Analízis I. Kidolgozta: Ábrahám Róbert Dr. Szili László előadásai alapján július 10.
|
|
- Kornél Hegedüs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alízis I. Kidolgozt: Ábrhám Róbert Dr. Szili László elődási lpjá 200. július 0.
2 Trtlomjegyzék. A vlós számok struktúráj 3.. Az R Dedekid-féle xiómredszere (872: R részhlmzi: Természetes számok hlmz: További részhlmzok: A teljességi xióm következméyei: Szuprémum-elv: Arkhimédeszi tuljdoság: Ctor-tuljdoság: Függvéyek és relációk Redezett pár: Függvéyek: Függvéyek megdás: Függvéyek ivertálhtóság: Függvéyek kompozíciój: Vlós soroztok Sorozt megdás: Példák soroztokr: Számti sorozt: Mérti (vgy geometrii sorozt: Hrmoikus sorozt: Műveletek: Elemi tuljdoságok: Kovergeci, htárérték Motiváló példák: Kovergeci: Htárérték: Kitütetett diverges soroztok:
3 TARTALOMJEGYZÉK A htárérték defiícióják egyszerű következméyei: Részsoroztok: A redezés és htárérték kpcsolt: Műveletek koverges soroztokkl (lim( = A R: Nullsoroztok: Műveletek koverges soroztokkl: Nevezetes soroztok: Mooto sorozt htárértéke: Nevezetes soroztok: Rekurzív sorozt htárértéke: A műveletek és htárérték kpcsolt: Elméleti szempotból fotos eredméyek: Cuchy-kritérium: Végtele sorok (speciális képzésű soroztok: Pozitív tgú sorok: Leibiz-típusú sorok: Tizedestörtek: P-dikus törtek: Műveletek sorokkl: Sorok zárójelezése (sszocitivitás: Algebri műveletek sorokkl: Htváysorok: Alitikus függvéyek: Műveletek htváysorokkl: Elemi függvéyek: Függvéyek htárértéke: Függvéyek folytoosság: Szkdási helyek osztályozás:
4 . fejezet A vlós számok struktúráj Megjegyzések: A számfoglom fejlődése (AF/40. oldl; Bevezetés mtemtikáb: felépítették R-et; mi most csk felsoroljuk z R meghtározó tuljdoságit... Az R Dedekid-féle xiómredszere (872: Elfogdjuk, hogy létezik R-rel jelölt hlmz, mire: I. Testxiómák: I/: R-e összedás: R R R függvéy, mire: Kommuttív: x, y R : x + y = y + x Asszocitív: x, y, z R : (x + y + z = x + (y + z ullelem: 0 R : x R : x + 0 = x elletett: x R : ( x R : x + ( x = 0. I/2: R-e szorzás: R R R függvéy, mire: Kommuttív: x, y R : x y = y x Asszocitív: x, y, z R : (x y z = x (y z egységelem: R \ {0} : x R : x = x reciprok: x R\ {0} : x R : x x = I/3: Disztributivitás: x, y, z R : (x + y z = x z + y z. 3
5 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 4 II. Redezési xiómák: II/: R-e egy lieáris redezési reláció, zz: x x ( x R (reflexív Redezési reláció: x y és y x = x = y (tiszimmetrikus x y és y z = x z (trzitív Lieáris: { x, y R : x y vgy y x (bármely két elem összehsolíthtó; trichotóm: x < y vgy x = y vgy x > y II/2: A műveletek és kpcsolt: H x, y R és x y, kkor z R : x + z y + z; H x, y R és x y, kkor z 0 : x z y z. III. Teljességi xióm (vgy Dedekid-féle, vgy szétválsztási xióm: H A, B R, A, B, A és b B : b, kkor ξ R : ξ b ( A, b B, hol ξ-t szétválsztó elemek evezzük (.. ábr... ábr. szétválsztó elem (ξ Rövide: R egy lieáris redezett, teljes test..2. R részhlmzi:.2.. Természetes számok hlmz:.. defiíció. Iduktív hlmz: A H R hlmz iduktív hlmz, h: 0 H x H = x + H.. tétel. Iduktív hlmzok tuljdosági:. R iduktív hlmz; 2. Akárháy iduktív hlmz metszete is iduktív hlmz..2. defiíció. Természetes számok hlmz: N := H; zz N legszűkebb iduktív hlmz. Ekkor N-et természetes számok hlmzák evezzük. H R H iduktív Megjegyzés: N = {0,, 2, 3,...}
6 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 5.2. tétel. Teljes idukció: Tegyük fel, hogy A( egy állítás N-re, és:. A(0 = igz; 2. H A( igz, kkor A(+ is igz. Ekkor A( mide -re igz. Bizoyítás. Legye S := { N A( = igz} N (jelölés. De: 0 S, h S = + S, vgyis S egy iduktív hlmz, tehát - mivel N legszűkebb iduktív hlmz - N S = N = S További részhlmzok: Egész számok hlmz (Z Rcioális számok hlmz (Q Irrcioális számok hlmz (Q := R \ Q Vlós számok hlmz (R Midezt z.2. ábrá foglltuk össze:.2. ábr. további részhlmzok.3. A teljességi xióm következméyei:.3.. Szuprémum-elv: Ehhez szükségük v mximum és miimum defiíciójár..3. defiíció. Mximum [miimum]: H R hlmzk v mximum [miimum], h α H : x H : x α [α x]. Jele: mx H := α; H mximális eleme [mi H := α; H miimális eleme].
7 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 6 Péld: H := { =, 2,...} itt v miimum (0, de ics mximum. H R hlmzk ics mximum α H : x H : x > α, zz mide H -beli elemél v gyobb H -beli elem. Hsoló állítás érvéyes, h H hlmzk ics miimum..4. defiíció. Felülről [lulról] vett korlátosság: = H R hlmz felülről korlátos (f.k., h K R : x H : x K. Hsoló defiiáljuk z lulról vett korlátosságot..5. defiíció. Korlátosság: A H R hlmz korlátos, h lulról és felülről is korlátos..3. tétel. Felső [lsó] korlátok tuljdosági:. H H R felülről korlátos és K felső korlát, kkor K > K is felső korlát; 2. A H R korlátos K 0 : x K ( x H..4. tétel. Szuprémum-elv: Tegyük fel, hogy H R felülről korlátos. Ekkor H felső korlátji között v legkisebb, zz: mi {K R K felső korlát (f.k.}. Bizoyítás. Adott: H felső korlát hlmz. A := H, B := {K R K f első korlátj H k}. Ekkor A, B : A és K B : K = ξ R : ξ K ( A, K B ( teljességi xióm szerit. Ez ξ legkisebb felső korlát, ugyis: x H : x ξ (ξ felső korlát Legkisebb is, mivel K B : K ξ..5. tétel. Leggyobb lsó korlát: Tegyük fel, hogy H R lulról korlátos. Ekkor H lsó korlátji között v leggyobb..6. defiíció. Szuprémum, ifimum: A legkisebb felső korlátot H szuprémumák evezzük, és sup H-vl jelöljük; A leggyobb lsó korlátot H ifimumák evezzük, és if H-vl jelöljük..7. defiíció. Kibővített vlós számok hlmz: R := R { +, } Redezés: x R : < x < +.8. defiíció. Felső [lsó] korlátok hiáy:. H H felülről em korlátos, kkor sup H := + ; 2. H H lulról em korlátos, kkor if H :=. Megjegyzés: H H R felülről korlátos, kkor: mx H vgy v, vgy ics; sup H midig létezik.
8 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 7.6. tétel. Szuprémum [ifimum] létezése: Legye H R. Ekkor:. mx H sup H H. Ekkor mx H = sup H; 2. mi H if H H. Ekkor if H = mi H. Megjegyzés: { H (pl. : H = {si α α ], + [} sup H / H ( pl. : H = { =, 2,...}.7. tétel. Felső korlát és szuprémum kpcsolt: Tegyük fel, hogy = H R felülről korlátos. Ekkor ξ = sup H ábr. Így ε > 0 : x H : ξ ε < x ξ. { x H : x ξ (ξ felső korlát ξ legkisebb felső korlát ( ábr. legkisebb felső korlát.8. tétel. Alsó korlát és ifimum kpcsolt: Tegyük fel, hogy H R lulról korlátos. Ekkor ξ = if H x H : ξ x (.4. ábr. Így ε > 0 : x H : ξ x < ξ + ε..4. ábr. leggyobb lsó korlát.9. tétel. Teljességi xióm és szuprémum-elv kpcsolt: A teljességi xióm szuprémum-elv. Bizoyítás. Ehhez tételhez em trtozik részletes bizoyítás. = : Láttuk; =: Nem bizoyítjuk Arkhimédeszi tuljdoság: > 0 és b R : N : b <
9 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 8.5. ábr. rkhimédeszi tuljdoság Szemléletes jeletése: b < ; < b (.5. ábr. Bizoyítás. Idirekt: tegyük fel, hogy > 0 és b R : N : b. Legye H := { N}. Ekkor H és felülről korlátos (pl.: b egy felső korlát, emitt sup H =: ξ. ξ legkisebb felső korlátj H -k, így ξ em felső korlát, zz 0 N : 0 > ξ = ( 0 + > ξ, ez pedig elletmodás, ugyis ξ felső korlát. Következméyek:. ε > 0 : N : < ε (ugyis = ε, b = ; 2. N felülről em korlátos hlmz, zz K R : N : > K ( =, b = K; 3. H K N, K, kkor K -k v miimum. Bizoyítás. Érdeklődőkek Ctor-tuljdoság: Tegyük fel, hogy N-re dott z [, b ] R korlátos és zárt itervllum úgy, hogy: [, b ] ( N. Ekkor [, b ]. N [ +, b + ] Megjegyzés: Egymásb sktulyázott itervllumok (.6. ábr..6. ábr. egymásb sktulyázott itervllumok Bizoyítás. (Teljességi xióm szerit legye A := { R N}, B := {b R N}. Ekkor A, B és b m (, m N, ugyis:. H m, kkor m b m ; 2. H > m, kkor b b m. Így teljességi xióm feltételei teljesülek, emitt pedig ξ R : ξ b m (, m N, ezért ξ b ( N = ξ [, b ] ( N = ξ [, b ] = [, b ]. N N
10 . FEJEZET. A VALÓS SZÁMOK STRUKTÚRÁJA 9 Megjegyzés: A feltételek léyegesek! H z itervllumok em zártk, kkor + = ( 0, =. H z itervllumok em korlátosk, kkor N [, + =..0. tétel. Teljességi xióm, rkhimédeszi tuljdoság és Ctor-tuljdoság kpcsolt: Teljességi xióm rkhimédeszi+ctor-tuljdoság. Bizoyítás. Ehhez tételhez em trtozik részletes bizoyítás. = : Láttuk; =: Nem bizoyítjuk. Megjegyzések: Teljességi xióm szuprémum-elv rkhimédeszi+ctor-tuljdoság. (872; bármelyik lehete xióm.
11 2. fejezet Függvéyek és relációk 2.. Redezett pár: Legye,b tetszőleges dolog. 2.. defiíció. (Szemléletes: (,b, hol z első, b második kompoes; Meghtározó tuljdoság: (, b = (x, y = x és b = y defiíció. (Hlmzelméleti: Legye és b két hlmz. Ekkor (, b := {{}, {, b}} defiíció. Descrtes-szorzt: Legye A, B két hlmz. Ekkor két hlmz Descrtes-szorztá z A B := {(, b A, b B} (A kereszt B hlmzt értjük defiíció. Reláció: Az r A B hlmzt relációk evezzük. A relációk két fotos összetevőjét külöböztetjük meg:. A D r := { A b B : (, b r} hlmzt reláció értelmezési trtomáyák (É.T. evezzük; 2. Az R r := {b B A : (, b r} hlmzt reláció értékkészletéek (É.K. evezzük Függvéyek: 2.5. defiíció. Függvéy: Legye A, B két hlmz. Az f A B relációt függvéyek evezzük, h x D f :!y B : (x, y f. Az f(x := y számot z f függvéy x-helye vett helyettesítési értékéek evezzük (f z x-hez z y = f(x elemet redeli. Megjegyzés: Vessük össze ezt defiíciót középiskoláb tult függvéy-foglomml! Jelölések: f : A B : f A B : { f A B D f = A { f A B D f A (függvéy (f z A hlmzból B-be képező függvéy; (értelmezési trtomáy (függvéy (f z A-ból B-be képező függvéy. (értelmezési trtomáy 0
12 2. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK ÉS RELÁCIÓK Függvéyek megdás:. f : R R, például: x x 2 ; 2. f(x := x 2 (x R defiíció. Hlmz képe, ősképe: Legye f : A B. Továbbá legyeek:. C A : f [C] := {f(x B x C}; 2. D B : f [D] := {x A f(x D}. Ekkor z f [C] hlmzt C hlmz f függvéy áltl létesített képéek, z f [D] hlmzt pedig D hlmz f függvéy áltl létesített ősképéek evezzük. Péld: f(x = x 2 (x R eseté f [[0, 2]] = [0, 4], f [[, 4]] = [ 2, ] [, 2] (2.. ábr. Megjegyzés: Az igzolás meggodoldó. 2.. ábr. z f(x = x 2 függvéy Függvéyek ivertálhtóság: A függvéyek ivertálhtóság egyváltozós művelet defiíció. Ivertálhtóság: Az f : A B függvéy ivertálhtó (vgy ijektív, h külöböző értelmezési trtomáybeli elemekhez külöböző értékkészletbeli elemeket redel, zz: x, y D f, x y = f(x f(y (2.2. ábr. A em-ivertálhtó függvéyek szemléltetése 2.3. ábrá láthtó. 2.. tétel. Ijektivitás: f : A B ijektív x, y D f, f(x = f(y x = y defiíció. Függvéy iverze: Tegyük fel, hogy f : A B függvéy ijektív, zz y R f :!x D f : f(x = y. Ekkor z f : R f D f (y x függvéyt z f függvéy iverzéek evezzük. Megjegyzés: D f = R f, R f = D f.
13 2. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK ÉS RELÁCIÓK ábr. ivertálhtó f függvéy 2.9. defiíció. Bijekció: Az f : A B függvéy z A és B hlmzok közötti bijekció, h:. f ijektív; 2. R f = B Függvéyek kompozíciój: A függvéyek kompozíciój kétváltozós művelet. H {x D g g(x D f }, kkor lépezhető kompozíció (2.4. ábr defiíció. Függvéyek kompozíciój: Legye f : A B, g : C D, és tegyük fel, hogy {x D g g(x D f } =. Ekkor z f g (f kör g : {x D g g(x D f } B : (f g(x := f(g(x függvéyt z f és g függvéyek kompozícióják (vgy összetett függvéyéek evezzük. Péld: Legye f(x := x, (x, g(u := u 2 (u R. Ekkor: (f g(u := u 2 ( u ; (g f(x := x (x. A két függvéyt 2.5. ábrá láthtjuk. Az ábrá jól láthtó, hogy függvéyek kompozícióják képzése em kommuttív művelet (f g g f, tehát fotos sorred! Az Alízis feldt külöféle függvéyek jellemzése, tuljdoságik leírás.
14 2. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK ÉS RELÁCIÓK ábr. em-ivertálhtó f függvéy 2.4. ábr. függvéyek kompozíciój
15 2. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK ÉS RELÁCIÓK ábr. z f és g függvéyek kétféle kompozíciój
16 3. fejezet Vlós soroztok Most speciális függvéyeket, soroztokt foguk vizsgáli. 3.. defiíció. Vlós sorozt: Az : N R függvéyt vlós soroztk evezzük (D = N. Az ( := számot sorozt -edik tgják evezzük, hol z -edik tg idexe. Szemléltetés: Például legye = ( =, 2,.... Az így kpott soroztot 3.. ábrá szemléltetjük. Megjegyzés: 3.. ábr. z = sorozt A sorozt kezdőtgját tetszőleges elemtől kezdődőe lehet idexeli, zz: r Z rögzített: { N r} R függvéyt is soroztk tekitjük. 3.. Sorozt megdás: A soroztok megdás háromféleképpe törtéhet:. Idexek trzformációjávl (pl.: := ( =, 2,...; 2. Eset-szétválsztássl ( pl. : := { 2 2, h = 0, 2, 4,..., h =, 3,... ; 3. Rekurzív módo (pl.: 0 =, =, = + 2 = 2, 3,...; Fibocci-sorozt. 5
17 3. FEJEZET. VALÓS SOROZATOK Példák soroztokr: Számti sorozt: α, d R : := α + d ( N Rekurzív módo: 0 = α; + = + d ( N Mérti (vgy geometrii sorozt: α, q R : := α q ( N Rekurzív módo: 0 := α; + := q ( N Hrmoikus sorozt: := ( =, 2, Műveletek: = (, b = (b : + b := ( + b ; λ := (λ (λ R; b := ( b ; H 0 / R b, kkor b := ( b Elemi tuljdoságok: 3.2. defiíció. Korlátosság: Az = ( sorozt:. felülről korlátos, h K R : N : K, 2. lulról korlátos, h k R : N : k, 3. korlátos, h lulról és felülről is korlátos. 3.. tétel. Sorozt korlátosság: Az ( sorozt korlátos K R : N : K defiíció. Mootoitás: Az ( sorozt:. mooto övekvő (, h N : +, 2. szigorú mooto övekvő (, h N : < +, 3. mooto csökkeő (, h N : +, 4. szigorú mooto csökkeő (, h N : + <, 5. mooto, h teljesül vlmelyik z előző 4 feltétel közül.
18 4. fejezet Kovergeci, htárérték Az Alízis lpvető foglmi 4.. Motiváló példák:. := ; 2. := ( ; { 3. := pártl + ; páros 4. := (. Az -2. potb muttott példákt első-, 3-4. potb látottkt pedig második sűrűsödési helyek evezzük. Midezt 4.. ábrá szemléltetjük. 4.. ábr. Motiváló példák 4.2. Kovergeci: Léyegébe z első sűrűsödési hely megevezésekor beszélhetük kovergeciáról. 7
19 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK defiíció. ε-sugrú köryezet: A R, ε > 0 : k ε (A := (A ε, A + ε z A szám ε-sugrú köryezete (4.2. ábr ábr. z A szám ε-sugrú köryezete Megjegyzés: k ε(a A < ε 4.2. defiíció. Koverges sorozt: Az ( sorozt koverges, h A R : ε > 0 : 0 N : 0 ( N : A < ε. Megjegyzés: Az A mide ε > 0 köryezeté kívül soroztk csk véges sok tgj v Htárérték: 4.. tétel. Htárérték: H ( koverges, kkor defiícióbeli A szám egyértelmű, és ezt számot sorozt htárértékéek evezzük (zt is modjuk, hogy ( A-hoz trt. Jelölése: lim( = A, lim = A vgy A ( +. Bizoyítás. Idirekt: tegyük { fel, hogy A A 2, és z előző defiíció (4.2 teljesül. Ekkor 0 < ε < A A2 N : : A < ε 2 : 2 N : 2 : A 2 < ε ( N. Legye 0 := mx{, 2 }, ekkor 0 : 0 < A A 2 = (A + ( A 2 A + A 2 < 2ε < A A 2, ez pedig elletmodás tétel. Sorozt htárértékéek meghtározás: { ε > 0 : 0 N : 0 ( N : lim( = A ε > 0 : { N / k ε (A} véges soroztk véges sok tgj v. Megjegyzés: Pogyolá: lim( = A sorozt gy idexű tgji A-hoz közel vk. A < ε (*zz A mide köryezeté kívül 4.3. defiíció. Diverges sorozt: Az ( sorozt diverges, h em koverges, zz ( 4.2-es defiíció feltételei em teljesülek: A R : ε > 0 : 0 N : 0 ( N : A ε / k ε (A. Fotos péld: (( diverges, ugyis A R-hez z ε > 0 megválszthtó úgy, hogy vgy / k ε (A (4.3. ábr.
20 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK ábr. diverges sorozt Kitütetett diverges soroztok: Például: := vgy := defiíció. Végtele htárérték:. Az ( sorozt htárértéke: + (jelölés: lim( = +, h P R : 0 N : 0 ( N : > P ; 2. Az ( sorozt htárértéke: (jelölés: lim( =, h p R : 0 N : 0 ( N : < p. Példák: lim( 2 = + ; lim( 2 = defiíció. Végtele ε-sugrú köryezete: Legye ε > 0. Ekkor:. k ε ( + := ( ε,+ ; 2. k ε ( := (, ε. Ezt ± ε-sugrú köryezetéek evezzük. Megjegyzések: A htárérték - zz A R - egyértelmű; Soroztok kovergeci tuljdoságik összefogllás: 4.. táblázt. Jelölések: Koverges soroztok Diverges soroztok Htárérték: A R Htárérték: ± Oszcillálv divergesek (pl.: := ( V htárérték Nics htárérték 4.. táblázt. soroztok kovergeciáj. lim( = A R (zz véges htárérték és sorozt koverges; 2. lim( = A R (zz ( -ek létezik htárértéke. Átézedő: AF feldtok!
21 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK A htárérték defiícióják egyszerű következméyei: 4.3. tétel. Hsoló soroztok htárértéke: Tegyük fel, hogy (, (b -re N N : N ( N : = b. Ekkor ( -ek létezik htárértéke (b -ek létezik htárértéke, és ekkor lim( = lim(b. Bizoyítás. A defiícióból következik. Megjegyzés: Véges sok tg em befolyásolj sorozt htárértékét tétel. A kovergeci egy szükséges feltétele: H ( koverges, kkor korlátos is (véges htárérték. Bizoyítás. lim( = A R (véges. Ekkor z A ε-sugrú köryezeté kívül véges sok tg v, és ε = : 0 N : 0 ( N : A < Részsoroztok: 4.6. defiíció. Részsorozt: Legye = ( tetszőleges sorozt és ν : N N szigorú övekvő idexsorozt. Ekkor z ν = ( ν sorozt z ( -ek ν áltl meghtározott részsorozt. Megjegyzés: D = N, zz ( ν vlób sorozt tétel. Részsoroztok htárértéke: H z ( soroztk létezik htárértéke, kkor tetszőleges ν idexsorozt eseté z ( ν részsoroztk is v htárértéke, és lim( ν = lim(. Bizoyítás. Legye ε > 0. Ekkor: { / k ε (A} véges, és ε > 0 : { ν / k ε (A} is véges. Ebből pedig következik, hogy lim( ν = A. Következméy: Legye = ( tetszőleges, és tegyük fel, hogy ν, ν 2 idexsorozt, melyekre: lim( ν lim( ν 2. Ekkor = ( -ek em létezik htárértéke. Bizoyítás. Idirekt. Péld: := ((. Ekkor ( -ek ics htárértéke, ugyis: 2 = ( + ; 2+ = ( +.
22 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK A redezés és htárérték kpcsolt: 4.6. tétel. Közrefogási elv [redőr-elv]: Tegyük fel, hogy (, (b, (c soroztokr teljesülek z lábbik: N N : N ( N : b c ; lim( = lim(c = A R. Ekkor lim(b és lim(b = A. Bizoyítás.. A R véges: ( : ε > 0 : N : ( N : A ε < < A + ε; (c : ε > 0 : 2 N : 2 ( N : A ε < c < A + ε. ε > 0 : 0 := mx{, 2, N} és 0 ( N : A ε < b c < A + ε = b k ε (A = lim(b = A. 2. A = + : Tekitsük ( soroztot: lim( = + = P R : N : ( N : > P. Legye 0 := mx{, N}. Ekkor 0 : b > P = lim(b = A = : Tekitsük (c soroztot: lim(c = = p R : N : : c < p. Legye 0 := mx{, N}. Ekkor 0 : p > c b = lim(b = tétel. Két sorozt htárértékeiek kpcsolt: Tegyük fel, hogy lim( = A R, lim(b = B R. Ekkor:. H A > B, kkor N N : N ( N : > b ; 2. H N N : N ( N : b, kkor A B. Megjegyzések:. A két állítás mjdem egymás megfordítási; 2. A megfordítások em igzk, zz: ( > b = A > B (például: legye =, b = 2 ; (b A B = b (például: legye = 2, b =. Bizoyítás.. ( A, B R végesek: 0 < ε < A B 2 : ( : (ε > 0 : N : ( N : A ε < < A + ε; (b : (ε > 0 : 2 N : 2 ( N : B ε < b < B + ε. Ebből pedig z következik, hogy 0 := mx{, 2 } : b < B + ε < A ε <. (b A = +, B R: (b : ε > 0 : N : ( N : B ε < b < B + ε; ( : lim( = + = P = B + ε, 2 N : 2 ( N : > B + ε. Ebből pedig z következik, hogy N := mx{, 2 } : > B + ε > b. (c A = +, B = : ( + = P R : N : ( N : > P ; (b = P R : 2 N : 2 ( N : b < P. Ebből pedig z következik, hogy N := mx{, 2 } : > P > b.
23 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 22 (d A R, B = : ( : ε > 0 : N : ( N : A ε < < A + ε; (b = P = A ε : 2 N : 2 ( N : b < A ε = N := mx{, 2 } : > A ε > b. 2. Idirekt: tegyük fel, hogy A < B es szerit = N N : N ( N : < b, mi elletmodás Műveletek koverges soroztokkl (lim( = A R: Nullsoroztok: 4.7. defiíció. Nullsorozt: Az ( ullsorozt, h lim( = 0, zz: ε > 0 : 0 N : 0 ( N : 0 = < ε tétel. Nullsoroztok tuljdosági:. lim( = 0 lim ( = 0; 2. lim( = A lim( A = 0; 3. H ( ullsorozt, és c : N, kkor lim(c = 0. Bizoyítás. Közvetleül defiícióból tétel. Műveletek ullsoroztokkl: Tegyük fel, hogy lim( = 0 és lim(b = 0. Ekkor:. ( + b is ullsorozt; 2. H (c korlátos, kkor ( c ullsorozt; 3. ( b ullsorozt. Bizoyítás. -es bizoyítás: ε > 0 : N : : ( N : < ε 2 ; ε > 0 : 2 N : 2 ( N : b < ε 2. Ebből pedig z következik, hogy ε > 0 : 0 := mx{, 2 } : 0 ( N : + b + b < ε 2 + ε 2 = ε, ebből pedig következik továbbá, hogy lim( + b = 0. 2-es bizoyítás: (c korlátos = K R : N : c K (K > 0; lim( = 0 = ε > 0 : N : ( N : < ε K. Ebből pedig z következik, hogy ε > 0 : 0 := mx{, 2 } : 0 ( N : c c < ε K K = ε, miből következik, hogy lim( c = 0. 3-s bizoyítás: lim(b = 0 = (b korlátos, miből (2-es szerit következik, hogy lim( b = 0. Megjegyzés: -es külöbségre is igz: lim( = lim(b = 0 = lim( b = 0; 2-es háydosr em igz: h lim( = lim(b = 0, kkor ( b htárérték szempotjából bármi lehet.
24 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 23 Példák: 2 = 0; 2 = +. Kicsi számok háydos bármi lehet: c = c c (c R; 2 = ; ( = ( h.é Műveletek koverges soroztokkl: 4.0. tétel. Műveletek koverges soroztokkl: Tegyük fel, hogy lim( = A R, lim(b = B R. Ekkor:. ( + b is koverges, és lim( + b = A + B; 2. ( b is koverges, és lim( b = A B; 3. H még 0 / R b és B 0, kkor ( (b koverges, és lim ( b = A B. Bizoyítás. -es bizoyítás: lim( = A lim( A = 0; lim(b = B lim(b B = 0. Ebből pedig z következik, hogy [( A + (b B] = [( + b (A + B]. Nullsorozt eseté: lim( + b = A + B. 2-es bizoyítás: Igzoljuk, hogy ( b AB ullsorozt, ugyis: b AB T RÜKK = b Ab + Ab AB = b ( A + A(b B b A + A b B = ( b AB ullsorozt = lim ( b AB = 0 }{{}}{{}}{{}}{{} korlátos ullsorozt korlátos ullsorozt } {{ } ullsorozt = lim ( b = AB. 3-s bizoyítás: 4.. tétel. (segédtétel: ( H (b koverges, és lim(b = B 0 (0 / R b, kkor b korlátos. Bizoyítás. Feltehető, hogy B > 0, lim(b = B. Ekkor ε = B 2 = B 2 > 0 : 0 N : b B < B 2. b = (b B + B = B (B b B B b B B 2 = B 2 ( b b. 3-s bizoyítás (folyttás: ( Igzoljuk, hogy b A B ullsorozt: A + A b }{{} B b }{{} ullsorozt }{{}}{{} korlátos korlátos b A B b B }{{} ullsorozt korlátos }{{} ullsorozt ( pedig következik, hogy lim b = A B. = B Ab b B ( = b T RÜKK = B AB+BA Ab b B = B( A+A(B b b B A B ullsorozt = lim ( b A B = 0, ebből
25 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK Nevezetes soroztok:. Kosts sorozt: c R : lim(c = c; 2. lim ( = 0, ugyis: ε > 0 : 0 N : 0 0 < ε = lim ( = 0; 3. k =, 2,... : ( (b lim + (k = + ; ( lim k + = 0; k 4. Mérti/geometrii sorozt: q R, (q : 0, h q < lim (q, h q = = + +., h q >, h q < ε (rchimédeszi tuljdoság = 0 ( N : 0 Bizoyítás. q = eseté z állítás triviális. q > eseté q = + h (h > 0 : q = ( + h + h h (Beroulli. Ekkor P R : 0 N : 0 ( N : q h > P, h 0 = [ ] P h +, miből következik, hogy lim (q = +. q < eseté: h q = 0, kkor z állítás triviális; h q 0, kkor 0 < q = (+h + Beroulli q >, miből z következik, hogy q = + h ebből z következik, hogy lim( q = lim + ( q = +h h (h > 0. A közrefogási elv lpjá }{{ } 0 (q = 0. q eseté: h q =, kkor em létezik htárérték (( ; h q <, kkor sem létezik htárérték (páros idexű részsorozt eseté sorozt + -hez trt, pártl idexű részsorozt eseté pedig -hez. 5. lim ( = ( > 0. + Bizoyítás. = eseté z állítás triviális. > eseté < = + h (h > 0. Ekkor = ( + h + h = }{{} 0 0 = = < h < }{{} 0 ( + >. = 6. lim ( =. + Bizoyítás. < = + h (h > 0 (biomiális. Ekkor = ( + h = ( ( 2 h 2 = (+ 2 h 2. Ebből következik, hogy 0 }{{} 0. lim(h = 0 lim ( = lim( + h = + lim(h = + }{{}. 0 < < eseté: 0 < h }{{} } {{ } 0 ( 0 + h + ( 2 h ( h ( +. Ekkor lim(h = 0 = lim( = 7. lim (! = +. + Bizoyítás.! ( 4, = 4, 5,...; ez teljes idukcióvl igzolhtó. Ekkor! 4 > P, h 0 = [4P ]+( N. Ez mide P-re igz. Ebből pedig z következik, hogy lim(! = Mooto sorozt htárértéke: 4.2. tétel. Mooto sorozt htárértéke:
26 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 25. H ( sorozt mooto övekvő [csökkeő] és felülről [lulról] korlátos, kkor ( koverges és lim( = sup { N} [lim( = if { N}]; 2. H ( sorozt mooto övekvő [csökkeő] és felülről [lulról] em korlátos, kkor ( diverges és lim( = + [lim( = ]. Bizoyítás.. Tegyük fel, hogy ( felülről korlátos. Ekkor sup { N} =: A, mivel A legkisebb felső korlát. Ebből pedig következik, hogy: N : A; ε > 0 : 0 N : A ε < 0 A. DE: ( mooto övekvő, miből következik, hogy 0 ( N : A ε < 0 A < A + ε lim( = A [ másik hsoló igzolhtó]. 2. Tegyük fel, hogy ( felülről NEM korlátos. Ekkor P R : 0 N : 0 > P. DE: ( mooto övekvő, miből következik, hogy 0 ( N : 0 > P = lim( = + [lim( = hsoló igzolhtó] Nevezetes soroztok:. Az e szám bevezetése: 4.3. tétel. Az := ( + ( =, 2,... sorozt mooto övekedő és felülről korlátos, miből következik, ( hogy z ( sorozt koverges. Ekkor z e := lim + számot Euler-álldók evezzük ( Megjegyzések: Az e szám mtemtik egyik legfotosbb álldój; Igzolhtó, hogy: e irrcioális; e trszcedes. Vessük össze π-vel! Bizoyítás. Mooto övekvő: TRÜKK!, +,... + (számti-mérti közti egyelőtleséggel igzolhtó. Ekkor = ( ( ( + ( (+ < + ( = + = + + = +. F első korlát = 4. TRÜKK! 2, 4 = 2 2 ( +... ( + Következméy: 2 ( + = 2 e 4. Megjegyzés: e 2, < ( 2, +,... + (számti-mérti közép közti egyelőtleséggel. Ekkor +2 =... =, miből következik, hogy < 4 ( =, 2, ( k!, h gy. Kérdés: melyik gyobb?, vgy,00000? Válsz: z előbbi tétel. Nevezetes soroztok htárértékeiek ( kpcsolt: ( H >, k =, 2,..., kkor lim + = 0; (b H q <, k =, 2,..., kkor lim + ( k q = 0; (c R : (d ( lim! + = 0. ( lim +! = 0;
27 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 26 Megjegyzések: (-ból következik, hogy ε > 0 : 0 : 0 : 0 < k < ε. ε kicsi, miből következik, hogy k, h gy; (, (c, (d: > eseté }{{} k P oliomiális }{{} Expoeciális övekedésű!, h gy defiíció. H lim( = lim(b = +, kkor zt modjuk, hogy (b gyorsbb (vgy erősebbe trt ( + -hez, mit (, h lim + b = 0. Jelölés: b, h gy tétel. (Segédtétel z előző tétel bizoyításához: Tegyük fel, hogy (x oly sorozt, hogy: N : x > 0; ( x+ x sorozt koverges; ( lim x+ + x = A <. Ekkor lim (x = 0. + Bizoyítás. 4-es, 5-ösért (lásd: AF 79. Bizoyítás. (z előző tétel bizoyítás: ( (+ k ( + = + k k < ( + (+ segédtétel; }{{} (b z (-ból következik: k q = ( q ; (c (d + (+!! = + 0 < ( + ; (+! (+ +! = ( + = (+ e < Megjegyzés: e 2, 78 > 2 > Rekurzív sorozt htárértéke: Megjegyzés: például x 0 =, x + = 2x + 5 ( N. V-e htárértéke soroztk? Nem midig! Egy sokszor lklmzhtó módszer, h igzoljuk, hogy h (x mooto és korlátos, kkor (x koverges. Ekkor lim(x egyértelműe meghtározhtó tétel. Gyökvoás:. Legye m 2 természetes szám. Ekkor A > 0 :!α > 0 : α m = A (α: z A m-edik gyöke; α = m A =: A m ; { x0 > 0 tetszőleges 2. Az ( x + := m + (m x A x m ( = 0,,... rekurzív sorozt koverges, és lim(x = α. Bizoyítás. A bizoyítás több lépésbe törtéik:. lépés: (x jól defiiált, ugyis x > 0 ( N; 2. lépés: egyértelműség, ugyis 0 < α < α 2 = α m < α m 2 ; 3. lépés: (x korlátos, és em övekvő, miből következik, hogy (x koverges. Korlátosság: 0 egy lsó korlát, ( A m de következő feltétel teljesülése is szükséges: x m x + = m +x +...+x m A x x m... x = A = x m + A > 0 ( N. Mootoitás: igzoljuk, hogy x + x x+ x ( = 2, 3,...:
28 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 27 x + x = m ( A x m + m = m ( A x m x m + m = ( A x m 0 m x + = x + m x ( = 2, 3,..., miből következik, hogy (x mooto csökkeő, tehát (x koverges (jelölése: α := lim(x. Mivel x > 0 ( N, ezért α 0, de α = 0 em lehet, így α > 0; 4. lépés: igzoljuk, ( hogy α m = A: x + = A m + (m x x m tehát α m = A. ( +. Ekkor α = m ( A α m + (m α, vgyis mα m = A+(m α m, Megjegyzés: Miért fotos tétel? Legye m = 2, A = 2, α = 2 (mi tudjuk, hogy irrcioális. Ekkor (x 0 > 0 tetszőleges rcioális szám x + = 2 (rcioális számok hlmz; = 0,,...; x 2, tehát irrcioális számok közelíthetőek rcioális számokkl! ( 2 x + x Q 4.9. A műveletek és htárérték kpcsolt:. +, b + = ( + b + ; 2., b + = ( b +. Ezek lpjá érdemes értelmezi R = R { +, }-o műveleteket, például: ( + + ( + := +, ( + := +, de vigyázi kell! Például ( + + ( -t em célszerű defiiáli, ugyis: } + b = ( + b eseté htárérték szempotjából bármi előfordulht! Egyszerű példák: AF defiíció. Műveletek R hlmzo:. Az R-beli műveletek megmrdk; 2. Összedás: x R eseté: ( x + ( + := ( + + x := + ; (b x + ( := ( + x := ; (c ( + + ( + := + ; (d ( + ( := ; 3. Szorzás: ( H x > 0: i. x ( + := ( + x := + ; ii. x ( := ( x := ; (b H x < 0: i. x ( + := ( + x := ; ii. x ( := ( x := + ; (c ( + ( :=, ( + ( + := +, ( ( := + ; x 4. Osztás: x R : + := x := 0. Nem értelmezzük: ( + + (, 0 ( ±, ± ±, 0 0.
29 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK tétel. A htárérték és műveletek kpcsolt: Tegyük fel, hogy lim( = A R, lim(b = B R. Ekkor:. H A + B értelmezve v, kkor lim( + b és lim( + b = A + B; 2. H A B értelmezve v, kkor lim( b és lim( b = A B; ( ( 3. H 0 / R (b és A B értelmezve v, kkor lim b és lim b = A B. Megjegyzések: Kritikus htárértékek (ekkor tétel em hszálhtó: ( + + (, 0 ( ±, A kovergeciához képest sok új esetet trtlmz feti tétel: Összegél: A R A = + A = B R A + B koverges + B = B = - Szorztál: A > 0 A = 0 A < 0 A = + A = B > 0 + B = 0 A B koverges - B < 0 + B = ± ±, 0 0, 0 ; B = + + Osztásál: hsoló. Bizoyítás. Például:. Összegre: A = +, B R : +, b B R. Ekkor b B R = (b lulról korlátos, miből z következik, hogy M R : N : M b. + = P R : 0 N : 0 : > P M, miből következik, hogy 0 : + b > P M + M = P = lim( + b = + ; 2. Szorztr: A = +, B > 0, B R, +, b B > 0, miből z következik, hogy b B > 0, ebből pedig következik, hogy ε = B 2 > 0 : N : : b > B 2 > 0. Ekkor +, miből következik, hogy P R : 2 N : 2 : > P Ebből z következik, hogy 0 = mx {, 2 } = b > 3. ( ( b = ( b. Itt elég megmutti, hogy b ± = b N : 0 : b > ε > 0 = 0 : 0 < < ε = lim b P B/2 B/2 = P, miből következik, hogy lim(b =+ ; B/2. 0. Tegyük fel, hogy b + = ε > 0 : 0 + ( b = Elméleti szempotból fotos eredméyek: 4.8. tétel. Bolzo-Weierstrss-féle kiválsztási tétel: Mide korlátos soroztk létezik koverges részsorozt. Bizoyítás. A bizoyításhoz először ki kell moduk egy segédtételt: 4.9. tétel. (segédtétel: Mide soroztk létezik mooto részsorozt. Bizoyítás. A segédtétel bizoyításához defiiáljuk egy tetszőleges sorozt csúcsát: 4.0. defiíció. Az 0 z ( sorozt csúcs, h 0 : 0. Két eset lehetséges:
30 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 29. ( -ek végtele sok csúcs v. Ebből z következik, hogy 0 N : 0 csúcs = 0 : 0. Ekkor 0 : is csúcs, miből következik, hogy : 0. Ekkor 2 : 2 is csúcs: 2 : 2 0, és így tovább. Ebből pedig következik, hogy csúcsokk v egy 0,, 2, ( k mooto csökkeő részsorozt; 2. ( -ek véges sok csúcs v. Ekkor N N : N : em csúcs. Ekkor: ( H em csúcs, kkor > : > ; (b H em csúcs, kkor 2 > : 2 > ; (c H 2 em csúcs, kkor 3 > 2 : 3 > 2 ; és így tovább. Ebből pedig z következik, hogy < 2 < 3 <... = ( k mooto övekvő részsorozt. Most rátérhetük Bolzo-Weierstrss-tétel bizoyításár: h ( korlátos, kkor ( k mooto részsorozt. A mootoitásból és korlátosságból pedig z következik, hogy sorozt koverges tétel. Tegyük fel, hogy ( felülről [lulról] em korlátos. Ekkor ( k : lim ( k = + [lim ( k = ]. Bizoyítás. Tegyük fel, hogy ( felülről em korlátos. Ekkor K R : 0 N : 0 > K, vgyis: K 0 = 0 eseté 0 N : 0 > 0; K := mx {, 0 } eseté N ( > 0 : > K ; K 2 := mx {2, 0, } eseté 2 N ( 2 > : 2 > K 2 2; K j := mx { j, 0,,..., j } eseté j N ( j > j : j > K j j. Ebből pedig z következik, hogy ( j részsorozt, melyre j j ( j N, emitt pedig lim ( j = +. j + [ ( lim j = igzolás hsoló. ] Cuchy-kritérium: 4.. defiíció. Cuchy-sorozt: Az ( Cuchy-sorozt, h ε > 0 : 0 N :, m 0 (, m N : m < ε. Megjegyzés: pogyolá foglmzv, gy idexű tgok közel vk egymáshoz. Példák:. ( Cuchy-sorozt, ugyis: m = m m = m m < ε; 2. ((, ( em Cuchy-soroztok. A formális bizoyítás meggodoldó! 4.2. tétel. Cuchy-féle kovergeci kritérium: Az ( sorozt potos kkor koverges (véges htárértékű, h z ( Cuchy-sorozt. Megjegyzések: Ez z Alízis egyik legfotosbb tétele; Jeletősége, hogy kovergeciár oly szükséges és elégséges feltételt d, melybe cskis sorozt tgji szerepelek, htárérték em;
31 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 30 A tétel ± htárértékre em igz. Bizoyítás. = : tegyük fel, hogy ( koverges és lim( = A R. Ekkor m = ( A + (A m A + m A < ε 2 + ε 2 = ε (h, m 0. Tehát z ( Cuchy-sorozt. =: tegyük fel, hogy ( Cuchysorozt. Ekkor bizoyítás több lépésbe törtéik:. Az ( korlátos: mivel ( Cuchy-sorozt, ezért ε = -hez 0 N :, m 0 (, m N : m <, ebből pedig z következik, hogy 0 ( N : = ( = K := mx { + 0, 0,,..., 0 } ( N; 2. A Bolzo-Weierstrss tételből következik, hogy ( k koverges részsorozt, vgyis lim ( k = A R; 3. Igzoljuk, hogy A z egész sorozt htárértéke is! Ekkor A = ( k + ( k A k + k A. lim ( k = A, vgyis ε > 0 : N : ( N : k A < ε 2. ( Cuchy-sorozt: ε > 0 : N :, k (, k N : k < ε 2, tehát ε-hoz 0 := mx {, } : 0 ( N : A < ε 2 + ε 2 = ε, ebből pedig z következik, hogy lim( = A Végtele sorok (speciális képzésű soroztok: Problém: hogy értelmezzük végtele sok szám összegét ? Egy természetes lehetőség: s = ; s 2 = + 2 ; s 3 = , és így tovább. H (s sorozt koverges, kkor értelmezzük z összeget, és értelmezzük. = lim(s, h (s diverges, kkor pedig em 4.2. defiíció. Az ( soroztból képzett végtele soro z s = ; s 2 = + 2 ; s = soroztot értjük, és ezt így jelöljük: vgy = s : sor -edik részletösszege defiíció. A sor koverges, h z (s részletösszeg-sorozt koverges (véges htárértéke. Ekkor lim(s -t összegéek evezzük, és ezt így jelöljük: := lim(s. A sor diverges, h (s diverges. Megjegyzés jelölésekhez: + egy soroztot jelöl, egy vlós szám. = = Példák evezetes sorokr: =
32 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 3. Geometrii (vgy mérti sor: Legye q R : (q. A q sor potos kkor koverges, h q <, és ekkor q = + q + q q = q. Bizoyítás. s = + q + q q = { q q q q =, ugyis b = ( b( + 2 b b, hol =, b = q. Ekkor lim(s = q (ugyis q 0, h q <. H q =, lim(s = +, kkor (s em koverges. 2. Teleszkopikus sor: A + (+ sor koverges, és (+ =. = = Bizoyítás. s = (+. Ötlet: k(k+ = k k+. Ekkor s = ( ( ( ( = + = lim(s = = + (+. 3. A 2 sor koverges, és = 2 2. Bizoyítás. s = ebből pedig z következik, hogy (s felülről korlátos (s mooto övekvő = = ( = + = 2 < 2 ( N, } + = (s koverges, és lim(s = 2. 2 = + Megjegyzés: igzolhtó, hogy 2 = = π A hrmoikus sor diverges. Bizoyítás. Igzoljuk, hogy (s felülről em korlátos, zz s +! Ötlet: s = ( 3 + ( k 2 k +2 k diverges ( 2 k k k +2 k Ekkor 2 k k k +2 k = 2, miből következik, hogy mide csoportb z összeg leglább 2, így s +, zz tétel. Szükséges és elégséges feltétel kovergeciár (Cuchy-féle kritérium sorokr: A sor potos kkor koverges, h ε > 0 : 0 N : m > 0 (m, N : m < ε. Bizoyítás. A sor potos kkor koverges, h (s koverges, mi kkor és csk kkor teljesül ( Cuchyféle kritérium szerit, soroztr lklmzv, h ε > 0 : 0 N : m > 0 (m, N : s m s = ( m ( = m < ε tétel. Szükséges feltétel kovergeciár: H koverges, kkor lim( = 0. Ez feltétel em elégséges, ugyis lim( = 0 koverges ( pl. :. Bizoyítás. H koverges, kkor ε > 0 : 0 N : > 0 : m < ε. Legye m = +. Ekkor + < ε = lim( = defiíció. A sor bszolút koverges, h koverges tétel. H bszolút koverges, kkor koverges. Megjegyzés: fordítv ez em igz, zz z bszolút kovergeci kovergeciáál erősebb foglom!
33 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 32 Bizoyítás. Tegyük fel, hogy bszolút koverges. Ekkor koverges, miből Cuchy-féle kritérium lpjá következik, hogy ε > 0 : 0 N : m > 0 (m, N : m < ε, ebből pedig z következik, hogy m m < ε, miből következik, hogy koverges Pozitív tgú sorok: 4.5. defiíció. A pozitív tgú sor, h 0 ( N tétel. A pozitív tgú sor potos kkor koverges, h z (s részletösszeg-sorozt korlátos (ugyis z (s mooto övekvő tétel. Összehsolító kritérium: Tegyük fel, hogy (, (b oly soroztok, melyekre N N : N ( N : 0 b (*. Ekkor:. H b koverges, kkor is koverges (Mjorás kritérium; 2. H diverges, kkor b is diverges (Miorás kritérium. Bizoyítás. Legye (s : részletösszeg-sorozt, (s b : b részletösszeg-sorozt. Ekkor:. H b koverges, kkor (s b is korlátos ((s b mooto övekvő, így (* mitt (s korlátos és mooto övekvő, miből z következik, hogy (s koverges, így is koverges; 2. H diverges, kkor (s felülről em korlátos, miből pedig z következik (* mitt, hogy (s b felülről em korlátos, így b diverges tétel. Cuchy-féle gyökkritérium: Tegyük fel, hogy sorr lim =: A. Ekkor: + H 0 A <, kkor sor bszolút koverges, tehát koverges is; H A >, kkor diverges; H A =, kkor lehet koverges is, diverges is. ( Bizoyítás. Tegyük fel, hogy 0 A <. Ekkor q : A < q < : lim = A = q hoz 0 N : 0 : q, miből z következik, hogy 0 : q (0 < q <, így q koverges, miből Mjorás kritérium lpjá következik, hogy koverges, zz bszolút koverges, miből következik, hogy koverges is. Tegyük fel, hogy A > : lim = A. Ekkor A > q > hez 0 N : 0 : q = q, így q > mitt lim( 0 = diverges. Tegyük fel, hogy A =. Ekkor: ( diverges; lim 2 ( = lim = ( ( koverges; lim = lim 2 ( = tétel. D Alembert-féle háydoskritérium: Tegyük fel, hogy sorr:
34 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 33 0 ( N; lim =: A R. Ekkor: ( + H 0 A <, kkor sor bszolút koverges, tehát koverges is; H A >, kkor sor diverges; H A =, kkor sor lehet koverges is, diverges is. Bizoyítás. Tegyük fel, hogy 0 A <. Ekkor lim ( + = A = q : 0 N : Legye 0. Ekkor + q q 2... q = 0 q 0 + q < ( 0. q. Mivel ( mjorás kritérium }{{} c lpjá 0 q <, ezért c q koverges, tehát is koverges, zz bszolút koverges. Tegyük fel, hogy A >. Ekkor lim ( + = A = q : 0 N : + q ( 0. Legye 0. Ekkor + q q 2... q Mivel q >, ezért lim ( + = +, zz lim( 0, ebből pedig következik (szükséges feltétel, hogy diverges. Tegyük fel, hogy A =. Ekkor: ( diverges, és lim 2 + ( = lim ( ( koverges, és lim + 2 ( 2 + =. = ; Leibiz-típusú sorok: 4.6. defiíció. Leibiz-típusú sor: Tegyük fel, hogy 0 + ( N. Ekkor z = =( + sort Leibiz-típusú sork evezzük tétel. Leibiz-tétel:. Kovergeci: ( + Leibiz-típusú sor potos kkor koverges, h lim( = 0; 2. Hibbecslés: tegyük fel, hogy ( + Leibiz-típusú sor koverges. Legye Ekkor A s = A ( k+ k. k= + = ( + =: A. Bizoyítás. = : A ( + potos kkor koverges (szükséges feltétel, h lim ( ( + = 0 = lim( = 0. = : Tegyük fel, hogy ( + Leibiz-típusú és lim( = 0. Legye s = ± ( N (4.4. ábr. Mivel ( mooto csökkeő, ezért (s 2+ részsorozt is mooto csökkeő, és s 2 s 2+ s ( N. Ebből pedig következik kovergeci, zz: lim(s 2+ =: B, továbbá (s 2 mooto övekvő, és s 2 s 2 s ( N, miből szité következik kovergeci, és lim(s 2 =: A.
35 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK ábr. Leibiz-sor = s 2 }{{} Mivel s 2+ }{{} B A ( + koverges }{{} 2 Hibbecslés : tegyük fel, hogy A = 0 ( N; +, ezért A = B, így (s koverges, miből z következik, hogy + = A s 2+ s 2+ s 2 = 2+, ezért A s ( N defiíció. Abszolút/Feltételese koverges sor:. A sor bszolút koverges, h sor koverges; 2. A sor feltételese koverges, h: ( A sor koverges; (b A sor diverges. ( +. Ekkor A s 2 s 2+ s 2 = Mivel Péld: A = ( + = sor feltételese koverges, ugyis: Koverges, mert Leibiz-típusú; ( + = diverges tétel. H sor bszolút koverges, kkor koverges. Megjegyzés: visszfele tétel már em feltétleül igz, például: ( +. Alklmzás: Például: koverges, ugyis: Leibiz-típusú; Abszolút koverges ( 2 koverges ; Sőt: tetszőleges előjelezése is koverges.
36 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK Tizedestörtek: 4.3. tétel. Legye ( : N R : {0,, 2,..., 9} ( N. Ekkor 0 sor koverges, és α := = [0, ], hol α =: 0, z α tizedestört lkj. Bizoyítás. Legye 0 9 ( N. Ekkor 0 0, így = =. Kérdés: Mide [0, ]-beli szám felírhtó-e ilye lkb? = 9 0 = 0 = ( geom. = tétel. x [0, : ( : N R : {0,,..., 9} ( N : = 0 = x. Bizoyítás. Legye x [0, :. Lépés: [0, -et 0 egyelő részre osztjuk. Ekkor {0,,..., 9}, és I = [ + 0 ; 2. Lépés: I -et osztjuk 0 egyelő részre. Ekkor 2 {0,,..., 9}, és I 2 = [ x , és így tovább; 2 0, + 0 ], x I : , x 0 2 ], x I2 :. Lépés: I -et 0 részre osztjuk. Ekkor {0,,..., 9}, és I = [ , ] + 0, x I : x , miből következik, hogy ( x ( P-dikus törtek: Megjegyzés: P = 2, 3, tétel. Tegyük fel, hogy ( : N R : {0,,..., P } ( N. Ekkor = P sor koverges és = P [0, ] tétel. x [0, : ( : N R : {0,,..., P } ( N : Megjegyzés: egyértelműségről áltláb ics szó. Például: ( = = 5 0 = 2. Megjegyzés - Elevezések: A 0, tizedestört: 0. Véges: 0 N : 0 : = 0; 2. Végtele (em véges: ( Szkszos: 0,... mb... b s...; (b Nem szkszos. Meggodoldó: = P = x. 2 = 0, 5; 2 = 0, , ugyis = tétel.. x [0, ] Q potos kkor teljesül, h tizedestört lkj véges, vgy végtele, szkszos; 2. x [0, ] Q potos kkor teljesül, h tizedestört lkj végtele, em szkszos.
37 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK Műveletek sorokkl: Megjegyzés: sorok véges összegek áltláosítás. Kérdés: Véges összegek tuljdosági (kommuttivitás, sszocitivitás megmrdke sorokr (végtele összegekre? Dllm : áltláb NEM, de bszolút koverges sorokr IGEN! 4.8. defiíció. Sorok átredezése (kommuttivitás: Legye (P : N N bijekció (z N egy átredezése. A sor (P áltl meghtározott átredezésé P ( sort értjük tétel. Riem-tétel: Tegyük fel, hogy sor feltételese koverges. Ekkor:. A R : (P átredezés : P ( = A; = 2. Létezik oly (P átredezés, hogy P ( diverges. Bizoyítás. Ehhez tételhez em trtozik bizoyítás. Péld: Emlékeztető: végtele sorok átredezése! tétel. H sor bszolút koverges, kkor (P : N N bijekció eseté P átredezett sor bszolút koverges, és z összeg sem változik: = P. = = Megjegyzés: véges összeg sszocitív (( ( ( (, zz tetszőlegese csoportosíthtó (vgy zárójelezhető: A zárójelek elhelyezhetők; elhgyhtók. Sorok zárójelezése (sszocitivitás: Megjegyzés: ( m + ( m m ; (m : N N szigorú mooto övekvő (idexsorozt. }{{}}{{} α α defiíció. ( : N N; (m : N N szigorú mooto övekvő (idexsorozt. A sor (m sorozt áltl meghtározott zárójelezésé m α sort értjük, hol: α := i ( N; m 0 = tétel. Zárójelek elhelyezése: i=m + H sor koverges, kkor mide lehetséges zárójelezése is koverges, és z összeg zárójelezéssel em változik. Bizoyítás. Tekitsük, α sorokt: sor α zárójelezett sor!! s = σ = α α = s m (σ : z (s egy részsorozt Ekkor lim(s = A = lim( = lim (s m = A. Megjegyzés: zárójelek áltláb em hgyhtók el. Például: ( + ( + ( +... koverges; diverges.
38 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK tétel. Zárójelek elhgyás: Legye ( : N R, és tegyük fel, hogy:. (m : N N szigorú mooto övekvő; 2. (m + m sorozt korlátos; 3. lim( = 0; 4. A sor α zárójelezése koverges. Ekkor α sorb zárójelek elhgyásávl kpott sor is koverges, és α =. = = Algebri műveletek sorokkl: Sorok összege, számszoros: tétel. Tegyük fel, hogy, b koverges. Ekkor:. A ( + b sor is koverges, és ( + b = + b ; = = = 2. λ R : λ sor koverges, és λ = λ. = = Bizoyítás..: A := A + B A + B. k A, B := k=0 b k B; ( + b : C := k=0 ( k + b k = k=0 k + b k = k=0 k=0 2.: Hsoló igzolhtó. Sorok szorzás: Emlékeztető: véges összegek szorzás: ( (b 0 + b b m = 0 b b b m (mide tgot mide tggl megszorzuk. Sorokr:, (4.2. táblázt; =0 =0b Két fotos speciális esetet külöböztetük meg:. Tégláy-szorzt; b 0 0 b 0 b 0 2 b 0 3 b 0... b 0 b b 2 b 3 b... b 2 0 b 2 b 2 2 b 2 3 b 2... b 3 0 b 3 b 3 2 b 3 3 b Ebből sokféleképpe képezhető végtele sor, miből z következik, hogy sokféleképpe értelmezhető sorok szorzt táblázt. Sorok szorzás
39 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK Cuchy-szorzt defiíció. Tégláy/Cuchy-szorzt: A és sorok: =0 =0b. Tégláy-szorzt: =0t sor, hol t := i b j, = 0,, 2,...; 2. Cuchy-szorzt: =0 mx{i,j}= c sor, hol c := i b j, = 0,, 2,.... i+j= 4.4. tétel. H és b sorok kovergesek, kkor t Tégláy-szorzt is koverges, és. b =0 =0 t = =0 Bizoyítás. N ( N ( N!! t = b b =0 =0 =0 =0 =0. Megjegyzés: feti állítás Cuchy-szorztr NEM igz, például: ( + zob diverges (lásd: AF 275! tétel. Cuchy-tétel: Tegyük fel, hogy és b sorok bszolút kovergesek. Ekkor:. A t Tégláy-szorzt is bszolút koverges; 2. A c Cuchy-szorzt is bszolút koverges; koverges (Leibiz sor, ömgávl vett Cuchy-szorzt 3. Az összes i b j (i, j = 0,, 2,... szorztból tetszés szeriti sorredbe és csoportosításb képzett d végtele sor is bszolút koverges, és d = t = c =. =0 =0 N Bizoyítás. 3.: A N := A (ugyis N bszolút koverges, B N := b B (ugyis b =0 + =0 + bszolút koverges. Tekitsük d sort: d = ( N I ( J i b j. Legye σ N := d!! b A B; I : mx i idex d 0, d,..., d N be, J : mx j idex d 0, d,..., d N be. Ekkor (σ N koverges, miből következik, hogy d bszolút koverges, így c, t is bszolút koverges, miből következik továbbá, hogy t = ( Tégláy-szorztr votkozó tétel lpjá, DE bszolút koverges is, így =0 =0 =0 b tetszőlegese átredezhető, csoportosíthtó z összeg megváltozttás élkül, emitt pedig t = c = d. =0 =0 =0 Megjegyzés: tétel feltételei gyegíthetők Cuchy-szorzt eseté. =0 =0 =0 =0 b =0 =0 =0 =0 b =
40 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK tétel. Mertes tétele: Tegyük fel, hogy bszolút koverges, és b koverges. c =. b =0 =0 =0 Ekkor c Cuchy-szorzt koverges, és Htváysorok: (Poliomok áltláosítás végtele sor tgr Adott egy A R hlmz és N : f : A R függvéy. Ekkor (f függvéysorozt, és =0f : f k ; = k=0 0,, 2,... függvéysor: ( { } Kovergecihlmz: KH f := x A f (x számsor koverges ; =0 =0 Összegfüggvéy: ( f : KH f x f (x. =0 =0 = defiíció. Az dott (α : N R és R számml képzett =0α (x = α 0 + α (x + α 2 (x (x R függvéysort középpotú htváysork evezzük. Megjegyzések: Htváysor részletösszegei poliomok ( jól kezelhetők, például: f (x := x (x R, = 0,, 2,...; =0x = +x+x (x R geometrii sor: ( KH x = (, ; =0 + Összegfüggvéy: x = x =0 (x (, ; Tetszőleges htváysor kovergecihlmz midig egy itervllum! tétel. Áltláos Cuchy-Hdmrd-tétel: Tetszőleges α (x (x R htváysor eseté következő 3 eset egyike lehetséges:. 0 < R < + : htváysor bszolút koverges: x : x < R, diverges: x : x > R; 2. A htváysor csk z x = -b koverges (ekkor R := 0; 3. A htváysor ( x R koverges (R = + ; R: htváysor kovergecisugr. Rövide: R : ( R, + R KH α (x [ R, + R] (megjegyzés: végpotokb bármi lehet. =0 Bizoyítás. Feltehető, hogy = 0, zz (* α x = α 0 + α x + α 2 x (x R tétel. Segédtétel: Tegyük fel, hogy α x htváysor bszolút koverges x 0 = 0-b. Ekkor x : x < x 0 potb htváysor szité bszolút koverges.
41 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 40 Bizoyítás. Tegyük fel, hogy α x 0 koverges. Ebből z következik, hogy lim ( α x 0 = 0 (szükséges feltétel, miből következik továbbá, hogy (α x 0 korlátos. Ekkor M > 0 : α x 0 M ( N. Legye x < x 0. Ekkor α x = α 0 x 0 x x 0 M x x 0 ( N. DE: x x 0 < és M x x 0 (geometrii sor koverges, miből z következik ( mjorás kritérium lpjá, hogy α x koverges, így α x bszolút koverges. A tétel bizoyítás: Tekitsük α x sort. Ez z x = 0-b koverges, miből következik, hogy 0 KH ( α x = sup KH ( α x = R R és R 0. A következő esetek lehetek:. 0 < R < + (ekkor tételbeli -es: legye x < R = x 0 KH (... : x < x 0 < R ( szuprémum defiíciój lpjá. A htváysor x 0 -b koverges, így ( segédtétel lpjá x -be is koverges, α x pedig bszolút koverges. Legye x > R = x 0 : R < x 0 < x = α x 0 diverges, így ( segédtétel lpjá (α x is diverges, miből z következik, hogy α x is diverges; 2. Tegyük fel, hogy R = 0. Igzoljuk, hogy x R \ {0} eseté d x diverges! Ekkor, h x 0-r α x bszolút koverges, kkor x 0 < x -re is koverges. Ez x 0 0-r em teljesül; 3. Tegyük fel, hogy R = +. Igzoljuk, hogy x R eseté α x bszolút koverges! Legye x R tetszőleges, és x 0 : x < x 0. Mivel R = +, ezért α x 0 bszolút koverges, így ( segédtétel lpjá x-be is z. Megjegyzés: z R kovergecisugár bizoyos esetekbe kiszámolhtó tétel. Cuchy-Hdmrd I. Tegyük fel, hogy ( α (x htváysorb lim α = A R. Ekkor R := A 0 < A < + 0 A = + + A = 0 htváysor kovergecisugr, zz: x : x < R eseté htváysor bszolút koverges, x : x > R eseté htváysor diverges. Bizoyítás. α (x számsorr gyökkritérium: α (x = α x A x < > = tétel. Cuchy-Hdmrd II. Tegyük fel, hogy dott ( α (x α htváysor, α 0 ( N, és lim + α =: A R (A 0. Ekkor A 0 < A < + R := 0 A = + htváysor kovergecisugr. + A = 0 Bizoyítás. A háydoskritérium lpjá. Példák:. KH ( x = (, (±-be diverges; 2. KH ( x 2 = [, ] (±-be koverges, ugyis: R = eseté teljesül gyök/háyídoskritérium; x = +-be 2 koverges;
42 4. FEJEZET. KONVERGENCIA, HATÁRÉRTÉK 4 x = -be ( 2 bszolút koverges; 3. KH ( x R = ; = [, : x = -be diverges; x = -be ( ( 4. KH ( x = (, ]; 5. KH ( x = {0}; 6. KH ( x = R. koverges; Alitikus függvéyek: (Poliomok áltláosítási defiíció. Alitikus függvéy: Tegyük fel, hogy α (x htváysor R kovergecisugr pozitív (R > 0. Ekkor z f(x := α (x (x k R ( összegfüggvéyt lítikus függvéyek evezzük. =0 Műveletek htváysorokkl: Két (ugyoly középpotú htváysor összege is htváysor; Két htváysor Tégláy-szorzt em htváysor! Két htváysor Cuchy-szorzt viszot htváysor (ezért (is fotos Cuchy-szorzt tétel. Htváysorok műveleteire votkozó tételek: Tegyük fel, hogy α (x és β (x htváysorok kovergecisugrir R α > 0, R β Tekitsük z összegfüggvéyeket: > 0 teljesül. f(x := α (x (x k Rα (; =0 g(x := β (x (x k Rβ (. =0 Ekkor:. f(x + g(x = (α + β (x, x k R (; R = mi {R α, R β }; =0 2. f(x g(x = γ (x, x k R (; γ = α i β i =0 (zz két htváysor Cuchy-szorzták z összege egyelő z összegek szorztávl. i=0
1. Halmazok, relációk és függvények.
. Hlmzok, relációk és függvéyek. - redezett pár (,b) = { {}, {,b} } hlmzelméleti defiíció; Tuljdoság: (,b) = (c,d) =c és b=d - hlmzok Descrtes-szorztt A x B := {(,b) A, b B} - r hlmzok közötti reláció
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
RészletesebbenA valós számok halmaza
A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Kocsis Imre, DE MFK) egedélyével hszálhtók fel! A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmzák lpvető tuljdosági A vlós
Részletesebben(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.
Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenMatematika A1 vizsga elméleti kérdések
Mtemtik A1 vizsg elméleti kérdések Deiíciók Forrás: Szirmi Jeő elődásvázltok, Szász Gáor: Mtemtik 1. tköyv Gépre vitte: Atli Máté 1. Peo-xiómák A természetes számok hlmzát N Peo-xiómák segítségével deiiáljuk.
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenMatematika A2a - Vektorfüggvények elméleti kérdései
Mtemtik A2 - Vektorfüggvéyek elméleti kérdései (műszki meedzser szk, 2018. tvsz) Első típusú improprius itegrál: Végtele trtomáyo korlátos függvéy Legye f itegrálhtó mide β > eseté z [, β]-. H β β és véges,
RészletesebbenSorozatok határértéke
I. Becsüljük kifejezéseket! Kidolgozott feldtok: Soroztok htárértéke. Számológép hszált élkül djuk becslést z lábbi kifejezések értékére h = 000 000! Hszáljuk közbe gyságredi becsléseket számláló és evező
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenHatárértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.
Határátmeet Határértékszámítás.. Tétel. (Nevezetes sorozatok) 005..5 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo (a)... α (α > 0) (b) (c) 0 0... 0 (α > 0) α q (d) c (c > 0) ha q > = ha q = 0 ha q < diverges korlátos
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
RészletesebbenMatematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK
..7. Mtemtik II. Műszki iformtiki méröksszisztes http://jgypk.u-szeged.hu/tszek/szmtech/oktts/mtemtik-.pdf Glmos Gáor JGYPK - Mtemtik II. A Mtemtik II. fő témái: Itervllum, távolság, köryezet Vlós függvéyek
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenBodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak
ábr: Ábr Bodó Be, Simoé Szbó Klár Mtemtik. közgzdászokk IV. modul: Számsoroztok 8. lecke: Számsorozt foglm és tuljdosági Tulási cél: A számsorozt foglmák és elemi tuljdoságik megismerése. A mootoitás,
RészletesebbenAnalízis I. gyakorlat
Aalízis I. gyakorlat Kocsis Albert Tihamér, Németh Adriá 06. március 4. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Sorozatok és sorok.............................................
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenEmelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok
Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 0. tétel zámsorozto orozt: Oly függvéy, melye értelmezési trtomáy pozitív egész számo hlmz. zámsorozt éphlmz vlós számo hlmz. f : N R f () jelöli sorozt -ei tgját.
RészletesebbenPPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1
PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik = DETERMINÁNSOK = 13 = + + 13 13 Bércesé Novák Áges 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik DETERMINÁNSOK Defiíció: z sorb és m oszlopb elredezett x m (vlós vgy képzetes)
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
átrixok Összeállított: dr. Leitold Adrie egyetemi doces 28.9.8. átrix átrix: tégllp lkú számtáblázt 2 2 22 2 Amx = O m m2 Jelölés: A, A mx, ( ij ) mx átrix típus (redje): m x, A R m x m: sorok szám : oszlopok
RészletesebbenA valós számok halmaza
Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Dr. Kocsis Imre, DE Műszki Kr) egedélyével hszálhtók fel! Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmzák
Részletesebbenwww.easymaths.hu -1 0 1 Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.
Végtele sok vlós számból álló összegeket sorokk evezzük. sorb szereplő tgokt képzeljük el úgy, mit egy bolh ugrásit számegyeese. sor összege h létezik ilye z szám hov bolh ugrási sorá eljut. Nézzük például
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
átrixok Összeállított: dr. Leitold Adrie egyetemi doces 28.9.8. átrix átrix: tégllp lkú számtáblázt 2 2 22 2 Am = O m m2 Jelölés: A, A mx, ( ij ) mx átrix típus (redje): m x m: sorok szám : oszlopok szám
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...
TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I FEJEZET A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 II FEJEZET INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK 8 III FEJEZET A HATÁROZATLAN INTEGRÁLOK ALKALMAZÁSAI86 IV FEJEZET A HATÁROZOTT
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
RészletesebbenAnalízis. Glashütter Andrea
Alízis Glshütter Adre Alízis Hlmzok I. Hlmzok Deiíció (hlmz) elemek összessége. Megdás. elemek elsorolásávl (z összes elemet elsorolom, vgy leglá yit, hogy z lpjá következteti lehesse töi elemre); pl A{,,4,7,4,8}..
RészletesebbenALGEBRA. 1. Hatványozás
ALGEBRA. Htváyozás kitevő Péld: lp H kitevő természetes szám, kkor db téyező Bármely szám első htváy ömg Bármely ullától külöböző szám ulldik htváy egy. 0 ( 0) (0 0 em értelmezett) Htváyozás számológéppel:
RészletesebbenKalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév
Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechika-techika szak, II. évfolyam,. félév Sorozatok: 1. A valós számoko értelmezett műveletek és reláció tulajdoságai. Számok abszolút értéke, itervallumok. Számhalmazok
RészletesebbenKardos Montágh verseny Feladatok
Krdos Motágh versey Feldtok Az ABC háromszög hozzáírt köreiek középpotji O, P, Q, beírt köréek középpotj K Melyik állítás igz z lábbik közül? K z OPQ háromszög A) súlypotj B) mgsságpotj C) szögfelezőiek
RészletesebbenLineáris programozás
Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek
Részletesebben1. gyakorlat - Végtelen sorok
. gyakorlat - Végtele sorok 06. március.. Határozza meg az alábbi végtele sorok összegét! a) e e e 3 = e e = e e e e = e e = e e b) c) 4 = 4 + 5 6 + = 6 ) 4 + 6 6 + ) = lim N ) 5 = 6 6 + 5 6 = 7 6 N )
RészletesebbenMatematika A1a - Analízis elméleti kérdései
Mtemtik A1 - Anlízis elméleti kérdései (műszki menedzser szk, 2018. ősz) Kör egyenlete Az (x 0, y 0 ) középpontú, R sugrú kör egyenlete síkon (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = R 2. Polinom Az x n x n + n 1 x n
RészletesebbenI. rész. Valós számok
I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =
RészletesebbenAnalízis I. beugró vizsgakérdések
Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók
RészletesebbenNumerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Iformatika ANALÍZIS Numerikus sorok Oktatási segédayag A Villamosméröki és Iformatikai Kar műszaki iformatikus hallgatóiak tartott előadásai alapjá összeállította: Fritz Józsefé dr. Kóya Iloa
RészletesebbenFELVÉTELI VIZSGA, július 15.
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy
RészletesebbenA + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )
Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenVektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)
Dr. Vincze Szilvi Trtlomjegyzék.) Vektortér foglm.) Lineáris kombináció, lineáris függetlenség és lineáris függőség foglm 3.) Generátorrendszer, dimenzió, bázis 4.) Altér, rng, komptibilitás Vektortér
Részletesebben1. Primitív függvények (határozatlan integrálok)
. Primitív függvéyekhtároztl itegrálok 7. Primitív függvéyek htároztl itegrálok.. A defiíciók egyszerű következméyei F. Htározz meg z lábbi függvéyek összes primitív függvéyét: f :, + ; b f :, ; c f :,
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
Részletesebben2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET
Szkközépiskol 9. osztály Felkészülési jvslt jvítóvizsgár Véges, végtele, üres hlmz oglm Két hlmz egyelősége Részhlmz, vlódi részhlmz oglm Uiverzum, komplemeterhlmz Hlmzműveletek (uió, metszet, külöbség)
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Kalkulus példatár. Gselmann Eszter
Debrecei Egyetem Természettudomáyi és Techológiai Kar Kalkulus példatár Gselma Eszter Debrece, 08 Tartalomjegyzék. Valós számsorozatok Elméleti áttekités........................................................
RészletesebbenGAZDASÁGI MATEMATIKA I.
GAZDASÁGI MATEMATIKA I. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LOSONCZI LÁSZLÓ. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI. Hlmzok A hlmz, hlmz eleme lpfoglom (nem deniáljuk ket). Szokásos jelölések: hlmzok A, B, C (ngy bet k), elemek, b, c (kis
RészletesebbenIntegrálszámítás (Gyakorló feladatok)
Itegrálszámítás Gykorló feldtok Progrmtervező mtemtikus szkos hllgtókk z Alízis. című tárgyhoz Összeállított Bese Atl, Csillg Dávid, Kiss Blázs, Mátyás Gergely, Szili László 4. október Trtlomjegyzék I.
RészletesebbenMinden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx.
1. Archimedesz tétele. Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. Legyen y > 0, nx > y akkor és csak akkor ha n > b/a. Ekkor elég megmutatni, hogy létezik minden
RészletesebbenSorozatok. [a sorozat szigorúan monoton nő] (b) a n = n+3. [a sorozat szigorúan monoton csökken] (c) B a n = n+7
Bodó Beáta 1 Sorozatok 1. Írja fel az a = 1 +4 sorozat 10. és ( + 1)-edik elemét! [a 10 = 4 14, a +1 = 4 +. Írja fel az a = +4 1 sorozat ( + 1)-edik és ( )-edik tagját! [a +1 = +7 +4, a = 11. Vizsgálja
RészletesebbenHatárértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12
Határértékszámítás szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. április 23. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. Segédállítások 3 3. Nevezetes sorozatok 7 4. A határátmeet és a műveletek 2 5. Az e szám fogalma
RészletesebbenI. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása
Mgyr Zsolt: Alízis özépisoláb I Sorozto oldl Def A pozitív egész számo hlmzá értelmezett számértéű függvéyeet sorozto evezzü Megjegyzés: Egyes tárgylási módob éyelmességi szempotból em N R függvéyeről,
RészletesebbenGAZDASÁGI MATEMATIKA I.
GAZDASÁGI MATEMATIKA I. LOSONCZI LÁSZLÓ ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI. Hlmzok A hlmz, hlmz eleme lpfoglom (nem deniáljuk ket). Szokásos jelölések: hlmzok A, B, C (ngy bet k), elemek,
RészletesebbenA Gauss elimináció ... ... ... ... M [ ]...
A Guss elimiáció Tekitsük egy lieáris egyeletredszert, mely m egyeletet és ismeretlet trtlmz: A feti egyeletredszer együtthtómátri és kibővített mátri: A Guss elimiációs módszer tetszőleges lieáris egyeletredszer
RészletesebbenAnalízis I. Vizsgatételsor
Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
Részletesebben1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése
SOROZATOK SZÁMTANI, MÉRTANI ÉS HARMONIKUS HALADVÁNYOK Körtesi Péter, Szigeti Jeő. Fejezet A sorozt foglmák ituitív megközelítése A sorozt számok egy redezett felsorolás, számokt sorozt tgjik evezzük. Egy
RészletesebbenNUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.
NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a
RészletesebbenKözelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra
Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel
RészletesebbenANALÍZIS II. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS II. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Blogh Tmás 2013. jnuár 16. H hibát tlálsz, kérlek jelezd info@bloghtms.hu e-mil címen! Ez Mű Cretive Commons Nevezd meg! - Ne dd el! - Így
RészletesebbenGAZDASÁGI MATEMATIKA I.
GAZDASÁGI MATEMATIKA I.. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI. Hlmzok A hlmz, hlmz eleme lpfoglom (nem deniáljuk ket). Szokásos jelölések: hlmzok A, B, C (ngy bet k), elemek, b, c (kis bet k), trtlmzás B ( eleme z
RészletesebbenAnalízis feladatgy jtemény II.
Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................
RészletesebbenFeladatok valós számsorozatokkal és sorokkal. 1.Feladatok valós számsorozatokkal
Simo Iloa: Feladatok valós számsorozatokkal Feladatok valós számsorozatokkal és sorokkal Írta és szerkesztette: Simo Iloa Lektorálta: Dr. Pap Margit.Feladatok valós számsorozatokkal A feladatgyűjteméy
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
RészletesebbenOrosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. értékét, ha x, y pozitív valós számok és x 2 + y 2 = 6xy.
Orosz Gyul: Külöldi középiskoli mtemtiki verseyek Elemi lgebr. A.. Mcedói, 00, 9. év. I. ord. Htározzuk meg y y értékét, h, y pozitív vlós számok és y = 6y. A.. Horvátország, 00, regioális versey, 0. év.
RészletesebbenBSc Analízis I. előadásjegyzet
BSc Aalízis I. előadásjegyzet 2009/200. őszi félév Sikolya Eszter ELTE TTK Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék 200. április 30. ii Tartalomjegyzék Előszó v. Bevezetés.. Logikai állítások,
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenA Riemann-integrál intervallumon I.
A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
RészletesebbenTaylor-sorok alkalmazása numerikus sorok vizsgálatára
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék Taylor-sorok alkalmazása umerikus sorok vizsgálatára Szakdolgozat Készítette: Témavezet : Walter Petra
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA. Gazdaságmatematika 1 Analízis. Oktatási segédanyag Készítette: Pór Andrásné
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA Gzdságmtemtik Alízis Okttási segédyg Készítette: Pór Adrásé 203 Trtlomjegyzék HALMAZOK... 3 FÜGGVÉNYEK... 0 SOROZATOK... 24 FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA... 29
RészletesebbenProgramtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1
Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 2012-2013. tanév, 2. félév Tételek, definíciók (az alábbi anyag csupán az előadásokon készített jegyzetek mellékletéül szolgál) 1. Mit jelent az asszociativitás
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ ANALÍZISBE
BEVEZETÉS AZ ANALÍZISBE Mezei István, Frgó István, Simon Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Alklmzott Anlízis és Számításmtemtiki Tnszék ii Trtlomjegyzék 1. Előszó 1 2. Hlmzok, relációk, függvények 3
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
RészletesebbenVégtelen sorok. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo március Mértani és teleszkopikus sorok 8
Végtele sorok (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. március 25. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. A sor fogalma 3 3. Mértai és teleszkopikus sorok 8 4. Abszolút és feltételese koverges sorok 4 5. Sorok
RészletesebbenMegoldás: Először alakítsuk át az a k kifejezést: Ez alapján az a 2 a n szorzat átírható a következő alakra
. Adott z =, =,3, + 3 soozt. Számíts ki lim 3 htáétéket. Megoldás: Előszö lkítsuk át z k kifejezést: k = + k 3 = k3 k 3 + = (k (k + k + (k + (k k + = k k + k + k + k k +, k =,3, Ez lpjá z szozt átíhtó
Részletesebben1. Halmazelméleti alapok
1. Hlmzelméleti lpok A Mtemtiki kislexikonbn hlmz foglmár következ deníciót tláljuk: A hlmz tetsz leges természet dolgoknk vlmilyen módon összegy jtött összessége. Ez deníció zonbn nem hsználhtó, ugynis
Részletesebben(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): ---
A ttárgy eve: Mtemtik I Heti órszám: 3+3 (6 kredit) Ttárgy kódj: GEMAN0B (ygmérök ppli BSc + felsőf szkk) A tárgy lezárás: láírás + kollokvium Okttók: Dr Vrg Péter ETF (előt feltétel): --- Algebr, lieáris
Részletesebben1. feladatlap megoldása. Analízis II. 1. Vizsgálja meg az alábbi sorokat konvergencia szempontjából! a) n 2 n = 1 1X 1
. feladatlap megoldása Aalízis II.. Vizsgálja meg az alábbi sorokat kovergecia szempotjából! a) X Alkalmazva a gyökkritériumot ("egyszer½usített változatát"): Azaz a sor koverges. b) p a!! p < : X 000
RészletesebbenBevezető analízis II. példatár
Bevezető aalízis II. példatár Gémes Margit, Szetmiklóssy Zoltá Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Matematikai Itézet 06. ovember 3. Tartalomjegyzék. Bizoyítási módszerek, valós számok 3..
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenTakács M., Sorok elmélete és numerikus módszerek. Kedves Olvasó!
Tkács M., Sorok elmélete és umerikus módszerek Kedves Olvsó! A Sorok elmélete és umerikus módszerek mérökhllgtókk című köyv elsősorb Szbdki Műszki Szkőiskol hllgtóik készült, hrmdik élévbe okttott Numerikus
Részletesebben= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05
Folytoos vlószíűségi változók Értékkészletük számegyees egy folytoos (véges vgy végtele) itervllum. Vlmeyi lehetséges érték vlószíűségű, pozitív vlószíűségek csk értéktrtomáyokhoz trtozk. Az eloszlás em
RészletesebbenA fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
Részletesebben-vel, ahol i a sor- és j az oszlopindex. Pl. harmadrendő determinánsnál: + +
LINEÁRIS ALGEBRA Mit evezük másodredő determiásk? Másodredő determiásk evezzük égy elem, két sor és két oszlop redezett táláztát, melyhez z lái módo redelük értéket: = d c c d Mit evezük egy determiás,
RészletesebbenA1 Analízis minimumkérdések szóbelire 2014
A1 Aalízis miimumkérdések szóbelire 2014 Halmazelmélet és komplex számok 1. Halmaz, metszet, uió, külöbség halmaz: em defiiált alapfogalom o jelölés: A, B halmazok; a A; a em B (em defiiáljuk) o üreshalmaz:
Részletesebbenf (ξ i ) (x i x i 1 )
Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenLaplace-transzformáció. Vajda István február 26.
Anlízis elődások Vjd István 9. február 6. Az improprius integrálok fjtái Tegyük fel, hogy egy vlós-vlós függvényt szeretnénk z I intervllumon integrálni, de függvény nincs értelmezve I minden pontjábn,
Részletesebben19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer
19. Függvéyek rekurzív megdás, mester módszer Algoritmusok futási idejéek számítás gykr vezet rekurzív egyelethez, külööse kkor, h z lgoritmus rekurzív. Tekitsük például h z összefésülő redezés lábbi lgoritmusát.
Részletesebben