Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia május 07. Budapest

Átírás

1 Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarrszágn knferencia május 07. Budapest TELEPÜLÉS, KÖZÖSSÉG, CSELEKVÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI Kvács Edit, Közösségfejlesztők Egyesülete Arra kaptam felkérést, hgy a közösségi alapú fejlesztő munka megközelítései közül a területi alapn való szervezés jelentőségére, aktualitásaira és lehetséges módszertani irányaira irányítsam egy kicsit a knferencia résztvevőinek figyelmét. Indkkat kerestem a miértekre. Arra, hgy miért kell fglalkzni a települési megközelítéssel? miért érdemes közösségi alapn indulni lkális munkában? miért feladata ez a közművelődésnek, miért kell, ezen a szinten is dlgznunk? miért dlgzzunk a közösségi tervezés módszerével? hgyan lehet szakmailag támgatni? 1. Miért települési fókusszal? Meghatárzó mindennapi élettér, amely infrmális tanulási és kulturális színtér is egyben. Egyéneket és a családkat szervező közvetlen társadalmi egység, mely az életszükségletek kielégítésének elsődleges és kmplex helyszíne. Emellett kulturális tanulási színtér, a társadalmhz való tartzás megélésének legközvetlenebb közege, nrma-, és értékrendszerek tanulásának és a fizikai egymásra utaltság megélésének területe. Kitüntetett visznyítási pnt a világ megismeréséhez, megértéséhez. Egyén Család Köz(ös)ség közösségi A közösség ügyei szükségleti ldaln jelentkeznek és összetettek, egyéni, családi és közösségi érzékelésük kmplex, nem szlik ágazatkra. Ezen fókuszkn közelítő prgramk és beavatkzásk különböző köröket szólítanak meg, melyek így részlegesen és időlegesen esélyt kapnak a

2 kapcslatfelvételre (krtárs, srstárs, érdeklődési körök), de ezek nem érintenek mindenkit, így a lehetségesen kialakuló kapcslati háló laza szövetű lesz, fehér fltkkal. Erősíti a közösséget, ha nem csak a hasnló (helyzetű, érdeklődésű, stb.) és hasnló státuszú emberek kapnak esélyt kapcslataik kialakítására, megerősítésére. Ha van átjárás a település különböző kultúrájú, világnézetű, státuszú családjai, közösségei között, vannak színterek, alkalmak, amelyek lehetőséget kínálnak találkzáskhz, megismeréshez, knfliktusk mérsékléséhez és a település jövőjének sk szempntú tervezéséhez. 2. Miért közösségi alapn? Közösségi megldásk esetén az érintettek aktívan részt vesznek az életminőségüket jbbá tevő tevékenységekben, nő a cselekvőképességük és felelősségérzetük, csökken tanult tehetetlenségük, a településen élő emberek összessége erőfrrásként jelenik meg a flyamatban és nem célcsprt - ként. A helyi társadalm különböző szereplőinek különböző szerepe van a közösség jövőjének tervezésében. Nem ezek felcserélése a közösségi alapú megközelítés célja, hanem annak megmutatása mindenki szakértő valamiben, ezért abban a szerepben és azn a módn kell megszólítani. Minél több ember vesz részt és minél krábbi szakaszban lép be a flyamatba, annál többen lesznek elkötelezettek a tervek megvalósításában és tesznek erőfeszítéseket a saját szerepeikben a közös cél érdekében. Egy példa a szerepmegsztásra a Lechner Lajs Tudásközpnt tervezője, Sain Mátyás megközelítéséből: Döntéshzók Jegyző/jgász Szakemberek Laksság Mire van lehetősége a településnek? Mennyi pénz jut erre? Mit írnak elő a jgszabályk, szabályzásk? Milyen műszaki/ szakmai lehetőségek vannak? Mi mennyibe kerül? A fejlesztés tárgyát illetően hgyan élnek mst, mit szeretnek, mit nem szeretnek, hgyan szeretnének élni a jövőben, mivel tudnak, akarnak hzzájárulni a tervek megvalósításában? (LEHETŐSÉGEK) (SZABÁLYOK) (ESZKÖZÖK) (CÉLOK) Ha részvételről gndlkdunk, ennek különféle módzataival találkzhatunk. Fnts ezeket megismernünk és szükség szerint mérlegelnünk a helyzet, a szándékaink, az idő, vagy a rendelkezésre álló erőfrrásk tekintetében. A részvétel szintjeit legkifejezőbben a talán az ún. részvételi lépcső szemlélteti (Pretty, 1995), mely a részvétel kiteljesedését flyamatban ábrázlja, mely lépésekkel egyre közelebb jutunk ahhz az állapthz, melyben a közösség a legteljesebb módn vesz részt az őt érintő ügyek tervezésében és a tervek megvalósításában.

3 7. Független egyéni prjektek vagy közösségi kezdeményezések támgatása 6. Tervezői /irányítói kezdeményezés: kapcslatépítés külső szervezetekkel az ellenőrzés/partnerség megőrzésével 5. Közös cselekvés: elemzés, cselekvési terv, intézmény-építés 4. Közös döntés: az érdekeltek ösztönzése a kívánats fejlesztési irányk meghatárzása 3. Knzultáció, az érintettek nézeteinek meghallgatása 2. Az érintettek, érdekeltek megkérdezése, infrmációgyűjtés 1. Passzív részvétel: az érintettek/érdekeltek infrmálása a tervről Aktivizálás, a részvétel fkzása esetén törekedhetünk: - skaságra: ekkr többféle megszólítással kell terveznünk; - reprezentativitásra: ezt alaps és knkrét laksságelemzés alapzza meg; - érdekskszínűségre: ez esetben érintett-elemzést kell végeznünk; - generációs jelenlétre: párhuzams szálakn indulva kell felkészíteni a csprtkat a közös munkára. 3. Miért a közművelődés? A közösségi tervezés első lépései az érdeklődés felkeltésére, az együttműködés mtivációinak, érdekeinek feltárására, majd megerősítésére irányulnak. Célja többek között: A döntéshzókn túl a helybéliek körében is nyilváns szóbeszéd és gndlkdás tárgyává tenni a jelenlegi helyzetet, prblémákat; Elbiznytalanítani azkat, akik a helybéli visznykat és a feltárt prblémákat megldhatatlannak, megváltztathatatlannak ítélik/sugallják; Megerősíteni a váltztatást akarókat, a megldásért erőfeszítéseket tevőket; Közösen meghatárzni a cselekvések irányát; Megtalálni mindazkat, akik hasnló irányú váltztatást/fejlesztést szeretnének, és szívesen cselekednének is; [Frrás: Beke Pál - A közösségfejlesztés sárspataki lehetőségei]

4 Ez lyan összetett feladat, mely kulturális ismereteket, közösségi színtereket és a különböző szereplők részvételi esélyeit növelő módszereket igényel. Ide kívánkzik a nemzetközi fejlesztések területéről ismert 20. századi alternatív közgazdász Ernst F. Schumacher 20. gndlata a mdern lsd. nyugati társadalmak gyrsító beruházásainak fejlesztő, gazdaságserkentő hatásairól. Tapasztalatai alapján a fejlődés nem a javakkal kezdődik, hanem az emberekkel. Szervezettségükkel, tanultságukkal és fegyelmükkel. E hárm nélkül minden erőfrrás rejtett és kiaknázatlan marad. Tehát, ha a mdernizációs törekvések alapja a helyi emberek képességeiben rejlik, akkr társadalmi befektetések nélkül nem képzelhetők el sem lkális, sem reginális tartós, fenntartható fejlesztések. Szakmánk hzzájáruló részvétele számtalan területen tetten érhető, fejleszthető, ezek közül mst a teljesség igénye nélkül emelek ki csak néhányat pl. a kulturális felkészülést a megújulásra, az együttműködésre, a megértére, a párbeszédre; az átörökítés lehetőségét és képességét mind történelmi, mind kulturális vnatkzásban, ide értve a mindennapi élet viteléhez kapcslódó érték és nrmarendszerek szcializációját; a jövőtervezést és annak közösségi részvétellel vélemények megjelenítésével, interkulturális párbeszéddel kialakuló flyamatának lehetőségét, arra való felkészülést; közös cselekvést; kckázatvállalást; a közös művelődés, tanulás lehetőségét; knfliktusk közösségi szintű kezelését (kibeszélés, feldlgzás, helyreállítás, stb.); szlidaritást; kulturális és kultúrák közötti találkzáskat; közösségi színtereket; szakmai és szakmák közötti együttműködéseket; helyi és térségi gazdasági együttműködéseket, stb. 4. Miért Közösségi tervezéssel? A közösségi tervezés a közös gndlkdás, tervezés elősegítése érdekében kifejlesztett specifikus és praktikus módszertan, amely egy knkrét cél érdekében, meghatárztt időkeret és játékszabály mentén, általában különböző eszközök (tábla, rajzpapír, öntapadós cetlik stb.) felhasználásával biztsítják, hgy minden résztvevő véleménye bekerüljön egy jól látható közös, knszenzuss álláspntba, eredménybe.

5 Közösségi tervezési technikák általáns jellemzői, hgy önálló gndlkdást indít, hgy mindenkit egyenlő mértékben bevn, valamint, hgy vizuális technikákkal dlgzik, melyek srán rögtön látszik minden eredmény és nem csak a beszélt nyelvre hagyja a kmmunikáció minden szeletét. Összehasnítva a külső szakértői és a résztvevői, közösségi tervezés eredményeit a Lechner Lajs Tudásközpnt szakembereinek tapasztalatai szerint a Külső tervező munkája srán Az összegyűjtött infrmáció a tervező kezében van és abban is marad; A terv a tervező fejében jön létre, az ö prblémalátását és kulturális megközelítését mutatja; Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcslatba a tervvel. Közösségi tervezés srán Az összegyűjtött infrmáció a közösség kezében marad; A terv az érintettek fejében jön létre; Az érintettek kapcslatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak és erőfrrásaikat mzgósítják a megvalósítás és a fenntartás srán. 5. Hgyan a helyi cselekvésekért? Ha a közösségi beavatkzásk szintjeit, mint a közösségi művelődést elősegítő szakemberek tekintjük át, fnts megállni a fejlesztő és a helyi közösségi munkás szerepe felett Paul Hendersn (Társadalmhz tartzás és államplgáriság Európában, 1997) megközelítésében: Közösségfejlesztés a váltztatás stratégiája A közösségfejlesztés a szmszédságkban és az azns identitású csprtkban végbemenő váltzásk flyamata. Közösségi munka a beavatkzás maga Módszerek és készségek azn készlete (eszköze), amelyeket a váltzási flyamat ösztönzésére és támgatására használnak. Tvábbi lehetséges szakmai szerepvállalásk Vercseg Ilna lakiteleki (2013) gndlatai alapján: 1) Kapcslatt tartani A támgató-fejlesztő szakember, érdeklődik a helyi munka iránt, észreveszi a jó megldáskat, önbizalmat épít, meghallgatja a sérelmeket, a közösségi munkásk bátrítja nehéz helyzetekben való

6 helytállásra, szükség esetén (lehetőleg alternatív) tanácst ad, elősegíti egy ötlet, prbléma vagy eset közösségi elemzését, stb. 2) Kapcslatkat szervezni, hálózatt szervezni Helyi kötőszövet építése, szmszédlás, kistérségi műhelymunkák, rszágs találkzókn való részvétel, tanulmányutak, stb. 3) Infrmációkat nyújtani és segíteni a stratégiák és taktikák fejlesztésében (hgyan dlgzzak helyben - együtt) S közelíthetjük mindezt a beavatkzásk szintjei felől TETTEK szintjéről: Mely területeket érdemes fejleszteni? Saját erőből, össze-fgással min tudunk javítani? Hamar látható LEHETŐSÉGEK szintjéről: Milyen értékeink vannak? Mihez értünk? Milyen hagymánykra építhetünk? MOTIVÁCIÓK szintjéről: Mit szeretek a lakhelyemen? Miért szeretek itt élni? Milyennek szeretném látni évek múlva? De közelíthetjük, a flyamat felöl, melynek kulcs-állmásait a következőkben ragadhatjuk meg: Érintettek felkeresése, bevnása (döntéshzók, intézmények, helyi laksk); Nyilváns közösségi beszélgetések a fenntartható párbeszéd megalapzása; Közösségi (helyzet)feltárás; Jövőkép műhelymunkák, közösségi tervezés; Közösségi cselekvési tervek, munkamegsztás; Helyi cselekvések, közösségi akciók Ezek csak az általam és gyrsan elhadart indkk és alapk erősítik meg bennem, hgy a művelődés szakembereinek és az általuk szervezett és fenntarttt közösségi tereknek jó esélyeik vannak arra, hgy mindazkban a feladatkban, amelyekben területi alapn kell szerveződni, összefgni kezdeményező és krdináló szerepet vállaljn, de ez esetben a fókuszt a közösségi csprtkról az együtt élő közösségek felé kell kicsit frdítani.