A WESLEY THEOLÓGIAI ÉS VALLÁSPEDAGÓGIAI DOKTORI ISKOLA. Theológia tudományágban

Átírás

1 A WESLEY THEOLÓGIAI ÉS VALLÁSPEDAGÓGIAI DOKTORI ISKOLA Thelógia tudmányágban Budapest,

2 Tartalmjegyzék Az iskla vezetése A Dktri Iskla célja Érvek és megfntlásk az iskla alapításáhz Felvételi eljárás A dktri iskla ktatási és kutatási prgramjának szerkezete és főbb sajátsságai Kreditrendszer Szervezett képzés Egyéni felkészülésen alapuló képzés Tanterv I.szakasz. Az első rientációs félév II. szakasz. A 2-4 félév kurzusai és feladatai III. szakasz. Az 5. és 6. félév feladatai A szigrlat A képzés PhD dlgzat benyújtásával és megvédésével zárul A Dktri Iskla tudmánys élete A Dktri Iskla nemzetközi kapcslatai A Dktri Iskla Minőségbiztsításának elvei A DOKTORI ISKOLA működési szabályzata I. Általáns rendelkezések II. A DI szervezete és működése A DI Tanácsa A DI Tanácsának feladata és hatásköre Saját kezdeményezések Személyi anyagk 2

3 Amikr Jhn Wesley, a DI-i indító felsőktatási intézmény névadója a 18. században megfgalmazta szállóigévé vált thelógiai-etikai jelmndatát Az egész világ a parókiám arra az összetett és átfgó szemléletre utalt, amely tükröződik ktatási és gyakrlati elképzelésünkben. A dktri iskla alapvetően hárm aspektusból közelít a thelógia tudmánys világára. Az első megközelítésmód alapvetően megértő. A thelógia alapvető prblémáit, klasszikus belső kérdésfeltevéseit alkalmazza, külső, segéd-tudmányágként csak a vallástudmányt használja, mégpedig a vallástudmánynak azkat a részdiszciplináit melyek a keresztény-zsidó valláskör tanulmányzására valók. A blkk felelősei azk a prfesszrk, akik jelen dktri iskla törzstag prfesszrai közül a dktri iskla munkáját megalapzó mesterszintü thelógusképzésben is leginkább kézben tarttták a klasszikus thelógiai és klasszikus vallástudmányi tárgyakat: Hubai Péter és Majsai Tamás A másdik megközelítésmód (Riceaur i szóhasználattal élve) gyanakvó, azaz lehetővé teszi, hgy a hallgatók mintegy kívülről tekintsenek a thelógiára azn a módn vizsgálják azt, ahgy más tudmányágak képviselői teszik, illetve úgy járhassanak el ahgy minden más tudmányágban szkáss azaz a thelógia kritikailag vizsgálja önmagát, mint tudmányt. Ennek a megközelítésmódnak két természetes tartmánya van: hgyan helyezkedik el a thelógia az emberi gndlkdás, a filzófia történetében, illetve hgy a thelógia egyházszcilógiai értelemben (tudásszcilógiai, tudmányszcilógiai, egyetemszcilógiai közvetítésekkel is) milyen szerepeket, funkciókat tölt be. A blkk felelősei filzófia és vallásszcilógia prfesszraink: Gáspár Csaba László és Nagy Péter Tibr A harmadik megközelítésmód telelógikus illetve alkalmaztt tudmányi jellegű. Isklánkban dktráltak számára hacsak maga a thelógia tudmány szerény méretű tudmánys intézményrendszere nem fgadja őket legtermészetesebb szféra az ktatás, vezető, vagy szellemileg vezető pzíciók betöltése az egyházi és vallási ktatási intézményrendszerben az óvdától, az isklákn át a felsőktatásig és felnőttképzésig, illetve a mdernitás legfntsabb kérdéseire történő flyamats valláspedagógiai-thelógiai reflexió. A blkk felelősei az egyház és állam ktatási kapcslatának szakértője Lukács Péter prfesszr, s a mdernitás egyik legfntsabb kihívása a szexuális nevelés tárgykörében habilitált Frrai Judit prfesszr. 3

4 Az iskla vezetése A dktri iskla vezetője: Nagy Péter Tibr, MTA dktra, egyetemi tanár, Az iskla hárm tematikus blkkjáért felelős egyetemi tanár törzstagk: Frrai Judit Hubai Péter Gáspár Csaba László Lukács Péter Majsai Tamás Nagy Péter Tibr Tvábbi törzstagk: Csepregi András egyetemi dcens Jakab Attila egyetemi dcens Vattamány Gyula egyetemi dcens Wildmann Jáns egyetemi dcens 4

5 A Dktri Iskla célja Az iskla képez thelógia kutatókat, egyetemi és főisklai ktatókat, szakértőket, gyakrló lelkészeket. Az iskla thelógia felfgása a Magyarrszági Evangéliumi Testvérközösség thelógia-felfgását jeleníti meg. Az iskla teljes kínálata alanyi jgn elérhető a dktranduszhallgatók számára, prgramn kívüli kreditszerzés az iskla vezetőjének engedélyétől függ. A prgram sajáts jellege abban mutatkzik meg, hgy a thelógiát több tudmányág szempntjából közelíti meg, s különös hangsúlyt ad a valláspedagógiának Az iskla ktatói összetétele éppen ennek garanciája. Felvételi eljárás 1. A felvételre pályázó személy feladatai, illetve az általa benyújtandó dkumentumk a) jelentkezési lap kitöltése b) a DI valamely témavezetője által támgattt kutatási terv elkészítése (legfeljebb karakter + a bibligráfiák terjedelemben) c) a felvételi eljárási díj befizetése; d) az MA/egyetemi leckekönyv vagy diplmamelléklet ; e) az MA/egyetemi klevél (thelógia vagy valláspedagógia), legalább jó rendű; bármely más bölcsészeti klevél esetében a leckekönyv ill diplmamelléklet alapján a felvételi bizttság különeljárást flytat le f) nyelvtudást igazló kmányk; g) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel; h) a témavezető fgadó nyilatkzata; i) egyéni képzési rendre való jelentkezés esetén a munkahely támgató nyilatkzata; j) büntetlen előéletet igazló erkölcsi biznyítvány; k) nyilatkzat arról, hgy a jelentkező pályázik-e ösztöndíjra, illetve, hgy kéri-e felvételét akkr, ha ösztöndíjban nem részesül l) a hallgató által legfntsabbnak ítélt munkája máslata ha az interneten is megvan, az internetcím megadásával m) nyilatkzat arról, hgy a hallgató kész a dktri képzés alatt internetes kmmunikációra, művei szövegfile-ban történő elkészítésére n) a 2001-nél nem régebben védett szakdlgzatkról, TDK dlgzatkról szóló szakmai bírálatk ) a képzés keretében kutatni, és a disszertációban kidlgzni kívánt téma rövid íráss kifejtése A jelentkezők értékelése részben a benyújttt pályázat részben egy felvételibeszélgetés alapján történik. A beszélgetés srán egy, a DIT által felkért legalább 3 fős bizttság (tagjai a dktri iskla ktatói, s egy meghívtt külső szakember, elnöke törzstag egytemi tanár) a képzés keretében kutatni, és a disszertációban kidlgzni kívánt téma megvitatását és a tudmánys beszédmód ellenőrzését végzi el, ennek srán meggyőződik a jelentkező szakmai felkészültségéről, kutatási elképzeléseiről és nyelvtudásáról. 5

6 A felvételi beszélgetésekre a DIT által meghatárztt időpntban és helyen kerül sr. Erről a felvételi beszélgetés időpntjáról a Rektri Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket. A felvételi rangsrlást a felvételi bizttság véleményét figyelembe véve a DIT állapítja meg, s ennek alapján tesz javaslatt az IDT elnökének a felvételi döntésre. A felvételi döntés lehet: a) felvétel ösztöndíjas szervezett nappali dktri képzésre, b) felvétel költségtérítéses szervezett nappali vagy levelező dktri képzésre, c) felvétel költségtérítéses egyéni felkészülésű dktri képzésre, d) a jelentkezés elutasítása. A felvételről szóló döntés tartalmazza a képzési frmát és a felvételi eljárás srán elért pntszámt. Az egyes képzési frmák között lehetőség van átjelentkezni a DIT-hez benyújttt kérelem alapján. A felvételi eljárás srán ahgy a későbbiekben sem - a dktri iskla nem vizsgálja a hallgató felekezeti és világnézeti irányultságát, a pályázati anyagban erre vnatkzó infrmációnak helye nincs, a bizttság ilyen kérdést nem tehet fel. 6

7 A dktri iskla ktatási és kutatási prgramjának szerkezete és főbb sajátsságai Kreditrendszer A Dktri Iskla ktatási szerkezete kreditrendszerre épül. Az iskla teljes kínálata alanyi jgn elérhető (tehát nyilváns) a dktranduszhallgatók számára, isklán kívüli kreditszerzés elismerése a 2-4 félév követelményei kapcsán merülhet fel, az iskla vezetőjének engedélyétől függ. Az egyes kurzusk kreditértékét a dktri iskla tanácsa határzza meg és a WJLF hnlapján jelenik meg. Az infrmáció legkésőbb a szrgalmi időszak első napját megelőző ötödik naptól interneten hzzáférhető és legalább 5 évig nyilváns. Szervezett képzés A képzési idő 6 félév. A kurzuskn hacsak az ktató és a hallgató másképp meg nem állapdik, s ehhez a megállapdáshz az iskla vezetője íráss beleegyezését nem adja - fő szabály szerint kötelező a részvétel. A kurzusk anyagából a dktranduszk minden szemeszter végén vizsgát tesznek, vagy kreditszerző dlgzatt adnak be. Emellett minden hallgató rendszeres knzultációt flytat témavezetőjével a hallgatónak jgában áll az iskla más ktatóival is knzultálni, s erre témavezetője ill., a isklavezető utasíthatja is. A rendszeres knzultációt a témavezető aláírásával igazlja. Ha a témavezető aláírását megtagadja, a hallgató tanulmányai egy félévvel meghsszabbdnak, de az adtt félévben megszerzett kreditpntjai érvényesek. (A hallgató és a témavezető egyaránt elállhat a munkakapcslattól, ez esetben a prgramvezető más témavezetőt jelöl ki.) A hallgatók tanulmányaikat szigrlattal zárják. A szigrlatra jelentkezés feltételei: - egy, a majdani disszertáció fejezetét, vagy annak átfgó tartalmát bemutató dlgzat beadása, 1 szerzői ív terjedelemben, -a isklavezető íráss nyilatkzata arról, hgy a hallgató elégséges (később részletezendő számú) kreditpntt megszerzett, és knzultációs kötelezettségeinek is eleget tett, amit 6 knzultációs aláírással igazl. -a témavezető íráss nyilatkzata arról, hgy a hat knzultációs időszak alatt a hallgató leendő disszertáció-témájának tervezésében, előmunkálataiban elégséges mértékben előrehaladt. Sikeres szigrlat után a PhD hallgató PhD jelöltté válik, aki bármikr benyújthatja a disszertációját, de csak akkr, -ha a hallgató legalább két nem az iskla által szervezett rszágs vagy nemzetközi tudmánys knferencián már szerepelt, -s ha a hallgató legalább két - nem az iskla keretei között kiadtt lektrált tudmánys publikációt jelentetett meg. Titksan lektrált mű esetén a PhD vezető nyilatkzatt tesz, hgy nem ő vlt a publikáció lektra. Az órák, a vizsgák, a knzultációk, a dlgzatk, a disszertáció a prgramvezető engedélyével nem magyar nyelven is flyhatnak, ill. készülhetnek. Magyarul nem tudó hallgatók esetén a magyar nyelvű órák látgatása nem kötelező, de a isklavezetővel egyetértésben a kreditszerző kurzuskkal megegyező óraszámú idegen nyelven hallgatható egyetemi kurzus felvétele kötelező. A más intézményekben hallgattt 7

8 idegen nyelvű kurzusk teljesítésével kapcslats igazlásk beszerzése a hallgató feladata. A vizsgákra a magyar nyelvű szakirdalmat helyettesítő idegen nyelvű irdalmjegyzékről a vizsgáztató köteles gndskdni minden más tekintetben a követelmények aznsak. A Ph.D. szerzésnek sem feltétele a magyarul tudás, ill. magyar államplgárság, de csak magyarul, anglul vagy németül benyújttt dlgzatk, ill. e nyelveken tett vizsgák vehetők számításba. Egyéni felkészülésen alapuló képzés Az egyéni felkészülésen alapuló képzés célja, hgy a jelentős, a magyar vagy külföldi felsőktatásban, tudmánys intézményrendszerben eltöltött ktatói és/vagy kutatói gyakrlattal, valamint dkumentált tudmánys teljesítménnyel (megfelelő számú és minőségű publikáció) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a Ph.D. fkzat megszerzését. Az egyéni felkészülők elektrnikusan és papírn benyújttt (akár már régebben elkészített) dlgzatait (tanulmányait, könyvfejezeteit, minimum 10 különböző, egyenként legalább egy ív terjedelmű anyagt) az iskla tanácsa a isklavezető előterjesztése alapján kreditpntkkal (egyenként maximum 20 kredittel) jutalmazza, így elvileg fél év alatt is megszerezhető a 180 kredit. E jelöltek az óralátgatás és az egyéni knzultációk alól felmentést kapnak. A dktri szigrlatt az egyetemi habilitáció tudmánys előadásával azns követelményeket teljesítő előadással ki lehet váltani. Disszertációként a disszertáció feltételeinek tudmánys értelemben megfelelő öt évnél nem régebbi könyvet is be lehet nyújtani. Az egyéni felkészüléses Ph.D. szerzésnek sem feltétele a magyarul tudás, ill. magyar államplgárság, de csak a magyarul, anglul, németül benyújttt dlgzatk, ill. e nyelveken tett vizsgák vehetők számításba. Más dktri isklában megszerzett thelógiai dktri szigrlat esetén (amennyiben a jelen fejezet elején leírt jelentős kutatói gyakrlattal nem rendelkezik) a hallgató a II.2 pntban leírt kutatási gyakrlatt köteles teljesíteni, egyébként a dktri isklában szigrlatzttakkal azns feltételek fennállása esetén nyújthatja be PhD dlgzatát. Tanterv A tantervet külön dkumentum közli, mely tartalmazza a szigrlat és a fkzatszerzés módját is. 8

9 A Dktri Iskla tudmánys élete A Dktri Iskla keretül szlgál többféle, a Dktri Iskla témájáhz illeszkedő nemzetközi, OTKA stb. kutatásknak. A dktri prgram ktatói által vezetett kutatáskn kívül, más minősített kutatók számára is keretet ajánl kutatásaikhz, illetve ajánlja a Ph.D.- hallgatók tudmánys fglalkztatását. A legambiciózusabb TDK-író, szakdlgzatíró MAhallgatók számára lehetőséget biztsít kutatáskba való bekapcslódáshz, még az előtt, hgy felvételt nyernének. A Ph.D.-prgram keretébe (még) fel nem vett diplmásk számára kutatási bekapcslódási lehetőséget biztsít. A dktri iskla a hallgatók munkaerejére támaszkdva maga is támgat fntsnak ítélt, de külső támgatást nem kaptt tudmánys prgramkat. A dktri iskla törzstagjai és meghívtt tagjai nyilatkznak arról, mely finanszírztt és nem finanszírztt tudmánys prgramkba való bekapcslódás lehetőségét tudják a hallgatóknak felajánlani. A dktri iskla szerkesztett és a tudmánys flyóiratk frmális és tartalmi kritériumainak megfelelő elektrnikus flyóiratt működtet, melyben hallgatóinak és a hzzá kapcslódóknak megjelenési lehetőséget biztsít. Hallgatóinkat elsősrban arra biztatjuk, más tudmánys flyóiratkban jelentessék meg közleményeiket, de a megjelent közlemények bővebb váltzatainak, a megjelenés eredeti helyén nem közölt jegyzetapparátusknak megjelenési lehetőséget adunk. Kiemelten fntsnak tartjuk a hazai thelógiatörténet, vallástudmány-történet klasszikusainak digitalizálását, vagy kézirats művek megjelentetését. A minimum két tudmánys közlemény a szigrlat feltétele elvet e flyóiratban történő publikációval nem lehet teljesíteni. Kifejezetten tudmánys és kutatási célkból tudatsan együttműködik más hazai és külföldi egyetemek hasnló tárgyú dktri prgramjaival, ktató és hallgatócserét hajtva végre. Kiemelt kapcslatt kíván fenntartani az ORZSE-val. Tárgyi vnatkzásban a dktri iskla tudmánys élete két részre szlik A dktri iskla bekapcslódik valamennyi a WJLF-en működő thelógiai, vallástudmányi irányultságú tudmánys intézet kutatásaiba. Lásd ezeket: Az ktatók személyi lapjain is láthatók a külső finanszírzóval rendelkező és azzal nem rendelkező kutatásaink. Törzstagk Csepregi András A hatalm, az erőszak és az aktív erőszakmentes ellenállás telógiai összefüggései; Bibó István plitikai filzófiájának telógiai értelmezése; 9

10 A pártállam és az egyházak együttműködésének telógiai értelmezése Frrai Judit Budapesti erkölcsrendészeti iratanyag frrásfeltárása A fgászat tudmány és a technikatörténetének nemzetközi és hazai összehasnlító kutatása. Gáspár Csaba László Hubai Péter Jakab Attila: Tudmánytörténeti gyűjtemény az élettudmányk köréből. Serdülők szexuális felvilágsítási és családi életre nevelésének története, különös tekintettel a nemi betegségek prevenciójára Magyarrszágn. A Pető Intézet története és a paramedicinális rvslás egy fejezete Magyarrszágn. A prstitúció, mint deviancia. Társadalmi megldására való törekvés különös tekintettel a szifilisz népbetegséggé válásának időszakában (Magyarrszág, ). A prstitúció, mint megszaladási jelenség. Kutatás nevelőtthnban és nevelőintézetben élő fiatalk között az áldzattá válás megelőzése érdekében Hátránys helyzetű ppulációk szájüregi rákszűrő vizsgálatát célzó prgram. Primer prevenciós ktatás és módszertani anyagk készítésére az AIDS és más, nemi útn terjedő megbetegedések megelőzésére. HIV fertőzések megelőzése és szűrővizsgálatn résztvevők számának növelése: állami gndskdásban élő fiatalk, heterés hmszexuális prstituáltak között. Transnatinal AIDS/STD Preventin Amng Migrant Prstitutes in Eurpe/Prject (TAMPEP). The prject aims at prmting best practices in frced r vluntary return system f wmen victims f human beings trafficking. HBV-HCV-HIV: three different and serius threats fr Eurpean yung peple. A netwrk t study and t face these challenges in EU. Transnatinal AIDS/STD Preventin Amng Migrant Prstitutes in Eurpe/Prject (TAMPEP) Transnatinal AIDS/STD Preventin Amng Migrant Prstitutes in Eurpe/Prject (TAMPEP) Fenarete prgram- prfessinal training t Peer Educatrs in the field f prstitutin. Marginalizált csprtk (melegek, prstituáltak, börtönben élők, elhanyaglt fiatalk)hiv/aids attitűdé váltzása A priri tudás és filzófiai megismerés (Misklci Egyetem Filzófiai Intézet OTKA 76865); Hgyan lehet gndlkdni a vallásk «isten»-fgalmáról a mai kr tudatának adttságai közepette? A hegeli gndlkdás aktualitása; Etika - metafizika dgmatika; Valláss irdalm a Mediterraneumban a hellenizmus és a későantikvitás közötti időszakban; «The relatinship between the histrical churches and the Jewish cmmunity in Czechslvakia and Hungary frm 1920 until the 10

11 Lukács Péter Majsai Tamás Hlcaust». A Civitas Eurpica Centralis Alapítvány, a Kassai Egyetem és a Selye Jáns Egyetem közös kutatási prjektje, melyet részben a Task Frce fr Internatinal Cperatin n Hlcaust Educatin, Remembrance, and Research ( finanszírz június és 2013 május között. The Scial Histry f the Alexandrian Church. A The Oxfrd Handbk f Origen részére. Sus la directin de Karen J Trjesen and Marg L. Gldsmith, Oxfrd University Press. En préparatin (à rendre en févr ier 2014). Les chrétiens d Asie Mineure et l évangélisatin du Barbaricum danubien (III e -IV e siècles). État de la recherche et inventaire des surces». Reginal Geplitics Hungary. Central Eurpean Dictinary f Plitical Cncepts. Sus l égide de Kwartalnik Respublica Nva, Warsaw, Pland. A felekezeti- és magánisklák működésének összehasnlító nemzetközi és hazai vizsgálata. Társadalmi isklai egyenlőtlenségek, szelekció vizsgálata, különös tekintettel a leszakadó rétegekre. A felsőktatási expanzió és a felekezeti felsőktatás vizsgálata. A magyarrszági metdizmus intézmény- és MET-vnatkzású gyülekezetei történetének kutatása. A Magyarrszági Evangéliumi Testvérközösség története és intézményi élete. A prtestáns egyházak és a vészkrszak az egyházi és szekuláris hivatali archívumk tükrében. A tárgykörön belüli mikrhistóriai kutatásk. Az evangélikus német egyházi mzgalm. Az egyházi embermentők tevékenysége a vészkrszak idején. Prtestáns egyházak és államhatalm. Témacentrikus és mikrhistóriai frráskutatás. a) Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei kirendeltségi közpntjainak tevékenységét tükröző dkumentumk tükrében. b) Az Állami Egyházügyi Hivatal közpnti hivatalának tevékenységét tükröző dkumentumk tükrében. c) Az egyes egyházak irattári anyagainak tükrében. Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei kirendeltségi közpntjaiban fennmaradt TÜK-iratk feldlgzása. Az Állami Egyházügyi Hivatal szigrúan bizalmas közpnti kőnymatsainak repertóriuma, közlésplitikájának elemzése és válgattt írásainak chrestmátiája. A prtestáns ökumené hideghábrú alatti krszaka a magyarrszági állambiztnsági iratk tükrében. A Keresztény Békeknferencia tevékenysége a magyarrszági állambiztnsági iratk tükrében. A magyarrszági zsidó-keresztény kapcslatk másdik hábrú utáni történetének álmásai. A magyarrszági szektakérdés irdalmának értékmentő összegyűjtése. A magyarrszági valláspszichlógiai tudmánysság kezdeti fél 11

12 Nagy Péter Tibr Vattamány Gyula Wildmann Jáns Nem törzstagk Bánlaky Pál Bgnár László Breczki Elemér Bukvics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gmbcz Eszter Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László évszázada srán alkttt mű értékmentő összegyűjtése. (A prjekt a Wesley Valláspszichlógiai Intézet keretében zajlik.) Culturally Cmpsite Elites, Regime Changes and Scial Crises in Multi-Ethnic and Multi-Cnfessinal Eastern Eurpe. (The Carpathian Basin and the Baltics in Cmparisn - cc ).az Európai Kutatási Tanács sz prjektje. Karády Viktrral közös prjektünk vlt az Eurpean Research Cuncil FP7-es elitkutatása, melynek az egyik bázisintézménye a WJLF vlt. ( Vegyes kulturális hátterű elitek, rendszerváltzásk és társadalmi krizisek a nemzetiségi és felekezeti szempntból megszttt Kelet Európában. (A Kárpát-medence és Baltikum összehasnlító elemzése ) Histrical Scilgy f Science : Mdernisatin, Internatinalisatin, Dependency Vallásszcilógiai leletmentés. Világnézeti szcializáció Magyarrszágn A judaizáló keresztények a Kr. u. az századig. Jelenleg döntésre vár az OTKA-nál a Vallási cselekvések összehasnlíthatósága. Svéd magyar kutatási prjekt pályázat. Európai kutatási terv kidlgzása a Religius Innvatin and Pluralism in 21 Century Eurpe (R.I.P.E.) Európai kutatócsprttal A nem törzstagk ajánlatai a személyi lapjaikn láthatóak! A Dktri Iskla nemzetközi kapcslatai Törzstagjainkn, meghívtt tagjainkn keresztül már létező nemzetközi kapcslataink tvábbfejlesztése várható: A kapcslatk egyrészének célja, hgy hallgatóink és ktatóink ambícióját külföldi ösztöndíjak megszerzésére, nemzetközi kutatásk létrehzására támgathassuk. A kapcslatk másik részének célja, hgy akár távktatás segítségével, akár megfelelő frrásk biztsítása esetén rövid ideutazáskat szervezve a külföldi kllégákat a hallgatók képzésébe bevnjuk. Az ktatók személyi lapjain mindkét kapcslattípus tükröződik. 12

13 Törzstagk Csepregi András Frrai Judit Gáspár Csaba László Hubai Péter Jakab Attila: Lukács Péter Majsai Tamás A Dktri Iskla nemzetközi kapcslatai Internatinal Bnheffer Sciety; The Highland Institute fr Religius and Philsphical Thught,; Internatinal Research Netwrk fr Religin and Demcracy Rbert Sng, Durham University; Stephen Plant, Cambridge University; Wlfgang Huber, Berlin; Sebastian Maffetne LUISS, Róma; Graham Ward, Oxfrd University; Michael Helz, The University f Manchester; Leslie Muray, Curry Cllege, Bstn Lndn Schl f Hygiene and Trpical Medicine (University f Lndn) Dr. Jsef Seifert, Internatinale Akademie für Philsphie im Fürstentum Liechtenstein; Dr. Jhann Figl, Universität Wien, Kathlisch-Thelgische Fakultät, Institut für Religinswissenschaft. Dr. Hans Förster, Papyrussammlung der Österreichischen Natinalbiblithek Dr. Láda Csaba, University Kent Dankwart Kirchner (ókri egyháztörténet, lelkigndzás) Rderich Kirchner (patrisztika) Hans Förster (antik kéziratk, ókri egyháztörténet) Jutta Henner (Biblia, liturgiatörténet) Craivai Egyetem: Prf. Dr. Laurentiu Bala Iasi Egyetem: Prf. Dr. Nelu Zugravu Genfi Egyetem: Prf Dr. Valentina Calzlari Strasburgi Egyetem: Prf. Dr. Pierre Keith Leuveni Egyetem: Prf. Dr. Jean-Marie Auwers Metzi Egyetem: Prf. Dr. Marie-Anne Vannier Blgnai Egyetem: Prf. Dr. Lrenz Perrne Fank Kline, Ph.D., Prfessr and Dean: Schl f Educatin and Mvement Studies, Pacific Lutheran University, USA Gy Neave, Pfessr f Cmparative Higher Educatin Plicy Studies, University f Twente Evangelische Hchschule Berlin Hebrew University f Jerusalem Natinale Iwan-Ohijenk-Universität Kamjanez-Pdilskyj Nazareth Cllege Rchester, New Yrk Pacific Lutheran University, USA Technische Universiteit Twente Université cathlique de Luvain-la-Neuve Frank Kline, Prfessr f the Pacific Lutheran University Várdy Péter, prfessr emeritus van de Technische Universiteit Twente Bárds-Féltrnyi Miklós, prfessr emeritus de la Université cathlique de Luvain-la-Neuve Gerge Eisen, Prfessr f the Nazareth Cllege Rchester New Yrk Muhammad Shafiq, Prfessr f the Nazareth Cllege Rchester New 13

14 Nagy Péter Tibr Vattamány Gyula Wildmann Jáns Nem törzstagk Bánlaky Pál Bgnár László Breczki Elemér Bukvics István Csákó Mihály Erős Ferenc Faludy Judit Gedő Éva Gmbcz Eszter Hárs György Péter Makai Éva Trencsényi László Yrk Knkrét témák meghirdetésével és megfelelő előkészítéssel bármely tvábbi fent említett egyetemtől bizts ígéreteink vannak csere- és vendégtanárk fgadására. Arild Tjeldvll, University f Stckhlm, Cmparative Educatin Michael Silber, Univesrity f Jerusalem, Histry Celeste M. Cranstn Directr, Center fr Biblical and Thelgical Educatin Seattle Pacific University Richard B. Steele, PhD, Prfessr f Mral & Histrical Thelgy, Seattle Pacific University Art Ellis, Prfssr f cmparative educatin, Seattle Pacific University A The Vidal Sassn Internatinal Center fr the Study f Antisemitism (Hebrew Universtity, Jerusalem) Guy G. Strumsa Rbert S. Wistrich Rudlf Brändle Prf. Dr. REINHOLD KNOLL, Institute f Scilgy, University f Vienna, A-1090 Wien, Rseveltplatz 2 Prf. Dr. HANNA ZIPERNOVSZKY, Department f Histrical, Philsphical and Religius Studies, Umeå University, SE Umeå Prf. Dr. ARNE RASMUSSON, Department f Histrical, Philsphical and Religius Studies, University f Ume, SE Umeå, Prf. Dr. MARCO RICCERI, The Secretary General, Eurispes, Rma, Via Barberini 11, Italia Prf. Dr. VIGGO MORTENSEN, Centre fr Cntemprary Religin, Faculty f Thelgy University f Aarhus DK 8000 Aarhus C, Taasingegade 3, Denmark A nem törzstagk ajánlatai a személyi lapjaikn láthatóak! 14

15 A Wesley Jáns Lelkészképző Főiskla Dktri Isklájának minőségplitikája A Dktri Iskla szerves része a Wesley Jáns Lelkészképző Főisklának, így annak szabályzó dkumentumai értelemszerűen érvényesek a Dktri Iskla működésére is. Tekintettel aznban a Dktri Iskla sajátsságaira, célszerű annak minőségplitikáját külön is meghatárzni. 1. Előzmények A minőségbiztsítás szerepének fntsságát és az ktatásban való alkalmazásának alapelveit az Oktatási és Kulturális Minisztérium fektette le egy 2000-ben megjelent tanulmányában. Ennek hazai megjelenését lykr heves szakmai viták és szervezeti intézkedések követték, amelyek az ktatási intézmények működésében ismétlődően váltzó mértékű sikereket és kudarckat hztak. A viták azn kérdés körül frgtak, hgy mennyiben lehetséges, szükséges és alkalmas a lényegileg az ipari gyártási flyamatkra vnatkztattt nrmarendszert a tanítás-tanulás flyamatába beépíteni. Az elmúlt évtizedben a minőségbiztsítás szemléletének és módszereinek az ktatásban történő gyakrlati alkalmazását jelentős mértékben nehezítették a következő körülmények. (1) A minőségbiztsítás hivatals nrmatív szabványjellegű dkumentumai lyan fgalmkészlettel dlgznak és lyan terminlógiával élnek, amelynek az értelmezése a humán- és a reálszférában radikálisan különböznek (2) Antagnisztikus ellentmndásk vannak a versenyszféra és a közszlgálat értékrendje között.. (3) Hátráltató tényező a krmányváltásk srán jelentkező ktatásplitikai irányelvek, preferenciák és intézkedések állandó váltzása is. (4) Rivalizáló prjektmenedzselési módszerek jelentek meg az ktatásban. Például az ISO szabványk, a LgFrame módszer, a SWOT technika, a cntrlling eljárásk, stb. (5) Súlysbító körülményt jelentettek az (egyre szükségesebbé váló) európai uniós pályázatk elkészítésénél az állandó és kiszámíthatatlan lbbiérdekektől függő elvárásk is. (6) Nem létezett kielégítően hatéknyan (tehát az infrmatikai eszközök szintjén krszerűen) naprakészen (tehát nem kampányszerűen, illetve bürkratikusan vagy frmálisan letudható kötelezettség alakjában) alkalmazható módszer a minőségbiztsítás ktatásban való bevezetésére. 2. Alapfgalmak Drte Kristffersen, Andrée Sursck és Dn Westerheijden Minőségbiztsítás a felsőktatásban. Minőségbiztsítási kézikönyv. Eljárásk és gyakrlat. (Eurpean Training Fundatin, nvember) című kézikönyve tartalmazza a felsőktatás minőségbiztsításában szükséges és használt fgalmakat. A minőség közpnti érték a felsőktatásban, amivel kapcslatsan aznban sk félreértés él. Ugyanakkr vannak lyan álláspntk, amelyek jbban alkalmazhatók a felsőktatási rendszerekre, mint azkra a rendszerekre, amelyek dinamikus és pzitív szerepet játszanak a társadalmban, a kultúrában és a gazdaságban. Az alábbiakban szerepelnek a minőség fgalmának különböző definíciói, mivel a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatárzza. 15

16 A minőség fgalmának meghatárzásai Harvey és Green felsztása szerint több csprtba srlhatók, amelyek közül a legfntsabbak a következők: A minőség mint kiválóság: Ez az a hagymánys akadémikus nézőpnt, ami szerint a cél a legjbbnak lenni. A tudósk és a plitikusk gyakran ezt az értelmezést alkalmazzák a felsőktatás minőségéről flytattt vitákban. A minőség mint nullhiba: Szabványk és nullhibák leginkább a tömegtermelésben fgalmazhatók meg, ahl részletes termékspecifikációk határzhatóak meg és az ezeknek való megfelelés egyfrma termékek szabványsíttt mérésével állapítható meg. A felsőktatásban aznban a végzett hallgatók nem egyfrmák; épp ezért ez a nézőpnt nem igazán alkalmazható ebben a vnatkzásban. A minőség mint a célnak való megfelelés: A minőségről szóló szakirdalm egyik legfntsabb tétele, hgy a minőség valamely működő definíciójának mindig pntsan körülhatárltnak kell lennie: valami minőségbeli megfelelése egy adtt célnak. Általáns minőség nem létezik. A felsőktatás vnatkzásában ez például azt jelenti, hgy egy adtt képzési prgram, ami kutatók képzésére jó, lehet, hgy gyakrlati szakemberek képzésére nem, vagy pnt frdítva. Ez a nézet a minőségnek egy lyan fgalmát vnja maga után, aminek középpntjában a vásárlók igényei (akiket máshl érdekelteknek neveznek) állnak bármilyen nehéz legyen is definiálni ezeket a vásárlókat a felsőktatásban (a hallgatók, a munkaadók, a tudmánys közösség, a krmány mint a társadalm egészének képviselője, stb. mind-mind vásárlók). Ennek a fgalmmagyarázatnak az egyik legnagybb gyengesége, hgy azt sugallja: minden mehet a felsőktatásban, ameddig annak meg tudnak fgalmazni valamilyen célt. Ennek megfelelően a célnak való megfelelés fgalmmagyarázatt a felsőktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelelőségének fgalmával. Erre vnatkzóan egy értékelés srán a fejlődés biztsítása érdekében a célk átfgó jellegét és megfelelőségét is lehet tárgyalni. A minőség mint küszöbérték. Egy minőségszempntú küszöbérték meghatárzásáhz fel kell állítani biznys nrmákat és kritériumkat. Minden lyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a nrmákat és kritériumkat, minőség szempntjából megfelelőnek tekinthető. A küszöbérték megállapításának az előnye az, hgy az egész felsőktatási rendszert illetően bjektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hgy maga a fgalm statikus jellegű: csak nehézkes plitikai eljáráskkal igazítható a váltzó körülményekhez. Épp ezért a nrmák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Ez pedig azt vnja maga után, hgy a minőség küszöbértékként történő megfgalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hgy kihasználják az új lehetőségeket, új nézőpntkat sajátítsanak el az ktatást vagy egy tudmány legújabb eredményeit illetően, egyszóval, hgy minőségüket javítsák. A legtöbb európai felsőktatási rendszerben egy minimális követelményeknek nevezhető variánst használnak. Ezeket a minimális követelményeket gyakran igen tömören definiálják: csupán annak általáns megfgalmazására terjed ki, hgy a végzetteknek milyen tudással, ismeretekkel és jártassággal kell rendelkezniük. Ezek a minimális követelmények a felsőktatási rendszer egészében biztsítanak biznys minimális minőséget és az egységek illetve prgramk biznys minimális összehasnlíthatóságát. Ugyanakkr minden egységnek illetve prgramnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azkat saját célkitűzéseikkel bővítve és a minőséget ezeknek a célkitűzéseknek az elérése révén kell javítania. A minőség mint értéknövelés. Ez a megfgalmazás pntsan a flyamats jbbítást hangsúlyzza. Középpntjában az az elképzelés áll, hgy a minőség elérése alapvető fntsságú a tudmánys szellemiséghez és hgy pntsan a felsőktatásban dlgzó ktatók tudják a legjbban, hgy az adtt időben mi képviseli a maximális minőséget. 16

17 Ez a megközelítés az egyetemi körök azn felelősségére helyezi a hangsúlyt, hgy az intézményi autnómiát és a tanárk tudmánys szabadságát a lehető legjbban kihasználják. A minőség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentetjeként) pntsan az, hgy nehezen lehet bjektíven értékelni. Érdemes megemlíteni, hgy a felsőktatással kapcslats nyugat-európai értékelési eljárásk inkább a minőség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak A minőség itt javaslt megfgalmazása a legelterjedtebb megközelítésnek felel meg és a célnak való megfelelés megközelítés tvábbfejlesztett váltzatának tekinthető. A megfgalmazás a következő: a minőséget a felsőktatásban meghatárztt célk tükrében kell meghatárzni; ezeknek a célknak meg kell felelniük egy felsőktatási rendszernek; a fgyasztók (vagy érdekeltek) különböző csprtjai helyzetükből adódóan eltérő véleményeket képviselnek; a tudmánys kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek; a felsőktatás elsődleges felhasználóiként a hallgatók a fgyasztók egyik fnts csprtját képviselik; a felsőktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrétegűek lesznek; a fenti kkból kiflyólag a célk az egyes felsőktatási intézmények, kark illetve szakk szintjén fgalmazhatóak meg a legjbban, a nemzeti sajátsságk figyelembevételével. A felsőktatás minőségének értékelésére (beleértve természetesen az önér tékelést is) alkalmaztt eljárásnak összhangban kell lennie a választtt minőség-fgalmmal. A minőségirányítás alapelvei az MSZ EN ISO 9000:2001-ben (1) Vevőközpntúság. A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait. (2) Vezetés. A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hzzanak létre és tartsanak fenn lyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. (3) A munkatársak bevnása. A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ő teljes mértékű bevnása teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. (4) Flyamatszemléletű megközelítés. A kívánt eredményt hatéknyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcslats erőfrráskat flyamatként irányítják. (5) Rendszerszemlélet az irányításban. Az egymással összefüggő flyamatk rendszerként való aznsítása, megértése és irányítása hzzájárul ahhz, hgy a szervezet eredményesen és hatéknyan valósítsa meg céljait. (6) Flyamats fejlesztés. A szervezet működésének átfgó, flyamats fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. (7) Tényeken alapuló döntéshzatal. Az eredményes döntések az adatk és egyéb infrmációk elemzésén alapulnak. (8) Kölcsönösen előnyös kapcslatk a (be)szállítókkal, mert ez fkzza értéktermelő képességüket. 3. Lgikai minőségbiztsítás A minőségbiztsításban szakmai szempntból döntő frdulatt hztt a év. Egy nemzetközi kutatócsprtnak sikerült ötvöznie, szintézisbe hznia a minőségbiztsításban addig legelterjedtebb és visznylag leghatéknyabb (bár lényegileg csak manuálisan működtethető) minőségbiztsítási módszert, az ISO szabványkört, valamint a valószínűségi kckázatelemzés 1967 óta fejlődő, (1974 óta USA szabvánnyá váló, magát az ISO -t is évtizedekkel megelőző) metdlógiáját. Ennek alapdkumentuma a következő: A. Aghaie: 17

18 Evaluating ISO 9001:2000 Implementatin Using Fault Tree Analysis (FTA). Ttal Quality Management & Business Excellence, Vl. 15 (2004) N. 7, pp A Főiskla Környezetbiztnsági Tanszéke ekkrtól kapcslódtt be a minőségbiztsítás ezen innvatív megközelítését jelentő, újabb nevén lgikai kckázatelemzésen alapuló minőségbiztsítás kutatásába és fejlesztésébe. Ezen új megközelítésmódra a lgikai minőségbiztsítás elnevezést vezettük be. A lgikai minőségbiztsítás ismérvei a következők: (1) Nem a jó minőség (értsd: elfgadható minőség) elérését állítja célba, hanem - indirekt módn - a rssz minőség elkerülését; (2) Nem definíciót ad a célfgalmra, hanem kritériumt ad az ellencél fgalmára; (3) Célját (értsd: ellencélját) nem tárgyi-főnévi, hanem állítmányi-igei alakban tételezi. Nem arról van szó, hgy mi a tárgy (ti. a jó minőség ), amit el kell érni, hanem hgy mi az az indirekt frmájú állítás, amit meg kell cáflni. Ez az állítmány a mi esetünkben részletesen a következő. Az adtt körülmények között az ISO szabvány bevezetése sikertelen. (4) Feltételezéseit nem verbálisan teszi, hanem frmalizálva, szimblikus jelrendszerben. Ennek srán a frmális (szimblikus) lgika jelrendszerét alkalmazza. Olyan jelrendszer ez, amelyben semmi sem magától értetődő. Így ebben a jelrendszerben vagy minden állítást le kell valamely premisszákból vezetni, vagy pedig egyértelműen és a levezetésekhez alkalmaztt jól frmált módn (előzetesen rögzített szintaktikai szabályknak eleget téve) adtt premisszákat kell felvenni. (5) Újraértelmezi a minőség és a megbízhatóság kapcslatát. A megbízhatóság humán biznytalanságtól jelentős mértékben mentes explikátumát a valószínűségi megbízhatóságelmélet jelenti. Ez az elmélet feltételezi, hgy megbízhatóságról csak lyan tárgyi rendszerek esetében lehet beszélni, amelyek vnatzásában értelmezhető egyrészt a túlélés, másrészt a valószínűség fgalma. Ezen az alapn a megbízhatóság fgalma leszűkül a túlélés feltételes valószínűségére. Így azután minőségről csak akkr és annyiban lehet beszélni, ha és amennyiben a szóban frgó rendszer megtartja önaznsságát. Így egy rendszernek akkr és csak akkr van paradigmatikusan megalapztt minősége, ha megbízható. A lgikai minőségbiztsítás módszere tt is alkalmazható ahl a valószínűség fgalma értelmezhetetlen. A lgikai minőségbiztsításnak nem a megbízhatóság, hanem a biztnság a kulcsfgalma.biztnságn az elfgadható biztnság és nem az abszlút biztnság értendő. A biztnság kritériuma pedig nem a kckázatmentesség, hanem az elfgadhatóság biznyssága, lgikai szükségszerűsége. Ebben a kntextusban tehát a minőségplitika alapját a valamely rendszer elfgadhatatlan minőségére vnatkzó esemény (mint állítás) megcáflhatósága, ennek technikai megléte, diszpnibilitása (rendelkezésre állása) jelenti. Itt nem a minőségbiztsítás megtervezéséről, hanem az elfgadhatatlan minőségbiztsításra vnatkzó állítás hamisságának lgikai cáflatáról van szó. (6) A lgikai minőségbiztsítás bevezetése srán előfrduló mulasztásk felelősségi visznyainak feltárásán túl a sikeresség előfeltételeinek ellenőrizhető garanciáit is szlgáltatja. (7) A lgikai minőségbiztsítás lgikai alapját az alábbi felsrlásban szereplő nem kívánats, a minőségbiztsítást végző szervezet által kezelhető események (a szkáss szakterminlógiában: prímesemények ) elkerülése képezik A nemkívánats események az alábbiak: vezetőségi elkötelezettség hiányssága audit (felülvizsgálat) bemenő adatainak hiányssága audit (felülvizsgálat) kimenő adatainak hiányssága ügyfélelégedettség mérés hiányssága minőségplitika hiányssága 18

19 minőségcélk hiányssága minőségirányítási rendszer hiányssága felelősségi- és hatáskörök meghatárzásának hiányssága vezetőség felelősségének hiányssága belső kmmunikáció hiányssága általáns követelmények hiányssága dkumentációs követelmények általáns hiányssága minőségi dkumentumk hiányssága dkumentáció ellenőrzésének hiányssága feljegyzések ellenőrzésének hiányssága tartalék erőfrrásk hiányssága felszerelések hiányssága munkakörnyezet hiányssága emberi erőfrrásk általáns hiányssága kmpetenciák tudatsságának és képzésének hiányssága méréselemzés és javítás általáns hiányssága nem megfelelő termékek ellenőrzésének hiányssága adatelemzés (feldlgzás, értelmezés) hiányssága ügyfél elégedettség hiányssága belső audit hiányssága eljárásk ellenőrzésének és mérésének hiányssága termék ellenőrzés és mérés hiányssága flyamats fejlesztés hiányssága helyesbítő tevékenység hiányssága megelőző tevékenység hiányssága termékelőállítás/szlgáltatás megvalósítás tervezésének hiányssága ellenőrző tevékenység és mérő műszerek hiányssága ügyfélkmmunikáció hiányssága termékminőség meghatárzásának hiányssága termékminőség felülvizsgálatának hiányssága beszerzési eljárás hiányssága beszerzési háttérinfrmáció hiányssága beszerzett termékre vnatkzó igazlás hiányssága k+f tervezés hiányssága k+f bemenő adatainak hiányssága k+f kimenő adatainak hiányssága k+f váltzásk ellenőrzésének hiányssága k+f felülvizsgálatának hiányssága k+f igazlásának hiányssága k+f validálásának hiányssága termékek és szlgáltatásk ellenőrzésének hiányssága termékekre és szlgáltatáskra vnatkzó validálási eljárásk hiányssága aznsítás és nymnkövetés hiányssága ügyféligények felmérésének hiányssága termék megőrzés (raktárzás, archiválás) hiányssága általáns ellenőrzésmulasztás 4. Legfntsabb célk A Wesley Jáns Lelkészképző Főisklán az ktatás minőségét a szűkös erőfrrásk ellenére is flyamatsan javítjuk, mely célkitűzést fenntartjuk a Dktri Isklára is. A minőségügy 19

20 jelentőségét fkzza a hallgatói létszám nagyarányú bővülése a Főiskla működésének megkezdése óta. A hallgatók általáns felkészültsége és mtiváltsága lyan, mint a felsőktatás egészében. Ezen tényezők hiánysságait az ktatói ldaln kell ellensúlyzni. A minőségplitika legfntsabb rendeltetése, hgy ennek a törekvésnek utat mutassn és keretet adjn. A minőségplitika alapvető célja tvábbá az ktatási krmányzat és a Magyar Felsőktatási Akkreditációs Bizttság vnatkzó előírásainak és ajánlásainak flyamats és szisztematikus követése. 5. Személyi és technikai feltételek Minőségplitikánk a legszrsabb kapcslatban van ktatási és kutatási tevékenységünkkel, miután a Természettan szakn (a Környezetbiztnsági Kckázatelemzés tantárgy keretében) a minőségbiztsítás témaköre centrális helyet fglal el. Tanári karunk több tagja is rendszeresen publikál a témában, egyikük (Kun István) pedig társzerzője a kétkötetes, 2004-ben megjelent Minőség és megbízhatóság c. főisklai tankönyvnek. Az ktatói állmányunk mindegyike a szakmájukban ismert és elismert személy. Alapvetőnek tekintjük az előadásk és szemináriumk magas színvnalát. Elvárjuk és ösztönözzük, hgy a hallgatók bátran kérdezzenek, vitatkzzanak. Saját tapasztalataink és a krábbi akkreditációs vizsgálatk megállapításai szerint egyaránt a hallgatók elégedettek az ktatás színvnalával. Szakmai munkánk legalapvetőbb háttérbázisa mint bármely felsőktatási intézményben a könyvtár. Ennek állmánya igen gazdag. Képzett, szakmájukat szerető könyvtársk segítik a hallgatók és az ktatók szakirdalmi és általáns művelődési igényeinek kielégítését. Az ktatástechnikát jól felkészült, lelkiismeretesen dlgzó infrmatikusk támgatják. Segítségükkel az ktatók hatéknyan tudják használni a rendelkezésre álló infrmatika eszközparkt, amely megfelel a kr elvárásainak. 6. Szervezeti feltételek A Főiskla vezetősége elkötelezett a minőség iránt. Ez az elkötelezettség megnyilvánul a rendszer működési feltételeinek biztsításában. A Főisklai Tanács egyik szerepe az isklai közéletben való részvétel biztsításán túl az, hgy a szakmai minőség flyamats megvitatására és ellenőrzésére is lehetőséget nyújt. A Tudmánys Tanács készíti el a Főiskla minőségfejlesztési prgramját, és évente értékeli a Főiskla minőségbiztsítását. A főisklán 2000 óta működik Minőségbiztsítási Tanács, eleget téve a törvényi előírásknak. A Tanácst rektr helyettes vezeti. A Minőségbiztsítási Tanács tagjai a szakk vezetői. Ugyancsak részt vesz a Minőségbiztsítási Tanács munkájában a hallgatói képviselet. A Minőségbiztsítási Tanács a Szenátus munkarendjéhez igazdva ülésezik. A minőségbiztsítási rendszer működését a Tudmánys Tanács rendszeresen értékeli. A Főiskla belső kmmunikációja a Szenátus ülésein, a Minőségbiztsítási Tanács értekezletein, szak és ktatói értekezleten, Intraneten, és a Főiskla szellemiségéből következően dminánsan személyesen megy végbe. A Oktatási és Tvábbképzési Hivatal feladata a különböző képzési szintek szakvizsgáinak, tanflyamainak megszervezése, szakmai felügyelete mellett a minőségbiztsítás irányítása. 20