csz22_csz12 skandi.qxd :49 Page 1 CIVIL SZEMLE

Átírás

1 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

2 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám, Németh Ferec Szer kesz tõ ség/editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Ro vatszerkesztõk/editors Olie szerkesztő/olie Editor Nizák Péter Bartal Aa Mária (Elméletileg) Csogor Aa (Társadalom és állam) Kákai László (Kitekités) Kiyik Margit (Kitekités) Márkus Eszter (Elméletileg) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a titkar@civilszemle.hu címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Civil Szemle Alapítváy Palócvilág Alapítváy Szociális és Mukaügyi Miisztérium ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fracia út 33. Tel./fax: (+36-1) szerkesztoseg@civilszemle.hu Felelõs kiadó Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Veres Dalma Tördelőszerkesztő Rácz György Készült az Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 3 TARTALOM ELMÉLETILEG Bartal Aa Mária MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? AZ ÖNKÉNTES MOTIVÁCIÓS LELTÁR (VOLUNTEER MOTIVATION INVENTORY) ADAPTÁLÁSA, FEJLESZTÉSE ÉS KIPRÓBÁLÁSA A MAGYAR ÖNKÉNTESEK KÖRÉBEN 5 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atal Attila AZ EURÓPAI KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA FELÉ JAVASLATOK AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSHEZ 35 Balogh Péter MULTIPLIKÁTOR CIVILEK? KÍSÉRLET A NONPROFIT SZFÉRA FEJLESZTÉSPOLITIKÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK EMPIRIKUS FELTÁRÁSÁRA 57 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Bíró Edre ÁLOM ÉS RÉMÁLOM (A TÁMOGATÁSI JOGVISZONYRÓL) 77 VILÁG-NÉZET Tarrósy Istvá ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN TANZÁNIAI ÉS KENYAI TAPASZTALATOK, GYAKORLATOK ÉS REFORMOK 113 VISSZAHATÁS A. Gergely Adrás RÓLUNK ÉS ÉRTÜNK KÁKAI LÁSZLÓ ÚJ KÖTETÉRŐL 135 SZERZÕINK 140

4 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 4

5 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 5 ELMÉLETILEG MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? Az Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar ökétesek körébe 1 Bartal Aa Mária 1. A emzetközi ökétesmotivációs-kutatások három korszaka és a motivációs faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete Motiváció alatt többyire a cselekvés, viselkedés ösztözőjét, kiváltóját, idítékát értik, bár a fogalom átfogó, eheze megragadható jellege miatt ics igazá ormatív meghatározása, sem a pszichológiába, sem pedig a szociálpszichológiába. A kü - löböző motiváció-értelmezések mást és mást hagsúlyozak, de az alapvető kulcsfogalmak mit például a folyamat jelleg, a szükséglet, viselkedés, cél és aktivitás majd midegyikbe felfedezhetők. (Józsa, 2007:25) A legközkeletűbb meghatározás szerit a motiváció azo folyamatok összessége, amelyek a viselkedések itezitást, meghatározott iráyt és lefolyási formát kölcsöözek, amelyek tehát, az egyéi aktivitások lefolyásáak föléredelt szakaszaikét jeletkezek. (Fröhlich, 1996:266) A motivációkutatások általába arra keresik a választ, hogy miért törtéik meg az adott viselkedés. Céljuk aak feltárása, hogy milye téyezők játszaak szerepet a cselekvés megidításába és a viselkedésbe, hisze ha sikerül megértei a háttérbe álló téyezőket, akkor a viselkedés befolyásolása is lehetővé válhat. A emzetközi ökétesmotiváció-kutatások három korszakát lehet megkülöbözteti. Míg kezdetbe, az as évekbe, az ökétes-motivációk vizsgálatát főkét pszichológiai megközelítésből tárgyalták, addig a '90-es évektől kezdve egyre ikább az iterdiszcipliáris kutatások váltak uralkodóvá, ötvözve a pszichológiai, szociálpszichológiai és főkét a szervezetszociológiai kutatások eredméyeit. Ezzel összefüggésbe módszertailag is egyre stadardizáltabbá vált az ökétesmotivációk kutatása: egyfelől a motivációs faktorok kialakításába, másfelől a kétvagy háromdimeziós motivációs modellek helyett mid ikább multifaktoriális modellekkel írták le az ökétesek motivációs bázisát. Jellemző volt továbbá, hogy kezdetbe CIVIL SZEMLE 2010/1 5

6 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 6 ELMÉLETILEG kismitás, egy-egy speciális ökétescsoportra vagy szervezetre iráyultak a motivációs vizsgálatok azaz agyító keresztül szemlélték a vizsgáladó jeleséget, és főkét az ökétesek ömeghatározását vették alapul. A későbbiek sorá a kaleidoszkopikus ézőpot jegyébe már agymitás, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek, kérdőíves megkérdezése vált domiássá Az első korszak: a két-három faktoros motivációs modellek Az ökétes-motivációk kutatásáak első korszakába a vizsgálatok arra fókuszáltak, hogy mikét lehet leíri és értelmezi az ökétesek motivációt két-három faktoros motivációs modellekkel. A hetvees évek elejé Pitterma (1973), illetve Tapp és Spaier (1973), majd és Howarth (1976) elsőkkét vizsgálaták az idős, ői és diák ökétesek motivációit. (Esmod Dulop, 2004:10) Az ökétesség belső idíttatás és/vagy meghívás az itrizik és az extrizik motivációk. A emzetközi ökétes-szakirodalomba (lásd Dekker, 2003) is széles diskurzus alakult ki arról, hogy meyibe az ökétes saját választása, belső idíttatása vagy a külső körülméyek, lehetőségek a meghívás befolyásolja azt, hogy milye tevékeységi területeke lesz valaki ökétes. Általáosabba: hoa eredek az emberi viselkedést befolyásoló motívumok? Az emberi viselkedést befolyásoló motívumok eredetére a behaviourista forradalom utái motivációkutatások a múlt század hatvaas-hetvees éveibe még dichotóm választ adtak az extrizik és itrizik jeleségek leírásával. Az itrizik motiváció ma legelfogadottabb meghatározása szerit egy tevékeység megkezdésére és folytatására való késztetés sokkal ikább a tevékeységbe lelt örömért, mit valamiféle cél elérése érdekébe törtéik. (Hidi, id. Józsa, 2007:30) Az extrizik (eszköz jellegű) motiváció olya késztetés, amely valamilye kokrét cél, yereség elérésére, esetleg elkerülésére iráyul, illetve más külső téyezők játszaak bee szerepet. A cselekvés ebbe az esetbe eszközjellegű, a cél elérését szolgálja, maga a tevékeység em feltétleül örömforrás. A korszellemek megfelelőe, Gidro 1978-as kutatásába megkísérelte az itrizik és az extrizik motivációs faktorokat azoosítai, és azt találta, hogy az ökétes muka céljai (pl. muka tapasztalat szerzése) és a jutalmak (pl. öbecsülés, társas kapcsolatok) legikább a korral változak: az idős ökéteseket a társas kapcsolatok, míg a fiatalokat a mukatapasztalatok motiválták ikább. (Esmod Dulop, 2004:11) Egy tevékeység sorá az itrizik és az extrizik motiváció egyidejűleg lehet magas, esetleg midkettő alacsoy vagy az egyik erőteljesebb lehet a másikál. Az utóbbi évtizedek kutatásaiba mid ikább előtérbe kerültek az extrizik és az itrizik motívumok ötvöződésére, egymásra ható működéséek, fejlődéséek itegrált vizsgálatára iráyuló kutatások. (Hidi Harackiewich, 2000) 6 CIVIL SZEMLE 2010/1

7 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 7 ELMÉLETILEG Az ökétesség mit segítő viselkedés az altruizmus egoizmus-modellek. A viselkedéspszichológiai szakirodalom az ökétességet a proszociális viselkedések között tárgyalja. Peer et al. (2005:11) meghatározása szerit a proszociális viselkedés a társadalom és/vagy egy társadalmi csoport jeletős szegmeséek azo cselekvése, ami más emberek általáos jólétére iráyul. A proszociális viselkedést tehát az, az alapvető szádék idítja el, hogy a cselekedet mások javát is szolgálja (pl. segítségyújtás, védelem, vigasztalás). Eredméye, a jólét, em az egyé saját haszára törtéik, haem mások, csoportok vagy a tarsadalom javára. Ugyaakkor meg kell jegyezi, hogy társadalmilag időbe és térbe meghatározott, hogy mi az a viselkedésforma, ami a másik ember, csoport javát szolgálja. A proszociális viselkedés egyik megyílváulása a kooperáció, amikor két vagy több ember dolgozik együtt a közös haszoért. A másik pedig segítő viselkedés, amikor a viselkedés eredméye mások haszára va. Ebből következőe az ökétességet a em viszoossági alapú segítségyújtás egyik formájáak tekitik, és az ilye cselekvést agyo sok esetbe az altruizmussal azoosítják. (Wright, 1985) A segítő viselkedésbe a szociális-társadalmi téyezők hatása a ormáko és a szociális mitáko keresztül jut kifejezésre. Karylowski (1980) a segítségadás ormáiak evezi a ormák azo csoportját, amelyek meghatározzák, hogy kik azok, akiket segítük, így például: a reciprocitás, az elosztás (az erőforrások, az igazság), a társadalmi felelősség ormái. Eze ormák beépülése oha egyéekét változik, de mideképpe hatak rájuk a szociális-kulturális miták. Az altruizmust a segítés legmagasabb formájakét értelmezi Bal-Tar és Raviv, (id. Vályi, 2008:105) amiek fő jellemzői, hogy ökétes, és szádékos, valaki másak az érdekébe, az igazságba vetett erkölcsi meggyőződés eredméyekét, külső jutalom elvárása élkül. Midlarsky és Khaa (id. Vályi, 2008:105) a segítő viselkedést egy kotiuumkét írják le, melyek egyik végpotjá az alacsoy, azaz a ormatív altruizmus áll, amit Batso (1991:111) az egoisztikus altruizmussal azoosított. A kotiuum másik végpotjára az öfeláldozó, az ökétes, az együttérző, valamilye morális ok, értékredszer vagy beállítódás alapjá álló altruizmust teszik, amelyet gyakra az empátia érzése kísér. (Lásd altruizmus empátia-modell, Batso, 1991) Az alturizmus értékelésével kapcsolatba mit elletétpár ige gyakra felmerül az egoisztikus szükségletek és viselkedés fogalma. Sutermeister (1966) meghökketőek tűő érvelésébe azt fogalmazza meg, hogy az egyé egoisztikus szükségletei a tudás, az elért eredméyek, a hatáskör, a függetleség, az öbecsülés, mások tisztelete, a társadalmi helyzet a szociális szükségletekél is fotosabbak. Állítása szerit a fiziológiai és a szociális szükségletek, ha egyszer kielégülést yertek, megszűek motivátorok lei. Ezzel szembe, ha egosztikus szükségleteiket ma kielégítettük, azok holap ismét újult erővel jeletkezek és ez a legfőbb megkülöböztető jegye eze szükségletekek és viselkedésekek. Nem szabad azoba elfeledkezi arról, hogy Maslow fotosak tartotta hagsúlyozi azt a paradoxot, hogy az ömegvalósító személy meghaladja az özés és az özetleség kettősségét: özetleek és altruisták (egy kutiuumo belül), de CIVIL SZEMLE 2010/1 7

8 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 8 ELMÉLETILEG másokál erősebbe él beük az egészséges tisztelet ömaguk irát is. (Józsa, 2007:35) A yolcvaas évekbe idultak meg azok a kétfaktoros modell-vizsgálatok, amelyek az altruizmus- és/vagy az egoizmus-skálá mérték az ökétesek motivációit. Frisch és Gerrald (1981) 455 amerikai vöröskeresztes ökétes saját meg - határozáso alapuló motivációs vizsgálata azt tárta fel, hogy ökétességükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus motivációk egyarát kimutathatók voltak. Későbbi kutatásába Frisch (1987) már 20 kérdésből álló skálát fejlesztett ki, amellyel diák-ökétesek motivációját vizsgálta és azt találta, hogy elköteleződésükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus, mid pedig a szociális motívumok is szerepet játszottak. Caa és Goldberg-Gle (1991) áttekitették és feldolgozták az addigi ökétesmotivációkkal foglalkozó elméleti kutatásokat és megállapították, hogy a korábbi vizsgálatok főkét leíró jellegűek voltak és kevéssé szisztematikus módszerek szerit valósultak meg. A megelőző motivációs-elemzések alapjá 28 kérdést állítottak öszsze, és létrehoztak egy Motivatio to Voluteer (MTV) skálát. Ezt 258 szociális szolgáltatások területé dolgozó ökétes és 104 em-ökétes körébe tesztelték. Eredméyeik révé azt a következtetést voták le, hogy az emberek em csak egy motiváció szerit dötik el ökétességüket tehát, az egoisztikus és az altruisztikus motivációk kombiációi határozzák meg egy ökétes motivációs készletét. Noha a Motivatio to Voluteer (MTV) skálát em fejlesztették tovább, de a vizsgálat eredméyei újabb alteratívákat mutattak meg az ökétesek motiváció-kutatásába A második korszak: A többfaktorú motivációs leltár a Voluteer Fuctios Ivetory kidolgozása 2 A kilecvees évek kutatásaiak másik iráya szité az addigi empirikus vizsgálatok elemzéséből igyekezett felállítai az ökétesség elsődleges motivációiak mérhető faktorait. A Clary és mukatársai (1992; 1998) által kidolgozott a Voluteer Fuctios Ivetory (VFI) új fejezetet yitott az ökétesek motivációs-kutatásába. A szerzők abból, a sokszor feltett kérdésből idultak ki, hogy egyes emberek miért áldozak időt és eergiát mások segítségére? Salamo és Aheier (1994) kutatási eredméyeire hivatkozva miszerit 1993-ba 89,2 millió ökétes volt az Egyesült Államokba, akiek közel egyegyede heti több mit öt órát töltött ökétes tevékeységgel, az ökétesek motivációi kutatásáak fotosságát hagsúlyozták. Megállapították, hogy a segítő magatartás régóta vizsgált területe a pszichológiáak, de az elemzések többsége ikább arra fókuszált, hogy a segítések milye körülméyei vaak, milye közvetle dötések előzik meg és mi a kutextusa, de kevéssé arra, hogy miért hozzák meg az emberek ezt a dötést és milye okok állak eze dötések hátterébe. 8 CIVIL SZEMLE 2010/1

9 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 9 ELMÉLETILEG Mideek alapjá Clary és mukatársai az ökétességet fukcioális ézőpotból közelítik meg: abból idulak ki, hogy az ökétes tevékeységek, amelyek bár agyo hasolóak tűhetek a felszíi motivációk és azok mögöttes folyamataiak diamikája révé, de ige külöbözőek lehetek a segítő magatartás fetartásába. (Clary et al., 1998:1516) Az ökétességre úgy tekiteek mit egy jeleségre és folyamatra, amelybe meghatározó szerepe va az attitűdökek, a meggyőződések, a társadalmi godolkodásak, a kapcsolatokak és em utolsó sorba a személyiségek. Clary és mukatársai (1998:1517) világosa külöbséget teszek a spotá segítség és a tervezett segítség között. Az ökétességet tervezett segítségkét (plaed helpig) defiiálják, mivel az összetettebb és külöbözőbb segítségyújtási forma, mit a spotá segítség ugyais, az ökétesek kiyílváítják akaratukat, és elkötelezettségüket, hogy másoko segítseek, amire a szabadidejükből áldozak időt. A VFI motivációs faktorai és teszteléséek eredméyei. Az ökétességhez vezető fukciók feltérképezéséhez kiidulási potul Katz (1960) és Smith et al. (1956; id. Clary et al., 1998) klasszikus, attitűd-teóriájáak azo elemeit haszálták fel, mit: az istrumetális (alkalmazkodási, haszoelvű fukció), az övédelmi, az értékkifejező és az ismereti fukció. Az alapvető motivációk elméleteire alapozva azt feltételezték, hogy ezek megtalálhatók az ökétesek motivációjába is, továbbá az övédelmi fukciót felbotották pozitív és egatív fuciókra. Eek alapjá Clary és mukatársai (1992; 1998) hat olya, a fukcioális teóriákból levezethető motivációs faktort dolgozott ki, amelyek hipotéziseik szerit, szerepet játszhatak az ökétességbe is. Ezek a következők: 1. Értékek (value): ezek segítik az ökétest tevékeységbe, illetve lehetőséget adak arra, hogy kiyílváítsa altruista, humaitárius értékeit. Az érték motivációak tehát, kifejező fukciója va. 2. Megértés (uderstadig): az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy olya új tapasztalatokat, tudást, skilleket szerezzük, amelyeket másképp em szerezheték meg. 3. Társadalmi (social): a társas kapcsolatok lehetőséget adak arra, hogy más személyekhez közelebb kerüljük. 4. Karrier (career): a foglalkozáshoz, a karrierhez szükséges skillek elsajátítását jeleti, és amelyet Katz istrumetális attitűd fukciójából vezettek le. 5. Övédelem (protective): elméletileg az egóhoz kapcsolódó fukciókkal függ össze. Célja az egót megvédei, megerősítei, illetve a bűtudat csökketése, abba az értelembe, hogy sikeresebbek, szerecsésebbek vagyuk másokhoz képest. 6. Öigazolás (ehacemet): az ömegbecsülés, mit védekező folyamat, az ego pozitív védelmét szolgálja, a személyes fejlődést segíti elő, öveli a segítőkészséget, és ezért ezt a motivációs állapotot fe is akarjuk tartai. CIVIL SZEMLE 2010/1 9

10 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 10 A kilecvees évektől végétől kezdve a kutatások tehát egyre ikább az ökétesmotivációkat felmérő kérdőív/leltár kidolgozására fókuszáltak be, Ausztráliába McEwi és D Arcy többlépcsős módszerta (fókuszcsoportok, yitott kérdések, pilot-study) utá alakította ki azt a yolc motivációs faktort, ami a VMI pilot-váltoelméletileg A motivációk fukcioális vizsgálatáak legléyegesebb üzeete, hogy a segítő viselkedést széles társadalmi és személyes motivációk támogatják. Sőt, Clary és mukatársai a fukcioális szemléletet ki is tágították a motivációk eredetéek iterakcioalista megközelítése felé, miszerit: az egyé motivációi a köryezet által adott lehetőségekkel együtt jeleek meg. A kutatás gyakorlati haszát abba látták a szerzők, hogy az ökétességet motiváló fukciókat az ökétesek rekrutációjába agyo fotos megerősítei. Ameyibe ismertek általába, és szervezeti szite, az ökétesek motivációi, úgy az ökétesség tartóssága is előrejelezhető. A Voluteer Fuctioal Ivetoryt öt lépésbe tesztelték és véglegesítették: külöböző szituációkba (az ökétesség orietációja, relevás előyei és az elégedettség mérésével), más-más korösszetételű ökétes és em ökétes csoportokba. A megkérdezéskor csak olya ökétes csoportokat vettek be a mitába, amelyek ökétessége stabil, megbízható és aktuális volt, mivel úgy vélték, hogy csak ezek alapjá vohatók le a motivációkra ézve relevás következtetések. Clary és mukatársai (1998:1525) a kutatás értékelésébe megállapították, hogy a felállított hat motivációs faktor érvéyesek mutatkozott az ökétesek motivációjáak mérésébe, illetve megbízhatóak és stabilak bizoyultak módszertailag is. A többszitű elemzések azt igazolták, hogy a faktorok em keveredek egymással és eek alapjá a VFI agy előyéek tartották, hogy az egyes motivációs faktorok egyekét is mérhetők. A szerzők hagsúlyozták, hogy a faktorokak a motivációs folyamat mérésébe relevás szerepük va, és a VFI-be felállított motivációs faktorok általába érvéyesek az ökétesmotivációkra, attól függetleül, hogy milye területe ökétes a vizsgált személy. A VFI agyo termékeyítőleg hatott a további motivációs vizsgálatokra, így pl. Omoto és Syder (2002) az ökétesség időtartama és a motívumok öszefüggését, Alliso és Okum (2002) a VFI megbízhatóságát tesztelte az ökétes motivációkra adott yílt kérdésekkel, továbbá Hafliger és Hug (2009) a motívumok és a meggyőző üzeetek közötti kapcsolatot vizsgálta Svájc fracia és émet yelvű katojaiba élő poteciális, egyetemista ökétesek körébe. A VFI-vel szembe a leggyakoribb metodológiai kritika az, hogy zárt kérdéseket haszálak (Alliso és Okum gyege korrelációt mértek a motivációs faktorok és az ökétességre adott yílt válaszok között), illetve problematikusak látják egyes szerzők (Hafliger Hug, 2009) a kísérletek kotrollcsoportjai közötti külöbséget A harmadik korszak: kaleidoszkópba a motivációk a Voluteer Motivatio Ivetory 10 CIVIL SZEMLE 2010/1

11 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 11 ELMÉLETILEG zatát alapozta meg. Ebbe a vizsgáladó faktorokat részbe a VFI-ből adaptálták (érték, karrier, reaktivitás), részbe újakat hoztak létre, úgy mit: a személyes fejlődésfaktor, (azaz ökétesség meyibe válik az egyé, a személyiség fejlődéséek részévé) az elismertség-faktor (a szervezet, a közösség felől jövő elismertségi igéy), a hedoisztikusak elevezett faktorba (az ökétes muka öröm-jellege és az, hogy a segítség másokak örömet okoz), valamit a szociális faktorba az ökétesség által létrejövő szociális iterakciók fotosságát akarták vizsgáli. A reciprocitás faktor kérdéseibe pedig azt próbálták meg méri, hogy az ökétesség meyibe cserebefektetés, amiért majd viszozást remél az ökétes. Eek alapjá, az ökétesek motivációját vizsgáló kérdőívet Voluteer Motivatio Ivetory-ak (VMI) evezték el. A VMI stadarizálást 2004-be Esmod és Dulop folytatta, amihez felhaszálták és részbe módosították a McEwi és D Arcy (2002) által felállított Voluter Motivatio Ivetory-t és a Clary, Syder és Ridge-féle (1992) Voluteer Fuctios Ivetory-t. Ugyacsak többlépcsős módszertara alapozva Esmod és Dulop (2004) kidolgozta azt a komplex, az ökétesek motivációiak differeciált mérésére alkalmas VMI-t, amely már 10 motivációs faktort tartalmazott. A felméréseket Nyugat- Ausztráliába összese 2444 ökétes körébe végezték el, amely az eddigi legagyobb ökétes motivációs vizsgálat volt. Az eredméyek szerit az ausztrál ökétesek körébe a legfotosabb motivációk az értékek, a reciprocitás és az elismertség (presztízs) voltak. A VMI módszertai kidolgozása. Esmod és Dulop kutatásáak célja ekkor már az volt, hogy egy olya leltárt alakítsaak ki, ami az ausztrál ökétesek motivációit méri. Módszertailag a vizsgálat öt szakaszból állt; 3 az első két szakaszba külöböző számú és átlagéletkorú ökétes körébe tesztelték a pilot-vmi-t (Az első csoport 101 főből állt, átlagéletkoruk 42 év (SD=17), 87%-uk ő volt, akik hetete 5,5 órát dolgoztak ökéteskét, míg a másik csoportot egy szervezet 152 ökétese jeletette hasoló demográfiai és ökétességi jellemzőkkel). Az első eredméyek többek között az egyes kérdésekél agyo magas, míg más kérdésekél a agyo alacsoy korrelációk, illetve a magas stadard deviáció szükségessé tették a pilot-vmi kérdéseiek átvizsgálást, illetve a kérdések prefixéek személyesebbé tételét ( I voluteer, because Ökéteskedem, mert ). A harmadik szakaszba, az ökétes meedzserek egy csoportjával folytatott kozultációk keretébe 43 kérdésre egészítették ki az eredeti VMI-t, amit már a következő vizsgálati fázisba két szervezet 344 ökétesével vettek fel. Az ökétesek átlag életkora 34 év volt (SD=17,8), 81%-uk ő volt és heti 4,5 órát végeztek ökétes mukát, illetve a többségük, hasolóa mit az első szakaszba, legalább egy éve volt ökétes. Az egyes motivációs faktorok megbízhatóságát mérő mutató, a Crobach-alpha, a kutatás ebbe a szakaszába az értékek faktorál: 0,58; a karrier fejlesztés faktorál: 0,748; a személyes fejlődés faktorál: 0,625; elismetség faktorál: 0,552; a társadalmi faktorál: 0,674 volt, ami azt mutatta, hogy eze faktorok mérési megbízhatósága jóak volt modható. Ugya- CIVIL SZEMLE 2010/1 11

12 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 12 ELMÉLETILEG akkor a reciprocitás faktoré alacsoy (0,365), míg a reaktivitás, valamit a hedoizmus faktoré már egatív (-0,1176) értékeket vett fel, ami egyértelműe utalt eze faktorok felülvizsgálatáak szükségességére. A egyedik szakaszba átalakított VMI 41 állításból állt, amelyet 12 szervezethez küldtek ki 1200 ökétest megkérdezve. Az egyes kérdéseket 5 potos Likertskálá kellett értékeli a válaszadókak, ahol, 1=em ért egyet és 5=agyo egytért volt. Az egyes faktorok léyegi tartalma a következő volt: 4 1. Karrier fejlesztés (career developmet): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy ez segít ekem a mukalehetőségek megtalálásába. 2. Személyes fejlődés (persoal-growth): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy az ökétesség segít abba, hogy jobba megértsem miről szól az életem. 3. Elismerés (recogitio): Úgy érzem, fotos, hogy az ökétességemért elis - me rést kapjak. 4. Öbecsülés (self-esteem): Ökéteskedem, mert az ökétességtől jobb emberek érzem vagyok. 5. Szociális kapcsolatok (social iteractio): Ökéteskedem, mert ez segít abba, hogy új barátokra tegyek szert. 6. Visszahatás (reactive): Az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy e kellje másokak átmei azo, ami é átmetem. 7. Reciprocitás (reciprocity): Ökéteskedem, mert úgy hiszem, hogy azt kapod vissza a világtól, amit adsz eki. 8. Vallás (religio): Ökéteskedem, mert az ökétesség az é vallási hitemmel összeegyeztethető. 9. Kormáyzat (govermet): Ökéteskedem, mert em hiszek abba, hogy a kormáyzat eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal. 10. Közösség (commuity): Ökéteskedem, mert em hiszem azt, hogy a helyi közösség eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal A egyedik szakaszba átalakított VMI kérdések megbízhatósági mérése azt mutta, hogy a egatív állítások (az érték, a karrier fejlődés, szociális iterakció faktoraiba) csökketették eze faktorok Crobah-alpha szeriti megbízhatóságát. Továbbá, a visszahatás (reactive) faktor esetébe mutatkoztak problémák, mivel az túl szűk tartomáyba mérte a lehetséges motivációkat, ezért a faktor bizoyos állításait át kellett alakítai. Az eredméyek az egyes motivációs faktorok csoportba redeződését mutatták, úgy mit: a személyes fejlődés, a visszahatás (reactive), az ömegbecsülés faktorokkal, míg a karrier, a szociális iterakciók és az öbecsülés faktorokkal. A vizsgálat módszertailag legérdekesebb része ez utá következett, amikor is a kutatás örödik szakaszába a VFI faktorokat és kérdéseket egyesítették a VMI faktoraival és kérdéseivel. Törtét midez abból a célból, hogy megézzék, mely faktorokak, illetve kérdésekek a megbízhatósága agyobb, és eek alapjá 12 CIVIL SZEMLE 2010/1

13 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 13 ELMÉLETILEG mely faktorok és kérdések fogják a végleges leltár részét képezi. A VFI esetébe módosították a prefixet a már tesztelt formára (Ökéteskedem, mert ), illetve 5 potos Likert-skálát alkalmaztak. Ezzel a módszertai lépéssel egy 70 kérdésből álló motivációs leltárt kaptak, amelyet három szervezet 778 ökétesével teszteltek. Az eredméyek szerit: a VFI faktorok között a legmagasabb átlagokat az értékek (4,09) és a megértés (3,36), míg a VMI faktorok esetébe a reciprocitás (3,88), elsimertség (3,58), személyes fejlődés (3,54), közösség (3,36) és az öbecsülés (3,35) kapták. A VFI és a VMI faktorok korrelációs elemzése egyfelől azt mutta, hogy a három újoa beemelt faktor, a közösség-, a kormáyzat- és a vallás-faktorok agyo alacsoy (0,13 0,06 közötti) korrelációt adtak ki, ezért a szerzők úgy dötöttek, hogy ezeket a faktorokat kihagyják az elemzésből. Továbbá, három esetbe a két ökétes motivációs leltár faktorai között pedig agyo magas volt a korreláció, mivel közel hasoló motivációkat mértek, más elevezések alatt. Ilyeek voltak: a VFI-karrier és a VMI-karrier fejlesztés, a VFI-öigazolás (ehacemet) és a VMIömegbecsülés (self-esteem), illetve a VFI-megértés (uderstadig) és a VMIszemélyes fejlesztés (persoal growth) faktorai. Eze faktorok más faktorokkal való korrelációi alapjá határozták meg, hogy az öbecsülés, a megértés és a személyes fejlesztés faktorok fogják a végleges leltár mérési elemeit alkoti. Esmod és Dulop úgy vélték, hogy a 10 faktorból álló, 44 kérdést tartalmazó ökétes motivációs leltár ami a két korábbi motivációs leltár faktoraiból állt össze komplexebb képet képes adi az ökétesek motivációiról. A végleges Voluteer Motivatio Ivetory égy faktort tartalmazott a VFI-ből (értékek, megértés, társadalmi és az övédelem) és hat faktort a kifejlesztett VMI-ből (karrier fejlesztés, elismertség, szociális iterakciók, reciprocitás, visszahatás, öbecsülés). Összegezve megállapíthajuk, hogy módszertailag mid a két ökétes motivációs leltár megalapozottak tekithető, a kidolgozott faktorok érvéyesek bizoyultak az ökétesek motivációjáak vizsgálatára. Elméletileg és módszertailag a VFI megalapozottabak modható, ugyaakkor a VMI ötvözi a VFI legjobb motivációs faktorait, differeciáltabba mér bizoyos ökétes motivációkat (lásd társadalmi szociális iterakció, vagy karrier fejlesztés, reciprocitás) és sokkal ikább gyakorlati orietációjú, azaz az ökétesmeedzsmeti szempotok is érvéyesültek az egyes motivációs faktorok kialakításakor. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéetét áttekitve jól látható, hogy az első kutatások a segítő viselkedés alapvető jellemzőiből idultak ki. A segítés legmagasabb formájakét defiiált altruizmus mit az ökétességet meghatározó motivációs téyező mérése mide vizsgálatba megtalálható, de a multifaktoriális elemzésekél (VFI és VMI) az érték-motiváció egy-egy elemévé válik. A kezdeti kutatások az egoizmust még az altruizmus elletét párjakét kezelik, majd a későbbi elemzésekbe részbe visszayúlva a maslowi értelmezéshez, CIVIL SZEMLE 2010/1 13

14 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 14 ELMÉLETILEG részbe az extrizik és itrizik motivációs kutatások új eredméyeire támaszkodva a karrier, az ömegvalósítás és az éitegritás védelmét jelető övédelem (protective) motivációs faktorok mérési része lett. A korai ökétesmotiváció-vizsgálatokba a társadalmi/szociális motivációk mérése még em külöül el, a VFI-be Clary és mukársai (1998) a társas kapcsolatok ormatív szerepére kocetráltak, míg Esmod és Dulop (2004) már ezt szétbotják a társas kapcsolatok ormatív fukcióiak, és a társas iterakciók faktorokra. Ameyibe az extrizik és az itrizik motivációk felől vizsgáljuk az ökétesek motivációak méréseit, megállapítható, hogy a multifaktoriális elemzések e tárgyba a Hidi és Haraskiewich (2000) által leírt itegratív szemléletet képviselik, oha az extrizik motivációkkal azoosítható faktorok (pl. karrier, övédelem, megértés, ömegvalósítás) émileg kisebb súllyal érvéyesülek az ökétes motivációs leltárakba. Az ökétes motivációs faktorokat vizsgáló két agy leltár összehasolítása azt mutatja, hogy az értékeket, a megértést, az övédelmet a társadalmi ormák szerepét és bár más tartalmi megfogalmazásba, de a karriert is mérő faktorokat alapvetőek tartják az ökétesek motivációjába, illetve differeciáltabba vizsgálja a VMI a társadalmi és a reaktivitás motivációs faktorokat. Úgy látjuk, hogy míg a VFI deklarálta fukcioális pszichológiai szempotból közelítette meg az ökétesek motivációiak vizsgálatát, addig a VMI ezt részbe megtartva, részbe módosítva (pl. karrier, visszahatás faktorok) szociálpszichológiai, illetve szervezetpszichológiai szempotokat érvéyesített olya faktorok beemelésével, mit a szociális iterakciók, az elsimertség és az öbecsülés. 2. A magyar ökétesmotiváció-kutatások eddigi eredméyei Az ökétes-motivációk vizsgálata a hazai ökéteskutatásokak is egyik sajátos területét jeletik részbe azzal a céllal, hogy teoretikusa leírják és értelmezzék az ökétesek motivációiak jellemzőit, és ezt összevessék demográfiai-társadalmi jellemzőkkel, részbe pedig, hogy kapcsolódjaak a emzetközi kutatási tredekhez. A témába végzett, első jeletősebb elemzés (Czike Bartal, 2005:28 29) a szervezetekhez kötődő ökétesek motivációi alapjá három hipotetikus csoportot külöböztetett meg: a régi, az új, és a vegyes típusú ökétességet. Módszertailag a csoportosítás alapját yolc kategória képezte, melyekből a 150 megkérdezett ökétesek a három legjellemzőbbet kellett kiválaszatia. A yolc kategória a szegéyeke való segítés, a vallás, hit fotossága, az erkölcsi kötelesség, a közösséghez tartozás, tapasztalatszerzés, a kihívás, szakmai fejlődési lehetőség, a szabadidő haszos eltöltése, és az új barátok szerzése közül az első égy kategóriát a régi típusú ökétesség, míg a további égyet az új típusú ökétesség motivációs jellemzőikét sorolta be Czike Klára. Ameyibe az ökétes motivációi mid a régi, mid az új típusú motivációs kategóriákból is tartalmazott válaszokat, akkor azokat vegyes típusúak értékelte. (Czike Bartal, 2005:35) 14 CIVIL SZEMLE 2010/1

15 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 15 ELMÉLETILEG 1. ábra. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete FAKTOROK ADAPTÁCIÓK SZERZ K/VIZSGÁLATOK altruizmus-empátia Tapp Spaier, 1973; Frisch Gerrald, 1981; Batso, 1981 egoizmus Frisch Gerrald, 1981 társadalmi/szociális (orma, kapcsolatok) Frisch, 1987 érték megértés társadalmi karrier övédelem öigazolás érték megértés társadalmi karrier fejl dés övédelem elsimertség McEwi D Arcy, 2002 szociális iterakciók McEwi D Arcy, 2002 reciprocitás McEwi D Arcy, 2002 reaktivitás öbecsülés McEwi D Arcy, 2002 személyiségfejl dés McEwi D Arcy, 2002 hedoisztikus McEwi D Arcy, 2002 VFI Clary Syder Ridge et al., 1992, 1998; Smith et al., 1956; Katz, 1960 alapjá VMI Esmod Dulop, 2004 CIVIL SZEMLE 2010/1 15

16 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 16 A szociális szervezetek körébe mért eredméyek szerit a régi típusú ökétesség motivációi a 35 év feletti, házas, több gyermekkel redelkező magasabb iskolai végzettségű őkre, míg az új típusúé a 26 év alatti, egyedül álló, gyermektele férfiakra és őkre volt ikább jellemző. A szervezeti szitű eredméyek azt mutatták, hogy a régi típusú ökétes motivációk főkét az adomáyozó szervezetek, míg az új típusúak az állam/ökormáyzati-közeli szervezetek, valamit a vegyes típusúak a bázisközeli szervezetek ökétesei körébe voltak regisztrálhatóak. (Czike Bartal 2005:94 95) A lakossági adomáyozást és az ökétes tevékeységet felmérő 2004-es országos a 14 évél idősebb épességre kiterjedő reprezetatív kutatásba (Czike Kuti, 2006) az ökétesség motivációak mérésére már 18 állítás szerepelt, amelyeket az egyetértés és az egyet em értés szerit 5 potos Likert-skálá kellett értékelie a válaszadókak. Czike Klára fiomította a korábbi motivációs kategóriák elevezéseit, így itt már hagyomáyos és új típusú ökétességről tesz említést. A 18 motivációs kategóriából az eredméyek szerit a hagyomáyos típusú ökétesseget legikább olya motivációk jellemezték mit: a jó érzés segítei (89%), továbbá a családi idíttatás (60%), a közösséghez kapcsolódás (54%), illetve az ismerősök példája (39%), valamit a hála érzése (34%). Ezzel szembe az új típusú ökétesség főkét az egy korét cél elérése (54%), a szabadidő haszos eltöltése (52%), a tapasztalatszerzés (46%), valamit az öismeret (35%), illetve a szakmai fejlődés (28%) és a jó mukahely lehetősége (4%) motivációs kategóriáival volt leírható. (Czike Kuti, 2006:45) Az ökétes-motivációk demográfiai-társadalomstatisztikai változók szeriti vizsgálata azt mutatta, hogy az új típusú ökétesség motivációit legikább kor szerit (21 60 éves korosztály) lehet meghatározi, míg a em és az iskolai végzettség alapjá markás összefüggés em volt kimutatható a reprezetatív mitába. A hagyomáyos típusú ökétességhez sorolt motivációkat főkét a 35 év feletti és az alacsoy iskolai végzettségű válaszadók körébe találták jellemzőek. Az eddigi, hazai ökétesmotivációs-kutatások, mit látható, oha több téyező meté vizsgálták, de alapvetőe kétdimeziós megközelítést alkalmaztak az ökétesek motivációjáak értelmezésekor. Továbbá, heurisztikus megközelítésekből táplálkoztak, és ráadásul ahogy Czike Klára is megállapítja az új és hagyomáyos típusú ökétesség csak részbe (volt) igazolható a reprezetatív mitá. (Czike Kuti, 2006:48) Ahogy a emzetközi motivációkutatások eredméyeiből is láthattuk, az ökétesek motivációi em ragadhatók meg teljességgel csak több dimeziós vizsgálatok alapjá és az erőse értéktelített hagyomáyos és új motiváció kategorizációk em yújtottak az ökéteseket foglalkoztató szervezetek számára olya, jól kézzel fogható módszereket, amelyekkel ökéteseik motivációját téylegese is méri tudták vola. Márpedig az ökétes-meedzsmetbe az ökétesek rekrutációjáál, elhelyezéséél és megtartásáál redkívül fotos lee mid a poteciális, mid pedig a már ökétes mukát végzők motivációiak ismerete mit kiegészítő módszer és eszköz. Ugyais, eek felhaszálásával a szervezetek testreszabottabb és célzottabb üzeetekkel tudák ökéteseiket megtaláli, száelméletileg 16 CIVIL SZEMLE 2010/1

17 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 17 ELMÉLETILEG mukra megfelelő tevékeységeket yújtai, valamit olya atmoszférát biztosítai, amelybe az ökéteseik elégedettek és hosszabb távo is vállalják az ökétességet. Mideek fotosságát az is erősíti, hogy a legújabb adatok szerit (EVS, 2008) a szervezeteket ökétes mukával segítők száma a korábbi adatokhoz képest (Czike Kuti, 2005) emhogy em őtt, haem közel 20 ezer fővel csökket ba a felőtt korú épesség 10,8%-a ember végzett formális keretek között ökétes mukát. 3. A kutatás céljai A fetiekből következőe jele kutatásba, amelyek tárgya a hazai ökétesek motivációiak vizsgálatára és mérésére alkalmas kérdőív módszertai kidolgozása volt, égy fő cél megvalósítását tűztük ki: 1. Az Esmod és Dulop (2004) által kidolgozott, ausztrál Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory, VMI) adaptálását. Az adaptálásra azért a VMI-t választottuk, mert úgy láttuk, hogy ez az Ökétes Motivációs Leltár ötvözi az eddigi emzetközi motivációs kutatások előyeit, és jól kidolgozott faktorait. Ez, az ökétesek motivációit mérő vizsgálati módszer, szemléletébe iterdiszcipliárisabbak mutatkozott, mit a korábba kifejlesztett Voluteer Fuc tioal Ivetory (Clary, 1992) és sokkal ikább az ökétes gyakorlatra kocetráltabbak ítéltük meg. 2. A magyar yelvre adaptált VMI fejlesztését további, három további motivációs faktorral, úgy mit: a vallási, a helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorokkal. A vallás motivációs faktor beemelését a vizsgálatba az idokolta, hogy az eddigi, hazai ökétes kutatások (Czike Kuti, 2005; Bartal, 2009) eredméyei szerit az ökétesek agyobb valószíűséggel kerülek ki a magukat vallásosak tartók csoportjából, mit a em ökétesek. A helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorok kidolgozásakor a heterogeitásteória (Weisbrod, 1975) azo tételéből idultuk ki, hogy a oprofit szervezetek a piaci és kormáyzati/ökormáyzati szektorok kudarcai reagálva helyettesíthetik, korrigálhatják vagy kiegészíthetik a közjavak iráti szükségleteket. Úgy véltük, hogy helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati kudarcok/hiáyok észlelése emcsak a oprofit szervezetek alapításába lehet relevás motiváció, haem az ökétesség vállalásába is. 3. Többlépcsős módszerta alapjá, az ökétesek tevékeység tekitetébe homogé (121 fő) és heterogé (89 fő) mitájá vizsgáljuk és teszteljük a 13 motivációs faktor mérésére 53 állítást tartalmazó, adaptalált és kiegészített motivációs kérdőívet, illetve aak megbízhatóságát. 4. Végezetül céluk volt, hogy az eredméyek alapjá egyfelől, új és differeciáltabb megközelítést vigyük a hazai motivációs kutatásokba, meghaladva az eddigi kétdimeziós szemléletmódot. Másfelől az ökétes gyakorlat számára egy CIVIL SZEMLE 2010/1 17

18 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 18 ELMÉLETILEG olya módszertai segédeszköz alapjait rakjuk le, amelyek felhaszálásával a szervezetek hatékoyabbá tehetik ökéteseik rekrutációját, megtartását és foglalkoztatását. 4. A kutatás módszertaa és eredméyei Voluteer Motivatio Ivetory magyar adaptálásáak módszertai kidolgozása hasolóa az eddigi ökétes-motivációs vizsgálatokhoz többlépcsős módszerta alkalmazását követelte meg. Tesztelési szakasz. Mivel egy agol yelvű kérdőívről/leltárról volt szó, ezért először a fordítási, yelvi és a kulturális külöbségekből fakadó tartalmi, értelmezési problémákat kellett kiszűri. Első lépésbe a lefordított kérdőívet tartalmi, értelmezési szempotból teszteltük az ökétesekkel foglalkozó mukatársak körébe. Javaslataik alapjá yelvi, megfogalmazásbeli javításokat tettük. Az egyik ilye változtatás, a motivációs kérdéseket bevezető prefix esetébe törtét meg. A kozultációk sorá az a véleméy született, hogy az ökéteskedi kifejezés egyfelől yelvileg ehézkes, másfelől em orietálja a megkérdezett személyt arra, hogy a felvétel sorá ökétes tevékeységéek okaira kérdezük rá. Eek alapjá a motivációs faktorokat vizsgáló állítások prefixét az Azért végzek ökétes mukát, mert kifejezésre változtattuk, ahol ez szükséges volt. A Voluteer Motivatio Ivetory kiegészítése új motivációs faktorokkal. Módszertailag a kutatás következő lépése volt, hogy az Esmod Dulop-féle (2004) Voluteer Motivatio Ivetory-t kiegészítettük három újabb a vallás, illetve a helyi közösségi és a kormáyzati kudarcra (Weisbrod, 1975) reflektáló motivációs faktorral, illetve az ezeket mérő kérdésekkel. A vallás motivációs faktor méréséhez három állítást fogalmaztuk meg, amelyek közül kettővel a vallási meggyőződés meglétéből, illetve em létéből fakadó motivációkat, a harmadikkal a vallásos hitélet által motivált ökétességet kívátuk méri. Mid a helyi közösségi/ökormáyzati, mid a kormáyzati hiáyokra reflektáló motivációs faktorok esetébe az ökétességi területe tapasztalt források és támogatások hiáyára, valamit az ezekből következő ötevékeységre mit motiváló téyezőkre kérdeztük rá. Meg kell jegyezi, hogy a commuity értelmezése az agol yelvbe egyarát jelöli a helyi közösséget és a mi fogalmaik szeriti helyi öigazgatást, az ökormáyzatot is. Ezért az ebbe a fázisba megkérdezett két szervezet közül az egyikek kiküldött kérdőívekbe a helyi közösségre voakozó kérdésekél a helyi ökormáyzat kifejezést haszáltuk, így tesztelve a megfelelő kifejezés haszálatát. A további cél az volt, hogy megvizsgáljuk, a három, új a vallás, helyi közösség, a kormáyzat kudarc motivációs faktor, illetve az ezzel kapcsolatos állítások meyyire korrelálak a többi motivációs faktorral, igazolódik-e az a hipotézis, hogy a magyar ökétesek egy csoportjáak motivációiba ezek relevás motivációs téyezők. 18 CIVIL SZEMLE 2010/1

19 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 19 ELMÉLETILEG Az így kialakított próba-kérdőívet 40 fő külöböző életkorú és iskolai végzettségű ökétes körébe teszteltük. Az első próbakérdezés eredméyei alapjá korrigáltuk a kérdőív egyes értelmezési problémáit, majd véglegesítettük az 53 állítást tartalamzó kérdőív első változatát. Meghatároztuk a korábbi motivációs leltárok hiáyait pótolva, hogy az egyes faktoroko belüli állítások milye motivációs itemeket mérek, azért, hogy világosa lássuk ezek célját, a köztük lévő tartalmi, értelmezésbeli külöbségeket. (1. táblázat) Az adaptált ökétes-motivációs kérdőív felvétele és módszertai kiértékelése a homogé mitába. Az ökétesekek kiküldött kérdőív három fő részből állt: Az első rész az ökétesek demográfiai, társadalomstatisztikai (em, életkor, családi állapot, gyermekek száma, lakóhely típusa, iskolai végzettség, foglalkozási helyzet és foglalkozás, az eltartottak száma, vallásosság és felekezeti hovatartozás, szülők iskolai végzettsége, illetve havi jövedelem) adatait, a második rész azokat az ökétességgel kapcsolatos (a jelelegi ökétesség helyét, települését, idejét, a tagsági viszoyait, az ökétességgel kapcsolatos dötés idejét, valamit az ökétesség gyakoriságát) jellemzőket vizsgálta, amelyek összefüggésbe lehetek a motivációkkal. A kérdőív harmadik része a 13 motivációs faktor mérésére 53 kérdést tartalmazott, amelyet a válaszadókak 5 potos Likert-skálá kellett értékeliük, ahol 1 = agyo em ért egyet, 5 = agyo egyetért volt. A kutatás eze szakaszába két külöböző tevékeységi területe működő, elismerte ökéteseket foglalkozató vidéki szervezetet kerestük meg. Az egyik szervezet, a Szeged-Csaád Egyházmegyei Katolikus Karitasz, míg a másik a Nők a Balatoért Egyesület 5 volt. Választásuk mellett a következő idokok szóltak: úgy véltük, a vidéki szervezetek esetébe a helyi közösség/helyi ökormáyzat sokkal ikább értelmezhető fogalom, mit egy budapesti szervezet esetébe, feltételeztük, hogy a Katolikus Karitasz ökétesei körébe többek között a vallási motivációs faktorokat mérő kérdéseket, míg a Nők a Balatoért Egyesület ökétesei esetébe a helyi közösségi, illetve kormáyzati hiáyok által motivált ökétességet relevása tudjuk teszteli. A vizsgálatba a Katolikus Karitasz ökétesei közül 65 fő, míg a Nők a Balatoért Egyesülettől 56 fő vett részt, akik számottevő többségükbe ők voltak. Módszertailag az adaptált motivációs kérdőív első felvételéek eredméyei és az elvégzett megbízhatósági próba, valamit a korrelációs elemzések alapjá megállapíthattuk, hogy a kérdőív állításai érvéyes faktorokat mértek, a kérdőív érvéyes mérési eszközek modható. Az egyes faktorok közötti magas szigifikás összefüggések azt mutatták, hogy relevás faktorok között mutatkoztak összefüggések. CIVIL SZEMLE 2010/1 19

20 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 20 ELMÉLETILEG 1. táblázat Az ökétes-motivációs faktorok sorredje és értelmezése a VMI adaptált változatába MOTIVÁCIÓS FAKTOROK ELNEVEZÉSEI MIT MÉR? ITEMEK ÉRTELMEZÉS ÉRTÉK (Va) Azt a helyzetet írja le, amikor az ökétest az a lehet ség motiválja, hogy képes abba szellembe/hitbe cselekedi, hogy mások segítése fotos. ELISMERTSÉG (R) Amikor az ökétes számára fotos az a megbecsülés, amit az ökétes muka ad számára, illetve a képességét és hozzájárulását elismerik, és ez motiválja, hogy ökétes mukát végezze. SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ (SI) Amikor az ökétes az ökétesség társadalmi atmoszférája miatt motivált. Az ökétesség lehet ség arra, hogy társas kapcsolatokat építhetek ki és más társadalmi csoport iráti elkötelez dés altruizmus sajálat altruizmus empátia altruizmus segítés társadalmi ügy iráti elkötelez dés szervezeti elismerés mukatársak elismerése visszajelzés fotossága egalitás a szervezetbe társadalmi elismerés közösség igéy társaság igéy kapcsolat igéy emberekkel kerülhetek kapcsolatba. barátok keresése RECIPROCITÁS (Rp) Amikor az ökétes az ökétességetel cseréek tekiti. Az ökétes hisz valami fels jóba. REAKTIVITÁS/ VISSZAHATÁS (Rc) Amikor az ökétes a vele korábba megtörtétekért, kapás adás visszahatás a helyzetre szublimálás projektálás vagy azokra voatkoztatva végez ökétes mukát. problémamegoldás ÖNMEGBECSÜLÉS (SE) Amikor az ökétes az ökétes mukával szereté er sítei ömegbecsülését vagy saját fotosságáak, értékéek érzését. az ökétesség öröm jó ember érzete fotosság érzete haszosság érzete az ökétesség elfoglaltságot ad A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest tisztá a másoko való segítés motiválja. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes kevésbé érdekelt abba, hogy azért ökétes, hogy másoko segítse. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy er s az igéy az ökétes muka formális megbecsülésére. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy kevésbé érdekeltek az ökétes mukájuk formális megbecsülésébe. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétesek er s igéye va arra, hogy új ismeretségeket és barátságokat kössö az ökétesség segítségével. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy a másokkal való találkozás lehet sége em a kiemelked e fotos ok. A magas átlagpotok ebbe a skálába azt jelzik, hogy az ökétest az motiválja, hogy az ökétes muka a jöv be valami jót fog hozi a számára. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy aak a lehet sége, hogy az ökétes muka kés bb valami jót hoz, vissza ad, em fotos számára. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes motivációja az, hogy jobbá tegye a rosszat, ami törtét az életébe. Az alacsoy átlag azt mutatja, hogy a korábba megtörtét életeseméyek kis szerepet játszaak az ökétesség vállalásába. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest aak a lehet sége motiválja, hogy az ökétes muka által jobba érzi és fotosak tartja magát. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes mukát em tekiti az ömegbecsülés eszközéek. 20 CIVIL SZEMLE 2010/1

21 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 21 ELMÉLETILEG MOTIVÁCIÓS FAKTOROK ELNEVEZÉSEI MIT MÉR? ITEMEK ÉRTELMEZÉS TÁRSADALMI (So) Amikor az ökétes a számára fotos emberek ormatív hatását veszi figyelembe az ökéteségbe. KARRIER FEJLESZTÉS (CD) Az ökétest az motiválja, hogy azo a területe, ami esetleg számára haszos lehet a mukakeresésébe, tapasztalatokra és képességekre (skillekre) tehet szert. MEGÉRTÉS (U) Amikor az ökétest az motiválja, hogy jobba megértse saját magát vagy az embereket, akike segít és/vagy a szervezetet, amelyikek ökéteskedik. PROTEKTIVITÁS/ÖNVÉDELEM (Pr) Amikor az ökétest az motiválja, hogy megszabaduljo a magáról alkotott egatív érzésekt l. VALLÁS (Re) Az ökétességet a vallási, hitbéli meggy z dés, baráti mita referecia személyek mitája köryezeti mita közeli ismer sök mitája családi mita kapcsolatépítés jelelegi muka pozitív megítélése karrier, muka felé yitás az ökétesség által skillek elsajátítása szervezeti misszió megértése új éz pot a világra gyakorlati tapasztalatok emberek megismerése, megértése saját er sségek megismerése b tudattól szabadulás problémamegoldás problémamegvoás pozitív állapot elérése magáy oldása vallásosság szerepe az ökétességbe hitbéli meggy zdés illetve aak való megfelelés motiválja. a vallásosság em játszik szerepet KORMÁNYZAT (Go) Az ökétességet az motiválja, hogy az ötevékeységgel kiegészítheti a kormáyzati forrás és támogatás hiáyát azo a területe, ahol ökéteskedik. HELYI KÖZÖSSÉG/ÖNKORMÁNYZAT (Co) Az ökétességet az motiválja, hogy az ötevékeységgel kiegészítheti a helyi közösség forrás- és támogatáshiáyát azo a területe, ahol ökéteskedik. támogatáshiáy forráshiáy ötevékeység ötevékeység forráshiáy támogatáshiáy A magas átlagpot azt jelzi, hogy az motivája, hogy sok barátja vagy családtagja ökétes, és szereté követi ket ebbe, illetve a referecia-személyek vagy a köryezet mitája hat. Az alacsoy átlagpot azt jelzi, hogy kevés olya barátja vagy családtagja va aki ökéteskedik, illetve a referecia-személyek és a köryezet mitája em hat. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy agy az igéye arra, hogy a jöv bei foglalkozása szempotjából haszos tapasztalatokra tegye szert. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy a jöv bei foglalkoztatás, tapasztalatok kevésbé fotosak az ökétesség vállalásába. A magas átlagpotok a szervezet misszójáak megértését, illetve eek kapcsá az ökétes tapasztalatokból ered taulási vágyat jelzik. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy az ökétes tapasztalatokból szerezhet ismeretek vagy a megértés igéye kevésbé fotos számára. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy azért ökéteskedik, hogy megszabaduljo vagy elfelejtse a magáról alkotott egatív érzéseket. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes em arra haszálja az ökétes mukát, hogy az eseteleges egatív érzéseket elkerülje. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétességbe fotos szempot vallási, hitéletbeli elkötelez dések való megfelelés. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétességbe a vallási meggy z dés és hit em játszik szerepet. A magas potszámok azt jelzik, hogy az ökétes érzi kormáyzati támogatás hiáyait, és ez motiváló szempot ötevékeységébe. Az alacsoy potszámok azt jelzik, hogy vagy em tud hiáyról, vagy em léyeges szempot ökétességébe a kormáyzati támogatás hiáya, ötevékeységébe ez em motiválja. A magas potszámok azt jelzik, hogy az ökétes érzi a helyi közösség hiáyait, és ez motiváló szempot ötevékeységébe. Az alacsoy potszámok azt jelzik, hogy vagy em tud hiáyról, vagy em léyeges szempot ökétességébe a helyi közösség i támogatás hiáya, ötevékeységébe ez em motiválja. CIVIL SZEMLE 2010/1 21

22 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 22 ELMÉLETILEG Mivel a kérdőívbe három új faktor kidolgozására is sor került, elvégeztük az egyes motivációs faktorok megbízhatóságát mérő mutató szeriti elemzést is (lásd 2. táblázat). A megbízhatósági próba az új faktorok közül a vallás és a kormáyzat faktorok érvéyességét visszaigazolta. Három faktor esetébe merült fel megbízhatósági probléma: a karrier, a helyi közösség és az elismertség faktorok. A korrelációs vizsgálat alapjá úgy véltük, hogy az elismertség és a karrier faktorokkal kapcsolatosa felmerülő problémák a mita jellegzetességeiből (idős életkor, yugdíjas, iaktív foglalkoztatási helyzet) következek. A vizsgálatok további meetére ézve úgy dötöttük, hogy a helyi közösség faktor eseté amúgy is problémásak tekithető tartalmi, értelmezési kérdései miatt em az első kérdéses állítást vesszük ki, haem megváltoztatjuk faktor további két állításába a helyi közösség kifejezést helyi ökormáyzatra. Emellett az szólt, hogy a szociális iterakciók faktort mérő állításokba is szerepelt a közösség kifejezés, ezért egyértelművé válik, hogy ebbe az állításba az ökormáyzatok forrás- és támogatáshiáyáak megítélésére voatkozak az állítások. Továbbá úgy véltük, hogy állítás kivétele megváltoztatá a faktor egyesúlyát (három állításból kettő lee), és hogy mideképpe szükséges a változó további tesztelése még egy homogé (és majd a heterogé) mitá. A NABE ökétesei körébe végzett második felvétel eredméyei is azt igazolták, hogy az adaptált kérdőív állításai érvéyes faktorokat mérek, a kérdőív érvéyes mérési eszközek modható. Eze felvételbe a megbízhatósági teszt azt mutatta, hogy bizoyos faktorok megbízhatósági értéke a még érvéyes megbízhatóságo belül erősebbe csökket (érték, vallás, reciprocitás), míg más faktoroké csak émiképp (övédelem, szociális iterakciók, ömegbecsülés). Nőtt a megbízhatósági értéke a megértés, társadalmi, kormáyzat, visszahatás, karrier, helyi közösség, elismertség faktorokak (lásd 2. táblázat). Ugyaakkor a tesztelés azt is jelezte, hogy a karrier, a helyi közösség és az elsimertség faktorokál egyes állítások kivételével őhet eze faktorok megbízhatósága. Az elemzés szerit a helyi közösség két átalakított állítása em rototta a faktor megbízhatóságát, továbbra is az az állítás mutatkozott problémásak, amelyet meghagytuk eredeti formájába. Úgy véltük, mivel két homogé mita esetébe mutatkozott megbízhatósági probléma ezzel az állítással, a heterogé mitába való tesztelés utá dötük eze faktor kérdéses állításáak átalakításáról. Az adaptált ökétes-motivációs kérdőív felvétele és módszertai kiértékelése a heterogé mitába. A kutatás harmadik szakaszába az előző módszertai lépés taulságait haszosítva véglegesítettük a magyar yelvű ökétesmotivációs kérdőívet. A kérdőívek ezt a változatát öt külöböző tevékeységi területe működő szervezet ökéteseiek véletle mitájá teszteltük. A szervezetek kiválasztásakor fotos szempot volt az aktív ökétes foglalkoztatás, illetve az, hogy tevékeységtípus szerit lehetőleg reprezetálják a főbb ökétességi területeket. A kulturális tevékeységi terület reprezetásakét a Szépművészet Múzeum Ökétes Programjáak 18 ökétese (a mita 20,2%-a) vett részt. 22 CIVIL SZEMLE 2010/1

23 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 23 ELMÉLETILEG Az egészségügyi szociális tevékeységi területet a Kórházi Ökétes Segítő Szolgálat Alapítváy 37 ökétese (a mita 41,6%-a). A sport-szabadidős szervezeteket a Triatlo Ökétes Program, a Magyar Úszó Szövetség, és a Magyar Atlétikai Szövetség 18 ökétese (a mita 20,2%-a). A köryezetvédelmi szervezeteket a Pagea Egyesület 8 ökétese (a mita 9%-a). Az ifjúsági ökéteseket a Szetjáos Bogár Egyesület 8 ökétese (a mita 9%-a) képviselte. A kutatásak ebbe a fázisába összese 89 ökétes vett részt. A sport- és szabadidős, illetve a köryezetvédelmi szervezetek ökétesei olie, míg a többi szervezet papíralapo töltötte ki a kérdőívet, amit a szervezetek ökétes koordiátorai juttattak el hozzájuk. A heterogé mitába vizsgálva és összehasolítva a korábbi két felvétellel az egyes faktorok megbízhatóságát, azt láthatjuk, hogy az, két faktor megértés és visszahatás faktorok kivételével jeletőse őtt, amibe vélhetőe szerepet játszott a mita agyobb elemszáma is (lásd: 2. táblázat). A megbízhatósági mérés visszaigazolta korábbi dötésüket, hogy a helyi közösség faktoro belül az ökormáyzati forrás és támogatás hiáyáak motivációs idítékát, illetve az ötevékeységet mérő állítások megbízhatóak tekithetők. 2. táblázat. A vizsgált faktorok megbízhatóságáak elemzése a három mitába Faktor Crobach-alpha Crobach-alpha Heterogé mita NABE KARITASZ Érték 0,817 0,688 0,809 Megértés 0,669 0,705 0,794 Társadalmi 0,894 0,838 0,773 Vallás 0,850 0,591 0,724 Övédelem 0,728 0,679 0,72 Szociális iterakciók 0,751 0,659 0,713 Kormáyzat 0,825 0,786 0,712 Ömegbecsülés 0,680 0,663 0,683 Reciprocitás 0,695 0,463 0,580 Visszhatás 0,619 0,712 0,560 Karrier 0,729 0,546 0,462 Helyi közösség 0,674 0,558 0,343 Elismertség 0,611 0,378 0,245 Forrás: Kmetty Zoltá számításai A három fevétel alapjá, amely külöböző demográfiai-társadalomstatisztikai és ökétes tevékeységi területe dolgozó ökétesek körébe készült, igazoltak látjuk, hogy az adaptált és kiegészített motivációs kérdőív megbízhatóa méri az ökétesek motivációt, a mért faktorok, illetve állítások relevásak tekithetők további agymitás kipróbálásra. CIVIL SZEMLE 2010/1 23

24 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 24 ELMÉLETILEG 5. Az ökétes motivációk vizsgálatáak eredméyei Mit a feteikbe már bemutattuk az elemzést két csoportba végeztük el a szervezet tevékeysége szeriti ; homogé és heterogé mitába. A homogé mita eredméyei. A Szeged-Csaád Egyházmegyei Katolikus Karitasz véletle mitájába 65 fő ökétes vett részt, akik közül 62 fő ő volt és csak 3 férfi. Átlagéletkoruk 57 év volt (SD=14,9). A demográfiai és társadalomstatisztikai elemzések alapjá a vizsgált tipikus Karitasz ökétes 46 évél idősebb, érettségizett vagy felsőfokú végzettséggel redelkező, városba élő ő, aki agy valószíűséggel yugdíjas és átlagos havi jövedelme ezer Ft között va, legalább 7 éve ökétes és átlagosa heti 4 órát tölt ökétes mukával. Az egyes motivációs faktorok átlagáak sorredjébe legelől, mit várható volt a korábbi kutatások eredméyei alapjá is, az értékek (M=4,2) szerepeltek. Ezt követte illetve a vallási faktor (M=3,6), amely a szervezet missziójából következőe vélelmezhető is volt. Midez azt mutatja, hogy a Karitasz szervezet véletle mitájába megkérdezett ökéteseket elsősorba az a cél motiválja, hogy képesek abba szellembe/hitbe cselekedi, hogy mások segítése fotos, és ebbe vallásos meggyőződésük is támogatja őket. A helyi közösség (M=3,2), a megértés (M=3,1), az elismertség (M=3,1), a szociális iterakciók (M=3,1), a kormáyzat (M=3,1) és a reaktivitás (M=3) faktorok a vizsgált ökétesek motivációs bázisáak második voalát alkották. A válaszadó ökétesek motivációjába tehát ha külöböző mértékbe is, de szerepet játszik az, hogy: ökétes tevékeységükre a helyi közösségek szüksége va; jobba megértsék saját magukat, vagy az embereket akike segítek és/vagy a szervezetet, amelyikek ökéteskedek; az ökétesség ömegbecsülést jelet számukra; az ökétesség lehetőséget ad ekik arra, hogy társas kapcsolatokat építhetek ki és más emberekkel kerülhetek kapcsolatba; érzékelik a kormáyzati forrás- és támogatáshiáyt azo a tevékeységi területe ahol dolgozak jele esetbe a szociális ellátás teré és ez ötevékey - sé gükbe motiválja őket; végül pedig az ökétesség terapikus jellege is szerepet játszik, abba hogy ökétesek, mivel valamilye korábba törtétek miatt (ehéz sor, élkülözés, magáy, veszteségek) vagy azokra voatkoztatva végezek ökétes mukát. Alacsoy átlagértékeket kaptak az öbecsülést (M=2,9), a reciprocitást (M=2,6), a karriert (M=2,5) társadalmit (M=2,5) és a visszahatást (M=2,3) mérő motivációs faktorok. 24 CIVIL SZEMLE 2010/1

25 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 25 ELMÉLETILEG 2. ábra. Az egyes motivációs faktorok sorredeje Karitasz ökétesek mitájába az átlag alapjá protektivitás 2.3 társadalmi karrier reciprocitás öbecsülés rektivitás kormáyzat szoc.iterakció elismertség megértés helyi közösség vallás 3.6 érték Eek alapjá azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgált ökétesek kevésbé tekitik az ökétességet cserekapcsolatak, em látak az ökétességbe karrierfejlesztési lehetőséget (ami következhet a mita életkori sajátosságaiból is), kevésbé motiválja őket ökétességükbe a társadalmi orma (azaz a család és barátok, ismerősök, a köryezetükbe lévő ökétesség mitája) és em tekitik az ökétességet övédelmi célak/lehetőségek. Az egyes motivációs faktorok korrelációs elemzése azt mutatta a mitába, hogy az érték faktor három más a vallás (0,441), a helyi közösség (0,367) és a kormáyzat (0,341) faktorral állt szigifikás összefüggésbe. Azok tehát, akik az érték faktor kérdéseire magas potszámot adtak, agy valószíűséggel magas potokat adtak a vallás, valamit a helyi közösségi és koráyzati faktorokat mérő motivációs állításokra. Midezek alapjá úgy tűik, hogy a helyi közösségi és kormáyzati-hiáyok által idukált motivációk hátterébe az állhat, hogy a közösségi, kormáyzati támogatásokat, forrásokat az ökétesek fotos társadalmi értékek tartják, amelyek pótlására ökétes mukájukkal válaszolak. Figyelemre méltó, hogy az elismertség egyetle más motivációs faktorral sem volt szigifikás összefüggésbe, ami hátterébe egyfelől az állhat, hogy a mitába résztvevők ökétességét ikább a keresztéyi szeretet, alázat, mit az elismerés motiválja. Másfelől jelezheti azoba azt is, hogy a szervezetbe icseek kidolgozott formái az ökétesség elismeréséek. CIVIL SZEMLE 2010/1 25

26 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 26 ELMÉLETILEG A társas kapcsolatok és a megértés motivációs faktorok között volt a mitába az egyik legmagasabb értékű szigifikás kapcsolat (0,653), ami arra utalhat, hogy a vizsgálati résztvevőket erős közösségi kapcsolatok fűzik össze, amelyek alapja az ökétes muka célcsoportjaiak, helyzetéek megértése, valamit a közösségi együ vé tartozás, a szervezet missziójáak megértése. A reciprocitás és a reaktivitás faktorok magas (0,624) szigifikás összefüggése azt valószíűsíti, hogy azt a cserefolyamatot, amit az ökétesség jelethet legikább a múltba megtörtét személyes élettapasztalatok, eseméyek motiválják. Ezt erősíti az is, hogy a reciprocitás magas szigifikás (0,628) összefüggésbe állt az övédelem faktorral (azaz, az ökétesség hátterébe az állhat, hogy azért adok, mert az ökétesség pozitív visszjelzést ad ömagamról, akár lelkileg, akár fizikailag). Az öbecsülés faktor a saját fotosság, érték kifejezése a mita legmagasabb szigifikás összefüggését mutatta a megértés, az övédelem (megszabaduli a magáról alkotott egatív képtől) és a társadalmi faktorral (0,672). Midez arra utal, hogy a saját fotosság érzése (e felejtsük el a mita 56%-a 56 év feletti őkből állt) az által ő, hogy ha az ökétes megfelel a társadalmi ormákat közvetítő szűkebb köryezete (a Karitasz közösség) elvárásaiak és eek révé az éképe is javul. A mitába az egyetle magas egatív korrelációt az értékek és a karrier között találtuk, ami azt jelezheti, hogy azok a megkérdezettek, akik az értékekre magas potszámot adtak, azok a karrier faktorok állításaira alacsoyat és fordítva. A válaszadók eze csoportja az ökétességet ikább értékvezérelt, mit célvezérelt cselekvések tarthatja. * * * A Nők a Balatoért Egyesület 56 ökéteséek véletle mitája sok hasolóságot mutatott a demográfia-társadalomstatisztikai változók teré a Szeged-Csaád Egyházmegyei Katolikus Karitasz ökéteseiek véletle mitájával. Itt is többségbe voltak a ők (51 fő) és csak 5 férfi volt a megkérdezett ökétesek között. Az átlagéletkor 54 év volt, a legfiatalabb ökétes 18 éves, a legidősebb 72 éves volt. A mitába került NABE tipikus ökétes 46 évél idősebb, érettségizett, községbe élő ő, aki agy valószíűséggel yugdíjas és átlagos havi jövedelme ezer Ft között va. Legalább 10 éve ökétes és átlagosa heti 3,6 órát tölt ökétes mukával, de ikább alkalmakét végez ökétes tevékeységet. Az egyes motivációs faktorok átlagáak sorredjébe a NABE ökétesei körébe is az érték motivációs faktor (M=3,7) volt a legmagasabbra értékelt. Ezt követte a szociális iterakciós faktor (M=3,5), azaz a társas kapcsolatok kiépítése által motivált ökétesség. A legfotosabb motivációk ilyeté alakulásába úgy godoljuk, magyarázó téyező lehet az, hogy a NABE vizsgált ökéteseiek agy része községekbe él, illetve maga a szervezet is akcioalista-jellegű, azaz a végzett ökétes muka em redszeres, haem alkalmakéti tevékeység. 26 CIVIL SZEMLE 2010/1

27 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 27 ELMÉLETILEG A vizsgált ökétesek motivációs bázisáak második voalát a megértés (M=3,2), a kormáyzat (M=3,2), a helyi közösség (M=3,2), az elismertség (M=3,19) és az öbecsülés (M=3) motivációs faktorok választása alkotta. A mitába résztvevő NABE ökéteseket motivációjába, ha külöbözőképpe is, de szerepet játszik az, hogy: jobba megértsék saját magukat, a szervezetet, amelyikek ökéteskedek; ökétes tevékeységükre a helyi közösségek szüksége va; fotos számukra, hogy a képességüket és hozzájárulásukat elismerjék és ez az, ami motiválja őket, hogy ökétes mukát végezzeek, ebből következőe az ökétesség ömegbecsülést is jelet számukra; érzékelik a kormáyzati forrás- és támogatáshiáyt azo a tevékeységi területe ahol dolgozak jele esetbe a köryezetvédelem teré és ez ötevékeységükbe motiválja őket. 3. ábra. Az egyes motivációs faktorok sorredje a NABE ökétesek mitjába az átlag alapjá vallás protektivitás karrier társadalmi reaktivitás reciprocitás öbecsülés 3 elsimertség kormáyzat helyi közösség megértés szociális iterakció 3.5 érték Az alacsoyabbra értékelt motivációs faktorok között szerepeltek egyfelől a reciprocitás (M=2,8), a visszahatás (reaktivitás, M=2,8), és a társadalmi (M=2,7), másfelől a karrier (M=2,4), az övédelem (protektivitás, M=2,4) faktorok, míg körükbe a legkisebb átlagértéket a vallás (M=2,3) faktor kapta. A vizsgált ökétesek motivációit tehát, kevésbé határozza meg az ökétességbe rejlő kölcsöösség, az éproblémák feldolgozásáak lehetősége, a társadalmi ormák befolyásoló ereje, és még kevésbé tekitik az ökétességet egy karrier, övédelmi lehetőségek továbbá, ökétességükbe alapvetőe em játszik szerepet vallásosságuk. CIVIL SZEMLE 2010/1 27

28 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 28 ELMÉLETILEG A részletesebb elemzések alapjá NABE vizsgált ökéteseiek háttérmotívumait alapvetőe, öt állításra adott válaszok képzik. Az érték faktor átlagos értékeléséél jóval magasabb volt az átlaga a társadalmi ügy (M=4,1) állításak, azaz az ökétes muka végzéséek hátterébe az áll, hogy az ökétességgel tehet valamit a számára fotos ügyért (a köryezetvédelemért). Hasolóa a feteikhez, a szociális iterakció faktor átlagáál magasabb volt a közösség (M=4,1) állításé, miszerit az ökétességet agyba motiválják az ezzel járó közöségi élméyek. A NABE ökéteseiek válaszaiba is tükröződött, hogy az ökétesség egyik legfotosabb motiváló ereje a megélt öröm lehetősége (az elsimertség faktoro belül az öröm állítás átlagértéke 4,1 volt). Várakozásaikak megfelelőe a NABE ökétesei számára erős motiváló téyezők voltak a helyi közösség és a kormáyzati hiáyok által motivált ökétességet mérő faktorok értékelése. Ökétességük háttérmotívumait két állításra adott magas átlagértékek jellemzik: a helyi közösségek szüksége va az ökétességre (M=4,1) és a ekük is kell tei valamit, mert a kormáy em tud midet megoldai (M=4,1) állítás fotossága. Midez arra utal, hogy körükbe az ötevékeység magas motivációs faktor a helyi közösségi/kormáyzati hiáyokra való reagálásba. Összehasolítva a kutatás első szakaszába vizsgált ökétesek két csoportjáak motivációs faktorait, jól látható, hogy a Karitasz-mitába sokkal magasabb átlaggal, maifesztebbe jeleek meg a fő motivációs faktor értékelései. A NABEmitába ezzel szembe, a két szélső motivációs faktor (az értékek és a vallás) között a többi motivációs faktor alacsoyabb átlagmegoszlást mutat. A heterogé mita eredméyei. A véletle mitába résztvevő összes, 89 megkérdezett közül 78 fő (88%-a) volt ő és 11 fő (12%) férfi, akikek átlagéletkora 37 év volt. A heterogé mitába a tipikus ökétes olya 18 és 45 év közötti budapesti ő, aki jeleleg közép- vagy felsőfokú taulmáyait folytatja, vagy felsőfokú végzettséggel alkalmazottkét dolgozik, családja vagy saját havi jövedelme ezer Ft között va, ikább em vallásosak vallja magát, átlagosa 7,7 éve végez ökétes mukát, és a megkérdezés idejé hetete, átlagosa 4 órát töltött ökétes tevékeységgel. A vizsgált motivációs faktorok átlagáak sorredje a heterogé mitába résztvevő ökétesek válaszai alapjá émiképp másképpe alakult, mit az előzőekbe vizsgált szervezetek esetébe. A legmagasabbra értékelt motivációs faktor a szociális iterakciók (M=3,7) voltak és csak ezutá következett az érték faktor (M=3,6). A megkérdezett ökétesek motivációs bázisáak második voalát a megértés (M=3,4), az elsimertség (M=3,4), a reciprocitás (3,3) és az öbecsülés (3,1) motivációs faktorok adták. 28 CIVIL SZEMLE 2010/1

29 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 29 ELMÉLETILEG 4. ábra. Az egyes motivációs faktorok sorredje heterogé mita ökéteseiek körébe az átlag alapjá vallás 1.8 protektivitás társadalmi karrier kormáyzat helyi közösség reaktivitás öbecsülés 3.1 reciprocitás elsimertség megértés érték szociális iterakció Midez azt mutatja, hogy a véletlemitába került, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek számára fotos, de em a legfotosabb motivációs téyező, hogy: jobba megértsék saját magukat, erősségeiket, vagy az ügyet, amelyért a szervezet dolgozik és amelyikek ökéteskedek; a képességüket és hozzájárulásukat elismerjék és eek motivációs szerepét abba, hogy ökétes mukát végezzeek; az ökétesség ömegbecsülést övelő hatása, valamit ökétesség reciprok jellege. Eze másodlagos motivációk sorredjéek hátterébe mid személyes, mid pedig szervezeti okok is állhatak. Nem vethetjük el azt a feltételezést, hogy ezek a motivációk arra is utalhatak, hogy mit várak az ökétesek az ökétes szervezettől és esetleg mit em kapak meg azért képezik ezek a faktorok a másodlagos motivációikat. Az alacsoyabbra értékelt motivációs faktorok között szerepelt a visszahatás (reak tivitás M=2,8), ami vélhetőe a mita alacsoyabb átlagéletkorából is ered, ahogya a helyi közösség/kormáyzati forrás- és támogatáshiáyok tapasztalasából fakadó ötevékeység motivációs állítás alacsoy (M=2,7 potos) átlaga is. A válasz adók alacsoyra értékelték a karrier faktort (M=2,3), ami pedig a fiatal korcsoportra ézve a korábbi hazai kutatások alapjá meglepőek tűik. Végezetül pedig a leg - alacsoyabb értékeket kapták az övédelem (M=2,3) és a vallás (M=1,8) faktorok. Ez utóbbi CIVIL SZEMLE 2010/1 29

30 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 30 ELMÉLETILEG magyarázható azzal, hogy a mita 43%-a em vallásosak vallotta magát, éppe ezért ez az ökétességükbe sem jelehetett meg mit motivációs faktor. A heterogé mitába résztvevő, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek motivációak alakulását a következő ábra szemlélteti ábra. A heterogé mitába, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek motivációs sorredje A mitába a kultúra területé ökétes mukát végző válaszadók körébe legmagasabbra értékelt motivációs téyezők a szociális iterakciók; a megértés, (a saját erősségek, képességek és szervezet misszójáak); az öbecsülés és elismertség voltak. Ezzel szembe az egészségügyi-szociális tevékeységi területről mitába került ökétesek motivációiba első helye szerepelt az értékek, ezt követte a reciprocitás, illetve az öbecsülés és a megértés. A sport szabadidő területről mitába került ökétesek motivációjába vezető helyre került a szociális iterakciók, ezt követte a megértés, valamit 30 CIVIL SZEMLE 2010/1

31 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 31 ELMÉLETILEG az öbecsülés, és a kormáyzati forrás-, és támogatáshiáyból fakadó ötevékeység mit motivációs téyezők értékelése. Mit jól látható, a külöböző tevékeységi területek eltérő motivációjú ökéteseket szólítaak meg, illetve az ökétesek eltérő motivációs bázissal redelkezek, olyaal vélhetőe, amit a szervezet missziója, aak mukátársai és ökétesei közvetíteek feléjük. 6. Összegzés A három fevétel alapjá, amely külöböző demográfiai-társadalomstatisztikai helyzetű és ökétes tevékeységi területe dolgozó ökétesek körébe készült, igazoltak látjuk, hogy az adaptált és kiegészített motivációs kérdőív megbízhatóa méri a magyar ökétesek motivációt. A mért faktorok, illetve állítások relevásak tekithetők további agymitás kipróbálásra és sztederdizálásra. A vizsgálat egyik fotos elméleti és módszertai kérdésfeltevéséek tartjuk azt, hogy mit is reprezetálak a motivációs faktorok, és mit a háttérmotívumok, amelyek az egyes faktor-itemek elemzése alapjá válak láthatóvá. Clary és mukatársai (1998) azt állítják, hogy vaak általáos motivációk, amelyek a külöböző típusú ökétes tevékeységekbe is azoosak. Ezzel egyetérteve, de kiegészítve, úgy látjuk a kezdeti, kismitás eredméyeik alapjá, amelyek további igazolásra várak, hogy a mért motivációs faktorok ikább a külöböző tevékeységi területe dolgozó ökétesek motivációi közötti külöbségeket fejezik ki. Úgy véljük, ami Clary és mukatáraiak állítását, feltevését igazolja, azt ikább az egyes motivációs faktorok egyes itemjeire adott, magas átlagú értékelésekbe véljük megtaláli. Kutásuk alapjá ezeket a következőkbe azoosíthattuk: az ökétesség örömforrás, tei valami fotosat egy társadalmi ügyért, a közösséghez tartozás és az elismertség igéye. Azt godoljuk ezek azok az alapvető, fudametum -jellegű ökétes motivációk, amelyek függetleek attól, hogy ki milye területe ökétes. Eredméyeik alapjá úgy véljük, hogy amit a motivációs kérdőívvel vizsgáluk és mérük, azok a külöböző ökétességi területe dolgozó ökétesek motívum-készlete közötti külöbségek, amelyek differeciálta jeleek meg, hisze a szervezetek missziói is mások és ezek más-más motivációjú ökéteseket szólítaak meg. CIVIL SZEMLE 2010/1 31

32 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 32 ELMÉLETILEG Jegyzetek 1 A taulmáy alapját képező kutatás a Magyary Zoltá Felsőoktatási Közalapítváy Humá-erőforrás fejlesztése a civil szektorba oktatói-kutatói pályázat támogatásával készült. Külö szeretém kifejezi köszöetemet Kmetty Zoltáak, aki a módszertai elemzésbe volt élkülözhetetle segítségemre. 2 Clary, G. Syder, M. Ridge, R. Stukas, A. Copelad, J. Hauge, J. Miee, P. (1998): Uderstadig ad Assessig the Motivatios of Voluteers: A Fuctioal Approach. Joural of Persoality ad Social Psychology, 74., 6., alapjá 3 Esmod, J. Dulop, P. (2004): Developig the Voluteer Motivatio Ivetory to Assess the Uderlyig Motivatioal Drives of Voluteers i Wester Australia. Lotterywest: CLAN WA. Ic., Az ismertetésél igyekeztük szó szeriti fordítást adi, azért, hogy érzékeltessük a későbbi, magyar változatba végzett módosításokat. 5 A kérdőívek felvételét Gubicza Diáa végezete el a szervezetél. 6 A köryezetvédelmi és az ifjúsági ökétesek motivációit az alacsoy elemszám (8-8 fő) miatt em elemeztük. Irodalom Alliso, Lora Oku, Morris Dutrige, Kathy (2002): Assessig Voluteer Motives: A Compariso of a Ope-Eded Probe ad Likert Ratig Scales. Joural of Commuity ad Applied Social Psychology, Bartal Aa Mária (2009): Ökétesek és em ökétesek jellemzői a évi Európai Érték Vizsgálat alapjá. Batso, Daiel Shaw Laura (1991): Evidece for Altruism:Toward a Pluralism of Prosocial Motives. Psychological Iquiry. 2., 2., Esmod, Judy Dulop, Patrick (2004): Developig the Voluteer Motivatio Ivetory to Assess the Uderlyig Motivatioal Drives of Voluteers i Wester Australia. Perth: Lotterywest ad CLAN WA Ic. Clary, Gil. E. Syder, Mark (2000): Why do people voluteer? Uderstadig voluteer motivatios. The Not-for-Profit CEO Mothly Letter, Clary, Gil. E. Syder, Mark Ridge, Robert Stukas, Arthur Copelad, Joh Hauge, Julie Miee, Peter (1998): Uderstadig ad Assessig the Motivatios of Voluteers: A Fuctioal Approach. Joural of Persoality ad Social Psychology, 74., 6., Clary, Gil. E. Syder, Mark Ridge, Robert (1992): Voluteers Motivatios: a Fuctioal Strategy for Recruitmet, Placemet ad Retetio of Voluteers. Noprofit Maagemet ad Leadership, Caa, Ram Goldberg-Gle, Robert (1991): Measurig Motivatios to Voluteer i Huma Services. Joural of Applied Behavioral Sciece, Czakó Áges Harsáyi László Kuti Éva Vajda Áges (1995): Lakossági adomáyok és ökétes muka. Budapest: Közpoti Statisztikai Hivatal. Czike Klára Bartal Aa Mária (2005): Ökétesek és oprofit szervezetek az ökétes tevékeységet végzők motivációi és szervezeti típusok az ökétesek foglalkoztatásába. Budapest: Civitalis Egyesület. Czike Klára Kuti Éva (2006): Ökétesség, jótékoyság, társadalmi itegráció. Budapest: Noprofit Kutatócsoport, Ökétes Közpot Alapítváy. Dekker, Paul Halma, Loek (2003): Voluteerig ad Values. A Itroductio. I: Dekker, P. Halma, L. (eds.): The Values of Voluteerig. Cross-Cultural Perspectives. New York: Kluwer Academic Pleum Publishers, Hafliger, Ursula Hug, Simo (2009): Mea Well to Do Good? Voluteer Motivatio Re-Examied CIVIL SZEMLE 2010/1

33 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 33 ELMÉLETILEG Frish, Michael B. Gerrard, Meg (1981): Natural helpig systems: Red Cross voluteers. America Joural of Commuity Psychology Fröhlich, Werer (1996): Pszichológiai szótár. Budapest: Spriger Hugarica Kiadó Kft. Hidi, Suzae Harackiewich, Judith (2000): Motivatig the academically umotivated: A critical issue for the 21 st cetury. Review of Educatioal Research, 70., Józsa Krisztiá (2007): Az elsajátítási motiváció. Budapest: Műszaki Kiadó. Lyos Mark Hockig, Susa: (2000): Australia s highly committed voluteers. I: Warburto, J. Oppeheimer, M. (eds.): Voluteers ad Voluteerig. Sydey: The Federatio Press. Karylowski, Ja (1980): Az altruisztikus viselkedés magyarázatához. I: Szilágyi V. (szerk.): Együttérzés, özetleség, felelősség. Budapest: Taköyvkiadó, McEwi, Maxie Jacobse-D Arcy, Lida (2002): Developig a Scale to Uderstad ad Assess the Uderlyig Motivatioal Drives of Voluteers i Wester Australia: Fial Report. Perth: Lotterywest ad CLAN WA Ic. Omoto, Alle Syder, Mark (2002): Cosideratios of Commuity: The Cotext ad Process of Voluteerism. America Behavioral Scietist, Peer, Louis Dovido, Joh Schroeder, David (2005): Prosocial Behavior: Multilevel Perspectives. Aual Review Psychology, 56., Stebbis, Robert (2000): Voluteerig: A serious leisure perspective. Noprofit ad Volutary Sector Quartely, Sutermeister, Robert (1966): Ember és termelékeység. Budapest: Közgazdasági és Jogi Köyvkiadó. Vályi Réka (2005): Az altruizmus jelesége a társadalomtudomáyba I: Némedi Dées Szabari Vera (szerk.): Kötő-jelek. Az ELTE Szociológiai Doktori Iskola Évköyve. Budapest: Eötvös Lórád Tudomáyegyetem Társadalomtudomáyi Kar Szociológia Doktori Iskola. Wilesky, L. Harold (1981): Itroductio. I: Kramer, R. M. (ed.): Volutary Agecies i the Welfare State. Berkeley Los Ageles Lodo: Uiversity of Califoria, Wilso, Joh (2000): Voluteerig. Aual Review of Sociology, Weisbrod, Burto (1975): Toward a Theory of the Volutary Noprofit Sector i a Three-Sector Ecoomy. I: Phelps, E. S. (ed.): Altruism, Morality ad Ecoomic Theory. New York: Russel Sage Foudatio, Wright, Daiel (1985): A morális viselkedés pszichológiája. Derbrece: KLTE Pszichológiai Taszék. CIVIL SZEMLE 2010/1 33

34 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 34

35 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 35 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM AZ EURÓPAI KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA FELÉ Javaslatok az európai polgári kezdeméyezéshez 1 Atal Attila Bevezetés Az állampolgári közvetle dötéshozás és a jogalkotásba (valamit a policy-alakításba) való részvétel egyre ikább előtérbe kerül a demokráciák működésébe. A képviseleti (közvetett) demokráciára épülő redszerek egyre ikább egy diffúz közeggé alakulak át, amelybe erősödik a ép (közvetle) szava és aak meghallgatása is. 2 Az európai közvetle demokrácia itézméyredszeréek kialakítása már régóta a levegőbe lógott. Már a zátoyra futott Alkotmáy is előiráyozta az európai polgári kezdeméyezés itézméyt. Az Európai Uióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboi Szerződés az Európai Uió demokratikus alapjaiak megerősítését tűzve zászlajára be is vezette az európai polgári kezdeméyezést. A Lisszaboi Szerződés a következőképp határozza meg az európai iiciatívát: legalább egymillió uiós polgár, akik egybe a tagállamok egy jeletős számáak állampolgárai, kezdeméyezheti, hogy az Európai Bizottság hatásköré belül terjessze elő megfelelő javaslatot azokba az ügyekbe, amelyekbe a polgárok megítélése szerit a Szerződések végrehajtásához uiós jogi aktus elfogadására va szükség. Az ilye polgári kezdeméyezésre voatkozó eljárásokat és feltételeket beleértve azt is, hogy a polgári kezdeméyezésbe részt vevő uiós polgárokak legalább háy tagállamból kell kikerüliük az Európai Parlamet és a Taács által az Európai Bizottság javaslata alapjá elfogadásra kerülő redelet határozza majd meg. Eek kapcsá az Európai Bizottság kiadott egy zöld köyvet 3 és működik az európai polgári kezdeméyezéssel kapcsolatos holap 4 is, amelyeke keresztül a Bizottság a kezdeméyezés legfotosabb techikai peremfeltételeit illetőe szerete javaslatokat kapi az uiós civil szférától és az állampolgároktól. CIVIL SZEMLE 2010/1 35

36 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 36 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Jele írás eligazodást kívá yújtai a épi kezdeméyezések világába és be kívája mutati az európai polgári kezdeméyezés itézméyére voatkozó legfotosabb szabályozási iráyokat. Bevezetésül éháy példát felvoultató traszatlati kitekitést teszük. A szabályozási iráyok bemutatása utá pedig felvázoljuk az európai polgári kezdeméyezés előtörtéetét, külöös figyelmet fordítva a lehetséges szabályozási iráyokra. I. A épi kezdeméyezés szabályozási tedeciái A politikatudomáyba a épi kezdeméyezés (vagy iiciatíva) a közvetle demokrácia megvalósulásáak egyik alesetét jeleti a épszavazás mellett, amikor is meghatározott számú választópolgár valamilye kezdeméyezést itézhet a hatalom gyakorlóiak iráyába. A épi kezdeméyezések csupá számukat tekitve is jeletős mértékbe háttérbe szorulak a közvetle demokrácia fő eszközéhez, a épszavazásokhoz képest. Ahogya a épszavazás itézméyéek, 5 úgy a épi kezdeméyezések is több formája ismeretes. A épi kezdeméyezéseket egyrészt a kezdeméyezés szitje, az éritett személyi kör agysága alapjá is csoportosíthatjuk. Így megkülöböztetük helyi (ökormáyzati, vagy a föderális beredezkedésű államok esetébe tagállami szit) 6 és országos épi kezdeméyezést. 7 A másik fotos csoportosítási szempot a épi kezdeméyezés közvetle és követett volta. Ugyais a épi kezdeméyezés közvetleül iráyulhat arra, hogy a választópolgárok egy kérdést (törvéymódosítás, alkotmáymódosítás, valamilye jeletős társadalmi kérdést) maguk dötseek majd el épszavazás keretébe. Ebbe az esetbe a választópolgárok tulajdoképpe magukat aktivizálják, magukat hozzák működésbe, hisze a épszavazás az adott épszavazási redszertől függő téyleges dötés lehetőségét csatorázzák be. A épi kezdeméyezés közvetett módo is hatást gyakorolhat: ekkor a választópolgárok arról döteek, hogy a közhatalmat gyakorló szerv (többyire az országgyűlés) tűzze apiredjére a épi kezdeméyezés tárgyául szolgáló kérdést, tárgyaljo róla. Összességébe elmodhatjuk, hogy az iiciatíva helyi, országos és immáro szupraacioális szitjei alapvetőe közvetett vagy közvetle jellegű épi kezdeméyezési rezsim alakítható ki a jogalkotó által. 1. táblázat. A épi kezdeméyezések fajtái A épi kezdeméyezés szitjei Szupraacioális Országos (Tagállami) Helyi (városi) A épi kezdeméyezés közvetlesége Közvetett Közvetle A következőkbe európai (Fraciaország, Svájc és Magyarország) és amerikai példáko keresztül mutatjuk meg a épi kezdeméyezés szabályozásáak techikáit CIVIL SZEMLE 2010/1

37 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 37 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Láti fogjuk, hogy a épi kezdeméyezés háttere ige változatos. Va olya szövetségi állam (Svájc), amely mide lehetséges szite alkalmazza az iiciatívát, s va olya is (USA), amely csak az országos szit alatt vezette be. Az uitárius államok esetébe is hasoló külöbségek mutatkozak: míg Fraciaország például csak helyi szite ismeri az iiciatívát, addig hazák országos szite is. Továbbá megállapíthatjuk azt is, hogy dötő a közvetett iiciatíva a vizsgált országok voatkozásába. A) Fraciaország A fracia alkotmáy sokáig em ismerte a közvetle demokrácia épi kezdeméyezéses formáját. A 2003-as decetralizálási hullám jogszabályaiak sorába került az fracia alkotmáyba a helyi, közvetett épi kezdeméyezés (référedum d iitiative locale) itézméye. Az alkotmáy cikke értelmébe külö törvéy rögzíti azokat a feltételeket, melyek esetébe mide egyes területi közösség választópolgára a petíciós jog gyakorlása révé kérheti valamely, a közösség hatáskörébe tartozó kérdések a helyi képviselő-testületi ülés apiredjére vételét. B) Svájc Svájc helyzete külööse figyelemre méltó a közvetle demokrácia itézméyeiek külööse a épszavazás szempotjából. A svájci szövetségi alkotmáy 1848-as elfogadását követőe 1891-be került be az országos iiciatíva az alaptörvéybe, méghozzá ige széles lehetőséget biztosítva a választópolgárokak. A svájci országos iiciatíva ugyais lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok megváltoztassák az alkotmáyt vagy új cikkel egészítsék azt ki. Ha összegyűlt a szükséges aláírás a épi kezdeméyezés keretébe, akkor 2 vagy 3 év múlva épszavazást tartaak a kérdést illetőe. A svájci közjog eze túl lehetőséget biztosít a katoális (ebbe az esetbe tagállami) és a helyi épi kezdeméyezések megtartására is. C) Magyarország A épi kezdeméyezést hazákba három törvéy, valamit a kapcsolódó ökormáyzati redeletek redszere szabályozza. A épi kezdeméyezés országos formájával maga az Alkotmáy, valamit a épszavazásról és a épi kezdeméyezésről szóló évi III. törvéy, a helyi iiciatívával pedig a helyi ökormáyzatokról szóló évi LXV. törvéy fogalakozik. Az Alkotmáy 28/D. értelmébe országos épi kezdeméyezést legalább választópolgár yújthat be. A hatályos szabályok értelmébe az országos iiciatíva közvetett jellegű, hisze arra iráyulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe CIVIL SZEMLE 2010/1 37

38 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 38 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a apiredjére. Az országos épi kezdeméyezésbe megfogalmazott kérdést 9 az Országgyűlés köteles megtárgyali. Fotos eljárási szabály, hogy az aláírásokat két hóapig lehet gyűjtei. Az országos épi kezdeméyezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követőe egyszer lehet beyújtai az Országos Választási Bizottsághoz. A pótlólag beyújtott, a kezdeméyezést kiegészítő aláírások érvéyteleek. Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés em tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, vagy a kérdés megfogalmazása em felel meg a törvéybe foglalt követelméyekek, vagy pedig az aláírásgyűjtő ív em felel meg a választási eljárásról szóló törvéybe foglalt követelméyekek. Fotos szabály, hogy a épi kezdeméyezésről három hóapo belül dötei kell. A helyi épi kezdeméyezés szabályait az ökormáyzati törvéybe találjuk. A szabályozási mitát természetese az országos iiciatíva jeleti. Népi kezdeméyezés útjá a képviselő-testület elé terjeszthető mide olya ügy, amelyek eldötése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (vagyis a helyi iiciatíva is csupá apiredkitűző, azaz közvetett jellegű). A törvéy keretet ad a kokretizáló ökormáyzati redeletek szabályaihoz. A képviselő-testület ökormáyzati redeletébe meghatározott a választópolgárok öt százalékáál em kevesebb és tíz százalékáál em agyobb számú választópolgár a épi kezdeméyezést a polgármesterek yújthatja be. A képviselő-testület is köteles megtárgyali a épi kezdeméyezést. A helyi épi kezdeméyezésél a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés em tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, vagy pedig ha az aláírásgyűjtő ív em felel meg a törvéyi követelméyekek. 2. táblázat. A épi kezdeméyezés itézméye Magyarországo A épi kezdeméyezés szitjei Országos (közvetett) Helyi (közvetett) Jogszabály Alkotmáy évi III. törvéy évi LXV. törvéy Ökormáyzati redeletek D) Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államokba Svájccal elletétbe ics országos (föderális) szitű épi kezdeméyezés. Bár az amerikai alkotmáytörtéetbe többször is felmerült az országos épi kezdeméyezés bevezetéséek szükségessége, midezidáig em hozták létre ezt az itézméyt (amelyet egyébkét alkotmáymódosítással lehete kivitelezi, amelyhez a tagállami törvéyhozások 3/4-éek a támogatása szükséges). Az USÁ-ba a épi kezdeméyezés tagállami (27 tagállam és a kolumbiai körzet [DC] ismeri) és helyi (beleértve a városi alakzatokat is) formája terjedt el CIVIL SZEMLE 2010/1

39 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 39 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3. táblázat. A vizsgált országok épi kezdeméyezési redszere Ország/Iiciatíva Országos Tagállami Helyi (városi) Fraciaország ige Svájc ige ige (katoális) ige Magyarország ige ige USA ige ige II. Az európai polgári kezdeméyezés létrejötte és jeletősége A kezdeméyezés végrehajtása meg fogja erősítei a polgárok és a szervezett civil társadalom részvételét az uiós szakpolitikák alakításába. 11 Hosszú és rögös út vezetett az európai polgári kezdeméyezés létrejöttéig. Maga az európai közvetle demokrácia létrehozásáak igéye egyidős a Közösség politikai jövőjéek tervezésével. Az itézméyről már az európai Alkotmáyos Szerződés is redelkezett. A dokumetum 2005-ös kudarca utá em állt meg az európai iiciatíváról való godolkodás. A Lisszaboi Szerződés fiisébe pedig már emcsak az itézméy elvi szitjé folyt a vita, haem az európai polgári kezdeméyezés tartalmi részletszabályait illetőe is. A következőkbe rövide áttekitjük az európai iiciatíva szerződés-szitű megszületések körülméyeit és az itézméyre való felkészülést. A) Szerződés európai alkotmáy létrehozásáról Az Alkotmáyos Szerződés a VI., Az Uió demokratikus működése cím alatt foglalkozott (vola) az európai polgári kezdeméyezéssel. A demokratikus alapokról szóló rész már az elejé kijeleti, hogy az Uió működése (elsősorba) a képviseleti demokráciá alapul. 12 Ugyaakkor mide polgárak joga va ahhoz, hogy részt vegye az Uió demokratikus életébe, továbbá a dötéseket a lehető legyilváosabba és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szite kell meghozi. Utóbbiakat kokretizálja a részvételi demokrácia elvéek deklarálása. Eek keretébe az európai itézméyekek a megfelelő eszközökkel kell biztosítai azt, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Uió bármely tevékeységéről véleméyt yilváíthassaak, és azokat yilváosa megvitathassák. Éppe ezért az itézméyek az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal yílt, átlátható és redszeres párbeszédet tartaak fe. A Szerződés kifejezte továbbá azt is, hogy a Bizottság, aak érdekébe, hogy biztosítsa az Uió fellépéseiek kohereciáját és átláthatóságát, az éritett felekkel széles körű előzetes kozultációkat folytat. CIVIL SZEMLE 2010/1 39

40 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 40 A Szerződés a deklaráció utá később foglalkozik a techikai (kokretizáló) redelkezésekkel. Eek értelmébe az Európai Parlamet és a Taács redes jogalkotási eljárás keretébe elfogadott redeletekbe megállapítja a polgári kezdeméyezésekre alkalmazadó eljárásokra és feltételekre voatkozó redelkezéseket, ideközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ebbe a képviseleti demokráciá alapuló és a részvételi elemekkel kiegészített keretbe kíváta ágyazi az Alkotmáy az európai polgári kezdeméyezés itézméyét. Eek értelmébe legalább egymillió uiós polgár, akik egybe a tagállamok egy jeletős számáak állampolgárai, kezdeméyezheti, hogy a Bizottság hatásköré belül terjessze elő megfelelő javaslatot azokba az ügyekbe, amelyekbe a polgárok megítélése szerit az Alkotmáy végrehajtásához uiós jogi aktus elfogadására va szükség. Az ilye polgári kezdeméyezésre alkalmazadó eljárásokra és feltételekre voatkozó redelkezéseket, ideértve azt is, hogy a kezdeméyezések legkevesebb háy tagállam polgáraitól kell származia, európai törvéy állapítja meg. Már itt érdemes előrebocsátai éháy fotos jellemzőt. Egyrészt tehát az Alkotmáy mideképp a közvetett jellegű iiciatívát iráyozta elő, vagyis az uiós jogalkotási itézméyredszert mozgásba hozó, abba egy állampolgári iputot kaalizáló közvetle demokratikus forma létrehozására tett kíséreltet. Másrészt fotos megjegyezi, hogy a szabályozás ahogy egyébké egy alkotmáyhoz illik magát az itézméyt hozta vola létre, a részletszabályokat alacsoyabb szitre európai törvéyre bízta. Végül, de em utolsó sorba érdemes felhívi a figyelmet a szóhaszálatra: a polgárok megítélése szerit az Alkotmáy végrehajtásához uiós jogi aktus elfogadására va szükség fordulat, továbbá magáak az itézméyek a demokratikus működésről szóló részbe való elhelyezése utal arra, hogy az európai polgárokak lehet (és kell is legye) véleméye az Uióról és az aak alapjául szolgáló dokumetumokról. B) Lisszaboi Szerződés A Lisszaboi Szerződés em agyo változtat a feti deklarációko. Magába a Szerződés redszerébe való elhelyezés (a II. cím keretébe foglalkozik a dokumetum az iiciatívával), illetve a cím változik meg (A demokratikus elvekre voatkozó redelkezések). Az európai polgári kezdeméyezés érdemi szabályozása sem változott az Alkotmáyhoz képest: Legalább egymillió uiós polgár, akik egybe a tagállamok egy jeletős számáak állampolgárai, kezdeméyezheti, hogy az Európai Bizottság hatásköré belül terjessze elő megfelelő javaslatot azokba az ügyekbe, amelyekbe a polgárok megítélése szerit a Szerződések végrehajtásához uiós jogi aktus elfogadására va szükség. 40 CIVIL SZEMLE 2010/1

41 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 41 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM értve azt is, hogy a kezdeméyezések legkevesebb háy tagállam polgáraitól kell származia. A változások természetese a Lisszaboi Szerződés jellegéből adódak: egyrészt yílvá a Szerződés végrehajtásához szükséges ügyekről va szó, másrészt a kokretizáló szabályok redeletbe, s em európai törvéybe fogak megszületi. C) Az Európai Parlamet május 7-i állásfoglalása 13 Az Európai Parlamet május 7-i állásfoglalást itézett a Bizottsághoz, arra voatkozó felkéréssel, hogy yújtso be a polgári kezdeméyezés megvalósításáról szóló európai parlameti és taácsi redeletre iráyuló javaslatot. Ebbe az állásfoglalásba iráyadó jelleggel javaslatokat is tett a kialakítadó itézméy részletszabályaira, méghozzá három iráyba: a tagállamok miimális számáak megállapítása; a résztvevők alsó korhatáráak meghatározása; valamit magáak az eljárásak a kialakítása. A tagállamok miimális számát illetőe a Parlamet szerit a polgári kezdeméyezésbe részt vevő uiós polgárokak a tagállamok legalább egyegyedéből kell kikerüliük, ez a követelméy pedig csak akkor teljesül, ha az éritett tagállamok midegyikébe a lakosság legalább 1/500 része támogatja a kezdeméyezést. A résztvevők alsó korhatárát illetőe az Európai Parlamet azt javasolta, hogy valameyi, tagállama jogszabályaival összhagba választásra jogosult uiós polgár részt vehet egy polgári kezdeméyezésbe. Magával az eljárás kialakításával kapcsolatba a Parlamet öt szakaszra tett javaslatot: a kezdeméyezés bejeletése; támogató yilatkozatok gyűjtése; a kezdeméyezés beyújtása; a Bizottság állásfoglalása; aak vizsgálata, hogy a kért jogszabály összhagba va-e a Szerződésekkel. A Parlamet szerit a polgári kezdeméyezés első szakasza azzal kezdődik, hogy a szervezők a polgári kezdeméyezést bejeletik a Bizottságak, és azzal zárul, hogy a Bizottság hivatalos dötést hoz a polgári kezdeméyezés bejeletéséek sikerességéről. A Bizottság megvizsgálja, hogy a bejeletett polgári kezdeméyezés formailag elfogadható-e. 14 Fotos szabály lee, hogy a polgári kezdeméyezés beyújtásától számított két hóapo belül a Bizottság köteles határozi a kezdeméyezés elfogadhatóságáról és yilvátartásba vételéről. A yilvátartásba vétel csak jogi idokkal utasítható el, politikai szempotok alapjá erre semmiképpe ics lehetőség. A határozatról a szervezők értesítést kapak, és a határozatot az Európai Uió Hivatalos Lapjába közzé kell tei. A határozatról az Európai Parlametet, a Taácsot és a tagállamokat haladéktalaul tájékoztatják. Szité garaciális redelkezés, hogy a határozatot az Európai Uió Bírósága vagy az Európai Ombudsma az CIVIL SZEMLE 2010/1 41

42 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 42 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM uiós jog voatkozó redelkezései értelmébe utólag felülvizsgálhatja. Ez megfelelőe érvéyes akkor is, ha a Bizottság elmulasztja a dötéshozatalt. A polgári kezdeméyezés szervezői bármikor visszavohatják a polgári kezdeméyezést. A polgári kezdeméyezés második szakasza a sikerese bejeletett polgári kezdeméyezés egyéi támogató yilatkozataiak összegyűjtését, valamit az egyéi támogató yilatkozatok összegyűjtése eredméyéek tagállamok általi hivatalos taúsítását foglalja magába. Utóbbi előfeltétele, hogy a tagállamok redelkezzeek egy olya hatékoy eljárásról, amely a polgári kezdeméyezésre voatkozó, szabályszerű támogató yilatkozatok összegyűjtésére és e gyűjtés eredméyéek hivatalos megerősítésére szolgál. A polgári kezdeméyezés harmadik szakasza azzal kezdődik, hogy a szervezők a polgári kezdeméyezést beyújtják a Bizottságak, és azzal zárul, hogy a Bizottság hivatalos határozatot hoz a polgári kezdeméyezés beyújtásáak sikerességéről. A Bi - zott ság megvizsgálja a beyújtott polgári kezdeméyezés reprezetativitását. A polgári kezdeméyezés akkor miősüle reprezetatívak (értsd: akkor fogadható el), ha megfelel a Szerződésbe és a létrehozadó redeletbe lefektetett meyiségi kritériumokak. A polgári kezdeméyezés beyújtásától számított két hóapo belül a Bizottság köteles határozi a kezdeméyezés beyújtásáak sikerességéről. A kezdeméyezés beyújtása itt is csak jogi idokkal utasítható el, politikai szempotok alapjá erre semmiképpe ics lehetőség. Ebbe a szakaszba is érvéyesek leéek a fet már meghatározott közzétételi és megtámadási szabályok. A polgári kezdeméyezés egyedik szakasza azt az időszakot foglalja magába, amelyek sorá a Bizottság tartalmilag foglalkozik a polgári kezdeméyezés céljával, és azzal zárul le, hogy a Bizottság hivatalosa állást foglal a polgári kezdeméyezésbe foglalt azo felkéréssel kapcsolatba, hogy a Bizottság jogi aktusra iráyuló javaslatot terjessze elő. A sikerese beyújtott polgári kezdeméyezés arra kötelezi a Bizottságot, hogy tartalmilag foglalkozzo a polgári kezdeméyezés céljával. Eek keretébe a Bizottság meghallgatja a polgári kezdeméyezés szervezőit, és lehetőséget ad számukra, hogy a polgári kezdeméyezésbe felvetett kérdéseket részletese ismertessék. A Bizottság három hóapo belül köteles határozatot hozi a polgári kezdeméyezésbe foglalt felkérésről. Ameyibe em szádékozik javaslatot előterjesztei, dötéséről idokolást yújt be a Parlametek és a szervezőkek. Ebbe a szakaszba szitúgy érvéyesek leéek a fet már meghatározott közzétételi és megtámadási szabályok. Végül a Parlamet javaslatot tett az átláthatóság elvéek érvéyesítésére, mégpedig úgy, hogy a sikerese bejeletett polgári kezdeméyezés szervezői kötelesek, az eljárás lezárulását követő megfelelő idő belül, jeletést beyújtai a Bizottságak a kezdeméyezés fiaszírozásáról, beleértve a fiaszírozás forrásait is (átláthatósági jeletés). A Bizottság megvizsgálja a jeletést és véleméyel ellátva közzéteszi. 42 CIVIL SZEMLE 2010/1

43 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM D) Civil és tudomáyos felkészülés az új itézméyre a Salzburgi Maifesztum május 9-é, az Európa Napo megredezett, az európai polgári kezdeméyezés apropójá tartott találkozó bocsátották ki az Iitiative & Referedum Istitute Europe (Marburg) és az Austria Istitute for Europea Law ad Policy (Salzburg) az ú. Salzburgi Maifesztumot. Ebbe a dokumetumba üdvözlik az európai iiciatíva bevezetését, a törtéelem első traszacioális közvetle demokratikus eljárását, amely a Taács és Parlamet jogosítváyaihoz képest egyelő jogot biztosít a polgárok számára az EU-szitű jogalkotás kezdeméyezésére. A Maifesztum kiemeli, hogy az európai iiciatíva messze több mit a már létező a polgárok számára yitva álló petíciós jog, valódi kezdeméyezési lehetőséggel bír, megalapítva az európai jogalkotásba való polgári részvétel első közvetle lehetőségét. A dokumetumot jegyző szervezetek üdvözölték az Európai Parlamet május 7-i már bemutatott állásfoglalását, kiemelve aak polgárbarát jellegét. Ugyaakkor kifejezték azt is, hogy a parlameti állásfoglalásba meghatározott, a polgári kezdeméyezéshez szükséges miimális tagállami szám (a tagállamok 1/4-e) túl magas lehet, továbbá utaltak arra, is, hogy az EP által rögzített időkeretek alacsoyak mutatkozak. A Maifesztum javaslatot tett a polgári kezdeméyezés átfogó ifrastruktúrájáak kiépítésére, ide értve az Európai Polgári Kezdeméyezés Hivatal (Europea Citize Iitiative Office) felállítását. A salzburgi találkozó továbbá a következő javaslatokat tette: Ha azt akarjuk, hogy az európai iiciatíva érdemi jogosítváy legye, akkor ahhoz polgárbarát redeleti háttér, valamit az EU hatékoy támogatása szükséges. Bár a kezdeméyezés az európai polgárok politikai törekvéseiek kaalizálására is szolgál, azoba a Bizottságak meg kell erősítei az európai iiciatíva kiegészítő eljárási jellegét a polgárokat foglalkoztató problémák artikulálása teré. Épp ezért az EU-ak egy tájékoztató, támogató és taácsadó itézméyt kellee létrehozi, vagyis az Európai Polgári Kezdeméyezések Hivatalát. A Hivatal alakíthatá ki a kezdeméyezés elektroikus hálózatát. A redeleti szabályozásak kivitelezhetőek és életképesek kell leie, aál is ikább, mert az európai polgári kezdeméyezés jelelegi formájába (a közvetle épi kezdeméyezésektől eltérőe, ahol épszavazás követi a kezdeméyezést) elsősorba apired-(ki)alakításra alkalmas, így célszerű kerüli a drága és bo yo lult struktúrákat. Mivel az európai iiciatíva célja épp az európai szitű problémák felvetése és kezelése, ezért elsősorba az EU hálózatokat, itézméyeket kell igéybe vei: a tagállami itézméyek csak az aláírások véletleszerű elleőrzésébe célszerű bevoi. A külöböző tilalmak, szükségtele gátló követelméyek kiküszöbölése a cél. Mivel az európai iiciatíva célja az alulreprezetált polgárok elérése, ezért ige fotos az igyeesség és a megfelelő fiaciális háttér kiépítése. CIVIL SZEMLE 2010/1 43

44 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 44 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Mivel az iiciatívát közpézekből fiaszírozzák, ezért fotos az átláthatóság, a források felfedése. E) Zöld Köyv az európai polgári kezdeméyezésről Az Európai Bizottság is üdvözölte az itézméy létrehozását és 2009 ovemberébe kiadott egy Zöld Köyvet a részletszabályokat rögzítő redelet legszélesebb megtárgyalása céljából. Mideekelőtt fotos leszögezi, hogy a Bizottság az európai demokráciát kiegészítő, valamit a civil szakpolitikai szempotok kaalizálására módot adó itézméykét tekit az európai polgári kezdeméyezésre, hisze az új dimezióval járul hozzá az európai demokráciához, kiegészíti az uiós polgársághoz kapcsolódó jogokat, valamit fokozza az európai politikát éritő közéleti vitát, és ezáltal segíti, hogy valódi európai yilváosság alakuljo ki. A kezdeméyezés végrehajtása meg fogja erősítei a polgárok és a szervezett civil társadalom részvételét az uiós szakpolitikák alakításába. A Bizottság leszögezi azt, hogy az európai polgárokak ezt a jogot a Lisszaboi Szerződés hatálybalépését követőe a lehető leghamarabb biztosítai kell. Ezért a Bizottság arra törekszik, hogy a polgári kezdeméyezésről szóló redeletet a Szerződés hatálybalépését követő első év végét megelőzőe el lehesse fogadi. A Zöld Köyv célja tehát az, hogy a jövőbeli redelet alapját képező legfotosabb kérdésekbe mide éritett fél véleméyét kikérje, s egy komplex az állampolgárokra és a civil szféra képviselőire is kiterjedő egyeztetési eljárást folytasso le. 16 A Zöld Köyv tematikus kérdések meté 17 igazodva a parlameti állásfoglalás tartalmához próbálja a véleméyeket, javaslatokat strukturáli. 44 CIVIL SZEMLE 2010/1

45 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 45 III. Lehetséges szabályozási iráyok A) A Zöld Köyv megvitatadó kérdései KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Témakörök 1. A tagállamok számára voatkozó küszöbérték 2. A tagállamokéti aláírások miimális száma 3. A polgári kezdeméyezésbe való részvétel alsó korhatára 4. A polgári kezdeméyezés formája és szövegezése 5. Az aláírások gy jtésére, elle rzésére és hitelesítésére voatkozó feltételek 6. Az aláírásgy jtésre voatkozó határid 7. A tervezett kezdeméyezések bejeletése 8. A szervez kre voatkozó követelméyek átláthatóság és fiaszírozás 9. A polgári kezdeméyezések bizottsági vizsgálata 10. Azoos kérdésekkel foglalkozó kezdeméyezések Kapcsolódó f kérdések Ö szerit a tagállamok teljes számáak egyharmada a Szerz dés el írásaiak megfelel e a tagállamok jelet s számát képezi-e? Ö szerit az egyes tagállamok teljes épességéek 0,2 %-a megfelel küszöbérték-e? A polgári kezdeméyezés támogatására voatkozó alsó korhatár az egyes tagállamokba az európai választások tekitetébe el írt választójogi korhatárhoz kapcsolódjo? Elégséges és megfelel feltétel lee az a kikötés, hogy a kezdeméyezésbe egyértelm e fel kell tüteti a Bizottság által el terjeszted javaslat tárgyát és céljait? Milye egyéb feltételeket kellee meghatározi (ameyibe vaak ilyeek) a polgári kezdeméyezések formájára és szövegezésére voatkozóa? Véleméye szerit szükség va-e uiós szit közös eljárásbeli követelméyekre az aláírások tagállami hatóságok általi gy jtésére, elle rzésére és hitelesítésére voatkozóa? Milye mértékbe kellee lehet vé tei a tagállamok számára, hogy emzeti szite speciális redelkezéseket hozzaak? Szükségesek-e speciális eljárások aak biztosítására, hogy az uiós polgárok a lakóhelyük szeriti országra való tekitet élkül támogathassaak egy polgári kezdeméyezést? Lehet vé kellee-e tei a polgárok számára, hogy olie is kifejezhessék támogatásukat valamely polgári kezdeméyezés irát? Ameyibe ige, milye biztosági és hitelesítési eszközöket kellee ehhez biztosítai? Szükséges-e az aláírásgy jtésre voatkozóa határid t rögzítei? Véleméye szerit szükség va-e a tervezett kezdeméyezések bejeletéséek kötelez redszerére? Ameyibe ige, egyetért-e azzal, hogy ezt az Európai Bizottság által biztosított speciális iteretes oldal alkalmazásával lehete megvalósítai? Milye kokrét követelméyeket kellee felállítai a kezdeméyezések szervez ivel szembe az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítására? Egyetért-e azzal, hogy a szervez kek iformációkat kellee szolgáltatiuk a kezdeméyezés érdekébe kapott támogatásról és fiaszírozásról? Kell-e redelkezi határid r l a polgári kezdeméyezés bizottsági vizsgálatára voatkozóa? Helyévaló-e szabályokat bevezeti aak megakadályozására, hogy ugyaarról a kérdésr l többször egymás utá polgári kezdeméyezéseket yújtsaak be? Ameyibe ige, ezt a célt korlátozások vagy határid k bevezetésével lehete-e legjobba megvalósítai? CIVIL SZEMLE 2010/1 45

46 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 46 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM B) Javaslatok Aráyosság és átláthatóság 1. Tagállami küszöbérték működőképesség és reprezetativitás A polgárok származása szeriti tagállamok számára voatkozó küszöbérték meghatározása az egyik legfotosabb redelkezése lesz a majdai redeltek. A Szerződés szerit a polgári kezdeméyezést aláíró egymillió uiós állampolgárak a tagállamok egy jeletős számáak állampolgára kell legye. A redelet feladata az lesz, hogy ezt a jeletős számot körülírja. Két alapvető iráy kíálkozik: egy alacsoyabb érték meghatározásával bár köyebbe lehete alkalmazi az itézméyt, de veszélybe kerüle a reprezetativitás és félő, hogy em csupá par excellece európai problémák kerüléek az itézméy homlokterébe; ugyaakkor egy magasabb tagállami létszám kodifikálásával ehezebbe kezdeméyezéek a polgárok, de az itézméy valóba az európai ügyekre iráyulhata. Összességébe tehát kettős a tagállami küszöbérték meghatározás sorá össze kell egyezteti a működőképesség és a reprezetativitás követelméyét. 4. táblázat. Az EU 27 tagállamáak épessége (2009) 18 Tagállam Népesség A épesség 0,2%-a Németország Fraciaország Egyesült Királyság Olaszország Spayolország Legyelország Romáia Holladia Görögország Belgium Portugália Csehország Magyarország Svédország Ausztria Bulgária Dáia Szlovákia Fiország Írország Litváia Lettország Szlovéia Észtország Ciprus Luxembourg Málta Összese (EU 27) CIVIL SZEMLE 2010/1

47 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 47 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A Zöld Köyv alapvetőe három lehetőséget vázol. Az első lehetőség a tagállamok többsége lehete, amely jeleleg 14 tagállamot jelet: bár a Szerződés em zárja ki ezt a megoldást sem, de ahogy a Zöld Köyv is utal erre a Szerződés szövegéek em lehet ez a célja, hisze a megfogalmazás a tagállamok jeletős számáról szól. A másik lehetőség léyegébe ezt teszi magáévá az Európai Parlamet 19 az lehet, hogy a tagállamok 1/4-éből (jeleleg 7 tagállamból) kerüljeek ki a kezdeméyezők. Ezt a verziót sem az Európai Bizottság, sem pedig a Salzburgi Maifesztum em támogatja. Előbbi túl alacsoyak tartja, utóbbi pedig túl magasak. 20 Az Európai Bizottság javaslata egy harmadik utat kíál: a tagállamok 1/3-ába meghatározott küszöbértéket (ez jeleleg 9 tagállamot jelet). A Bizottság szerit ez a szám jobba megfelel a Szerződés redszeréek: ez a szám szerepel a megerősített együttműködések, valamit a szubszidiaritás elvé alapuló felülvizsgálat elidításához szükséges emzeti parlametek számáak meghatározása sorá is. A tagállami küszöbérték kialakítása (csakúgy, mit az alább tárgyaladó tagállamokéti aláírási kvóta) azt szolgálá, hogy az uiós állampolgárok aráyos kezdeméyezése álljo az új itézméy mögött: vagyis sem a tagállamok száma, 21 sem pedig az egy tagállamo belüli állampolgárok száma 22 tekitetébe e legye aráytalaság. A tagállami kvóta bevezetését illetőe yilvávalóa em a többségi formát kell elfogaduk. A közvetle demokrácia egyes formáiak kezdeméyezése szükségképp a reprezetatív kisebbséghez kötődik: a dötést már értelemszerűe a többségek kell meghozia. 23 Ebből a szempotból tehát elfogadhatóak tűik mid az 1/3-os, mid az 1/4-es szabály (utóbbi jobba illik a Szerződés redszerébe). Ugyaakkor felvethető egy másik mid a Parlamet, mid a Bizottság által elhayagolt szempot, evezetese azt, hogy akár 7 akár 9 tagállammal számoluk is, előfordulhat olya (abszurd) helyzet, hogy a legmagasabb 24 (373, illetve 400 millió fő), illetve legalacsoyabb 25 (10,6 illetve 20,4 millió fő) épességszámú országokból kerül ki az 1 millió aláírás. Éppe ezért be kellee építei további aráyosító téyezőket a redszerbe: ömagába a 7, illetve 9 tagállami kvóta meghatározása em elégséges. A kvótá belül szité aráyosa, méghozzá a épességhez aráyosítva kell meghatározi a tagállami összetételt. Ehhez a legjobb megoldás az lehete, hogy a 7, illetve 9 országak reprezetália kellee az Uió épességéek 1/4-ét (azaz 125 millió állampolgárt), illetve 1/3-át (azaz 167 millió állampolgárt). Összességébe tehát az 1/3-os, illetve 1/4-es szabályt emcsak a tagállamok számára, haem a tagállami kvóta lakosságára is alkalmazi kellee. 2. A tagállamokéti aláírások száma A tagállamokéti aláírásszám (amit fet már utaltuk rá) szité aráyosító téyező. Míg a miimális tagállami kvóta megakadályozza azt, hogy viszoylag kevés tagállam állampolgára domiálja az itézméyt, addig a tagállamokéti aláírás - CIVIL SZEMLE 2010/1 47

48 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 48 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szám meghatározása attól óv meg, hogy a meghatározott tagállami kosárba agy eltérések legyeek. A Bizottság Zöld Köyve magévá teszi a Parlamet kezdeméyezését arra voatkozóa, hogy az európai polgári kezdeméyezés akkor legye érvéyes, ha az éritett tagállamok 26 midegyikébe a lakosság legalább 1/500 része (azaz a Bizottság megfogalmazásába 0,2%-a) támogatja a kezdeméyezést. A Bizottság a Szerződésbe meghatározott 1 millió főből idul ki, hisze ez a szám 0,2%-a a kb. 500 milliós uiós épességek. Ömagába az ilye típusú aráyosító szabályok mideképp alkalmazhatók. Ugyaakkor figyelemmel kell lei éháy következméyre is. Azáltal, hogy a küszöbérték és a tagállamokéti aláírásokra voatkozó potosító szabályozás egyszerre érvéyesül, így előfordulhat az, hogy ehezebb lesz eléri a 7, illetve 9 fős limi - tet (főkét úgy, hogy a 7, illetve 9 tagállamak az Uió épességéek 1/4-ét, illetve 1/3-át is kell reprezetália). Egyszerűe előfordulhat az, hogy pl. egy agy épességszámú ország azért esik ki a tagállami limitből, mert bár támogatják az adott országba a kezdeméyezést, de a támogatók létszáma em éri el a épesség 0,2%-át. Egy megfotoladó szabályozási iráy lehet az, hogy ha már az összegyűlt aláírásszám kielégíti az 1/4-es, illetve 1/3-os szabályokat, továbbá érvéyesül a 0,2%-os szabály is, akkor a 7 vagy 9 tagállam feletti további tagállamok esetébe már em feltétleül kell érvéyesítei a 0,2%-os szabályt. 3. A részvétel alsó korhatára Az Európai Parlamet által javasolt szabályozási iráyal megegyezőe célszerű az adott tagország hatályos választási szabályaihoz köti a polgári kezdeméyezésbe való részvételt. Eek kikötése szite ekvivales a 18. életév deklarálásával, az egyetle kivételt Ausztria jeleti, ahol 16 év a választójogi korhatár. Ez ömagába em lehet probléma, ugyaakkor redezi kell azo osztrák állampolgárok helyzetét, akik 18. életévüket em töltötték be és az EU egy másik tagállamába szigálják a polgári kezdeméyezést. 4. Forma és szövegezés A polgári kezdeméyezés formája és szövegezése a feti techikai-egedélyezési kérdéseke túl ige fotos tartalmi és formai kérdéskör. A Zöld Köyv felveti aak a lehetőségét, hogy maga a polgári kezdeméyezés tartalmazzo már egy jogszabálytervezetet vagy csupá a kezdeméyezésbe kellje egyértelműe feltüteti a Bizottság által előterjesztedő javaslat tárgyát és céljait. Utóbbi megfotolás bizoyulhat ikább követedőek, hisze kivitelezhetetle és célszerűtle lehet az, hogy ha mide egyes kezdeméyezéshez megkövetelük egy jogszabálytervezetet is. 48 CIVIL SZEMLE 2010/1

49 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 49 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Egyrészt kivitelezhetetle, mert em mide civil kezdeméyezés alkalmas egyből jogisításra, másrészt pedig célszerűtle is, mert egy polgári kezdeméyezéshez kapcsolt jogszabálytervezet em feltétleül képes a fiomszabályozásra. Így járhatóak látszik az az út, hogy a tervezet csatolása csupá opcioális legye. Másrészt megfotoladó szempot, hogy mivel a Szerződés végrehajtására voatkozó javaslatról va szó potosa meg kellje jelöli a kezdeméyezésbe, hogy a javaslat a Szerződés (cikkely szerit) mely részét kívája éritei, mely rész végrehajtását kívája uiós jogi aktussal véghezvii. 5. Az aláírások gyűjtése, elleőrzése és hitelesítése Az aláírások gyűjtése, azok elleőrzése és hitelesítése garaciális jellegű szabályokat kívá. A Zöld Köyv is utal arra a szabályozási sokszíűségre, amely jeleleg az egyes tagállamok polgári kezdeméyezéseit jellemzi. Eek kapcsá em lehet cél amit a Bizottság is megfogalmazza a teljes egységesítés, a legfotosabb miimumszabályok rögzítése viszot aál ikább. Ezekek a szabályokak ikább a biztoságra kellee törekediük, éppe ezért az aláírások utólagos elleőrzésé túl szükséges lee egy előzetes vagy folyamatos elleőrzési redszer beiktatása. Ezeke a de miimis szabályoko túl a tagállamok alkalmazgatják a saját (ezekkel em ütköző) előírásaikat is. A polgári kezdeméyezésbe való részvételt illetőe az európai választásoko való részvételi szabályokak megfelelőe kell redezi azt, hogy az egyes tagállamok polgárai az állampolgárságuk szeriti tagállamo kívül, más tagállamba is aláírhassák az iiciatívát. Ugyaakkor itt godoskodi kell arról is, hogy egy állampolgár csak egy tagállamba írhassa alá a kezdeméyezést. Ez utóbbi összekapcsolódik az e-szavazás kérdéskörével, valamit azzal a téyel, hogy a épi kezdeméyezés eltér az EU-választásoktól, mert utóbbi az adott állampolgár a saját emzeti listáira szavaz, ugyaakkor a polgári kezdeméyezés esetébe mideki ugyaazt támogatja. 27 Éppe ezért meg kell oldai azt techikai szempotból, hogy egy állampolgár csupá egyszer szerepelje az aláírók között. Utóbbiak mid-mid a tagállami választási redszerek és hatóságok összekapcsolásáak iráyába mutatak: létre kell hozi az európai választási térséget, amely alkalmas arra, hogy a szupraacioális kezdeméyezéseket koordiálja 28 természetese az elleőrzés és hitelesítés megmarada a tagállami (fiók)szervek kezébe. 6. Az aláírásgyűjtésre voatkozó határidő Az Európai Parlamet álláspotjával megegyezőe a Bizottság egyéves aláírásgyűjtési határidőt javasol. A határidő meghatározása valóba fotos redelkezés, s em csupá a Bizottság által említett jeletőségvesztés miatt, haem magáak a polgári kez- CIVIL SZEMLE 2010/1 49

50 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 50 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM deméyezés itézméyéek a leboyolítása és komolysága miatt is. Ezek miatt (valamit az uiós térség agysága miatt is) az egyéves határidő megfelelőek látszik. 7. A kezdeméyezések bejeletése Ez a témakör alapvetőe az aláírásgyűjtésre voatkozó határidővel áll kapcsolatba, hisze a bejeletés a határidő kezdőpotja. Itt alapvetőe két álláspot csap össze. Az Európai Parlamet szerit a Bizottságak mideképp elleőrizi kellee a kezdeméyezések jogszerűségét. Másrészt a Bizottság szerit a bejeletési folyamatak em képezé részét semmiféle arra voatkozó bizottsági határozat, hogy a tervezett kezdeméyezés elfogadható-e. Sőt, a Bizottság úgy godolja, em vola helyes, ha az aláírások gyűjtéséek megkezdése előtt megvizsgálá, hogy a tervezett kezdeméyezések formai szempotból elfogadhatóak-e. A Bizottság ezért egy iteretes oldalt működtete a kezdeméyezések bejeletése céljából, ahová fel kellee tölteiük a kezdeméyezőkek a tervezett kezdeméyezésre voatkozóa mide léyeges iformációt (pl. címét, tárgyát, céljait, hátterét stb.), és ezek a yilváosság számára elérhetőek leéek. Érthető az a bizottsági szempot, hogy a kezdeméyezés jogi elfogadhatóságáak alapja, (vagyis, hogy a javasolt előterjesztés a Bizottság hatásköré belülre esse) egyértelmű legye. Midazoáltal egy új itézméyről lévé szó, sokkal károsabb lee utólag egy több millió uiós polgár által aláírt kezdeméyezést elutasítai (szembe meve a támogató polgárok akaratával), mit a Bizottság (egyébkét világos) hatáskörét értelmezi. Éppe ezért talá célszerű vola a Parlamet javaslatáak megfelelőe egy előzetes kotroll bevezetése. Aál is ikább, mert ezt a határozatot a bíróság vagy az ombudsma felülvizsgálhatja, s a felül - vizsgálat utá immár egy tisztázott jogi helyzetbe idulhat vagy éppe em idulhat az aláírásgyűjtés míg egy utólagos bizottsági állásfoglalás felülvizsgálata többszöröse késlelteté a épi kezdeméyezést, s esetleg szembe is mehet az iiciatívát aláírók akaratával. (Csak zárójelbe utalék az előzetes bizottsági véleméy és következőkbe tárgyaladó traszpares kampáy kapcsolatára: a polgárok óriási emtetszését váltaá ki, ha egy traszpares módo előttük lezajlott kampáy utá a Bizottság esetleg mégis úgy találá, hogy em redelkezik hatáskörrel az adott kérdést illetőe.) 8. A szervezőkre voatkozó követelméyek Az európai iiciatíva előkészítése, valamit a kampáy lefolytatása sorá az egyik legelemibb szempot az átláthatóság. A Bizottság em határoza meg korlátozásokat arra voatkozóa, hogy kik yújthatak be kezdeméyezést azaz a szervezők lehetek magászemélyek vagy szervezetek is. 29 Ez utóbbi ige fotos lehet 50 CIVIL SZEMLE 2010/1

51 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 51 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM az európai civil szféra szempotjából. Midazoáltal előremutató lehet aak redeletbeli deklarálása, hogy agyo fotos a tagállami határoko átívelő szerveződés ez utóbbi aál is ikább életszagúak tűik, hisze a tagállami küszöbértéket meghaladó országból összegyűjtött 1 millió aláírás megszerzése mideképp szervezett, európai szitű kampáyt és együttműködést igéyel. Utóbbi kapcsá pedig utalhatuk a Bizottság azo törekvésére, hogy a szervezőkek (legyeek azok magászemélyek, vagy szervezetek) közzé kell tei mide relevás, a kampáy támogatására és fiaszírozására voatkozó iformációt, s be kell tartai mide (tagállami) adatvédelmi szabályt. Itt célszerű megjegyezi azt, hogy a redeletbe haszos lee az adatvédelem tekitetébe miimális sztederdeket lefekteti, hisze agy külöbségek mutatkozak a tagállami adatvédelmi szabályozások között, s ez ahhoz vezethet, hogy egy tagállamba érdemesebb aláírást gyűjtei a lazább adatvédelmi előírások miatt. 9. Bizottsági vizsgálat Itt is több álláspot csap össze. Az Európai Parlamet állásfoglalása szerit először 2 hóap álla a Bizottság redelkezésére ahhoz, hogy megvizsgálja a kezdeméyezés reprezetativitását, majd további három hóap arra, hogy vizsgálatot végezze és dötést hozzo a kezdeméyezés tartalmát illetőe. A Bizottság pedig ésszerű időtartamot javasol, amely a hat hóapot em haladhatja meg. A határidő kezdőapja a kezdeméyezések a Bizottsághoz való beyújtása lee. A Bizottság abból idul ki, hogy időt kell száia aak eldötésére, hogy a kezdeméyezés elfogadható-e, azaz a kezdeméyezés a Bizottság hatáskörébe tartozik-e. A fetiek féyébe utóbbi vizsgálat már a kezdeméyezés előzetes elbírálásakor teljesül, így a Bizottság kezdő vizsgálata csak a reprezetativitás meglétére iráyulhat. Ezek a szempotok mideképp idokolttá teszik a 6 hóapos határidő csökketését. A Bizottság érvelése szerit (párhuzamot vova a már említett petícióval): egy kezdeméyezés összetett problémákra iráyulhat, és a Bizottságak időre lehet szüksége ahhoz, hogy megfelelőe megvizsgálja azt, mielőtt döt arról, hogy miképpe járjo el: bizoyos esetekbe ehhez az is szükséges lehet, hogy elemzést végezzeek a javasolt szakpolitikai kezdeméyezés előyeiről és hiáyosságairól. Ezek mid figyelembe veedő szempotok ugyaakkor az sem zárható ki, hogy ha va a kezdeméyezések egy előzetes bizottsági vizsgálata, akkor a Bizottság már az aláírásgyűjtésre yitva álló (egyéves) időszakba elkezdje felkészüli a lehetséges jogalkotási javaslatokra. 30 Ezzel szembe felhozható lee, hogy egy eredméytele aláírásgyűjtés eseté kárba mee a bizottsági muka, ugyaakkor ez mideiképp haszos, esetleg az iiciatíva kimeetelétől függetle vizsgálódásra és jogalkotási kezdeméyezésre sarkallhatja a Bizottságot így már a folyamat sorá teljesüle a polgári kezdeméyezés itézméyéek célja, vagyis a jogalkotásba való polgári közreműködés. Összességébe tehát mideképp redelkezi kell a CIVIL SZEMLE 2010/1 51

52 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 52 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM határidőről (csupá a kiszámíthatóság miatt is), amelyet 4 vagy 5 hóapba célszerű meghatározi. Végül, de em utolsó sorba a határidő mellett a redeletbe rögzítei szükséges azt is, hogy a Bizottság érdembe foglalkozik a kérdéssel, érdembe próbál jogalkotási alteratívákat kíáli, végrehajtva a polgárok kezdeméyezését. 10. Azoos kérdéskörű kezdeméyezések Garaciális szabály lehete, hogy az egymással versegő (vagyis egy időszakba kezdeméyezett azoos tárgykörű) polgári kezdeméyezések közül mideképp a korábbi élvez elsőbbséget, a második épi kezdeméyezést a Bizottság már em is egedélyezi (ez ismét egy érv az előzetes bizottsági vizsgálat mellett). 31 A Zöld Köyv felvet továbbá egy szité szabályozadó szempotot. Mideképp ki kell küszöböli, hogy időbe eltolódó versegő polgári kezdeméyezések alakuljaak ki. Utóbbiak két fajtája lehet: egy már beyújtott és folyamatba lévő épi kezdeméyezés alatt újból beyújtják az azoos tartalmú kezdeméyezést; másrészt pedig egy már lezárult, adott esetbe uiós jogi aktussal redezett kérdést illetőe ismét kezdeméyezéssel élek. Éppe ezért célszerű és praktikus lee, hogy az adott polgári kezdeméyezés futása alatt em lehet vele azoos polgári kezdeméyezést tei. Továbbá, ha a épi kezdeméyezés jogalkotási aktus elfogadásához vezetett, akkor az adott jogszabály hatálybalépésétől számított pl. három évig em lehet az adott tárgyba polgári kezdeméyezéssel éli. (A belátható határidő azért fotos, mert meg is változhatak a jogalkotási körülméyek, így szükségessé válhat azok felülvizsgálata, egybe egy polgári kezdeméyezés) táblázat. A versegő polgári kezdeméyezések és azok lehetséges kiküszöbölése Verseg polgári kezdeméyezés Az id be korábbi élvez els bbséget A folyamatba lév kezdeméyezés sorá élek azoos tartalmú iiciatívával Nem érvéyes a kokuráló iiciatíva Id be eltolódóa verseg polgári kezdeméyezés A kezdeméyezés lezárulása (Bizottsági dötés) utá élek azoos tartalmú iiciatívával Született jogalkotási aktus Pl. három év elteltével lehet azoos kezdeméyezéssel éli Nem született jogalkotási aktus Kérdés, hogy lehet-e és ha ige, meyi id belül lehetséges kezdeméyezéssel éli 52 CIVIL SZEMLE 2010/1

53 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 53 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM IV. Közéleti fásultság? A közélet apjaikba formális kötelezettséggé vált. A polgárok zöme az állammal kapcsolatos teedőit valamiféle csedes beletörődéssel végzi, és ez a közéleti fásultság méreteibe messze túlmutat a politikai ügyek határai. 33 Összegzésül álljo itt éháy adat az európai demokrácia jelelegi állapotáról. Láthatjuk, hogy a többség elégedett az uiós demokrácia működésével. 1. ábra. Az EU demokráciájával való elégedettség 34 Ugyaakkor azt is elmodhatjuk, hogy az Európai Uió (vagy Közösség) már a megszületésétől (illetve a folyamatos újjászületésétől kezdve) permaes demokratikus deficittel küszködik. Mi sem példázza ezt jobba, mit a folyamatosa csökkeő választási részvételi hajladóság. 6. táblázat. Az európai választások részvételéek alakulása 35 A választás éve Részvételi aráy (%) 1979 EU9 61, EU10 58, EU12 58, EU12 56, EU15 49, EU25 45, EU27 43,00 CIVIL SZEMLE 2010/1 53

54 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 54 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A részvételi kedv folyamatos romlása szkeptikus hagok szerit felvetheti azt, hogy miek létrehozi egy új, közvetle demokratikus itézméyt, hogy ha a jelelegi kereteket sem akarják/képesek kitöltei az uiós állampolgárok. Megfordítva a problémát: épp azért kell létrehozi az uiós közvetle demokrácia miél több formáját, hogy az uió polgárai átéljék állampolgárságuk tartalmát, s a közéleti részvétel e csupá kellemetle állampolgári kötelesség legye. Eze a godolatmeete haladva a közvetle demokrácia (jelesül az uiós polgári kezdeméyezés) itézméyredszere lehet az a diamizáló erő, amely kimozdíthatja a képviseleti demokráciát a megmerevedett állapotból. Jegyzetek 1 A taulmáy lezárása: jauár A közvetle demokrácia térhódítására lásd Bohma, 1997; Magleby, 1984; Pataki, 2007; Zimmerma, (A taulmáyba hivatkozott mide iteretes forrás letöltéséek ideje: jauár ) 5 A épszavazás itézméyek összetettségére lásd Atal, 2008 és Atal, 2009 b. 6 Ha a föderális államoko belül mid helyi, mid tagállami szite va épi kezdeméyezés, továbbá, ha az országos szit is létezik, akkor a szupraacioális szittel együtt égy iiciatíva-szit képzelhető el. 7 Az európai polgári kezdeméyezés itézméyéek bevezetésével az európai koties épi kezdeméyezési redszere (persze országokét eltérőe) három szitű lesz. 8 Úgy igyekeztük kiválasztai a bemutatásra kerülő országokat, hogy jól látszaak a szabályozási külöbségek: igyekeztük bemutati azt, hogy milye szabályozási paradigmák érvéyesülhetek a épi kezdeméyezések teré. 9 A épi kezdeméyezések potosa és egyértelműe tartalmazia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. 10 A közvetle demokrácia tagállami itézméyeiek (épszavazás, iiciatíva) kialakítása két államhoz köthető: előbb Dél-Dakota (1898) majd Orego (1902) alkalmazta ezeket az itézméyeket a gyakorlatba, ie vették át a tagállamok a szóba forgó gyakorlatot. Míg a 1990-es évekbe 379, addig a következő 10 évbe (2000 és 2009 között) 367 tagállami épi kezdeméyezés megtartására került sor. (Lásd bővebbe: Lee Kaufma, 2009:114) 11 Zöld Köyv, 2009:3. 12 Az Uió szitjé a polgárok közvetle képviselete az Európai Parlametbe valósul meg. A tagállamok képviseletét az Európai Taácsba az állam-, illetve kormáyfőjük, a Taácsba pedig a kormáyuk látja el, amelyek maguk vagy emzeti parlametjükek, vagy a polgáraikak tartozak demokratikus felelősséggel A Parlamet szerit akkor fogadható el formailag a kezdeméyezés, ha megfelel a következő szempotokak: tartalmazza a Bizottság felkérését arra, hogy az Uióak javaslatot tegye egy jogi aktus elfogadására; az Uió az Uió alapját képező Szerződések értelmébe hatáskörrel redelkezik egy ilye jogi aktus elfogadására; a Bizottság az Uió alapját képező szerződés értelmébe hatáskörrel redelkezik arra voatkozóa, hogy javaslatot terjessze be egy ilye jogi aktusra; a kért jogszabály yilvávalóa em elletétes az Uióba alkalmazott általáos jogelvekkel CIVIL SZEMLE 2010/1

55 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 55 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 16 Az egyeztetési eljárás jauár 31-é zárul le. 17 A témaköröket lásd a Lehetséges szabályozási iráyok című részbe. 18 Forrás: Eurostat ( e&pcode=tps00001) 19 A fő hivatkozási alap az Európai Uió működéséről szóló szerződés 76. cikkelye, amelyek értelmébe a bűügyekbe való kölcsöös jogsegéllyel vagy redőri együttműködéssel kapcsolatos jogi aktusokat a tagállamok egyegyedéek kezdeméyezése alapjá lehet elfogadi. 20 A Salzburgi Maifesztum álláspotját lásd fetebb. 21 Ne fordulhasso elő olya, hogy 1 vagy két tagállamból gyűlik össze az 1 millió aláírás. 22 Ne fordulhasso elő olya helyzet, hogy ad absurdum pl. 7 vagy adott esetbe 9 tagállamból származik az 1 millió aláírás, de 6 vagy 8 tagállamba csupá ember látta el kézjegyével az iiciatívát, s a maradék aláírás csak egy vagy két tagállamból származik. 23 Ha valamikor bevezetésre kerül az európai épszavazás itézméye, akkor a dötést többségi alapokra kell majd helyezi. 24 Ezek sorredbe: Németország, Fraciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spayolország, Legyelország, Romáia, Holladia, Görögország. 25 Ezek sorredbe: Fiország, Írország, Litváia, Lettország, Szlovéia, Észtország, Ciprus, Luxemburg, Málta. 26 Természetese eek a feltételek együtt kell érvéyesüli a tagállamok számára voatkozó kvótával ahhoz, hogy érvéyes legye az iiciatíva. 27 Ezért is tekithetjük az iiciatívát az első uiós közvetle demokratikus itézméye túl az első igazá szupraacioális kezdeméyezések. 28 Ez előképe lehet a majdai Európai Választási Irodáak, amely az európai választásokat (amikor európai pártokra szavazuk) és az európai épszavazásokat vezéyelheti. 29 Itt máris kíálkozik egy aalóg szabály, amely megtámogatja ezt az érvelést, evezetese az Európai Parlamethez itézett petíció itézméye: A Szerződés úgy redelkezik (227. cikkely), hogy bármely uiós polgár, valamit valamely tagállamba lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerit székhellyel redelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót beyújtai az Európai Parlamethez. 30 Ez újabb érv lehet az előzetes bizottsági vizsgálat mellett. 31 A versegő épszavazási kezdeméyezésekre lásd a magyar Alkotmáybíróság álláspotját a 100/2007. (XII. 6.) AB határozatba. =&s10=&s11=dr&r=1&sect5=ahawkere&op9=ad&op10=ad&d=ahaw&op8=ad&l=20&u=/ etahtml/ahawuj/ahawkere.htm&p=1&op11=ad&op7=ad&f=g 32 Itt célszerű reflektáli egy másik problémakörre is, evezetese arra, ha a polgári kezdeméyezés zátoyra fut a Bizottságál. Ekkor a redeltek kell iráyt mutatia, hogya lehet és ha ige akkor meyi idő belül (pl. uiós jog változása utá, új Bizottság eseté) azoos tárgykörbe épi kezdeméyezéssel éli. 33 Seett, 1998: Forrás: Eurobarometer Forrás: Irodalom Köyvek, taulmáyok, közvéleméy-kutatások Atal Attila (2008): Vox populi vox Dei? Az országos épszavazás összehasolítása a visegrádi országok, valamit Bulgária és Romáia tekitetébe. Jogi Fórum, május 6. (Atal, 2008) Atal Attila (2009a): Mide hatalom a épé? HVG olie, augusztus (Atal, 2009 a) CIVIL SZEMLE 2010/1 55

56 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 56 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atal Attila (2009b): Népek, szavak, dilemmák. Politikatudomáyi Szemle, (18) 3. Bohma, J. (1997): Deliberative Democracy: Essays o Reaso ad Politics, MIT Uiversity Press. Dalto, Russel J. Bürkli, Wilhelm Drummod, Adrew (2001): Public opiio ad direct democracy. Jour al of Democracy, Vol. 1. (Number 4. October 2001.) Eurobarometer 72 Lee, Jug-Ok Kaufma, Bruo (2009): Global Citizes i Charge. How Moder Direct democracy Ca Make Our Represetative Democracies Truly Represetative. Korea Democracy Foudatio ad Iitiative ad Referedum Istitute Europe. Magleby, David B. (1984): Direct Legislatio: Votig O Ballot Propositios i The Uited States. Johs Hopkis Uiversity Press. Pataki György (2007): Bölcs laikusok Társadalmi részvételi techikák a demokrácia szolgálatába. Civil Szemle, 2007/3 4. Seligma, Adam (1997): A civil társadalom eszméje. Kávé Kiadó. Seett, Richard (1998): A közéleti ember bukása. Heliko Kiadó. Zimmerma, Joseph F. (1999): The Iitiative: Citize Law-Makig. Praeger Publishers. Dokumetumok Az Európai Közösségek Bizottsága (2009): Zöld Köyv az európai polgári kezdeméyezésről. COM (2009) 622 (Zöld Köyv, 2009) Szerződés az európai alkotmáy létrehozásáról CIVIL SZEMLE 2010/1

57 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 57 MULTIPLIKÁTOR CIVILEK? Kísérlet a oprofit szféra fejlesztéspolitikába betöltött szerepéek empirikus feltárására 1 Balogh Péter 1. Bevezetés Kutatási tevékeységük sorá a fejlesztéspolitika itézméyi szabályozásaiak mit beavatkozásokak a vizsgálatával foglalkozuk. Jele rövid feltáró jellegű muka keretébe arra keresük empirikus választ, hogy a civil szektor milye hatással va a fejlesztéspolitikai beavatkozások a hazákba között az NFT I. keretébe lehívott források területi egyelőtleségeiek alakulására. Dolgozatukba elsőkét rövide felvázoljuk azo elméleti megközelítéseket, melyek alkalmazhatók a fejlesztéspolitika és egyelőtleségek kapcsolatáak szociológiai vizsgálatára, valamit a civil szféra társadalmi tőke voatkozó elméleti alapvetéseit. Az adatelemzés sorá folyamatosa mutatjuk be a kutatás módszertai jellemzőit, az alkalmazott módszereket és az eredméyeket. Mukákat az empirikus eredméyek rövid összegzése zárja. 2. Elméleti keretek 2.1. Kollektív cselekvés, közjavak és a közrossz A fejlesztéspolitika itézméyi szabályozásáak vizsgálatakor szemléletmódukat meghatározza egyrészt M. Olso, aki szerit a moder állami beavatkozások, s így meglátásuk szerit a fejlesztéspolitika is olya törekvésekek tekithetők, melyek keretébe a fejlett országok kormáyzatai emzeti össztermékük egyre agyobb háyadát fordítják exteráliákak vagy kollektív javakak tekitett dolgok CIVIL SZEMLE 2010/1 57

58 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 58 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM előállítására. (Olso, 1997:208) Potosabba az államok megfelelő itézméyredszer működtetése révé arra törekszeek, hogy elkerüljék az A. Hirschma által közrosszak evezett állapot kialakulását. Ez abból adódik, hogy a cselekvők saját egyéi érdekeiket szem előtt tartva kivoulak a számukra em elfogadható miőségű szolgáltatást yújtó szervezetekből, azoba a szervezet teljesítméye em javul, haem éppeséggel tovább romlik, és a szervezet tagjai távozásukat követőe sem válak közömbössé a szervezet tevékeységével szembe. (Hirschma, 1995:106) 2 A kollektív cselekvési szituációk esetébe tehát az egyéi és a közösségi érdek összeütközésbe kerül, s em kerül sor a közös cél kivitelezésére mutatott rá Olso. (1997:49) A problémát a játékelmélet yelvére R. Hardi (1998) fordította le (lásd még: Orbá, 2006:20 21), aki egy kvázi N-szereplős fogoly-dilemma szituációba (N=10) értelmezte a közjavak létrehozásáak paradoxoát az alábbiképpe: Közösség yereméyei Fizet Nem fizet Egyé Fizet 1; 1-0,8; 0,2 yereméyei Nem fizet 1,8; 0,8 0; 0 Forrás: Hardi, 1998:193; Orbá, 2006:19. A modellbe egy tíz főből álló csoport tagjai az erőforrásaik kétszeresét érő kollektív jószág létrehozására teszek kísérletet, (Hardi, 1998: ; Orbá, 2006:18 19) azoba a törekvés kudarcba fullad, mert mide racioális egyéi szereplő domiás stratégiája a dezertálás; az együttműködés megtagadása, mivel egyéi haszát ekkor képes maximalizáli (potyautas probléma). 3 Az ilye helyzetek megoldása alapvetőe kétféleképpe törtéhet. A (1.) külső, itézméyesített megoldások esetébe a játék szabályai változak meg ami az emberek lehetőségeiek, attitűdjeiek és hitéek megváltozását jeleti, mely változás azoba em szükségszerűe csoporto kívüli. Ezek lehetek cetralizáltak vagy decetralizáltak, attól függőe, hogy a csoport tagjai körébe milye mértékbe elterjedt a változtatásra iráyuló kezdeméyezés. 4 Ebbe a tekitetbe közpotosított külső megoldásak tekithető mideek előtt az állam, 5 továbbá ide soroladóak a közösségek, a politikai vállalkozók, a tulajdoviszoyok egyértelművé tétele, illetve a szelektív ösztözők. Eze megoldási lehetőségek közül jele téma szempotjából elsődleges az állam és a szelektív ösztözők továbbá kiemelte a közösségek. A szelektív ösztöző fogalmát Olso vezette be, és jeletőségét szemlélteti, hogy Olso szerit kollektív javak biztosítására egy csoportba csak akkor kerül sor, ha a csoport tagjait kéyszer vagy bizoyos külső ösztözők alkalmazásával sikerül rávei arra, hogy közös érdekeik alapjá cselekedjeek. (Olso, 1997:49) Vagyis a csoporttagok számára bizoyos em kollektív javakat is biztosítai kell a kollektív javak létrehozásához. (Olso, 1997:22) Megközelítésükbe a fejlesztéspolitika mit kollektív cselekvés az a szereplő, mely a szelektív ösztözőket redelkezésre bocsátja illetve koordiálja; az állam 58 CIVIL SZEMLE 2010/1

59 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 59 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mely külöféle itézméyi techikákat alkalmaz a szelektív ösztözők allokálásáak koordiálására. Az állam szerepvállalásához kapcsolódóa G. Tullock mutat rá, hogy az ú. em privát egatív exteráliák közé tartozak azok az esetek, amikor a kormáy tesz olyat, ami hátráyosa érit egyes csoportokat. Érdekes módo azoba Tullock szerit az ilye helyzetek éppe akkor állak elő, amikor a kormáyok igyekszeek megszüteti egyes exteráliákat, és ekkor újabb exteráliákat teremteek. (Tullock, 2005:20) Itézméyek, lehetetleségi tétel, itézméyi hatások Kiemelte fotosak tartjuk a fejlesztéspolitikai beavatkozások értelmezésekor J. Elster kocepcióját, aki szerit az itézméyekek két aspektusa külöíthető el. Egyrészt egy itézméy vizsgálható mit felagyított egyé, mely választ, cselekszik és döt; másrészt pedig mit olya létező, melyet egyéek hozak létre és működtetek. (Elster, 1997:150) 7 Utóbbi tekitetbe akkor beszélhetük közös itézméyi akaratról, illetve (köz)érdekről, ha az itézméyt diktatórikusa működtetik. Ameyyibe ez em teljesül, és az itézméy demokratikus elvek szerit működik, a közös érdek, illetve akarat kimukálása az eltérő érdekű egyéek illetve szervezetek, csoportok miatt problematikus lehet, mely probléma megoldásába gyakra a többségi szavazás sem segít. (Elster, 1997: ) Ezt a kollektív dötési helyzetet szavazási paradoxoak is evezik, (Bod, 2006:39) s az alábbiképpe formalizálható: Opciók Személyek A B C X Y Z Forrás: Bod, 2006:40. A feti modell szereplői (X, Y és Z; értelmes és tájékozott, a közügyekről egyértelmű véleméy kialakítására képes személyek) többségi szavazás révé kíváják eldötei, hogy mely alteratívát valósítják meg (A, B vagy C). A dötéshozók prefereciaredezéséek változatlasága mellett azoba ics egyértelmű kimeetele a szavazásak a többségi akarat szerit A>B>C>A. Ezt a dilemmát K. Arrow formalizálta, és lehetetleségi tételek evezte el, melyek értelmébe tehát em hozható létre olya jóléti függvéy, amely a társadalom mide egyes tagjáak prefereciáit tükrözé, és amellett kozisztes dötést eredméyeze. (Bod, 2006:40) A fejlesztéspolitikai itézméyredszer egyrészt tehát valamilye módo megalkotja a főbb fejlesztési iráyvoalakat és célokat, s valamiképpe ösztözi eze célok megvalósítását. Kutatásuk szempotjából a fotos probléma az utóbbi, ösztözés kérdése. 8 CIVIL SZEMLE 2010/1 59

60 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 60 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ameyibe a megvalósítadó célok melyek külöféle fejlesztési kocepciókba, dokumetumokba formalizálódak (pl. Nemzeti Fejlesztési Terv) mit valamiféle épakarat, emzeti érdek (Elster, 1997:157) redelkezésre állak, azok megvalósítására való törekvés több kimeetelt is eredméyezhet. Amit Elster fogalmaz: amikor az itézméyek befolyásolják az emberek jólétét, akkor vagy midekiek a helyzetét javítják, vagy egyesekét javítják mások kárára, vagy midekiét rotják. (Elster, 1997:153) Emellett továbbá a megvalósítai kívát cél meghiúsulhat vagy más, em szádékolt mellékhatásokkal is járhat, ameyibe az itézméy em képes előre láti dötéséek másod- vagy harmadfokú hatásait. (Elster, 1997:155) A területi egyelőtleségek mérséklését, felszámolását célzó itézméyredszer feltételezett és empirikusa vizsgáli kívát em szádékolt hatása az alábbiképpe írható le a fejlesztéspolitikai itézkedések hatásáak vizsgálatára kidolgozott elméleti fogalomkerettel (Bartus Laert Moksoy Németh Papp Szátó, 2005:6 9): a A X helyett a A 1 a 1 ahol X az eléredő fejlesztéspolitikai célkitűzés (a területi egyelőtleségek csökketése mit kollektív jószág); a X megvalósításáak feltételezett lehetséges eszköze (szelektív ösztözők működtetése); A olya empirikus szabályszerűség, mechaizmus, mely szerit a eszköz feltételezhetőe alkalmas X megvalósítására; a 1 az egyes eszközök alkalmazása mellett fellépő mellékhatás; A 1 az a 1 mellékhatás létrejöttéhez vezető empirikus szabályszerűség, mechaizmus. Azaz a eszközzel, A mechaizmus révé X em jö létre, haem a eszközzel, A 1 mechaizmus révé a 1 mellékhatás jö létre, vagyis a folyamat célelletétes. 9 (Szátó, 2006:24). Kutatásuk keretébe a feti elméleti-kocepcioális szemléletmódot alkalmazva vizsgáljuk a fejlesztéspolitikai itézméyi hatásokat, bevova az elemzésbe azokat az itézméyi miősítéseket, amiket a fejlesztéspolitikai dötésekkor figyelembe veszek. Ily módo egyfajta itézméyelvű szemléletmód érvéyesítésére törekszük. 60 CIVIL SZEMLE 2010/1

61 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page Társadalmi tőke, fejlesztéspolitika KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A társadalmi tőke [ ] hozzáredelése a többi tőkéhez megsokszorozhatja azok fetartható fejlődést elősegítő hatását. (Füzér Gerő Sik Zogor, 2006:343) Jele adatelemzés sorá aak feltárására vállalkozuk, hogy a civil szféra milye szerepet játszik a fejlesztési források megszerzéséek fetiekbe bemutatott redszerébe. Kérdésfeltevésük talá em kifejezette evezhető eredetiek, hisze amit azt az alábbiakba bemutatjuk a társadalmi tőke fejlesztéspolitikába való alkalmazására több szerző is felhívta a figyelmet. Bízuk azoba abba, hogy dolgozatuk érdeklődésre számot tarthat, mivel kokréta megfogalmazott problémára igyekszük empirikus választ adi. A társadalmi tőke fogalma eltérő egyes szerzőkél az egyes defiíciókat, értelmezéseket és félreértelmezéseket (Sik, 2006) több, a témával foglalkozó taulmáy is áttekiti (Orbá Szátó, 2006: ; Füzér Gerő Sik Zogor, 2006: ), így ettől eltekitük. Kutatási témák szempotjából léyeges, hogy az egyes társadalmitőke-kocepciók esetébe kisebb vagy agyobb mértékbe megjeleik a jeleségek a civil szerveződéssel való kapcsolata, (Orbá Szátó, 2006:139; Füzér Gerő Sik Zogor, 2006:340, 343) ameyibe a társadalmi tőke mechaizmusai között található egyebek mellett a társadalmi kapcsolathálóko alapuló közösségi fejlődés és verseyképesség, illetve a kollektív cselekvés és társadalmi együttműködés. (Orbá Szátó, 2006:142) A társadalmi tőke legfotosabb politikai fukciója éppe a civil társadalom kiterjesztésébe és megerősítésébe jelölhető meg. A bőséges társadalmi tőke feltétele az aktív civil társadalomak, ami viszot élkülözhetetle a demokratikus politikai redszer hatékoy működéséhez. (Orbá Szátó, 2006:144) Putam (2006:208) azt is megfogalmazza, hogy: a megfelelő társadalmi-tőke készlettel redelkező közösségek élvezik a magasabb gazdasági övekedés, az alacsoyabb szitű bűözés, a kiterjedt szocializáció, jobb lelki-egészségi állapot vagy a jobb iskolai teljesítméy előyeit. (Orbá Szátó, 2006:143) Azoba ömagába a társadalmi tőke léte em feltétleül a verseyképesség és fejlődés garaciája, mivel előfordulhat, hogy maga a civil társadalom is a járadékszerzés 10 melegágyává válik: a civil társadalom szereplői idővel olya érdekcsoportokká alakulhatak, amelyek a közösségi forrásokat magácélokra haszosítják. (Orbá Szátó, 2006:144) Eze újfajta tőke megéritette a gyakorlati szakembereket is: az 1990-es évektől a tudomáyos érdeklődés mellett az alkalmazott, közpolitikai figyelem 11 erősödött eze erőforrás irát. 12 A külöféle fejlesztési itézméyek (pl. Világbak, Európai Bizottság) 13 egyre jeletősebb mértékbe kezdtek építei a gazdasági övekedést illetve a fetartható társadalmi fejlődés célzó tevékeységük sorá a társadalmi tőkére. (Orbá Szátó, 2006:139; Füzér Gerő Sik Zogor, 2006:336, 343) CIVIL SZEMLE 2010/1 61

62 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 62 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A társadalmi tőke fogalma, illetve megjeleési formái mellett ugyacsak érdekes kérdés a mérés lehetősége. Ebbe a tekitetbe két szemléletmód külöül el (Orbá Szátó, 2006:145): (1.) a társadalmi csoportok és csoporttagok számá alapuló megközelítés, és (2.) a társadalmi szitű bizalom és a civil szerveződések kiterjedtségé alapuló. 14 Orbá A. és Szátó Z. (2006: ) a társadalmi tőke mérésére az alábbi aalitikus összefüggést dolgozza ki a civil társadalomhoz tartozó csoportok, illetve azok tagjaiak száma alapjá: TT= 1 t Ahol a tagok száma, t pedig csoportok száma. Eek értelmébe tehát adott közösségbe a társadalmi tőke mértéke az öszerveződő csoportok, civil szervezetek által tömörített épességet jeleti. A mutató több lépésbe törtéő fokozatos fiomítása sorá végül egy komplex mérőszámhoz jutak, mely további téyezőket is figyelembe vesz: TT= (1/r )(r p k) 1 t Ahol r a bizalmatlaságsugár, ami azo összetartó csoportok eseté jeleik meg, akik egatív külső hatásokat okozhatak a társadalom egésze számára, azaz károsak és veszélyesek; r p a bizalomsugár, vagyis amikor a csoport kooperációs ormái mit pozitív exteráliák a csoporto kívülre is kiterjedek, k pedig a csoport kohézióját kifejező koefficies, vagyis a kollektív cselekvési képessége. Itt tehát adott közösségbe jele levő társadalmi tőke mértéke fordította aráyos a csoportok által produkált egatív exteráliákkal, öveli azoba a csoportokak a körükö túlterjedő kooperációs készsége, illetve azok összetartása. (Orbá Szátó, 2006: ) Eze szabatos mérési mód egy az egybe való alkalmazására a redelkezésre álló statisztikai adatok jellegéből adódóa sajos em vállalkozhatuk, azoba adatelemzésük sorá kiidulópotkét, egyszerűsített formába ezt a szemléletmódot haszosítjuk. 3. Adatelemzés Az általuk vizsgált kiiduló összefüggés az alábbiképpe foglalható össze: a fejlesztéspolitikai támogatások eloszlása Magyarország területi egységei a megyék, illetve Budapest tekitetébe jeletős eltéréseket mutat. Ugyacsak külöbségek vaak az egyes területi egységek elmaradottságáak mértékébe, valamit a civil szféra kiterjedtsége is eltérő képet mutat. 62 CIVIL SZEMLE 2010/1

63 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 63 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 1. ábra. A megítélt fejlesztéspolitikai támogatások, a civil szervezetek száma és az elmaradottság mértéke szeriti összefüggés A megítélt támogatási összeg és a civil szervezetek száma között bizoyos mértékű együttjárás figyelhető meg: a magas támogatást realizáló területi egységekbe kiterjedt a oprofit szféra, a fejlesztési forrásokat alacsoyabb mértékbe megszerző területeke kevesebb civil szervezet található. Az adatelemzés keretébe elsőkét ezt az összefüggést járjuk körül: olya modell tesztelésére vállalkozuk, melyek révé megpróbáljuk a civil szféra tiszta ettó hatását megbecsüli. Eze cél elérése érdekébe többváltozós adatelemzési eljárást alkalmazuk, melybe a magyarázó változó(k) tiszta hatásá(ai)t kotrollváltozók bevoásával kívájuk feltári. 15 Elsőkét az itézméyi szite szabályozott kedvezméyezett kistérségek aráyá - ak mit a területi elmaradottság mértékéek hatását vizsgáljuk. Ettől az itézméyes szabályozástól azt várjuk, hogy öveli a szabályozás által itezívebbe éritett területek forráslehívási képességét, vagy ami ezzel egyelő; csökketi a lépés/verseyhátráyt tapasztalati következméykét tehát elvárásuk, hogy a magasabb fokú kedvezméyezettség magasabb átlagos támogatást jelet. 16 A regressziós modell eredméye (1. táblázat: 17 Modell 1; M1) alapjá megfogalmazható, hogy miél magasabb adott területi egységbe (megyébe és Budapeste) a kedvezméyezett azaz elmaradott kistérségek aráya, összességébe aál kisebb a megszerzett támogatás mértéke. Számszerűsítve: az elmaradott kistérségek aráyáak 1 százalékyi övekedése átlagosa 163 millió forittal csökketi az adott területi egységbe lehívott támogatást. A oprofit szféra tekitetébe elletétes eredméyt kapuk: a civil szervezetek száma öveli a realizált NFT I-támogatás mértékét: ameyibe eggyel több civil szervezet található adott területi egységbe, átlagosa 6,5 millió forittal több támogatással lehet számoli (1. táblázat: M2). CIVIL SZEMLE 2010/1 63

64 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 64 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 1. táblázat. Az elsődleges magyarázó változók hatásai (N=20) Kostas, magyarázó változó M1 Modell (M ) kostas és B értékek M2 M3 Kostas 34433, , ,30 X kedv -163, ,48 X civil 6,519 7,19 A kedvezméyezett kistérségek aráyáak övekedése tehát csökketi a megszerzett támogatási összeget, a civil szervezetek száma pedig öveli azt. Az elmaradottabb területek azaz ahol magasabb a kedvezméyezett kistérségek aráya esetébe azoba kevesebb civil szervezet található (ha a kedvezméyezett kistérségek aráya 1 százalékkal ő, átlagosa 41-gyel kevesebb civil szervezettel lehet számoli). Ez az összefüggés a későbbiekbe lesz fotos számukra. X kedv -163,3 Y -40,9 6,5 X civil A változók közötti (Pearso-féle) korrelációs értékek alapjá továbbá megfogalmazható, hogy a legerősebb kapcsolat a civil szervezetek száma és a lehívott támogatási összeg között mérhető: X elm -0,26 Y -0,46 0,94 X civil Ameyibe a feti két függetle változót egyszerre szerepeltetjük a modellbe, az összefüggés az alábbiképpe írható le (1. táblázat: M3): az itézméyi szite szabályozott kedvezméyezett kistérségek aráya öveli a megszerzett támogatási aráyt. Egyrészt megfogalmazható tehát, hogy kotrollálva a modellt a civil szervezetek száma szerit azaz egy olya (elképzelt) állapotba, mitha mide területi egységbe azoos számú civil szervezet vola, átlagosa 131 millió forittal több támogatás kerüle lehívásra. Másrészt az is látható, hogy kostaso tartva a kedvezméyezett kistérségek aráyát azaz ha mide területi egység azoos fejlettségi/elmaradottsági szite álla, ameyibe a civil szervezetek száma eggyel ő, átlagosa 7 millió forittal ő a támogatási összeg. 64 CIVIL SZEMLE 2010/1

65 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 65 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Vagyis első összefüggésbe a civil szervezetek száma öveli a támogatási összeg mértékét, s a civil szféra azoos mértéke eseté a kedvezméyezett kistérségek aráya szité pozitív hatással va adott területi egység forráslehívási képességére. A feti összefüggés belső érvéyessége azoba megkérdőjelezhető, hisze számoluk kell azzal, hogy egyéb téyezők is befolyásolhatják a fejlesztési források területi eloszlását. Az adatelemzés további részébe a belső érvéyesség övelésére teszük kísérletet adott területi egységek további jellemzőiek kotrollváltozókét való bevoásával. 18 Nyilvávalóa léyeges téyező a vizsgált téma szempotjából, hogy az adott területi egység milye társadalmi-gazdasági jellemzőkkel bír. Eze jellemzők megragadásához három változóba gyűjtöttük össze megyei szitű adatokat: lakosságszám, 1000 lakosra jutó vállalkozások száma, urbaizáltság. Kotrollálásuk szükséges lehet, mert vélekedésük szerit a lakosságszám tekitetébe számolhatuk egy olya hatással, hogy aak övekedése öveli az adott területi egységre jutó támogatás mértékét, továbbá, ahol magasabb a épesség, ott a civil szerveződések is eleve szélesebb bázisa lehet. A vállalkozások viszoylagos elterjedtsége a forráslehívási képességet feltehetőe pozitíva befolyásolja, s a társadalom öszerveződése is magasabb fokú lehet egy olya területe, ahol a vállalkozói szféra kiterjedtebb. Végül az urbaizáltság a városok magasabb aráya a településeke belül szité övelheti a támogatások mértékét, s a civil szervezetek többsége egyértelműe városokba kocetrálódik. 19 Azoba em vizsgáljuk eze változók egyéi hatását, haem egyetle idexbe összesített formába vojuk be az elemzésbe. 20 A kotrollváltozó bevoását követőe em tapasztalható léyeges változás a számukra elsődlegese érdekes magyarázó változók becsült hatása tekitetébe (lásd 2. táblázat: M4). Hisze a kedvezméyezett kistérségek aráyáak egységyi 1 százalékos övekedése átlagosa 134,9 millió forittal öveli a támogatási öszszeget, 1-gyel több civil szervezet pedig átlagosa 6,9 millió forittal kotroll alatt tartva a társadalmi-gazdasági jellemzőket, vagy másképpe megfogalmazva: ha azt feltételezék, hogy eze téyező szempotjából mide területi egység egyforma. Természetese azoba az is megállapítható, hogy a agyobb lakosságszámú, magasabb vállalkozási hajladóságú, és urbaizáltabb területi egységek magasabb támogatást tudhatak magukéak. 21 A civil szféra kiterjedtségéek meglehetőse leegyszerűsítő mérőszáma az adott területi egységbe található civil szervezetek száma, hisze a civil szervezetekek megayi típusa külöíthető el, illetve működésük tekitetébe is sok szempotból külöbözőek lehetek. Eze elagyoltság eyhítése érdekébe kiragaduk elsőkét egy téyezőt, s a következő modellbe (2. táblázat: M5) a közhaszú és kiemelte közhaszú civil szervezetek százalékos aráyát emeljük be az elemzésbe. Feltételezhetőe eze szervezetek saját céljaik megvalósításá túli, a köz számára is fotosak tekithető tevékeységeikkel gyakrabba és esetleg sikeresebbe szerepelek adott pályázati redszer(ek)be. 22 CIVIL SZEMLE 2010/1 65

66 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 66 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A civil szervezetek becsült hatása léyegébe em módosul eze kotrollváltozó bevoását követőe; a kedvezméyezett kistérségek aráyáak hatása azoba valamelyest csökke: 131-ről 115-re. A civil szervezetek számáak tulajdoítható hatás változatlasága mellett azoba azt tapasztaljuk, hogy ameyibe 1%-kal ő a közhaszú szervezetek aráya, adott területi egységbe átlagosa majdem 181 millió forittal több támogatás realizálódik. A oprofit szféra aktivitását más módo is megkísérelhetjük fiomítai a civil szervezetek által beadott yertes NFT I. pályázatok számáak bevoásával. Várhatóa eze kotrollváltozó beemelése élkül is torzítással kellee számoluk, hisze ez a változó egyrészt a civil szervezetek voatkozásába közvetleül megjeleíti a oprofit szféra eltérő pályázati aktivitását, másrészt pedig az adott területi egységbe megfigyelhető elyert támogatási összegre is tisztább becslést kaphatuk, ha kiszűrjük, hogy az összes támogatásból aráyaiba mekkora részért felelős a oprofit szféra. 2. táblázat. Kotrollváltozókkal kibővített modellek Kostas, magyarázó Modell (M ); kostas és B értékek változó M3 M4 M5 M6 M7 Kostas -2444, , , , ,29 X kedv 131,48 134,95 115,30 79,10 48,34 X civil 7,19 6,87 6,96 5,56 6,25 X ttgh 964, ,17 X kozh 180,93 205,22 X ppr 110,28 114,15 Eze kotrollváltozós modell (2. táblázat: M6) sorá kapott becsült értékek jeletős változást mutatak: a kedvezméyezett kistérségek aráyáak hatása az eredeti modellhez (M3) képest számottevőe majdem felével lecsökke: 131,5-ről 79,1-re. Vagyis ha mide területi egységbe ugyaayi pályázatot adtak vola be a civil szervezetek, átlagosa csupá 79 millió forityi támogatás-többletet jeletee az itézméyi szabályozás révé kedvezméyezettek yilváított kistérségek aráyáak 1 százalékos övekedése. A civil szervezetek számáak hatása is mérséklődik: egy szervezetre vetítve átlagosa 5,6 millió foritra csökke. Végezetül az utolsó modellbe a feti kotrollváltozók midegyikét egyszerre vojuk be az elemzésbe. Az eze becslés sorá kapott b értékek tehát egy olya helyzetet jeleíteek meg, amikor mide területi egység azoos társadalmi-gazdasági jellemzőkkel bír, ugyaakkora a közhaszú szervezetek aráya és a oprofit szféra tagjai által beadott NFT I. projektek száma. Reméyeik szerit bízhatuk abba, hogy az ily módo kapott eredméyek belső érvéyessége magas(abb). Az eredméyek (2. táblázat: M7) alátámasztai látszaak az előbbi elvárásukat legjellemzőbbe a kedvezméyezett kistérségek aráya tekitetébe mért hatás esetébe. Hisze az eredetileg mért becsléshez (131,5) képest jeletős csökkeés tapasztalható: a kedvezméyezett kistérségek aráyáak 1 százalékyi övekedése 66 CIVIL SZEMLE 2010/1

67 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 67 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mide más téyező álladósága mellett átlagosa 48,3 millió forittal öveli az adott területi egységre jutó támogatást. Az eredeti modellbe tapasztalt hatáshoz (7,2) képest a civil szervezetek számáak egységyi övekedése pedig átlagosa 6,3 millió forittal öveli a támogatási összeget. A fetiekbe igyekeztük valamelyest fiomítai a vizsgált magyarázó változók hatására adott regressziós becsléseket. Az elemzés második részébe azt próbáljuk feltári, hogy milye összefüggés mutatható ki a magyarázó változók között vagyis hogy függ-e az egyik magyarázó változó hatása a másikétól. Ehhez első lépéskét visszayúluk az eredeti összefüggéshez, amit kibővítük a két magyarázó változó közötti kétiráyú regressziós együtthatókkal. X kedv -163,3 Y -0,005-40,9 6,5 X civil Az eredméyek alapjá megállapítható, hogy az elmaradottabb területek azaz ahol magasabb a kedvezméyezett kistérségek aráya esetébe kevesebb civil szervezet található (ha a kedvezméyezett kistérségek aráya 1 százalékkal ő, átlagosa 41-gyel kevesebb civil szervezettel lehet számoli). Továbbá a civil szervezetek egységyi övekedésével csökke az adott terület elmaradottsága (ha egy civil szervezettel több va, 0,005-del csökke a kedvezméyezett kistérségek százalékos aráya azaz adott területi egység elmaradottsága). Ezek alapjá okkal feltételezhetjük, hogy az egyes elmaradottabb területeke a kedvezméyezett státus mit itézméyi szabályozás hatása a megszerzett NFT I.-támogatás összegére függ attól, hogy milye mértékű a civil szféra kiterjedtsége. Az adatelemzés szempotjából ez a feltevés az iterakciós hatás vizsgálatát teszi szükségessé. 23 Az iterakciós hatás teszteléséhez egy új változó (X INTER ) létrehozása szükséges az eredeti magyarázó változók szorzatakét, 24 amit az eredeti magyarázó változókkal egyszerre szerepeltetük a modellbe. 3. táblázat. Iterakciós hatást tartalmazó modellek Kostas, magyarázó Modell (M ); kostas és B értékek változó M8 M9 Kostas (b 0 ) -287, ,842 X kedv (b 1 ) -83,825-71,519 X civil (b 2 ) 6,814 0,819 X INTER (b 3 ) 0,088 0,070 X ttgh (b 4 ) 3282,278 X kozh (b 5 ) 7,025 X ppr (b 6 ) 61,378 CIVIL SZEMLE 2010/1 67

68 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 68 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ekkor tehát azt feltételezzük, hogy az egyik magyarázó változó függő változóra gyakorolt hatása függ egy másik magyarázó változó értékétől. (Moksoy, 2006:84) Ez a hatás jele vizsgálat esetébe 0,088-yi (3. táblázat: M8) illetve a tisztított, kotrollváltozók mellett becsült értékeket feltütető modell esetébe 0,070-yi (3. táblázat: M9), mely egyrészről 25 azt jeleti, hogy a civil szervezetek számáak egységyi változása eyivel öveli a kedvezméyezett kistérségek százalékos aráyáak a támogatási összegre gyakorolt hatását. A b 3 együttható tartalmi értelmezéséhez a lieáris regresszió aktuális változókkal felírt képletére va szükségük: =b 0 + b 1 *X kedv + b 2 *X civil + b 3 *X INTER, azaz 26 =b 0 + b 1 *X kedv + b 2 *X civil + b 3 * X kedv *X civil Az iterakciós modellbe (3. táblázat: M8, M9) becsült együtthatók segítségével kiszámítható, hogy milye hatást gyakorol a civil szervezetek száma az adott területi egységre jutó támogatási összegre a kedvezméyezett kistérségek aráyáak függvéyekét. Ehhez az előbbi iterakciós változót tartalmazó egyeletet kell átredezi oly módo, hogy a civil szervezetek hatása a kedvezméyezettség függvéye legye: 27 =b 0 + b 1 *X kedv + (b 2 + b 3 *X kedv )*X civil Mivel a magyarázó változóak a kedvezméyezett kistérségek százalékos aráya számos külöböző értéke va, oly módo járuk el, hogy kiválasztuk éháy jellemző értéket (átlagos, illetve egy-egy szórásyival az átlag alatt és felett), 28 s azok esetébe számítjuk ki a civil szervezetek egységyi övekedéséek hatását a támogatási összegre. 4. táblázat. A civil szféra hatása a kedvezméyezettség függvéyébe X kedv értéke (átlag=54,027; szórás=30,673) X civil hatása (b 2 +b 3 *X kedv ) X civil tisztított hatása (b 2 +b 3 *X kedv ) átlag-1 szórás (23,354) 8,869 2,454 átlag (54,027) 11,568 4,601 átlag+1 szórás (84,7) 14,268 6,748 A 4. táblázatba kiszámított értékek révé jól látható, hogy mikét erősödik a civil szervezetek hatása a kedvezméyezett kistérségek aráyáak övekedésével: átlag alatti kedvezméyezettségi szite 1-gyel több civil szervezet csak átlagosa 8,9 millió forittal (a kotrollváltozós modell esetébe 2,5 millió forittal) öveli a támogatási összeget, átlag feletti elmaradottság eseté azoba átlagosa 14,3 millió forittal (kotrollváltozós becslés eseté 6,8 millió forittal). Vagyis a civil szervezetek forráslehívási kapacitása erősebb az elmaradottabb területeke. 68 CIVIL SZEMLE 2010/1

69 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 69 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Az iterakció azoba szimmetrikus, ezért az iterakciós modellek eredméyeiek felhaszálásával azt a kétségkívül redkívül érdekes hatást is kiszámíthatjuk, hogy a kedvezméyezett kistérségek aráya milye hatást gyakorol (mely hatás az iterakciós modellekbe egatív!) a támogatási összeg alakulására a civil szféra kiterjedtségéek adott szitje mellett. Ehhez a korábba is alkalmazott iterakciós egyeletre va szükségük: =b 0 + b 1 *X kedv + b 2 *X civil + b 3 * X kedv *X civil Jele számítás esetébe azoba az egyeletet olya formába redezzük át, hogy a kedvezméyezett kistérségek aráyáak hatása a civil szervezetek számáak függvéye legye: =b 0 + b 2 *X civil + (b 1 + b 3 *X civil )X kedv Ezek alapjá meghatározható a kérdéses hatás: 5. táblázat. A kedvezméyezettség hatása a civil szervezetek számáak függvéyébe X civil (átlag= 2912,1; szórás= 2739,314) X kedv hatása (b 1 +b 3 *X civil ) X kedv tisztított hatása (b 1 +b 3 *X civil ) átlag-1 szórás (172,786) -68,619-59,424 Átlag (2912,100) 172, ,328 átlag+1 szórás (5651,414) 413, ,080 A táblázat redkívül érdekes eredméyei alapjá megfogalmazható: ahhoz, hogy a kedvezméyezett kistérségek aráya mit itézméyes szabályozás övelje az adott területi egységre jutó támogatást, a civil szervezetek legalább átlagos, vagy aál agyobb számára va szükség. 4. Az empirikus elemzések eredméyeiek összegzése Az adatelemzés eredméyei az alábbiképpe foglalhatók össze: Az egyszerű kétváltozós modellek esetébe (1.) a kedvezméyezett kistérségek magasabb aráya csökketi a megszerzett támogatás mértékét (átlagosa 163 millió forittal), ugyaakkor (2.) a civil szervezetek száma öveli a realizált NFT I-támogatás mértékét (eggyel több civil szervezet eseté átlagosa 6,5 millió forittal). A kotrollváltozós modell eredméyei léyeges változást jelezek, ameyibe (1.) a kedvezméyezett kistérségek aráyáak övekedése öveli (átlagosa 48,3 millió forittal) az adott területi egységre jutó támogatást, (2.) a civil szervezetek számáak egységyi övekedése pedig átlagosa 6,3 millió forittal szité öveli a támogatási összeget. CIVIL SZEMLE 2010/1 69

70 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 70 1 A dolgozat korábbi verzióihoz fűzött taácsait hálása köszöjük Moksoy Ferecek és Szátó Zoltáak. 2 Klasszikusa ilye szituációt jeleít meg a yilváos- és magáiskolák példája, ahol a gyermekeiket magáiskolába küldő szülők szádékolatlaul a közoktatás szívoaláak további csökkeéséhez járulak hozzá. (Hirschma, 1995:108) 3 A feti példa tetszőleges N-szereplős helyzetre is kiterjeszthető, ahol mide további együttműködő szereplő vagy oly módo öveli a többiek haszát, hogy (1.) öveli a redelkezésre álló közjószág mértékét, avagy (2.) aak valószíűségét öveli, hogy a közjószág egyáltalá létrehozásra kerül. (Orbá, 2006:20 21) 4 A kollektív cselekvési szituációk (2.) belső vagy spotá megoldásai esetébe (az egoizmus, altruizmus, kollektivizmus és elvhűség szociálpszichológiai motívumai) ics szó a játék szabályaiak megváltoztatásáról, a kollektív együttműködés ökét, külső erő hatása élkül jö létre. (Orbá, 2006:25 39) 5 Mely redelkezik azzal a kéyszerítő erővel, amelyek révé közös cselekvés alakulhat ki az olya alapvető közjavak létrehozására, mit a társadalmi red, béke és biztoság. 6 Az ilye exter hatások esetébe például egy állami itézkedés egy kisebbségre ézve járhat egatív hatásokkal (a többség többletköltséget kéyszerít a kisebbségre). Vagy az adott kormáy területi fehatóságá kívüliekre (ebbe az értelembe például Irak bombázása exterália a szerző szerit) ró terheket. (Tullock, 2005:14) 7 Az itézméyekkel kapcsolatba lásd továbbá North, Bár kétségtele, hogy vizsgálatra érdemes vola, hogy vajo milye mechaizmus révé törtéik meg a fejlesztési prioritások meghatározása, ki és hogya döti el, hogy mibe ruházzo be az állam (pl. a területfejlesztés voatkozásába pólus-típusú fejlesztés, avagy kohéziós felzárkóztatás?). Lásd ehhez: Ha az állam em tud mideki kedvére tei, akkor kiválasztja azokat, akikek jó lesz kedvezie. (Jasay, 2002:133) 9 A célelletétes következméyekről lásd továbbá Elster, 1997: A járadékvadászattal kapcsolatba lásd Johso, 1999: A társadalmi tőke a fejlesztéspolitika tekitetébe két szempotból is érdekes lehet: (1.) hogya ragadható meg a (meglévő) társadalmi tőke hatása a redszer működésére. Illetve (2.) a módszertai idividualizmus godolatmetéek értelmébe a társadalmi tőke kialakulása általába em szádékolt mellékterméke, következméye a hagyomáyokak, a törtéelmi együttélések, a közös törtéelmi tapasztalatokak, a vallásak és hasoló társadalmi téyezőkek s mit ilye a kormáyzatak csak korlátozott a közvetle ráhatása a társadalmi tőke képződésére. (Orbá Szátó, 2006:150) Utóbbihoz Magyarország voatkozásába lásd Füzér Gerő Sik Zogor, Más megközelítés szerit a társadalmi tőke születéséek pillaatától kezdve policy-orietált volt. (Füzér Gerő Sik Zogor, 2006:336) 13 Nem csupá a emzetközi fejlesztési szakirodalom esetébe jeleik meg a társadalmi tőke szerepéek hagsúlyozása: Magyarországo is felmerült az Európai Uiós fejlesztések; a II. Nemzeti FejleszKÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A magyarázó változók közötti kapcsolatra azoba jellemző, hogy (1.) az elmaradottabb területeke kevesebb civil szervezet található, és (2.) a civil szervezetek egységyi övekedésével csökke adott terület elmaradottsága. Az előző megfigyelésre alapozott iterakciós modell eredméyei alapjá megfogalmazható, hogy (1.) a civil szervezetek hatása erősödik a kedvezméyezett kistérségek aráyáak övekedésével, továbbá (2.) ahhoz, hogy a kedvezméyezett kistérségek aráya mit itézméyes szabályozás övelje az adott területi egységre jutó támogatást, a civil szervezetek legalább átlagos, vagy aál agyobb számára va szükség. Jegyzetek 70 CIVIL SZEMLE 2010/1

71 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 71 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tési Terv kidolgozása kapcsá, illetve egyéb szakmai programokba, fórumoko (Szet Istvá-terv, DEMOS Stratégiai Audit, TÁRKI Kockázat és Bizalom című elemzése) (Füzér Gerő Sik Zogor, 2006:337, illetve 3. számú lábjegyzet) 14 A civil szféra kiterjedtségével, jellemzőivel kapcsolatba globális összehasolításba és magyarországi adatokkal lásd Bocz, 2009; Salamo Aheier 1995 és Salamo Aheier, Lásd ehhez Moksoy, 2006: Az Európai Uió területfejlesztési politikájába a kedvezméyezett térségek szerepére voatkozóa lásd Horváth, Az elemzés sorá haszált adatbázis összeállításához em alkalmaztuk mitavételt, haem a teljes populációra (Magyarország területi egységei a következőképpe; megyék és Budapest) voatkozóa redelkezük megfigyelésekkel, így em kerül sor általáosításra, s így a modellek eredméyeiek értelmezése sorá em fordítuk figyelmet a statisztikai szigifikacia-értékek vizsgálatára. Budapestet két okból szerepeltetjük külö az adatelemzés sorá: 1. az adatbázis összeállításakor haszált adatforrások midegyike esetébe külö kerül közlésre a Budapesttel kapcsolatos adat; 2. Budapest kétségkívül markás része Magyarország területi egységeiek, és ameyibe kihagyák az elemzésből, a területi egyelőtleségek egy jeletős oldala hiáyoza a megrajzolható képből. 18 A zavaró téyezők, alteratív magyarázatok hatásáak kiküszöbölésekor természetese számos téyező esetleges hatásával számoluk kellee. A redelkezésre álló adatok azoba korlátozzák mide egyes téyező szerepeltetését. Ily módo csupá abba bízhatuk, hogy az elemzés további folytatásával közelebb kerülük a magyarázó változók egy tiszta hatásáak becsléséhez ba az összes hazai civil szervezetek ( db) 23,8%-a budapesti, 22,1% megyeszékhelyekhez kötődik, 28,9% található a többi városba, s midössze 25,2%-a községekbe. Forrás: Közpoti Statisztikai Hivatal holap: stadat-táblák: A oprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele településtípus szerit (2005 ). 20 A kotrollváltozó (X ttgh ), illetve az azt alkotó eredeti változók részletes bemutatását lásd redre: Függelék 2: A területi egységek társadalmi-gazdasági jellemzőit mérő idex létrehozása a főkompoeselemzés eredméyei; valamit Függelék 1: A változók bemutatása. 21 Mivel a főkompoes-potszámok stadard eloszlásúak, a modellbe szereplő becsült b érték (964,83) tartalmi értelmezésére em vállalkozuk. 22 Természetese azoba itt külööse hagsúlyozi szükséges a már korábba is hivatkozott problémákat, ameyibe: (1.) a közérdek meghatározása már ömagába gyakra ehézségekbe ütközhet (lehetetleségi tétel; lásd Bod, 2006:40). És (2.) előfordulhat, hogy maga a civil társadalom is a járadékszerzés melegágyává válik: az NGO-k idővel olya érdekcsoportokká alakulhatak, amelyek a közösségi forrásokat magácélokra haszosítják (Orbá Szátó, 2006:144) s ekkor ha sikerül(e) is megállapítai a közérdeket, aak megvalósítása em törtéik meg. 23 Az iterakciós hatásról lásd Moksoy, 2006: Lásd Függelék 1.: Változók bemutatása. 25 Hisze az iterakciós hatás szimmetrikus, lásd: Moksoy 2006: A teljes egyelet természetese a kotrollváltozókat tartalmazó iterakciós modell esetébe hoszszabb, hisze abba bee va a többi függetle változó, redre: X ttgh, X kozh, X ppr. Azoba mivel ezek em relevásak az általuk jeleleg vizsgált függetle változók iterakciós hatásáak becslése szempotjából, em tütetjük fel őket a képletbe. Így a képlet is köyebbe kezelhető. 27 Az eljárás logikáját lásd Moksoy, 2006: Ebbe az esetbe is az alábbi forrásra való hivatkozással járuk el: Moksoy, 2006: A kotrollváltozó főkompoes-elemzéssel való létrehozása sorá agyba támaszkoduk az alábbi módszertai jegyzetre: Moksoy, Ezúto köszöjük a szerzőek az ayag redelkezésre bocsátását! 30 Lásd Függelék 1.: Változók bemutatása. 31 A főkompoes előállításához, potosabba ahhoz, hogy a megfelelő főkompoes-együtthatókkal be lehesse szorozi az eredeti változókat, utóbbiakat stadardizáli szükséges. A stadardizált változók jelölésére a Z betű haszálatos. CIVIL SZEMLE 2010/1 71

72 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 72 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Irodalom Bartus Tamás Laert Judit Moksoy Ferec Németh Szilvia Papp Z. Attila Szátó Zoltá (2005): A fejlesztéspolitikai itézkedések társadalmi hatásaiak vizsgálata. Budapest: TÁRKI Rt. Forrás: Letöltve: Bocz Jáos (2009): A oprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországo. A magyar oprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig. PhD. értekezés. Forrás: Budapesti Corvius Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Itézet Szociológia Doktori Iskola elektroikus köyvtár: Bod Péter Ákos (2006): Bevezetés a gazdaságpolitikába. Budapest: Aula Kiadó. Elster, Jo (1997): A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris Kiadó. Füzér Katali Gerő Márto Sik Edre Zogor Gábor (2005): A társadalmi tőke öveléséek lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. Budapest: TÁRKI Rt. Füzér Katali Gerő Márto Sik Edre Zogor Gábor (2006): Társadalmi tőke és fejlesztés. I: Kolosi Tamás Tóth Istvá György Vukovoch György (szerk.): Társadalmi riport Budapest: TÁRKI, Hardi, Russel (1998): A kollektív cselekvés mit megegyezéses, N szereplős fogolydilemma. I: Csotos László (vál.): A racioális dötések elmélete. Budapest: Osiris Kiadó Láthatatla Kollégium, Hirschma, Albert O. (1995): Kivoulás, tiltakozás, hűség. Hogya reagálak vállalatok, szervezetek és államok hayatlására az éritettek? Budapest: Osiris Kiadó. Horváth Gyula (2001): Az Európai Uió strukturális és kohéziós politikája. I: Horváth Gyula (szerk.): Az Európai Uió strukturális és kohéziós politikájáak szabályozása. Pécs: MTA Regioális Kutatások Közpotja, Jasay, Athoy de (2002): Az állam. Budapest: Osiris Kiadó. Johso, David B. (1999): Közösségi dötések elmélete. Bevezetés az új politikai gazdaságtaba. Budapest: Osiris Kiadó, Moksoy Ferec (2005): A hatáselemzés módszerei. I: A fejlesztéspolitikai itézkedések társadalmi hatásaiak vizsgálata. Budapest: TÁRKI, Forrás: pdf/a766.pdf Letöltve: júius 2. Moksoy Ferec (2006): Godolatok és adatok. Társadalomtudomáyi elméletek empirikus elleőrzése. Második kiadás. Budapest: Aula Kiadó. Moksoy Ferec (2009): Összefoglaló mutató létrehozása átlagolás és főkompoes-elemzés. Hogya hozhatuk létre több külöböző változóból egyetle összefoglaló mutatót? Átlagolás és főkompoeelemzés. (Módszertai jegyzet). Kézirat. North, Douglass (1990): Istitutios, istitutioal chage, ad ecoomic performace. Cambridge: Cambridge Uiversity Press. Olso, Macur (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Budapest: Osiris Kiadó. Orbá Aamária (2006): Commuity actios for collective goods. A iterdiscipliary approach to the iteral ad extreral solutios to collective actio problems. The case of Hugaria codomiiums. Budapest: Akadémiai Kiadó. Orbá Aamária Szátó Zoltá (2006): A társadalmi tőke cepciója. I: Szátó Zoltá: Aalitikus szemléletmódok a moder társadalomtudomáyba. Taulmáyok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságta éháy kortárs elméleti iráyzatáról. Budapest: Heliko Kiadó, Putam, Robert D. (2006): Egyedül tekézi: Amerika csökkeő társadalmi tőkéje. I: Legyel György Szátó Zoltá (szerk.): Gazdaságszociológia. Szöveggyűjteméy. Budapest: Aula Kiadó, Salamo, Lester M. Aheier, Helmut K. (1995): Szektor születik. A oprofit szektor emzetközi öszszehasolításba. Budapest: Noprofit Kutatócsoport. Salamo, Lester M. Aheier, Helmut K. (1999): Szektor születik II. Összefoglaló egy emzetközi oprofit kutatás második szakaszáról. Budapest: Civitalis Egyesület. Sik Edre (2006): Tőke-e a kapcsolati tőke, s ha ige, meyibe em? Szociológiai Szemle, 2, Szátó Zoltá (2006): A társadalomtudomáyi magyarázat szitjei: módszertai idividualizmus és a racioális cselekvés típusai. I: Uő.: Aalitikus szemléletmódok a moder társadalomtudomáyba. Taulmáyok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságta éháy kortárs elméleti iráyzatáról. Budapest: Heliko Kiadó, Tullock, Gordo (2005): Public goods, redistributio ad ret seekig. Chelteham, UK Northampto, MA, USA: Edward Elgar Publishig Limited. 72 CIVIL SZEMLE 2010/1

73 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 73 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Függelék Függelék 1. Változók bemutatása Változó Változó leírása Függ változó Y Magyarország uiós csatlakozását követ e a tervezési id szakba a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretébe megyékét (és Budapest) lehívott támogatási összeg (millió Foritba). Függetle változók X kedv Adott megyébe (és Budapeste) található kistérségeke belül a 64/2004. (IV. 15.) kormáyredelet (a területfejlesztés kedvezméyezett térségeiek jegyzékér l) alapjá bármilye okból elmaradott s ezért kedvezméyezett kistérségek százalékos aráya. X civil Adott megyébe (és Budapeste) található összes civil szervezet száma 2006-ba. X kozh Adott megyébe (és Budapeste) található közhaszú és kiemelte közhaszú civil szervezetek százalékos aráya az összes civil szervezete belül 2006 voatkozásába. X ppr Adott megyébe (és Budapeste) a os tervezési id szak keretébe a oprofit szféra által beadott yertes, támogatott projektek száma (db). X INTER Az X kedv és X civil magyarázó változók közötti iterakciós hatás mérésére az alábbiképpe létrehozott mesterséges szorzatváltozó: X INTER =X kedv *X civil Adat forrása Nemzeti Fejlesztési Ügyökség holapja: Aktuális statisztikák: pályázó székhelye szeriti lekérdezés. 64/2004. (IV. 15.) kormáyredelet digitális feldolgozása. Közpoti Statisztikai Hivatal holapja: stadat-táblák. Saját számítás a Közpoti Statisztikai Hivatal: stadattábláiak adatai alapjá. Nemzeti Fejlesztési Ügyökség holapja: Jeletéskészít : Noprofit régiós, megyei, kistérségi összefoglalók. Saját számítás. X lakos X vall Adott megye (és Budapeste) a lakosságszáma (f ). Adott megyébe (és Budapeste) az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (db). Nemzeti Fejlesztési Ügyökség holapja: Jeletéskészít : Noprofit régiós, megyei, kistérségi összefoglalók. Nemzeti Fejlesztési Ügyökség holapja: Jeletéskészít : Noprofit régiós, megyei, kistérségi összefoglalók. CIVIL SZEMLE 2010/1 73

74 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 74 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Változó X urb X ttgh Változó leírása Adott megye települési struktúrájáak összetételét megjeleít változó, mely a városok településeke belüli százalékos aráyát méri. Az X lakos, X vall és X urb változókból f kompoeselemzéssel létrehozott idex (a Terület Társadalmi-Gazdasági Helyzete), mely kotrollváltozókét adott megye társadalmigazdasági jellegét, állapotát hivatott méri. A változó létrehozása azért szükséges, hogy a vizsgált kérdések tesztelésére alkalmazott többváltozós modellekbe egy változóba s rítve legyük képesek méri eze kotextuális jellemz t. Adat forrása Saját számítás: Nemzeti Fejlesztési Ügyökség holapja: Jeletéskészít : Noprofit régiós, megyei, kistérségi összefoglalók. Saját számítás: Lásd Függelék 2.: A területi egységek társadalmi-gazdasági jellemz it mér idex létrehozása a f kompoes-elemzés eredméyei. Függelék 2.: A területi egységek társadalmi-gazdasági jellemzőit mérő idex létrehozása a főkompoes-elemzés eredméyei Jele kotroll változó megkostruálásával 29 céluk olya idex létrehozása, mely összefoglaló képet ad adott területi egység társadalmi-gazdasági helyzetével kapcsolatba. Ily módo az elemzésbe eze változót bevova lehetőségük yílik arra, hogy a többi magyarázó változó tisztított hatását becsüljük. A kotroll változót főkompoes-elemzéssel hoztuk létre az alábbi három változó felhaszálásával: A területi egység lakosságszáma (fő) (X lakos ), A területi egységbe az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (db) (X vall ), és A területi egység települési struktúrájáak összetételét megjeleítő változó (X urb ) 30 A főkompoes-elemzés eredméyeképpe a feti változók által hordozott iformációtartalmat egyetle összesített idexbe tömörítve jeleítettük meg. A megkostruált főkompoes meglehetőse jóak tekithető, mivel egyrészt a főkompoes az egyes eredeti változók variaciájáak agy részét magyarázza (6. táblázat: kommualitások): 74 CIVIL SZEMLE 2010/1

75 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 75 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 6. táblázat. A főkompoes-elemzés eredméyeit, a létrehozott idex jóságát összefoglaló mutatók Változó megevezése Összes megmagyarázott variacia (%) Kommualitások F kompoessúlyok F kompoesegyütthatók Lakosságszám (f ) 0,849 0,922 0, lakosra jutó vállalkozások száma (db) 0,748 0,865 0,348 Urbaizáltság foka: városok aráya a településeke belül (%) 0,887 0,942 0,379 F kompoes (FK; X ttgh ) 82,825 A főkompoes a három eredeti változó teljes variaciájáak dötő részét magyarázza, azaz a három változóba lévő iformáció 82%-át sikerült egy összefoglaló mutatóba sűrítei (6. táblázat: összes megmagyarázott variacia). A főkompoes jól leképezi az eredeti változókat, mivel a főkompoes-súlyok (a főkompoes és az eredeti változók közötti korrelációs mutatók) meglehetőse magasak (6. táblázat: főkompoessúlyok). A főkompoes megkostruálásáak mikétjét pedig a főkompoes-együtthatók értékei mutatják meg (6. táblázat: főkompoes-együtthatók): A táblázat alapjá a főkompoes ( FK ) az alábbiképpe állítható elő az eredeti 31 változókból: FK (X ttgh )=0,371*ZX lakos + 0,348*ZX vall + 0,379*ZX urb A főkompoes-potszámok ily módo kapott értékeit (melyek stadardizáltak, azaz átlaguk 0, szórásuk 1) mit magyarázó változót szerepeltetjük az adatelemzés sorá vizsgált modellekbe. CIVIL SZEMLE 2010/1 75

76 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 76

77 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 77 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ÁLOM ÉS RÉMÁLOM (A támogatási jogviszoyról) Bíró Edre 2009-be a Jogismeret Alapítváy szervezésébe, az ÖKOTÁRS Alapítváy TRUST programjáak keretébe és támogatásával több jogász és pézügyi szakértő kollégával kutatást folytattuk a Civil szervezetek államháztartási forrású támogatásaira voatkozó jogi köryezet jogredszere belüli összehasolító elemzése tárgyába. Az egzakt cím azt takarja, hogy jogi szakmai, törvéyességi szempotokból vizsgáltuk meg a támogatási jogviszoyt meghatározó jogszabályokat, az ezek keretei belül készült támogatási szerződéseket, valamit főkét a szerződésszegés jogkövetkezméyei körébe a joggyakorlat és jogirodalom jelzéseit. 1 Az alábbiakba rövide ismertetjük és összefoglaljuk a kutatás legfotosabb eredméyeit, más szavakkal prezetáljuk a zárótaulmáy Esszecia című összegző fejezetéek esszeciáját. 1. A támogatási jogviszoy fogalma A jogredszere belüli jogösszehasolító kutatás megállapította, hogy a jogszabályok direkt módo és elvi jelleggel, a joggyakorlat számára iráyadó módo em tartalmazak a támogatási jogviszoyra fogalom-meghatározást. Az államháztartási jogszabályok a támogatásról mit fiaszírozási jogcímről szólak; a támogatási programokról vagy programtípusokról, programcsoportokról szóló redeleti szabályozások az adott jogszabály hatálya alá tartozó jogviszoyokra, ügyekre és jogalayokra yújtaak a jogviszoy fogalmi szempotjából egyébkét is tartalmatla defiíciókat; a Polgári Törvéyköyv pedig hallgat a támogatási jogviszoyról és támogatási szerződésről is. CIVIL SZEMLE 2010/1 77

78 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 78 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A támogatási jogviszoy a Polgári Törvéyköyvbe em evesített, ú. atipikus polgári jogi szerződéses jogviszoy, amelyek fogalmi jeletőségű, álladó elemei a kutatás eredméye szerit a következők: A Támogató valamely államháztartás körébe tartozó szerv, szervezet, itézméy; vagy az államháztartás körébe tartozó költségvetési forrásból származó támo ga - tást yújtó személy. A támogatás valamely közfeladat ellátására vagy ellátásába törtéő részvételre, illetve az államháztartás körébe tartozó szervezet feladatkörébe eső tevékeység vagy működés fiaszírozására iráyul. A támogatásra jogosultságról, a szerződés megkötéséek előfeltételeiről, a támogatást megelőző eljárásról, a támogatási szerződés tartalmáról, az összeférhetetleségről és a szerződésszegés jogkövetkezméyeiről jogszabályok redelkezek. A támogatási szerződés tartalmazhat a Ptk. általáos kötelmi jogi szabályaiak diszpozitív (eltérést egedő) jellegéből következőe eltéréseket a szerződésekre voatkozó általáos polgári jogi szabályoktól, de ez csak a kokrét támogatási szerződésre voatkoztatható jogszabályok által előírt redelkezések tárgyköreibe lehetséges. Amiről jogszabály hallgat, abba a Ptk. általáos szerződéses szabályai iráyadóak. A Ptk. diszpozitív jellegéből em következik a támogatási jogviszoyra voatkozó redeletek hatásköre a Ptk-ba ütköző szabályozásra. A támogatási jogviszoyra voatkozó jogszabályok polgári jogi (kötelmi jogi) szabályai em ütközhetek a Ptk. elveivel és alapvető redelkezéseivel. Csak abba a körbe lehetséges eltérő jogszabályi redelkezés, amely körbe a Polgári Törvéyköyv erre a jogszabályt kifejezette felhatalmazza. 2. A támogatások jogi szabályozásáak struktúrája A kutatás 107 (!) olya hatályos jogszabályt talált, amely kifejezette az államháztartás egyes szervezetei és a civil szervezetek közötti támogatási szerződéseket szabályozza: 9 törvéy, 35 kormáyredelet és 63 ágazati, szakmai miiszteri redelet. A feti jogszabálytömeg 9 szabályozási szite voatkozik a támogatási jogviszoyokra: Áht. (államháztartási törvéy) mide költségvetési támogatásra voatkozó szabályai. Áht. civil oprofit szervezetekek yújtott támogatásra voatkozó szabályai. Költségvetési törvéy kokrét év támogatásaira voatkozó redelkezései. Áht. és költségvetési törvéy által behívott, felhívott, átutalt még midig általáos szitű jogi szabályozás. Ámr. (Az államháztartás működési redjéről szóló 217/1998. [XII. 30.] Korm. redelet) általáos, a költségvetési előiráyzatok felhaszálására voatkozó szabályai. Ámr. támogatási célt szolgáló és összehagolás alá eső előiráyzataiak felhaszálására voatkozó szabályok. 78 CIVIL SZEMLE 2010/1

79 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 79 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Ámr. kifejezette civil szervezetekek yújtott támogatásokra voatkozó szabályai. Ámr.-be kivételt vagy eltérést egedő jogszabályok, valamit az Ámr-be hivatkozott vagy szabályozási felhatalmazást yert végrehajtási jellegű jogszabályok. Ámr. VIII. fejezete és 7. sz. melléklete alá em tartozó előiráyzatok felhaszálását szabályozó redeletek: előiráyzatokról, alapokról, EU-forrásokról, programokról szóló redeletek. Az előző szabályozási szitekbe felhívott EU-jogszabályi háttérormák. Az Áht, költségvetési törvéy, az Ámr. és miiszteri redeletek által hivatkozott vagy szabályozási felhatalmazást yert jogi iráymutatások (miiszteri utasítás), vagy a programot szabályozó itézméyi belső jogi ormák (eljárásred, szmsz, ügyred, szabályozási kéziköyv). Általáos Szerződési Feltételek az adott programo belül kötedő támogatási szerződésekhez. Ezek a szerződés aláírásával aak részévé válak. A jogi szabályozás struktúrája tehát meglehetőse összetett, többlépcsős és sokszitű. Ebből következőe sok átfedéssel és diszharmóiával, belső elletmodásokkal terhelt. A támogatások előfeltételei körébe például az Áht. és az Ámr. évrőlévre (sőt egy éve belül többször) törtéő változásait, vagy az éves költségvetési törvéy speciális, kokrét redelkezéseit az ágazati, szakmai redeleti szabályozás külööse a programszitű kokrét végrehajtási redeletek csak ehézkese, lassa vagy egyáltalá em tudják követi. Így fordulhat elő, hogy a kokrét támogatási jogviszoyhoz legközelebb eső végrehajtási redelet még em tartalmaz vagy máskét tartalmaz olya új, szigorúbb támogatási feltételt, amelyet a jogalkotó a redelet keltéhez képest utóbb illesztett a feltételredszerbe. Külööse így va ez a programszitű jogi szabályozások esetébe. Nicse általáos törvéyi szabály a kutatásuk tárgyát képező jogviszoy-tipizálás és jogviszoy-fogalom kérdéseibe; ics törvéyi előírás a pályázati eljárásokról, a támogatási szerződés tartalmi kellékeire voatkozóa, a szerződéstől elállás, illetve felmodás vagy teljesítéséek felfüggesztése tárgyába, a szerződésszegés jogkövetkezméyeiről. Az államháztartási törvéy a támogatási jogviszoyt, s az ezt keletkeztető támogatási szerződést kizárólag úgy szabályozza, mit előiráyzat-felhaszálási jogcímet; ezért áll meg a többi előiráyzatál is szabályozott, államháztartási értelembe vett támogatásra jogosultság-kifizetés-elleőrzés alapelvi kérdéseiél, s ezért em foglalkozik a támogatási jogviszoy polgári jogi értelembe vett általáos kérdéseivel. Az Áht. számára a támogatási jogviszoyba artikulálódó támogatás éppe olya, mit a fejezetekek a fetartói jogviszoyba vagy alapítókét, fejezetgazdakét, költségvetési tételkét tervezett és folyósított támogatás. Sőt, az államháztartási (kicstári) kötelezettségkét a költségvetési törvéybe ormatíva formájába, feladatfiaszírozás keretébe vagy az alapoko keresztül törtéő cél szeriti fiaszírozás is a működési és fejlesztési célú hozzájárulás mellett részbe támogatáskét valósul meg, éppe úgy, mit az itézméyek fetartását szolgáló költségvetési támogatások. S hogy ez a kép még összetettebb legye, CIVIL SZEMLE 2010/1 79

80 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 80 az EU-s források is támogatás formájába kerülek a hazai itézméyredszerbe államháztartási költségvetési fejezetekbe, leboyolító szervezetekhez, iráyító hatóságokhoz. Kutatásuk fő iráyáak szempotjából megállapítható, hogy a támogatási szerződések garaciális, biztosítéki és végrehajtási jellegű itézkedései közül csak a köztartozásak a támogatás folyósításával összefüggése, valamit a kicstári moitorig eek érdekébe is törtéő haszálati lehetősége az a redelkezés, amely általáosa alkalmazadó a civil szervezetekek yújtott költségvetési támogatások sorá. A többi szabály (például a pályázat tartalmi követelméyei, a fejlesztési támogatások külö szabályai mid a pályázat, mid a szerződés voatkozásába, a pályázatok elbírálásáak szabályai, a támogatások ÁFÁ-hoz való viszoya, a támogatási szerződés kötelező tartalmi kellékei, a szerződéskötés eljárási szabályai, a támogatás folyósításáak teljesítésaráyossága, előleg, időközi fizetés, teljesítésigazolás alapjá közvetle számlakiegyelítés, támogatások halmozódása) csak előiráyzatok speciális csoportjára voatkozik. Eze előiráyzati csoportok elemeit vagy az Ámr. VIII. fejezete írja le, vagy a fejezeti kezelésű előiráyzatok felhaszálási redjét szabályozó ágazati redeletek szabályozzák, illetve az alapok és a humászolgáltatási ormatívák működését leíró külö jogszabályok rögzítik. Kis túlzással: aháya ayiféleképpe! Nyilvá fiom külöbségekkel és eltérésekkel tarkította, de eheze áttekithető, csak elletmodásosa specifikálható, és ezért sokféle gyakorlathoz vezető módo. Megállapítható, hogy a civil oprofit szervezetek számára pályázati vagy em pályázati formába hozzáférhető támogatási előiráyzatok, részelőiráyzatok, jogcímek hozzávetőlegese fele (!) szerepel csak az összehagolás alá eső támogatásokat tartalmazó Ámr. 7. sz. mellékletbe. Ez azt is jeleti, hogy miközbe a jogalkalmazási gyakorlat túlbuzgó agyoszabályozásról és felületes keretszabályozásról egyarát yújt tapasztalatokat, a költségvetési támogatások jogi szabályozását az jellemzi, hogy icse egységes, átfogó szabályozás. Az Áht. alig foglalkozik ilye kérdésekkel, az Ámr. csak kevesebb mit fele támogatási redszert szabályoz, a fejezeti kezelésű előiráyzatok ágazati redeletei, valamit az egyes pályázati redszereket leíró jogszabályok pedig sokféle speciális szabályozást vezettek be. Mit fától az erdőt ugyaúgy em látjuk a sok részletszabályozástól a költségvetési forrásokból köttetett támogatási jogviszoyok közös jogi feltételredszerét! A végrehajtási jellegű, alsóbb szitű szabályok gyakra specializálják, kokretizálják, hivatkozzák úgy a magasabb szitű (például Áht. és Ámr.) redeletek előírásait, hogy azzal szűkítik, módosítják is egybe, s más fogalom-meghatározás keletkezik és gyakorlódik (példák esetébe a jogellees felhaszálásról), mit amit a jogalkotó a parlamet vagy a kormáy szitjé elhatározott! Azoal jogforrási dilemmák támad, hisze attól, hogy az ágazati redelet valamit kihagy a saját felsorolásából, attól még például az Áht-s esetkör voatkozik például az adott miisztérium fejezeti kezelésű előiráyzataiból kötött támogatási szerződésekre is. Az jut a kutató eszébe s jelzem itt, a szabályozási struktúra kérdéseiél, hogy szükséges-e az ágazati szitű szabályozásba bármilye mértékbe is megismételi, ismerteti, összefoglali, kigyűjtei, sorba szedi stb. a magasabb szitű voatkozó jogszabály redelketársadalom ÉS ÁLLAM 80 CIVIL SZEMLE 2010/1

81 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 81 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM zéseit, s em az lee a célszerű, potos és áttekithető szabályozási mód, hogy a miiszteri redelet csak és kizárólag abba szabályozzo, amelybe: a magasabb szitű jogszabály által megegedett eltérésről szól, vagy felhatalmazás alapjá végrehajtási redelkezést, vagy speciális szabályozást tartalmaz? A magasabb szitű jogszabályból ismertetés ugyais szükségszerűe potatla, hiáyos, időközbei módosításokat em átvezető s ezzel az a látszat keletkezik, mitha a jogalkalmazóak a hozzá közelebb eső, az ő esetkörére kokrétabba voatkoztatható végrehajtási redeletek kellee elsősorba megfeleli, s em éppe fordítva: mideekelőtt a törvéyek, aztá a kormáyredeletek, s csak legvégül a speciális ágazati jogszabályak! Ha pedig a tévedést kizáró módo idézé az alacsoyabb szitű jogszabály a magasabbat, akkor a jogalkotó bizoy elszégyellé magát A támogatási jogviszoyra voatkozó jogi szabályozási struktúra áttekitésébe és felvázolásába egyik fotos elem azokak a jogterületekek, jogszabályokak a számbavétele, amelyek valamely támogatásokról szóló jogszabály (például az Áht.) utaló redelkezése alapjá alkalmazadók a támogatási jogviszoyra, s aak civil szervezeti alayára (is). Mideek előtt ilye törvéyi utalásképpe alkalmazadó az államháztartás számviteli szabályredszere, amely az Áht (3) bekezdéséek redelkezése folytá kiterjed az államháztartásból támogatásba részesülő civil szervezetre is a támogatás elszámolása, felhaszálása és a beszámolás voatkozásaiba. Ez egy agyo súlyos szabály; ugyais azt modja ki, hogy a civil szervezetél hiába va alapvetőe más számviteli (köyvelési, beszámolási, pézkezelési, vagyoértékelési stb.) szabályredszer hatályba, mit a Támogatóál a támogatás felhaszálása körébe olya fogalmakat, yilvátartásokat, korlátokat, eljárásokat kell alkalmazia, mitha például költségvetési szerv lee! Még szerecse, hogy a gyakorlatba ez a szabály csak korlátozotta érvéyesül, s például a házipéztár vagy a leltározás voatkozásába a civil szervezetek em kell ugyaolya admiisztrációs redszereket működtetie, mit a közvagyo kezelése oká jóval szigorúbba szabályozott állami, ökormáyzati szervek De ez a szerecse a törvéyi előírások érvéyesülési korlátozottságával kapcsolatosa bizoy súlyos veszélyforrást is jelez: bármelyik támogatási elleőrzés juthat a civil szervezettel kapcsolatosa arra a megállapításra, hogy a támogatás felhaszálása sorá megsértették az Áht (3) bekezdését és ezért a támogatás felhaszálása szabálytala. Így lehet egy pillaat alatt az egyébkét megvalósult támogatási álomból rémálom. Hasoló jogszabályi utaló redelkezések húzzák be a támogatási jogviszoyok szabályozási körébe a közbeszerzésekről szóló évi törvéyt (Kbt.), az általáos forgalmi adóról szóló törvéyt (ÁFA), vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások szabályozását (Ket.). A szabályozási struktúrához tartozik aak a jogellees és súlyosa egyoldalú jeleségek a jelzése is, amelyet éháy kokréta vizsgált támogatási szerződésbe tárt fel a kutatás. Arról a tételről va szó, amely szerit a támogatási szerződés a CIVIL SZEMLE 2010/1 81

82 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 82 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM voatkozó jogszabályok módosulásával mide külö itézkedés élkül módosul. Ez a tétel ugyais ütközik a Ptk (2) bekezdésével, amely szerit Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételese változtathatja meg. Álláspotom szerit a támogatási szerződésekek azok a redelkezései, amelyek automatikussá teszik az összes jogszabályváltozás mide redelkezéséek módosító hatását a korábba megkötött szerződésekre os, ez em a szerződéses szabadság és em is a Ptk. szabályaitól eltérés lehetősége, haem a Ptk (2) bek. és 239. (1) bekezdésébe szabályozott jogszabályba ütköző, ezért semmis redelkezése esete! Több támogatási program Általáos Szerződési Feltételeket (ÁSZF) alkalmaz a voatkozó redeletbe em szabályozott, de mide szerződésre alkalmazadó szabályok érvéyesítésére. A támogatási szerződések az ÁSZF-ről általába rögzítik azt, hogy A Támogató által kötelezőe alkalmazadó Általáos Szerződési Feltételeket éritő jogszabály változása eseté az új, illetve a módosult jogszabályi redelkezései az ÁSZF részévé válak. Amíg a jogszabály szerződést követő módosulása is csak kivételese éritheti a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát, addig az ÁSZF-ek változása egyáltalá em. Több olya támogatási szerződést is talált a kutatás, amelybe a felek megállapodtak arról, hogy a szerződés elválaszthatatla részét képezik a szerződéshez em csatolt, a Támogató hivatalos holapjá közzétett tájékoztatók. Ez a redelkezés jogi értelembe oszesz: azt jeleti, hogy az egyik fél bármikor, bármilye tartalmú yilatkozata egyoldalúa módosítja a szerződés tartalmát! Nyilvávalóa és súlyosa törvéysértő! 3. Miről is beszélük? Civil támogatások agyságredje az állami és ökormáyzati közfeladat-ellátásba K.C.R A Közfeladatellátásba Civil Részvétel (K.C.R.) mutatóit és aráyait a Közpoti Statisztikai Hivatal által közzétett A oprofit szektor legfotosabb jellemzői be című Statisztikai tükör március 6. kiadváy adatai alapjá dolgoztuk ki. A forrásokra, bevételekre, tevékeységre, gazdálkodásra voatkozó statisztikai adatokat e kidolgozás sorá a következő szempotok, aráyok, mutatók szerit kellett továbbmukáli: kivoi az állam, ökormáyzat által alapított oprofit szervezetek adatait; kivoi a klasszikus civil szervezete kívüli oprofit szervezetek és itézméyek adatait; csak a K.C.R.-tartalmú bevételeket számításba vei az állami és ökormáyzati támogatások adatai közül; az alaptevékeységi bevételeket csak megfelelő aráyba számításba vei a K.C.R.-tartalmú tevékeység elleértékekét. 82 CIVIL SZEMLE 2010/1

83 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 83 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Megállapítások a) Az összes állami támogatáso belüli K.C.R.-mutató évbe kizárólag a támogatási szerződéssel realizálódó költségvetési forrásokra szűkítve 140 milliárd forit; a K.C.R.-aráy pedig 35,6%. b) Az összes állami támogatáso belüli K.C.R.-mutató a klasszikus civil szervezetekre + érdekképviseletre szűkítve 53 milliárd forit; a K.C.R.-aráy 36,2%. (Ebből az is következik, hogy ebbe a mezőbe az Egyéb oprofit szervezetek : közalapítváyok, kht-k, állami oprofit gt-k részesedése ige magas: 87 milliárd forit, 62%!) c) Pályázati úto a oprofit szektor összbevételéek 3%-át, 29 milliárd foritot yerek el a civil oprofit szervezetek K.C.R.-tartalmú feladatokra. Ugyaez a szám az állami támogatásokhoz képest 7,4%, a civil oprofit szervezetekhez jutó állami támogatások körébe 20%. d) Megállapítható, hogy 6413 civil oprofit szervezet volt a jogalaya évbe létrejött K.C.R.-tartalmú pályázati támogatási szerződésekek. e) Pályázati úto 29 milliárd forit K.C.R.-támogatás kerül a civil oprofit szervezetekhez; pályázato kívül pedig 24 milliárd forit! A K.C.R.-adatokról szólva hagsúlyozi kell, hogy ezek statisztikai adatokból levot következtetések, és em tartalmazzák azt a hozzáadott értéket, amelyet a civil oprofit szervezetek a sajátságos érdekeltségeik (hivatás, hobbi, sorsközösség, érdeklődés, közéletiség, köryezettudatosság, lakóhelyi motivációk, altruizmus, szolidaritás, közösségi mukamegosztás és felelősség stb.) meté szakmai iovációkét, a szervezeti működés közösségi és társadalmi többletekét, és em feltétleül a regisztrált közérdekű ökétes tevékeységbe megjeleített ökétességkét az állami támogatás felhaszálásakor a projekthez akkumulálak. Ezt a plusz erőforrást általába em mérik és em jeleítik meg, csak becslik. A hozzá adott civil értékek és erőforrások általába még a támogatások örészekét sem tudak artikulálódi a szerződésekbe. 4. A támogatási előfeltételekről Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvéy (Áht.) részbe mide támogatási jogviszoyra voatkozóa, részbe pedig a közpoti költségvetésből és az elkülöített állami pézalapokból törtéő támogatásokra voatkozóa három féle támogatási feltételt ír elő: a támogatással összefüggő adatok yilváossága, a kedvezméyezett köztartozás-metessége, a redezett mukaügyi kapcsolatok követelméye. (Áht. 13/A., 15. ) Az államháztartás működési redjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. redelet (Ámr.) a jele taulmáy szabályozási struktúráról szóló fejezetébe kifejtett alayi CIVIL SZEMLE 2010/1 83

84 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 84 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM és tárgyi hatállyal (VIII. fejezet és 7. sz. melléklet), tehát korátsem általáos támogatási szabályozási hatókörrel a következő további öt támogatási feltételt ír elő: évete egyszer támogathatóság, fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úto, pályázat befogadásához szükséges pályázói yilatkozatok megléte, a pályázat kötelező mellékletéek előírt dokumetumok csatolása, valamit a Támogató által meghatározott további pályázati követelméyek. (Ámr ) További ágazati, szakmai jogszabályok a legkülöbözőbb szabályozást tartalmazzák a támogatási előfeltételekre voatkozóa. A ulladik (midet megelőző, legátfogóbb, elsőek ismertetedő) jogösszehasolító kutatási tapasztalat arra iráyul, hogy a túlságosa is boyolult, differeciált és részletbe meő jogi szabályozási struktúra következtébe az ágazati, szakmai támogatási jogi miiszteri redeletek gyakra esek a jogismétlés hibájába. A magasabb szitű jogszabályok (Áht. és Ámr.) redelkezéseiek ismétlése még ömagába em lee törvéysértő csak felesleges, de az már súlyosa jogellees szabályozási gyakorlat, hogy az Ámr. 83. (2) bekezdésébe előírt kötelező yilatkozatokat kisebb-agyobb eltérésekkel, más szövegezéssel ismétlik meg a miiszteri redeletekbe. Ugyaez igaz az Áht. által megfogalmazott támogatási feltételekre voatkozóa is, olyaokra, mit például a köztartozások vagy a redezett mukaügyi kapcsolatok ügye, továbbá a korábbi támogatásokkal elszámoltság vagy visszafizetettség. Szükséges lee a támogatási jogszabályok miiszteri halmazát harmoizáli a jogalkotói hatáskör szempotjából, mert jeleleg sok végrehajtási típusú redelet rotja le, fogalmazza át, szűkíti vagy tágítja az Áht, Ámr. külöböző voatkozó szabályozásait. Az ágazati, szakmai, végrehajtási és program jellegű jogszabályok jogalkotói számára megszívlelhető kutatási megállapítás az, hogy a magasabb szitű jogszabályokra potosa hivatkozi kell s em átíri, ismerteti vagy összefoglali, ha el kíváják kerüli egyrészt saját jogi ormájuk törvéysértőek miősülését, másrészt azt a csapdahelyzetet, amelybe a joghaszáló pályázó kerül azzal, hogy a pályázatára legközvetleebbül voatkozó ágazati, szakmai redeletbe előírtakak megfelelve ugyaabba a tárgykörbe mégiscsak elkövet valamely jogelleességet! Azt az álláspotot még védei lehet a Támogató részéről, hogy a jog em ismerete em metesít a felelősség alól, s egyébkét is a kiírásba vagy az útmutatóba, esetleg az általáos szerződéses feltételekbe, vagy a kokrét szerződésbe utalás törtét általáosa az Áht. és Ámr. szabályaira, tehát azt ismerie és alkalmazia kell a pályázóak; de az em védhető jogi álláspot, hogy amiről kokrét redelkezés va az ágazati redeletbe, ahelyett a pályázóak tudia kell, hogy a magasabb szitű jogszabályt kell alkalmazia! A külöböző jogforrási sziteke született külöböző jogi ormák ütközéséek érvéyességi kérdéseit a pályázóak em kell tudi kibogozia. S persze eek a helyzetek a jogkövetkezméyei sem leéek rajta érvéyesíthetők. 84 CIVIL SZEMLE 2010/1

85 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 85 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 5. A támogatási szerződésekről 5.1. Jogi szabályozás A támogatási szerződésekre voatkozó jogi szabályozás áttekitése és elemzése arra a legfotosabb megállapításra vezetett, hogy a támogatási szerződésre voatkozó magasabb forrású jogszabályi redelkezéseket több végrehajtási szitű jogforrás sem idézi vagy utal rá, haem ismerteti, beépíti, említi, átfogalmazza és rövidítve, sűrítve, leegyszerűsítve ismétli. S ezzel torzítja, butítja, tompítja vagy éppe elletmodásossá teszi. A támogatási szerződések területé még agyo messze vagyuk a külöböző szitű jogforrások harmoizált és strukturált, egymást kiegészítő szabályozási ideáljától. A Ptk. diszpozitiv szabályredszeré belül csak meghatározott tárgykörökbe eged a támogatási jogviszoyt létrehozó támogatási szerződésre voatkoztatható redeleti szabályozásak mozgásteret. (ANALÍZIS 18. pot) A Polgári Törvéyköyv ilye eltérést, kivételt egedő szabálya hiáyába vagy a Ptk. speciális szabályozásra felhatalmazó redelkezése élkül jogelleese tartalmazak a támogatási szerződésekre szabályt a támogatási redeletek a következő tárgykörökbe: Felmodás kizárása. (Mert a Ptk. a szerződések megszűési jogcímeiek tekitetébe em hatalmazza fel a jogszabályt az eltérésre.) Elállás kötelező előírása oly módo, hogy a Ptk (3) bekezdésébe foglalt korlát feállásáak vizsgálatát a redelet kiiktatja. (Mert a Ptk szerit: Nem gyakorolhatja a szerződése alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást em, vagy csak tetemese csökket értékbe tudja vissza - szolgál tati. ) A szerződésszegés jogkövetkezméyeiek kizárólag a Támogatottra, Kedvezméyezettre, Kötelezettségvállalóra szabályozása: ezzel azt a látszatot kelti, mitha jogszabály kizárhatá az egyik fél felelősségét a szerződésszegésért. A redelet hatályba lépése előtt kötött szerződések tartalmáak módosítása. (Mert a Ptk (2) bekezdés kivételese jelzőjébe ütközek.) A fizetedő kamat számításáról redelkezésbe a Ptk (3) bekezdés szabályozásától eltérés. (Mert jogszabály csak a kamat mértékéek megállapításába térhet el. A kamat számításáak szabályozásába em.) Késedelmi kamatak a Ptk. 301/A. (2) bekezdésébe írt mértékél kisebb meghatározása. (Mert a Ptk. 301./A. (7) bekezdése szerit jogszabály csak a jogosult javára térhet el.) Megállapítható, hogy a támogatási jogviszoyokat szabályozó redeletek gyakra összekeverik a felek szerződéses szabadságát biztosító Ptk (1) bekezdéséek szabályát ( A szerződés tartalmát a felek szabado állapíthatják meg. A szerződésekre voatkozó redelkezésektől egyező akarattal eltérhetek, ha jogszabály az CIVIL SZEMLE 2010/1 85

86 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 86 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM eltérést em tiltja. ) a redeleti jogalkotásak biztosított sokkal szűkebb körű szabályozási felhatalmazással. A Ptk. csak a szerződést kötő egyeragú felek számára teljes mértékbe diszpozitív (eltérést egedő), s em a redeleti jogalkotók számára, amelyek csak a Ptk. által kokréta és szűke meghatározott esetekbe térhetek el a törvéytől! A kutatás 19 olya jogszabályt talált és vizsgált, amely kokrét redelkezéseket tartalmaz a támogatási szerződésekre. A legátfogóbb hatályú jogi szabályozás az Ámr. szitjé lehete ha vola, de icse, mert az Ámr a csak a szerződéskötéssel foglalkozik, a 91. pedig az ÁFA kérdésével és a támogatási előleggel. Kutatásuk szempotjából aak va viszot agy jeletősége, hogy az Ámr. 87. (4) bekezdése írja elő a támogatási szerződésre voatkozóa az elállási jog Támogatói kikötését! Meghatározza az Ámr. azokat a kokrét okokat is, amelyek bármelyikéek bekövetkezése esetére a Támogató elállási jogát a szerződésbe ki kell köti. Az ágazati, szakmai pályázati jogayagok többé-kevésbé követik az Ámr. feti redelkezéseit; a probléma elsősorba em abba áll, hogy mást íráak elő elállási feltételkét a támogatási szerződésekre, haem ikább abba, hogy va redelet, amely felhaszálja, ismerteti az Ámr. szabályozását és beépíti a saját szabályozásába; va redelet, amely egyes részeit és elemeit ismerteti, a többit em; s va redelet, amely hallgat az Ámr. által előírt kérdésekről és teljese autoóm szabályokat alkot. Véleméyük szerit egyik megoldás sem optimális! Ha felhaszálja, ismerteti az ágazati-szakmai jogayag az Ámr. szabályait, akkor két probléma adódhat: egyrészt az ismertetésből, em potos szövegazoosságokból, léyeg szerit törtéő beemelésekből félreértések származhatak és joghézagok; másrészt ilye esetekbe az adott jogayagból em tűik ki, hogy mi a kormáyszitű elhatározás, kormáyszite általáossá tett szabály (az Ámr.) és mi a miisztériumi (ágazati, szakmai) szitű jogi orma. Márpedig, ha em tűik ki, akkor ismervé az Ámr. alayi hatályáak és a pályázati szakmai redeletek eltérő alayi köreit még egy ágazato belül is (lásd a támogatási jogszabályok struktúrája problematikát a taulmáyuk B./ alcímű fejezetébe) az alkalmazadó szabály megállapítása em köyű feladat a jogalkalmazó számára! (Hisze az Ámr-ből átemelt, ismertetett, utalt redelkezést adott esetbe alkalmazia kellee, viszot a miiszteri hatáskörbe, vagy adott pályázati programra voatkozóa kiadott és szerződésekre iráyuló szabályokat pedig éppe em vagy csak meghatározott körbe!) Az optimális megoldás az, ha az ágazati-szakmai szitű jogszabály potosa utal az Ámr. (vagy/és az Áht., esetleg más törvéy, például a számviteli vagy adótörvéy) adott kérdésre voatkozó magasabb szitű jogszabályi keretére, s eze belül csak és kizárólag a saját redelkezéseit írja le. 86 CIVIL SZEMLE 2010/1

87 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 87 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 5.2. Támogatási szerződések elemzése A kutatás első, empirikus szakaszába 17 Támogató és 5 Kezelő, Közreműködő vagy Leboyolító Szervezet által haszált 44 féle szerződést szereztük be és vizsgáltuk meg. Ezek mid olya szerződések a évekből, amelyek alapjá civil szervezetek jutottak államháztartási forrású (állami, ökormáyzati, költségvetési szerv eredetű) támogatáshoz. Támogatói szerződéskötők a mitába: GKM, SZMM, FŐV. ÖNK., ÖNK MEGYEI, ÖNK FŐV KERÜLET, MEH, ÖNK VÁROSI, ÖM, KVVM, KVM, NKTH, IRM, NFGM, HM, EÜM, OKM, GKM Kezelői szerződéskötők a mitába: MAG Zrt., ESZA Kht, NFÜ, OFA Támogatási programok a kutatási mitába: NFT-II., TÁMOP, TIOP, EMOP, NETREKÉSZ, CISZOK, NCA, NT, GYIA, KÁB, NORVÉG, SZÜLŐFÖLD, BIZTOS KEZDET, MEGŐRZÉS. A támogatási szerződések kutatásba vot típusai: Működési támogatási szerződés, Projekt-támogatási szerződés, Ajálott szerződés megyei ökormáyzattól, Általáos szerződési feltétel, Mitaszerződés miiszteri utasításba. A kutatás sorá vizsgált támogatási szerződések elemzése az alábbi következtetésekre vezetett: A támogatási szerződések egyoldalú és aráytala helyzeti előyt, erőföléyt jeleíteek meg az állami, ökormáyzati szerződő fél javára; ezáltal sokkal ikább diktátum jellegű előírásokak miősülek, semmit egyeragú szerződő felek kétoldalú megállapodásáak. Erre utalak a következő kutatási megállapítások: 1. A vizsgált támogatási szerződések egyike sem tartalmaz közvetle jogkövetkezméyt, szakciót, joghátráyt a Támogató vagy Kezelő szervezet által elkövetett semmilye szerződésszegésre. Mide szerződéses szakció csak a Támoga - tott ra voatkozik! 2. A szerződések agy része szerit, ha a projekt megvalósítása sorá a téyleges kiadások mértéke a tervezetthez képest csökke, akkor az elszámolásál a fel em haszált összeggel a támogatási összeget csökketei kell. Ha viszot bármely okból őek a projekt költségei, a Támogatott ebbe az esetbe is kizárólag a szerződött támogatási összegre jogosult. 3. Másik államháztartási forrású támogatási jogviszoyal kapcsolatos probléma jogellees felhaszálásak vagy elállási okak miősítése eek a kokrét szerződések a voatkozásába, ahol egyébkét teljesülek a szerződéses kötelezettségek. 4. Még em is folyósított támogatásrész visszavoásáak jogkövetkezméyei. 5. A támogatás visszatartása (ki em fizetése) em ériti a Támogatott teljesítési kötelezettségét. Ez azt jeleti tehát, hogy bár em kapja meg a szerződésbe szereplő támogatást a Kedvezméyezett (mert például köztartozása keletkezett, vagy megbírságoltak szabálytala mukaügyi alkalmazás miatt), de az elmaradt támogatásrészből fiaszírozadó projektrészt változatla módo kötelezettsége teljesítei! Nyilvávalóa em fogja tudi, hisze icse miből, ezért CIVIL SZEMLE 2010/1 87

88 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 88 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM most már em a köztartozás téye, haem a teljesítés hiáyossága miatt a Támogató elállhat, s az egész projekt szükségszerűe elbukik végső soro egy kisebb jeletőségű külső körülméy miatt. 6. A szerződés egyoldalú módosításáak lehetősége a Támogató, Kezelő által szite mide okból! (A támogatási szerződések sokféle és gyakori egyoldalú módosítási okot tartalmazak amely egyoldalú módosítási okok amúgy csak kivételes lehetőségkét lehetéek jele a polgári jogi viszoyokba, míg a támogatási szerződésekbe általáosak. Ilye egyoldalú szerződésmódosítási okok például: elleőrzésre jogosult szerv megállapítása; a projekt összköltségéek csökkeése; Kedvezméyezettek fel em róható okból a szerződéses kötelezettségek 25%-ál kisebb háyada em teljesül, jogszabályváltozás miatt visszameőleges hatállyal, a Projekt köryezetéek változása miatt, a szerződés mellékletét képező beszámolási követelméyek egyoldalú módosulásakét, a Támogató által holapjá közzétett tájékoztatók és közleméyek tartalma miatt stb. 7. Támogatás folyósításáak felfüggesztésére voatkozó egyoldalú vagy aráytala lehetőségek. Például: módosítási kérelem beyújtásától az elbírálásáig; szerződésbe vagy jogszabályba foglalt bármely Kedvezméyezetti kötelezettség elmulasztása esetébe; másik támogatott projekt vizsgálata miatt az itézkedések végrehajtásáig; teljesítési hiba vagy hiáy. Mivel a támogatás folyósításáak felfüggesztése a Kedvezméyezett szerződéses kötelezettségeit ugyaúgy em ériti, ahogya a támogatás visszavoása sem; ebbe az esetkörbe is eljutuk oda, hogy apróságok, tévedések, kisebb jeletőségű problémák miatt a támogatás redszerszerűe beragad, a Támogatott viszot em lesz képes tovább teljesítei a projektet, amelyek következtébe a Kezelő elállhat, s mideki veszteskét kerül ki egy megalapozatla, életszerűtle és eleve reméytele teljes visszafizetési követelésből 8. Mide szerződésszegés súlyosak miősül. Az eljárási, ügyviteli, admiisztrációs jellegű szerződésszegést is több szerződés kifejezette súlyosak miősíti, ezzel betolja az elállásra alkalmas szerződésszegési körbe. 9. A támogatási összeg kamataiak és a megtakarításak elvoása a Támogatottól. 10. Nyilatkozi kell a jogismeretről (!), majd az esetleges szerződésszegéskor helyt kell álli a valótla yilatkozat jogkövetkezméyeiért 11. Életszerűtleül hosszú iratmegőrzési kötelezettség a Támogatott számára. 6. A jogellees felhaszálásról A támogatás jogellees felhaszálásáak fogalma és esetköre az államháztartási törvéy visszafizetési kötelezettségre voatkozó szabályozási felhatalmazása alapjá az alsóbb szitű jogszabályokra marad. No meg az adott pályázati programra voatkozó belső jogi ormákra: eljárásredre, ügyredre, szmsz-re. Így például azo 88 CIVIL SZEMLE 2010/1

89 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 89 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM elvi jeletőségű kérdés is, hogy mikét törtéik, vagy megtörtéik-e egyáltalá egyfelől a projekt teljesítéséek értékelése (meyiségi és miőségi értelembe, ide értve a redeltetésszerű felhaszálásak miősítést is), másfelől pedig a beszámolás, elszámolás, yilvátartás, értesítés admiisztratív kötelezettségeiek a megkülöböztetése vagy azoos jellegűek tekitése a hibás teljesítés jogkövetkezméyeit illetőe. A jogkövetkezméyek szempotjából ugyais ez kulcskérdés: ha mechaikusa egyeértékű mide miőségű, mide típusú és mértékű eltérés a redeltetészszerű felhaszálásba, valamit bármilye jellegű (bármilye időtartamú, értékű, voatkozású, következméyű, felróhatóságú stb.) jogszabály- és szerződésszegés a visszafizetési kötelezettség keletkeztetésébe, akkor a támogatási jogviszoyak fogalmi eleme lee a bármilye jogellees felhaszálás eseté a valamilye mértékű visszafizetési kötelezettség. Talá leszögezi sem kell, hogy természetese jogi szempotból ez icse redjé: a támogatási szerződés em mide megsértése jár(hat) törvéyes visszafizetési kötelezettséggel! A támogatásokra voatkozó alsóbb szitű jogi szabályozások specializálják a jogellees felhaszálás fogalmát. Olya szerződéstől vagy jogszabálytól eltéréseket is jogellees felhaszálásak miősíteek és húzzák rá ezzel a súlyos jogkövetkezméyeket, amelyek icseek közvetle összefüggésbe magáak a támogatási összegek a felhaszálásával, legfeljebb kapcsolódak ahhoz: ilye például a yilváossági követelméyek sérelme, a kedvezméyezett működésével és tevékeységéhez kapcsolódó külöböző követelméyek, a kozorciumi vagy együttműködő parterekkel összefüggő követelméyek stb. Ezekbe az ügyekbe em a támogatási szerződés teljesítésével a támogatás felhaszálásával va probléma, haem a támogatáshoz jutás folyamatával, eljárásával. Az eljárási mulasztások, hibák és jogelleességek váltaak ki ilyekor ayagi jogi következméyeket. Kérdés, hogy aráyosak-e a törvéy eze áthidalásai az eljárásjogi következméyekről az ayagi jogi következméyekre? Vajo em a pályázati redszerből kizárás, vagy a szabálytalasággal okozott eljárás költségéek a megtéríttetése, vagy az eljárási bírság lee az adekvát eljárásjogi következméye a támogatáshoz jutás eljárásába elkövetett szabálytalaságak? Fordított esetbe yilvávaló lee az eljárásjogi hiba ayagi jogi következméyeiek abszurditása: godoljuk arra a Pályázóra, akiek az iratait hibása dolgozta fel a Támogató, s emiatt elesett a támogatástól. Nyilvávalóa em a támogatási jogviszoy automatikus létrejötte az adekvát jogkövetkezméy, haem az eljárási hibához eljárási következméy fűzhető: például az újrabírálat kötelezettsége, vagy a pályázati díj visszafizetése, vagy a következő pályázati kiírásról értesítés kötelezettsége, az újabb pályázat sorá az előzméyek oká előybe részesítés a bírálatba stb. A léyeg abba áll, hogy az Áht. több redelkezése ma az eljárási jogsértést a létrejött jogviszoyok tartalmát és szolgáltatásait éritő ayagi jogi következméyekkel szakcioálja. S persze kizárólag csak a Kedvezméyezett hátráyára. CIVIL SZEMLE 2010/1 89

90 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 90 Az Áht. yolc általáos követelméyt fogalmaz meg a támogatási jogviszoyok szabályozása tárgyába. Érdekes módo mid a yolc a Jogkövetkezméyek tárgykörébe tartozik: a számadási kötelezettségtől a visszafizetési kötelezettsége át a yilváossági és elleőrzési kötelezettségekig. Jól jellemzi a közfeladat-ellátásba törtéő civil részvétel jogi szabályozásáak egyoldalúságát (elleőrzés, korlátozás, visszatartás, garaciák, védelmi mechaizmusok közpotúságát), hogy az Áht. szabályozása egyetle egy tételébe sem a közfeladat-ellátásba törtéő külső erőforrások bevoását segítő, ösztöző, gerjesztő, szervező, harmoizáló, akadálymetesítő, lehetővé tevő jellegű. Haem midegyik szigorúa csak elleőrző, szakcioáló, számokérő, garatáló, szakcioáló és kikéyszerítő jellegű. (Mitha az államháztartásak csak kiadási oldala lee, amit agyo féltei kell; s em lee egy bevételi lába is, amit viszot agyo godozi kellee Márpedig a civil erőforrások az államháztartás szempotjából külső források; s ha egy projekt 100-at tesz be, holott csak 70-be kerül, akkor az a 30 bekerült az államháztartásba; s ezt talá fotosabb lee gerjesztei és garatáli, mit a 70 kifizetését és a támogatott civil projekt teljesedését admiisztratív alapoko ellehetetleítei.) Az államháztartási törvéybe foglalt, mide támogatási szerződésre voatkozó yolc szerződésszegési jogkövetkezméyel kapcsolatosa a jogösszehasolító elemzés az alábbi főbb megállapításokra jutott: a.) Az Áht. 13/A. (2) bekezdése szerit A támogatások jogszabálysértő vagy em redeltetésszerű felhaszálása eseté a felhaszálót külö jogszabályokba meghatározottak szerit visszafizetési kötelezettség terheli. Ez egy általáos, teljes körű sommás visszafizetési kötelezettség. A sommás szabályozás veszélye két voatkozásba is feáll: egyrészt a jogszabálysértő és a em redeltetésszerű felhaszálás esetkörére is egyarát a visszafizetési kötelezettséget írja elő; másrészt pedig differeciálatlaul mide típusú és súlyú jogszabálysértésre illetve mide fokozatú redeltetésszerű felhaszálástól eltérésre visszafizetési kötelezettséget ír elő. Áryalására külö jogszabályokak biztosít a törvéy lehetőséget. Így folyik le az elállás felmodás visszakövetelési szabályozás joga és lehetősége alsóbb jogalkotási szitekre; és mit láti fogjuk a jele kutatás eredméyeibe is a speciális támogatási redszerek jogszabályaira. A törvéy em tesz külöbséget a emteljesítés illetve részteljesítés között, az elszámolás hiáya, illetve részbei elszámolási hiáyosság között, a támogatási szerződés tartalmi, illetve eljárási megsértése között, valamit az alkalmazadó jogkövetkezméy ayagi jogi, illetve eljárásjogi jellege között. Hiáyzik a polgári jogi szerződések érvéyesség részbei érvéyesség érvéyteleség jogkövetkezméyei, emteljesítés elállás felmodás, szertársadalom ÉS ÁLLAM 7. A szerződések megszegéséek jogkövetkezméyei 7.1. Jogszabályi szite 90 CIVIL SZEMLE 2010/1

91 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ződést biztosító mellékkötelezettségek és biztosítékok-garaciák-szakciók, hibás teljesítés jogitézméyeiek haszálata! Helyébe látszólag a visszafizetési kötelezettség sommás jogkövetkezméye kerül. b.) Az Áht. 13/A. (6) bekezdése a köztartozásra voatkozó visszatartási jog szabályozásakor kimodja: A visszatartás a kedvezméyezett támogatási szerződésbe vállalt kötelezettségeit em ériti. Ezt az elemzés sommás, durvá egyoldalú és irracioális jogkövetkezméyek tartja. Az törtéik ugyais az ilye ügyekbe, hogy az esedékes támogatási összeget egy egésze más köztartozás kiegyelítésére törvéyes módo visszatartják, de ezzel a téyel elletétese a program teljesítési és elszámolási kötelezettsége szempotjából úgy kell számoli, mitha folyósították vola! Megítélésem szerit ez éppolya aráytala, egyoldalú és sommás szakció s éppe olya zsákutcás, szükségszerűe egatív végű játszmát eredméyező jogkövetkezméy, mit a részbei hibás teljesítésű vagy részbei hibás számadású már felhaszált állami támogatás teljes összegű visszakövetelése. (Ezekbe az esetekbe a Támogató em hajladó észleli, hogy a valóságba a projekt agyobbik része realizálódott, a támogatás agyobbik része felhaszálásra került a projektbe, így a teljes támogatási összeg visszakövetelése em a gazdagodás vagy a haszo, megtakarítás, yereség elvoását célozza, haem csak a szimpla bütetést szolgálja, amely bütetések megfizetésére a civil oprofit szervezetek esetébe tipikusa em állak redelkezésre tőke, vagy tartalék források! Így aztá a Kedvezméyezett tökremegy és felszámolódik, megszűik abba a csapdahelyzetbe, hogy már felhaszált és ebből következőe em létező forrást kellee visszafizetie; a Támogató pedig teljes egészébe eredméyteleek fogja yilvátartai, s mide időbe veszteségek lesz kéytele elköyveli a végrehajthatatla, behajthatatla követelését a civil szervezettel szembe. Közbe a valamilye háyadba, részbe vagy részlegese megvalósult projekt mide lehetséges eredméye is elimiálódik. Tehát Támogatóak és Támogatottak is, sőt magáak a költségvetési előiráyzatak és a támogatási programak is teljes kudarc lesz az amúgy em szükségszerűe és em teljes körűe eredméytele projekt.) Esetükbe az előzőekbe írtakhoz agyo hasolóa az fog törtéi, hogy a köztartozásra levot támogatást a Kedvezméyezett em fordította a projektre, mégis az eredeti pályázat és költségvetés alapjá kell teljesíteie és elszámolia, ami szükségszerűe em fog sikerüli (hisze icseek pótlólagos forrásai, azért állt elő a köztartozása is). A szabálytala (elmaradt, csökketett, hiáyos) teljesítés a Kedvezméyezett részéről kötelező, automatikus támogatástól elállást vo maga utá a Támogató részéről, amely beidítja a már jól ismert egatív eredméyű spirált. A támogatási program mide résztvevője kudarcot fog vallai. Ilye esetekre a támogatási szerződés szükség szeriti módosítási lehetősége lee valameyire is produktív megoldás; hisze csak ebbe CIVIL SZEMLE 2010/1 91

92 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 92 az esetbe marad esély a projekt valamilye aráyba törtéő eredméyes teljesítésére. c.) A sommás jogkövetkezméyek alkalmazásáak gyaúja merül fel a redezett mukaügyi kapcsolatok követelméyéek törtéő meg em felelés esetébe alkalmazadó visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatosa. (Áht. 15. (9)-(10) bek.) Ez általába a támogatási végrehajtási jogszabályok szitjé elállási jog kikötését, elállási okot jelet, s eek következtébe a teljes támogatási összeg visszafizetésére kötelezés törtéhet akár olya extrém esetbe is, hogy több milliós, tízmilliós vagy százmilliós egyébkét szerződésszerűe teljesített, vagy agyobb mértékbe megvalósított program támogatási felhaszálását miősítik jogelleesek (fizettetik vissza a támogatást, s teszik ezzel tökre a pályázót-mukáltatót-beruházót) egy éháy tízezer foritos mukaügyi bírsággal járó, egy-két mukavállalót éritő mukajogi szabálytalaság oká! Hasolatos ez a problematika a köztartozás feállásával kapcsolatos és szité sommás jogkövetkezméyhez, vagy az esélyegyelőséggel, egyelő báásmód követelméyével összefüggő hasoló jeleségekhez. S persze felveti aak általáos kérdését is, hogy vajo a mukavédelmi és biztoságtechikai, tűzredészeti, köryezetvédelmi, cégjogi, igatlakezelési, szerzői jogi, adatkezelési jogszabályok betartását miért em azoos érdekerősséggel emeli be a jogalkotó a támogatások elyeréséek és folyósításáak feltételredszerébe? S ha beemeli, akkor eze jogszabályok megsértéséek hatósági megállapítása és az adekvát kokrét jogkövetkezméy alkalmazása vajo miért em elegedő a kívát társadalompolitikai cél eléréséhez? Miért kell egésze más jogviszoyokat is kapcsolódóvá és függővé tei a támogatási jogviszoyal pusztá azo az alapo, hogy ez utóbbi költségvetési kapcsolatokat hoz létre és közpéz a támogatás forrása? Mitha a költségvetési itézméyekkel létesülő bármely jogviszoyokba adás-vétel, bérlet, megbízás, haszosítás, szolgáltatás stb. em közpéz lee, vagy em közpézzé vála a szolgáltatások, áruk elleértéke? Ha a támogatási jogviszoyt em igyees, elleszolgáltatás élküli állami adomáyak fogjuk fel, haem az állami, ökormáyzati feladatellátás egyik evesített szerződéstípusáak, amelybe a támogatás célja a szerződésbe meghatározott tevékeység, feladat, projekt fiaszírozása (tehát pézügyi forrásáak biztosítása); os ekkor yilvávalóvá válik, hogy a támogatási jogviszoy létesítésébe is csak éppe olya szerepe lehet a külöböző jogágak hatósági jogkövetkezméyeiek, mit bármely más állami, ökormáyzati itézméyel kötedő jogviszoyba. Megálljt kell(ee) paracsoli aak a szabályozási techikáak, hogy a jogalkotó elképzeli az ideális pályázót akiek teljes szervezete és mide alkalmazottja hibametese működik és soha semmilye jogellees dötést em hoztak, törvéysértő itézkedést em vezettek be, jogszabálysértő mulasztás sem terheli őket a mukavállalók, az adózás, a közpézek kezelése, a köryezetterhelés illetve -biztoság, az egészségvédelem és az emberi jogok voatkozásátársadalom ÉS ÁLLAM 92 CIVIL SZEMLE 2010/1

93 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 93 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ba sem; s ha ezek a feltételek mid igazoltak, csak utáa jöhet a pályázat szakmai feltételredszeréek vizsgálata. Ha az államháztartásból fiaszírozott támogatásokak az lesz a ormatív feltétele, hogy a Pályázó egyre több majd aztá egyszer csak MINDEN! jogszabályi előírásak tegye eleget tevékeységéek és működéséek összes mezőjébe, akkor el foguk juti például ahhoz az iskolához, amelybe a gyerekek csak akkor vehetek részt az állami oktatásba, ha em loptak sekitől soha semmit, em verekedtek, em rogáltak biciklit és em hamisítottak meg elleőrző köyvet, s persze godosa ápolják a agymamájukat, miközbe semmiféle gyermekvédelmi és szociális probléma icse az egészséges életmódot élő családjukba! Egy ilye iskolába a gyerekekkel már garatálta mide redbe lesz, csak éppe a közoktatás em tölti be a társadalmi fukcióját, hisze steril, mesterségese válogatott taulói kört ér csak el. Ha visszafordítjuk az aalógiát a támogatási jogviszoyra, oda jutuk, hogy a tevékeységéek és működéséek mide mezőjébe hibátla, bütetle és bűtele, fedhetetle Pályázó ugya biztosa megérdemli majd a közpézekből támogatást, csak éppe korátsem biztos, hogy a Támogató által a pályázattal megoldadó problémára jó válaszokat adó projekttel képes pályázi, s az elyert támogatással hatékoya képes lesz a projektet megvalósítai. Ezek a tartalmi feltételek ugyais korátsem következek ömagába a formai megfelelőségből. Sőt! Az a tapasztalat, hogy miél szigorúbb, merevebb és miél sokrétűbb szervezeti-formai feltételeket állít a Pályáztató a pályázato idulás elé, aál kisebb az esélye aak, hogy szakmailag alkalmas körből érkezek a pályázatok! Ha azt akarja eléri a Pályáztató, hogy az ő támogatása e jusso ilye vagy olya gyakorlatot folytató szervezetekhez, akkor ezeket a kérdéseket a bírálati szempotokba érvéyesítse. Ha pedig azt szereté garatáli, hogy a közpézből folyósított támogatás e szolgálhasso a köryezetre veszélyes, mukavállaló-ellees, vagy éppe másik költségvetési hiáyt elfedő célokat, akkor ezt a támogatási dötésébe és a végrehajtás elleőrzésébe biztosítsa. De e a támogatási jogviszoy létesítéséek általáos jogi szabályozásába akarja a jogalkotó megoldai a Pályázók alkalmas alayi köréek kiválasztását, mert ezzel csak az érhető el, hogy meyiségileg szűkebb, szakmailag pedig egyre kevésbé alkalmas alayi kör tud pályázi! Amelybe végül is az egész folyamat értelméek magáak a pályázatak a sikertelesége va bekódolva d.) Az államháztartási körbe kötött szerződésekkel így a támogatási szerződésekkel is kapcsolatos az Áht (2) bekezdésébe foglalt azo szabály, amely az állami tulajdoról törtéő igyees lemodás és átruházás, illetve az államháztartási követelésről lemodás tilalmát modja ki; s eek lehetséges eseteit törvéybe vagy helyi ökormáyzati redeletbe lehet csak meghatározi. E szabály áryékába a Támogató csak abba az esetbe tud em sommás, em egyoldalú, em aráytala visszafizetési dötést hozi a jogosulatla támogatás-felhaszálás amúgy parttala és mide apró részletszabályra vagy CIVIL SZEMLE 2010/1 93

94 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 94 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM eljárásra és határidőre kiterjedő feltételredszerébe ha erre törvéy kifejezette felhatalmazza. Látszólag kéyszerpályá va tehát jeleleg a Támogató a szerződés részbei érvéyteleségéek vagy hibás teljesítéséek jogkövetkezméyei megállapításába, mert a támogatási programra voatkozó jogszabályok a legritkább esetekbe tartalmazzák a támogatás visszaköveteléséről teljes vagy részleges lemodás módját és eseteit. Mivel általába icse ilye törvéyi szitű felhatalmazás az Ámr. vagy a kokrét támogatási programredeletek ez iráyú felhatalmazásai em elegedőek! az államháztartási követelésről lemodás Áht-ba foglalt tilalma miatt a Támogató látszólag! köteles a szerződésszegés legkisebb eseteire, a jogszabályba előírt eljárás legkisebb fokú és jeletőségű sérelmeire is a támogatástól elállás sommás jogkövetkezméyét alkalmazi! A látszólag jelző azért idokolt, mert a Polgári Törvéyköyv szerződésszegésre és jogkövetkezméyeire voatkozó szabályozása véleméyük szerit elegedő törvéyi alap lee a késedelem vagy hibás teljesítés aráyos reagálására a támogatási szerződések esetébe is. Az államháztartás működési redjéről szóló Ámr. 87. (4) bekezdése a támogatási szerződések kötelező tartalmakét írja le az elállási jog kikötését, s aak alkalmazási feltételeit. Az Ámr. csak és kizárólag az elállást ismeri és haszálja a szerződés megszütetéséek Ptk-ba szabályozott módjaiból. Így válik jogszabály által elredelt kéyszerpályává és általáossá a támogatási szerződések gyakorlatába legalább is az Ámr. hatókörébe tartozó összehagolás alá eső fejezetek támogatási jogviszoyaiba a legdurvább, legegyoldalúbb és legvégletesebb szerződés-megszütetési mód: az elállás. Mit tudjuk az elállás a szerződés megkötésére visszameőleges hatállyal botja fel a szerződést, s ezt jeletős érdeksérelem élkül csak azokba az esetekbe lehet(e) alkalmazi, amelyekbe a teljesítés, szolgáltatás meg sem kezdődött vagy azok teljes mértékbe visszaszolgáltathatóak. A folyamatba lévő, s egyébkét szerződésszerű teljesítési elemeket keletkeztető támogatások szerződéseit felmodás útjá lehet(e) megszüteti úgy, hogy a már megtörtét teljesítéseket e kellje a valósággal elletétese em létezőek tekitei! Az Ámr. azoba em evesíti a szerződés felmodását, mit lehetséges támogatói magatartást potosabba: csak az elállás esetköreit írja elő, ezért a Támogatók gyakorlatába szabálytalaság eseté vagy elállás törtéik (teljes reparációval) vagy hiáypótlásokkal a szerződés és a teljesítés szabályszerűvé tétele. Esetleg szerződésmódosítás. De az adekvát polgári jogi megoldást, a felmodást em alkalmazza a Támogató vagy Kezelő a másik fél jogellees (jogszabályt vagy szerződést sértő) magatartása eseté a jogviszoy megszütetésére, mert a jogszabály s eek megfelelőe a szerződés az iadekvát elállást írja elő szite mide szabálytalaságra! 94 CIVIL SZEMLE 2010/1

95 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 95 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 7.2. A szerződéses gyakorlat szitjé a kutatás fotosabb megállapításai, problémajelzései a) A szerződések csak a Támogatottra írak elő szerződésszegési jogkövetkezméyeket! A támogatási szerződésekbe NINCSENEK szakciók, jogkövetkezméyek a Támogató által elkövetett bekövetkezett, megtörtéő, akár csak véletle hibakét előálló szerződésszegésre! Nicse ilye eset szabályozva; mitha fogalmilag kizárt lee! Polgári jogi szempotból azokba a jogviszoyokba, amelyekbe a szerződés em tartalmaz jogkövetkezméyt, eljárást az egyik fél szerződésszegésére, a Ptk. általáos erre voatkozó felelősségi és felelősség-érvéyesítési szabályai voatkozak. Például a támogatás kifizetéséek késedelme eseté a gazdálkodó szervezetekre általába iráyadó kamatmérték; vagy a törvéyi korlátba ütköző elállás eseté aak felmodáskét törtéő miősítése és végrehajtása jogerős bírósági ítélet útjá. Alig va olya civil szervezet, amely megegedheté magáak akár támogatási kiszolgáltatottsága, akár egyelőtle helyzetű jogi felkészültsége és humá kapacitásai oká, akár a félig közigazgatási jellegű végrehajtási eszközökkel szembei tehetetlesége miatt, hogy akár csak vitassa, vagy bírósági úto megkérdőjelezze a Támogató, Kezelő (Közreműködő Szervezet) dötéseit és eljárását. A kutatás fő megállapítása az, hogy a 44 vizsgált támogatási típusszerződésből 4 szerződés tartalmazott valamilye (bármilye) jogkövetkezméyt egyáltalá a Támogatói, Kezelői szerződésszegésre: 2 redkívüli felmodás tételes esete + 2 hallgatási jogkövetkezméy. Ez persze még em azt jeleti, hogy azoos mércével leéek mérve a két szerződéses parter kötelezettségszegései, csak ayit jelet, hogy 6 szerződésbe egyáltalá említés törtéik olya esetről, amikor a Támogató, Kezelő oldalá ha, esetleg, véletleül, talá, e adj Iste! em stimmele valami b) Csak a Támogató szütetheti meg a szerződést? A vizsgált 44 féle típus - szerződés 90%-ába, 40 szerződésbe csak a Támogatói, Kezelői oldalról közölt elállás vagy felmodás szerepel. A Támogatottak a szerződések szerit icseek ilye jogai! A 44 szerződésből 4 szerződés biztosított a Támogatott részére is elállási vagy felmodási jogot, de az elállási jogot ezekbe az esetekbe is csak olya okból telepítik a Támogatotthoz, amely a Támogatott oldalá merül föl. Legfeljebb em felróhatóa, ezért egedik egyáltalá ezek a szerződések a Támogatott részéről közölhető elállást. Kezelői vagy Támogatói oldalo felmerült okból (mulasztásból, hibából, jogellees vagy szerződésszegő magatartásból) em következhet a civil szervezet elállási oka legalábbis a szerző dé - sek szerit em! Jellemző a szerződéses szabályozás egyoldalúságára, hogy miközbe a Támogatott részéről közölhető elállás eki em felróható okokból törtéik, a visszafizetési kötelezettség ugyaolya bütető jellegű jogkövetkezméyek meté törtéik, mitha az ő hibája, mulasztása alapjá szüteté meg a másik fél a szerződést! Se költségelszámolás, se a már megtörtét szolgáltatások és szolgáltatott elleértékek díja, se kártalaítás stb. CIVIL SZEMLE 2010/1 95

96 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 96 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM c) Elállás vagy felmodás? A támogatási szerződések 80%-a az elállást általáos és elsődleges szerződésmegszütetési módak tekiti, s ilye módo is szabályozza. Részletese, tételes és ige tág körű elállási okokat meghatározva. Miközbe másféle jogkövetkezméyeket (kötbér, költségviselés, késedelemmel okozott költség vagy kár beszámítása a támogatásba stb.) alig-alig említeek a szerződések; az elállást mit fő szakciót is csak egyoldalúa a Támogatott részéről felmerült okokból teszek jogszerűe lehetségessé. d) Kötelező-e elálli (felmodai)? Az elállás a típusszerződések 20%-ába kötelező szerződés megszütetéskét, elállási kötelezettségkét szerepel ( köteles elálli, eláll ). Másik 70%-ba a szerződés a Támogatót, Kezelőt megillető elállási jog alkalmazása körébe mérlegelést eged ( jogosult elálli, elállhat, elállási jog ). A szerződések eze redelkezései azért em közömbösek, mert elállási kötelezettség eseté a Támogatóak, Kezelőek látszólag! icse módja megvizsgáli és mérlegeli az elállás Ptk. szeriti kizáró feltételeiek feállását. A látszólagosa szigorú közpézt védő szabály így válik a támogatási jogviszoyokat romboló, midekiek kárt okozó, irracioális ámokfutássá. A Támogató, Kezelő ugyais akkor is el kell álljo a szerződéstől, s a létrejöttére visszameőleges hatályú megszűtetés jogkövetkezméyeit kell alkalmazza, ha az eset jellegéből teljese egyértelmű, hogy a már teljesített szolgáltatások em származtathatóak vissza, s az eredeti állapot visszaállításáak semmiféle realitása icse. Hiába lee adekvátabb megoldás a csak közléséek időpotjától szerződést megszütető hatályú felmodás, a merev szerződéses kötelezettség miatt a jogalkalmazó látszólag em mérlegelhet! e) A teljes támogatási összeg visszakövetelése elálláskor?! A kutatás is alátámasztotta azt a civil gyakorlatból ismert téyt, hogy a támogatási szerződések visszameőleges felbotásáak (az elállásak) legagyobb dilemmája a teljes támogatás kamatokkal övelt összegéek visszakövetelése. Emiatt okoz egyegy támogatási szerződéstől elállás a kelletéél súlyosabb és jóvátehetetle jogkövetkezméyt, végleges ellehetetleülést a civil szervezet számára. A kutatásba vot 44 féle típusszerződés közül csak éháy (4 db., 8%) tette kifejezette lehetővé a támogatási összeg részleges visszakövetelését elálláskor. Ez azért agyo veszélyes jeleség is, meg aráy is, mert az elállás jogkövetkezméye fogalmilag a teljes támogatási összeg visszafizetési kötelezettsége, s ehhez képest csak kivétel lehet a jogszabály vagy szerződés felhatalmazása alapjá elállás esetébe is a em teljesített szolgáltatásrészre eső támogatás visszakövetelése. f) Mide szerződésszegés ok az elállásra? A vizsgált szerződések közül 41 típusba (92%) tulajdoképpe MINDEN Támogatott részéről elkövetett szerződésszegés okot ad(hat) a Támogatói, Kezelői elállásra! Gyakra sorolak fel a szerződések hosszú listákba külöböző elállási okokat (eljárási jellegű mulasztásokat és a projekt megvalósításával kapcsolatos tartalmi okokat vegyese); de általába va egy egyéb pot is, amelyek alapjá a Támogatott részéről elkövetett szite bármely és bármilye szerződésszegés elállási okká miősülhet. 96 CIVIL SZEMLE 2010/1

97 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 97 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM g) Eljárási hiba egyelő a fő kötelezettségek megszegésével. Az elállási okok között úgy szerepeltetik a szerződések (és az egyes programok Általáos Szerződési Feltételei is) a külöböző eljárási, együttműködési, tájékoztatási kötelezettségek megszegését mitha ezek a támogatási jogviszoy fő kötelezettségei leéek! Pedig a jogviszoy tartalma alapjá azt lehet modai, hogy a támogatási szerződés fő kötelezettségei a projekt szerződések megfelelő tartalmú megvalósítása egyfelől és a támogatás határidőbe törtéő folyósítása másfelől. A kapcsolódó eljárási kötelezettségek úgymit tájékoztatás, adatközlés, elleőrzés, elszámolás, beszámolás, jeletéstétel, biztosítékok, yilváosság stb. csak garaciái és eljárási szabályai a projekt megvalósításáak, s ebbe az értelembe csupá kapcsolódó és esetleges, feltételhez redelt mellékszolgáltatások. Aráytévesztés a szerződéses jogviszoy mellékkötelezettségeiek elmulasztását vagy sérelmét a főkötelezettségekhez redelt és csak azok sérelmével aráyos, súlyos jogkövetkezméyekkel szakcioáli! Például egy hiáypótlási határidő késedelmét, vagy éháy rossz bizoylatot, esetleg a hiáyos beszámolót elállással sújtai Sokkal ikább eljárási jogkövetkezméyeket kellee az eljárási típusú kötelezettségszegésekhez redeli! h) Szerződése kívüli okból szerződésbotás. A Támogató elállásáak furcsa esete, amikor valamely szerződése kívüli okból kell a szerződést felbotai a szerződés kifejezett redelkezése alapjá. A támogatási szerződések hemzsegek az ilye előírásoktól; ezek egy része jogszabályo alapul azo a logiká, hogy fel kell botai a szerződést, ha a jogszabály által előírt valamely feltételbe áll be a Támogatottál változás (például adótartozás, redezett mukaügyi kapcsolatok, felszámolási eljárás); egy másik részét pedig a szerződések írják elő a Felek számára. Ilye például a végrehajtási eljárás megidulása a Kedvezméyezettel szembe (itt azoal meg kell kérdezi, hogy ez ömagába vajo miért jelet támogatási szerződésmegszütetési okot?); illetve a NYILATKOZATOK valótlasága vagy visszavoása logikájá mide olya külső feltétel csak részbe törtéő megváltozásáak esete, amely feltételre a szerződéskötést megelőzőe yilatkozatot kellett tei. Nos, eze a csatorá ayi külső téyező akár csak időleges vagy részleges megváltozása úszik be a támogatási szerződés hatályáak fetartásába, hogy okkal tehetjük fel a kérdést: téyleg eyi midetől függ a támogatási jogviszoy fő kötelezettségeiek teljesítése, hogy eyi mide téyező tudja sommás módo megakadályozi a támogatási cél és maga a támogatás megvalósulását? i) Nicseek jogorvoslati jogok, eljárások a támogatási szerződésekbe. A vizsgált, közel száz jogszabály közül csupá 1 (!) itézméyesít valamiféle jogorvoslati redszert a Támogató vagy Kezelő által egyoldalúa alkalmazott jogkövetkezméyeivel, szakcióival, itézkedéseivel szembe. Ez a téy azt a megállapítást támasztja alá, hogy a támogatási szerződésekbe egyoldalúa, sommás módo, erőföléyt keletkeztetőe foglalják bele a Támogatói oldal számára előyös polgári jogi szabályokat, s hallgatják el a közpézek felhaszálása oká a tá- CIVIL SZEMLE 2010/1 97

98 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 98 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mogatási jogviszoy államháztartási és közigazgatási voásaiból következő alapvető közigazgatási eljárási elemeket, például az egyoldalú itézkedésekkel szembe gyakorolható jogorvoslati jogot! 8. Jogfejlesztési javaslatok 8.1. Jogalkotási kérdések a) A támogatási jogviszoy szitű absztrakció is része egy még átfogóbb kérdések: a költségvetési kapcsolatok jogcímeiek. Azt a struktúrát is elemezi kellee ugyais, amely külö-külö tartalmazza az ágazati célelőiráyzatokat majd a társadalmi szervezetek támogatását, s további botásokba az ágazati célelőiráyzatokba az alapprogram, ormatív támogatás, közvetle ellátás jogcímeket. A szükséges jogszabály-módosítások sorá a civil szervezetek államháztartási, költségvetési kapcsolataiak jogcím-struktúráját is meg kellee változtati ahhoz, hogy kifejezzék tartalmi külöbözőségeit a jeleleg ugyaazo kategóriákba tartozó külöböző jogcímekek, illetve azoosságukat a jeleleg külöböző alayi körbe yilvátartott költségvetési kapcsolatokak (költségvetési fiaszírozás, itézméyfetartás, feladatfiaszírozás, ormatív támogatás, programtámogatás, működési támogatás). b) Az Áht. támogatásokra voatkozó szabályozásáak továbbfejlesztése szükséges olya redelkezésekkel, amelyek a támogatási szerződések megsértéséek Jogkövetkezméyei rigorózus szabályozása mellett az állami-ökormáyzati feladatellátásba törtéő civil részvételt és ezzel a civil források bevoását a közfeladatellátásba ösztözik, teszik lehetővé és fotossá az államháztartási szervezetek működésébe. Pályázati tárgykörök szabályozására godolhatuk itt (amelyekbe tipikusa civil közreműködést kell igéybe vei), valamit a támogatási jogviszoy létesítését elősegítő eljárási szabályokra, együttműködési kötelezettségekre, a co-maagemet struktúrák működését lehetővé tevő ormatív, objektív pályázatbírálati redszerek itézméyesítésére, yilváossági követelméyekre. c) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvéyek azokat az eljárási szabályokat kellee csak tartalmazia, amelyek mide költségvetéssel kapcsolatba kerülő jogviszoy pézügyi leboyolítása sorá iráyadóak. (Tehát akár költségvetési itézméy, akár cég, akár civil oprofit szervezet va a jogviszoy másik oldalá és bármilye jogcíme haszál fel költségvetési forrást.) Az egyes ágazati, szakmai törvéyekek (például közoktatásról, sportról, egészségügyről, köryezetvédelemről stb.) kellee szabályozi a civil szervezetek forrásaiak aktivizálási, bevoási, összekapcsolási módjait az állami, ökormáyzati közfeladatok ellátásába. E szaktörvéyi szabályozás tartalmazza a civil forrásbevoás módozatait: szolgáltatási szerződés, együttműködési szerződés, ellátási 98 CIVIL SZEMLE 2010/1

99 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 99 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM szerződés, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, támogatási szerződés az ügyek jellegétől függőe. d) Az államháztartási reformba a civil szervezetek parter szerepét javaslom erősítei, s most egyáltalá em társadalompolitikai, hatalom-legitimitási és lakossági kapcsolati értelembe haem a közfeladatok ellátásába törtéő forrásbevoás itézméyesítése értelmébe. Aak érdekébe, hogy a civil részvételek is legye jogilag szabályozott, megkövetelhető eljárásredje az állami és ökormáyzati szervekre, itézméyredszerre voatkozóa. Ki kell alakítai azokat az államháztartási termius techicusokat (például a már most bizoyos körbe szerephez jutott fiaszírozás fogalmáak további kibotásával), amelyek a civil szervezetek által állami megredelésre yújtott szolgáltatások, részszolgáltatások, fukciók és részfukciók, együttműködések, mukamegosztások, bedolgozások, egyáltalá: a közfeladat ellátásához redelkezésre yújtott humá és ayagi források számbevételéhez, számvitelbe vételéhez, felmutatásához, formalizálásához és itézméyesítéséhez kelleek. Ezekre kell eljárási szabályokat alkoti, s akkor az Áht. + Ámr. fiskális szigoráak a pézkifolyást megakadályozó egész itézméyredszere megmarad abba a mezőbe, amire való: a közfeladat ellátásától függetleül yújtott, téylegese elleszolgáltatás élküli adomáyozások világába. Ez a klasszikus támogatás, olya, mit például az állam által yújtott egyedi adókedvezméy, vagy beruházási támogatás a cégekél. Erre voatkozzaak szigorúál szigorúbb szabályok, de a közfeladat ellátását e akadályozza a szükségesél jobba az államháztartási bürokrácia, legalább ugyaúgy e, mit az állami szektor üzleti viszoyaiba. e) Szükséges lee a támogatási szerződés polgári jogi fogalmi elemeiek törvéyi szabályozásá keresztül a támogatási jogviszoyra voatkozó átfogó jogi szabályozást megerősítei. Álláspotom szerit a Polgári Törvéyköyv evesített szerződéses típusai közé kellee beillesztei a emzetgazdasági forgalomba az EU-s támogatási redszer miatt is egyre kiterjedtebbe haszálatos támogatási szerződés fogalmat és szabályozást. (E defiíciós muka sorá azt a megkülöböztetést is következetese végig kellee vii egyidejűleg az államháztartás redszeré, amelyek léyege, hogy fiaszírozásak evezedő a költségvetési forrásbiztosítás, s támogatásak evezedő a támogatási jogviszoy keretébe törtéő forrásfelhaszálás.) f) A támogatási szerződés fogalmi elemei a belső jogösszehasolító kutatás eredméye szerit az alábbiak lehetéek: A Támogató valamely államháztartás körébe tartozó szerv, szervezet, itézméy; vagy az államháztartás körébe tartozó költségvetési forrásból származó támogatást yújtó személy. A támogatás valamely közfeladat ellátására vagy ellátásába törtéő részvételre, illetve az államháztartás körébe tartozó szervezet feladatkörébe eső tevékeység vagy működés fiaszírozására iráyul. CIVIL SZEMLE 2010/1 99

100 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 100 A szabályozási struktúra elemzéséből következő jogalkotási javaslatok: 1. Az Áht. szitjé lee szükséges a támogatást, mit jogcímet elhelyezi az államháztartás redszerébe: a külöböző fiaszírozási módok és jogviszoyok között a támogatási jogcím alkalmazásáak körét meghatározi. 2. Az Ámr. szitjé kellee a támogatási szerződés tartalmi kellékeit, megkötéséek eljárási szabályait, valamit a szerződés megszegéséek jogkövetkezméyeit persze midkét fél voatkozásába! (Jeleleg az Ámr. csak éháy margiális kérdésbe tartalmaz általáos szabályt; a fajsúlyosabb redelkezéseket csak a VIII. fejezet és 7. sz. mellékletbe írt előiráyzatok felhaszálása körébe kell altársadalom ÉS ÁLLAM A támogatásra jogosultságról, a szerződés megkötéséek előfeltételeiről, a támogatást megelőző eljárásról, a támogatási szerződés tartalmáról, az öszszeférhetetleségről és a szerződésszegés jogkövetkezméyeiről jogszabályok redelkezek. A támogatási szerződés tartalmazhat a Ptk. általáos kötelmi jogi szabályaiak diszpozitív jellegéből következőe eltéréseket a szerződésekre voatkozó általáos polgári jogi szabályoktól, de ez csak a kokrét támogatási szerződésre voatkoztatható jogszabályok által előírt redelkezések tárgyköreibe lehetséges. Amiről jogszabály hallgat, abba a Ptk. általáos szerződéses szabályai iráyadóak. (A Ptk. diszpozitív jellegéből em következik a támogatási jogviszoyra voatkozó redeletek általáos hatásköre a Ptk-ba ütköző szabályozásra. A támogatási jogviszoyra voatkozó jogszabályok polgári jogi [kötelmi jogi] szabályai em ütközhetek a Ptk. elveivel és alapvető redelkezéseivel. Csak abba a körbe lehetséges eltérő jogszabályi redelkezés, amely körbe a Polgári Törvéyköyv erre a jogszabályt kifejezette felhatalmazza. Nemcsak a jogforrási hierarchia tiszteletbe tartása oká szükséges eek a szabályozási elvek a szigorú érvéyesítése, haem azért is, hogy a támogatási jog - viszoy természete erőse hajladósít az állami, ökormáyzati fél domi - aciá jáak a támogatási szerződés szabályaiba törtéő egyoldalú érvéyesítésére. Legalább a Ptk. eltérést egedő szabályozási felhatalmazása, s eek alapjá megalkotott jogszabály kellje az ezzel együtt járó törvéyességi és jogalkotási eljárással, yilváossági kotrollokkal együtt a Ptk. általáos szabályaitól eltérésre!) g) A támogatási jogviszoy szabályozási struktúrája áttekitésre, felülvizsgálatra és reformra szorul. A kutatási zárótaulmáyba bemutatott jeleségek, elletmodások, hiáyok, torzulások és jogellees gyakorlatok kialakulása agy mértékbe aak következméye, hogy az alsóbb szitű jogalkotó és a belső jogi ormákat (ügyred, eljárásred, szmsz, szabályzat, Általáos Szerződési Feltétel) meghozó jogalkalmazó sem képes az adott programra és az ezeke belüli projektekre voatkozó jogi szabályozást egzakt módo feltérképezi, átláti és kereteit kitöltei. 100 CIVIL SZEMLE 2010/1

101 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 101 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM kalmazi. A többibe em. Hiáyzik tehát a támogatási szerződés általáos hatályú jogi szabályozása.) 3. Szükséges lee kivei a támogatási jogviszoyokra voatkozó általáos jogi szabályozásból azokat a tételeket, amelyek a em államháztartási szervezetekre (ilyeek a civil szervezetek is) írják elő a támogatás felhaszálása sorá a költségvetési szervek gazdálkodására és működésére voatkozó számviteli, köyvviteli, pézügyi és admiisztrációs szabályok alkalmazását. (Azo a vitatható alapo, hogy költségvetési támogatásból származó forrás felhaszálása sorá az államháztartáso kívüli szervezetek is államháztartási szervezetkét kell működie! Ez viszot sok olya szabálytalaságot kódol a támogatás felhaszálásába, amely az eltérő számviteli és gazdálkodási, köyvviteli, működési szabályok miatt szite szükségszerűe jeleik meg.) 8.2. A jogi szabályozás törvéyességi felülvizsgálata A kutatás sorá aak tételes elemzését em végeztük el, hogy a támogatási szerződésre voatkozó államháztartási jogszabályok a fejezeti kezelésű előiráyzatok kezeléséről szóló jogszabályok, valamit a program-végrehajtási redeletek megfelelek-e a magasabb szitű jogszabályok redelkezéseiek (ide értve most elsősorba a boyolult szabályozási struktúrából következő hatásköri kérdéseket, valamit eek godatla alakzatát: a em megfelelő utalások, ismertetések, potatla hivatkozások miatti szövegeltéréseket a magasabb szitű jogszabály és a végrehajtási jogi orma között). Ez a törvéyességi felügyeletek, alkotmáyossági kotrollok dolga; ez a feladat a több tucat ágazati szabályozást alapul véve meghaladta vola kompeteciákat és erőforrásaikat, időkorlátjaikat is. A támogatási jogviszoyokra voatkozó civil jogfejlesztő mukáak viszot kezdeméyezi kell az ágazati-szakmai redeletek törvéyességi felülvizsgálatát ezekből a szempotokból. Meg kell vizsgáli a támogatási szerződésre voatkozó államháztartási jogszabályokat, a fejezeti kezelésű előiráyzatok kezeléséről szóló jogszabályokat, valamit a program-végrehajtási redeleteket abból a szempotból is, hogy megfelelek-e a Ptk. által jogszabályi eltérésre utaló szabályozási felhatalmazási körek? Fotos lee kezdeméyezi a problémás ágazatokba és szakmai területeke a voatkozó pályázati és támogatási jogayag ilye szempotú felülvizsgálatát, mert köye átcsúszhat (és a kutatás tapasztalatai szerit át is csúszik) a végrehajtási redelet olya területekre, amelyekek redeleti szitű szabályozása az amúgy is agyo-struktúrált és kivételekkel terhelt jogi szabályozás keretei között például a Ptk. eltérést egedő felhatalmazása hiáyába em lee lehetséges. CIVIL SZEMLE 2010/1 101

102 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 102 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 8.3. Jogharmoizáció szükséges Az Áht. és Ámr. támogatási szerződésekre ezek megkötését megelőző feltételek elleőrzésére, valamit a támogatások folyósításával kapcsolatos feltételekre voatkozó szabályai voatkozásába, amelyek eredméyekét e feltételeket vagy tételese át kell vezeti az ágazati-szakmai jogayagoko, vagy pedig potos jogszabályhelyre utalással kell egzakt módo kiváltai a magasabb szitű jogforrás ismertetéséek, hiáyos idézéséek, potatla átvételéek gyakorlatát. (Nem midegy például, hogy yilatkozi kell valamiről, vagy a hatósági igazolást beszerezi ugyaarról. Nem midegy, hogy hiteles vagy közhiteles dokumetumot ír elő a jogszabály; s em midegy, hogy milye időpotra voatkozik a redezett mukaügyi kapcsolatokról szóló yilatkozat: a támogatás igéyléséek vagy a szerződéskötések időpotjára.) A támogatási szerződésekre voatkozó jogszabályokba a Támogató elállási esetköreit szűkítei kell arra a legsúlyosabb Támogatotti szerződésszegési körre, amelyek esetébe a civil szervezet által yújtott szolgáltatások visszaszármaztathatóak, s ily módo a szerződéskötés időpotjára visszameőleg az eredeti állapot helyreállítható. Több jogszabályba kötelező elállást írak elő a Támogatott meghatározott szerződésszegése esetére. Ezek a redelkezések elletétesek a Polgári Törvéyköyvbe szabályozott elállással, hisze az elállás jogkövetkezméye emcsak a szerződésszegés súlyához kapcsolódik, haem az ex tuc (vissza - meőleges) hatályú szerződés megszütetés, a szerződés megkötésére visszameőleges hatályú felbotása, az eredeti állapot helyreállításáak lehetségességéhez is. Ha ez em áll fe, akkor azoali hatályú felmodás a szerződés megszütetéséek adekvát módja. A fetiekbe hivatkozott jogszabályok, s midezek alapjá a támogatási szerződések, Általáos Szerződési Feltételek ezt ma em így szabályozzák. A Támogató és/vagy Kezelő egyoldalú dötései elle jogorvoslati jog gyakorlásáak biztosítása figyelemmel arra, hogy a támogatási jogviszoy közigazgatási (államháztartási, költségvetési) elemekkel vegyített polgári jogi viszoy, ezért em elegedő a szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvita bírósági útja, haem a Ket. szeriti vagy a Ket.-hez hasoló jogorvoslati utak megjeleítésére is szükség va Jogszabálymódosítások kezdeméyezése az Általáos Szerződési Feltételek, típus- és mitaszerződések, szerződéses blaketták körébe Ki kell szűri a jogi szabályozásból azokat az elemeket, amelyek a jogszabályváltozás, vagy a Támogató új redelkezései eredméyekét automatikus szerződésmódosulást írak elő. Bele kell foglali a szerződésekbe a Támogató vagy Kezelő szerződésszegése esetére iráyadó jogkövetkezméyeket is (késedelmi kamat, kötbér, határidő-mulasztás esetére jogyilatkozati automatizmus, felmodási és elállási feltételek). 102 CIVIL SZEMLE 2010/1

103 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 103 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A támogatási szerződések tartalmáak módosítási kezdeméyezése. Az egyoldalúa a civil szervezetre hátráyos jogkövetkezméyek kiiktatása a kotraktusból, illetve egyesúlyosabb, aráyosabb és életszerűbb szabályozások kezdeméyezése az alábbi tárgykörökbe: megváltozott költségek (például ÁFA-övekméy) teljes mértékbe Támogatottra hárítása; köztartozásak miősítése az Áht. és Ámr. fogalmi köré túl is azokak a fizetési kötelezettségekek, amelyek az államháztartás bármely alredszerébe tartozó költségvetés terhére jogosulatlaul igéybe vett vagy redeltetésétől eltérőe felhaszált támogatás és járulékai visszafizetésére voatkozak; a támogatás visszatartása em ériti a Kedvezméyezett szerződésbe és Általáos Szerződési Feltételekbe vállalt kötelezettségeit; a Támogató, Kezelő által törtéő egyoldalú szerződésmódosításáak lehetőségei; a Támogató és a Támogatott közötti valamely másik jogviszoy sorsáak automatikus és egyoldalú hatása a támogatási szerződés megszütetésére; a támogatás folyósításáak felfüggesztési joga a tévedés, hiba, jogelleesség bármiféle következméye élkül; a támogatáshalmozódás fogalom-meghatározás élküli szakcioálása; mide szerződésszegés súlyosak miősítése; a támogatási összeg kamatáak illetve megtakarításáak egatív megítélése; jogismereti yilatkozat megkövetelése, majd szerződésszegéskét értékelése mideek, amely ezzel elletétbe állítható; túlzotta hosszú kötelező megőrzési idő előírása a dokumetumokra, bizoylatokra; kozorciumi tagok jogi felelősségéek egyetemlegessége vagy em aráyos meghatározása A Támogatók, Kezelők jogalkalmazói gyakorlatáak befolyásolása A támogatási szerződés alapjá való elszámolási jogvita eseté az elállás jogáak óvatosabb és alkalmasabb kezelése; aak felismertetése, hogy a már teljesített szolgáltatásokra em kiterjedő hatályú ex uc hatályú szerződés megszütetés (felmodás) alkalmazására akkor is va törvéyes lehetőség a Ptk. alapjá, ha azt a szerződés az elállás mellett kifejezette em tartalmazza. S fordítva: törvéysértő a Ptk. eltérést em egedő korlátjaiba ütköző elállás. Azokba az esetekbe, amelyekbe a Támogatóak, Kezelőek mérlegelési joga va az elállás, felmodás, visszafizetési kötelezettség alkalmazásáak tárgyába, e mérlegelések sorá reális értékelése a következő szempotokak: teljes vagy részleges szerződéses kötelezettségszegés; súlyos vagy kisebb szerződésszegés; CIVIL SZEMLE 2010/1 103

104 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 104 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM szádékos vagy godatla magatartás vezetett a szerződésszegéshez; a szerződés tartalmi vagy eljárási redelkezését sértették meg, vagy mulasztották el; a szerződésszegés Támogatottak felróhatósági foka; A Támogató és/vagy Kezelő egyoldalú dötései elle yitva álló bírósági út előtt aak a törvéyes lehetőségek a felismertetése, hogy a Támogató vagy a Kezelő a saját, közigazgatási szervi hatáskörébe is jogosult megalapozatla, törvéysértő korábbi dötéséek felülvizsgálatára, visszavoására és módosítására ez em jeleti az Áht-ba ütköző államháztartási követelésről lemodást! Csak a jogelleesség kötelező észlelését és orvoslását jeleti, a agyobb kár megelőzése érdekébe. Ezért is szükséges egzakt és az első fokú dötéstől függetle másodfokú jogorvoslati fórumok működéséek biztosítása a Támogatói vagy Kezelői egyoldalú dötésekkel szembe. Jegyzet 1 Ha az alább olvasható kutatási eredméyeket összefoglaló cikk megállapításai és javaslatai mögött álló kokrét és részletes téyek, adatok, jogi ormaszövegek, kutatói értékelések felkeltették az érdeklődését, akkor kérjük olvassa el a zárótaulmáy ESSZENCIA című, 60 oldalas I. részét, vagy/és az ANALÍZIS című 160 oldalas II. részét. A külöböző problémakörök és kérdések közötti eligazodást a zárótaulmáy elejé található részletes Tartalomjegyzék segíti. Teleszkópos szerkezetbe a teljes taulmáy, s aak 25 oldalas Összefoglalója, valamit 5 oldalas Rövid Összefoglalója is letölthető az iteretről. ( A kutatási zárótaulmáy kozulese dr. Bódi György volt, lektora dr. Garas Ildikó. Köszöet ekik és a yilváosság előtt évteleségüket kérő másik két kozulesek is az ige terjedelmesre sikerült zárótaulmáyhoz tett fotos és haszos észrevételeikért. 104 CIVIL SZEMLE 2010/1

105 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 105 P. S. ( U TÓTÖRTÉNET) TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A kutatás befejezését és a taulmáy lezárását követőe, év végé az Országgyűlés módosította az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvéyt (Áht.), a Kormáy pedig jauár 1-jétől kezdődő hatállyal a 292/2009. (XII.19.) Korm. redeletébe újraszabályozta az államháztartás működési redjét (Ámr.). Áht: A támogatási jogviszoyt és a támogatási szerződéseket illetőe az Áht-ba egy fotos változása törtét az Áht. 15. (5) bekezdésébe a redezett mukaügyi kapcsolatok feltételredszere tovább szigorodott. Az eddigi esetkörök kiegészültek újabbakkal: mukabérhez és kifizetéséhez kapcsoldódó mukajogi szabálytalaság, mukaidő-yilvátartás hiáya vagy kettős yilvátartás vezetése, külföldi személy egedélyhez kötött magyarországi foglalkoztatásáak szabálytalasága, mukaerő-kölcsözés yilvátartásba vétel élküli folytatása, és az egyelő báásmód követelméyeiek megsértése miatt törtéő hatósági jogkövetkezméy eseté sem yújtható a jövőbe támogatás. Igaz, hogy szembe a redezett mukaügyi kapcsolatok korábbi kritériumaival ezekbe az esetekbe az első mukaügyi jogsértést még em kell mide esetbe támogatást kizáró okkét kezeli, csak a két éve belüli másodikat. Új Ámr: Az államháztartás működési redjéről szóló új redelet alapvető fogalmi tisztázást és részletes tartalmi valamit eljárási szabályozást igyekezett megvalósítai. A kutatási zárótaulmáyukba vázolt jogfejlesztési javaslatok közül a jogalkotást illetőe agyobb horderejű strukturális elemek is megvalósultak: a felmodás, mit szerződésmegszütetési jogkövetkezméy evesítése az elállás mellett; a kifogás jogorvoslati itézméyéek bevezetése (mégha erőse korlátozott módo is); a Támogató által elkövetett mulasztás egy-egy esetéek kokrét megjeleítése a jogi szabályozásba. Támogatási okirat és támogatási szerződés Fotos új szabályozási elem az Ámr (2) bekezdésébe, hogy a költségvetésből yújtott támogatást kétféle módo lehet yújtai: támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel. Támogatói okiratak miősül a közigazgatási határozat és a em CIVIL SZEMLE 2010/1 105

106 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 106 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM határozati formába kiállított egyedi támogatói dötés. Támogatási szerződések tekiti a jogszabály a Ket. alapjá kötött hatósági szerződést, a Ptk. szeriti magájogi szerződést, valamit a kicstári kedvezméyezett részére költségvetési előiráyzat-átcsoportosítással biztosított támogatásról szóló megállapodást. Az új redelet széles körűe előírja a támogatási okiratokba és támogatási szerződésekbe kötelezőe szabályozadó kötelezettség-megtartást biztosító feltételeket, de megit csak kizárólag a Kedvezméyezett voatkozásába. (Éppe úgy, mit ahogya a korábbi redelet is csak a Kedvezméyezett kötelezettségeiről és szakcioálási, végrehajtási lehetőségeiről szólt; a Támogató jogszerű magatartásáak biztosítékairól vagy mulasztásáak jogkövetkezméyeiről pedig egyáltalá em!) (112. (6) bek.) Az Ámr. háttérjogszabályi jellege a létező ágazati, szakmai, programjogszabályokhoz képest Érdekes sajátossága az új redelet szabályozásáak, hogy a szerződések garaciális redelkezései körébe (112. (6) bek.) az új redelet csak mögöttes jogszabály, háttér-jogszabály kívá lei, mert az ameyibe azokról jogszabály em redelkezik és a jogszabály eltérő redelkezése hiáyába fordulatokat haszálja, ami azt jelet, hogy az ágazati jogszabályok és az egyedi program-jogszabályok elsődleges szabályozási szerepét ismeri el a garaciális elemek voatkozásába. Nyilatkozatok, beyújtadó dokumetumok a támogatási szerződéshez A támogatási okirat kiadásához, illetve támogatási szerződés megkötéséhez szükséges yilatkozatok kérdéseibe em sok változás törtét. A 113. most már legalább egy helyre összegyűjtve tartalmazza a Kedvezméyezett által kötelezőe teedő yilatkozatokat. Természetese megit csak agyo is egyoldalúa. Erre példa az a yilatkozat, amelybe a Kedvezméyezett azt írja alá előre, hogy a Támogató által esetlegese később elhatározadó visszafizetési kötelezettséget a jogszabály redelkezéseiek megfelelőe mide voatkozásába teljesíti (Ez olya, mitha egy állami dötések az lee feltétele, hogy aztá semmi jogorvoslat! Meg külöbe is, miek a jogszabályo alapuló egyedi dötés végrehajtásáról külö yilatkoztati? Csak em azért, hogy később a yilatkozattól eltérő magatartás oká is lehesse sújtai az ügyfelet?) A támogatási igéyhez szükséges dokumetumok körébe (113. [3] bek.) sem sok előrelépés törtét a korábbi Ámr. és végrehajtási redeletek szabályozásához képest továbbra is azt kér be a redelet 7 féle dokumetumá túl a Támogató, amit csak szerete ráadásul a redeletbe előírt igazolásokat, bizoyítváyokat és okiratokat most már egységese 30 apál em régebbi kiállításba követelik meg. 106 CIVIL SZEMLE 2010/1

107 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 107 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A támogatás további feltételeibe (114. ) sicse sok változás; talá csak ayi, hogy most egy helye szerepelek ezek a körülméyek (hatósági egedély, saját forrás igazolása, valótla adatszolgáltatás illetve hamis yilatkozat, vagy visszavot yilatkozat; hiáyzó pályázati melléklet; köztartozás; összeférhetetleségi akadály; redezett mukaügyi kapcsolatok). Újdoság az is, hogy a civil szervezetek voatkozásába eddig értelmezhetetle yilatkozat arról, hogy em áll csőd- és felszámolási eljárás alatt, most kibővült egy megszütetési eljárásra utalással, amelyek alapjá azzal a civil szervezettel sem köthető támogatási szerződés, amely elle például az ügyész megszütetési keresetet yújtott be. (Ezt a kiegészítést helyeseli lehet.) Pályázato kívüli civil támogatások Külö tartalmaz hatásköri és adatszolgáltatási szabályokat az új Ámr a a fejezeti kezelésű előiráyzatok terhére magyarországi székhelyű társadalmi szervezetek, alapítváyok részére pályázato kívül yújtott támogatásokra. (Csak a miiszter vagy államtitkár hozhat ilye dötést, s a civil kapcsolatokért felelős miiszterek kell iformációt yújtai róla, aki évete összesített jeletést yújt be ezekről a Kormáyak.) Felmodás és elállás Kutatásuk egyik alapvető megállapítása volt, hogy a támogatási jogviszoyokra voatkozó jogi szabályozásból hiáyzik a felmodás szerződésmegszütetési jogcíméek haszálata, s ezáltal a jogalkalmazási gyakorlat kizárólag az elállást vélte haszálhatóak mideféle típusú, fajtájú szerződésszegés esetére. (Mit tudjuk, ebből sok-sok otromba, sommás, egyoldalú és persze a Ptk. elállási szabályozásába ütközés oká súlyosa jogellees redeleti szabály és egyedi dötés is született ) Az új Ámr. megszütette e hiáyosságot, s a támogatás biztosítékai, a támogató szerződés-megszütetési joga, a támogatás folyósításáak akadályai, támogatás visszakövetelése tárgykörébe az elállás egyeragú alteratívájakét szerepelteti a felmodást is. (Érdekes módo a támogatási szerződés kötelező elemei között csak az elállási okok meghatározását sorolja fel; a támogatási szerződés felmodásáak okait már em.) Ezzel talá helyreáll az a törvéyes red, amely a Ptk. korlátjai között egedi csak alkalmazi a legsúlyosabb polgári jogi következméyel, az eredeti állapot helyreállításával járó elállást, s az ezzel járó összes további polgári jogi, közigazgatási, államháztartási típusú jogkövetkezméyt. CIVIL SZEMLE 2010/1 107

108 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 108 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Korlátla szerződésmegszütetési okok bármilye súlyú és jellegű szerződésszegés oká Az Ámr a sajos em szakított azzal a felfogással, hogy gyakorlatilag mide típusú és súlyú támogatási szerződéstől eltérés alapot yújthat a Támogató elállásáak vagy felmodásáak. Nem tesz külöbséget tehát a redelet az eljárási ayagi jogi, formai tartalmi, kis jeletőségű súlyos okok között; s megszütetési okkét határozza meg mide más jogszabályi kötelezettség megsértését is, vagy bármelyik szerződéses szabálytól eltérést. Lásd 120. (1) bek. e) potja. Fejezeti redeletekbe a támogatási redszer további szakcióiak meghatározási joga (az elálláso, felmodáso, visszakövetelése és kizáráso kívül) Az Ámr. erre voatkozó 120. (4) bekezdése em azért külööse fotos, mitha eddig em hozhatott vola meg ilye szabályozást a miiszter, ha eszébe jutott vola; haem azért, mert e kokrét szabályozásra felhívással talá megyílik a pálya az eljárási mulasztásokkal szembei eljárási típusú szakciók előtt ahelyett, hogy az egész támogatási szerződés boruljo egy-egy elkésett határidejű teljesítés miatt, vagy hibásak miősített ügyviteli és admiisztrációs aktus oká a jogviszoy mide résztvevőjéek kárára Vagy azért, hogy reagálható legye a csekély jeletőségű, de jelzést vagy akár szakciót igéylő hiba is a teljes ellehetetleülés alteratívája helyett. Az eljárási bírság, a költségek megtéríttetése, a feltétellel felfüggesztett hatályú szakciók, az előzetes itézkedés, stb. mid-mid olya lehetséges szakcioálási módok, amelyek eszébe juthatak a fejezeti jogalkotókak. Egyértelműbb ÁFA-szabályok A 129. viszoylag egyszerűe és tartalmilag is helyese szabályozza újra az általáos forgalmi adó megfizetéséek viszoyulását a költségvetési támogatásokhoz: aki em alaya az ÁFÁ-ak vagy icse adólevoási és visszaigéylési joga, aak részére yújtott támogatásak fedezetet kell yújtaia a támogatott tevékeység ÁFA-vozataira is. Ha viszot a Kedvezméyezett az ÁFA levoására jogosult, vagy a támogatásból viselt adóterhet áthárította, a támogatásak ÁFÁ-ra fordított és visszayert részéek megfelelő összeget jogosulatlaul igéybe vett támogatáskét kell kezeli. 108 CIVIL SZEMLE 2010/1

109 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 109 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Határidők számításáak szabályai Érdekes módo az Ámr szakít a Ket. háttérjogszabálykét alkalmazásával és külö értesítési szabályokat állít fel. Ezt azért tartjuk örvedetesek, mert gyegíti a támogatási jogviszoy amúgy is elég erős közigazgatási hatósági jogviszoykét megítélését; s erősíti a támogatási szerződése alapuló jogviszoyok atipikus polgári jogi viszoykét kezelését, amely polgári jogviszoyal kapcsolatosa több más jogszabály tartalmaz érdemi és eljárási redelkezéseket is. Eddig hiáyzó jogorvoslati itézméy: a kifogás A támogatási jogviszoyok egyik legagyobb törvéyességi hiáyossága az volt midezidáig, hogy a jogszabályok em tartalmaztak az egyoldalú, közigazgatási jellegű Támogatói vagy Kezelői dötésekkel szembe jogorvoslati lehetőséget. Több olya kokrét ügyet ismerük, amelybe több hóap alatt sem sikerült eléri, hogy a dötéshozó kívül még valaki egyáltalá megézze az elállási okok valódiságát, aráyosságát, lehetségességét egyáltalá a jogszerűségét. A miiszterhez beyújtható kifogásról redelkező Ámr ebbe a voatkozásába hiáypótló és üdvözledő. Sajos azoba a kifogás szabályozása súlyos korlátozásokkal terhelt: Csak az eljárás jogszabálysértő jellege oká yújt lehetőséget a jogorvoslatra. (Tehát az érdemi, ayagi jogi dötések felülvizsgálatára em! A fetiekbe írt elállás törvéyességi vizsgálata például csak jóidulatú értelmezés meté fér bele a kifogás szigorúa eljárásira szabályozott jellegébe.) Törvéy és kormáyredelet előírhatja a kifogás mellőzését. (Egyes fejezetek vagy egyes programok tehát döthetek úgy, hogy ekik megterhelő, erős, sok, gyorsaságot és leboyolítást gátló téyező a Kedvezméyezett jogorvoslati joga, még ha csak az eljárási kérdésekre korlátozott akkor is!) A kifogás, mit jogorvoslati eljárás összes szabályát az Ámr. a miiszteri redeletekre bízza a 131. (1) bekezdés utolsó modatába. Ezzel véleméyem szerit rela - tivizálja is e jogorvoslati mechaizmus szükségességét, hatékoyságát és jeletőségét. Csak agyo optimista szemlélettel godolható, hogy a miél akadálymetesebb, zökkeők és elleállások élkülibb támogatás-végrehajtásba érdekelt fejezeti szitű vezetők kedvezméyezett-koform eljárási szabályozást vágyak a kifogás kurtára sikerült kormáyredeleti itézméyesítése alá Az új Ámr. hatályba léptető és átmeeti redelkezései szerit (241. [6 7] bek.) még ezt a kurta-furcsa kifogást is a jauár 1-jé vagy azt követőe idult ügyekre és vállalt kötelezettségekre ézve kell alkalmazi. Ez a tétel első megközelítésbe azt jeleti, hogy csak a évbe beyújtott pályázatok vagy létrejött támogatási szerződések ügyeibe kötelező alkalmazi az új szabályokat. Második megközelítésbe viszot azt is jeleti, hogy jauár 1. apjával az új CIVIL SZEMLE 2010/1 109

110 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 110 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Ámr. hatályba lépett, tehát a kifogásra voatkozó redelkezés is, amelyből pedig az a jogi lehetőség ered, hogy a miiszter a már létező jogitézméy kifogáso belül gyakorolja a jogorvoslati jogát. (Több kokrét ügyet ismerük, amelybe az elállási dötéssel és az ezt villámgyorsa érvéyesítő végrehajtási eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a Támogató evébe, vagy a Kezelő iráyítását, felügyeletét ellátó szerv evébe a miiszter vagy államtitkár azzal hárította el, hogy icse törvéyes lehetősége a dötések felülvizsgálatára. (Erősíti ezt a hozzáállást az a téves, buta voatkoztatás is, amely az Áht. köztartozás, közkövetelés elegedéséek tilalmáról szóló szabálya miatt véli kizártak a jogorvoslat lehetőségét! Mitha a jogelleesség téyét felülírhatá a jogellees határozat tartalma!) A hiáypótlási jog hiáypótlási lehetőséggé szelídüléséek redeleti szabálya Kifejezett Áht. vagy Ámr. szabály eddig sem volt arról, hogy a Támogató vagy Kezelő köteles lee hiáypótlási lehetőséget biztosítai a pályázat beyújtásakor vagy beszámoláskor, elszámoláskor. Most sicse ilye szabály. Viszot arról immáro született redelkezés az új Ámr (1) bekezdésébe, hogy csak a pályázati felhívásba yújtott kifejezett lehetőség alapjá kerülhet sor a hiáypótlásra. Ezzel a hiáypótlás joga a szabályozatlaság területéről átkerült a Támogató által előzetese, de egyoldalúa adható lehetőségek körébe. * * * A P.S. Utótörtéet fejezetet a dötéshozókak azért ajálom feldolgozásra, mert hozzásegíthet a kutatási zárótaulmáyba (aak bármelyik teleszkópos verziójába: Rövid összefoglaló, Összefoglaló, Esszecia, Aalízis) tett jogfejlesztési javaslatok közül a változatlaul vagy módosulással feálló aktuális feladatok megfogalmazásához. A jogalkalmazókak azért javaslom a leírtak áttaulmáyozását, mert a támogatási jogviszoyt, szerződést, eljárást leíró jogszabályok még midig tág teret hagyak a jogalkalmazói mérlegelések és a külöböző belső jogi ormák (eljárásredek, szabályzatok) redelkezéseiek. Azt is javaslom ismételte végiggodoli, hogy kikek jó a részproblémák, teljesítési kishibák, admiisztrációs tévedések, eljárási jellegű mulasztások miatt közölt elállás a felhaszált támogatási összeg egészéek visszafizetési kötelezettségével, a projekt teljes mértékű kudarcával? Sekiek em jó, mert a tárca elbukja ezt a támogatást az EU-felé, ami kihat a program egészére és a következő támogatások lehívhatóságára; a Kezelő sikerteleül meedzselte a programot; a civil szervezet pedig ellehetetleül és megszűik a projektbe ölt támogatás visszafizetési kötelezettségét célzó ikasszó és aak mide költségvetési forrást bezáró hatása miatt. Ez a egatív végű játszma sekiek em jó, végső soro mide résztvevő bukik vele, s mégis virágzik a bürokratizmus, a lélektele és 110 CIVIL SZEMLE 2010/1

111 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 111 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mechaikus elhárító magatartás a problémajelzésekre, a válaszokra se méltató hivatali ügyitézés az amúgy magát pályázóbarátak és felhaszáláspártiak hirdető kezelő szervezetek és iráyító hatóságok részéről A támogatói elállással éritett Kedvezméyezettek találhatak olya jogi hivatkozást a feti utótörtéetbe, amelyek alapjá az új Ámr-re is hivatkozva fordulhatak a miiszterhez azzal a kéréssel, hogy a kifogás jogorvoslati eljárásba most már külö jogszabályba foglalt joga va a yilvávalóa megalapozatla téyállású, ezért téves megállapításokra és törvéysértő jogkövetkezméyekre vezető elállás felülvizsgálatára, a végrehajtás azoali felfüggesztésére a felülvizsgálat időtartamára és a helyreállító, jóvátételi dötések meghozatalára. Eddig az volt a tárcák felülvizsgálati kérelmet elutasító álláspotjáak alapja, hogy icse jogi lehetőségük az új eljárásra; most már az Ámr. kifogásolási itézméyével va! Már akkor is és úgy is va a kifogás, mit jogi lehetőség, ha a tárgyi ügyekbe még em kötelező. (De az már em állítható többet, hogy a miisztérium szerete együttműködi és megoldást találi, de em tud, mert icse rá lehetősége.) CIVIL SZEMLE 2010/1 111

112 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 112

113 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom életébe alapvető igéy mutatkozik a helyi sziteke, a helyi közösségekbe törtéő felelősségvállalásra, a helyi ügyek itézésébe biztosítható (aktív) szerepvállalásra, és általába a helyi közösség tagjait közvetleül éritő kérdések kapcsá felmerülő dötések meghozatalára. Redszerváltások, társadalmi átmeetek sorá magáak a váltásak természetes velejárója, hogy a települések igazgatási struktúrájáak kialakításakor valójába a hatalomgyakorlás egyik fotos területét kell»a redszerbe«illesztei. (Ivacsics, 1991:107) Demokratikus politikai redszerek tekitetébe a politikai részvétel mide bizoyal egyik kulcsszereplője maga a helyi ökormáyzat, amely egybe mérvadó formálója képes lei a civil társadalomak. A kormáyzati szitek közül a helyi ökormáyzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz, (Kákai, 2004:5) de agyba befolyásolja többek között a vizsgált ország politikai kultúrája, rövid és hosszú távú politikai tradíciói, továbbá dötéshozatali hagyomáyai, gyakorlatai a téyleges megvalósulási formákat. Az 1980-as évek elejére egyértelművé vált, hogy az afrikai társadalmi változások boyolultsága itegratív módszertat igéyel a politikai afrikaisztika területé. Azoba az évtized első felébe megjeleő államközpotú megközelítés amely evides módo az új államformációk felépítését és viselkedését helyezte a középpotba hamar korlátokba ütközött, ugyais figyelme kívül hagyta az egyre szaporodó és erősödő em állami szereplők jeletőségét, és az állami itézméyek és az iformális képződméyek közötti újszerű, addig ismeretle kölcsöhatásokat. A kölcsöös függőségi viszoyokkal átszőtt afrikai koties összetett diamikájáak yomo követéséhez egy újfajta, de az CIVIL SZEMLE 2010/1 113

114 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 114 VILÁG-NÉZET előző iskolák yújtotta tudásokra építő szitetizáló látásmódra volt szükség. E tekitetbe máig hatóa a politikai iterakció módszertaa tűik a legalkalmasabbak arra, hogy a törtéelmi, társadalmi és gazdasági dimeziók közötti összefüggéseket, a ma valóságát szem előtt tartva potosabba érthetővé és leírhatóvá tegye. A Naomi Chaza és kutatótársai (1999) által felépített módszerta azért is alkalmas legikább a kortárs afrikai társadalmi jeleségek és tapasztalatok elemzésére, mert a pusztá politikai vizsgálódást kiterjeszti a társadalom és a gazdaság egyéb területeire és összefüggéseire, és a külöböző diszciplíákból idított itegratív elemzéssel képes a sajátos afrikai politikai felfogások és gyakorlatok ritmusába betekitést yújtai. A politikai iterakció módszertaa tehát azt feltételezi, hogy ma az afrikai kotiese tette érhető politikai diamikák megértéséhez kulcsfotosságú az állam és a társadalom kapcsolatredszeréek vizsgálata. Alapelemkét kezeli kell az egyé és a kormáyzat között feálló viszoyredszer egyéb szereplőit például a gazdasági vagy civil szervezeteket, és kitütetett figyelmet szükséges szeteli a külső hatásokat geeráló erőkek, általába a emzetközi doorközösségek, de főkét a pézügyi itézméyekek. E többszereplős redszer diamikáját pedig egy törtéelmi fejlődési ív meté kell górcső alá vei. 1 Jele taulmáy a hatalombirtoklás és -gyakorlás kérdéskörét vizsgálja meg a cetrum és a locus, a közpoti kormáyzat és a helyi ökormáyzatok viszoyredszerébe két kelet-afrikai állam, Tazáia és Keya példájá keresztül. Az elemzést a volt brit gyarmatosítók örökségéek tekithető kétszitű (two-tier) területi ökormáyzati redszer elemei és a közöttük lévő kapcsolatok feltérképezése, valamit a tazáiai közigazgatás moderizálásáak fő reformelképzelései és a közeljövő legfotosabb kérdései, feladatai idítják. Keya esetébe szité a helyi ökormáyzati reform, és a háttérbe álló közpoti hatalom álladósága, valamit a decemberi elökválasztások utá kialakult agykoalícós kormáyzat vezeti fel a témát. Midvégig kettősség vezérli a szerzőt: egyrészt a hagyomáyok, a térségre, sőt, országra jellemző tradicioális gyakorlatok és koloialista örökségek, másrészt a emzetközi közösségből és egy globálisabb kotextusból érkező hatások figyelembe vétele. Nem az a céluk, hogy a bemutatott két ország civil szervezeteit részletese vegyük górcső alá, ikább a civil társadalom fejlődéséek és fejleszthetőségéek értelmezési keretét, a sajátos demokratizálódás kotextusát és szereplőit taglaljuk részeibe és összefüggéseibe. A tazáiai és keyai civil szereplőket szervezeti típusok, aktivitások, helyi igéyek és válaszok, valamit kudarcok és sikerek tekitetébe egy következő, külöálló írásba érdemes áttekitei. Tazáia Egy 2001 ovemberébe publikált LEAT 2 taulmáyból kiderül, hogy a helyi ökormáyzatak mit admiisztratív redszerek meglehetőse háyattatott sorsa volt Tazáiába. Először a gyarmati időszak alatt próbálták meg itézméyes keretbe 114 CIVIL SZEMLE 2010/1

115 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 115 VILÁG-NÉZET foglali a decetralizációs törekvéseket, majd a vezető politikusok 1984-be újra ekiveselkedtek a kocepció gyakorlati megvalósításáak. A brit uralom időszakába a politikai hatalmat birtokló gyarmatosítók részbe a helyi épcsoportok kezébe akarták adi a hatalmat, hogy sorsuk felett (részbe) redelkezhesseek. Ezt a brit gyakorlatot világszerte ismerték legalábbis a britek által meghódított területeke, és idirekt hatalom -két tartották számo. A lugardizmus éve elhíresült elv a Nigériába tevékeykedő Lord Frederick Lugard evéhez fűződik, aki az 1922-be publikált Kettős madátum a brit trópusi Afrikába című köyvébe fejtette ki és rögzítette e közvetett uralom alapjait és kereteit. A közvetett uralom kiegyezést jeletett a prekoloiális korszak vezető rétegével, de csak ott lehetett eredméyese alkalmazi, ahol viszoylag fejlettek voltak a társadalmi viszoyok. (Búr, 2004:91) A hivatkozott yugat-afrikai példák (észak-igériai, arayparti) mellett Kelet-Afrikába egyértelműe a bugadai és a tagayikai területek említhetők meg e kategóriába ba az Őslakos Hatóságok felállításáról szóló redelet (Native Authorities Ordiace) közpoti elemekét határozták meg a gyarmati erők, hogy az általuk kijelölt főök (chief) mid igazgatási, mid bíráskodási hatalommal redelkezhet saját közösségébe. Eek értelmébe a főökök felügyelték a törvéyes redet, begyűjtötték az adókat, a kormáyzati itézkedéseket végrehajtották, és ha kellett, igazságot szolgáltattak vitás kérdésekbe. Felettük a Körzeti Megbízott tevékeykedett, aki a gyarmati admiisztráció közvetle képviseletét testesítette meg. Azáltal, hogy a gyarmati hatalom eyire kotroll alatt tartotta a főöki redszert, tehát a falvak admiisztrációját, az őslakos hatóságok igazi szabad mozgástérrel em redelkeztek, valójába a közpotosított gyarmati kormáyzati gépezet legutolsó lácszemét jeletették azt a végpotot, amely a legalsó sziteke hajtja végre a közpoti akaratot. A britek 1953-ba az ú. Helyi Ökormáyzati Redelettel (Local Govermet Ordiace) átalakították az őslakos hatóságok redszerét, részbe választásokkal, részbe továbbra is kievezésekkel politikai legitimitást biztosítottak a helyi vezetőkek. 3 Maguk az őslakos hatóságok megszűtek, helyettük helyi ökormáyzati hatóságok alakultak, a főökök pozíciója ugya eltűt, az idirekt hatalomgyakorlás azoba hosszú évekig még tartósak bizoyult. A későbbi posztkoloiális állam az örökölt helyi ökormáyzati redszert em törölte el, haem beépítette a Tagayika Africa Natioal Uio (TANU) elevezésű párt politikai szerkezetébe. Egy 1962-be született redeletmódosítással azoba a főökök szerepét és fukcióit teljese kiiktatták, ezáltal őket abszolút súly - talaá téve, és az ősidők óta megkérdőjelezhetetleül elfogadott törzsi 4 dötéshozatali mechaizmusokkal em kompatibilis állami elvárások megerősítésével jeletős kofliktusok kialakulásáak adtak táptalajt. Tagayika 1961-be elyert függetleségéek időszakába azt állíthatjuk, hogy sem a vidéki, sem a városi ökormáyzatok em mutattak demokratikus jegyeket, sőt, ahogya Issa Shivji fogalmazta meg, extrém cetralizáció és hatalomkocetráció fémjelezte a despotikus gyarmati hatalmat és aak utóéletét. (Shivji, 2004:79) Ha áttekitjük a poszt- CIVIL SZEMLE 2010/1 115

116 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 116 koloialista decetralizáció első két fotos időszakát, az közötti és az közötti periódusokat, látható, hogy a mai apig fetartásokkal kezeledő a helyi ökormáyzatiság fogalomköre a továbbra is feálló erős közpoti hatalommal és cetralizáló erőkkel jellemezhető tazáiai viszoyok miatt. Az 1970-es évek elejéek legfotosabb teivalója volt, hogy a szocialista fejlődéssel összhagba szerveződjö át a helyi admiisztráció redszere. Kezdetbe Nyerere elök az ökétes falu-szerveződés mellett kardoskodott, ám hamar elfogyott a párt türelme és 1973-ba kötelezővé tették az emberek ujamaakba 5 törtéő költözését, ezzel egy új faluredszer kiépülését. Az állampárt filozófiájáak megfelelőe, a redszerek teret kellett biztosítai a helyi közösségekbe élők és dolgozók számára szabadságuk, a helyi ügyek itézésébe garatált részvételük és dötéseik meghozatalába. Az 1972-es decetralizációs törvéy azoba a helyi képviselői taácsokat megszütette, és az állampártiság eszméit követve megerősítette a hatalmo lévő párt, a TANU vezetőiek és bürokratáiak szerepét a helyi ügyek redezésébe. Oyugi szerit az közötti tíz évet éppe e törvéy miatt félrevezetőe és helyteleül evezik a decetralizáció első évtizedéek. (Oyugi, 1998) Ugya egy 1975-be elfogadott törvéy kimodta a falugyűlés (village assembly) és a falutaács (village coucil) létrejöttét, ezáltal egy demokratikusabb új redszer látszatát keltve, e szervek is a körzeti közigazgatás és bürokrácia szitje alá lettek betagolva. A hivatalokok által domiált elburjázó bürokrácia csírájába fojtotta el a legalsó szitekről érkező igéyek megvalósítását, és valószíűleg erőteljese hozzájárult az ország gazdasági összeomlásához is. A Nyerere-korszak utolsó éveibe, de még ikább a Mwiyi-korszak 6 első éveibe újra apiredre került a helyi ökormáyzati redszer kialakítása. Feltérképezve az 1970-es évek végé az ujamaa-redszer összeomlásával egyre terebélyesedő gazdasági válság gyökereit, a politikusok hatékoyabb, kevesebb bürokratikus elemet tartalmazó részvételi lehetőséget kívátak biztosítai a helyi közösségekek a saját életüket befolyásoló dötéshozatali folyamatokba, és újradefiiálták a falvak, a körzetek és a régiók szitjeit, valamit az ezekhez tartozó itézméyeket. Ahogya Amo E. Chaligha, a Uiversity of Dar es Salaam politológus professzora levezette, az 1982-be és 1983-ba elfogadott törvéymódosítások lehetővé tették, hogy megteremtődjeek az ökormáyzatok működését garatáló szervezeti és működési feltételeket szabályozó keretek. Ezt a törekvést erősítették tovább az 1990-es évekbe végbemeő további gazdasági és politikai változások. Ahogya Miwasa és Shauri fogalmazak, brit mitára, a parlametáris alkotmáy egyik alaptörvéyéek, az ú. Bill of Rights-ak 1985-ös és a többpárti demokráciát bevezető alkotmáymódosítás 1992-es elfogadása kitágította a lehetséges teret, amelybe az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a politikai traszparecia és a helyes kormáyzás tiszteletbe tartása határozza meg a politikát. Midezekhez mérte a helyi hatóságok a feladatok decetralizálása szellemébe megkapták a jogot, hogy a helyi közösségek számára, például az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a szegéység felszámolásáért folytatott harc, a bíráskodás területei külöféle szolgáltavilág-nézet 116 CIVIL SZEMLE 2010/1

117 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 117 VILÁG-NÉZET tásokat biztosítsaak. Ezzel együtt továbbra sem oldódott meg a túlzotta közpotosított hatalmi kotroll feloldása az újabb redszerbe a szolgáltatások biztosítására helyezték a hagsúlyt, de a módszereket tekitve em met végbe a hatalom téyleges devolúciója. A decetralizációs politikát a szövetségi parlamet által 1997-be elfogadott, a Regioális Közigazgatásról szóló törvéy (Regioal Admiistratio Act) szabályozza. Eek értelmébe, az 1894-es brit Helyi Ökormáyzati Törvéyek (Local Govermet Act), amely városi és vidéki körzeti taácsokak (urba ad rural district coucils) biztosított teret a helyi adottságokhoz mérte átszabott variásakét, szité két fő szite, városi és körzeti taácsokba ad lehetőséget a helyi közösségekek a hatalomgyakorlásba való részvételre. A vidéki ökormáyzatoko belül megkülöböztethetjük a falusi, kerületi és körzeti taácsokat, amelyek közül a Körzeti Taács (District Coucil) fogja át a többi működését. Figyelemre méltó a Titkár vagy eredeti evé District Executive Director, aki valójába a közpoti kormáyzat által kijelölt ügyvezető igazgatója a taácsak. Feladatai között elsődleges fotosságú aak a titkári szerepkörek a betöltése, amely a taácsülésekhez kapcsolódik: szavazati jog élkül az ülések meghatározó szereplője, mid az előkészületeket, mid az utómukálatokat (jegyzőköyv) tekitve. A Taács további tagjai közül fotos még megemlítei azokat a speciális helyeket elfoglaló ői taácsokokat, akiket a politikai pártok küldhetek a Taácsba. Hasolóa a parlameti helyek elosztásához, törvéy kötelezi a Taácsokat, hogy a tagok miimum 25, maximum 33%-a ő legye, ezzel is két meghatározó társadalmi jeleségre felhívva a figyelmet: 1. az afrikai ők társadalmi kirekesztettségéek és alsóbbredű szerepéek megszütetésére; 2. a társadalom politikai értelembe vett aktivizálására, emtől, emzetiségtől, kortól függetleül. 1. ábra. A regioális és helyi ökormáyzatok redszere Elöki Hivatal Regioális Közigazgatás és Helyi Ökormáyzatok Miisztere Régió Biztos Hivatala (Régió Titkárság) Körzeti Biztos Hivatala Helyi Ökormáyzati Hatóságok (LGA) Kerületi Ügyvezet Hivatalokok Falu Ügyvezet Hivatalok Kitogoji (kis lélekszámú falu, falucska) Mtaa Bizottság Mtaa (kis lélekszámú urbaizált település, házsor) Forrás: saját rajz IDM I: Baker Wallevik, 2002:13 alapjá CIVIL SZEMLE 2010/1 117

118 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 118 VILÁG-NÉZET Reform és civil részvétel A helyi ökormáyzatok átalakításáak apjaikba aktuális fejezete azt a célt tűzte ki maga elé, amely a közösségekek elérhető szolgáltatások, helyi hatóságok által hathatósa támogatott kiyitását, fejlesztését szolgálja. A Helyi Ökormáyzati Reform Program elevezésű elképzelés két szite tervezett előrelépést: a falvak és a kistelepülések, kisebb városok szitjé. Baker úgy érvel, hogy a városi-vidéki viszoyredszert áthatják a baráti, családi és rokoi kapcsolatok hálózatai, (Baker Wallevik, 2002:8) és ezek azok a hálózatok, amelyeke keresztül a szegéy emberek ömagukat, saját közösségeiket képesek megszervezi. Ez 2006 ovemberébe a terepe végzett mukám sorá egyértelműe alátámasztást yert, hisze a mide - apokat körüllegi az utcák és utak meté kiépült mikrogazdaság magával ragadó miliője. A hálózatok potosa ebbe a közegbe értékelődek fel, ezért a reform előkészítése sorá léyeges feltári e hálózatok fotosságát a helyi ökormáyzatok által ajálott szolgáltatások tekitetébe. A reform egyébkét öt területe jelethet a jövőre ézve komoly előrelépést a decetralizáció folyamatába. E területek: az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság, a vízügy és az ifrastruktúra, melyek felügyeletét korábba a közpoti kormáyzati admiisztráció látta el. A Helyi Ökormáyzati Reform Program szerit a múlt szigorú közpoti kormáyzati kotrolljáak feloldását fel kell gyorsítai, és az újoa létrejövő helyi ökormáyzatokak olya autoóm itézméyekké kell váliuk, amelyek saját hatáskörbe eljárva, közpoti és saját források felhaszálásával képesek a helyi társadalmat szervezi, és a helyi társadalomak a megfelelő szolgáltatásokat biztosítai. A főkét orvég kormáyzati forrásokból évek óta folyó helyi ökormáyzati kutatások egyik tazáiai vezetője, Amo Chaligha professzor ta ul máyából (Chaligha, 2008) a helyi ökormáyzatok és a helyi közösségek szemszögéből kaphatuk potos képet a reformok jelelegi állásáról. A bergei Chr. Michelse Istitute (CMI) szakembereivel megerősített kutatócsoport a Helyi Ökormáyzati Reform Programot legutóbb három fő szempot szerit vizsgálta: 1. a helyi kormáyzás tekitetébe érvéyre jutó autoómia és állampolgári részvételt illetőe; 2. a pézügyi források átláthatóságára és helyes, a helyi közösségek érdekébe törtéő felhaszálására helyezve a hagsúlyt; valamit 3. a szolgáltatások kiépülése és vele összefüggésbe a szegéység csökketése érdekébe tett erőfeszítések folyamatába tapasztalható ehézségek és sikerek oká. Négy éve keresztül hat ökormáyzatot vizsgáltak a kutatók (lásd 2. ábra): Mwaza városi ökormáyzatát, Moshi, Kilosa, Bagamoyo és Iriga kerületi ökormáyzatait, és Ilala települési ökormáyzatát. Mwaza Tazáia második legagyobb lélekszámú városa (közel fél millió lakossal) a Viktória-tó déli oldalá, régiója pedig az ország legépesebb térsége. Moshi a Kilimadzsáró lábáál található turista cetrum, egybe az ország kávétermelésbe éle járó térségéek közpotja. Kilosa a Morogororégió meghatározó települése, az 1970-es évekig a tazáiai szizál-termelés közpotja volt. Bagamoyo Tazáia egyik legrégibb városa, és a törtéelem sorá számos 118 CIVIL SZEMLE 2010/1

119 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 119 VILÁG-NÉZET fotos pozíció kötődött hozzá (pl. a rabszolga-kereskedelem trazitállomása, a miszszioárius muka egyik közpotja, a émetek kelet-afrikai gyarmatbirodalmáak egyik bástyája). Iriga az ország egyik fő mezőgazdasági közpotja; az itt élők szite 100%- ba a mezőgazdaságból élek meg. Ilala egyike aak a három települési ökormáyzatak, amely Dar es Salaam városi ökormáyzatáak része. 2. ábra. A Chaligha-vezette felmérés hat helyi/területi ökormáyzatáak térbeli elhelyezkedése Forrás: Chaligha, 2008:4. A Chaligháék által 2003 augusztusába lefolytatott terepmuka több potjára is találtam igazolást a ovemberi iterjúim sorá. Elsősorba arra voltam kívácsi, milye formába és mértékbe erősíti meg az akkor évek óta tartó reform a helyi szitek bevoását és aktív szerepvállalását a dötéshozatali folyamatok tekitetébe. Több esetbe a helyiek az ú. Közösségi Iformációs Redszerre (Commuity Iformatio Service) hivatkoztak: egyik oldalról aláhúzva aak szükségességét, másik oldalról kiemelve aak hiáyosságait és a további fejlesztés igéyét. A CIS keretébe folyamatos kapcsolatot ápolak az ökormáyzatok a helybéliekkel: az ú. közösségi fejlesztési hivatalokok (commuity developmet officer) redszerese mérik fel, gyűjtik be a helyi igéyeket, iformációkat, és ezek alapjá készíteek elő javaslatokat a helyi dötéshozók számára. Többe vélik, hogy e forma még midig em a lakosok direkt részvételét szorgalmazza, és a külöböző csatoráko keresztül CIVIL SZEMLE 2010/1 119

120 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 120 VILÁG-NÉZET átalakulhatak a felmért véleméyek. Chaligha és társai kimutatták, hogy az általuk vizsgált hat esetbe a CIS-ről alkotott véleméy agyjából megegyezik, mivel mideki úgy godolja, hogy mide hiáyossága elleére jó eszköz az alulról építkező helyi ökormáyzati redszer kialakításába. A falu újbóli megerősítése Külöböző kultúrköröket reprezetáló Tazáia-kutatók így például orvégok, svédek és tazáok is, miközbe az alulról jövő építkezés és demokratizálódás témájáról cserél velük eszmét az ember, két fotos szitjét, egybe területét jelölik meg az ökormáyzati reformak: a falu és a kisváros szitjét. Tudjuk, a tazáiai államszerkezetbe oly fotos alapelem, a falu komoly jeletőséggel bír az afrikai törzsi hagyomáyokat a mai apig ápoló közösségek véleméyéek artikulálásába. A falu a bee élők által formálódik olyaá, amilye a legmegfelelőbb a falu lakosaiak. A gyarmati időszak alatt egyértelmű volt a közpoti hatalom véleméye a falvakról: földrajzi egységkét tekitettek rájuk; olya helyek godolták a falut, ahol a (törzs)főök tart redet, figyelembe véve a falu térségéek etikai összetételét (megosztottságát) is. A függetleség elyerése utái időszakba a falvakat a társadalmi fejlődés megvalósulási (próba) területeiek tartották, és a gyarmati uralomhoz hasolóa, egyértelműe felülről lefelé iráyuló közpoti akaratok szerit kísérleteztek velük. Midkét esetbe a falvak passzív befogadói a felülről rájuk kéyszerített utasításokak és határozatokak [ ] a demokrácia és a devolúció fogalmai így pedig az értelmetle retorika szitjére süllyedek. (Shivji, 2004:82) A jeleleg is zajló reformok koordiációja a legmagasabb állami szitre került tekitettel arra, hogy Kikwete elök saját hivatalához vota a területet, és élére állammiisztert evezett ki. Több kutató és társadalomtudós érzi elérkezettek az időt, amikor például a falvak szitjé értelmezhető kormáyzás, az ökormáyzati redszer legalsó szitjéek aktiválása kulcskérdése a sikeres átalakulásak. Shivji szerit a demokratikus gyakorlat alteratív locusa lehet az újragodolt falusi ökormáyzat (lásd 3. ábra). A falvak ökormáyzatai szitjé lee megvalósítható a téyleges hatalommegosztás és állampolgári aktív szerepvállalás. A törvéyhozást a falugyűlés, a végrehajtást a falutaács, a bíráskodást a falubíróság testesítheti meg. 120 CIVIL SZEMLE 2010/1

121 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 121 VILÁG-NÉZET 3. ábra. A demokratikus ökormáyzati redszer legalsó szitje: a falusi ökormáyzat Törvéyhozás Végrehajtás Bíráskodás Közvetle részvétel Felel sség és traszparecia Hozzáférhet ség, pártatlaság és legitimitás Falugy lés Falutaács Falubíróság Forrás: Shivji (2004) yomá A civil társadalom kiépülését számos kutató összeköti a helyes kormáyzás (good goverace) és az ökormáyzás fogalmaival. Ahogya arról a Joatha Baker és Hege Wallevik vezette 2002-es kutatás beszámolójáak (Agder Research Report) bevezetőjébe olvashatjuk, a civil társadalom általába a változás egyik fotos ágese, a fejlesztési célok megvalósulásáak egyik hajtóereje. Maga a fejlődés azoba alapvetőe az állam és a civil társadalom stratégiai parterségé yugszik. (Baker Wallevik, 2002:2) A tazáiai körülméyek és hagyomáyok arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalom külöböző törzsi csoportjai belüli és a csoportok közötti iterakciók képezik a civil társadalom alapvető szitjét. E szitet erősíti a yugati kulturális értelembe, a emzetközi doorok által támogatott civil szervezetek létrejötte, amelyek számos olya szolgáltatást yújtaak, amelyet sem a közpoti kormáyzat, sem a helyi ökormáyzatok erőforrások hiáyába em képesek biztosítai. Tradíció, moderizáció és dötéshozatal Ahogya A. Gergely Adrás fogalmaz, mide társadalomba va valamiféle politikai redszer, vagyis vaak olya itézméyek, amelyek szervezik és iráyítják az emberek közös tevékeységét. (A. Gergely, 1996:1) Az afrikai civil társadalmi moderizáció em hagyhatja figyelme kívül e tradicioális elemeket, redszereket értelemszerűe együtt élek a közösségi szokások, szertartások, hosszú beágyazottsággal redelkező politikai struktúrák és a yugati (északi) import-képződméyek, a civil szerveződések és aktivitások. A politikai struktúrák emcsak törzsö belül leosztottak, haem regioálisa is redszerbe foglaltak. Mide egyes területi körzetek saját vezetője va. A leibo spirituális vezető, látok és gyógyító egybe. Ő felügyeli a fotosabb szertartásokat, ő a rituálék beavatott szakértője, a közösség dötő taácsadója, harci vezető. (Lórát, 2003:53) A főbb szertartások egyebek között a törzsö belüli struktúrák közötti előmeetelt is szabályozzák. Ezek között találjuk a körülmetélést, amely a fiúk harcos korba lépéséek kezdetét CIVIL SZEMLE 2010/1 121

122 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 122 VILÁG-NÉZET jeleti, a harcos (mora) korszak befejezését lezáró idősebb harcossá avató ceremóiát, vagy a teljes jogú érett korba lépés megüeplését. Ha az A. Gergely Adrás által említett, a törzsi politikai struktúrákat tartó pillérek -be godolkozuk, tisztá látszaak a mukamegosztáshoz, a dötéshozatali mechaizmusokhoz, vagy akár a vagyoi rétegződéshez kapcsolódó választóvoalak. A maszaikál a harcosok például a közösség biztoságáak őrzői, ők védik meg a yájat és a csordát a ragadozóktól. Ők keresik meg az elbitagolt jószágokat is. Emellett a harcosok védik meg a közösséget más törzsek elleséges támadásaitól, s ők gyarapíthatják hadjáratokkal a marhaállomáyt. (Lórát, 2003:66) A vagyoi rétegződés egyébkét potosa a marhák számával va összefüggésbe. Miél több marhája va az adott családak, aál meghatározóbb helyet foglal el a törzsö belüli struktúrába. A közösség lelki taácsadói, bírái az idősek. Az idősekből álló taács tölti be a bíráskodás, ezáltal az igazságszolgáltatás fukcióját. A dötéseket a törzs sajátos ormaredszere szerit, ősi tapasztalatok tükrébe hozzák meg. Ezek a moder tazá állam amelyre amúgy a zárt helyi közösségekbe, külööse a agyobb településektől távol, a külvilágtól elzárta élők több forrás szerit is kritikusa tekiteek, és amelyet a mai apig em igazá fogadak el törvéyeivel limitálta vaak összhagba, de ahogya Lórát megjegyzi, az utóbbi időkbe az öregek taácsa a kormáyszervekkel is hajladó lazá együttműködi, s szép lassa kezdik az ayaországok érvéybe lévő polgári törvéyeit is figyelembe vei igaz, em feltétleül»szetíráskét«haszálják. (Lórát, 2003:73) E változás komoly problémákat jelet a törzsi, klá törvéyek szerit évszázadok óta élő helyi közösségek idősebb geerációi számára. Dorothy L. Hodgso egy 1996-ba megjelet írása kiválóa mutatja be egy fiatal maszai ő saját apja általi meghurcoltatását. A többpárti politizálás, politikai yitás évéek tekithető be a tazáiai Aloya bírósághoz fordult, mert szádéka elleére apja egy általa választott törzsbeli férfihoz akarta őt hozzáadi. A törzsi szokásokat betartva a férj-jelölt megegyezett az apával, és 35 marhát adott át eki, hogy házassági ajálatáak komolyságát bizoyítsa. Aloya azoba már évek óta em élt az apjával, aki édesayját mit egyik feleségét valójába még Aloya gyermekkorába elküldte házából, és így hosszú évek óta em álltak kapcsolatba. Aloya azoba időközbe beleszeretett egy fiatal, tault maszai férfiba, és elhatározták, hogy összeházasodak. Masierr, a fiatalember, a törzsi elvárásokak megfelelőe a leáykérési zálogot jelető marhákat Aloya édesayjáak és az Aloyát befogadó agybácsikak megfizette, majd pedig az aya és a agybácsik áldásával elvette a láyt. Házasságukból gyermek született, akit a születés utái időszakba em tudtak öfeledte eveli, mert Aloya apja szíre lépett. A maszai törzsi kultúrába élő apai hatalommal élve, a fet vázolt eseméyek elleére láyát eladta az általa választott férj-jelöltek. E dötéséek érvéyt szerezve, Aloyát és gyermekét a falujába, saját szálláshelyére hozatta, és megparacsolta eki, hogy készüljö az esküvőre. Aloya természetese em tett így, sőt, hites férje segítségével elmeekült apja falujából, és a bírósághoz fordult. A Hodgso-cikk részletese bemutatja, milye tortúrát jeletett Aloyáak a 122 CIVIL SZEMLE 2010/1

123 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 123 VILÁG-NÉZET bírósági tárgyalás-sorozat, amelyek végé a függetle tazáiai bíróság Aloya igazát találta megalapozottak, szembeállítva egymással a véek taácsa által is alátámasztott törzsi szokásjogot a függetle tazá állam alkotmáyos jogredszerével. Ez utóbbit a törzsi fölé helyezve, a bíróság kimodta, hogy a patriarchális maszai törzsi kulturális szokásokat természetese tiszteletbe tartva, a Tazáiai Egyesült Köztársaság alkotmáyába rögzített passzusok a mérvadóak, amelyek garatálják mide állampolgár egyelőségét a tazáiai törvéyek előtt, azaz ics apa-láy fölé-aláredeltségi viszoy az állam törvéyei előtt. Az argumetáció sorá külööse az 1971-es Házassági Törvéy került előtérbe, amely kimodja, hogy házassági szerződés abba az esetbe köttethet, amikor a házasuladó felek szabad akaratukból létesítik a házassági viszoyt. Aloya esete is azt bizoyította, hogy a demokratizálódó tazá államba az ősi törzsi struktúrák is arra kéyszerülek, hogy felismerjék, és főkét elismerjék, valamit saját tradícióikkal egybevessék a változó hatalmi struktúrákat, és az e változásokból következő, a emzet egészére voatkozó és mide állampolgárra ézve kötelező érvéyel bíró jogi ormákat és szabályokat. Előfeltétel az oktatási szektor fejlesztése A civil társadalom megerősödéséek és a civil aktivitások kiterjesztéséek is előfeltétele sok más terület fejlesztéséhez hasolóa az alapvető oktatás és képzés széles körű igyees biztosítása. Az ország gazdasági helyzete azoba olya ehézségeket ró a társadalomra, amelyek csak eheze járulak hozzá például az oktatási szektor további fejlesztéséhez. Egy mérvadó emzetközi karitatív civil szervezet, az Oxfam jeletései szerit az alacsoy emzeti bevételek, az adósság visszafizetése okozta terhek agysága, valamit a emzetközi szervezetek (Világbak, Nemzetközi Valutaalap) által támasztott keméy feltételek arra kéyszerítik az iskolák egy részét, hogy az elméletileg igyees oktatásért tadíj formájába pézt kérjeek el az amúgy is kevés bevételből élő családoktól. Az elképzelés amúgy az, hogy az alapfokú iskolákba a szülőkek fizetiük kell a szolgáltatásokért. Ez viszot azt is jeleti, hogy sok családba a gyerekek em tudak iskolába jári, vagy legalábbis a testvérek közül em midegyikek adatik meg a lehetőség a taulásra. A tazáiai épesség em mobil, meglehetőse zárt közösségeik helyhez, régióhoz kötötte élek az ősidők óta működő falvakba, kistelepüléseke. A társadalom itegrálása és képzettségi szitjéek övelése azoba így is feladat az oktatási itézméyek, ezáltal a helyi ökormáyzatok számára. Ahogya az UNESCO volt főigazgatója kijeletette, az íri és olvasi tudás maapság em korlátozható pusztá az olvasásra, írásra és számolásra; az oktatásak olya képességekkel is fel kell ruházia az embert, amelyekkel az elfoglalhatja helyét a társadalomba. Az oktatásak a demokrácia iskolájáak kell leie, mert a polgári társadalom legbiztosabb védelmét a tault és felelősségteljes polgár szavatolhatja. 7 Közismert dolog, hogy a CIVIL SZEMLE 2010/1 123

124 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 124 VILÁG-NÉZET gyarmati redszer csak ayiba egedett teret az afrikai fiatalok képzéséek és művelődéséek, ameyibe maga a redszer igéyei és szükségletei azt megkíváták. Elsősorba alsófokú közigazgatási hivatalokokra, postai, vasúti alkalmazottakra, házi szolgákra, cselédekre, kertészekre, picérekre, redőrökre és katoákra volt szükség A magasabb szaktudást igéylő és agyobb jövedelmű foglalkozások az európaiak számára voltak fetartva. (Szetes, 1963:133) A függetleé vált afrikai országokba, így Tazáiába is, ez azoal komoly kérdéseket vetett fel, hisze az afrikaizáció végigsöpört az admiisztrációba, fokozatosa sok esetbe erőltetett radikalizációval helybéli afrikaiakat ültettek be olya pozíciókba, amelyek magas szite mérhető szaktudást igéyeltek (vola). Ma ugyaúgy igaz Szetes Tamás 1963-as megállapítása: Nemcsak az iskola kevés Kelet-Afrikába, de kevés a taár és a taító is. (Szetes, 1963:135) E godolatok jegyébe is érdemes tovább godoli Tazáia lehetséges jövőjét. Milye módo lesz képes a demokratizálódó, multietikumú fiatal állam folytati az építkezést? Az ökormáyzati reformokak és általába a moderizációak akkor leszek kézzel fogható, az egyéek szitjé, a mideapok sorá érezhető eredméyeik, ha az országot kormáyzó politikusok elszátak, és emcsak saját hatalmukat próbálják fetartai, azt megszilárdítai. Nagyobb traszpareciára, a civil társadalom és a helyi közösségek aktivitására va szükség. Ehhez viszot elegedhetetle a politikai elit támogatása. A szociálisa érzékey, külööse a helyi kérdésekre fogékoy politikai elit, kievelése pedig az oktatási redszerbe rejlik. A 2000-be második választási győzelmét agy többséggel, a szavazók 71,7%-os támogatásával megszerzett, 2005-be leköszöt Bejami William Mkapa elök többször hagoztatta: a helyi közösségekre építi a demokratikus kormáyzás megvalósítását. Egy 2002-be modott beszédébe kifejtette, hogy mide demokratikus jó kormáyzás 8 arra törekszik, hogy érzékey és rugalmasa reagáló, traszpares, stratégiába godolkodó, (tehát vízióval redelkező), valamit részvételre serkető legye. (Mkapa, 2002) Midezek mellett, amit azt az 1982-es törvéy 1999-es módosítása kimodja, a helyi ökormáyzatok feladataikat a fetartható fejlődés érdekébe, aak megvalósítását midvégig szem előtt tartva végzik. Eek érdekébe a helyi közösségeket arra serketik, evelik, hogy a köryezetet védjék, valamit megfelelő, fetartható módo akázzák ki a bee lévő lehetőségeket. Sajos, a posztkoloiális éra öröksége, hogy a mai apig a helyi közigazgatást em ruházták fel azzal a teljes autoómiával, amelyre a legalsó szitekről, a gyökerektől iduló kezdeméyezések helyes kezelése végett va alapvető szüksége a társadalomak. Amit láttuk, valameyi ökormáyzati egység felett áll egy kormáyember. Midig va tehát egy plusz kotroll, amely időről-időre a helyi érdekek elle emelhet gátat. Természetese, ez a kijeletés általáosítás formájába em állja meg a helyét, hisze ki lehet fogi együttműködő kormáyhivatalokot is. A kérdés csupá az: miek pecázi, ha a moder működő demokráciákba bevált beszámolási-elleőrzési kötelezettségekkel egyszerűe átjárhatóvá és áttekithetővé tehető a közpot és a helyi szervek kapcsolata? Látható, hogy az afrikai kép áryaltabb 124 CIVIL SZEMLE 2010/1

125 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 125 VILÁG-NÉZET eél, és megértéséhez el kell fogaduk, hogy a helyi szokások és a helyiek által elfogadott gyakorlatok (amelyek között a korrupt hivatalokok lefizetése is ormális ) teret csakis részleges, egybe lassú reformokak adhatak. Bayer József megfogalmazása, amely Alexis de Tocqueville művéek yomvoalát követi, jól szitetizálja az eddigi godolatmeet legfotosabb megállapításait: Helyi hatalom [ ] midig létezik, legfeljebb em demokratikus formába. [ ] Legyeek a helyi hatóságok akár pusztá a közpoti hatalom yúlváyai, képviselői a felsőbb hatalomból delegált, levezetett hatalmukat akkor is helyi hatalomkét gyakorolják. A helyi hatalom szerkezete tehát többé-kevésbé a agypolitika szerkezetét, aak demokratikus vagy hegemoisztikus jellegét is tükrözi. (Bayer, 2001:167) A bemutatott tazáiai példa midezt csak megerősítei tudja. Keya Tazáia északi szomszédja is érdekes példával szolgál a gazdaságilag, techológiai - lag fejlettebb térségek demokratikus gyakorlataihoz, civil társadalmi építkezéséhez képest. A keyai többszitű kormáyzás egyesúlyozó gyakorlatát érdemes legalább három lépésbe megközelítei. Először a gyarmatosítók által létrehozott struktúrát érdemes szemügyre veük, majd a függetleségtől Keya esetébe 1963-tól az 1990-es évek elejéig tartó időszak erőfeszítéseit, végül az 1990-es évtized végétől zajló reformprogram sikereit és kudarcait szerecsés e tekitetbe elemezük. A keyai kormáyzati redszer egyértelműe a gyarmati időszak képződméye: a britek fehatósága alatt álló területe 1907-be jött létre a Törvéyhozó Taács (Legislative Coucil), 1908-ba pedig a Végrehajtó Taács (Executive Coucil). A bírói testületet és a köztisztviselői apparátust még a birodalmi Brit Kelet-Afrika Társaság alakította meg, amely 1888-tól egésze 1895-ig kormáyozta a területet. A fő itézméyi szereplők közötti szerkezeti és fukcioális viszoyból köyedé volt levezethető, hogy a végrehajtói szit egyértelmű egyeduralmat szerezhet, megkurtítva egybe a lakosság részvételi lehetőségét az ügyek itézésébe, a dötéshozatali folyamatokba. Az 1950-es évekre eek eredméyekét, valamit a törvéyhozói és a végrehajtói testületek és tagjai közti jeletős átfedések oká a gyarmati állam vezető hatalmi téyezőjévé a köztisztviselői kar vált. Hasolóa a tazá és más (volt) brit területe tette érhető redszerhez, Keyába is létrejöttek a főököket a britek által kedvelt hatalomgyakorlásba bevoó testületek, természetese leképezve a kétszitű területi godolkodást: egyrészt a helyi sziteke a Helyi Őslakos Taácsok (Local Native Coucils), másrészt az országos Afrikai Őslakos (Nép)bíróság (Africa Native Tribual). Chweya szerit az állami itézméyek és a civil társadalom közötti kapcsolat a gyarmati érába az egyik legvitatottabb kérdés volt. A civil társadalom em képezett homogé etitást, ikább polarizált és meglehetőse hierarchikus volt. A megosztottság elsődlegese etikai voalak meté alakult ki, főkét az európai, ázsiai, arab és afrikai közösségek CIVIL SZEMLE 2010/1 125

126 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 126 VILÁG-NÉZET között. (Chweya, 2005:148) A gyarmati kormáyzat valódi erőfeszítéseket tett aak érdekébe, hogy egyik etikai voal még az európai se kerüljö túlsúlyba a többihez képest (ez persze elképzelhetetle idea volt, hisze az európai telepesek óriási gazdasági súlyt, ezáltal hatalmas befolyást képviseltek az akkori keyai társadalomba). Aak elleére pedig, hogy az őslakos afrikai közösségek politikai aktivitását meglehetőse keméye fogták vissza a közpoti hatalom birtokosai, képesek voltak civil szervezeti voalo egyre erősebbe hagot adi sérelmeikek és a politikai értelembe vett változás igéyéek. A korszak fő jellemzőjekét mégis azt rögzíthetjük, hogy az európai közösség saját képére formálta az államot, melyek itézméyi és külöböző szervei ezáltal feléjük lojális, velük szembe elfogult, és a társadalom többségét kitevő helyi afrikaiakkal szembe szigorúbb, elérhetetleebb volt. A függetleséget előkészítő tárgyalások sorá a helyi afrikai közösségek egyik oldalról azt követelték, hogy az addig velük szembe diszkrimiatív állam karaktere markása változzo meg, másik oldalról a létszámba is domiásabb kikuju és luó közösségekkel szembe a kisebb etikumok jogai is garatálva legyeek ez utóbbit elősegítedő a két agyobb etikum politikai képviselete mellett a kisebb közösségek közös pártot, a Keyai Afrikai Demokratikus Uiót is megalakították. A fehérek félelme is egyre jobba őtt ők garaciákat kértek jogaik védelméhez, földjeik megtartásához és befektetéseik megtérüléséhez. Valameyi kisebbség az állami hatalom decetralizálását követelte, ahogya Chweya fogalmaz,»más típusú kormáyzati hatóságok«felállításával, a regioális szit megerősítésével, és a téyleges kétszitű területi kormáyzás biztosításával. (Chweya, 2005:151) A tárgyalások egyik kimeete azokak az alkotmáyos védelmekek a rögzítése lett, amelyek az egyes társadalmi csoportok ellei lehetséges állami fellépéseket szorította vissza. A keyai emzet atyja Jomo Keyatta 1964-be lett az 1963 év végé függetleségét kikiáltó állam első elöke, és 14 éve át, 1978-ba bekövetkezett haláláig iko jellegű vezérkét határozta meg országa fejlődését, amelyet cetralizált redszerű hatalomgyakorlással képzelt el. Keyába az európai és ázsiai betelepülők, valamit az európai tőke már a gyarmati időszakba megteremtették az iparosítás és a városiasodás alapjait. Keyatta célja az volt, hogy midezeket az előyöket fel lehesse haszáli a keyai társadalom moderizációja sorá. (Fage Tordoff, 2004:446) A moderizációt Keyatta az akkori yugati kapitalista hatalmak segítségével tudta elképzeli, és országáak emzetközi kapcsolatai építése sorá hagsúlyt fektetett a Nyugattal való együttműködésre ez egyébkét később ideológiai értelembe a kelet-afrikai regioális együttműködés egyik problematikus potját jeletette. Keyattát Daiel Toroitchi Arap Moi követte az elöki székbe, aki már em élvezte a lakosság olya széles körű támogatását, mit elődje. Az 1969-től de facto egypártredszerkét működő Keya a emzete belülről érkező belső és a emzetközi közösségtől érkező külső yomásokak egedve 1991-be utat adott a policetrikus filozófiájú politikai liberalizációak. Moi 2002 decemberébe lemodott elöki hatalmáról, miutá egy békés, többpárti választáso az egyesült ellezéki erőket tömörítő Nemzeti Szivárváy Koalíció (NARC) jelöltje Mwai Kibaki, aki 126 CIVIL SZEMLE 2010/1

127 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 127 VILÁG-NÉZET Moi hatalomra kerülése utá a szürke emieciás alelökkét volt ismert elsöprő győzelmet aratott a volt állampárt utódja, a KANU 9 jelöltje felett (a szavazatok 63%-át szerezve meg). A függetleség elyerése óta aktuális kérdések az ország közpotosított vagy decetralizált iráyításáak ügyébe 2005-be alkotmáymódosító épszavazáshoz vezettek, ami egybe a NARC szétesését is eredméyezte. (Búr, 2008:6) A szövetségből kiváló Raila Odiga aki egyébkét aak az Ogiga Odigáak a fia, aki a KANU idulásakor Keyatta parterekét elökhelyettesi ragba képviselte a luókat, és persze a függetleé vált Keyát az elök kezébe egyre erősödő közpotosítás lazítását szorgalmazta. A de cember 29-é újraválasztott Kibaki elök azoba az etikai szíezetet kapott öldöklések és api kofliktusok yomá kéytele volt újból szövetséget köti Odigával, és április 17-é miiszterelökké kievezi fő vetélytársát. Ahogya az ENSZ volt főtitkára, a felek között végül sikerrel közvetítő Kofi Aa fogalmazta meg: az ország femaradása érdekébe volt szükség a kompromisszum megkötésére, és a agykoalíció létrehozására. A kéyszerített reformok sodrásába Keya Jomo Keyatta vezetésével hosszú idő keresztül példamutató építkezést és fejlődést mutatott egész Afrika számára. A kívülállók szemébe 2008-ig Keya volt Afrika sikersztorija, az egyik legkedveltebb turisztikai célpot, az egyik legprosperálóbb afrikai gazdaság, külööse az államkudarcokról elhíresült koties más államaihoz képest. Keyára a emzetközi közösség oldaláról is yomás ehezedik, hisze az elmúlt több mit másfél évbe egyötetűe az a véleméy alakult ki, hogy valójába semmi sem mozdult előre. A térség legkorruptabb itézméyéek tartott országos redőrség vezetőjét ugya visszahívta hivatalából szeptember elejé a keyai elök, és úgy tűik Odiga miiszterelök is beadja a derekát, hogy a Keyai Korrupcióellees Bizottság vezetőjéek, a multimilliomos Aaro Rigeráak megszütesse megbízatását, midez azoba még em kíálja a várt megoldást. Már egy ideje Nairobit az agolszász yelvhaszálat szimplá Nairobbery -ek említi, a Nairobi és az agol robbery (rablás) szó összeragasztásával. Soka úgy vélik, hogy a keyai politika szektora a koties legikább eticizált és legmarkásabba a péz által áthatott hatalmi területe. Ahogya Richard Dowde, a Royal Africa Society igazgatója fogalmazta meg: Úgy tűik, a parlameti képviselők legfotosabb feladata, hogy saját törzsi/etikai csoportjaikak szállítsák a legkülöbözőbb javakat. (Dowde, 2009:423) A törzs fogalmát illetőe e kotextusba Búr azt vallja, hogy az emcsak potatla, haem dehoesztáló is. Az érvelés, hogy maguk az afrikaiak is haszálják e kifejezést, ha európaiakkal beszélek, sátít, mivel csupá az egykori gyarmatosítók yelvé teszik ezt. Az afrikai yelvekbe ics is megfelelője, pusztá fogalmi zavarról va tehát szó. Hasoló a helyzet a emzet fogalmával. Keyai emzet ics, csupá CIVIL SZEMLE 2010/1 127

128 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 128 VILÁG-NÉZET keyai állam. A megegedőbb agol termiusok más yelvekbe is átszivárogak, hisze a fordítók em midig szakemberek. Ezért szólak még moográfiák is a keyai törzsekről vagy emzetről. (Búr, 2008) Deise Kodhe politikai újságíró, a keyai Liberális Demokrata Párt alapítója és volt elöke szerit 10 először is tisztázi kell az országba, hogy milye reformokról beszélük. A jeleleg az Itézet a Kelet-afrikai Demokráciáért (IDEA) em kormáyzati szervezetet vezető 47 éves szakember úgy vélekedik, hogy az emberek em is tudják, miért kelleek a reformok, egyáltalá ki és miért hajtaa végre reformokat az országba. Számára világos, hogy a végül Kofi Aa által kiharcolt kézfogás a két rivális politikai szereplő, Kibaki és Odiga között elsősorba azért volt elegedhetetle, mert az egymásak ugró és véres leszámolásokat végző kikuju és luó etikumok közötti kofliktus fetartása aak a veszélyét hordozta magába, hogy a emzetközi doorok élükö az országba legagyobb aktivitást kifejtő Európai Uióval beszütetik a támogatásokat, és felfüggesztik az ország épülését szolgáló projektek fiaszírozását. A Daiel Arap Moi elök uralmát 2002-be felváltó Nemzeti Szivárváykoalíció egyik alapítójakét Kodhe meg va győződve arról, hogy politikusaik em redelkezek megfelelő jövőképpel, és em abba fektetik eergiáikat, hogy az országot alkotó több mit 60 etikum sorsa valóba jobbra forduljo, mi több Keya ismét Afrika meghatározó gazdaságává váljo olyaá, amilyet a világ midig megbízható, politikailag kiegyesúlyozott parterek tartott. Az IDEA igazgatója által szorgalmazott programok között első helye szerepel a parlameti képviselők továbbképzése, mégpedig a progresszív vezetés, az emberi jogok és a demokrácia tekitetébe. Kodhe ugyais elképzelhetetleek tartja országa felemelkedését aélkül, hogy a politikai elit e lee megfelelőe képzett e területeke. A japá tapasztalatokkal és kiterjedt ázsiai kapcsolatokkal is redelkező szakember bizoyos abba, hogy a keyai társadalom képes a taulásra és a fejlődésre. A baj, hogy ezt a képességét vezető politikusaik rosszul haszálták az elmúlt időszakba. A lakosságak értelmes, világos és jövőbemutató beszédre, és a civil társadalmat is bevoó programokra va szüksége. Midezek artikulálását segítheti elő az afrikai kotextusba köztudotta évtizedek óta függetle és plurális keyai média, amely a korrupcióellees harc és a fejlett Észak államai által is szorgalmazott (mi több, elvárt) jó kormáyzás alapelveiek és módszertaáak széles körű megismertetését is szolgálja. A lakosságak e tekitetbe is többet kell megtudia, hogy a megismert reformok a mideki által áhított jobb életmiőséget hozzák el Keyáak. A feladat egyértelmű tehát, a emzeti egységkormáyak pedig azoal eredméyeket kell produkália. Midezek aak féyébe még súlyosabbak tűek, hogy mid a emzetközi közösségi, mid afrikai kotextusba Keya sokkal veszélyesebbé vált: olya bombává, amelyet a politikusai bármikor felrobbathatak. (Dowde, 2009:438) 128 CIVIL SZEMLE 2010/1

129 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 129 VILÁG-NÉZET Civilek, eredméyek, és a fejlődés lehetősége A mai keyai civil társadalomról továbbra is azt lehet elmodai, hogy aktív; több száz szervezet dolgozik szerte az országba és végez agyo haszos mukát a helyi közösségek számára. Kritikakét hagzik el azoba sokszor, hogy ez a civil aktivitás em ayira hatékoy, mit 1997-be, amikor a Moi elök rezsiméek megdötését megvalósító egyik legfotosabb pillérek tartották. A küzdelem öt éve át tartott, mígem 2002-be szite mide civil és egyéb társadalmi erő egy zászló alatt összpotosította erőit, és Kibaki vezetésével leváltotta Moit. A hidegzuhay szite azoal érzékelhető volt Keyába: a redszerváltó civilek agy többsége, miutá kormáyzati fukciót/feladatot kapott, tóust váltott, és ikább az addigi status quo fetartásáért szállt síkra, semmit a mélyreható társadalmi változást előmozdító keresztes hadjáratot vezette vola tovább. A durva kormáyzati itézkedések elleére a civil szervezetek folyamatosa tütetek a kormáy, vagy aak egyes szervei által képviselt szemlélet, viselkedés elle, az azok által fogaatosított politikák, itézkedések miatt decemberébe például közel egyve civil szervezeti képviselő töltötte előzetesbe a karácsoyt, mert egyrészt az oktatási miiszter lemodását, másrészt a pézügymiiszter meesztését követelték kiállva midkét személy és hivatal tekitetébe a súlyosa elburjázott korrupció visszaszorítása mellett. A civil szervezetekkel kapcsolatba érdemes megézi a társadalom egészéek véleméyét is. A keyaiak többsége, Kodhe szerit, em igazá érti, mi a célja az ú. civil társadalomak, és többyire em veszi szervezeteiket komolya. Eek hátterébe ugyacsak a korrupció és az egyéi érdekek érvéyre juttatása áll, ugyais az emberek szemébe a em kormáyzati szervezetek sok esetbe a saját magukak összegyűjthető pézeket, támogatásokat hajtják, em pedig valóba a közösségekért teszek. Ráadásul számos esetbe a megválasztott képviselők, taácsokok akik em havi mukabért kapak kétes ügyletekbe boyolódak, hogy például civil szervezeti kötösbe bújtatva pézekhez jussaak. A szervezetek agy része ezáltal em is működik, és így az általuk papíro vállalt célok, mit például a szemétgyűjtés és -eltakarítás, az ivóvíz biztosítása vagy egyéb őrző-védő (biztosági) szolgáltatás megvalósulásáak hatásfoka gyege. A fejlődéshez elegedhetetle, hogy törvéyi szite is megerősítést kapjo a helyi szit és aak téyleges működtetése, valójába a működtetés feltételeiek garatálása, előmozdítása. Jeleleg parlameti vitára vár az az alkotmáymódosító idítváy, amely alapjaiba változtatá meg a helyi ökormáyzatok működését, ezáltal elősegítve aak hathatósabb együttműködését a civil szervezetekkel. A legkomolyabb változások között találjuk azt, hogy a polgármestert közvetleül a választópolgárok választhassák meg öt évre, szembe az eddigi gyakorlattal, amely a képviselők kezébe helyezte a települések vezetőiek megválasztását. Ugyaígy igyekszik redezi a képviselők fizetését a már többször is említett korrupció vissza- CIVIL SZEMLE 2010/1 129

130 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 130 VILÁG-NÉZET szorítása érdekébe. Jeleleg ugyais a képviselők csupá bizoyos térítéseket vehetek igéybe, de redszeres havi jövedelmet em kapak. A falvakat előtérbe helyező kormáyzati godolkodás Keyába is egyre erőteljesebb. A reformok igyekezek épszerűsítei a helyi szerepvállalást, mely természetese csak akkor tud igazá működi, ha megfelelő támogatást kaphat a tevékeységek megvalósításához. E tekitetbe a helyi ökormáyzatokért felelős miisztérium külö alapot, a Helyi Hatóságok Támogatási Alapját (Local Authority Trust Fud) működteti, amelytől az egyes ökormáyzatok pályázatok útjá juthatak támogatáshoz. A falvak szitjére delegálható dötéshozatali és egyéb jogosítváyok megerősítését, és általába a hatalom devolúcióját szolgáló alkotmáymódosítást 2010 júiusába tárgyalja a keyai parlamet. Összegzés A taulmáy két kelet-afrikai állam, Tazáia és Keya meglehetőse hasoló erőfeszítéseit és megoldásra váró problémáit mutatta be a civil társadalom jelelegi állapota és lehetséges fejlődései tekitetébe. E folyamatok értelmezéséhez szükséges volt egy agyobb látószögű kitekités a politikai és társadalmi átalakulásokat, főkét az ökormáyzati redszerek reformjait illetőe. Hasolóa más afrikai államokhoz, e két kelet-afrikai ország voatkozásába is elsősorba a emzetközi közösség yomását szükséges kiemelük az 1990-es évek óta tartó redszerváltások miatt. E yomásak eleget téve az 1995-be leboyolított többpárti választásoktól kezdődőe Tazáia például fokozatosa vállalta a yugati/északi értelembe vett demokratikus gyakorlatok átvételét és helyi közegbe ágyazását. Ez azoba em járt együtt a téyleges demokratikus yitással, és aak alkotmáyos garaciáival, amely többek között valódi többpárti versegést eredméyezhete az országba máig ics lehetősége az ellezéki pártokak választási koalíció megkötésére és ezzel a hatalmo lévő Chama Cha Mapiduzi (CCM), a Forradalmi Állampárt leváltására. Az egypárti időszakból átörökített pozíciójával a szite egyeduralkodó CCM, és főkét aak pártelöke, aki egybe a szövetségi köztársaság elöke a politikai szítér egyedüli hatalombirtokosai. Az elök épszerűsége és széles körű támogatottsága töretle, külööse bizoyos fejlesztések (például útépítések, bevásárlóközpot átadása, kórházfelújítás stb.) láttá, de ez egyáltalá em meglepő, mert a tradíciókra épülő helyi közösségek a közösség tejhatalmú vezetőjét feltétel élkül követik. A helyiekkel folytatott beszélgetések is megerősítettek abba, hogy Tazáia állampolgáraiak szükségük va erőskezű, közpotosított hatalmat gyakorló, többyire pateralista vezetőkre, akik alattvalói politikai kultúrát teremteek, és ebbe egedek teret az egyéek és közösségeik politikai szocializációjáak. Ebbe a közegbe az egyé számára az a jó, ha a főhatalom egyszerre képes a ép vezetésére és aak a szabadságfokak a biztosítására, amely a többségébe öellátó családi gazdaságokak elegedő mozgásteret 130 CIVIL SZEMLE 2010/1

131 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 131 VILÁG-NÉZET jelet az életbe maradásra és a mideapokba való miimális boldogulásra. A politikai utódlás kérdése, és ezzel együtt az utód kijelöléséek jeletősége, így a hatalom kvázi direkt átörökítése természetes velejárója e sajátos afrikai politikai beredezkedések. Nem volt kérdés (sőt, ikább köztudott és elfogadott volt) Bejami Mkapa elök második ciklusáak végé, hogy legkedvesebb taítváyára, az akkori külügymiiszterre, Jakaya Kikwetére szádékozik hagyi az elöki hatalmat. Ez a módszer mely érthetőe idege a yugati demokrácia-felfogás számára teljese elfogadott, mi több, a társadalom által elfogadott hatalomátadást jelet. A moopol állami hatalommal jellemezhető Tazáiába és Keyába a közigazgatási struktúrák a brit gyarmati örökségből levezetve alkalmasak leéek a emzeti szit alatti kormáyzás, az ökormáyzatokba való erőteljesebb helyi szerepvállalás, a helyi civil társadalom felerősítésére. A helyi ökormáyzati reformprogramok hosszú évek sikerteleségét mutatták, és az elmúlt éháy évbe helyi kutatók szorgalmazása yomá törtét valódi előrelépés abba az iráyba, amely a helyiek számára talá legfotosabb közösségi szitet és formációt jeleti, a falu és aak felértékelődése felé. A 2006-ba és 2009-be rögzített iterjúim is alátámasztják, hogy a falvak ökormáyzatai szitjé lee megvalósítható a téyleges hatalommegosztás és állampolgári aktív szerepvállalás. A tazáiai elképzelés szerit a törvéyhozást a falugyűlés, a végrehajtást a falutaács és a bíráskodást a falubíróság testesítheti meg. E tekitetbe szité a gyarmati korszak öröksége fotos tapasztalatokat rejt a tradicioális közösségi dötéshozatal és a (emzet)állami admiisztráció közelítésébe. A Frederick Lugard által leírt közvetett uralom sorá, már az 1920-as évektől a helyi vezetőket egyre ikább bevoták a gyarmatosítók az iráyításba mégha a dötéshozatal kulcsa a britek kezébe maradt is, így az európai struktúrákkal közvetle közelről ismerkedhettek meg. Maga az állam, amelyek számtala fejlődési lehetőséget kellee biztosítaia az egyéek és közösségeik számára, ezáltal egy magasabb életmiőséghez kellee tudia hozzájáruli, stagál, és több, kimodotta állami fukciót képtele elláti. A Fud for Peace amerikai agytröszt által évről évre publikált országlistából látható, hogy főkét Keyára, de akár Tazáiára is éppúgy igaz a bukott állam kifejezés, mit sok más afrikai (és fejlődő) országra. Egyikük sem képes hatékoya fellépi a társadalom mideapjait átható korrupció elle bár e tekitetbe is óvatosságra it a korrupt magatartásokak a mideapokba való szervesült beágyazódása, és a korrupcióak az afrikai kotextusba való potos értelmezése. Emellett Tazáia államak például komoly godot okoz a meekültek kérdése, az ezzel járó bűözés visszaszorítása és a kapcsolódó helyes gazdaságpolitikák meghatározása. A civil szektor fejlődését is visszaveti a korrupció, valamit a túlzotta cetralizált hatalomgyakorlás, amely sok esetbe potosa a helyi megoldásoktól szívja el az amúgy elsősorba külföldről, a emzetközi közösségtől érkező (erő)forrásokat. Az állam civil szektor relációt is egatíva ériti az egyébkét is hiáyos elosztási és újraosztási mechaizmusok sora az állam em képes ezek garatálására. CIVIL SZEMLE 2010/1 131

132 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 132 VILÁG-NÉZET Ez utóbbi pot a mai korba és a kortárs emzetközi politikai gyakorlatba bír jeletőséggel, hisze bizoyította taúi vagyuk az északi filozófia változásáak, amely egyre határozottabba eged teret a helyi sziteke megfogalmazható igéyekek és a helyi megoldások végrehajtási folyamataiba a helyi emberek, szervezetek bevoásáak. A emzetközi közösség jó példával az Európai Uió jár elől úgy tűik, megértette, hogy Afrikáak szüksége va egy újfajta ödefiícióra, olyara, amely tradicioális gyökerekkel redelkezik és képes a mai kor kihívásait új afrikai szemmel ézi. Az afrikai reeszász godolata tehát beérik, és a emzetközi szervezetek elfogadják, hogy a speciális, országokra voatkoztatható érdekek mellett a kotiesek ömagá belül va szüksége összefogásra aak érdekébe, hogy reális és megvalósítható jövőképet alkosso meg saját maga számára. Az Európai Uió például eek jegyébe határozott legújabb, hosszú távra tervező Afrikastratégiájáról, amely a Cotoou-i Parterségi Megállapodásból kiidulva már külö etitáskét kezeli az afrikai kotiest (persze aak külöböző térségeire jellemző külöbségeket is figyelembe veszi támogatási, együttműködési, fejlesztési politikáiak megfogalmazásakor). Jegyzetek 1 A módszertaról és általába az afrikai társadalmi-gazdasági állapotok és problémák megértéséhez szükséges elméletekről és iskolákról lásd bővebbe: Tarrósy I. (2009): Politikai elméletek és módszertaok a mai afrikai problémák megértéséhez. I: Csizmadia S. Tarrósy I.: Afrika ma. Tradíció, átalakulás, fejlődés. Pécs: Publiko Kiadó. 2 A Lawyers Evirometal Actio Team 1994-be alakult meg mit Tazáia első köryezeti joggal foglalkozó civil szervezete. Tagjai között olya jogászokat és ügyvédeket találuk, akik a köryezet helyes és fetartható meedzsmetjével, valamit a demokratikus kormáyzással foglalkozak. Részletesebbe lásd az iterete: A hivatkozott taulmáy megtalálható: 3 A folyamatot részleteibe mutatják be, valamit a redeletek és szabályozások potos hivatkozási számait is közlik az említett taulmáy szerzői: Miwasa, Eugee Shauri, Vicet: Review of the Decetralizatio Process ad Its Impact o Evirometal ad Natural Resources Maagemet i Tazaia. Dar es Salaam: LEAT, November Az agol tribe szóval jelölt etikai közösségek em azoosak azzal a fogalommal, amit a magyar yelvbe meghoosodott törzs kifejezés takar. Eltérőek a véleméyek azt illetőe, hogy ha például törzsi művészetre godoluk, akkor ahogya azt A. A. Gerbrads vagy Frak Willette (1965) kifejtette a mi művészetük elletéte jeleik meg az ő művészetükkel szembe, és így etocetrikus beállítottságot tükröz hasolóa olya kifejezésekhez, mit éger művészet, primitív művészet, a természeti épek művészete, beszülött művészet (Bodrogi, 2008:88) Mások éppe a törzsi kifejezés mellett foglalak állást.. Egyetértve Bodrogi Tiborral, összefoglaló megevezéskét e kifejezést bizoyos kotextusokba megfelelőek és alkalmazhatóak vélem. 5 Szuahéli szó, jeletése: család, fivéri viszoy, barátság, átvitt értelembe testvériség. A Nyerere elök által bevezetett afrikai szocializmus szuahéli elevezése. 6 A Nyerere-korszak lezárultával, 1985-be Ali Hassa Mwiyit, Zazibár akkori elökét, Nyerere helyettesét választották meg elökek. Mwiyi 1995-ig töltötte be az elöki posztot, amikor is az első szabad többpárti elökválasztáso Bejami Mkapa szerezte meg a madátum elyeréséhez szükséges többséget. 132 CIVIL SZEMLE 2010/1

133 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 133 VILÁG-NÉZET 7 Koicsiro, Macuura: A megszegett ígéret. Magyar Hírlap, december oldal. (Egyébkét Tazáia felőtt lakosságáak 31%-a aalfabéta.) Az UNESCO 1955-ös adatai szerit [ ] Zazibárba 90-95%-os volt az aalfabetizmus. Ekkortájt a szigete és a kotiese elterülő Tagayikába az 5 14 éves korúak kevesebb mit 20%-a iratkozott be iskolába. (Lásd további részletek végett: Szetes, 1963: ) Az 1970-es évekbe kitűzött egyik állami prioritás potosa a felőttek írástudásáak erősítését célozta, és komoly eredméyeket tudott felmutati akkori statisztikák 96,4%-ot regisztráltak a teljes felőtt populációra vetítve óta azoba 2%-kal őtt az aalfabéták aráya. Lásd 8 E formálódó emzetközi stadard melyet többek között az OECD, az IMF és más emzetközi szervezetek is erőteljese szorgalmazak tekitetébe külö kutatásba érdemes azt megvizsgáli, milye hatást gyakorol(hat) az európai típusú kormáyzás a Tazáiához hasoló fejlődő emzetállamokra. Nem beszélhetük ugyais egyszerű demokrácia-exportról, sajátos átalakulásak lehetük taúi. 9 A KANU Keya első politikai pártja volt. A rövidítés a Keya Africa Natioal Uio evet takarja. 10 Vele szeptember 26-á készített mélyiterjút a taulmáy szerzője. Irodalom A. Gergely Adrás (1996): Politikai atropológia. (Iterdiszcipliáris közelítések). Budapest: MTA PTI Etoregioális Kutatóközpot Mukafüzetek 8. Baker, Joatha Wallevik, Hege (együttműködve: Obaa, James Sola, Nazar) (2002): The Local Govermet Reform Process i Tazaia: Towards a greater iterdepedecy betwee local govermet ad civil society at the local level? Research ad Developmet Report, No. 6/2002. Agderforskig, Kristiasad. Bayer József (2001): A politikatudomáy alapjai. Budapest: Napvilág Kiadó. Bodrogi Tibor: Törzsi művészet. I: Kézdi Nagy Géza [szerk.] (2008): A magyar kulturális atropológia törtéete. Budapest: Nyitott Köyvműhely. Búr Gábor: Afrika. I: Németh Istvá [szerk.] (2005): 20. századi egyetemes törtéet II. Európá kívüli országok. Budapest: Osiris Kiadó. Búr Gábor (2008): A keyai zavargások törtéelmi háttere. MKI-taulmáyok T-2008/6. Budapest: Magyar Külügyi Itézet. Iterete: Chaligha, Amo E.: Local Govermet i Tazaia. Uiversity of Dar es Salaam. Iterete: Chaligha, Amo (2008): Local autoomy ad citize participatio i Tazaia: From a local govermet reform perspective. REPOA Special Paper No Dar es Salaam: Mkuki a Nyota Publishers. Chaza, Naomi et al. (1999): Politics ad Society i Cotemporary Africa. (3. kiadás). Boulder, Colorado: Lye Rieer Publishers. Chweya, Ludeki: Democratizatio i Keya: Towards a Power Balace Amog Istitutios of Goverace. I: REDET (2005): Democratic Trasitio i East Africa. E&D Limited, Dar es Salaam Dowde, Richard (2009): Africa. Altered States, Ordiary Miracles. Lodo: Portobello Books. (Ch.15. Meat ad Moey. Eatig i Keya). Fage, J. D. Tordoff, William (2004): Afrika törtéete. Budapest: Osiris Kiadó. Hodgso, Dorothy L. (1996): My daughter Belogs to the Govermet Now : Marriage, Maasai ad the Tazaia State. Caadia Joural of Africa Studies, Vol. 30. No Ivacsics Imre: A helyi ökormáyzatok feladat- és hatáskör telepítéséek főbb sajátosságai. I: Ádám Atal Kiss László [szerk.] (1991): Elvek és itézméyek az alkotmáyos jogállamba. Budapest: Vadas Nyomdaipari Kisszövetkezet. Kákai László (2004): Ökormáyzuk értetek, de élkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakba. Budapest: Századvég Kiadó. Koicsiro, Macuura (2002): A megszegett ígéret. Magyar Hírlap december oldal. CIVIL SZEMLE 2010/1 133

134 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 134 VILÁG-NÉZET Lórát Attila (2003): Kelet-Afrika. Több mit szafari. Pécs: Alexadra Kiadó. Miwasa, Eugee Shauri, Vicet (2001): Review of the Decetralizatio Process ad Its Impact o Evirometal ad Natural Resources Maagemet i Tazaia. Dar es Salaam: LEAT. November. Iterete: Oyugi, Walter O. (1998): Bureaucracy ad Democracy i Africa. Heiema Educatioal Books Ic., Uiversity of Nairobi. Shivji, Issa G.: Democratic village goverace: A cotested terrai. I: Yahya-Othma, Saida et al. [eds.] (2004): Why is Tazaia still poor 40 years after idepedece? Proccedigs of the 6th UDSM Covocatio Symposium Dar es Salaam: UDSM Covocatio Szetes Tamás (1963): Kelet-Afrika a szabadság útjá. Budapest: Kossuth Köyvkiadó. Tarrósy Istvá (2004): Régiók, kisebbségek és oktatás egy kelet-afrikai példá keresztül: Tazáia tegap és ma. És holap? Kisebbségkutatás, 13. évf. 1. szám Tarrósy Istvá (2009): Feketék a feketelistá. Keya a reformok útjá. Kitekitő, október 16. Iterete: Tarrósy Istvá (2009): Keya és a kéyszerített reformok. Afrika Taulmáyok, III. évf szám december Tarrósy Istvá: Politikai elméletek és módszertaok a mai afrikai problémák megértéséhez. I: Csizmadia Sádor Tarrósy Istvá [szerk.] (2009): Afrika ma. Tradíció, átalakulás, fejlődés. Pécs: Publiko Kiadó. 134 CIVIL SZEMLE 2010/1