Könyvtárhasználati ismeretek oktatása: könyvtáros, mint felnőtt oktató

Átírás

1 Debreceni Egyetem Infrmatika Kar Könyvtárhasználati ismeretek ktatása: könyvtárs, mint felnőtt ktató Témavezető: Készítette: Eszenyiné Dr. Brbély Mária egyetemi adjunktus Csáti Melinda infrmatikus-könyvtárs Debrecen 2009

2 1. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartzm mindazknak, akiknek a támgatása nélkül nem jöhetett vlna létre ez a dlgzat. Szeretném megköszönni knzulensemnek Eszenyiné dr. Brbély Máriának, aki mindig rendelkezésemre állt, mikr kérdéssel frdultam hzzá. Segítségével elősegítette az akadálymentes munkát és a flyamats haladást. Valamint szeretnék köszönetet mndani családmnak, akik támgató és nyugdt hátteret biztsítttak számmra a tanulmányaim elvégzése és szakdlgzatm írása közben.

3 2. Bevezetés Szakdlgzati témaválasztásm előtt skáig biznytalan vltam abban, hgy mi is legyen az a knkrét téma, melyet a szakdlgzati prjekt keretében szívesen, és megfelelő szakmai ismeretek birtkában kidlgzhatnék. Egy dlgban aznban bizts vltam, mindenféleképpen lyan témakört szerettem vlna, ami valamilyen szinten kapcslódik a könyvtárs képzéshez, illetve hivatáshz. Így jutttam el a Könyvtárhasználati ismeretek, a könyvtárs mint felnőttktató témáhz. Véleményem szerint ez egy elég kmplex, több kis részből összetevődő területe a könyvtári ismeretkörnek, melynek kifejtésekr lgikai srrendet, struktúrát szükséges felállítani az érthetőség, áttekinthetőség, feldlgzhatóság érdekében. Egyrészről a könyvtárhasználati ismereteket kell bemutatni, ezek módszertani felépítését, kialakulását és mduljait. Másrészről a könyvtárs, mint felnőttktató meghatárzás is igen kmplex téma, amely kifejtése, feldlgzása srán megkerülhetetlen érinteni a könyvtárs szakma kialakulását, a képzésének váltzásait, frmáit, a frmális képzésből kikerültek tvábbképzéseit. Úgy gndltam, hgy a téma történeti aspektusának feltárása jó alapt képezhet, melyre tudk a tvábbiakban építeni a tvábbi témakörök tárgyalása srán. A könyvtárs szakma kialakulása, fejlődése az ktatás illetve a képzés váltzásai felett elsiklani nem lehet, ezért külön-külön pntkba szedtem a megítélésem érdemleges infrmációkat. Erre a lgikai vázra felépítve, már a könyvtárhasználati ismeretek témakörének taglása sem kztt túl nagy prblémát. A könyvtárhasználati ismeretek témakörén belül szándékm szerint nagy részletességgel mutatm be többek között az ktatását, a felhasznált tananyag kialakítását, a képzés menetét, témaköreit és a felhasználóképzés helyzetét is. Mintapéldán keresztül szemléltetem az elsajátíttt tananyag könnyű ellenőrzési módját. Ahhz, hgy megfelelőképpen leírjam a fent említett flyamatt, száms szakirdalmi frrást segítségül vettem az 1960-as évektől egészen napjainkig. A mára kialakult láthatatlan web birdalmában még a legeltökéltebbek is csak a haszns infrmációk töredékét tudják begyűjteni. Aznban tisztában kell lennünk azzal, hgy a

4 hagymánys könyvtári rendszerben is vannak fehér fltk. Csak néhány példát megemlítve az előző állításm alátámasztásaként: még napjainkban sem teljes a dkumentumk retrspektív knverziója, nem minden esetben biztsítnak a könyvtárak elegendő keresési ismérvet az nline katalógusaikn keresztül az adatbázisaikban feltárt dkumentumaikhz.(1) A könyvtárhasználati ismeretek ktatása, mely napjainkban éppen aktuális megldandó prblémává válik, nagyn sk kérdést felvet. A megfelelő tudásanyag megszerzéséhez, szükségünk van a könyvtár által adtt lehetőségek hatékny alkalmazására, hisz nem lehet egy adtt témakörrel kapcslatban az összes anyagt az interneten keresztül elsajátítani. Legősibb infrmációhrdzónk a könyv. A legtöbb dlgt ezekből tudhatjuk meg és sk időmegtakarítással jár, ha megtanuljuk önmagunktól használni a könyvek tárhelyét, azaz a könyvtárat. A könyvtár száms funkciója közül válgathatunk, a kölcsönzéstől- helyi, könyvtárközi, lvasótermi használatn keresztül, akár a kutatótermi használatig is. Ezek használatának hatéknysága azn múlik, mennyire tudjuk a könyvtárhasználati ismereteinket megfelelőképpen alkalmazni. Ahhz, hgy minél jbb eredményt érjünk el egy nagyn nagy előny az, ha már a megfelelő krban- szerezzünk némi ismeretet a témával kapcslatban. Legjbban az ismeretanyagt egy könyvtárs tudja átadni, hiszen neki az a hivatása, azt tanulta. Aznban a könyvtárs nem tanár, éppen ezért fnts biznys tvábbképzéseken részt venniük mielőtt tanítani kezdenének, hgy megfelelőképpen megtudják állni a helyüket a tanításban is. Könyvtárhasználati ktatás részvételével megtanuljuk a könyvtári rendszereket, azk használatát és száms lyan haszns infrmációt, melyek megkönnyítik eligazdásunkat a könyvtárban. Ezen tudásanyag mértékéről- túlzás nélkül- kijelenthetjük, hgy felbecsülhetetlen, hiszen a mai világban nem jó dlg kiszlgáltatttnak lenni, még segítőkész könyvtársknak sem. 3. Könyvtárs képzés történeti áttekintése

5 A könyvtárak évezredekre is visszatekintő történelmében a könyvtárs-képzés története rövid időszakt mndhat magáénak. Ez a jelentős aránybeli eltérés (2000 év és 100 év) - skak számára - furcsának és megmagyarázhatatlannak tűnik, és jggal merül fel a kérdés, hgy krábban miért nem alakult ki az a fajta képzés, amelyben a könyvtárak irányítását arra külön felkészített és a feladatt végzettsége alapján vállaló személyek végezték vlna és miért alakult ki az a jelenség, amit ma tudós könyvtársságként emlegetünk. Ez azt jelenti, hgy a tudós könyvtársk egy adtt szakma jeles képviselői vltak, akik elért sikereik alapján kapták meg a lehetőséget arra, hgy az adtt könyvtár (az ókri könyvtáraktól kezdve az újkri egyetemi könyvtárakig) vezetői legyenek. Ez az intézmény skáig működött, egészen a századfrdulóig (1900-as évek eleje). Még a fejlett nyugati rszágk, így Anglia és az Amerikai Egyesült Államk is lemaradást mutattt e téren - az említett időszakig-, amikr is elsőként e területen megalapíttták könyvtárs-képző intézményeiket. A magyarrszági szervezett könyvtárs szakképzés a Múzeumk és Könyvtárak Országs Főfelügyelősége által indíttt tanflyamn 1898-ban kezdődött meg, és 1937-ig tarttt. Ekkr a Magyar Könyvtársk és Levéltársk által szervezett budapesti tanflyam vette át a helyét ig. A magyarrszági könyvtársképzés főbb állmásai: Eötvös Lóránt Tudmány Egyetem 1948 Népművelési Minisztérium öt hónaps könyvtár isklája 1950-ben Pedagógiai Főisklán a könyvtárszak megalakulása 1952-ben OMK által szervezett négy hónaps könyvtársképző tanflyam 1953-tól OSZK és tankönyvtárak összefgásából létrejött két, illetve két és fél éves könyvtársképző tanflyamk 1957-től Tanítóképző Intézetek -, mint Szmbathely és Debrecen- népművelőkönyvtárszaks képzése között 1953-ban megszüntették az 5 hónaps képzést, helyébe a könyvtárs gimnázium lépett, amely aznban nem hnsdtt meg.

6 Ezután az OMK által szervezett négy hónaps könyvtárs-képző tanflyam arattt nagy sikert, mintegy 300 hallgató szerzett képesítő vizsgát között. Az ktatás célja az akkri ipartárcáhz tartzó vállalatk műszaki könyvtársainak elméleti és gyakrlati jellegű képzése vlt. A sikeren felbuzdulva az OMK tvábbképző tanflyamkat is szervezett között. Ilyen vlt a műszaki könyvtársi tvábbképző tanflyam és a dkumentációs tvábbképző tanflyam. Ezek különbözeti vizsgával zárultak. (2) A reálisan elvárható követelményeket a könyvtárs képzéssel kapcslatban Kkas Kárly fgalmazta meg 1996-ban. Ezek szerint A könyvtárs feladat az infrmációk prfesszinális nymn követése, szelektálása, begyűjtése és e tevékenységek nymán létrejött infrmációs vagyn hatékny szervezése és feldlgzása, s nem utlsó srban szakszerű térítése. A már megismert feladatkhz társul a könyvtárs hivatás esetében a használó számára szükséges ismeretek felkutatása, metaadatk kifejlesztése és közreadása, az ismeretek világában navigációs és kalauzi feladatk ellátása, az infrmáció elemzése, az ismeretek értelmezése, és partneri, ktatói szerepvállalása.(3) Mindezekből is következtetni lehet, hgy a web világában az infrmációs szakembereknek tehát könyvtársknak- hármas szerepet kell betölteniük. Egyrészt a közvetítőét, aki gyűjti és szervezi az infrmációt, függetlenül annak hrdzójától, lekérdezi és kezeli az adatbáziskat és elektrnikus frráskat, előre és visszamenőleg elemzi az igényeket, értékeli az infrmációfrráskat. Másrészt a kapusé, aki figyeli a frráskat, a megismert igényeknek megfelelően szlgáltatja őket, a kívánalmaknak megfelelően átalakítja az infrmációkat, valamint elemzi az infrmációhasználatt. Harmadrészt pedig a tervezőé, aki létrehzza a képzéshez szükséges eszközöket és dkumentációt, kialakítja és működteti a helyi és távli elérésű hálózatkat, különböző rendszereket tervez, választ és működtet, adatbáziskat készít. A kr előre haladtával kialakult az infrmatikus-könyvtárs képzés, mely kezdetben még csak infrmatikus könyvtárs lett vlna, de az infrmatika rhams fejlődésével és a képzés váltztatásaival, már mindét szót, mint főnevet kell értelmeznünk a kifejezésben.(4) Hazánkban a könyvtársk felsőktatásbeli képzése alig több mint fél évszázads múltra tekint vissza. Az ktatás rendszere, a képzés tárgyainak összetétele mindig igazdtt az adtt kr

7 elvárásaihz. Ennek köszönhető, hgy "infrmatikus könyvtárs" szakként hirdetnek képzést még ma is 12 felsőktatási intézmény minden tanévében. Hat egyetem (Budapest, Debrecen, Jászberény, Kapsvár, Pécs és Szeged-két kar) és öt főiskla (Baja, Eger, Debrecen, Nyíregyháza és Szmbathely,) képzi még ma is a jövő könyvtárs utánpótlását. A szak gndzása a képző intézmények többségében a bölcsészet- vagy társadalmtudmányi karhz tartzik, de találunk a természettudmányi vagy gazdaságtudmányi karhz tartzót is. Ami aznban azns, hgy a képző helyek túlnymó többségénél az ktatásért felelős tanszék neve magában fglalja a "könyvtár-infrmatikai" vagy "infrmációtudmányi" jelzőt, ami arra utal, hgy ma már ezt a szakterületet is áthatja az infrmatika. (5) 3.1. A könyvtárs képzés általáns bemutatása "Az infrmatikus könyvtárs képzés célja lyan felsőfkú szakemberek képzése, akik tanulmányaik srán elsajátíttták a könyvtár- és tájékztatástudmány krszerű elméleti

8 alapismereteit, tvábbá az önálló gyakrlati alkalmazáshz szükséges tudnivalókat, beleértve az infrmációkezelést, illetve az erre vnatkzó kutatáskat is; alkalmasak a gazdasági, plitikai, igazgatási, kulturális, tudmánys és más területeken jelentkező tájékztatási igények kielégítésére, számítógépes rendszerfejlesztési feladatk végzésére. A másik szak elvégzésével szerzett szaktudás birtkában legyenek képesek szaktájékztatási feladatkat ellátni, infrmatikai szlgáltatáskat nyújtani az érdekelt szakemberek számára. (6) A mai magyarrszági könyvtárs képzés követelménye, a kr elvárásainak megfelelően minél magasabban képzett könyvtárs, az infrmációs világban helyét megálló infrmációs szakember. Amennyiben könyvtárról beszélünk, skunknak - a mai rhamsan fejlődő világban- egyből az adatbázisk, digitális könyvtárak jutnak eszünkbe. Az ktatás is egyre inkább erre a témakörre helyezi a hangsúlyt, arra, hgy a megfelelő könyvtárs ne csak a tájékzódásban, hanem a napról napra növekvő infrmációhalmazban is megfelelő infrmációs szakembernek minősüljön. Ahhz, hgy a prfesszinális szakemberek képzését támgatni tudják, megfelelő alapkn nyugvó, jól átgndlt, szervezett ktatásra van szükség. Minden képző intézménynek célja, hgy eszközei segítségével a legjbb képzést tudják nyújtani hallgatóik számára. Aznban nem szabad elfelejtenünk, a könyvtársság nem csak egy szakma, ez hivatás is, aminek elsajátítása nem kizárólag a technikai újdnságkkal való versenyfelvételt jelenti, hanem az állandóra való rátalálást is. Egyes alapismereteket a mdern kr vívmányai sem tudnak száműzni, amelyekre mindig szükség lesz, hgy megfelelőképpen kielégítsük lvasók igényeit. Tehát ha fentieket össze szeretném fglalni, kijelenthetem, az, aki jó könyvtárs szeretne lenni két fnts dlgt kell megtanulnia. Az egyik az alapértékek és általáns infrmációk elsajátítása, a másik pedig a mdern krral való verseny felvétele. Mára a blgnai flyamatnak köszönhetően a főisklai és egyetemi képzésben alig észrevehető különbségek vannak, amelyek egyik fél számára sem jelentenek hátrányt. Ennek a flyamatnak köszönhetően 2006-tól egy szakként nappali, levelezős és esti tagzatn, állami vagy költségtérítéses frmában is el lehet érni a könyvtárs képzést. Az ideális hat szemeszter alatt

9 180 kreditet kell teljesíteni a hallgatóknak mely a kötelező szakmai tárgyakból, a szabadn választható szakmai tárgyakból, a pedagógiai és pszichlógiai mdulkból, szakmai gyakrlatukból valamint a szakirány tárgyaiból tevődnek össze. Az Bsc(alap) képzés utlsó évben szaksdnak, lehetséges szakirányk: Könyvtörténeti szakirány EU könyvtárs szakirány Tartalmszlgáltatási szakirány Kiadói ismeretek szakirány Nyilváns és isklai könyvtárs szakirány Infrmáció menedzsment szakirány Különgyűjtemények szakirány Az alapképzés célja az, hgy évek elteltével a hallgatók a könyvtár és az infrmációtájékztatás világában egyaránt megállják a helyüket, függetlenül attól, hgy szakkönyvtárban, megyei-, vársi-, vagy községi könyvtárban helyezkednek el. Ezt a képzést követheti a négy félévesre tervezett Ma (mester) képzés, végül pedig a PhD(dktri) képzés. A könyvtárs karrier esetében, alapvető feltétel a megfelelő szakemberek fglalkztatása és időnkénti tvábbképzése. Egy jó könyvtársnak többek között- a következő jellemvnáskkal kell rendelkezniük: identitástudat, értékválasztás, leleményesség, alktóerő, türelem, jó kmmunikációs készség. Az utóbbi a megfelelő felhasználó- könyvtárs pársításhz elengedhetetlen Segédkönyvtárs képzés bemutatása A krábbi könyvtárs asszisztensi képzés a 20/2008. (VII. 29.) OKM r. szerint beépült a segédkönyvtársi képzésbe. [Magyar Közlöny 2008/111. (július 29-i)] Ezért részszakképesítésként szerezhető már csak meg a könyvtárs asszisztensi klevél.

10 A segédkönyvtárs képzés akkr tekinthető teljesültnek, ha egy emelt szintű, általában 2 féléves, hét mdulból álló tanflyamt elvégez az ember. Ez a felnőttképzés csprtjába tartzik ezért előfeltétele az érettségi. Szakmai követelmények közé tartzik- az úgynevezett- feladatprfil és tulajdnságprfil elsajátítása. feladatprfil: betartja és betartatja a könyvtárra vnatkzó szabálykat betartja az iratkezelői- és szerzőjgi szabálykat elősegíti a könyvtár társadalmi feladatainak ellátását tulajdnságprfil megfelelő szakmai ismeretek (könyvtártörténet, könyvtípusk, könyvtárs etika stb.) megfelelő szakmai készségek (ECDL ismeretek, köznyelvi beszédkészség stb.) személyes kmpetenciák (felelősségtudat, döntésképesség, megbízhatóság) társas kmpetenciák (irányíthatóság, kmmunikációs rugalmasság, knszenzuskészség) módszerkmpetenciák (nyittt hzzáállás, tervezési képesség, helyzetfelismerés) Az elért szakképesítés munkaterületének leírása: gyűjteményszervezési- és állmánygndzási munkálatk lvasószlgálati és tájékztatási munka végzése a könyvtár működésében és a feldlgzó munkában való részvétel (7) 3.2. Könyvtárs képzés tárgyainak megismertetése A tárgyak bemutatása esetében a Debreceni Egyetem Infrmatika Karának infrmatikuskönyvtárs 2008-as tematikáját vettem alapul. Az alapképzésben a könyvtárs képzéssel kapcslatban ezek a fő témakörök és ráépülő tárgyak alakultak ki:

11 könyv-, könyvtár- és írástörténet; frmai és tartalmi feltárás (hagymánys és számítógépes katalgizálás, sztályzás, a tartalmi feltárás természetes nyelvű eszközei, számítógépes tartalmi feltárás lehetőségei stb.); könyvtártan (könyvtárak szerepe, típusai, jgszabályk, szabványk stb.); hagymánys és internetes könyvtári tájékztatás; kmmunikáció és infrmatikai alapk (prgramzási alapismeretek, multimédia, HTML prgramzás, adatbázisk kezelése stb.). Ezeket az alapismeretet képző tárgyakat, egyéb, speciálisak is kiegészíthetik, mint az angl nyelvű szakszókincs, az EU-ismeretek, a multimédia ismeretek, a képfeldlgzás, a HTML feldlgzás, a Windws és Linux alapismeretek és még srlhatnánk. Ha kicsit részletesebben szeretnénk ezzel a témával fglalkzni, akkr a képzésben részt vevő hallgatók számára, több fő ismeretanyagt tartalmazó csprtt kell elkülöníteni. Ezek a kötelező szakmai tárgyak, a szabadn választható szakmai tárgyak, a pedagógiai és pszichlógiai mdulk, szakmai gyakrlat valamint a szakirány tárgyai. Az első félévben az alapzó ismeretekből szemezgethetnek az arra vállalkzók, ilyen a bevezetés az esztétikába, a filzófiatörténet, a bevezetés a könyvtár- és infrmációtudmányba, a bevezetés a kmmunikációelméletbe, az írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet, és a bevezetés az infrmatikába. Ezzel párhuzamsan természetesen a szakmai törzsanyaggal is ismerkedniük kell, mint az infrmatika matematikai alapjai, a bibligráfiai adatfeldlgzás, a könyvtártan, az infrmációkereső nyelvek és a szövegfeldlgzás. A másdik félévben flytatódik az eddigi törzsanyag, illetve csatlakzik hzzájuk egy-két pedagógiai-pszichlógiai mdul tárgya is. Az év végét a vizsgákn kívül régebben szigrlattal zárták, melynek célja egy egységes kép elsajátítása vlt az eddig tanultakról. A jövőben a szigrlat eltörlésével legközelebb a záróvizsga alkalmával lesz számnkérve a tananyag. A harmadik félév annyiban különbözik az előzőektől, hgy itt már szakmai gyakrlattal is bővül az elfglaltságk listája, melynek célja nem csak elméletben elsajátítani, hanem gyakrlatban is megismerni az ktattt tananyagt.

12 A negyedik félévre egyre több infrmatikai témájú tárggyal növekszik a tantárgylista, ezek közé tartzik többek között- az adatbáziskezelés, a könyvtári rendszerszervezés és a könyvtárgépesítés CASE eszközei is. Az utlsó évben már a szakirány tárgyait tanulják túlnymó részben a diákk, természetesen szakmai gyakrlatt ebben az évben is teljesíteniük kell. A gyakrlati órák számának összesen 340-nek kell lennie. Ezek mellett a szakdlgzat megírásának feladata is ebbe az évbe hárul rájuk. (8) Képzéshez tartzó egyéb mdulk Mint az már a krábban lvasttakból kiderült a könyvtárs képzéshez vannak egyéb szervesen kapcslódó ismeretanyagk is, melyeket valamilyen frmában el kell sajátítania a jövendőbeli könyvtársnak, ahhz, hgy megfelelőképpen meg tudja állni a későbbiekben helyét a szakmában. Ezek a pedagógia-pszichlógiai mdulkba, az egyéb intézményi tárgyakban és a szabadn választható tárgyakban kerülnek elhelyezésre. Mivel egy könyvtárban dlgzó szakember általában napi szinten kapcslatban van emberekkel, fnts a jó kmmunikáció és a megfelelő

13 viselkedés. Ezeket a jellemzőket hivattt még inkább megismertetni a tanulókkal, a kmmunikációval fglalkzó tárgy (kmmunikációismeret), az önismeret illetve az illem, etikett, prtkll. A speciálkllégiumk kidlgzásának célja, lyan speciális könyvtári ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével minél hatéknyabban megldható az infrmációszerzés. Ezek kidlgzását természetesen a kr igényihez kell igazítani. Megállapíthatjuk tehát, hgy az alapképzés, nem elég, ezen túl mindenféleképpen szükség van arra, hgy más szabadn választható tárgyakn keresztül megismerjék a diákk azkat a minimálisan megjelenő könyvtári területeket, melyekkel találkzhatnak majd a későbbi munka srán. Fel kell készíteni őket a legritkább helyzetekre is, hiszen így lesz róluk kijelenthető, hgy megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek. Persze azt sem szabad elfelejtenünk, minél többet tud, az ember annál többet szeretne. Erre alapznak az egyre többet indíttt szabadn választható tárgyak esetében is a vezetők. Hiszen ha egy téma elkezdi érdekelni az embert, akkr a határterületeit is szívesen feltérképezi így növelve egyéni tudásanyagát, ami az adtt hivatás esetében nem gnd, sőt később akár előnyt is kvácslhatnak belőle Könyvtárs tvábbképzés bemutatása A tvábbképzések mindig nagyn fntsak egy adtt szakma, hivatás esetében. Nincs ez másképp a könyvtársk helyzetében se, hiszen a flyamatsan váltzó infrmatika világába talpn kell tudni maradni. Ennek elősegítői a különböző tvábbképzések, melyek segítségével szervezett keretek között tudnak fejlődni a szakemberek. A flyamats tanflyamkn való részvételek élethsszig tartó tanulást eredményeznek, amely fgalma a 21. században egyre inkább ismertebbé és elterjedtebbé válik.

14 A könyvtárs tvábbképzés már az 1960-as években is fellelhető vlt. Ilyen vlt a Műszaki könyvtársi tvábbképző tanflyam is, amely tematikáját az alábbi ismeretanyagk építették fel: tárgyszórendszerek kialakítása és használata ETO szakzáshz kapcslódó kérdések a műszaki könyvtárhz kapcslódó feladatk, tervezési és adatszlgáltatási rendszerek kialakítása és fenntartása A Művelődésügyi Minisztérium és az Országs Széchényi Könyvtár által hirdetett két éves Műszaki Könyvtársképző Szaktanflyamn csak lyan könyvtársk vehettek részt, akik érettségivel rendelkeztek. Ez is a tvábbképző tanflyamk hsszú srába tartztt. (9) A mai időkben az akkreditált tvábbképzések- biznys kreditszám eléréséig- kötelezővé válása is elősegíti a flyamats fejlődést. A kulturális szakemberek, köztük a könyvtári területen dlgzók szervezett rendszerben történő tvábbképzése az évi CXL. törvény és végrehajtási jgszabályai szerint történik. A tanflyamk alapítását a Könyvtári Akkreditációs Szakbizttság engedélyezi. Ilyen szakképzéseket hirdet többek között a Könyvtári Intézet is, mint például a könyvtárstanáriképzés. Más is hirdethet szakképzést, de azt előtte engedélyeztetni kell, amely egy adatlap benyújtását követően történhet meg. Ilyen engedélyeztetést kérelmezett például a Katna József könyvtár Kecskeméten "Minőségmenedzsment a könyvtárban" címmel, mely négy mdulból épül fel. A mdulk tantervi egységei: I. Bevezetés a minőségmenedzsmentbe. Hazai és külföldi könyvtáraink. Váltzásk menedzselése. Stratégiai tervezés. A TQM módszerei, eszközei II. Szlgáltatásmenedzsment: Szlgáltatás szintek, irányelvek, előírásk. Szlgáltatásk minőségének fejlesztése, biztsítása, értékelése. Törődés a használókkal, igényfelmérés. Teljesítménymérés és értékelés. Állmánymenedzsment. Infrmációmenedzsment: I. Infrmációfeldlgzás. III. Infrmációmenedzsment II. Infrmációszlgáltatás. Tudásmenedzsment. Humánerőfrrás menedzsment. Szervezetmenedzsment. Gazdálkdás-menedzsment.

15 IV. Marketing. Prjektmenedzsment. A minőségmenedzsment dkumentációja. Jg, etika és minőség. (10) Könyvtárs, mint felnőttktató képzésének témái Előadásk lehetséges témái: felnőttkr, mint fejlődés-lélektani prbléma a felnőtt tanulók főbb jellemzői a szcializáció, a nevelés, az ktatás és a képzés a felnőttkri tanulás sajátsságai, a felnőttek tanulási stílusának négy alaptípusa a felnőttktatás tipikus módszereinek bemutatása, például: résztvevő-közpntú módszerek, tréning, a mderáció eszköze, szituációs módszerek, vitatechnikák csprtdinamika és felnőttktatás

16 a felnőttképzés kmmunikációs struktúrája A könyvtárs, mint felnőttktató - andragógiai ismeretek könyvtárs ktatóknak címmel 60 órás tvábbképző tanflyamt hirdetett meg a Könyvtári Intézet, mely 2009-ben került lebnylításra. A fenti témákn kívül még száms más infrmációkat tartalmazó anyag is szóba került, melyek szervesen a témáhz kapcslódnak. Kifejtés srán a főbb fgalmikörök megmagyarázása véleményem szerint nagyn fnts szempnt. Ilyen fntsabb fgalmikör a felnőttség fgalma: Az emberi élet fejlődési flyamatként való szemlélete. A felnőttkri fejlődés főbb állmásai Jung, Eriksn és Levinsn elmélete alapján. Felnőttkri életfeladatk, krízisek, a hzzájuk kapcslódó mtivációk, és ezek összefüggése a tanulási mtivációkkal. A váltzó környezet kzta alkalmazkdási krízisek. Az élet középső szakaszának krízise. A megismerő tevékenységek váltzása felnőttkrban: fejlődés és hanyatlás. A psztfrmális gndlkdás, mint a felnőttkri megismerés egyik legmagasabb szintje. A tanulás sikerének pszichlógiai feltételei a felnőttkrban: mtiváció, siker. 4. Könyvtárhasználati ismeretek bemutatása Magam is tapasztaltam, ahhz, hgy ezt a témát megfelelőképpen be tudjunk mutatni, ismerni kell annak előzményeit, melyek következtében ez a téma úgy alakult ki, ahgy mst láthatjuk, átéljük. Éppen ezért rövid történeti áttekintést nyújtk a könyvtárhasználati ismeretek kialakulásával kapcslatban, ami A könyvtárhasználat kialakulásának története című fejezetben található. Hgy mért lyan fnts a könyvtárhasználati ismeretek megfelelő átadása? Ha idézni szeretnék a Tudmánys és műszaki Tájékztatás című lapból, akkr a következőt írnám, Az eszmék cseréje mindenkr fnts előfeltétele és egyben kísérő jelensége vlt az

17 emberi haladásnak, de ez még sha nem öltött lyan mértékeket az emberiség történetében, mint éppen napjainkban. Mi könyvtársk nem passzív figyelői, hanem aktív részesei vagyunk ennek a világjelenségnek Tehát mint az előbbi srkból látszik megskszrzódtt a hivatás fntssága, mst már egy könyvtársnak elengedhetetlen feladata ez ahhz, hgy az infrmáció megfelelő áramlását elősegítse, valamint hzzájáruljn annak akadálymentes áramlásáhz A könyvtárhasználat kialakulásának története A könyvtárhasználat a történelemben egészen az ókrig nyúlik vissza, amikr is az egyre gyarapdó állmányt elérhetővé tették a közemberek számára. Az idő múlásával a könyvtárhasználat már nem csak kimndttan a könyvek használatbavételét jelenti, hanem egyre több szlgáltatást is. Ilyen például: Kölcsönzés Videó állmány használata Az internet-használat Helytörténeti gyűjtemény használata

18 Flyóirat kölcsönzés A gyermek részleg használata, szlgáltatásai Kutatóterem használata Zenei részleg igénybe vétele Persze ez csak néhány lyan szlgáltatás, amellyel kapcslatba kerülhetünk, és ezek is az adtt könyvtártípustól függnek, hiszen más-más dlg lelhető fel egy nemzeti könyvtárban, egy szakkönyvtárban, egy közkönyvtárban, vagy egy felsőktatási könyvtárban Könyvtárhasználati ismeretek ktatásának bemutatása A könyvtárhasználati ismeretek ktatását én nem a kisisklás krtól mutatm be hisz ez nagyn nagy intervallumt ölelne fel-, hanem az felsőktatásban tanuló diákkra knkretizálm a dlg fntsságát. A könyvtárhasználati ismeretek ktatása nagyn fnts, hiszen az lvasó eligazdását segíti elő a könyvtárban, a gyrsabb eredményességet és az önállóságt. A könyvtársnak száms helyzetnek és elvárásnak meg kell felelnie a feladata teljesítése közben. Ilyenek az alábbi helyzetek.

19 A könyvtárs feladata az lvasó hzzásegítése ahhz, hgy a könyvtár kereső apparátusát eredményesen használja, az állmányt szükségletének megfelelően áttekintse. Ez a feladatkör az lvasószlgálat feladatrendszerébe tartzik. A könyvtársk magas fkú jártasságra téve szert az infrmációs eszközök és frrásk használatában, infrmációs szakemberekké váltak, akik ma már nélkülözhetetlen stratégiai feladatkat is ellátnak. A könyvtár lvasópedagógiai szerepe lehetőség, melynek megvalósulása mindenekelőtt a könyvtárs szerepvállalásától és készségétől függ. A könyvtárs-lvasó kapcslatfelvétel elsősrban a könyvtárs beállítódásán múlik: elzár a kapcslatteremtéstől a passzív, empatikus magatartásmód. Hatékny lesz, ha a könyvtárs partnernek tekinti az lvasót, empatikusan magáévá teszi a prblémáját. Így az lvasó is az adtt terület infrmációs frrásaiban tájékzttabb, de egyenrangú kmmunikációs partnert lát a könyvtársban. Ez teszi lehetővé az érdemi könyvtárs-lvasó kmmunikáció létrejöttét. Ennek állmásai: megszólítás lvasói igény és annak pntsítása megfelelő apparátus kiválasztása a könyvtárs válasza a visszakérdezés lehetősége a válasz helyességének lvasói megerősít lezárás

20 A könyvtár lvasáspedagógiai tevékenysége általában valamely lvasói prbléma megldásáhz kötődik, s akkr bntakzik ki, ha a prbléma megldásának útját a könyvtárs az lvasóval közösen járja végig, ügyelve arra, hgy az lvasót ne hagyja magára a feladattal, de ne is hagyja ki teljesen a feladat megldásából. A leírtak alapján a könyvtár lényegi sajátsságából következnek a szabályk, ezért általáns érvényűek és egyaránt érvényesek az összes könyvtárskra. Egyes könyvtártípusk ezen túlmenő, sajáts könyvtár-pedagógiai feladattal is rendelkeznek, például isklai és közkönyvtárak a könyvtárhasználat elsajátításának műhelyei, a felsőktatási könyvtárnak az adtt szakterületükön kell vállalni a tanító könyvtár szerepet. Ezen rövid áttekintés után szeretnék megismertetni néhány lyan követelményt, melyek elengedhetetlenek a könyvtárhasználati ismeretek képzéséhez. Az elsajátítható és elsajátítandó ismeretek, képességek Dkumentumhasználat (típusk, használat stb.) Könyvtárhasználat (általáns és lkális, elméleti és gyakrlati) A szellemi munka technikája Tanulás és az infrmáció feldlgzása Jegyzetelés, a lényeg kiemelése Irdalmjegyzék készítése Prblémamegldás Gyűjtőmunka Önképzés lehetőségei és technikái Alktás, szellemi termék létrehzása Értékelés, szelektálás stb. Figyelembe veendő szempntk Nevelési és ktatási kérdések Életkri sajátsságk (Klárinak a középisklásk fekszenek ) Már meglévő képességek A csprt tulajdnságai A fkzatsság elve, tervszerűség, mtivációs lehetőségek A gyermek személyisége A tanárk személyisége és igényei

21 A könyvtár lehetőségei állmány, eszköz, pénz A könyvtárs tanár személyisége, szakmai felkészültsége Módszertani kérdések Könyvtárhasználati óra, könyvtári szakóra, egyéb könyvtári fglalkzásk Együttműködés a helyi nyilváns könyvtárral és a családdal (11) Az ktatandó tananyag kialakítása Az önálló könyvtárhasználatra nevelés elengedhetetlen része az adtt képzésben való megfelelő helytállásra. Az ktatás krszerűsítésével egyre fntsabb az ismeretszerzés készségének kialakítása. Ahhz, hgy megfelelőképpen tudjuk átadni ismereteinket, keresési stratégiáinkat az lvasáspedagógia egyik célját kell szem előtt tartanunk, mely szerint a fiatalknak meg kell tanítani a szükséges infrmációk elérését, kiválasztását, kritikus értékelését, feldlgzásának képességét. Ez a frrásalapú önálló tanulás elsajátításának nélkülözhetetlen feltételei. Ez a cél több ismeretterületet fglal magában: könyvtárhasználati ismeretek

22 dkumentumhasználati ismeretek direkt és indirekt tájékztató eszközök használatának ismerete szellemi munka technikájának ismerete Meg kell ismertetni velük az ismeretek átadásának didaktikai szabályai: használat szempntjából releváns tudás nyújtása, eszközjellegű ismeretek feldlgzandó prblémából kell kiindulni, az eszközrendszer ismertetése ebből következik témakiválasztásnál résztvevő rientáltságára kell törekedni aktivizáló módszerek előnybe részesítése Oktatni kell: A dkumentumszlgáltatás, azaz a teljes szöveg rendelkezésre bcsájtását. A helyben használatt (pl.:gyűjtemények). Taglása szakterületi vagy témaköri frmában is történhet. Dkumentum vagy kiadványtípus lényegi kérdéseit. A kölcsönzést, ami a legelterjedtebb könyvtári szlgáltatás. Könyvtárközi dkumentumellátást. A könyvtárhasználati ismeretek ktatójának száms segédanyag áll rendelkezésére, ilyenek a kézikönyvek, lexiknk stb. melyek az ktatás eredményességét hivatttak elősegíteni Könyvtárhasználati ismeretek képzésének kialakulása és menete A felsőktatási intézményekben a könyvtárhasználati ismeretek ktatásának kezdete az as évekre tehető. Ezzel kapcslats irányelvek már az 1970-es években kialakultak, amikr Kisfaludi Sándr összefglalta a Könyvtárs című flyóiratban a tárgy szakmódszertankba való ágyazódásának szükséges szempntjait. Mint egy úttörőként tekinthetünk rá, amiért kidlgzta a tárgy ktatásának pedagógiai-elméleti és tartalmi-módszertani rendszerét. A nevelés gyakrlata című segédkönyv is tanítás könnyítését hivattt szlgálni és a megfelelő előkészüléshez nyújt anyagt. A tananyag témái a következőek: A könyv - könyvtár - krszerű nevelés. A szakirdalmi tájékzódás flyamat és lehetőségei. A kutatómunka technikai kérdései. A bibligráfiai

23 tájékztatás jellege, frmái és funkciója. A bibligráfiák különböző fajtái. A dkumentáció fgalma és a szakirdalmi dkumentáció. Egyéb frrásk, például: lexiknk, enciklpédiák, szótárak, adattárak, kézikönyvek stb.. Flyóirat közlemények és flyóiratk repertóriumai, indexek. Könyvtári hálózatunk, valamint a legjelentősebb magyar könyvtárak, és az Isklai könyvtárak. Persze ez a tematika sha nem valósult meg, lyan gyakrlati dlgk maradtak az ktatásban, mint a könyvtár megismerése, használata, hazai könyvtári rendszer rövid ismertetése, kiadványtiplógiák - főként kézikönyvek fajtáinak és használatának bemutatása, a raktári rend, katalógusk és azk használatának ismertetése, bibligráfiák különböző fajtáinak, kutató és feldlgzó munkák technikáiba való beavatás.(16) Nagyn fnts célkitűzés vlt a hallgatók mielőbbi önállóságra nevelése. A hallgatók és az ktatók is egyértelműen hasznsnak találják ezt a képzést, hiszen ezzel megnő a könyvtár szlgáltatásit használó felhasználók száma és egyszerűbben tudnak a hallgatók a kutatómunkai tevékenységüknek eleget tenni. Kimndttan lyan könyvtársra van szükség, a felvilágsító munkában, aki kellő kifejezőkészséggel, röviden és hatássan képes az éppen aktuális ismeretanyagt bemutatni. E személyi feltételeket, általában a könyvtársi kar vezetői jól ismerik és megpróbálják ennek megfelelően alakítani. Fnts, hgy azk a könyvtársk, akik az egyetemi ktatásba bekapcslódnak jól felkészítettek legyenek. Elősegíti a sikeres munkát, az, ha a kutatási ismeretek és a szakirdalmban való tájékzódás átadásában a könyvtárs és az egyetemi ktató összehangltan vesz részt. A könyvtári együttműködésnek az egyetemi képzésben két arculata van: a magatartásbeli és a cselekvésbeli. Az első esetében egy meghatárztt tevékenységre gndlunk,a képzésben való szervezett részvételben. Az utóbbi-cselekvésbeli- alatt pedig az ismertebb gyakrlati típus, mely flyamán a tantárgy előadója bevezetésül összefglalja a tárgyköre történetét, bemutatja az eredményes kutatókat, hivatkzik azk írásműveire. A siker titka (feltételei a könyvtárhasználati ismeretek alkalmazásának): megfelelő ktatási refrmk megfelelő könyvtári prpaganda (személyre szóló)

24 nem csak elméleti, hanem gyakrlati jellegű ktatás is sajtótermékek hiányának pótlása a tájékzódás krszerű módszereinek ismerete-könyvtár és hallgató részéről egyaránt, ezért is fnts az időszaknkénti könyvtárs tvábbképzés (17) A felsőktatási intézmények könyvtárai a szlgáltatásban hármas feladatt látnak el: az ktatás és a nevelés segítői, a kutatás szakirdalmi bázisai és a szakmai infrmáció ellátói. Mindegyik feladat nagyn fnts. Elengedhetetlen említést tenni mért fnts a könyvtárhasználati ismeretek ktatása. A szakdlgzat megírásáhz lvasni, kutatni kell, irdalmat idézni, a megfelelő szabályk szerint. Ebben segít ez a képzés úgy, hgy a könyvtárismeretet, a segédkönyvek és katalógusk használatát ktatja és a megfelelő bibligráfiai alapismeretek birtkában képes lesz irdalmat keresni. (18) Könyvtárhasználati ismeretek ktatása a felsőktatásban Sajáts arculata van a könyvtárhasználati képzésnek a felsőktatásban. Ebben a helyzetben egyértelműen a könyvtársk feladata az infrmációhasználói ismeretek prgramszerű átadása. Ez minden rszágban más és más módn történik, például az Egyesült Államkban a tanító könyvtár segítségével sajátíthatóak el az ismeretek. A hazai képzés kötetlenebb, fakultatívabb, csprts frmában történik, főleg a tanulmányk kezdetekr az első szemeszterkr-, részben pedig a szakdlgzat írását megelőző időpntban. Az átadandó ismereteket az infrmációs flyamatk valamely kidlgztt mdellje szerint szervezik, ilyen például a Six-Billig-Skill mdell.

25 A cél a hallgatók infrmációs kmpetenciájának elmélyítése a következő területeken: az infrmációszükséglet pnts felismerése, szabats megfgalmazása, a megldáshz vezető kérdés felvetése az infrmációkeresési stratégia ismerete, az általáns és szaktájékzódás eszköztárának ismerete, a könyvtárban történő frmális és tematikai keresés a talált infrmációk értékelése relevanciájuk alapján, kritikus gndlkdásmód A könyvtárat használt lvasó útja, az önálló ismeretszerzés állmásai a következők: szükséges szöveg frrásának megkeresése a megfelelő szöveg kiválasztása a felmerült kérdésre vnatkzó válasz megtalálása értelmező lvasás reflektív (kérdéseket indukáló) kritikus értékelés kreatív felhasználás (12) A könyvtár feladata a jelzett flyamatt lehetővé tenni, egyrészt bjektív eszközei, állaptépítés, állaptfenntartó apparátus révén, másrészt szubjektív eszközeivel a könyvtárhasználat közben elbiznytalandó vagy elakadó lvasót segítve. A bnylult számítógépes kereső rendszerek tvább fkzzák az lvasók kiszlgáltatttságát, amelyek megldására szintén a könyvtársnak és a felhasználónak együttesen kell törekednie Amit nem ismerünk, azt nem is szerethetjük - mndja az ismert közmndás, ezért be kell látnunk, hgy elsődleges célk között kell szerepelnie a könyvtárhasználati és bele tartzó szakirdalmi ktatás kidlgzása és fejlesztése. Mint több helyen is lvashattuk a könyvtársnak tudatsan kell a hallgatókat az irdalm és könyvtár használatára nevelni. A felhasználókat elméleti és gyakrlati szinten is ktatni kell, a megfelelő tudás elérése érdekében. Magától értetődik, hgy a leendő könyvtárhasználókat, a hallgatókat is elő kell készíteni egyrészt a könyvtár különleges funkcióinak eligazdásában, másrészt a rengeteg szakirdalmban való megfelelő tájékzódásra.

26 A könyvtárhasználati tudás magában rejti azt a kmpetenciát, amelyet a szakirdalm reading literacy néven nevez, s amely nem jelent mást, mint általáns képességet, hgy megértse, alkalmazza és reflektálja az írtt szövegeket. Éppen ezért is van lyan nagy szerepe annak, hgy a könyvtárskat tvábbképezzék hivatásuk megfelelő ellátása érdekében. A könyvtárhasználati tananyag kialakulása az idő múlásával mindig másképp alakul es években tematikailag hat órában ktatták ezen ismeretanyagkat. Az első alkalmmal a könyvtár fgalmáról, annak használatának és a krszerű neveléssel való összefüggéséről, valamint a hazai rendszer rövid ismertetéséről vlt szó. A másdik fglalkzásn a kiadványtiplógiával ismerkedtek. A harmadik órán a saját intézményi könyvtár raktári rendje, illetve katalógusai lettek bemutatva. A negyedik alkalmmal a bibligráfiák különböző fajtáit ismertették meg a hallgatókkal. Az ötödik tanórán a tudmánys jellegű feldlgzómunka mzzanataiba nyerhettek betekintést a hallgatók. Az utlsó órán pedig a hallgatóknak kellett megválaszlni egy pár kérdést, ezzel számt adva elsajátíttt tudásukról.(13) Intézményektől függően a hallgatók ktatása a mai napig mindenhl másképp flyik. Példaként említve a magyarrszági műszaki egyetemeken két fázisra van bntva az ktatás. Az első években az úgynevezett alapzó tárgyakba, - mint fizika, matematika, kémia- nyernek betekintést, miközben megismerik, a katalógust melyek tartalmazzák a feljebb említett tárgyakra vnatkzó táblázatkat, példatárakat, kézikönyveket. A másdik fkzatba pedig a tulajdnképpeni irdalmkutatás kerül, melyre majd csak a későbbi évekbe lesz szükségük a mérnök hallgatóknak. Persze ez csak egy példa vlt az ismeretek ktatására, de ebből is látszik, hgy egy szakirány mennyi mindent váltzathat egy tematikán, hisz elég egy bölcsész-szaks hallgatót ellentétbe állítanunk és egyből brul az előző vázlat, hiszen az ő esetükben már skkal krábban szükség van az irdalmkutatással kapcslats ismeretek elsajátítására. (14)(15)

27 Felhasználóképzés helyzete Napjainkban elengedhetetlen adtt szakterületen a megfelelő jártasság az infrmációk megszerzéséhez. Az ahl ezek az infrmációk együtt, rendszerezve megtalálhatóak nem más mint a könyvtár. Ezért is fnts, hgy minél krábban könyvtárhasználók legyenek az emberekből. A felhasználóképzés fgalmkörébe mst a főisklai és egyetemi hallgatók számára szervezett kurzusk tartznak. Ezeknek célja a könyvtárhasználati ismeretek bemutatása, elsajátítása. A felsőktatási felhasználóképzés helyzetét fgm bemutatni Eszenyiné Brbély Mária reprezentatív felmérése alapján, amelynek alapja 1997-ben 96 állami intézménybe elküldött kérdőív. A 47 visszaérkezett válasz alapján hárm csprtt különböztethetünk meg: 1. pedagógusképző főisklák, egyetemek, 2. szakirányú képzést flytató főisklák és egyetemek,

28 3. művészeti egyetemek és főisklák. Pedagógusképző főisklák és egyetemek Ez a csprt azért érdemel különös figyelmet, hiszen egy pedagógusnak elengedhetetlen a könyvtárhasználati ismeretek tudása, ezért az ő esetükben ezt, mint szaktárgyat ktatják. A képzés az I. évflyamn kezdődik és több helyen a többi félévben is indítanak kurzuskat. Először tipikusan mindenhl a dkumentumtiplógiával, a frmai és tartalmi feltárással, valamint a katalógusk használatával fglalkznak. Van ahl már bővítették a kört és a számítógépes könyvtári rendszereket is bemutatják a hallgatóknak. A későbbiekben a szakdlgzatírást elősegítő kutatásmetdikai kérdések körét járják körbe. Két intézményben jelen van a NAT követelményrendszer ismertetése, mely később az isklában való tanításban fg nagy szerepet játszani. A felhasználóképzés időkerete a 8 ás 30 óra között ingadzik félévente. Több helyen segítik a hallgatók munkáit a különböző nymtattt segédanyagk, munkafüzetek és saját maguk által készített jegyzetek. A kurzus elvégzésének sikerességét szinte minden helyen gyakrlati jegy megszerzéséhez kötik. Szakirányú képzést flytató főisklák és egyetemek Az ebbe a csprtba srlható intézmények - amelyek se nem pedagógiai se nem művészeti csprtba nem srlhatóak- 72%-ában fglalkznak valamilyen szinten a könyvtárhasználók ktatásával. Ez a nagy szám azzal is magyarázható, hgy ebben az esetben csak néhány szakterület infrmációs szükségleteit kell lefednie. A magas hallgatói létszámnak köszönhetően egyre inkább elterjedt ez a fajta képzés. A képzés menete hasnló a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók képzésével, az első félévben itt is az alapkat sajátítják el a hallgatók. A tvábbiakban a hagymánys ismeretek ktatása történik. Már öt helyen szerepel a tematikában a számítógépes katalógusk használatának ktatása. Aznban a tárgy már csak biznys szakirányt végzők számára kötelező, a többi esetben szabadn választható. Művészeti főisklák és egyetemek A beiratkztt lvasók száma kevesebb a többihez képest, és a könyvtárban nincs gépesítés se. Ahl felhasználóképzés van, tt az k, hgy tíz évflyams a képzés így felöleli a kis- és

29 középisklás krsztályt is. Ezeknek a tanulóknak pedig tantervi előírás a könyvtárismeret ktatása. Az alacsny felhasználóképzés ka ezen az ágn az lehet, hgy a művészeti isklákban nem támaszkdnak annyira a szakirdalmi frráskra, a képzés jellegéből adódóan. Összegzés Knklúziót levnni nehéz, hiszen minden eset más és más. Kijelenthetjük, hgy a könyvtári autmatizálás mértékével egyre nő a felhasználóképzés is. A pedagógusképzőkben pedig a NAT megszrításai miatt is kmlyabban veszik ezt a fajta képzést. A szakirányú intézményekben éppen a szakspecifikáció miatt fg egyre inkább utat törni magának ez a fajta segítség és így majd talán idővel itt is kötelező tantárggyá válhat a felhasználóképzés. (19) Az ktatás segédanyagai Ha ismerjük az infrmációkereső nyelvek típusait (természetes nyelven alapuló vagy mesterséges nyelveket), az nagy segítséget nyújthat a keresésben. Ezzel a témával kapcslatban száms szakirdalmat találhatunk akár a könyvtárban, akár a világhálón keresve. Jelentősége abban rejlik, hgy egy könyv, téma, dkumentum keresése esetében tulajdnképpen rekrdt keresünk, amelyek esetében a dkumentumk legjellemzőbb adatai segítségével kereshetünk. Ilyen a cím, a szerző, a kiadási év, a terjedelem, a srzati adatk, a nemzetközi aznsítószámk. A keresés esetében ezek bibligráfiai tételek egyes elemeire kereshetünk rá az infrmációkereső nyelvek segítségével.(20) A könyvtárhasználati ismeretek ktatása esetében nem szabad elfelejtkeznünk, az egyes könyvtári rendszerek használata közben igénybe vehető, úgynevezett súgókról. Ezek, mintegy nline segítségként részletesen elmagyarázzák az adtt dlggal kapcslats tudnivalókat.

30 Vegyük például a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárát. Tételezzük fel, hgy a helyi közpnti- Crvina- katalógusban szeretnénk megtalálni a Könyvtársk Kézikönyvének köteteit. Kereséskr a keresett kifejezést a rendszer összehasnlítja a katalógus állmányával. Ha sikeres, akkr releváns infrmációt kapunk. Egy vagy több kulcsszóra is kereshetünk. Nincs más dlgunk, mint belépni a Crvina katalógusba és tt az autmatikusan megjelenő egyszerű keresés felirat mellett megtaláljuk a súgó gmbt. Ha erre rákattintunk, már külön ablakban megjelenik az egyszerű keresés lényegi leírása és használatának útmutatója. Ha ezeket a tanácskat figyelembe vesszük és utána beírjuk, hgy Könyvtársk Kézikönyve, a legördülő választható menüből pedig kiválasztjuk a cím kategóriát, akkr a keres nymógmbra nymva már láthatjuk is a találati halmazt, amelyben tt szerepel az általunk keresett mű. A súgó használata ennyire egyszerű, és közkedveltsége ebben a tulajdnságában rejlik. Hiszen lényegretörő, az adtt dlgra irányul és közérthető. Célja, hgy a használó saját maga tudjn önállóan eligazdni a rendszerben. Véleményem szerint a fent említett rendszer súgója túlságsan bőbeszédű, elég sk- a felhasználó számára- lényegtelen infrmációt tartalmaz. A keresés flyamán, ha a felhasználó elakad, csak a célt megvalósító segítségre lenne szüksége, nem pedig a részletes leírásra, hisz az itt található súgók mennyiségi és minőségi leírása egy könyvtárs hallgató ismereteinek felel meg. Segédanyagként felhasználható még a Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába, Dán Krisztina, Haralyi Ervinné és munkatársaik 375 ldalas kötete, melynek gyakrlati részét tíz könyvtárhasználati és könyvtári szakóra alktja, és mindezek köré épül a bevezető elméleti rész és a követő fgalmgyűjtemény, a bibligráfia és a mellékletek. Ezt a művet elsősrban általáns és középisklákban tanító könyvtársknak ajánlttak, de sk rész használható belőle a felsőktatásba is. (21)

31 A témáhz felhasználható irdalm 1. Könyvtárhasználati ismeretek a kerettantervben Kvács Mária: A könyvtárhasználati ismeretek ktatása. (Szakmódszertan könyvtárstanár hallgatóknak). Szmbathely : BDF, p Dán Krisztina: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. Bp. : FPI p Internet és multimédia a könyvtárhasználat tanításában. Módszertani segédanyag könyvtárstanárk számára Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia. Bp. : Könyvtárstanárk Egyesülete, Könyvtárhasználattan, Könyv és Nevelés, Isklakönyvtárs 7. Nyíregyházi Főiskla : Könyvtárhasználati ismeretek. Nyíregyháza : Bessenyei György Könyvkiadó, Maróti Andr: Tanulmányk és előadásk a felnőttek képzéséről. Budapest : Nyittt könyv, Kraiciné Szkly Mária: A felnőttktató p = Felnőttképzési módszertár.- Budapest : ÚMK, 2004.

32 (22) Mintapélda az ellenőrzéshez Ha az ktatás srán a hallgatóknak bemutatnák a könyvtárakat, a különböző könyvtártípuskat, raktári rendszereket, a könyvtárban való dkumentumtípuskat, könyveket, időszaki kiadványkat, kép-, hang- és egyéb dkumentumkat, OPAC-t, valamint a multimédiát, akkr egy teszt kitöltése srán a különböző kérdésekre adtt válaszk alapján felmérhetnénk elért tudásukat. Mintapélda 1. Hányféle raktári rendszert ismer? 2. Írja le a mechanikus raktári rendszer lényegét! 3. Határzza meg a katalógus fgalmát és feladatát! 4. Milyen dkumentumtípusk találhatóak a könyvtárban? Egyet részletesen mutassn be! 5. Mit nevezünk OPAC-nak? 6. Mi a különbség az irdalmjegyzék és a bibligráfia között? 7. Srljn fel néhány integrált könyvtári rendszert!

33 Ezekkel az ellenőrző kérdésekkel tudjuk felmérni a kurzus hatéknyságát. Ha a fent meghatárztt kérdésekre a hallgatók megfelelő választ adnak, akkr kijelenthetjük, hgy a képzés elérte a célját, és kielégítő ismereteket szttt meg a tanulókkal. (23)(24) 4.3. Könyvtárhasználati ismeretek célja Mért jó a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása? Egyszerű kérdés, de elgndlkdtató. Az emberek nagy része úgy gndlja, ha kérek valamit a könyvtárs majd megkeresi és daadja. De ki tudná a legjbban, hgy mire vagyk kíváncsi, mint én magam. Ezért fnts elsajátítani ezen ismereteket, hisz akkr gyrsabban, más segítsége nélkül tudk bldgulni és nem áll fent a kiszlgáltatttság esélye. A mai rhanó világban minél több ismeretre teszünk szert, annál többet tudunk belőle kamatztatni. Így van ez jelen esetben is. A kutatómunkák, kölcsönzőtermi keresgetések ideje lerövidül, hiszen tudatsan használjuk a könyvtárat és funkcióit. A könyvtárhasználati ismeretek célja véleményem szerint ez, tudásunkhz mérten elsajátítani és a gyakrlatban alkalmazni a megszerzett infrmációkat.

34 5. Összefglalás Szakdlgzatm célja az vlt, hgy összegyűjtsem azn mmentumkat melyek a könyvtárhasználat céljából elengedhetetlenek, és bemutassam milyen sk elméleti és gyakrlati tudás szükséges, ahhz, hgy ennek az ktatása megfelelőképpen történjen. A könyvtárs képzés az idő flyamán rengeteg váltzásn ment keresztül. A mdern világ fejlődésével kibővült a könyvtársk elsajátítandó tudásanyag mennyisége. Már nem beszélhetünk csak könyvtárs szakemberről, hanem infrmációs szakemberre kell gndlnunk, ha ez a hivatás kerül szóba. A mai könyvtárs képzés menetében már elengedhetetlen belefglalni az infrmatika részletes ktatását, ezen belül is lyan tárgyakat, mint az adatbáziskezelés vagy az irdai infrmatika, melyek gyakrlati frmája már lassan minden könyvtárban megtalálható lesz. A könyvtári munka a könyvtár adminisztratív teendőit és száms egyéb könyvtári szlgáltatás megvalósítását jelenti. A könyvtári szlgáltatásk nagyn skfajta feladatt fglalnak magukba: gyarapítják a könyvtár állmányát, új könyveket szereznek be, rendszerezik, nyilvántartják és gndzzák a könyvanyagt. A könyvtári munkáhz tartzik a könyvtár használóinak tájékztatása is. A könyvtársk média vagy zenei anyagkkal is fglalkzhatnak. Tehát kijelenthetjük, hgy a könyvtárs fgalm már nem a régi krban berögzült dlgt jelenti, hanem egy új, kiterjedtebb, tágabb meghatárzás tartzik hzzá.

35 A könyvtárs közvetítő szerepet betöltő személy vlt már az ókrtól napjainkig az infrmációk és az lvasók között. Ez a szerep teszi a szakmát egyedivé, és ez a szerep kötelezi arra a könyvtárskat, hgy megismerjék a tudmánykat és jártasak legyenek a könyvtári infrmációs technlógiákban. Szakdlgzatmban megpróbáltam bemutatni mindazkat a tényeket, megállapításkat, véleményeket, amelyek ezzel a szakmával szemben kialakultak. Véleményem szerint a könyvtárs szakma fejlődése nem fg a közeljövőben megállni, csak még jbban felgyrsul és ezzel az ktatásban is számlni kell, amennyiben a könyvtárhasználati ismeretek ktatására gndlunk. 6. Hivatkzásjegyzék (1) Síró Béla: Könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat, infrmációtechnika, Pedellus tankönyvkiadó p. (2) Bártfai István: Műszaki Könyvtársképzés In: Tudmánys és Műszaki Tájékztató 13.évf sz. p (3) Bazsa György: Gndlatk a debreceni Kssuth Lajs Tudmányegyetemen flyó infrmatikus-könyvtárs képzésről. In: Tudmánys és Műszaki Tájékztatás, 38.évf sz p. (4) Kkas Kárly: Gndlatk a könyvtári-infrmatika szakképzésének megújításáról In: Könyvtári Figyelő 42.évf sz p. (5) Balla Ildikó: Könyvtársképzés, avagy a könyvtári munkára felkészítő képzés In.: Tudmánys és Műszaki Tájékztatás 55.évf sz. p (6) Bazsa György: Gndlatk a debreceni Kssuth Lajs Tudmányegyetemen flyó infrmatikus-könyvtárs képzésről. In: Tudmánys és Műszaki Tájékztatás, 38.évf sz. p (7) május 2. (8) május 1. (9) Bártfai István: Műszaki Könyvtársképzés In: Tudmánys és Műszaki Tájékztató 13.évf sz p. (10) április 21.