6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI
|
|
- Valéria Jónás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű esetekre rendelkeésre állnak b) Általános eset: Probléma: Nem tudom, hog melik fesültségkoordinátát hasonlítsam össe a engedett fesültséggel! = Redukált fesültség: Olan fesültség, amel a pontbeli fesültségi állapotot tönkremenetel sempontjából egértelműen jellemi Redukált fesültség egenértékű fesültség össehasonlító fesültség ukált fesültség beveetésével a általános térbeli fesültségállapotot vissaveetjük a speiális egserű esetre ukált fesültség határoására különböő elméletek vannak - Coulomb elmélet: (kiejtése: kulomb) Eg fesültségi állapot akkor nem oko károsodást, ha a fesültségi állapotho tartoó legnagobb normál fesültség kisebb a anag sakítósilárdságánál Redukált fesültség: ( Coulomb) = ma (, ), ahol a legnagobb, a legkisebb főfesültség - ohr elmélet: (kiejtése: mór) Eg fesültségi állapot akkor nem oko károsodást, ha a fesültségi állapotho tartoó legnagobb és legkisebb főfesültség különbsége kisebb, mint a anag foláshatára / sakítósilárdsága Redukált fesültség: ( ohr) = ( ), ahol a legnagobb, a legkisebb főfesültség - Huber - ises - Henk elmélet: (kiejtése huber-mies-henki) Két fesültségi állapot akkor egformán veséles, ha a hoájuk tartoó torulási energia aonos Redukált fesültség (a négete arános a fajlagos torulási energiával): ( HH) = ( ) + ( ) + ( ), ahol,, főfesültségek, vag 8
2 ( HH) = ( ) + ( ) + ( ) + ( + + ) Húás nomás és egenes hajlítás N N h h l h tengel a kerestmetset simmetria tengele a és tengelek a kerestmetset ponti tehetetlenségi főtengelei esültségi állapot: = +, = 0 0 0, 0 0 = N h + Veséles pont: ahol a a maimális (e általában a kerestmetsetnek a tengeltől legtávolabb levő pontja, ahol a és aonos előjelű) Kör és körgűrű kerestmetsetű rudak húás nomása és savarása N N l rúd kerestmetsete kör, vag körgűrű lehet esültségi állapot: = 0 0 ϕ, Rϕ 0 ϕ Veséles pontok: a kerestmetset kerületén lévő pontok ( R= /) Redukált fesültség: = + + ϕ, β = Huber ises Henk ( HH ), - = + β ϕ, β = ohr - ( Coulomb) N =, ϕ = R p 8
3 Kör és körgűrű kerestmetsetű rudak hajlítása és savarása h h l rúd kerestmetsete kör, vag körgűrű lehet (Egenes hajlítás) esültségi állapot: R h ϕ =, = = 0 0 ϕ P Rϕ 0 ϕ esültségeloslás: h B Veséles pontok:, B h h aimális fesültségek: ma = =, ϕ ma = = K K p p Kör és körgűrű kerestmetset esetén: = K = K p p β = HH, Redukált fesültség: = + β ϕ, β = ohr = = B ( ) ( ) ma β = + β = + =, h ma ma ϕ ma K K K β = h + 8
4 5 erde hajlítás erde hajlítás esetén a nomatékvektor nem párhuamos egik ponti tehetetlenségi főtengellel sem = ( he he), tengelek a kerestmetset ponti tehetetlenségi főtengelei Tehetetlenségi főtengel: = = 0 erde hajlítás két egenes hajlítás superpoíiója (össege) esültségi állapot: = +, = 0 0 0, h h = Zérusvonal: = h h 0 = +, h = h - a érusvonal nem párhuamos a nomatékkal esültségeloslás: η érusvonal B Veséles pontok:, B (a kerestmetseten h érusvonaltól legtávolabb h lévő pontok) ξ η Nírás és hajlítás nírás rúdserkeeteknél általában hajlítással egütt lép fel nírás és hajlítás kapsolata: dh ( ) = T( ), h( ) h( = 0) T( ζ ) dζ d = ζ = 0 Köelítő oldás: a) úg sámítható, mint tista hajlításnál b), a kerestmetset ponti tehetetlenségi főtengelei ) a fesültségek a tengelen eg pontban metsődnek d) a tengellel párhuamos egenes mentén a állandó fesültségek kisámítása: 8
5 O = áll T T > 0 a ( ) ( ) T h =, ( ) ( ) T = a a iránából határoható Köepes nírófesültség: kö = 0 0 fesültségi tenor: = 0 0 sámítása téglalap kerestmetsetű rúdnál: T T ( ) = parabola, b =a b, ma = kö b T > 0 a sámítása kör kerestmetsetű rúdnál: ( ) d π =, ma T d d = = kö parabola, (, ) a () d ϕ T > 0 ϕ 7 Gakorló feladatok rudak össetett igénbevételeire 7 feladat: Húás-nomás és egenes hajlítás C 0 0 K B e e dott: = 80 kn, = 0 kn, e = 50 mm, = 00 Pa 85
6 eladat: a) B rúdsakas igénbevételi ábráinak rajolása b) esültségeloslás rajolása a K kerestmetseten ) fesültség határoása a C, és a pontokban d) tartó ellenőrése fesültségsúsra Kidolgoás: a) B rúd igénbevételi ábráinak rajolása: K B Veséles kerestmetset: a rúd B sakasa aonos mértékben veséles N [ kn] h [ knm] 0 0 b) esültségeloslás rajolása a K kerestmetseten: C N h ( ) = + = +, N = 00 kn=állandó, = 0 knm=állandó h Veséles pontok: a E sakas minden pontja aonos mértékben veséles E ) fesültség határoása a C, és a pontokban: kerestmetseti jellemők: = = 000 mm, = =, 9 0 mm fesültségek: N h ( ) = + = 00 0 = 50 Pa, N h ( C) = C + = = 000, 9 0 = 50 8, 5 =, 5 Pa, 7 N h ( ) = + = ( 0) = 000, 9 0 = , 5 =, 5 Pa d) tartó ellenőrése fesültségsúsra: 8
7 tartó silárdsági sempontból felel, ha a veséles kerestmetset veséles pontjában ma veséles pontokban a fesültség: ma = ( ) = ( E) =, 5 Pa tartó nem felel, mert a ma egenlőtlenség nem teljesül tt ma =, 5 Pa > = 00 Pa, tehát a tartó silárdsági sempontból nem felel 7 feladat: Húás-nomás és egenes hajlítás η ξ C m s,5 m B m dott: = 0 kn, = R 0 = 0 Pa, p, n = 5, 00-as selvén kerestmetseti jellemői sabvánból: = 8 m, ξ = 90 m, K ξ = 0 m eladat: a) BC rúd igénbevételi ábráinak rajolása, a veséles kerestmetset határoása b) esültségeloslás rajolása a veséles kerestmetseten, a veséles pont határoása ) tartó ellenőrése fesültségsúsra Kidolgoás: a) BC rúd igénbevételi ábráinak rajolása, a veséles kerestmetset határoása: η B C s N [ ] kn s T η [ kn] 0 0 s 80kNm hξ [ knm ] s Veséles kerestmetset: a B rúdsakas minden kerestmetsete b) esültségeloslás rajolása a veséles kerestmetseten: 87
8 P η Q η η η 00 ξ Veséles pontok: a PQ vonalsakas minden pontja ) tartó ellenőrése fesültségsúsra: egfelel a tartó, ha a veséles kerestmetset veséles pontjaiban: Rp 0, ma n veséles pontban a fesültség: ma = ma + ma, N hξ ma =, illetve ma = Kξ N h ξ Behelettesítve: ma Kξ = + = + = Rp 0, engedett legnagobb fesültség: = = Pa n tartó felel, mert ma, vagis 5, 8 < 9, + 579, = 58Pa, 7 feladat: Húás-nomás és savarás d B dott: = 5kN, = 0 kn, d = 80 mm, =, m, R p 0, = 80 Pa, n = 5, l eladat: a) igénbevételi ábrák rajolása, a veséles kerestmetset határoása b) fesültségeloslás rajolása a = l / helen, a veséles pontok határoása ) tartó ellenőrése fesültségsúsra Kidolgoás: a) igénbevételi ábrák rajolása, a veséles kerestmetset határoása: 88
9 N [ kn] 0 0 [ knm] B savaró nomaték nagsága: = =, 5= knm Veséles kerestmetset: a tartó minden kerestmetsete aonos mértékben veséles b) fesültségeloslás rajolása a = l / helen, a veséles pontok határoása: d Veséles pontok: a palást pontjai ( R = ) > 0 ) tartó ellenőrése fesültségsúsra: egfelel a tartó, ha a veséles kerestmetset veséles pontjaiban: 80 ma = = = 0 Pa n 5, d π 80 π Kerestmetseti jellemők: d π 80 π K p = = = 00, 5 0 mm fesültségi koordináták a palást pontjaiban ( R= /): N = = = 98Pa,, ma = = = 59, 8 Pa 50, 5 K p 00, 5 0 ma ohr serint: ma = ( P) = + β ma = tartó ohr elmélet serint felel, mert ma = 9, Pa < = 0 Pa teljesül ma Huber-ises-Henk serint: = = =,,, , 8 = 9, Pa ma = ( P) = + β ma =, , 8 = 0, 5 Pa tartó Huber-ises-Henk serint felel, mert 50 5 mm 89
10 ma = 0, 5 Pa < = 0 Pa teljesül 7 feladat: Csavarás és egenes hajlítás dott: eg körgűrű kerestmetsetű tartó veséles kerestmetsetének igénbevétele: = ( e + he) = (800e 00 e) Nm, valamint h d = d, = 80 Pa eladat: a) esültségeloslások rajolása a kerestmetset és tengele mentén, valamint a veséles pont(ok) határoása b) ukált nomaték határoása ) kerestmetset méreteése ohr elmélet serint Kidolgoás: a) esültségeloslások rajolása a kerestmetset és tengele mentén, valamint a veséles pont(ok) határoása: h =, h =, = p p Veséles pontok: - hajlításból a és B pont, B - savarásból a palást valamenni pontja, - hajlításból és savarásból egüttesen a és B pont veséles Tehát a kerestmetset méreteését a, vag B pontbeli ukált fesültségek figelembevételével kell elvégeni b) ukált nomaték határoása: == + β = ma h β + = K K p β + K h K = ohr serint β = : β = h + = Huber-ises-Henk serint β = : β = h + = ) kerestmetset méreteése ohr serint: tartó felel, ha ma, K + = Nm + =, Nm 90
11 Ebből K ivel = d, eért K méreteési egenlőtlenségből: ( d ) π ( ) d π 5 = = = d π d d = 5 π = 5, mm abvános külső átmérőt válastva ( 7-): 75 feladat: Húás-nomás és egenes hajlítás 5kN 00 C B 0 5 π 80 = 5, 7 mm, = 0 mm és d = 0 mm dott: kör kerestmetsetű kéttámasú tartó méretei és = R p 0, = 0 Pa, 5 E = 0 Pa eladat: a) CB rúd igénbevételi ábráinak rajolása, a veséles ke- restmetset határoása b) fesültségeloslás rajolása a veséles kerestmetseten ) tartó méreteése fesültségsúsra d) rúdban felhalmoott alakváltoási energia határoása Kidolgoás: a) CB rúd igénbevételi ábráinak rajolása, a veséles kerestmetset határoása: = 505, = 075kNm,, 5 kn 5kN 0,75 knm,5 kn C 5kN a = 0= 0, 75 B 0,, N [ kn] T, 5 [ kn] h [ knm] 5 0,5 0,75 knm 0,5 B 5, 5 b) esültségeloslás rajolása a veséles kerestmetseten: =, 5kN, B b = 0= 0, 0, 75, = 5kN,, = 0= 5+ B, = 5kN B Veséles kerestmetset a C + 9
12 Veséles pont: P P ) tartó méreteése fesültségsúsra: tartó felel, ha a veséles kerestmetset veséles pontjaiban ma h ma = ma + ma = +, K N d π d π a kerestmetseti jellemők: =, K = kerestmetseti jellemőket a méreteési egenlőtlenségbe behelettesítve: N h + E a d ismeretlenre néve harmadfokú egenlet d π d π harmadfokú egenlet oldása helett a tartót elősör sak hajlításra méreteük, majd a kapott méretet növelve hajlításra és húásra ellenőriük: h d π h 0, 5 0 d = =, 9 mm π 0 π átmérőre eg ennél nagobb sabvános d értéket ( 7-) válastva, legen: d = mm π Eel a átmérővel a kerestmetseti jellemők: π π K = = 580, mm, = = 8 7, 9 mm rúd ellenőrése húásra és hajlításra: N h , ma = + = + =, 9+ 09, =, 07 Pa K 07, , rúd felel, mivel ma, vagis, 07 < 0 = = 0788mm,, d) rúdban felhalmoott alakváltoási energia határoása: U = Uhú + Uhajl + Unír nírásból sármaó alakváltoási energiát elhanagolva: N h U = d d E + E = () l () l = N lcb lc 0 [ h (0)] [ h (0 )] E + E +, +, + 9
13 lcb (50) 00, + {[ h (0, )] + [ h (0, )] + 0} = + 5 E 07, , ( 05 0 ) ( ) + +, +, + 87, 9 0 0, 0 + (050), + (050), + 0 = 5 87, 9 0 =, 5 +, , 7 = 59, Nmm = 0,59 J 7 feladat: Csavarás és egenes hajlítás dott: d átmérőjű rúd igénbevételi B C ábrái és a rúd anagának = 0 Pa engedett h [ knm] fesültsége eladat: a) veséles kerestmetset h [ knm] határoása és a fesültségeloslás rajolása a vesé- les kerestmetseten b) ohr serinti ukált 8 [ knm] nomaték határoása a veséles kerestmetseten ) rúd méreteése ohr serint Kidolgoás: a) veséles kerestmetset határoása és a fesültségeloslás rajolása a veséles kerestmetseten: veséles kerestmetset: B (, ) fesültségeloslás érusvonala: h < 0 > 0 h h (, ) = 0 + = ivel =, eért a érusvonal h egenlete: = h kerestmetset veséles pontjai: - savarásból a R = d / pontok, - hajlításból a érusvonaltól legtávolabb levő két pont érusvonal párhuamos a h = he he nomatékvektorral egenes hajlítás h 9
14 b) ohr serinti ukált nomaték határoása a veséles kerestmetseten: β = ( h + h ) + = = 5, knm ) rúd méreteése a ohr elmélet serint: tartó felel, ha: ma d π veséles pontban a fesültség: ma =, K = K d π 5, 0 d = = 09, 8 mm π 0 π abvános ( 7-) d értéket válastva, a rúd átmérője: d = 0 mm 77 feladat: erde hajlítás dott: B rúd K kerestmetsetének méretei és igénbevétele: = (0 e 00 e) knm, a = 5 mm, b = 50 mm b eladat: a) fesültségeloslás rajolása és a veséles pontok határoása C a b) fesültségállapot határoása a, B és C pontokban ) érusvonal egenletének határoása Kidolgoás: a) fesültségeloslás rajolása és a veséles pontok határoása: esültségeloslás: B h h (, ) = + = + Veséles pontok a B és C C b) fesültségállapot határoása a, B és C pontokban: Kerestmetseti jellemők: K = = = 07 mm K = = = 508 mm b a kerestmetset igénbevétele ferde hajlítás: = 0 Nm, = 00 Nm h h 9
15 fesültség a kerestmetset tetsőleges P pontjában: = + h h P P esültségállapot a, B és C pontokban: h h h h ( ) = + = + = + =,8Pa, K K = Pa 0 0 8, ( ),8 [ Pa] h h h h ( B) = B + B = + = + =,5Pa, K K = Pa B 0 0, 5 ( B),5 B [ Pa] h h h h ( C) = C + C = = =,5Pa K K = Pa C 0 0, 5 ( C),5 C [ Pa] ) érusvonal egenletének határoása: =,5 = h h 0 + = h h K b = = 5 h h K a = =, 95
16 78 feladat: Eentrikus húás-nomás a dott: = N= 0 N, a =, m, b=,5 m, b E E = ( 08, ; 0, ; l) m, B = ( 00, ; ; ) m, l = m, C = ( 0050 ;, ; ) m, = ( 050, ;, ; ) m E E eladat: a) = 0 kerestmetseten a rúd igénbevételének, a kerestmetset jellemőinek, illetve a l, B, C és a pontokban a fesültségeknek a határoása C b) érusvonal egenletének a felírása és a veséles pont határoása B ) esültségeloslás rajolása a és a tengelek mentén, valamint d) kerestmetseten fellépő legnagobb fesültség határoása e) önsúlt figelembe véve a a) és d) feladat oldása, ha ρ = 800 kg/m Kidolgoás: a) = 0 kerestmetseten a rúd igénbevételének, a kerestmetset jellemőinek, illetve a, B, C és a pontokban a fesültségeknek a határoása: kerestmetset igénbevétele: N = = 0 N, = = 0 ( 0), = 0, Nm, 9 h h E = = 0 08, = 80, Nm E kerestmetset geometriai jellemői: = ab=, 5, = m, ba 5,, ab, 5, = = = 0m,, = = = 55m, N h h esültség sámítás: = + + = + +, N h h 0 ( ) = + + = = Pa, 0 9 N h h 0 80, ( B) = + B + B = +, 0 = 0, 55 0 =, 9= 5, 9Pa, 9 N h h 0 0, ( C) = + C + C = + 0, 5 0 = 0 0, 0 = +, = Pa,, 9 9 N h h 0 80, 0, ( ) = + + = +, 0 + 0, 5 0 = 0, , 0 =, 9 +, =, Pa
17 b) érusvonal egenletének a felírása és a veséles pont határoása: N h h = + + = + + = 0, érusvonal V N h E = =, E E h h E E 0, 0, 8 0, =, E, 0, 0, 55 Zérusvonal egenlete: = 0, + 0, 08 Veséles pont: V a kerestmetset érusvonaltól legtávolabb lévő pontja ) esültségeloslás rajolása a és a tengelek mentén: V d) kerestmetseten fellépő legnagobb fesültség határoása: N h h ma = ( V) = ( V) + ( V) + ( V) = + V + V, 0 80, 0, ma = + 5, + ( 0), =, 55 0, = 0, = 9, 8 0 Pa = 9, 8 Pa e) önsúlt figelembevéve a a ) és d ) feladat oldása: Terhelés a önsúlból: Ng = G = ρ g l ab= 800 0,, 5 = N igénbevételek: N = + N g = =, 77 0 N h -et és a h -t nem váltotatja a önsúl figelembevétele fesültségek: 97
18 N h h, 770 ( ) = + + = =, 58 Pa, 0 9 N h h, 770, 80 ( B) = + B + B = +, 0 = 0, 55 0 =, 58, 9 = 5, 98 Pa, 9 N h h, 77 0, 0 ( C) = + C + C = + 0, 5 0 = 0 0, 0 =, 58 +, =, 07 Pa, N h h ( ) = + + = 9 9, 77 0, 8 0, 0 = +, 0 + 0, 5 0 = 0, , 0 =, 58, 9 +, =, 8 Pa Veséles pont: váltoatlanul a V kerestmetseten fellépő legnagobb fesültség a határoása: N h h ma = ( V) = ( V) + ( V) + ( V) = + V + V,, 77 0, 8 0, 0 ma = + 5, + ( 0), =, 55 0, =, 58 0, = 0, Pa = 0, 098 Pa 79 feladat: Nírás és hajlítás b C a l dott: = ( 0 e )kn, a = 0 mm, b = 0 mm, l = 50 mm, C = 0 mm eladat: a) rúd igénbevételi ábráinak rajolása és a veséles kerestmetset határoása b) fesültségeloslások rajolása és a veséles pont(ok) határoása a veséles kerestmetseten ) fesültségállapot határoása a veséles kerestmetseten a, C és a pontokban d) ohr serinti ukált fesültség határoása a veséles pontokban Kidolgoás: a) rúd igénbevételi ábráinak rajolása és a veséles kerestmetset határoása: 98
19 l kn 0 0 h,5 T [ ],5kNm [ knm] B Veséles kerestmetset a befalaás hele: veséles kerestmetset igénbevétele: - tengel körüli hajlítás: h = 5kNm,, - iránú nírás: T = 0 kn kerestmetset tengelre sámított másodrendű nomatéka: ab 0 0 = = = 00, mm b) fesültségeloslások rajolása és a veséles pont(ok) határoása a veséles kerestmetseten: h B H =, C T ( ) T b C b = = J ( ) a K Veséles pontok: Hajlításból a BH és EG egenes pontjai, nírásból a tengel, aa a JK E a G egenes pontjai ) fesültségállapot határoása a veséles kerestmetseten a, C és a pontokban: h pontban: ( ) = 0, ( ) =, 5, 0 ( ) = 0 = 5 Pa 00, = Pa [ Pa] C pontban: T C ( C) = = b 00 0 = = 0, 8Pa, h 5, 0 ( C) = C = 0 = 8, Pa 00, = Pa C, 0 0, 8 8, 0,8 8, [ Pa] 99
20 pontban: ( ) = 0, T 00 ( ) = = = 7, 5Pa, = Pa C, 0 7, 5 0 7,5 [ Pa] d) ohr serinti ukált fesültség határoása a veséles pontokban = + β = + BH és EG egenes mentén sak hajlításból sármaó fesültség éb: ( =± b/ ) = 0 = ma = ( ) = 5Pa JK egenes mentén sak nírásból sármaó fesültség éb: ( = 0) = 0 = ma = ( ) = 7, 5= 75Pa kerestmetseten a ukált fesültség maimuma: ma = 5 Pa 70 feladat: Nírás és hajlítás dott: a kerestmetset méretei és = (5 e ) kn, 0 = ( e )knm öv C B eladat: a) fesültségeloslások rajolása 0 b) fesültségállapot, valamint a ohr serinti ukált fesültség határoása a kerestmetset, B, C és pontjá- 0 gerin ban 0 öv 0 Kidolgoás: a) fesültségeloslások rajolása: ξ ξ 00
21 T h ( ) T ( ) =, =, = a( ) a( ) Ebben a esetben h < 0 és T < 0 fesültség nílfolama a selvén köépvonala mentén foltonos ebből adódik ki a fesültség előjele eloslásban a sakadás abból adódik, hog a gerinben a = 0 mm, a övben pedig a = 0 mm kerestmetset sraffoott tartománaiban a fesültségek nagsága biontalan b) fesültségállapot, valamint a ohr serinti ukált fesültség határoása a kerestmetset, B, C és pontjában: másodrendű nomaték: = = 7, 5 0 mm - pontban: h 0 ( ) = 0, ( ) = = 5 = 9, Pa, 7, 5 0 T ( ) ( ) =, ( ) = = 000 mm, v = 0 mm, v ( ) = = 8, 9Pa, 7, , [ Pa] = Pa, 8, 9 0 9, 8, 9 8, 9 ( ) = + = 9, = 9, + 8, 9 = 00, 5 Pa - B pontban: h 0 ( B) = 0, ( B) = B = 5 = 5, 07 Pa, 7, 5 0 T ( B) ( B) =, ( B ) = 0 0= 00mm, v = 0 mm, v ( B) = = 5, Pa, 7,
22 0 0, 5 = Pa, B, 5 0 5, 07 ( B) = + = = 5, , 9 = 57, 9 Pa B 5, 5,07 [ Pa] - C pontban: T ( C) ( C) = 0 ( C) = = = 5, 07 Pa, a 7, ( C) = ( B) = 5, 07Pa, =, Pa, C C 0 5, 07 5, 07 5,07 5,07 ( C) = + = = 5, , 07 = 5, 8 Pa 5, 07 T ( ) - pontban: ( ) = 0, ( ) = 0, ( ) = a ( ) = , 5 = 75 mm, ( ) = = 79, 9Pa, 7, = , 9 Pa, 0 79, ,9 ( ) = + = = = 79, 9= 59, 8Pa kerestmetset veséles pontjai a tengelen vannak 79,9 5, [ Pa] [ Pa] 7 feladat: Nomás és egenes hajlítás dott: a = 0 mm, b = 0 mm, = ( 0 e ) kn, = ( e ) knm, Rp0, = = 90 Pa b a 0
23 eladat: a) rúd igénbevételeinek határoása b) érusvonal egenletének felírása ) esültségeloslás rajolása a és a tengelek mentén, illetve a veséles pontok határoása d) legnagobb fesültségek határoása e) ténleges bitonsági téneő határoása egoldás: a) rúd igénbevételei: rúd nomott: N = 0 kn rúd tengel körül hajlított: h = knm N < 0 < 0 b) érusvonal egenlete:,,, N h N = + = + = 0 = = mm h ) esültségeloslás a, tengelek mentén: Veséles pontok: a B oldalon lévő pontok h d) legnagobb fesültségek: N B = = 50 Pa, h a ( = a/) = = 50 Pa, ma = ( = a/ ) = = 00 Pa h e) ténleges bitonsági téneő: jell Rp0 Rp0 90 ma =, nt =, = =, n n 00 7 feladat: erde hajlítás b B ma dott: rúd K kerestmetsetének méretei és igénbevétele: = (0 e + 00 e ) Nm, a = 5 mm, b = 50 mm a C eladat: a) fesültségeloslás rajolása és a veséles pontok keresése b) fesültségállapot határoása a, B és C pontokban ) érusvonal egenletének határoása 0
24 egoldás: a) esültségeloslás és a veséles pontok: Veséles pontok a B és C B h < 0 C h > 0 b) esültségállapot a, B és C pontokban: h h h h ( ) = + = + =,8 Pa, K K h h h h ( B) = B + B = + =,5 Pa, K K h h h h ( C) = C + C = =,5 Pa, K K = Pa, 0 0 8, ) érusvonal egenlete: = h h 0 + = h h K b = =, K a =,5 h h = B Pa, 0 0, = C 0 0, 5 B =,5 C Pa 7 feladat: Húás-nomás, savarás P dott: = 7, 8 kn, = 0988, knm, d = 50 mm, G = 80 GPa, ν = 0, d eladat: 0
25 a) kerestmetset területének és poláris másodrendű nomatékának a határoása b) fesültségeloslás ábráolása és a veséles pont(ok) határoása ) P pontbeli fesültségi állapot határoása és semléltetése a elemi kokán d) főfesültségek és a ukált fesültségek határoása a P pontban e) alakváltoási állapot határoása a P pontban egoldás: a) kerestmetset területe és poláris másodrendű nomatéka: d π = = 9, 5 mm d π, p = =, 0 mm b) fesültségeloslás ábráolása és a veséles pont(ok) határoása: P Veséles pontok: Húásból veséles a kerestmetset valamenni pontja N = Csavarásból vesélesek a kerestmetset paláston lévő pontjai ϕ = R p Egüttesen húásból és savarásból vesélesek a kerestmetset paláston lévő pontjai ) P pontbeli fesültségi állapot határoása és semléltetése a elemi kokán: [ Pa = P = Pa, ] P N = = 0 Pa, = P == 0 Pa 0 p d) főfesültségek és a ukált fesültségek határoása a P pontban: 0 0 det 0 0 = ( ) = (0 ) 0 ± ± = 0,, = = főfesültségek: = 80 Pa, = 0, = 0 Pa Redukált fesültség Coulomb serint: = = 80 Pa Redukált fesültség ohr serint: = = 00 Pa, vag ( ) 00 = + = Pa 05
26 Redukált fesültség Huber-ises-Henk serint: = + =, Pa ( ) 95 e) alakváltoási állapot határoása a P pontban: P P ν G ν E =, = + + = 0 Pa, + ν ε = 880 G =, + ν ν ε = 08 0 G =, + ν, ε 0 0 0, ε γ ,, γ ε = =,, P 7 feladat: Eentrikus húás-nomás l b a ν ε = 08 0 G =, + ν, ν γ = G ν = =, + G dott: 7 =0 N = 0 N, ( 0, ; 0, ; l) m, a= m, b= m eladat: a) rúd igénbevételeinek és a kerestmetset jellemőinek határoása a = 0 kerestmetseten b) érusvonal egenletének felírása és a veséles pont határoása ) esültségeloslás a és a tengelek mentén d) kerestmetseten fellépő legnagobb fesültség határoása,, egoldás: a) rúd igénbevételei a = 0 kerestmetseten és a kerestmetset jellemők: pontban támadó erőt ukáljuk a kerestmetset súlpontjába: a kerestmetset igénbevétele nomás és ferde hajlítás: h 7 N = = 0 N, m h = = 0 Nm, h = = 0 Nm h m 0
27 kerestmetset geometriai jellemői: = ab= m, ba ab = = 0, 7 m, = = 07m, b) érusvonal egenlete és a veséles pont:,,,,,, N h h = + + = + + = 0, h N =, = 0, 555 h h V Veséles pont: V a kerestmetset érusvonaltól legtávolabb lévő pontja ) esültségeloslás a és a tengelek mentén: érusvonal h d) kerestmetseten fellépő legnagobb fesültség: ma = ( V) = ( V) + ( V) + ( V) = N h h = + V + V ma = Pa h 75 feladat: Nírás és hajlítás dott: rúd eg kerestmetsetének méretei és igénbevételei: = ( 0, 7e) knm, = ( e ) kn, a = 0 mm, b = 0 mm eladat: b a) fesültségeloslások rajolása és a veséles pont(ok) határoása b) fesültségkoordináták felírása a pontban a függvénében a ) ukált fesültség határoása ohr serint a veséles pontokban d) ukált fesültség határoása Huber-ises-Henk serint a veséles pontokban 07
28 egoldás: a) fesültségeloslások és a veséles pont(ok): kerestmetset igénbevétele: h = 07kNm, és T = kn h B C =, T ( ) T b b = = J a( ) K Veséles pontok: hajlításból a BC és EG egenes sakas pontjai, nírásból E a a tengel b) fesültségkoordináták a pontban a függvénében: h ab h ( ) =, =, ( ) = ab T ( ) b b b ( ) =, ( ) = + a = a a b T a T ( ) = = ab a b ) ukált fesültség ohr serint a veséles pontokban: = + β = + BC és EG egenes mentén sak hajlításból sármaó fesültség éb: = 0, h = ma = ma = 0 Pa ab JK egenes mentén sak nírásból sármaó fesültség éb: = 0 T = ma = = 0Pa d) ukált fesültség Huber-ises-Henk serint a veséles pontokban = + β = + BC és EG egenes mentén sak hajlításból sármaó fesültség éb: = 0, h = ma = ma = 0 Pa ab JK egenes mentén sak nírásból sármaó fesültség éb: = 0 T = ma = = 5, 98 Pa 08
29 7 feladat: Redukált fesültségek dott: silárd test P pontjában a fesültségi tenor érustól különböő elemei: = 0Pa, = 0Pa, = 90 Pa, = = 0 Pa eladat: (a) P pontbeli fesültségi tenor mátriának felírása (b) főfesültségek határoása () Huber-ises-Henk-féle, a Coulomb-féle és a ohr-féle ukált fesültség kisámítása Kidolgoás: (a) P pontbeli fesültségi tenor mátria: P = = Pa (b) főfesültségek határoása: E e = 0 őfesültségek határoása sajátérték feladat: ( ) ( ) e 0 0 ( 0- ) -0 e 0 = 0-0 ( 90- ) e 0 nemtriviális oldás léteésének feltétele: det E = 0 Karakteristikus egenlet: ( ) ( )( ) = 0 ( )( ) = 0 karakteristikus egenlet oldásai: 0 = 0 = 0 Pa, ( ) 0 ± Pa 0 00 = 0 = = 0Pa főfesültségek: = 0 Pa, = 0 Pa, = 0 Pa () Huber-ises-Henk-féle, a Coulomb-féle és a ohr-féle ukált fesültség: Huber-ises-Henk-féle ukált fesültség: ( HH ) = ( ) + ( ) + ( ), = + + = ( HH ) ( ), 9 Pa Coulomb-féle ukált fesültség: ( Coulomb) = = 0 Pa ohr-féle ukált fesültség: ( ohr) = = 0 ( 0) = 0 Pa 09
30 77 feladat: Redukált fesültségek dott: silárd test P pontjában a fesültségi tenor érustól különböő elemei: = 70 Pa, = 50 Pa, = 0 Pa, = = 0 Pa eladat: (a) P pontbeli fesültségi tenor mátriának felírása (b) főfesültségek és a fesültségi főiránok határoása () Huber-ises-Henk-féle, a Coulomb-féle és a ohr-féle ukált fesültség kisámítása Kidolgoás: (a) P pontbeli fesültségi tenor mátriának felírása: P = = Pa (b) főfesültségek és a fesültségi főiránok határoása: = őfesültségek határoása sajátérték feladat: ( E) e 0 ( ) e 0 0 ( 50 ) 0 e 0 = 0 0 ( 0 ) e 0 nemtriviális oldás léteésének feltétele,: det E = 0 karakteristikus egenlet: ( )( ) karakteristikus egenlet oldásai: 50 = 0 = 50 Pa, ( ) = 0 80 ± Pa = 0 = = 0 Pa főfesültségek: = 90 Pa, = = 50 Pa, = 0 Pa főfesültségi iránok határoása vissahelettesítés a lineáris algebrai egenletrendserbe: - = 90 Pa főfesültséghe tartoó e főirán határoása: ( ) e 0 0 ( 50 ) 0 e 0 =, 0 0 ( 0 ) e 0 egenletrendser oldása: 0e + 0e = 0, e = e 0e = 0, e = 0 0e 80e = 0, e = e e e 0 = e 0 0
31 egenletek nem függetlenek egmástól, íg a egik váltoót sabadon válasthatjuk Legen e =, ekkor e = 0, e = 0, 5 iránvektor : e = ( e + 0, 5e ) e ( e + 0,5e ) irán egségvektor: e = = = e + e = ( 0,89e + 0,7e) e + 0,5 5 5 Hasonló gondolatmenet alapján: = 50 Pa, e = ( e), e = ( e), = 0 Pa, e = ( e +e ), e = (-0,7 e+0,89e) sajátvektorok (fesültségi főiránok) semléltetése: e P 0,5 α e e e P α e 0 Pa e 90 Pa P e 90 Pa α 0 Pa e = o tgα = α =, 0,5 egjegés: e i, (i=,, ) és a e i egaránt főfesültségi iránok e és e főirán határoása után a e i főiránt úg vettük fel, hog a e, e, e vektorhármas jobbsodrású rendsert alkosson e = e e ) ukált fesültségek határoása: Huber-ises-Henk-féle ukált fesültség: ( HH ) = ( ) + ( ) + ( ), ( HH ) = ( 90 50) + ( 50 ( 0) ) ++ ( 0 90) = 87,8 Pa Coulomb-féle ukált fesültség: ( Coulomb) = = 90 Pa ohr-féle ukált fesültség: ( ohr) ( ) = = 90 0 = 00 Pa
12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,
Részletesebben(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.
SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan
Részletesebben10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
10.1. Ferde hjlítás 10. ECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr. Ng Zoltán eg. djunktus; ojtár Gergel eg. Ts.; Trni Gábor mérnöktnár.) dott: b 60 b 20 mm, mm, ( 40 j 120 k ) knm. Feldt: ) Htáro meg és sámíts
Részletesebben9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg
RészletesebbenMűszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása
Műsaki mechanika gakorlati példák. hét: Köös ponton támadó erőrendser síkban, kötélerők sámítása. ábrán látható G = 22 N súlerejű lámpát fújja a sél. Ennek hatására a kötél a függőlegestől β = 2 -ban tér
Részletesebben3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN
ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül
Részletesebbenl = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )
5. TIZTA HÚZÁ-NYOMÁ, PÉLDÁK I. 1. a) Határouk meg a függestőrúd négetkerestmetsetének a oldalhossát cm-re kerekítve úg, hog a függestőrúdban ébredő normálfesültség ne érje el a σ e = 180 MPa-t! 3 m 1 C
RészletesebbenTARTÓSZERKETETEK III.
TARTÓSZERKETETEK III. KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA + STABILITÁSI ELLENÁLLÁS 1 KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA 1.1 Csavarlukkal gengített köpontosan húott rúd 1. Egik sárán kapsolt köpontosan húott sögaél 1.
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEET silárdságtan alapkísérletei III. Tista hajlítás 5.1. Egenes primatikus rúd tista egenes hajlítása 5.1.1. Beveető megjegések.tista hajlításról besélünk, ha a rúd eg adott sakasa csak hajlításra
RészletesebbenMechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30
Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1
RészletesebbenAz összetett hajlítás képleteiről
A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra
Részletesebben9. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
9 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D ( két dimeniós ) feladatok köös jellemői: - két skalár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechanikai menniség két helkoordinátától függ 9 Sík alakváltoás (SA) a)
Részletesebben3. Szerkezeti elemek méretezése
. Serkeeti elemek méreteése.. Serkeeti elemek méreteési elvei A EC serint a teherbírási határállapotok ellenőrése során a alábbi visgálatokat kell elvégeni: - Kerestmetseti ellenállások visgálata, ami
RészletesebbenSTATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)
STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A
RészletesebbenY 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.
zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott
RészletesebbenA hajlítással egyidejű nyírás fogalma. Tipikus esetek a mérnöki gyakorlatban
24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ I. A hajlítással egidejű nírás fogalma M Ha a rúd eg kerestmetsetének nemérus níróigénbeételen kíül a nírásra merőleges hajlítónomaték-komponense is an, akkor a nírást hajlítással egidejűnek
RészletesebbenHéj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok
Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot
RészletesebbenAz F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol
Sécheni István Egetem M saki Tudománi Kar lkalmaott Mechanika Tansék LKLMZTT MECHNIK () Mi a mechanika tárga? Elméleti kérdések és válasok MSc képésben réstvev mérnök hallgatók sámára nagi rendserek (testek)
RészletesebbenDr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN
Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN UNIVESITAS-GYŐ Nonprofit ft Gőr 9 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐ Írta: Dr Égert János Dr Nag Zoltán
RészletesebbenMechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS
ZÉHENY TVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖ NORT É VLLOÉRNÖ R LLZOTT EHN TNZÉ ehanika ímű tantárg: TENGELYÉRETEZÉ felaat: őtengel méreteée feültégúra iolgoá: ott: eg körgűrű keretmetetű tartó (őtengel) veéle keretmetetének
Részletesebben6.8. Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek
68 Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek p y p S iinduló feltételeések: - állandó, - a súlyerő, - p p A silárdságtani állapotokat henger koordinátarendseren (H-en) írjuk le Forgás a gyorsulásól sármaó,
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok
Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje
RészletesebbenANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet
ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL Oktatási segédlet a Rugalmasságtan és Alkalmaott mechanika laboratóriumi mérési gakorlatokho a egetemi mesterképésben (MSc) réstvevő mérnökhallgatók
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 008 0 Tartalomjegék. fejeet. tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések.. Függvének.3. másodrendű tenor fogalmának geometriai beveetése 5.4. Speciális
RészletesebbenMűszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)
Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése
RészletesebbenA ferde hajlítás alapképleteiről
ferde hajlítás alapképleteiről Beveetés régebbi silárdságtani sakirodalomban [ 1 ], [ ] más típusú leveetések, más alakú képletek voltak forgalomban a egenes tengelű rudak ferde hajlításával kapcsolatban,
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenTerhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.
71 Síkbeli rácsos tartó Adott: A serkeet geometriai méretei A rudak átmérője: d = 4 mm A anag acél: 5 N E =,1 1, ν =,3 mm A terhelés: F1 = F = kn, F 3 = 4 kn F 1 A 6 5m F F 3 1 m B Feladat: a) A serkeet
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei I. Egyenes rúd húzása, zömök rúd nyomása
3. FEJEZET silárdságtan alapkísérletei I. Egenes rúd húása, ömök rúd nomása 3.. alapkísérletek célja Hétkönapi megfigelés, hog uganaon silárd test alakváltoásainak mértéke függ a testet terhelő erőrendsertől.
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖKI, INFRTIKI É VILLÉRNÖKI KR E C H N I K LKLZTT ECHNIK TNZÉK Elméleti kérdések és válasok mesterképésben (c) réstvevő mérnökhallgatók sámára 1 dja meg vektorok skaláris sorásának
RészletesebbenMECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)
ZÉHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT EHNK TNZÉK EHNK-ZLÁRÁGTN 1. hét gakorlati anaga (kidolgota : dr. Nag Zoltán eg.adjunktus, ojtár Gergel eg.tanársegéd) 1.1 feladat : Primatikus rudak össetett igénbevételei (
Részletesebbenσ = = (y', z' ) = EI (z') y'
178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.
9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Acélserkeetek méreteése Eurocode 3 serint Gakorlati útmutató Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovács auika, Varga Géa, Verőci Béla, Vigh L. Gergel (a Útmutató jelen késültségi sintjén a Tartalomjegékben dőlt
RészletesebbenÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK
ÍVHÍDODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, UERIKUS ÉS SZABVÁYOS EREDÉYEK Dunai Lásló * - Joó Attila Lásló ** RÖVID KIVOAT A Dunaújvárosi Duna-híd terveése kapcsán a BE Hidak és Serkeetek Tansékén végrehajtottunk
RészletesebbenStatika gyakorló teszt II.
Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai
RészletesebbenA szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése
A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai
RészletesebbenStatika gyakorló teszt I.
Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.
2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010)
MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
Részletesebben15. Többváltozós függvények differenciálszámítása
5. Többváltoós függvének differenciálsámítása 5.. Határoa meg a alábbi kétváltoós függvének elsőrendű parciális derivált függvéneit és a gradiens függvénét, valamint eek értékét a megadott pontban:, =
Részletesebben4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q
1 ZÉCHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT ECHNK TNZÉK. ECHNK-ZLÁDÁGTN GYKOLT (kidogot: dr. Ng Zotán eg. djunktus; ojtár Gerge eg. ts.; Trni Gáor mérnöktnár).1. rimtikus rúd hjítás: q q / 60 N / m 15 N 75 N m 1 m T
RészletesebbenLeggyakoribb fa rácsos tartó kialakítások
Fa rácsostartók vizsgálata 1. Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Leggakoribb fa rácsos tartó kialakítások Változó magasságú Állandó magasságú Kis mértékben változó magasságú
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008)
MŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
RészletesebbenSZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
RészletesebbenRUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK
RUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK SEGÉDLET 4 Bagi Katalin Bojtár Imre Tarnai Tibor BEVEZETÉS E a segédlet a BME Építőmérnöki Karán oktatott Rgalmasságtan című tantárg legfontosabb tdnialóit foglalja össe. Célja,
RészletesebbenMechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31
Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során
RészletesebbenStatika. Miskolci Egyetem. (Oktatási segédlet a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Bsc levelez½os hallgatói részére)
iskolci Egetem GÉPÉSZÉRNÖKI ÉS INORTIKI KR Statika (Oktatási segédlet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc levele½os hallgatói résére) Késítette: Sirbik Sándor, Nándori riges ½usaki echanikai Intéet iskolc,
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.
modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően
RészletesebbenMEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG
Dr. Óvári Gula 1 - Dr. Urbán István 2 MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KILKÍTÁS 3 cikk(soroatban)ben a merev sárnú repülőgépek veérsík rendserinek terveését és építését követheti nomon lépésről
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEZET silárdságtn lpkísérletei III. Tist hjlítás 5.1. Egenes primtikus rúd tist egenes hjlítás 5.1.1. Beveető megjegések. Tist hjlításról besélünk, h rúd eg dott sks csk hjlításr vn igénbe véve. Másként
Részletesebbenhajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.
5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó
Részletesebben5. Szerkezetek méretezése
. Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások
Részletesebben14. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor mérnöktanár.) Adott:, F F. y A
4 EHNK-SZLÁRDSÁGTN GYKORLT (kidogota: Tarnai Gábor mérnöktanár) 4 Statikaiag határoatan tartó igénbeéteeinek meghatároása: (astigiano téte) dott: m kn 4 5 mm N E 5 mm Statikai ismeretenek: tartó statikaiag
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Aélserkeetek méreteése Euroode serint Gakorlati útmutató rásos tartó síkja h t t r h t Serők: Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovás auika, Verői Béla, Vigh L. Gergel Verió: 9.9.. Tartalomjegék. Beveetés....
RészletesebbenA VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI
A VÉGESEEM-MÓDSZER AAPJAI A projekt címe: Egségesített Jármű- és mobilgépek képés- és tananagfejlestés A megvalósítás érdekében létrehoott konorcium réstvevői: KECSKEMÉI FŐISKOA BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI
RészletesebbenSzabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .
Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban
RészletesebbenA fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként
A fő - másodrendű nomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A Keresztmetszeti jellemzők című mappa első lakója eg ritkábban látható levezetést mutat be amel talán segít helesen elrendezni
Részletesebben9. modul: A rugalmasságtan 2D feladatai lecke: Vastagfalú csövek
9 modul: A ruglmsságtn D feldti 9 lecke: Vstgflú csövek A lecke célj: A tnnyg felhsnálój ismerje vstgflú csövek terhelését, el tudj késíteni csődigrmot, el tudj végeni vstgflú csövek silárdságtni méreteését
RészletesebbenFizika A2E, 1. feladatsor
Fiika AE, 1. feladatsor Vida Görg Jósef vidagorg@gmail.com 1. feladat: Legen a = i + j + 3k, b = i 3j + k és c = i + j k. a Mekkora a a, b és c vektorok hossa? b Milen söget ár be egmással a és b? c Mekkora
RészletesebbenEgy feltételes szélsőérték - feladat
Eg feltételes sélsőérté - feladat A most öveteő feladattal már régen találotam; most újra elővesem. Ami lepő, a a, hog a 80 - as éve elején történt találoás óta sehol nem uant fel, pedig jócsán hordo tanulságoat.
RészletesebbenIdőszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.
4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;
Részletesebbenaz eredő átmegy a közös ponton.
M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös
RészletesebbenA statika és dinamika alapjai 11,0
FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort
RészletesebbenF.I.1. Vektorok és vektorműveletek
FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg
RészletesebbenTöbbváltozós analízis gyakorlat, megoldások
Többváltozós analízis gakorlat, megoldások Általános iskolai matematikatanár szak 7/8. őszi félév. Differenciál- és integrálszámítás alkalmazásai. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek összes,
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenÍrja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6
Építész Kar Gakorló feladatok gakorlat Számítsa ki az alábbi komple számok összegét, különbségét, szorzatát, hánadosát: a/ z = i z = i b/ z = i z = - 7i c/ z = i z = i d/ z = i z = i e/ z = i z = i Írja
RészletesebbenMechanika II. Szilárdságtan
echanika II. Szilárdságtan Zalka Károl / q / B Budapest, 05 Zalka Károl, 05, e-kiadás Szabad ezt a kiadvánt sokszorosítani, terjeszteni és elektronikus vag bármel formában tárolni. Tilos viszont a kiadvánt
RészletesebbenSzerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása
Szerkezetépítés II. 014/015 II. élév Előadás / 015. ebruár 11. (szerda) 9 50 B- terem Szerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása előadó: Papp Ferenc Ph.D. Dr.habil eg. docens Szerkezetépítés II.
Részletesebben1. Lineáris transzformáció
Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 004 008 . FEJEZET tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések... Könapi tapastalat, hog a terméset jelenségei függetlenek a megfigelőtől. Várható tehát,
Részletesebben10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET
.. A MÁSODFOKÚ EGYENLET A másodfokú egenlet és függvén megoldások w9 a) ( ) + ; b) ( ) + ; c) ( + ) ; d) ( 6) ; e) ( + 8) 6; f) ( ) 9; g) (,),; h) ( +,),; i) ( ) + ; j) ( ) ; k) ( + ) + 7; l) ( ) + 9.
Részletesebben- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.
2 LPFGLK mechnk fk egk (klsskus) résterülete mechnk tárg: testek (ng pontok ng pontrendserek) heletváltottó mogásnk és eeket létrehoó htásoknk (erőknek) vsgált vsgált testek hlmállpot sernt besélhetünk:
Részletesebben- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.
LFGLK mechnk fk egk (klsskus) résterülete mechnk tárg: testek (ng pontok ng pontrendserek) heletváltottó mogásnk és eeket létrehoó htásoknk (erőknek) vsgált vsgált testek hlmállpot sernt besélhetünk: -
Részletesebben3. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) y P
SZÉCHEYI ISTVÁ EGYETEM LKLMZOTT MECHIK TSZÉK MECHIK-SZILÁRDSÁGT GYKORLT (idogota: dr ag Zotán eg adjuntus; Bojtár Gerge eg ts; Tarnai Gábor mérnötanár) Vastag faú cső húása: / d D dott: a ábrán átható
RészletesebbenAcélszerkezetek I. Gyakorlati óravázlat. BMEEOHSSI03 és BMEEOHSAT17. Jakab Gábor
Acélszerkezetek I. BMEEOHSSI0 és BMEEOHSAT17 Gakorlati óravázlat Készítette: Dr. Kovács Nauzika Jakab Gábor A gakorlatok témája: 1. A félév gakorlati oktatásának felépítése. A szerkezeti acélanagok fajtái,
Részletesebben8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltá eg adjuktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarai Gábor méröktaár) 8 Fesültségi állapot semléltetése Adott: Ismert eg silárd test potjába a fesültségi
RészletesebbenA tiszta hajlítás fogalma. A hajlítás tipikus esetei a mérnöki gyakorlatban
13. HAJLÍTÁ I. A tist hjlítás foglm A rúd kerestmetsetére htó erőrendser eredője kerestmetseti síkn fekvő erőpár (másképpen: kerestmetset egetlen nemérus igénevétele hjlítónomték). A hjlítás tipikus esetei
Részletesebben8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltán g adjunktus; Bojtár Grgl g Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 8 Fsültségi állapot smlélttés Adott: Ismrt g silárd tst pontjában a fsültségi állapot
RészletesebbenMegoldás: ( ) és F 2
. példa Határoa meg F F F erıkbıl álló erırendser F eredıjét annak F nagságát és e iránvektorát valamint a talajban ébredı F 0 támastóerıt! F = 0 N; F = 0 N; F = 0 N! F F F F e e N F = 5.5880 N = F. =
Részletesebbenb) A tartó szilárdsági méretezése: M
ZÉCHENY TVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNK TNZÉK 5 MECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidogot: dr Ng Zotá eg djuktus; ojtár Gerge eg Ts; Tri Gábor méröktár) 5 Rúdserkeet siárdságti méreteése: d kn kn kn m m m dott: kn
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét. , ahol ρ a sűrűség (ami lehet helyfüggő is), és M = ρ dv az össztömeg. ϕ=104,45 d=95,84 pm !,!
Fiika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét Tömegköéppont (súlpont) Pontrendser esetén a m i tömegű, r i helvektorú tömegpontok tömegköéppontja a tömegekkel súloott átlagos helvektor: = =, ahol M
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
Részletesebben1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016
Részletesebben11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)
Részletesebben1 2 φ6. φ10. l=4,0m α. x 5,0m. 5-x. Statikai váz: 5,0 m. 3,0 m. 60 2,940m +5, ,81 m. 1,05 3,81=4,0 m 0,5. T=2m². 3,00 m. 1 fm 0,5 = = = B = =
I. Központos húzás Központos húzás I I. Központos húzás a) Határozza meg az teher helét, hog a gerenda vízszintes maradjon! b) Számítsa ki a függesztő acélszálakban keletkező feszültséget és a szálak megnúlását
RészletesebbenProjektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria
Projektív ábráoló geometria, centrálaonometria Ennél a leképeésnél a projektív teret seretnénk úg megjeleníteni eg képsíkon, hog a aonometrikus leképeést (paralel aonometriát) speciális esetként megkaphassuk.
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
RészletesebbenA Nyomott-hajlított rudak
A.16-17. omott-hajlított ruda A.16.1. A nomott-hajlított eleme síbeli viseledése omott-hajlított elemene neveü aoat a sereeti elemeet, amelere egidejű hajlítás és nomás hat. Elvileg minden sereeti elem
RészletesebbenFelkészítő feladatok a 2. zárthelyire
. Silárdságani alapismereek.. Mohr-féle fesülségsámíás Felkésíő feladaok a. árhelire Talajok mehanikai jellemői Ado: =4 kpa, = kpa és = kpa, ovábbá ===. Sámísk ki a főfesülségeke és adjk meg a fősíkok
RészletesebbenKvadratikus alakok gyakorlás.
Kvadratikus alakok gakorlás Kúpszeletek: Adott eg kvadratikus alak a következő formában: ax 2 + 2bx + c 2 + k 1 x + k 2 + d = 0, a, b, c, k 1, k 2, d R (1) Ezt felírhatjuk a x T A x + K x + d = 0 alakban,
RészletesebbenFrissítve: Síkidomok másodrendű nyomatékai. Egy kis elmélet 1 / 21
Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki Eg kis elmélet 1 / 21 Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki 1. péld: Számítsk ki súlponti és tengelekre számított másodrendű nomtékokt! Megjegzés:
Részletesebben5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)
ZÉCHENY TVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANKA TANZÉK 5 MECHANKA-ZLÁRDÁGTAN GYAKORLAT (kidogota: dr Nag Zotá eg adjuktus; Bojtár Gerge eg ts; Tarai Gábor méröktaár) 5 Rugamas sá differeciáegeete (ehajás sögeforduás):
RészletesebbenTöbbváltozós függvények Riemann integrálja
Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Az integrál konstrukciója tetszőleges változószám esetén Deiníció: n dimenziós
Részletesebben6. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
6 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D rövidítés jelentése: két dimeniós A D feldtok köös jellemői: - két sklár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechniki menniség két helkoordinátától függ A D feldtok
RészletesebbenTéma: A szerkezeti acélanyagok fajtái, jelölésük. Mechanikai tulajdonságok. Acélszerkezeti termékek. Keresztmetszeti jellemzők számítása
1. gakorlat: Téma: A szerkezeti acélanagok fajtái, jelölésük. echanikai tulajdonságok. Acélszerkezeti termékek. Keresztmetszeti jellemzők számítása A szerkezeti acélanagok fajtái, jelölésük: Ádán Dulácska-Dunai-Fernezeli-Horváth:
Részletesebben= és a kínálati függvény pedig p = 60
GYAKORLÓ FELADATOK 1: PIACI MECHANIZMUS 1. Adja meg a keresleti és a kínálati függvének pontos definícióját! Mikor beszélhetünk piaci egensúlról?. Eg piacon a keresletet és a kínálatot a p = 140 0, 1q
RészletesebbenKétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által
Kétváltozós függvének ábrázolása síkmetszetek képzése által ) Ábrázoljuk a z + felületet! Az [,] síkkal párhuzamos síkokkal z c) képzett metszetek körök: + c, tehát a felület z tengelű forgásfelület; Az
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 005.október 5. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot
Részletesebben