Egységes tájékoztató

Átírás

1 Egységes tájékztató szakdlgzat készítéséhez a Gábr Dénes Főiskla nappali, levelező és távktatási főisklai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken Budapest, július Készítette: Faragóné Ható Katalin 2.4. verzió 1

2 1. A diplmamunka elkészítésének célja A diplmamunkából ki kell tűnnie, hgy a hallgató: a diplmamunka megírásáhz szükséges ismereteket főisklai tanulmányai srán kellő alapssággal elsajátíttta, a vnatkzó szakirdalmban jártas és az tt lvasttakat megfelelően alkalmazni képes, a szakmáhz kapcslódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhz, hgy szakmáján belül egy adtt prblémát elméleti és gyakrlati síkn megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkssn, és megldási javaslatt tegyen, alkalmas a főisklán elsajátíttt elméleti ismeretek gyakrlati alkalmazására, képes önálló prblémamegldásra, alkalmas a megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásával önálló tervezési feladatk megldására, a szakdlgzattal szemben támaszttt stiláris követelményeknek megfelel; a szakmáhz és annak tudmányterületeihez kapcslódó szakkifejezéseket elsajátíttta, és helyesen alkalmazni tudja. 2. Diplmáztatás menete Az itt leírt általáns eljárás vnatkzik mint a hagymánys, mint a BSc-s képzésben részt vevő hallgatókra. A diplmamunka készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. A témának lyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hgy ldalban kerüljön kifejtésre. A kiválaszttt témáról a hallgató Diplmamunka-tervet készít. Ennek az a funkciója, hgy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválaszttt témát, a dlgzat szerkezetét, és kijelölje hzzá a knzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javaslt knzulens személyét. A tervben a hallgató 8-12 mndatban részletezi a dlgzatban megldásra kerülő prblémát és egy vázlatt ad a dlgzat felépítéséről. A knzulens segíti a hallgatót a diplmamunka elkészítésben. A knzulens lehet a főiskla tanára, vagy lyan külsős szakember, akit a hallgató javasl. A javaslt személyt a Diplmamunka-tervhez csatlt dkumentumk (rövid szakmai önéletrajz és klevélmáslat) alapján az illetékes intézet vezetője hagyja jóvá. A diplmamunka írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldlgzásával, a dlgzat megfgalmazásával flytatódik. A befejező szakasz a dlgzat szerkesztése és a betördelése a megfelelő frmátumba. A nymtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapk kitöltése következik, majd a dlgzat eljuttatása a Záróvizsga csprthz. Záróvizsgára az a hallgató bcsátható, aki a záróvizsga tervezett időpntját megelőző min 2 hónappal: 2

3 az összes vizsgáját letette, amivel végbiznyítványt (abszlutóriumt) megszerezte, a szakdlgzatt benyújttta és azt a kiíró intézet elfgadta. (TVSz bekezdés) 3. Témaválasztás A különböző szakkn a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választtt téma a végzett szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. Milyen jellegű prbléma megldását várjuk a főiskla különböző szakjain? Műszaki infrmatika és Mérnök infrmatikus (BSc) szakn: A diplmamunka készítésének célja az, hgy a hallgató biznyítsa: képes infrmatikai tárgyú feladat önálló megldására. Elvárjuk a magas színvnalú, alktókészséget biznyító dlgzatk készítését. A diplmamunka elkészítése fejlesztési munka, melynek srán alkalmazni kell a feladatmegldás általáns, illetve az adtt témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: az infrmatikai módszereket igénylő műszaki alktásk tervezési, fejlesztési és létrehzási feladatai; infrmatikai és infrmációs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásáhz szükséges mérnöki gyakrlati módszerek alkalmazása; prgramzásra bjektum rientált és vizuális prgramzási környezetben; szftverfejlesztési metdikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használata; infrmációs rendszerek mdellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata; krszerű, általáns célú perációs rendszerek telepítésére, knfigurálására, hibaelhárítása, üzemeltetése, tvábbfejlesztése. Infrmatikus közgazdász szakn: Szakdlgzatként egy elméleti összefglaló munkát várunk a választtt témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkdó egység bemutatása, tevékenységének megújítása. Egyetlen vállalkzás knkrét gazdálkdási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a szakdlgzatban (max 20 %). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, rszágs, reginális stb.) kell ágyazni. A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módsulásait a szakirdalmi anyagkban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye. 3

4 Műszaki menedzser szakn (hagymánys és BSc): műszaki technlógiai, gyártási, lgisztikai, minőségbiztsítási és infrmatikai flyamatk irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése; üzleti tervek készítése; innvációs stratégiák, döntés-előkészítési prjektek tervezése; termékek és szlgáltatásk anyagi, infrmatikai, pénzügyi és humán flyamatainak integrált megldása, Gazdálkdás és menedzser (BSc) szakn: Közgazdasági, társadalmelméleti, alkalmaztt gazdaságtudmányi és módszertani prblémák megldásra Gazdálkdó szervezetek flyamatainak tervezése, elemzése 4. Diplmamunka-terv készítése A diplmamunka-terv funkciója, hgy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfgadja diplmamunka témáját, szerkezetét és a knzulens személyét. A diplmamunka tervet a megfelelő űrlapn kell beadni, ami a hnlapról letölthető. A tervből derüljön ki: a diplmamunkában megldandó prbléma, a diplmamunka szerkezete, felépítése (rövid vázlat) mndat terjedelemben írja le a megldandó feladatt, az alkalmazni kívánt módszereket, a témáhz való személyes kapcslatát. Utána meg kell tervezni a dlgzat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyn részletes vázlatt írni, mert a dlgzat készítése srán az alpntk biztsan váltznak és az később gndt kzhat. A géppel kitöltött és kinymtattt tervet a hallgatónak és a knzulensnek is alá kell írnia! A tervet személyesen az Infrmációs Közpntban lehet leadni, vagy pstán a GDF Záróvizsga csprt címére kérjük elküldeni. A tervet az illetékes intézet bírálja el. Tervek elbírálásnak ideje váltzó, általában 2-6 hét. Az elutasíttt tervet átdlgzás után újból be kell adni! Az elbírált tervet pstán kapja meg a hallgató. Az elfgadtt tervet gndsan őrizze meg, mert azt be kell kötni a kész diplmamunkába! 5. A knzulens A knzulens feladata a diplmamunka elkészítésének szakmai segítése. A Főisklán egy knzulens van. Knzulens lehet a GDF ktatója, vagy lyan külsős, a témában jártas szakember, aki a hallgató választ. Külső knzulens szakirányú, legalább főisklai végzettségű, a témában gyakrlattal rendelkező szakember lehet. A knzulens személyét az illetékes intézetvezető 4

5 hagyja jóvá, ezért a diplmaterv mellé csatlni kell a külső knzulens rövid szakmai önéletrajzát és klevele fénymáslatát. A budapesti közpnt hallgatói lehetőség szerint - a Gábr Dénes Főiskla ktatói közül válasszanak knzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indklt esetben a budapesti hallgatóknak az illetékes intézet igazgató külső knzulenst is engedélyezhet, vagy javaslhat. Vidéki knzultációs közpntk hallgatója választhatja a főiskla ktatóját vagy külső knzulenst. Indklt esetben kérhetik, hgy a választtt témájában az illetékes intézet jelöljön ki számára belsős knzulenst. Ebben az esetben aznban számlnia kell azzal, hgy rendszeresen Budapestre kell utaznia knzultálni. Knzulensi lapn jegyzőkönyvezik a közös munkát. Ezt később a Diplmamunka első példányába bele kell köttetni! Knzulens-váltás esetén szükséges újra beadni a Diplmatervet engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfgadtt terv máslatát. Diplmamunka titksítása A titks ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztsítani. Úgy kell megírni a diplmamunkát, hgy abban állam-, szlgálati, bank- és üzleti titkk ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell lyan személyes adatk publikálását, amelyek máskra vnatkznak. Indklt esetben a hallgató kérheti, hgy dlgzata ne kerüljön könyvtárba! Ezt a záróvizsgára való jelentkezéskr az Adatlapn a megjegyzés rvatban kérjük felénk jelezni. 6. A diplmamunka elkészítése A diplmamunkának speciális tartalmi és frmai követelményei vannak. A tartalmi felépítés A diplmamunkában a hagymánys hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megldásra váró prbléma, a feladat ismertetése, - a témaválasztás indklása, Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, - prbléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása - a prbléma elemzése, részekre bntása, - alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése - megldási alternatívák felvetése - a kiválasztási kritériumk kidlgzása - a megldási javaslat kidlgzása 5

6 Befejező, záró gndlatk: - az eredményeinek összefglalása, - önálló vélemény, javaslattétel - tvábbi teendők, amelyek túlmutatnak a dlgzatn. Irdalmjegyzék Mellékletek Frmai követelmények A/4 lapn (nrmál géppapír), Oldalszám mellékletek nélkül: minimum 50 maximum 100 ldal, betűtípus: lvasható legyen, javaslt pnts Arial vagy TimesRman srköz: javaslt 1,5 Diplmamunka szerkezete diplmamunka-terv - az intézetvezetők által jóváhagytt eredeti példány. knzulensi lap belső brító tartalmjegyzék maga a munka a mű végére irdalmjegyzék Kötés Kemény fedelű, brítása klasszikusan sötét műbőr, Feliratk (Diplmamunka, Név, Knzultációs Közpnt, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű színű nymással. Kívülre a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön! Az első példányba bele kell köttetni a Diplmamunka-tervet és a Knzulensi lapt. A másdik példányt ezek nélkül kell beköttetni, és a bekötött példány elején kell beilleszteni ezen a dkumentumk máslatát. Az első példány archiválásra kerül. A másdik példány a védésig a tartalék példány, utána pedig vagy könyvtárba kerül, vagy a hallgató visszakapja. A könyvtárba kerülő példánykban nem szerepelhet a hallgató személyes adatait tartalmazó Diplmamunkaterv vagy a Knzulensi lap. CD Amennyiben a diplmamunkáhz valamilyen elektrnikus melléklet is tartzik (prgram, prezentáció, stb.) annak papírtasakját be kell ragasztani a diplmamunka utlsó ldalára. A diplmamunka elektrnikus példánya a diplmamunka teljes szövegét és a mellékleteket tartalmazza PDF frmátumban. PDF creatr innen letölthető: PDFcreatr (ingyenes szftver) Telepítés után nymtatóként jelenik meg! Képeket, egyenleteket, táblázatkat is jól kezeli ez a prgram. A CD t papír tkban adja be, nevét, DM-terv srszámát írja rá. Ezt ne ragassza bele a diplmamunkába! 6

7 7. Útmutató az irdalmjegyzék összeállításáhz és a hivatkzáshz Az irdalmjegyzék a diplmamunka esetében kettős funkciót tölt be. Bemutatja a hallgató választtt témában való jártasságát, milyen frráskat ismer, mennyire nézett utána a szakirdalmnak. Az érdeklődő lvasónak mutat támpntkat az adtt kérdéskörben való búvárkdáshz. Első lépésben érdemes átnézni a témára vnatkzó irdalmat: A választtt témában másk eddig mit írtak, (pl az idevágó diplmamunkákat is) hl tart a szakma, megldtták-e a felvetett prblémát, ha igen, a gyakrlatban milyen válaszk, megldásk vannak már frgalmban, milyen irányban fejlődik a feldlgztt téma Az egyes frrásk bibligráfiai adatainak közlése a következő példák szerint történjen. Általáns szabály: szerző: cím kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma. (esetleg a hivatkztt ldalszám) A. Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hgyan látm a világt? Budapest, Gladiátr Kiadó, Dennis Gabr: Innvatins Scientific Technlgical and Scial. Lndn, Oxfrd University Press, [Tehát a szerző(k) tudmánys fkzatát (pl. Dr.), vagy besrlását (pl. fősztályvezető) nem kell megadni!] B. Testületi szerző: Országs Műszaki Infrmációs Közpnt és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakrlati kézikönyv. Budapest, OMIKK, C. Közlemény a könyvben: KINDLER J.: A kckázat döntéselméleti megközelítése. In: Kckázat és társadalm. Szerk.: VÁRI A. Budapest, Akadémia Kiadó p D. Időszaki kiadványk cikkei (pl. flyóiratban megjelent cikk): IZSÓ L.: Az embergép rendszerek megbízhatóságának meghatárzására szlgáló módszerek áttekintése. In: Ergnómia, XV. évf. 4. sz., p E. Szabvány: pl.msz ISO 690: 1994 Bibligráfiai hivatkzásk F. Cikk az Internetről: pl. MOLNÁR L.: Infrmációs vagy tudás társadalm? Néhány gndlat a tudásról és az infrmációról In: INCO 2000/01 számából (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerüen váltzik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem flyóirat): Itt is az alapelv az anyaghz való hzzáférés. Ezért a cím mellé a szerző, főcím és a letöltés dátumát is érdemes lejegyezni G. Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni: Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz "hely nélkül", vagy s.l., azaz sine lc) Kiadó ismeretlen: i.k. (azaz "ismeretlen kiadó") Megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine ann) 7

8 H. Amikr valamelyik bibligráfiai adat nem szerepel a címlapn, de a kiadvány egy másik részén megtalálható, akkr ezt az adatt szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni. I. A tételek rendezésekr (betűrendbe srlásakr) a névelőt nem kell figyelembe venni. J. Példák a szövegközbeni hivatkzásra: "Az elkészült prgram alapján az adatbiztnsági előíráskat [19] túlzttnak tartm, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében." "Az elvégzett méréssrzat alapján az érvényes biztnsági követelményt [MSZ 172-1: 1986] túlzttnak tartm, míg más szerzők [FALUSSY J.; FERENCZ K.; GAÁL N.; SCHMIED L.] elfgadják ezt a követelményt". Szövegközi hivatkzás Hivatkzás nélkül a dlgzat nem értékelhető a plágium fegyelmi vétség! A hivatkzás a szerző érdeke, hgy elkülönüljön a saját munkája máskétól. A szövegközi hivatkzás jelölése: Az idézett vagy tömörített szövegrész után (Szerző neve, évszám) pl.: (Szabó, 2007.) [az irdalm srszáma az irdalmjegyzékben] pl.: [24] Lábjegyzetben nem ajánltt! Az idézett vagy tömörített szövegrész előtt Szerző neve (évszám) szerint pl: Szabó (2007.) Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkzzunk! Pntsan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat frrását. Ha váltztatunk az eredeti ábrán, táblázatn, azt jelölni kell, pl.:ktler (1984.) alapján a szerző kiegészítésével Szakirdalm feldlgzása Elsődleges frrásk az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratk, hiteles dkumentumk. Másdlags frrás az intézményekben szerzett tapasztalatk, adatk, amelyekre a kidlgzandó feladatt alapzni kell. Ezek azért döntő fntsságúak, mert a főisklán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakrlatban és az azkat alkalmazó intézményekben jutunk el azkhz a tapasztalataikhz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakrlati hasznsítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplmamunka értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másdlags frráskból a gyakrlatban már elfgadtt feladatmegldáskra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a frrásk szelektálása. Könyvek, szakkatalógusk, knferencia kiadványk Milyen jellegű szakirdalmi anyagkat, könyveket keressünk a diplmamunka kidlgzásáhz? A kézikönyv egy tématerületet összefglaló mű. A mngráfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusk - ú.n. termékkatalógusk - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. 8

9 Knferencia kiadványk, hiszen a knferencián elhangzó előadásk a lehető legkrszerűbb technlógiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexiknknak, enciklpédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásknak, évkönyveknek, jgszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcslatban megjegyezzük, hgy érdemes figyelmesen áttekinteni azk irdalmjegyzékeit is, mert azk a témában vagy a témáhz közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirdalmban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató, és bibligráfiai felsrlás jól használható tvábbi irdalm keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni Diplmamunkák, szakdlgzatk A legfntsabb szakirdalmi anyagaink a diplmamunka készítéséhez azk, amelyeket nem publikálnak széles körben; dktri, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, knferencia anyagk, nem publikált tanulmányk stb. A már elkészült dlgzatk adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hgyan tudjuk minél alapsabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dlgzatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hgy diplmamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatkat is, amelyek skszr ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusk általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főisklánk hallgatói bármikr, bárhnnan Magyarrszágn felvehetik a kapcslatt. 8. Diplmamunka leadás A diplmamunkát két nymattt, bekötött + 1 CD-n PDF frmátumban kell leadni. Az első példány és a CD archiválásra, a másdik könyvtárba kerül vagy visszaadjuk a hallgatónak. Záróvizsgára való jelentkezés Adatlap a záróvizsgáhz c. űrlap kitöltésével történik, amit a diplmamunka leadásakr annak az első példányába kell beilleszteni. Semmiképp ne köttesse bele a dlgzatba! A diplmamunkát személyesen az Infrmációs Közpntba kérjük leadni vagy pstán a Záróvizsga csprt címére küldjék. 9

10 9. A záróvizsga A záróvizsga két részből áll: a diplmamunka megvédéséből, és a két szakmai tételsrból húztt 1-1 tételre adtt válaszból. Záróvizsgát augusztus és december kivételével minden hónapban tartunk. A vizsgaidőszak általában a hónap utlsó hetében kezdődik. A vizsganapk számát úgy határzzuk meg, hgy az összes, arra a hónapra jelentkezett hallgató le tudjn vizsgázni. A záróvizsga a diplmamunka leadását követő másdik hónap végén lehetséges. Ez alatt történik meg a diplmamunka elbírálása, a leckekönyvek lezárása, az egyéb szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése. Záróvizsgára bcsátás feltétele Azk a hallgatók, akik a tanulmányaikat 1998-ban vagy az előtt kezdték, csak érvényes rektri engedéllyel vizsgázhatnak, amit külön kérvényezniük kell. A kérvényt a főiskla rektrának kell címezni, személyesen az Infrmációs Közpntban leadni, vagy pstán a GDF Tanulmányi Hivatalának kell küldeni. Azknak a hallgatóknak, akik 1999-ben vagy később kezdték tanulmányaikat, a záróvizsga nincs határidőhöz kötve. A felsőktatási törvény szerint: A záróvizsga a végbiznyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jgviszny keretében, majd a hallgatói jgviszny megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbiznyítvány kiállításától számíttt hetedik év eltelte után feltételhez kötheti. A 2006 előtt képzések szerinti záróvizsgát és az annak megfelelő, főisklai szintű klevelek kibcsátását az ktatási intézményeknek szeptember 1-ig kell biztsítania. (2005. CXXXIX. trv. a felsőktatásról 158. ) Bírálat, értesítés a vizsga időpntjáról A diplmamunka bírálóját a főiskla jelöli ki. Amennyiben a bíráló nem fgadja el a diplmamunkát, a hallgatónak azt rögtön jelezzük telefnn, és megbeszéljük vele a tvábbi teendőket. Az elfgadtt diplmamunkák jegy nélküli bírálatát a vizsgaértesítéssel együtt levélben küldjük ki a hallgatónak. Záróvizsga menete A záróvizsga reggel 8-kr kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazlnia személyaznsságát személyi igazlvány vagy útlevél bemutatásával! A hallgatók maguk között döntik el, hgy milyen srrendben vizsgáznak az adtt napn. A záróvizsga a diplma megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll. A diplmavédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szftverrel készülhet. 10

11 Utána a hallgató a Záróvizsga Bizttság előtt megvédi a diplmamunkáját, a bíráló által kifgáslt részekre és a Bizttság kérdéseire válaszl Ezután a kihúztt tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszl. Egy vizsgázóra átlagsan 20 perc jut. A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után hirdeti ki a Bizttság. A prezentáció A prezentációban mutassa be szakdlgzata eredményeit, illetve reagáljn a bírálók által megfgalmaztt kritikákra. Ez utóbbi különösen fnts, hiszen a Bizttság azt is vizsgálja, hgy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit. Tekintve, hgy az ppnens által adtt jegy csak javaslat, a védés srán Ön meggyőzheti a bizttságt a saját igazáról, és bizny ez a jegyet is jelentősen beflyáslhatja! A prezentációban nem a szakdlgzat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításkat, következtetéseket, javaslatkat, illetve az ppnensek kritikájára való válaszait kérjük összegezni. A dlgzat tárgyára térve közöljük, hgy mi vlt a célunk, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kívánunk jelen alkalmmal különösen figyelembe ajánlani. Ismertetésünk a dlgzathz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek. Ha ismertetőnk közben kérdéseket tesznek fel, akkr ezeket aznnal válaszljuk meg, majd flytassuk tájékztatónkat, hgy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljn. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlys legyen. Nincs nagybb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbiznytalanítani a bizttságt afelől, hgy szándékunkban áll-e még mást is megemlítenünk. A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatássabb megldása amikr egy mndatban összefglaljuk dlgzatunk és munkánk célkitűzését és alapvető eredményét. Nagyn ügyeljünk arra, hgy egész prezentációnk srán, különösen pedig annak befejezésekr negatív megállapításkat, nehézségekre való utalást ne hzzunk fel mentségünkre. A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál a főiskla hnlapján a letölthető dkumentációk között., Prezentáció-minta néven. A PwerPint-n kívül használhat más szftvert is, de a technikai részleteket egyeztesse velünk, nehgy a védésen kerüljön kellemetlen helyzetbe. A védés előkészítése: A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtt 2 nappal küldje el a zarvizsga@gdf.hu címre. A prezentációt küldheti.ppt,.pps vagy.pptx, ppsx frmátumban. A fájlnév a saját neve legyen: Gipsz_Jakab.pps. A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az Asztalra kirakva. A záróvizsgára hzza magával a kinymtattt prezentáció egy példányát is. Célszerű lyan nymtatást választani, ahl egy ldaln pl. 6 dia szerepel. 11

12 Ha nem sikerül a záróvizsgán a szóbeli- az megismételhető a következő hónapban, a diplmamunka védését nem fgadták el a dlgzatt nem kell újra írni, de a védés megismételhető a következő hónapban, a diplmamunkát nem fgadták el - akkr azt újra meg kell írni, tehát a két hónaps bírálati idő után a védést meg kell ismételnie. Figyelem! Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, amely mértékét az aktuális TVSz. határzza meg. 12