- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.
|
|
- Csongor Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LFGLK mechnk fk egk (klsskus) résterülete mechnk tárg: testek (ng pontok ng pontrendserek) heletváltottó mogásnk és eeket létrehoó htásoknk (erőknek) vsgált vsgált testek hlmállpot sernt besélhetünk: - slárd hlmállpotú testek mechnkájáról és - foldékok és gáok mechnkájáról tntárg slárd hlmállpotú testek mechnkájávl fogllkok lklmott (mérnök/műsk) mechnk tárg: mechnk áltlános törvénenek és eljárásnk lklmás slárd hlmállpotú testekből álló rendserek/serkeetek mérnök feldtnk megoldásár Test/serkeet: objektum mt vsgálunk lklmott mechnk résterülete: - Sttk: nuglombn levő ng pontok és merev testek mechnkáj - Slárdságtn: nuglombn levő slárd testek mechnkáj - Knemtk: feldt ng pontok és merev testek mogásánk leírás - Dnmk: feldt ng pontok és merev testek mogását létrehoó htások (erők / nomtékok) és mogás kpcsoltánk leírás - Regéstn: feldt ruglms elemeket ng pontokt és merev testeket trtlmó rendserek vlmnt slárd testek dőben perodkusn váltoó erők / nomtékok htásár létrejövő mogásnk leírás lpvető mérnök mechnk feldtok: - Trtós nuglom btosítás l: épületek hdk csőveetékek trtálok trtóserkeetek stb - Előírt mogások btosítás l járművek druk robotok lftek megmunkáló-gépek stb - Serkeetek ntegrtásánk btosítás ( gép serkeet btonságosn üemeljen) l híd ne omoljon össe gépkocs kereke menet köben ne skdjon le stb mérnök mechnkábn nem vlóságos testeket (ng rendsereket) hnem modelleket vsgálunk modelleés mndg vlóságos vsonok leegserűsítését jelent Test modellek: test modell oln delált test vg testekből álló rendser melnek vsgált sempontjából léneges tuljdonságt megtrtjuk vsgált sempontjából lénegtelennek ítélt tuljdonságt pedg elhngoljuk - erev test: oln test modell melben bármel két pont távolság állndó ( pontok távolság erő /nomték htásár sem váltok meg) 5
2 - Slárd test: oln test modell mel lkváltoásr képes ( test pontjnk távolság erő / nomték htásár megváltoht) - Rúd: oln test modell melnek egk mérete lénegesen ngobb mnt másk kettő; rúd mechnk modellje eg vonl rúd köépvonl (S pont sál) - ng pont: oln merev test melnek mogás egetlen pontjánk mogásávl jellemehető - ng pontrendser: ng pontok hlm / össessége 6
3 ERŐRENDSZEREK Koncentrált erő megdás Erő: eg testnek eg másk testre gkorolt htás Koncentrált erő: h eg test pontserű érntkeéssel gkorol htást másk testre F koncentrált erő vektor mennség: ngság rán (előjel és mértékegség) támdáspont htásvonl jellem értékegsége: N=kgm/s - Newton (kejtése: núton) N erő mel kg tömegű testre htv m/s gorsulást ho létre Kötött erővektor: F koncentrált erőt pontho kötjük e e r e F Koncentrált erő megdás: ) megdás lehetőség: α α α b) megdás lehetőség: F F F F F e e erő ngság (bsolút értéke): F - koncentrált kötött erővektor - F erővektor támdáspontj r = e + e + e - F erővektor htásvonl e - htásvonl rán egségvektor kötött koncentrált erővektor megdás támdáspontjánk r helvektorávl és F erővektorrl történk F = Fe e - erő rán egségvektor F erő e ránú koordnátáj (előjeles sklár sám) e = cosα e + cosαe + cosαe e = = cos α + cos α + cos α F = Fe + Fe + Fe = F + F + F F F F F F F erő koordnátá (sklár) F F F erő össetevő (vektor) e e e koordnát-rendser (KR) ránú egségvektor F = F + F + F 7
4 Erő nomték Nomték: erő forgtó htás ) Erő pontr sámított nomték: pontr sámított nomték erő eg dott pont körül forgtó htás F = r F - pontr sámított nomték vektor mennség r F nomték ngság: = r F snϕ nomtékvektor merőleges r és F vektorok áltl meghtároott síkr úg hog r F és jobbsodrtú vektorhármst lkotnk (jobbké sbál) b) Erő tengelre sámított nomték: tengelre sámított nomték erő eg dott tengel körül forgtó htás Tengel egenlete: Tengel: ránított egenes eg egenesen két tengel vehető fel - tengel eg rögített pontj r r - tengel futópontj (tetsőleges pontj) - tengel ránvektor ( ) tengel egenlete: ( r r ) = r r = b tengel egenletének lücker (kejtése: plükker) vektoros lkj: r + b = b lücker vektorok és b b = b ránvektor nomték koordnát-rendser (KR) kedőpontjár F = e - tengelre sámított nomték (előjeles) sklárs mennség r e = - tengel rán egségvektor tengelre sámított nomték tengel bármel pontjár sámított nomtéknk tengelre eső (előjeles) vetülete KR tengelere sámított nomtékok: = e = e = e 8
5 c) Össefüggés két pontr sámított nomték köött: r = r + r = r + r F r nomték értelmeéséből: r r = r F = ( r + r) F = r F + r F = + r F vg = + F r F vektorkettős smeretében bármel pontr sámított nomték meghtárohtó 3 Erő nomték vektortere Vektortér / vektormeő: geometr tér vg vsgált test mnden pontjáho hoárendelünk eg vektort Nomték vektortér: r r F r - F erő nomtékát ksámítjuk tér mnden eges pontjár - tér mnden eges pontjáho hoákötjük dott pontr sámított nomtékvektort - Eek nomtékvektorok lkotják F erő nomték vektorterét Koncentrált erőrendserek ) Erőpár / koncentrált nomték: Erőpár: két onos ngságú ellentétes ránú párhumos htásvonlú erő Specáls erőrendser: F = F F = F F h ϕ r erőpár pontr sámított nomték: = r F r F = ( r r ) F F ϕ = r r r r = r + r h= r snϕ = r F = Erőpár nomték tér bármel pontjár ugnnn Erőpár homogén nomték vektorteret ho létre erőpár tér bármel pontjáho köthető erőpár vektor nem váltok 9
6 b) Áltlános (sétsórt) erőrendser: erőrendser megdás: F ( = n) ( = n) F r erőrendser eredő erővektor: erőrendser eredő nomtékvektor: erőrendser áltlános esetben erőkből és erőpárokból (koncentrált nomtékokból) állht n F = F = n n = r F + = = c) Erőrendser eredő / redukált vektorkettőse: eredő vektorkettős: - eredő erő - megdott pontr sámított eredő nomték eredő vektorkettős jelölése: F ( ) ( ) n n F F F = + r F eredő vektorkettős ksámítás: ( ) = = ( ) = = egjegés: - eredő vektorkettős nomték tér vontkoásábn egértelműen jellem erőrendsert - redukált vektorkettős beveetésével áltlános erőrendser problémáját eg erő feldtár veettük vss - erőrendser eredő erővektor tér bármel pontjáb redukálv ugnnn: F ( ) = F( ) = F - erőrendser pontr sámított nomték: = + F r pontbel redukált vektorkettős smeretében erőrendsernek tér bármel pontjáb sámított nomték meghtárohtó 5 Erőrendserek egenértékűsége ) egenértékűség értelmeése: Két erőrendser egmássl egenértékű h onos nomték vektorteret honk létre Jelölés: ( E ) = ( E ) egk ER másk ER = - erőrendserek köött egenlőség nomték tér vontkoásábn áll fenn
7 két erőrendsernek tér mnden eges pontjár sámított nomték ugn vektor b) egenértékűség feltétele (krtérum): Két erőrendser egenértékűsége három egmástól független feltétel (rendser) teljesülése esetén áll fenn Eek köül bármelk feltétel teljesülése elegendő egenértékűség fennállásáho F = F pont tér eg tetsőleges rögített pontj = = = tér három nem eg egenesre eső (nem = kolneárs) pontj 3 = (= 6) Ht tetsőleges de lneársn független tengelre sámított nomték egenlő lneárs függetlenség defnícóját később djuk meg Lneársn függetlenek például: - tetréder oldléle - háromsög lpú hsáb oldléle krtérumokt sokás sttk egenletenek s neven c) krtérumok bonítás: krtérum: F = F = Kérdés: ebből két vektoregenletből követkeően fennáll-e tér bármel pontjár =? onítás: = + F r = = + F r = + F r krtérumból: F = F és = vel tér bármel pontj lehet eért krtérum egenletenek teljesülése elegendő egenértékűség btosításáho krtérum: = r = = r Kérdés: ennek három vektoregenletnek teljesülése elegendő-e egenértékűséghe? onítás: = + F r = + F r = + F r = + F r egenleteket egmásból kvonv és krtérum egenletet fgelembe véve:
8 = + ( F F ) r ( ) = + F F r ( F F ) r ( F F ) r vel r nem r (mert pontok nem esnek eg egenesre) eért ( F F ) csk kkor lehet párhumos mndkettővel h érus vektor F F = F = F Eel problémát vssveettük krtérumr: F = F = krtérum elégséges voltát pedg előőekben bonítottuk 3 krtérum: = (= 6) Kérdés: fent ht sklár egenlet teljesülése btosítj-e erőrendserek egenértékűségét? onítás: Elősör átlkítjuk tengelre sámított nomték össefüggését jelű tengel egenlete: r + b = tengelre sámított nomték: = e = = ( F r) + r F sklárs sorást elvégeve: ( F r) = + = ( + F b) F ( r ) b Eután térünk rá 3 krtérum bonításár ht tengel egenlete: r + b = b = ( = 356) ht tengelre sámított nomték: = ( + b F ) = ( + b F ) 3 krtérum: = tengelre sámított nomtékokt behelettesítve és eg oldlr rendeve: ( ) ( ) + b F F = árójelben álló mennségek koordnátánk jelölése: = e + e + e
9 F F = Fe + Fe + Fe jelölést behelettesítve eg oldlr rendeett krtérumb bf + bf + bf = bf + bf + bf = b3f + b3f + b3f = bf + bf + bf = b5f + b5f + b5f = b6 F + b6 F + b6 F = 6 6 homogén lneárs lgebr egenletrendsert kpjuk F F F smeretlenekre Keressük = = = F = F = F = megoldást ( trváls megoldást) trváls megoldás feltétele hog rendser egütthtóból képett determnánsnk érusnk kell lenne: b b b b b b b3 b3 b3 det b b b b5 b5 b5 b b b Eel feltétellel értelmeük ht tengel lneárs függetlenségét s Defnícó: Ht tengel lneársn független h lücker vektornk koordnátát trtlmó determnáns nem érus homogén lneárs lgebr egenletrendser érus (trváls) megoldás esetén: = = F F = F = F Eel 3 krtérumot s vssveettük krtérumr mt már bonítottunk d) sttk egenletek jellege: krtérum: F = F = 6 db független sklárs egenlet F F = krtérum: = F = F vetület egenletek = = = = nomték egenletek 9 db sklárs egenlet de ebből csk 6 db lneársn független 3
10 3 krtérum: = ( 3 56) = 6 db független sklárs egenlet 6 Erőrendser egensúl ) egensúl értelmeése: Eg erőrendser egensúl h érus nomték vektorteret ho létre ( E ) = ( ) erőrendsernek tér mnden eges pontjár sámított nomtékvektor érus b) egensúl feltétele (krtérum): Erőrendser egensúl három egmástól független feltétel (rendser) teljesülése esetén áll fenn Eek köül bármelk feltétel teljesülése elegendő egenértékűség fennállásáho F = = pont tér eg tetsőleges rögített pontj = tér három nem eg egenesre eső (nem = kolneárs) pontj = 3 = (= 6) 7 Gkorló feldtok erőrendserekre Ht tetsőleges de lneársn független tengelre sámított nomték egenlő 7 feldt: Erő pontr és tengelre sámított nomték dott: F F = ( e + e) kn r = ( e + e ) m Feldt: r ) F erő pontr sámított nomtékánk meghtároás b) F erő ponton kerestülmenő síkr 3 merőleges (vg ) tengelre sámított = nomtékánk meghtűároás Kdolgoás: ) F erő pontr sámított nomtékánk meghtároás: = r F = e + e e + e = 8e + e = e knm ( ) ( ) ( ) b) F erő ponton kerestülmenő síkr merőleges (vg ) tengelre sámított = nomtékánk meghtároás: = = e = e e = knm
11 7 feldt: Erő pontr és tengelre sámított nomték dott: (6)m (3 ) m ( ) m F = (e 3e + e) N Feldt: ) és pontr sámított és nomték meghtároás F r b) tengelre sámított nomték meghtároás Kdolgoás: ) és pontr sámított és nomtékok meghtároás: = r F = ( r + r) F = ( 3e 6 ) + e + e ( e 3e + e) = r r e e e = 6 = (e + e e ) Nm 3 = r F = ( r + r) F = ( e 6 ) + e + e ( e 3e + e) = e e e = 6 = (e e 3 e ) = ( e 3 e )Nm 3 r r b) tengelre sámított nomték meghtároás: = ( 3e + e )m = 5m e = = ( 6e + 8 e) = e = ( e + e e) ( 6e + 8e) = Nm = e = e 3e 6e + 8e = Nm ( ) ( ) 73 feldt: Síkbel erőrendser redukált vektorkettőse nomték átsámítás dott: F F = ( 8e 5e) N F = ( e ) N F3 = ( e ) N = ( e ) Nm F r ( 6 ) m F = e + e r 3 = ( 3e e ) m 5
12 Feldt: ) ábrán láthtó erőrendser F eredőjének meghtároás b) és pontokr sámított lletve nomtékok meghtároás nomtéksámítás értelmeése lpján c) nomték meghtároás nomték átsámító képlettel Kdolgoás: ) ábrán láthtó erőrendser F eredőjének meghtároás: 3 F= F = F + F + F3 = ( 8e 5e) + ( e) + ( e) = ( e 5e) N = b) és pontokr sámított lletve nomtékok meghtároás nomtéksámítás értelmeése lpján: 3 = + r F = + r F + r F ( ) j j 3 = j= r F = ( e + 6e ) ( e ) = ( 7e ) Nm r F3 = ( 3e e ) ( e ) = ( 6e ) Nm = ( e) + ( 7e) + ( 6e) = 3 = + r F = + r F + r F ( ) j j = j= Nm ( r F ) = ( r F ) = ( e e ) ( e e ) = ( e ) + ( e ) = ( e ) ( r F) = (( r + r ) F) = (( r + r ) F) = = ( (3 e e ) + (e + 6 e )) ( e ) = ( e + 7 e ) ( e ) = (8 e )Nm = ( e) + (3 e) + (8 e) = (95 e)nm c) nomték és pontr sámított nomték ksámítás: = + r F = r F = ( 3e e) ( e 5e) = = ( e ) + (75 e ) = (95 e ) Nm 7 feldt: Erőrendserek egenértékűsége ( ER ) 3 3 ( ER ) F r 3 r r F r 5 r 5 F 5 6
13 dott: r = ( e + e e) r = ( e + e ) m r 3 = ( 5e 3e e ) r = ( e + e ) m r 5 = ( 3e + e e ) m m m F = (3e e + e) N F = ( e e + e) N 5 = ( 3e e e) Nm F = ( e + 3e ) N 3 = e + e + e Nm ( ) Feldt: nnk eldöntése hog egenértékű-e ( ER ) és ( ER ) erőrendser Kdolgoás: eghtárouk mndkét erőrendser pontr sámított redukált vektorkettősét H megegenek kkor két erőrendser egenértékű ( ER ) : F = F+ F = ( e e + e) + ( e + 3e) = ( 3e e + e) N = 3 + ( r F ) = 3 + r F + r F = e e e r F = ( e + e e) ( e e + e) = = ( 3e 6e) Nm r F = ( e + e) ( e + 3e) = ( 3e + 6e e) Nm = e + e + e + 3e 6e + 3e + 6e e = e + e 3e Nm ( ) ( ) ( ) ( ) ( ER ) : F = F = ( 3e e + e) N ( F = + r F 5 megegek F -vel) e e e r F = ( e + e) ( 3e e + e) = = ( e + 8e + e) Nm 3 = 3e e e + e + 8e + e = e + e 3e Nm ( megegek ( ) ( ) ( ) ( ER ) és ( ER ) erőrendser egenértékű -vel) 7
14 75 feldt: Síkbel sétsórt erőrendser eredőjének és eredő htásvonlánk meghtároás c b F 3 α F F β α F dott: F = F = F3 = kn F = 5 kn α = 6 = m b = 3m c = 5 m Feldt: ) F eredő vektorkettős meghtároás b) eredő erő htásvonlánk meghtároás Kdolgoás: ) F eredő vektorkettős meghtároás: F = F = Fe + Fe = = = cosα + 3cosα 8 = = kn = F F F F F F 3 cos β = = 8 sn β = = F = F = F F + F = + = snα 3 snα sn β kn = F = ( e + 3e) kn = e = ( Fsnα + cf+ Fsnα + ) e = = e = (5 + 3) e= (93 e) knm b) eredő htásvonlánk meghtároás: Síkbel erőrendserek esetén: F eredő htásvonlánk pontjbn: = = + F r htásvonl egenesének egenlete: r + b = F r + = 8
15 = e F h e F F F D D F F e egenes egenletének mtemtkábn sokásos lkjánk előállítás: ( e + 3e ) ( e + e ) + 93e = e 3e + 93 e = / e = = + 98 etséspontok koordnát-tengelekkel: = 98m 3 = + 98 = 398m D Ellenőrés: = F = = 93 knm D = F = 98( ) = 93 knm D 76 feldt: Erőrendser pontr és tengelre sámított nomték dott: 6 m F = ( e e) kn F F F = ( e )kn F m F3 = (e + 3e + e) kn 3 = ( e + e e )m 8 m Feldt: ) és pontokr 3 sámított és nomték meghtároás b) erőrendser és tengelekre sámított és Kdolgoás: ) erőrendser és nomtékánk ksámítás: F = F = (e + 3 e) kn = ( r F) = (e e + e) knm e e e r F = = e( 6 ) = ( 6e) knm nomtékánk meghtároás 9
16 e e e r F = 8 6 = e( + 8 ) + e( + ) = ( 8e + e) knm e e e r3 F3 = 8 6 = e( ) e( 3 ) + e ( ) = 3 = (e 3e + e ) knm = + F r = (e e) knm F r = (e + 3 e ) 8e = e knm ( ) ( ) b) erőrendser és nomtékánk ksámíts: e = knm = e = knm ( e + e e) e = = = e + e e e = (e e) e + e + e = 8 6 = knm feldt: Erőrendser pontr és tengelre sámított nomték dott: D F F 3 H F = F = 5N = 3 = Nm r = (e + 8e + 3 e ) m = e E G Feldt: ) erőrendser és E pontokr sámított és E b) erőrendser és tengelekre sámított és nomtékánk meghtároás nomtékánk meghtároás Kdolgoás: ) erőrendser és E pontokr sámított és E nomtékánk meghtároás: F = F + F = (e 3 e ) + ( 5 e) = (e 5e 3 e) N = rd F+ r F rd F = (3 e) (e 3 e) = ( e) Nm r F = (e + 8e + 3 e) ( 5 e) = (5e e) Nm = ( e ) + ( e ) + ( e ) + (5e e ) = (5e + 3e e )Nm
17 E = + F re F re = (e 5e 3 e ) ( e ) = (e e ) E = (5e + e e) Nm b) erőrendser és tengelekre sámított és nomtékánk meghtároás: = e = 5 Nm = e = Nm 78 feldt: Erőrendser egensúl F 3 F F E dott: F = ( e 5 e)kn F = (5e e) kn F3 = ( e + e)kn = (e e + 6 e) knm r = ( e ) m r = (3 e ) m r = ( e ) m Feldt: nnk eldöntése hog egensúl-e három koncentrált erőből és eg koncentrált nomtékból álló erőrendser Kdolgoás: pont eredő vektorkettős: 3 F = F = F + F + F = ( e 5 e ) + (5e e ) + ( e + e ) = 3 = 3 = + = r F r F = ( e) ( e 5 e) = ( 6 e) r F = (3 e) (5 e e) = ( e) r F3 = ( e) ( e + e) = ( e) = (e e + 6 e) + ( 6 e) + ( e) + ( e) = erőrendser egensúl! 79 feldt: Tengelek lneárs függetlensége m dott: 6 tengel m m Feldt: ) tengelek) lücker vektornk meghtároás b) Lneársn függetlenek-e 6 tengelek? c) tengelek lneársn függetlenek-e?
18 Kdolgoás: ) htásvonlk (tengelek) lücker vektornk meghtároás: tengelek egenlete: r + b = m m m tengelek ránvektor: = ( e ) m = ( e + e ) m 3 = ( e + e ) m = ( e ) m 5 = ( e ) m 6 = ( e ) m tengelek ránvektornk pontr sámított nomték: b = r = b = r = b3 = r3 3 = ( e) ( e + e) = ( e) m b = r = ( e) ( e) = ( e) m b5 = r5 5 = ( e + e) ( e) = ( 8e 8e) m b6 = r6 6 = e 8e m ( ) b) 6 tengelek lneárs függetlenségének ellenőrése: lneársn függetlenség feltétele: b koordnátából képett determnáns nem egenlő nullávl = = 8 b b b3 b b5 b6 b b b3 b b5 b6 8 8 b b b b b b tengelek lneársn függetlenek c) tengelek lneársn függetlenségének ellenőrése: tengelek nem lneársn függetlenek mert eg síkb esnek
19 7 feldt: Síkbel erőrendser eredőjének és eredő htásvonlánk meghtároás F α F F R F dott: F = 5 N = Nm α = 5 R = m Feldt: ) F eredő vektorkettős meghtároás b) eredő erő htásvonlánk meghtároás egoldás: ) F eredő vektorkettős meghtároás: F = F = F e + F e = (378 e 5 e ) N = e = ( e ) Nm = b) eredő htásvonlánk meghtároás: htásvonl egenesének egenlete: r + b = F r + = egenes egenletének mtemtkábn sokásos lkj: = etséspontok koordnát-tengelekkel: = 33m = 8m Ellenőrés: = F = 8 ( 5) = Nm = F = = Nm e e e 7 feldt: Térbel erőrendser pontr és tengelre sámított nomték dott: (3 ) m ( ) m D ( 3) m E G F E ( 5) m G (3 5) m F = ( 3e + e)n F = (8 e ) N D = (5e + 6 e) Nm Feldt: ) F és F E eredő vektorkettős meghtároás F b) és tengelre sámított nomték meghtároás egoldás: ) F és F E eredő vektorkettős meghtároás: F = ( 3e + e + 8 e) N = (37e + 8 e) Nm F = ( 3e + e + 8 e ) N = (57e + 5e + 8 e ) Nm E e 3
20 b) és tengelre sámított nomték meghtároás: = e = 8 Nm = e = 57 Nm E 7 feldt: Térbel erőrendser pontr és tengelre sámított nomték dott: b F = (3e e) kn F = ( e + 3 e)kn D = ( e + e 6e) knm ( ) m ( 3 ) m D ( ) m Feldt: F F ) F és F D eredő vektorkettős meghtároás b) és b tengelre sámított nomték meghtároás egoldás: ) F és F D eredő vektorkettős meghtároás: F = ( e + 6e e)kn = ( e + e 6e) knm F = ( e + 6e e )kn = e + 6e knm D ( ) b) és tengelre sámított nomték meghtároás: b b = ( e + e ) m eb = = e + e b = e = knm = e = 3 = knm b D b 73 feldt: Térbel erőrendser egensúl 3 dott: 3 r = 5 ( e + 3e e ) m r = ( e + e ) m 5 r F 3 F r r 3 = ( 5e 3e + 6e ) m r = ( 3e ) m 5 r r5 = ( 5e ) m F = ( e e e) F = e + e + 3e r r F = ( 3e e + e) N ( ) F 3 = e + 5e + e Nm 5 = ( 3e e e) Nm Feldt: ) F eredő vektorkettős meghtároás b) nnk eldöntése hog egensúl-e erőrendser N ( ) N
21 egoldás: ) F eredő vektorkettős meghtároás: F = (6 e ) N = ( e 8e e) knm b) nnk eldöntése hog egensúl-e erőrendser: erőrendser nem egensúl mert F 7 feldt: Tengelek lneárs függetlensége dott: 6 tengel és ( ) m ( 3 ) m ( ) m Feldt: ) tengelek lücker vektornk meghtároás b) nnk eldöntése hog tengelek lneársn függetlenek-e egoldás: ) tengelek lücker vektornk meghtároás: = e = e = e = ( e 3 ) 3 + e 5 = ( 3e + e ) 6 = ( e + e ) b = b = b 3 = b = ( e ) b5 = ( e ) b6 = (6 e ) b) nnk eldöntése hog tengelek lneársn függetlenek-e 3 = = 6 8 det ( ) ( 6) 9 tengelek lneársn függetlenek 75 feldt: Síkbel erőrendser egensúl F F F F R F 3 dott: F = (3 e ) N F = ( e ) N F3 = ( 3e + e) N F = (5 e ) N = ( e ) Nm R = m Feldt: ) F eredő vektorkettős meghtároás b) nnk eldöntése hog erőrendser egensúl-e 5
22 egoldás: ) F eredő vektorkettős meghtároás: F = = b) nnk eldöntése hog egensúl-e erőrendser: erőrendser egensúl mert F = = 6
- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.
2 LPFGLK mechnk fk egk (klsskus) résterülete mechnk tárg: testek (ng pontok ng pontrendserek) heletváltottó mogásnk és eeket létrehoó htásoknk (erőknek) vsgált vsgált testek hlmállpot sernt besélhetünk:
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.
2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.
modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően
RészletesebbenMECHANIKA I. - STATIKA. BSc-s hallgatók számára
ECHNK. - STTK BSc-s hllgtók sámár ECHNK. - STTK Tnkönv és jeget BSc-s hllgtók résére - - Dr. Glmbos rges echnk. Sttk tnkönv és jeget BSc-s hllgtók résére Írt és serkestette: Dr. Glmbos rges és Sándor
RészletesebbenF.I.1. Vektorok és vektorműveletek
FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg
Részletesebben2. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Erők eredője, fölbontása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozt: Triesz Péter, eg. ts.; Trni Gábor, mérnök tnár) Erők eredője, fölbontás.1. Péld dott eg erő és eg egenes irán-egségvektor:
Részletesebbenaz eredő átmegy a közös ponton.
M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös
RészletesebbenSTATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)
STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A
RészletesebbenMűszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)
Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése
RészletesebbenMatematikai összefoglaló
Mtemt össefoglló Vetoro Ngon so oln mennség vn, mel nem ellemehető egetlen sámml. A len mennségre legegserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. Amor táéoódun és eg pont heletét meg ru
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Statika. Készítette: Nándori Frigyes, Szirbik Sándor Mechanikai Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros
iskolci Egetem GÉPÉSZÉRNÖKI ÉS INORTIKI KR Sttik (Okttási segédlet Gépésmérnöki és Informtiki Kr sc leveleős hllgtói résére) Késítette: Nándori riges, Sirbik Sándor echniki Tnsék, 3515 iskolc-egetemváros
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
Részletesebben9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg
Részletesebben1. ALKALMAZOTT ÖSSZEFÜGGÉSEK
Gkorlt 08 echnik II. Szilárdságtn 0 08 Segédlet KÜLPONTOS HÚZÁS-NYOÁS Trtlom. ALKALAZOTT ÖSSZEFÜGGÉSEK.... GYAKORLATOK PÉLDÁI.... TOVÁBBI FELADATOK..... Külpontos húzás-nomás..... Hjlítás és húzás... 9
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖKI, INFRTIKI É VILLÉRNÖKI KR E C H N I K LKLZTT ECHNIK TNZÉK Elméleti kérdések és válasok mesterképésben (c) réstvevő mérnökhallgatók sámára 1 dja meg vektorok skaláris sorásának
Részletesebben1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok
/0 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK MECHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) Mtemtiki összefoglló, kiinduló feldtok Mátrilgebri összefoglló:
RészletesebbenMechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30
Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
Részletesebben4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q
1 ZÉCHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT ECHNK TNZÉK. ECHNK-ZLÁDÁGTN GYKOLT (kidogot: dr. Ng Zotán eg. djunktus; ojtár Gerge eg. ts.; Trni Gáor mérnöktnár).1. rimtikus rúd hjítás: q q / 60 N / m 15 N 75 N m 1 m T
Részletesebben14. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor, mérnöktanár) Érdes testek - súrlódás
SZÉCHENYI ISTVÁN EYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK 4. MECHNIK-STTIK YKORLT (kidolgozt: Trni ábor, mérnöktnár) Érdes testek - súrlódás 4.. Péld. dott: z ábrán láthtó letőn elhelezett test méretei és terhelése.
Részletesebben10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
10.1. Ferde hjlítás 10. ECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr. Ng Zoltán eg. djunktus; ojtár Gergel eg. Ts.; Trni Gábor mérnöktnár.) dott: b 60 b 20 mm, mm, ( 40 j 120 k ) knm. Feldt: ) Htáro meg és sámíts
Részletesebbenhajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.
5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó
Részletesebben9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!
HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MAEMAIKAVERSENY MEZŐKÖVESD Sóeli feldto és megoldáso ostál ) Oldju meg vlós sámhármso hlmán öveteő egenletet! ( pont) A egenlet l oldlát átlíthtju öveteőéppen: A l oldl egi tgj sem
RészletesebbenVI. Deriválható függvények tulajdonságai
1 Deriválhtó függvének tuljdonsági VI Deriválhtó függvének tuljdonsági Ebben fejezetben zt vizsgáljuk, hog deriválhtó függvének esetén derivált milen összefüggésben vn függvén más tuljdonságivl, és hogn
RészletesebbenA ferde hajlítás alapképleteiről
ferde hajlítás alapképleteiről Beveetés régebbi silárdságtani sakirodalomban [ 1 ], [ ] más típusú leveetések, más alakú képletek voltak forgalomban a egenes tengelű rudak ferde hajlításával kapcsolatban,
Részletesebbenσ = = (y', z' ) = EI (z') y'
178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho
RészletesebbenStatika gyakorló teszt I.
Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)
RészletesebbenAz összetett hajlítás képleteiről
A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra
RészletesebbenAlkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.
lklmott mtemtik II. félé Össefoglló feldtok I. Műeletek mátriokkl determináns meghtároás mátri foglm. Neeetes mátriok. Mátriok egenlősége. Műeletek mátriokkl (össedás sklárrl ló sorás mátriok lineáris
RészletesebbenMechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31
Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során
RészletesebbenProjektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria
Projektív ábráoló geometria, centrálaonometria Ennél a leképeésnél a projektív teret seretnénk úg megjeleníteni eg képsíkon, hog a aonometrikus leképeést (paralel aonometriát) speciális esetként megkaphassuk.
RészletesebbenA szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése
A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai
RészletesebbenDr. Égert János Dr. Molnár Zoltán Dr. Pere Balázs ALKALMAZOTT MECHANIKA
Dr Égert János Dr Molnár Zoltán Dr ere Blás ALKALMAZOTT MECHANIKA UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft Gőr, 010 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK ALKALMAZOTT MECHANIKA
RészletesebbenTengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet
Németh Gé djunktus Tengelyek lehjlásánk sámítás Okttási segédlet iskolci Egyetem Gép és termékterveési Intéet iskolc, 4. március. - - Tengelyek lehjlásánk sámítás A tengelyeket kéttámsú trtóként modelleve,
RészletesebbenStatika Feladatok 22/1
Sttik eldtok /. Vektornlíi. Vektor értelmeée, tuljdonági, megdá. Műveletek vektorokkl, külön hngúlt fektetve oráokr (klárrl vló, klári, vektoriáli, kétere vektoriáli, vege orá). (; 0; 5) [m]; ( ; 4; 0)
RészletesebbenEUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei
Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők
Részletesebben3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN
ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül
RészletesebbenXI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XI. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolosvár, 6. márcus 4-5. A PÉTRVÁR-I CSAVAR TAGJAI POZICIÓJÁNAK GHATÁROZÁSA KÉNYSZRGYNLTK SGÍTSÉGÉVL Gergel Attla-Levente Astract Ths paper refl presents a mathod
Részletesebben1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016
Részletesebben. Vonatkoztatási rendszer z pálya
1. Knemaka alapfogalmak. A pála, a sebesség és a gorsulás defnícója. Sebesség, és gorsulás lokáls koordnáá. Mogás leírása különböő koordnáa-rendserekben. A knemaka a mogás maemaka leírása, a ok felárása
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSEL, ELMOZDULÁSMÉRÉS
FLÜLTI FSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSL, LMOZDULÁSMÉRÉS Lbortóriumi mérési gkorlt getemi mesterképésben (MSc) rést vevő mérnökhllgtók sámár Össeállított: Acél Ákos egetemi tnársegéd 1. Silárdságtni
Részletesebben1. Algebra x. x + értéke? x
Alger I Feldtok Bonts fel két 0-nél ngo sám sortár követkeő sámokt: ) ) ) d) e) f) g) h) i) j) k) Alkíts lson foksámú polinomok sortává lái polinomokt: ) i) ) j) 7 ) k) d) l) 0 6 e) m) 0 6 f) n) g) o)
Részletesebben6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI
RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű
RészletesebbenHéj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok
Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot
RészletesebbenA statika és dinamika alapjai 11,0
FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenDr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN
Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN UNIVESITAS-GYŐ Nonprofit ft Gőr 9 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐ Írta: Dr Égert János Dr Nag Zoltán
Részletesebben(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.
SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan
RészletesebbenStatika gyakorló teszt II.
Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai
RészletesebbenIdeális kristályszerkezet február 27.
Ideális kristályserkeet 00. február 7. Térrács fglm: Kiterjedés nélküli pntk sbálys rendje térben. Elemi cell: térrács n legkisebb egysége, mely dtt serkeet vlmennyi gemetrii törvényserűségét mgán hrd.
RészletesebbenAGRÁRMÉRNÖK SZAK Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.
GRÁRMÉRNÖK SZK lklmott mtemtik II. félé Össefoglló feldtok I. Műeletek mátriokkl determináns meghtároás mátri foglm. Neeetes mátriok. Mátriok egenlősége. Műeletek mátriokkl (össedás sklárrl ló sorás mátriok
Részletesebben1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK MECHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg Ts; Trni Gáor mérnöktnár) Mtemtiki összefoglló, kiinduló feldtok Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri
Részletesebben2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:
Grm-Shmitortogonliáió. köetkeő független ektorokól Grm-Shmit móserrel állítson elő ortogonális áist!mj kpott ektorokól állítson elő ortonormált áist!. Normáljk kpott ektorokt: e mert e könne sámolás égett
Részletesebben11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)
RészletesebbenCél: elsőrendű feladatukat ellássák (védelem a természeti hatások ellen) erőhatásokat biztonsággal viseljék gazdaságosak legenek Eges szerk. elemek an
MECHNIK I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmének fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vag teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anagi kár, emberáldozat 1 Cél: elsőrendű
Részletesebbenb) A tartó szilárdsági méretezése: M
ZÉCHENY TVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNK TNZÉK 5 MECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidogot: dr Ng Zotá eg djuktus; ojtár Gerge eg Ts; Tri Gábor méröktár) 5 Rúdserkeet siárdságti méreteése: d kn kn kn m m m dott: kn
RészletesebbenAz M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege:
1. feladat Határozza meg a T i támadáspontú F i erőrendszer nyomatékát az A pontra. T 1 ( 3, 0, 5 ) T 1 ( 0, 4, 5 ) T 1 ( 3, 4, 2 ) F 1 = 0 i + 300 j + 0 k F 2 = 0 i 100 j 400 k F 3 = 100 i 100 j + 500
Részletesebben9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek
. Eponenciális és ritmusos egenletek, egenlőtlenségek Elméleti összefoglló H >, b>, és vlós számok, kkor + ( ) b ( b) H >, kkor z z ( ) ( ) f függvén szigorún monoton növekvő, míg h <
RészletesebbenKoordináta-geometria alapozó feladatok
Koordináta-geometria alapozó feladatok 1. Határozd meg az AB szakasz felezőpontját! (1,5 ; 3,5) (0,5 ; ) (6,5 ; 8,5) (4,5 ; ) (0,5 ; 1,5) (0 ; 0) (0 ; 8,5) (1 ; 1) ( 1,5 ; ) (3,5 ; 3) (0 ; 3) ( 1 ; 1,5).
RészletesebbenAtomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.
Aomfka előadás 4. lekromágneses sugárás 4. okóber. Alapkísérleek Ampere-féle gerjesés örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada ndukcós örvéne elekromos ér örvénessége mágneses
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEZET silárdságtn lpkísérletei III. Tist hjlítás 5.1. Egenes primtikus rúd tist egenes hjlítás 5.1.1. Beveető megjegések. Tist hjlításról besélünk, h rúd eg dott sks csk hjlításr vn igénbe véve. Másként
RészletesebbenFrissítve: Síkidomok másodrendű nyomatékai. Egy kis elmélet 1 / 21
Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki Eg kis elmélet 1 / 21 Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki 1. péld: Számítsk ki súlponti és tengelekre számított másodrendű nomtékokt! Megjegzés:
RészletesebbenMECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:
RészletesebbenY 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.
zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott
RészletesebbenEgzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban
gakt követketetés pol-fa Baes-hálókban Outlne Tpes of nference B method: exact, stochastc B purpose: dagnostc sngle-step, sequental DSS, explanaton generaton Hardness of exact nference xact nference n
Részletesebben12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,
RészletesebbenLineáris programozás 2 Algebrai megoldás
Lineáris progrmoás Algeri megoldás Késítette: Dr. Árhám István A lineáris progrmoási feldtok mátriritmetiki lkji A LP feldtok lgeri megoldás függ feldt típsától. Tekintsük át eeket! Normál feldt A ( )
Részletesebben(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MECHNIK - STTIK LKLMZTT MECHNIK TNSZÉK Elmélet kérdések és válaszok egetem alapképzésbe (Sc képzésbe) résztvevő mérökhallgatók számára () Mle esetbe beszélük tartós ugalomról?
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
RészletesebbenA vezeték legmélyebb pontjának meghatározása
A ezeték legméle pontjánk megtározás Elődó: Htiois Alen E 58. Vándorgűlés Szeged,. szeptemer 5. Vízszintes és ferde felfüggesztés - ezeték legméle pontj m / > < B Trtlom. Lángöre és prol függének A C m
RészletesebbenMATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM
MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM Felhsznált segédletek, példtárk:. Nemzetközi Elıkészítı Int. NEI. Összefoglló feldtgőjtemén ÖF. Szécheni István Fıiskol Távokt. SzIT. Mőszki Fıiskol Példtár MFP Szent
RészletesebbenGyakorló feladatok linearitásra
A Munkponti linerizálás, lineritási hib A Kidolgozott péld Gkorló feldtok lineritásr Az ábrán láthtó tngens mechnizmus tpintóját z lphelzetbıl távolsággl elmozdítv z emeltő szöggel fordul el. k Írj fel
Részletesebben6. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
6 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D rövidítés jelentése: két dimeniós A D feldtok köös jellemői: - két sklár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechniki menniség két helkoordinátától függ A D feldtok
Részletesebben1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg ts) Mtemtiki összeoglló Mátrilgeri összeoglló: ) Mátri értelmezése, jelölése: Mátri: skláris
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.
9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön
RészletesebbenMechanika. I. előadás február 25. Mechanika I. előadás február / 31
Mechanika I. előadás 2019. február 25. Mechanika I. előadás 2019. február 25. 1 / 31 Elérhetőségek, információk Tantárgy: Mechanika (GEMET266-ZD-B) Előadó: Dr. Lengyel Ákos József Elérhetőségek: Iroda:
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 008 0 Tartalomjegék. fejeet. tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések.. Függvének.3. másodrendű tenor fogalmának geometriai beveetése 5.4. Speciális
RészletesebbenA tiszta hajlítás fogalma. A hajlítás tipikus esetei a mérnöki gyakorlatban
13. HAJLÍTÁ I. A tist hjlítás foglm A rúd kerestmetsetére htó erőrendser eredője kerestmetseti síkn fekvő erőpár (másképpen: kerestmetset egetlen nemérus igénevétele hjlítónomték). A hjlítás tipikus esetei
RészletesebbenMAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.
MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált
RészletesebbenAz F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol
Sécheni István Egetem M saki Tudománi Kar lkalmaott Mechanika Tansék LKLMZTT MECHNIK () Mi a mechanika tárga? Elméleti kérdések és válasok MSc képésben réstvev mérnök hallgatók sámára nagi rendserek (testek)
Részletesebbeny x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x
SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM LKLMZO MECHNIK NSZÉK MECHNIK-REZGÉSN GYKORL (kdolgota: Fehér Lajos, tas m; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek Komle
RészletesebbenN-ed rendű polinomiális illesztés
ed rendű polinomiális illesztés 1 oldl Tegük fel, hog dottk vlmilen fiziki menniség függvénében mért értékek, zz mérési értékpárok, hlmz ( db mérési pont) A mérés mindig trtlmz vlmekkor bizontlnságot mért
RészletesebbenMechanika I. Statika
echanika I. Statika Zalka Károl 3 q 3 C 0 7 6 3 5 4 4 5 8 7 6 9 udapest, 08 Zalka Károl, 983-08, ásodik kiadás Szabad ezt a kiadvánt sokszorosítani, terjeszteni és elektronikus vag bármel formában tárolni.
RészletesebbenHÁZI FELADAT megoldási segédlet Relatív kinematika. Két autó. 2. rész
HÁZI FELDT megoldási segédlet Reltí kinemtik Két utó.. rész. Htározzuk meg, hogy milyennek észleli utóbn ülő megfigyelő z utó sebességét és gyorsulását bbn pillntbn, mikor z ábrán ázolt helyzetbe érnek..
RészletesebbenEgyüttdolgozó acél-beton lemezek
Egüttdolgozó cél-eton lemezek számítógées tevezése D. Köllő Gáo 1, Oán Zsolt, Godj Teodo 3, Muesn Olmu 4 1 Kolozsvá Műszk Egetem, PFT. Kolozsvá, 3 ALMAA Kft. Kolozsvá, 4 DUME Kft. Kolozsvá 1. Bevezetés
RészletesebbenA geometriai transzformációk egy speciális esete, a külső tájékozás
DIMENIÓK Mtemtk Kölemének II. kötet 4 A geometr trnsormáók eg seáls esete külső táékoás ávot Jóse MTA CSFK GGI vot@ggk.hu ÖSSEFOGLALÓ. A geometr külső táékoás rméteret ontok kékoordnátá és hoáuk trtoó
RészletesebbenMerev test mozgása. A merev test kinematikájának alapjai
TÓTH : Merev test (kbővített óraválat) Merev test mogása Eddg olyan dealált "testek" mogását vsgáltuk, amelyek a tömegpont modelljén alapultak E aal a előnnyel járt, hogy nem kellett foglalkon a test kterjedésével
RészletesebbenIdőszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.
4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;
RészletesebbenA végeselem programrendszer általános felépítése (ismétlés)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 1. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kdolgozta: Szüle Veronka eg. ts.) IX. előadás A végeselem rogramrendszer általános feléítése (smétlés) A végeselem
Részletesebben5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai
A ritmus foglm ritmus zonossági I Elméleti összefoglló H > 0 > 0 > 0 vlós számok és n tetszőleges vlós szám kkor 0 n n H > 0 > 0 > 0 vlós számok kkor H > kkor z f( ) kkor z f( ) függvén szigorún monoton
Részletesebbeny x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy,
SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM ALKALMAZO MECHANIKA ANSZÉK MECHANIKA-REZGÉSAN GYAKORLA (kdolgota: Fehér Lajos, eg ts; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
RészletesebbenVektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.
Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,
RészletesebbenNéhány szó a mátrixokról
VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop
RészletesebbenVektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük
Vektorlger VE Vektorlger Een részen vektorokt láhúzássl jelöljük Vektorlger VE Szdvektorok Helyzetvektorok (kötött vektorok) Az irányított szkszok hlmzán z eltolás, mint ekvivlenci reláció, áltl generált
Részletesebben2. Egyenletek I. Feladatok 1. a) b) c) d) 2. a) b) c) d) 3. a) b) c) d) e)
. Egenletek I. Feldtok. Oldj meg z lábbi egenleteket egenletrendszereket vlós számok hlmzán. ) b) ( ) ( ) 8 Klmár László Mtemtik Versen döntője 99. 8. osztál c) ( ) ( ) ( ) ( ) OKTV II. ktegóri. forduló
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét. , ahol ρ a sűrűség (ami lehet helyfüggő is), és M = ρ dv az össztömeg. ϕ=104,45 d=95,84 pm !,!
Fiika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét Tömegköéppont (súlpont) Pontrendser esetén a m i tömegű, r i helvektorú tömegpontok tömegköéppontja a tömegekkel súloott átlagos helvektor: = =, ahol M
Részletesebbenl.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA
l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA A kétváltozós függvének két vlós számhoz rendelnek hozzá eg hrmdik vlós számot, másként foglmzv számpárokhoz rendelnek hozzá eg hrmdik számot.
RészletesebbenPROJEKTÍV GEOMETRIA mobidiák könyvtár
Bácsó Sándor - Ppp Ildkó - Szbó József PROJETÍV GEOMETRIA mobdiá könyvtár Bácsó Sándor - Ppp Ildkó - Szbó József PROJETÍV GEOMETRIA mobdiá könyvtár SOROZATSZERESZTÖ Fzeks István Bácsó Sándor - Ppp Ildkó
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait.
modu: Kinematika Kinetika 4 ecke: Forgó tömegek kiegensúoása ecke céja: tananag fehasnáója megismerje a forgó tömegek kiegensúoásának eméeti aapjait Követemének: Ön akkor sajátította e megfeeően a tananagot
Részletesebben