Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Átírás

1 Az Európai Unió Gazdasági Jga I. Készült DR. ERDŐS ISTVÁN az Európai Unió Gazdasági Jga c. előadása valamint DR. KIRÁLY MIKLÓS: Az Európai Unió Gazdasági Jga I. c. könyve (Budapest, 2010) alapján, Wlf Szandra jegyzetének felhasználásával; Budapest, január I. Áttekintés Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke: az Unió belső piact (Internal Market) hz létre. Az Európai Unió céljai: Európa fenntartható fejlődése kiegyensúlyztt gazdasági növekedésen, árstabilitásn, magas versenyképességű, teljes fglalkztatttságt és társadalmi haladást célul kitűző szciális piacgazdaság megvalósítása környezet minőségének magas fkú védelme és javítása társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés elleni küzdelem nők és férfiak közötti egyenlőség nemzedékek közötti szlidaritás gyermekek jgainak védelme gazdasági, társadalmi és területi khézió tagállamk közötti szlidaritás, stb. Az államk közötti gazdasági együttműködés frmái (az egyszerűbbtől a bnylultabb felé haladva) szabadkereskedelmi övezet vámunió közös piac belső piac vagy egységes piac gazdasági és mnetáris unió közös piac: felölelte az európai integráció gazdasági célkitűzéseinek teljességét, ide tartzik az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgását biztsító négy gazdasági szabadság, tvábbá az integráció gazdaságplitikái, a közös kereskedelemplitika, mezőgazdasági plitika és versenyplitika belső piac (egységes vagy egyetlen piac): Olyan belső határk nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgása; szűkebb fgalm a közös piacnál, mert nem öleli fel a gazdaságplitikákat A belső piacra vnatkzó jgfrrásk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) négy gazdasági szabadság: az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgása 18. cikk: tils az államplgárságn alapuló bármely megkülönböztetés (a Bíróság általáns és feltétlen érvényesülést kívánó alapelvnek tekinti, gyakran hivatkzik rá a Szerződések értelmezésénél) Az Európai Gazdasági Közösséget létrehzó szerződés módsításai kezdetben: tilalmi rendelkezések megvalósulásán keresztül negatív integráció (fő cél a már meglévő kereskedelmi akadályk lebntása, eltörlése; eszköze a dereguláció) később: pzitív integráció, jgharmnizáció Egységes Európai Okmány (1986): megalktta és bevezette a belső piac fgalmát Maastrichti Szerződés (1993): létrehzta a pillér rendszeren alapuló Európai Uniót 1 / 47 készítette: Belga

2 Amsterdami Szerződés (1999): átszámzta az Európai Közösséget létrehzó szerződést Lisszabni Szerződés (2009): megszüntette a közös piac kifejezést, helyét a belső piac vette át tételesen megállapíttta, hgy az egyes tárgykörök milyen típusú uniós hatáskörbe tartznak Másdlags jgfrrásk és a belső piaci szabályzás természete legfntsabb másdlags jgfrrásk: rendeletek, irányelvek belső piaci szabályzás természete: a termelési tényezők szabad áramlását akadályzó nemzeti szabályzásk hatályn kívül helyezésére, megszüntetésére törekszik jgközelítés, közösségi szinten egységes vagy összehanglt szabályk alktása A belső piaci jgalap a belső piaci jgalktásra hatalmaz fel; EUMSz VII. cím 3. fejezet ( Jgszabályk közelítése ) 114. cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatárztt célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jgalktási eljárás keretében és a Gazdasági és Szciális Bizttsággal flytattt knzultációt követően elfgadja azkat a tagállamk törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vnatkzó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. a 114. cikken kívül száms speciális, meghatárztt területre (pld. környezetvédelem, fgyasztóvédelem, közlekedés, versenyjg, mezőgazdaság, adózás) vnatkzó jgalktási jgalapt is tartalmaz az EUMSz szubszidiárius a 114. cikkhez képest (csak akkr alkalmazható a speciális jgalap, ha a szabályzandó kérdés nem bír meghatárzó belső piaci vnatkzással) a tagállam kérheti szigrúbb nemzeti intézkedésének fenntartását a Bizttságtól a 36. cikkben felsrlt kivételek (közerkölcs, közrend, közbiztnság, az emberek, az állatk és növények egészségének védelme, a művészi, történeti vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdn védelme + környezet és munkakörnyezet védelme) alapján (114. cikk (4) bek.) kivéve, ha már az adtt témakörben uniós szintű harmnizációs intézkedés született a tagállam szigrú feltételek mellett kérheti új, az uniósnál szigrúbb nemzeti intézkedések meghzatalának engedélyezését a Bizttságtól a környezet és munkakörnyezet védelme alapján (EUMSz 114. cikk (5) bek.) A Bíróság és a tagállami bíróságk szerepe EUMSz 267. cikk: az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hzhat a tagállami bíróságk, amennyiben úgy ítélik meg, hgy az előttük flyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges az uniós jg értelmezése vagy érvényességének megállapítása, kérdéssel frdulhatnak a Bírósághz (ha az adtt nemzeti bíróság ítélete ellen már nincs tvábbi jgrvslati lehetőség, akkr az előzetes döntést köteles kérni) a Bíróság ítéletei erga mnes hatályúak, az Unió egészére nézve meghatárzzák egy-egy rendelkezés értelmét II. Az áruk szabad mzgása Az áruk szabad mzgásának gátját jelenthetik: pénzügyi jellegű akadályk: árumzgáshz kapcslódóan állapítanak meg biznys mértékű fizetési kötelezettséget vámk 2 / 47 készítette: Belga

3 adójellegű fizetési kötelezettségek mennyiségi jellegű krlátzásk nyílt és közvetlen kvótarendszer prima facie mennyiségi krlátznak nem tekinthető tagállami intézkedés tagállami intézkedés elmaradása technikai akadályk: tipikusan az lyan adminisztratív jellegű krlátk, mint például a határellenőrzések Az áru fgalma a Szerződések nem határzzák meg Bíróság: árunak minősül minden lyan dlg, amelynek értékét pénzben ki lehet fejezni és kereskedelmi ügylet tárgya lehet gyakrlatban árunak minősül: műkincs, hangfelvétel, energiahrdzó, akár a hulladék is Vámunió A vámunió fgalma EUMSz 28. cikk (az EKSz. krábbi 23. cikke) (1) Az Unió vámuniót alkt, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában fglalja a behzatali és kiviteli vámk, valamint az azkkal azns hatású díjak tilalmát a tagállamk között, tvábbá közös vámtarifa bevezetését harmadik rszágkkal fenntarttt kapcslataikban. vámunió lényege: belső vámk eltörlése (vámunió belső ldala) egységes (közös) külső vámtarifa (vámunió külső ldala) a vámunió a teljes árukereskedelemre kiterjed harmadik rszágból származó áruk: 3 knjunktív feltétel teljesülése esetén frgalmazhatók szabadn az Unión belül EUMSz 29. cikk (az EKSz. krábbi 24. cikke) A harmadik rszágkból érkező termékek akkr tekinthetők egy tagállamban szabad frgalmban lévőnek, ha az adtt tagállamban eleget tettek a behzatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámt vagy az azzal azns hatású díjakat az adtt tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza. e hárm feltétel teljesülése esetén a harmadik rszágbeli termék a tagállami termékekkel esik egy tekintet alá Vámk és vámmal azns hatású díjak eltörlése a vámunió megteremtése fkzatsan történt; július 1-jére fejeződött be kiindulópnt: a belső vámkat az évi szinten befagyasztó vagy nyugalmi záradék (standstill klauzula) a tagállamk vállalták, hgy egymás között sem új beviteli vagy kiviteli vámkat, illetve velük azns hatású díjakat nem vezetnek be, sem az egymás közötti kereskedelmi kapcslataikban már alkalmazttakat nem emelik Van Gend en Ls ügy (C-26/62.) Hllandia a hlland imprtőr által imprtált árut más vámkategóriába srlja, ezzel az áru után fizetendő vám nő; az imprtőr a standstill klauzulára hivatkzva megtámadja a döntést. 3 / 47 készítette: Belga

4 Másfelől a Szerződés 12. cikkének tilalma tekintetében ilyen tilttt emelés éppúgy származhat a vámtarifa átszervezéséből, melynek a következménye lehet a termék magasabb vámmal sújttt vámtarifaszám alá srlása, mint a vámtétel tényleges emeléséből. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehzó szerződés 12. cikke közvetlen hatállyal bír, és a jgalanyk számára lyan egyéni jgkat keletkeztet, amelyeket a nemzeti bíróságknak védelemben kell részesíteniük. a közösségi jg nem csupán kötelezettségeket támaszt a személyekkel szemben, hanem jgkat is biztsít számukra a Szerződés közvetlen hatállyal bír, arra a nemzeti bíróság előtt hivatkzni lehet EUMSz 30. cikk (az EKSz. krábbi 25. cikke) A tagállamk között tils bármilyen behzatali vagy kiviteli vám és azzal azns hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámkra is alkalmazni kell. Vámmal azns hatású díjak Bíróság: bármilyen díj legyen bármilyen szerény, függetlenül rendeltetésétől s alkalmazásának módjától, amelyet belföldi és hazai árukra egyldalúan, a határ átlépésének tényénél fgva vetnek ki, és nem minősül a szó szrs értelmében vett vámnak akkr is, ha: a díj nem megkülönböztető nem piacvédő természetű nem áll versenyben hazai termékkel Bíróság: pld. lyan díj, amit behzatali engedély megadásáért, statisztikai adatk gyűjtéséért vagy egészségügyi ellenőrzésért vetnek ki kivétel, ha a díjat lyan, kereskedelmi értékkel bíró szlgáltatás teljesítéséért szedték be, amelyből a díj fizetőjének közvetlen előnye származtt, vagy közösségi, illetve nemzetközi jgi szabály írta elő tagállamk területi egységein belül szedett díjak? (pl. francia tengerentúli területek) belföldinek minősül = nem alkalmazandó rá az EUMSz (elvileg); a Bíróság mégis kimndja, hgy az Unió vámterületének egységét alááshatják a tagállamk különböző régiói között szedett díjak is: ezek krlátzzák az áruk szabad mzgását és vámmal azns hatású díjnak minősülnek 1 A közös vámtarifa bevezetése a közös vámtarifa célja: az Unió határain a harmadik rszágkról behztt termékekre kivetett vámterhek kiegyenlítése annak érdekében, hgy az ezen rszágkkal fennálló kapcslatkban a kereskedelem mindennemű eltérítését és a belső szabad frgalm vagy a versenyfeltételek bármely trzulását elkerüljék EUMSz 31. cikk (az EKSz. krábbi 26. cikke) A közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizttság javaslata alapján állapítja meg. EUMSz 32. cikk (az EKSz. krábbi 27. cikke) Az e fejezetben rábíztt feladatk végrehajtása srán a Bizttság a következőket tartja szem előtt: a) a tagállamk és harmadik rszágk közötti kereskedelem előmzdításának szükségessége; b) az Unión belüli verseny feltételeinek fejlesztése lyan mértékben, amely a vállalkzásk versenyképességének javulásáhz vezet; 1 Administratin des Duanes et Drits Indirects c/ Legrs és másk ügy (C-163/90.) ; René Lancry SA c/ Directin Générale des Duanes és tvábbi egyesített ügyek (C-363/93.) 4 / 47 készítette: Belga

5 c) az Unió nyersanyag- és félkésztermék-ellátásával kapcslats követelmények; ebben a vnatkzásban a Bizttság ügyel arra, hgy elkerülje a tagállamk közötti verseny feltételeinek trzulását a késztermékek esetében; d) a tagállamk gazdaságaiban bekövetkező kmly zavark elkerülésének, valamint az Unión belüli ésszerű termelésfejlesztés és fgyasztásbővítés biztsításának szükségessége. A szabad árumzgást gátló belső adók a belső adók (pld. értéknövekmény-adó, fgyasztási adó) tilalmát a 110. cikkben szabályzza az EUMSz első bekezdés: diszkriminatív belső adók tilalma másdik bekezdés: prtekcinista belső adók tilalma a nemzeti elbánás követelményét támasztja a tagállamkkal szemben: az áru származásán alapuló megkülönböztetés tilalma az adószabályzásban A 110. cikk közvetlen hatálya Bíróság: a 110. cikk a közösségi jg általáns és állandó szabálya, amely világs és feltételtől nem függő kötelezettséget fgalmaz meg, ezért közvetlen hatállyal bír első bekezdés közvetlen hatálya: Lütticke ügy (C-57/65.) másdik bekezdés közvetlen hatálya: Fink-Frucht ügy (C-27/67.) Alfns Lutticke c/ Hauptzllamt Saarluis ügy (C-57/65.) Német kft. tejprt szállíttt Luxemburgból Németrszágba. Németrszágban a külföldről behztt tejprra frgalmkiegyenlítő adót vetettek ki tils A 110. cikk tárgyi hatálya nem terjed ki lyan adókra melyek nem az áruhz kapcslódnak (pld. a vállalkzáskra vnatkzó társasági adó) az EUMSz nem határzza meg az adó és a belső adó fgalmát Bíróság: az adó fgalma tágan értelmezendő; lényegtelen, hgy milyen szerv vagy szervezet veti ki, az sem releváns, hgy kivételesen kivetett adó vagy általánsan és rendszeresen fizetendő adó; nem csak az állam javára fizetendő adó a harmadik rszágkból származó termékekre is vnatkzik a tilalm (Bíróság terjesztette ki) C-Frutta ügy (C-193/85.) MINDEN tagállamból érkező termékre alkalmazni kell az EUMSz 110. cikket, azkra is, amelyek nem a tagállamból származnak, de szabad frgalmban vannak az EU területén. A megkülönböztető (diszkriminatív) belső adók tilalma EUMSz 110. cikk (az EKSz. krábbi 90. cikke) A tagállamk sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamk termékeire a hasnló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A termékekre kivetett adó jellege Bíróság: túlmutat az árukra kivetett klasszikus adókn, magában fglalja: állat- és közegészségügyi vizsgálat díját gyógyszerkészítmény törzskönyvezésének díját gépjárművek időszaks műszaki vizsgálatának díját termékek használatára vagy szállítására, ill. berendezések használatára kivetett adókat pusztán az a tény, hgy az adót az árukkal összefüggő valamely szlgáltatásra vetik ki, nem elegendő ahhz, hgy az adó kikerüljön a 110. cikk hatálya alól 5 / 47 készítette: Belga

6 vizsgálni kell, hgy az adó közvetlenül kihat-e a hazai és a behztt termékek költségére Hasnló termékek meghatárzása kezdetben: Bíróság frmalista megközelítése: ha az adtt termék adójgilag, vámjgilag vagy statisztikailag ugyanazn besrlás alá esik később: Bíróság szubjektív megközelítése, tág, kiterjesztő értelmezése: azkat az árukat kell hasnlónak tekinteni, melyek a fgyasztók értékelése és vásárlási szkásai szerint hasnló tulajdnságkkal rendelkeznek, illetőleg ugyanazn igényeket, szükségleteket elégítik ki A diszkrimináció tilalma Közvetlen diszkrimináció tilalma: hasnló imprtált terméken magasabb adó, mint a hazai megfelelőjén vagy szigrúbb adóeljárás Közvetett diszkrimináció tilalma: látszólags semleges ismérven nyugszik, de hatását tekintve mégis egy másik tagállamból behztt terméket érint hátránysan (pld. gépkcsi teljesítménye alapján, ha prgresszív adó mértéke hirtelen, indklatlanul és jelentősen emelkedik) Megengedhető diszkriminatív adók: ha az adó bevezetése és alkalmazása bjektív kritériumkn alapszik, célja összhangban van az Unió célkitűzéseivel és nem ellentétes a belső piac érdekeivel, nem valósít meg közvetlen diszkriminációt és nem piacvédő A magyar regisztrációs adó Nádasdi (C-290/05.) és Németh (C-333/05.) ügyek A felperesek használt gépjárművet imprtáltak Németrszágból, amelyek tekintetében a frgalmba helyezés feltételeként meg kell fizetniük a regisztrációs adót. Akkriban a magyar regisztrációs adót a gépjármű műszaki tulajdnságai (mtr típusa és hengerűrtartalma) és környezetvédelmi besrlása alapján számíttták ki, azns adómértéket megállapítva az új és a használt gépjárművek esetén, figyelmen kívül hagyva a gépjárművek értékcsökkenését. diszkriminatív a Magyar Államnak vissza kellett térítenie az arra jgsultak részére az uniós jgba ütköző adót (az egyénértékűség és hatéknyság elvét követve) A piacvédő (prtekcinista) belső adók EUMSz 110. cikk (az EKSz. krábbi 90. cikke) A tagállamk tvábbá nem vetnek ki más tagállamk termékeire lyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szlgálhatja. nem kell hasnlóság a termékek között, elegendő, ha versenyhelyzet áll fenn: lehet akár részleges, közvetett vagy ptenciális is, feltéve, ha nem esetleges, hanem tartós és egyedi sajátssággal jellemezhető Bizttság c/ Egyesült Királyság ügy (C-170/78.) Az Egyesült Királyságban a brt nagybb fgyasztási adóval sújttták, mint a sört. Bíróság: a sör és az lcsó brk versenyeznek egymással, így a br magasabb adója a sör áttételes védelmét eredményezi. Jhn Walker ügy (C-243/84.) Külföldi skót whisky-t nagybb adóval sújttták, mint a hazai likőrbrt. A két ital nem tekinthető hasnló terméknek, a Bíróság aznban a helyettesíthetőséget és verseny fennállását nem vizsgálja, mert a skót whisky mellett más hazai alkhl is ebbe a magas adókategóriába tartztt: a tagállamk saját belső adórendszerének kialakításában szabadságt élveznek. 6 / 47 készítette: Belga

7 a Bíróság a prtekcinista jelleg megítéléskr mindig figyelembe veszi a tényleges piaci visznykat (vö: Bizttság c/ Svédrszág ügy C-167/05; sör kntra br) A mennyiségi krlátzásk eltörlése Az elsődleges jgfrrásk szabályai EUMSz 34. cikk (az EKSz. krábbi 28. cikke) A tagállamk között tils a behzatalra vnatkzó minden mennyiségi krlátzás és azzal azns hatású intézkedés. EUMSz 35. cikk (az EKSz. krábbi 29. cikke) A tagállamk között tils a kivitelre vnatkzó minden mennyiségi krlátzás és azzal azns hatású intézkedés. EUMSz 36. cikk (az EKSz. krábbi 30. cikke) A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behzatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vnatkzó lyan tilalmakat vagy krlátzáskat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztnság, az emberek, az állatk és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdn védelme indkl. Ezek a tilalmak és krlátzásk aznban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamk közötti kereskedelem rejtett krlátzásának eszközei. az EUMSz nem értelmezi a mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés fgalmát A mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedések fgalmának értelmezése A 70/50/EGK irányelv rendelkezései intézkedés: a jgszabályk mellett felöleli a közigazgatási gyakrlatt, illetve a hatóságk ajánlásait is közigazgatási gyakrlatn egy hatóság állandó és rendszeresen flytattt tevékenysége értendő ajánlásnak minősül minden lyan cselekmény, amely bár nem kötelezi a címzetteket, azt eredményezi, hgy egy meghatárztt magatartást flytassanak biznys esetekben tiltttak lehetnek a nem diszkriminatív intézkedések is (pld. az áruk frmájára, méretére, súlyára, összetételére vagy csmaglására vnatkzik) ha az áruk szabad mzgását krlátzó hatásuk meghaladja a kereskedelmi szabályk lényegéből adódó mértéket kereskedelemkrlátzó hatásuk aránytalan az elérendő célhz képest a kívánt célt más, kisebb akadályt jelentő eszközzel is el lehet érni a Dassnville-frmula Dassnville ügy (C-8/74.): belga kereskedők Franciarszágban vásárlt skót whiskyt frgalmaztak Belgiumban, de nem rendelkeztek a brit vámhivatal származási igazlásával; csak kmly nehézségek árán juthattak vlna ilyen igazláshz mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés: minden lyan, tagállamk által alkttt, kereskedelemre vnatkzó szabály, amely alkalmas arra, hgy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen akadályzza a Közösségen (ma: Unión) belüli kereskedelmet (ez a Dassnville-frmula) a Bíróság az intézkedés kereskedelmet trzító, krlátzó hatására összpntsít az áruk szabad mzgását elősegítő intézkedés megtételének elmulasztása állami intézkedések elmulasztása vagy nem kellő mértékben történő gyakrlása 7 / 47 készítette: Belga

8 eper ügy (C-265/95.): a francia rendőrség éveken át tétlenül szemlélte a francia gazdák erőszaks cselekményeit, melyekkel megsemmisítették a spanyl eper-, illetve a belga paradicsmszállítmánykat Tanács 2679/98 rendelete: az áruk szabad mzgását gátló akadály: az áruk szabad mzgásának súlys veszélyeztetése azáltal, hgy behzatalukat, rszágn keresztül haladó szállítmányzásukat akadályzzák, késleltetik, az árufrgalmat eltérítik, ezáltal kmly kárkat kznak az érintett magánszemélyeknek, s éppen ezért haladéktalan intézkedés szükséges a szabad árumzgás helyreállítása érdekében Eugen Schmidberger ügy (C-112/00.) Az illetékes nemzeti hatóságknak, amennyiben a Szerződés által kimndtt lyan alapvető szabadság, mint amilyen az áruk szabad mzgása, tényleges gyakrlásának magánszemélyek tevékenységéből fakadó akadályzásával szembesülnek, kötelességük meghzni az e szabadságnak az érintett tagállamban való biztsítása céljából megfelelő intézkedéseket, még abban az esetben is, amikr az áruk csak átmenő frgalmban találhatóak az adtt tagállam területén. vasárnapi kereskedelemmel kapcslats ügyek: milyen árucikkeket szabad és melyeket tils vasárnap árusítani Trfaen Brugh Cuncil c/ B. & Q plc ügy (C-145/88.) A tilalmat nem kell alkalmazni azn nemzeti szabálykra, amelyek megtiltják a kereskedőknek üzleteik nyitva tartását vasárnapnként, feltéve, hgy a közösségi kereskedelemre gyakrlt krlátzó hatás, amely ebből származhat, nem lépi túl azt a mértéket, amely e szabályk lényegéből adódik. A nemzeti, illetve reginális társadalmi és kulturális sajátsságkat figyelembe kell venni. Stke-n-Trent és Nrwich City Cuncil c/ B &Q plc ügy (C-169/91.) A Bíróság megszüntette a nemzeti fórumk mérlegelési lehetőségét és kategrikusan kijelentette, hgy a vasárnapi kereskedelem tilalma nem ellentétes a Szerződéssel. veszteségre történő visznteladás egyéb ügyek Keck és Mithuard egyesített ügyek (C-267/91. és C-268/91.) A veszteséges visznteladás általáns tilalma nem ellentétes a Szerződéssel. A Bíróság elhatárlta az árukra vnatkzó minőségi és technikai előírásktól azn nemzeti jgszabálykat, amelyek csak az értékesítés biznys frmáit tilalmazzák, s amelyek nem akadályzzák a tagállamk közötti kereskedelmet, tehát nem ütköznek az EUMSz 34. cikkének tilalmába. Az áru piacra jutásával kapcslats előírásk = mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés. Az áru értékesítésére vnatkzó előírásk: nem tartznak a 34. és 35. cikkek hatálya alá. Clinique ügy (C-315/92.) A szépségáplási cikkek jelölésére használt Clinique kifejezés vészesen hasnlít a krházat jelölő német Klinik szóra, s így a megtévesztett fgyasztók gyógyhatást tulajdníthatnak e kzmetikumnak. Bíróság nem fgadta el az érvelést Mars ügy (C-470/93.) A Mars cég +10% jelszóval flytattt reklámkampányt, ám a cskládék csmaglásán a +10% felirat ennél az aránynál lényegesen nagybb felületet fedett le. a Bíróság nem fgadta el a német krlátzást 8 / 47 készítette: Belga

9 Familiapress ügy (C-368/95.) Osztrák versenyszabály tiltja a sajtótermékek támgatását nyereményjátékkkal. Német magazinban nyereményjáték. Bíróság: az lyan előírás, ami a más tagállamkban nymtattt újságk tartalmának megváltztatását igényli, akadályzza az áruk szabad áramlását. Dynamic Medien ügy (C-224/06.) A kiskrúak védelméről szóló német törvény tiltja az lyan képhrdzók csmagküldő kereskedés útján történő értékesítését és átruházását, amelyeket az illetékes hatóság nem ellenőrzött és nem srlt be a kiskrúak védelme céljából. mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedésnek minősül, aznban a gyermekek jgainak védelmével igazlható (tehát nem ellentétes az EUMSz 34. cikkével) a mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedések és az áru használatára vnatkzó előírásk kapcslata Bizttság c/ Olaszrszág (C-110/05.) Az lasz KRESZ tilttta a segédmtrs kerékpárkkal, a mtrkerékpárkkal, valamint a mtrs triciklikkel pótkcsi vntatását. Az árunak nem a tulajdnságait, hanem a használatát szabályzta. Kétfajta szabályzás: a termék használatát a termékre jellemző egyes feltételekhez köti, illetve a termék használatát térben vagy időben krlátzza Dassnville-frmula a termék használatának abszlút vagy szinte abszlút tilalmát írja elő ez jelentős hatással van a fgyasztók magatartására, amely kihat e terméknek az adtt tagállamban való piacra jutására mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés Aklagaren c/ Mickelssn and Rs ügy (C-142/05.) A mtrs vízi sprteszközökről szóló svéd rendelet sérti az EUMSz 34. és 36. cikkeit. A kölcsönös elismerés elve azkra a termékekre vnatkzik, amelyek nem tartznak a közösségi harmnizációs jgszabályk hatálya alá, illetve a termékek lyan vnatkzásaira, amelyek e jgszabályk hatályán kívül esnek Cassis de Dijn ügy (C-120/78.) A kis alkhltartalmú Cassis de Dijn likőr németrszági behzatalának tilalma. Bíróság: nincs elfgadható indk arra, hgy az egyik tagállamban jgszerűen előállíttt, illetőleg frgalmba hztt alkhltartalmú italkat miért ne lehetne egy másik tagállam piacára bevezetni (kölcsönös elismerés elve) kölcsönös elismerés elve = a nemzeti szabályzásk egyenértékűségének vélelme Barbara Hutwipper ügy (C-293/93.) (arany ékszerek fémjelzése) A hlland jg szerint bűncselekményt követett el az a kereskedő, aki lyan nemesfém tárgyakat birtklt vagy frgalmaztt, amelyek nem vltak a hlland jgszabály szerinti fémjellel ellátva. Bíróság: nem lehet megtiltani a másik tagrszág független hatósága által minősített ékszerek frgalmazását; ellenben ez nem érvényes a piaci szereplők által fémjelzett termékekre több sebességű piac 9 / 47 készítette: Belga

10 A kölcsönös elismerés elve és a közösségi jgalktás a Tanács határzhattt úgy, hgy az egyik tagállamban érvényes (egy biznys termékre, termékcsprtra vnatkzó) előíráskat kifejezetten egyenértékűnek kell elismerni egy másik tagállamban: tejes egyértékűség (full equivalence) Tanács 3052/95/EK határzata: a tagállamknak jelezniük kellett a Bizttságnak, amennyiben lépéseket tettek egy másik tagállamban jgszerűen előállíttt vagy frgalmaztt termék szabad áramlása vagy értékesítése ellen (ma már hatálytalan) az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete: létrehzta az ún. termékinfrmációs kapcslattartó pntk rendszerét eljárási szabályk: valamely termék frgalmazásának krlátzását vagy tiltását elrendelő intézkedés jgszerűségét a tagállamnak kell biznyítania a termékinfrmációs kapcslattartó pntk feladati: a gazdasági szereplők és más tagállamk hatóságainak tájékztatása adtt terméktípusra vnatkzó műszaki szabálykról, esetleges előzetes engedélyezési kötelezettségről a kölcsönös elismerés elvéről a tagállami hatóságk elérhetőségi adatairól jgrvslati lehetőségekről A kölcsönös tájékztatás és előzetes megelőzés elve a Tanács 83/189/EGK irányelve: a Bizttságt és a tagállamkat tájékztatni kell a nemzeti szabvány- és előírás-tervezetekről, amelyek erről véleményt mndhatnak, s a nemzeti szabályzás kiadását el kell halasztani, amennyiben a fentiek annak módsítását kérik, hgy megszüntessenek vagy csökkentsenek az áruk szabad mzgásában bármely lyan akadályt, amit éppen az új szabályzás teremtene európai szabvány, illetőleg irányelv kibcsátását látják indkltnak az átfgó közösségi harmnizáció érdekében CIA Security ügy (C-194/94.) A Bíróság megállapíttta a 83/189/EGK irányelv közvetlen hatályát, valamint, hgy az irányelv megsértésével, azaz a tájékztatási kötelezettség megszegésével alkttt műszaki szabályzatkat nem lehet alkalmazni. a 83/189/EGK irányelvet közben felválttta a 98/34/EK irányelv Kivételek a mennyiségi krlátzás tilalma alól két csprt az EUMSz 36. cikke szerinti kivételek a Bíróság jggyakrlatában kimunkált ún. kényszerítő követelmények Az EUMSz 36. cikk szerinti kivételek a Bíróság rendkívül szigrúan vizsgálja nem lehet hivatkzni rájuk, ha az adtt kérdéskört már közösségi (uniós) irányelv rendezi Közerkölcs a közerkölcs fgalma és védelme minden tagállam önálló értékítéletén alapul Regina c/ Henn and Darby ügy (C-34/79.) Dán eredetű szeméremsértő újságk és filmek angliai behzatala miatt indult büntetőeljárás. Bíróság: az árufrgalm teljes tilalma a krlátzásk legszélsőségesebb frmája, tehát tils. Az adtt ügyben aznban megengedte a Bíróság, mert nem talált a hazai termékeket védő rejtett diszkriminációt. 10 / 47 készítette: Belga

11 Cnegate c/ HM Custms & Excise ügy (C-121/85.) Nem hivatkzhat egy tagállam a közerkölcs védelmére valamely áru behzatalának tilalmazása érdekében, ha ugyanazn termék szabadn előállítható az adtt rszágban, és csak pstai kézbesítése tilttt, illetve az rszág egyes részein külön engedélyhez kötött frgalmazásuk és kiállításuk. Közbiztnság Campus Oil ügy (C-72/83.) Az Írrszágban lajtermékeket frgalmazóknak beszerzéseik 35%-át az ír nemzeti kőlajfinmítótól kell vásárlniuk annak érdekében, hgy megrendeléseik biztsítsák annak fennmaradását. Esetleges hábrús vagy plitikai válság esetén a minimális nemzeti lajfinmító-kapacitás léte elemi fntsságú az rszág és a laksság szempntjából. a Bíróság elfgadta az érvelést Közegészség sztrák szabály megtiltja, hgy cukrból vagy cukrpótlóból készült édességet csmaglás nélkül, autmatából árusítsanak a tilalm igazlható, mivel a közegészség védelmét célzó megfelelő és aránys intézkedésnek minősül német jgszabály meghatárztt földrajzi közelséget követelt meg a gyógyszereket szállító gyógyszertár és azn kórház között, amelynek részére azkat szállítják szintén igazlható a közegészségre való hivatkzással A kényszerítő körülmények fajtái: pénzügyi ellenőrzéssel kapcslats közegészségüggyel kapcslats kereskedelmi ügyletek tisztaságával kapcslats fgyasztóvédelemmel kapcslats a kényszerítő körülmények köre nem zárt, hanem bővíthető (legutóbbi bővítés: környezetvédelemre való hivatkzás) kényszerítő követelmények nem indklhatják a belföldi és a más tagállamból származó áruk megkülönböztetését (a 36. cikk csak az önkényes megkülönböztetést tiltja) Kereskedelmi mnpóliumk és a mennyiségi krlátzásk tilalma EUMSz 37. cikk (az EKSz. krábbi 31. cikke) (1) A tagállamk minden kereskedelmi jellegű állami mnpóliumt kiigazítanak ly módn, hgy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vnatkzóan a tagállamk államplgárai között ne álljn fenn megkülönböztetés. E cikk rendelkezései minden lyan szervre vnatkznak, amelyen keresztül valamely tagállam jgilag vagy ténylegesen, közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi, irányítja vagy érzékelhetően beflyáslja a tagállamk közötti behzatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezéseket az állam által máskra átruháztt mnpóliumkra ugyanúgy alkalmazni kell. (2) A tagállamk tartózkdnak minden lyan új intézkedés bevezetésétől, amely ellentétes az (1) bekezdésben megállapíttt elvekkel, vagy amely krlátzza a tagállamk közötti vámk és mennyiségi krlátzásk tilalmára vnatkzó cikkek hatályát. Rsengren ügy (C-170/04.): svéd állami alkhlmnpólium csak az erre külön feljgsíttt kereskedők fglalkzhattak alkhls italk frgalmazásával és imprtjával Bíróság: aránytalan mértékű kereskedelemkrlátzó intézkedés 11 / 47 készítette: Belga

12 Jgközelítés 1985-ig: technikai mélységű termékspecifikáció: rendkívül részletes közösségi szabályzás írt le nagy alapssággal egy-egy termékkategóriát 1985-től: új szemléletű harmnizáció (new apprach in harmnizatin): az irányelvekben csak az elérendő célt és az alapvető követelményeket rögzítik, a termékek nagy részletességű leírását pedig rábízzák a szabványsításért felelős európai intézetekre visszautalás a szabványkra (reference back t standards) pld. a Tanács 88/378. irányelve a gyermekjátékk biztnságáról megfelelésre tanúsítvány: CE cnfrmity marking akkr kerülhet rá a termékre, ha megfelel az irányelv nymán a szabványsító testületek szabványainak (CEN, CENELEC) Tvábbi intézkedések a belső piac megteremtése érdekében árumzgással kapcslats határellenőrzés megszüntetése vámpapírk eltörlése új szabályk az árufrgalmban (új rendszer a statisztikai adatgyűjtés és az adóellenőrzés területén) a külső (uniós) határk megerősítése (Közösségi Vámkódex, 1992-ben fgadták el, 1994-től hatálys) a tagállamk közigazgatásai közötti együttműködés megerősítése (kölcsönös ismeretáramlás, közös adattárak) III. A személyek szabad mzgása munkavállalók szabad mzgása: a munkavállalókra (alkalmazttakra vnatkzik) letelepedés szabadsága: önálló vállalkzókra (kereskedőkre, szabad fglalkzásúakra) illetve gazdasági társaságkra vnatkzik különösen fnts az államplgárságn alapuló bármely megkülönböztetés tilalma (EUMSz 18. cikk) A munkavállalók szabad áramlása Az EUMSz. rendelkezései elméletileg lehetővé teszi, hgy a munkaerő-kereslet és -kínálat a tagállami határkn átnyúlva törekedjen egyensúlyba jutni EUMSz 45. cikk (az EKSz. krábbi 39. cikke) (1) Az Unión belül biztsítani kell a munkavállalók szabad mzgását. (2) A munkavállalók szabad mzgása magában fglalja az államplgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamk munkavállalói között a fglalkztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és fglalkztatási feltételek tekintetében. (3) A közrendi, közbiztnsági vagy közegészségügyi kk alapján indklt krlátzáskra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mzgása jgt biztsít a munkavállalónak arra, hgy: a) tényleges állásajánlatkra jelentkezzen; b) e célból a tagállamk területén szabadn mzgjn; c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkdjn az adtt tagállam államplgárainak fglalkztatására vnatkzó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően; 12 / 47 készítette: Belga

13 d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizttság által rendeletekben meghatárztt feltételek mellett az adtt tagállam területén maradjn. (4) E cikk rendelkezései nem vnatkznak a közszlgálatban történő fglalkztatásra. az EUMSz 45. cikkének rendelkezései a (4) bek. értelmében nem vnatkznak a közszlgálatra, ugyanakkr, ha a dlgzót már egyszer alkalmazták a közszlgálatban, akkr később e cikk nem alapzhat meg fizetéssel vagy az alkalmazás más feltételeivel kapcslats diszkriminációt A diszkrimináció tilalma a nemzetközi közjg, illetve a nemzetközi magánjg hagymánysan csak a jgképesség, cselekvőképesség tekintetében biztsítja a külföldi természetes személyek számára a nemzeti elbánást nem ad alanyi jgt a munkavállalásra Bíróság a diszkriminációról: tilttt diszkrimináció: hasnló vagy összehasnlítható tényálláskat különbözőképpen, illetve különböző tényálláskat azns módn kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez bjektív kkkal nem igazlható nem ütközik a diszkrimináció tilalmába egy rendelkezés csupán azért, mert más tagállamk állítólag kevésbé szigrú szabálykat alkalmaznak; csak az egyazn tagállamn, illetve jgrendszeren belüli indklatlan megkülönböztetés felszámlására alkalmas a diszkrimináció tilalma Watsn és Belmann ügy (C-118/75.) Azk a nemzeti előírásk, amelyek bejelentési kötelezettséget rónak egyebek között a más tagállamkból érkező személyekre és szállásadóikra, elméletileg nem minősülnek diszkriminatív intézkedésnek (feltéve, ha a kötelezettség elmulasztásának szankciója nem aránytalanul súlys, pld. kitlnclás). A közvetett diszkrimináció tilalma közvetett diszkrimináció: ha a megkülönböztetés egy látszólag semleges ismérv alkalmazásán nyugszik, aznban ez hatását tekintve lyan, mintha az államplgárság kritériumára épülne a differenciálás 1612/68/EGK rendelet 3. cikk: TILOSak az lyan rendelkezések, amelyek ugyan államplgárságtól függetlenül alkalmazandók, de kizárólags vagy alapvető céljuk, hgy elriasszák a más tagállamból érkezőket a meghirdetett állástól. Személyi hatály főszabály: az integrációban részes tagállamk államplgárai + menekültek, uniós plgárk házastársa és eltartttai Bíróság: a munkavállaló lyan önálló tartalmmal bíró uniós jgi fgalm, amelyet nem lehet a különböző nemzeti jgk alapján értelmezni Levin c/ Staatsecretaris van Iusitite ügy (C-53/81.) A Bíróság elutasíttta, hgy a kedvezményekre jgsító munkavállalói státus fennállását ahhz kösse, hgy az illető eléri-e az érintett nemzeti jgk által megállapíttt legkisebb (létfenntartáshz szükséges) jövedelmet. Lawrie-Blum c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-66/85.) A munkaviszny lényege, hgy egy személy meghatárztt ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszlgáltatás fejében tevékenységet fejt ki. Tvábbá a munkavégzésnek valóságsnak és ténylegesnek kell lennie, megkülönböztetendő a csekély jelentőségű és mellékes tevékenységtől. 13 / 47 készítette: Belga

14 Kempf ügy (C-139/85.) A Bíróság egy Hllandiában heti tizenkét órás részmunkaidőben ktató, német államplgárságú zenetanárt minősített munkavállalónak. Bíróság: a díjazás krlátztt mértékétől és a tevékenység gyakrlásának rövid időtartamától függetlenül a tevékenység még lehet tényleges és valóságs Trjani ügy (C-456/02.) Francia államplgár Belgiumban az Üdvhadsereg részére egyéni beilleszkedési terv alapján végzett munkát, kb. heti 30 órában. Ellenszlgáltatásként szállást kaptt, valamint más természetbeni és készpénzben nyújttt szlgáltatásban részesült. Vizsgálni kell, hgy a végzett munka valós és tényleges jellegű-e; ennek eldöntése a nemzeti bíróság feladata. A vizsgálatnak bjektív kritériumkra kell támaszkdnia, az ügy valamennyi körülményét összességében kell értékelnie. Különösen azt kell megvizsgálni, hgy a teljesített szlgáltatásk a munkaerőpiacn szkáss szlgáltatásnak minősülnek-e. Meeusen ügy (C-337/97.) A házastársi kapcslat önmagában nem érinti a munkavállalói minőséget. akik munkakeresés céljából utaznak valamely tagállamba, csak a munkáhz jutás szempntjából részesülnek egyenlő bánásmódban akik már beléptek a tagállami munkaerőpiacra, azk a fglalkztatási és munkafeltételek (ideértve a szciális kedvezményeket is) tekintetében élveznek egyenlő bánásmódt A vallási közösség számára végzett munka és a szciális fglalkztatás megítélése gazdasági tevékenységnek tekintendő egy valláss közösség kereskedelmi tevékenységében való részvétel is, feltéve hgy a közösség által adtt viszntszlgáltatás a ténylegesen kifejtett munkavégzés egyfajta díjazása nem tekinthető aznban a szciális fglalkztatás valóságs és tényleges (effective and genuine) munkavégzésnek, ha annak kizárólags célja a rehabilitáció, azaz a majdani nrmális munkavégzésre történő felkészítés Nemzetközi elem szükségessége az adtt tényállás valamilyen módn több tagállamhz kötődik Saunders ügy (C-175/78.) Észak-ír tlvajt kitiltanak 3 évre Anglia és Wales területéről. Bíróság: nincs nemzetközi elem, mert ez az Egyesült Királyság belügye. Mser c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-180/83.) Hans Mser német államplgárt, a német kmmunista párt tagját nem bcsáttták be egy psztgraduális tanárképző kurzusra. Bíróság: nem elégséges kapcslat a más tagállamban történő munkavállalás tisztán feltételezett lehetősége. (vagyis itt is hiányzik a nemzetközi elem) Részlegesen nemzetközi tényállásk és a személyek szabad mzgása Knrs c/ Secretary f State ügy (C-115/78.) Hlland víz- és gázszerelő Belgiumban dlgztt. Idővel engedélyért flyamdtt a hlland hatóságkhz, hgy tevékenységét Hllandiára is kiterjeszthesse. A 64/427/EGK irányelv 14 / 47 készítette: Belga

15 előírta, hgy a tagállamknak megfelelő képzettség helyett egy másik tagrszágban flytattt, kellően hsszú idejű szakmai gyakrlatt is el kell fgadniuk. Bíróság: a Szerződést nem lehet úgy értelmezni, hgy egy adtt tagállam saját államplgárát kizárja a közösségi jgrend által biztsíttt előnyökből Surinder Singh ügy (C-370/90.) Nem élvezhet kevesebb jgt a munkavállaló hzzátartzója a munkavállaló államplgársága szerinti tagrszágban, mint amennyit a közösségi jg biztsítana számára, ha egy másik tagállamban kívánna tartózkdni. Metck ügy (C-127/08.) A tagállamk nem követelhetik meg a beutazási illetve tartózkdási jg gyakrlásáhz, hgy az uniós plgár harmadik állam államplgárságával bíró házastársa már előzőleg jgszerűen valamely másik tagállamban tartózkdjék. Ritter-Culais ügy (C-152/03.) A házaspár munkavállalóként Németrszágban dlgztt, de Franciarszágban laktak. Bíróság: nem igazlható a más tagállamból származó jövedelem figyelembevételének megtagadása, ha az adórendszer a más tagállamban található lakóház hasznsításából eredő pzitív jövedelmet egyébként figyelembe vette az adó összegének meghatárzásánál. Munkáltatók kötelezettségek: egyszerű magánmunkáltatók sem különböztethetik meg alkalmazttaikat államplgárságuk alapján (közvetett módn sem) jguk van arra, hgy államplgárságtól függetlenül válasszák ki alkalmazttaikat (pld. érvénytelen az a jgszabály, ami előírja, hgy egy biznys pzíciót csak egy biznys államplgársággal rendelkező személy tölthet be) Területi hatály biznys sajáts esetekben az Unió határain kívül is Bukhalfa ügy (C-214/94.) Belga államplgárságú személy Németrszág algériai nagykövetségének alkalmazásában állt. Bíróság: alkalmazandónak találta a munkavállalók szabad mzgására vnatkzó rendelkezéseket a harmadik államban lévő nagykövetségen dlgzó tagállami államplgárk vnatkzásában is. Másdlags jgfrrásk a Tanács 1612/68/EGK rendelete államplgárságn alapuló megkülönböztetés tilalma TILOS lyan krlátzásk más tagállamk államplgárainak alkalmazásával szemben, amelyet a hazai plgárkkal szemben nem érvényesítenek TILOS vállalkzásnként, üzletáganként, régiónként, rszágs szinten meghatárzni a külföldi fglalkztatttak számát TILOS bérezés, elbcsátás, újraalkalmazás területén a megkülönböztetés JOGOSULT: ugyan azn szciális és adókedvezményre JOGOSULT: ugyanazk a szakszervezeti jgk JOGOSULT: azns feltételekkel részvétel szakmai képzésben/átképzésben 15 / 47 készítette: Belga

16 a rendelet szól a munkavállaló családtagjainak származéks jgsítványairól másik tagállamban tartózkdás és munkavégzés jga a munkavállaló gyermekei a fgadó rszág plgáraival azns feltételek szerint vehetnek részt a közktatásban és a szakmai képzésben Bizttság c/ Franciarszág (C-167/73.) A francia Tengeri Munka Törvénykönyv szerint a hajók legénységének külön rendeletben meghatárztt százaléka francia államplgár kellett legyen ellentétes a Szerződéssel Public Prsecutr c/ Michael Chquet ügy (C-16/78.) Nem ellentétes a közösségi jggal az a német előírás, mely szerint azn más tagállamból érkezett dlgzóknak, akik egy évet meghaladóan tartózkdnak Németrszágban, német jgsítványra is szükségük van a vezetéshez. Bíróság: a különböző tagrszágkban a közszlgálatban eltöltött időt be kell számítani a hivatali előmenetel szempntjából Köbler ügy (C-224/01.) Az sztrák egyetemeken legalább tizenöt éve ktató egyetemi tanárk különleges pótlékban részesülhettek, visznt valamely más tagállam egyetemén töltött szlgálati időt nem lehetett figyelembe venni. sérti a Szerződést az uniós jg védelme kiterjed a tagállamk közötti határn át napnta ingázó munkavállalókra (frntier wrker) is a más tagállamkból érkező munkavállalókat, illetve családtagjaikat ugyanazn szciális kedvezményekben, előnyökben kell részesíteni, mint a hazai dlgzókat (a szciális előny fgalma felölel minden lyan előnyt, amely alkalmas arra, hgy a munkavállalók szabad áramlását előmzdítsa) Mattern és Ciktic ügy (C-10/05.) Ha egy tagállam államplgára fglalkztatttként vagy önálló vállalkzóként tevékenységet flytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltarttt gyermekei jgsultak ugyanannak a tagállamnak a területén fglalkztatttként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem államplgárai. 2003/86/EK irányelv a családegyesítés tekintetében tartalmaz rendelkezéseket a harmadik rszág államplgáraira nézve (bővebben lásd könyv) 2003/109/EK irányelv meghatárzza a harmadik rszágk huzams tartózkdási engedéllyel rendelkező államplgárainak jgállását huzams tartózkdási engedély előfeltétele: közvetlenül a jgállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jgszerűen és flyamatsan öt éven át az adtt tagállam területén kell tartózkdni + száms egyéb feltétel (lásd könyv) Nyelvismeret követelménye nincs nyelvközösség az integráció támgatja a nyelvi skszínűséget nyelvek közötti egyenlőség elve a munkavállalók szabad mzgása és a nyelv prblémája: munkáltatókra és munkavállalókra is kötelezettséget ró megkövetelhető egy adtt nyelv ismerete, ha ahhz szükséges, amit dlgzni fg Grener c/ Minister fr Educatin ügy (C-379/87.) Az ír ktatási miniszter megtagadta Anita Grener hlland államplgár kinevezését a festészet tanárává egy dublini főisklán. 16 / 47 készítette: Belga

17 Írrszág két hivatals nyelve: ír és angl. A laksság 1/3-a beszéli az írt, de a krmány támgatja a nyelv használatát. A dublini isklában senki nem taníttt ír nyelven. Grener festészetet akart ktatni. Bíróság: a tanári tevékenység nem merül ki az ktatásban, fnts az iskla mindennapi életében való részvétel, tehát kkal követelhető meg az ír nyelv ismerete. nem írható elő, hgy a nyelvtudást éppen a követelményt támasztó tagrszágban szerezzék meg, illetve biztsítani kell a sikertelen vizsga megismétlésének lehetőségét Angnese ügy (C-281/98.) Az EUMSz 45. cikke kizárja, hgy a munkáltatók az álláshelyek betöltésére kiírt versenypályázatknál a nyelvtudás igazlására kizárólag az rszág egyik tartmányában beszerezhető különleges biznyítványt fgadjanak el. Túl a diszkrimináció tilalmán a munkavállalók szabad mzgásának akadályai Kraus ügy (C-19/92.) A német jg a külföldön szerzett akadémiai fkzatk használatát csak külön engedéllyel teszi lehetővé, s az engedély nélküli használatt bűncselekménynek minősíti. Bíróság: krlátzza/megnehezíti a munkavállalás és a letelepedés szabadságát; kivéve, ha közérdek védelme indklja Az engedélyezés srán a német hatóságk nem vizsgálhatnák mást, mint hgy a diplmát az arra jgsult intézmény megfelelően állíttta-e ki. Bsman ügy (C-415/93.) Hivatáss fcisták szerződésük lejárta után sem szerződhettek át más tagállamk klubjáhz, amíg utóbbi egyesületek nem fizetnek képzési díjat (transfer, training r develpement fee) a labdarúgók krábbi nevelő klubjának. Bíróság: akadályzza a játéksk szabad mzgását, mert elrettentőleg hat. Lehtnen ügy (C-176/96.) Ksárlabdaklubknak tils egy maghatárztt naptári napt követően igazlt játékskat bajnki mérkőzésekre benevezni. Bíróság: EUMSz-be ütközik, ha harmadik tagállamból igazltakra későbbi határidő vnatkzik és nincs e szabályt igazló bjektív körülmény. Graf ügy (C-190/98.) Osztrák munkajgi szabály szerint kártalanítást fizet a munkavállalónak, ha a munkavisznya a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg. Bíróság: ez összeegyeztethető a közösségi jggal, mert ugyanúgy vnatkzik az sztrák államplgárkra is, és csak feltételezhető, hgy megnehezíti a másik tagállamban való elhelyezkedést a kártalanítás elmaradása. Kivételek EUMSz alapján közrend, közbiztnság, közegészségügy Van Duyn ügy (C-41/74.) 17 / 47 készítette: Belga

18 Hlland államplgár Angliában az angl szcientlógia szektánál akart dlgzni. Az angl hatóságk megtagadják, mert bár nem jgellenes, de ellentétes a közjóval a szekta tevékenysége. 64/221/EGK irányelv: közrendre, közbiztnságra hivatkzni csak az egyén személyes magatartása alapján lehet. Bíróság: a közrend kategóriáját szűken kell értelmezni. Az adtt ügyben a Bíróság megengedte a közrendre való hivatkzást és megállapíttta az irányelv közvetlen hatályát. Adui an Crnuaille ügy (C-115/81. és 116/81. egyesített ügyek) Belga hatóságk francia nőktől megtagadták a tartózkdási engedélyt, mert vélhetőleg prstituáltként dlgztak vlna egy bárban. Belgiumban a prstitúció nem tils, bár erős krlátzásk vannak a visszaszrítására, hazai plgárk csinálhatják, a külföldieket pedig rendre kiutasítják. Bíróság: közrendre hivatkzni: társadalm valamely alapvető érdekét sértő tényleges és súlys fenyegetés esetén + nem lehet önkényes megkülönböztetés más tagállamk plgáraival szemben. Jelen ügyben önkényes a megkülönböztetés sérti a Szerződést. közszlgálat: azn besztásk, amelyek magukban fglalják a közhatalm gyakrlásában való közvetett vagy közvetlen részvételt, és az állam vagy más hivatals szerv általáns értékeinek védelmét 2 elmélet: Intézményi szemlélet: tagállamk minden lyan alkalmazás közszlgálat, amely a közigen belül történik Funkcinális szemlélet: Bíróság ugyanazn közig szervezeten belül is minden állást meg kell vizsgálni Közszlgálatba besrlás 2 feltétele (együtt kell fennállniuk) Gyakrl-e közvetlenül vagy közvetve közhatalmat? Közvetlen közhatalm gyakrlás = alkalmaztt tevékenysége érinti a természetes vagy jgi személyek helyzetét Közvetett közhatalm gyakrlás = Ø kiterjesztő értelmezés nem mindenki, aki lyan szervezetnél dlgzik, amelynek vezetője közhatalmat gyakrlt pl. titkárnő igen, de fizikai dlgzók (ld. kertész) nem Állam v. más hivatals szerv érdekeinek védelmét szlgáló kötelezettség-e? NEM közszlgálat: önkrmányzatk kertésze, festői, kórházi nővérkék, nyelvtanárk, középisklai tanárk, vasutask (kivéve hábrú esetén) IGEN közszlgálat: önkrmányzatk éjjeliőrei, felügyelői a Bíróság esetjgán alapuló kivételek bjektív igazlhatóság (bjectively justified) nymós közérdeken alapuló indk (pressing reasns f public interest vagy verriding reasns f public interest) Társadalmbiztsítási szabályk EUMSz 48. cikk biztsítja a munkavállalóknak: különböző államkban figyelembe vett minden idő összeadása (fnts az igényjgsultság megszerzése és megtartása miatt) pénzbeli járandóság kifizetése a tagállam területén lakó személyeknek ha az adtt gyógykezeléshez rendszerint szükséges időn belül a lakhely szerinti tagállamban az ellátás nem biztsítható, az illetékes intézménynek meg kell adni a külföldi ellátásk megtérítésére vnatkzó előzetes engedélyt 18 / 47 készítette: Belga

19 A letelepedés (vállalkzás) szabadsága Az EUMSz rendelkezései EUMSz 49. cikk (az EKSz. krábbi 43. cikke) Az alábbiakban megállapíttt rendelkezéseknek megfelelően tils a valamely tagállam államplgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vnatkzó minden krlátzás. Ezt a rendelkezést azkra a krlátzáskra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett államplgára által történő alapítására vnatkznak. A szabad letelepedés magában fglalja a jgt gazdasági tevékenység önálló vállalkzóként történő megkezdésére és flytatására, vállalkzásk, így különösen az 54. cikk másdik bekezdése szerinti társaságk alapítására és irányítására, a letelepedés rszágának jga által a saját államplgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vnatkzó fejezet rendelkezéseire is. TILOS a krlátzás: Letelepedésre, azaz vállalkzásra vnatkzóan Ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapítására, ha másik tagállam plgára akarja létrehzni Egyszerű irdák létrehzására (ha saját személyzetük irányítja vagy független személy, de megbízással jár el) Fgalmba beletartzik: önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakrlása, vállalkzásk alapítása és irányítása Ø krlátlan jgsítvány! nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkzni akarónak Általáns prgram EKSZ 44. cikk (ma EUMSz 50. cikk) alapján elfgadtt általáns prgram (1962): részletesen tartalmazza az eltörlendő diszkriminatív intézkedések fajtáit + menetrend ágazatnként a megvalósításra TILOS: Hátránys adórendezés Szakmai képzésben való részvétel Tulajdnszerzési képesség krlátzása Jelentősége: közvetett vagy indirekt diszkrimináció tilalma megjelenik Másdlags jgfrrásk 73/148/EGK irányelv: biztsíttta a tagállamk plgárainak és családtagjainak, hgy egyéni vállalkzóként vagy szlgáltatásk nyújtása, illetve igénybevétele érdekében elhagyják a tagállamk területét, illetve belépjenek egy másik tagrszágba, s tt állandó jelleggel tartózkdjanak 75/34/EGK irányelv: a tevékenység megszűnése után is a vállalkzás rszágában maradhattak a letelepedés jgát gyakrló plgárk 2004/38/EK irányelv: hatályn kívül helyezte az előző kettőt valamennyi uniós plgárt megilleti a tartózkdás jga valamely másik tagállam területén hárm hónapt meghaladó időtartamn túl is, ha a személy önálló vállalkzóként tevékenykedik a fgadó tagállamban 86/653/EGK irányelv: pzitív integrációt segíti elő a kereskedelmi képviselőkkel kapcslatban: a tagállami anyagi jgi szabályk közelítése a célja Magánszemélyek és a letelepedés szabadsága a letelepedés szabadságának célja: biztsítani a tagállamk plgárainak, hgy állandó és tartós jelenlétükre támaszkdva részt vehessenek a fgadó tagrszág gazdasági életében, 19 / 47 készítette: Belga

20 ebből nyereségük származzék, s ezáltal egyéni vállalkzóként hzzájáruljanak a gazdasági és társadalmi kölcsönhatáskhz Angl építész ügy (C-11/77.) Angl építész engedélyt kér, hgy Franciarszágban dlgzhassn, de elutasítják azzal, hgy csak a diplmák kölcsönös elismeréséről vagy egyezmény, a hivatás gyakrlásának és engedélyezésének feltételeiről nincs. Bíróság: nem szabad államplgárságuk alapján megkülönböztetni őket, a Szerződés közvetlen hatállyal bír erre vnatkzóan. Thieffry ügy (C-71/76.) Belga ügyvéd kezdetben Brüsszelben gyakrlja hivatását, majd a Párizsi Egyetemen egyenértékűnek ismerik el belga diplmáját, leteszi az ügyvédi vizsgát, de az Ügyvédi Kamarába nem veszik fel, mert nincs francia diplmája. Bíróság: letelepedés szabadságát krlátzza, ha valaki nem gyakrlhat egy biznys hivatást, pedig rendelkezik a nemzeti diplmával ekvivalensnek elismert képesítéssel és a szükséges szakmai vizsgával Klpp ügy (C-107/83.) Egy Düsseldrfban már irdával rendelkező ügyvéd kívánt egy másik irdát nyitni Párizsban. A letelepedés szabadságának két frmája: - valaki elhagyja az egyik tagállamt, hgy egy másik tagállamban kezdjen vállalkzásba (elsődleges letelepedés) - a fgadó államban úgy kezd valaki vállalkzásba, hgy emellett flyatja az első tagállamban gyakrlt vállalkzói tevékenységét is (másdlags letelepedés) Vlasspulu ügy (C-340/89.) A tagállami hatóságknak össze kell hasnlítani a fgadó államban megkövetelt tudást és képesítést azzal a tudással és képesítéssel, amelyet a másik tagállamban szerzett diplma vagy valamely más klevél igazl. Amennyiben ezen csak részlegesen feleltethetők meg egymásnak a fgadó állam megkövetelheti: az érintett személy igazlja, hgy rendelkezik a többletként megkívánt ismeretekkel. A hatóságnak a döntését indklnia kell + jgrvslati lehetőség biztsítása. Diplmák és szakmai képesítések elismerése Diplmák és szakképesítések elismerése nagyn fnts, ezért külön irányelvek építészekről, állatrvskról, gyógyszerészekről stb. Irányelvek a felsőktatási diplmák általáns elismeréséről: 89/48/EGK irányelv: a felsőktatásban szerzett diplmák elismerésének általáns rendszeréről minden legalább 3 éves képzésre és lyankra terjed ki, amelyeket nem szabályztak a krábbi szakterületenkénti irányelvek főszabály: autmatikus elismerés (kivételesen elő lehet írni adaptációs időszakt vagy alkalmassági vizsgát, de ehhez biznyítania kell a fgadó államnak, hgy lényegi különbségek vannak a képzésben) Később irányelvek a szakmai képesítések és tapasztalatk elismerésének rendszeréről 92/51/EGK irányelv a kevésbé magas szintű ktatást igénylő képesítések elismeréséről 1999/42/EK irányelv 20 / 47 készítette: Belga