BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Átírás

1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam Közreműködtek: Kvács Imre Budapest,

2 Tartalm Kurzusinfrmációk...6 I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története... 6 A Népszövetség...6 A kezdetek...6 Hgy épül fel a NSZ?...7 Intézményrendszer...8 A Népszövetség tevékenységi területei...9 Knklúzió...12 II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana...12 Bevezetés...12 Mire jók a nemzetközi szervezetek...14 Ptyautasság: ki fizet és miért?...14 Nemzetközi szervezetekről...15 III. Nemzetközi szervezetek...16 A nemzetközi szervezetek története...16 Funkciói...16 A nemzetközi intézményeknek két csprtja...17 A kettő összehasnlítása...18 Nemzetközi szervezetek sztályzása...18 Tagságk fajtái...20 IV. Nemzetközi szervezetek elméletei...21 Realista iskla...21 Idealista iskla...21 Kritikai isklák...22 V. A Nemzetközi Valutaalap...22 VI. Nemzetközi Bíráskdás

3 A Nemzetközi Bíróság...27 Felvezetés...27 Nemzetközi Bíróság...28 Jgfrrásk, melyekből az ICJ táplálkzik...28 Összetétel...28 Belső szervezet...29 Tevékenység...29 ICJ tevékenységének szakaszlása...31 Értékelés...33 Nemzetközi büntetőbíróságk...33 Felvezetés...33 Az ICTY...34 ICTR Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék...36 Az ICTR és az ICTY közös értékelése...38 Hibrid bíróságk...41 VII. A Világbank...41 Mit csinál a Világban?...42 IDA...42 IFC...43 MIGA...43 ICSID...43 Millenium Develpement Gals (MDG s)...43 VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete...46 Az ENSZ gazdasági szervei...46 Az ENSZ-ről általában...47 Szervezeti felépítés...48 A Közgyűlés

4 A Biztnsági Tanács...49 Az ENSZ szaksíttt szervei...52 ILO (Internatinal Labur Organizatin)...52 FAO (Fd and Agriculture Organizatin)...52 UNICEF...53 UNRA...54 UNESCO...54 IX. Az Állandó Büntetőbíróság...55 ICC jellemzői...55 Intézmény-rendszer...56 Az ICC és az ENSZ visznya...57 Az ICC és az USA viszny...57 X. A humanitárius intervenció...58 Definíció helyett bjektív kritériumk...59 Értékelése, jgi prblémák...60 XI. Kszvói esettanulmány (humanitárius intervenció)...61 Értékelés...62 Milyen prblémák vltak még ezzel az intervencióval?...62 XII. Békefenntartás...63 Az első generációs békefenntartás általáns jellemzői...64 Másdik generáció (1988-)...64 XIII. Reginalizmus...66 Reginalizmus első hulláma...67 Reginalizmus másdik hulláma (az új reginalizmus)...67 Az Európa Tanács...67 Tagfelvétel az ET-ben...68 Az ET célja és feladatai

5 Tevékenységének eredménye...69 Intézményrendszer...69 XIV. GATT...69 Előzmények...69 A GATT...71 Magyarrszág...75 XV. Az Európai Unió...75 A hárm létező hatalmi ág visznya...76 Refrmk...76 Lisszabni szerződés...77 Kizárólags és megszttt jgkörök...78 Az EU kizárólags hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módn nem dönthet) Megszttt hatáskörök...78 A Tanács...78 XVI. A NATO...79 XVII. EBESZ (35 állam)...81 XVIII. Hgyan néz ki a glbális irányítás 2050-ben?...81 Realista felfgás...82 Liberális...83 Kritikai...84 Marxista...84 Feminista...85 Vizsgával kapcslats kérdések

6 Kurzusinfrmációk Oktatók: Kemenszky Ágnes és Blahó András Óra ideje, helye: kedd, 13:10-16:10, C V-VI. Vizsga: írásbeli, 10 kérdés van általában, 60%-tól elégséges. Tankönyv: Blahó András és Prandler Árpád [2005]: Nemzetközi szervezetek és intézmények, AULA Tananyag: tankönyv, előadásk anyaga, és ami még a tantárgyi adatlapn szerepel. Évközi követelmény: 9. héten zh megírása. I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története A Népszövetség (általában van belőle kérdés, főleg a sikereket és kudarckat kérdezik) A kezdetek Az a törekvés, hgy legyen ilyen szervezet, határzttan jelen van. XX. sz. elején pacifizmus van, ami az I. világhábrú kitörésekr skkal több embert érint meg, mint addig. Egy ilyen típusú szervezet ötlete eleinte magánszemélyektől jön. Mzgalmak, egyesületek jönnek létre, tehát az első jelek ezek. Van törekvés a világbékét garantáló nemzetközi szervezet létrehzására. Hárm példa USA: T. Rsevelt 1906-ban Béke Nbel-díjat kap ezért. Felveti a gndlatt, hgy létre kellene hzni egy békeligát. Két feladata lenne: egymás közötti békét garantálja (viták békés rendezése, stb.) illetve alkalmas lenne arra, hgy megakadályzzák, hgy a nem tagk kirbbantsanak egy fegyveres knfliktust. Cél, hgy ne lehessenek agresszrk. Franciarszág: Lén Burgis létrehzza a Pur la Sciété des Natins nevű szervezetet ban Béke Nbel-díjat kap ő is. GBR: 1915 májusában, Lndnban létrejön a League f Natins Sciety USA, Philadelphia: League t Enfrce Peace (Nem ez az úttörő) 1916-ban itt tűnik fel Wdrw Wilsn. Akkri pápa is támgatja ezeket az irányzatkat (XV. Benedek) Megtapasztalják a világhábrú brzalmait, erg receptívebbek lesznek az emberek és a szervezetek. Lén Burgis például lbbizik mindenhl a hábrú ellen. Egyre többen állnak mellé. Létrehzás körülményei: I. világhábrú ideje, államkat két érdek mzgatja: egyrészt az, hgy mindenki a maximális nyereséget realizálja (azaz nyerni akarnak), másrészt azt akarják, hgy a hábrút hagyják végre abba. El kell gndlkzni azn, milyen lesz a béke, mi lesz utána. Két prblémába ütköznek: 6

7 1. Szuverenitás kérdése: Ha létre akarnak hzni egy nemzetközi szervet, akkr a tagállamknak a szuverenitásuk egy részéről le kell mndaniuk. A hábrúban marha nehezen megy ez, mindenki önérdekkövető, kisebb a kperációs készség. Rá kell venni az államkat. 2. Nagyhatalmak érdekérvényesítése: előtt évszázadkig az van, hgy a hábrú végén a békeszerződés és a rendszer mindig a nagyhatalmak szempntjai szerint jön létre. A nagyhatalmak mndják meg mi lesz. Ez két módn érvényesül: A győztes nagyhatalmak a legfőbb döntéshzó testületben teljes jgú tagságt akarnak, hgy biztsítsák érdekeik érvényesítését. Bevezetésre kerül a vétójg intézménye (Ez az egyik kedvenc vizsgakérdés az ENSZ esetében), ami garantálja, hgy ne szülessenek kedvezőtlen döntések a nagyhatalmak számára. hsszú tárgyalásflyamat kezdődik meg. Vége: Le kell mndani valamiről. De kinek és miről? Franciarszág: ők általában ragaszkdnak a szuverenitásukhz és néha eljátszadznak a közös haderő gndlatával. Mst is azt mndják, hgy ez kell. De végül lemndanak róla. A többi nagyhatalmnak ez sk. GBR: egy a lényeg nekik, hgy a kntinentális erőegyensúly fenntartása fölötti őrködésben jelentős szerepet játsszanak. El kell fgadnia, hgy nem egyedül van már, legfőképpen az USA-val kell majd sztznia. USA ekkr lép ki az európai színpadra. Olaszrszág, Japán: nem tartzhatnak a legnagybbakhz. NSZ struktúrája úgy lesz kialakítva, hgy ők nem kerülhetnek be a nagyhatalmak közé. USA nagyn lényeges, úttörők abban, hgy létrejöjjön egyáltalán a NSZ. Végig tt vannak a tárgyaláskkr, de végül a végén visszalépnek. Az USA nem lesz tagja a Népszövetségnek! Ez lesz a legnagybb gyengesége a szervezetnek. Wilsn személyes tragédiája a kisebbségvédelem. (Nem kerülnek be a rendelkezései az alapszerződésbe, ezért nem írja alá.) április 28-án megalakul a NSZ, azaz ekkr fgadják el a genfi székhelyű Nemzetek Szövetségének Egyességkmányát. 26 cikk és 2 függelék, melyek önálló nemzetközi szerződésnek minősülnek. Hgy épül fel a NSZ? Alapító tagk: A versailles-i békeszerződések aláírói: 27 állam A Brit Birdalm dmíniumai: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika A félgyarmati státuszban lévő India 13 semleges rszág Nem tagk: a vesztesek, és Szvjet-Orszrszág sem. Összesen 43 alapító tag van. Ez azért tűnik lyan kevés számnak, mert nincs annyi állam még összesen a világn. Ez az első univerzális nemzetközi szervezet: a világ államainak nagy részét érinti. Mindenképp univerzalizmusra törekszik, igyekszik lefedni a világt. A csúcs az 1934 ősze és 1935 szeptembere közötti 59 tag. 7

8 USA nem tag ban a republikánusk győznek, nem ratifikálhatja az elnök az egyességkmányt. Van némi fluktuáció a szervezeten belül: be lehet lépni, ki lehet lépni, és ki is lehet zárni. A vesztes államkat fkzatsan, de lassan elkezdték beépíteni. Magyarrszágt 1922-ben, Németrszágt 1926-ban veszik fel, a Szvjetunió ben lép be. A 30-as években elkezdődnek a kilépések: 1933-ban Németrszág és Japán, 1937-ben Olaszrszág, 1939-ben Magyarrszág. Új szankció a kizárás, amit egy esetben alkalmaznak: 1939-ben a Szvjetunióval szemben, a Finnrszággal szembeni agresszió miatt. Intézményrendszer Nagy eredmény: képviseleti szervek megkettőződése. Két fő képviseleti szerv van, egyikben minden tagállam tt van, a másik pedig egy krlátztt létszámú testület. Az első a közgyűlés (vagy parlament), a másdik valamilyen tanács, vagy simán csak tanács. Létrejönnek a nemzetközi szervezetekre jellemző klasszikus szervek. A későbbi krkban minta lesz. Főszervek: 3 tipikus szerv van. közgyűlés, tanács, titkárság plusz kettő másik szerv, ami a NSZ-től független: a két függelék hzza létre ezt a kettőt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), és Az Állandó Nemzetközi Bíróság (Hágában van székhelye) 1. Közgyűlés: az a testület, ahl valamennyi tagállam jelen van, a munkában részt vesznek mind. egyhangúság a szavazás módja. Az államk nem blkklnak, inkább tartózkdnak, ha valamit annyira nem akarnak, de annyira nem is rssz. Ez bevett gyakrlat lesz. A KGY feladata: új tagk felvételéről való döntés, költségvetés elfgadása (ez 2,5 és 7 millió dllár között mzgtt évente) Feladata még, hgy a tanácsi nem állandó tagkat megválassza Miben pinír? A közgyűlés felkéri a főtitkárt, hgy éves jelentéseket készítsen. Az általáns vita a közgyűlés előtt zajlik. Évente össze szktt ülni (egy évben egyszer!) és ez az ülés egy hónapig tarttt kb. Itt alakult ki az általáns vita, az államk közjgi méltósága gyakrlatilag bármiről elmndhatja a véleményét. azelőtt erre inkább a nagyhatalmaknak vlt csak lehetőségük. Ez mst világfórum, az államk szuverén egyenlőségének elve alapján. itt kezdődik el az a gyakrlat, hgy a közgyűléshez állandóan működő bizttságk (6 bizttság) kapcslódnak. Ellentétben a KGY-el, bizttságkban többségi szavazás vlt. a bizttság határzatait a közgyűlésnek is el kell fgadnia, egyhangúan. 2. Tanács Évente négy ülésszak flyamatsabb működés. krlátztt létszámú testület, nem minden állam tagja két féle módn lehet bekerülni ex ffici: hivatalból. Ez esetben állandóan tt lesz, nem fg kikerülni, stb. 8

9 választás: tagk váltják egymást, biznys időre, biznys elvek mentén. (amit majd az ENSZ-nél megtanulunk) Ez rtációs alapn biztsítja a részvételt. A különböző tagkat állandó és nem állandó tagknak hívjuk. Az állandó tagk száma 5 vlt: GBR, Franciarszág, Olaszrszág, Japán. (itt azért elismerték őket, máshl nem annyira) az ötödik az USA lett vlna, de a kész szerződést nem ratifikálták ugye. 4 nem állandó tagt terveztek, később megnövekedett ez a szám, maximum 11-re. Legnagybb létszám összesen 15 vlt a tanácsban. Az állandó tagk köre bővül: mikr Németrszágt felveszik, akkr állandó tag lesz, 1926-tól, A Szvjetunió (1934-től) szintén. Kísérleteznek a fél-állandó tagkkal, de erről nem beszélünk. Feladatai: a legfőbb döntéshzó szerv. Feladata a nemzetközi béke és biztnság védelme érdekében fellépni. A népszövetségi rendszer fnts eleme hgy a tagk közti vitákat békésen rendezzék. erre vagy felkérnek egy választtt bíróságt vagy a Tanácst tehát ha őt választják, akkr dönt is szankciók: katnai szankciót kizárólag a Tanács javaslhattt. Feladatuk a szankciók betartásának ellenőrzése mandátumk felügyelete is a tanács feladata. leszerelési tervek elkészítése is, mely esetben szintén egyhangúan történik a szavazás, a szuverén egyenlőség miatt. 3. Titkárság azért nem beszélünk róla skat, mert az egyességkmány se mnd skat, elég szűkszavú. feladatkörének a kialakítása a főtitkárk személyétől függ általában, Sir Eric Drummnd vlt az első főtitkár, ő alakítja ki a tikárság prfilját ig tölti be psztját. Következő két főtitkár kevéssé karakteres, ekkr már a kivnulásk időszaka van. Feladata még, hgy a NSZ létrehzásának egyik fő célját teljesítse: a népszövetségi rendszerhez csatlakzó kb. 20 egyéb szervezet munkáját krdinálja. 4. Állandó Nemzetközi Bíróság 1922 és 1940 között működik. független, de tiszteletbeli főszerv. A Népszövetség tevékenységi területei 1. Területi épség és függetlenség, a hábrú indítás jga NSZ 10. cikke arról szól, hgy a NSZ tiszteltben tartja és megvédi a tagállamk területi épségét. Kicsit lyan, mintha kllektív védelemről beszélnénk. Ezt mindig elő lehetett húzni. Meg kell őrizni azt az állaptt, amit a béke létrehztt. Ezek után nem lehet jönni a területi revízióval! 9

10 Kllektív védelemhez való hasnlatssága: gyenge kllektív védelem valósul meg. Szuverenitásukat nem akarták a tagállamk ennél jbban beáldzni. 11. cikk: jgt ad a tagknak arra, hgy felhívják a KGY vagy a Tanács figyelmét minden lyan körülményre, amely azzal fenyeget, hgy megbmlasztja a nemzetközi békét és biztnságt. A NSZ kötelessége, hgy minden intézkedést megtegyen ilyenkr. Vitákat választtt bíróság vagy a Tanács segítségével kell rendezni. Hábrúindítás: A NSZ-től azt várták el, hgy megakadályzza a hábrút. Az lett vlna szép, ha a NSZ Alapkmánya kimndja ennek tilalmát. Ez mégis fennmarad! Biznys tilalmakkal (Briand-Kellg paktum kérdőjelezi majd meg ezt a jgt) nem indíthattt hábrút az az állam, mely sérelmet szenvedett ugyan, de választtt bíróság vagy a tanács elé vitték az ügyet, megszületett a döntés és azt az agresszr elfgadta. Létezik egy 3 hónaps hábrúindítási mratórium, ha nem elégedett a sértett. 2. kényszerítő intézkedések 16. cikk fglalkzik vele. hármféle szankció létezik. gazdasági jgi katnai szankciók alkalmazására egyetlen alkalmmal kerül sr: az Etiópia elleni lasz agresszió miatt. Az 1928-as szerződés garantálta beflyásukat. Ezt szegi meg Olaszrszág, mikr magánakciókat kezdeményez ben rbban ki a fegyveres knfliktus. Etiópia is részes állam, NSZ-hez frdul, hgy ítéljék el Olaszrszágt. Mustárgázt is alkalmaztak történészek szerint teljesen feleslegesen. A NSZ szankciókat vezet be, gazdasági jellegűeket zömmel. De a gazdasági embargó nem terjed ki a kőlajra. Olaszrszág tvábbra is használhatja a Szuezicsatrnát. Diplmáciai szankciók nincsenek, végül 1936-ban fel is függesztenek mindent. Két állam lbbizik Olaszrszágért, GBR és Franciarszág. Ők szeretnék, hgy az Európán kívüli beflyási övezetek status qu-ja fennmaradjn. a katnai szankció alkalmazásáhz a Tanácsnak van jga, de csak ajánlás jelleggel. Ez teretikus, mert sse merült fel ilyen. Jgi szankció egy esetben vlt: a Szvjetunió kizárásakr. 3. Reginális megállapdásk Az amerikai, a brit és a japán fél kérésére történt meg az, hgy az egyességkmány több lyan pntt is beépített magába, ami a beflyási övezetek garantálásáról szól. Legfőképp amerikai részről nyilvánul meg ez a Mnre-elvben (Amerika az amerikaiaké) 4. Leszerelés 10

11 ez is egy cél vlt: fnts, hgy szereljék le a hadseregüket a részes államk, addig a mértékig, amit nemzetbiztnságuk vagy nemzetközi kötelezettségük megkíván. Leszerelési évkönyveket jelentettek meg, arról, hgy hgyan halad a leszerelési flyamat. A 30-as évek elejéig jól is ment, majd lelassult és leállt a flyamat. Későbbi agresszr hatalmak felfegyverkeztek ig tart, utána inkább kudarc mint siker 5. Titks szerződések elleni fellépés Szép vágy. Létrehznak egy Szerződéssrzat c. kiadványt, melyben megjelentetik az adtt évi nemzetközi szerződéseket. 6. Mandátumrendszer 22. cikk rendelkezik a mandátumrendszer létrehzásáról: a gyarmati fennhatóság alól kikerült, de önmagukat még krmányzni képtelen területek felett alakul ki ez a rendszer. Vlt német és török birdalmi gyarmatkról vlt szó. Akik védőszárnyuk alá vnják őket, ők a mandatáriusk, mindezt népszövetségi felhatalmazással teszik. Szuverenitásukat kiterjesztik, rszáguk részének tekintik a mandátumterületet. Ez elég szrs függést eredményez. Vltak kötelezettségeik is a mandatáriusknak. Biznys területeken meg kellett felelniük biznys kötelezettségeknek. Meg kellett szüntessék pl. a rabszlgaságt. 3 kategóriába srlják a mandátumterületeket: A, B, C kategóriák vannak. Civilizatórikus missziójuk van a mandatárius államknak. Éves jelentéstételi kötelezettségük arra, hgy hgyan vezetik az államt. A Bíróságnál még lesz szó erről. Ez egy elég új rendszer, biznys krlátzáskkal engedi a szuverén főhatalmát kiterjeszteni. Szó nincs arról, hgy őket a függetlenségig kellene elvezetni. Civilizálni kell őket. A mandátumrendszer a gyámsági rendszer váltja majd fel az ENSZ-ben. Nekik cél már a függetlenség! 7. Kisebbségvédelem I. világhábrú végén Versailles-i rendezésnél lyan területcserék vltak, melynél nagyszámú laksság került innen da. Ez skaknak fájt. valamilyen módn gndskdni kellene róluk, ha már váltztatni nem lehet. Ám a wilsni kisebbségvédelmi rendszer nem valósul meg, és nem kerül be az egyességkmányba. 8. Együttműködés más nemzetközi intézményekkel titkárság feladata lett vlna ezt krdinálni. 20 különböző, szűkebb tevékenységű ( szaksíttt ) szerv. technikai jellegű nemzetközi szervezetek irányítását nem tudta végül ellátni a NSZ. Ez egy kudarc. Egy kivétel: az ILO. 11

12 Knklúzió a NSZ nem tudtt eleget tenni annak a feladatnak, amit eredetileg neki szántak. Oka: az I. világhábrú utáni rendezés a győztes hatalmak érdekeit tükröző status qu rögzítése vlt. Ez a fajta rendszer nem vlt alkalmas arra, hgy reagáljn a világban egyébként történő váltzáskra. De a világ váltztt és ők nem tudtak lépést tartani. A NSZ a 30-as évekre gyakrlatilag kiüresedett. Eredménytelen vlt, mert: a kllektív biztnság gyenge vlt lasz-japán-német agresszió Japán: 1931-ben lerhanja Mandzsúriát. NSZ-nek az események után 7 hónappal sikerült kiküldeni egy bizttságt, amikr tt már bábállam vlt. Hazamentek, kimndták, hgy igen, agresszr vlt és ennyi. Anglk és franciák nem akartak belenyúlni a fenti kk miatt. jelentős nagyhatalmak kimaradnak, vagy részben, vagy teljesen (USA, Szvjetunió) Az agresszrk kivnulnak, és részükről a fáklyásmenet. Szervezetek működését nem tudják krdinálni. Bíróság kudarc is meg siker is. Kudarc, mert nem a NSZ alatt jön létre. Eredmények: univerzalizmusra törekvés: világvisznylatban kíván létrejönni plitikaterületek széles körében tevékenykedik biznys területi vitákat sikerül rendezni: Saar-vidék és Szilézia hvatartzása eldől litván-lengyel, blgár-görög, és finn-rsz viták eldőltek képviseleti szervek megkettőződése kllektív biztnság ideája mandátumrendszer nagyszámú technikai szerződés a NSZ égisze alatt, pl. leánykereskedelemről és ópium kereskedelemről. nemzetközi bíróság jggyakrlata megindul ez jelentős előrelépés. utóbbi kettő a nemzetközi jg kdifikációját előmzdítja. II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana Bevezetés A 18. században az alapkérdés az, hgy miért van lyan, hgy gazdag és szegény? nem csak azt kell megnézni, hgy a gazdagság miből származik, hanem ennek társadalmi hatásait, tehát hgy a gazdagság miként vezet gazdasághz Adam Smith keresi, hgy mi a különbség a szegény és a gazdag között ő az első, aki megtalálja, hgy mindenben, ami emberi, az egyetlen közös dlg a munka (az abszlút munka) abszlút munka: ha több munkát fektetek bele, többet fg érni az emberi munka tehát a közös nevező 12

13 Smith szerint minden emberi tevékenység munkával jön létre az absztrakt munkát abszlút ráfrdításként értékeli aki több munkát tesz bele, az jbban jár David Ricard vámtiszt vlt, az Angliába érkező hajófrgalmat vizsgálta Elsősrban az aránykat vizsgálja: miért az jön be ami, és miért az megy ki, ami Pl. miért jön be prtugál br, mikr Angliában is van? Smith elmélete szerint, ha sk munkát frdítnának az angl brra, az is jó lenne. De Ricard szerint ez így nem stimmel, mert az a br akkr is rssz marad szerinte tehát Smith abszlút munkaérték tana semmit sem ér Szerinte a relatív munkaráfrdítás a meghatárzó (kmparatív összehasnlító) a kereslet/kínálat piacnként eltér! így tehát az áruk értéke is eltér! így tehát nem az abszlút a meghatárzó, hanem hgy a relatív ráfrdításkból mi a legmegfelelőbb nekünk! egy társadalmban az összmunkamennyiséget úgy kell elsztani, hgy azt termeljük, amiből a legnagybb hasznunk van (relatíve, tehát egy másik termékhez képest!) de mi van, ha mndjuk Prtugáliában a brt és a psztót is hatéknyabban gyártjuk, mint Angliában? Ha brban skkal jbbak, akkr minden erőfrrással azt kell gyártani, mert akkr még a drága angl psztót is lcsóbban veszik meg, mint ha ők maguk állítanák elő sk lyan termék van, a közjószágk, amelyeket ugyanígy lehet elemezni ki jár jbban, aki sk közjószágt termel? a közjószág lyan termék, aminek a fgyasztásából nem lehet kizárni senkit pl. biztnság, rendőrség, védelem, ktatás, tűzltóság stb. mindenki azns módn részesedik ebből? ha pedig nem azns módn, az igazságs-e? pl. rmák előtt tényleg nyitva vannak az isklák? egy társadalm számára nem semleges kérdés a közjószágk kínálata van, aki többszörösét is ki tudja ennek használni, mint amennyi járna ptyautasság esete akkr is használm, ha már nem is kéne (pl. fehérek lakta részen sűrűbben telepítik a közvilágítást, mint a putri telepen) van, akinek meg ugye nem jut ha van kereslet (pl. közvilágításra), akkr kínálat is kell rá, ekkr már értéke van, ha pedig értéke van, akkr ára is ár: amit a kereslet/kínálat meghatárz. Az érték ettől eltérhet A közjószágnak is így ingadzik az ára, ha valaki nagyn fél sötétben hazamenni, akkr magas árat is hajlandó megadni a közvilágításért (pl. éjjel-nappal a hivatal ajtaját döngeti ez ügyben) A kereslet-kínálat mögött társadalmi csprtk vannak, ez már a plitikai gazdaságtan, vagyis hgy melyik csprt tud több közjószágt kibugázni magának Externáliák esete: ezeket mindenkinek fizetnie kell, a cipésznek is érdeke hgy az adójából hnvédelemre költsenek ezek csak nemzetgazdasági kereteken belül értendők (pl. nem magyar rendőrök járőröznek Szlvákiába, mi meg nem szlvák közvilágítást használunk) az EU-n belül azért vannak átfedések biznys dlgkra egyes államk képtelenek, össze kell fgni, ha tetszik, ha nem a krími hábrú után se a győztesek, se a vesztesek nem akarták elcipelni a hullákat, így alakult meg a Vöröskereszt, aki ezt bepótlta teljesítette a közjószágt 13

14 egy nemzetközi szervezet közjószágt kínál Mire jók a nemzetközi szervezetek lyasmit termelnek, amit a nemzeti tagállamaik képtelenek nemzetközi béke ENSZ nemzetközi biztnság EBESZ, NATO az ENSZ a határzatlansága miatt működik úgy, ahgy A NATO-nak 28 tagállama van. ha a NATO-t támadás éri, az kvázi az egész civilizált világ ellen lenne a délszláv hábrúban Európa tökölődik, aztán jön Clintn és bmbáz Európa képtelen vlt a délszláv térségben megteremteni azt a közjószágt, hgy béke, tökölődött össze-vissza ha kellenek nemzetközi szervezetek, akkr tudnunk kéne, hgy legalább azt termelik-e, amire szükség van! a nemzeti hülyeségnél nagybb hülyeség nincs, belehalk a nemzetemmel együtt, semhgy Indiával közösködjek hva lenne a világ a nemzetközi szervezet lehet glbális vagy nem glbális (közjavakat mindkettő tud adni, de szervezeti frmák szerint eltérőek lehetnek) ide figyelj Fic, tudjuk, hgy utálsz bennünket, de a trutyit légy szíves ne nymjad harmnizáció: meglévő közjószág-szabályaimat harmnizálm egyfrma gyakrlatkat kellene bevezetni rszágnként EU-s nymás kellett ahhz, hgy az sztrákkról kiderüljön, hgy a Rába habzása amiatt van, hgy a kis rhadt cipőgyár engedi bele a csersavat a vízbe, de ezt lyan nehezére esik bevallani, mint a kutya, ami kilencet kölykezett szóval: csikrg az együttműködés meg kell néznünk, melyik rszág tud több közjószágt előállítani nrmális, hgy a 470 ezres laksú Luxemburg ugyanannyi jgt kap, mint a 80 milliós Németrszág? nagybb kutya nagybbat harap A jelenlegi világban nincs szupranacinalizmus az EU-nak sincsenek ehhez jgi eszközei! ki mennyivel járul hzzá pl. az afganisztáni szerepvállaláshz? Az USA 40 ezer fővel, GBR-nek laksságaránysan 10 ezerrel kellene, de jóval kevesebben vannak! Miért? Magyarrszág 600 fővel van tt Ptyautasság: ki fizet és miért? határhaszn/költség számításk gi = bi ci G = haszn, B = állam részesedése a nemzetközi szervezet által generált hasznban, C = állam részesedése a nemzetközi szervezet költségeiben Q = nemzetközi szervezet kibcsátása gi = bi(q) ci (Q) ebből gi maximalizálása 14

15 Dg/dQ = dbi/dq dci/dq = 0 ha a költségek és hasznk aránya nem váltzik, akkr ptimális tevékenység tt, ahl nemzetközi szervezet tevékenységéből az i állam számára származó hasznhányad szrzva a szervezet teljes tagsága határhasznának növekedésével megegyezik a tagsági viszny határköltségével Nemzetközi szervezetekről Nemzetközi Psta Unió, ENSZ: csak ez a két lyan szervezet van, amelynek a világ összes rszága a tagja zártkörű: pl. EU partikuláris (teljes, társult, részleges): ez is lehet az EU Magyarrszág pl. teljes jgú tag a nemzetközi közjószágk termeléséhez is vannak externáliák, pl. nálunk meg kell növelni a katnai költségvetést a NATO-hz Case világít rá arra, hgy bármilyen termelésnek vannak tranzakciós költségei pl. ügyleti költségek nem mindegy, hgy egy nemzetközi szervezet a közjószág termelésébe milyen struktúrával létesül az ENSZ hierarchikus, és a kérdés az, hgy hl történik meg az a döntés, amely közjószág termelés szempntjából fnts, az ENSZ-nél ez a Közgyűlés, de azért nem mindegy hgy a BT mit mnd Fnts, hgy a tagállamk hgyan és miként differenciálódnak. nemzetközi jgilag aznsak, de a tényleges gyakrlatban eltérő a termelési hzzájárulási költségviselésük és hasznmegsztásuk flyamats, mély, strukturáltabb együttműködés más hasznhányadt ígér közjó: pl. az, hgy egységes agrárplitikát határztt el 2002-ben az EU ennek termeléséhez mekkra támgatást kap kétféle szervezet van az alapító tagállamk krmányainak hálójában vergődik, pl. ENSZ: nincs döntési jgköre szervezeti önállóság és hatáskör mutatói: küldöttek szlgálati idejének hssza tapasztalt küldöttek aránya előléptetettek aránya szervezeti idelógia eltérése költségvetési frrásk feletti ellenőrzés képessége és jga szervezeti értékek és nrmák szavazati támgatása meddig tart egy szervezet? tagállamk száma emelkedik nemzeti küldöttségek mérete szervezettel szembeni kihívásk költségvetés növekedése új feltételekhez történő alkalmazkdás alrendszerek terjedése külső stabilitásban váltzás belső struktúra váltzásai 15

16 nemzetközi tisztségviselő szerepe: nemzeti és nemzetközi dialektikája hatásuk a szervezetre államukra autnómiájuk függőségük glbális elit: jelentése? döntéshzatali beflyásuk döntéshzatali módk ligpólium-elméletek (Stackelberg-dupólium) bürkratikus plitikák elmélete krmányzati plitikák beflyáslása transzkrmányzati kalíciók kialakítói lehetnek magatartásváltzást indíthatnak beflyáselszlás a szervezetekben tényezők: C = állam szervezeti képessége, Xc(G +S) = állami hatóságk priritása, A = állami küldöttek személyes hzzájárulása a szervezet beflyáslásáhz, I = egyéni beflyás C = Xc(G + S) + A I = Xa (C D) D = egyéni beflyás szervezeti megszlása hasznsak-e a szervezetek? hatéknyak-e? milyen képviseleti erővel rendelkeznek? az államk mennyire veszik ezt kmlyan? III. Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek története 1867: James Lrimer skót jgtudós használta először a nemzetközi szervezetek kifejezést 19. sz. vége: akadémiai és újságírói körökben meggyökeresedik a nemzetközi szervezet kifejezés ugyancsak ekkr, Németrszágban Walter Schücking publikálja Die Organizatin der Welt c. művét, amit franciára már így frdítanak: L Organisatin Internatinale az USA-ban Paul Reisch használta először a kifejezést 1911-ben egy írásában 20. sz.: az első igazi nemzetközi szervezetnek a Népszövetség tekinthető, ennek egyezségkmányában, a 23. cikkben is szerepel a kifejezés az ENSZ Alapkmányában is szerepel, a preambulumban a II. világhábrú után a köznyelvbe is beszivárg Funkciói eszközfunkció a nemzetközi szervezeteket az államk eszközként használják a saját érdekeik érvényre juttatására ebben az USA a legprfibb, vagy a hideghábrús időszakban az ENSZ BT állandó tagjai is így jártak el fórum vagy aréna 16

17 aktr tipikusan a knferenciadiplmácia tere (a 20. század előtt jellemezte a nagyhatalmakat, összejöttek egy knferenciára, és eldöntötték, hgy hgyan tvább) az adtt szerv plenáris szerve szktt ekként funkcinálni a nemzetközi szervezet képes önálló aktrként funkcinálni, de csak azn területeken és lyan mértékben, amiben a tagállamk megegyeznek közösségi aktrként meg tud nyilvánulni (pl. ENSZ) A nemzetközi intézményeknek két csprtja nemzetközi szervezetek a nemzetközi szervezet az államközi együttműködés azn frmája, amely nemzetközi szerződés révén jön létre, államk között az államk meghatárztt célk megvalósítására hznak létre nemzetközi szervezeteket, és kapcslataik intézményesítésére a nemzetközi szervezetek állandó intézményi struktúrával rendelkeznek, és alapító kiratukból fakadóan nemzetközi jgalanyisággal is bírnak államk hzzák létre, de kivételesen föderáció entitásai (tartmányk, tagállamk, kantnk stb.) is lehetnek nemzetközi szervezetek tagjai, vagy autnóm egységek is általában államközi nemzetközi szervezetekről beszélünk, vagy egész pntsan krmányköziekről knstitucinális elem, hgy nemzetközi szerződéssel jön létre, ez a szerződés határzza meg a szervezet céljait, funkcióját, intézményi struktúráját, az egyes elemek feladat- és hatásköreit és az egymáshz visznyíttt hierarchiáját az alapító kirat már tartalmazza, hgy a tagállamk a szuverenitásuk mekkra részéről mndtak le a nemzetközi szervezet javára a szerződés tükrözi az alapító államk akaratát institucinális elem az intézményi struktúra titkárság: adminisztrációval fglalkzik plenáris szerv: munkájába minden tagállam bekapcslódik (knferenciadiplmácia színhelye) krlátztt létszámú testületek: nem minden tagállam vesz részt, általában tanácsnak hívjuk vagy végrehajtó bizttságnak két módn lehet ide bekerülni: ex ffici (hivatalból) vagy egyfajta választás útján az ENSZ nem állandó tagjai a földrajzi méltánysság elve szerint rekrutálódnak (más területnagyság más képviselőszámt jelent) segédszervek nemzetközi jgalanyiság: származéks és krlátztt (eredeti és teljes jgalanyisággal ugyanis csak az államk rendelkeznek, a nemzetközi szervezeteké azért származéks, mert az eredeti szuverenitással rendelkező államk lemndanak szuverenitásuk egy részéről, ez leszármazik a nemzetközi szervezetek irányába, és azért krlátztt, mert 17

18 csak biznys hatásköröket adnak ár, és csak biznys szervezetekre vnatkzóan) Bernadtte-ügyet meg kell említeni, és az Alapkmány 104-es cikkét is az ENSZ lyan állammal szemben is érvényesítheti a nrmák érvényre juttatását, ami nem tagja az ENSZ-nek (ma ennek egyre kisebb a jelentősége, lévén gyakrlatilag minden állam tagja az ENSZ-nek) nemzetközi rezsimek Steven Krasner: A nemzetközi rezsim elvek, nrmák, szabályk, valamint lyan döntéshzatali flyamatk rendszere, amelyben az egyes aktrk elvárásai közelítenek egymáshz egy adtt kérdést illetően az aktrk szinte kizárólag államk, kivételesen lehetnek multik és NGO-k is A kettő összehasnlítása hasnlóságk: nrmarendszer, ami biznys magatartásmintákat ír elő, kölcsönös elvárásk rendszere különbségek: tevékenységi kör, mert a nemzetközi rezsimek szűkebb tevékenységi körben mzgnak kllektív aktrként skkal inkább a szervezetek tudnak viselkedni (mert van intézményi struktúrájuk székhely, szervek stb. - ami flyamats működést tud biztsítani), rezsimeknél csak idea van, vagy nrmarendszer, ami köré államk csprtsulnak, de ez nem megfgható frmáció egy nemzetközi szervezetbe több rezsim is beágyazódhat pl. az ENSZ több rezsimnek is tthnt ad, pl. beleágyazódik a környezetvédelmi és az emberi jgi rezsim egy rezsim több nemzetközi szervezetbe is beágyazódhat pl. a nukleáris nn-prliferáció beágyazódtt a Nemzetközi Atmenergia Ügynökségbe (NAÜ), és az LSG/NSG-be is (Nukleáris Szállítók Csprtja) a nemzetközi szervezetek támgathatják a nemzetközi rezsimeket és frdítva a szervezetek két módn tudják támgatni: nrmaalktás (pl. az Európa Tanács égisze alatt kdifikálnak egy lyan nemzetközi szerződést, amely pl. az emberi jgi rezsimnek jó) ellenőrzés (nrmák betartásának ellenőrzése, pl. a NAÜ a nn-prliferáció nrmáinak betartatását kíséri figyelemmel) Nemzetközi szervezetek sztályzása krmányköziség szempntjából krmányközi vagy államközi (IGO) államk a tagk alapítás: vagy államk alapítják, vagy más IGO-k hzzák létre, ha egyik sem áll fenn, akkr INGO-ról beszélünk nem krmányzati (INGO) nem államk a tagk két altípusa van az INGO-knak: 18

19 transznacinális ernyőszervezetek: tagszervezetei vannak, amelyek önállóan is működnek, mint nemzetközi szervezet, pl. az Egyházak Világtanácsának tagszervezetei függetlenül is működnek transznacinális szervezetek: ennek két alkategóriája van: prfitrientált transznacinális (pl. Micrsft) nem prfitrientált transznacinális (pl. Greenpeace) tagság és kmpetencia szerint két része van a csprtsításnak, tagság szerint vagy kmpetencia szerint. tagság szerint kétféle szervezet létezik: nyittt vagy zárt. nyittt: ENSZ a legjbb példa, nem krlátzza a bekerülést sem az alapító kiratában fglalt rendelkezésekkel, sem a tevékenységével, univerzális/egyetemes nemzetközi szervezet zárt: vagy az alapító kiratával, vagy tevékenységével/gyakrlatával krlátzza a ptenciális tagk körét (lehetnek gazdasági, kulturális, földrajzi, idelógiai krlátk) reginális: földrajzi szempnt szerint krlátzza a bekerülést, a régiók kntinensként is értelmezhetők, pl. AÁSZ (Amerikai Államk Szervezete), Afrikai Unió, Európa Tanács, EU partikuláris: sajáts funkcióval bír, nem kötődik egy meghatárztt földrajzi régióhz, vagy ha igen, akkr nem ez a legfntsabb attribútuma a szervezetnek, valamiféle közös háttérből, közös érdekből adódóan szrs a kapcslat az államk között, pl. NATO, biznys besrlásk szerint az EU is, Brit Nemzetközösség speciális v. speciálisan zárt: meghatárztt speciális közös érdek tartja össze az államkat, ami lehet nagyn szűk is, akár csak egy-egy termékre kiterjedő pl. OPEC, Duna Bizttság kmpetenciák szerint is kétfajta szervezet van: átfgó és szektrális átfgó: széleskörű tevékenység, több plitikaterülettel fglalkzik egyszerre (ENSZ, EU) szektrális: szűkebb, meghatárztt terület (pl. az ENSZ szaksíttt intézményei WHO, FAO, UNESCO stb.) funkciók szerint: a fő tevékenység a rendező elv, két altípus van prgramszervezetek: fő tevékenysége a nrmaalktás, megalktják azkat a nrmákat, amik a nemzetközi rezsimekre jellemzőek lesznek, pl. NAÜ döntéshzatal szerint: 19

20 jelentős kötelezettségekkel járó nemzetközi szervezet, pl. EU szupranacinális: ENSZ krmányközi: EU, EBESZ kevés kötelezettséggel járó szervezet: pl. EBESZ szupranacináis: EBESZ krmányközi: IWC (Internatinal Whale Cuncil) peratív szervezetek: végrehajtás, ellenőrzés, a nrmák betartatása, pl. IMF döntéshzatal szerint: szigrúan ellenőrző, pl. IMF szupranacinális: OPEC krmányközi: IMF gyengén ellenőrző, pl. UNHCR szupranacinális: ICO (Internatinal Cffee Organizatin) krmányközi: UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztssága) döntéshzatal szerint is csprtsíthatunk, a funkciók szerinti pntkat tvább bntva! a nemzetek felettiség alapján lehet még tvább bntani az EU pillérei: szupranacinális pillér: a döntéshzatal átdelegálva krmányközi pillér: külügy, belügy, igazságügy Tagságk fajtái teljes jgú tagság: általában szuverén és független államk, de lehetnek kivételek, pl. amikr az ENSZ megalakulásánál teljes jgú tagként vettek fel két szvjet tagköztársaságt, Fehérrszrszágt és Ukrajnát miért? mert lyan skat szenvedtek valójában azért, mert a Szvjetunió ragaszkdtt hzzá, hgy minél több támgató szava legyen az ENSZ-ben mi az ENSZ-be való bekerülés feltétele? az Alapkmányban fglalt jgk és kötelezettségek teljesítése legyen békeszerető állam társult tagság: akkr alkalmazzák, ha az adtt állam nem felel meg a teljes jgú tagság követelményeinek, mégis a nemzetközi szervezet szeretné valamilyen szinten bevnni ezt az államt / entitást a plenáris szervek munkájában részt vehetnek, de szavazati jguk nincs a krlátztt létszámú szervekbe nem kerülhetnek be ez a kategória a vlt gyarmatbirdalmak tagja számára készült La francphnie: tagja Ghána, ez azért érdekes, mert Ghánának nem, de az összes vele szmszéds államnak köze van Franciarszághz; szóval felvették Ghánát, ne maradjn ki Ciprus is tag, pusztán azért, mert a laksság 12%-a beszél franciául részleges tagság: az adtt állam valamely nemzetközi szervezetben, annak valamilyen szervében teljes jgú tagként viselkedik, de magának a szervezetnek nem tagja, és a többi szerv munkájába sem kapcslódik be, pl. Magyarrszág ben lett ENSZ-tag, de már előtte is részt vett az Európai Gazdasági Bizttság munkájában 20

21 tagszervezetek: a részleges tagság és a megfigyelőség között helyezkednek el, jgaikat illetően, a nemzetközi szervezet egy szervében jelennek meg, ez általában a plenáris szerv, pl. a Turisztikai Világszervezet munkájába bekapcslódhat sk INGO is megfigyelő: váltzó, hgy ez milyen jgkat fglal magába, de vannak az állandó és az ad hc megfigyelők, a megfigyelők általában hzzáférnek az adtt nemzetközi szervezet dkumentációjáhz, és jelen lehetnek a legfntsabb üléseken, de ezeken az üléseken nem szólhatnak hzzá és nem szavazhatnak miért jó akkr ez? mert vannak infrmális viták, abba jó belehallgatni megfigyelők lehetnek államk, pl. Svájc, aki az ENSZ-ben között vlt megfigyelő, vagy a Vatikán, aki 1964-től megfigyelő nemzeti felszabadító szervezetek is lehetnek megfigyelők, pl. a PFSZ től nemzetközi szervezetek is lehetnek nemzetközi szervezetben megfigyelők, pl. az ENSZ megfigyelő az EU-ban és frdítva NGO-k személyek, általában ad hc jelleggel, többnyire jelentéstevőknek (rapprtőröknek) kérik fel őket knzultatív státusz: az esetek nagy részében NGO-k, a dkumentáció egy részéhez hzzáférhetnek, megküldik nekik, egyes szerveknek javaslatkat tehetnek IV. Nemzetközi szervezetek elméletei először is nemzeteknek kellett létrejönni, ahhz hgy erről beszélhessünk krábban a hábrúk számítttak diplmáciai eszköznek svereign: francia szó (sve reign: uralkdni, képviselni) a nemzetállamk kialakulásával a svereign határai válnak tisztává, tehét meddig tart a szuverenitás, azt mi és meddig krlátzza meg lehet-e tartani a nemzeti uralkdó mniptenciáját? amikr kinyúlik valami a nemzeti felségterületből (kereskedelem stb.), akkr ezt rendezni kell két svereign között mi a rendezési eljárás? erre többféle elmélet jön létre: Realista iskla Hbbes az angl frradalm filzófusa, ő abból indul ki, hgy minden ember gnsz, mert annak született, szerinte az erő és a hatalm győz mivel minden alattvaló rssznak születik, a király is ezt a gyakrlatt követi állami szinten, nem szabad békéről és harmóniáról ábrándzni nemzetközi szervezet akkr jön létre, amikr a két rssz uralkdó rájön arra, hgy egymást miért öldössük, és létrehznak egy szövetséget vagy egy kngresszust az uralkdók nem béketeremtésre törekszenek, hanem hgy a reális hatalmi visznykat megtartsák Idealista iskla Kant a képviselője, fő műve A tiszta ész kritikája 21

22 ebben a műben rádöbben arra, hgy ahhz, hgy eljussunk a racinálisan gndlkdó átlagemberre, az átlagember lényegét kell meghatárzni alapfeltételezés: minden ember jó és szép az isten, mint abszlút, nem teremthet rsszat, mert az abszlút abszlút jóval egyenlő márpedig ha minden ember jónak születik az isteni akarat által, akkr a választtt vezetők is jóra törekszenek, mert amikr jót tesznek, önmagukkal tesznek jót szövetségeket hznak létre, melyek alapja a békére való törekvés (live and let live) ez teljesen ellentmnd Hbbes elméletének, hiszen azt feltételezi, hgy az ember nem is válhat rsszá az ész alapján történik egy nemzetközi szervezet létrehzása, nem erőből Kritikai isklák vagy ezzel, vagy azzal, vagy egyikkel sem értenek egyet feminista kritika célja, hgy a társadalmi döntési flyamatkban a nők helyét javítsa a 70-es években válik erőssé azt hangsúlyzza, hgy valahgy mindig férfiak a svereign-ek, a legtöbb uralkdó, főtitkár, elnök stb. férfi! amikr gyakrlatban érvényesül a nemzetközi szervezet működése, abban vajn azns mértékben vesznek-e részt nők? vagyis a születésnek megfelelő számban (közel egyenlően) vannak-e? Susan Snntag a nagy alakja környezetvédelmi kritikai iskla a környezet lermblása azért van, mert mindenki csak a saját érdekével fglalkzik a Földet, mint bilógiai egységet senki sem figyeli előre kell törnie a környezettudatsságnak ez a kritika éri el a klímaegyezmények létrejöttét (pl. Kyt) marxista iskla csak fikció, hgy jónak vagy rssznak születünk, az embert a társadalmi körülményei határzzák meg, az ember sztálykba születik az sztálytagságt meghatárzzák a létfeltételek, tehát ebből születik meg a hatalmi viszny, és ebből jönnek létre a nemzetközi szervezetek a nemzetközi szervezetek nem másk, mint sztályérdekeket védő, avagy sértő szervezetek a világ realitásának megfelelően az elnymtt kétharmadt be kell emelni a döntésekbe V. A Nemzetközi Valutaalap általánsan hárm módn kell megvizsgálni egy szervezetet: milyen az alapító kirata, annak mik a céljai és azknak megfelel-e milyen a szervezeti szerkezete ez a szerkezet kinek használ, kinek az érdekeit veszi legjbban figyelembe 22

23 1944 áprilisa: New Hampshire államban találkztak a szövetségesek, 3 intézmény születik a Brettn Wds-i intézmények közül IMF Világbank (IBRD) Internatinal Trade Organizatin 57 alapító tag, Magyarrszág nincs köztük 2 elmélet lényeges: az angl delegáció vezetője Jhn Maynard Keynes vlt (az ő elméletét 1936-ban Németrszág átveszi, hatalmas gazdasági növekedést prdukálva, de alkalmazta az USA és a SZU is) az amerikai delegációnak (vezetője Mrgenthau) és nekik különböző álláspntjuk van Keynes már 36-ben megírta, hgy nem igaz hgy a kereslet autmatikusan kínálatt generál, nem igaz hgy mindig egyensúlyban van a kereslet és a kínálat, nem igaz hgy minden szereplő racinálisan cselekszik angl álláspnt: ebben az időszakban Anglia megszűnik vezető hatalmnak lenni Keynes: nem elég a nemzeti szabályzás a többpólusúság miatt, a nemzetközinek visznt még hiányznak a keretei a több pólust egységesen beflyáslni csak nemzetközi szinten létrehztt szervekkel lehet, ebből is rögtön 3 kellene: egy bank, egy prjektinttézmény ami a bank pénzét glbálisan befekteti, és kell egy ellenőrző-kereskedelmi intézmény, ami ezeket felügyeli, és végül kell ehhez egy új pénz is: ez lenne a bancr amerikai álláspnt: kimndják, hgy ők lesznek a világ vezető hatalma, és jó lenne, ha nem is lenne több pólus, csak ők az USA-ban száguld a gazdaság, teljes fglalkztatttság van, we are the lcmtive ez a hárm szervezet csak és kizárólag amerikai vezetéssel jöhet létre és nem kell új pénz, mert a dllár tökéletes a többiek meg utánzzák le ezt és akkr happiness all ver Keynes tthagyja a knferenciát mérgében első szakasz: ben azzal, hgy a dllár kulcsvaluta lesz, bevezetik annak szabad aranyra válthatóságát de Gaulle felhábrdik 68 környékén az amerikai tőkebefektetéseken Nixn 71 aug. 21-én megszünteti a dllár aranyra válthatóságát pánikhangulat uralkdik el, kitör a nyersanyagválság, az OPEC felemeli a kőlaj árát (ez magával húzza az energiaárakat), óriási infláció lesz, és ebből senki nem lát kiutat Giscard d Estaign és Helmut Schmidt leülnek, és kifundálják, hgy kellene egy mesterséges pénz (kvázi pénzhelyettesítő) az európai közös piacra, ami ezen 9 állam által használható lenne elszámlási eszközként (ez lesz az ECU Eurpean Currency Unit) az ECU működőképes lesz, mert betartják a hzzá tartzó szabálykat az IMF bevezeti a különleges lehívási jgk pénzhelyettesítőjét 23

24 másdik szakasz: küszködés, próbálnak úrrá lenni a válságn harmadik szakasz: /2005 társadalmi váltzásk, amik lassan, de óvatsan Magyarrszágn indulnak el, nagy figyelmet keltenek Magyarrszág belép az IMF-be, amit 1986-ban POL is követ a többi kelet-európai rszág nem tud/akar belépni 1989: összemlik a kelet-európai rendszer, 26 új tagja lesz az IMF-nek 2004: újabb rssz jelek, visszaesések a világgazdaságban mai szakasz: az IMF tűzltóként működik alapkmánya 5 célt állapít meg nemzetközi mnetáris együttműködés jöjjön létre elősegíteni a nemzetközi kereskedelem bővülését elősegíteni az árflyamstabilitást különböző devizamegállapdásk útján kell egy skldalú nemzetközi fizetési rendszer az IMF-nek kell, hgy technikai szerepe legyen tanítsa meg a világ rszágait, hgyan kell mnetáris plitikát csinálni, hgyan kezeljük az árflyamainkat stb. tagjai: 13 mutatóval számítják ki 13 évre visszamenőleg, hgy az adtt rszágnak mekkra a súlya az IMF alaptőkéjében, mindig annyit kell betenni (Magyarrszág 10,6 Mrd SDR-t tett be, ez állandó 0,48%) visznyításként: mst 25 Mrd-t kaptunk (ekkr az IMF-ben 250 Mrd vlt összesen, ez nem sk!) ez azt jelenti, hgy a krmányk szűkre szabták az IMF mzgásterét az IMF visszafizető képessége (bnitas) világelső ha egy rszág (mint mi) eladósdik, akkr is tvábbi hitelekre van szüksége, mert egyszerűen muszáj, és csak az IMF tud adni! minden rszág kap 2 mandátumt (a jegybankelnök és a pénzügyminiszter általában, de utóbbi a helyettesének szkta átadni a helyet, magyar tagk: Simr András, Kvács Álms), ők részt vesznek a Közgyűlésen 186 rszág tagja az alapszabály csprtkba teszi a 186x2=372 képviselőt ( 44-ben!), ma 10 tagúak a csprtk, 18 van mi csprtunk: Ausztria, Belgium, Kazahsztán, Fehérrszrszág, Törökrszág, Luxemburg, Szlvákia, Csehrszág, Szlvénia van 6 lyan rszág, amely önmagában csprt: USA, RUS, Szaúd-Arábia, Irán, Japán, Kína az USA nyilván, RUS közölte hgy ha az USA speciális, akkr ő is, az utána lévő 3 azért mert kritikus időkben a legtöbb pénzt pumpálta az IMF-be, Kínát nem mndta miért húszak csprtja: megváltzik az összetétele, mert ez tényleg a 20 gazdaságilag legfntsabb hatalmat tömöríti, ennek következtében az IMF-ben is megváltznak a súlyk az USA súlya a végrehajtó bizttságban 1944-ben 25% vlt, ehhez ők úgy gndlták hgy könnyen hzzátesznek még 25-öt (Hnduras, Mexikó stb.), szóval 1968-ig 24

25 valahgy mindig lyan döntéseket hztt a tanács, ami az USA érdekeinek megfelelt... ma 17%-a van az USA-nak, miért? mert nőtt a taglétszám az EU már 27%-t birtkl összesen, ezzel ő vált a legfntsabb döntő tényezővé stand-by credit facilities: várólistás hitelkeret (mindig, mindenkr rendelkezésre álló hitelkeret) ha szükséges, ezt a keretet megnyitják egy rszág számára 94-ben igénybe akartuk venni, akkr az IMF eljárása jön: minden adatt tudni akar, azk birtkában el akarja dönteni, hgy milyen az rszág makrplitikája egy-két dlgt esetleg megszabnak, pl. csökkentsd a jóléti kiadáskat felügyeleti eljárás: a pénzért cserébe meg akarják nézni, hgy az rszág egyes plitikái rendben vannak-e (makró, mnetáris, pénzügyi, egészségügyi stb.) ha az IMF tisztviselői úgy látják, rendben vagyunk, akkr beszélnek a mi csprtunk 2 képviselőjével (csprtnként van 2, nekünk Willy Kiekens belga és Jhann Prader rsztrák) ha ez rendben van, akkr mehet a zsetn évente 4x ülnek le, ha adnak pénzt ( között egy fillért sem vettünk fel) csak akkr jöhet létre egyezmény, ha az az adtt rszág elfgadja az IMF feltételeit minden rszághz 1-1 kvóta van rendelve (az alaptőkéből 0,48% a magyar kvóta) 2006 végén kiderül, hgy a 250 Mrd-s összeg, az IMF alaptőkéje kevés lesz, csak Magyarrszág 20-at kaptt (+5-öt az EU-tól) hgyan számítja ki az IMF a kvótákat? miért fnts a kvóta? mert az IMF-ben többségi szavazás van, és kvóta alapján szavaznak a kvóták 51%-a kell ahhz, hgy egy bármilyen hitelt jóváhagyjn kétféle számítási mód van, az egyik az érvényben lévő, a másik a már elhatárztt érvényben lévő módszer ( 44-ben elhatárzzák, és 46.ban leírják az IMF alapító szerződésében): első lépés: statisztikai mutatók begyűjtése (13 mutató, 12 évre visszamenőleg hnlapn meg lehet nézni, melyek ezek a mutatók, pl. GDP, GNI, GNP, hitel- és versenyképességi indikátrk stb.) ezen mutatókból képeznek egy cmpsite indexet, ez kiad egy százaléks súlyt a 186 tagrszág összességében ahgy új tagk jönnek, úgy váltznak a kvóták az USA 25%-kal indult, ma 17%-a van az EU, amikr 6 tagja vlt, összesen 8%-a vlt, ma 24% a szervezeti döntéshzataln belül ezt el is kell fgadtatni, de vétó nincs, csak a kvótamegállapítási bizttságban lehet vita erről (Quta Review Cmmittee) ha egy rszág javul, nő a kvótája (hacsak a többieké is nem javult ugyanlyan mértékben, mindig egymáshz visznyíttt a kvóta!) ha jól teljesít a magyar gazdaság, akkr felmegy 0,48-ról 0,49-re. Éppenséggel lehet, hgy pedálz ezért a krmány, de akkr meg kell nézni hgy azt az egy századt kitől veszi el az IMF 25

26 nem valószínű, hgy töri magát ezért a krmány, inkább csak megsúgja az IMF-nek hgy egyébként nekünk mst egy kicsit jbban megy (tehát mstantól több hitelt is küldhetnétek ) miért kaptunk 25 Mrd-t a 10 helyett? az egésznek az a prblémája, hgy nagyn kicsi az alaptőke, ezért el kell adósdnia! óhatatlanul mindig felmerül tőkeemelés, mst 1000 Mrd SDR-nél van, és tvábbi 500-ra van lehetőség vagy mi, tehát 1500 Mrd-nál van mst tehát nekünk még 50 Mrd-t be kéne fizetni, egy részét frintban, (a másik részt nem említette ) a magyarknak nem jó hgy épp mst kell 50 Mrd-t betenni (a frint részt aznnal be lehet tenni, az MNB teremt pénzt, ami nem baj, mert nem megy ki a frgalmba, a maradék rész ütemezését megbeszélik) megrefrmált módszer: lyanktól is kérték a statisztikai adatkat, akiknek statisztikai hivataluk sincs, pl. Szama a sk tagrszág (186) nincs azns súlycsprtban, de nem (csak) GDP miatt, hanem átláthatóság, adattranszparencia tekintetében sk rszágban internet sincs, papírra nymtatják az adatkat még a magyarknak sem vlt skáig elég részletes a statisztikája 89-ben Németh Miklós bejelentette, hgy az elmúlt 7 évben Magyarrszág elsinkófált 2 Mrd dllárt a statisztikai adatkban, és ezt az IMF nem vette észre (sőt, azóta sem jöttek rá hgy hgyan tudtuk észrevétlenül elkummantani) az új rendszer abból áll, hgy egy hatszr nagybb alaptőkében is jár-e vajn 17% az USA-nak, vagy 24% az EU-nak? maradt az az arány, hgy a kvóták 60%-a a fejlett, 40%-a a fejlődő rszágké az IMF-ben eluralkdtt egy technicista matematikai hzzáállás, amit nrmál plitikus meg sem ért, ezért eluralkdtt egy IMF-ellenesség elkezdődik a refrm, két ága lesz: hgyan emeljük meg a tőkét? (a G20-ak értekezletén megígérték) mi történik a kvótaszámítással? felmerülő kérdések: miért pnt mst? bele kell rúgni az USA-ba? a fejlődő 40% el tudta érni, hgy az átalakulókkal (pl. M.) és néhány józan gndlkdású fejlettel együtt elhatárzták a kvótaszámítás refrmját csak 4 mutató lesz: GDP gazdasági nyitttság mérése: egy rszág termelésének hány százaléka jön külföldről vagy megy külföldre egy knverziós tényező nemzetközi tartalékk aránya: a nemzetközi fizetési mérleg III. sra (az MNB-nél lehet megnézni), ma ez M.-n közel 60 Mrd euró, ami elég jó stabilitást ad! a GDP 50%-kal számít, a nyitttság 30-cal, a knverzió 15-tel, és 5% a tartalékk aránya 26

27 a válság világssá tette, hgy nem a fejlődő rszágk rnttták el a dlgt, nem az ő bubrékjuk rbbant, nem az ő mnetáris rendszerük mltt össze! ez kihúzta a talajt a nagyksk alól, akik amellett érveltek, hgy a fejlett rszágk megérdemlik a 60%-t, mert nem csak gazdagabbak, de ksabbak is szóval, innentől a fejlődőeknek kell nagybb arány, igaz, a befizetéseket tekintve is a fejlődő világ már 5%-s eltlással is megelégedne (55-45), még többséget sem akar, már ez is elég lenne, hgy több mzgásterük legyen szeptember 1-től már így számítják a kvótákat VI. Nemzetközi Bíráskdás A Nemzetközi Bíróság Felvezetés Viták békés rendezéséből bntjuk ki Két módn: diplmáciai vitarendezés és bíró vitarendezés. Nem az elsőn lesz a hangsúly diplmáciai: két fél, vitás kérdés. Igyekeznek saját maguk eldönteni a kérdést. Vagy csak maguk, vagy felkérnek harmadik felet, de az nem egy bíróság (jószlgálat, közvetítés) Tárgyalásk útján, tényfeltáró bizttságk, stb. Lényeg: semmiképp nem bíróságt kérnek fel. Bírói: a felek felkérnek egy harmadik felet, ami egy bíróság. Két lehetőség ők maguk kiválasztanak eseti jelleggel egy bíróságt és ez választtt bíróságként fg funkcinálni. lyan jgvita áll fenn (nemzetközi kötelezettségeikből fakadóan) melyből adódik, hgy melyik bírósághz kell frdulni. (pl. ugyannak a reginális szervezetnek tagjai, melynek vitás ügyeit egy adtt bíróság rendezi) Alapvető különbség: vita előtt már meg van állapítva, hgy hva kell frdulni, vagy a vita kirbbanása után ad hc jelleggel állapítja meg. A harmadik félnek érdekmentesnek kell lenni. Jgi kérdéseket lehet bíróságk elé vinni. Elég nyilvánvalónak hangzik, de nem az. Plitikai kérdések ne kerüljenek a bíróság elé. Mindkettő: alapvető feltétel, hgy a jgvitában érintett feleknek bele kell egyezni abba, hgy a harmadik felet bevnják. A szuverenitás elve húzódik emögött. Explicit, kifejezett óhajnak kell lennie. Nemzetközi bíróságknak tényleg vitarendezés a célja, de rákfenéje, hgy nincsenek eszközeik a szankcinálásra, tehát gnd a kikényszerítés hiánya. Elvileg az államk már előre beleegyeznek abba is, hgy el fgják fgadni a döntést! De mi van, ha mégsem? A bíróság semmi nem tehet. Mi a megldás? utlsó fórum, a BT úgy gndlja, hgy nemzetközi békét fenyegető kérdés, akkr napirendre tűzik, és átveszik. AO 37. cikk 1 pnt. Azért sk bíróságnál van lehetőség némi szankcinálásra Pwer f shame az egyetlen, ami marad. Ha kiderül, hgy nem tarttták be, akkr erről hírhedtté válik, és a nemzetközi közösség elítéli. 27

28 Nemzetközi Bíróság Ez alatt az ENSZ egyik főszervét értjük Előzményei 19. sz. és 20. sz. frdulója: hágai szellemiség megjelenése kell egy állandó választtt bíróság: Állandó Választtt Bíróság fel is áll, de valós ténykedés hiányában el is felejthetjük I. világhábrú Népszövetség. Az új jelölt a funkció betöltésére: Állandó Nemzetközi Bíróság ban ténylegesen megkezdi a működését. II. világhábrú után az ENSZ rendszerén belül áll fel az egyik főszervként az Internatinal Curt f Justice (ICJ) Mivel főszerv, univerzális, vagy arra törekszik, így Világbíróságnak is szkták nevezni Tevékenysége kétféle Bíróságként bírói döntést hz államk közötti jgvitában klasszikus funkció tanácsadó vélemények adása, nem kisebb jelentőségű, mint a másik. Különleges rendeltetésű alap ICJ arra törekszik, hgy az államk frduljanak hzzá. Egyik ilyen eszköz Azknak az államknak nyújt segítséget, akik nem tudják megfinanszírzni a számukra magas perköltséget Székhelye Hágában van (mint sk más bíróságnak is) Jgfrrásk, melyekből az ICJ táplálkzik ENSZ AO 14. fejezete, cikkek magának az ICJ-nek a Statútuma. Egyébként ez az ENSZ AO egyik melléklete ICJ ügyviteli szabálya, 1978-ból. Összetétel A bíróság 15 bíróból áll feltétlenül érvényesülnie kell a reprezentativitásnak. a testületben biztsítani a kell a civilizáció nagy alakzatait és a világ fő jgi rendszereinek képviseletét. ez mit jelent? amire jutttak: Ez jelenti az európai, hindu, buddhista, iszlám, latin-amerikai, afrikai jgrendszerek. Ad hc bírói intézmény (lyan eszköz mely megpróbálja vnzóvá tenni a bíróságt) jgvita kapcsán ide frdulnak. A feleknek nem tetszik a bírók összetétele valami miatt (civilizációs, kulturális kk) akkr megteheti, hgy kiegészíti ad hc bírókkal, akik már jbban képviselik. Max. 2 fővel egészülhet ki. Felek kezdeményezik, ICJ pzitívan áll hzzá. Választás: minden harmadik év őszén a bírók 1/3-át cserélik le. 28

29 Ki lesz, lehet bíró? Hgy történik a jelölés? kiválasztanak lyan bírákat, akik megfelelnek a kritériumknak szakmailag elismertnek kell lenniük. Nem csak praxisuk legyen, hanem tudmánys erkölcsi, mláris szilárdság gyakrlat azt mutatja, kell tudni anglul és/vagy franciául. reprezentativitás már itt, a jelölésnél is jelentkezik. a főtitkár állítja össze a végleges lehetséges-bírók listáját. ENSZ 6 főszerve közül 2 vesz részt a kiválasztásban: KGY és BT. Mindketten szavaznak róluk. Csak az marad fenn, akit mindkét testületben a szavazatk abszlút többségét megszerezte. Két specifikum: a BT-ben speciális módn szavaznak, nem 9 hanem 8 szavazat kell, és mindegy hgy kitől jön. nem kellenek az állandó tagk feltétlen. KGY szavazása esetén: az ICJ-nek lehetnek lyan államai akik nem tagjai az ENSZ-nek. Az ICJ jghatóságát elfgadták, de nem tagjai az ENSZ-nek, ilyen ma nemigen van. Inkább állam alatti egységek lehetnek ma, de régen ennek vlt relevanciája. Olyank is szavazhatnak, akik az ICJ jghatóságát elismerték, de nem tagjai az ENSZ-nek 9 évre választják, és újraválaszthatók. Megfelelő és szkáss kiváltságkkal és mentességekkel rendelkeznek, ezt ne részletezzük. Kmlyan veszik az összeférhetetlenséget. Nemzeti kultúrákban is úgy van, hgy a bírák legyenek függetlenek! Nem lehet semmi más tevékenysége, csak akadémiai. Ha az érdekmentesség bármilyen módn sérül, akkr kizárják a bíráskdásból, arra az esetre. Erre kevés példa van Belső szervezet Teljes ülésben ülésezik általában: mind a 15 bíró részt vesz. Kivételes alkalmakkr és az ügyek gyrsítására smmás tanácsban ülésezik: 5 bíró ez csak a felek beleegyezésével történhet Tevékenység (két részre bntjuk) amikr bíróságként funkcinál jghatóság az államk, mint peres felek által, a Nemzetközi Bíróságnak adtt felhatalmazás keletkezteti a jghatóságt, az adtt vita végleges és kötelező erejű eldöntésére. szuverenitás itt is szerepel. Az adtt állam dönt. hármféle jghatóság van személyi: A Nemzetközi Bírósághz alapvetően államk frdulhatnak 29

30 Ítélet: ENSZ részes államai másfelől azk az államk, melyek az ICJ jghatóságát elfgadták, de az ENSZ-nek nem teljes jgú tagjai azaz a Statútum részes államai jghatóság elfgadása vagy egy adtt esetre történik (jgvitára), vagy pedig egy biznys időszakra. Nemzetközi szervezeteknek nincs lehetőségük ide frdulni Tárgyi hatály: jgviták eldöntésére lehet ide frdulni jgi kérdésekben lehet hzzájuk frdulni, nem plitikai. Persze nem mellőzik a plitikai elemeket a jgi kérdések, de mérlegelni kell az arányukat (a hideghábrúban pntsan ezért paralizált állaptban vltak mint az ENSZ mert kevés lyan kérdés vlt, ami nem vlt plitikai) Időbeli: a Statútum részes államai esetében addig, amíg a Statútumnak részesei, azaz amíg a jghatóság elfgadása fennáll. Vagy lehet lyan, hgy csak egy biznys időtartamra. (tegyük fel, hgy két állam hzzájuk frdul, és azt gndlják, 3 év alatt végeznek, és erre az időtartamra fgadják el a jghatóságt. Ha addig nincs döntés, akkr meghsszabbdik addig, amíg az ügyet lezárják) Versengő jghatóságk prblémája: mi van akkr, ha van egy vita két állam között, melynek van jgi természete is, de van erős plitikai vnatkzása is, sőt a nemzetközi békés és biztnságt veszélyezteti. Az ENSZ több szerve is fglalkzik biznys aspektusaival ugyanannak az ügynek. Azt mndják, ez nem gnd, mert ők csak a jgi természetű kérdéseket veszi elő! Statútum 59. és 60. cikke fglalkzik ezzel. Egyfelől: az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen, elvileg nincs fellebbviteli fórum. Másfelől: leszögezi, hgy az ítélet kötelező ereje csak a jgvitában érintett felekre vnatkzik. végrehajtatásával nem fglalkzik! Eszköztelen is ezen a területen. Alapvetés: perben érintett felek kötelezettséget vállalnak, hgy az ítélet szellemében fgnak cselekedni és végre fgják hajtatni. Bár legfelső fórum, azért lehet a BT-hez frdulni. (lsd. fent) amikr tanácsadó véleményt ad Sajáts vnása az ICJ-nek általában a választtt bíróságk ezzel nem rendelkeznek mely felek frdulhatnak ide: Az AO a KGY-t és a BT-t nevezi meg a főszervek közül De egyéb fórumkn eldöntötték, hgy a többi főszerv (kivéve a Titkárság), a szaksíttt intézmények, illetve a NAÜ is frdulhat hzzájuk. Csak jgi kérdésekben lehet tanácsadó véleményt kérni/adni Mivel ez csak vélemény, nem kötelező erejű. Meg lehet fgadni, vagy nem. Súlya abban rejlik, hgy az ICJ hzza. Azért súlya van. 30

31 ICJ tevékenységének szakaszlása szakaszhatárkat jelentő ügyek is fntsak (ez lehet vizsgakérdés!) I. szakasz: első reményteli évek. Közben kialakul a hideghábrú és megkezdődik a deklnizáció. Ez meghatárzó az ICJ-re nézve is. Ügyek számát lecsökkenti a hideghábrú. A deklnizáció elvileg növeli az ügyek számát. Elég nagy a bizalm, főleg a fejlődők részéről, azn belül is Latin-Amerika részéről. De a nyugati blkk rszágai is pzitívan visznyulnak. A keleti tömb rszágai már nem igazán. Nem ismerik el a jghatóságát, és tanácsadó véleményeiket is megkérdőjelezik. Határ: Dél-Nyugat-Afrikai ügyek halmaza 1949 és 1966 között zajlik az ICJ előtt. knkrétan a határ egy 66-s ítélet: Etiópia & Libéria kntra Dél- Afrika Két eset kerül eléjük: egy tanácsadó vélemény (49-50) és egy vita (60-66) Van két terület Afrikában mely mandátum, ill. mandatárius állam lesz a Népszövetségi rendszerben. Dél-Nyugat Afrika (68-tól Namíbia) Dél-Afrika mandátuma lesz. Mandátumrendszer megszűnt a II. világhábrú után. Jön az ENSZ és a gyámsági rendszer. Elvileg a mandátumrendszer átment gyámsági rendszerbe. Dél-Afrika azt mndja, nem kíván gyámja lenni DNYA-nak, hanem tvábbra is mandatárius akar maradni. Dacl az ENSZ-szel. Tvábbra is annak keretein belül akarja kezelni, 5. tartmányaként. Nem ismeri el a különállását. Nem vlt ekkr ENSZ tag! 1949-ben a KGY tanácsadó véleményért frdul az ICJ-hez. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? KGY elmndja a helyzetet, de! Dél-Afrika arra hivatkzik, hgy mivel ő nem ENSZ tagállam, kötnie kellene egy szerződést a területről az ENSZ-szel. Mivel ő szabad, szuverén állam, és ő nem akarja ezt a szerződést megkötni, ezért nem is köti meg! Egyik fél akarta hiányzik! 1950-ben születik meg a tanácsadó vélemény: megállapítja hgy Dél-Afrika nem kötelezhető a szerződés megkötésére. És hzzáteszik, hgy ez nem jelenti azt, hgy azt csinál DNYA-ban ami neki tetszik. Ha nem köti meg a gyámsági szerződést DA, akkr DNYA-ra vnatkzóan a mandátumrendszer érvényben marad. Visznt: ha érvényben marad, akkr a mandatáriusi kötelezettségeinek eleget kell tennie, azaz a Népszövetség helyébe lépő ENSZ-nek éves jelentéseket kell tenni. Ez nem adminisztratív dlg csupán. Ezek a jelentések sha nem készültek el! Pwer f shame nem jön be. Nem túl karakteres tanácsadó vélemény 1960 a következő felvnás. Két afrikai állam (Etiópia és Libéria) keresettel frdul az ICJ-hez DA ellenében. Sk döntés, 66-ban az utlsó. 31

32 Azt állítják, hgy DA nem teljesíti mandatáriusi kötelezettségeit, sőt DA kiterjesztette az apartheid rezsimet DNYA-ra is. Súlys emberi jgkat sértenek, és valójában DA akadályzza a népek önrendelkezési jgának érvényre jutását DNYA-ban. Meg jelentéseket se készít. Bíróság mit mnd erre: ez egy jgvita kapcsán létrejövő döntés. Kijelenti az ICJ, hgy bár nem helyes, amit DA tesz, ez nem államközi jgvita, tehát a két államnak nincs jga da frdulni, mert nincs markáns érdeke a dlgban. Elutasítja a keresetet. Hzzátette, hgy tényleg nem helyes, de az mst mindegy. Ez az a döntés, mely azért krszakhatár, mert súlysan megrendül az ICJ-be vetett bizalm elsősrban a fejlődők részéről között napirenden tartja az ENSZ a kérdést, 68-ban megvnja a mandatárius jgkat, a terület felveszi a Namíbia nevet, megkezdődik a függetlenségért flytattt harc. ENSZ szerepet vállal benne, hgy 1990-ben független lesz. II. szakasz: bizalm vesztés időszaka. nyugatiak közül is skan elfrdulnak, nem csak a fejlődők és a keletiek. GBR és Franciarszág visszavnják az alávetési nyilatkzatukat! Jghatóságt magukra nézve megszüntetik az államk ha mégis elfgadják, akkr fenntartáskat tesznek és krlátzzák a bíróság jghatóságát. elkezdődik még egy gyakrlat: az alperes nem jelenik meg pártatlan kíván lenni, de mivel nem fglal az alperes álláspntt, ezért abba kell hagyni a dlgt másik lehetőség: elkezdi képviselni maga az alperest, ekkr visznt sérül a pártatlanság. Próbálja fenntartani a működését az ICJ. Ad hc bírói intézmény válik jelentőssé. Jellemző a kmprmisszumra való törekvés, de nem az államk, hanem a bíróság részéről. Határ: Nicaragua kntra USA ( ) 1983-ban az USA beavatkzik a belügyekbe (mert tt frradalmi készülődések zajlanak már jó rég óta, 60-as évek vége óta) fegyverrel, pénzzel támgatja a krmányellenes erőket Elaknásítja a legfntsabb N-i kikötőket különösen súlys tett. N. keresettel frdul az ICJ-hez 1984-ben az USA ellenében. Kimenetele: bíróság megállapítja, hgy az USA súlys jgsértéseket követett el, felszólítja, hgy tartózkdjn az ilyesmitől. Fegyveres erő jgellenes alkalmazására került sr az USA részéről. Kártérítés fizetésére is felszólítják. USA nyilván nem szeppent meg, és nem hagyta abba a plitikáját, de következménye azért van. Kétségbe vnta az ítélet jgsságát (meg azt is, hgy N. da frdulhattt-e. Mindent kihasznál, ami nagyhatalmi státuszából fakad, bíróság jghatóságát nem fgadja el) 32

33 függetlenül ezektől, a jelentősége az, hgy nagyn karakteres ítéletet hztt az ICJ, ráadásul Nicaragua mellett, és az USA ellen. Következmény: bizalm visszanyerése a fejlődő rszágk körében. III. szakasz: fejlődő kis államk bizalmát visszaszerzi. sk új nemzetközi bíróság jön létre, mely alkalmas államk közti jgviták eldöntésére. Értékelés Az ICJ nem tudta betölteni azt a funkciót, amit 1945-ben eredetileg neki szántak. Nem annyira jelentős a szerepe, gyakrlatilag sha, mint amennyire lehetne vannak esetek, melyeket pzitívumként lehet említeni. Biznys típusú esetekben jó. az ICJ lyan esetekben, amik a deklnizációs flyamathz kapcslódnak, vagy a halászat kérdésében jó a tevékenysége. Sk döntést hztt és visznylag kevés válttt ki nemzetközi visszhangt tanácsadó véleményeivel a nemzetközi jg fejlődéséhez jelentősen hzzájárult. Az értékelés nem lesz vizsgakérdés. De az összetétel, jghatóság, tevékenységi körök, szakaszlás és jgesetek lehetnek! Nemzetközi büntetőbíróságk Felvezetés Amikr a hágai szellem megjelenik, akkr jön ez az ötlet is. Állandó jellegű nemzetközi bb. kellene ennek ötlete először a 19. század végén (hágai szellemiség) merül fel. knkrétum még nem lesz. Balkáni hábrúk (1912-3) a következő pnt, mikr felmerül. Mindig lyankr merül fel, mikr több államra kiterjedő knfliktusról vagy államn belüli de sk áldzattal járó knfliktus van. Felmerül a Balkán-bizttság ötlete (1913). Célja a felelősök felderítése. Nem manifesztálódtt testületben. I. világhábrú után is felmerül a kérdés, hgy felelősségre kellene vnni a bnösöket (II. Vilms császár) II. világhábrú: ekkr lesz ebből valami végre. nem a végén, hanem még alatta történnek fnts események. 1942: Egyesült Nemzetek Hábrús Bűnök Bizttsága létrejön, azzal a céllal, hgy adatkat gyűjtsön arról, hgy hl milyen któber: Mszkvai nyilatkzat. Később győztesként számn tarttt hatalmak nyilatkznak, hgy ha a hábrúnak vége lesz, akkr a bűnösöket felelősségre kell vnni és meg kell büntetni augusztus: Lndni megállapdás, nemzetközi katnai törvényszék statútumát megszövegezik. Nem-hivatals neve: nürnbergi törvényszék. Európai hadszíntéren véget ér a hábrú. Akit még el lehet kapni, azt el kell. 24 vádltt kerül elé. 12 esetében haláls ítélet születik. Göring, Ribbentrp pl. Többi esetben hsszabb, vagy életfgytiglani börtönbüntetés, 2 felmentés. funkciója a vesztesek ldalán a bűnösök megbüntetése. Ez a győztesek igazságszlgáltatása, ami itt történt. Mikr az ázsiai hadszíntéren is vége a harcnak, 48-ban a tkiói törvényszék is felállításra kerül, 25-ből 8 haláls 33

34 ítélet. Ez is ugyanúgy a győztesek igazságszlgáltatása. Csak a veszteseket vnták felelősségre. Előzménynek tekinthetők-e a pillanatnyilag működőkhöz-e? Nem bjektívek, mert a győztesek ldalán is követtek el bűnöket. A maiak azt hirdetik, hgy ők bjektívak! : a nemzetközi büntetőbíráskdás tekintetében intézmények nem alakulnak. Emberi jgi rezsimek fejlődnek. Fnts emberi jgi dkumentumk, ezek közül: 1948 EJENY és a Gencídium Egyezmény (egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről) 1949: négy genfi egyezmény: nem harcló személyek jgainak védelme. 1977: két kiegészítő jegyzőkönyv: nemzetközi és nem-nemzetközi knfliktusk áldzatainak védelméről. 1984: Kínzás elleni egyezmény 1993: létrejön az első ad hc jellegű büntetőbíróság. Az ICTY ez is lesz vizsgakérdés, már csak azért is, mert Balkán A Vlt-Jugszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék Internatinal Criminal Tribunal fr Frmer Yugslavia : a Tit-i Jugszlávia hgyan hullik szét, első délszláv válságt követő dezintegrációs flyamat. Hat tagköztársaságból 3-ban zajlik, leginkább Bsznia-Hercegvinában 92 és 95 között. Kb. negyed millió áldzat. Ez döbbenti meg a közvéleményt. A tény, hgy Európában ilyen még lehetséges! 2,5-2,7 millió ember, akik elmenekülnek a válság alatt. Bszniában kb. 4 millióan laknak. Kb. 1,5 millióan elhagyják a Balkánt is. Legfőképp a szerbek, a hrvátk és a bsnyákk érintettek. B-H. laksságát ők alktják, áldzatk és menekültek főleg itt/innen. nemzetközi közösség annyira nincs megdöbbenve, hgy valamit gyrsan tegyen. a késlekedés, a dbálózás a felelősséggel da vezet hgy nő az áldzatk száma nyarára lezajlik minden, ami területi fglalás vlt, utána csak nő az áldzatk száma. ENSZ hgy reagál. Először egy tényfeltáró bizttságt hznak létre jó skáig tart a jelentés ben áll fel, 1993-ban mindenki biznyítttnak látja a tényt, hgy súlys emberi jgsértés történik május 25-én a 827-es BT határzattal létrehzzák az ICTY-t. Személyi hatály természetes személyekre terjed ki. Személyeket kell felelőssé tenni, az, hgy milyen parancsra tette, stb. nem számít. Az, hgy mit tett, csak az számít! Területi hatálya a vlt Jugszlávia. hat tagköztársasága vlt, ebből 3-ban zajltt a hábrú. 34

35 maradék hármban pl. Szerbia is benne van, ahnnan skan mentek harclni, illetve skan mentek ide a menekültek közül. Területi hatályt ilyen módn kiterjesztették. Később az is kiderült, hgy a es Kszvói válság esetében elkövetett bűnöknél is ide lehetett utalni a bűnösöket. Időbeli hatály: január 31-től. csak kezdete van. Vége nincs, mert még tart a válság akkr, mikr létrehzzák az ICTY-t. Jghatóság: Mire hivatkzva lehet valakit felelősségre vnni? négy genfi egyezmény (1949) 1907-es hágai knvenció 1948-as Gencídium Egyezmény emberiség/emberiesség elleni bűntettek Intézményrendszer: 3 elsőfkú tanácsból és egy fellebbviteli tanácsból áll (nem bíróság!) 16 állandó bíró és 9 nem állandó bíró. A nem állandó bírók az ad litem bírók. Tankönyvünk részben-írója (P. Árpád) nem állandó bíró. Arca a főügyész (aki az ügyészi hivatalt vezeti) Serge Brammerz ma, aki egyébként belga. A psztt 2007-ig betöltő Carla del Pnte vlt igazán nagy kaliberű. Egyébként nő vlt, elképesztően agilis. Jegyző vezeti a hivatali apparátust. ICTY-nak ma kb an dlgznak. a 3 tanács számát emelték, mert kevés vlt. Költségvetés: éves tételek emelkednek. kicsit alálőttek. ENSZ költségvetésén belül különítettek el részt mindig erre. 276 ezer dllárt különítettel el 1993-ra re az éves költségvetés 342 millió dllár. És a bíróság nem tudja lezárni a tevékenységét! Törvényszék felette áll a nemzetközi bíróságknak. A törvényszék maga dönti el, kivel akar fglalkzni. Nyilván arra törekszik, hgy a legmagasabb szintű elkövetőket állítja elé, csak a nagykutyákat. De őket el is kell kapni, ez meg nehéz. Értékelés: Úttörő, mert a hábrú alatt jön létre (ez visznylag példátlan ) azáltal, hgy a hábrú idején valakit perbe fgtak (vagy felkerül a listára, mint gyanúsíttt), nnantól kezdve ki lehetett iktatni a plitikai életből. Nagy prbléma: nincs apparátusuk arra, hgy a hábrús bűnösöket elfgja. Súlys mértékben rá vannak utalva az érintett államk együttműködésére. Egyébként ezeknek az államknak kötelességük együttműködni! Daytn-i megállapdás ezt kimndja. Sajns ők nem törik magukat, hgy együttműködjenek. A vezetők részéről meglehetősen hiányzik az együttműködés. Az 1200 embernek csak íróasztala van ahl ténykedhetnek, de nem elkapdssák az embereket. Akik elkaphatnák: NGO-k, IGO-k és az ENSZ békefenntartók (IFOR, SFOR, KFOR, EUFOR). Ezen flyik a vita, hgy nekik feladatuk-e elkapni a hábrús bűnösöket. Ők azt mndják, nem! Az ő feladatuk a rendelkezések betartatása, kisebbségek védelme, aknaszedés (6 millió akna vlt a hábrú végén! Lerakni 2-3 dllár, felszedni 2-3 száz!) 35

36 Azt mndják, nekik nem feladatuk eldönteni, ki bűnös, mert sérülne a semlegességük. Államk nem működnek együtt, se a békefenntartók, akkr hgyan kerülnek da Hágába? Esetek 44%-ában önkéntes feladással. Ezért enyhítésre lehet számítani. 34%-t fgtak el bármilyen nemzetközi erők. A maradékt magánszemélyek, nemzetközi rendőrség találja meg, vagy az állam adja fel. A balkáni közvélemény elítélő az ICTY-nak kapcslatban. Legkevésbé a szerbek, hrvátk se szeretik, bsnyákk ambivalensek. Amíg nem bsnyákkat akartak elkapdsni, addig szerették, mst már nem. De hát bjektivitás van. pl. hrvátk azt mndják, hgy a fő elkövetők a szerbek. (ez mainstream álláspnt náluk) ők csak megvédték integritásukat, mert a szerbek vltak az agresszrk, ők szítttak felkelést. ebbe nem fér bele az, hgy legnagybb hnvédőiket dacitálják Hágába. mivel a közvélemény nem szereti Hágát, ezért nem szeretheti az állam sem. Ha azt mndaná, éljen Hága, akkr ki is írta magát a belplitikából. Persze van egy-két lyan plitikus, aki józanul gndlkzik, de kevés vállalja fel. kb. 160 embert vntak perbe, 60 ítélet született kb. 40 ügyben még mindig tart a per. Sk a felmentés és skan meghaltak. 2 ember vlt, akit kerestek, Radvan Karadžić (plitikai vezető, 2008-ban került a bíróság elé) Ratk Mladić (katnai vezető, jó lenne, ha még a bíróság munkájának befejezése előtt előkerülne) Tegyük még hzzá, hgy nincs halálbüntetés. Nincs precedens még, ők írják meg a példát. 160 ügy került összesen az ICTY elé, ebből 60-ban van ítélet biznys plitikai szereplőket ki lehetett iktatni a közéletből Karadzic miatt nehéz lesz lezárni a bíróság tevékenységét, mstanában kezdődik, 2012 körül végeznek vele, a rákövetkező évben zárulhat a bíróság tevékenység ICTR Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék 100 nap alatt kb. egymillió embert öltek meg, hutuk tuszik 1994-ben a hutu krmányzat népirtást hajt végre a tuszi kisebbség ellen (94 áprilisjúlius), de a mérsékelt hutukat is irtják a nemzetközi közösség fellépése szégyenteljes: késlekedés, érdektelenség 1993 közepe óta vltak békefenntartók tt, 2500-an, és ennek 90%-a a népirtás első napjaiban elhúzza a csíkt az rszágból (kivnják őket) marad tt ember, akik nem tudnak csdát tenni a nemzetközi közösség szakértői bizttságt hz létre. a bíróság létrehzása nvember 8-án történik meg, (tehát a válság után!) a 955. sz. BT-határzattal jghatósága: időbeli: 1994 január december

37 területi: Ruanda és a szmszéds államk területe (azért fntsak a szmszédsak, mert bár a népirtás Ruandában vlt, de a válság előtt és után is nagy népmzgásk vltak személyi hatály: csak természetes személyek cselekmények: népirtás, emberiség ellenes bűntettek, a 49-es 4 genfi egyezménynek közös harmadik cikke (nem nemzetközi fegyveres összeütközések), genfi másdik kiegészítő jegyzőkönyv (nem nemzetközi fegyveres knfliktuskra vnatkzóan kiegészítő szabálykat tartalmaz) július: tuszi hatalmátvétel, utána ők kezdik irtani a hutukat milliók hagyják el az rszágt, köztük lyan hutuk is, akik részt vettek a népirtásban! (Burundi, Uganda, Kngó) óriási, zsúflt menekülttábrk intézményrendszer: 3 elsőfkú tanács és egy fellebbviteli tanács (utóbbi közös az ICTY-nal, a 3 elsőfkú nem!) a személyi összetétel is hasnló: 16 állandó bíró van, az ENSZ Közgyűlése választja őket 4 évre, és újraválaszthatók 18 nem állandó (ad litem) bíró ügyészi hivatal, élén a főügyész, Hassan Bubalar Jallw (gambiai) 2003-ig közös vlt a főügyész, de aztán szétszedték hivatali apparátus a jegyző irányításával székhely: Arusha (arushai nemzetközi törvényszékként szktak az ICTR-re utalni) költségvetés 2008/2009-re előirányzva éves szinten 267 millió dllár (eredetileg ennek ezredét szánták rá ) kb fő személyzet értékelés: 29 ítélet született eddig, 11 tárgyalás van flyamatban, és még 14 elítélt van, aki tárgyalása megkezdődésére várnak, utóbbiból ötöt át fgnak adni a ruandai nemzeti büntetőbíróságnak kritika: a laksság egytizede meghalt ebben a népirtásban, amelynek első hárm hetében lezajltt a java, tehát nagyn skan vettek benne részt! érdekesség, hgy a társadalm nagy hányada elkövető vlt, belekeveredett, ugyan skan kényszerből is, de skan önként decentralizált jellegű válság! Jugszláviában a tetteket hadsereg vagy milícia tagjaként követték el, itt visznt nem! erőteljesen a média által dminált válság! rádiója szinte mindenkinek vlt, egy rádióadó vlt, az lefedte az egész rszágt, és ez flyamatsan uszíttt, kit hl mikr milyen rendszámú kcsival kell megölni. (enyhén szólva is abszurdum, hgy) 15 év alatt írd és mndd, 29 db. ítéletet sikerült meghzni, ráadásul dllár-százmilliókból csak a főelkövetőkre kncentrálnak ez csak néhánytíz fő, vagy százegynéhány (plitikai vezetés, katnai vezetés, média, vallási vezetők) a másdik, harmadik szintű elkövetők nem érdeklik az ICTR-t a vallási vezetőket azért ítélik el, mert a valláss laksság bemenekült a templmba, a kiváló papk és apácák meg, mit ad isten, ha már tt vltak, rájuk gyújttták a templmt na de legyünk krrektek, nem minden pap csinált ilyet 37

38 másdik kategória: középszinten felelősek ide több ezer ember tartzik, pl. akik nyilvánsságra hzták a karttékrendszereket, elősegítve ezzel azt, hgy melyik gaz tuszit hl lehet megtalálni az ún. értelmiségből is skan tartznak ide, például a tanárk szrtírzták a diákkat de a diákk is a tanárkat a harmadik kategóriában milliók vannak a felelősségre vnásnak is 3 szintje van az ICTR a nemzetközi szint, a másdik szint a nemzeti bíróságk (ide főleg másdik kategóriás bűnözők jutnak), a harmadik szint a GACACA, egy speciális ruandai intézmény, nevezhetjük a közösségi vitarendezés egyik eszközének, 2002-től működik, bár ez krábban egy hagymánysan működő intézmény vlt, csak utána évtizedekig nem működött 2002-ben jöttek ugyanis rá, hgy túl sk bűnös van, kell még bíróság, ezért élesztették fel a GACACA-kat dmbs rszág, egy-egy ilyen dmb közössége alkt egy egységet, egy ilyennek a laksai összegyűlnek a szabad ég alatt egy GACACA keretében, választanak egy idős embert aki levezeti a szeánszt, megjelenik egy sértett és egy vádltt, és beszélnek róla, majd a közösség megegyezik abban, hgy milyen jóvátétellel tartzik a vádltt a sértettnek (ide kisebb bűnök tartznak, pl. fsztgatás, segédkezés) egy szabály van: itt mindig jelen kell lennie egy állami tisztségviselőnek az ICTR és a GACACA szintjén nincs halálbüntetés, de a középső szinten, a nemzeti bíróságknál van, és elő is frdul a ruandaiak is furcsának találják, hgy épp a legfelsőbb szinten nincs halálbüntetés, ráadásul mi a francért Tanzániában van, miért nem Ruandában? Az emberek nem mbilak, nem tudnak elmenni Tanzániába tanúskdni! Azn a dmbn éldegélnek, ahl megszülettek! a másdik szinten eddig kb ügyet zártak le, és még kb. 80 ezren ülnek börtönökben, várva az ügyük megkezdésére amikrra a válság véget ért, a ruandai értelmiség lecsökkent! mert hagymánysan a tuszik vltak az elit-réteg, és ez a prbléma a bíráskdásra is kihat 994 nyarán azzal szembesültek, hgy a jgászk, bírók, stb. létszáma nem érte el az ötvenet gyrstalpalókn elkezdenek jgászképzést flytatni (1-2 hónap alatt), hgy valaki bekapcslódhassn a bíróságk munkájába GACACA-szinten kb. 30 ezer ügy került elő Az ICTR és az ICTY közös értékelése Kritikák A magas költségekhez képest szerény eredmény (micsda diplmatikus megfgalmazás!) vlt, hgy az ENSZ költségvetésének 10%-át is meghaladta az erre a két bíróságra összesen költött pénz, ehhez képest elég gyéren teljesítenek 38

39 félkarú óriásként jöttek létre, vannak szép és nemes céljai, de az eszközrendszer hiánys nincs saját apparátusuk, amely a helyszínen tevékenykedik kénytelenek a helyiekre hagyatkzni átplitizáltság, hiszen az ENSZ BT hzza létre őket, tehát ennek állandó tagjai érdekeinek meg kell felelni a védelem és a vád között egyenlőtlenség van, mert a vádat a főügyészség képviseli, és ez a szerv a bíróságkhz kapcslódik, akik itt dlgznak azk jól vannak fizetve, nagy apparátus dlgzik alattuk, míg a védelem ha van helyi jgászkból álló, más körülmények közül jövő emberek megbékélés vs. igazságszlgáltatás: utóbbi zajlik elvileg a bíróságkn, de a megbékélés is fnts lenne ha egyikben előrelépünk, a másikban valószínűleg visszalépünk, pl. ha egy nagy ügyben biznyítékkat hznak elő, igazság lesz ugyan, de a sebeket feltépik. sk nagykutya van még szabadlábn! még 2-2-t keresnek ICTY: Ratk Mladic (bszniai seregek főparancsnka vlt) Gran Hadžic (Karadzic után lépett be a tp2-be, a hrvátrszági szerbek prminens képviselője vlt) ICTR: két lyan személy, akik a plgári közigazgatás prminensei vltak, plgármesterek, a saját prefektúrájukban (tartmány) jelentős szerepet vállaltak a népirtás szervezésében, lebnylításában ha ez a két bíróság úgy szűnik meg, hgy ez a 4 ember nem kerül da, az nagy blama Mladicról állítólag tudják, még a plitikusk is, hgy hl van! 2005-ig még nyugdíjat is kaptt! csak hát annyira balfácánk, hgy még így sem tudják kideríteni nem adják ki, mert nem fűződik érdekük hzzá, akarnak valamit cserébe, mindig is úgy adtak ki valakit, hgy érdekük vlt benne Eredmények hzzájárultak a nemzetközi jg fejlesztéséhez precedenst teremtenek a vizsgán majd esetleg 1-2 példát mndani kell arra, hgy mely területeken fejlesztették a jgt a Tadic-ügy óta a bíróság legitimitását nem lehet megkérdőjelezni Blaskic-ügy: kimndatik, hgy egy katnai parancsnk felelős az irányítása alá tartzó katnák által elkövetett bűnökért, és azért is felelősségre vnható, ha nem tesz semmit ennek megakadályzására Yamashita-mérték: II. világhábrúban harcló katnai vezető vlt, felhzták ellene hgy nem tett meg mindent azért, hgy katnái bűntetteit visszafgja Medina-standard: a My Lai-i mészárlás kapcsán a vietnami hábrúban, Medina az amerikai parancsnk vlt, akinek a katnái lemészárlták My Lai laksságát Aka Yesu-ügy: (tanár vlt és plgármester, szerették) kimndatik, hgy a népirtás bűntettei közé a nemi erőszak is beletartzik 39

40 Kambanda-ügy: Jean Kambanda lesz a miniszterelnök végig a ruandai népirtás alatt, miután már az elején megölik az elnököt, valószínűleg ő a legmagasabb rangú plitikus, aki a nemzetközi törvényszék elé kerül, és a lényeg, hgy ő az első, akit egy személyben felelőssé tesznek az egész népirtásért! Barayagwiza-ügy: ő vlt a vezetője annak az RTLM nevű rádiónak, amely uszíttt, a precedens-jelleg abból áll, hgy ő az első lyan médiaszereplő, akit egy nemzetközi büntetőbíróság elítél általában évet kaptak ezek az emberek Biljana Plavsic a bszniai szerbek vezetője vlt, videó készült róla, ahgy csókkkal búcsúztatja Arkan tigriseit (ezek követték el a legszörnyűbb bűnöket!) csak 11 évet kaptt, mert szegény beteg vlt, meg szegény ráks vlt, meg úgyis skat ült előzetesben nevetséges vlt az ítélet /KÁ/ ráadásul, utána kiszabadul az illető, hazamegy, és a nép, az istenadta nép transzparensekkel fgadja, hgy hazatért a hábrús hős. Elrettentés ezt még Kemenszky is kíns msllyal meséli el. abból áll az elrettentés, hgy megfgalmazzák, hgy bizts megijedtek a főbűnösök, látva hgy létrejött az ICTR és az ICTY hátha legközelebb meggndlják a népirtást hát bizts összeszarták magukat a 29 ítélettől. a srebrenicai vérengzésről a plitikusk azt mndták, hgy csak legenda, nincs is róla biznyíték, satöbbi bár a tömegsírk feltárása után nehéz lett vlna nem beismerni, hgy szerbek csinálták azért néhány főbűnös ellen csak biznyítékként szlgál a neten is keringő videó. a két ad hc bíróság hzzájárult ahhz, hgy ma már van egy Állandó Nemzetközi Büntetőbíróság Slbdan Milsevič ügye azért tanulságs, mert ő a legmagasabb rangú plitikus az ICTY előtt (bár Kambanda előbb került az ICTR elé). Rá skan kíváncsiak vltak, őt 66 vádpntban találták bűnösnek, óriási dbása lehetett vlna a bíróságnak, de ez lett a legnagybb blama. Például az egyik bíró kicsit már öreg vlt és meghalt a tárgyalásk alatt, (ez önmagában egy vicc, mert a médiában ez is hír), de a legnagybb ciki, hgy Milsevic is meghal a tárgyalásk alatt, Hágában, a cellájában a szerbek rögtön elméleteteket gyártanak, hgy bizts megölték, de a lényeg hgy nem lett ítélet, nem zárult le az ügy! tanulság: nem kell valakit 66 vádpntban bűnösnek találni ahhz, hgy elítélhessék! mire ezeket végigvizsgálják, az sk idő, elaprózza a flyamatt, szóval: még ezt sem tudták lebnylítani rendesen. másik nagy tanulság: nem szabad hagyni, amit Milsevicnél hagytak, hgy ő fgta magát, felállt, órákn keresztül beszélt abszlút da nem tartzó dlgkról, a bírók pedig ültek és hallgatták (mert elvileg nem vlt védője, saját magát képviselte, ezért nem akarták félbeszakítani ). Húzta az időt össze-vissza, és még rá se szóltak röhej. fnts, hgy csak a legfntsabb elkövetőkre kell kncentrálni, hgy ne aprózzák el a munkájukat Hgyan fejezik be működésüket ezek a bíróságk? (cmpletin strategy) 40

41 2003. augusztus 28-án az 1503-as BT-határzat (könyvben nem ez van, de 1503-as és kész) határz ezen bíróságk munkájának befejezéséről 2004-re a flyó ügyekben le kell zárni a nymzást 2008-ig lezárulnak az elsőfkú eljárásk 2010-ig másdfkn is, és ez év végéig mindkét bíróság befejezi működését ez vlt a terv, 2004 júliusában mindkét bíróság nyilvánsságra hzza saját cmpletin strategy-jét, mi együtt tárgyaljuk, 3 fő pntjuk van mindkettő alkalmazkdni akar a dátumkhz, dec. 31-ig nem emelnek új vádat, dec. 31-ig befejezik első fkn az ügyeket, és 2010 végéig másdfkn is 2004-ben elkezdik újraválgatni az ügyeket, hgy mely vádltt milyen szintű a közép- és alsó szintű elkövetők ügyeit átadják egy transzfereljárás keretében a nemzeti bíróságknak, azért nem az Állandónak, mert annak nincs visszamenőleges jghatósága helyi szinten új bíróságk jöttek létre, akik át fgják venni ezeket az ügyeket 2 típusú jön létre: nemzeti, és csak nemzeti kmpnensekkel (összetétel, adminisztráció) ilyen Belgrádban jön létre nemzeti, de biznys ideig igénybe vesznek nemzetközi segítséget Bszniában ilyen jött létre, 5 évig nemzetközi szakértők kapcslódtak be a munkájába nagy kérdés, hgy knkrétan mely rszágnak adjanak át egy vádlttat főleg a Balkánn, a kiadatási egyezmények és egyéb tilalmak miatt nehéz eldönteni az is kérdés, hgy ki minősül magas szintű elkövetőnek, vagyis kinek kell és kinek nem kell visszaadni az ügyét a nemzeti bíróságknak, ezt ki dönti el, a bírók vagy az ügyészek 2013-nál előbb nem nagyn fgják befejezni Hibrid bíróságk az ad hc és az állandó között vannak valahl helyben hzzák őket létre, és helyben is működtetik példák: Kelet-Timr, Kszvó, Bsznia-Hercegvina, Sierra Lene, Kambdzsa vannak lyank is köztük, amelyek nemzetközi nymásra születnek meg vitás kérdések velük szemben: melyik jgt alkalmazzák, a helyit vagy a nemzetközit, mi a helyzet azkkal az esetekkel, amikr a hibrid bíróság létrejötte előtt amnesztiával mentesítettek valakit, tiszteletben kell-e tartani ezeket? (épeszű válasz: nem), speciális prblémákkal szembesülnek, pl. Sierra Lenéban gyerekkatnák követtek el jgsértéseket, velük mi legyen? VII. A Világbank Világban szervezete, szerkezete, döntése nagyjából azns az IMF-ével 41

42 Mit csinál a Világban? Belső szervezeti rendszere megegyezik az IMF-ével. Ezért együtt is van az éves közgyűlésük. A VB egy szervezetcsprt. Nem egy szervezet, mint ahgy feltételeznénk, hanem ez öt szervezetet jelent. Illik tudni. Ezért valójában Világban csprtnak hívjuk. Az első szerve a Világbank ez nem létező név, igazi neve: Internatinal Bank fr Recntructin and Develpement (IBRD) Másdik szerve a Nemzetközi Fejlesztési Társulás: Internatinal Develpement Assciatin (IDA) Harmadik szerve a Nemzetközi Pénzügyi Társaság: Internatinal Finance Crpratin (IFC) Negyedik szerve a Multilaterális Befektetési Garancia Alap: Multilateral Investment Guarantee Agency (MIGA) Ötödik szerve a Nemzetközi Befektetetések Vitarendezési Közpntja: Internatinal Centre fr Settlement f Investments Disputes (ICSID) IDA Lényeges szervezet, mert a VB csprt lényegét fejezi ki: a nemzetközi fejlesztést. A develpement lehet aktív és passzív is, fejlődés és fejlesztés. IDA utóbbit támgatja ha már az IMF a hitelezést megldja, akkr a VB-ban ldjuk meg, hgy milyen beruházáskra lehet felhasználni. Nyilván nemzetközi hatéknyságú prgramknak kell lenni. Ezt célzza az IDA. Testvére másutt az ODA. Official Develpement Assictance (OECD egyik lényegi szerve) IDA tevékenysége az, hgy a VB fejlesztésre jgsult rszágait ellássa megvalósítható szakmai tanáccsal, földrajzi, műszaki tervekkel, segítséggel. Frrásk nélkül nem tudna működni. A frrásk előírtak. II. világhábrú után elérték, hgy határzat szülessen az ENSZ-ben, hgy az rszágknak a GDP 0,67 % -át fejlesztésre kell adniuk.. Ez az, amit az OECD figyelni fg: azt, hgy ki fejlett, kinek kell fizetni. IDA azkat az rszágkat tömöríti melyek a fejlesztés érdekében működnek együtt a fejlődő rszágk javára. Kik kapnak segélyt? Wrld Bank Atlas: 1946 óta publikálják, hgy az rszágk összehasnlíthatók legyenek. Rendkívül részletes statisztikai látkép a világ 186 rszágáról, összehasnlítható módn. Következő csprtk vannak: fejlett ipari rszágk. közepesen fejlett ipari rszágk alacsnyan fejlett ipari rszág (AFI) fejlődő rszágk magasan fejlett fejlődő: Brazília, India közepesen fejlett alacsnyan, azaz legkevésbé fejlett, least develped cuntries (LCDs): Banglades, Csád, Hnduras. 47 ilyen állam van. 42

43 IFC MIGA ICSID Állandóan váltznak nyilván. Nem vagyunk skatulyába zárva. Magyarrszág az ipari rszágk középmezőnyében vlt, mst AFI rszág. Fejlesztési segélyt csak fejlődő és átalakuló rszágk kaphatnak, ahl ez világsan biznyítható Magyarrszágnak visznt kell adnia pénzt, mert az EU is megköveteli tőle. IDA azn működik, hgy valami glbális prjektfinanszírzás menjen végbe. Nagyn nehezen megy, mert nincs az a frrásmennyiség, ami ezt lehetővé tenné. IDA mellett van a Nemzetközi Pénzügyi Társaság. csprtn belül relatív függetlenséggel rendelkezik beruházást és tanácsadást végez. egyik nagy előnye, hgy van egy kiadványsrzata, az IFC s Statistics. Minden hónapban kiadják, plusz vannak negyedéves összefglalók, stb. Bár nem érdekel minket, de marha haszns. Azt mutatja, hgy a segélyeket hgyan használták fel. világbank céljai között kiemelten szerepel a külföldi magántőke befektetések előmzdítása alapításkr a keynesivel szemben az amerikai Mrgenthau- és Simn-féle nézet győzött, a piac mindent megld. Csak racinális döntések születnek, egyensúlyi helyzet áll elő, világszinten is. ma már tudjuk, hgy nem vlt egyensúly. A magántőke szerepét a VB jelentős eszközökkel, nem csak pénzzel, tanácskkal, beruházás-védelmi tanácskkal is támgatja A VB finanszírz biznys prjekteket, tt ahl államsítás, hábrú, plitikai akármi veszélye nagy, de a magántőke nem akar damenni. A MIGA garantálja, hgy ha damész, fölrbbantanak vagy államsítanak, akkr a MIGA visszafizeti! Erős garanciális biztsíték arra, hgy mindenhva eljussn a Világbank. tuti hgy a magántőke meg a fgadó állam között trzsalkdásk lesznek. Valami bizts nem úgy vlt, ahgy akarták. Ez az a közpnt, ahl meg lehet mindent vitatni. MIGA megtéríti az kztt kárt. Millenium Develpement Gals (MDG s) Magyarul Millieniumi Fejlesztési Célk ENSZ gyermekjgk elfgadása után ezredévfrdulós fejlesztési célkat fgadtak el. ENSZ család egésze dlgzik ebben. UNDP a fő szerv, ami ezzel fglalkzik. A prjekteket a Világbank finanszírzza. Nylc ilyen cél van különlegesen súlys szegénység és éhség megszüntetése 43

44 univerzális általáns isklai ktatás elérése nemek közötti egyenlőség elősegítése és a nők helyzetbe hzása gyermekhalandóság csökkentési születési anyahalandóság csökkentése AIDS, malária és más fertőző betegségek kiirtása környezetvédelmi fenntarthatóság biztsítása glbális partnerség e célk elérésére. Rendkívül hierarchikus, mindegyiken belül alprgramk vannak. Az elsőn belül pl. 9 prgram van. Összesen 65 alprgram van. Ha egy rszág mindegyiket megcsinálja, akkr 65-ször kell jelentést tennie az ENSZ-nek és önmagának. a nylc célt tudnunk kell! 2015-re a nylc mutatóban 50%-s javulást kell elérni! ehhez segítenek, vannak háttéranyagk, meggyőző anyagk. Minden rszág tanulmánykat készít, Magyarrszág is. 1 cél Szegénység A VB statisztikái szerint az az abszlút szegény, aki napi egy dllárból vagy annál kevesebből él. Ami nem abszlút szegénység, az relatív. A vlt szcialista rszágk szegénysége nem lyan mély, nem lyan abszlút, mint a fejlődő világé. Ott külön küszöbérték van: 2 dllár 43 cent /nap. Vásárlóerő paritásn. Beleértve mindent: ruházkdás, stb. Sajns elég jelentős az abszlút szegénység. A VB szépen megírta ezt skszr, nem hgy csökken, hanem nő az abszlút szegénység. kkba nem tudunk belemélyedni. Kérdés, hgy az rszágk önmaguk mit tudnának tenni, ha segítenének nekik, és a nemzetközi közösség segít-e és miért nem. Magyarrszágn azt gndlnánk, nincs extrém szegényünk. Menjük fel a hnlapra és nézzük meg a jelentésünket es az utlsó jelentés, ebben 5%-s az abszlút szegénység. Ez elég nagy. 89-hez képest év alatt következett be, 0-ról! Szcializmusban a VB szerint nem vlt abszlút szegénység. Nem fgyaszt, kilátásai (meg a többi célk elérése) elég szmrúak. Éhség: 2. cél Skan vannak sajns, akik éheznek. Tárki kiadványai nagyn jók. Minden évben biznyításra kerül hgy Magyarrszágn nő az éhezők száma általáns isklásnak kell tejet adni, és nek kell egy almát adni, mert mást nem eszik! Ez rendkívül lehangló, főleg hgy az EU támgat mindenféle prgramkkal. Nem működnek. nálunk sem 100%-s az általáns isklai ktatás. Nem csak a cigányk miatt, Blahó szerint évesek és évesek közötti funkcinális írástudatlanság katasztrfális. 44

45 3. cél 4. cél 5. cél 6. cél 7. cél 26 OECD tagállam közül 23. helyen vagyunk abban, hgy egy átlags egyetemista egy használati utasítást megért-e. az 1989 után elhatárztt írásrefrmk elég stba dlgk vltak. 27 féle módn tanultunk mi már írni-lvasni. Hltt minden nrmális állam (a nagyk, mint Kína, USA, de még India is!) egységes írásmódt kényszerít az emberekre. Ez alatt a kézírást kell érteni. /Szerintem ez azért érdekes az USA-ban mindenki ugyanúgy írna? a szerk./ Ebben nagyn jók vagyunk, szóban. De a 20 év mutatja, hgy a nők helyzete kifejezetten rmltt, a mai társadalm sviniszta és férfiközpntú. Az hgy a magyar parlamentben 10-12% nő van, az nem azért van mert a társadalm nő-ellenes, hanem a plitika csinálta így. Pl. Az unióban is lyan követelmények vannak, hgy itt-tt 50%-nak nőnek kell lennie. NATO-ban, ENSZ-ben ugyanez van. Blahó szerint ez lyan, mintha egy családban mindkét szülő férfi lenne Ez azért vicces elgndlás. Van az 1 év alatti, És az 1-5 közötti gyermekhalandóság. Azt hinnénk, hgy ahgy fejlődik az rvstudmány, úgy ez csökken. 20 év alatt Magyarrszágn nőtt! 1000 született gyermekből ma több hal meg mint 20 éve. A gyermekhalandóság azt jelenti, hgy megszületik a gyerek, él, és utána jön valami, tehát az abrtusz meg a vetélés nem számít ide. Ha az anyuka stresszel, a gyereknek se jó. Afrikában persze tudjuk, mi van, de ne hzzájuk mérjük magunkat, hanem magunkhz, ahhz képest, ami vlt (háááát ) Szintén nőtt az elmúlt 20 évben. A többi közép-európai rszágban is nőtt, de ez minket nem kell, hgy nyugtassn. Ráadásul egyre kevesebb gyerek születik, a fejlődőkben meg túl sk, és a fejlettek végül elöregednek. Ez elöregedés a legnagybb prbléma ma! Azt gndlnánk ezek a betegségek nem érvényesek Magyarrszágra, hisz nálunk van csatrnarendszer, stb. Rmániában tavaly 7 klerás eset is vlt! Rmánia azért nem Banglades Az AIDS legfőbb ka a felelőtlenség ben aznsíttták Magyarrszágn. Minél jbban élünk a rezisztencia szintünk rmlik. Régi paraszt igazság: a gyereknek öt kiló kszt meg kell ennie. nem azt prpagálm, hgy tyúkszart kell enni 60-as évek végétől kezd elterjedni, hál Istennek civilszervezetek révén. Végre kezd glbálissá válni. Klímaegyezmény, és egyéb haladásk. 45

46 8. cél Véget kell annak vetni, hgy krmányk jönnek-mennek és a jövő nemzedék életével, levegőjével játszanak. Egyszerű alapelv, segíts magadn, Isten is megsegít, de kétszer segít, ha összefgsz a szmszéddal. Egy földünk van, együtt élünk rajta. Közös gazdaként kellene törődni vele. VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Az ENSZ gazdasági szervei Gyámsági tanács már nincs 2006 szeptemberében a KGY a BT javaslatára eltörölte, módsíttta az AOt. A Gazdasági és Szciális Tanács fg érdekelni minket ma. Az ENSZ létrejöttének körülményeitől eltekintünk ben 57 rszág gndlta úgy, hgy az új cél az újjáépítés (plitikai, gazdasági és jgi tekintetben) Mit csinál az ENSZ gazdaságilag? Skan mndják, hgy semmit, de azt nagyn szétszórtan. Ez azért túlzás. Éppen amiatt, mert az ENSZ a leguniverzálisabb szerv, a gazdasági tevékenysége is nagyn szerteágazó. Megpróbálkzik egy glbális szemléletű újjáépítés levezetésével ig küszködik az ENSZ. Mit jelent ezt a gazdasági és szciális tanács? Nem közgazdasági, nem az IMF mechanizmusával működik, ez élő emberek, társadalmak együttélését javító intézmény akar lenni. Kettős felsztás: Funkcinális bizttságk (az aláhúzttak a számunkra fntsak) Kábítószerrel fglalkzó bizttság, székhelye Bécs Bűnmegelőzéssel fglalkzó bizttság, székhelye Bécs Tudmánys kérdésekkel fglalkzó bizttság, székhelye Genf Fenntartható fejlődéssel fglalkzó bizttság, székhelye Genf A nők jgaival fglalkzó bizttság, székhelye New Yrk Népesedéssel és fejlődéssel fglalkzó bizttság, székhelye New Yrk. A szciális fejlődéssel fglalkzó bizttság, székhelye Genf Statisztikai bizttság, székhelye Genf és New Yrk A magyar statisztikusk nagyn jók és keresettek. A Marx Kárly egyetem statisztikusai világelsők vltak! Két féle rendszer van: SNA: System f Natinal Accunts, a nyugati rendszer, mérlegek, illetve a szcialista rendszer Két rendszer összehasnlítását magyark dlgzták ki. Ennek nagyn nagy híre vlt! Össze lehetett hasnlítani az 46

47 USA-t és a Szvjetuniót. Sk rszág statisztikai hivatalának elnöke magyar. Reginális bizttságk: feladatuk a saját régiójuk gazdasági társadalmi fejlődését figyelni, makröknómiai elemzését végrehajtani. Itt dlgztt Blahó 15 évig New Yrkban. USA és Kanada európai rszág az ENSZ-ben! Féltek a vörösöktől, így kerültek ők da, nem akarták, hgy nagy legyen a súlya a Szvjetuniónak. Tehát ők az európai bizttságban dlgznak! ECA: Ecnmic Cmissin fr Africa, székhelye Addisz Abeba, Etiópia. ECE: Ecnmic Cmissin fr Eurpe, Genf ECLAC: Ecnmic Cmissin fr Latin America and Caribbean, székhelye Santiag de Chile. ESCAP: Ecnmic and Scial Cmissin fr Asia and the Pacific, székhelye Bangkk ESCWA: Ecnmic and Scial Cmissin fr Western Asia. Ez furcsa, Ázsiába kettő raktak. Az ESCWA Bejrútban kezdett de tt hábrú lett 1975-ben, Bagdadba rakták, tt 2000 körül lett hábrú, aztóta Ammanban van, Jrdániában. Szerepük: évente jelentést készítenek az adtt régió gazdasági és szciális fejlődéséről. Ecnmic Survey f XY. Szakdlgzathz az ENSZ aranybánya, fenn vannak a hnlapn és le is tölthetők ingyen. Mi a hasznuk: az összehasnlításukban leledzik a hasznuk. Mely régiók maradnak le, milyen hatásai vannak ennek, stb. Meg lehet találni minden kérdésre az ENSZ szintetizáló válaszát. Mindig frráskból dlgzik, és mndják is hgy milyen frrásból. Egyéb bizttságk: Permanent Frum n Indigenus Issues United Natins Frum n Frests Sessinal and standing cmmittees Expert, ad hc and related bdies Az ENSZ-ről általában Az ENSZ a leguniverzálisabb krmányközi szervezet. Kialakulása a könyvben megtalálható, bár valószínűleg nem lesz ebből kérdés. 64 év telt el, de az ENSZ egész jól képes követni a dlgkat. Célkat és alapelveket illik tudni, a szervezeti rendszert és döntéshzatalt (kinek haszns) szintén. Négy célja van: A nemzetközi béke és biztnság fenntartása Baráti kapcslatk az rszágk/nemzetek között nemzetközi együttműködés annak érdekében, hgy nemzetközi prblémákat megldjunk nemzetközi közpnt ezen célk megvalósítására 47

48 Ebből kiviláglik az a történelmi környezet, amiben megszületett. A világhábrú, az ellenséges népek (németek, japánk) állnak mögötte, bár ezeket nem mndja ki nyíltan. Később ezek a célk anakrnisztikusan hangzhattak. Alapelvek: Az államk szuverén egyenlősége Jóhiszeműség Nemzetközi viták békés rendezése Ne fenyegessenek vagy használjanak erőszakt a nemzetközi kapcslatkban minden segítséget megadni az ENSZ-nek (minden állam által) hgy ezeket a célkat megvalósíthassa Azk, akik nem tagjai az ENSZ-nek, azk is az ENSZ céljai és alapelvei szerint kell, hgy működjenek a világban. ez az AO hatalmazza fel az ENSZ-t, hgy beavatkzzék egyes államk/régiók belügyeibe, amennyiben tt a nemzetközi békét, biztnságt fenyegető események történnek, vagy az alapelveket nem tartják be. A legtöbb nemzetközi szervezet ezeket ismétli. Ezeket TUDNI KELL. Helsinki záró értekezlet tíz alapelve: szintén tudni kell. Ezek meg azk biznys mértékig átfedik egymást, de nem ugyanazk. Pl. az ENSZ-ben nem szerepel a területi integritás, a népek önrendelkezési jga, emberi jgk. Itt még, ben nem skat mndanak, Helsinkiig, 75-ig kialakulnak a dlgk. Másdik fejezet: tagság. Kik lehetnek tagk, hány tagja lehet, hgyan választják meg, milyen jgaik vannak, hgyan lehet ezzel élni, hgyan lehet tagkat felvenni. Amikr a tagsággal végeztünk, jönnek a szervei. Hgyan gndlm, hgy ezeket a célkat el lehet/kell érni? Szervezeti felépítés Közgyűlés: General Assembly Biztnsági Tanács: Security Cuncil Gazdasági és Szciális Tanács: ECOSOC Nemzetközi Bíróság: ICJ Titkárság Gyámsági Tanács: ma már nem létezik. A Közgyűlés A legfntsabb szerv! Minden állat egyenlő, de némely állatk egyenlőbbek (frm Animalfarm) Alárendelt testületek: 6 főbizttság: Plitikai Bizttság: bármi lehet plitikai kérdés, ha annak mndják! Rbbantásk, Palesztina, Iráni atmprgram, IRA, stb. Gazdasági Bizttság: hgyan fejlődik a világgazdaság, miért nem fejlődik jbban, mi vlt az ka a válságnak, stb. Klíma hgyan hat a termelésre, a jólétre. 48

49 Szciális Bizttság: nő a szegénység a válság miatt, mi történik a fiatalkkal, kinek nincs állása, miért? Mi a helyzet az öregedéssel, ki tartja el őket, ha nincs állása a fiatalknak. Népesedés, gyermekek kérdése, éhség szciális hatásai. Jgi Bizttság: szerződések, nemzetközi jg, mindenféle egyezményeken dlgzik, nagyn szakmai bizttság. Költségvetési Bizttság: miből finanszírzzuk mindezt, mennyit adnak a tagállamk, hgyan állapítsuk meg a tagdíjat. Fgadó állam ügyeivel fglalkzó bizttság: fura név, és fura az is, amivel fglalkzik. USA, New Yrk állam és New Yrk City illetve más államk közötti knfliktuskat vizsgálja (beleértve az USA-New Yrk vitákat is) Emberi jgi bizttság: közvetlenül a KGY alá tartzik, lyan, mint egy hercegnő (mndja Blahó, mert fntsabb egy ilyen szerv, mint ami közvetlen az ECOSOC alá tartzik). Későn állíttták fel, mert későn kezdett el fglalkzni vele. Minden rszágról készül jelentés, hgy az Emberi Jgk Egyetemes Nyilatkzatát betartják-e (1948-ban készült el) 270 emberi jg van, sk nem szerepel ebben. Egyéb időszaki bizttságk: ezekkel nem fglalkzunk Egy szinttel ezek alatt van a Békeépítő Bizttság. Miért nem béketeremtés? Milyen eszközök vannak egy rszágn belüli knfliktus megldására? Pl. Ruanda. Ezzel az a gnd, hgy az AO a nemzetek szuverenitását mndja ki, és nem törzsekét. Azaz mi köze ehhez az ENSZ-nek? A nemzetek belügyeibe való avatkzás TILOS. Szóval hl vannak itt a határk hgyan csinálják, hgy ne sértsék meg a saját alapelveiket? ENSZ itt nem léphet. NATO se, EBESZ krlátzttan. Akkr jön ez a bizttság! Főtitkára zsidó feleségű kpt keresztény. Valamit tenni kell az államkn belül, erre jött létre az ENSZ békefenntartó képessége (peacekeeping ability) Azért van elsősrban, hgy egy knfliktust még a kitörés előtt megakadályzzn esetleg. WFP: Wrld Fd Prgramme. Fel lehet ajánlani ide élelmiszert UNRWA: Palesztin menekültek ügyével fglalkzik UN-HABITAT: Lakásépítési prgram Nők előrehaladását segítő szerv A Biztnsági Tanács Fő célja a nemzetközi béke és biztnság fenntartása. Ez az ENSZ-nek is fő célja, de letéteményese a BT. Az AO VI. fejezte fglalkzik ezzel 5 állandó tagja van: USA, Orszrszág, Kína, Anglia és Franciarszág. vitáztak rajta, hgy Franciarszág miért lenne állandó tag? 10 nem állandó tagja van, 3 évenként 1/3-ban újra választják: egy fejlődő egy fejlett és egy átalakuló rszág. Ezek az rszág-csprtk önállóan döntik el, ki legyen. Hgyan tartja fenn a nemzetközi békét és biztnságt? demkratikus szervezeti eszközök révén, ehhez különböző eljárási, szervezeti lehetőségei vannak. KGY és BT kapcslata ambivalens. Egyrészt a BT a KGY alatt van, de 49

50 két lyan jgsítványa van, melyet a KGY nem vagy csak krlátzttan gyakrlhat. ha bárhl a világban a nemzetközi békét, biztnságt fenyegető kérdés van, és a BT már válaszlt rá (azaz megvitatta, napirendre tűzte) akkr a KGY-nek nincs jga tárgyalni, egészen addig míg a BT azt nem mndja, hgy befejezték. Ez nyilvánvalóan krlátzza a KGY jgköreit, nemzetközi jgilag nagyn bnylult kérdés. Tagfelvétel: először a BT megnézi, hgy jó-e ha az adtt állam bejön, stb. Mi a hatásköre: Nagyn széles a hatásköre. Az rszágk maguknak írták ezt a fejezetet, a többieknek már akkr sem tetszett (főleg Latin-Amerikának és Orszrszágnak nem tetszett) Alapvetően hármas hatásköre van: nemzetközi viták békés rendezése, csak ajánlás. béke veszélyeztetés esetén a veszélyeztetettség megállapítása. Mit tehet? 3 lehetősége van: Ideiglenes rendszabálykat rendel el: felhívja a feleket katnai erejük krlátzására. Ha megszegik akkr fegyveres erővel nem járó intézkedések. Kényszerítő rendszabályk (enfrcement measures). Pénzügyi számlák befagyasztása, kapcslatk felfüggesztése. Ha még mindig nem fegyveres erő bevetése. (VII. cikk) Prbléma: nincs hadsereg. Amikr az ENSZ létrejött, vlt egy katnai bizttság is, ami ezekkel fglalkztt vlna. Teljesen elképzelhetetlen vlt, hgy különböző nemzetek egymás fölött álljanak. Lecsúsztt Közgyűlési szintre. Ma is ülésezik, de csak megnyitja, és lezárja. Rendkívül erős, de fg nélküli hatáskör. BT felkéri az államkat, hgy ajánljanak fel csapatkat, de ezt nem szívesen csinálják. (EU-ban ugyanez van) ajánláskat tesz ENSZ tagfelvételre. A nrmális az lenne, ha ezzel a közgyűlés fglalkzna. De itt a BT tesz ajánlást. Megteheti a KGY hgy nem fgadja el? A KGY elutasíthatja. Pl. Svájc felvétele. Főtitkárt javaslhat: az összes állam helyett csak ez a 15 ajánl Ez is a KGY jgkörét csrbítja. Amíg a BT nem javasl, addig a KGY hiába ugrál. Persze vannak feltételek, hgy milyen legyen az ENSZ Főtitkár. Csakhgy teljesen nemzeti szempntk alapján nézik meg a BT tagk a jelöltet. Fegyverkezési szabályk kidlgzására javaslatkat tehet. Leszerelési tárgyalásk. Alakuló új reginális szövetségek alakulási dkumentumairól, körülményeiről kimerítő tájékztatást kell kapnia. Azért mert a BT tagk félnek, ha létrejön mndjuk egy gazdasági szövetség, abból lesz-e katnai? Nem jelenti azt, hgy megakadályzhatja. De megnehezítheti a hármas hatáskörével. Döntései: kettős döntés. 9 igen kell, 7,5 a fele, ezt kerekítjük, plusz 1. 1) Eljárási kérdésekben dönt: ez a 9 bármelyik rszágtól összejöhet. Az öt állandónak nem kötelező benne lennie. Ezek az ügyrendi kérdések. 2) Tartalmi kérdésekben: ha el kell dönteni, hgy beavatkzzanak-e. Ebben az esetben benne kell lennie az öt állandó rszágnak! Nem tartózkdhat nagyhatalm ilyen kérdésben. Ezt hívják vétójgnak. 50

51 Van kettős vétó: a nagyhatalm úgy érzi, hgy az ügyrendiben is megvétózza. Ebben az esetben a javaslat nem mehet tvább. Ez már előrevetíti a tartalmi vétót. Két különleges bíróság tartzik alá: ICTY, ICTR. Előbbiben Prandler tanár úr bíró. A bírókat a BT ajánlja és a KGY választja meg. Az ICTR székhelye Dar-es-Salam, Tanzánia fővársa. ICTY székhelye Hága, és az ICC-é is. eredetileg 57 emberre vlt tervezve a KGY épülete, aztán a gyarmati felszabadulásk után új épület kellett. A teteje nyitva van, és a fény megvilágítja a főtitkár kpasz fejét, jelezve a földi és égi hatalm együttesét. Van egy japán békeharang is a környéken. tradíció alakult ki. Az első főtitkár kalapja megmaradt, abba beteszik a nemzetek a nevüket, és a főtitkár kihúz egyet. Onnan kezdődik a számzás (az angl ABC szerint) Négyen ülnek tt egy rszágból: jöhet az államelnök, de: külügyminiszter, nagykövet, tlmács, nagykövet helyettese. Ha eljön az államelnök, akkr nem jön a nagykövet-helyettes. Nem jöhet biztnsági őr, testőr, stb. Hat alapnyelv: spanyl, francia, angl, arab, rsz, kínai. Ban Ki Mun 2008 februárjában készített egy refrmjavaslatt az ENSZ, mióta él, refrmk alatt van ma a tagrszágk száma univerzális, valószínűtlen hgy sk új tagrszág keletkezzen még az ENSZ szervezeti, döntési rendszere nem ehhez a megváltztt, nagy, glbális világhz igazdik 5 területen jelöl ki refrmkat a főtitkár: fejlesztési kihívásk tegyünk valamit a fejlődőkért, fejlesztési segélyekért! gazdasági, szciális fókusz béke és biztnság megerősíteni azt a kapacitást, amivel a békefenntartást végezzük felvállalja-e az ENSZ, hgy békeépítést is csinál? preventív, megelőző diplmácia, mediáció peacemaking: knfliktus nyilvánssá válása utáni rendezés peacebuilding: flyamats, még nincs knfliktus, de ehhez flyamats csiszlgatásra van szükség pl. mst SVK-HUN között a peacemaking-nek kell jönnie, mert haragban vagyunk terrrizmus elleni küzdelem leszerelés, nn-prliferáció 1965, Bécs: Nn-prliferatin Treaty emberi jgk mindenkinek emberi jgkat a Földön! emberi jgi bizttság felélesztése népirtásk megelőzése humanitárius akciók, segélyegyletek az ENSZ irányítási, szervezési, vezetési műveleteit kellene megváltztatni 51

52 túl sk az alkalmaztt, túl sk a duplikáció, nem mindenki ismeri egymást, nem jól működnek együtt az egyes szervek ne legyen már az, hgy Kfi Annan fia véletlenül megnyer egy 300 ezer dllárs pályázatt mert hgy ez történt ne legyen szervezeti bsszú (ne legyen, hgy valamely rszág Kfi Annan fiának pályázatnyerése miatt felhábrdik, majd cserébe Kfi jól keresztbetesz nekik ) Az ENSZ szaksíttt szervei ILO (Internatinal Labur Organizatin) az ILO szerint a világ GDP-jének 15%-át gyermekek (18 év alatt) állítják elő! ugyancsak prbléma, ha elítélteket dlgztatnak az ILO a vétkes szervezeteket tilalmi listára teszi a világ első 10 szervezete között van, megbecsültségét tekintve nagy támadásknak van kitéve, érhető (de nem elfgadható) hgy miért marxista szervezet, miért? mert a munkavállalókat védi, glbális munkássztályt akar csinálni, ami demkráciaellenes, tőkeellenes stb. 78-ban az USA és Anglia kilép a szervezetből, és csak 88-ban léptek vissza, azért, mert látták hgy semmi sem váltzik Nbel-békedíjas a szervezet (1969) az ILO dlgzta ki a Munka Törvénykönyve fő rendelkezéseit, ezért is rásütötték hgy kmmunista, felfrgató, vörös tanulmánykat, háttéranyagkat is készít FAO (Fd and Agriculture Organizatin) nem eleve így fgant, hanem az USA II. vh-s helyzetét értelmezve úgy látta, nagy termékfeleslegek halmzódtak fel a II. vh. 4 évében ( 41-45), de a mg. teljes fglalkztatással pörgött, ezért nagy termék- és húshegyek halmzódtak fel ha ezt rászabadítják a piacra, az nagy árzuhanással és tönkremenetelekkel jár javaslták a szövetségeseknek, hgy legyen egy lyan nemzetközi szervezet, ahl ezeket a feleslegeket ellenőrzött módkn eljuttatják a rászrulóknak valami krrekt árn hgy ne legyen túltermelési válság, az USA felajánlja hgy párizsi székhellyel létrehz egy szervezetet, ahl ezeket a feleslegeket értékesíteni lehet végül létrehzzák a FAO-t Rómában széles spektrumban figyelik a mezőgazdasági termelést a fő tápanyagkkal fglalkzik, ebben is abszlút vezet a rizs hgyan tud a FAO az egész világ termelésében képben lenni? helyieket alkalmaznak! lkális figyelőhálózatkat építenek ki ma 17 műhld van fellőve, ami pásztázza a földglyót már csíra krában megállapítják egy növényről, hgy milyen lesz, tehát jól fel tudják térképezni, jó előre, hgy milyen kínálat várható miért jó ez? mert ha látták, hgy az rszknál jó rizs lesz, akkr kevesebbet lehet majd neki eladni 52

53 ha meg látták, hgy az rszknak nincs rizsük, akkr jó magas árn lehetett neki eladni, akárhgy is próbált alkudzni kvázi kartellbe lehetett tömörülni ellene, ebben a magyark is benne vltak, míg be nem léptünk az OECD-be, mert tt már nem lehetett lyan nagy a magyar rá- és behatás a FAO-ra, hgy két éve Budapestre költözött nő főnöke van, méghzzá szlvák nő miért van ilyen magasan reprezentálva Magyarrszág a FAO-ban? 1967-ben egy felhívásra Magyarrszág százezer tnna búzát ajánltt fel (miért? mert nem tudtuk hva tenni UNICEF 1946-ban így kezdődött: tejet vitt a hábrúban az éhes gyerekeknek minden hábrút a gyerekek szenvednek meg a legjbban Emergency Fund veszélyalap lett, a veszélyeztetett gyerekekre kncentrál ahgy a hábrús helyreállítás megindul, észrevették, hgy nincs élelem! elsősrban tej kell, de azt nem nagyn lehet szállítani (hajón sem, mert mire átér a túlpartra, a lötykölődéstől túró lesz belőle) a felesleges tejkészletekből tejprt készítenek nagy tejprgyárak jönnek létre (és ekkr kezdődik meg a csecsemőételek, tápszerek gyártása is) az UNICEF nagyn népszerű lesz, mert UNICEF feliratú pléhbögrében kapták a tejet első jószlgálati nagykövet: Audrey Hepburn hamar kialakul, hgy mit tegyen az UNICEF túlélés és fejlődés legalább a gyerekbetegségeket próbáljuk leküzdeni mi először is BCG-t kapunk, majd gyermekbénulás ellen, majd DiPerTe-t, majd hepatitis C ellen is, meg még rózsahimlő, bárányhimlő, stb., meg még egy pár, ami nekünk természetes, de a világ nagy részén egyik sincs! ne legyen trkgyulladás, diftéria, himlő, klera, tífusz; tetanusz is fnts az unicef kitűzi, hgy 10 éven belül egyik se legyen! és ki is irtja mindegyik járványt! járuléks prblémák: fehér embertől eleinte nem fgadták el a vakcinát gnd van a bilharziával (élősködő, ha szembejut, megvakít, de van ellene ellenszer, az még sajns messze van hgy a flyó ne legyen egyszerre fürdőhely és árnyékszék) alapktatás és fiú-lány egyenlőség segítése (sk helyen a lányknak nem kell isklába menni, csak gyereket szülni! ha isklára gyűjtenek, akkr nemzetközi kedvezmények járnak annak aki gyűjt szmrú dlg, nálunk két réteg adakzik, az általáns isklás a zsebpénzéből (!) és a nyugdíjas a nyugdíjából (!) - a kpasz terepjárós parasztnak persze, fuksszal a nyakában, dergál a szerk. AIDS visszaszrítása 53

54 UNRA az AIDS tetőzött Afrikában, kiesett egy egész generáció, a nagymamák még nem kapták el, gyerekeik vagy AIDS-pzitvek vagy nem, de közbülső generáció nincs, ezügyben van mst flyamatban egy unicef-prgram, 10 mrd dllárt akarnak összegyűjteni erre Közép-Kelet-Európában is terjed az AIDS (főleg Ukrajnából prstitúcióval, de jön!) Magyarrszágn 240 beteg van, nemrég 7 vlt gyermekvédelem ((kizsákmánylás, gyermekmunka) jg az élethez, méltósághz minden knvenció annyit ér amennyit betartanak, Magyarrszágn is elképesztő, milyen szekták működnek, a betegüket nem láthatja rvs, stb. az unicef keményen leírja ezt a jelentéseiben, hgy kedves Magyarrszág, nálatk ez nem jól megy! gyermekplitikák integrálása az általáns bel- és külplitikába együttműködés a gyermekek védelmében nálunk hárm jószlgálati nagykövet van: Halász Judit Presser Gáb Nemzeti Filharmnikusk Kcsis Zltán vezetésével, minden évben két hangverseny teljes bevétele (kb millió ft) az unicefnek megy, adó nélkül, mert jótékny cél esetében adózni sem kell Rger Mre-nak meggyőződése, hgy a nálunk élő cigány gyerekeket is segíteni kell (annak ellenére, hgy EU-s rszágba nem jöhet az unicef, hiszen itt azért elég jól élünk Bangladeshez képest) először Palesztinában vetették be 48-ban több mint 400 ezer palesztin állt tt ház és munka nélkül sátrtábrk alakulnak ki UNRA-segélyből, etetik-itatják, isklázzák, dlgztatják őket ma is csmagkat küldenek nagy katasztrófát átélt rszágknak 1956-ban (bár épp fel vltunk függesztve), az UNRA-csmagkat beengedték az rszágba vlt benne sűrített tej (kndenztej), kakaópr, narancs, kekszfélék, játékk! ma Afganisztában, Irakban, Chilében, Mexikóan (földrengés) stb. teszi ugyanezt, nemzeti admánykból úgy áltaában a legjbban admányzók a skandináv rszágk, és tt ez tudats Hllandiában a laksság a teljes jövedelmének 8%-át adja jótékny célra! Magyarrszágn ez 0,04%, röhejes, bár Sir Rger Mre ügyesen szktt nálunk is kalapzni UNESCO felhívják a figyelmet az ktatási marhaságkra nálunk pl. 21-féle írást tanítanak ( miért? mert abból jön a zszsó ) funkcinális analfabétizmus! pl. egy menetrend alapján nézze meg hgy és mikr jut el valahvá, ez meghaladja skak képességét! 54

55 tudmánys területen kevésbé aktív, de kulturális téren nagyn! legyenek nemzeti filmek! kulturális világörökség kitalálója! Hllókő, Visegrád, Andrássy út, Budai vár, Balatn, Tkaj stb. Párizsban van a székhelye, ez az egyetlen lyan nemzetközi szervezet, ahl külön nagykövete van Magyarrszágnak IX. Az Állandó Büntetőbíróság a II. világhábrú után is jelen van az elképzelés egy állandó nemzetközi büntetőbíróságról 1953: megfgalmazzák azt a statútum-tervezetet, ami akár alapja is lehetne a büntetőbíróságknak, de a hideghábrú elsdrja, lekerül a napirendről a hideghábrú végén kerül újra napirendre: , az ENSZ keretein belül 1989: az ENSZ Közgyűlése megbízza a Nemzetközi Jgi Bizttságt (1948-tól működik, tanácsadó szervként), hgy fntlja meg egy állandó nemzetközi büntetőbíróság létrehzását a büntetőbíráskdás állandó fóruma lenne 1990: Bush és Thatcher egyik találkzóján merül fel, hgy létre lehetne hzni egy ilyen testületet 1993: az ENSZ Közgyűlése és a NJ Bizttságt felkéri a statútum-tervezet elkészítésére, ez 94-re elkészül 1994: a KGY létrehz egy ad hc bizttságt, hgy térképezze fel a prblémás pntjait a statútum-tervezetnek június 15 július 17. összeül az ENSZ diplmáciai knferenciája feladata a döntés a statútum-tervezetről több mint 50 állam vesz részt ezen 33 nemzetközi szervezet is részt vesz, és 236 NGO végszavazás a statútumról: 120 támgató szavazat, 7 ellene (USA, Kína, Irak, Izrael, Líba, Jemen), 21 tartózkdás Római Statútumként vnul be a történelembe a 60. ratifikáció után kezdi meg működését a Büntetőbíróság, ekkr lép életbe a Statútum a 60. kirat július 1-jén megérkezik Internatinal Criminal Curt (ICC) jelenleg 110 állam ratifikálta a statútumt, a legfájóbb távlmaradás : USA, Kína, India, Orszrszág Magyarrszág 2001-ben ratifikálta a Római Statútumt ICC jellemzői milyen bűncselekményeket vizsgálhat? népirtás, emberiség vagy emberiesség ellenes bűncselekmények, hábrús bűncselekmények, agresszió jghatósága személyi: 55

56 természetes személyeket vn felelősségre egy kikötéssel, 18. életévüket betöltött személyeket vnhat felelősségre időbeli hatály: a Statútum életbe lépése utáni bűnök de vannak lyan bűnök, amikről az ENSZ úgy döntött, hgy azk sha nem évülnek el, ezek a hábrús és az emberiség ellenes bűncselekmények tehát a hágai és a genfi jg területi hatály: részes állam területén, de akkr is eljárhat a bíróság, ha részes állam államplgára nem részes állam területén követi el a bűncselekményt ideiglenes jelleggel az ICC jghatóságának alávetheti magát egy állam akkr is, ha egyébként nem részes állam ki kezdeményezhet eljárást? részes állam a BT a főügyész mikr léphet fel az ICC? az arra jgsult indítsn eljárást a kmplementaritás elve mentén, az ICC a nemzeti jgszlgáltató hatóságkat kiegészítendő jött létre, ebből következően akkr léphet fel, ha egy adtt állam nem kíván, vagy nem tud fellépni a humanitárius jgsértéseket elkövetőkkel szemben miért nem tud? mert működőképtelen a nemzeti jgszlgáltatás (mndjuk épp anarchia van az rszágban ) mikr nem kíván? ha az állam enyhébb ítéletet szeretne, ezért gyrsan ítél valamit, de ez nem pártatlan, ezért az ICCnek ilyenkr jga van fellépni az állam ha húzza-halgatja a felelősségre vnást, akkr is jga van fellépni az ICC-nek az ügynek megfelelő súlyúnak kell lennie milyen ítéletet hzhat az ICC? határztt idejű szabadságvesztés (max. 30 év) életfgytig tartó szabadságvesztés (25 év után kötelező felülvizsgálat) mellékbüntetések (pénzbírság, vagynelkbzás, a kársultak kártalanítására) Intézmény-rendszer plenáris szerv: részes államk közgyűlése, évente egyszer, 1 állam 1 szavazat, fő feladata a bíró- és ügyészválasztás maga a bíróság: 18 bírája van, mind állandó, 9 évre választják, nem újraválaszthatóak a részes államk közgyűlése választja a bírákat titks szavazással szempntk a bírák kiválasztásánál: 56

57 1 nemzetiségből csak 1 bíró származhat a világ fő jgrendszereinek képviselete földrajzi méltánysság férfi és női bírák egyenlő képviselete szakmailag is reprezentálniuk kell a szükséges szakterületeket a bírák maguk közül választják az elnököt és helyetteseit hármfajta bírói tanácsként ülhet össze a bíróság: tárgyalás-előkészítő tanács elsőfkú tanács fellebbviteli tanács ügyészség: biznyítékk összegyűjtése, nymzás leflytatása, vád képviselete jegyzői hivatal: élén a jegyző (a bírák választják), feladata az adminisztráció az ICC az államk együttműködésére van utalva saját apparátus hiányában Az ICC és az ENSZ visznya nem kerül be az ENSZ főszervei közé, attól függetlenül jön létre, még ha ezer szállal kapcslódik is hzzá kapcslatukat egy szerződés szabályzza (2004. szept.), ami általáns elveket srlnak, pl. kölcsönös tisztelet, szrs együttműködés, duplikációk elkerülésének szándéka, infrmációk átadása (utóbbi kettő fnts) Az ICC és az USA viszny a 90-es évekig a legaktívabb állam az ICC létrejöttében de nem tag Clintn aláírta a statútumt 2000-ben, de utána Bush példátlan módn - nemhgy nem ratifikálja, hanem visszavnja az aláírást a Római Statútumról mit mndanak, mi a bajuk az ICC-vel: az ICC szerintük unchecked pwer a BT szerepének elbitrlója, felhígítja annak erejét súlysan fenyegeti az USA szuverenitását az ICC létrehzása krlátzza, hgy az államk éljenek az erőszak alkalmazásának minimális (pl. önvédelem) módjával gátlja az USA együttműködését szövetségeseivel, mert kereteket teremt és krlátzza őket akadályzza az igazságszlgáltatást, mert leírja hgy mikr lép fel, és lyankr más nem léphet fel (USA-értelmezés szerint), és ez baj az USA előnyben részesíti a nemzeti igazságszlgáltatást, vagy ha nemzetközi fórumra kell menni, akkr maximum ad hc mi lehet valójában a bajuk: attól félnek, hgy az amerikai katnákat, akik nagy számban vannak jelen a világn, felelősségre fgják vnni ezért-azért, pedig ezt ők tthn akarják leflytatni az ICC erre azt mndja, hgy biznys súlysságú események esetén ez nem az amerikaiak dlga 57

58 az USA abban is jeleskedik, hgy plitikai téren is játszik, pl. közvetítenek, itt is el lehet ezt-azt követni, mndjuk az ICTY előtt vltak lyan vádlttak, akik azt mndták, hgy X vagy Y amerikai diplmata vagy tisztségviselő, ezt és ezt ígérte neki! Ez is felelősség! ezeken a tárgyaláskn általában éppen az ilyen esetek megúszása végett nem szktak jelen lenni az amerikai érintettek a szuverenitásukat is féltik hgy védekezik az USA az ICC ellen? megpróbálja saját garanciarendszerét kiépíteni: bilaterális szerződéseket ( bilaterális immunitási megállapdásk ) köt azn államkkal (főleg ha az még részes állam is!), melyek területén amerikai katnák vagy plitikusk tevékenykednek az adtt állam vállalja, hgy semmilyen bűn esetén az amerikai államplgárt nem szlgáltatja ki az ICC-nek, hanem hagyja, hgy azk tthn flytassák le az eljáráskat X. A humanitárius intervenció első eset: rszágn belül alakul ki humanitárius katasztrófa, és nem természeti csapás következtében, ekkr két lehetőség van: a nemzetközi aktrk figyelembe veszik a be nem avatkzás elvét, és a szuverenitás elvét (tehát hgy az adtt állam vagy segítséget kér, vagy nem) másdik lehetőség, hgy felfgják ésszel, hgy az adtt állam képtelen megldani a prblémát, ezért beavatkznak (nemzetközi jgilag nem elfgadható ) tehát a szenvedő ember az előbbre való, avagy az állam, amelynek jgai vannak erről vitáznak, nem tudják a megldást 1945 előtt is alkalmazták a humanitárius intervenciót, csak nem így hívták 45 után született meg az új szellemű nemzetközi jg ennek van 1-2 mérföldköve: erőszak tilalma szuverenitás, be nem avatkzás emberi jgk kiterjedt védelme csak szűk keretek között lehet fellépni humanitárius indkkkal, és azt is a nemzetközi rendszer szabályszerűségei szerint 45 után kétféle humanitárius intervenció vlt: illegitim módn, vagyis a BT beleegyezése nélkül: az USA latin-amerikai ügyei (Dminika 65, Grenada 63), 1971: India Kelet-Pakisztánt az emberi jgk megsértése miatt fglalja el, 1999: Kszvó legitim módn, a BT beleegyezésével: 1991 Irak, 1992 Szmália, 1994 Bsznia-Hercegvina, 1994 Ruanda az illegitim akciók rendre több eredményt tudnak felmutatni az állam beleegyezése a békefenntartásnál fnts tehát a humanitárius intervenció 1945 után is gyakrlat a nemzetközi jg lassan alkalmazkdik hzzá 58

59 Definíció helyett bjektív kritériumk a humanitárius intervenció alanya: aki(k) végrehajtja az intervenciót állam, államk egy csprtja, vagy nemzetközi szervezet tárgya csak egy állam lehet, az az állam, amelynek területén a beavatkzást végrehajtják, ezt az államt célállamnak szktuk nevezni vagy beleegyezését adja, vagy nem (kérheti is) cncent (beleegyezés) a humanitárius intervenció leflytatása érdekmentesen kell, hgy történjen, ez a beavatkzó féllel szemben áll fenn ez relatív érdekmentesség, ami azt jelenti, hgy a célk túlnymó többségének humanitárius jellegűnek kell lennie (ha mind humanitárius jellegű, akkr áll fenn teljes érdekmentesség, egyébként relatív érdekmentesség) a humanitárius intervenció kedvezményezettjei mindig a célállam plgárai, ők azk, akik a humanitárius jgsértésektől szenvednek, az államuk ezeket nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni, ezek a plgárk a beavatkzó szempntjából idegenek bármilyen kötelék létezik, a beavatkzási hajlandóság nagybb! a humanitárius intervenció alapjául szlgáló jgsértések köre emberi jgk megsértése (első generációs emberi jgk, azn belül az abszlút jgk köre) plgári és plitikai jgk köre, ezen belül az abszlút jgk megsértése: élet kiltása, kínzás nemzetközi humanitárius jg emberiességi garanciáinak megsértése (genfi jg, nem nemzetközi knfliktusk civil áldzatai) a humanitárius jgsértéseknek súlysnak, tömegesnek és szándéksnak kell lennie haszns az, ha nemzetközi szervezetek, NGO-k megerősítik a humanitárius jgsértések tényét, az pedig kimndttan jó, ha a BT is napirendre veszi a kérdést és legalább egy határzatban elítéli az eseményeket a célállam felelőssége az állam aktív felelőssége: akkr, ha saját közhatalmi jgsítványkkal bíró szervei, intézményei, hatóságai hajtják végre a humanitárius jgsértést pl. fegyveres szervei az állam passzív felelőssége: a hivatals struktúráktól független csprtk akciója pl. félkatnai szervezetek, milíciák az állam támgatásával az állam nem tesz semmit annak megakadályzására, hgy ezek a csprtk tevékenykedjenek az állam felelőssége nem értelmezhető: anarchia van, az államhatalm összemlik, nehezen lehetne bárkit számn kérni a humanitárius intervenció célja, hgy a jgsértéseket megszűntesse csak és kizárólag a jgsértések megszűntetésére irányulhat krlátztt a cél a humanitárius intervenció és az erőszak alkalmazása a humanitárius intervenció keretei között erőszak alkalmazására csak ultima rati jelleggel kerülhet sr, előtte az összes békés utat végig kell járni a humanitárius intervenció leflytatásának mikéntje a humanitárius nemzetközi jg irányadó szabályai a mérvadóak humanitárius jgt nem sérthetnek 59

60 az aránysságnak érvényesülnie kell időbeli a beavatkzást csak addig szabad flytatni, amíg az feltétlenül szükséges amikr a cél teljesül, véget kell érjen (a célállam államplgárainak életminőségében tartós és szignifikáns javulás áll be) erőszak alkalmazásának mértéke az erőszaknak az adtt pillanatnak megfelelő lehető legminimálisabb alkalmazása megengedett a humanitárius intervenció befejezése utáni időszak kérdés, hgy mennyire kell beavatkzni a célállam működésébe meg kell-e váltztatni a krábban fennálló állami struktúrát? ha nem működött, akkr igen alapvetően a célállam államplgárainak kellene eldöntenie, hgy hgyan kívánnak élni (népek önrendelkezése) Értékelése, jgi prblémák a mai nemzetközi jgban a humanitárius intervenció gyakrlata nem elfgadtt a humanitárius jelzőt másra kell fenntartani, nem szabad, hgy beszennyeződjön alapvetően védelemre kifejtett tevékenység genfi szellemiség a nemzetközi jgászk szerint a humanitárius katasztrófa helyzet nem teremt lehetőséget a beavatkzásra, a nemzetközi jg keretei között működhet csak a beavatkzás (6. fejezet, 7. fejezet, BT) a gyakrlat és a nemzetközi jg között patthelyzet respnsibility t prtect a védelmezés felelőssége = R2P 2001-ben egy kanadai think tank (Internatianl Cmmissin n Interventin and State Sveregnity) ICISS 2005 márciusában Kfi Annan kiadtt egy közleményt: Nagybb szabadság közlemény (In larger freedm) 60. üsésszak záródkumentumában is benne van az R2P a védelmezés kncepciója R2P a felelősség van a középpntban, nem az, hgy kinek kell fellépni a felelősség alapvetően mindig az államé ha az állam nem tud, vagy nem kíván ilyen módn funkcinálni, akkr a nki közösség felelősségévé válik, hgy reagáljn a helyzetre a BT-nek is van felelőssége egy ilyen helyzetben a felelősséget kiterjeszti, a következő módn: a megelőzés felelősségére a reagálás felelősségére az újjáépítés felelősségére az R2P prblémái a fejlődő államk ellenérdekeltek, a szuverenitáshz ragaszkdnak, ha már ez is csrbul, akkr minden akadály elhárul a beflyáss államk elől, ami azt biztsítja, hgy ne csinálhassanak velük azt, amit akarnak a kapacitás prblémája milyen erőkkel avatkzzn be a nemzetközi közösség 60

61 katnai és plgári erők kérdése plitikai akarat (a BT) mentén könnyen dugába dől a kezdeményezés mindenképp kell a BT felhatalmazása a beavatkzáshz, ha a BT ellenérdekeltség miatt nem tud funkcinálni, akkr a kanadaiak javaslata szerint lépjen be a Közgyűlés és ha ő sem tud belépni, akkr jöjjön egy reginális nemzetközi szervezet XI. Kszvói esettanulmány (humanitárius intervenció) : kszvói válság a jugszláv karhatalmi erők ki akarják szrítani az albánkat a területről (a laksság 90%-a albán) 1160-as BT-határzat (1998. márc. 31.): ebben mndják ki először, hgy a térség békéje és biztnsága veszélyeztetve van fegyverembargót rendel el az egész JSZK ellen Kszvót Szerbia részének tekitni azáltal, hgy a JSZK területi épségét és szuverenitását említi felszólítja a feleket, hgy kezdjenek tárgyalni egymással 1998 őszén megjelenik a NATO, kijelenti hgy kész fellépni a válsg megfékezése érdekében az EU szankciókkal sújtja a JSZK-t, más is őket marasztalja el 1199-es BT-határzat (1998. szept. 13.): béke és biztnság veszélyeztetésének említése! a BT fellépésére lehetőséget az ad, hgy a BT-nek akkr van feladata, ha kimndatik hgy a béke és biztnság veszélyeztetve van egyértelműen utal a humanitárius katasztrófa veszélyére előrevetíti, hgy a követelések végre nem hajtása esetén a Tanács tvábbi intézkedéseit vnja maga után a végre nem hajtás az utlsó nagy tárgyalási kísérlet: 1999 febr-márc között Rambuillet-ben reginális szervezetek felléphetnek a nemzetközi rend védelmében (pl. a NATO), de csak ha a BT felhatalmazza 98 őszén kiderül, hgy ez nagyjából sha nem fg megérkezni a BT-től, mert RUS bejelenti hgy vétózni fg a NATO nem zavartatja magát, márc 24 június 9.-ig taranak a bmbázásk mire hivatkztt a NATO? a nemzetközi szövetség kéréseit és követeléseit, amik a BT-haárzatkban benne vannak, a JSZK nem teljesítette humanitárius katasztrófa alakult ki a BT bénult állaptban vlt az előre bejelentett rsz vétó miatt, nem is szavaztak róla sha, mert nem vlt értelme a Kszvóban a JSZK miatt kialakult helyzet más államk biztnságát is súlysan veszélyeztette 1244-es BT-határzat a bmbázásk végeztével, rendező dkumentum (1999. június 10.) 61

62 Értékelés vlt-e humanitárius katasztrófa? igen, mert a knfliktus fő elszenvedői civilek vltak menekülni kénytelen sk albán, és a kszvói szerbek is, (skan a bmbázásk miatt menekültek el!) összesen ezer fő menekülhetett el (vö: 2 milliós laksság) etnikai tisztgatás is zajltt Kszvóban vajn az önös érdektől mentesség megáll-e? igen, mert a fő célja a NATO-akciónak az vlt, hgy véget vessenek a humanitárius katasztrófahelyzetnek cél a térség biztnságának és békéjének helyreállítása vajn megáll-e az erőszak ultima rati alkalmazása? igen, mert azkat a nem fegyeres erőszak alkalmazásával járó nymásgyaklró eszközöket mind meglépte a nemzetközi közösség, amiket ilyenkr illik időbeli aránysság megállt-e: igen, mert ahgy Milsevics június 9-én megadta magát, aznnal felfüggesztették a bmbázáskat az erőszak alkalmazása szempntjábóli aránysság megáll-e: nem Milyen prblémák vltak még ezzel az intervencióval? jgszerűségi prblémák : illegitim akció vlt, ezt a jellegét a BT-felhatalmazás hiánya adja többen próbálták igazlni hgy mégiscsak legitim vlt, két módn: implicit (rejtett, hallgatólags) felhatalmazás meglétével, amik a BThatárzatkból lvashatóak ki de a mai nemzetközi rendszer csak explicit határzatkat tud értelmezni utólags legitimitás: a bmbázás megindítása után pár nappal az rszk a BT elé terjesztenek egy határzati javaslatt, melyben megkísérlik elítéltetni a NATO-akciót, de ezt a BT leszavazta tehát kvázi mintha támgatta vlna a NATO-akciót de a mai nemzetközi rendszer csak előzetes legitimációt tud értelmezni tehát végülis levnhatjuk a knklúziót hgy illegitim vlt puff neki a beavatkzás leflytatásának mikéntje: a bmbázás következtében a civil áldzatk magas száma gyakran kerültek be plgári célpntk a célpntk közé tilttt fegyverek alkalmazása: szegényített urántartalmú lövedékek, kazettás bmbák 62

63 ezekért mndjuk azt, hgy az erőszak tekintetében az aránysság nem áll meg XII. Békefenntartás a nemzetközi rendszer újkeletű intézménye az ENSZ gyakrlata alakítja ki a II. világhábrú utáni új nemzetközi rendszerben nincsenek pnts jgi keretei az ENSZ Alapkmánya sem fglalkzik vele, és ezért a békefenntartás intézménye flytn vitákat generál békefenntartás: a nemzetközi béke és biztnság érdekében flytattt, katnai erő alkalmazásával járó, általában a knfliktusban részt vevő feleket szétválasztó, megfigyelői illetve közvetítői tevékenység Dag Hammarskjöld találta ki, hgy a békefenntartás a hat és feledik fejezet az Alapkmányban (mivel nincs benne) két frrásból származik a békefenntartás legitimitása: a fgadó állam beleegyezése (cnsent) az ENSZ megfelelő főszervének felhatalmazó aktusa a BT és (szűkebb körben) a Közgyűlés adhat felhatalmazást a békefenntartás mandátuma általában határztt időre szól, de a gyakrlat azt mutatja, hgy ezeket hsszabbítgatni szkták a fgadó állam a misszió felállításába kell először beleegyezzen, majd hgy milyen összetételű legyen a misszió a békefenntartás irányítója és egyszemélyi felelőse a főtitkár pénzügyi fedezetéről pedig a KGY gndskdik a békefenntartó missziókban az államk részvétele önkéntes, de próbálnak törekedni a földrajzi méltánysságra semlegesség és pártatlanság a 40-es évek másdik felében a békefenntartás csírái már megjelennek, de ezek nem kimndttan első generációs békefenntartásk pl. az UNMOGIP 1949-ből, melynek feladata a kasmíri tűzszünet betartásának ellenőrzése vlt már mindenképpen első generációs: UNEF I. UNEF II. (1956) az UNEF I. a Szuezi válság kapcsán jön létre, és 1979-ig a Camp David-i tárgyaláskig marad fenn 1950: KGY-i határzat (Uniting fr Peace) ha a BT működésképtelen, akkr vegye át egy másik főszerv a szerepét, ez pedig a KGY kngói válság, : a miszsió neve ONUC elindul a mechanizmus a békefenntartó misszió felállítására a szvjetek deklarálják, hgy a kngói belügyekbe való beavatkzásként tekintenek a misszióra, ezért nem támgatják ezért végül a KGY legitimálja a missziót az 1964 óta Ciprusn lévő békefenntartó misszió képtelen vlt megakadályzni, hgy a sziget északi részét a törökök megszállják (UNFICYP) 63

64 lecsökken a missziók száma, majd a 80-as évektől újabb felfutás Az első generációs békefenntartás általáns jellemzői szűkre szabtt a mandátum csak önvédelem céljából használhatnak fegyvert kevés misszió indul általában államközi knfliktusk esetében, és általában akkr amikr már tűzszünetig eljutttak kevés kckázattal járnak minden alkalmmal megvlt a cnsent a létszám és a ktgvetés alacsny pártatlanság és semlegesség Másdik generáció (1988-) a hideghábrús időszak végét jelzi a szakaszhatár új környezet a békefenntartás számára ugrásszerűen nő a missziók száma megnő a békefenntartásra frdíttt összeg gazdasági szankciók gyakribbak jellemzői: főként államn belüli knfliktusk gyrs eszkalálódás civil laksság nagy száma etnikai knfliktusk számuk megnő a pszt-bipláris krszakban az államk együttműködési készsége megnő megnő a reginális nemzetközi szervezetek szerepe a békefenntartásban skkal inkább multidimenzinális lesz a békefenntartás (sk feladat egyszerre: katnai, rendőri, rendészeti, humanitárius feladatk) gyrs alkalmazkdóképesség (az államn belüli knfliktusk skfélék) veszélyesebbek a missziók nem a status qu megőrzése a cél, mert a békefenntartók akkr érkeznek, amikr dúl a válság emelkedik a missziók létszáma és a ktgvetés 1992: An Agenda fr Peace; Butrs-Butrs Ghali főtitkár a szerzője magyarul Békeprgram a békefenntartással fglalkzik kategóriákat határz meg, melyekkel a békefenntartás tág értelmezését adja preventív diplmácia célja meggátlni, hgy a szemben álló felek közti vita összeütközésbe trklljn, vagy egy ilyen összeütközés ne súlysbdjn tvább béketeremtés (peace making) célja az ellenségeskedő felek békés eszközökkel való megállapdásra késztetése (AO 6. fejezetében rögzített módkn) 64

65 eszközei általában a közvetítés vagy a választttbírósági eljárásk békefenntartás (peace keeping) cnsent mindig van szűkebb értelemben helyszíni katnai, rendőri és plgári vagy ENSZjelenlét, melynek célja, hgy a knfliktus megakadályzása és a béketeremtés érdekében tett erőfeszítéseket megerősítse béke kikényszerítés (peace enfrcement) a Ghali-féle felsrlásban ez nem szerepelt az AO 7. fejezete alapján a BT jóváhagyásával végrehajttt erőszaks fellépés, ahl a knszenzuális jelleg főszabálya megtörik, cnsent vagy van, vagy nincs, az se baj ha nincs, de ettől még a jgszerűség nem sérül békeépítés (peace building) mindig a knfliktust követi, lényege a helyreállt béke megerősítése és tartóssá tétele, a knfliktus visszatérésének meggátlása a gazdasági, plitikai és szciális biztnság megerősítése útján 1992, Szmália: egyesek szerint itt kezdődik a békefenntartás 3.generációja, másk szerint nem új szakaszhatár, hanem egy alszakasz a másdikn belül precedens: a fgadó állam beleegyezésének hiányában kerül sr akcióra UNOSOM I. és UNOSOM II. missziók, a kettő között UNITAF a szmáliai eset mutattt rá arra, hgy a békefenntartás és békekikényszerítés közti határ hgy el tud msódni 1992-től nem túl sikeresek az akciók Szmália Bsznia UNPROFOR srebrenicai mészárlás, 1995 nyara, nylcezer muszlim férfi és fiú hal meg a hlland békefenntartók édesded asszisztálása mellett, a békefenntartás nyilvánvaló kudarca Srebrenicában is vlt biztnsági övezet, éppen az ilyenek elkerülése mellett Ruanda UNAMIR 1993 végétől, de ő sem tudja ellátni funckióját, főleg hgy a békefenntartók kilenctizede felszívódtt a kritikus pillanatban augusztus: Brahimi-jelentés Lakhdar Brahimi az ENSZ-hez akkreditált algériai nagykövet vlt, ebben a jelentésben megpróbálta értékelni a békefenntartás tevékenységét rámutat a hiánysságkra és a prblémákra mndanivaló: hagyjuk már a fenébe, hgy fegyverhasználat csak önvédelemre krlátzódik (nem használhatják fegyverüket pl. annak a kisebbségnek a védelmére, melyre hivatttak ) a knfliktusmegelőzés fnts felelőssége a nemzetközi közösségnek állandó ENSZ-haderőt kellene felállítani (a missziók mndig lassan és kínlódva állnak fel, gyrs eszkalálódás lereagálására nem alkalmasak), mégpedig egy hónapn belül bevethetőt a nemzetközi szereplők plitikai akarata általában hiányzik 65

66 a reginális nemzetközi szervezeteknek nagybb teret kell engedni, vagy esetleg államk ad hc csprtjainak a megnőtt szerepválallás egyértelműen felfedezhető a NATO esetében a másik, aki nymul be erre a területre, az az EU, krlátzttan néha a WEU a kilencvenes években EBESZ: a plgári vetületeket illetően fnts XIII. Reginalizmus nincs általánsan elfgadtt definíció, de van 3 kísérlet hárm vagy több rszágban közös célk elérése érdekében megvalósíttt, frmális vagy infrmális együttműködés, krmányközi vagy nem krmányzati szerveztek vagy a privát szektr tagjai között a régiót alktó államkat és embereket természetes gazdasági, vallási, egyéb kulturális vagy biztnsági jellegű kötelékek fűzik össze a régió társadalmi és plitikai knstrukció, amelyben meghatárztt tényezők határzzák meg azt, hgy mi a régió pnts értelmezése, melyek a határai, és hgy kik tartznak az adtt régióhz a gyakrlat az, hgy az államknak létezik egy közpnti csprtja (magállamk), amelyek előítéletei, vágyai beflyáslják, hgy meddig terjed egy adtt régió ennek következtében ez a szűk mag dönti el, hgy ki lehet a tagja az adtt reginális nemzetközi szervezetnek átfedések kérdése: több lyan régiót találunk, melynek területén egyszerre működnek reginális frmációk egymással átfedésben (főleg Ny-Európára igaz) milyen tényezők beflyáslják a reginalizmust? identitás (létezik a régiónak egy közös percepciója) pl. kulturális jellegzetességek köre külső tényezőként a különböző fenyegetések, amik az adtt régiót érintik van identitásválság is, pl. ASEAN, amikr az addigi tagktól jelentősen különböző új tagkat integrált (90-es évek közepe: Kambdzsa, Vietnam, Mianmar, Lasz) gazdaságilag és plitikailag nem fejlettek belső és külső fenyegetések köre a ny-európai reginalizmust az as években a kmmunista veszély mzgatta a gazdasági frmációkra (pl. EGK) a németektől való félelem jellemző, de ez is átmegy szvjetektől való félelembe az ASEAN-t a térségbeli nymasztó amerikai jelenlét és a Kínától való félelem hzta létre, valamint Kambdzsa vietnami inváziója az Arab Államk Ligája esetében pedig az Izraellel szembeni közös ellenérzés a 90-es évektől kezdve új tényezők jelennek meg: a rivális kereskedelmi blkkk reginális közös fellépést generálnak marginalizációtól való félelem (az rszk ezért ragaszkdnak a FÁK létrehzásáhz) 66

67 zászlóvivők szerepe: általában 1 rszág, vagy államk szűk csprtja, szinte mindegyik reginális kezdeményezésnél teten érhető az az egy rszág ami a tényleges mtr Arab Államk Ligája: Egyiptm ASEAN: Indnézia NATO: vajn ki NAFTA: Kanada EU: itt inkább államk szűk csprtja van (GER, FRA) gazdasági megfntlásk: kölcsönös gazdasági függőség gazdasági kmplementaritás kiterjedtebb piac létrehzásával a versenyképességüket és a külföldi tőkevnzást is megpróbálják élénkíteni elsősrban fejlődőeknél: a kmpenzációs mechanizmusk fntsak általában azk a reginális nemzetközi szervezetek, amik csak gazdasági területűek, nem szktak hsszú életűek lenni, ezért még 1-2 területet fel szktak venni (pl. belplitika) Reginalizmus első hulláma ötvenes évek másdik fele, hatvanas évek első nagy lendület a reginalizmus megnyilvánulásában, az európaiak az úttörők, majd a világ más nagy régiói is létrehzzák saját szervezetüket fő cél a gazdasági együttműködés a hetvenes évekre visszaesik a lendület, miért? világgazdasági válság az egyes államk skkal inkább a prtekcinizmus felé frdulnak rendre nem sikerül a krábban kijelölt célk teljesítése Reginalizmus másdik hulláma (az új reginalizmus) nylcvanas évektől kezdődik a bipláris világrend megszűnése az EU eminens szerepet játszik, jelentőset előrelép a bővítés és a mélyítés területén is, megerősödik az egységes belső piac megvalósítása kerül terítékre, 92-re meg is valósul, jelentős előrelépés! a világkereskedelmi tárgyalásk az uruguay-i frduló után biznytalannak tűnnek az új reginalizmus jelentős eredménye a NAFTA létrejötte kperatívabbak az államk az új reginalizmus jellemzője a multidimenzinalitás különböző jellegzetességekkel bíró államk alktnak közösséget Az Európa Tanács ugyanazkból a gyökerekből táplálkzik mint az EU május 5.: Lndni Statútum aláírása, ezzel jön létre az Európa Tanács 67

68 10 alapító tag: Benelux, DEN, FRA, IRL, GBR, NOR, ITA, SWE flyamatsan bővül, a nagy bővülési hullámk a hideghábrú után vltak ma 47 tagja van, a legutóbbi Mntenegró a 47-ből 22 KKE-i állam örök pályázó: Fehérrszrszág, az ET nem fgadja be, annyira nem demkratikus az ttani rendszer kilencvenes évektől megváltzik az ET-ről alkttt kép addig szeretett magára úgy tekinteni, mint a nyugati demkráciák klubjára a keleti blkk integrációs frmái (KGST, VSZ) megszűnnek, ezen rszágk nyugat felém frdulnak, megcélzzák az ET-t, és srban be is kerülnek! Magyarrszág került be először, nv. 6-án feldúsulás kezdődik Tagfelvétel az ET-ben meghívásra történik a csatlakzás, a Miniszterek Bizttsága küldi a meghívót lyan európai rszágknak, melyek képesek és készek elfgadni a közös európai örökséget alktó eszméket a jg uralma emberi jgk védelme plurális demkrácia a Parlamenti Közgyűlés értékeli a meghívttakat rapprtőrjei segítségével tájékzódik a meghívtt rszágk visznyairól a végső döntést a Miniszterek Bizttsága hzza meg kétharmads többséggel ezután az rszágnak már csak ratifikálnia kell a Lndni Statútumt tagság feltételeit a St. 3. és 4. cikke rögzíti, és ezen kívül: az Európai Emberi Jgi Egyezményhez csatlakzni kell el kell ismerni az Emberi Jgk Európai Bíróságának jghatóságát a csatlakzás feltételei flyamatsan bővülnek vannak lyan újnnan csatlakzó rszágk, amik újabb feltételeket hznak magukkal, amik aztán benne is maradnak a rendszerben pl. az észteknél napirendre került a nyelvi kisebbségek védelme, így ezt megkövetelték vannak megfigyelői is az ET-nek, pl. CAN, JAP, MEX, VAT, USA a St. rögzíti a kilépés jgát, eddig erre egyszer vlt példa: GRE között kilépett, hgy nehgy kizárják őket nem demkratikus krmány vlt ugyanis Az ET célja és feladatai Céljai tagállamk közti szrsabb egység megteremtése a közös örökséget alktó eszmények és elvek biztsítása és előmzdítása a gazdasági és szciális haladás Feladata közérdekű ügyeket napirendre venni és tárgyalni 68

69 nemzetközi szerződések kötése az emberi jgk európai rendszerének fejlesztése (ebben a legjbb az ET) az európai identitás tudatsítása Tevékenységének eredménye több mint 200 egyezményt kötöttek széles területekről (kultúra, ktatás, államplgárság, környezetvédelem, média, stb.) cselekvési prgramkat is létrehz, pl. a vlt keleti blkk rszágainak jgi refrmjuk elősegítésére ötlött ki cselekvési prgramt nemzetközi knferenciák kurrens témákban (pl. agyelszívás, bietika) szrs együttműködés más nemzetközi szervezetekkel (EU, EBESZ, ENSZ szaksíttt szervei, több száz NGO) mnitring tevékenység kötelezettségvállalásk (cmmitments) betartását ellenőrzik Intézményrendszer Strasburg a székhely Miniszterek Bizttsága döntéshzó-végrehajtó szerv vagy a külügyminiszterek, vagy az állandó képviselők szintjén ülésezik, évente többször többségi döntéshzatal jellemzi, az egyhangú döntések köre szűk egyhangú döntés van a krmányknak szóló ajánlásk esetében pl. a költségvetésről is ők szavaznak munkáját bizttságk segítik (rapprtőri, szakértői és technikai bizttságk) az elnökség hathavnta rtálódik, jelenleg Svájc az elnök, Macedónia lesz a következő, mert ábécérendbe mennek (The FYR Macednia) Parlamenti Közgyűlés Európai Helyi és Reginális Hatóságk Kngresszusa Titkárság Emberi Jgk Európai Bírósága az EJEE felett őrködik jgk fejlesztése stb. XIV. GATT (General Agreement n Tariffs and Trade) 1948-tól Előzmények 1944 New Hampshire, félelem hgy a fasizmus elárasztja az USA-t is, nem fgnak győzni stb. ekkr jön létre az IMF, a Világbank, és még egy kellene hgy jöjjön 69

70 van egy angl nézet, Keynes-é: a világ frdulópnt előtt áll, új bank kell, új pénz (bancr), ehhez kell igazdnia mindenkinek amerikai nézet: lyan alap kellene, ami aztán bank lesz, amely úgy beruház, hgy ez a világgazdaságt egységesen mzgassa Williams (szintén angl) javaslata: kulcsvaluta nélkül nem megy! kialakul az IMF, ami valójában bank, és létrejön a Világbank, ami inkább alap, és létrejön a dllár mint kulcsvaluta nincs termelési nemzetközi szervezet nem közösen döntjük el hgy mit termelünk, de mégiscsak termelünk, és nem mindet fgyasztjuk el, azaz jelentős része kereskedelemre kerül mi van ha mndjuk a magyark azt mndják hgy leértékelik a frintt? Exprtösztönzés, magyar búza fgja elárasztani a kntinenst, ez termelésvisszafgással jár mindenütt máshl! Ezt nem szabad, ezt kell szabályzni! 1830-ban Franz List létrehzza a védővám-plitikát (Kssuth innen veszi a védegylet gndlatát) a 19. században az rszágk termelnek, és felismerik hgy kmparatív előnyök alapján kell szaksdni, tehát ha Prtugália brt kezd termelni, akkr az anglk nem, mert a prtugál jbb, és az fg fgyni a piacn, Anglia inkább gyapjút gyárt vámkat fgnak kivetni! 1944-ben ez hábrúkat jelent! vámkat húzk fel, csökkentem ha valakivel jóban vagyk, stb, a vámkkal trzítjuk a termékek árát és értékét, nem reális szaksdásk jönnek létre, pl. a hatvanas években Magyarrszág elhiszi hgy busznagyhatalm, mert annyi buszt gyárt hgy alig győzi. csak éppen kilukad az alvázuk ráadásul csak a ccilista rszágk vették Bulgária vasmacskát gyárttt, de nem mindenkinek vlt tengere hgy vennie kelljen tőle a plitikai érdek és a közgazdasági racinalitás nagyn ritkán esik egybe a trzításk a fgyasztót érintik leginkább, mert ha a brit parlament vámkkal felemeli a prtugál br árát, azt a fgyasztó fizeti meg! kérdés: akkr a vámk mindig rsszak? nem, hl rsszak hl nem, a körülményektől függően ha valóban elősegítik, hgy növendék iparágak fejlődhessenek, amelyek az adtt rszág termelési feltételeihez igazdnak, akkr meg kell védeni (nem örökké!) elindulnak a vámhábrúk, a kereskedelem ezért kitér más, nem a szaksdásnak megfelelő irányba na, ezeket ismerik fel 1944-ben! létrejön az Internatinal Trade Organizatin feladata: a nemzetközi kereskedelemben a szabad kereskedelmet segíteni diszkriminációmentes nemzetközi kereskedelem a célja a ratifikáció srán aznban az USA megvétózza, közgazdaságilag teljesen racinális érvekkel! hgy jön ahhz egy ITO, hgy megmndja nekem, hgy én ne búzát exprtáljak, hanem tőkét és szlgáltatást? ez beavatkzás a belügyekbe az világs vlt, hgy az USA nélkül nem lehet ilyen szervezetet létrehzni (a világkereskedelem 40%-át bnylíttta) 70

71 lekerül a napirendről, ssem valósul meg de mégiscsak megmarad a gndlat, a többi 56 rszág 47-ben Havannában találkzik ha nincs benn az USA? csináljuk meg nélküle, ha akarja majd csatlakzik A GATT ez lesz a GATT (nem szervezet, hanem csak egy egyezmény) azért csak agreement, mert az államk nem adtak neki hatalmat pedig van székhelye (Genf), tevékenysége és titkársága is, mégsem szervezet, mert nincs az államktól felhatalmazása arra, hgy önállóan, saját alapkmánya alapján dönthessen kérdésekben nincsenek tagállamai, hanem mint egyezmény, szerződik biznys államkkal nincs állandó felhatalmazása se akkr mit csinál? vámk: mindenkinek fáj, hgy a másik vele szemben büntetővámkat alkalmaz (ROM azt mndja, hgy nem vesznek magyar csirkét: 30%-s vámt tesznek rá, a magyark a lengyel áfnyalekvárra tesznek 50%-t, a csehek meg a magyar búzűra valamennyit, cserébe mi meg nem hztuk be a cseh sört ez lyan karakteres vlt /BA/) 1) cél tehát a diszkriminációmentes nemzetközi kereskedelmet 2) mst favured natins: legnagybb kedvezmény elve elkezdődik az egységesülés: ha te kedvezményeket adsz az én termékeimre, cserébe én is fgk (hl élvezem a legnagybb kedvezményt?9 a GATT-ba belépve ezt az alapelvet el kell fgadni 3) natinal treatment: nemzeti elbánás, aki a te szeretőd az az én szeretőm is együtt szeretkezünk. gruppenszex kvázi, vállalatkra is kiterjed, az előző meg csak rszágkra a magyar vámkódex az EU-csatlakzás előtt ldalas vlt, mert a blhairtótól a szemüvegkeretig mindennek kellett vámtarifa elindul a vámk feljegyzése: összerakják a 150 ezer ldalas teljes anyagt minden rszágét és rundkban (frdulókban) haladnak vele ITC: Internatinal Trade Classificatin (az ENSZ segít benne, mert az szerv, az tud döntéseket hzni) nem vámjellegű krlátzásk: kb 150 ezret tartanak számn nem jöhet be valami a színe/származása/alakja alapján, bármit ki lehet találni elindulnak a frdulók körtárgyalás: csak az megy da akit érdekel, de azk kis körökben leülnek tárgyalni, nem plenáris Genfben tehát elhatárzzák az alapelveket, és hgy frdulókban fgnak tárgyalni : Kennedy-frduló textil 4 évig vitatkznak azn, hgy mi számít textilnek elkezdődik a klasszifikáció, mi az hgy pamut?... 71

72 pl. nem minden birka szőre gyapjú : Tkió-frduló eddigre a textiltermékek ára 40%-kal csökkentek, és ez nagy siker, ezen felbuzdultak ipari termékek : Uruguay-frduló mezőgazdaság ez a frduló nem sikeres, mert a mg. lyan érzékeny plitikailag minden államban, hgy ez eleve nem mehet az EU-ban is már 12 rszág van, és megmndja hgy neki egységes külső vámhatára van, és nem szándékzik megváltztatni az EU nem közgazdasági érdekek alapján jött létre, hanem béke, szeretet, szabadság, I lve yu GATS: General Agreement n Trade and Services pillanatk alatt kidlgzzák, mert a szlgáltatásk nem plitikailag meghatárzttak két területen ér el nagy eredményt: TRIMs, TRIPs Trade Related Investment Measures, és Trade Related Intellectual Prperties (szellemi tulajdnjg) a szabadalmi, szerzői jgkat egy csmó rszág nem teremti árunak, terméknek, és visszaélnek ezzel végülis a mezőgazdaság nem került megldásra ezekben a frdulókban dec. 31: felszlatja magát a GATT, és egyben megalakítják a WTO-t (1995. jan. 1-jén lép életbe) ez már nemzetközi szervezet, van plitikai felhatalmazása és tagállamai alapkmánya már szankciókat ír elő a WTO nem ENSZ-szaksíttt szerv, hanem önálló, független aki GATT-tag vlt, az WTO-tag lehetett, és ezt mindenki vállalta is több mint 150 tagja van ma Magyarrszág tag, de a 27 uniós tagállam önállóan nem léphet fel a WTO-ban, nevünkben a főmegbíztt járt el, Mandelssn, aki ma már nem főmegbíztt, helyette ma ez már a külügyi főképviselő asszny alá tartzik milyen alapelvei vannak még a WTO-nak? nagybb verseny (termelékenység, hatéknyság stb. érdekében, hgy a fgyasztók több kedvezményben részesüléjenek) nagybb engedmények a fejlődő rszágknak, ezek kereskedelmi előnyöket követelnek maguknak kölcsönösség elve (principle f reciprcity): a tárgyalásk srán elért kereskedelmi eredmények visznsságn alapulnak a WTO-nak 3 fő célkitűzése van kereskedelmi liberalizáció vámjellegű és nem vámjellegű akadályk leépítése is átlátható, transzparens, végrehajtandó nemzetközi szabályk és sztenderdek kidlgzása nemzetközi kereskedelmi tárgyalásk a tagrszágk között 72

73 nemzetközi pénzügyi szlgáltatásk kiemelet figyelemmel követése, cnsideratin 2001: Dha-frduló Katar fővársa, tt indult a flyamat nem zárult le, vannak benne kudarck is kereskedelmi tárgyalásk a vitarendezési eljárásknak szabtt menete van, 7 lépcsőben, ezek vége egy döntés/végrehajtás/szankció knkrét viták: 2004 előtt Magyarrszág önálló kereskedelemplitikát flytattt a kereskedelmi vita lényegét a sértett félnek írásban kell közölnie pl. az amerikaiak szólnak hgy túl sk Tungsram égő van a piacukn (a Tungsramból 3-at adtak 1$-ért az USA-ban, és jó minőségű vlt, a helyi termékből pedig 1 db vlt 3$, és szar vlt) az USA szól hgy ez nem állapt dump: kiszórni, kidbni ( dömping) dömping: értéken aluli árn eladni az USA azt állíttta, hgy a Tungsram égőben több az érték, tehát dömpingárn nem megengedett piaci ügyleteket hz létre az eladásával hgyan biznyítja az USA hgy a 33 cent az nem 33 cent? úgy, hgy nézzék meg a Tungsram üzleti könyvelését! csakhgy ezt meg nem teheti meg, mert mi is GATT-tagk vagyunk, annak pedig alapelve a piacgazdaság, amelyben a magántulajdn szent és sérthetetlen (nem nézhet bele az üzleti könyvelésbe!) a dömpingvád lyan erős vád, amely feltételezi hgy csaltunk a GATT kitalál(t) egy köztes megldást: betekinteni nem lehet, de ajánl egy vitarendezési eljárást: kell találni egy államt, amelyben kb. hasnlóan gyártanak villanykörtét (jelen esetben ez SPA vlt) a spanyl ár és érték adatk alapján a teljes termelési flyamatt végigviszik, és jegyzik hgy mi mibe kerül a spanyl eredmény alapján kijött 39 cent, tehát beigazlódtt hgy az USA nagy szuperprfittal adta az égőket, ráadásul van az amerikai égőkben egy beépített elévülés (úgy csináld a terméket hgy ne tartsn skáig) ez óriési vihart kavart a Tungsram a mennybe ment a rendezés menete: először is knzultációt kér az egyik fél másik ügy: túl sk magyar acélcső lepte el az amerikai piact, az USA tehát knzultációt kért, a Magyar Köztársaság szerinte ezt és ezt az alapelvet és célitűzést sértette meg leírja, mit óhajt megldásnak (aznnal nrmál piaci ár bevezetése, és kártérítést kér) a WTO főtitkáráhz elviszi az amerikai fél a knzultációkérést, aztán da behívják a magyar nagykövetet és átadják neki a knzultációkérést 73

74 a knzultációkérés leadásától számíttt 30 nap áll rendelkezésre ahhz hgy megkezdjék a knzultációt (első lépés), akár csak a két nagykövet, de általában szakértőket hívnak a knzultáció eredményéről írásbeli beszámlót kell adni egyetértenek-e a megldás módjáról, egyetértenek-e a kmpenzációban, stb. ha sikertelen, mert mndjuk a magyark közlik hgy már a Tungsram miatt is beléjük kötött az USA, mst már jó lenne ha lecsöndesedne, főleg hgy semmi alapja nincs másdik lépés: a sikeretelenség a WTO-hz kerül, aki közvetíteni fg a két fél között ha megint nincs eredmény, akkr jön a harmadik lépés, amikr a WTO megállípatja hgy az USA vs. Hungary ügy nincs megldva, ezért felállítja a Dispute Settlement Bdy-t itt már nem csak a két fél van jelen, hanem a WTO egy panelt nevez ki, ebben a következőket mndja: mindkét fél hzhat 3-3 szakértőt, ezeket már a WTO fizeti, nem a felek, mert ez már nem csak a két fél ügye (ha M. megsérti az USA-t, akkr mindenkit megsért, az én szeretőm a te szeretőd is elve alapján) kb taggal a vizsgálóbizttság létrejön, és 60 napja van dönteni hatvan nap után ismét le kell írni, és meg kell állapítani hgy a felek megállapdtak vagy sem ha nem, akkr negyedik lépés a vizsgálóbizttsági eljárás, nekik már 6 hónapjuk van arra, hgy az eljárást leflytassák itt már nincsenek nemzeti szakértők a WTO-ról lehet összesen 3 emberben megegyezni plusz semleges résztvevők, tehát ez összesen 5-7 tagú ha megint nem sikerül, akkr ötödik lépés, a WTO elrendeli az időközi felülvizsgálati szakaszt a WTO hivatalból a nála lévő vitás ügyekben megnézi, melyik hl tart, megkérdezi mi a prbléma ha ez sem ér semmi, hatdik lépés jön: a panel jelentésének elfgadása (azt fgadja el, hgy nem sikerült a megegyezés, és részletezi hgy miért) rá kell mutassn, hl van megalapztt, és hl megalapzatlan vita (közgazdasági, szakmai szempntból) végül leírják hgy az USA nem tudta biznyítani a baját, jgsulatlanul követel kmpenzációt, és a DSB úgy dönt hgy HUN nem sértette meg a WTO alapelveit hetedik lépés: az USA fellebbez, de pntsan meg kell neveznie hgy milyen kk miatt egy 7 tagból álló fellebbezési testülethez nyújtja be, ők 60 napig ülhetnek rajta, végül amit ők határznak, az a végső ez végrehajtandó, és kötelező, mert a GATT-ba belépve vállalta mindenki hgy a DSB-döntést végrehajtja a DSB-határzat jelen esetben kimndta hgy 357 millió dllár kár érte Magyarrszágt azért mert nem szállíthattt, 74

75 az USA-nak el kell fgadnia, egyet tehet, hgy a térítés módjáról egyezkedjen a magyarkkal 15 év alatt ~600 ügye vlt a WTO-nak, 350 lezárult, de elég sk eljuttt a panelig 250 ügy van még tehát flyamatban (a hnlapn megnézhető minden eset, ellenünk pl. 5 vlt - mindet megnyertük - és mi nem indítttunk egyet sem, mert mindig WTO-n kívül próbáltunk meg megegyezni, ez krrekt) HUN megtanulta, hgy a nemzetközi kereskedelemben a szerződő partnerek tisztessége prfitt hz a csehek rögtön szaladtak a WTO-hz a magyar búza ügyében, de megmutatták nekik az ajtót Magyarrszág Magyarrszág 1967-ben kezdte el a csatlakzási tárgyaláskat a GATT-hz (még nem vltunk piacgazdaság) tagk nem lehettünk, csak szerződő partnerek érdemes ellvasni Nyerges Jáns könyvét, aki akkr a magyar nagykövet vlt, nevéhez fűződik a csatlakzás kezdeményezése ig mégis flynak a tárgyalásk, és végül szept. 1-jén aláírták Magyarrszág csatlakzását (első és egyetlen Közép-Európában), ez nagyn nehéz vlt! Nyerges ügyesen tárgyalt, kicsit szivarztt, kicsit whiskeyzett, de 6 nyelven tárgyalt, és lenyűgözte a nyugatiakat (a szvjet hgy tárgyal? kihúzza magát, és nyet, da, nyet, da, nyet, da..) 27 embert vitt magával (mindet innen a Közgázról itt taníttta Blahót is), és mind a 27 akkra arc vlt, hgy mindből nagykövet lett kívülről fújták a GATT 800 ldalas alapító szerződését ezek után 1982-ben beléni az IMF-be már semmiség vlt! XV. Az Európai Unió Az Európai Unió és a Lisszabni Szerződés december 1-én lépett életbe Az Unió nki szervezet, vagy netán állam? ahhz, hgy nki szervezet legyen, száms kritériumnak kell megfelelnie nki jgalanynak kell lennie állam akkr lehet, ha az állami minősítőjegyekkel rendelkezik (terület, stb.), illetve más államk, őt államként ismerik el a kritériumk alapján egyik sem nem nki szervezet, mivel nem minden esetben lehet nki jgalany nem lehet állam, mert van ugyan területe, lakssága, de mégsem lyan mint mndjuk Németrszág, vagy az USA, hiányznak államképző elemek a kmprmisszumk skasága révén juttt idáig az EU, flyamatsan a nemzeti érdekek körülbástyázása zajltt az alkuk úgy jöttek létre, hgy a nemzeti öntudatk ne sérüljenek ha nem szervezet, nem állam, akkr hgy működik a döntéshzatal? A hatalmi ágak az EU-ban 75

76 egy államban a hárm hatalmi ág egyensúlyban van (törvényhzó, végrehajtó, bírói) az EU-nak van parlamentje tövényhzó bizttság krmány, végrehajtó hatalm van Európai Bíróság független, bírói szerv van aznban mégegy szerv, a Tanács A hárm létező hatalmi ág visznya Parlament: közvetlenül választjuk, krábban 771 tagja vlt, mst 751, Magyarrszágnak 22 képviselője van krlátztt jgkörökkel rendelkezik a krlátkat a Tanács állapítja meg a Tanács megbntja a hatalmi ágak egyensúlyát, a Tanács kzza a demkratikus deficitet a Tanács úgy tesz, mintha ő lenne a népképviselet megtestesítője, a 27 bizts dönthet a 751 képviselő helyett, ez nem demkratikus feladata a szükséges törvények elfgadása, független kell, hgy legyen A végrehajtó hatalm, a Bizttság rendeleteket hajt végre, törvényeket, szabálykat készít elő a Tanács javaslatára pntsan azt teszi, amit egy krmánytól elvárunk A Bíróság az ENSZ nki bírósága csak és kizárólga államkkal fglalkzik az emberi jgi bíróság természetes személyek ügyeivel az EU bírósága mindkettővel fglalkzik független kell, hgy legyen mivel az EU-t nem államként és nem nemzetközi szervezetként alapíttták, a döntési jgk az alapító tagknál maradta, a miniszterek tanácsánál Refrmk Az EU-n belül nő a közösségi hatáskörök száma (mg, vám, stb.) 27 rszágnál a demkratikus deficitet fenntartani nagyn nehéz, a Parlament hatalmát krlátzni egyre kevésbé lehetséges, ez már 27 állam hatalmát sértené. Ezért refrmkra, módsításkra van szükség: 1992 Maastricht 2002 Nizza!!! 2009 Lisszabni szerződés Kérdések a 2004-es bővítésnél? (Nizza készíti elő) Nizza megváltztatja a szavazás menetét a frrásk elsztása is megváltzik az újak (10) nem kap annyit a mg területén felezik a mg-i frráskat az újak ezekkel együtt sem hátrálnak meg elérik, hgy a 10-ek ne tudják megváltztatni a sturktúrát belül 76

77 Lisszabni szerződés dec. 1. a LSZ 10 vívmánya: a plgári kezdeményezés intézménye eddig ilyen nem vlt, csak közvetlen választás, a képviselőn keresztül lehetett kezdeményezni 1 millió aláírás esetén a kezdeményezéssel fglalkzni kell 450 millió laksból, nincs előírva, hgy csak felnőttek lehetnek megváltzik a jgalktás menete és lényege a szerződés a Parlamentet a Tanácséval egyenrangú valós, tényleges jgalktói hatáskörrel ruházza fel, Biznys területeken! kiterjeszt, de nem teszi teljessé a Parlament hatásköre szinte minden területre kiterjed, de egyes területeken csak részben dönt szakplitikák területe a szerződés a szakplitikák területén rendet tesz, meghatárzza, hgy mely területeken dönt kizárólagsan a Tanács és mely területeken van a Tanácséval egyenrangú hatásköre a Parlamentnek a Tanáccsal egyenrangú hatásköre van a bevándrlás területén, büntetőügyekben, rendőrségi együttműködésben, kereskedelemmezőgazdasági-, halászati plitikák egyes rendelkezéseiben nemzeti parlamentek kérdése azzal, hgy az EP jgköre fkzódik a nemzeti parlamentek jgköre NEM csökken a szerződés értelmében a nemzeti parlamenteknek 8 hét áll rendelkezésükre, hgy uniós jganyagkról véleményt alkssanak ha az eu valamelyik intézménye túllépi hatáskörét akkr sikíthatnak az Unió Elnökének intézménye bevezetésre kerül többnyire eddig a külügyi főbizts képviselte, de ezek eseti megbízásk vltak, nem vlt törvényes alapja az elnöki pszt kettő és fél évre szól, a Tanácstól kapja a mandátumt (miért nem a Parlament választja, úgy mint az EB elnökét?) Rmpuy igazi EU-s kmprimisszum, nem ugrál... feladata döntően ceremniális előkészíti és levezeti az Uniós csúcstalikat az EU külügyi és biztnságplitikai főképviselője külügyminiszter ha így hívjuk, sérti a szuverenitást (nem leht minister, vagy secretary f state, ezért lett chief representative) a Tanácsban kettős többségi szavazást vezet be a szerződés!!! eddig az EK mindent knszenzussal dönt el később jön a többségi döntést, de milyen többség? minősített többség kettős minősített többség: 55%-a az államknak úgy, hgy ez kiadja a laksság 65%-át az EB elnökének a megválasztása jelölésekr figyelembe kell venni a parlamenti választásk eredményét az ún. Alapjgi Charta 77

78 (Európai Emberi Jgi Charta) minden Eus tagállamnak ratifikálni kell két rszágnak van kifgása: Írrszág (abrtusz szerintük bűn, nem fgadják el) és Csehrszág (Benes dekrétumk, tulajdnhz való jg, Sudetendeutsche, nem kérhették vissza) az alapjgi charta így a csehekre nem kötelező, a Tanács úgy döntött, hgy a legközelebbi szerződésnél ezt is ratifikálniuk kell! alapvető emberi és szabadságjgk bevezeti a kilépés lehetőségét először léphet ki valaki önként A fenti 10 pnt minden eddiginél jbban megnöveli a Parlament beflyását, erős jgalktóvá teszi. Nagybb és több felelősség hárul a Parlamentre, főként az európai plgárk érdekében. Kizárólags és megszttt jgkörök Az EU kizárólags hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módn nem dönthet) 1. vámunió (nemzetileg nem lehet vámt emelni) 2. a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályk (alapvető mikröknómiai követelmény a verseny szabadságának biztsítása, a fgyasztó érdekei fntsak) 3. mnetáris plitika, azn államkra, akik Eurózóna tagk 4. a tenger bilógiai erőfrrásainak megőrzése a közös halászat keretén belül!! 5. közös kereskedelemplitika (nem a nemzet mndja meg, hgy a nemzeti többletbúzát hvá lehet eladni!) az Unió nki szerződéskötési hatásköre: akkr kizárólags, ha ez hatásköreinek belső gyakrlásáhz szükésges, vagy a közös szabálykat érinti, vagy azk alkalmazását megváltztatja Megszttt hatáskörök 1. belső piac 2. a szciálplitika lisszabni szerződésben meghatárztt vnatkzásai 3. gazdasági, társadalmi és területi khézió 4. mg és halászat 5. környezetvédelem 6. fgyasztóvédelem 7. közlekedés 8. transzeurópai hálózatk (TEN) a. villamshálózat, gázhálózat, stb. 9. energiaügy 10. szabadság, biztnság, jgérvényesülés térsége 11. közegészségügy egyes vnatkzásai 12. K+F, űrkutatás 13. fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás A Tanács elég furcsa alapelvei vannak, ezek az általáns szabadság- és emberi jgkhz kapcslódnak a Tanács szervezete 78

79 az alapító hat vezetője, de főként Mnnet és Shumann abból indult ki, hgy ne krlátzódjn a szuverenitás a Tanács az EU fő törvényhzó szerve, NEM a Parlament = demkratikus deficit a hatk eleinte a minisztereiket küldték a Tanácsnak elnökségi rendszere van trjka: múlt, jelen, jövő a tanácsn belül vannak bizttságk általáns ügyek és külkapcslatk bizttsága gazdasági és pénzügyek mg és halászat bel és igazságügy fglalkztatás és szciálplitika versenyügy közelekdés, környezet és ktatás kiemelten fnts az ECOFIN, a gazdasági és pénzügyi bizttság, vezetője dr. Székely István harmnizálja a 27 tagállam gazdasági kereteit a 10 bizttságt szlgálja a ki a COREPER I. és a COREPER II. (Európai Képviselők Bizttsága) a nagykövetek bizttsága a COREPER I. helyettesíti az állam és krmányfőket (mst Kiss Tibr, még, ő nagykövet) őt helyettesíti a COREPER II. ők hetente üléseznek ez a két bizttság teljesen szakmai jellegű XVI. A NATO a hábrú végére világs, hgy Kelet-Európa szvjet beflyási övezet lesz a nyugati övezeteket 1948-ban egyesítik és 1949 szeptemberében kikiáltják a Német Szövetségi Köztársaságt, majd az NDK-t, ezzel a megsztttság egyértelművé vált, Berlint négy részre szttták létrejön a KGST januárban, 1949 ez egészen június 28-ig él (a Gellért szállóban mndják fel) január KGST április nagyfkú fenyegetettség a szvjetek által: Washingtni szerződés, mindössze másfél ldal, különösen fnts az 5. cikk 1. cikk: a nki viszályk békés rendezését tűzi ki célul n erőszak 2. cikk: a jólét fkzásáról, a gazdasági szciális jólét biztsításáról 3. cikk: a felek flyamats és hathatós önsegélyt és kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, kifejlesztik egyéni és kllektív védelmi képességeiket 79

80 5. cikk: a szövetség tagjai ellen Európában vagy Észak-Amerikában intézett támadást mindannyiuk elleni támadásnak fgják fel, ezáltal a kllektív védelem jgát gyakrlják 10. cikk: meghívnak minden európai államt a szerződésre való csatlakzásra 12. cikk: bejelentik, hgy 10 év után felülvizsgálatt rendelnek el, megnézik, hgy az aktuális állaptknak megfelel-e a NATO ez a másfél ldal azóta nem módsult, csak a tagk száma nőtt frdulópnt a NATO életében, ekkr felülvizsgálat van, új stratégiát határznak el, 2002-ben prágában tvábbfejlesztik, mst azn dlgznak, hgy 2011-re új katnai- védelmi stratégia lépjen életbe a Varsó Szerződés május 10-én alakul és 1991-ben szűnik meg Magyarrszág 1999-ben vált szövetségessé 2002-ben tvább nő a szövetségesek száma, jelenleg 26 tagállama van rendkívül lényeges az Orszrszághz fűződő kapcslat NATO-Orszrszág Tanács NATO-Ukrajna akcióterv a kapcslatk nem rózsásak, de léteznek, diplmáciai szinten beavatkzásáhz az ENSZ BT felhatalmazása kell fő, alapvetően az adtt ellenség legyőzése stratégia váltzik: több tag, új fenyegetettségek tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályzása terrrizmus, 911 nymán vált akuttá Afganisztán, Irak nem csak katnai elképzelések szervei plgári szervek Brüsszel, Titkárság Észak-Atlanti Tanács (a legfőbb döntéshzó, plitikafrmáló a Béke Partnerség tagszágainak küldöttei szintén Brüsszelben Nukleáris Tervező Csprt Védelmi Tervező Bizttság jelentősnek mndható Bizttság, ezek technikai jellegűek a bizttságkban knszenzussal döntenek, a döntést minden tagállam megvétózhatja, ez aznban rendkívül ritka katnai szervek Tanács legfőbb döntéshzó, minden tagállamt egy nagyköveti rangú képviselő reprezentál (2008-ig Herman Jáns), ez a Tanács választja a NATO főtitkárát (Rasmussen) Katnai Bizttság a katnai ügyekért felel, hatéknyság, irányítás, javaslatkat tesz Főparancsnkságk reginális főparancsnkságk Európai (Mns székhely) és Atlanti-Óceáni (Nrflk, Virginia) A NATO és Magyarrszág 1999-től követelmény: költségekben is támgatni kell a NATO-t, erőhöz mérten 80

81 M. kb 2%t frdít a katnaságra M tevőlegesen jelentősen hzzájárul a NATO akcióihz 300 katna Afganisztában + mst még 200 Prfitunk: a C100-as repcsik pápai bázisa (óriási teherszállító gépek), mi egy egészségügyi közpntt is fel tudtunk ajánlani XVII. EBESZ (35 állam) Európai Biztnsági és Együttműködési Szervezet a tagjai szinte mind tagjai a NATO-nak, miért van rá szükség? 50s,60s ellenállás 70s Détente 69-től egyértelmű, hgy Európa szeretne egy biztnsággal fglalkzó nki szervezetet 1972-től Helsinki tárgyalásk 1975: Helsinki zárónyilatkzat aláírása (szerződés, vagy nem?) NEM szerződés az ENSZ általáns alapelveit Helsinki 10-re bővíti!!!!! EBEÉ, kis hatalm Budapesten elhatárzták, hgy szervezetté alakítják munkája kperatív tevékenyésg plitikai, katnai gazdasági, szciális emberi jgi vnatkzás ezeket ksaraknak nevezték Emberi jgi kérdések ma már a demkratikus flyamatt, a szólásszabadságt, a kisebbségi jgkat frszírzza Szervei Egyeztető és Döntéshzó Szervek (Summit meetings, hárm évente nagy döntési találkzók) Miniszteri Tanács legfőbb plitikai testület (külügyminiszterek) Állandó Tanács mindennapi tevékenység (hetente találkznak a tagállamk képviselői) Biztnsági és Együttműködési Fórum a médiajgkkal, a média demkratizálásával egy nagyn fnts intézmény fglalkzik, vezetője Haraszti Miklós, Bécsben székel nha a NATO a glbális védelmi stratégiában egyre mélyebb szerepet jászik, az EBESZ tevékenységére igenis szükség van, a NATO nem tud minden lefedni amennyiben a CFSP valósággá válik megkérdőjeleződhet az EBESZ tevékenysége XVIII. Hgyan néz ki a glbális irányítás 2050-ben? mit vetít előre a jelenlegi struktúra? 81

82 Realista felfgás lényege az erő, hatalmi visznyk, realitásk. ezekből vn le következtetéseket. nemzetközi kapcslatkban flyamatsság várható, államk maradnak az alapvető játéksk. nemzetközi szervezetek alávetettjei maradnak a nagy játéksknak. (gndljuk át hgy mit tanultunk a realizmusról) nemzetközi rendszer akkr is tartalmazni fg katikus, anarchikus elemeket. nemzetközi szervezetek másdhegedűsök. tvábbra is lesznek knfliktusk, államkn belüli hábrúk. nemzetközi erőszak, ezzel való fenyegetés. mi váltzik akkr? képességek államk közötti megszlása. milyen képességek? nemzetközi eseményeket beflyásló képességek megszlása. jelentése nem más, mint az erővel történő beflyásnövelés helyett kalíció, szövetségi beflyásnövelés esetei. Dhai frduló: fejlődő rszágk fellépése, Kppenhága: klímaegyezmény. krmányközi nemzetközi szervezetek: magatartása és érdekei az erőegyensúlyt fgják tükrözni. állami nemzeti erő fennmaradása ezt követeli. ENSZ megmarad (visszalépést nem prgnsztizálunk) csak akkr működik glbális érdekek alapján, ha az összes nagyhatalm geplitikai érdekeit fenyegeti valami. tömegpusztító fegyverek (Irán, Krea). Kína sem annyira semleges már, rsz-ázsiai-európai érdekek. csak nagyhatalmi érdekek mtiválnak. a közép és kis rszágk lényegi erővé nem válnak. lesz-e hábrú a nagyhatalmak között? nincs rá válasz. nukleáris egyensúly nem lyan stabil atmsrmpó egyezmény recseg-rpg. Indiának is vannak bevallttan nukleáris fegyverei. terrrizmus tvábbra is fennáll. plitikai értelemben vett depresszió: fenyegetés átterjedésének veszélyét magában hrdzza: már érezteti hatását, pl. izraeli-palesztin, Irán és környéke, Pakisztán-India, latin-amerikai térség új nagyhatalmak új nemzetközi szerveződéseket hznak létre, vagy a meglévőket az ő arcukra alakítják. Elsősrban Kína itt a fnts, akiről skat beszélünk de keveset tudunk. Lcsg a felszín, hallgat a mély. A lényegi mzgatórugókat nem sikerült feltárni! Nem tudjuk pntsan hgy Kína tervgazdaság vagy piacgazdaság. (Kína mindkettő elvileg, de ilyen nem igen van). már egy új ENSZ létrehzását is megpendítette. Ha az ő érdekeinek nem felel meg az ENSZ, akkr csinál egy másikat. Ha ebből fegyveres knfliktusk nem is lesznek, de nagy elméleti viták bizts lesznek. Az ENSZ-szel is megtörténhet ami a Népszövetséggel. 82

83 nem vlt tagja az USA és a Szvjetunió ezért nem vlt működőképes az ENSZ Kína nélkül nem lenne jó (fehér) nyugati közpnt szupremáciájának egészen biztsan vége! képes-e alkalmazkdni az erővisznykhz? meglévő hatalmi visznykat tükrözi. önálló döntési jgköre nincs. ha a nukleáris egyensúly felbrul, a BT-nek teljesen más felfgást kellene érvényesítenie, mint amit a 90-es években tett. Akkr inkább aberráció vlt, semmit új a biztnságt garantáló rendszer. BT tvábbra is béna kacsa marad Államk tvábbra is állami erőszakkal fgják védeni az érdekeiket Újabb kis hideghábrúk, BT ezeket nem tudja megldani. Nemzetek nem hatalmazzák fel, ahhz hgy felhatalmazzák, AO-t kéne váltztatni. Reginális biztnsági rendszerek maradnak, pl. a NATO. vajn biztsítható-e ezzel a biztnsági rendszer? új stratégia kell, ennek részben megfelel. de még mindig exkluzív klub, a 160 maradék rszágra ki fg vigyázni (Kína, Brazília, Nigéria) vannak lyan realista elméletek, hgy két út van a NATO előtt. halálra van ítélve, teszi-veszi a dlgát. Felszlatják. plgársdik, ha nem szlatják fel. váltznia kell. Orszrszág nagy kérdés: ha nem képes ezzel az eurázsiai régióval együttműködni, akkr ki fgja biztsítani a területet? Fejlődő világ: jelentős válságkn megy át. rájönnek, hgy a fejlődésük zéró összegű játék. amit nyernek, azt a fejlettektől kell elvenni. Fejlettek képtelenek a trta-növelésre. A fejlődők mindig a rövidebbet húzzák! mnetáris rendszer válság elé néz. rá kell jönni, hgy egy közpnti hegemón kellene. amely az ilyen döbbenetes nagy válságkat, mint a jelenlegi, képes elhárítani. Ez lehetne egy glbális valuta, még nem tudjuk. Liberális egy sr nemzetközi tényező, szereplő önszántából együttműködik, és ezt a nemzetközi infrmációs technlógia fűzi egységgé kölcsönös függőség, katnai függőségre nincs szükség transznacinálisak lesznek elválaszthatatlanul glbalizáltak lesznek ENSZ laza glbális krmánnyá alakul át: döntési jgkörét módsítani kell glbális békét és biztnságt több dlg fenyeget katnai fölényre nincs többé szükség. érdekeik alapján kölcsönösen működnek együtt. alkalmazzák plitikai eszközeiket. glbális fenyegetettség államkn belülre helyeződik: vallási fundamentalizmus, nacinalizmus. ENSZ nem képes visszafgni. BT vétója megszűnne, hatéknyabb lenne a döntési flyamata. NATO: 83

84 reginális biztnsági szervezetté válik, Európa katnai kllektív biztnsági szervezete lesz ENSZ révén glbális biztnsági szervezet is lesz. ennek már vannak jelei. kllektív fellépés, emberi jgk védelmében, egyes rszágk nem tudnak cselekedni, ENSZ tud. Világgazdaság: piacra épít, piack nyitttsága, transzparenciája. azt várja, hgy a nemzetközi gazdaság teljes mértékben glbalizált lesz, nemzeti gazdaság fgalma túlhaladtt lesz, nemzeti szintű szlgáltatás nem lesz más mint a glbális termelés alegysége. Maga alá gyűri. mnetáris rendszer: IMF közpnti szerepe, egységes, glbális valuta szerepét vetíti előre fejlődő: glblalizáció határzza meg nem lesz különbség fejlett és fejlődő között. északt és delet is átalakítja, a fejlettek sem maradnak váltzatlank! Fejlett észak is átalakul, ehhez partner lesz a fejlődő világ. ennek sk jelét nem látjuk. Próbálkzásk vannak (Dha, klímaegyezmények) MIGA is ilyen pl. Kritikai Marxista a válság kapcsán sk nemarxista elmélet láttt napivilágt. eleve abból indul ki hgy a plitika és a gazdaság kapcslatában a gazd a meghatárzó. világgazdasági váltzásk a fntsak. minden váltzás sztályharck eredménye. nemzetközi gazdaság transznacinalizálódik, akkr az sztályharc is, azaz: világ prletárjai egyesüljetek. ez milyen lesz ez a kapitalizmus? mennyiség átcsap minőségbe. lyan rendszerbe kell átváltania, ami több engedményt ad a munkásknak, és a prfitn történő sztzkdásban a nem tőkések részesedési arány nő! környezetvédelmi váltzásknak meg kell történnie gazdag és szegény kettőssége fennáll, nem csak emberek, csprtk között, hanem államk között is. ne-klasszikus plitikaelmélet uralkdik, idelógiává kövesedik. Piac mindenható. több miniválság, depresszió, kilábalás, Keynes-i megldásk. transznacinális vállalatk világuralmi pzíciókat érnek el, mert nemzetgazdaságk meggyengülnek. Kénytelen betagzódni. Nemzeti keretek meggyengülnek knfliktusk: ez nem más, mint a gazdasági egyenlőtlenségek következményei. tvább nőnek a nacinalista és etnikai ellentétek. nemzetközi szervezetek tvábbra is gyengék maradnak nemzetközi erőszaknak több frmája is el fg terjedni, nem csak a katnai erőszak. lényegessé válnak a gazdasági erőszaknak különböző frmái. lesznek revizinista államk, melyek kénytelenek lesznek más államk támadásait elviselni. termelés glbalizációját a termelő erők (tudás, gépek) gyrs váltzása hajtja előre. 84

85 pzitív és negatív is: pzitív: termékek vlumene nő lehetőség arra, ha az éhséget megszüntessük, de! az elsztási rendszer ezt meggátlja (ez tőkés marad) tőkés-munkás ellentét glbális méretekben. reginális kperáció: NATO bármennyire is próbálja az államk többségének biztnsági rendszere lenni, erre képtelen lesz. ezért a világ több részén is biztnságplitikai knfliktusk keletkeznek. ezt kezelnie kell a NATO-nak, de nem tud általánsság válni, ezért gyenge marad. mnetáris rendszer: termelés és elsztás glbalizálódik. ez is glbális lesz. Útjában álló nemzeti pénzek bedőlnek. Euró nem lesz képes világ-pénz szerepet betölteni. Perverz tőke-áramlás történik, mert ha nrmális lenne, akkr a fejlődőkbe menne a tőke, de mst a fejlettekbe megy. A nettó tőkeáramlás perverz. Feminista nem nőuralm! női felfgás, megközelítés női gndlkdásmenet, megközelítés, ami új nemzetközi rendet képes felvázlni. nők nemzetközi helyzete javuljn. nemzeti és nemzetközi döntéshzatalban a szerepük (nem csak arányuk!) kiterjedjen. nemzetközi szervezetek érzékenyebbek lesznek és határzttabbak is. lényeges nemzetközi szervezetnél érvényben van az 50%-s szabály. feministák és ne-feministák is vannak. hábrú értelmezésében mennyire fntsak a férfiak, az erőszak. biztnsági kapcslatkban a nőktől ma is férfias reakciókat várnak el. feminizálódik egy sr ágazat: háztartási munka többsége női marad. bérkülönbség nagy marad. Nők szerepe a glbális környezetvédelmi teherviselésben is nagybb. A nők emberi jgai nem érik el a fériakét. Nem létezik lyan erős állam, ahl a nők jgait védő mechanizmusk nagyn erőteljesen lépnének fel. Mindegyik saját elméletének megfelelően tekinti át a kérdéseket, ránk van bízva, hgy melyiket fgadjuk el. Vizsgával kapcslats kérdések El kellene lvasni, ami fent van a vizsgákkal kapcslatban Ne írgassunk neki t zh nélkül nem lehet vizsgázni Akinek zh-ja van az viszi a pntjait, a végső jegy a zh pnt plusz vizsgapnt, sztva kettővel. 22-i vizsgaeredmények nem lesznek meg 24-ére! Két ünnep között javítják csak, a 4-i héten lehet megtekinteni majd a dlgzatkat. vizsga ugyanlyan, mint a zh! teljes tananyagból írunk! aki vizsgakurzussal vette fel a tárgyat, annak is kell vizsga és zh is! 85

86 akinek a végső jegye nem tetszik, az javíthat. Erasmus: ők is írnak zh-t és vizsgát is! ugyanlyan jellegűek lesznek KÁ kérdései is mint a zh-ban vltak. Milyen kérdések lesznek? Elméletek: biztsan lyan kérdéskör, amit nem úszhatunk meg! nem visszaböfögni kell a tankönyvi dlgkat. nem az előadása, hanem az agyunkra van szükség. Népszövetség is fnts: mert kezdeményezés, mit ért el, mik a kudarck kai. Tanult-e belőle a világ? Miben más az ENSZ? A vélemény a lényeg. Érdekesen a történelmi körülmények is ENSZ és ENSZ család: definíciók, szerepek esetleg Tanárnőnél, vagy a jgalktás. főszervek döntési mechanizmusa (KGY, BT, ECOSOC, Titkárság, Bíróság) hgyan döntetnek, milyen szavazásk vannak, hgyan lehet megváltztatni. gazdasági, nem gazdasági szervek gazdasági: IMF, Világban, eljárási rend, GATT (miért nem tudtt ITOként létrejönni?) specifikus kérdések is előkerülhetnek! IMF hitelezési frmái, keretei. Válság kapcsán új hitelezési frmák is bejöttek! EU: kritikusan lvassuk, mert nekünk már a Lisszabni Szerződés a meghatárzó! Ez a könyvet újjáírja. főszervek (bizttság, parlament, tanács, de nem csak ez a hárm! tankönyvben benne van) döntési mechanizmusuk kell! mikr döntünk mi, mikr az Unió és mikr közösen. Ianiai (öhm vagy hgyan kell írni? ), luxemburgi, lisszabni kllektív biztnság, NATO, EBESZ, békefenntartás. nem idézeteket vár el. de azért a Népszövetség és az ENSZ Alapszerződését el kell lvasni! Mért emlegetjük pl. annyit az 51. cikket? milyen szervezetnél milyen alapelvek, célk, döntési mechanizmus, hasznsság van? Újdnságk: ne egy megkövült tankönyv legyen a lényeg, hanem az, hgy ezeket tudjuk alkalmazni a szervezetekre. Olvassuk el a kérdést rendesen! Ne rhanjunk. Osszuk be ksan az időt! 86