BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
|
|
- Enikő Vinczené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam Közreműködtek: Kvács Imre Budapest,
2 Tartalm Kurzusinfrmációk...6 I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története... 6 A Népszövetség...6 A kezdetek...6 Hgy épül fel a NSZ?...7 Intézményrendszer...8 A Népszövetség tevékenységi területei...9 Knklúzió...12 II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana...12 Bevezetés...12 Mire jók a nemzetközi szervezetek...14 Ptyautasság: ki fizet és miért?...14 Nemzetközi szervezetekről...15 III. Nemzetközi szervezetek...16 A nemzetközi szervezetek története...16 Funkciói...16 A nemzetközi intézményeknek két csprtja...17 A kettő összehasnlítása...18 Nemzetközi szervezetek sztályzása...18 Tagságk fajtái...20 IV. Nemzetközi szervezetek elméletei...21 Realista iskla...21 Idealista iskla...21 Kritikai isklák...22 V. A Nemzetközi Valutaalap...22 VI. Nemzetközi Bíráskdás
3 A Nemzetközi Bíróság...27 Felvezetés...27 Nemzetközi Bíróság...28 Jgfrrásk, melyekből az ICJ táplálkzik...28 Összetétel...28 Belső szervezet...29 Tevékenység...29 ICJ tevékenységének szakaszlása...31 Értékelés...33 Nemzetközi büntetőbíróságk...33 Felvezetés...33 Az ICTY...34 ICTR Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék...36 Az ICTR és az ICTY közös értékelése...38 Hibrid bíróságk...41 VII. A Világbank...41 Mit csinál a Világban?...42 IDA...42 IFC...43 MIGA...43 ICSID...43 Millenium Develpement Gals (MDG s)...43 VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete...46 Az ENSZ gazdasági szervei...46 Az ENSZ-ről általában...47 Szervezeti felépítés...48 A Közgyűlés
4 A Biztnsági Tanács...49 Az ENSZ szaksíttt szervei...52 ILO (Internatinal Labur Organizatin)...52 FAO (Fd and Agriculture Organizatin)...52 UNICEF...53 UNRA...54 UNESCO...54 IX. Az Állandó Büntetőbíróság...55 ICC jellemzői...55 Intézmény-rendszer...56 Az ICC és az ENSZ visznya...57 Az ICC és az USA viszny...57 X. A humanitárius intervenció...58 Definíció helyett bjektív kritériumk...59 Értékelése, jgi prblémák...60 XI. Kszvói esettanulmány (humanitárius intervenció)...61 Értékelés...62 Milyen prblémák vltak még ezzel az intervencióval?...62 XII. Békefenntartás...63 Az első generációs békefenntartás általáns jellemzői...64 Másdik generáció (1988-)...64 XIII. Reginalizmus...66 Reginalizmus első hulláma...67 Reginalizmus másdik hulláma (az új reginalizmus)...67 Az Európa Tanács...67 Tagfelvétel az ET-ben...68 Az ET célja és feladatai
5 Tevékenységének eredménye...69 Intézményrendszer...69 XIV. GATT...69 Előzmények...69 A GATT...71 Magyarrszág...75 XV. Az Európai Unió...75 A hárm létező hatalmi ág visznya...76 Refrmk...76 Lisszabni szerződés...77 Kizárólags és megszttt jgkörök...78 Az EU kizárólags hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módn nem dönthet) Megszttt hatáskörök...78 A Tanács...78 XVI. A NATO...79 XVII. EBESZ (35 állam)...81 XVIII. Hgyan néz ki a glbális irányítás 2050-ben?...81 Realista felfgás...82 Liberális...83 Kritikai...84 Marxista...84 Feminista...85 Vizsgával kapcslats kérdések
6 Kurzusinfrmációk Oktatók: Kemenszky Ágnes és Blahó András Óra ideje, helye: kedd, 13:10-16:10, C V-VI. Vizsga: írásbeli, 10 kérdés van általában, 60%-tól elégséges. Tankönyv: Blahó András és Prandler Árpád [2005]: Nemzetközi szervezetek és intézmények, AULA Tananyag: tankönyv, előadásk anyaga, és ami még a tantárgyi adatlapn szerepel. Évközi követelmény: 9. héten zh megírása. I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története A Népszövetség (általában van belőle kérdés, főleg a sikereket és kudarckat kérdezik) A kezdetek Az a törekvés, hgy legyen ilyen szervezet, határzttan jelen van. XX. sz. elején pacifizmus van, ami az I. világhábrú kitörésekr skkal több embert érint meg, mint addig. Egy ilyen típusú szervezet ötlete eleinte magánszemélyektől jön. Mzgalmak, egyesületek jönnek létre, tehát az első jelek ezek. Van törekvés a világbékét garantáló nemzetközi szervezet létrehzására. Hárm példa USA: T. Rsevelt 1906-ban Béke Nbel-díjat kap ezért. Felveti a gndlatt, hgy létre kellene hzni egy békeligát. Két feladata lenne: egymás közötti békét garantálja (viták békés rendezése, stb.) illetve alkalmas lenne arra, hgy megakadályzzák, hgy a nem tagk kirbbantsanak egy fegyveres knfliktust. Cél, hgy ne lehessenek agresszrk. Franciarszág: Lén Burgis létrehzza a Pur la Sciété des Natins nevű szervezetet ban Béke Nbel-díjat kap ő is. GBR: 1915 májusában, Lndnban létrejön a League f Natins Sciety USA, Philadelphia: League t Enfrce Peace (Nem ez az úttörő) 1916-ban itt tűnik fel Wdrw Wilsn. Akkri pápa is támgatja ezeket az irányzatkat (XV. Benedek) Megtapasztalják a világhábrú brzalmait, erg receptívebbek lesznek az emberek és a szervezetek. Lén Burgis például lbbizik mindenhl a hábrú ellen. Egyre többen állnak mellé. Létrehzás körülményei: I. világhábrú ideje, államkat két érdek mzgatja: egyrészt az, hgy mindenki a maximális nyereséget realizálja (azaz nyerni akarnak), másrészt azt akarják, hgy a hábrút hagyják végre abba. El kell gndlkzni azn, milyen lesz a béke, mi lesz utána. Két prblémába ütköznek: 6
7 1. Szuverenitás kérdése: Ha létre akarnak hzni egy nemzetközi szervet, akkr a tagállamknak a szuverenitásuk egy részéről le kell mndaniuk. A hábrúban marha nehezen megy ez, mindenki önérdekkövető, kisebb a kperációs készség. Rá kell venni az államkat. 2. Nagyhatalmak érdekérvényesítése: előtt évszázadkig az van, hgy a hábrú végén a békeszerződés és a rendszer mindig a nagyhatalmak szempntjai szerint jön létre. A nagyhatalmak mndják meg mi lesz. Ez két módn érvényesül: A győztes nagyhatalmak a legfőbb döntéshzó testületben teljes jgú tagságt akarnak, hgy biztsítsák érdekeik érvényesítését. Bevezetésre kerül a vétójg intézménye (Ez az egyik kedvenc vizsgakérdés az ENSZ esetében), ami garantálja, hgy ne szülessenek kedvezőtlen döntések a nagyhatalmak számára. hsszú tárgyalásflyamat kezdődik meg. Vége: Le kell mndani valamiről. De kinek és miről? Franciarszág: ők általában ragaszkdnak a szuverenitásukhz és néha eljátszadznak a közös haderő gndlatával. Mst is azt mndják, hgy ez kell. De végül lemndanak róla. A többi nagyhatalmnak ez sk. GBR: egy a lényeg nekik, hgy a kntinentális erőegyensúly fenntartása fölötti őrködésben jelentős szerepet játsszanak. El kell fgadnia, hgy nem egyedül van már, legfőképpen az USA-val kell majd sztznia. USA ekkr lép ki az európai színpadra. Olaszrszág, Japán: nem tartzhatnak a legnagybbakhz. NSZ struktúrája úgy lesz kialakítva, hgy ők nem kerülhetnek be a nagyhatalmak közé. USA nagyn lényeges, úttörők abban, hgy létrejöjjön egyáltalán a NSZ. Végig tt vannak a tárgyaláskkr, de végül a végén visszalépnek. Az USA nem lesz tagja a Népszövetségnek! Ez lesz a legnagybb gyengesége a szervezetnek. Wilsn személyes tragédiája a kisebbségvédelem. (Nem kerülnek be a rendelkezései az alapszerződésbe, ezért nem írja alá.) április 28-án megalakul a NSZ, azaz ekkr fgadják el a genfi székhelyű Nemzetek Szövetségének Egyességkmányát. 26 cikk és 2 függelék, melyek önálló nemzetközi szerződésnek minősülnek. Hgy épül fel a NSZ? Alapító tagk: A versailles-i békeszerződések aláírói: 27 állam A Brit Birdalm dmíniumai: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika A félgyarmati státuszban lévő India 13 semleges rszág Nem tagk: a vesztesek, és Szvjet-Orszrszág sem. Összesen 43 alapító tag van. Ez azért tűnik lyan kevés számnak, mert nincs annyi állam még összesen a világn. Ez az első univerzális nemzetközi szervezet: a világ államainak nagy részét érinti. Mindenképp univerzalizmusra törekszik, igyekszik lefedni a világt. A csúcs az 1934 ősze és 1935 szeptembere közötti 59 tag. 7
8 USA nem tag ban a republikánusk győznek, nem ratifikálhatja az elnök az egyességkmányt. Van némi fluktuáció a szervezeten belül: be lehet lépni, ki lehet lépni, és ki is lehet zárni. A vesztes államkat fkzatsan, de lassan elkezdték beépíteni. Magyarrszágt 1922-ben, Németrszágt 1926-ban veszik fel, a Szvjetunió ben lép be. A 30-as években elkezdődnek a kilépések: 1933-ban Németrszág és Japán, 1937-ben Olaszrszág, 1939-ben Magyarrszág. Új szankció a kizárás, amit egy esetben alkalmaznak: 1939-ben a Szvjetunióval szemben, a Finnrszággal szembeni agresszió miatt. Intézményrendszer Nagy eredmény: képviseleti szervek megkettőződése. Két fő képviseleti szerv van, egyikben minden tagállam tt van, a másik pedig egy krlátztt létszámú testület. Az első a közgyűlés (vagy parlament), a másdik valamilyen tanács, vagy simán csak tanács. Létrejönnek a nemzetközi szervezetekre jellemző klasszikus szervek. A későbbi krkban minta lesz. Főszervek: 3 tipikus szerv van. közgyűlés, tanács, titkárság plusz kettő másik szerv, ami a NSZ-től független: a két függelék hzza létre ezt a kettőt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), és Az Állandó Nemzetközi Bíróság (Hágában van székhelye) 1. Közgyűlés: az a testület, ahl valamennyi tagállam jelen van, a munkában részt vesznek mind. egyhangúság a szavazás módja. Az államk nem blkklnak, inkább tartózkdnak, ha valamit annyira nem akarnak, de annyira nem is rssz. Ez bevett gyakrlat lesz. A KGY feladata: új tagk felvételéről való döntés, költségvetés elfgadása (ez 2,5 és 7 millió dllár között mzgtt évente) Feladata még, hgy a tanácsi nem állandó tagkat megválassza Miben pinír? A közgyűlés felkéri a főtitkárt, hgy éves jelentéseket készítsen. Az általáns vita a közgyűlés előtt zajlik. Évente össze szktt ülni (egy évben egyszer!) és ez az ülés egy hónapig tarttt kb. Itt alakult ki az általáns vita, az államk közjgi méltósága gyakrlatilag bármiről elmndhatja a véleményét. azelőtt erre inkább a nagyhatalmaknak vlt csak lehetőségük. Ez mst világfórum, az államk szuverén egyenlőségének elve alapján. itt kezdődik el az a gyakrlat, hgy a közgyűléshez állandóan működő bizttságk (6 bizttság) kapcslódnak. Ellentétben a KGY-el, bizttságkban többségi szavazás vlt. a bizttság határzatait a közgyűlésnek is el kell fgadnia, egyhangúan. 2. Tanács Évente négy ülésszak flyamatsabb működés. krlátztt létszámú testület, nem minden állam tagja két féle módn lehet bekerülni ex ffici: hivatalból. Ez esetben állandóan tt lesz, nem fg kikerülni, stb. 8
9 választás: tagk váltják egymást, biznys időre, biznys elvek mentén. (amit majd az ENSZ-nél megtanulunk) Ez rtációs alapn biztsítja a részvételt. A különböző tagkat állandó és nem állandó tagknak hívjuk. Az állandó tagk száma 5 vlt: GBR, Franciarszág, Olaszrszág, Japán. (itt azért elismerték őket, máshl nem annyira) az ötödik az USA lett vlna, de a kész szerződést nem ratifikálták ugye. 4 nem állandó tagt terveztek, később megnövekedett ez a szám, maximum 11-re. Legnagybb létszám összesen 15 vlt a tanácsban. Az állandó tagk köre bővül: mikr Németrszágt felveszik, akkr állandó tag lesz, 1926-tól, A Szvjetunió (1934-től) szintén. Kísérleteznek a fél-állandó tagkkal, de erről nem beszélünk. Feladatai: a legfőbb döntéshzó szerv. Feladata a nemzetközi béke és biztnság védelme érdekében fellépni. A népszövetségi rendszer fnts eleme hgy a tagk közti vitákat békésen rendezzék. erre vagy felkérnek egy választtt bíróságt vagy a Tanácst tehát ha őt választják, akkr dönt is szankciók: katnai szankciót kizárólag a Tanács javaslhattt. Feladatuk a szankciók betartásának ellenőrzése mandátumk felügyelete is a tanács feladata. leszerelési tervek elkészítése is, mely esetben szintén egyhangúan történik a szavazás, a szuverén egyenlőség miatt. 3. Titkárság azért nem beszélünk róla skat, mert az egyességkmány se mnd skat, elég szűkszavú. feladatkörének a kialakítása a főtitkárk személyétől függ általában, Sir Eric Drummnd vlt az első főtitkár, ő alakítja ki a tikárság prfilját ig tölti be psztját. Következő két főtitkár kevéssé karakteres, ekkr már a kivnulásk időszaka van. Feladata még, hgy a NSZ létrehzásának egyik fő célját teljesítse: a népszövetségi rendszerhez csatlakzó kb. 20 egyéb szervezet munkáját krdinálja. 4. Állandó Nemzetközi Bíróság 1922 és 1940 között működik. független, de tiszteletbeli főszerv. A Népszövetség tevékenységi területei 1. Területi épség és függetlenség, a hábrú indítás jga NSZ 10. cikke arról szól, hgy a NSZ tiszteltben tartja és megvédi a tagállamk területi épségét. Kicsit lyan, mintha kllektív védelemről beszélnénk. Ezt mindig elő lehetett húzni. Meg kell őrizni azt az állaptt, amit a béke létrehztt. Ezek után nem lehet jönni a területi revízióval! 9
10 Kllektív védelemhez való hasnlatssága: gyenge kllektív védelem valósul meg. Szuverenitásukat nem akarták a tagállamk ennél jbban beáldzni. 11. cikk: jgt ad a tagknak arra, hgy felhívják a KGY vagy a Tanács figyelmét minden lyan körülményre, amely azzal fenyeget, hgy megbmlasztja a nemzetközi békét és biztnságt. A NSZ kötelessége, hgy minden intézkedést megtegyen ilyenkr. Vitákat választtt bíróság vagy a Tanács segítségével kell rendezni. Hábrúindítás: A NSZ-től azt várták el, hgy megakadályzza a hábrút. Az lett vlna szép, ha a NSZ Alapkmánya kimndja ennek tilalmát. Ez mégis fennmarad! Biznys tilalmakkal (Briand-Kellg paktum kérdőjelezi majd meg ezt a jgt) nem indíthattt hábrút az az állam, mely sérelmet szenvedett ugyan, de választtt bíróság vagy a tanács elé vitték az ügyet, megszületett a döntés és azt az agresszr elfgadta. Létezik egy 3 hónaps hábrúindítási mratórium, ha nem elégedett a sértett. 2. kényszerítő intézkedések 16. cikk fglalkzik vele. hármféle szankció létezik. gazdasági jgi katnai szankciók alkalmazására egyetlen alkalmmal kerül sr: az Etiópia elleni lasz agresszió miatt. Az 1928-as szerződés garantálta beflyásukat. Ezt szegi meg Olaszrszág, mikr magánakciókat kezdeményez ben rbban ki a fegyveres knfliktus. Etiópia is részes állam, NSZ-hez frdul, hgy ítéljék el Olaszrszágt. Mustárgázt is alkalmaztak történészek szerint teljesen feleslegesen. A NSZ szankciókat vezet be, gazdasági jellegűeket zömmel. De a gazdasági embargó nem terjed ki a kőlajra. Olaszrszág tvábbra is használhatja a Szuezicsatrnát. Diplmáciai szankciók nincsenek, végül 1936-ban fel is függesztenek mindent. Két állam lbbizik Olaszrszágért, GBR és Franciarszág. Ők szeretnék, hgy az Európán kívüli beflyási övezetek status qu-ja fennmaradjn. a katnai szankció alkalmazásáhz a Tanácsnak van jga, de csak ajánlás jelleggel. Ez teretikus, mert sse merült fel ilyen. Jgi szankció egy esetben vlt: a Szvjetunió kizárásakr. 3. Reginális megállapdásk Az amerikai, a brit és a japán fél kérésére történt meg az, hgy az egyességkmány több lyan pntt is beépített magába, ami a beflyási övezetek garantálásáról szól. Legfőképp amerikai részről nyilvánul meg ez a Mnre-elvben (Amerika az amerikaiaké) 4. Leszerelés 10
11 ez is egy cél vlt: fnts, hgy szereljék le a hadseregüket a részes államk, addig a mértékig, amit nemzetbiztnságuk vagy nemzetközi kötelezettségük megkíván. Leszerelési évkönyveket jelentettek meg, arról, hgy hgyan halad a leszerelési flyamat. A 30-as évek elejéig jól is ment, majd lelassult és leállt a flyamat. Későbbi agresszr hatalmak felfegyverkeztek ig tart, utána inkább kudarc mint siker 5. Titks szerződések elleni fellépés Szép vágy. Létrehznak egy Szerződéssrzat c. kiadványt, melyben megjelentetik az adtt évi nemzetközi szerződéseket. 6. Mandátumrendszer 22. cikk rendelkezik a mandátumrendszer létrehzásáról: a gyarmati fennhatóság alól kikerült, de önmagukat még krmányzni képtelen területek felett alakul ki ez a rendszer. Vlt német és török birdalmi gyarmatkról vlt szó. Akik védőszárnyuk alá vnják őket, ők a mandatáriusk, mindezt népszövetségi felhatalmazással teszik. Szuverenitásukat kiterjesztik, rszáguk részének tekintik a mandátumterületet. Ez elég szrs függést eredményez. Vltak kötelezettségeik is a mandatáriusknak. Biznys területeken meg kellett felelniük biznys kötelezettségeknek. Meg kellett szüntessék pl. a rabszlgaságt. 3 kategóriába srlják a mandátumterületeket: A, B, C kategóriák vannak. Civilizatórikus missziójuk van a mandatárius államknak. Éves jelentéstételi kötelezettségük arra, hgy hgyan vezetik az államt. A Bíróságnál még lesz szó erről. Ez egy elég új rendszer, biznys krlátzáskkal engedi a szuverén főhatalmát kiterjeszteni. Szó nincs arról, hgy őket a függetlenségig kellene elvezetni. Civilizálni kell őket. A mandátumrendszer a gyámsági rendszer váltja majd fel az ENSZ-ben. Nekik cél már a függetlenség! 7. Kisebbségvédelem I. világhábrú végén Versailles-i rendezésnél lyan területcserék vltak, melynél nagyszámú laksság került innen da. Ez skaknak fájt. valamilyen módn gndskdni kellene róluk, ha már váltztatni nem lehet. Ám a wilsni kisebbségvédelmi rendszer nem valósul meg, és nem kerül be az egyességkmányba. 8. Együttműködés más nemzetközi intézményekkel titkárság feladata lett vlna ezt krdinálni. 20 különböző, szűkebb tevékenységű ( szaksíttt ) szerv. technikai jellegű nemzetközi szervezetek irányítását nem tudta végül ellátni a NSZ. Ez egy kudarc. Egy kivétel: az ILO. 11
12 Knklúzió a NSZ nem tudtt eleget tenni annak a feladatnak, amit eredetileg neki szántak. Oka: az I. világhábrú utáni rendezés a győztes hatalmak érdekeit tükröző status qu rögzítése vlt. Ez a fajta rendszer nem vlt alkalmas arra, hgy reagáljn a világban egyébként történő váltzáskra. De a világ váltztt és ők nem tudtak lépést tartani. A NSZ a 30-as évekre gyakrlatilag kiüresedett. Eredménytelen vlt, mert: a kllektív biztnság gyenge vlt lasz-japán-német agresszió Japán: 1931-ben lerhanja Mandzsúriát. NSZ-nek az események után 7 hónappal sikerült kiküldeni egy bizttságt, amikr tt már bábállam vlt. Hazamentek, kimndták, hgy igen, agresszr vlt és ennyi. Anglk és franciák nem akartak belenyúlni a fenti kk miatt. jelentős nagyhatalmak kimaradnak, vagy részben, vagy teljesen (USA, Szvjetunió) Az agresszrk kivnulnak, és részükről a fáklyásmenet. Szervezetek működését nem tudják krdinálni. Bíróság kudarc is meg siker is. Kudarc, mert nem a NSZ alatt jön létre. Eredmények: univerzalizmusra törekvés: világvisznylatban kíván létrejönni plitikaterületek széles körében tevékenykedik biznys területi vitákat sikerül rendezni: Saar-vidék és Szilézia hvatartzása eldől litván-lengyel, blgár-görög, és finn-rsz viták eldőltek képviseleti szervek megkettőződése kllektív biztnság ideája mandátumrendszer nagyszámú technikai szerződés a NSZ égisze alatt, pl. leánykereskedelemről és ópium kereskedelemről. nemzetközi bíróság jggyakrlata megindul ez jelentős előrelépés. utóbbi kettő a nemzetközi jg kdifikációját előmzdítja. II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana Bevezetés A 18. században az alapkérdés az, hgy miért van lyan, hgy gazdag és szegény? nem csak azt kell megnézni, hgy a gazdagság miből származik, hanem ennek társadalmi hatásait, tehát hgy a gazdagság miként vezet gazdasághz Adam Smith keresi, hgy mi a különbség a szegény és a gazdag között ő az első, aki megtalálja, hgy mindenben, ami emberi, az egyetlen közös dlg a munka (az abszlút munka) abszlút munka: ha több munkát fektetek bele, többet fg érni az emberi munka tehát a közös nevező 12
13 Smith szerint minden emberi tevékenység munkával jön létre az absztrakt munkát abszlút ráfrdításként értékeli aki több munkát tesz bele, az jbban jár David Ricard vámtiszt vlt, az Angliába érkező hajófrgalmat vizsgálta Elsősrban az aránykat vizsgálja: miért az jön be ami, és miért az megy ki, ami Pl. miért jön be prtugál br, mikr Angliában is van? Smith elmélete szerint, ha sk munkát frdítnának az angl brra, az is jó lenne. De Ricard szerint ez így nem stimmel, mert az a br akkr is rssz marad szerinte tehát Smith abszlút munkaérték tana semmit sem ér Szerinte a relatív munkaráfrdítás a meghatárzó (kmparatív összehasnlító) a kereslet/kínálat piacnként eltér! így tehát az áruk értéke is eltér! így tehát nem az abszlút a meghatárzó, hanem hgy a relatív ráfrdításkból mi a legmegfelelőbb nekünk! egy társadalmban az összmunkamennyiséget úgy kell elsztani, hgy azt termeljük, amiből a legnagybb hasznunk van (relatíve, tehát egy másik termékhez képest!) de mi van, ha mndjuk Prtugáliában a brt és a psztót is hatéknyabban gyártjuk, mint Angliában? Ha brban skkal jbbak, akkr minden erőfrrással azt kell gyártani, mert akkr még a drága angl psztót is lcsóbban veszik meg, mint ha ők maguk állítanák elő sk lyan termék van, a közjószágk, amelyeket ugyanígy lehet elemezni ki jár jbban, aki sk közjószágt termel? a közjószág lyan termék, aminek a fgyasztásából nem lehet kizárni senkit pl. biztnság, rendőrség, védelem, ktatás, tűzltóság stb. mindenki azns módn részesedik ebből? ha pedig nem azns módn, az igazságs-e? pl. rmák előtt tényleg nyitva vannak az isklák? egy társadalm számára nem semleges kérdés a közjószágk kínálata van, aki többszörösét is ki tudja ennek használni, mint amennyi járna ptyautasság esete akkr is használm, ha már nem is kéne (pl. fehérek lakta részen sűrűbben telepítik a közvilágítást, mint a putri telepen) van, akinek meg ugye nem jut ha van kereslet (pl. közvilágításra), akkr kínálat is kell rá, ekkr már értéke van, ha pedig értéke van, akkr ára is ár: amit a kereslet/kínálat meghatárz. Az érték ettől eltérhet A közjószágnak is így ingadzik az ára, ha valaki nagyn fél sötétben hazamenni, akkr magas árat is hajlandó megadni a közvilágításért (pl. éjjel-nappal a hivatal ajtaját döngeti ez ügyben) A kereslet-kínálat mögött társadalmi csprtk vannak, ez már a plitikai gazdaságtan, vagyis hgy melyik csprt tud több közjószágt kibugázni magának Externáliák esete: ezeket mindenkinek fizetnie kell, a cipésznek is érdeke hgy az adójából hnvédelemre költsenek ezek csak nemzetgazdasági kereteken belül értendők (pl. nem magyar rendőrök járőröznek Szlvákiába, mi meg nem szlvák közvilágítást használunk) az EU-n belül azért vannak átfedések biznys dlgkra egyes államk képtelenek, össze kell fgni, ha tetszik, ha nem a krími hábrú után se a győztesek, se a vesztesek nem akarták elcipelni a hullákat, így alakult meg a Vöröskereszt, aki ezt bepótlta teljesítette a közjószágt 13
14 egy nemzetközi szervezet közjószágt kínál Mire jók a nemzetközi szervezetek lyasmit termelnek, amit a nemzeti tagállamaik képtelenek nemzetközi béke ENSZ nemzetközi biztnság EBESZ, NATO az ENSZ a határzatlansága miatt működik úgy, ahgy A NATO-nak 28 tagállama van. ha a NATO-t támadás éri, az kvázi az egész civilizált világ ellen lenne a délszláv hábrúban Európa tökölődik, aztán jön Clintn és bmbáz Európa képtelen vlt a délszláv térségben megteremteni azt a közjószágt, hgy béke, tökölődött össze-vissza ha kellenek nemzetközi szervezetek, akkr tudnunk kéne, hgy legalább azt termelik-e, amire szükség van! a nemzeti hülyeségnél nagybb hülyeség nincs, belehalk a nemzetemmel együtt, semhgy Indiával közösködjek hva lenne a világ a nemzetközi szervezet lehet glbális vagy nem glbális (közjavakat mindkettő tud adni, de szervezeti frmák szerint eltérőek lehetnek) ide figyelj Fic, tudjuk, hgy utálsz bennünket, de a trutyit légy szíves ne nymjad harmnizáció: meglévő közjószág-szabályaimat harmnizálm egyfrma gyakrlatkat kellene bevezetni rszágnként EU-s nymás kellett ahhz, hgy az sztrákkról kiderüljön, hgy a Rába habzása amiatt van, hgy a kis rhadt cipőgyár engedi bele a csersavat a vízbe, de ezt lyan nehezére esik bevallani, mint a kutya, ami kilencet kölykezett szóval: csikrg az együttműködés meg kell néznünk, melyik rszág tud több közjószágt előállítani nrmális, hgy a 470 ezres laksú Luxemburg ugyanannyi jgt kap, mint a 80 milliós Németrszág? nagybb kutya nagybbat harap A jelenlegi világban nincs szupranacinalizmus az EU-nak sincsenek ehhez jgi eszközei! ki mennyivel járul hzzá pl. az afganisztáni szerepvállaláshz? Az USA 40 ezer fővel, GBR-nek laksságaránysan 10 ezerrel kellene, de jóval kevesebben vannak! Miért? Magyarrszág 600 fővel van tt Ptyautasság: ki fizet és miért? határhaszn/költség számításk gi = bi ci G = haszn, B = állam részesedése a nemzetközi szervezet által generált hasznban, C = állam részesedése a nemzetközi szervezet költségeiben Q = nemzetközi szervezet kibcsátása gi = bi(q) ci (Q) ebből gi maximalizálása 14
15 Dg/dQ = dbi/dq dci/dq = 0 ha a költségek és hasznk aránya nem váltzik, akkr ptimális tevékenység tt, ahl nemzetközi szervezet tevékenységéből az i állam számára származó hasznhányad szrzva a szervezet teljes tagsága határhasznának növekedésével megegyezik a tagsági viszny határköltségével Nemzetközi szervezetekről Nemzetközi Psta Unió, ENSZ: csak ez a két lyan szervezet van, amelynek a világ összes rszága a tagja zártkörű: pl. EU partikuláris (teljes, társult, részleges): ez is lehet az EU Magyarrszág pl. teljes jgú tag a nemzetközi közjószágk termeléséhez is vannak externáliák, pl. nálunk meg kell növelni a katnai költségvetést a NATO-hz Case világít rá arra, hgy bármilyen termelésnek vannak tranzakciós költségei pl. ügyleti költségek nem mindegy, hgy egy nemzetközi szervezet a közjószág termelésébe milyen struktúrával létesül az ENSZ hierarchikus, és a kérdés az, hgy hl történik meg az a döntés, amely közjószág termelés szempntjából fnts, az ENSZ-nél ez a Közgyűlés, de azért nem mindegy hgy a BT mit mnd Fnts, hgy a tagállamk hgyan és miként differenciálódnak. nemzetközi jgilag aznsak, de a tényleges gyakrlatban eltérő a termelési hzzájárulási költségviselésük és hasznmegsztásuk flyamats, mély, strukturáltabb együttműködés más hasznhányadt ígér közjó: pl. az, hgy egységes agrárplitikát határztt el 2002-ben az EU ennek termeléséhez mekkra támgatást kap kétféle szervezet van az alapító tagállamk krmányainak hálójában vergődik, pl. ENSZ: nincs döntési jgköre szervezeti önállóság és hatáskör mutatói: küldöttek szlgálati idejének hssza tapasztalt küldöttek aránya előléptetettek aránya szervezeti idelógia eltérése költségvetési frrásk feletti ellenőrzés képessége és jga szervezeti értékek és nrmák szavazati támgatása meddig tart egy szervezet? tagállamk száma emelkedik nemzeti küldöttségek mérete szervezettel szembeni kihívásk költségvetés növekedése új feltételekhez történő alkalmazkdás alrendszerek terjedése külső stabilitásban váltzás belső struktúra váltzásai 15
16 nemzetközi tisztségviselő szerepe: nemzeti és nemzetközi dialektikája hatásuk a szervezetre államukra autnómiájuk függőségük glbális elit: jelentése? döntéshzatali beflyásuk döntéshzatali módk ligpólium-elméletek (Stackelberg-dupólium) bürkratikus plitikák elmélete krmányzati plitikák beflyáslása transzkrmányzati kalíciók kialakítói lehetnek magatartásváltzást indíthatnak beflyáselszlás a szervezetekben tényezők: C = állam szervezeti képessége, Xc(G +S) = állami hatóságk priritása, A = állami küldöttek személyes hzzájárulása a szervezet beflyáslásáhz, I = egyéni beflyás C = Xc(G + S) + A I = Xa (C D) D = egyéni beflyás szervezeti megszlása hasznsak-e a szervezetek? hatéknyak-e? milyen képviseleti erővel rendelkeznek? az államk mennyire veszik ezt kmlyan? III. Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek története 1867: James Lrimer skót jgtudós használta először a nemzetközi szervezetek kifejezést 19. sz. vége: akadémiai és újságírói körökben meggyökeresedik a nemzetközi szervezet kifejezés ugyancsak ekkr, Németrszágban Walter Schücking publikálja Die Organizatin der Welt c. művét, amit franciára már így frdítanak: L Organisatin Internatinale az USA-ban Paul Reisch használta először a kifejezést 1911-ben egy írásában 20. sz.: az első igazi nemzetközi szervezetnek a Népszövetség tekinthető, ennek egyezségkmányában, a 23. cikkben is szerepel a kifejezés az ENSZ Alapkmányában is szerepel, a preambulumban a II. világhábrú után a köznyelvbe is beszivárg Funkciói eszközfunkció a nemzetközi szervezeteket az államk eszközként használják a saját érdekeik érvényre juttatására ebben az USA a legprfibb, vagy a hideghábrús időszakban az ENSZ BT állandó tagjai is így jártak el fórum vagy aréna 16
17 aktr tipikusan a knferenciadiplmácia tere (a 20. század előtt jellemezte a nagyhatalmakat, összejöttek egy knferenciára, és eldöntötték, hgy hgyan tvább) az adtt szerv plenáris szerve szktt ekként funkcinálni a nemzetközi szervezet képes önálló aktrként funkcinálni, de csak azn területeken és lyan mértékben, amiben a tagállamk megegyeznek közösségi aktrként meg tud nyilvánulni (pl. ENSZ) A nemzetközi intézményeknek két csprtja nemzetközi szervezetek a nemzetközi szervezet az államközi együttműködés azn frmája, amely nemzetközi szerződés révén jön létre, államk között az államk meghatárztt célk megvalósítására hznak létre nemzetközi szervezeteket, és kapcslataik intézményesítésére a nemzetközi szervezetek állandó intézményi struktúrával rendelkeznek, és alapító kiratukból fakadóan nemzetközi jgalanyisággal is bírnak államk hzzák létre, de kivételesen föderáció entitásai (tartmányk, tagállamk, kantnk stb.) is lehetnek nemzetközi szervezetek tagjai, vagy autnóm egységek is általában államközi nemzetközi szervezetekről beszélünk, vagy egész pntsan krmányköziekről knstitucinális elem, hgy nemzetközi szerződéssel jön létre, ez a szerződés határzza meg a szervezet céljait, funkcióját, intézményi struktúráját, az egyes elemek feladat- és hatásköreit és az egymáshz visznyíttt hierarchiáját az alapító kirat már tartalmazza, hgy a tagállamk a szuverenitásuk mekkra részéről mndtak le a nemzetközi szervezet javára a szerződés tükrözi az alapító államk akaratát institucinális elem az intézményi struktúra titkárság: adminisztrációval fglalkzik plenáris szerv: munkájába minden tagállam bekapcslódik (knferenciadiplmácia színhelye) krlátztt létszámú testületek: nem minden tagállam vesz részt, általában tanácsnak hívjuk vagy végrehajtó bizttságnak két módn lehet ide bekerülni: ex ffici (hivatalból) vagy egyfajta választás útján az ENSZ nem állandó tagjai a földrajzi méltánysság elve szerint rekrutálódnak (más területnagyság más képviselőszámt jelent) segédszervek nemzetközi jgalanyiság: származéks és krlátztt (eredeti és teljes jgalanyisággal ugyanis csak az államk rendelkeznek, a nemzetközi szervezeteké azért származéks, mert az eredeti szuverenitással rendelkező államk lemndanak szuverenitásuk egy részéről, ez leszármazik a nemzetközi szervezetek irányába, és azért krlátztt, mert 17
18 csak biznys hatásköröket adnak ár, és csak biznys szervezetekre vnatkzóan) Bernadtte-ügyet meg kell említeni, és az Alapkmány 104-es cikkét is az ENSZ lyan állammal szemben is érvényesítheti a nrmák érvényre juttatását, ami nem tagja az ENSZ-nek (ma ennek egyre kisebb a jelentősége, lévén gyakrlatilag minden állam tagja az ENSZ-nek) nemzetközi rezsimek Steven Krasner: A nemzetközi rezsim elvek, nrmák, szabályk, valamint lyan döntéshzatali flyamatk rendszere, amelyben az egyes aktrk elvárásai közelítenek egymáshz egy adtt kérdést illetően az aktrk szinte kizárólag államk, kivételesen lehetnek multik és NGO-k is A kettő összehasnlítása hasnlóságk: nrmarendszer, ami biznys magatartásmintákat ír elő, kölcsönös elvárásk rendszere különbségek: tevékenységi kör, mert a nemzetközi rezsimek szűkebb tevékenységi körben mzgnak kllektív aktrként skkal inkább a szervezetek tudnak viselkedni (mert van intézményi struktúrájuk székhely, szervek stb. - ami flyamats működést tud biztsítani), rezsimeknél csak idea van, vagy nrmarendszer, ami köré államk csprtsulnak, de ez nem megfgható frmáció egy nemzetközi szervezetbe több rezsim is beágyazódhat pl. az ENSZ több rezsimnek is tthnt ad, pl. beleágyazódik a környezetvédelmi és az emberi jgi rezsim egy rezsim több nemzetközi szervezetbe is beágyazódhat pl. a nukleáris nn-prliferáció beágyazódtt a Nemzetközi Atmenergia Ügynökségbe (NAÜ), és az LSG/NSG-be is (Nukleáris Szállítók Csprtja) a nemzetközi szervezetek támgathatják a nemzetközi rezsimeket és frdítva a szervezetek két módn tudják támgatni: nrmaalktás (pl. az Európa Tanács égisze alatt kdifikálnak egy lyan nemzetközi szerződést, amely pl. az emberi jgi rezsimnek jó) ellenőrzés (nrmák betartásának ellenőrzése, pl. a NAÜ a nn-prliferáció nrmáinak betartatását kíséri figyelemmel) Nemzetközi szervezetek sztályzása krmányköziség szempntjából krmányközi vagy államközi (IGO) államk a tagk alapítás: vagy államk alapítják, vagy más IGO-k hzzák létre, ha egyik sem áll fenn, akkr INGO-ról beszélünk nem krmányzati (INGO) nem államk a tagk két altípusa van az INGO-knak: 18
19 transznacinális ernyőszervezetek: tagszervezetei vannak, amelyek önállóan is működnek, mint nemzetközi szervezet, pl. az Egyházak Világtanácsának tagszervezetei függetlenül is működnek transznacinális szervezetek: ennek két alkategóriája van: prfitrientált transznacinális (pl. Micrsft) nem prfitrientált transznacinális (pl. Greenpeace) tagság és kmpetencia szerint két része van a csprtsításnak, tagság szerint vagy kmpetencia szerint. tagság szerint kétféle szervezet létezik: nyittt vagy zárt. nyittt: ENSZ a legjbb példa, nem krlátzza a bekerülést sem az alapító kiratában fglalt rendelkezésekkel, sem a tevékenységével, univerzális/egyetemes nemzetközi szervezet zárt: vagy az alapító kiratával, vagy tevékenységével/gyakrlatával krlátzza a ptenciális tagk körét (lehetnek gazdasági, kulturális, földrajzi, idelógiai krlátk) reginális: földrajzi szempnt szerint krlátzza a bekerülést, a régiók kntinensként is értelmezhetők, pl. AÁSZ (Amerikai Államk Szervezete), Afrikai Unió, Európa Tanács, EU partikuláris: sajáts funkcióval bír, nem kötődik egy meghatárztt földrajzi régióhz, vagy ha igen, akkr nem ez a legfntsabb attribútuma a szervezetnek, valamiféle közös háttérből, közös érdekből adódóan szrs a kapcslat az államk között, pl. NATO, biznys besrlásk szerint az EU is, Brit Nemzetközösség speciális v. speciálisan zárt: meghatárztt speciális közös érdek tartja össze az államkat, ami lehet nagyn szűk is, akár csak egy-egy termékre kiterjedő pl. OPEC, Duna Bizttság kmpetenciák szerint is kétfajta szervezet van: átfgó és szektrális átfgó: széleskörű tevékenység, több plitikaterülettel fglalkzik egyszerre (ENSZ, EU) szektrális: szűkebb, meghatárztt terület (pl. az ENSZ szaksíttt intézményei WHO, FAO, UNESCO stb.) funkciók szerint: a fő tevékenység a rendező elv, két altípus van prgramszervezetek: fő tevékenysége a nrmaalktás, megalktják azkat a nrmákat, amik a nemzetközi rezsimekre jellemzőek lesznek, pl. NAÜ döntéshzatal szerint: 19
20 jelentős kötelezettségekkel járó nemzetközi szervezet, pl. EU szupranacinális: ENSZ krmányközi: EU, EBESZ kevés kötelezettséggel járó szervezet: pl. EBESZ szupranacináis: EBESZ krmányközi: IWC (Internatinal Whale Cuncil) peratív szervezetek: végrehajtás, ellenőrzés, a nrmák betartatása, pl. IMF döntéshzatal szerint: szigrúan ellenőrző, pl. IMF szupranacinális: OPEC krmányközi: IMF gyengén ellenőrző, pl. UNHCR szupranacinális: ICO (Internatinal Cffee Organizatin) krmányközi: UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztssága) döntéshzatal szerint is csprtsíthatunk, a funkciók szerinti pntkat tvább bntva! a nemzetek felettiség alapján lehet még tvább bntani az EU pillérei: szupranacinális pillér: a döntéshzatal átdelegálva krmányközi pillér: külügy, belügy, igazságügy Tagságk fajtái teljes jgú tagság: általában szuverén és független államk, de lehetnek kivételek, pl. amikr az ENSZ megalakulásánál teljes jgú tagként vettek fel két szvjet tagköztársaságt, Fehérrszrszágt és Ukrajnát miért? mert lyan skat szenvedtek valójában azért, mert a Szvjetunió ragaszkdtt hzzá, hgy minél több támgató szava legyen az ENSZ-ben mi az ENSZ-be való bekerülés feltétele? az Alapkmányban fglalt jgk és kötelezettségek teljesítése legyen békeszerető állam társult tagság: akkr alkalmazzák, ha az adtt állam nem felel meg a teljes jgú tagság követelményeinek, mégis a nemzetközi szervezet szeretné valamilyen szinten bevnni ezt az államt / entitást a plenáris szervek munkájában részt vehetnek, de szavazati jguk nincs a krlátztt létszámú szervekbe nem kerülhetnek be ez a kategória a vlt gyarmatbirdalmak tagja számára készült La francphnie: tagja Ghána, ez azért érdekes, mert Ghánának nem, de az összes vele szmszéds államnak köze van Franciarszághz; szóval felvették Ghánát, ne maradjn ki Ciprus is tag, pusztán azért, mert a laksság 12%-a beszél franciául részleges tagság: az adtt állam valamely nemzetközi szervezetben, annak valamilyen szervében teljes jgú tagként viselkedik, de magának a szervezetnek nem tagja, és a többi szerv munkájába sem kapcslódik be, pl. Magyarrszág ben lett ENSZ-tag, de már előtte is részt vett az Európai Gazdasági Bizttság munkájában 20
A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon
A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,
RészletesebbenHALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA
HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:...
RészletesebbenA Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata
A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat
RészletesebbenZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL
TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.
Részletesebben30. A hidegháború. Előzmény:
30. A hideghábrú Előzmény: II. világhábrú (1939-1945) szövetséges hatalmak tengelyhatalmak A világhábrú alatt az Egyesült Államk (USA) és a Szvjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges
RészletesebbenP E D A G Ó G I A I P R O G R A M
P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző
RészletesebbenIV. rész. Az élettársi kapcsolat
IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált
RészletesebbenL E V E G Ő M U N K A C S O P O R T
L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth
RészletesebbenA nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere
Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi
RészletesebbenA HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt
RészletesebbenA KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az
RészletesebbenEtikai Kódex Dometic Csoport
Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős
RészletesebbenSoproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
Sprni Német Nemzetiségi Általáns Iskla Deutsche Natinalitätenschule Ödenburg SOPRON Szervezetiés Működési Szabályzat SZMSZ 2009. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉSE 1.1. Általáns rendelkezések,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,
Részletesebben2006. március, - Solymár, Waldorf képzés. GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről
GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről Mint tudjuk, Rudlf Steiner a társadalm fejlődésével kapcslats minden reményét a Waldrf mzgalmba helyezte és úgy gndlta, hgy egyetlen
RészletesebbenMakroökonómia 1.előadás Bevezetés és alapfogalmak, a makrogazdasági körforgás 2011.02.07.
Makröknómia 1.előadás Bevezetés és alapfgalmak, a makrgazdasági körfrgás 2011.02.07. előadó: Hnvári Jáns Minden tantárggyal kapcslats infrmáció: cspace.bgf.hu A hallgatók bejelentkezése (cspace): felhasználói
RészletesebbenNők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.
Nők szlgálata A nők szlgálatának a kérdése az elmúlt évtizedekben sk vitára adtt kt. Egyes közösségekben egyáltalán nem engedik a nők szlgálatát, míg más közösségekben, főleg a XX. század női egyenjgúsági
RészletesebbenALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések
ALAPSZABÁLY Általáns Rendelkezések AZ EGYESÜLET NEVE: Pestszentimrei Nagycsaláds Egyesület AZ EGYESÜLET RÖVID NEVE: PNE. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: Budapest XVIII. Kerület, Slymász u. 3 AZ EGYESÜLET LEVELEZÉSI
RészletesebbenLUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5
RészletesebbenAPÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013.
APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K A házirend célja, feladata, hatálya, nyilvánssága 3 Az iskla elvárt viselkedési szabályai 5 A tanulók jgai 6 A tanulók
RészletesebbenFELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.
Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely
RészletesebbenVelem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója
E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési
Részletesebben3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma
Részletesebben10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS
10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés
RészletesebbenA felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.
1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti
RészletesebbenA Szociális Műhely ajánlásai
A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,
RészletesebbenECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ECSEGFALVI ÓVODA 5515 Ecsegfalva, Árpád utca 8. Telefn: 06-66/487-326 E-mail: vda@ecsegfalva.hu ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készült: 2013. július 3. 1 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 Általáns
Részletesebben1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe
és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális
RészletesebbenJelen módosításra az Alapító a 3. számú végzésre tekintettel az 1999. december 3 -án hozott közgyűlési határozata alapján került sor.
Készítette: dr. Trnyai Magdlna ügyvéd Amely a Magyar Bőrgyógyászk "Fekete Zltán" Alapítványa 1991. február 28-án létrehztt és 1998. május 29-én módsíttt egységes szerkezetű Alapító Okiratára vnatkzik,
RészletesebbenE napló tulajdonosa. Mottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!
E napló tulajdnsa Mttóm erre az évre: Ezt kell rólam tudni Nevem: Lakcímem: Telefnszámm: _ E mail címem: 2016 ban leszek éves. Kedvenc színem a. Kedvenc könyvem:. Kedvenc filmem:. Kedvenc színésze(i)m:.
RészletesebbenA PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI
A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A klasszikus értelemben vett médián kívül száms eszköz szlgálja az üzenetek célba juttatását. Az infrmáció-, és tudásalapú társadalm megváltztatja az infrmáció áramlás
RészletesebbenFOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány
FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,
RészletesebbenIPR TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.3.2. Játék. Óvodai nevelésünk feladatai. Egészséges életmód alakítása
1 Fenntartó Óvdai nevelésünk feladatai IPR TÁMOP 3.1.4. Fenntartó Mzgás, Mzgáss játékk A tevékenységekben megvalósuló tanulás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc TÁMOP 3.3.2. Rajzlás, festés, mintázás,
RészletesebbenPályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia
Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats
RészletesebbenPrototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés
Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a
RészletesebbenFelhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosítószámú Tehetséghidak Program
Felhívás Csprts tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsítószámú című kiemelt prjekt keretében A Tehetséghidak Prjektirda a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsító számú 1
RészletesebbenBevezetés. 1.) Bemutatkozás
2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára
RészletesebbenEurópai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:
02.26. Európai mdellek 4 fő mdell: - Kntinentális, német-francia mdell - Liberális, anglszász mdell - Mediterrán, déli mdell - Skandináv mdell Kntinentális mdell - Nagyvnalú ellátás - Szigrú munkajgi szabályk
RészletesebbenA Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadok alapszabálya
A Szlvákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadk alapszabálya I. cikkely A Szövetség neve, szimbóluma, pecsétje és hatásköre A Szövetség neve: Szlvákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési
RészletesebbenAz Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése
Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának
RészletesebbenCsapata erősítésére keres gyakornokot a Kultúra.hu. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal a takacs.erzsbet@kortarsmedia.hu címre várjuk.
Csapata erősítésére keres gyakrnkt a Kultúra.hu Téged keresünk, ha életed az újságírás, ha kultúrafgyasztó vagy miközben pedig tárlatról tárlatra jársz, és kedvenc íród könyveit keresed a plcn, a kultúra
Részletesebben5CG. számú előterjesztés
Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi
RészletesebbenMEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI MUNKÁK ELLÁTÁSÁRA, amely létrejött. Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
A SZERZŐDÉS SZÁMA: MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS NAGYATÁD SZENNYVÍZTELEPÉNEK FEJLESZTÉSE ELNEVEZÉSŰ KEOP-1.2.0/09-11-2011-0038 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTTEL KAPCSOLATOS MÉRNÖKI
RészletesebbenKözlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)
Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális
RészletesebbenVarga Gyula Észak-Alföldi Regionális Folklórszövetség
A Varga Gyula Észak-Alföldi Reginális Flklórszövetség ALAPSZABÁLYA Debrecen 2005. július 11. ALAPSZABÁLY Az alapító tagk a Hajdú-Bihar Megyei Néptáncszövetség Alapszabályának módsításáról döntöttek, így
RészletesebbenNormatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal
/2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza
Részletesebben620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása
620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.
RészletesebbenIszlám-közel-kelet tanulmányok
Iszlám-Közel-Kelet tanulmányk BCE-TK nemzetközi tanulmányk (BA) II. évflyam 2008/2009, tavasz Tartalm Kurzusinfrmációk 1. Bevezetés a Közel-Kelet és Észak-Afrika tanulmányzásába 2. A közel-keleti és észak-afrikai
RészletesebbenNYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN
Misklci Egyetem Bölcsészettudmányi Kar Magyar Nyelvtudmányi Intézeti Tanszék NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN SZAKDOLGOZAT MAGYAR ALAPSZAK (BA) Készítette: Herbák Andrea magyar nyelv
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL
SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI
Részletesebben21.SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
21.SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Misklc, 2012. december 1. Nagy Varga Dezsőné igazgató Diákönkrmányzat Szervezeti és Működési Szabályzat 2. ldal Tartalm I.
RészletesebbenJELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212.
JELENTÉS az önkrmányzatk 1993. évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól 1994. július 212. Állami Számvevőszék V-1006-52/1994. Témaszám: 221 Jelentés
RészletesebbenA nem finanszírozott szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni?
A nem finanszírztt szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni? A nem finanszírztt egészségügyi szlgáltató nem is kérhet vizitdíjat, kórházi napidíjat az általa nyújttt ellátáskért, mivel ezekért a
RészletesebbenINFORMATIKAI STRATÉGIA
EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez
RészletesebbenNYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)
NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizttsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.,
RészletesebbenA Biblia Szövetség alapszabálya
A Biblia Szövetség alapszabálya I. Bevezető rész 1.. Az alapítók az egyesület céljának elérése végett azkat a keresztyén hitre juttt egyháztagkat kívánják a szervezetbe összefgni, - akik készek munkálni
Részletesebben"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."
MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen
RészletesebbenA HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre
A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában
RészletesebbenEsztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája
Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenTANTÁRGYI ADATLAP I. A TANTÁRGY ADATAI
TANTÁRGYI ADATLAP I. A TANTÁRGY ADATAI 1. A tantárgy kódja: 4VG32NAK07B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi szervezetek 3. A tantárgy neve (angolul): International organisations (and institutions)
RészletesebbenTantárgy adatlap Nemzetközi szervezetek
A tantárgy kódja: 4VG32NAK07B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): International Organizations A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 4/0 Kreditérték: 5 A
RészletesebbenA Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.
Miért kell csökkenteni a minisztériumk kiadásait? A takaréksságt az állam magán kezdi. Nincs még egy krmány, amely ilyen kmly megszrítást hajttt vlna végre a plitikán és az államn, mint a másdik Gyurcsány-krmány.
RészletesebbenÜi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232
Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd
RészletesebbenEURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív
Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzata
Szügyi Dániel Refrmátus Általáns Iskla Szervezeti és Működési Szabályzata Akinek skat adtak attól skat kívánnak és akire skat bíztak attól többet kérnek számn. /Lukács 12,48/ Dévaványa, 2013. Tartalmjegyzék
RészletesebbenI. Adatok, adatgyűjtés
I. Adatk, adatgyűjtés Adatgyűjtés adatk minőségének értékelése. Gazdasági adatkról lesz szó! Adat: rögzített ismeret. Számszerű adatkkal fgunk fglalkzni. Általában az adatk nem teljes körűek (kmplettek).
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék
RészletesebbenEtikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény
A erkölcsi szabály és nrmagyűjtemény PROFORM Kft. 2012 évi kiadás Jelen dkumentum érvényessége kiterjed a PROFORM Kft. által végzett Kereskedelmi, tervezési, fejlesztési, értékesítési illetve ezekkel összefüggő
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 2. (OR. en) 10824/1/19 REV 1 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00,
RészletesebbenA Mobile2020 projekt magyarországi munkacsoportjának ajánlásai. Mezei Csaba
A Mbile2020 prjekt magyarrszági munkacsprtjának ajánlásai Mezei Csaba 11.11.2013. Baltic Envirnmental Frum Deutschland e. V. Osterstraße 58 20259 Hamb urg Germany www.mbile2020.eu Part -financed by the
RészletesebbenNyilvános konzultáció a as időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia felülvizsgálatáról
Nyilváns knzultáció a 2010 2020-as időszakra szóló európai fgyatéksságügyi stratégia felülvizsgálatáról Az Európai Unióban 80 millióra tehető azknak a plgárknak a száma, akik valamilyen fgyatékssággal
RészletesebbenMélyhúzás lemezanyagai és minősítési módszereik. Oktatási segédlet.
ÓBUDAI EGYETEM Bánki Dnát Gépész és Biztnságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudmányi- és Gyártástechnlógiai Intézet Mélyhúzás lemezanyagai és minősítési módszereik Oktatási segédlet. Összeállíttta: dr. Hrváth
RészletesebbenKutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április
Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest
RészletesebbenNagy Frigyes Kant Alapítás: 1734 Hannver állam területe brit-alsószász persználunió Hatalmas anyagi ráfrdítás Oktatási privilégiumk, állami támgatással (ösztöndíjak) Tantárgyak Kutatás (Göttingeni Királyi
RészletesebbenTANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.
Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,
RészletesebbenMAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ
MAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ A Magna erélyesen, de tisztességesen versenyzik, és támgatja a szabad és becsületes
RészletesebbenTartalom. I. BEVEZETÉS... 4 1. Jövőkép... 4 2. Iskolánk küldetése... 5
Tartalm I. BEVEZETÉS... 4 1. Jövőkép... 4 2. Isklánk küldetése... 5 II. NEVELÉSI PROGRAM... 6 1. Az iskla bemutatása... 6 1.1. Az iskla története... 6 1.2. Az épület főbb jellemzői adttságk... 6 1.3. A
RészletesebbenKözlekedési Tagozat. A Tagozat együttműködést kezdeményező megkereséssel fordult a Közlekedéstudományi Egyesület felé. A megkeresésre pozitív válasz
Közlekedési Tagzat A Közlekedési Tagzat 2002. március havi küldöttgyűlésén megújíttta a Tagzat Elnökségének és Minősítő Bizttságának összetételét. Az újjáválaszttt, illetve új tagkból álló elnökség éves
RészletesebbenA magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek.
TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! A 2016 évben hatálys adó-jgszabálykat bemutató Hírlevelünk beköszöntőjében mit is írhatnánk mást: Új év, új szabálykkal..., de Új kezdet is, új esélyekkel A Bergmann
RészletesebbenAz állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése
Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárlók építése Vidékfejlesztési Prgram KÓDSZÁM VP-5-4.1.1.6-15 A vissza nem térítendő tőketámgatás célja,
RészletesebbenA Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskola panaszkezelési szabályzata
A Lippói Gárdnyi Géza Általáns Iskla panaszkezelési szabályzata A Lippói Gárdnyi Géza Általáns Iskla Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete Panaszkezelési rend a Lippói Gárdnyi Géza Általáns
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szent András Katolikus Általános Iskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szent András Katlikus Általáns Iskla Jóváhagyta:,. év. hónap. nap. fenntartó Szent András Katlikus Általáns Iskla Tartalm 1. Bevezető... 5 1.1. Jgszabályi háttér... 5
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja
MATEMATIKA C. évflyam 5. mdul Ismétlés a tudás anyja Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C. évflyam 5. mdul: Ismétlés a tudás anyja Tanári útmutató A mdul célja Időkeret Ajánltt krsztály Mdulkapcslódási
RészletesebbenIFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Paradigmaváltás a logisztikában. Dömötörfi Ákos
IFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Műszaki Tudmányi Dktri Iskla H 9026 Győr, Egyetem tér 1. (Tel:+36-96-503-490;
RészletesebbenA látogató a következő e-mail címen jelentheti be az általa észlelt hibát vagy mulasztást: cevaphylaxia@ceva.com
I Jgnyilatkzat a www.enkedvencem.hu hnlapra vnatkzóan A hnlap (a tvábbiakban: Hnlap) tulajdnsa a Ceva-Phylaxia Zrt. (a tvábbiakban Ceva ) 1107 Budapest, Szállás u. 5. Tel: +36-1-262-9505 Fax: +36-1-261-8144
RészletesebbenKÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE
EASTINFO SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. AZ ÖN PARTNERE KÍNÁBAN KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE KIFIZETETT ÁRU MINŐSÉGHIBA MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSA ESETTANULMÁNY 2006/01 Budapesti Irda: Budapest H-1146
RészletesebbenSZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Az Oktatási Hivatal (székhely: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., adószám: 15329729-2-41, államháztartási nyilvántartási száma: 229726, értesítési cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14., képviseli: Dr. Maruzsa
RészletesebbenA Dózsa György Általános Iskola
Jót s jól. Ebben áll a nagy titk (Kazinczy Ferenc: A nagy titk) A Dózsa György Általáns Iskla Minőségfejlesztési prgramja Eisenbeck István igazgató Veszprém, 2007. március 30. 1 TARTALOMJEGYZÉK (Olvasó
RészletesebbenPEDAGÓGIA PROGRAM. Hatályos: 2015. december 1-jétől* * Az intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai programja helyébe lép.
PEDAGÓGIA PROGRAM Hatálys: 2015. december 1-jétől* * Az intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai prgramja helyébe lép. Kiskőrösi Petőfi Sándr Evangélikus Óvda, Általáns Iskla, Gimnázium
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. október 15-i rendkívüli ülésére
Elıterjesztés Lajsmizse Várs Önkrmányzata Képviselı-testületének 2012. któber 15-i rendkívüli ülésére 4. Tárgy: A Meserét Lajsmizsei Napközi Otthns Óvda és Bölcsıde Szervezeti és Mőködési Szabályzata módsításának
RészletesebbenRÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS
munkaerő-tbrzáshz kapcslódó adatkezelésről 1. Ki kicsda a jelen Adatvédelmi Szabályzatban? Mi, azaz az AmRest Kft. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6. 3. trny 2. emelet) Ön, azaz az a természetes
RészletesebbenVerőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. december 11- i rendes ülésére
Verőce Község Plgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.verce.hu - Email: plghiv@verce.hu Verőce Község Önkrmányzat Plgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület
RészletesebbenKommunikálható információk összefoglalója, az etanácsadók részére
Kmmunikálható infrmációk összefglalója, az etanácsadók részére - A TÁMOP 2.1.2 Idegen nyelvi és infrmatikai kmpetenciák fejlesztése kiemelt prjekt célja, a felnőtt magyar laksság tanulási hajlandóságának
RészletesebbenOlimpiai Rögbi Nemzetközi versenyeztetési terv
Olimpiai Rögbi Nemzetközi versenyeztetési terv Tisztelt Elnökség! Kérem engedjék meg, hgy röviden vázljam elképzelésemet a Magyar Nemzeti Olimpiai rögbi válgatttak nemzetközi felkészítésével és a versenyeztetéssel
RészletesebbenA duális felsőfokú képzés alapelvei
A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétıl
Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú
Részletesebben