen más alapanyagból készült csmaglóeszközre alkalmazhatóak, stiláris szempntból aznban kevés jól megldtt váltzattal találkzni. A műanyag csmaglóeszközöket dekratív felületek, világító színek, erőteljes reklámhatás jellemzi. Olcsó, de általában az lcsóság érzetét is kelti. A nemesebb anyagkkal szemben öregedése és a használat nymai könnyen negatív érzéseket keltenek. Környezet terhelését, a csmagláskból eredő hulladék mennyiségét csökkentendő új knstrukciós megldásk is készülnek, mint például az a módszer, mikr a műanyag tartóedény falát egészen kikönnyítik, és a stabilitást egy kívülről ráhúztt kartngyűrűvel ldják meg. Az üveg a műanyaggal ellentétben nem öregszik. Jelentős kpást szinte csak a visszaváltható palackknál tapasztalhatunk. Ez az esztétikai minőségrmlás aznban csak azt jelzi, hgy a betétes üvegek harminc frdulót is megjárva kímélik a környezetet. Ezekhez képest az úgynevezett eldbó palackknál, amelyeket a szelektív hulladékgyűjtés keretében újra feldlgznak, a tömeg harminc százaléks csökkentését is meg lehet ldani. Az üveg csmaglóeszközök legérzékenyebb része a töltőnyílásnál van, erre a frmai kialakításnál ügyelni kell. Az üveg, ha nem törjük össze, skáig megmarad. Anyagában színezhető, ami fényvédelem mellett igen karakteres megjelenést biztsít. Az igényesen kialakíttt üveg csmaglóeszközöket skszr valós tárgyként, üvegphárként, befőző üvegként stb. használjuk a mindennapkban. A pezsgőt mindig palackjából szervírzzák, és a brspalack is skszr hzzájárul az asztal fényéhez. Az üveg más csmaglóanyagkkal összevetve nehéz, ami áttételesen a bele csmaglt termék értékét is növeli. Az üveg tiszta, látszik, mi van benne, ezért bizalmgerjesztő. Tradíciók, hagymányk kötődnek hzzá, a minőség mellett a házi készítést, figyelmességet, jó minőséget asszciálja. 138

134 Ampullától a fgantyúval egybeépített palackig igen széles a paletta. Könnyen visszazárható, egymásra téve visznylag nagy súlyt elbír. Magas hőt áll ki, ezért alkalmazható mikrhullámú sütőbe, készételek csmaglásáhz alkalmasabb, mint a hagymánys knzervdbz. A nyílásszélesség meghatárzásánál fnts szempnt a termék állaga, hgy biztsan hzzá lehessen férni. A pezsgőspalack eszmei értékét a hagymánys frma mellett növeli a múlt század kisebb technikai csdája, a máig használats zárási mód. A burklat lefejtése, a drótkötés megldása és a parafadugó kiengedése rituálészerűen készíti elő a termék megízlelését. Az első csmaglástörténeti szabadalmak közé tartzik, az 1889-ben bejegyzett, sörösüvegekhez használats dróttal kmbinált visszazárható prcelándugó, a patent-zár és az 1891-ben bejegyzett krnakupak vagy krnazár. 24 A üvegkészítés története körülbelül ie ig nyúlik vissza. Az első üvegcséket többek között parfümök, illats lajk, csmaglására használták. Ez a termékkör máig hagymánysan üveg alapanyagú csmaglóeszközöket igényel. Az illat egyénisége a palackba zárt frmával együtt válik teljessé. A csmaglástervezőnek itt van a legnagybb szabadsága megálmdni a legfantáziadúsabb megldáskat. Variálhatjuk színezéssel, áttetszőséggel, felületi kezeléssel stb. A XVIII. századtól a bádgdbz feltalálásával knkurenciát kaptak az üvegből készült merev csmaglóeszközök. Az elsősrban knzervek csmaglására használt ónztt acéllemezek merevek, biztsak, zártak, de skszr a tartósítás érzetét és ízét idézik fel. A nem élelmiszerek csmaglására használt dbzk ipari megjelenése hegek, élek, krclásk, például a festékek esetében, szerencsésebb benymást keltenek. A knzerv, a több mélyhűtött, zacskós étel elterjedésével veszített jelentőségéből. A műanyag könnyebb, a tubuskat tisztábbnak, szebbnek ítéli a vásárlóközönség. A fémhez mégis lyan fgalmak, mint tradíció, minőség, technika kötődnek és így a fém alapanyagk elsősrban az alumínium felhasználása, és fémességük hangsúlyzása divat lett a rövid- és üdítőitalknál, divatcikkeknél, kzmetikai termékeknél. Skszr műanyag csmaglóeszközök is fémbevnatt, fémesen csillgó felületet kapnak. A fémdbzk felnyitásának megldására sk javaslat, de kevés igazán jó megldás született. Fém 139

135 Frma A csmaglás frmai kialakítása akkr megfelelő, ha összképe rendezett, belső frmarendje harmnikusan taglt, felépítése kifejező; az elemek egymással való kapcslata frmailag is megldtt, elrendezésükről és alakjukról lelvasható a használat módja. A csmaglás egysége megidézi a termékkategóriát, a márkát és már az első benymás alapján kapcslatt teremt a szemlélővel, felhívja figyelmét, felkelti érzelmeit. A részletek megldása erősítse az összképet, és ezen túl fejezze ki egyértelműen, hl fgjuk meg az eszközt, hl nyílik, hgyan töltsük ki tartalmát, melyik irányba döntsük, hgy állítsuk az asztalra stb. A termékek jellegzetességei, a márka arculata, a célcsprt igényei alapján különböző frmanyelvű lehet a kialakítás, attól függően, mit fejezzen ki. A használat módját jelezheti például egy kupak tekerésének irányát felidéző alak, a kitöltés módjára utalhat a flyadék áramlására emlékeztető frmálás. Hsszabb ldalán álló trapéz álléknyságt, megfrdítva könnyedséget fejez ki, brdák, barázdák merevséget, bizts fgást mutatnak. Rendszeresen ismétlődő elemek, rejtett technikai alktóelemek ipari, egyszeri megldásk, hangsúlyztt csavark, zsanérk inkább kézműves hangulatt, különlegességet árasztanak. Sima, kezeletlen felületek lcsónak, ívelt, nemesített megldásk értékesnek tűnnek. A szkáss kialakításk réginek, sablnsnak, míg egy különleges megfrmálás újnak, frissnek látszik. Egy csmaglás egészének frmai kialakítását tekintve több jellegzetes típust különböztethetünk meg. Az egyiknél elsősrban a használati funkció határzza meg a frmai kialakítást. Jellegzetes példa a tisztítószerek közül a Talett Kacsa, az Odl szájvíz flaknja vagy a permetező fejjel elláttt ablaktisztító flyadékk és egyes szivacss adaglóval kmbinált cipőtisztító szerek. A termékek egy másik csprtjánál a frma a termékkategória hagymánys megjelenési módjából adódik, mint a pezsgősüveg, cigarettásdbz, jghurts phár, lekvárs üveg stb. A harmadik csprt a raktárzás, szállítás szempntjából kedvező vagy a gyártástechnlógiából adódó gemetrikus frmák, mint téglatest, vagy a henger. A szögletes frmák helykihasználása a legptimálisabb, és nagy felületet kínálnak a grafikai megldáskhz is. A gyártás- és a csmaglás-technlógiából adódóan lágy frmákat, hajlékny falú csmagló-eszközöket, tasakkat, a vákuumcsmaglásk egy részét stb. praktikus és esztétikai szempntkból merev falú dbzkkal kmbinálják. Különösen az apró 140

136 termékek esetén a frma és a méret figyelemfelkeltő és praktikus funkcióit a display-k és a gyűjtődbzk veszik át. Az exkluzív ajándékcsmaglásk, például parfümök, íróeszközök, értékes italk, kisebb példányban, nagybb anyagi ráfrdítással egészen különleges frmai megldáskra adnak alkalmat. Reklámértéküket tekintve a különleges, márkára jellemző frmák a legjelentősebbek. A klasszikus Cca-Cla, Granini vagy Zwack Unikum üvegpalack, a Maggi fűszerüveg stb. karakteres megfrmálása erősíti a márka arculatát, sötétben is rájuk lehet ismerni. A szín, a világítás, a felület anyagából adódó vagy a rá nymtattt mintázat beflyáslja a frma érzékelését, megítélését: a világs színek hangsúlyzzák a frmát, a fényesség könnyíti, a rusztikusság lágyítja stb. Végül ne feledkezzünk meg arról, hgy a csmaglóeszközök belső megfrmálása rímeljen a külsőre! Felület A csmaglásk külső befglaló frmáját belső frmák taglják térben és a felületén. A különböző csmaglóeszközök felületét meghatárzza az anyag, a gyártástechnlógia és az alkalmaztt nymdatechnlógia. A sima, magasfényű felületektől a plasztikus mintázatkn át a dmbrműszerű megmunkálásig terjedhet a skála. A felület megmunkálásának célja lehet a használat megkönnyítése, a kmfrtérzet növelése és esztétikai hatásk elérése. Jól megmunkált felület lyan pzitív tulajdnságkat eredményezhet, mint a biztnságs megfgás, kellemes tapintás, könnyű tisztítás, meggyőző látvány stb. A csmaglásn megjelenő különböző anyagknak, funkcióknak és frmáknak megfelelő kialakítást válasszunk. A kupakn alkalmaztt és csavarási irányra merőleges barázdák például megakadályzzák a csúszást, és hangsúlyzzák a nyitóelemet, míg a nem átgndlt minta azn túl, hgy szétzilálhatja a frma egységét, félrevezető vagy akár balesetveszélyes is lehet. 141

137 Látvány és valóság Bi-divat A fényességet a fény visszatükröződésének mértéke határzza meg. A fényes felületek tisztának, újnak, drágábbnak hatnak, a tökéletesség érzetét keltik, de sérülésük esetén mindez visszájára frdulhat és értékvesztést eredményez. A matt és kptattt felületek, rusztikus papírk ellenben hzzájárulnak a természetes, nsztalgikus hangulat kifejezéséhez. Minden anyagnak van saját karaktere, és mert az övé számára a legmegfelelőbb. Használjuk ki ezt az adttságt! Nemesíthetjük, módsíthatjuk felületét, különböző technikákkal, színezhetjük anyagában, védhetjük felszínét festékkel, de ne hazudjuk másnak, mint ami. Ne akarjn fémnek tűnni a műanyag, ha megérintjük, megemeljük, csalódást kz, hiteltelenné válik az egész csmaglás a termékkel együtt. A bicsmaglás kifejezést hétköznapi értelemben természetes anyagkból készült csmagláskra használjuk. Ezek általáns jellemzője, hgy a természetes jelleg igen hangsúlys: alapanyagai a len, a fa, a kerámia, a különböző nádszövetek, a merített vagy az újrafelhasznált papír. Megmunkálásuk rusztikus, színük natúr, festetlen, sajáts esztétikát mutatnak. Természetközelséget sugallnak. Népszerűségüket az is mutatja, hgy megjelentek az álbicsmaglásk is, amik csak úgy néznek ki, mintha... Realisztikus hűséggel nymtatják a papír faktúráját, műanyagból készítik a háncsszövet utánzatát. Kerüljünk közelebb természeti környezetünkhöz inkább úgy, hgy a bicsmaglás divatán túllépve, igyekezzünk lyan megldáskat, knstrukciókat, anyagkat, technlógiákat választani, amelyek a lehető legkevésbé terhelik. Szín A színek különböző érzeteket keltenek bennünk. Ezeket a benymáskat meghatárzzák a színek fizilógiai, a vegetatív idegrendszerre való hatása és az a kulturális közeg, amelyben megjelennek. Az egyes színek shasem látjuk önmagukban, és ezért jelentésük attól a közegtől, amelyben megjelennek, flyamatsan módsulhat. Függ egy szín ereje, tónusa a megvilágítás módjától, a közvetlenül mellette megjelenő színekkel való egymásra hatásuktól. 142

138 A színek által felkeltett érzeteket beflyáslja magának a szemlélőnek fizikai és pszichikai állapta is. Az agyban létrejött színérzet szerint megkülönböztetünk semleges (fehér, szürke, fekete) és tarka (vörös, sárga, kék, zöld) színeket. A különböző színek között a színjelleg segítségével tudunk különbséget tenni. A négy úgynevezett ős szín mindegyikének jellemzője, hgy egyik sem hasnlít a másikra. A színkör tvábbi színei visznt ezek különböző arányú megjelenéséből származtathatóak. A színeket jellemzi telítettségük: minél több egy szín fehértartalma, annál kevésbé telített; valamint világsságuk, azaz reflexiós értékük. A színeknek van saját világsságuk és sötétségük is: a legvilágsabb a citrmsárga, a legsötétebb az ultramarinkék. Úgynevezett fényszíneknek a színes fényfrrásból érkezőeket nevezzük, míg a másik nagy csprtt, a tárgyszíneket a megvilágíttt tárgyról visszaverődve érzékeljük. A színes fények esetén összeadó színkeverésről beszélünk, míg a színes anyagk, pigmentek, flyadékk keverésekr kivnó színkeverésről. Az előbbinél két szín keverése mindig világsabb színt eredményez, és a hárm alapszín, a vörös, a zöld és a kék együttes keveréke fehér. Az utóbbinál két szín keveréke mindig sötétebb lesz, a hárm alapszín, a sárga, a ciklámen vörös és a türkiz zöld kivnja egymás színét, keverékük a fekete. A színek megjelenési módjuk szerint lehetnek felületi színek, ilyenek a tárgy és anyagszínek; átlátszóak, mint az üvegek és színes flyadékk esetén; térbeliek, pl. színes gázk, gőzök és végül fémről és fényes felületekről visszatükrözöttek. A színérzékelést az alap felületi minősége, és a különböző fényfrrásk kzta színtrzulás, erőteljesen meghatárzzák. Színek shasem állnak önmagukban, hatásukat megjelenésük frmájában és a mellettük megjelenő másik visznyában érzékeljük. Ugyanígy meghatárzza egy tárgy egészének hatását szmszédja, környezete. Vannak színpreferenciák, melyekből itt a négy ősszínre, a fehérre és a feketére vnatkzóan idézünk is, de a színek érzelmi, asszciációs, gndlati és szándékra való hatását csak knkrét térbeli megjelenésükkr értékelhetjük. Sárga: ösztönző, felszabadító, megkönnyítő, kisugárzó, mzgásra ösztönző, fény, nap, meleg, intuíció, kapcslatfelvétel, arany. Vörös: aktív, izgató, élénk, frró, szenvedélyes, akaraterő, tűz, szerelem, élet, vér, hábrú, veszély. Kék: elmélyülő, knstruktív, távlság, ég, levegő, bölcsesség, nyugalm, víz. Zöld: természetszerű, ösztönös, gndzó, Jelentés 143

139 A termék ereje, íze Kntrasztk biztnságba helyező, figyelmeztető, óvó, termékenység, anyaság, remény. Fehér: élet, világsság, kisugárzó, fénnyel teli, születés, tisztaság, szüzesség, végtelenség, ezüst. Fekete: kncentrikus, statikus, sötét, ünnepélyes, gyász, szmrúság, reménytelenség, üresség. 25 Ugyanaz a szín pzitív vagy negatív, vnzó vagy taszító lehet különböző helyzetekben, de egy-egy árnyalatnyi különbség visszájára is frdíthatja a tervező szándékát. Mindig tisztázzuk előre az alkalmazás körülményeit, az alapanyagt, a nymdai technlógiát stb.! Nem lehet elégszer hangsúlyzni, hgy a színasszciációk és a színek jelentése igen erősen kultúrafüggő, s ha idegen rszágba tervezünk csmaglást, meg kell ismerkednünk az tt hns színértelmezésekkel, színkódkkal. A csmaglás színe erősen beflyáslja a termék hatásának, ízének, állaptának megítélését. Látványsan szemlélteti ezt egy Amerikában végzett kísérletről szóló beszámló. A résztvevők ugyanazt a msóprt, különböző színű dbzkban kapták meg kipróbálásra. Néhány hét után meg kellett ítélniük a msóprk hatéknyságát. A családk nagy részének beszámlója szerint igen különbözőek vltak a termékek. Az élénksárga csmaglású msóprt túl erősnek tarttták, egyesek szerint rngálta a ruhát. A kék dbzs nem vlt elég hatékny, a ruha szürke és kszs maradt. Msóerejét tekintve a kék-sárga csmaglású termék vlt benymásuk szerint megfelelő. 26 A fentiekhez hasnlóan különbözőnek ítélték meg a fgyasztók ugyanannak a kávénak az ízét a szerint, milyen színű csészével kínálták őket. Más élelmiszereknél a termék frissességének megítélését beflyáslja a színhasználat vagy a megvilágítás árnyalata. A halat például lila csmaglásban rmlttnak látjuk, míg egy nem megfelelő zöld tónus kellemetlen mellékízt kölcsönöz neki stb. A színekkel való alktásnak esztétikailag leglényegesebb részét a színkntrasztk alkalmazásai adják. A hét alapkntrasztt Itten fgalmazta meg: A hárm alapszín-kntraszt, ahgy neve is mutatja, a hárm alapszín, a sárga, a vörös és a kék kntrasztja. Mindig tarka és erőteljes hatású. A színek világítóerejét e fehér kntúr gyengíti, míg a fekete kiemeli. A sötét-világs kntraszt legelemibb példája a fekete-fehér. Közöttük helyezkednek el a szürke tónusk és a tarka színek. A hideg-meleg kntraszt leghidegebb pólusa a színkörben a zöldeskék, legmelegebbje a cinóbervörös. Az egyes színeket a szerint érezzük hidegnek vagy melegnek, hgy mennyi kéket vagy vöröset tartalmaznak. 144

140 A kiegészítő kntrasztt a kmplementer színpárk adják, vagyis amelyek a színkörben egymással szemközt helyezkednek el. Ha valamelyik színt méretben is kiemeljük a másikhz képest, fkzzuk expresszív hatását. A kntraszt növelhető, ha például a sötét-világs kntraszttal együtt alkalmazzuk. A szimultán kntraszt hasnló a kiegészítő kntraszthz azzal, hgy az egyidejűleg egymás mellett lévő színek egymásra hatásából adódik. A színek egymás erejét fkzhatják, kilthatják, de ptikai csalódáskat is kzhatnak. A minőségi kntraszt a különböző világssági értékekkel rendelkező telített tarka színek kntrasztja a kevert, derített vagy tmpíttt értékűekkel. Vegyíthetjük őket fehérrel, feketével, szürkével vagy kiegészítő színükkel. A mennyiségi kntraszt a színek felületi nagyságának ellentéte, bármely más kntraszthz kapcslható, azk hatását fkzhatja vagy gyengítheti. A csmagláskn használt színekről általánsságban elmndható, hgy a világs, élénk színek vnzzák a tekintetet, a pirs és sárga például hatékny vagy ízletes, a kék nyugtató, a zöld friss, míg a világskék és a fehér light vagy lcsó termékeket jelöl stb. Tehát a szín infrmáló szerepe egyfelől az, hgy segítse a tájékzódást, legalább tágan be tudjuk srlni a termékeket az egyes termékcsprtkba. Másik, legalább ilyen jelentős feladata visznt éppen az egyes terméket kiemelni ezekből a csprtkból. Vannak lyan termékek, melyek kivételek, színük jelzésértékű, mint például a Milka-lila, de a megkülönböztetést a legtöbb esetben csak a vizuális elemek együttes hatásával érhetjük el. Ilyenkr a színek élettani és lélektani hatása a csmaglás egészével együtt érvényesül. Egy tárgy színezettsége dminánsabb, ha egymás mellett sk jelenik meg. Kerüljük ugyanazt a színt egy csmaglásn belül különböző anyagkn, felületeken, mert szinte sse jön össze. A műanyag anyagába kevert pirs nem lesz lakkpirs, és a címkén gyönyörű tmpa árnyalat, a flaknn legfeljebb kpttnak hat stb. A színeknek a termék beaznsításán túl, a termékhez, annak hatásáhz kapcslódó asszciatív jelentése mellett a csmaglásn más szerepe is van. Egyezményes, skszr szabványsíttt színkódk jelzik a termék egy biznys tulajdnságát. Ilyen a cukrbetegek számára készült diétás termékek narancssárgája, a szénsavmentes ásványvizek rózsaszínja, hgy egyes pelenkák, ruhaneműk fiúknak vagy lányknak készültek Alkalmazás Színkódk 145

141 Vnalkód stb. Színkódk jelzik a mérgező anyagkat, a gyúléknyságt stb. A színek ilyenkr általában knkrét frmákhz vagy piktgramkhz kötődnek. Különösen a veszélyt jelző ábrák használata szabványkhz kötött. Ezektől eltérni nemcsak félrevezető, de tils is! A termékek csmaglásán legtöbbször fel kell tüntetni a vnalkódt. Ez fnts aznsító szerepű a lgisztikai flyamat srán. A kódlvasó berendezések a vörös színt nem érzékelik, működésükhöz erőteljes sötét-világs kntrasztra van szükség. Ideális esetben a vnalkód megfelelő méretű sima felületen, fehér alapn feketével jelenik meg. Ne legyen az alapfelület íves, fényes, a kód vörös vagy vörös tartalmú szín. Különösen nagyméretű, súlys tárgyaknál fnts szempnt, hgy ne a talpán helyezzük el, ne kelljen szükségtelenül skat frgatni. Grafika Címke A méret, anyag, frma és felület egységében a címkék és nymatk hrdzzák a csmagláskn a termékhez kapcslódó infrmációkat. A képi és tipgráfiai elemek megválasztása, megfrmálása és rendje a csmaglás egészével összhangban kell legyen. Erőteljesen megváltztathatja a csmaglás egészének karakterét az alkalmaztt etikett alakja. Ha jól választjuk meg, önmagában mindennapi, sablns frmát is egyénivé tehet. A címkézés különleges frmái a valaha brspalackk nyakára kötött ezüst vagy elefántcsnt lapcskák utódai a palackk nyakára akaszttt füzetek, lánclt apró táblák. A viaszból vagy manapság inkább műanyagból készült pecsétekkel együtt régi és igényes gyártóra, gyártási módra utalnak. Az új eljárásk, fóliák krábban nem címkézhető, dmbrú felületekhez is megldáskat kínálnak. A ragaszttt címkékhez képest szabadabb frmálásra ad módt, ha a felületet közvetlenül nymtatják, vagy ha a csmagló eszköz egészét rugalmas fólia brítja. Több technika kmbinálásával egészen érdekes téri hatást lehet elérni az átlátszó csmagláskn. Ilyen például a Criceter s Gin üvegpalackja, ahl a palack első ldalán közvetlenül az üvegfelületre krikett labdát nymtattak, míg a hátldaln a címke ragaszttt felére a hzzá tartzó 146

142 környezetet. A csmaglás előtt elhaladva, vagy azt kezünkben frgatva lyan érzésünk támad, mintha a labda térben mzgna. A látttak érzelmeket keltenek bennünk, még mielőtt végiggndlnánk, értelmeznénk őket; gyrsabban hatnak ránk, mint valamely szöveg. A látvány képes lyan egyébként más érzékszerveinkkel érzékelt dlgkat felidézni, mint ízeket, illatkat, hgy valami lágy vagy kemény, hideg vagy meleg stb. A képek infrmációt közölnek a tartalmról, a termék származásáról, használatáról. Ne használjunk túl sk képi elemet, a legfntsabbat emeljük ki témájával, méretével, színével. Az ábrák legyenek egyszerűek, egyértelműek és szemléletesek. Az illusztráció módját is eszerint válasszuk meg. Ha lehet, mutassuk be a terméket használat közben is. A színes fénykép figyelemfelkeltőbb és jbban megjegyezhető, mint a fekete fehér, a magyarázó ábrák esetén visznt a vnalas rajzzal könnyebb kiemelni a lényeget, ez az infrmatívabb. Használjunk vnalas rajzt akkr is, ha a reprdukálás nem képes az árnyalatkat megfelelő színvnaln visszaadni. A csmaglás azt mutassa meg, ami benne van! Élelmiszerek, mélyhűtött, száríttt félkész vagy készételek esetén az elkészült étel ftója hatássabb, mint az alapanyagké, és nem vezet félre, nem tévesztik össze a mirelit és knzerv zöldségekkel. Ne essünk túlzáskba a kmpzíciók összeállításakr, fantáziánknak szabjn határt a termék valóságs látványa és az, hgy a vásárló is reprdukálhassa az eredményt! A csmaglás ahhz szóljn, akinek szántuk! Ha egy figura mutatja be a terméket vagy annak hatását, személye legyen a leendő vásárlói körrel azns nemű. A vásárlók velük tudnak aznsulni, könnyebben a helyükbe tudják képzelni magukat. A képek, grafikai mtívumk asszciációs képességünk segítségével megidézhetnek bennünk történeteket a termék eredetére vagy tulajdnságaira vnatkzóan, például tájképi vagy arra emlékeztető mtívumk a tejtermékeken, hajó a kakaós dbzn, vagy mint a felszálló légbubrékkra utaló pettyek a szénsavas italk csmaglásán. Képek 147

143 Tipgráfia Betűméret Egy szöveg úgy válik lvashatóvá, hgy a betűk és szavak képe alapján felismerjük hangértéküket és jelentésüket. A mndanivalóval harmóniában tipgráfiai eszközökkel, különböző betűtípuskkal és kmpzíciókkal érzelmeket, hangulatkat idézhetünk meg. A szöveg, ezáltal a tipgráfia, képezheti önmagában a grafikai felületet, kísérheti illusztráció vagy lehet alárendelt szerepű a kmpzícióban. A betűk vnalvezetését és kifejező értékét minden esetben összhangba kell hzni az illusztrációkkal, illetve a csmaglás egészével. A csmaglásn szereplő szövegeknek megfgalmazásánál, taglásánál, a tipgráfiai eszközök megválasztásánál és alkalmazásánál legyünk figyelemmel a becsmaglandó tárgyra, jellegére, stílusára, a termékcsalád már meglévő tagjainak csmaglásain megjelenő elemekre és a törvényi előíráskra. Az alkalmaztt betűtípus fajtáját, méretét, színét a mndanivalón túl meghatárzza a célcsprt. A szövegeknek elsősrban jól lvashatóaknak kell lenniük, így a betűk megválasztásakr figyelembe kell vennünk az életkri sajátsságkat is. A betűméretet, az lvashatóságn túl, természetesen meghatárzza a csmaglás terjedelme is, mégis érdemes úgy alakítani, hgy legalább az elsődleges és másdlags infrmációk lvasásáhz ne kelljen szemüveg után nyúlni. Nagyméretű betűkből álló szöveg lehet felhívó jellegű (pl. msóprk esetében), de a szkáss lvasási távlságn belül látószögünkbe ilyenkr egyszerre kevesebb betű kerül, a felület szétesik, nehezen érthető. A legkisebb nymdai mértékegység a pnt, Didt ( ) francia nymdász vezette be, 1 pnt kerekítve 0,376 mm-nek felel meg. A számítógép-használat elterjedésével egyre dminánsabbá válik a pica-pnt rendszer, jelölése pt, ami az amerikai-angl pntrendszer alapegysége, és 0,351 mm. A betűk pntmérete valamivel nagybb, mint a le és felnyúló szárakkal együtt mért nagyságuk, hgy a srk ritkítás nélkül se érjenek össze. Kézben tarttt kisebb tárgyak esetében, flyamats lvasásra felnőttek számára, a pnts betű megfelelő. Figyelembe kell aznban venni, hgy az eltérő betűtípusk azns pntméret mellett más nagyságt mutatnak. Ennek az az ka, hgy a kis betűk le és felnyúló szárainak a betű középméretéhez visznyíttt aránya típusnként eltérő lehet. 148

144 Sk termék igen széles piacra készül, így a közlendők nagy részét több nyelven is szerepeltetni kell. Ebben az esetben érdemes nagybb középméretű betűt választani, illetve lyat, amellyel a különböző nyelveket, mint például a görögöt is, ki tudjuk szedni. A harmadlags illetve még alábbrendelt infrmációk esetében megengedhető kisebb betűméret is, de a 6 pnts alsó határt illik betartani. Az lvashatóságt a méreten túl meghatárzzák a betűfrmák jellegzetességei és a színek. Olvasáshz sötét-világs kntrasztra van szükség, Legjbban lvashatóak a fehér (ideális az elefántcsnt vagy tjáshéj színezetű) alapn fekete ill. a világs alapn sötét szövegek. Lehetőség szerint ne használjunk negatív szedést, különösen hsszabb szövegek esetében. Fárasztja a szemet, és az lvasó elveszti türelmét, mielőtt üzenetünk eljuttt vlna hzzá. Sötét alapn a véknyabb vnalak bezáródnak, ezért szükség esetén szedjük egyenletes vnalvastagságú betűből kicsit ritkítva. Kerüljük a színes képbe frgattt megldáskat, ilyenkr a helyzet még rsszabb. Az egyenetlen háttér nem csak egyenetlen kntrasztvisznykat, de négyszínnymás esetén, életlen kntúrkat is kz. Nem megldás egy mtívum körbefuttatása vagy alnymatként való alkalmazása sem. Mindegyiket nehéz ellvasni de az előbbi nem is esztétikus, mert túl nagy betű- és szóközöket eredményez, míg az utóbbinál maga a kép sem tud érvényesülni. A kntrasztknak erős érzelmi hatása van, ezért rövid szövegeknél, lgóknál, vagy akciók hirdetésénél igen hatássak. Például fekete alapn narancs vagy pirs alapn sárga egyaránt aktív színkapcslatk, de míg az előbbi erőt sugall, pl. szerszámkhz kapcslható, az utóbbit élelmiszereknél alkalmazzák. Egy betűtípus azns grafikai elven megtervezett ábécé. 27 Az egyes betűknek egymástól különbözniük kell, hgy a különböző hangkat jelenthessék számunkra; ugyanakkr harmnikusan kell illeszkedniük egymáshz az egyes betűtípuskn belül. Egy-egy típus váltzatai ún. betűcsaládkat alktnak. A váltzatk lehetnek a vnalvastagság szerint világs, nrmál, félkövér és kövér; betűszélesség szerint keskeny, nrmál és széles; funkció szerint kurzív és kiskapitális. Végül vannak díszített, mint például kntúrs, árnyéklt stb. verziók. A számítógépes prgramk alkalmasak arra, hgy amennyiben nem áll rendelkezésünkre döntött, kövér stb. váltzatkat állítsunk velük elő. Ez a fajta hamisítás tipgráfiai szempntból helytelen, csúnya trzuláskat eredményez. Becsüljük meg a társművészetek alktóit, és Ne adjunk fel rejtvényt Betűtípusk 149

145 Talpas vagy talpnélküli? A kevesebb skszr több ne tegyük tönkre egy mzdulattal, évek fáradságs munkájával létrehztt műveiket! Vnatkzik ez arra az esetre is, mikr egy felület kitöltéséhez túl sk vagy túl kevés a szöveg, és ezért keskenyítésre és szélesítésre adnánk a fejünket. Ha egy adtt felületet mindenárn ki akarunk tölteni, alkalmazzunk eleve keskeny betűváltzatkat vagy valamivel nagybb középméretű betűtípust. Ha mindez nem segít, használjuk a fantáziánkat és válasszunk más kmpzíciós megldást! Az egyes betűtípuskat szerkezetük, vnalritmusuk alapján rendszerezzük. Osztályzásuk a betűk elkészítésének ideje, grafikai jellegzetességei, a betűíró szerszám típusa és alkalmazása, az alap és összekötő vnalak vastagsága közötti viszny, a kerek betűk tengelyének szöge, a betűtalpak és betűalakk szerint történik. Egy-egy stíluskategóriába betűcsaládk százai tartznak. Gyakran, sajns igen lezseren, két nagy csprtról beszélünk, antikva és talp nélküli betűkről. Az antikva kifejezéssel alapvetően a latin ábécéhez tartzó, váltakzó vnalvastagságú, talpas, álló betűket jelölünk. Negyedik jelentése, mely stílushz kötődik klasszicista, azaz nem reneszánsz (medievál) mára háttérbe szrult. Előfrdul a lineáris, azaz egyenletes vnalvastagságú, talpas vagy talpnélküli antikva kifejezés is, ilyenkr egyszerűen a latin jelentés érvényesül. A talpak, csakúgy, mint a le és felnyúló szárak, segítenek a betű alakjának felismerésében. Összefglalásként elmndhatjuk, hgy lvashatóbb a kisbetűs szöveg, mint a csupa nagybetűs, a talpas, mint a talp nélküli, a nrmál, mint a félkövér, a kövér, a keskeny vagy a széles. A keskeny betűk igen divatsak, lvasásuk aznban flyamats szövegben fárasztó. Ma több tízezer betűtípus áll rendelkezésünkre tervezéskr. Nagy részük századunkban készült, ide tartznak az ún. reklámbetűk is, kisebbik részük a történelem flyamán kialakult típusk. Elődeinknek stiláris szempntból könnyebb vlt a helyzetük. Praktikus kktól vezérelve újra és újra belvaszttták a megelőző időszak betűkészleteit, hgy saját kruk stílusának és igényeinek megfelelőeket készíthessenek és használhassanak. Betűválasztáskr gndljunk arra, milyen grafikai elemek kerülnek még a csmaglásra. A különböző lgók, illusztrációk, jelek, piktgramk, magyarázó ábrák eleve skfélék. Egy csmaglásn belül igyekezzünk ezért egy betűtípus különböző variációival megldani a szöveges közlés feladatát. Amennyiben valamely szót, például terméknevet, egy különleges tulajdnságt stb. hangsúlyzni kívánunk, alkalmazhatunk látványs megldásként egy másik típust. 150

146 Két betűtípus társításakr is igaz, hgy az ellentétek vnzzák egymást. Legyen tehát a két típus karakteresen eltérő: ha a szöveg nagy részét például valamilyen váltakzó vnalvastagságú, talpas antikvából szedtük, a kiemelés lehet egy talpnélküli típus félkövér vagy kövér váltzata. Ahhz, hgy jól válasszunk, nagy gyakrlat szükséges. Minden esetben gndljuk meg aznban kétszer is, mielőtt valamit csupa nagybetűből szednénk! A tipgráfiai tervezés fedett és üresen maradó felületek együttes tervezése. Érvényes ez a legkisebb egységtől, a betűtől, a hsszabb szövegek által képzett fltkig. Tördelésnek az adtt szöveg és a tvábbi alktórészek meghatárztt felületen való összerendezését nevezzük. A tipgráfiában előfrduló térközök nagysági hierarchiája: betűköz, szóköz, srköz, hasábköz, margó. Ezek meghatárzása döntő fntsságú esztétikai és praktikus szempntkból is. Szűkös hely összességében zsúflt hatást eredményez, szegényesen hat, a lazább megldásk nagyvnalúság benymását keltik. A túl kicsi és túl nagy betű-, szó- és srközök aznban nehezítik az lvasást. Akkr szerencsés egy felület, ha a pzitív-negatív frmák kiegyensúlyzttan jelennek meg. A betűközök egyenletességének elérése különösen a nagybetűk esetében nagy körültekintést és arányérzéket igényel. Térigényük különböző, ezért egymáshz képest való távlságukat helyesen határzzuk meg. A legnagybb távlságt a függőleges szárak találkzásakr, míg a legszűkebbet két ún. nyittt betű között kell beállítani. A flyamats szöveg szedésekr a legtöbb prblémába akkr ütközünk, ha mindenárn tömbösíteni akarjuk, azaz egyenlő hsszúságú srkat szeretnénk létrehzni. Ez a szándék történelmi hagymánykn alapul. Az első nymtatványk a kódexek megjelenését utánzva minél egyenletesebb tónusú szövegképekre törekedtek. Eleinte sk fantáziával és fáradsággal betűösszevnáskat, rövidítéseket alkalmaztak, mára aznban ez kimerül abban, hgy a szóközöket növelik meg. Ez az eljárás a srk tejes széteséséhez vezethet, ha a hasábk túl keskenyek vagy nem használnak elválasztáskat. A kézírás lgikájából indul ki a balra zárt szabadsrs szedés. Ilyenkr elválasztásk hiányában az a veszély áll fenn, hgy a srk eltérő hssza miatt a jbbszélen túl nagy kntrasztk alakulnak ki. Legegészségesebb megldás, ha szöveget balra zárjuk és elválasztáskat alkalmazunk. Ilyenkr nem váltznak a szóközök, s ami még rsszabb lenne, a betűközök. Egy hasábn belül a leütések száma legyen között. A betűközök túl keskeny hasábk esetén előfrduló hirtelen Tördelés Egalizálás Srzárás 151

147 Ritkítás Bekezdés Kiemelés váltzása lyan benymást kelt, mintha egyes szavakat ki akarnánk emelni. Igyekezzünk tvábbá elkerülni, hgy egymás alatt hármnál több elválasztás kerüljön. A középtengelyes szabadsrs szedés rövid szövegek esetében igen dekratív megldás, míg a jbbra zárt váltzattal csak kivételes esetekben, például képaláírásknál éljünk. Mindkét alkalmazásnál megnehezíti az lvasást az, hgy a srk nem egymás alatt kezdődnek. A srközök ideális ritkítása a betűmérethez képest 10-20%. Az ennél nagybb értékek, bár igen divatsak, de a gndlatk flyamatssága ellen hatnak. Értelmezzük a szöveget, és tagljuk bekezdésekkel, ha szükséges, alcímekkel. A szöveg jellegétől függően jelezzük a szakaszkat behúzással vagy hagyjunk ki ellőttük egy srt. Flyamats szövegben a kiemelés eszköze legyen a döntött vagy a kiskapitális betűváltzat. Ez utóbbi a betűtípus alapverziójának nagybetűire hasnlít, de a vnalak vastagságának aránya követi a kisbetűkét. Ezek alkalmazásával elkerülhetjük, hgy a szövegfelület fltssá váljék, azaz sötét tónusk jelenjenek meg úgy, mint hgyha kiemelésre például a félkövér váltzatt használnánk. A félkövér betűket alkalmazzuk címekhez vagy sr eleji címszavakhz. Piktgramkkal váltsuk ki, ha lehet, a túlságsan sk vagy körülményes megfgalmazású leíráskat, használati útmutatókat. A mennyiben erre nincs mód, segítsük ábrákkal megértésüket. A különböző betűtípuskhz száms, a helyesíráshz és a helyes tördeléshez szükséges jel tartzik. Ezeknek használatára itt mst nem térünk ki részletesen, csak egy-két sűrűn előfrduló hibára hívjuk fel a figyelmet. Nem szabad lyan betűkészleteket használni, melyek magyar ékezetei nem megfelelőek. A magyar nyelvben található kettős ékezetek nem egyszerűen a rövid i-n vagy a hsszú ú-n lévők megduplázásai. Azknál valamivel kisebbek, elkerülendő, hgy túl súlysan hassanak. Tegyünk különbséget kötőjel és a gndlatjel között! Az előbbi az elválasztást jelzi, míg az utóbbi előtte és utána egy-egy szóközzel a gndlat taglását, megértését segíti. Ne váltsuk ki a zárójelet perjellel! Felsrláskr a szám után tegyünk egy pntt; alpntk esetén pedig szedjük a betűt és szrsan utána egy fél zárójelet a döntött váltzatból. 152

148 4. TERVEZÉSI FOLYAMAT Hgyan közöljük mndanivalónkat? A csmaglás tervezésekr tartsuk szem előtt a vásárló, illetve a felhasználó érdekeit. Képzeljünk magunk elé egy személyt, kezében azzal a tárggyal, amit szánunk neki. Értékeljük a termék kínálta tulajdnságkat a leendő vásárló érdekei szempntjából, és mutassuk be ezek szerint. A termék előnyeit és hátrányait megbecsülve határzzuk meg a leendő csmaglás arculatát, válasszuk meg a lélektani hatás és bjektív tájékztatás eszközeit. A tervezés srán ne tévesszük szem elől a csmaglás célját és funkcióit. A vizuális nyelv elemeit - frma, struktúra, a felszín taglása, szín, tip, képek (ftók, szimbólumk, illusztrációk) - ezek elérésének eszközeiként használjuk. Az infrmáció közlésmódja megfrmálásában legyen személyes, tényanyagában knkrét. Míg a csmaglás egészének környezetében, az áruházak plcain, a knkurens termékek között kell hatnia, a rajta közölt infrmációknak a csmaglás egységén belül is megfelelő visznyban kell állniuk. A csmaglás megfrmálásában alkalmaztt eszközöknek egységet kell képezniük. Az elemek és a méretek megválasztását, valamint a kmpzíciót meghatárzza a közölni kívánt infrmáció jellege és tartalma. Jellegük és fntsságuk szerint értelmeznünk, értékelnünk és csprtsítanunk kell közlendőinket. Csak a megfelelően taglt és frmált infrmációt vagyunk képesek gyrsan és egyértelműen befgadni, ezért rangsrlnunk kell. Ha mindent kiemelünk, azns hangsúlyt kapnak az elemek, kiltják egymás hatását és elveszítjük tájékzódó képességünket. Meg kell határznunk az elsődleges, másdlags és harmadlags infrmációkat. Ezek a termékek jellegétől függően másk és másk lehetnek. Az elsődleges infrmáció célja a figyelemfelkeltés és a beaznsítás, azaz a személyes megszólítás, és a lényeg kiemelése. A befgadó időrendben először a színeket, másdszr a frmát és harmadszr a szöveg jelentését fgja fel. Tagltan 153

149 Az első benymás Beaznsítás Mivel fejezzük ki közölnivalónkat? Milyen összbenymást ébresszen? Nem reklámkép Az első benymás? A csmaglás által keltett első benymás szerepe, hgy egy szempillantás alatt felkeltse az érdeklődést az áru iránt. Szólítsuk meg személyes hangnemben a közönséget és közöljük vele a lényeget, a termék által nyújttt előnyt. Rangsrljuk a termékhez köthető emcinális elemeket és igazítsuk a célcsprt, a ptenciális felhasználók körének elvárásaihz. Beaznsítás A beaznsításnak egyfelől eszköze a márkajel, ami vagy a gyártó, vagy a termék sajátja. Amennyiben bevezetett és általánsan ismert lgóról vagy emblémáról van szó, bizalmat ébreszt, a ráismerés örömét, mert a megszktt minőséget és teljesítményt jelöli. Másfelől a beaznsítást segítik azk a vizuális jegyek, például a színhasználat, amelyek segítenek a szemlélőnek egy termékkör vagy termékcsprt körébe illeszteni az árut. Mivel fejezzük ki közölnivalónkat? Tagljuk mndanivalóinkat! Először is válasszuk ki a legfntsabb közlendőnket, ezt fejezze ki a megszólítás. Eszköze legyen egy kép, a termék neve és hgy mire lehet vele menni. A szemlélő először a képet, majd a hzzá tartzó feliratt nézi meg. A megszólítás legyen szellemes, karakteres és emlékezetes! Általánsságk helyett közöljünk minél több tényt, és kerüljük a túlzáskat. A szöveg legyen érthető, használjunk rövid szavakat és mndatkat, ismert kifejezéseket. A tördelés legyen egyszerű. Tagljuk a szöveget, hgy áttekinthető legyen. A különböző infrmációkat jellegük szerint szedjük külön bekezdésekbe, pntkba. Milyen összbenymást ébresszen? Ha a meggyőzés hiteles, visszautal az első benymással kialakult képre, azt részletezi vagy magyarázza, akkr azzal, összeépülve kialakul egy egységes összbenymás. Vásárlásra ez akkr készteti a szemlélőt, ha ő a maga számára is fntsnak és hitelesnek tartja a terméket vagy az általa elérhető előnyt. Az áruról kialakult összképet meghatárzzák még többek között a vásárlás körülményei, valamint a szemlélő lelkiállapta is. Az első benymás is eladhatja e terméket, ebben az esetben a befgadó első impressziója nymán kialakult ösztönzés hatására cselekszik. Ilyen vásárláskra akkr kerül sr, ha a vevő valamilyen kból nem gndlkdik el a termék beszerzésének ésszerűségén, és csak érzelmei vezetik. A csmaglás nem reklámkép A csmaglásnak néhány másdperce van az üzletben, hgy felkeltse a vásárló érdeklődését, míg utána huzams ideig hirdeti a terméket 154

150 különböző szituációkban. A csmaglás aznban nem hirdetés! Míg egy átlags reklámkampány nylc hétig tart, egy csmaglás körülbelül öt évig van a piacn. Nem követhet rövidéletű divatt, mert annak letűnésével könnyen idejétmúlttá válik. Olyan kmplex egységnek kell lennie, amely a márkaidentitást meggyőzően és hatássan közvetíti, és így a termékkel együtt témájává lehet különböző időszaks reklámkampányknak. Fnts, hgy a vásárló ne unjn rá a csmaglásra, a jelenben is tessék neki, azután is, hgy megvette és miközben használja. Lépések Érdemes az alktói elképzeléseket egyéni és csprts munka váltgatásával gyűjteni és tvábbfejleszteni. Egyéni munka srán kevesebb ötlet születik ugyan, de ezek általában kreatívabbak. Az ötleteket rendszerezzük, alkssunk csprtkat azk szerint a szempntk szerint, amelyek a tervezés srán fntsak lehetnek. Több ötlet is megjelenhet együtt egy későbbi vázlatterven. Az ötletek egy része nem alkalmas felhasználásra, de tvábblendíthetik a tervezői gndlkdás flyamatát. Ezért ne vessük el őket aznnal, az értékelést és szelekciót csak az ötletgyűjtés szakaszának lezárásakr végezzünk. Az ötletcskrk alapján készítsük vázlatkat, amelyek legyenek kifejezőek, de nem szükséges a részletekbe belemerülni. A téri visznyk meghatárzásáhz és a kísérletekhez készítsünk tömegvázlatkat. A vázlatk szelekciója után a vázlatterveket úgy állítsuk össze, hgy azk karakteresen különböző megldási javaslatk legyenek. Ezzel egyfelől elkerülhetjük, hgy egy biznys gndlattól nem tudván szabadulni elakadjunk, másfelől visznt lesz mit megmutatnunk a megrendelőnek, lesz miről beszélgetni vele és megismerhetjük hzzáállását, véleményét az általunk ajánlttakról. Értékeljük a vázlatkat, és a szóba jövő javaslatkat valósítsuk meg térben is. Hármdimenziós frmában jelenítsük meg a tervet, tagljuk minden ldalát úgy, hgy magába fglalt a szükséges elemek betölthessék feladatukat, és megfelelő összképet alkssanak. A számítógépes prgramk alkalmasak többek között arra, hgy a magas mdellezési költségekből megtakarítsunk, és például virtuális 1. Ötletgyűjtés 2. Vázlattervek 3. Előtervek 155

151 4. Végleges tervek 5. Prttípus készítése 6. Értékelés 7. Megvalósítás 8. Értékelés gndlákn elhelyezve, leendő árusítási környezetükben, a knkurenciáhz visznyítva értékelhessük őket. 4. Végleges tervek A végleges tervet a vázlattervek értékelése, a megfelelő kiválasztása és kidlgzása után a lehető legpntsabban, leghitelesebben, a gyártási technlógia paramétereit legmesszebbmenőkig figyelembe véve készítsük el. A prttípust először számítógéppel, majd valóságsan is készíttessük el. Ennek segítségével van még mód a gyártás megkezdése előtt a tesztelésre. A kvalitatív vagy minőségi tesztek segítségével megtudhatjuk mi a leendő vásárlóközönség és a kereskedők, frgalmazók véleménye a termékről. 28 Megismerhetjük szubjektív benymásaikat, hgy valóban megértik-e a márka személyiségét stb. A kvantitatív vagy mennyiségi tesztek arról adnak infrmációt, hányan vásárlnák meg, frgalmaznák stb. szívesen a terméket a tervezett csmaglásával. Lehet, hgy érdemes a csmaglást kis szériában legyártani, egy szűkebb piacn kipróbálni, s ennek tanulságait felhasználni a terv esetleges módsításáhz. Másik módszer az, mikr több alternatívát is legyártva tesztelik a piac reakcióját, és hatéknyságát a knkurenciáhz képest. Egy csmaglás eredményességéhez ugyanlyan súllyal esik latba a kivitelezés minősége, mint a jól végiggndlt feladat-meghatárzás és annak megldása. Ehhez a tervezőnek és a technlógusnak biztsítaniuk kell a szükséges tervrajzkat, a megfelelő nymdai eredetiket, valamint felügyelniük kell, hgy a kivitelezés a terv szerint történik-e. Ellenőrizni kell, hgy a gyártás srán respektálják-e a terveket, azk valóban gyárthatóak-e, adttak-e a technikai feltételek, és a gyártás megfelelő precizitással történik-e. 8. Értékelés A terméket és csmaglását figyelemmel kell kísérni frgalmba kerülésük után. Értékelni kell a nyilvánsság és piac minden lyan szereplőjének reakciói alapján, akik valamilyen kapcslatba kerülnek vele ez aznban már nem elsősrban a tervező feladata. Érdeklődhet aznban, hgyan kínálják a csmaglást az eladás helyén, miként reagál rá a knkurencia, mennyire válik be a fgyasztónál használat közben. 156

152 5. KITEKINTÉS A brit csmaglástervezés nemzetközileg elismerten a legjbbak közé tartzik. Letisztult frmavilág, bizts stílusérzék, jól használható csmaglóeszközök mellett újítókedv, ötletgazdagság, humr jellemzi. Vegyük például a Harvey Nichls Fdmarket áruházat. Lndn szívében a Knightsbridge-en található rendkívül drága delicatesse üzlet. Célközönsége elsősrban a City-ből kerül ki, a lndni felső tízezer. Biztsak is lehetnek benne, hgy mindenből a legjbbat kapják. A cég saját címkés termékeket frgalmaz. A legtöbb esetben ilyenkr a beszállítók névtelenek, a származás ismeretlen marad. A megjelenést az egyszerűség jellemzi a "megtehetem" nagyvnalúságával. Bár összességében az egész szürke, mégsem mndható unalmasnak. A cég emblémája pecsétet idéző, körökbe fglalt mngram - attól függően, hgy más szöveg (pl. címke) kíséri-e - felirattal vagy anélkül. Az egyenletes vnalak krtalank, állandóságérzetét keltenek. Ha egy üzlet "állandó", akkr minden biznnyal megbízható is, különben nem tudná magát fenntartani. A csmaglásk exkluzív megjelenését a szellemes alapötletnek köszönhetjük. Hangsúlyzni kell, hgy itt nem valamilyen brról, teáról, kávéról, fűszerről stb. van szó, hanem "A" termékről és váltzatairól. Az alapelem tehát az egyes termékek valamilyen művészi szemléletű, már-már grafikai értékű fekete-fehér ftója. A címkéken aznban feketefehér helyett színes szürkéket nymtak. Ezek a ftók kísérik hát a mindig fehér alapn megjelenő, a végletekig leegyszerűsített tipgráfiát. Egy-egy termékfajtán belül az eltérő ízesítést más-más árnyalat jelzi. A kivételek: a régi teás fadbz és kávészsák képe a világsszürke fémdbzn, rájátszik a divats nsztalgikus hangulatra. a karácsnyi puding szerencsepénzének, a hat penny-snek kinagyíttt képe pedig, az alumínium-brítással társítva, szellemesen utal az ünnep izgalmára. A nymtattt papír és a szépen felületkezelt szürke fémdbzk között üdítően hatnak az átlátszó üvegek, láttatva például a mandarinkmpót, vagy a méz tüzes színeit. Ez az előnye az elvétve megjelenő celfánnak is. Lehet, hgy ez ihlette a tervezőket, hgy egyes bnbnk papírzacskóját élénk színűre cseréljék? Angl humr 157

153 Kevésbé fantáziadús megldás az lasz termékek megkülönböztetésére szlgáló ftó: mintha egy nerealista filmből kölcsönözték vlna: rms ház udvarán, kötélen szárad az alsónemű és lepedő. Ez azután más-más képkivágásban egyaránt rákerült száraztésztára és paradicsmszószra. Az összhatás decens, a ftózáshz nem véletlenül állíttták a termékeket színes plckra. Az arculat előnye, hgy úgy sikerült elkerülnie a kmmerszt, hgy sem öncélúnak, sem erőlködésnek nem tűnik. Gusztussan idézi a természetest, nem imitál. A díszdbzn és a papírtáskán is mintaként jelenik meg a fntt lécdbz rajzlata. Sem színében, sem frmálásában nem utánzza a valóságsat. Utal csak arra a hagymánys elemre, amelyben ly sk gyarmati árut szállítttak. Újabb termék a cskládé italpr, dbzán kedves pén a fülig maszats gyermekarc Szellemes és újszerű megldásk, már ismert, más termékköröknél bevált csmaglási módk új szerepben való alkalmazása. Ilyen például az élelmiszeriparban elterjedt, feltéphető fémfóliával kmbinált mélyhúztt műanyag csmaglóeszköz, mint lasz fehérnemű kllekciónak tervezett csmaglás, vagy azk az ötvenes éveket idéző msóprs dbzk, melyek ma pólóingeket rejtenek. 158